TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS mely a FOUNDRY-SOLID Egyetemi Innovációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, 2011. december 16 napján megkötött és 2012. január hó 11. napján kelt, és a 2013. január hó 14. napján kelt, és a 2013. június hó 28. napján kelt módosítással egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirata 1. A korlátolt felelősségű társaság /továbbiakban társaság/ cégneve FOUNDRY-SOLID Egyetemi Innovációs Közhasznú Nonprofit Felelősségű Társaság Rövidítése: FOUNDRY-SOLID Közhasznú Nonprofit Kft.
Korlátolt
1.1 A korlátolt felelősségű társaság /továbbiakban társaság/ angol nyelvű cégneve FOUNDRY-SOLID University Innovation Public Benefit Nonprofit Ltd. FOUNDRY-SOLID Public Benefit Nonprofit Ltd. 2. A társaság székhelye és telephelye Székhely: 40592/11 hrsz. 3515 Miskolc-Egyetemváros C/2 műhelycsarnok 1. em. 103. 3. A társaság tagjainak neve és székhelye Miskolci-Egyetem Székhely: 3515 Miskolc-Egyetemváros Adószám: 15308809-2-05 OM azonosító: FI 87515 Magyar Öntészeti Szövetség Székhely: 1211 Budapest, Öntöde u. 10. Adószám: 18040795-2-43 Nyilvántartási szám: 5148 4. A társaság tevékenységi köre 4.1. Főtevékenység: Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés (közhasznú) 4.2. Egyéb tevékenység: Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Műszaki vizsgálat, elemzés M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Információ-technológiai szaktanácsadás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb oktatás (közhasznú) Oktatást kiegészítő tevékenység 4.3. A társaság bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit a törvény nem tilt, vagy korlátoz. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 4.4. A társaság közhasznú tevékenysége (az 1997. évi CLVI . tv. 26.§. szerint): Tudományos tevékenység, kutatás; Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
2
5. A társaság időtartama, üzleti éve 5.1. A társaság tartama A tagok határozatlan időre hozzák létre a Közhasznú Nonprofit Kft-t. 5.2. A társaság üzleti éve: A társaság első üzleti éve 2011. december 16. napján kezdődik és 2011. december 31. napjával zárul. A további üzleti évek azonosak a naptári évvel. A gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének napjától a kft. előtársaságaként működhet. A társasági szerződésben kijelölt vezető tisztségviselő a cégbejegyzéséig a társaság nevében és javára jár el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” („b.a.”) toldattal kell jelezni. Az előtársasági jelleg feltüntetésének elmulasztása esetén, a megkötött jogügyletek - ha a cégbíróság a társaságot nem jegyzi be - az alapítók által együttesen megkötött ügyleteknek minősülnek. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. 6. A társaság jegyzett tőkéje /törzstőkéje/ 6.1.A társaság jegyzett tőkéje 2.000.000 Ft, azaz kettőmillió forint, mely teljes egészében készpénz. 6.2. A tagok törzsbetétje: SorTag neve szám 1. Miskolci Egyetem
Tag székhelye
3515 Miskolc, Egyetemváros 2. Magyar Öntészeti 1211 Budapest, Öntöde u. 10. Szövetség
Pénzbeli betét összege 1.600.000,-Ft, azaz Egymillió-hatszázezer forint 400.000,-Ft, azaz Négyszáz-ezer forint
Szavazatok száma 16 4
7. A törzsbetétekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek: 7.1. A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulás 100 %-át be kell fizetni a társaság pénztárába. A társaság cégjegyzékbe történő bejegyzését követő 5 munkanapon belül az ügyvezető köteles a tagok által a pénztárba befizetett törzstőkét a társaság nevére nyitott bankszámlára befizetni. A törzstőke teljesítésének megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni. 7.2. A veszteségek fedezésére a tagok pótbefizetés teljesítésére kötelesek, maximum 5 évente egy alkalommal. A pótbefizetés mértéke nem haladhatja meg a tagsági részesedésüknek megfelelő törzsbetét 20%-át. A befizetést elrendelő taggyűlési határozat meghozatalától számított 90 napon belül kötelesek a tagok az elrendelt befizetést a társaság egyszámlájára teljesíteni. 8. A létesítéssel kapcsolatos költségek Az alapítással kapcsolatos költségeket a társaság viseli. 9. Az üzletrész átruházása, felosztása 9.1.A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg.
3
9.2.A tag üzletrészét a társaság bármely tagjára szabadon átruházhatja. Az üzletrész kívülálló személyre csak akkor ruházható át, ha a tag a törzsbetétjét teljes egészében befizette, és a tagok, a társaság vagy a taggyűlés által kijelölt személy - ebben a sorrendben - törvényes elővásárlási jogával nem kíván élni. Ha a tag a vele közölt vételi ajánlat bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított harminc nap. A tag üzletrészének bírósági végrehajtási eljárás során történő értékesítésénél a többi tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Ennek során az elővásárlási jog gyakorlására a társaság tagjaira illetve kívülállókra történő üzletrész átruházás szabályai az irányadóak azzal, hogy a társaságot megillető elővásárlási jogot a taggyűlés gyakorolja. Az üzletrész kizárólag írásbeli szerződésben ruházható át. 9.3.Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés, valamint a házastársi közös vagyon megosztása esetén osztható fel. A felosztáshoz a taggyűlés hozzájárulása szükséges. Nincs szükség a taggyűlés hozzájárulására a házastársi közös vagyon megosztása esetén történő felosztáshoz, azonban ilyenkor a tagokat, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben – az üzletrész átruházására irányadó szabályok szerinti elővásárlási jog illeti meg. A törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket az üzletrészek felosztása esetében is alkalmazni kell. A társasági szerződés az üzletrész felosztását kizárhatja. A tag halálával vagy megszűnésével üzletrésze átszáll a jogutódra. 10. A társaság gazdálkodása A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a tevékenységéből származó nyereség a tagoknak nem osztható ki, az a társaság vagyonát gyarapítja, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja. A társaság gazdasági társaságot nem alapíthat, társasági részesedést nem szerezhet. A társaság, mint közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A társaság, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. A társaság, mint közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A társaság, mint közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. A társaság, mint közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a szervezet legfőbb szerve fogad el.
4
11. A nyilvántartási szabályok 11.1.A társaságnak, mint közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. 11.2.A közhasznú szervezet bevételei: a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel; f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel; h) a tagok pótbefizetései. 11.3.A közhasznú szervezet költségei: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket a tevékenységi típusok között bevételarányosan kell megosztani. 11.4.A társaság, mint közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 12. A beszámolási szabályok A társaság, mint közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A társaság, mint közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A társaság, mint közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig saját honlapján a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.
5
A fenti szabályok az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. A társaság, mint közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. 13. A társaság szervei 13.1. A taggyűlés 13.1.1.A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. 13.1.2.A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló, közhasznúsági jelentés jóváhagyása; b) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése; c) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által; d) az elővásárlásra jogosult személy kijelölése; e) az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása; f) eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről; g) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; gy) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat; h) az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; i) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; j) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; k) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával, illetve élettársával köt; l) a tagok, az ügyvezetők, a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése; m) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése; n) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása; o) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; p) a társasági szerződés módosítása; q) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása; r) törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása; s) törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése; t) törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; ty) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; x) hitelfelvétel előzetes jóváhagyása; y) nettó ötmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó üzletkötés előzetes jóváhagyása, v) a társaság által készített, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű, illetve a társaság költségvetését önrész biztosításával terhelő pályázatok előzetes jóváhagyása,.
6
x) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal 13.1.3. A taggyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, ez az ügyvezető kötelessége. A taggyűlést - ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze. Ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője a taggyűlést bármelyik tag összehívhatja. Ha erre a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül nem került sor, vagy az nem lehetséges, akkor a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze. E törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy: a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi. Ezekben az esetekben a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról, vagy - ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza - a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani. A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése, és a taggyűlés között legalább 3 nap időköznek kell eltelnie. A társasági szerződés rendelkezhet a taggyűlés olyan módon történő megtartásáról is, hogy a tagok a taggyűlésen nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem a társasági szerződésben foglaltak szerint, erre alkalmas, a tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt. A taggyűlés ilyen módon történő megtartása esetén nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé a taggyűlésen részt vevők személyének megállapítását. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott taggyűlésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon, úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. Ha a taggyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a cégbírósághoz, a felvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető hitelesít. Ha a taggyűlés nincs szabályszerűen összehívva, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a taggyűlés megtartása ellen nem tiltakozik. A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel is történhet. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a taggyűlés és a megismételt taggyűlés között legalább három, legfeljebb pedig tizenöt napnak kell eltelnie. Ilyen esetben a taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. Bármely tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés tárgyalását kérni. Javaslatát a taggyűlés előtt legalább 3 nappal ismertetni kell a tagokkal. A meghívóban nem szereplő, illetőleg a tagokkal előzetesen nem ismertetett kérdések csak akkor tárgyalhatók meg, ha valamennyi tag jelen van, és ez ellen nem tiltakozik. A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról hozandó határozatokat kivéve a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét
7
15 napi határidő kitűzésével írásban kell a tagokkal közölni. A tagok szavazatukat írásban adják meg. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről és a határozatról, valamint annak keltéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő 8 napon belül az ügyvezető írásban értesíti. Ha bármely tag kéri, a taggyűlést a határozattervezet megtárgyalására össze kell hívni. 13.1.4.A taggyűlés határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve ahol a jelen okirat vagy a társasági törvény ettől eltérően rendelkezik. A legfőbb szerv a határozatait - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - ülésein hozza meg. Mód van arra, hogy a tag, vagy meghatalmazottja a legfőbb szerv ülésén való személyes részvétele helyett a tagsági jogaikat elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolja. A legfőbb szerv ülése szabályszerű összehívás nélkül is megtartható, illetve azon határozat hozható, ha valamennyi tag jelen van és az ülés megtartásához hozzájárul. A tagok a nem szabályosan összehívott, illetve megtartott ülésen elfogadott határozatot - legkésőbb az ülés napjától számított harminc napon belül - egyhangú határozattal érvényesnek ismerik el. A taggyűlésen a tagot meghatalmazott személy is képviselheti. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, a cégvezető, a felügyelő bizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke, vagy a leadható szavazatok 100 %-a képviselve van. A taggyűlés legalább ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges a következő kérdésekben: - a társaság megszűnésének elhatározása. A tagság egyhangú határozata szükséges: - a társasági szerződés módosítása, - a törzstőke leszállítása, vagy felemelése, - pótbefizetés elhatározása, - a társaság üzletrészeinek legfeljebb egyharmadát kitevő részének törzstőkén felüli vagyonból történő megszerezése, - a tagok társasági szerződésben foglalt kötelezettségeinek növeléséhez, új kötelezettségek megállapításához, - az egyes tagok külön jogainak csorbításához, - a törzstőke leszállításához, vagy felemeléséhez. Az egyes tagokat megillető szavazati jog mértékét a felek akként szabályozzák, hogy a már szolgáltatott törzsbetétek minden 100.000 Ft-ja egy szavazatra jogosít. Nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, illetőleg aki ellen pert kell indítani, vagy aki egyébként érdekelt. 13.1.5.Azok a tagok, akik olyan határozatot hoznak, amelyről tudták, vagy a tőlük elvárható gondosság mellett tudhatták, hogy a társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért. Az ügyvezető a taggyűlés által hozott határozatokról a határozatok könyvében folyamatos, nyomon követhető nyilvántartást vezet. Bármely tag kérheti a bíróságtól az olyan határozat megváltoztatását, amely a módosított 2006. évi IV. törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, vagy
8
a társasági szerződésbe ütközik. Nem illeti meg e jog azt a tagot, aki - a tévedés, a megtévesztés és a fenyegetés eseteit kivéve - a határozathoz szavazatával hozzájárult. A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet - a jogvesztés terhe alatt - a határozat meghozatalától számított 30 nap alatt a társaság ellen kell megindítani. 13.1.6. A taggyűlés hagyja jóvá a közhasznúsági jelentést. A határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 13.1.7. A taggyűlés döntéseit, a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint a társaság székhelyén legalább 15 napon keresztül kifüggeszti. A társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a társaság székhelyén – a társaság képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet. A társaság honlapján keresztül nyilvánosságra hozza a társaság szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. A társaság által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által a társaság saját honlapján megismerhetők. 13.2. Az ügyvezető a/ A társaság ügyeinek intézésére és a képviselet ellátására ügyvezetőt választ. Az ügyvezető határozott időre, 3 évre kerül megválasztásra. b/ A társaság első ügyvezetője Dr. Dúl Jenő Mihály (an.: Wasztl Margit, szül.: Kiskőrös, 1947.09.24, lakik: 3533. Miskolc, Glanzer Miksa u. 20., adóazonosító jel:8294852821) c/ Az ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat a társaság alkalmazottai felett. d/ A társaságot az ügyvezető önállóan képviseli, illetve önállóan jegyzi a céget. Képviseleti jogkörét – a taggyűlés hatáskörébe nem tartozó és a taggyűlés által kifejezetten az ügyvezető kizárólagos hatáskörébe utalt jogok kivételével - az általa (címzetten) meghatározott ügyekben – a társaság dolgozóira átruházhatja. e/ A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
9
13.3. Felügyelő bizottság A társaságnál öttagú felügyelő bizottság működik, a tagjait a tagok határozott időre, 3 évre választják. Abban az esetben, ha a felügyelő bizottság összetételében változás következik be, úgy az új tagok megbízatásának határideje az eredetileg megválasztott tagok megbízatásának határidejéhez igazodik, így a felügyelő bizottság minden tagjának megbízatása egyszerre jár le, és ezt követően kerül sor új felügyelő bizottság megválasztásra. A felügyelő bizottság tagjai: 1. Dr. Kovács Károly (an.: Rostás Rózsa; szül.: Diósgyőr, 1945. február 13.; lakc.: 3529 Miskolc, Dessewffy u. 1.; adóaz.: 8285322637) 2. Dr. Lengyel Károly (an.: Kéri Rozália; szül.: Kiskunlacháza, 1948. szeptember 24.; lakc.: 1119 Budapest, Pajkos u. 23. II. 14.; adóaz.: 8298513452) 3. Szombatfalvy Rudolf (an.: Schmölcz Gizella; szül.: Székesfehérvár, 1946. szeptember 14.; lakc.: 8000 Székesfehérvár Jókai u. 6. adóaz.: 8291103917) 4. Schupler Helmuth (an.: Varjú Irma Margit; szül.: Szatmárnémeti (Románia) 1969. november 13.; lakc.: 3556 Kisgyőr, József Attila u. 14.; adóaz.: 8375713740) 5. Dr. Török Béla (an.: Bárdos Róza Ágnes; szül.: Ózd, 1969. április 5.; lakc.: 3661 Ózd, Gubonnai út 19.; adóaz.: 8373491260) Jogkörükre, feladataikra, felelősségükre a 2006. évi IV. tv. 33–39. §-aiban előírtak vonatkoznak. A döntések során a felügyelő bizottság tagjai is vezető tisztségviselőknek minősülnek. A Felügyelő Bizottság szervezeti és ügyrendjét maga határozza meg. A Felügyelő Bizottság köteles a társaság működését az ügyek teljes körét átfogóan ellenőrizni, így különösen A létesítői határozatok figyelembevételével vizsgálja a döntések összhangját a társasági szerződésben meghatározott célokkal, az éves Felügyelő Bizottsági Jelentés vizsgálja a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét és a mérleget. A Felügyelő Bizottság jogosult: célvizsgálatot folytatni, ha a társasági célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látja; a társaság ügyeiről felvilágosítást kérni, a társaság üzleti könyveit, iratait, a pénzkezelés és utalványozás rendjét megvizsgálni. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. Határozatait – ha törvény vagy alapító okirat másként nem rendelkezik – egyszerű többségű szavazattal hozza. Az ülésre a tagokat a napirend közlésével meg kell hívni, a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lenni. Az értesítést ajánlott levélben a napirendi pontok közlésével kell megtenni. Az ajánlott levéllel történő értesítéssel esik egy tekintet alá a telex útján, (más hasonló bizonyító erejűnek elfogadott technikai eszközzel továbbított), vagy kézbesítő könyvvel történő közvetlen kézbesítés. Ha az ülés nincs szabályszerűen összehívva, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartása ellen nem tiltakozik. Ha az ülés nem határozatképes, az emiatt az eredeti ülés napjától számított 30 napon belüli
10
időpontra összehívott, megismételt ülés, az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A tagok a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása kivételével bármely egyéb ügyben ülés tartása nélkül is határozhatnak. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét 15 napi határidő kitűzésével írásban kell a tagokkal közölni, akik a szavazatukat írásban adják meg. A szavazás eredményéről és a határozatról, valamint annak keltéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő 8 napon belül a felügyelő bizottság elnöke tájékoztatja. Ha azonban bármely tag kéri, az ülést a határozattervezet megtárgyalására össze kell hívni. Az ülés szabályszerű összehívásáról a felügyelő bizottság elnöke köteles gondoskodni. A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult a társaság működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a társaság alapítójától, illetve munkavállalóitól, a társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók, és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. A felügyelő bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő bizottság köteles a tagokat tájékoztatni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult taggyűlés döntését teszi szükségessé; a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a társaság, mint közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, b) a társaság, mint közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli
