2000. augusztus 24. napjától államilag elismert tenyésztő szervezet, a. Magyar Ír Farkasagár Egyesület. TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA Ír farkasagár

A 2000. augusztus 24. napjától államilag elismert tenyésztő szervezet, a Magyar Ír Farkasagár Egyesület TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA Ír farkasagár a 98/20134. (X.24.) VM rendeletben foglaltak szerint

1

TARTALOMJEGYZÉK I. TENYÉSZTÉSI PROGRAM 1. Az egyesület adatai 2. Az egyesület célja 3. Személyi feltételek 5. Tárgyi feltételek II. TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT 1. A fajta neve 2. A fajta leírása 3. Standard 4. Tenyészcél 5. A tenyésztés módszere 6. A fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok 7. Tenyésztési definíciók 8. Minősítési rendszer 8. A tenyésztésbe vétel és tenyésztés ben tartás feltételei 9. A tenyésztés dokumentációja Ill. TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI SZABÁLYZAT 1. Tenyészszemle szabályzat 2. Kiállítási szabályzat 3. Coursing szabályzat IV. TÖRZSKÖNYVEZÉSI SZABÁLYZAT 1. A törzskönyv 2. A törzskönyvezés célja 3. A törzskönyvi nyilvántartásba vétel feltételei 4. Törzskönyvezhető egyedek 5. A törzskönyvezés szervezeti rendje és feladatai 6. A Magyar Ír Farkasagár Egyesület törzskönyvvezetőjének feladatai 7. A törzskönyvi nyilvántartás tartalma 8. A törzskönyvezés gyakorlati feladatai 9. A származási lap tartalma 10. A származási lap kiállításának menete 11. Az adatszolgáltatás rendszere 12. Kiesések nyilvántartása 13. Állatvédelem 14. Egyéb rendelkezések V. GAZDÁLKODÁSI ÉS JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT 1. A szabályzat célja és hatálya 2. A gazdálkodás bevételi forrásai 3. Általános rendelkezés a tisztségviselők díjazásáról 4. A vezetőre és a tisztségviselőkre vonatkozó javadalmazási elvek és szabályok 5. A tenyésztésvezető tiszteletdíja 6. Költségtérítések és egyéb juttatások

2

7. A kiállításokon és tenyészszemléken dolgozó ring asszisztencia tiszteletdíja 8. Irodai adminisztrációs tevékenység díjazása 9. A bírók tiszteletdíja 10. A könyvelő díjazása 11. A MIFE honlap kezelőjének díjazása 12. A MIFE eseményeihez kapcsolódó katalógusszerkesztés és nyomdai munkák díjazása VI. MELLÉKLETEK

3

I. TENYÉSZTÉSI PROGRAM A jelen Tenyésztési program kötelező hatállyal kiterjed Magyarország területén az ír farkasagár tenyésztőire és az általuk tenyészteni óhajtott egyedekre. Ezen tenyésztési program figyelembe veszi az állattenyésztésről szóló - az 1996. évi CXXX. törvénnyel módosított - 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Atv.) előírásait, az Állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, valamint a 98/2013. (X.24.) VM rendelet - mindenkor hatályos változatában foglaltakat. 1. Az egyesület adatai Az egyesület neve: Magyar Ír Farkasagár Egyesület ( továbbiakban MIFE) Székhelye: 6611. Szentes, Tanya 58. 2. Az egyesület célja Az Egyesület a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz a 98/2013. (X.24.) VM rendelet szerinti előírásait magára nézve egyebekben is kötelezőnek tartja. Célja továbbá a fent említett fajta magyarországi kedvelőinek egyesületbe tömörítése, érdekeinek képviselete és védelme, az egyesületi élet biztosítása, közösségi tevékenységek szervezése, irányítása. A fajta egyesületi tagokkal való megismertetése, a fajta népszerűsítése, a kinológiai ismeretek bővítése. A ír farkasagár fajta fajtatiszta tenyésztésének fenntartása és szakszerű irányítása, a magyarországi állomány gondozása, minőségének folyamatos emelése. A fajtával kapcsolatban kinológiai tudományos kutatás végzése, támogatása, ismeretterjesztés. Az egyesület tagjai, illetve a fajtával foglalkozó személyek részére biztosítani a szakszerű, magas színvonalú, törvényeknek megfelelő hazai és nemzetközi rendezvényeket. A kulturált ebtartással és az állatvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztés színvonalának emelése, a szakmai oktatás és továbbképzés biztosítása, ennek érdekében rendezvények szervezése és együttműködés más kinológiai szervezetekkel. 3. Személyi feltételek 3.1. A MIFE tagsága A Magyar Ír Farkasagár Egyesület több évtizedes múltra visszatekintő fajtagondozó egyesület tenyésztői törzsgárdájából alakult azzal a céllal, hogy a felhalmozott szakmai tudást és genetikai értéket új, a hatályos törvényi előírásoknak megfelelő szervezeti formában és működési feltételek között gondozza és fejlessze tovább. 3.2. Az MIFE képviselője Juhász Csilla elnök. 3.3. Tenyésztésvezető Dr. Szetei Viktória állatorvos.

4

3.3.1. A tenyésztésvezető feladata Az MIFE tenyésztési szabályzatának következetes betartatása, ellenőrzése. Rendszeres tájékoztatást ad az egyesület vezetése felé. A Tenyésztésvezető az Egyesület Alapszabálya, Szervezeti és Működési és Szabályzata, az Egyesület közgyűlésének, elnökének, vezetőségének és határozatainak keretei között végzi tevékenységét. Feladatainak ellátása során tudomására jutott adatokat és információkat bizalmasan kezeli és azt kizárólag az MIFE elnökének felhatalmazásával hozza nyilvánosságra. Az Egyesület elnökével közösen és külön-külön is jogot gyakorol a származási lapok készítése során, a szülőpár tenyészthetőségi minősítésének igazolásában. A tenyésztésvezető folyamatosan gyűjti, és nyilvántartásszerűen vezeti a fajta populációjára vonatkozó valamennyi tenyésztési kimutatásokat, statisztikákat vezet, melyet döntés előkészítéseiben felhasznál. A tenyésztésvezetőtől származó egészségügyi szűréseredményeket a MIFE összeférhetetlenség miatt nem fogadja el. 3.3.2. A tenyésztésvezető diplomamásolata és szakmai önéletrajza a 34. sz. melléklet. 3.3.3. A tenyésztésvezető megbízási szerződése 2. sz. melléklet. 3.4. A törzskönyvvezető 3.4.1. A törzskönyvvezető feladata 1. ellenőrzi, hogy a törzskönyvezésre beadott egyed szülei megfelelnek-e azon feltételeknek, melyek a törzskönyvezéshez a hatályos jogszabályok és az Egyesület előírásai alapján szükségesek 2. koordinálja a tenyésztők törzskönyvezéssel kapcsolatos adatszolgáltatását 3. gyűjti és feldolgozza a teljesítményvizsgálati adatokat 4. tartja a kapcsolatot a származási lapot kiállító szervezettel 5. gondoskodik a törzskönyvezési szabályzat betartatásáról 6. felelős a törzskönyvön és a származási lapon szereplő adatok valódiságáért 7. elszámolással tartozik a vezetőség felé 3.4.2. A törzskönyvvezető nyilatkozata a 3. sz. melléklet. 3.5. Nyilatkozat jogutód nélküli megszűnés esetére A Magyar Ír Farkasagár Egyesület elnöke ezen szabályrendszer életbe lépésével egyidejűleg, törvényi előírásoknak eleget téve kötelezettséget vállal arra, hogy az MIFE elismert tenyésztő szervezet tenyésztési hatóság általi jogosultságának megvonása, vagy jogutód nélküli megszüntetése esetén a teljes törzskönyvezési és egyéb nyilvántartási dokumentációját hiánytalanul és késedelem nélkül átadja a tenyésztési hatóságnak. 4. Tárgyi feltételek Az Egyesület rendelkezésére áll személyi számítógép, laptop, telefon, fax, üzenetrögzítő, microchip leolvasó készülék, internet hozzáférhetőség, kartoték rendszer, melyek nem a MIFE tulajdonát képezik, tulajdonosuk használatra bocsátotta MIFE rendelkezésére.

5

II. TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT 1. A fajta neve Ír Farkasagár 2. A fajta leírása Az ír farkasagár standard tartalmaz egy történelmi áttekintés: Tudunk arról, hogy a kontinensen letelepedett kelták tartottak egyfajta agarakat, amelyek valószínűleg az egyiptomi falfestményeken szereplő kutyáknak lehettek az utódai. Mint a földrész más népei, így a kelták is elsősorban a nagytestű agarak tenyésztését tűzték ki célul. E nagytestű agarak lehettek sima és szálkás szőrűek egyaránt, de az idők folyamán, vélhetően az ír éghajlati viszonyok miatt, a szálkás szőrűek kerültek előtérben. Az első írásos dokumentum egy római konzul írása I.sz. 391-ben szól először erről a kutyáról, holott már az i. sz. szerinti első században honosak voltak Írországban. Ekkor változtatta meg Setana a fajta nevét Culan-kutyára. Még ugyan ebben a században kb. 150 kutya került Skóciába és kétség kívül részük volt a skót szarvas agár kialakításában. Egy ír farkas agár pár értékes ajándéknak számított a középkortól egészen a XVII. sz.-ig. az európai és skandináv uralkodó házakban. Így kerülhettek a kutyák Angliába, Spanyolországba, Franciaországba, Dániába, Lengyelországba, de még Perzsiába és Indiába is. A XV. században minden grófságnak kötelező volt 24 kutyát tartania, hogy megvédjék a parasztok nyájait. Cromwell idején 1652.-ben megtiltották a kutya kivitelét, így egy ideig megőrződött az állomány, de az egyre csökkenő farkas állomány és az állandó külföldi kereslet csaknem a fajta kihalását okozta a XVII sz. végén. Csak a XIX. század végén az erősödő ír nacionalizmussal nőtt meg az érdeklődés a fajta iránt. Az ír farkasagár az ír kultúra és a kelta múlt jelképe lett. Ebben az időszakban kísérelte megszerezni az összes, még meglévő írországi ír farkasagár jellegű kutyát a fajta lelkes rajongója George A. Graham kapitány. Ezekben az egyedekben skót szarvasagarat, amellyel megteremtette több generáción át egy állandó fajta típusát, amellyel a fajta lényegében reneszánszát élte. Az Ír Kennel Club 1879-es kiállításán már külön osztályban bírálták az ír farkasagarakat. 1885-ben létre jött az írországi fajta club is. Eredeti ír farkasagár standard készült: Captain George Augustus Graham 1897. Mára a fajta részben visszanyerte régi tekintélyét, ma már nagy számban tenyésztik Írországon kívül is. 3. Standard: (ír farkasagár) FCINo.160 Érvényes standard eredetijének utolsó közzétételi ideje: 2001.03.13. Származási ország: Írország Használata: vadászat Bár az ír farkasagarat egészen a xvn. századig rőtvad és szarvas vadászatra használták, de nagyban hozzájárultak a farkasok kiirtásához is, akik az erdőtelepek beépítése idején Európa nagy részét bejárták. Napjainkban a fajtát elsősorban elegáns megjelenése és hatalmas mérete miatt kedvelik, sem hazánkban, sem külföldön nem engedélyezett a fajta vadászatban való használata, de világszerte közkedveltek a fajta számára rendezett coursing versenyek (terepen rendezett nyúlhajsza. mesterséges vonszalékkal ) .

6

Besorolás: X. fajtacsoport: agarak 2. szekció: durva szőrű agarak Munkavizsgára nem kötelezett fajta Általános megjelenés: Az ír farkasagár egy hatalmas termetű agár, mely amellett, hogy könnyed és elegáns, egyben elég erős ahhoz, hogy elejtse a kiszemelt zsákmányát. A fajta standard a következő jellegeket tartja kiemelkedően fontosnak: magasság, erő, harmónia, kiegyensúlyozott mozgás és magatartás. Az ír farkasagár nem egészen olyan nehéz és tömeges, mint a német dog, de mindenképpen erőteljesebb és masszívabb a skót szarvasagárnál, amelyre általános tulajdonságaiban nagy hasonlóságot mutat. Mérete figyelemre méltó, megjelenése impozáns, jól izmos és erőteljes, de mégis elegáns. Mozgása könnyed és élénk. A fej, nyak magasan tartott, a farok végnél enyhén felfelé ívvel. Cél a figyelemre méltó nagyság, beleértve az izmos vállakat, és a kellő testhossz kialakítását. A fajta méretének alsó határa rögzítve van. Kan: 79 cm és 55 kg. Szuka: 71 cm és 41 kg. Kívánatos a kanoknál 81-86 cm magasság, a szükséges erő, aktivitás, kiegyensúlyozottság és bátorság. ( A nagy méretre törekedni kell, az arányosság megtartása mellett. 2.1.5.Bírálat során vizsgálandó jegyek a fontosság sorrendjében 1. Általános felépítés: az ír farkaskutya nem olyan nehéz és tömeges, mint a dán dog, de sokkal erőteljesebb és masszívabb a skót szarvasagárnál, mellyel sok tekintetben nagy hasonlóságot mutat. 2. Nagy méret, határozott megjelenés. 3. Könnyed, határozott mozgás. 4. A fej hosszú, magasan, egyenesen hordott. 5. A mellső lábak erősek, vastagcsontúak; egyenesek. A könyök sem kifelé, sem befelé nem fordul. 6. A combok hosszúak, izmosak. A vádlik izmosak. 7. A testen és a lábakon erős, durva, a szemeknél és az alsó állkapocs alatt kifejezetten hosszú és drótszerű. 8. A test hosszú a csípőnél kidomborodó; a bordák hajlottak. 9. Az ágyék ívelt, a has felhúzott. 10. A fülek kicsik, középmagasan tűzöttek és rózsa fülek. 11. Mancsok mérsékelten nagyok és kerekek, sohasem fordulnak befelé. A lábujjak ívesek, szorosan tartottak. A körmök rendkívül erősek és ívesek.

7

12. Nyak hosszú, nagyon erős, izmos, kellően íveIt, nyaklebernyeg nélkül. 13. A mellkas mély. Mérsékelten széles. 14. A vállak izmosak, csapottak. 15. A farok hosszú, enyhén ívelt, 16. A szemek sötétek. 2.1.6.Tenyésztésből kizáró ok: − − − − −

fél-, vagy rejtett heréjű előre, vagy hátra harapás, keresztharapás, nyitott harapás, világosan pigmentált orr, vagy szemhéjjak agresszív, vagy túl félős kutya nem tipikus mozgás, lassú, vagy nehézkes kutya

Viselkedés/jellem: "Otthon akár bárány, vadászaton akár egy oroszlán." Kedves, intelligens, ragaszkodó, különös vonzalmat érez a gyerekek iránt. Fej Hosszú és vízszintes vonalú, magasan tartott. Homlokcsont enyhén megemelt, a szemek között kis bemélyedés van. Agykoponya: nem lehet széles és boltozatos Arckoponya: Fang: hosszú enyhén keskenyedő. Állkapocs/fogak: Állkapocs és fogak: Ideális az ollós harapás, de megengedett a harapófogó harapás is Szemek: Ovális alakúak, sötétek (1930-as szabály) Sötétbarna, vagy barna, soha nem világos, a szőrzet színével harmonizál. A tekintet intelligens és szelíd. A szemhéj ak feszesek. Fülek: közép magasan tűzött kis rózsafülek. Nyak: Igen hosszú., nagyon erős és izmos, jól ívelt, nincs lebernyeg és toka. Törzs: Hosszú, a bordák jól íveltek. (A törzs hosszú, a bordák erősek, íveltek, hátra húzottak, a medence erős és széles.) Hát: inkább hosszú, mint rövid Ágyék: enyhén íveIt. (Az ágyék szépen ívelt a has felhúzott.) Mellkas: igen mély és mérsékelten széles, az előmell széles Bordák: jól íveltek. Has: jól felhúzott. Far: nagy, a csípőszeglet között széles.( Megfelelő hosszúságú és dőlésszögű, kellően széles és jól izmolt.)

8

Farok: hosszú, enyhén íveIt, enyhén vastag, dús szőrzet fedi. Végtagok Váll: jól izmolt, a mellkast kiszélesíti, ferdén helyezkedik el. Könyök: jól alátámasztott, sem kifelé, sem befelé nem fordulnak. Elülső lábszárak: erős csontozatú, jól izmolt, teljesen egyenesek. Hátulsó végtagok: Comb: hosszú és jól izmolt. Térd: jól szögellt. Hátulsó lábszárak: jól izmolt, jó hosszú és erőteljes. Csank: jól mélyen illesztett, se kifelé, se befelé nem fordul. Mancsok: kissé nagyok és kerek formájúak, se kifelé, sem befelé nem fordulnak. Az ujjak jól íveltek, szorosan egymáshoz simulnak. A karmok igen erősek és hajlottak. Mozgás: szabad, aktív, térölelő, könnyed és élénk. Szőrtakaró Szőr: Szőr szerkezete durva és kemény a törzsön, a lábon és a fejen különösen drótos, a szemek felett és az állkapcson hosszú. Szőrszín és jegyek: Az elfogadható színek a szürke, barnával csíkos, vörös, fekete, fehér, őzbarna, sárgás barna, vagy bármely szín, ami a skót szarvas agár esetében előfordul. Fehér foltok (jegyek) megengedettek: a mellkason, a mancsokon, és a farok végen. Nagyság/súly: A fajta méretének alsó határa rögzítve van. Kan: 79 cm és 55 kg. Szuka: 71 cm és 41 kg. Kívánatos a kanoknál 81-86 cm magasság, a szükséges erő, aktivitás, kiegyensúlyozottság és bátorság. ( A nagy méretre törekedni kell, az arányosság megtartása mellett Megjegyzés: a kanoknak két egyértelműen jól fejlett herével kell rendelkezniük, melyek állandóan a herezacskóban helyezkednek el. Hibák: minden eltérés a fenti pontoktól hibának tekintendő, amelyet az eltérés mértékével arányosan kell értékelni. - túl könnyű vagy túl nehéz fej - túlzottan ívelt homlokcsont - orrtükör színe nem fekete - ajkak színe nem fekete - nagyon világos szemek, a szemhéjjak rózsa, vagy máj színűek - nagy és szorosan a fej mellett lógó fülek

9

- rövid nyak, nagy lebernyeg a nyakon − − − − − − − − −

túl rövid törzs a hát nyerges, vagy teljesen egyenes felsővonal túl keskeny vagy túlzottan széles mellkas túl gyűrűs farok görbe mellső lábak, vagy puha lábközép gyenge hátulsó végtagok összességében gyenge izomzat be- és kifelé forduló mancsok nyitott mancsok

Bírálat során vizsgálandó jegyek a fontosság sorrendjében: 1. Általános felépítés: az ír farkaskutya nem olyan nehéz és tömeges, mint a dán dog, de sokkal erőteljesebb és masszívabb a skót szarvasagárnál, mellyel sok tekintetben nagy hasonlóságot mutat. 2. Nagy méret, határozott megjelenés. 3. Könnyed, határozott mozgás. 4. A fej hosszú, magasan, egyenesen hordott. 5. A mellső lábak erősek, vastagcsontúak; egyenesek. A könyök sem kifelé, sem befelé nem fordul. 6. A combok hosszúak, izmosak. A vádlik izmosak. 7. A testen és a lábakon erős, durva, a szemeknél és az alsó állkapocs alatt kifejezetten hosszú és drótszerű. 8. A test hosszú a csípőnél kidomborodó; a bordák hajlottak. 9. Az ágyék ívelt, a has felhúzott. 10. A fülek kicsik, középmagasan tűzöttek és rózsa fülek. 11. Mancsok mérsékelten nagyok és kerekek, sohasem fordulnak befelé. A lábujjak ívesek, szorosan tartottak. A körmök rendkívül erősek és ívesek. 12. Nyak hosszú, nagyon erős, izmos, kellően ívelt, nyaklebernyeg nélkül. 13. A mellkas mély. Mérsékelten széles. 14. A vállak izmosak, csapottak. 15. A farok hosszú, enyhén ívelt. 16. A szemek sötétek. Tenyésztésből kizáró ok: fél-, vagy rejtett heréjű előre, vagy hátra harapás, keresztharapás, nyitott harapás, világosan pigmentált orr, vagy szemhéjjak agresszív, vagy túl félős kutya

10

nem tipikus mozgás, lassú, vagy nehézkes kutya 4. Tenyészcél: A tenyészcél alapját a fajtagazda nemesítő ország szerinti mindenkori érvényes standard képezi. Az ír farkasagár kutyát eredendően vadászatra használták. Bár rendkívüli intelligenciája és alkalmazkodó- képessége miatt napjainkban számos területen jó eredménnyel használják, a cél az alapvető képességek genetikájának megőrzése, illetve ezen elvek alapján történő szabályozott, ellenőrizhető, a standardhoz legjobban közelítő, egészséges, örökletes betegségektől mentes, fajtatiszta egyedek kulturált tenyésztése. Mivel a fajtát gyakran választják kedvtelésből tartott, családi kutyának, így a tenyészcél megfogalmazásánál hangsúlyozzuk az egészséges idegrendszerű, kedves természetű, jó stressztűrő képességű kutyák tenyésztésének fontosságát. 5. A tenyésztés módszere Fajtatiszta tenyésztés. Egyéb tenyésztési módszerek a fajtában nem megengedettek. A fajtatiszta tenyésztés típusai: vonaltenyésztés, beltenyésztés, rokontenyésztés. Az MIFE által preferált típus a vonaltenyésztés alkalmazása, mivel egy anya után csak relatíve kisszámú utód nyerhető, ezzel szemben egy kan után lényegesen több utóddal lehet számolni. További előnye, hogy megfelelő számú vérvonal esetén elkerülhető a szoros beltenyésztés és a genetikai bázis beszűkülése. A rokontenyésztést az alábbi elveknek megfelelően értékeljük: A gyakorlatban rokonsági fokról igazából az első 4 ősi soron beszélhetünk:. Ha csak az 5. vagy az a fölötti ősi sorban találhatók azonos ősök, az egyedek idegeneknek tekinthetőek. Idegen párosításnak tekinthetjük azt is, ha a tenyésztésre szánt egyedek rokontenyésztettek, de egymással négy ősi soron belül semmilyen rokonságban nem állnak. Ezeknél az egyedeknél a saját rokonsági fok nem adódik össze a párosítás elemzésekor. Ezek figyelembevételével a következő tenyésztési módokat különböztetünk meg. Igen szoros rokontenyésztés: amelyben a négy ősi sorban a közös ősök rokonsági foka 75-100% között található az egyedben. Pl.: szülők gyermekükkel, vagy testvérek egymás között párosodnak. Testvéreknek tekintendők az azonos szülők különböző almaiból származó utódok is. Szoros rokontenyésztés: amelyben a közös ősök rokonsági foka 62,5-68,75% között található. Pl: nagyszülő az unokával. Távolabbi rokontenyésztés: amelyben a közös ősök rokonsági foka 12,5- 56,25% között található. Ennél a tenyésztési módnál a 2. 3. vagy a 4. ősi sorban találunk közös ősöket. Idegentenyésztés:

11

amelyben azonos fajtájú, rokonság nélküli egyedek párosodnak egymással. Majdnem minden kitenyésztett (újratenyésztett) fajta szűkebb tenyészalapból származik, ezért ha a rokontenyésztést választjuk elegendő, a tágabb rokontenyésztést alkalmazni, Inkább a Jól örökítő felmenőági ősök vérkapcsolata keresendő. A szoros rokontenyésztésből származó tenyészetekben gyakran vérfrissítésre van szükség, hogy a nem kívánatos tulajdonságokat heterozigóta formában tudjuk tartani. Beltenyésztés alatt a leszármazás szempontjából rokon (közös ősökkel rendelkező) egyedek párosodását értjük. A párosodó egyedek emiatt, a véletlentől elvárható mértéknél nagyobb mennyiségben hordoznak közös, ill. leszármazás-azonos allélokat. Ez jelenti egyben a beltenyésztés veszélyét is: a hátrányos tulajdonságot hordozó recesszív allélok találkozásának esélyei megnövekednek. Kellő genetikai feltérképezettség híján kerülendőnek tartjuk a törzskönyv alapján ismert, nagymértékben közös genetikai állományú egyedek párosítását, mert ez súlyos öröklődő betegségek rögzüléséhez, súlyos esetekben halálos betegségek kialakulásához vezetnek és az nem tenyésztési cél. 6. A fajtára Jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok Szigorúan tilos az ír farkasagarat láncra kötve, vagy ketrecben tartani. Tenyészkutyák lakhelyét a következőképpen kell kialakítani: Az ír farkasagár tartási és tenyésztési körülményeinek kialakításánál általános an figyelembe kell venni az 1998. évi XXVIII., az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény II fejezetének 4.§ és 5.§ rendelkezéseit. Az ír farkasagár kölykök és felnőtt egyedek fizikai és pszichés fejlődéséhez az ember intenzív gondoskodása és a rendszeres mozgás szükséges. Minden kennelnek rendelkeznie kell belső térrel és kifutóval, mely a gondozó tartózkodási helyétől látó és hallótávolságon belül van. A belső tér felnőtt egyedek részére 1.5-2m2 alapterületű, belmagassága 0.9-1.2 m, szigetelt, a fekhely minden esetben puha (önmagában sem kő, sem beton, sem fa) A fajta igen érzékeny kemény fekhelyesetén a könyök ízületi bursitis megnagyobbodására. A kennel kifutó része egyedenként minimum 30 m2, minden további felnőtt egyedre + 15 m2. Felnőtt egyedek ennél kisebb területen történő tartása nem megengedett. Az egyes kennelek elválasztását úgy kell kialakítani, hogy az esetleg egymást nem kedvelő kutyák egymást meg ne sebezhessék. A kennelek olyan magasak legyenek, hogy a kutyák ne ugorhassák át, egyik oldalon jó kilátási lehetőséggel. Szélvédett, állandó bejárasi lehetőség biztosított a belső térbe. Részben természetes talajjal rendelkezik, nem lehet állandóan árnyékban, sérülés veszélye nem állhat fönn. A kennelben tartott eb mozgási igényét sétával, a szabadban levő területeken lehet kielégíteni, amikor a tenyésztő foglalkozik a kutyáival ( pl: játék, futtatás). Minden felnőtt ebnek 1-2, és minden kölyöknek 3-4 óra emberi társaságot, érintkezést, beszédet és odafigyelést kell biztosítani. Ez az odafigyelést a tenyésztőtől vagy a kutyákkal szoros kapcsolatban álló személytől kell, hogy kiinduljon. A testi érintkezés elengedhetetlen. Az alom tartózkodási helyének alapterülete minimum 5 nm2, állandó hőmérséklete el kell hogy érje a 16 C fokot. Az infra lámpa felszerelése kötelezőll50-250 WI kölykök 2 hetes korukig, mellyel biztosítani kell a fekhely területén a 24-25 C fokot.

12

A felnevelő helyiség 18-24 C fokra fűthető hely. Könnyen tisztítható, a kölykök és az anyaállat részére a fekhely puha, szigetelt, sem kő sem beton nem lehet. Legyen jól szellőztethető és kielégítő természetes fény is világítsa meg. Az anyaállat részére visszavonulási lehetőséget kell biztosítani. Előrehaladottan vemhes kutyát a többitől elkülönítve kell tartani. Beteg, vagy lábadozó kutyát a kutya érdekében, hogy saját magában kárt ne tehessen, az állatorvos javaslatra meghatározott ideig ketrecben lehet tartani. A beteg állat állategészségügyi ellátásban részesítése kötelező. Szigorúan tilos a kutyákat ketrecekben, szállító boxokban, tartani, mert ezzel a kutya a megfelelő mozgási lehetőségtől meg van fosztva. Kivételes esetekben szállításkor, kiállításon a kutya érdekében, védelmére átmenetileg megfelelő méretű ketrecben (a kutya fel tudjon állni, és meg tudjon fordulni benne) rövid ideig tartó tartás megengedett. Szankciók: Az 5. pontban leírtak be nem tartása esetén a tenyésztő kennel nevet nem kaphat ilL ha van már neki, a kiskutyák származási lapjaira nem jogosult. Törvénysértő tartás esetén a megfelelő jogi lépéseket kell megtenni. Amennyiben a fenti feltételeket biztosítja, a tartási mód felülvizsgálatát újra kérvényezheti, pozitív elbírálás után született kiskutyák származási lapot kaphatnak. 7. Tenyésztési definíciók 7.1. Tenyésztő és tenyészhely A tenyésztő az a személy, akinek tulajdonában (mint tulajdonos, vagy mint bérlő) a kölykezés időpontjában van a tenyészszuka és nemzeti vagy nemzetközileg védett kennel név birtokosa. A tenyésztőnek rendelkeznie kell a hatályos állatvédelmi törvényeknek megfelelő tenyészhellyel. Ennek az ellenőrzését és nyilvántartásba vételét az MIFE elnöke és az általa kijelölt vezetőségi tag, vagy tenyésztésvezető végzik. A már meglévő tenyészhelyek besorolását 1 éven belül az MIFE elvégzi. Törzskönyvezett, származási lappal rendelkező kiskutya kizárólag az állatvédelmi törvényeknek megfelelő tenyészhelyről származhat Az MIFE köteles kérésre felvilágosítást adni a tenyésztőrő1. A megfelelő tenyészhelyeknek a MIFE adatbázisában is regisztrálva kell lenniük. A tenyésztő jelölt írásban kérheti a tenyészhely elismertségét, aminek elfogadását a MIFE köteles 2 hónapon belül elbírálni. 7.2. A tenyészeb meghatározása A MIFE csak azon ír farkasagár ebek tenyésztését engedélyezi, amelyek megfelelnek az alábbiaknak: 1. Három generációra visszavezetve zárt törzskönyvvel rendelkezik az adott fajtában. 2. Hivatalosan regisztrált, egyedi azonosítóval rendelkezik és szerepel a tenyésztő szervezet törzskönyvi nyilvántartásában. 3. Megfelel az életkori és életteljesítmény szabályoknak 4. Az előírt egészségügyi szűréssel rendelkezik és azok eredménye megfelel az MIFE által előírt tenyésztésbe vételi kritériumoknak. 5. Rendelkezik az MIFE által meghatározott eredményes tenyészszemlével. 6. Rendelkezik az előírt kiállítási eredményekkel. 7. A tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárás során "Tenyészeb" minősítést kapott. 7.3.Tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárás

13

A MIFE szabályai szerint az a kutya tenyészthető, amelyik a tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárás során megfelelt az MIFE követelményrendszerének és "Tenyészeb" minősítést kapott. Csak azon ebek kölykei kerülhetnek az MIFE törzskönyvébe és kaphatnak származási lapot, amelyeknek mindkét szülője "tenyészeb" minősítéssel rendelkezik. Az MIFE újonnan tenyésztésbe állítani kívánt kutyák esetén csak a saját tenyésztésvezetője által kiállított tenyészeb igazolást fogad el. A tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárást az eb tulajdonosa kezdeményezi a MIFE-hez beadva egy erre rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával (melléklet), − − − − −

az eb származási lapjának kétoldalas másolatát a tenyészszemle jegyzőkönyvet a küllembírálatról az előírt kiállítási eredményeket igazoló dokumentumokat az előírt egészségügyi szűrővizsgálatok eredményeinek hiteles másolatát nyilatkozik az általa közölt adatok valódiságáról

A beérkezett kérvény és a csatolt dokumentumok alapján a tenyésztésvezető megvizsgálja, hogy az eb eleget tett-e a tenyészebbé válás kritériumrendszerének (lásd a fejezet előző pontja). Ennek alapján döntést hoz, amelyet határozatban indokol és igazolást állít ki, amelynek tartalma lehet: a.) Az MIFE által a tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárás során megfelelt, minősített TENYÉSZEB. Az MIFE a tenyészeb minősítést egy élettartamra adja, az eb mindaddig tenyészthető, amíg megfelel a tenyésztésben tartás kritériumainak. A bejegyzés bekerül az MIFE törzskönyvi nyilvántartásába. b.) Az MIFE által a tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárás során nem felelt meg, NEM TENYÉSZTHETŐ. A tenyésztésvezető határozata indoklási részében kifejti döntésének okát, hogy milyen okból nem kapott az eb tenyésztési engedélyt. Amennyiben az ok valamilyen hiányosság, vagy alaki hiba a benyújtott dokumentumokban, úgy a tenyésztésvezető hiánypótlásra, korrigálásra szólítja fel a tulajdonost. Ezek birtokában új eljárás indul. Ha az eb azért nem kapott tenyésztési jogosultságot, mert a kritériumrendszer valamely elemének megváltoztathatatlan módon nem tett eleget ( túl van megengedett életkoron, egészségügyi szűrései alapján betegnek minősül, a tenyészszemlén nem felelt meg), úgy a tenyésztésvezető határozata végérvényes. Az elutasítás alapja kizárólag objektív, igazolható, az MIFE szabályrendszerében szereplő ok lehet. Az eredmény bekerül az MIFE törzskönyvi nyilvántartásába. 7.4. Kennel létrehozása, kennel név, kennel név védelem A kennel név a kutya családneve. Minden kennel névnek írott és kiejtett formában különböznie kell már védett kennel nevektől. Ezt a tenyésztők személyes használatra kapják, és az összes általa tenyésztett egyedet - fajtára való tekintet nélkül-, ezzel a családnévvel kell törzskönyveztetni. A kennel név nem átruházható, kivéve családtagok közötti örökösödést.

14

A kennel nevet nem lehet megváltoztatni, illetve újabbat kiváltani. Ugyanazt a kennel nevet a tenyésztő halála után, az utolsó alomtól számított 10 év elteltével lehet újra engedélyezni. Az importált egyedek nevét a saját kennel névhez csatolni szigorúan tilos. A kennel nevek szigorúan személyesek. A kennel nevet idejében a szuka fedeztetése előtt a megfelelő formanyomtatványon kell az egyesületnél igényelni. A kérelmező tenyésztő igénybejelentésére információs anyag ot (tenyésztési szabályzatot, stb.) kell biztosítani. Igénylését egyidejűleg továbbítják az illetékes tenyésztés vezetőhöz, aki ellenőrzi a szóban forgó tenyészet adottságait, hogy azok meg felelnek-e a tenyésztési szabályzatban leírtaknak. Pozitív elbírálás esetében a kennel név védetté válik. Az igényelt kennel nevet az egyesület hivatalos fórumán nyilvánosságra kell hozni és a védelmi díj befizetése után a kennel név végérvényesen védetté válik. A kennel nevet nemzetközileg védetté kell nyilváníttatni. A kennel létesítmény helységváltoztatása esetén a tenyésztőnek közölnie kell az új címet újabb kennel megtekintésre. Olyan tenyészszukák esetében amelyeknek tulajdonosai különböző országokhoz tartoznak, szerződéses szabályozást kell felmutatniuk a kennel névről és a tulajdonjogról. Ha a tenyészkutyák több személy tulajdonában vannak, akkor erről a tulajdonosok között írásos szerződést kell kötni, amelyből az egyes tulajdonosok jogai és kötelességei világosan kitűnnek. Meg kell jelölni azt a tulajdonost, aki a tenyésztési szabályzat betartásáért felelős, és a nyomtatványokat aláírhatja. Ugyanígy meg kell jelölni egy személyt ezen célokra olyan kutyáknál, akik pl. egy cég tulajdonában vannak. Szankciók: A fent leírtak bármely feltételének be nem tartása esetén a kölykök származási lapot nem kaphatnak. 7.5. Tenyészállat bérlése, illetve bérbe adásával kapcsolatos szabályok. Tenyészállatot bérelhet a tenyésztő másik tenyésztőtől, vagy olyan szuka és kan tulajdonostól, aki nem kíván tenyésztést folytatni. A bérlésről, illetve a bérbe adásról minden esetben írásos megállapodást kell készíteni, amelynek tartalmazni kell a bérlő és a bérbe adó, valamint a tenyészállat adatait, a bérbe adás időtartamát. Abban az esetben, ha a bérbe adás a fedeztetés után történik, a megállapodásban megnyugtatóan rendelkezni kell, hogy a fedeztetési díjat a bérlő, vagy a bérbe adó milyen módon rendezte, vagy fogja rendezni a fedezőkan tulajdonosa felé. A bérbe adási szerződést minden esetben csatolni kell az alom bejelentő mellékleteként, Abban az esetben, ha import a szuka, a tenyésztésbe vétel előtt, de legkésőbb az alom bejelentő leadásáig, a származási ország egyesülete által, a tenyésztő nevére kiállított hivatalos pedigreet Magyarországon

15

honosíttatni kell. Amennyiben a tenyésztő külföldi tenyészállatot bérel, a bérbe adási szerződést magyar nyelven is el kell készíteni. Amennyiben a külföldi tenyészállat kapcsán bármilyen idegen nyelvi probléma merül fel, a tenyésztő köteles a saját költségén minden szükséges dokumentumról hivatalos fordítást beszerezni. Amennyiben a tenyészállat külföldi tulajdonban van, a tenyésztésbe vétel feltételeit a tulajdonos országában hatályos tenyésztési feltételek határozzák meg. A külföldi tulajdonú, vagy külföldről behozott tenyészállat esetében minden minősítést és kiállítási eredményt hitelt érdemlően igazolni kell. 7.6. A külföldi - magyar közös tulajdonú kanok használata a tenyésztésben A külföldi - magyar közös tulajdonban lévő kanok használatára a tenyésztésben a magyar (MIFE) szabályok érvényesek, kivéve, ha rendelkeznek a származási ország tenyészvizsgálati eredményeivel. 8. Minősítési rendszer 8. 1. A tenyészeb minősítési rendszer A minősítési rendszernél kiemelt fontosságú a küllem, az egészségügyi eredmények, és a munkabeli képességek minősítése. Ez a három terület egyben a minősítési rendszer alappillére. 8. 2. Az egyesület tenyésztési szabályzatának életbe lépése előtt megszerzett minősítés ek beszámítása Azok az ebek, amelyek az MIFE tenyésztési szabályzata hatályba lépésének időpontjáig nem rendelkeznek tenyészszemlével, a tenyésztési engedélyt az érvényes szabályok szerint kell megszerezniük. Azoknak az egyedeknek, amelyek már rendelkeznek korábban megszerzett tenyészszemlével( MEOE Hungária Agár Klubnál 2012. december 31-ig megszerzett) az MIFE ezt elfogadja. Ettől az időponttói már a MIFE tenyészszemle az egyedül érvényes. Ezután már ezeket az egyedeket is kizárólag az elő írt feltételrendszer teljes körű betartásával lehet tenyésztésbe venni. 8. 3. Egészségügyi szűrővizsgálatok Az egészségügyi szűrővizsgálatok célja, hogy beteg eb ne kerüljön tenyésztésbe . Az egészségügyi szűrővizsgálat időpontjában a kutyának a 12 hónapos kort be kell töltenie, kivéve, ha az genetikai jellegű vizsgálat, mert ilyen esetekben az életkor irreleváns az eredmény szempontjából. A kutya törzskönyvét be kell mutatni a vizsgáló állatorvosnak, aki köteles az egyed azonosságát ellenőrizni, és igazolni azt az elvégzett szűrővizsgálatokról kiadott leleteken. A röntgen felvételen annak azonosíthatósága érdekében szerepelnie kell a kutya mikrochip számának. A szűrést bármelyik Kamarai működési engedéllyel és a szükséges vizsgálathoz a megfelelő felszereléssel rendelkező állatorvos sal el lehet végeztetni. A szűréseredmények bekerülnek az MIFE központi nyilvántartásába, az eb törzskönyvébe. 8.3.1. A dilatatios cardiomyopathia: A DCM elsődleges szívizombetegség, a szívizom önálló megbetegedése, mely bizonyíthatóan öröklődik, de

16

teljes oktana a mai napig sem tökéletesen tisztázott. A DCM leggyakrabban nagytestű, 5-8 éves korú, hím kutyáknál jelentkezik. A kórfejlődés lényege, hogy a szív üregei kitágulnak:, a szívizomzat elvékonyodik a kontraktilitás csökken. Ez az állapot a szív pumpafunkciójának csökkenéséhez vezet, ami klinikailag egyre súlyosbodó keringési elégtelenségben nyilvánul meg. Bár mindkét szívfél érintett, a jobb szívfél elégtelenség következményeit általában hamarabb tapasztalhatjuk. A testüregekben savó halmozódik fel (hydrothorax, ascites), máj- és lépduzzanat, esetleg a v. jugularis tágulata, súlyos esetekben hasalji- és végtagödéma figyelhető meg. Bal szívfél elégtelenség többnyire csak a betegség előrehaladott stádiumában alakul ki, ekkor tüdővizenyő is jelentkezik. A betegség előrehaladtával az állat kondíciója egyre romlik, fáradékonnyá válik, keveset mozog, gyakran köhög, légzése nehezített. Súlyos esetekben kifejezett cyanosis figyelhető meg a nyálkahártyákon. A betegség jelenlegi tudásunk szerint véglegesen nem gyógyítható, és a megfelelő gyógykezelés mellett is legfeljebb 1-2 éves túlélés várható. A tenyészebek DCM szűrése az első tenyésztésbe vétel előtt 1 éven belül kötelező, illetve 5 év feletti párosításnál ismétlése szükséges, melyet szintén a párosítás előtt 1 éven belül szükséges elvégezni. Szűrővizsgálati lap javaslat lásd. 33 melléklet A Cardiomyopathy szűrőlapja mellékelve (http://iwclub.hu honlapról letölthető) Mentes: szabadon tenyészthető (5 éves kor felett ismétlendő) Majdnem mentes: minden tenyésztés előtt ismételendő Kétes: (a betegség gyanúja fennáll, későbbiekben az esetleges romlás függvényében diagnosztizálhatóvá válhat) nem tenyészthető: 6 hónap múlva ismételendő a vizsgálat, az eredmény függvényében kaphat tenyészthető engedélyt. 8.3.2. Csípőízületi diszplázia (HD) szűrés (nem kötelezően elvégezendő vizsgálat) Függetlenül a HD szűrés eredményétől, a tenyészszemle során kiemelt figyelmet kell fordítani a bemutatott kutyák funkcionális mozgás vizsgálatára, különös tekintettel a D-s csípőjű egyedekre. Amennyiben sántaság figyelhető meg, azon a tenyészszemlén ez az egyed nem kaphat "Küllemi szempontból tenyészthető" minősítést. Mivel a sántaság, mozgászavar okai sokrétűek lehetnek, így egy következő, a tulajdonos által választott időpontban az ilyen kutyák újabb lehetőséget kaphatnak tenyészszemlén való bemutatásra. Ha a tünetek a következő tenyészszemlén is nyilvánvalóan fennállnak, azaz a kutya sántít, vagy mozgása feltűnően összerendezetlen, az egyed nem kaphat ,,Küllemi szempontból tenyészthető" minősítést és így tenyészeb minősítést abban az esetben sem, ha a HD szűrés eredménye ezt lehetővé tenné, 8.3.3. Szemészeti szűrővizsgálatok (Nem kötelezően elvégezendő vizsgálat) Abban az esetben lép hatályba, ha a tenyésztésvezető elrendeli. A tenyésztésbe vétel feltétele, hogy egészséges egyedek tenyészthetők. Ha bármely külső jele van a betegség lehetőségének, akkor szükséges a genetikai Progressiv Retina Atrophia (PRA) szűrés. Beteg kutyák tenyésztésbe nem vonhatók.

17

8.3.4. Öröklött vesebetegség - Familiaris Nephropatia (FN) (Nem kötelezően elvégezendő szűrés) Abban az esetben lép hatályba, ha a populáció úgy kívánja és a tenyésztés vezető elrendeli. Halálos kimenetelű, veseelváltozás, génmutáció okozza. 8. 4. Tenyészszemle eredmények A tenyésztésbe vétel egyik alapfeltétele az ebek tenyészszemlén történő bemutatása és az ott mind a küllembírálat, mind a képességvizsgálat során elért "Megfelelt" minősítés. Ez önmagában szükséges de nem elégséges feltétel a tenyészthetőséghez. Ír farkasagár fajta esetében a tenyészszemle áll: Küllembírálat: Elérhető minősítés: − − −

tenyészthető nem tenyészthető tenyésztésre javasolt (az az egyed kaphat ilyen minősítést, amely a tenyészthető minősítés kritériumának megfelelt és minimum 3 ország champion cím birtokosa és az Inter Champion cím birtokosa, ---vagy a tenyészthetőség cím mellett a Magyarországon rendezett minimum két kiállításon és abból egyik a klub által szervezett kiállítási kitűnő minősítést szerzett és még minimum két coursing, vagy pálya versenyen részt vett és az első tíz hely valamelyikén sorolták.)

8.5. Kiállítási eredmények A tenyészteni kívánt ír farkasagár szukáknak nem előírás kiállítási eredménnyel rendelkezniük, mivel küllembírálatuk a tenyészszemle részét képezi. A kan egyedekre a MIFE szigorúbb feltételeket határoz meg, mivel egy kan kutyának életében több utóda lehet, mint egy szukának, így a populációra nagyobb hatást gyakorolhat. Ezért a kanoknak a tenyésztésbe vétel időpontjáig legalább két .Kitűnő" minősítéssel kell rendelkezniük, amelyből legalább az egyiket a "Fiatal" fölötti kiállítási osztályból kell megszerezniük, két küllembírótól. 9. A tenyésztésbe vétel és tenyésztésben tartás feltételei 9.1. Általános rendelkezések Csak egészséges egyedekkel, az állatvédelmi törvény követelményeinek betartásával szabad kutyát tenyészteni. Tenyészkutyák és kölykök részére megfelelő tartást kell biztosítani. Ehhez alapvető feltétel a tiszta, a fajtának megfelelő tartás, gondos ápolás, elegendő szabad kifutó és emberi odafigyelés. Tenyésztésbe csak olyan ebek állíthatók, amelyek a kritériumrendszer alapján megfelelnek a "tenyészeb" minősítésnek és erről a tenyésztési felelős igazolást állított ki. A tenyésztésbe vételhez szükséges feltételeket a tenyésztésvezető ellenőrzi és ez alapján adja ki a tenyésztési engedélyt az adott egyedre. A fedeztetés előtt a tenyészállatok tulajdonosai kötelesek kölcsönösen meggyőződni arról, hogy a tenyésztési szabályzatban rögzített feltételeknek a párosításra szánt egyedek megfelelnek, hogy mind a kan, mind a szuka rendelkezik tenyésztési engedéllyel, azaz a MIFE által minősített tenyészeb. Egy szukát egy tüzelési ciklus alatt csak egy kannal lehet pároztatni. Ettől eltérő, illetve vitás esetekben DNS

18

vizsgálatot lehet kérni az apaság megállapítására, a szukatulajdonos költségére a törzskönyveztetni kívánt kölykök vonatkozásában az alom 180 napos koráig, ami a törzskönyvi nyilvántartásba vétel legkésőbbi határideje. A vizsgálati mintavételt csak állatorvos végezheti, aki a kutyák azonosításáért felel. Olyan ebek, amelyeknek a szülei az Egyesület tenyésztésengedélyét nem kapták meg és ezért külföldön lettek tenyésztésbe állítva, az Egyesület törzskönyvébe nem vehetők fel. A vemhesen importált szukáknak a fialást követő lehető legközelebbi alkalommal kell megszerezni az utólagos tenyésztési engedélyt. Az alom bejelentése után a származási lapok kiadása addig szünetel. Az alombejelentőhöz csatolni kell az eredeti fedeztetési igazolást, különben a kiskutyák nem vehetők törzskönyvi nyilvántartásba. Külföldi fedeztetésnél az adott ország szabályai az irányadók. Az egészségügyi szűréseket igazolni kell. 9.2. A betegségek megelőzése A MIFE különös gondot fordít a gondozása alá tartozó fajta egészségvédelmére, ezen belül is nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre. A szűrővizsgálatokkal igyekszik megakadályozni a beteg ebek tenyésztésbe kerülését. Emellett szabályait úgy hozta meg, hogy azok progresszíven segítsék a tenyésztést, a fajták nemesítését. A túlzottan szigorú és átmenet nélkül bevezetett szabályok kontraszelektíven működnének, mert a genetikai állomány indokolatlan mértékű beszűkítésén keresztül (palacknyak-hatás) újabb genetikai eredetű betegségek halmozott megjelenésére lehetne számítani. Tekintettel arra, hogy több, multifaktoriális és/vagy poligénes betegség manifesztálódásához nagy mértékben hozzájárulnak a rossz táplálási és tartási körülmények, így e területeken az MIFE a felvilágosításnak, tanácsadásnak és a szabályok betartatásának kiemelt figyelmet szentel a betegségek megelőzése érdekében. 9.3. A tenyésztésbe vétel alsó és a tenyésztésben tartás felső korhatárai Tenyészthető az az eb, amelyik az MIFE által tenyésztésbe vételi kort betöltötte és a tenyésztésben tartási életkort nem haladta meg. Az MIFE a szuka egyedek tenyésztésbe vételi alsó korhatárát 30 hónapban, a tenyésztésben tartás felső korhatárát 6.5 évben határozza meg. Mindkét esetben a fedeztetés napja az irányadó időpont. Kanoknál a tenyésztésbe vétel alsó korhatára 15 hónap, míg a tenyésztésbe vétel és tartás tekintetében náluk felső életkori határt az MIFE nem szab meg. 9.4. Két kölykezés közötti idő Két kölykezés közötti idő szukák esetében: Két naptári év alatt maximum 3 alom hozható le, de két egymást követő alom után egy tüzelést ki kell hagyni. 9.5. Almonként törzskönyvezhető utódok száma Az almonként törzskönyvezhető utódok számát az Egyesület nem korlátozza, minden egészséges, életképes kiskutyát törzskönyvez, ha a szülők rendelkeznek az előírt törzskönyvezési minősítésekkel. Az állatvédelmi törvény nem engedélyezi az egészségesnek látszó utódok elpusztítását még akkor sem, ha olyan sokan vannak, hogy a szuka nem képes őket felnevelni. Ilyenkor dajka-kutya bevonása, vagy mesterséges felnevelés szükséges.

19

9.6. Életteljesítmény Az Egyesület az életteljesítményt szukák esetében úgy határozza meg, hogy a tenyésztésben tartás alatt maximum 4 almot szülhet és nevelhet fel. A kan egyedek fedezéseinek száma nincs korlátozva. 9.7. Elsőfokú rokonok közötti pároztatás Ilyen pároztatás: apa és leánya, anya és fia, testvérek egymással. Az elbírálás ideje max.: 30 nap. Minden ilyen esetben az MIFE javasolja az előzetes szakmai konzultációt tenyésztésvezetővel. Elsőfokú rokonok közötti párosítás esetén kötelező a tenyésztésvezető előzetes engedélye. 9.8. Hűtött, fagyasztott sperma használata Amennyiben él a kutya: - de a fagyasztott spermát szeretné használni a tenyésztő, ezt megteheti az Egyesület ETSZ elismertségének megszerzésétől egy éven belül, szűrővizsgálat nélkül. Egy év után csak szűrővizsgálattal. Amennyiben a szűrővizsgálatok eredményeit bemutatja, úgy a már lefagyasztott spermákra is megkapja a jogosultságot. Amennyiben már nem él a kutya: - Már nem élő tenyészegyedek fagyasztott spermájának felhasználására az MIFE korlátokat nem állít, de nem is szorgalmazza, tekintve hogy a vizsgálatok már nem elvégezhetőek. Mivel kutyáknál a természetes fedeztetés az általános, valószínű, hogy az adott eb spermájának levételét és tárolását magas tenyészértéke indokolta, egészségügyi szűrések pedig még nem voltak kötelezőek. 10. A tenyésztés dokumentációja A tenyésztés dokumentációit a Törzskönyvezési szabályzat tartalmazza. III. TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI SZABÁLYZAT Az Egyesület tenyészebeinek teljesítményvizsgálata kiállításokon, tenyészszemléken és munkavizsgákon történik. Az Egyesület mint tenyésztő szervezet köteles mindazon tenyésztők ebének a teljesítményvizsgálatát elvégezni, vagy elvégeztetni, akik azt kérik. 1. Tenyészszemle szabályzat l. Általános szabályok 1.1.1. A tenyészszemle célja Csak egészséges, és a standard követelményeknek megfelelő kutyák tenyésztésre való használata engedélyezett. A tenyészcél szempontjából nem kívánatos tulajdonságokkal rendelkező kutyákat a tenyésztésből ki kell zárni. 1.1.2. Tenyészszemle rendezvények

20

A tenyésztésbe vétel egyik feltétele a tenyésztésre szánt ebek tenyészszemlén történő bemutatása. A tenyészszemle gyakorlatilag a küllembírálatból áll. Tenyészszemle csak az Egyesület vezetősége által kiírt helyen és időpontban tartható, amelyről a tagságot körlevélben, a nem tag érdeklődőket pedig internet, honlap útján tájékoztatjuk. A tenyészszemlének ott kell történnie, ahol adottak a küllembírálat feltételei. A tenyészszemlék számát az MlFE vezetősége igény szerint határozza meg, előirányzott évente három (egy Budapesten, egy a Dunántúlon, egy a Tiszántúlon). A tenyészszemlékre az elbíráltatni kívánt kutyákat a rendezvény előtt legkésőbb egy héttel be kell jelenteni telefonon vagy e-mailben a felhívásban megjelölt szervezőnek. Aki nem jelentkezik be az előírt határidőig, annak a bírálatért helyszínen 50% felárat kell fizetnie. A tenyészszemlén csak olyan eb vehet részt, amely három generációra zárt származási lappal rendelkezik, amelyet a tulajdonosnak be kell mutatnia az érvényes oltási könyvvel együtt. Betegségre gyanús, vagy beteg kutyát nem szabad felvezetni. A tüzelő szukákat a tenyészszemle megkezdése előtt be kell jelenteni. Minden ebnek microchippel azonosíthatónak kell lenni. Azonosíthatatlan kutya nem bírálható. 1.1.2.1. Küllembírálat tenyészszemlén A küllembírálat célja annak eldöntése, hogy az adott egyed fenotípusos tulajdonságait tekintve megfelel-e az anyaország által kibocsátott és az MIFE által alapul vett mindenkor érvényes standard követelményeinek. A küllembírálatot, az FCl által elismert küllembíró végzi, akiket az Egyesület Elnöke kér fel feladatuk elvégzésére. Minden kutyát tisztán, ápoltan kell felvezetni. Az ebeket a tenyészszemle küllembírálatnál a kiállításokon szokásos módon kell bemutatni a bíróknak. A kutyáknak nem szükséges kiállítási felkészítéssel megjelenniük. A küllembírálatok során vizsgálni kell a kutya: − − − −

összbenyomását az egyes testrészek fenotípusos jegyeinek jellegzetességeit habitusát mozgását.

A tenyészszemle-jegyzőkönyv részét képező küllembírálati lapon minden kutya bírálata közben jegyző rögzíti a bíró véleményét diktálás alapján. A kutya tulajdonosa/vezetője megkapja ennek a jegyzőkönyvnek az eredeti példányát, amelyet a tenyészszemle bíró aláír. A fajtastandard előírásában megnevezett hiányosságokat súlyossági fokuknak megfelelően kell értékelni. A tenyésztésből önmagukban kizáró okok: − −

egy vagy mindkét here hiánya, sorvadása, jelentősen asszimetriája a fajtaleírásban nem megengedett fogzáródási hibák

21

− − − −

ha az egyed nem hordozza egyértelműen a fajtajelleget a fajtaleírásban nem szereplő, vagy attól eltérő színű egyedek viselkedési hibák (félénkség, agresszió) sántaság (az engedély sántaság miatti elutasítása nem végleges, a tenyészszemle ismételhető)

A küllembírálat kétféle eredménnyel végződhet: "Küllemi szempontból tenyészthető" "Küllemi szempontból nem tenyészthető" 1.2. Az egyesület tenyésztési szabályzata hatálybalépése előtt szerzett Tenyészszemle eredmények beszámítása Azoknak az egyedeknek, amelyek már rendelkeznek megszerzett tenyészszemlével (MEOE Hungária Agár Klub által kiadott 2012 december 31-ig), azt az Egyesület elfogadja. Az ilyen ebek tulajdonosainak az Egyesület tenyésztési szabályzatának életbe lépésétől számított egy naptári év áll rendelkezésére, hogy az előírt egészségügyi szűrővizsgálatokat elvégeztessék és az eredményeket a tenyésztésvezetőnél igazolják. Kiállítási eredmények beszámítása Az FCI által elismert küllembíróktól származó kiállítási eredményeket az Egyesület elfogadja. Egészségügyi szűrések beszámítása Az Egyesület minden eddig elkészült szűrési eredményt elfogad. Külföldi fedeztetések esetén a fedezőkanoknak az adott ország egészségügyi szűréseivel kell rendelkezniük amiket az alombejelentőhöz csatolni kell. 1.3. Az importált egyedek nem Magyarországon szerzett teljesítmény eredményeinek figyelembe vétele Az import kutyák esetében - amennyiben rendelkeznek olyannal - a kiállítási, munka- és szűrés eredményeket az Egyesület elfogadja. 2. Kiállítási szabályzat 2. 1. Bevezető Nevezési létszámtól függetlenül a kutyák: védelmében szükséges a fajta bírálatának pontos kezdetét megadni. A bírót/bírókat az Egyesület vezetősége választja ki a mindenkor érvényes FCI bírói listából és az elnök kéri fel. A bírói körbe a jegyzőt, a ringtitkárt, a tolmácsot és a tárgyi feltételeket (írógép, sorolótábla stb.) a szervező, ill. az Egyesület biztosítja, 2.2. A kiállításokon való részvétel Az FCI jogosítványokkal rendelkező szervezettel együtt rendezett kiállítás okra kizárólag az FCI által elismert származási lappal rendelkező kutyák nevezhetők be. Magyar természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság tulajdonában lévő

22

kutya kizárólag az Egyesület által honosított származási lappal nevezhető be. A kiállítás területére csak érvényes állatorvosi oltási igazolvánnyal rendelkező kutya vihető be. A kutyák által okozott minden néven nevezhető kárért a kutya tulajdonosa felelős. A kiállítás területén a kutyákat szabadon engedni tilos! 2.3. Nevezési feltételek A kutya tulajdonosa a nevezési határidő lejártáig (feladás dátuma) jogosult a kutyát benevezni. A nevezéshez minden esetben csatolni kell: - pontosan és olvashatóan kitöltött és aláírt nevezési lapot, melyek az irattárba lefűzésre kerülnek) - a származási lap másolatát, - a nevezési díj nevezési határidőig történő befizetésének igazolását, - munka osztályba való nevezéshez a hivatalos FCI munkavizsga bizonyítványt. - champion osztályba történő nevezéshez a nemzeti vagy nemzetközi champion igazolás másolatát. Minden kiállításra csak microchippel ellátott, azonosítható kutyát lehet benevezni. A kiállító a nevezési lap beküldésével egyidejűleg kötelezettséget vállal a nevezési díj befizetésére is, amely nevezési díj semmilyen esetben nem téríthető vissza. A kiállító a nevezési lap aláírásával kötelezettséget vállal a kiállítás kezdési, illetve best in show időpontjának betartására. A nevezési lapon közölt adatokért a kutya tulajdonosa az aláírással és a beküldéssel egyidejűleg felelősséget vállal, a kiállítási szabályzatot magára nézve kötelezőnek ismeri el. Nem nevezhető és nem bírálhatók a kiállításokon rejtett-, egyheréjű vagy heresorvadásban szenvedő, beteg, nyomorék kutyák, a tüzelő szukák, valamint a láthatóan vemhes (kb. 40 napos), szoptatós kutyák. A kiállításokon sem pótnevezés, sem helyszíni nevezés nem lehetséges. Azt a kiállítót, aki a kiállításon sportszerűtlen magatartást tanúsít, a kiállítás területéről ki kell utasítani, ha egyesületi tag, fegyelmi eljárás alá vonható. A bírálat alkalmával a bíró utasítására a ringtitkár jogosult a felvezetett kutya microchip számának ellenőrzésére. 2.4. A kiállítás A kiállító felelőssége, hogy a benevezett kutyájával a bírói körben időben megjelenjen. Amennyiben az adott osztály bírálatát lekési, a bírálat befejezése után kérheti, hogy a bíró a kutyát minősítse, de nem tarthat igényt kitűnő minősítés esetén sem a győztes cím kiadásának megismétlésére. Az osztály bírálatának megkezdését követően az elkésett kutya felvezetője csak a bíró külön engedélyével léphet a bírói körbe. A helyezési eljárás megkezdése után érkezett kutya nem helyezhető. A bírói körben a bírálat megkezdése után a bírálandó osztályba tartozó kutyákon és felvezetőiken kívül csak

23

a bíró, az írnok, a ringtitkár és szükség esetén a tolmács tartózkodhat. Kivételt képez a vezető bíró. A bírálatba azonban senkinek sem szabad beavatkoznia. Támadó, harapós kutyák, amelyek nem hagyják magukat végigtapintani, nem kaphatnak minősítést. Ilyenkor a bírálati lapra rá kell vezetni, hogy a kutya nem bírálható és az okot is meg kell jelölni. A. kiállításokon csak a kiállítási katalógusban szereplő kutyák bírálhatók. A kiállítás rendezője az elfogadott nevezéseket minden esetben köteles visszaigazolni. A ringtitkár szúrópróbaszerűen a microchip számokat ellenőrizheti. 2.4.1. Átsorolás Ha a kutya tulajdonosa a champion osztályban történő nevezésekor nem csatolta a nevezéshez szükséges igazolásokat, a katalógus összeállításakor a rendező szervezet jogosult a kutyát automatikusan a más osztályba besorolni, természetesen a kutya korára tekintettel. A bíró jogosult a kiállításon a nem megfelelő osztályban lévő kutyát a megfelelő osztályba átsorolni, de az csak kor, nem vonatkozásában lehetséges. Ha a rendező szervezet elírást követ el, a vezető bíró feladata a beküldött nevezési lapot ellenőrizni és a nevezési lapnak megfelelően a helyszínen a kutyát abba az osztályba átsorolni, ahova a tulajdonos nevezte és csatolta a szükséges igazolásokat is. A megfelelő mellékletek hiányában a kutyát a kora szerinti - illetve ahol a katalógusban szerepel -osztályban kell elbírálni. Egyéb esetben átsorolást a bírálati lapon és az összesítőn is fel kell tüntetni. 2.4.2. FCI konform szabályok 2.4.2.1. Kiállítási osztályok BÉBI osztály: Ebbe az osztályba a 3-6 hónapos kutyák nevezhetők. A bírálati lapon leírást kapnak. KÖLYÖK osztály: 6-9 hónapos korig Ebben az osztályban a kutyák csak leírást kapnak, és több kutya esetében a bíró sorolást végez I-IV. besorolással. A kutyák fehér szalagot kapnak, ígéretes vagy nagyon ígéretes differenciálás lehetőségével. FIATAL osztály: 9-18 hónapos korig Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a Hungária Prima Junior (HPJ) címet, amelyhez egy kék-fehér szalag és HPJ kártya jár. NÖVENDÉK osztály: 15-24 hónapos korig. Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással. A kitűnő 1. minősítésű kutya megkaphatja a CAC címet, egy nemzeti színű szalaggal és egy kártyával. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja a Res.CAC címet (kártyával). NYÍL T osztály: 15 hónapos kortól Nevezhető minden 15 hónapos kort betöltött kutya, tekintet nélkül eddigi minősítésire és címeire. Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő

24

1- IV. besorolással. A kitűnő I. Minősítésű kutya megkaphatja a CAC címet, egy nemzeti színű szalaggal és egy kártyával. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja a Res.CAC címet (kártyával). MUNKA osztály: Nevezhető minden 15 hónapos kort betöltött kutya, amely a nevezési határidőig a Hivatalos FCI munkavizsga bizonyítvánnyal rendelkezik. CHAMPION osztály: Nevezhető minden olyan kutya, amelyik a nevezé si határidőig megszerezte a nemzeti vagy nemzetközi szépség champinátust. Ebben az osztályban is kapnak minősítést a kutyák. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással. A kitűnő 1. minősítésű kutya „Champion osztály CAC" címet kaphat, amelyhez egy nemzeti színű szalag és egy kártya jár. ÉRETT osztály: 8 éves kortól Nevezhető minden olyan kutya, amelyik betöltötte 8. életévét tekintet nélkül eddigi minősítéseire és címeire. Ebben az osztályban is kapnak leírást a kutyák és több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással A kitűnő I. Minősítésű kutya "Érett osztály Győztese" címet kaphat, amelyhez egy nemzeti színű szalag és egy kártya jár. Egyéb feltételek: - minden kutya csak egy osztályba nevezhető, - kor szerinti nevezésnél minden esetben a bírálat napja az irányadó. 2.4.2.2. A kiállításon elérhető minősítés ek és címek 2.4.2.2.1. Az egyes osztályokban elérhető minősítések - kitűnő:

kék szalag

- nagyon jó:

piros szalag

- jó:

sárga szalag

- megfelelő:

zöld szalag

A jelen szabályzatban az egyes kiállítási osztályoknál leírt győztes címek kiadása nem kötelező, 2.4.2.2.2. Egyéb kiadható címek CACIB - CACIB: nemzeti színű zsinór arannyal és kártya, amely igazolja, hogy a kutya az adott kiállításon elnyerte a CACIB várományt. A kártyán fel kell tüntetni i.az FCI visszaigazolásának fenntartásával". CACIB váromány csak olyan kiállításokon adható ki, amelyeken az FCI ezt külön engedélyezte. - CACIB cím kizárólag csak akkor viselhető, ha azt az FCI hivatalosan visszaigazolta

25

- A CACIB várományt a nyílt, növendék és champion osztály kitűnő 1. győztes (CAC) címet kapott kutyái közül a legjobb kaphatja. - A CACIB váromány kiadása nemenként történik. Abban az esetben, ha az adott kutyafajtát több bíró bírálja az adott kutyakiállításon, akkor minden esetben meg kell jelölni annak a bírónak a személyét, aki a CACIB várományt kiadja. A kijelölt bíró jogosult a CACIB javaslat kiadására és egyedül határoz anélkül, hogy ebben a kérdésben valakivel is tanácskozna. A CACIB váromány visszaigazolásainak feltételeit az FCI előírásai tartalmazzák, ezek meglétét a bíró nem vizsgálhatja a kiállításon. Reserve CACIB Nemzeti színű zsinór ezüsttel és kártya. A bíró a CACIB váromány kiadását követően a bírói körben lévő kutyákhoz behívja a CACIB várományt elnyert kutya osztályában kitűnő II. minősítést kapott kutyát és ebből a konkurenciából választja ki a Reserve CACIB kutyát. Ez a cím akkor adható ki, ha a bíró meggyőződése, hogy a Res. CACIB címet kapott kutya kapná a CACIB címet, ha a CACIB címet kapott kutya nem lenne jelen. Hungária fajtagyőztes (HFGY) Arany zsinór és kártya. A bébi és kölyök osztály kivételével valamennyi osztálygyőztes kutya konkurál nemre való tekintet nélkül. Ahhoz, hogy a fajtagyőztes cím kiadható legyen, a bírónak tekintettel kell lennie arra, hogy a kutya kvalitásai ennek a címnek megfeleljenek és a fajtagyőztes kutya méltó reprezentánsa legyen fajtájának. Hungária Derby győztes (HDGY) Piros- fehér zsinór. A szövetség évente egy alkalommal Derby kutyakiállítást rendez. A HDGY címért konkurálhat fajtánként és nemenként minden előző évben született kutya, amelyik ezen a derby kiállításon a bírálat napján a 9. hónapos kort betöltötte és kitűnő minősítést kapott. Fiatal klubgyőztes Minden évben egy alkalommal az adott fajta részére az Egyesület által megrendezett klubkiállításon adható ki nemenként a fiatal osztályban kitűnő I., HP] címet kapott kutya részére. A bírálati lapra a "Fiatal Klubgyőztes" cím mellé az évszámot is fel kell tüntetni minden esetben. Klubgyőztes Minden évben egy alkalommal az adott fajta részére az Egyesület által megrendezett klubkiállításon adható ki nemenként a növendék, nyílt és a champion osztályban kitűnő 1. győztes címet kapott kutyák: összevetését követően a bíró által legjobbnak tartott kutya részére. Tenyésztési nagydíj, tenyésztési díj Tenyésztési nagydíj I-II-III. fokozatát kizárólag nemzetközi CACIB kutyakiállításon lehet kiadni. A tenyészcsoportban a rangsort a tenyésztő által felvezetett egyedek homogenitása szabja meg. Nevezési feltétel, hogy a tenyészcsoportban az egy tenyészetből származó legalább két különböző apától, vagy két különböző anyától származó legalább három azonos fajtájú kutyával lehet indulni. A nevezésnek

26

további feltétele, hogy a felvezetett kutyák az adott kiállításon legalább két kitűnő és egy nagyon jó minősítést kapjanak. A nevezés további feltétele a külön nevezé si díj befizetése, Nem CACIB kiállításon ugyanezen feltételekkel lehet ezt a versenyt megrendezni, az elnyerhető címek: Tenyésztési díj I-II-III. fokozat. Kétnapos kiállításon mindkét napon megrendezhető ez a verseny. Fajtacsoport győztes Az FCI mindenkori előírásainak figyelembevételével a fajtacsoport beosztásnak megfelelően a fajta győztes kutyák vehetnek részt ebben a konkurenciában. A vezető bíró feladata felkérni a fajtacsoportot bíráló bírót, akinek a kiválasztásakor figyelembe kell venni az FCI bírói szabályzatában foglaltakat. A fajtacsoportot bíráló bíró általában az első és második helyezett kutyát választja ki, akik a fajtacsoportgyőztes (BOG), illetve a resel-ve fajtacsoportgyőztes (Res.BOG) címet kapják. Fenti címeket a kiállításon a bírálati lapra rá kell vezetni. A kiállítás legszebb kutyája - BEST IN SHOW A vezető bíró által előre felkért bíró választja ki a megjelent fajtacsoportgyőztes kutyák közül. Az első helyezett a kiállítás legszebb kutyája címet kapja (BIS), míg a második a reserve győztes (Res.BIS) címet kapja. Mindkét eredményt az adott kiállításon rá kell vezetni a bírálati lapra. A kiállítási eredményeket formanyomtatványon kell vezetni, amelyek feldolgozásra kerülnek. Egyéb versenyek: Az Egyesület a kiállításokon egyéb versenyeket is rendezhet, pl.: "fiatal felvezetők versenye", "kutyapárok versenye". Ezen versenyekre minden esetben a fajtacsoportgyőztesek kiválasztása előtt kerül sor. megállapíthatja. A CACIB kiállítások kivételével egyéb egyéni díjfelajánlásokra is sor kerülhet. Ezeket azonban a kiállítás reggelén a rendező szervezet elnöke be kell jelentse a vezető bírónak. 2.4.2.3. Óvási bizottság A bírói döntés ellen óvásnak helye nincs. Ez pontosan azt jelenti, hogy a kapott - minősítés, vagy a kiadott címek, illetve az esetlegesen ki nem adott győztes címek miatt óvásnak helye nincs. Óvni kizárólag alaki hibák miatt lehetséges (pl. rossz osztályba sorolás) a bírálatot követő két órán belül, óvási díj befizetése mellett, írásbeli kérelemmel, amelyet az óvási bizottsághoz kell benyújtani. Az óvási bizottság az óvás benyújtását követő egy órán belül dönt. Ha helyt ad az óvásnak, akkor a befizetett összeget vissza kell fizetni. Ha az óvás sikertelen volt, az óvási díj a rendező szervezetnél marad. Az óvási bizottság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Az óvási bizottság három tagból áll, amelynek egyik tagja, egyben elnöke a kiállítás vezető bírója, egy bíró, akit a kiállítás katalógusában fel kell tüntetni, és az Egyesület által kijelölt személy írásos megbízás alapján. 2.5. Kiállításon kívül elnyerhető címek Hungária junior champion (HJCH) Oklevél és kupa

27

Teljesítésének feltétele 9-18 hónapos kor között 3, Magyarországon rendezett kiállításon kapott HP J vagy Fiatal Klubgyőztes cím, amelyek közül egyet legalább nemzetközi vagy klubkiállításon kell elérni, legalább két különböző bírótól. A Hungária Junior Champion cím nem jogosít a champion osztályba történő nevezéshez, a Champion kiállításon azonban ennek a címnek birtokában már lehet nevezni a kutyát. Hungaria champion (HCH) Oklevél + serleg Magyarországon rendezett kiállításon a növendék, nyílt, vagy munka osztályban elért három CAC cím, amelyek közül az egyiket nemzetközi CACIB· vagy klubkiállításon kell megszerezni, három különböző bírótól. Az első és az utolsó CAC között legalább egy évnek el kell telnie. Csatolni kell még a munkavizsga igazolást. Hungária show champion (HSCH) Oklevél+serleg Teljesítésének feltétele növendék, nyílt és/vagy champion osztályban elért hat CAC cím, amelyek közül hármat Magyarországon rendezett nemzetközi CACIB kiállításon vagy hazai Klubkiállításon, hármat pedig Magyarországon rendezett országos CAC kiállításon kell elérni. Az első és az utolsó CAC között egy évnek el kell telnie és a címeket három különböző bírótól kell megszerezni. A cím kiadásához először a 2001. évben elért címek vehetők figyelembe. E cím birtokában a kutya nevezhető bármely FCI kiállításon champion osztályba, illetve a MEOE által évenként egy alkalommal megrendezett Charapion kiállírásra is. Hungarian grand champion (HGCH) Oklevél + serleg A Hungária Champion cím birtokában Magyarországon a Szövetség által rendezett kiállításon a champion osztályban elért három győztes cím és ezen kívül szintén a champion osztályban a győztes cím elérése után egy fajtagyőztes cím is. Veterán Champion (VCH) Oklevél+serleg Teljesítésének feltétele három, Veterán osztályban szerzett CAC cím, amelyek közül egyet Magyarországon rendezett nemzetközi CACIB kiállításon vagy hazai Klubkiállításon, kettőt országos CAC kiállításon kell elérni két különböző bírótól. A Veterán Champion cím nemjogosít a champion osztályba történő nevezésre Nemzetközi szépségchampionátus (CACIB) Oklevél Kettő CACIB (FCI-től már visszaigazolt) cím, legalább két különböző országból, amelyek közül az egyiket a fajta standard országában vagy a kutya tulajdonosának lakóhelye szerinti országban ért el a kutya. Az első és az utolsó CACIB között egy évnek el kell telnie és két különböző bírótól kell megszerezni. Csatolni kell a munkavizsga igazolást. 3. Küllembírói testület Bírói testület alatt a bírók együttesét értjük. Vezetőjük a MEOE Szövetség Bírói Testület Elnöke, bírói referens, aki koordinálja a bírókat.

28

4.A bírói referens feladatai Egyesület rendezvényeire bírók biztosítása Bíróképzés megszervezése Bírók minősítése Külföldi bírókkal kapcsolattartás Bírók munkájának ellenőrzése Ebtenyésztési Tanácsadó Testülettel való kapcsolattartás Szövetséggel történő kapcsolattartás 5. Az FCI bírói szabályzata Az FCI nemzetközi kiállítási bírói kategóriáinak definíciója Az FCl kiállítási bírója lehet: aki legalább 25 éves életkort elérte. A, Fajtabíró B, Csoportbíró / adott csoportban az összes fajtát bírálhatja/ a. A FAJTABÍRÓ olyan bíró, aki saját nemzeti szervezetétől engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több fajtát bíráljon. b. A CSOPORTBÍRO olyan bíró, aki nemzeti szervezetétől engedélyt kapott arra, hogy az FCI nomenklaturában meghatározott csoportok közül egy vagy több csoportot bíráljon. c. Az ALL-ROUND BÍRÓ olyan bíró, aki nemzeti szervezetétől engedélyt kapott arra, hogy valamennyi, az elismert csoportot bírálja. Az All-round bíró jogosult arra, hogy az FCl kiállításain valamennyi, az által elismert fajta kutyáit CACIB-rajavasolja. Specifikus rendelkezések azon bírók számára, akiket a lakóhelyük szerinti ország hivatalosan elismert. 1. Miután egy bíró illetékes nemzeti szervezetétől engedélyt kapott és FCI bíróként elismerték, először saját országán belül a kiállításokon legalább 2 éven keresztül legalább 5 alkalommal kell bírálni azokat a fajtákat, amelyekre engedélyt kapott, mielőtt még felhatalmaznák arra, hogy a lakóhelye szerinti országokon kívül rendezett FCl kiállításokon bírálatokat vállaljon. Egy bíró neve csak akkor kerülhet a nemzetközi FCl bírók hivatalos listájára, ha ezeket a feltételeket teljesítette, azzal a felhatalmazással, hogy külföldön CAClB-ot adjon ki. 2. Azoknak a bíróknak, akik nemzeti szervezetüktől bírói engedélyt kaptak, de öt éve vagy még hosszabb ideje nem bíráltak, egy kérelmet kell benyújtaniuk nemzeti szervezetüknek, hogy új gyakorlati vizsgát tegyenek le. A nemzeti szervezetnek, mielőtt ismét kiadná a bírói engedélyt, meg kell győződnie arról, hogy ez a személy alkalmas-e a fajta vagy fajták bírálatára, melyekre egykor engedélyt kapott. A nemzetközi FCI bíró jogai és kötelességei 1. Kötelességek A bíróknak mindig követniük kell az általuk bírált fajták FCI fajtastandardjainak előírásait, A bíróknak tevékenységük gyakorlása közben mindig lelkiismeretesnek és figyelmesnek kell lenniük. Tiszteletben kell tartaniuk az etika és a többi bíróval szembeni illendőség szokásos alapelveit. Meghívások fogadása A, Egy nemzetközi FCI bíró csak az FCI kiállításain vagy az FCI tagországai illetve szerződéses partnerei által szervezett kiállításokon tevékenykedhet.

29

Nincs joga ahhoz, hogy olyan kiállításokon bíráljon, melyeket olyan országok vagy szervezetek rendeznek, melyek nem tagjai vagy nem szerződéses partnerei az FCI-nek. B Ha egy bíró meghívást kap egy országán kívüli bírálatra. meg kell bizonyosodnia arról, hogy a kiállítás szervezése az FCI joggyakorlatának hatáskörébe tartozik. C, Ha a kiállítást egy klub szervezi, a bírónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy ezt a klubot hivatalosan elismeri az FCI azon tagországának vagy szerződéses partnerének nemzeti szervezete, melyben a kiállítás ténylegesen megrendezésre kerül. D, Egy bírónak folyékonyan kell beszélnie az FCI négy nyelve közül legalább az egyiket / angol, francia, német vagy spanyol/o Ha a bíró ezeket a feltételeket nem tudja teljesíteni, köteles tolmácsról gondoskodni. A meghívások törlése A, A bírónak mindig teljesítenie kell a már elvállalt bírálati kötelességeit, hacsak nyomós okok nem akadályozzák. B, Ha a bíró egészségi okokból vagy más fontos ok1ból, az előre vállalt kötelezettségét nem tudja teljesíteni, a kiállítás szervezőjét telefon, fax, telex vagy távirat útján haladéktalanul értesíteni kell. A törlést írásban meg kell erősíteni. C, A bírónak pontosan ott kell lennie a programban megjelölt időpontban, a kiállítást csak a rábízott feladatok teljes mértékű teljesítése után hagyhatja el. Viselkedés Egy nemzetközi FCl bíró viselkedésének, függetlenül attól, hogy tevékenységét gyakorolja-é, vagy magánéletében, kifogástalannak és makulátlannak kell lennie. Ezért: - egy bíró egy másik bíró tevékenységét nem kritizálhatja igazságtalanul a nyilvánosság előtt. - A bírói tevékenység befejezése előtt tilos számára a katalógusba való betekintés. - Nem bírálhat olyan kutyát, melynek a kiállítás napját megelőző hat hónapban tulajdonosa, társtulajdonosa, kiképzője, vezetője, tartója vagy ápolója, eladója vagy privát közvetítője volt. Ez a bíróval egy háztartásban élő személyekre és bíró partnereire is vonatkozik. - Egy bíró a kiállítás előtt nem lakhat olyan kiállítónál vagy annak költségére, akinek a kutyáit bírálnia kell. - A ringben korrekt módon kell viselkednie és minden kutyát becsmérlés nélkül kell bírálnia. Egyszerűen és az általa végzendő feladathoz illően kell öltöznie és mindig korrektnek és udvariasnak kell lennie. - A kiállítási ringben a bírálat közben mellőznie kell a dohányzást. - Egy bíró semmi esetre sem ajánlkozhat bírálatra szóló meghívások érdekében. 2. Jogok a. A bírónak előre tájékozódnia kell azokról a fajtákról, melyek bírálatára kijelölték. A rendező feladata, hogy ezeket az információkat a bírónak előre Írásban megküldje.

30

b. A bíró a kiállítások rendezőivel privát megállapodásokat köthet, melyek a rendezők fentebb felsorolt 'kötelességeitől eltérők lehetnek. Ha azonban nem kötöttek ilyen privát megállapodásokat, elvárható, hogy a 'fentebb felsorolt kötelezettségeket betartsák. A bírók igényeit, akiknek a saját országukon kívüli nemzetközi • kiállításokra kell utazniuk, a következőképpen szabályozzuk: c. A kiállítás szervezőinek saját költségükre gondoskodniuk kell a bírókról, attól a perctől kezdve, hogy megérkezett az országba, ahol bírálni fog, elutazásának pillanatáig. d. A bírónak minden esetben első osztályú szállást és ellátást kell juttatni, az útiköltség szabályozásaira külön rendelkezése van az FCI-nek. e. A bíró felmerülő összes normális útik:öltségét megérkezésekor azonnal meg kell téríteni, illetve egy korábbi megállapodással összhangban előre ki kell egyenlíteni. f. A kiállítás szervezőinek legalább egy ringsegédet kell rendelkezésre bocsátaniuk, aki a ringben a bíró mellett áll. Ennek a segédnek meg kell értetnie magát a bíróval, egy bíró által megkövetelt nyelven. Ajánlatos, hogy a pénzügyi megállapodásokat előre, mégpedig egy írásos szerződés, vagy a. bíró és a kiállítás szervezői között megkötött megállapodás formájában rögzítsék, melyek mindkét félnek tiszteletben kell tartania. A bírókat terhelő költségekre vonatkozó megállapodások azon nemzeti szervezetek mindenkori rögzített elszámolási módozataitól függenek, ahol a kiállítás megrendezésre kerül. Eljárás A nemzetközi kiállításokon a kutyák értékelésénél az FCI minden országában mindig azonos kritériumok szerint kell eljárni. Ennél fogva: 1. Ha a bíró abban a helyzetben van, hogy óránkként kb. 20 kutyát tud bírálni, naponta legfeljebb 80 kutyáig, akkor a nemzeti szervezet részéről minden kutyáról külön leíró bírálatot kell adni. A bírónak naponta maximum 150 kutyát kell bírálnia, amennyiben nem kémek ilyen leírást. Amennyiben 80 kutyát jelölnek ki jelentési kötelezettséggel, vagy ISO-et jelentési kötelezettség nélkül, a bírót megfelelően tájékoztatni kell és beleegyezését kell kérni: kész-e arra, hogy ennyi kutyát bíráljon. 2. A küllembírónak minden kutya bírálatát, akár álló helyzetben, akár mozgásban, mindig azonos rendszer szerint kell elvégeznie. Mozgásban különösen a korrekt ügetésre, a fajtára jellemző, megfelelő mozgásra kell ügyelnie. 3. A bírálatnál minden bírónak lehet saját rendszertana, amely egy másik bíró rutinjától eltérő lehet. A kivitelezés is változhat, a bírált fajtára, a nevezések számára, az időjárásra és más feltételekre való tekintettel. 4. A bírónak ringjükben mindig ellenőrzést kell tartaniuk. Elvárható tőlük az FCI KIÁLLÍTÁSI SZABÁLYZAT tökéletes ismerete. 5. A lehető legjobban tájékozottnak kell lenniük a kizáró hibákkal, illetve a fajtastandardban mutatkozó hiányosságokkal kapcsolatban. A hozzárendelésnél azon ország alkalmazandó eljárásait kell követni, ahol a kiállítás megrendezésre kerül és ezzel kapcsolatban meg kell kérdezni a rendezőket vagy a kiállítás vezetőit. 6. A bíró a főnök a ringben, amelyet vezet és minden csak az ő beleegyezésével történhet. 7. A bíróknak a kiállítókkal szemben udvariasnak és előzékenynek kell lenniük és mindenkire egyforma figyelmet kell fordítaniuk.

31

8: Ha egy bíró egy osztály felvezetett kutyáinak végleges helyezéseire vonatkozó döntését meghozta ezt ő világosan és érthetően közölnie kell a kiállítókkal. 9. A bíróknak szigorúan tartaniuk kell magukat az időelőírásokhoz, melyeket előre juttattak számukra a bírálataikhoz. A kiállítókkal és a segédekkel folytatott megbeszéléseket a minimumra kell korlátozni. 10. A bírónak mindig biztosítania kell, hogy minden osztály mindegyik kutyája egyénileg és azonos módon mozoghasson. Ha a ring túl kicsi, a nagy osztályokat fel kell osztani oly módon, hogy a mozgáshoz több hely álljon rendelkezésre. 11. A későn jövők számára és a kutyavezetők cseréjéhez a bírónak mindig megfelelő engedélyt kell adnia, miközben be kell tartani azon ország rendelkezéseit, ahol a kiállításmegrendezésre kerül. 12. A kis termetű kutyák álló helyzetben való bírálatát alapvetően egy asztalon kell elvégezni, ezt a rendezőknek kell rendelkezésre bocsátaniuk. 13. A bírónak a kutya formai értékére és helyezésére vonatkozó döntése végleges és megtámadhatatlan. 14. Ezért, miután egy osztályt bíráltak, a kutyának a bíró által a kiállítókkal világosan közölt értékelését már nem lehet megváltoztatni és a helyezését sem. 3. COURSING A szemmel vadászó, gyors kutyákkal már több ezer éve vadásznak szarvasra, antilopra, farkasra és nyúlra. A nyúlüldözéses verseny azonban a kelták révén vált népszerűvé a római és a görög világban, i.sz. 150 körül. A nyúlhajsza jelentős mértékben különbözik a vadászattól. Míg a vadász célja a zsákmány megölése, addig a hajszában két kutya gyorsaságát és ügyességét mérik össze. Arrianus, második századbeli római író, aki azokban az időkben lerakta e sport szabályait, elmondja, hogy az akkori sportvadászok éppúgy örültek annak is, ha a nyúl életben maradt. A kelták nyomkeresőket és hajtókat küldtek ki, hogy felverjék a nyulakat. Aztán elengedtek két kutyát. Az ebeket többek között azon képességük alapján ítélték meg, hogyan kényszerítik fordulásra a nyulat, milyen gyorsak és alkalomadtán hogyan ejtik el a nyulat. Az első coursing versenyklubot Angliában, Norfolk-ban alapította Lord Orford 1776-ban, végül 1858-ban a National Coursing Club fektette le az angol agárversenyek egységes szabályrendszerét. Mivel sokan nem tudják elfogadni, hogy sportból élő állatra vadásszanak, napjainkban inkább műnyúllal rendezett hajszákat részesítik előnyben. A kötélen vontatott műnyúl az igazi, szabálytalan mozgását hivatott imitálni. A futamokban a kutyákat párosával indítják. A gyakran akadályokkal nehezített pályán az agaraknak kapukon kell áthaladniuk, ahol a bírók sorrend alapján pontozzák a teljesítményt. Reméljük, hogy ez a rendkívül látványos, szórakoztató kutyás sport hamarosan hazánkban is olyan népszerűvé válik, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában. 3.1 Coursing versenyszabályzat 3.1.1 A coursing verseny az ír farkas teljesítményvizsgálatának részét képezi, ezért a MIFE csak az FCI szabályai szerint rendezett coursing versenyeken szerzett eredményeket ismeri el. 3.1.2 A MIFE az általa rendezett coursing versenyek időpontjait és a részvétellel kapcsolatos információkat a verseny kitűzött időpontja előtt 3 hónappal közzéteszi, legalább egy országos szaklapban és az egyesület saját lapjában.

32

3.1.3 A coursing versenyek szervezéséért és lebonyolításáért a MIFE Verseny Bizottsága felelős. A Verseny Bizottság háromtagú, tagjait az egyesület közgyűlése választja. A Bizottság tagjai maguk közül választják a Bizottság Vezetőjét. 3.1.4 A Verseny Bizottság feladatai: A versenyek időpontjának és helyszínének kijelölése A versenyhez szükséges eszközök biztosítása, gépek (pl. nyúlhúzó) esetén azok karbantartásának biztosítása. Versenybírók képzése, vizsgáztatása. A versenyeredmények archiválása és az ott szerzett eredmények rendszeres összesítése és közzététele. A versenyek szabályszerű lebonyolítása. MIFE által elismert bírók 100 kutyánként egy állatorvos startbiztos (csak MIFE VB által elismert bíró lehet) vezető bíró (MIFE VB által elismert bíró) gépkezelő (MIFE VB által elismert bíró) asszisztensek A verseny lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek: a MIFE VB által bevizsgált és alkalmasnak tartott elektromos vagy benzinmotoros "nyúlhúzó gép" szükséges tartozékokkal (kötél, műnyúl) legalább két pár piros és fehér színű versenytakaró vagy nyakörv , kapunként egy pár fehér és piros zászló (nyél 50 cm, vászon 15x20cm), a fordulókhoz tárcsák, melyek biztonságosan rögzíthetők a talajban. Kapunként 2 db szalmabála A versenyekről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a vezetőbíró és az egyesület vezetőségének egy tagja hitelesít. A coursing pálya tetszőleges hosszúságú / 480-1200m között /, és szabálytalan alakú lehet, de legalább 6 fordulót kell tartalmazzon. A pályán elhelyezett fordulók között azonos számú kaput kell kitűzni. Minden kapunál egy a MIFE Verseny Bizottsága által elismert bíró áll, kezében egy piros és egy fehér zászlóval. A pályát jól láthatóan körbe kell határolni, különös tekintettel a nézőközönség távoltartása céljából. Jól láthatóan ki kell jelölni a start és a cél helyét. A kutyák indítására a vezetőbíró adja meg a jelet, és az indítóbiztos végzi. 2.1.6 A MIFE coursing versenyeire minden a MIFE törzskönyvébe bejegyzett kutya nevezhető, amely betöltötte a 15 hónapos kort. Külföldi kutyák esetében az FCI által elismert származási igazolás a feltétel. A nevezéseket a MIFE nyomtatványán (mell. 48) személyesen, vagy levélben kell eljuttatni a Verseny Bizottsághoz, a verseny kitűzött időpont ja előtt legkésőbb két héttel. Mellékelni kell a nevezési díj (mell. 26 "díjtételek") befizetését igazoló csekkszelvény másolatát. A nevezési díjat a kutya távolmaradása es etén csak betegséget igazoló állatorvosi igazolás bemutatása esetén fizet

33

vissza az egyesület. - A beérkezett nevezések alapján a Verseny Bizottság "start sorrendet" állít össze. 2.2.0 A coursing versenyek lebonyolítása Érvényes coursing versenyek lebonyolításához a Verseny Bizottság legalább két tagja, valamint a MIFE vezetőségének legalább egy tagja kell, hogy jelen legyen a helyszínen, a verseny teljes időtartama alatt. A verseny lebonyolításához szükséges személyi feltételek: A nevezett kutyákat a verseny területére való belépéskor a kirendelt állatorvos megvizsgálja, amennyiben a !,-utya nincs megfelelő egészségi állapotban vagy kondícióban és ez veszélyes lehet a kutya épségére, nem Indulhat a versenyen. Erről az állatorvos javaslatára a vezetőbíró dönt. A döntéssel szemben fellebbezést 14 napon belül írásban a felügyelő bizottsághoz kell intézni. 2.2.7 A nevezett kutyákat párosával kell indítani, piros l-es , és fehér 3-as takaróval, vagy piros és fehér nyakörvvel. Páratlan számú induló esetén az egyedül induló kutya elért pontszámait kettővel kell osztani. 2.2.8 A futamokban a kutyák a kapuk között való áthaladás sorrendjében pontokat szereznek: -elsőként áthaladó kutya 2 pont -másodikként áthaladó 1 pont -ha csak az egyik vette a kaput annak 1 pont -a kihagyott kapukért 0 pont A bírók a zászlók megfelelő feltartásával jelzik az elért eredményt a vezetőbírónak. - függőlegesen föltartott zászló 2 pont - vízszintesen oldalra tartott zászló 1 pont 2.2.9 A végeredmény két futamban elért pontok alapján dől el A második futamban az induló kutyák párosítását tetszőlegesen föl kell cserélni, hogy kétszer ugyanaz a pár ne fusson együtt. A pályát a második futamhoz át kell rendezni, vagy a műnyúl húzási irányát kell megfordítani, mert a kutyák megtanulhatják a vonszalék útját. Ha a második futam után azonos pontszámú kutyák vannak, azokat pótfutamban kell indítani, a végeredmény eldöntéséért és az elért magasabb pontszámot kell figyelembe venni. 2.2.10 A kutyák egészségének védelmében a futamok között legalább 1 óra szünetet kell tartani. 2.2.11 Az agresszív kutyákat a versenyből ki kell zárni! Agresszívnek minősül az a kutya, amelyik a "nyúl" űzése helyett a futamban induló párját megtámadja és ezért a másik kénytelen feladni a verseny folytatását.

34

Az elért pontszámok alapján első, második és harmadik helyezett címet lehet elérni. 4 Pályaverseny

szabályzat

4.1 A lebonyolítás módja és irányelvei 1. A szervező határozza meg a lebonyolítás módját. A verseny előfutamokból és döntőkből állnak. Bármely selejtező futam előfutamnak tekintendő. 2. Minden döntőbe résztvevő agár részére két futamot kell tervezni. Amennyiben versenyszámonként 6 vagy annál kevesebb induló van, az agaraknak egy előfutamot kell teljesíteniük. 3. Az angol agaraknak minden esetben egy előfutamot kell tervezni. Az ő számukra a második előfutam fakultatív. A fakultatív futamot legalább három, a versenyre nevezett agár részére lehet megtartani. Fakultatív futamot csak abban az esetben lehet megtartani, ha a továbbjutás időeredmény figyelembevételével történik. 4. A döntőbe legfeljebb 6 agár juthat. 5. A döntőbe jutás feltételeinek egyik lehetséges meghatározása az előfutamokban elért helyezés. 6. Másik lehetőség a döntőbe jutásra, az előfutamokban elért időeredmény figyelembe vétele. Utóbbi csak akkor alkalmazható, ha minden előfutamban biztosítva van az önműködő időmérés minden, a célvonalon áthaladó agár vonatkozásában. Az időmérésnek minden esetben a startboxok nyitásakor kell elindulnia. Abban az esetben, ha két vagy több agár az előfutamok során azonos időt ér el, a továbbjutást a versenyvezető nyilvános sorsolással dönti el. Ha az időmérő berendezés a verseny alatt végleg elromlik, az érintett fajta összes előfutamában a továbbjutásról a befutási sorrend dönt. 7. Az országos bajnoki pontszerző versenyeken – mindkét lebonyolítási mód esetén – amennyiben elegendő létszámú versenyző van, az országos bajnoki pontrendszerben induló agarak érdekében az első 12 helyezést el kell dönteni, vagyis kötelező a további döntők megrendezése. („B”, „C”, „D”, stb. döntő). Ez alól kivétel, ha az adott versenyszámban az utolsó döntőben csak egy agár indulna. Az utolsó döntőt már 2 induló agár esetén is kötelező megtartani. Bármely döntőből történő visszalépés esetén az agárnak nem jár pont.

4.2 Indulók száma, nemek szerinti futamok, futambeosztás és a program 4.2.1 Indulók száma és a futam összeállítása 1. Legkevesebb induló fajtánként: 4 agár. 2. Legkevesebb induló futamonként: 3 agár. • Ennél kisebb létszám esetén bemutató futam biztosítandó • Kivétel ez alól a pontszerző versenyek döntői lehetnek 3. Legtöbb induló futamonként: • Akadály nélküli pálya estén: 6 agár • Akadályos pálya esetén: 4 agár 4. A startboxok csak sorsolás útján kerülnek kiosztásra. Kikérhető a 6- os box. Amennyiben többen kérik a 6os boxot, úgy sorsolni kell a külső boxok közül. 5. Amennyiben olyan agár indul a futamban, melynek liszenszkönyvében a „widerunner” fel van tüntetve, köteles a 6- os boxból startolni. Ha egy futamban több „widerunner” agár fut, úgy sorsolni kell a külső boxok közül. 4.2.2 Nemek szerinti elkülönítés Ha fajtánként és nemenként legalább 4 agár van nevezve, a kanok és a szukák külön versenyeznek. Ellenkező esetben a kanok és szukák vegyesen futnak. 4.2.3 A versenyprogram A versenyprogramot a versenyvezető állítja össze. Az agarakat a különböző futamokra úgy kell kijelölni, hogy az ne részesítsen előnyben egy agarat sem. A leggyorsabb, valamint az azonos tulajdonban lévő agarak azonos előfutamokban való együttes indítását kerülni kell.

35

4.3 Közreműködők– a közreműködők feladata 1. Zsűri, 2. Versenyvezető, 3. Célvonalbírók, 4. Időmérők, 5. Kanyarbírók, 6. Starterek, 7. Nyúlhúzást kiszolgáló személyzet, 8. Helyszíni állatorvos.

4.3.1 Zsűri A zsűri a rendezvény legfőbb szerve. A verseny teljes ideje alatt felügyeli a versenyszabályzat betartását. Vitás és kétséges esetekben döntése végleges, jogorvoslatnak helye nincs. A zsűri kettő, versenybírói liszensszel rendelkező tagból áll. 4.3.2 Versenyvezető Minden technikai és szervezési kérdésért ő felel. Minden, a technikai és szervezési problémákat érintő kérdés az ő döntésének van alárendelve. Egyben kapcsolatot tart a résztvevők és a bírók között. 4.3.3 Célvonalbírók A befutási sorrenddel kapcsolatban felmerülő összes kérdés a hatáskörébe tartozik. A befutási sorrend eldöntésénél az agár orrának a hegye a döntő tényező. A zsűri átvállalhatja a célbírók feladatát. 4.3.4 Időmérők A versenyvezető jelöli ki az időmérőket és határozza meg az időmérés módját. Az agár orrának hegye az időmérésnek is döntő tényezője. Az időmérő berendezést a startboxok nyitása hozza működésbe. Az időmérő berendezés minden hibáját haladéktalanul jelezni kell a versenyvezető felé. 4.3.5 Kanyarbírók A rendezőnek legalább négy kanyarbírót kell elhelyeznie a pálya körül. A kanyarbíróknak verseny/coursing pályabírói liszensszel kell rendelkezniük. Ezen személyeket a Versenyvezetőnek, a pálya különböző pontjain kell elhelyeznie. Feladatuk a futamok felügyelete és minden egyes futam után a zsűri haladéktalan tájékoztatása az esetleg észlelt szabálytalanságokról, illetve a versenyszabályzat megsértéséről, mely események a pályán történtek. Amennyiben a zsűri döntése nincs összhangban a kanyarbírók véleményével, a zsűri köteles azt megindokolni. 4.3.6 Starterek A tulajdonosok/handlerek kötelesek az agárra a nyergelőbe, illetve a starthoz a megfelelő időben megjelenni. Mielőtt az agarakat a boxba helyeznék, a starternek ellenőriznie kell: 1. A startboxokat 2. Az agarak megfelelő startsorrendjét 3. A szájkosarak helyes felhelyezését. A szájkosár az FCI által engedélyezett bármely típusú lehet (lásd a 11. mellékletet). 4. A nyakörv, hám levételét az agár startboxba kerülése előtt. A nyergelőben minden agár nyakörvet vagy hámot visel a startig. A szöges és fojtó nyakörv, illetve póráz használata tilos! 5. A starttakarók helyes felhelyezését. A starttakaró az FCI által engedélyezett bármely típusú lehet, beleértve a színösszeállítást is (lásd a 11. mellékletet- FCI starttakaró meghatározás). 6. Az agarak nem viselhetnek szemellenzőt A Starter felügyeli, hogy az agarak a kellő időben, de szükségtelen sietség nélkül kerüljenek be a startboxokba. A starter minden szabálytalanságot a legrövidebb időn belül köteles a zsűrinek jelenteni. 4.3.7 Nyúlhúzó személyzet A nyúlhúzást végző személy a versenyvezetőtől kapja az utasításokat. A műnyulat a futamban élen haladó agár előtt kb. 20 méterrel kell húzni. Ha a start hibás, a műnyulat azonnal le kell állítani úgy, hogy az az első

36

egyenes szakasz fele előtt megálljon. 4.3.8 Helyszíni állatorvos Amennyiben nincs helyszíni állatorvos, sérülés esetén, illetve állatvédelmi szempontok alapján a zsűri dönt az adott agár további futtatását illetően. Az állatorvos – hiányában a zsűri – ellenőrzi az agarak oltásának érvényességét. Érvénytelen oltási könyvvel vagy annak hiányában az agár nem versenyezhet. 4.3.9 Közreműködők felfüggesztése Az a közreműködő (aki tagja a zsűrinek, vagy célvonalbíró, vagy kanyarbíró), akinek az agara részt vesz a versenyben, az érintett nem, illetve osztály futama alatt nem láthatja el a feladatát, erre az időre fel kell függeszteni. A felfüggesztés idejére helyettesítésükről gondoskodni kell.

4.4 Versenytáv, a pálya méretei és részletes leírása 4.4.1 Távok a különböző fajtáknak A versenytávot a belső korláttól számítva befelé egy méterre kell mérni. Ezek a következők lehetnek: • 250 – 500 méter a whippet és kis olasz agár esetében • 250 – 900 méter a többi fajtának

4.4.2 A versenytáv és az agár kora közötti összefüggés Azok az agarak, melyek a tárgyév január 1- én a második életévüket betöltötték, és a hatodik életévüket nem haladták meg, részt vehetnek 525 métert meghaladó távú versenyen. Ezeken a hosszútávú versenyeken az agaraknak speciális állatorvosi felügyelet és ellenőrzés alatt kell állniuk. 4.4.3 A műnyúl haladása a célvonal után A műnyúlnak a célvonalon való áthaladása után tovább kell haladnia legalább 30 métert a futam alatti sebességgel azonos tempóban. 4.4.4 Pályaszemle A zsűri jogosult megvizsgálni a pályát, a rendezvényt megelőzően. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a pálya megfelel a rendező által állítottaknak, az agarak biztonságának szem előtt tartásával.

4.5 A verseny technikai berendezése A rendező szerv köteles biztosítani a verseny technikai feltételeit olyan berendezés és tartalék berendezés biztosításával, mely tökéletesen működik, azaz meghibásodás nélkül, biztonságosan használható. 1. A nyúlhúzógépnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: • képesnek kell lennie gyors sebességnövekedésre • gyorsan kell reagálnia a sebesség szabályozására • elegendő tartalék teljesítménnyel kell rendelkeznie 2. A görgők nem lehetnek világos színűek, vagy fényesek. 3. A műnyúlnak könnyű nyúlbőrből, vagy ahhoz hasonló világos színű anyagból kell készülnie, kb. 40 cm hosszúsággal. Esős vagy párás idő esetén használható műanyag vagy textil műnyúl. 4. A startboxok minimális méretei és kiképzése a következő: • hosszúság 110 cm, magasság 84 cm, szélesség 28cm. • a boxok közötti üres rés minimálisan 10 cm. • a belső kiképzés sima, éles elemektől mentes • a belső padozat csúszásmentes, jól kapaszkodó, a pálya talajával egy szintben van • A boxajtók nem lehetnek tükröződőek, biztosítaniuk kell, hogy az agár a műnyulat tisztán lássa, és oly módon kell azokat kiképezni, hogy az agárnak sérülést ne okozzanak.

37

4.6 Futamismétlés 4.6.1 A futamismétlés okai A zsűri feladata a futamismétlés elrendelése. Ennek okai lehetnek: 1. Az élen futó agár 10 méteren belülre megközelíti a műnyulat, vagy 30 méternél távolabbra kerül tőle, vagy a műnyúl zavarja a futamot azzal, hogy elemelkedik a talajtól. 2. A műnyulat 30 méternél rövidebb távon húzzák át a célvonalon, vagy az a célvonal után 30 méteren belül megáll. 3. A startbox nem működik 4. A műnyúl a futam közben megáll 5. A kanyarbírók vagy a zsűri olyan súlyos zavart, illetve szabálytalanságot észlelnek a futam közben, mely befolyásolhatja a futam eredményét. Az agár felbukása önmagában nem minősül súlyos zavarnak. 6. Amennyiben – időfutam esetén – technikai okok miatt az időmérés meghiúsul. 4.6.2 Kivétel a futamismétlés alól Egy vitatott futamban, nagyon tiszta esetben, a zsűri eltekinthet az élen haladó agarak futamismételtetése alól, ha az alábbi feltételek teljesültek: 1. A futamban elfoglalt helyezésük kétséget kizáróan megkérdőjelezhetetlen volt 2. Az agarak a táv legalább felét teljesítették 3. A verseny további szabályos lebonyolítása így is biztosított A kérdéses agarakat a futam félbeszakadását megelőző helyzetük szerint kell rangsorolni. 4.6.3 Pihenőidő a futamismétlés előtt 1. A futamot azonnal meg lehet ismételni, ha az agarak a táv felénél kevesebbet teljesítettek, más esetben pihenőidőt kell biztosítani. 2. A pihenőidőt az alábbiak szerint kell betartani: • 525 méter alatti versenytáv esetén legalább 30 perc • 525 méter feletti versenytáv esetén legalább 60 perc 3. 525 métert meghaladó távon az agarak egy napon legfeljebb két alkalommal futhatnak. Ugyan azon a napon történő futamismétlés ebben az esetben tilos! IV. TÖRZSKÖNYVEZÉSI SZABÁLYZAT 1. A törzskönyv A törzskönyv a Magyar Ír Farkasagár Egyesülete, mint tenyésztő szervezet által vezetett központi nyilvántartás fajtatiszta ír farkasagár tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolás ára szolgál. Egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethető. Az Ebtörzskönyvet az Egyesülethez tartozó fajta vonatkozásában az MIFE vezeti. A törzskönyvek sorszámozott tőpéldányát papír alapon, az adatbázist elektronikus formában meg kell őrizni, azok nem selejtezhetők. A tenyésztők részére kibocsájtott származási lap szigorú számadású sorszámozott nyomtatvány, biztonsági papíron készül. 2. A törzskönyvezés célja A tenyésztési-, teljesítményvizsgálati adatok, öröklődő tulajdonságok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, oly módon, hogy az egyes egyedek tenyészértéke felismerhető legyen, egészséges, a nemzetközi

38

előírásoknak megfelelő fajtajelleggel rendelkező törzskönyvezett eb állomány alakuljon ki, melynek nemesítése, teljesítményének fokozása lehetővé válik. A tenyésztési adatok gyűjtése, törzskönyvben történő nyilvántartása, rendszerezése és igazolása. A kutyák egyedi nyilvántartása és megjelölése,feldolgozása. A törzskönyvezés objektív lebonyolítását, az adminisztrációs feladatokat a 2013. november 21-én kelt Megállapodás alapján a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége végzi. 3. A törzskönyvi nyilvántartásba vétel feltételei Csak olyan egyedek kerülhetnek a törzskönyvbe, amelyek három ősi sorra zárt származási lappal rendelkeznek. Csak olyan kölykök kaphatnak származási lapot, amelyeknek mindkét szülője szerepel a MIFE törzskönyvében, kivéve a külföldi fedeztetéseket és a már nem élő állat szaporító agyagával történt termékenyítéseket. Korhatár alatti, feletti és tiltott párosításból született egyedek nem kaphatnak származási lapot. Ha egy szuka két fialása között eltelt idő nem felel meg a tenyésztési szabályzatban leírtaknak, akkor azok a kölykök sem törzskönyvezhetőek. B törzskönyv (fenotípus alapján) semmilyen esetben sem adható ki. 4. Törzskönyvezhető egyedek A Magyar Ír Farkasagár Egyesület által fenntartott fajtában sorolás feltételrendszerét és az egyedek minősítését a Magyar Ír Farkasagár Egyesület tenyésztési szabályzatában határozza meg. Fajtamegjelöléssel származási lap, csak azon egyedekre állítható ki, amelyeket az Egyesület tenyésztési szabályzata alapján az általa fenntartott fajtához tartozónak elismer. 5. A törzskönyvezés szervezeti rendje és feladatai A Magyar Ír Farkasagár Egyesület törzskönyvezési feladatait a MEOE Szövetség látja el (MIFE megbízási szerződést kötött). Szakmai munkáját az Egyesület elnöke koordinálja, az ő feladata az eredményes működés feltételeinek biztosítása. 6. A Magyar Ír Farkasagár Egyesület törzskönyvvezetőjének feladatai Lásd Tenyésztési program 3.4.1. pontját 7. A törzskönyvi nyilvántartás tartalma A törzskönyvezés során a törzskönyv vezetésének két fő feladata a származás-nyilvántartás és a teljesítménynyilvántartás. 8. A törzskönyvvezetés gyakorlati feladatai Származás-nyilvántartás vezetése, amely a rokoni kapcsolatok nyilvántartását szolgálja. Teljesítmény-nyilvántartás vezetése, amely − az egészségügyi szűrési eredmények nyilvántartását, − a tenyészszemle eredmények nyilvántartását, − a munka- és küllemi eredmények nyilvántartását, − a tenyésztési osztályba sorolás nyilvántartását szolgálja.

39

Az egészségügyi szűrésekre, a tenyészszemlére, a munkavizsgára és a tenyésztési osztályba sorolásra vonatkozó szabályokat az Egyesület tenyésztési szabályzata tartalmazza. A származás- és a teljesítmény-nyilvántartás az Egyesület központi adatbankjából hívható le. A származási lapot a törzskönyvvezető hagyja jóvá az alombejelentő és a hozzá előírásban meghatározott dokumentumok alapján. Pecsétjével és aláírásával hitelesíti azt. A származási lapot az Egyesület szerződéses partnere állítja ki az MIFE által hitelesített és rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján. A törzskönyvi nyilvántartás rendszere, a törzskönyvi lapok felfektetése. A törzskönyv kizárólag főrészt tartalmaz. A törzskönyvi lapokat egyedenként kell felfektetni. A törzskönyvi lapot a törzskönyvvezető fekteti fel. Az ő feladata a törzskönyvi lapok naprakész vezetése is. Alapadatainak felfektetésére a hiteles származási lap szolgál. A törzskönyvi lapok adatainak gyűjtése kartotékrendszerben és számítógép en történik. Eltérés esetén a kartotékrendszer adatai az irányadók. 8.1. A törzskönyvi adatok A törzskönyv az alábbi adatokat tartalmazza: - sorszámot - a Magyar Ír Farkasagár Egyesülete nevét, - a törzskönyv megnevezését: Ír Farkasagár: MIFE ecs + sorszárnlév - a tenyésztő, tulajdonos nevét, címét ,- az eb születésének időpontját - az eb nevét - ivarát - egyedi azonosítóját, chip számát - ismertetőjeleit - tenyészminősítő osztályba sorolását - az eb szüleinek és nagyszüleinek nevét, azonosítóját, ismertetőjeleit és tenyészminősítő osztályba sorolását, valamint teljesítmény vizsgálati eredményeit - az eb dédszüleinek azonosítóját és ismertetőjeleit - az eb ükszüleinek azonosítóját és ismertetőjeleit

40

- az egyesület által ismert összes teljesítményvizsgálati eredményt - a kiesés időpontja, és amennyiben ismert annak okát - a kiállított és kiadott tenyészigazolások célját és dátumát 9.a A származási lap tartalma Szerepel rajta: - sorszám - Magyar Ír Farkasagár Egyesületének neve - törzskönyv megnevezése: Ír Farkasagár: MIFE + sorszám/év - a tenyésztő, tulajdonos neve,címe - a tulajdonos neve, címe - tenyésztői átadás igazolása - az eb születésének időpontja - az eb fajtája - az eb neve - ivara - egyedi azonosítója, chipszáma - szőrzete - színe és jegyei - nagysága - tenyészminősítő osztályba sorolása - az eb szüleinek és nagyszüleinek neve, azonosítója, ismertetőjelei és tenyészminősítő osztályba sorolása, valamint teljesítmény vizsgálati eredményei - az eb dédszüleinek azonosítója és ismertetőjelei - az eb ükszüleinek azonosítója és ismertetőjelei - az egyesület által ismert összes teljesítményvizsgálati eredmény - a kiesés időpont ja, és amennyiben ismert annak oka - a kiállított és kiadott tenyészigazolások célja és dátuma

41

- a származási lap kiállításának helye és időpont ja - a törzskönyvvezető vagy megbízottja bélyegzője, aláírása - a szerződéses alapon származási lapot kitöltő szervezet, képviselőjének aláírása, bélyegzője. 10. A származási lap kiállításának menete 10.1. Magyarországon született kölyök törzskönyvezése 10.1.1. A fedeztetés dokumentációja, fedeztetési jegyzőkönyv kiállítása A fedeztetés megtörténtekor a fedeztetésért felelős személy (a kan tulajdonosa, vagy külföldi tulajdonos es etén érvényes tartási szerződéssel rendelkező birtokosa) köteles bevezetni a jegyzőkönyvbe (melléklet) az alább felsorolt adatokat. A jegyzőkönyv kitöltése után a fedeztetés ért felelős személy a kiállított adatokat aláírásával igazolja. Ezt követően a fedeztetési jegyzőkönyv egy példányát, fedeztetés igazolásaként a szuka tartójának (a szuka tulajdonosa vagy külföldi tulajdonos esetén érvényes tartási szerződéssel rendelkező birtokosa) átadja, ez a példány szolgál a fedeztetés igazolás ára. (melléklet) A fedeztetési igazolás átvételét a szuka tartája a fedeztetési jegyzőkönyvön aláírásával igazolja. A pontosan kitöltött fedeztetési jegyzőkönyv/fedeztetési igazolás a későbbiek során a származás azonosítás alapdokumentuma. A fedeztetési jegyzőkönyv az alábbiakat tartalmazza: - fedezőkan azonosítója - törzskönyvi száma, neve - fajtája - születésének ideje - egyedi jelölése - színe, jegyei - fedeztetés dátuma(i), helye - a tulajdonos neve, címe - a szuka azonosítója - törzskönyvi száma, neve - fajtája - születésének ideje - egyedi jelölése - színe, jegyei - tulajdonosának neve, címe

42

10.1.2 Az alombejelentő kiállítása A kölykezés bejelentésére "Alombejelentő" szolgál (xxx. sz. melléklet). Az alombejelentőt a tenyésztőnek kell olvashatóan és hiánytalanul kitöltenie. A tökéletesen kitöltött alombejelentőhöz csatolni kell a tenyésztő védett kennel név igazolásának a szuka, és a kan tenyészeb igazolásának és származási lapjának mindkét oldali fénymásolatát. Az alombejelentő tartalmazza: - a fedeztetési jegyzőkönyvet - a fajtát - a tenyészet nevét - a tenyésztő címét, elérhetőségeit, aláírását - a törzskönyvbe vetetni kívánt kölykök egyedszámát, nemét, színét és jegyeit, nevét - a szülők származási lap másolatát A kölykök születésüket követő 180. napon túl nem törzskönyvezhetőek. 10.1.3. A kiskutyák elnevezése Egy almon belül a hívóneveknek azonos betűvel kell kezdődniük. A kanokat és a szukákat külön kell felsorolni. 10.1.4. A kiskutyák egyedi megjelölése A megszületett kiskutyákat az azonosíthatóság érdekében 8 hetes korukig alomellenőrzés során egy kamarai engedéllyel rendelkező állatorvos által microchip beültetésével tartósan meg kell jelölni. Az állatorvos a kiskutyákat a tenyésztő nevére regisztrálja(32.sz.melléklet. 2 példányban. Egy az Egyesületnél, egy az állatorvosnál marad), amit az új tulajdonosok azután állatorvosukkal a saját nevükre majd átregisztráltatnak. A származási lapok megfelelő rovatába a microchip vonalkódját el kell helyezni. 10.1.5. Az alomellenőrzés, az alomellenőrzési jegyzőkönyv kiállítása Az alomellenőrzést a tenyésztésvezető, vagy a tenyésztő által megbízott állatorvos végzi. Az állatorvost részletes tájékoztatást kap az alomellenőrzés szabályozásáról és szempontjairól (melléklet). Ezt a lapot is le kell pecsételnie, ez jelent garanciát az MIFE-nek arra nézve, hogy az alomellenőrzést végző állatorvoshoz eljutott minden szükséges információ. A megbízási szerződést jelen szabályzat mellékletét képező szerződésminta kitöltésével kell a tenyésztőnek az állatorvossal megkötni, és azt az alombejelentővel együtt a tenyésztésvezetőnek megküldeni. A szerződés a tenyésztésvezető hozzájárulásával jön létre. Ha az alomellenőrzést megbízott állatorvos végzi, annak költségeit a tenyésztő viseli, a megbízási díjban a felek szabadon megállapodhatnak. Az MIFE ezenfelül fenntartja magának a mindenkori jogot, hogy előzetes bejelentés alapján a vezetőségből az Elnök által kijelölt két, lehetőleg a tenyésztő lakóhelyéhez legközelebb lakó vezetőségi tag az anyakutyát, az almot és a tartási körülményeket ellenőrizhesse. Az ellenőrzés során tapasztaltakról jegyzőkönyv és fotódokumentáció készül.

43

Amennyiben a tenyésztő az alomellenőrzést lehetetlenné teszi vagy megtagadja, az alom számára származási lap nem adható ki, az alom a törzskönyvbe nem kerül be. Amennyiben a tenyésztésvezető végzi az alomellenőrzést, úgy az térítésmentes, de a tenyésztőnek az utazás költségeit meg kell térítenie az Egyesület számára. Az alomellenőrzés alkalmával a kiskutyákat az anyával együtt kell bemutatni, amitől csak akkor lehet eltekinteni, ha az anyakutya elfogadható okból nem tud jelen lenni (pld. elpusztult). Az alomellenőr megvizsgálja: az állattartás körülményeit, higiéniai állapotokat, az anya és a kölykök egészségi és tápláltsági állapotát, a kiskutyák fajtáját, fajtajellegét, egyed számát, nemét, színét, születési dátumát, chip számát véleményezi hogy az alomban megtekintett kiskutyák feltehetően egy időben születtek-e elvégzi az anyaállat egyedi azonosítását, ha szükséges tanácsokat ad, javaslatokat tesz. Az alomellenőr a látottak alapján kitölti az Alomellenőrzési jegyzőkönyv" formanyomtatványt, dátumozással, aláírásával és bélyegzőjével igazolja az alomellenőrzési jegyzőkönyvön az ellenőrzés megtörténtét. Az alomellenőrzési jegyzőkönyv formanyomtatványt, a szerződésmintát és az állatorvosi tájékoztatót a tenyésztőnek az Egyesülettől kell igényelnie ill. az internetről letöltenie. Az alomellenőrzési jegyzőkönyv az annak részét képező szerződés tenyésztésvezető általi ellenjegyzésével lép hatályba. A nyomtatványok Egyesülethez való visszaküldése a tenyésztő felelőssége. Ezek nélkül származási lap nem adható ki. Az alomellenőrzés időpontját a tenyésztővel együtt úgy kell megállapítani, hogy az a kölykök 8 hetes koráig megtörténjen. Származási lapot csak az a kölyök kaphat, aki az alomellenőrzéskor jelen van. Ha az alomellenőrzés során a tenyésztő vonatkozásában a felelős állattartás követelményeinek betartása nagy mértékben megkérdőjeleződik, vagy az Egyesület tenyésztési szabályzatában leírt követelményeknek a tenyésztő nem felel meg, az alomellenőr a tenyésztőt a hiányosságok megszüntetésére szólítja fel, és ezt a tényt a tapasztalt hiányosságokkal együtt az alomellenőrzési jegyzőkönyvben rögzíti. Ha az alomellenőrzést a fentiek szerint megbízott állatorvos végzi, az általa tapasztalt hiányosságokról az alomellenőrzési jegyzőkönyv másolati példányának megküldésével együtt haladéktalanul értesíti a tenyésztésvezetőt, és az egyesület elnökét. Az alomellenőrzési jegyzőkönyvön ebből a célból a tenyésztésvezető és az elnök elérhetőségeit fel kell tüntetni. A tapasztalt hiányosságokat a jegyzőkönyvnek egyértelműen kell tartalmaznia. Fenti esetben az alomellenőr a hiányosságok megszüntetését egy későbbi időpontban ellenőrzi. Ennek költségét a tenyésztő viseli. 10.1.6. Származás-ellenőrzés

44

Egy szukát egy tüzelési ciklus alatt csak egy kannal lehet pároztatni. Ettől eltérő illetve vitás esetekben DNS vizsgálatot kell kérni az apaság megállapítására, a szukatulajdonos költségére, A vizsgálati mintavételt csak állatorvos végezheti, aki a kutyák azonosításáért felel. A származás ellenőrzést minden esetben el kell végezni, ha a vélt származással kapcsolatosan az alábbi okok miatt kétely merül fel: - egy vagy több kölyök a fajtajellegtől nagymértékben eltérő küllemi jelleget hordoz, ezáltal a fajtatisztasága megkérdőjeleződik, - . valamelyik szülőként megjelölt egyed a visszaszámolt fedeztetési időpontban (szülést megelőző 58. nap) ivartalanított volt, vagy már nem élt és tárolt örökítő anyaggal nem rendelkezett. Az első esetben az érintett kölyök vagy kölykök, a második és harmadik esetben minden olyan kölyök, amelyre a tenyésztő származási lapot igényel vonatkozásában származás ellenőrzési vizsgálatot kell végezni. Az érintett kölykök csak abban az esetben kaphatnak származási lapot, ha a tenyésztő DNS vizsgálattal egyértelműen bizonyítja, hogy a tenyésztő által megjelölt szülőpártól származik. A DNS vizsgálat költségét a tenyésztő viseli. A származás ellenőrzés szükségességét az alomellenőr a tenyésztésvezető vagy a törzskönyvvezető állapíthatja meg és az MIFE elnöke hagyja jóvá.' A döntésről a tenyésztő megindokolt írásos értesítést kap. Amennyiben a tenyésztő eláll a törzskönyvi nyilvántartásba vétel szándékától, a DNS-vizsgálat elrendelése okafogyottá válik és érvényét veszti. 10.1.7. A származási lap kiállítása Adott egyed származásának igazolására a hiteles "Származási lap" szolgál, melyet az Egyesület szerződéses formában kíván elkészíttetni. Származási lap csak ismert származású, pontosan azonosítható kutyára állítható ki. Származási lap a kutya tulajdonosa kérésére a törzskönyvvezető jóváhagyásával készíthető el és adható ki. 10.1.8. A származási lap kiváltásának módja A törzskönyvvezető a rendelkezésére bocsátott okiratokat összeveti a főtörzskönyv adataival és megállapítja, hogy a szülők és a kölykök a jelen szabályzat, valamint a tenyésztési szabályzat által a törzskönyvezésre előírt feltételeknek megfelelnek-e. A fentiek szerint megfelelő egyed származását igazolja, és a tulajdonos származási lap kiállítása iránti kérelmére az Egyesület szerződéses partneréhez a származási lap kiállítása végett továbbítja. A törzskönyvvezető az igazolást abban az esetben adja ki, ha a tenyésztő a díj táblázatban feltüntetett térítési díjat az Egyesületnek megfizette, ezt hitelt érdemlően igazolta. A származási lapot az Egyesület szerződéses partnere állíttat ja ki és az Egyesület törzskönyvvezetője hitelesíti. A hitelesítés nélküli származási lap nem közhitelű, tartalma adatszolgáltatásra, továbbá feldolgozásra nem használható fel. 10.2. Honosítás Külföldről származó kutyák származási lapja Magyarországon csak honosítás után fogadható el hitelesnek. A honosítási igényt az Egyesület törzskönyvvezetőjének kell bejelenteni. A bejelentés a kutya származását igazoló ország hivatalos, eredeti származási lapjával történik.

45

A honosításhoz szükséges, hogy a kérelmező a honosításra való jogosultságát a kutya feletti rendelkezési jogát igazoló okirattal bizonyítsa. A törzskönyvvezető az eredeti származási lapot iktatja és a törzskönyvi nyilvántartásba sorolja, azt a tulajdonos tovább használja. Fénymásolat alapján honosítás nem lehetséges. A származási lap hitelességét a törzskönyvvezető állapítja meg. Az egyed azonosítását a törzskönyvvezető vagy általa felkért szakember végzi el, ennek során nem elég a származást dokumentumokkal igazolni, azonosítás céljából a kutyát be kell mutatni. 11. Az adatszolgáltatás rendszere Az egyesület évente szolgáltatja a tenyésztési adatokat Ca törzskönyvben nyilvántartott, az egyed azonosítására, tartási helyére, származására, küllemért, teljesítményére, tenyészértékére, tenyésztőjére és tulajdonosára vonatkozó bejegyzés) a tenyésztési hatóságnak. A tényészérték becslése a tenyésztésminősítő osztályba sorolás alapján történik. 12. Kiesések nyilvántartása Az elhullás tényét 15 napon belül be kell jelenteni a törzskönyvvezetőnek, aki ezt a törzskönyvi lapokra a dátummal együtt felvezeti. 13. Állatvédelem A Magyar Ír Farkasagár Egyesülete törvényesen eljár azokkal szemben, akik kutyáikat, illetve azok kölykeit kereskedőknek vagy állatkereskedéseknek, vagy továbbértékesítés céljából másnak adják el. Kölykök 8 hetes kor előtti eladását a MIFE nem javasolja. Amennyiben az Egyesület tényésztője fenti szabályok bármelyikét megszegi, ellene fegyelmi eljárást kell indítani. 14. Egyéb rendelkezések: A származási lapnak a kutya tartási helyén mindig rendelkezésre kell állnia. Az Egyesület bármely szerve felé tett, a származási lap kiadhatóságát befolyásolni képes valótlan adatközlés esetén az Egyesület a valótlan adatközlés alapján kiállított származási lapot visszatarthatja. Erről a vezetőség dönt, erről a tenyésztőt írásos határozatban értesíti. A döntésig a származási lap nem adható ki. A tenyésztő a határozat ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezésről 8 napon belül az Egyesület Elnöke indokolt határozattal dönt. Az Elnök határozatával szemben további jogorvoslatnak helye nincs. Felnőtt kutya esetén amennyiben tenyészszemlén merül fel olyan körülmény, ami a kutya származását kétségessé teszi, azaz: a fajtajellegtől nagymértékben eltérő küllemi jelleget hordoz, ezáltal a fajtatisztasága megkérdőjeleződik, valamelyik szülőjeként megjelölt egyed a visszaszámolt fedeztetési időpontban (szülést megelőző 58. nap) ivartalanított volt, vagy már nem élt és tárolt örökítő anyaggal nem rendelkezett úgy az adott egyed a

46

"Tenyészthető" minősítést csak abban az esetben kaphatja meg, ha a tulajdonos benyújtotta a hitelt érdemlő bizonyítékokat, hogy az adott kutya a Származási lapon szereplő szülők kölyke. Ezekben az esetekben a DNS vizsgálatot a Tenyésztés vezetővel kibővített Vezető ség rendelheti el, többségi szavazattal. Kétséges, vitás esetekben az MIFE független állatorvostói kér írásos állásfoglalást. Szankció: Ha a vizsgálatot a kutya tulajdonosa/tartója nem vállalja, vagy a vizsgálat alátámasztja a kétséget, úgy a kutya nem kaphat tenyésztési engedélyt, és ez a tény az Egyesület törzskönyvi nyilvántartásában feljegyzésre kerül. V. GAZDÁLKODÁSI ÉS JAVADALMAZÁSISZABÁLYZAT A Magyar Ír Farkasagár Egyesülete a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. törvény "Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról" és a 2011. évi CLXXXI. törvény "a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról" társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján a 98/2013. (X.24.) VM a "fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól" szóló rendelet, a 147/2004. (X. 1.) FVM rendelet "a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásának állategészségügyi szabályairól", II 127/2012. (XII.12.) VM rendelet "az egyes ebtenyésztéssel és eb-egészségüggyel összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról" valamint a 1998. évi XXVIII. törvény az "állatok védelméről és kíméletéről" 42/A. §-a szerinti országos adatbázis kezelése, valamit a 1993. évi CXN. törvény "az állattenyésztésről", kiemelten annak 2013. június l-től hatályos kiadásának figyelembevételével, a közcélú civil szervezet az állami feladatok pályázat útján történt elnyerése, átvállalásának és mindezek működtetése okán, a jogok és kötelességek és a takarékosabb működés figyelembevételével az alábbi rendelkezéseket hozza. 1. A szabályzat célja és hatálya 1.1. A szabályzat célja A közfeladatot ellátó állam általi elismert ebtenyésztő szervezeti kötelességek - a mindenkori lehetőségekhez képest - maradéktalan magas szakmai színvonalon való ellátásának biztosítása, törvényes és az etikai normáknak maximálisan megfelelő gazdálkodás megteremtése, melyet a MIFE legfőbb szerve a taggyűlés (közgyűlés) elfogad. 1.2. A szabályzat személyi hatálya kiterjed a vezető tisztségviselőre (elnökre), a vezetőség tagjaira a tenyésztésvezetőre, a kiállítási, tenyészszemle szervező - lebonyolító személyekre a jogszabály által előírt adminisztrációs feladatot ellátó személyekre, a bírókra a tagokra 1.3. A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az árképzés elvére, a tisztségviselők javadalmazási elveinek szabályozására, a költségtérítések szabályozására, a bírók tiszteletdíjának és költségtérítésének szabályozására,

47

jogszabályok alapján kötött megállapodásokra, szerződésekre. 2. A gazdálkodás bevételi forrásai 2.1. Árképzés Az MlFE gazdálkodásának tervezésében figyelembe kell venni, hogy közhasznú jellegű tevékenységet végez, nem törekszik profitra, de nem lehet mínuszos sem a mérleg szerinti eredménye. A bevételi forrásokat biztosító 2013. tárgyévre vonatkozó hatályos árakat a közgyűlés (taggyűlés), majd a további tárgyévekre vonatkozó árakat az elnökség a tárgyévet megelőző év utolsó ülésén meghatározza, majd az MIFE honlapján közzé teszi a tagság felé. Az árakat úgy kell meghatározni, hogy az MIFE működése zavartalan lehessen, az MIFE gazdálkodási körülményeiben, piaci helyzetében bekövetkezett változások - többletfeladatok, nagyobb kockázatvállalás, volumenváltozás stb. figyelembevételével. Az árak meghatározásánál azt az elvet kell követni, hogy az MIFE adózott mérleg szerinti eredménye esetleges céltartalék képzése mellett - lehetőleg - kismértékű pozitivitást mutasson. Ennek érdekében az általános és eseti költségeket figyelembe véve, minden az MIFE által szervezett rendezvénynek és szolgáltatásoknak magasabb összegű bevételt kell képeznie, mint annak költsége. Az MIFE gazdálkodása tegye lehetővé egy viszonylag kisebb mértékű céltartalék képzését a későbbiekben felmerülő előre nem látható illetve nagyobb költségvetésű rendezvény szervezésének elő finanszírozhatóságára (pl.: nemzetközi rendezvény elnyerése esetén szponzor hiányában stb.). Bevételi források lehetnek: - tagdíj - származási lap kiadása - kiállítások szervezése - tenyészszemlék szervezése - regisztrációs díjak - pontverseny - klubvacsora - tanfolyamok - pályázatok - alapítvány - szponzori bevétel - támogatások A 2013. május 31-ig. tartó átmeneti időszakra. és az FCI elismertség miatti bevétel megbontásra való tekintettel a származási lap kiadásának díja 2014 évi időpontban kerül meghatározásra. A MIFE díjtáblázata a mellékletben található.

48

3. Általános rendelkezés a tisztségviselők díjazására A tisztségviselők az MIFE működésének átmeneti időszakaiban, működési nehézségekkor, valamint a működés megindításakor befizetők. A tisztségviselők aktív munkája működteti az MIFE-t, éppen ezért az MIFE gazdasági stabilitása, gazdasági egyensúlyának megteremtése esetén tiszteletdíj illeti meg őket. A tisztségviselők díjazását úgy kell megállapítani, hogy a díjazás mértéke igazodjon a felelősség mértékéhez, ne okozzon túl nagy anyagi megterhelést az MIFE számára, arányban álljon a tisztségviselő munkavégzésével, az MIFE előző éves gazdasági eredményével, az MIFE taglétszámával, valamint megfeleljen az adott tisztség társadalmi elismertségének és a gazdasági szférában elfoglalt helyének. A gazdálkodási nehézségeket figyelembe véve a tiszteletdíj felvételéről lemondhatnak a tisztségviselők. A díjazáson kívül az MIFE vezetősége - az igazolt, a megbízatásával összefüggésben felmerült költségeinek megtérítésén kívül- más javadalmazásra nem jogosult. Egy természetes személy legfeljebb egy közfeladatot ellátó szervezetnél betöltött vezető tisztségviselői megbízatás után részesülhet javadalmazásban. Az MIFE felszámolása esetén a felszámolás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselőknek, jogosultságuknak a felszámolási eljárás megindítása miatti megszűnésével- díjazás nem fizethető. 4. A vezetőre és a tisztségviselőkre vonatkozó javadalmazási elvek és szabályok 4.1. A vezető tisztségviselők javadalmazása 4.1.1. A vezető tisztségviselő (elnök) személyi tiszteletdíja Az első számú vezető (elnök) - mint ügyvezető - tiszteletdíját az MIFE közgyűlése/taggyűlése évente külön határozatban állapítja meg, az MIFE saját vagyona (saját tőke, összes eszköz), a nettó árbevétele, a taglétszáma, jövedelemtermelő képessége, nemzetgazdasági súlya, jelentősége alapján, a közhasznúság elvét maximális mértékben követve. Abban az esetben, ha az adott évi közgyűlés nem kívánja megváltoztatni az aktuális évre vonatkozó tiszteletdíjat, akkor az előző évi közgyűlési határozat marad érvényben újabb közgyűlési határozat nélkül. A vezető (elnök) 2013. évi havonkénti tiszteletdíja: nettó 0 HUF azaz nulla forint. 4.1.2. A vezetőség tiszteletdíja A vezetőségi tagok tiszteletdíját az MIFE közgyűlése/taggyűlése évente külön határozatban állapítja meg, az MIFE saját vagyona (saját tőke, összes eszköz), a nettó árbevétele, a taglétszáma, jövedelemtermelő képessége, nemzetgazdasági súlya, jelentősége alapján, a közhasznúság elvét maximális mértékben követve. Abban az esetben, ha az adott évi közgyűlés nem kívánja megváltoztatni az aktuális évre vonatkozó tiszteletdíjat, akkor az előző évi közgyűlési határozat marad érvényben, újabb közgyűlési határozat meghozatala nélkül. A vezetőség tagjainak 2013. évi havonkénti tiszteletdíja : nettó 0 HUF azaz nulla forint. 4.1.3. A vezetőség részére a megbízatás megszüntetése esetén járó juttatások A vezetőség tagjainak részére a megbízatásuk megszűnése után nem jár juttatás.

49

4.1.4. Felmondási idő Felmondási idő nincs. 4.1.5. Végkielégítés A MIFE vezetőségének (elnökének vagy más tagjának) és a tenyésztésvezetőnek e jogviszonyára tekintettel a megbízatás megszűnése esetére juttatás nem biztosítható. 5. A tenyésztésvezető tiszteletdíja A szakmai munka irányítóját tiszteletdíj illeti meg az állattenyésztési tevékenység volumenének figyelembevételével. A 2013. évben érvényes szakmai irányítói tiszteletdíj : 0 Ft/hónap, azaz havonként nulla forint. c:). Költségtérítések és egyéb juttatások A vezetőség, a tenyésztésvezető és a kiállításokon, tenyészszemléken foglalkoztatott bírók és ring személyzet jogosult a saját tulajdonú gépkocsiját használni MIFE célokra, a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerinti térítésre jogosult a tevékenység végzésének volumene mértékében hivatalos kiküldetés esetén közösségi közlekedési eszköz és szállás igénybe vételére munkájával összefüggésben mobiltelefon használatára. A vezetők részére pótlék nem állapítható meg. Az iroda működtetése, fenntartása, bérlet, eszközök megvásárlása, melynek összege nem haladja meg a 200.000 Ft-ot, az elnökség jogkörébe tartozik. E feletti döntés közgyűlési határozattal hozható. "FCI Kiállítási és Küllembírái Szabályzat Kiegészítő Szabályok a bírók költségtérítéséhez" összhangban minden normál utazási költség tartalmazza a távot kilométerben (minimum 0,35 euro/km), a parkolási díjat, vonat-, busz-, taxi, repülőútköltséget (elfogadható árú turista osztályos jegy törlési biztosítással - ha lehetséges - és változtatási opcióval, valamint a kiállításra való utazás alatti étkezések árát, melyet a bírónak közvetlenül az érkezés után kell visszatéríteni vagy ahogy előzetesen megegyeztek a szervezővel. 7. A kiállítási és tenyészszemléken dolgozó ring asszisztencia (írnok, ringtitkár) tiszteletdíja: Függetlenül a tagsági viszonytól- nettó 5000 HUF/esemény, azaz ötezer forint eseményenként. 8. Irodai adminisztrációs tevékenység díjazása: Az irodai tevékenység volumenétől függően későbbi időpontban kerül meghatározásra tekintettel arra hogy az iroda jelenleg nem működik. Azonban a javadalmazási szabályzat elfogadásával egyidejűleg az iroda létrehozása megkezdődik, figyelembe véve azt, hogy a szakmai színvonal veszélyeztetése nélkül a legköltséghatékonyabb megoldást kell választani. A díjszabást a közgyűlés az elnökség hatáskörébe rendeli. 9. A bírók tiszteletdíja

50

A bírók tiszteletdíjának megállapítása az "FCI Kiállítási és Küllembírói Szabályzat Kiegészítő Szabályok a Bírók Költségtérítéséhez” összhangban ,,,a kiállításon való bírálatnál a költségtérítés mellett a kis költségek fedezésére minimum 35 Eurós ;,napidíjat" (pocket money) kell minden bírálati napra és utazási napra fizetni." A tenyészszemle esetében a kiállítással mindenben megegyező díjazás vonatkozik. 10. A könyvelő díjazása A könyvelő részére éves díjtétel kerül meghatározásra, úgy hogy a megbízni kívánt könyvelőtől a díjtétel meghatározása előtt árajánlatot kell kérni, amelyben a könyvelő ismerteti az MIFE sajátosságaira szabott munkaidő szükségletét, illetve az elvégzendő munka fajlagos díját. A könyvelő éves díjtételének mértékét megalapozott indokok alapján, az MIFE gazdálkodási körülményeit, költségviselő képességét és jellemző viszonyait szem előtt tartva kell előterjeszteni az MIFE vezetősége ( elnöksége) részére. A könyvelői díjazás évente az éves infláció mértékével emelhető az elnökség ilyen irányú döntése esetén. A MIFE gazdálkodási körülményeiben, piaci helyzetében bekövetkezett változások - többletfeladatok, nagyobb kockázatvállalás, stb. - egyedileg meghatározandó könyvelői díjazás megállapítását indokolhatják, melyről az vezetőség dönt. 11. A MIFE honlap kezelőjének díjazása Mindenben megegyezik a 7.0. pontban foglaltakkal, azzal a kitétellel, hogy a ”könyvelő” szó helyett a "honlap kezelő" kifejezés az érvényes. 12. A MIFE eseményeihez kapcsolódó katalógusszerkesztés és/vagy nyomdai munkák egyéb felmerülő munkák Mindenben megegyezik a 7.0. pontban foglaltakkal, azzal a kitétellel, hogy a „könyvelő'' szó helyett a „katalógusszerkesztés " és/vagy "nyomdai munkák", valamint "egyéb munkák" kifejezés az érvényes. MELLÉKLETEK

51