2. Tantárgyi programok

2. Tantárgyi programok

A tantárgy megnevezése: TANÍTÁS- ÉS TANULÁSELMÉLETEK A kurzus jellege:

Kreditszám:

Előadás Előfeltételek:

Kontaktóraszám: 2 + 0 / hét

3 Az értékelés formája: Kollokvium

Félév: 2

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tantárgy oktatásának célja, hogy az alapozó képzésben (elsősorban a kognitív pszichológia és neveléslélektan területén) megszerzett ismeretek alkalmazásának lehetőségeit bemutassa, és a hallgatók betekintést nyerjenek a korszerű tanítás- és tanuláselméleti kutatásokba. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri és képes kritikailag is elemezni a pszichológiai és pedagógiai tanuláselméleteket; Rendelkezik a tudáskoncepciók ismeretével; Tájékozott az oktatás módszereinek és stratégiáinak rendszeréről, képes ezeket kritikailag elemezni, több szempontból értelmezni. Elfogadja, hogy a tanulás aktív folyamat, amelyben a tanulási környezet és technológia meghatározó szerepet játszik; Elismeri a tanulási folyamat tudatosításának szükségességét, elkötelezett híve a tanulás tanításának. Képes az aktivitást, interaktivitást, motivációt és differenciálást elősegítő, az életkori sajátosságoknak megfelelő tanítási stratégiákat, a módszerek és eszközök gazdag választékát alkalmazni; Képes összehasonlító elemzéseket végezni a tanuláselméletekkel kapcsolatban; A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:

    

Tanuláselméletek pszichológiai paradigmái: behaviorizmus, szociális tanulás, kognitivizmus. Tudáskoncepciók: ismeretek és képességek rendszerei az emberi gondolkodásban. Fogalomfejlődés, fogalmi váltás. A konstruktivista tanításfelfogás. Az oktatás módszereinek és stratégiáinak rendszere.

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom:  Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Okker, Budapest, 2000.  Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanulás tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.  Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. A tantárgy felelőse: Szabó László Tamás A tantárgy oktatója: Szabó László Tamás

A tantárgy megnevezése: NEVELÉSTUDOMÁNYI MODELLEK ÉS PARADIGMÁK A kurzus jellege: Előadás Előfeltételek:

Kontaktóraszám:

Kreditszám:

2 + 0 / hét

3 Az értékelés formája:

nincs

Félév:

Kollokvium

2

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tanegység célja, hogy a hallgatók megismerjék, és szakmai szempontból értelmezzék a neveléstudomány különböző modelljeit a tudományelméleti paradigmák keretein belül. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Széleskörű ismeretekkel rendelkezik a tudományelméleti, tudományfilozófiai megközelítésekről; Rendelkezik a neveléstudományi irányzatok tudományelméleti hátterének átlátásához és összefüggéseinek elemzéséhez szükséges ismeretekkel. Elkötelezett tudományelméleti és tudományfilozófiai paradigmák megismerésére; Képes más elméletekkel, felfogásokkal szakmai dialógusra. Képes annak megértése és elfogadása, hogy a korszerű neveléstudományos gondolkodásnak része a filozófiai és elméleti megközelítés; Képes a neveléstudományi modellekkel és paradigmákkal kapcsolatban szakszerű, kritikai párbeszédre. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A neveléstudomány történetileg kialakult és érvényesülő paradigmái  A tudományfejlődési paradigmák aktuális vitái.  A pozitivizmus és hatása a neveléstudományi kutatásokra.  Szellemtudományos pedagógiai megközelítések.  A marxista pedagógia hangsúlyai.  A posztmodern hatása a neveléstudományra; antipedagógia. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom:    

Kozma Tamás: Paradigmáink. Iskolakultúra, 2001. 10. sz. 3-13. o. König, Eckhard-Zedler, Peter: Theorien der Erziehungswissenschaft. Betz, Basel, 2002. Németh András – Pukánszky Béla: Paradigmatikus irányzatok a magyar neveléstudomány fejlődéstörténetében. Magyar Pedagógia, 1997. 3-4. sz. 305-315. o. Németh András: A magyar pedagógia tudománytörténete. Gondolat, Budapest, 2005.

A tantárgy felelőse: Brezsnyánszky László A tantárgy oktatója: Brezsnyánszky László, Fenyő Imre

A tantárgy megnevezése: A PEDAGÓGIA OKTATÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A kurzus jellege:

Kreditszám:




nincs

Kollokvium

Félév: 1

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: Megismertetni a neveléstudomány nevelésfilozófiai, társadalomelméleti, társadalompedagógiai alapjait és a pedagógia, mint tantárgy iskolapedagógiai problémáit. Bevezetni a hallgatókat a pedagógia oktatásának elméleti és gyakorlati kérdéseibe, megismertetni a pedagógia tárgyak oktatásának sajátos problémáit és módszereit a felsőoktatásban, a tanárképzésben. Tapasztalatot nyújtani az egyes módszerek alkalmazásáról. A kurzus hozzájárul szakmai kompetenciájuk megalapozásához, erősíti önismeretüket, szakmai szocializációjukat. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A kurzus révén a hallgatók képessé válnak a kompetenciaalapú oktatási folyamat tervezésére, szervezésére, irányítására, és értékelésére. Ezen belül pedagógiai munkájuk részletes megtervezésére; valamint az egész életen át tartó tanulást megalapozó tanulói kompetenciák hatékony fejlesztésére. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A neveléstudomány tantárggyá válása  Pedagógiai tantárgyak a középiskolában, a felsőoktatásban, tanításuk elméleti, gyakorlati problémái.  A pedagógiai tananyag tervezése, oktatási folyamattá szerveződése.  Pedagógiai projektek tervezése.  A tanulásszervezés sajátosságai a pedagógiai tárgyak tanóráin.  Innováció a pedagógia tanításában. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei:

Írásbeli és szóbeli vizsga Kötelező és ajánlott irodalom:     

Deli Éva-Buda Mariann (2007): Tanulástanítás. Dinasztia Könyvkiadó Falus Iván (szerk., 2006): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás. Önkonet, Budapest Nádasi Mária (2003): Projektoktatás – elmélet és gyakorlat. ELTE Neveléstudományi Intézet Okon, W.(1973): Felsőoktatási didaktika. Felsőoktatási Kutatóközpont

A tantárgy felelőse: Szabó Antal A tantárgy oktatója: Szabó László Tamás

A tantárgy megnevezése: A TANULÁSI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSÉNEK PSZICHOLÓGIÁJA A kurzus jellege: Előadás Előfeltételek:

Kontaktóraszám:

Kreditszám:

2 + 0 / hét


Nincs

Kollokvium

Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A kurzus célja, hogy felkészítse a hallgatókat a tanulási módszerek fejlesztésére. Bemutatja a különböző tanuláselméleteket, megismertet a tanulási stílusokkal, a felhasználható módszerekkel, stratégiákkal és az IPOO modellel. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A kurzus révén a hallgatók képessé válnak a tanulási módszerek fejlesztésére, a kialakítás folyamatának irányítására és értékelésére. Ezen belül kiemelt terület az egész életen át tartó tanulást megalapozó tanulói kompetenciák hatékony fejlesztése. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A neveléstudomány tantárggyá válása  Alapfogalmak: tanulásdiagnosztika (fogalma, célja és módszerei),  Tanulásfejlesztés (fogalma, célja, direkt és indirekt módjai), a tanulásideál fogalma, tanulásváltozók rendszere (pszichofiziológiai változók, tanuláselméletek, tanulásmodellek.  Tanulási módszerek, stratégiák és stílusok változói).  Tanulási módszerek fejlesztése az IPOO-modell alapján  Az IPOO-modell tanulási stratégia szintű változói, módszerspecifikus és metaváltozói.  Az „IPOO minimum program” fejlesztési algoritmusa és módszerei. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom:  

Mező Ferenc, Mező Katalin (2005): Tanulási stratégiák fejlesztése az IPOO-modell alapján. Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület – Tehetségvadász Stúdió, Debrecen. Balogh László (2006): Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Urbis Könyvkiadó, Budapest.

A tantárgy felelőse: Mező Ferenc A tantárgy oktatója: Mező Ferenc

A tantárgy megnevezése: OKTATÁSI RENDSZEREK AZ EU-BAN A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

Kollokvium

Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tanegység célja, hogy a hallgatók összehasonlító közoktatás-politikai ismereteket szerezzenek. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Tisztában van az időszerű oktatáspolitikai kérdésekkel, képes felismerni az oktatáspolitikai problémákat; Rendelkezik az oktatáspolitikai problémák elemzéséhez szükséges ismeretekkel; Rendelkezik az oktatás, nevelés jogi, oktatáspolitikai aspektusának hazai és európai dimenzióira vonatkozó ismeretekkel; Átlátja az oktatáspolitikai folyamatok alapvető működési elveit és képes kritikusan elemezni e folyamatokat. Az oktatáspolitikai változásokra, aktuális problémáira probléma-érzékeny gondolkodással és operatív tevékenységgel reagál; Felismeri és elfogadja, hogy az oktatáspolitikai változások ismerete elengedhetetlen a hazai és nemzetközi oktatásügyi helyzet értelmezéséhez; Az oktatáspolitikai folyamatokat törekszik nem csupán a saját, hanem a tanulók érdekeinek, a társadalmi igazságosság és esély szempontjainak figyelembevételével szemlélni és értelmezni. Képes az iskolát és saját szerepét, illetve tevékenységét az iskola világára ható társadalmi, oktatáspolitikai folyamatokkal összefüggésben értelmezni; Képes megérteni a politika, az oktatáspolitika és a tartalmi szabályozás összefüggéseit, egymáshoz való viszonyukat, hatásmechanizmusait; Figyelemmel követi az oktatáspolitikai döntéseket, és azokat kritikusan, alkotó módon érvényesíti saját gyakorlatában. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:

 

az ún. kontinentális oktatási rendszerek sajátosságai, összehasonlítás a transzatlanti rendszerek sajátosságaival néhány választott terület elemzésén keresztül (irányítási rendszerek, iskolaszerkezet, a tanulói előrejutás rendszerei, kapcsolat az iskola és a munka világa között stb.).

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom:  Delors, J.: Oktatás – rejtett kincs. Osiris, Budapest, 1997.  Halász Gábor: Az EU-csatlakozás haszna és költségei az oktatás területén. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 5. sz. 95-102. o.  Halász Gábor: Közös oktatásfejlesztési célok az Európai Unióban. Új Pedagógiai Szemle, 2004. 12. sz. 61-68. o. A tantárgy felelőse: Kozma Tamás A tantárgy oktatója: Kozma Tamás

A tantárgy megnevezése: ELEKTRONIKUS TANULÁSI KÖRNYEZETEK A kurzus jellege:

Kreditszám:



3 Az értékelés formája: Kollokvium

Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tanegységben foglalt ismeretanyaggal célunk azoknak a lehetőségeknek a bemutatása, amelyeket az infokommunikációs eszközrendszer bocsát rendelkezésre az elektronikus tanulási környezetek fejlesztéséhez. A tanárjelöltek rendszerszemléletű áttekintést kapnak az elektronikus tanulási környezet fogalmáról és fontosabb jellemzőiről, valamint megismerik az elektronikus tanulási környezetek szervezésének alapformáit. Jártasságot szereznek abban, hogy az elektronikus tanulási környezeteket néhány alapmodell alapján értelmezzék. 2. Fejlesztendő kompetenciák:

Képes a tanulási-tanítási folyamat és a tanulási környezet rendszerszemléletű értelmezésére. Ismeri az elektronikus tanulási környezetek jellemzőit, tisztában van az e-learning tananyag, e-learning tanulási program, e-learning tanulási környezet fogalomkör jelentésével. Képes a folyamatosan változó elektronikus eszköz- és alkalmazásrendszer pedagógiai szempontból történő kritikus értékelésére. Nyitott a változtatásokra, folyamatosan keresi az innovatív megoldásokat a tanulási környezet fejlesztésében. Képes a tanulási folyamat előkészítésére, irányítására és támogatására elektronikus tanulási környezetben. Képes a tanulási folyamat keretfeltételeinek informatikai támogatásának, a tanulási környezet interaktivitásának és adaptivitásának, a tanítási-tanulási folyamat hatásrendszerének megtervezésére. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:

    

A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése. A tanulási környezet Elektronikus tanulási környezetek Infokommunikációs eszközök elektronikus tanulási környezetekben. Tanulástámogató és tanulásszervező szoftveralkalmazások. A világháló lehetőségrendszere a tanulás és tanulásszervezés támogatására. Személyre szabott tanuló-központú tanulási programok tervezése elektronikus tanulási környezetekben.

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium + megadott tananyagrész e-learninges forgatókönyvének elkészítése (8-10 oldal) Kötelező és ajánlott irodalom: Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek (megjelenés alatt) Komenczi Bertalan: Informatizált iskolai tanulási környezetek fejlesztése. In: Iskola-InformatikaInnováció. Kőrösné Mikis Márta (szerk.), Országos Közoktatási Intézet Forgó.-Hauser - Kis-Tóth : Médiainformatika. A multimédia oktatástechnológiája. Líceum, Eger, 2001.

Doug Brent: Teaching as Performance in the Electronic Classroom. In.: First Monday – peer-reviewed journal on the internet. URL: http://www.firstmonday.org/issues/issue10_4/brent/ A tantárgy felelőse: Komenczi Bertalan A tantárgy oktatója: Komenczi Bertalan, Buda András

A tantárgy megnevezése: PEDAGÓGIAI SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA A kurzus jellege:

Kreditszám:

Szeminárium Előfeltételek:



Nincs

Félév:

Gyakorlati jegy

2

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tantárgy oktatásának célja, hogy az alapozó képzésben megszerzett ismeretek alkalmazásának lehetőségeit bemutassa, és a hallgatók betekintést nyerjenek a szociálpszichológia pedagógiai vonatkozású kutatási irányzataiba. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Tudás: Ismeri és képes pedagógiai szempontból is értelmezni a szociálpszichológia témaköréhez kapcsolódó legfontosabb kutatásokat. Rendelkezik az iskola szociálpszichológiai jelenségvilágához kapcsolódó ismeretekkel. Ismeri az iskolai osztályban zajló csoportdinamikai törekvéseket, érti azokat és képes azok kezelésére. Attitűd/magatartás: Kész a csoportdinamikáról, kooperativitásról, versengésről szóló eredmények, elméletek alkalmazására. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek és problémák feltárása és megoldása érdekében szakmai segítség kérjen. Képességek: Képes az iskolai konfliktusok kezelésére, a konfliktusokból adódó feszültségek konstruktív feloldására. Képes a megfelelő vezetési stratégiák alkalmazására.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:      

Társas viszonyok és csoportfolyamatok szerepe az iskolai nevelésben és oktatásban. Konfliktus és konfliktuskezelés az iskolában. A versengés és a kooperáció hatásai. Az iskolai légkör és mérése. Kulturális különbségek az iskolai szociálpszichológia világában. A tanári szerep.

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján.

Kötelező és ajánlott irodalom:  



Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest, 2004. Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. Golnhofer Erzsébet – Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.

A tantárgyért felelős oktató: Pinczésné dr. Palásthy Ildikó Oktatók: Pinczésné dr. Palásthy Ildikó, Buda Mariann

A tantárgy megnevezése: A PEDAGÓGIA OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI 1. A kurzus jellege:

Kreditszám:

gyakorlat Előfeltételek:

Kontaktóraszám: 0 +2 / hét


Félév:

Gyakorlati jegy

3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai:

1. Célok: (a) megismertetni a neveléstudomány és a pedagógia mint tantárgy összefüggéseit és ennek problémáit; (b) bevezetni a pedagógia középiskolai szintű oktatásának elméleti és gyakorlati kérdéseibe; (c) megismertetni a pedagógia tárgyak oktatásának sajátos problémáit és módszereit a felsőoktatásban, a tanárképzésben; (d) tapasztalatot nyújtani az egyes módszerek alkalmazásáról. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A kurzus elvégzése után a hallgatók képessé válnak arra, hogy kurzusaikat tartalmi és formai szempontból megtervezzék. Megismerik és a gyakorlatban is kipróbálják a tanítás különféle módszereit és munkaformáit, alkalmazhatóságuk feltételeit, előnyeit és buktatóit. Képessé válnak arra, hogy a tartalomhoz és a célcsoporthoz illeszkedő eljárásokat kiválasszák és a gyakorlatban alkalmazzák, azaz hogy a tanítási-tanulási folyamatot hatékonyan irányítsák. A kurzus így nemcsak szakmai fejlődésükhöz, hanem önismeretük gyarapodásához, szakmai szocializációjukhoz is hozzájárul. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Tanítási-tanulási módszerek, stratégiák és alkalmazásuk.  A pedagógia tanításának sajátosságai.  A tanítási-tanulási folyamat tervezése. Felkészülés a tanítási órára. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy az elméleti ismeretekből írt zárthelyi dolgozat és a folyamatosan végzett gyakorlati feladatokban nyújtott teljesítmények alapján. Kötelező és ajánlott irodalom:     

Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006. Kagan, S.: Kooperatív tanulás. Ökonet Kft. 2001. Nádasy Mária: Projektoktatás – elmélet és gyakorlat. ELTE Neveléstudományi Intézet, 2003. K. Nagy Emese - Nagy Zita Éva: Egy hátránykompenzáló iskolai program - A Complex Instruction Program alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók iskolai munkájában In: Új pedagógiai szemle, 2005. (55. évf.) 1. sz. 86-102. old. Deli Éva – Buda Mariann: Tanulástanítás. Dinasztia, 2007.

A tantárgy felelőse: Veressné Gönczi Ibolya A tantárgy oktatója: Buda Mariann

A tantárgy megnevezése: A PEDAGÓGIA OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI 2. A kurzus jellege:

Kreditszám:




Módszertan 1.

Gyakorlati jegy

Félév: 4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tanárjelölt ismerje meg a közoktatáshoz szervesen és közvetve kapcsolódó általános és speciális nevelési-képzési intézményeket, a korszerű kollégiumi (bentlakásos) nevelés, közösségépítés specifikumait, valamint a pedagógiai szakszolgálatok működési sajátosságait. A pályaalkalmasság, a szakmai látásmód érzékenyítése, pedagógus-képességek gazdagítása. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A reális és eredményes döntések meghozatalához szükséges képességek fejlesztése, a hallgató személyiségével harmonizáló nevelői attitűd kialakítása, megerősítése, a hatékony kommunikáció képességének finomítása, elemző-képességek gazdagítása, a folyamatos önfejlesztés és önismeret igényének mélyítése. A tantárgy főbb tematikai csomópontja:  A sajátos nevelési közegben megvalósítható motiváció kérdéskörének elemzése  Az eredményes nevelői hatás alapját biztosító szervezési, irányítási, ellenőrzési-értékelési formák és tartalmak megtapasztalása  A megszerzett ismeretek integrálása  Intézménylátogatások  Videofelvételek, filmrészletek, önálló hallgatói feladatok során az elméleti módszertani ismeretek kipróbálása, alkalmazás Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A szakirodalom folyamatos feldolgozása, egy speciális nevelés-képzési intézmény munkáját bemutató portfolió készítése, egy kollégiumi diák-nap programjának elkészítése. Kötelező és ajánlott irodalom:  Tanári létkérdések. Kézikönyv gyakorló pedagógusoknak. Raabe Kiadó, Bp., (1993-)  Korszerű iskolavezetés. Közoktatási kézikönyv. Raabe Kiadó, Bp., (1993-)  Buda András (szerk) (2004): Iskolai élményvilágok. DE Neveléstudományi Tanszék, Debrecen.  Benedek István(1999): Kollégiumi neveléstan. OKI Bp.  Falus Iván-Kimmel Magdolna(2003): A porfolió. Gondolat K., Bp. A tantárgy felelőse: Veressné Gönczi Ibolya A tantárgy oktatója: Veressné Gönczi Ibolya

A tantárgy megnevezése: A NEVELÉSTUDOMÁNYI ISMERETTERJESZTÉS MÓDSZERTANA A kurzus jellege:

Kreditszám:



2 Az értékelés formája: Gyakorlati jegy

Félév: 4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A hallgatók jártasságot szerezzenek az iskolarendszerű képzést követő illetve azzal párhuzamosan futó informális és nonformális oktatási, nevelési folyamatokról, az ezekben rejlő lehetőségekről. Megismerik az információs társadalom működésének mozgatórugóit, a napjaink médiumai által kínált lehtőségeket. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A kurzus révén a hallgatók képessé válnak szaktudományi tudásuk felhasználásával a tanulók, sőt a társadalom egyes csoportjai ismereteinek, műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére, ezen belül a neveléstudomány szemléletmódjának, értékeinek és legfőképpen kutatási eredményeinek a megismertetésére. A tantárgy főbb tematikai csomópontja:  Formális, informális, nonformális tanulás  A nyomtatott dokumentumok lehetőségei  TV, rádió, mobiltelefon  Mindentudás Egyeteme  Az Internetes ismeretterjesztés; Wikipédia Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A szakirodalom folyamatos feldolgozása, egy speciális nevelés-képzési intézmény munkáját bemutató portfolió készítése, egy kollégiumi diák-nap programjának elkészítése. Kötelező és ajánlott irodalom:  Albert-László Barabási: Behálózva: A hálózatok új tudománya. Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben. Magyar Könyvklub, Budapest, 2003.  Hitseker Mária és Szilágyi Zsuzsa (szerk.): Mindentudás Egyeteme. Kossuth Kiadó, Budapest, 2003 Pintér Róbert (szerk.): Az információs társadalom. Gondolat - Új Mandátum, Budapest, 2007  http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap A tantárgy felelőse: Veressné Gönczi Ibolya A tantárgy oktatója: Buda András

A tantárgy megnevezése: KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A kurzus jellege:

Kreditszám:

Gyakorlat Előfeltételek:



Tanítás- és tanuláselméletek

Félév:

Gyakorlati jegy

1

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A hallgatók megismerkednek a képességfejlesztés és a kompetencia-alapú fejlesztés programjaival, eljárásaival. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Tudás: Ismeri a pedagógiai képesség- és kompetenciafogalom értelmezéseit és tudja kritikailag elemezni a hozzájuk fűződő fejlesztési elképzeléseket. Tájékozott a kompetencia alapú fejlesztő programok irodalmában és műhelyeinek körében. Attitűd/magatartás: Belátja, hogy a kulcskompentenciák mentén folyó képességfejlesztés korunk egyik meghatározó pedagógiai és módszertani alternatívája. Elfogadja, hogy a tanulás aktív és kooperációra épülő folyamat, amelyben a tanulási környezet és technológia meghatározó szerepet játszik. Képességek: Képes a fejlesztő programok kidolgozásának, bevezetésének, alkalmazásának és hatékonyságmérésének elméleti és gyakorlati lépéseit a gyakorlati alkalmazásokban felismerni, minősíteni. Képes összehasonlító elemzéseket végezni a képességfejlesztő programokkal kapcsolatban.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:      

A pedagógiai képesség- és kompetenciafogalom fejlődése, értelmezései. A kompetencia alapú fejlesztés céljai és időszerűsége. Kulcskompetenciák és jelentőségük az élethossziglani tanulásban. A kompetencia alapú pedagógusképzés modelljei. Gyakorlati alkalmazások, a „jó gyakorlat” példái. A készségfejlesztő programok kidolgozásának, bevezetésének, alkalmazásának hatékonyságmérésének elméleti és gyakorlati tanulságai.

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján.

Kötelező és ajánlott irodalom:    

Csapó Benő: A képességek fejlődése és fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft, Bp. 2201. Nagy József: XXI. század és nevelés. Osiris, Bp. 2000. Demeter Kinga (szerk.): A kompetencia. Kihívások és értelmezések. Országos Közoktatási Intézet, Budapest 2006.

A tantárgyért felelős oktató: Papp János Oktatók: Pető Ildikó

és

A tantárgy megnevezése: E-LEARNING A kurzus jellege:

Kreditszám:

Gyakorlat Előfeltételek:


2 Az értékelés formája: Gyakorlati jegy

Félév: 4


1. Célok: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az elektronikus tanulási környezetek, keretrendszerek lehetőségeivel, problémáival, és megismerjék azok pedagógiai, felsőoktatási, felnőttképzési célú felhasználási módjait. A félév során mind használói, mind szerkesztői oldalról részletesen megismernek egy kiválasztott elektronikus oktatási keretrendszert. Képessé válnak annak működtetésére, a résztvevők tanulási sajátosságainak ismerete alapján a megfelelő képzési feltételek megteremtésére. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Az e-learning környezetek tervezése, fejlesztése, működtetése, értékelése terén rendelkezik az önálló munkavégzés, az alkotás, problémamegoldás, döntéshozatal, valamint az együttműködés képességével és igényével, saját és a tanulók tevékenységének kritikus értékelésének és irányításának a képességével. Képes a felső- és felnőttoktatás elektronikus tanulási környezetének fejlesztését megtervezni, új képzési formák, szervezeti formák, módszerek, taneszközök helyi szintű fejlesztésének kezdeményezésére, megszervezésére, elkészítésére és értékelésére. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:    

Az elektronikus tananyagok típusai és felépítésük Az e-learning fogalma, e-learning tananyagok Keretrendszerek A választott keretrendszer működtetése, tartalomfejlesztés

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: szakirodalmi elemzést követően egy e-learninges kurzus megtervezése, néhány tananyagrész elkészítése a kiválasztott keretrendszerben (projektmunka) Kötelező és ajánlott irodalom:      

Bodó Balázs: E-learning módszertan-, tananyag- és technológiafejlesztés a felsőoktatásban. Tudásmenedzsment, 2003. 2. sz. 39-45. o. E-learning. Educatio, 2003. 3. sz (tematikus szám) Hutter, Nagy, Mlinarics: E-Learning 2005, Műszaki Kiadó Budapest 2005 Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az E-learning virtuális valóságai. Új Pedagógiai Szemle, 2004. 11. sz. 31-49. o. Török Balázs: Az e-learning eltérő kontextusai. Educatio, 2003. 3. sz. 346-362. o. SCORM dokumentációk (lásd: http://www.adlnet.org)

A tantárgy felelőse: Buda András A tantárgy oktatója: Buda András

A tantárgy megnevezése: PEDAGÓGIAI ESETMEGBESZÉLÉS A kurzus jellege:

Kreditszám:



2 Az értékelés formája: gyakorlati jegy

Félév: 1

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A kurzus során megvalósítandó cél a pedagógiai folyamat résztvevői közötti hatékony együttműködést biztosító képességek fejlesztése az iskolai konfliktusok eredményes megoldását, rendezését szolgáló módszerek alapján. Az elemzések során a rejtett indulatok, indítékok felismerése segítheti tisztázni a konfliktusok és játszmák közötti hasonlóságokat és eltéréseket, valamint azt, miért ismétlődhetnek meg bizonyos típusú konfrontációk az egyes személyeknél. A pedagógus pályán gyakorta ismétlődő konfliktusok, játszmák következtében fellépő kiégés veszélyével szembeni mentálhigiénés felkészítésre is lehetőséget kíván biztosítani ez a kurzus. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Az elsajátítandó módszerek, eljárások biztos alkalmazásának képessége a tanítási tevékenység, valamint a tanulók, pedagógusok, szülők önismeretének, szociális készségeinek fejlesztése során. Ezáltal a hallgatók képesek lesznek kifejleszteni magukban olyan érzékenységet, amely birtokában a feszültséget gerjesztő helyzetek megelőzésének, kezelésének, magának a folyamatnak a szabályozójává válnak. A tantárgy főbb tematikai csomópontja:  A konfliktusok kialakulásának háttere, folyamata  A tranzakció-analizis elméleti alapjai  A játszma folyamatok  A kiégés a pedagóguspályán  Az önismeret alapjai Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A szakirodalom folyamatos feldolgozása, aktív részvétel a szituációs gyakorlatokban, egy önálló játszma-elemzés írásbeli kidolgozása. Kötelező és ajánlott irodalom:  Járó Katalin (szerk): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó., Bp., 1999.  Stewart-V.Joines: A TA-MA . Xénia Könyvkiadó., Bp., 1994.  F. Várkonyi Zsuzsa: Már százszor megmondtam. Gondolat Kiadó., Bp. 1986.  E. Berne: Emberi játszmák. Gondolat Kiadó., 1984.  Tanári létkérdések. Kézikönyv gyakorló pedagógusoknak. Raabe Kiadó, Bp., (1993-) A tantárgy felelőse: Veressné Gönczi Ibolya A tantárgy oktatója: Veressné Gönczi Ibolya

A tantárgy megnevezése: NEVELÉSELMÉLETEK ÉS ALKALMAZÁSOK A kurzus jellege:

Kreditszám:


Kontaktóraszám: 3

Az értékelés formája: Nincs

2+0 Félév:

Kollokvium

2

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tanegység célja, hogy a hallgatók a különböző szemléletű, rendszerelvű, orientációjú neveléselméleti megközelítéseket feldolgozzák, értelmezzék, és a nevelési gyakorlat szempontjából, a koherencia és a felhasználói alkalmazás nézőpontjából értékeljék. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Széleskörű ismeretekkel rendelkezik a főbb neveléselméleti megközelítésekről; Rendelkezik a nevelési elméletek szakszerű elemzéséhez szükséges ismeretekkel, képes egy-egy elméleti kérdésről szakmailag releváns elemzést, összehasonlítást készíteni. Elkötelezett a neveléselméleti paradigmák megismerésére., nyitott az eltérő rendszerek céljainak és értékeinek felismerésére; A nevelés elméletekre és alkalmazásokra vonatkozó kritikai értelmezésben türelmes és szakszerű dialógusra törekszik. Képes tájékozódni az elméleti pedagógia szakirodalmában és szaknyelvében, sajátos metodológiájában; Képes annak megértése és elfogadása, hogy a korszerű neveléstudományos gondolkodásnak és alkalmazásnak része az elméleti megközelítés; A gyakorlati pedagógiai rendszerek, programok kritikai vizsgálata során képes az elvek, célok, értékek és eljárásmódok koherenciájának megállapítására. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:

     

A nevelés lényegéről vallott felfogások értelmezése. Pedagógiai teleológia és axiológia. A nevelési folyamat tudományos leírása. Nevelési elvek, hatások és módszerek összefüggésrendszerei. A nevelés eredményessége, etikája. Az intézményi pedagógiai programok vizsgálata

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A tanegység végén a hallgatók dolgozatot készítenek a kurzus valamelyik témájához kapcsolódóan. Kötelező és ajánlott irodalom:

   

Bábosik István: A modern nevelés elmélete. Telosz, Budapest, 1997. Bábosik István: Alkalmazott neveléselmélet. Okker, Budapest, 2004. Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki Kiadó, Budapest, 2002. Neveléstani forrásszövegek

A tantárgy felelőse: Chrappán Magdolna A tantárgy oktatója: Chrappán Magdolna

A tantárgy megnevezése: TANTERVELMÉLETEK A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

Félév:

Kollokvium

2

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tantárgy oktatásának célja, hogy ismerjék meg a hallgatók a legfontosabb tantervelméleti fogalmakat és modelleket, tantervtípusokat és a hozzájuk tartozó oktatáspolitikai, tartalmi szabályozási koncepciókat. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri az aktuálisan alkalmazott tartalmi szabályozási rendszert, dokumentumait funkcióját, hatályát, alapelveit, célkitűzéseit; A nemzeti alaptanterv szerkezetét, képzési szakaszait, műveltségterületeit, tantárgyi rendszerét, óraszámi ajánlásait meg tudja nevezni; Ismeri a tantervpolitikai és tantervelméleti paradigmák közötti különbségeket; Ismeri a tantárgyakon átívelő, kiemelt fejlesztési területeket a sajátos nevelési igényű és a kisebbségi nevelés és oktatás nemzeti alaptantervvel kapcsolatos vonatkozásait. Elkötelezett az olyan tartalmi szabályozás mellett, amely elősegíti az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, az alkalmazható tudásrendszerek fejlesztését, a kompetenciaközpontú oktatás kibontakozását; Elfogadja, hogy a nevelési-oktatási intézmények önállósággal rendelkeznek saját nevelési és tanítási céljaik, tartalmaik, tanulásszervezési módjaik kialakításában. Képes arra, hogy tantervfejlesztési feladatokba bekapcsolódva tudatosan felhasználja az országos hatókörű tantervekre vonatkozó ismereteit; Képes arra, hogy intézményi pedagógiai programokról eldöntse, hogy milyen módon felelnek meg tartalmi szabályozási és tanterv politikai elveknek; Képes tervei dokumentumokat a szaktudományi és tantervi elvárásoknak megfelelően elemezni.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A tartalmi szabályozás kérdései.  Nemzeti alaptanterv, kerettanterv, helyi tantervek.  Az európai tantervek típusai. A kompetencia-alapú tanulás tantervei  A tanítási tartalmak kiválasztása és a tananyag-elrendezés módjai.  A tananyag rétegei.  A tantárgyi keretek meghatározása, tantárgytípusok, műveltségi területek. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom:  Ballér Endre: Tantervelméletek Magyarországon a XIX-XX. században. OKI, Budapest, 1996.  Ballér Endre: Új tendenciák a tantervelméletben és a tantervfejlesztésben. Iskolakultúra, 2001. 9. sz. 67-71. o.  Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanulás tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.  Rózsavölgyi Gábor: Tantervelmélet. A tantárgy felelőse: Szabó László Tamás A tantárgy oktatója: Szabó László Tamás

A tantárgy megnevezése: OKTATÓI SZEREPEK ÉS NEVELŐI KOMPETENCIÁK A kurzus jellege:

Kreditszám:




Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1.

Célok: A tantárgy célja a pedagógus attitűd megalapozása, a pedagóguspálya mint szakma és hivatás sokoldalú értelmezése. A tanári mesterséget oktatói és nevelői oldaláról is megközelítő kurzus során a hallgatók megismerkednek a pedagógusszerepek diakronikus változásaival és szinkronikus kihívásaival, képet kapnak a tanári tevékenységrendszer gyakorlásához szükséges képességekről és készségekről, a pedagógusoktól elvárt kompetenciák fejlesztési lehetőségeiről.

2.

Fejlesztendő kompetenciák: Az önismeret fejlesztése, az oktatói-nevelői hivatáshoz szükséges attitűd megerősítése. Az önálló munkavégzés, a feladatok megtervezésének képességének fejlesztése, amely párosul az együttműködés, a közösségbe történő beilleszkedés képességével és igényével. A pedagógusszereppel párosuló konfliktuskezelés és problémamegoldás képességének fejlesztése. A szakmai önfejlesztés és önreflexió igényének kialakítása és folyamatos gyakorlása, az élethosszig tartó tanulás folyamatában a szakmai továbbképzéseken való részvétel igénye.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Pedagógusszerepek a történelem folyamán  Társadalmi kihívások és a pedagógusszerep átrendeződése  Szerepigények és szerepkonfliktusok  A pályakezdés problematikái  A pedagógus oktatói és nevelői tevékenységrendszere  A tanári mesterség és nevelői kompetencia  Kompetenciafejlesztés a pedagógus pályán  Pedagógusok képzése és továbbképzése Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Az oktatói és nevelői szerephez kötődő kompetenciák, elvárások, szerepértelmezések bemutatása egy legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógussal készített életinterjú alapján. Kötelező és ajánlott irodalom:  Tanári mesterség és (ön)reflexió. In: Szabó László Tamás (szerk.): Didaktika. Debrecen, 2006, Pallas.  Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.  Falus Iván: A pedagógus. In: Uő (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.  Nagy Mária: A tanári szakma változásai. In: (szerk. Mátrai Zsuzsa) A tömegoktatás alapkérdései. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995.  Szivák Judit: A kezdő pedagógus. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. A tantárgy felelőse: Szabó László Tamás A tantárgy oktatója: Buda Mariann, Buda András

A tantárgy megnevezése: A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ELVEI ÉS TECHNIKÁI A kurzus jellege: gyakorlat Előfeltételek:

Kontaktóraszám:

Kreditszám:

0 + 2 / hét


Félév: 1


1. Célok: (a) tudatosítani a pedagógia szakos hallgatókban az emberek ismeretei gyarapításának, véleményük, attitűdjeik formálásának sokféle lehetőségét, lehetséges helyzeteit és színtereit, az ezzel járó felelősséget; (b) megismertetni a pedagógiai kommunikáció legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseivel; (c) tapasztalatot nyújtani a különféle kommunikációs technikák, módszerek gyakorlati alkalmazásáról.

2. Fejlesztendő kompetenciák: A kurzus elvégzése után a hallgatók képessé válnak a hatékony kommunikációra: arra, hogy mások jelzéseit, üzeneteit megértsék, és saját gondolataikat, érzéseiket hitelesen kommunikálják. Képesek lesznek azonosítani a különféle kommunikációs helyzeteket, megválasztani a megfelelő közlési stílust, mondanivalójukat felépíteni és hatásosan előadni. A kurzus a legfőbb pedagógiai eszköz: a kommunikáció képességének fejlesztésével jelentősen hozzájárul a diákok pályaszocializációjához. A gyakorlatok eredményeképp fejlődik a diákok önismerete; képessé válnak az egyéniségükhöz leginkább illő „image” és kommunikációs stílus megalkotására.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A kommunikáció legfontosabb alapfogalmai és elméleti paradigmái.  A hatékony kommunikáció. Meggyőzés és manipuláció.  A pedagógiai kommunikáció sajátosságai. Kommunikációs szabályok, szokások és rítusok az iskolában.  Tanár-diák interakciók elemzése kommunikációs szempontból.  Helyzetgyakorlatok. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Folyamatos önértékelés: a személyes fejlődés dokumentálása; szemináriumi dolgozat készítése: egy pedagógiai helyzet elemzése kommunikációs szempontból. Kötelező és ajánlott irodalom:     

Balázs Sándor: A pedagógiai kommunikációs képességek fejlesztésének elméleti és gyakorlati problémái. Okker, é.n. Karl E. Rosengren: Kommunikáció, Typotex kiadó, 2004 Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Kossuth, 1997. Vörös Anna: Osztálytermi interakciók, tanár-diák kommunikáció. In Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, 2004 Zrinszky László: Fejlesztő kommunikáció és kommunikációfejlesztés: pedagógiai és andragógiai kommunikációelmélet. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, 2005.

A tantárgy felelőse: Szabó László Tamás A tantárgy oktatója: Buda Mariann

A tantárgy megnevezése: INFORMATIKA AZ OKTATÁSBAN A kurzus jellege:

Kreditszám:




Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: Megismerteti a hallgatókkal a számítógépek és az Internet oktatásban történő alkalmazásának feltételeit, lehetőségeit, bemutatja azokat az eljárásokat, melyek nagy tanulói aktivitásra építenek. A résztvevők elsajátítják azokat a differenciálási és tanulásszervezési módokat is, melyek segítik a konstruktív ismeretszerzés folyamatát. A kurzus bemutatja a gazdasági, jogi, szociológiai előnyöket, hátrányokat, melyek az új technikai eszközök felhasználási kereteit alapvetően meghatározzák 2. Fejlesztendő kompetenciák: A szakmai önfejlesztés és önreflexió igényének kialakítása és folyamatos gyakorlása. A feladatok megtervezésének képességének, az együttműködés képességének a fejlesztése. A pedagógusszereppel párosuló konfliktuskezelés és problémamegoldás képességének fejlesztése. Képesség az oktatás területén új szervezeti formák, módszerek, taneszközök alkalmazására, fejlesztésére, megszervezésére, elkészítésére és értékelésére A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:     



Számítógép és Internet az oktatásban Differenciálás az IKT eszközök segítségével Konstruktív ismeretszerzés Az interaktív tábla tanórai alkalmazása Esélyegyenlőség és az IKT eszközök kapcsolata Az IKT eszközök szociokulturális hatása

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: IKT eszközökkel segített tanóra megtervezése, a digitális segédlet elkészítése, bemutatása Kötelező és ajánlott irodalom:  Buda András (2007): A tanítás tanítása. Pallas Debrecina sorozat, előkészületben  Brückner Huba (2001): A számítógépes oktatás fejlődéstörténete a kezdetektől napjainkig. PhD értekezés, Budapest  E-learning rendszerek összehasonlítása. Az MTA SZTAKI által (2002 decemberében) rendezett workshop munkaanyaga  Kárpáti Andrea (szerk.) (2003): Információs társadalom – oktatás. 2. szám, ITTK, Budapest  Tóth Éva (2001): Számítógépek az iskolában. Oktatáskutató Intézet, Budapest A tantárgy felelőse: Buda András A tantárgy oktatója: Buda András

A tantárgy megnevezése: TANULÁSI ÉS ALKALMAZKODÁSI ZAVAROK A kurzus jellege:

Kreditszám:




Félév:

gyakorlati jegy

3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: Megismertetni a hallgatókkal a tanulási zavar, a részképesség zavar, a magatartás-zavar fogalmi jegyeit. Rávilágítani a zavarok közös és eltérő okaira, összefüggéseire. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai teljesítményének és az egyéni életpályájának lehetséges következményeinek feltérképezése. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A tanulói teljesítmények és magatartási jegyek tükrében a hallgató ismerje fel és értelmezze az eltérő viselkedés tüneteit. Legyen képes az érintett tanulók szüleivel értő-segítő kommunikáció segítségével megismertetni az integrált oktatással és neveléssel foglalkozó intézményeket. Megalapozott szakmai tudása alapján tudja segíteni az e kérdés alapján döntés előtt álló szülőket. A tantárgy főbb tematikai csomópontja:  A sajátos nevelési igényű tanuló  A fogyatékosság típusai  Pszichés fejlődési zavarok  A tanulásban akadályozottság  Beilleszkedési, magatartási zavarok  Integráció – inklúzió  A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitáció Bizottság Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A szakirodalom folyamatos feldolgozása, intézmény látogatások során szerzett tapasztalatok elemző értékelése, egy integrált oktatási intézményben megfigyelt tanítási órák írásbeli elemzése. Kötelező és ajánlott irodalom:  Mesterházi Zsuzsa(1998): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. BGGYFK Bp.  Torda Ágnes(1993): Szemelvények a tanulási zavarok köréből. NTK., Bp.  Illyés Sándor (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE, BGGYFK, Bp.  Kálmán Zs.-Könczei Gy.(2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig A tantárgy felelőse: Veressné Gönczi Ibolya A tantárgy oktatója: Veressné Gönczi Ibolya

A tantárgy megnevezése: PEDAGÓGIAI ISMERETEK A KÖZMŰVELŐDÉSBEN ÉS A MÉDIÁBAN A kurzus jellege:

Kreditszám:


Kontaktóraszám: 0 + 2 /hét


Félév: 1


1. Célok: Ismerjék meg a hallgatók a pedagógiai ismeretterjesztés formáit és szervezeti lehetőségeit. Legyenek képesek felismerni, azonosítani és elemezni a különböző tárgyú és műfajú, tárgyi, verbális és képi „közleményekben” rejlő pedagógiai tartalmakat. Legyenek képesek pedagógiai tartalmú üzeneteket megfogalmazni és hatékonyan közvetíteni különféle célközönségnek, különféle csatornákon és különféle műfajokban. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A kurzus elvégzése során bővülnek a hallgatók ismeretei a meggyőzés, a reklám és általában a média világáról. Képesek lesznek pedagógiai ismeretterjesztő szövegek, üzenetek megalkotására és meggyőző közvetítésére a legkülönfélébb célközönség számára. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A közművelődési intézmények. Reklám és szervezés.  Médiaismereti alapok.  Meggyőzés és manipuláció – szóban, képben, írásban.  Médiumok „közleményeinek” elemzése.  A hatékony kommunikáció. Szövegalkotás; meggyőző beszéd. Az ismeretek transzformációja.  Helyzetgyakorlatok. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Portfolió készítése a saját munkákból, folyamatos önértékelés. Kötelező és ajánlott irodalom:     

Zentai István: Meggyőzéstechnika és kritikai gondolkodás a mindennapi gyakorlatban. Medicina, 2006. Palotai János: Mozgóképkultúra és médiaismeret. Elektronikus tankönyv. http://www.media.ars-wonderland.hu Milo O. Frank: Hogyan érveljünk röviden és hatásosan. Bagolyvár Könyvkiadó, Bp., 1994. Hermann K. Ehmer: Megjegyzések a reklám metanyelvéhez - egy reklám analízise (in.: Művészetszociológia-Szöveggyűjtemény 2., szerk.: S. Nagy Katalin, Bp., TKK., 1990, 209221. old.) Heller Mária: Vitastratégiák. ÉS, 47. évf, 41. szám

A tantárgy felelőse: Éles Csaba A tantárgy felelőse: Buda Mariann

A tantárgy megnevezése: PEDAGÓGIAI ESETTANULMÁNY KÉSZÍTÉSE A kurzus jellege:

Kreditszám:




Félév: 2

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tantárgy célja, hogy a hallgató saját empirikus tapasztalatai alapján ismerkedjen meg a közoktatásban folyó oktatás, nevelés sajátosságaival, a tanulási környezet jellemzőivel, immár nem a hallgató, hanem a tanár nézőpontjából. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A kurzus végére a hallgató képessé válik pedagógiai esettanulmányok megtervezésére, elkészítésére. Megtanulja a megfelelő módszerek kiválasztását, komplex vizsgálat esetén a megfelelő minta kiválasztását, az összegyűjtött adatok elemzését. Kialakul a szakmai önfejlesztés és önreflexió igénye, ezek folyamatos gyakorlása, az önismeret fejlesztése, megtörténik az oktatói-nevelői hivatáshoz szükséges attitűd megerősítése. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Az esettanulmány fogalma  Esettanulmány tervezése  Esettanulmány készítése  Értékelése a kiválasztott oktatási intézményben Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A kurzus során a hallgatók egyénileg, vagy csoportosan elkészítenek egy esettanulmányt. A félév végén ezeket közösen értékelik, és megfogalmazzák a legfontosabb következtetéseket. Kötelező és ajánlott irodalom:  Falus Iván: A pedagógus. In: Uő (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.  Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Kiadó, Budapest, 2002.  Szabolcs Éva: A kvalitatív kutatás metodológiája. Műszaki Kiadó, Budapest, 2001.  Tanári mesterség és (ön)reflexió. In: Szabó László Tamás (szerk.): Didaktika. Debrecen, 2006, Pallas Debrecina. A tantárgy felelőse: Szabó László Tamás A tantárgy oktatója: Buda András

A tantárgy megnevezése: TANÓRÁK ELEMZÉSE A kurzus jellege:

Kreditszám:




Félév: 1

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: Célok: A kurzus keretein belül a hallgatók elméleti tudásukat az iskolai tanítási-tanulási folyamat megfigyelése során gyakorlati keretbe ágyazottan kamatoztatják. Az irányított megfigyeléssel megtekintett tanórákat egyidejű (hospitálási napló) és utólagos (megbeszélés, beszámoló) reflexió kíséri. A kurzus célja a tanárjelöltek által elméletben elsajátított ismereteinek átültetése, megalapozása, illetve kiegészítése az iskola világának eseményeibe történő bekapcsolódással és elemzéssel. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A tanárjelöltek által elsajátított elméletek hasznosítása gyakorlati közegben megfigyelésen és elemzésen alapuló módszerrel történik, amely ugyanakkor a személyes tapasztalatok tudományos keretbe integrálását is szolgálja. A látogatott órák elemzésével a hallgató képessé válik szakmai reflexiók megtételére, amely elősegíti a későbbi önértékelés és önreflexió kialakításában, és a saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelés készségének kifejlődésében. A tanórák megfigyelése és a tapasztalatok reflektív módon történő elemzése és értékelése során távolodik a tanulói szereptől, és mindinkább kialakul a pedagógus attitűd, tudatosulnak a pedagógus szerephez kapcsolódó viselkedésminták és szerepkészletek. 1.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Az oktatás elméleti és módszertani alapfogalmai  Az óralátogatások elméleti előkészítése: az oktatási folyamat mozzanatai, az oktatás módszerei  Az óralátogatások gyakorlati előkészítése: a hospitálási napló és a hospitálási beszámoló  A közös és egyéni megfigyelési szempontok megbeszélése, gyakorlatok az órai megfigyeléshez  Anyag- és tapasztalatgyűjtés a látogatott intézményről: története, pedagógiai programja, települési és társadalmi környezete, tanári és tanulói tevékenységrendszere  Tanórák látogatása és megfigyelése, hospitálási naplók készítése  Az óralátogatások tapasztalatainak általános és szakmai megbeszélése, a tanórák közös elemzése  Az egyénileg elkészített beszámolók prezentációja és megbeszélése Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A tíz iskolai óralátogatásokon való részvétel, hospitálási napló elkészítése, a tanórák elemzése során aktív közreműködés, félév végén beszámoló készítése és előadása az óralátogatások tapasztalatairól egy előzetesen választott egyéni megfigyelési szempont alapján. Kötelező és ajánlott irodalom:  Falus Iván: Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Uő (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.  Tanulók, iskolák – különbségek.Budapest, Okker, 2000.  Buda Mariann (szerk.): Eszköztár. A tanár szakos hallgatók intézményi pedagógiai gyakorlatához. Debrecen, KLTE Neveléstudományi Tanszék, 1999.  Nagy Lászlóné: Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez. Szeged, JATEPress, 2003. A tantárgy felelőse: Veressné Gönczi Ibolya A tantárgy oktatója: Vargáné Engler Ágnes

2. Tantárgyi programok

Recommend Documents