Az Esztergomi Önkormányzat 40/2005.(XI.5.) ör. rendelete Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről (Egységes szerkezetben az 57/2005.(XII.20.)* .).)* és 43/2007.(VI.21.)** 80/2007.(XII.19.)*** módosító rendeletekktel)
Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) a 6.§ (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 4.§ (3) bekezdése szerint az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet, a természeti táj és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről a következő rendeletet alkotja: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályozási terv és a hozzátartozó építési szabályzat alkalmazása és hatálya
(3) A területen területet felhasználni, építési munkát végezni - arra hatósági engedélyt megadni, valamint engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeket érintő bármilyen rendezést végrehajtani - csak jelen rendelet és a hozzá tartozó 1-7. számú mellékletek alapján lehet. 2. § (1) A rendelet 1. számú mellékletét a területre vonatkozó M=1:1000-es léptékű szabályozási tervlap (a továbbiakban: SZT) képezi. (2) A 2-43. számú mellékletek tartalmazzák a jelen rendeletben használt fogalmak meghatározását és azok alkalmazását. (3) A 3. számú melléklet a jelen rendelethez tartozó ábrákat, a 4. számú melléklet az építési övezetekhez tartozó táblázatokat tartalmazza. (4) A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények közül: az 5. számú melléklet az önkormányzat elővásárlási jogával, a 6. számú melléklet a beépítési kötelezettséggel, a 7. számú melléklet a helyrehozatali kötelezettséggel érintett telkek lehatárolását, illetőleg jegyzékét tartalmazza. A szabályozási terv kötelező, nem kötelező és tájékoztató elemei
1. § (1) A rendelet hatálya Esztergom, Szenttamás városrész területére terjed ki. A területet határolja: a Bajcsy-Zsilinszky út – Batthyány Lajos utca – Basa utca – 16038/1 hrsz-ú Bánomi elkerülő út – Szent Tamás utca – Vörösmarty utca. *** (2) Az (1) bekezdés szerinti területen (a továbbiakban: a terület) az Étv., az OTÉK előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
3. § (1) Az SZT kötelező érvényű szabályozási elemei: a) építési övezet, övezet jele és határa, b) tervezett szabályozási vonal, c) meglévő szabályozás vonala (telek homlokvonala-közterületi határa) b)építési övezet, övezet jele és határa, c)d) megszüntető jel, d)e) az építési hely terepszint felett is beépíthető része, 1
e)f) építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része, f)g) építési hely kizárólag üvegtetővel beépíthető része g)h) építési vonal, i) bontandó épület, h)j) látványpont /, a kilátás és rálátás védelmének biztosítása, k) kötelező árkád létesítés, i)l) megőrzendő fasor, j)m) tervezési terület határa.. k)a kilátás és rálátás védelmének biztosítása, (2) Az SZT nem kötelező érvényű, irányadó szabályozási elemei: a) nem kötelező megszüntető jel, b) irányadó telekhatár, c) irányadó közterületek közötti telekhatár, d) meglévő épület – megtartható vagy bontható, e) helyi – egyedi vagy területi védelemre tervezett épület, (4. sz. függelék) f) irányadó építési vonal, g) emeletráépítés lehetősége, h) egybefüggő mélygarázs létesíthető, i) speciális közlekedési eszkz létesítésének sávja, j) közterületi építmény – lépcsősor, emelvény, k) javasolt gyalogoskapcsolat telken keresztül, l) javasolt fasor m) közterületi használat jellemzője: ma) forgalomcsillapításra kijelölt, vegyes használatú közterület, h)mb) gyalogos közterületszakasz vagy közhasználatú területsáv, i)mc) megkülönböztetett figyelmet igénylő gyalogosfelület járdán– Kö-U övezeten belül.-, g)javasolt gyalogoskapcsolat, h)emeletráépítés lehetősége, i)javasolt fasor. (3) Az SZT kötelező érvényű, jogszabályban meghatározott elemei függelék):
más (1-3.
a) országos védelmek: – aa) műemlék épület, – ab) műemléki jelentőségű terület, – ac) műemléki jelentőségű terület javasolt kiterjesztése a településszerkezeti terv (a továbbiakban: TSZT )alapján1 – ad) műemléki környezet kijelölésére javasolt terület (TSZT alapján)2 – ae) általános régészeti lelőhely – a terület egésze. b) helyi védelmek: – ba) helyi egyedi védelem alatt álló épület, – bb) helyi területi védelem alatt álló épületek, c) kötelezően megtartandó épület, épületrész, d) épületrész bontása esetén megtartandó utcafronti traktus vagy homlokzat. (4) törlésre kerül
(4) A SZT alaptérképi elemei, továbbá egyéb tájékoztató (nem kötelező) elemei: a)jelenlegi telekhatár, helyrajzi szám, b)földhivatali térképen feltüntetett épület, c)földhivatali térképen feltüntetett, már nem létező, vagy átépített épület, d)földhivatali térképen nem feltüntetett, létező geodéziailag nem bemért épület, e)rétegvonal, f)jelentős szintkülönbséget áthidaló közterületi rézsű, g)meglévő támfal, h)tömbszámozás. (5) A SZT-ben az építési övezet jeleként a szabályozási vonallal és övezethatárral lehatárolt építési övezetek, övezetek megkülönböztetésére a 3. számú melléklet 1. ábrája szerinti rövidített övezeti jel szolgál. A SZT-n a rövidített övezeti jellel azonosított építési övezet, övezet jelét a 3. számú melléklet 1. ábrája szerinti formában és
1 2
KÖH előkészítés alatt KÖH előkészítés alatt 2
tartalommal tartalmazza.
a
tervlap
jelmagyarázata
(6) A (3) bekezdés szerinti országos védelmek, valamint helyi védelmek rendeleti változása esetén azokat a jelen rendelet vonatkozó függelékein, egy éven belül át kell vezetni, jelen rendelet módosítása nélkül.* Az építési munka végzése és más jogszabályban nem említett, engedélyhez kötött építési munkák köre 4. § (1) törlésre kerül (2) Elvi engedélyt kell kérni az alábbi esetekben: a) új épület elhelyezésénél, b) meglévő épület közterületről is látható bővítése, átépítése, visszabontása esetén, c) jelentős méretű támfalépítmények, lépcsők és műtárgyak (hidak, támfalak) létesítésére, rekonstrukciójára, átépítésére, felületképzésének átalakítására, színezésére, bővítésére és megvilágítására vonatkozóan, d) támfalgarázs létesítési feltételeinek meghatározása érdekében, e) a Z jelű közpark övezetek területén bármely építmény elhelyezési feltételeinek meghatározása érdekében. (3) Az építési tervdokumentációhoz kertépítészeti tervet is csatolni kell: a) a 20%-ot meghaladó lejtésű területeken, b) az 1,5 m-es magasságot meghaladó tereprendezés esetén, c) a 800 m²-t meghaladó méretű telek új épülettel való beépítésénél. A nem közterületre vonatkozó kertépítészeti tervet, illetőleg a kerttervet a 2. számú mellékletben rögzített (5) bekezdés szerinti műszaki tartalommal kell elkészíteni.
(4) Kertépítészeti tervet kell készíteni a kiemelt közterületeken, a Z-Kp övezetek területén a parképítés és közterületek felszíni rendezéséhez szükséges építési engedély tervdokumentációjához. (5) A (4) bekezdés szerinti kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell: a) az átépítéssel, építéssel érintett közterület egészét bemutató terven, legalább M=1:500-as léptékben a burkolatok, szegélyek, felhajtók és akadálymentesítésre szolgáló lejtők, burkolati jelek jelölését a közterületet határoló épületek határvonalainak feltüntetetésével együtt, b) a burkolatfajtákat és anyagokat, a burkolatmintázatok javasolt módját, c) a parkolóhelyek kialakítását, d) a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét, e) favédelmi, illetőleg fakivágási tervet a diófát, gesztenyefát nem érintő csak gyümölcsfákkal betelepített területek kivételével -, f) a köztárgyak típus vagy egyedi terveit, valamint azok helyét és méreteit, g) szükség esetén az elbíráláshoz szükséges egyéb részleteket M=1:200, M=1:100-as méretarányban. Ütemezett megvalósítás esetén a tervben az ütemhatárokat is fel kell tüntetni. (6) A vonatkozó rendelkezések szerinti önkormányzati városi tervtanács előzetes véleményét ki kell kérni a külön önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben, valamint: a) a területen bármilyen új épület, építmény elhelyezéséhez, b) bármilyen meglévő épület alapterületi bővítéséhez, tetőformájának megváltoztatásához, tetőablak létesítéséhez, térdfal-magasítással járó átépítéséhez, c) közterületen bármely típusberendezés létesítéséhez, d) bármilyen közterület felszíni rendezését érintő terv esetén, 3
e) helyi egyedi védelem alatt álló vagy területi védelem alatt álló épületet érintő bármilyen engedélyköteles építési munka esetén. Az építési munka végzésének egyéb kiegészítő rendelkezései 5. § (1) Nyúlványos telek csak a már kialakult állapot miatt szükséges műszaki megközelíthetőség miatt alakítható ki. Új építési telek kialakítása érdekében nyúlványos telek nem alakítható ki. (2) Új épület elhelyezésénél – amennyiben nem az eredeti épületkontúr szerint kerül kialakításra az építési helyen belül - a terület látképébe illesztett fotómontázs, látványterv készítendő, legalább a SZT-n meghatározott látványpontokból. (3) Az épülethomlokzatok színezésének meghatározását a szomszédos épületek színezésének feltüntetésével együtt színtervvel is igazolni kell. (4) Kirakatportálok kialakítása, elhelyezése, átalakítása, a meglévő épület nyílászáróinak cseréje, átalakítása, új nyílászáró elhelyezése vagy meglévő megszüntetése, valamint cégtáblák, cégérek és cégfeliratok elhelyezésének engedélyezési tervéhez: a) védett épület esetében az érintett homlokzat egészét bemutató tervet kell benyújtani, b) védelem alatt nem álló épület esetében az épület érintett homlokzatának egészét bemutató fotódokumentáció és az érintett építményszint homlokzati sávjának egészére vonatkozó terv készítése szükséges. (5) törlésre kerül (5) Favédelmi, illetőleg fakivágási tervet kell készíteni a kertépítészeti tervhez - a diófát, gesztenyefát nem érintő csak gyümölcsfákkal
betelepített területek kivételével - a telkeken és közterületeken egyaránt. (6) Mélygarázs, támfalgarázs létesítése, 1,5 m-t meghaladó tereprendezés esetén ki kell kérni az illetékes geológiai szakhatóság állásfoglalását. Pince, mélygarázs, támfalgarázs, támfal csak szivárgó létesítésével együtt létesíthető, az ily módon összegyűjtött felszín alatti vizek megfelelő elvezetésével egyidejűleg. Legfeljebb egy szint mélységű pinceépítmény létesíthető. (7) Geodéziai felmérés készítése kötelező minden új épület vagy új építmény létesítésével járó esetben, valamint bővítésük esetén. A geodéziai felmérésen fel kell tüntetni a hivatalos földhivatali adatokat, a magassági adatokat, a lehatárolást szolgáló kerítéseket, a támfalakat, a telken lévő építményeket, épületeket, valamint a telek előtti közterületszakaszt is, a burkolatokkal, járdaszélekkel, valamint a közterületi fákat és köztárgyakat. (8) Talajmechanikai szakvélemény készítése kötelező minden, a terep természetes állapotát befolyásoló építési tevékenység esetén. Kizárólag részletes talajmechanikai szakvélemény alapján kidolgozott terv szerint végezhető: a) új épület létesítése, illetve a meglévő létesítmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás (pl. emeletráépítés, új födém létrehozásával járó tetőtér beépítés, pince-átépítés, -bővítés stb.), továbbá b) az eredeti terep 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó földmunka, illetve a terepszint 1,0 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása (pl. rézsű, feltöltés, pinceszint, mélygarázs stb. esetén). A szakvélemény ki kell terjedjen az üregvédelemre, pincefeltárásra, a talaj- és rétegvíz viszonyokra és azok műszaki megoldására, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggő és feltétlenül együtt kezelendő terület lehatárolására. 4
(9) A régészeti lelőhelyekkel érintett telkeken a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően a) A földmunkával járó építési tevékenység vagy engedélyhez kötött tereprendezés esetében előzetesen ki kell kérni az illetékes kulturális örökségvédelmi szakhatóság állásfoglalását. b) Amennyiben a szakhatóság megelőző kutatásokat ír elő, akkor az építtetőnek / beruházónak értesítenie kell a helyileg illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeumot és szerződést kell kötnie a régészeti kutatások elvégezéséhez. c) Amennyiben a szakhatóság nem ír elő kikötést nyilatkozatában, vagy a földmunka nem engedélyköteles és régészeti lelet kerül elő, a munkát azonnal fel kell függeszteni, és a lelőhely védelméről gondoskodni, továbbá az illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeumot értesíteni kell. A bejelentési kötelezettség vonatkozik a megtalálóra, az ingatlan tulajdonosára, az építtetőre és a kivitelezőre egyaránt. d) Talajmunkával nem járó felszín feletti és alatti építési és bontási munkálatok során a helyileg illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeum számára biztosítani kell a régészeti felügyelet vagy a helyszíni szemle lehetőségét. Amennyiben a régészeti felügyelet és helyszíni szemle megfigyeléseinek eredményei indokolttá teszi, akkor próba-, illetve megelőző régészeti kutatást kell biztosítani a hatályos jogszabályok alapján. e) Amennyiben megelőző feltárás során épített kulturális elem kerül elő, azt eredeti helyén, eredeti állapotában és eredeti összefüggésében meg kell őrizni, és az épületet vagy annak bővítését a megőrzés figyelembevételével kell megtervezni.
(10) Az építési munka megkezdése előtt építési útnyomvonal tervet kell készíteni, amelyet az építési hatóságnál be kell jelenteni. A hatóság a nyomvonalat a bejelentéstől eltérően is meghatározhatja. Közterületek szabályozására és kialakítására vonatkozó rendelkezések 6. § (1) A SZT-ben meghatározott szabályozási vonal mentén a közterületet a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembevétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva kell kiszabályozni. (2) A SZT-n a közterületek kialakítására vonatkozó irányadó szabályozási elemeket a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint kell figyelembe venni, melyek ütemezetten is végrehajthatók, vagy egyes szakaszok terv szerinti kialakítása attól eltérő is lehet. (3) A forgalomcsillapításra kijelölt vegyes használatú közterületeken: a) a közterület átépítésekor kiemelt járdaszegély nélküli burkolatot szabad kialakítani, mely a közterület teljes szélességében a telekhatárokig azonos minőségű, természetes burkolat legyen, b) parkoló csak a területen lakók és tulajdonosok gépjárművei számára alakítható ki, c) jelen rendelet hatálybalépése után egyéb, nem lakófunkciójú rendeltetési egységhez közterületi parkoló nem létesíthető, d) engedélyhez kötött célforgalmú behajtást kell bevezetni, kitiltva a 3,5 tonnánál nagyobb tehergépjárműveket a forgalmi rend megváltoztatásakor vagy a közterületek átépítésekor, a megkülönböztetett járművek behajtásának biztosítása mellett, e) a meglévő légvezetékek földkábelre történő kiváltását el kell végezni a közterület átépítésekor, a 9. § (4)-(5) bekezdéseinek figyelembevételével. 5
(4) A gyalogosút és gyalogoslépcső jelzéssel ellátott közterületeken, illetve közhasználat céljára átadott területeken a burkolatot egységes kivitelben – természetes anyagú, elemes burkolattal - kell kialakítani az adott közterületi szakaszon. (5) A KÖ-u övezet területén a szabályozási terven meghatározott megkülönböztetett figyelmet igénylő járda területén, azok átépítésekor a terület építészeti arculatához illő, lehetőleg természetes burkolóanyagokat kell alkalmazni. (6) A közterületek burkolatát és végleges rendezését a 4. § (4)-(5) bekezdés szerinti tervben kell meghatározni. Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások 7. § (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott, közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területről az önkormányzat és a tulajdonos külön szerződést köt. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (2) A közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén, az övezetben meghatározott hasznos szintterületi mutató mértéke az egyes övezetekben külön meghatározott mértékig a településrendezési szerződésben rögzítettek ak szerint növelhető. (3) Közhasználat céljára átadott gyalogosforgalmi területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: A telek közhasználat céljára átadott területe: a) teljes egészében beépíthető a terepszint alatt, b) üvegtetővel, tetővel lefedhető, c) fölé nyúlhat teljes egészében épület, vagy épületrész, árkádként is kialakítható,
d) fölé nyúló épületrész alsó síkja és a járófelület közötti távolság legalább 3,5 m, melynek szerkezeti elemei (fal, oszlop) az átadott területrészhez csatlakozhatnak, e) egyéb közterületi építménnyel nem építhető be, f) vendéglátó teraszként kialakítható. (4) A közhasználat céljára átadott területekkel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság meghatározása tekintetében úgy kell megvalósítani - a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével –, mintha azok közterülettel lennének határosak. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 8. § (1) Esztergom Város Önkormányzata a tulajdonában nem álló, az e rendelet 5. számú mellékletében felsorolt ingatlanokra – az ott felsorolt közérdekű célok megvalósítása érdekében - elővásárlási jogát biztosítja. (2) Az elővásárlási jogot az Önkormányzat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti, illetve az okok megváltozása, megszűnése esetén intézkedik annak törléséről. (3) Az elővásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa köteles eladási szándéka esetén az Önkormányzathoz intézett nyilatkozatában a szerződés Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti lényeges tartalmi elemeket közölni. (4) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képviselője az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkeresésétől számított 60 napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti. (5) Esztergom Város Önkormányzata az e rendelet 6. számú mellékletben felsorolt közterületek mellett fekvő ingatlanokra 6
beépítési kötelezettséget rendel el a (6) bekezdés szerinti feltételekkel.
haladéktalanul a közcsatornába való bekötést meg kell valósítani.
(6) Amennyiben az 6. számú mellékletben felsorolt ingatlanok esetébenközterületek mentén, a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő és a telek homlokvonalától számított 15 m-es sávban álló fő rendeltetésű épület(ek) bontásra kerül(nek), a bontás megkezdésének bejelentésétől számított 2 5 éven belül a telket beépítési kötelezettség terheli. Ha az épületet engedély nélkül bontják le, úgy az ötkét éven belüli beépítési kötelezettség a hatóság tudomására jutásától számít.
(3) A területen oszloptranszformátor nem létesíthető, új transzformátor állomást épületen belül vagy a kerítéssel egybeépített trafóházban kell elhelyezni. Közterületi trafó terepszint alatt helyezendő el, amennyiben az műszakilag nem lehetséges, úgy kertépítészeti eszközökkel való takarását meg kell oldani.
(7) Esztergom Város Önkormányzata helyreállítási kötelezettséget rendel el a 7. számú mellékletben felsorolt ingatlanokra vonatkozóan a következő feltételekkel: a) ha az épület védelem alatt áll, az épület helyreállítását, felújítását a jelen rendelet hatálybalépésétől számított két öt éven belül meg kell valósítani, b) ha az épület nem áll védelem alatt, és a tulajdonos azt két éven belül nem bontja le, akkor annak felújítását, helyreállítását a jelen rendelet hatálybalépésétől számított három öt éven belül meg kell valósítani. Amennyiben az épület, épületrész bontásra kerül, úgy arra vonatkozóan a helyreállítási kötelezettség hatályát veszti és ez esetben az (5)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. Közművesítettség, mérnöki létesítmények elhelyezése és kialakítása 9. § (1) A területen csak teljes közművesítettségű telken szabad épületet elhelyezni.
(4) A területen új légvezeték nem létesíthető, már üzemelő hálózat csak földkábeles kiépítéssel bővíthető, kivéve, ahol a közterület szélessége miatt a közművezetékek előírt védőtávolságai a földkábeles kiépítést védelmi eszközök (védőcső) alkalmazásával utólag nem teszik lehetővé falban. Házi bekötés csak földkábellel lehetséges. (5) A terület közterületeit érintő földkábelek és közművezetékek elhelyezése során, a közterületi járdák alatti vezetékfektetés után a burkolatot a járda járófelületének teljes szélességében kell helyreállítani. Ahol a kábelfektetés zöldsávot érint, ott a füvesített területszakaszokat gyeptéglával kell helyreállítani. (6) Felszín feletti kábel- csatlakozó szekrény vagy műtárgy nem létesíthető. (7) Amennyiben a felszín feletti berendezés a járda berendezési sávjában nem helyezhető el, úgy annak helyét meglévő épületben vagy újonnan épülő épületben, illetőleg a közterület felőli kerítésbe építve kell biztosítani. Épületen belüli elhelyezésnél a berendezés megközelítését biztosítani kell. (8) Közműműtárgyak - beleértve az elektromos és kábel-szekrényeket, trafókat, átemelőket stb. - a területen csak sötétzöld színűre festhetők, a tűzcsapok, illetőleg gázcsapok jelzése kivételével.
(2) Amennyiben jelen rendelet hatálybelépése előtt létesített épület szennyvizeinek elvezetését szennyvíz-szikkasztóval oldották meg, úgy legkésőbb 2006. december 31-ig 7
II. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE Az épületek épületszerkezetére, tetőhéjalására, színezésére, vonatkozó rendelkezések 10. § (1) A területen az épület külső megjelenése nem lehet könnyűszerkezetes jellegű. (2) Az épületek tetőhéjalásánál a területen: a) égetett cserép, b) természetes pala, c) fazsindely natúr színben, d) fémlemezfedés natúr színben, illetőleg festetten szürke és zöld színekben – kizárólag a szükséges tetőhajlatoknál, illetve az eredetileg fémlemezfedésű védett épületek esetén -, e) üvegtető alkalmazható. A tetőzetek héjalása pikkelyszerű fedés lehet, a táblás jellegű fedés – a (2) bekezdés d) pont szerinti kivétellel - nem megengedett. Terepszint alatti építmény, legfeljebb földszintes épület lapos tetős kialakítása esetén tetőkertként kialakított zöldtető alkalmazható. (3) Az Lk jelű - kisvárosias építési övezetek területén az épületek homlokzatfelületi színezésénél nem alkalmazhatók a kék, lila, rózsaszín, zöld, piros, szürke színek, illetve ezek árnyalatai. A területen épületet feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet. (4) törlésre kerül (4) Egyedi védelem alatt álló épület esetén annak felújításánál az eredeti vagy az eredeti jelleget mutató homlokzatszínek alkalmazandók. (5) A területen az épületek közterület felől látható homlokzatait részleges színezéssel – a homlokzat egy szakaszának eltérő, a ellátni
nem lehet, kivéve az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása, a nyílászárók, portálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegű javításokat. Az eltérő színezés, homlokzat kialakítás tilalma vonatkozik tulajdoni viszonyoktól függetlenül, az épület teljes utcai homlokzatára, aa homlokzat minden elemére, beleértve a nyílásszárók, üzletportálok, spaletták, ereszek és tetőfelépítmények, tetőhéjalások sb. esetébeneseteit is. Az épületek homlokzati kialakítására vonatkozó rendelkezések 11. § (1) Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző belső osztását meg kell tartani. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzői kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek, formák alkalmazhatók. (1) törlésre kerül (2) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja. (3) A közterülettel határos új épületek földszinti homlokzatsávját a közterület felőli oldalon anti-grafiti bevonattal kell ellátni. Már meglévő épület földszinti homlokzatfelületeiről a tulajdonos a grafiti-festményeket köteles eltávolítani és a földszinti homlokzat felújításakor azt anti-grafiti bevonattal ellátni. (4) Felújítás során az épület homlokzatán meglévő kábeleket és vezetékeket, valamint azok dobozait, védőcsöveit el kell távolítani, 8
illetve a falsíkon belül, rejtett módon kell kialakítani. A helyi egyedi védelem vagy műemléki egyedi védelem alá tartozó épületekre vonatkozó különleges rendelkezések 12. § (1) Egyedi védelem alatt álló épületet érintő bármilyen átalakítás, felújítás az eredeti – építéskori - kialakítással legyen építészetileg összhangban. (2) Az eredeti épületnek megfelelő építménymagasság, vagy homlokzatmagasság akkor sem növelhető, ha egyébként azt, az övezeti előírások lehetővé teszik, kivéve, ha azt a szabályozási tervlap kifejezetten lehetővé teszi. (3) Meglévő épület tetőtere, padlása az eredeti kubatúrán belül beépíthető és bővíthető, de az épület emeletszinttel történő magasítása, tetőtér térdfallal vagy térdfalmagasítással járó beépítése nem megengedett, kivéve, ha a SZT erről külön rendelkezik. (4) Meglévő homlokzat átalakításakor a nyílászárók elhelyezése, azok ritmusa, egymáshoz való viszonyított távolsága és osztásuk nem változtatható meg. Új nyílászáró nyitása csak olyan homlokzaton létesíthető, mely nem érinti a főhomlokzatot. Ez vonatkozik a tetőzeten kialakítható új nyílászárókra is. (5) Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző belső osztását meg kell tartani. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzői kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek, formák alkalmazhatók.
(56) Egyedi védelem alatt álló épület esetén annak felújításánál az eredeti vagy az eredeti jelleget mutató homlokzatszínek alkalmazandók, Aaz épületek színezése az eredeti színvilágot megjelenítő vagy azzal harmonizáló legyen. Ez vonatkozik a nyílászárók, ácsszerkezetek, díszítések színezésére is. (7) A közterülethez csatlakozó, vagy onnan látható épületrészeknél kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolt architektúra, fa nyílászáró, kő vagy vakolt lábazatok), az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok alkalmazása. (8) Utólagosan műanyag redőny nem létesíthető el, redőnytokos ablak kialakításánál csak fatípusú redőny alkalmazható. redőny helyett bukó, nyíló, harmonikás kialakítású fa spaletta, zsalugáter alkalmazható a ház építészeti karakterének megfelelő formában. Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, vonatkozó általános rendelkezések 13. § (1) Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést nem szabad elhelyezni - a (34) bekezdésben meghatározottak, valamint a cégérek, cégtáblák, cégfeliratok kivételével - az épületek homlokzatain, beleértve az oromfalakat, tűzfalakat és tetőzetet is, valamint az ingatlanok kerítésein, támfalain. (2) A tetők héjalása nem tartalmazhat festéssel vagy eltérő színű héjaló-anyagból kirakott feliratot, reklámot, egyéb vizuálisan megjelenő motívumot. (3) A kulturális- és oktatási intézmények épületein az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezéseken a kulturális 9
rendezvényt, műsort hirdető plakátok, valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények elhelyezhetők. (4) Reklámcélú falfestmények nem létesíthetők az építmények homlokzatain, tetőzetén. (5) A1-es (594 x 841 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű plakát vagy A1-es méretnél kisebb elemekből létrehozott plakát, óriásplakát a területen nem helyezhető el az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken sem. (6) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el. A választási kampányok plakátjai és falragaszai – az erre vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével csak az épülethomlokzatok és közterületi építmények üvegfelületein alkalmazhatók. (7) Üzleti árnyékoló ernyőszerkezet - annak ponyvafelületét is beleértve - nem tartalmazhat reklámot, hirdetést az üzlet profilját jelző logó kivételével. (8) Cégérek, cégtábla, cégfelirat Hirdető- és reklámberendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet reklámozhatja. (9) A megszűnt üzletek, intézmények, vállalkozások jelzésére szolgáló Hirdető- és reklámberendezést cégért, cégtáblát, cégfeliratot elsősorban a Kérelmező, annak megszűnte esetén, az ingatlan tulajdonosa köteles elbontani. A homlokzaton elhelyezhető cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, céglogók egyéb előírásai 14. § (1) Cégéreket, cégtáblákat, cégfeliratokat és céglogókat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes
és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett. (2) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színű kialakítása, illetve összképében zavaró hatása nem engedhető meg. (3) Homlokzatra szerelt cégtábla, táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t. Egyedi védelem alatt álló épület homlokzatán táblaszerűen kialakított cégtábla – a közintézmények kötelezően elhelyezendő cím- vagy cégtáblája kivételével - nem helyezhető el. (4) Homlokzatra szerelt világító cégtábla nem létesíthető. Fényreklámként csak önálló világító betűs cégfelirat, céglogó vagy rejtett világítással ellátott, önálló betűkből kirakott cégfelirat helyezhető el. (5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betűket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhető el. (6) Kirakatportállal rendelkező homlokzati falsíkon a kirakatportálok szerkezetén kívül csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégfelirat helyezhető el. Ha az épület építészeti kialakítása lehetővé teszi, megengedhető a falra festett cégér kialakítása is, melynek színét az építési engedély színezési tervében kell meghatározni. (7) A falsíkra merőleges kialakítású cégér alsó síkja a járdaszinttől legalább 3,0 m-re legyen és: a) falsíkra merőleges egyoldali felülete 0,5 m2-nél, b) magassága 0,8 m-nél, 10
c) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 0,6 m-nél, d) szerkezeti vastagsága 0,3 m-nél nem lehet nagyobb. Zászlós cégér alkalmazásánál annak felülete nem haladhatja meg az a) pontban meghatározott méretet, és elhelyezése a falsíkre merőleges kell legyen.
szélesség esetén a közvilágítási lámpát és KRESZ-táblát az épület közterületi homlokzatára kell helyezni.
(8) A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethetők. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés és homlokzatjavítás után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni.
(3) Árusító automata berendezés a közterület felől is láthatóan nem helyezhető el.
A kirakatokra és vitrinekre vonatkozó általános rendelkezések 15. § (1) Az épületek kirakatainak üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal - fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel - takarni nem lehet. A kirakatportálok külső térelhatároló üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el, homokfúvott vagy matt átlátszatlan üvegfelület, a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30%-án alkalmazható. (2) A területen önálló kirakatszekrény nem létesíthető. A homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai- és tájékoztató berendezések 16. § (1) Az épületek bármely közterület felől látható homlokzatán – beleértve a tetőzetet is parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét takaratlan módon t, napkollektort, valamint egyéb technikai berendezést – kivétel közvilágítási lámpa a (2)(4) bekezdés figyelembevételével - elhelyezni nem szabad. 8 m-nél keskenyebb közterület-
(2) Légkondicionáló berendezés a homlokzaton csak épületszerkezeti elemmel takartan létesíthető, kondenzvíz a homlokzaton kívülre nem vezethető.
(4) Bankjegy automata berendezés csak bankfiók rendeltetési egység esetén létesíthető: a) a falsíkba vagy kirakatportálba épített formában, a meglévő vagy tervezett nyílászárók osztását figyelembe véve, vagy b) a rendeltetési egység bejáratának belső falsíkjában. (5) Az épület közterületi homlokzatán a (4) bekezdés a) pont szerint elhelyezett berendezést a rendeltetési mód megváltozása esetén meg kell szüntetni, és az eredeti homlokzati kialakítást helyre kell állítani, kivéve, ha az eredeti rendeletetési egységhez tartozó bankautomata berendezés új épület szerves homlokzati elemét képezi. Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető pavilonokra, vendéglátó teraszokra vonatkozóan 17. § (1) A területen új közterületi pavilon nem létesíthető, meglévő pavilon a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül megszüntetendő. (2) Vendéglátó terasz közterületi járdán csak akkor létesíthető, ha a visszamaradó járdaszélesség legalább 3,0 2,0m. (3) Vegyes használatú utcában vendéglátó terasz csak akkor létesíthető, ha a közterület adott szakaszon való szélessége meghaladja: a) egyirányú utca esetén a 8,0 m-t, b) kétirányú utca esetén a 12 m-t. 11
(4) Vendéglátóteraszok üvegezett, zárt módon nem alakíthatók ki, de az épület színezésével összhangban lévő reklámmentes vászonárnyékolókkal, ernyőkkel lefedhetők. (5) Pavilonok, vVendéglátó teraszok, valamint az egyéb köztárgyak anyaghasználatában, a műanyagszerkezetek, színezetlen alumínium fémszerkezetek nem alkalmazhatók. Nem alkalmazhatók továbbá a pavilonok homlokzatfelületeinek és kirakatszekrényeinek szerkezeti és felületképzésénél – beleértve a kirakatrendezés felületképző eszközeit is – a rikító színek. Rendelkezések a közterületi hirdetőberendezésekre, hirdetésekre, reklámokra vonatkozóan 18. § (1) Reklámhordozókat közterületen, illetőleg telken elhelyezni csak az egész területre e célból a városi tervtanács által is elfogadott reklámhordozókon szabad. (1) A terület közterületein önálló reklám, vagy hirdető-berendezés nem létesíthető, kivéve a kulturális célú hirdetmények céljára, a város történeti környezetének egészére egységes kialakítással meghatározott reklámhordozókat.. (2) A köztárgyakon rendszeresített reklámcélú felület csak a) a tömegközlekedési eszközök megállóépítményeinek oldalán- a közterület tulajdonosa hozzájárulásával -, b) a település-térképes információs táblák hátoldalán helyezhető el. (3) Nem helyezhető el reklámcélú felület a közterületi kerítéseken, a korlátokon, a padokon, játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés egyéb tájékoztató tábláin, a közmű-műtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsőkön és minden
olyan közterületen elhelyezett tárgyon, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik. (4) törlésre kerül (4) Az épület homlokzatára függesztve, vagy a közterületek felett átfeszítve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok, valamint az időszakos ünnepi események hirdetményei helyezhetők el a hirdetett esemény időtartamára, illetve az azt megelőző 15 napos időtartamra.. Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhető köztárgyak és egyéb, építménynek nem minősülő tárgyak kialakítására 19. § (1) Tömegközlekedési megállóhoz létesített fedett építmények környezetében, a szemétgyűjtőt a fedett építmény szerkezetével összeszerelten, anyaghasználatával összhangban kell elhelyezni. (2) A közvilágítási oszlopok a (8) bekezdés szerinti egyes utcaszakaszokon, a köztereken, közparkokban azonos kivitelűek legyenek, és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához. (3) Szemétgyűjtő, telefonfülke nem helyezhető el az épület homlokzati falán, vagy az előtt közvetlenül, azt a járda berendezési sávjában kell elhelyezni. (4) A településközpont kiemelt területeit, illetőleg a lehatárolt településközponti közterületeket a meghatározó utcaszakaszokon és tereken egységesen díszburkolattal kell ellátni, az utca vagy tér egészére vonatkozó felszíni rendezés és kertépítészeti terv alapján. (5) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, kőbaba stb. a (8) bekezdés szerinti utcaszakaszon, köztereken, közparkokban egységes kivitelű legyen. Parkolózár a közterületeken nem alkalmazható. 12
(6) Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz hozzátartozó közterületi kitelepülés csak a külön jogszabályban meghatározottak betartása mellett: a) zöldségesbolt, b) virágüzlet előtt megengedett. Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetőleg az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületről el kell távolítani. Egyéb termékek bemutatása és árusítása a közterületen, illetőleg az azzal szomszédos 10 m-es teleksávban nem engedhető meg. (7) Önálló bankjegy automata, árusító automata – a parkoló- és jegyárusító automaták kivételével - közterületen nem helyezhető el. (8) Az a)-h) pontokban felsorolt útszakaszokon, valamint új közterület kiépítésénél, biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok egységes megjelenését, forma- és színvilágát tekintve. Az egységesen kezelendő közterületek és közterületszakaszok a következők: a) Bajcsy-Zsilinszky utca b) Vörösmarty utca c) Szent Tamás utca d) Basa utca e) Batthyány Lajos utca, valamint f) Imaház utca és Madách tér egésze, g) a vegyes használatú utcaként jelzett minden közterület, h) a kálvária sétánya és parkja. (9) A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések kialakítása és stílusa illeszkedjék a (8) bekezdés szerinti közterületek kialakításához és a mellettük lévő épületek jellegéhez.
Az épületek földszintjeire vonatkozó különleges előírások 20. § (1) A közterületek, valamint a közpark (Z-KP), fásított köztér (Z-FK) övezetbe tartozó közterületek mentén: a) közterületről megközelíthető raktárhelyiség önálló rendeltetési egységként, b) kisipari műhelyek – a kereskedelmi egységet kiegészítő, azzal egy rendeltetési egységként kialakított kézműipari műhelyek, szolgáltatások kivételével (keramikus, órás, képkeretező stb.) – c) terem- és sorgarázsok kialakítása a földszinten nem megengedett. Mobil- és vásári árusítóhelyekre, valamint egyéb közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó rendelkezések 21. § (1) Vásári árusítóhelyeket a területen kihelyezni, csak az e célból külön meghatározott időszakokban szabad a közterület tulajdonosának engedélyével. (2) A vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 3 m2 alapterületűek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni. (3) Mobil árusítóhelyek a terület gyalogosfelületein elhelyezhetők, melyeket minden nap az árusítás befejeztével az adott területről el kell távolítani. A kerítésekre vonatkozó rendelkezések 22. § (1) A területen a közterület felé tömör kerítés alkalmazható. A tömör kerítés felületképzése: 13
téglaburkolat, vakolt, kő vagy deszkapalánk lehet. A tömör kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet az utcai járdaszinthez képest. Oldal- és hátsókerti telekhatár mentén tömör kerítés nem alkalmazható. (2) Támfal létesítése esetén, annak mellvédjeként kialakított magassági meghosszabbításra szolgáló tömör kerítés legfeljebb 1,1 m-rel lehet magasabb a támfal felső terepcsatlakozásának szintjénél. A támfalakra vonatkozó rendelkezések
– biztonsági mellvéd kialakítása érdekében – annál legfeljebb 0,9 m-rel lehet magasabb. (4) Támfal anyaga csak természetes kő vagy tégla lehet, burkolatlan beton támfal nem létesíthető. A 20 m2-nél nagyobb összfelületű támfal kialakítása vagy átépítése esetén annak legalább felét – kerti építészeti eszközökkel, növényzettel takarni kell. (5) Támfalak létesítése esetén a vízelvezetést megfelelő eszközökkel biztosítani kell (támfal tetején folyóka stb.), melyet a felszíni víz elvezetésére alkalmas árokba vagy ciszternába be kell kötni.
23. § (1) Amennyiben a terep eredeti lejtése szükségessé teszi támfal kialakítását, a rendezett terep és az épület kapcsolatát biztosító tereplécsők, támfalak magassága sehol sem haladhatja meg a csatlakozó rendezett terephez képest a 3,0 m-t. A telken belül a magassági eltéréseket szükség esetén teraszos terep- és támfal kialakítással szabad rendezni. Teraszos kialakításnál a támfalak közötti minimális távolság oldalirányban legalább 1,2 m legyen. (2) Amennyiben a telek homlokvonala mentén a közterületi út bevágásban van és a telek rendezett terepszintjének csatlakozásánál a magassági különbség nagyobb 3,0 m-nél, akkor a közterület felőli támfal járdaszinttől mért magassága nem lehet nagyobb 3,0 m-nél, a további magassági különbséget teraszos terepidomokkal kell biztosítani (a 3. számú melléklet 2. ábra). Ha az eredeti terepszint és a közterület szintje között a különbség már eleve nagyobb 3,0 m-nél, akkor a támfalépítés során a különbség a további tereprendezéssel nem növelhető.
Építmények terepre illesztése, a terep megváltoztatására és a tereprendezésre vonatkozó rendelkezések 24. § (1) Az építési telek terepfelszínének megváltoztatása nem haladhatja meg a telek területének 50%-át, 1000 m2 feletti telkek esetében a 35 %-át, beleértve kertépítéssel és az építéssel érintett területrészeket is. (2) A végleges tereprendezés során a telek természetes terepszintje az eredeti szintmagassághoz képest felfelé legfeljebb 1,0 m-rel, lefelé legfeljebb 1,5 m-rel változtatható meg, kivéve az előkert közterület felőli 10 m-es sávjában a biztonságos bejutást szolgáló szükséges tereprendezés esetét. (3) A tereprendezés során kialakult rézsűket megkötésükre alkalmas növényzettel kell betelepíteni az erózió megakadályozása céljából.
(3) Telek oldalhatáránál és hátsó határánál a szükség szerint kialakítandó támfalak az (1) bekezdésben foglaltakkal azonos méretben létesíthetők, kivéve a közterülettel csatlakozó, nagyobb szintkülönbségű telekhatárnál, ahol a támfal a közterület és a telek szintkülönbségének megfelelő magasságú vagy 14
III. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE A közterületek növényzetére vonatkozó rendelkezések 25. § (1) A közkertek és közterek növényzetének és állagának védelmére létesítendő parkrácsok és kerítések színe és formavilága legyen összhangban a környező épületek vagy tér jellegével, utcabútoraival és köztárgyaival. (2) Az utcai burkolatok átépítése során az egyik oldalon fasort vagy egyéb növényzetet lehet telepíteni és fenntartani, kivéve, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, illetőleg ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé. (3) A területen lévő zöldterületi övezetbe (Z övezet) sorolt területek, illetőleg már parkosított közterületek növényi állományának folyamatos fenntartásáról, növényegészségügyi állapotának 5 évenkénti felméréséről és a szükséges intézkedések megtételéről (növényállomány-rekonstrukció, fasor rekonstrukció stb.) a közterület vagy a telek tulajdonosának gondoskodnia kell. A telken belüli növényzet védelme 26. § (1) Új épületet elhelyezni, meglévőt bővíteni csak akkor lehet, ha az – a gyümölcsfák kivételével - nem jár meglévő fa kivágásával. Fa kivágásával járó új építés csak az engedélyezési tervhez csatolt kertterv 54. § (5) bekezdés szerinti favédelmi és fakivágási terve alapján és akkor lehet – a vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott eljárás szerint -, ha a) a faegyed növény-egészségügyi szempontból való kivágását külön kertészeti szakvélemény igazolja,
b) kertrekonstrukció során a besűrűsödött faállomány ritkításra szorul, és ezt kertészeti szakvélemény igazolja, c) a terepviszonyok vagy egyéb korlátozások miatt az épület elhelyezése csak a telek egy adott területén lehetséges. (2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti fakivágás 50 évnél idősebb értékes faállomány esetén kertészeti szakvélemény alapján megtiltható. Ez esetben az épület elhelyezést más módon kell megoldani, illetve a kivitelezésnél az értékes fa védelméről gondoskodni kell. Amennyiben a fa még átültethető korban van, akkor az átültetendő, a fa kivágása nem engedélyezhető. Gyümölcsfa – a diófa és mandulafa kivételével - kivágható. (3) Meglévő díszfát, a gyümölcsfák közül diófát és mandulafát kivágni csak rendkívül indokolt esetben az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásainak betartása mellett szabad. (4) A kivágott fa pótlásáról a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint kell gondoskodni. (5) A területen nem telepíthetők a következő fafajok: a) nyárfa (semmilyen fajtája) (Populus), b) bálványfa (Ailanthus), c) eperfa (Morus),. d) akác (Robinia pseudo-acacia), e) amerikai kőris (Fraxinus americana), f) bálványfa (Ailanthus altissima), g) gyalogakác (Amorpha furticosa), h) kései meggy (Prunus serotina), i) zöld juhar (Acer negundo), kivéve kertészeti változatok.
15
A védendő természeti értékekre vonatkozó rendelkezések
rendeltetésének megváltoztatására engedély csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetésének feltételével adható.
27. § A meglévő fásított közterek, fasorok településkép szempontjából értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemek, amelyeket érintő rendezés, változtatás csak kertépítészeti terv alapján lehetséges. A környezet védelme 28. § (1) A terület egésze: a) légszennyezettségi zóna 3. kategória, b) felszín alatti vízminőség-védelem szempontjából „A” fokozottan érzékeny kategóriába, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések közé tartozik c)zajvédelmi szempontból kiemelten védett területnek minősülő kategóriába tartozik. (2) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat. (3) A területen veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenység csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően folytatható. (4) Veszélyes hulladék tárolása – az elszállításig a keletkezés helyén történő átmeneti tárolás kivételével – nem megengedett. (5) Telken, illetőleg közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, annak kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. Új épület elhelyezésére, meglévő épület
Zaj-, rezgés- és sugárzásvédelem rendelkezései 29. § (1) Az egyes építési övezetekben a mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott területhasználatra vonatkozó határértékeket kell betartani. (2) A meglévő főútvonalak átépítésekor, felújításakor a zajterhelés csökkentése érdekében korszerű zajcsillapító útépítési technológiákat kell alkalmazni. (3) Távközlési építmény, átjátszóállomás a területen nem létesíthető.
IV. A BEÉPÍTÉSRE ÉS ÉPÜLET ELHELYEZÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az építési hely meghatározása 30. § (1) Az építési telkek kialakítható elő-, oldal- és hátsókertjeinek legkisebb méretét a SZT az építési helyek rögzítésével határozza meg. (2) Védett vagy védelemre javasolt épület esetén – ha a szabályozási terven az építési hely nincs külön rögzítve – építési helynek a meglévő épület által elfoglalt terület számít, és csak az eredeti épületkontúron belül végezhető bármely építési munka. (3) Ahol a meglévő épület bővítéseként jelzett építési helyből a meglévő tetőzet ereszvonala annak határán kívül esik, ott a túlnyúlásnak megfelelően a jelölt építési helyen a bővítés ereszvonala is azonos méretben túlnyúlhat. 16
(4) Ahol az építési hely nem a meglévő épület bármely vonalának folytatása, az ereszvonal legfeljebb 0,6 m-rel nyúlhat túl az építési hely vonalán. (5) Ahol meglévő épület az építési helyen kívülre esik, ott új épület elhelyezése esetén, az építési helyen kívül eső épületrészt el kell bontani. és Aaz építési helyen belülre eső, szerkezetileg megtarthatónak ítélt épületrészre is teljesíteniülnie kell az övezetben foglaltakatnak, különös tekintettel az építménymagasság előírásaira. (6) A terület beépítési módját és az azon belüli épületelhelyezést az építési övezet és a szabályozási tervlapon meghatározott építési hely rögzíti, mely a beépítés módja szerint lehet: a) oldalhatáros vagy b) zártsorú, azon belül az épület elhelyezése: ba) zártsorú, bb) zártsorú oldalhatáros, bc) zártudvaros, bd) épülethézagosan zártsorú, bb) hátsó telekhatáros, c) a szabályozási tervben meghatározott építési hely szerint változó.
Épület elhelyezése az oldalhatáros beépítési módú területen 32. § (1) Oldalhatáros épület-elhelyezésnél az épület egyik határfala az oldalhatáron is építhető, de megengedett az épület oldalhatártól való legfeljebb 1,0 m-es elhelyezése is. (2) Amennyiben a szomszédos, meglévő épület ereszvonala a telekhatáron átnyúlik, ott az épületet legalább 1,0 m-re kell elhelyezni a telek oldalhatárától. (3) A telek utcai határvonaláig tartó építési helyen belül megengedett az épület legfeljebb 2,0 3,0m-es előkertes elhelyezetése ott, ahol az építési vonal külön nem került rögzítésre, és a kialakult terepviszonyok azt indokolják. Ez esetben az épülethomlokzat előtti szakaszon 0,8 m-nél magasabb kerítés nem létesíthető. Egyéb esetben előkert csak ott alakítható ki, ahol a SZT azt külön rögzíti. Épület elhelyezése a zártsorú oldalhatáros területen 33. §
Az épület elhelyezése az építési helyen belül 31. § (1) Ahol a SZT-n az építési vonal is rögzítésre került, ott az épület homlokzata teljes egészében az építési vonalon kell álljon, legalább az építési vonal hosszának megfelelő szakaszon. (2) Ahol az építési vonal a telek homlokvonalának teljes hosszában meghatározásra került, ott épülethézag nem létesíthető. (3) Ahol az építési vonal külön nem került rögzítésre, ott az övezetben meghatározottak szerint szabad az épületet elhelyezni vagy bővíteni az építési helyen belül.
(1) Az zártsorú oldalhatárosan zártsorú beépítési módú területen az épület egyik traktusa teljes hosszában a közterületi homlokvonalon álljon, másik traktusa az egyik oldalhatáron, kivéve, ha a szabályozási tervlap eltérő építési helyet határoz meg. Ahol nincs külön építési vonal rögzítve, ott épülethézag kialakítható. (2) Az épülethézagra homlokzati nyílászáró akkor nyitható, ha az oldalsó szomszédos telken álló épület: a) meglévő nyílászáróval rendelkező homlokzatától legalább 4,5 m-es távolság biztosított, vagy b) az tűzfalas homlokzati kialakítású, vagy c) a szomszédos telek meghatározott építési helyén új épületbővítmény oldalhatáron kerülhet elhelyezésre, és annak oldalkerti 17
határvonalától számított 6,0 m-es távolság biztosítható. (3) Az oldalhatáros épületszárny elhelyezésénél a 32.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat kell betartani. Épület elhelyezése a zártsorú területen 34. § (1) A zártsorú beépítési módú területen az épület közterület felőli épülettraktusát annak homlokzatával a közterületi homlokvonalon úgy kell elhelyezni, hogy az mindkét telekhatáron csatlakozzon a szomszédos épülethez, kivéve, ahol a SZT épülethézagot határoz meg. (2) A zártsorú zártudvaros beépítési módú területen a közterület felől az épület mindkét oldalon a szomszédos épülethez tűzfallal csatlakozik és a telek oldalhatáránál és hátsó telekhatárán is tűzfalas kialakítással szabad az épületeket elhelyezni, és az így kialakított épület(ek) belső udvart határol(nak). (3) A zártsorú hátsó-telekhatáros beépítés esetén az épületet határfalaival a hátsó- és az ahhoz csatlakozó oldalsó telekhatáron vagy attól 1,0 m-re szabad elhelyezni, a SZT-n meghatározott előkerttel.
Épület elhelyezése az építési hellyel meghatározott, változó beépítési módú területen 35. § Az általános beépítés mód közé nem sorolható, változó épület-elhelyezésű területeken a SZT-n jelölt építési helyen belül kell az épületet elhelyezni.
18
V. EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK ELHELYEZÉSÉRE ÉS EGYES MEGHATÁROZOTT FUNKCIÓJÚ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A kiszolgáló épületekre vonatkozó előírások 36. §
(7) Terepszint alatti építmény, támfalgarázs vagy pinceszinti garázs létesítése érdekében a telek szélességi méretének legfeljebb felén a biztonságos behajtás kialakíthatósága érdekében legfeljebb 3,0 m –es előkert alakítható ki, kivéve, ha az építési vonal a szabályozási terven rögzítésre került. A kiszolgáló épület és a fő rendeltetésű épület szükség esetén tetőzettel, építményrésszel összeköthető.
(1) Ahol azt az övezeti előírások lehetővé teszik, megengedett a fő rendeltetésű épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület (továbbiakban: kiszolgáló épület) elhelyezése.
(8) A területen haszonállat tartására szolgáló építmény nem létesíthető. Meglévő haszonállat tartására szolgáló épület bontása esetén új nem létesíthető.
(2) A kiszolgáló épület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25 %-át.
A kerti víz- és fürdőmedencére vonatkozó előírások
(3) Meglévő épületben a járműtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha a parkolás ez esetben telken belül nem biztosítható. Nem szabad járműtárolás céljára szolgáló önálló kiszolgáló épületet elhelyezni, ha a járműtárolás a meglévő épületen belül már biztosított, és az önálló kiszolgáló épületként való elhelyezés a meglévő járműtároló rendeltetésének módosítása érdekében történne. (4) A kiszolgáló épületként – ahol az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – csak járműtároló létesíthető, melynek legnagyobb építménymagassága 3,0 m. (5) A kiszolgáló épület tetőhéjalása a fő rendeltetést szolgáló épületével azonos legyen. Ahol a kiszolgáló épület létesítése a telekhatáron lévő támfal mellett létesülmegengedett, ott a zárófödémén tetőterasz, tetőkert is kialakítható. (6) Támfalgarázs csak akkor alakítható ki, ha a telek lejtése legalább 20 %-os vagy a közterületi útpályához képest a telek homlokvonalánál a szintkülönbség 1,50 1,0 mnél nagyobb.
37. § (1) Kerti vízmedence legfeljebb 0,5 m3 űrméretű lehet, és csak olyan telken létesíthető, ahol a medence szennyvizeinek közcsatornába való elvezetése biztosítható. (2) Kerti fürdőmedence nem létesíthető. Épületen belüli fürdő- vagy úszómedence csak a medence szennyvizeinek befogadását biztosító közcsatornába való elvezetés mellett létesíthető, a szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével. A terepszint alatti beépítésre és a terepszint alatti építményekre, pinceszintekre vonatkozó rendelkezések 38. § (1) A telek megengedett terepszint alatti beépítési mértéke a terepszint alatti beépítés bruttó területének és a telek területének hányadosa. A telek terepszint alatti beépítési mértékébe beszámítandó: a) az épület alatti pinceszint, b) az épületen túlnyúló pinceszint, c) az épülettől független szerkezettel megépített terepszint alatti építmény 19
szerkezeti falakkal együtt értelmezett összes bruttó területe. (2) Az épülettel egybefüggően kialakított szerkezetű, illetve a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs vagy pince feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felső síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 m-t. (3) Az épület pinceszintje épületkontúron túlnyúló részének terepszint fölé nyúló magassága akkor nem számítandó hozzá az építménymagasság értékéhez, a) ha az eredeti terepszint és a zárófödém szintkülönbsége nem haladja meg a 0,8 m-t (3. számú melléklet 3. ábra), és b) ha a kinyúló pinceszint zárófödéme és a hozzárendezett terep rézsűvel kerül kialakításra, melynek rézsűmeredeksége legfeljebb 1:3, vagy c) ha a pinceszint nem nyúlik túl az épületkontúron, és az épület körüli járdavonalhoz a rendezett terep rézsűmeredeksége legfeljebb 1:4 arányú. (4) Lejtős terepen, ha a terepszint alatti építmény terepcsatlakozástól mért magassága meghaladja az 1,0 m-t, akkor az 1,0 m-nél magasabb építményrész beszámít a beépítés mértékébe. Az ily módon, részben terepszint alatti építménynek tekinthető építmény terepcsatakozástól mért legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 1,5 m-nél, kivéve, ha a lejtő irányú oldalon annak bejárati homlokzata van, melyhez a tereplépcső, rámpa közvetlenül csatlakozik (3. számú melléklet 4. ábra). Előírások a kereskedelmi létesítményekre 39. § 2
(1) A területen 50 m -t meghaladó bruttó hasznos szintterületnél nagyobb kereskedelmi rendeltetésű épület vagy önálló rendeltetési egység csak a Vt övezetekben létesíthető.
(2) Kereskedelmi rendeltetésű épület előtt az előkertben és az oldalkertben szabadtéri raktározás, tárolás, árubemutatás és az ilyen célt szolgáló tetőépítmény létesítése nem megengedett.
VI. A SZABÁLYOZÁSI HATÁRÉRTÉKEK ÉS A JÁRMŰELHELYEZÉSRE VONATKOZÓ ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK A kötelező zöldfelületi minimum és a hasznos szintterületi mutató előírásai 40. § (1) A telek legkisebb kötelező zöldfelületi mértékét az egyes övezeti előírások rögzítik. (2) A zöldfelület mértékébe bele kell számítani a növényzettel ellátott területek vízszintes síkvetületét, valamint a nem szilárd burkolattal ellátott területrészeket, legfeljebb az előírt legkisebb zöldfelületi érték 25%-át meg nem haladó mértékigben. (3) A felszíni parkolóknál alkalmazott műanyag-gyeprácsos parkoló-felület és a hozzátartozó gyeprácsos útfelület 50%-os mértékben számítható be a zöldfelületi mutató mértékébe. Az így számított zöldfelület mértéke nem haladhatja meg a kötelezően kialakítandó zöldfelület 25%-át. (4) A tetőkertek zöldfelületi aránya a talajvastagság függvényében a 4. számú melléklet 4. táblázata szerint érvényesíthető a zöldfelületi mutató számításánál. (5) A tetőkert kialakításánál az automata öntözőrendszer létesítése kötelező, ennek hiányában annak zöldfelülete nem számítható be a zöldfelületi minimum értékébe.
20
(6) A homlokzati zöldfelület akkor számítható be az előírt zöldfelület mértékébe, ha: a) a befuttatás magassága legalább 6,0 m egy-egy homlokzati síkon, vagy támfalon, melynek felfuttatását szolgáló korszerű, tartós szerkezet kerül kialakításra. A támrendszer teherbíró, korrózióálló fém -vagy felületkezelt fa szerkezetű legyen.nek kell lenni. Az így kialakított szerkezet homlokzat esetén a növényzet felfuttatásáig a homlokzat szerves részét kell képezze. b) a kúszó, kapaszkodó növények telepítési távolsága legfeljebb 3 m. Az épületek magassági méreteinek speciális előírásai, a homlokzatmagasság számítása 41. § (1) Az építménymagasság értéke egy homlokzaton sem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb magasságot, kivéve a lejtős terepen elhelyezett épület lejtő felőli egy homlokzatfelületét, melynek építménymagassága nem lehet nagyobb 6,5 mnél. Az építménymagasság OTÉK keretei között számított átlagértékét ez esetben is be kell tartani. (2) Az (1) bekezdés szerinti lejtő felőli egy homlokzatra vonatkozó engedmény akkor érvényesíthető, ha a csatlakozó rendezett terep lejtése az eredeti tereplejtést követi, illetve a tereprendezésből adódóan az eredeti és a rendezett terep magassági különbsége nem haladja meg az 1,0 m-t. (3) Az épület egy-egy homlokzatára vonatkozóan az építési övezetben rögzített legnagyobb homlokzatmagasság értékét is be kell tartani. Az épület magassági méretei együttesen kell megfeleljenek az építménymagasság és a homlokzatmagasság előírt méreteinek.
(4) A homlokzatmagasság magassági értéke homlokzatonként számítandó, és azonos az építménymagasság számításánál meghatározott metszésvonal, illetve érintővonal és az adott homlokzat terepcsatlakozás közötti magassági értékével (H). Adott homlokzaton eltérő terepcsatlakozás esetén a homlokzat magasságát az eltérő magasságok számtani átlagértékeként kell számítani (3. számú melléklet 5. ábra). A számításnál legfeljebb két oromfal magasságát figyelmen kívül kell hagyni. A homlokzatmagasság egy homlokzat esetében sem lépheti túl az övezetben meghatározott határértéket. A számítás során az átlagértékbe az (5) bekezdés a)-c) pontok szerint figyelembe veendő építményrész terepcsatlakozásától számított magasságát is be kell számítani. (5) A homlokzatmagasság meghatározásánál a metszésvonal feletti tetőfelépítmények magasságát, illetőleg a pinceszint terepcsatlakozástól mért látható homlokzatának magasságát a homlokzatmagasság számításánál figyelembe kell venni: a) ha az adott homlokzat szélességi méretének 1/3-át meghaladja, vagy b) ha a tetőfelépítménynek felső síkjának, vagy legfelső pontjának a metszésvonaltól mért magassága nagyobb, mint 3,0 m, vagy c) ha a homlokzat metszésvonalára fektetett 45 fok alatt vont sík alatt lévő építményrész hátrahúzott homlokzata és a metszésvonal közötti vízszintesen mért távolság kisebb 12 m-nél. A pinceszint látható felületét akkor kell a homlokzatmagasság értékéhez hozzászámítani, ha annak magassági értéke nagyobb, mint a rendezett terepcsatlakozástól mért 3,0 m, vagy szélessége nagyobb, mint a homlokzat szélességének 1/3-a. (6) Zártsorú épületcsatlakozás esetén az új vagy átépítésre kerülő épület közterület felőli egy homlokzatának magassága nem haladhatja meg a szomszédos épület meghatározó párkánymagasságát 0,5 m-rel nagyobb mértékben a csatlakozástól mért 3,0 m-es 21
szakaszon. Ha a meglévő épület magassága a szomszédos épületnél 0,5 m-rel nagyobb, akkor az eredeti magasság átépítés esetén megmaradhat, de magassága tovább nem növelhető. (7) Amennyiben a szomszédos épülethez az épület vagy épületbővítés nem csatlakozik, a (6) bekezdés szerinti magasság - a jelentős terepeltérés miatti magasságkülönbség kivételével – legfeljebb 1,0 m-rel haladhatja meg a szomszédos épületek magasságát, az építménymagasság és a homlokzatmagasság előírt értékeinek betartása mellett. A járművek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések 42. § (1) A területen nem szabad elhelyezni parkolóterületet, vagy garázst a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Turistabusz számára parkolóhely nem alakítható ki a terület közterületein vagy telkein. (2) Ahol a telekre a gépjárművel való bejutás és emiatt ott a parkolás biztosítása a meglévő terepviszonyok, vagy meglévő épület miatt, vagy forgalomtechnikai okból nem lehetséges, a vonatkozó önkormányzati rendelet figyelembevételével a parkolás közterületen, vagy megváltással is biztosítható a (3) bekezdésben foglalt kivétellel. (3) A SZT-n a forgalomcsillapított vegyes használatú közterületként jelölt közterületről megközelíthető telkek esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti közterületen való parkoló kialakítás csak lakás rendeletetési egység kialakítása vagy lakóépület esetén lehetséges a (2) bekezdés figyelembevételével. Egyéb rendeltetésű épület vagy önálló rendeletetési egység esetén: a) szállásférőhely csak a telken belüli parkolás biztosítása mellett létesíthető, b) az övezetben megengedett egyéb – vendégforgalommal járó - rendeltetési egység létesítése esetén a parkolást a vegyes
használatú területként jelölt közterületeken kívül –, de 500 m-es gyaloglási távolságon belül kell biztosítani. A más telken belüli parkolás biztosítása a területen belül nem lehetségesmegengedett, kivéve, ha a létesítmény(ek) működtetése során a parkolási egyidejűség összehangolható, továbbá a létesítmény üzemeltetésének függvényében a más telken való parkolás időbelisége is biztosítható. (4) Meglévő épület rendeltetésének megváltoztatásakor, ha a meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység szerint számított eredeti parkoló férőhely nem volt biztosított a telken belül, akkor az új rendeltetés szerinti parkolási mérleg számításánál, csak az eredetihez képest többletnek számított férőhelyeket kell a telken belül utólag biztosítani. (5) Amennyiben a már meglévő épület miatt a személygépjármű tárolás másként a telken belül nem oldható meg, megengedhető az oldalkert egy szakaszán a lábon álló, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetületű kerti tetővel lefedett felszíni parkolóhely kialakítása, a) ha az a kerítéssel egybeépítetten kerül megvalósításra, b)legfeljebb a telek oldalhatáránál zárja el tömör falazat, c)szerkezeti magassága nem haladja meg a 3,0 m-t, d)tetőhajlásszöge nem nagyobb 35 º-nál. Az így kialakított parkolóhely kerítéssel egybeépített bejárata tömör kapuzattal is megvalósítható. (6) A 10 férőhelynél nagyobb telken belüli parkoló csak fásított módon alakítható ki A közterületeken kialakított parkolókat kerítéssel körbekeríteni nem szabad. (7) A zártsorú beépítési módú területen a terepszint alatti parkolólétesítmény kialakításánál megengedett a szomszédos telkek alatti garázsszintek közötti összeköttetés kialakítása, amennyiben: a) a parkolószint önálló szerkezettel kerül megépítésre, és 22
b) az átjáráshoz a szomszédos tulajdonosok ennek szolgalmi bejegyzéséhez hozzájárulnak, és c) a tűzvédelmi szakhatóság a hozzájárulását adja. VII. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI A beépítésre szánt területek építési övezetei 43. § A beépítésre szánt területek az alábbi fő területfelhasználási egységekbe tagozódnak, melyek építési övezeti besorolását és azok előírásait a 45-47.§-ok tartalmazzák: a) Kisvárosias lakóterületek - Lk b) Településközponti vegyes területek – Vt A beépítésre nem szánt területek övezetei 44. § (1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi fő területfelhasználási egységekbe tagozódnak, melyek övezeti besorolását és azok előírásait a 48-49.§-ok tartalmazzák: a) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területek - Kö b) Zöldterületek – Z (2) A kiszolgáló utak célját szolgáló - övezetbe külön nem sorolt közterületekre vonatkozó előírásokat a 6. §, az azokon elhelyezhető köztárgyak, közterületi építmények, valamint építménynek nem minősülő egyéb tárgyak elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket a 1721. §-ok tartalmazzák.
VII/A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Lk jelű Kisvárosias lakóterületek övezeti előírásai
45. § (1) Lakóterületek - Lk a) Lk-O-25 Kisvárosias, oldalhatáros beépítésű lakóterület b) Lk-O-35 Kisvárosias, oldalhatáros beépítésű lakóterület c) Lk-OZ-45 Kisvárosias, zártsorú oldalhatáros beépítésű lakóterület d) Lk-OZ-50 Kisvárosias, zártsorú oldalhatáros beépítésű lakóterület e) Lk-OZ-60 Kisvárosias, zártsorú oldalhatáros beépítésű lakóterület f) Lk-OZ-65 Kisvárosias zártsorú, oldalhatáros beépítésű lakóterület g) Lk-Zh-65 Kisvárosias, zártsorú, hátsó-telekhatáros beépítésű lakóterület h) Lk-Zu-65 Kisvárosias, zártudvaros beépítésű lakóterület i) Lk-Éh-35 Kisvárosias, építési hely szerint változó beépítésű lakóterület j) Lk-Éh-60 Kisvárosias, építési hely szerint változó beépítésű lakóterület. k) Lk-Éh-75 Kisvárosias, építési hely szerint változó beépítésű lakóterület (2) Az Lk jelű (1) bekezdés a)-k) pontjaiban felsorolt övezetek területén – a 42.§ (4) bekezdés együttes betartása mellett -: a) legfeljebb kétlakásos lakóépület, b) szálláshely-szolgáltató épület, c) kulturális célú építmény, d) nem zavaró hatású kézműipari épület létesíthető. (3) A fő rendeltetésű lakóépületeken belül, önálló rendeltetési egységként – a 42.§ (4) bekezdés együttes betartása mellett - : a) vendéglátási, b) irodai, c) kulturális célú, 23
d) egészségügyi, e) szállásférőhely funkciók is létesíthetők. A lakófunkción és Aaz a)-e) pontban felsoroltakon kívül egyéb funkció az övezetekben nem létesíthető. (4) A (2) – (3) bekezdésekben fel nem sorolt funkciókörök és tevékenységek céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység - a (9) bekezdésben meghatározottak kivételével - az övezetek területén nem létesíthető, meglévő épület használati módja bármely más célra nem változtatható meg. (5) A telkeken új épület csak a közcsatornára való rákötés biztosítása esetén létesíthető. (6) Az építési hely meghatározására, azon belül az épület(ek) elhelyezésére, továbbá a tető és homlokzat kialakításra vonatkozó előírásokat a jelen rendelet 30-35.§-ai határozzák meg. A telken az építési helyen belül több épület is elhelyezhető. (7) Meglévő telkek összevont telken meghatározott építési el épület, a telkek változtatható meg.
összevonása esetén az is csak a SZT-en helyen belül helyezhető beépítési ritmusa nem
(8) Már meglévő épület esetén, amennyiben annak beépített területe a 300 m2-t meghaladja, legfeljebb 4 lakás alakítható ki. Egy telken több épület elhelyezése esetén a telken négynél több lakás nem létesíthető. (9) A járműtárolást új épület elhelyezése esetén a fő rendeltetést szolgáló épület tömegén belül kell megoldani. Kiszolgáló épületként önálló gépjárműtároló csak az 36.§-ban felsorolt esetekben és elhelyezéssel létesíthető a SZT-en jelölt építési helyen belül. (10) Jelen rendelet hatálybalépése előtt már meglévő épület nem beépített tetőterének hasznosítása megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület hasznos szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték:
a) ha a meglévő tetőtér beépítésével a lakásszám nem lépi túl az övezetben megengedett épületenkénti, illetőleg telkenkénti lakásszámot, és b) ha a hasznosítás során a hasznos szintterületi mutató többlet kizárólag a meglévő tetőtéri tömeg kubatúra kihasználásából, illetve a tetőszerkezet szükséges cseréje során az eredeti tetőtéri kubatúrának megfelelő tömegű tetőtéri kialakításból adódik. (11) A területen a melléképítmények közül nem helyezhető el: a) önálló kirakatszekrény, b) siló, c) felszín feletti vagy terepszint alatti fedetlen: ömlesztett anyag-, folyadékvagy gáztároló, valamint d) húsfüstölő, jégverem, trágyatároló e) állat ól, állatkifutó.trágyatároló. (12) Az övezetek területén nem helyezhető el az előkertben, oldalkertben vagy hátsókertben: kiskereskedelmi célú építmény, lakókocsi, fóliasátor. Üvegház csak azon telkek hátsókertjében létesíthető, legfeljebb 2,0 m-es párkánymagassággal, melyek hátsókertje legalább 2,0 m-es támfallal határolt a hátsó telkek felől. (13) Az épület homlokzati kialakításánál a falfelületek és a nyílászárók egymáshoz viszonyított felületi aránya kövesse a területen jellemző arányokat. (14) Az épületek tetőgerinceinek iránya: a) zártsorú beépítési mód esetén az utcával párhuzamos, b) oldalhatáros beépítési mód esetén az utcára merőleges, c) zártsorú oldalhatáros beépítési mód az utcai épületszárny esetén párhuzamos, az oldalhatárosan elhelyezett épületszárny az utcára merőleges, d) az utcával párhuzamos traktus esetén az utcával párhuzamos, kivéve, ha az 24
utcával párhuzamos szakasz hossza párhuzamos gerinc kialakítását nem teszi lehetővé. (15) Az utcára merőleges gerincű épületek tetőzetét az utca felé kontyoltan vagy oromfalasan szabad kialakítani.* (16) Épület oromfalán erkély, zárterkély nem létesíthető. (17) Tetőtéri nyílászáró: a) a közterület felőli homlokzaton álló tetőablakként nem létesíthető, b) oldalkertre nézően - a közterület felől is látható esetben - álló tetőtéri nyílászáró oromfalon vagy összevont tetőkiemelés részeként létesíthető. Az épületek tetőzetén álló tetőablak, tetősík ablak a közterület felőli oldalon nem létesíthető. Az oldalkeretre nézően tetőtéri nyílászáró csak oromfalon létesíthető. (18) Oldalhatáros épület-elhelyezés esetén az utcai homlokvonaltól számított 10 m-en belül az épület térdfalas tetőtéri kialakítása nem megengedett. A 10 m-es sávon túl a térdfal magassága legfeljebb 0,7 m lehet, mely esetben az ereszvonal legfeljebb 0,5 m-rel lehet magasabb a térdfal nélküli ereszvonal terepcsatlakozástól mért magasságánál. (19) Az épületek homlokzatszínezésénél: a) a fehér és a tört-fehér árnyalatai, b) a pasztell-sárga, okker, halvány-drapp színek alkalmazhatók. (20) A nyílászárók állított téglalap alakúak lehetnek, kizárólag osztott üvegezéssel. A területen csak fa nyílászáró alkalmazható. (21) Telkenként csak egy gépkocsi bejárat építhető. (22) A tereprendezés során kialakuló rézsűk hajlásszöge nem lehet nagyobb 1:2-nél, a támfalak magassága 2,0 m-nél a 23. § előírásainak betartásával. (23) Az Lk építési övezetekben: a) a legkisebb kialakítható telekméreteket,
b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a megengedett legnagyobb hasznos szintterületi mutató értékét, d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét, f) a telken építhető épület építménymagasságának és homlokzatmagasságának előírt legkisebb és legnagyobb értékét, a 4. számú melléklet 1. számú táblázata alkalmazásával kell meghatározni. Vt jelű Településközponti vegyes területek övezeti előírásai 46. § (1) Településközponti vegyes területek – Vt a) Vt-Zu-80/1 Településközponti vegyes, zártsorú zártudvaros beépítésű terület b) Vt-Zu-80/2 Településközponti vegyes, zártsorú zártudvaros beépítésű terület c) Vt-Z-100 Településközponti vegyes, zártsorú beépítésű terület d) Vt-Z-Tu Településközponti zártsorú beépítésű, turisztikai bázis terület Településközponti Z-OZ-35 zártsorú oldalhatáros beépítésű terület e) Vt-Éh-OZ-5080 Településközponti vegyes, zártsorú oldalhatáros építési hely szerint változó beépítésű, terület. (2) A Vt jelű építési övezetek területe a településközpont több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó- és a helyi települési szintű közintézményi-, kereskedelmi-, szolgáltató és idegenforgalmat szolgálói épületek, illetve rendeltetési egységek elhelyezésére szolgál. (3) A Vt jelű építési övezetek területén elhelyezhető: 25
a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)
közintézmény épület, igazgatási épület, szálláshely-szolgáltató épület, legfeljebb 1000 m2 bruttó hasznos szintterületű kereskedelmi rendeltetésű építmény, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, irodaépület, egyéb közösségi szórakoztató épület, lakóépület, parkolóház, mélygarázs, nem zavaró hatású kézműipari építmény turizmussal kapcsolatos építmény.
(4) Az övezetek területén a megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetési egységként: a) vendéglátói, b) kiskereskedelmi, c) irodai, d) szolgáltatási, e) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú, f) szórakoztatási, g) egészségügyi, szociális, egyházi, h) sportcélú, i) nem zavaró hatású kézműipari, valamint j) lakás – a (810) bekezdés figyelembevételével – rendeltetési egységek is elhelyezhetők. (5) A (3) – (4) bekezdésekben fel nem sorolt funkciókörök és tevékenységek céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység az övezetek területén nem létesíthető, meglévő épület használati módja bármely más célra nem változtatható meg. (6) Az övezetek területén az épületeket kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület – a terepszint alatt létesíthető önálló járműtárolók kivételével – nem helyezhető el. (7) A Vt-Z-TU-100 övezet területe:
a) A Szenttamás hegy hegytető és a városközpont közötti lift, sikló, vagy más emelőszerkezet és turisztikai fogadóépítménye céljára van fenntartva. b) Az övezet területén a szintkülönbséget áthidaló szerkezet csak országos építészeti tervpályázat alapján létesíthető. Az alsó indítópont céljára a szabályozási tervlapon jelölt 19835, 19836 hrsz telkeket a létesítmény megvalósítására kell biztosítani. c) Az emelőszerkezet technikai megvalósítása során idegen telek felett csak a tulajdonos hozzájárulása esetén létesíthető. A létesítmény elhelyezésének lehetséges helyszíni lehatárolását a szabályozási terv rögzíti. (78) Az épület meglévő udvara üvegtetővel lefedhető az építési helyen belül vagy ahol a szabályozási terv e célból külön azt rögzíti. (8(9)) Műemlék épület esetén az üvegtetővel való udvarlefedés lehetőségét, a lefedés mértékét és módját az illetékes hatóság az elvi engedélyezési eljárás során az építészeti értékek és részletek figyelembevételével eltérően is meghatározhatja. (910) Az övezetek területén a 7.§ szerinti közhasználat céljára átadott területre vonatkozó hasznos szintterületi mutató engedményét a 4. számú melléklet 2. táblázat tartalmazza. Közhasználat céljára a (78) bekezdés szerint üvegtetővel fedett udvar is kijelölhető, amennyiben az gyalogos-passzázs részét képezi. (101) A szomszédos épületek a földszinten közhasználat céljára átadott területként kialakított passzázzsal összeköthetők a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével. (12) A közterület felé a földszinten új lakást létesíteni, illetve meglévő helyiség rendeltetését e célra megváltoztatni nem lehet, 26
de meglévő lakás rendeltetése továbbra is megtartható. (1113) Az épületek tetőzetén álló tetőablak, tetősík ablak a közterület felőli oldalon nem létesíthető. A belső udvarra nézően álló tetőablak kialakítható, műemlék épület értékeinek védelme érdekében az illetékes hatóság azt megtilthatja. (1214) A Batthyány Lajos utca 7 – 21. szám közötti telkek esetén a telek hátsó határán jelölt építési helyen belül – legfeljebb 4,5 m-es szintmagasságú - tetőterasz kialakítható. (1315) Új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás csak mélygarázsban, fásított felszíni parkolóban vagy a külön jogszabályban meghatározott távolságon belüli parkolólétesítményben oldható meg a 42.§ figyelembevételével. (1416) Az övezetek területén a meghatározott melléképítmények közül: a) közmű-csatlakozási műtárgy, b) kerti építmény, c) kerti vízmedence, d) kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel, e) kerti szabadlépcső, tereplépcső, f) zászlótartó oszlop helyezhető el. (1517) Az Vt jelű építési övezetekben: a) a legkisebb kialakítható telekméreteket, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a megengedett legnagyobb hasznos szintterületi mutató értékét, d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét, f) a telken építhető épület építménymagasságának és homlokzatmagasságának előírt legkisebb és legnagyobb értékét a 4. számú melléklet 2. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.
Vt-t jelű Templom terület övezeti előírásai 47. § (1) Vt-t jelű építési övezet területe templom és kegyeleti emlékek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezet területén temetkezési emlékhely a templomon belüli elhelyezés kivételével - a lakótelkektől való legalább 50 m-es távolságban létesíthető. (3) Az övezet területén a beépítés kialakult, a telekméret legfeljebb 10%-os mértékben változhat. (4) A kápolna telkén a zöldfelület legkisebb mértéke 70%. VII/B A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI Kö-U Közlekedési célú közterületek övezeti előírásai 48. § (1) A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál. (2) Az utak (közutak, kerékpár- és gyalogutak stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy: a) azokról a telkek biztonságos megközelítése, b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése, c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosítható legyen. 27
(3) A területen a közlekedést szolgáló létesítményeken kívül kizárólag a jelen rendeletben a közterületeken megengedett építmények helyezhetők el a 17-19.§ előírásainak megfelelően. (4) Az övezetbe tartozó egyes közterületek a 19. §-ban megjelölt szakaszaira vonatkozóan azok átépítése, területükön köztárgyak elhelyezése, növényzet telepítése a 4. § (4)-(5) bekezdés előírásai szerint lehetséges. (5) Az övezet területén önálló üzemanyagtöltő állomás, illetőleg egyéb gépjármű szolgáltató építmény nem létesíthető. (6) Az övezet területén a meglévő növényállomány figyelembevételével szabad csak a közlekedés és a közművek műtárgyait, jelzőberendezéseit, valamint a közlekedési táblákat elhelyezni. (7) Kiemelt figyelmet kell fordítani az övezet területén lévő, a jelen rendeletben védett fasorokra, azok folyamatos karbantartására és szükség esetén a fasor-rekonstrukciókra. (8) A szabályozási terven az övezeten belül meghatározott, kiemelt figyelmet igénylő járdafelületek kialakításának előírásait a 6. § rögzíti. Z-FK, Z-KP A fásított közterek, a közparkok övezetei 49. § (1) Az övezetek jellemzően zölddel fedett, köztérként, parkként kialakított zöldterületek. (2) A területen a zöldterületek: a) Z-FK Fásított köztér b) Z-KP Közpark. (3) A szabályozási terven meghatározott övezethatár mentén – amennyiben az nem telekhatár – az övezet számára önálló közterületi telek kialakítható.
(4) Az övezetek területén közutat, gépjárművárakozó-helyet létesíteni, valamint épületet elhelyezni nem lehet. Kivételesen – amennyiben arra más terület műszaki okokból nem jelölhető ki, a közműrendszerek szükséges építményei elhelyezhetők. (5) A Z-FK övezet területén építményként a) csak mélygarázs vagy támfalgarázsként kialakítható teremgarázs létesíthető a szabályozási terven e célból meghatározott terepszint alatti építési helyen belül, melynek zárófödémét legalább 50%-ban zöldtetőként kell kialakítani és fenntartani. b) épülethez kapcsolódó, vagy attól legfeljebb gyalogos felülettel elválasztott vendéglátó terasz létesíthető. Egyéb építmény – a gyalogosközlekedés építményein és a köztárgyakon kívül újonnan nem helyezhető el. A területek kialakítása, rendezése, köztárgyak elhelyezése csak a 4. § (4)-(5) bekezdése szerinti tervek alapján lehetséges. Z-Fk övezet területén kialakult állapotként meglévő korábbi közműépítmény, épület vendéglátó célra kialakítható a hozzátartozó terasszal együtt, bővíteni nem lehet. (6) Az Z-FK övezetek területén közhasználat elől elzárt területet nem szabad kialakítani, a területek nem keríthetők le kerítéssel, a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok kivételével. (7) A Z-KP közpark területén játszókertet és pihenőkertet szabad létesíteni. (8) A Z-KP övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet. (9) A Z-KP övezet területén a környező épületekhez kapcsolódóan vendéglátó terasz üzemeltethető, melynek szilárd burkolattal ellátott felülete nem lehet nagyobb 200 m2-nél, burkolatként a környező közterületek díszburkolata alkalmazandó, azok hiányában azt kertépítészeti tervben kell meghatározni. Az így kialakított vendéglátó teraszokon kiszolgáló 28
építmény, védőernyő szerkezet, lábon álló kerti tető nem létesíthető.
tartalmazó lehetséges.
(10) Az Z-FK és Z-KP építési övezetben létesíthető épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet:. Az övezetek területén a) a legkisebb kialakítható telekméreteket, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, d) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét, e)a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb és legnagyobb értékét, a 4. számú melléklet 3. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.
(4) A TSZT-ben műemléki jelentőségű terület, illetve műemléki környezet kijelölésére javasolt területen, a vonatkozó miniszteri rendelet hatálybalépéséig az építési engedélyezési terveket – véleményezésre – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak meg kell küldeni.
ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
engedélyezési
terv
alapján
(5) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Esztergom város egyes területeit érintő változtatási tilalomról szóló, módosított 10/2003. (II.20) esztergomi ör. rendelet melléklete a következő rendelkezéssel egészül ki: „Az Esztergomi Önkormányzat 40/2005.(XI.5.) ör. rendelete Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendelet hatálya alá tartozó terület.” Esztergom, 2005. október 18.
50. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 71. § (3) bekezdésében foglaltak esetében a kérelem egyszerű határozattal bírálható el. (2) E rendelet alkalmazása során a hatósági ügyek, valamint az eljárási cselekmények elektronikus formában nem intézhetők. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 51. §50. § (1) Ez a rendelet - az 50. § (6) bekezdése kivételével – a kihirdetés napján lép hatályba. Az 50. § (6) bekezdésére 2005. november 1. napján lép hatálya. (2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell.
Meggyes Tamás polgármester
Dr. Marosi György aljegyző
A rendeletet kihirdettem:
200..
……………..-én
. Dr. Marosi György aljegyző *57/2005.(XII.20.) módosító rendelet **43/2007.(VI.21.) módosító rendelet ***80/2007.(XII.19.) módosító rendelet Megjegyzés: A Képviselő-testület a 80/2007.(XII.19.) esztergomi ör. rendeletével a 43/2007.(VI.21.) esztergomi ör. rendeletét hatályon kívül helyezte, ezért jelen rendelet 1. § (1) bekezdése helyébe az eredeti rendelet rendelkezése lépett vissza hatályba.
(3) A SZT-n a 3. § (2) bekezdés e) pontja szerint védelemre javasolt épületek a védetté nyilvánítási eljárás lefolytatásáig nem bonthatók le, átépítésük, bővítésük csak értékvédelmi, műszaki tervdokumentációt is 29
MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK
30
AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 2. SZÁMÚ MELLÉKLET FOGALOMMEGHATÁROZÁS Cégér, cégtábla, cégfelirat
Az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.
Előírt legkisebb telekméret Építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része
Új telek kialakításánál meghatározott legkisebb szélesség, mélység és terület. Az építési hely oldal és hátsókert felőli építési határvonalai és a hátulsó, illetőleg az oldalsóhatárvonal(ak) által közrezárt, építési helyen belüli területrész, melyen belül a telek beépítési mértékébe beszámító épület, építményrész nem létesíthető, terepszint alatti építmény, mélygarázs elhelyezhető. Az építési hely előkerti építési határvonalai – előkert hiányában a telek homlokvonala – és a hátulsó-, illetőleg az oldalsó-határvonal(ak) – utóbbi hiányában a telek oldalhatára – által közrezárt, építési helyen belüli területrész, melyen belül a telek beépítési mértékébe beszámító épület, építményrész elhelyezhető, beleértve a szint alatti építményrészeket is. Az építési hely azon része, mely meglévő védett épület esetén udvarlefedésként beépíthető, de zárófödém helyett kizárólag üvegfedés alkalmazható. Valamennyi építményszint bruttó – falakkal együtt mért – összes területe, melybe nem kell beszámolni a pinceszinten létesített parkoló célú helyiségek bruttó szintterületét.. Zártsorú beépítési módú területen az építési helyen belül oldalsó távolsággal meghatározott, nem beépíthető, vagy kizárólag terepszint alatt beépíthető területrész. Az épület kereskedelmi célú bruttó területeinek összege az épület valamennyi szintjén a parkoló célú helyiségek kivételével. Jogszabály (műemléki védelem, helyi védelem, egyéb jogszabályokban védetté nyilvánítás) alapján védett épület, terület. Fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató reklámberendezés. A reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám. A keretövezet vagy építési övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő vagy azt kiszolgáló épület. Kiegészítő, illetve kiszolgáló épületnek minősül: jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tároló-építmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, árusítópavilon, kazánház. Az építmény valamely záró födémén tetőkert céljából létesített talajréteg. Olyan zöldfelület, mely kizárólag gyepesített és az időszakos gépkocsitárolás, időszakos céljából felülete legfeljebb 20 %-ban műanyagráccsal megerősített, járható felületet alkot.
Építési hely terepszint felett is beépíthető része Építési hely kizárólag üvegtetővel beépíthető része Épület bruttó hasznos szintterülete Épülethézag Épület kereskedelmi célú bruttó hasznos szintterülete Értékvédelem alatt álló épület, terület Fényreklám Vonalszerű fényreklám Fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú (önálló) épület
Földtakarás, tetőkert Gyeprácsos felület Hasznos bruttó szintterület
Az épület bruttó szintterületének azon része, melybe a) a helyiségnek nem számító építményrészek, b) az 1,90 m-nél alacsonyabb belmagasságú helyiségek, c) a pinceszinten elhelyezett gépkocsitárolók és a hozzávezető épületen belüli útfelület nem számítanak bele.
Hasznos mutató
szintterületi
A telken építhető összes hasznos bruttó szintterület (összes építményszint bruttó – falakkal együtt mért - területe) és a telekterület hányadosa.
Hirdetési és reklámcélú Az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, felület szerkezet azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.
31
Homlokzatmagasság
A homlokzatmagasság magassági értéke homlokzatonként számítandó. A homlokzatmagasság értéke azonos az építménymagasság számításánál meghatározott metszésvonal, illetve érintővonal és az adott homlokzat terepcsatlakozás közötti mért magassági értékével. (H). Adott homlokzaton eltérő terepcsatlakozás esetén a homlokzat magasságát az eltérő magasságok számtani átlagértékeként kell számítani (5. ábra). A számításnál legfeljebb két oromfal magasságát figyelmen kívül kell hagyni. A homlokzatmagasság egy homlokzat esetében sem lépheti túl az övezetben meghatározott határértéket.
Kertépítészeti terv tartalma A kertrendezési tervnek legalább M=1:200-as léptékű tervrajzon tartalmaznia kell: a) geodéziai helyszínrajzot b) favédelmi – fakivágási tervet c) a burkolatok, lépcsők, támfalak és egyéb kerti létesítmények – pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó – tervezett helyét, javasolt anyagát és a burkolatok mintametszetét, d) a minimálisan kiültetésre kerülő növények helyét, a cserjefoltok magasságának (magas, középmagas, alacsony talajtakaró) megkülönböztetésével, ezek darabszámát, az ültetésre javasolt fajok megnevezésével, valamint a műszaki leírást. tereprendezési tervet az 1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén. Olyan gazdasági célú épület, melyben a fő termelő tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik elsősorban a hagyományos kézművesség termékeinek előállítására. Az épületben folytatott termelő tevékenység:
Kézműipari épület
a) hagyományos kézműipari b) gépesítés nélküli termelőtevékenység, c) kismértékű gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzően kézműipari tevékenység. Kialakult állapot
A keretövezeti vagyAz építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi építési szabályoknak megfelelően kialakult beépítés.
Kilátópont
Az a közterületi pont, melyről vonzóan tárul fel a város látképe, látványa (panoráma).
Kirakatportál
Az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata, annak szerkezetével együtt.
Közhasználat átadott terület korlátozás nélkül
céljára Telek - erről szóló külön szerződés keretei között - közhasználatra időbeli korlátozás nélkül időbeli megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybe vehető része, .
Közhasználat átadott területek korlátozással
céljára Telek - erről szóló külön szerződés keretei között - közhasználatra megnyitott, általában időbeli gyalogosforgalom által igénybevehető része, mely esetben a közhasználat - biztonsági okokból - időben korlátozott (pl. 22:00-06:00 óra között vagy nyitvatartási időben) és a melyről a tulajdonos és az önkormányzat külön szerződést kötnek...
Közintézmény
Minden közhasználat céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, vagy épület, továbbá a körülhatárolt terület és építményei, kivéve a közüzemi, az ipari, a mezőgazdasági és az egyéb rendeltetésű (nem közhasználat céljára szolgáló) telepeket.
Lakóépület Oromfal
Olyan épület, melyben kizárólag, vagy túlnyomórészt lakások vannak. A nyeregtetős épület végfalának a tetősík és a homokzatsík metszésvonala, illetve a tetőgerinc közötti homlokzata. A kizárólag reklám vagy hirdetés céljára létesített építmény, berendezés, szerkezet, mely épülettől függetlenül kerül elhelyezésre.
Önálló reklámhordozó Portál
Főkapu, díszes főbejárat; üÜzlet utcai része (kirakat és bejárat)
Raktár
Javak átmeneti vagy huzamos tárolására szolgáló helyiség.
Rálátás
Egy adott építményre, tájrészletre nyíló látvány.
Reklám
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § -ának b), g) és m) pontjaiban meghatározott burkolt, gazdasági és összehasonlító reklám, továbbá a politikai reklám 32
Reklámberendezések
Általában a szabadtéri reklámok
Részleges színezés
A homlokzat egészéhez képest egy-egy épületszint, vagy egy-egy rendeltetési egység, üzletrész, portál stb homlokzat-szakaszának eltérő színezése, mely nem azonos az épülethomlokzat egészének egységesen megtervezett, és a terv szerint megvalósult eltérő színezésével.
Szabadtéri reklámhordozó
Reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetőségét jelző eszközöket. Nem tekinthető annak a cégér, cégtábla és cégfelirat. E tekintetben szabadtéri reklámhordozó a) az épületen lévő tető- vagy homlokzati reklám; b) ablakban, erkélyen elhelyezett, c) tűzfalra erősített, d) ingatlanon, kerítésen, támfalon elhelyezett, udvarban álló, e) épületek között vagy út (tér) felett átfeszített; f) szoborra, hídra, oszlopokra erősített; g) vízfelületre épített vagy állandóan kikötött úszóművön elhelyezett; h) az előzőekben felsorolt összes területen állandóan vagy időszakosan kiállított, reklámot hordozó jármű; i) szerelt, festett vagy vetített, tömör vagy áttört, megvilágított vagy világító; j) egyedi vagy csoportos, illetve füzér; színes, egyszínű vagy fehér, rögzített, álló, mozgó, villogó felirat, tábla, piktogram, márkajelzés, embléma, tekintet nélkül tartalmára, anyagára, alakjára, méretére; k) valamint a természetben árucikk formájában kihelyezett tárgy. l)
Szabályozási szélesség
A közterület (meglévő vagy tervezett) szélességi mérete.
Szálláshely-szolgáltató épület
Kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület (gyermek-, diák-, nevelőotthon, kollégium, munkás- és nővérszállás, fekvőbetegek szállásépülete, szülőotthon, szociális otthon, turistaház, fogadó, panzió, szálloda stb.).
Személygépjármű-tároló
Garázs, kocsiszín.
Szintterületi mutató
A telken építhető összes bruttó szintterület (összes építményszint bruttó – falakkal együtt mért - területe) és a telekterület hányadosa.
Támfal
Lejtőn a bevágást megtámasztó létesítmény.
Támfalgarázs
Támfalban létesített személygépjármű-tároló (a lejtős terep hegyfelőli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minősül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem.
Teremgarázs
Több gépkocsi tárolására szolgáló közös légterű helység.
Tetőkert
Az építmény felső födémén kialakított növényzettel fedett terület.
Vegyes funkciójú épület
Több eltérő rendeltetésű rendeltetési egységet magában foglaló épület.
Vendéglátó terasz
Épület földszintjén található vendéglátási egységhez tartozó, közterületen kialakított fogyasztótér
Vendéglátó teraszok A vendéglátó teraszt lefedő árnyékoló-szerkezet, jellemzően vászon és fémszerkezetből árnyékoló berendezései Világító céglogó
A cég hivatalosan bejegyzett emblémáját, piktogramját, márkajelzését, belső világítással bemutató reklámcélú eszköz.
Zöldfelületi mutató
A zöldfelület területének és a telek területének %-ban kifejezett mértéke. A számításnál a zöldfelületnek számított terület legfeljebb 1/3-a lehet nem szilárd burkolattal ellátott terület. 33
AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 3. SZÁMÚ MELLÉKLET ÁBRÁK ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET RÖVIDÍTETT ÖVEZETI JELE a területfelhasználási egység jele (Lk) építési övezet (-OZ-35) kódja
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET
1. ábra
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET TELJES JELE Bm B% Szm Hmax Ém Tt Z% Ta%
Bm
beépítési mód Lk-OZ-35 legnagyobb megengedett beépítési mérték (%) Ém legnagyobb megengedett hasznos szintterületi mutató (m2/m2) legnagyobb megengedett homlokzatmagasság (általános/lejtő felőli) legkisebb és legnagyobb megengedett (m) Építési övezet, építménymagasság (min-max) övezet rövidített jele legkisebb telekterület méret (m2) kötelező legkisebb zöldfelület mértéke (%) legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség mértéke (%)
Szm
H
Tt
Z%
Ta%
Építési övezet OTÉK szerinti jele
2. ábra
rendezett eredeti max.2,5 m
oldal
B%
3. ábra
rendezett terep < 1:3 rézsűmeredekség Ém
rendezett terep < 1:4 rézsűmeredekség Ém
Ém
Ém eredeti terepfelszín <1,50,8 m
<1,50,8 m rendezett terep >1:3 rézsűmeredekség
rendezett terep >1:4 rézsűmeredekség
eredeti terepfelszín
Ém = adott homlokzat figyelembe veendő építménymagassága
4. ábra
1,0 m max: 1,5 m
Beépítés mértékébe nem beszámítandó
beszámítandó
5. ábra
a b H1
H2
H1
H3
H2
H1
H3
H2
b a L Homlokzatmagass H1 + H2 2
L
H1 + H2 + H3 Homlokzatmagasság = 3 H3=0 ha a < L/3 és b < 3,0 m H3≠0 ha a ≥ L/3 vagy b ≥ 3,0 m
AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 4. SZÁMÚ MELLÉKLET TÁBLÁZATOK 1. számú táblázat a telek megengedett legkisebb kialakítható Az építési övezet jele
területe
az épület megengedett
legnagyobb
beépítési szélessége mértéke /mélysége
legkisebb
hasznos szintterületi mutatója
terepszint alatti beépítési mértéke
zöldfelületi mértéke
legkisebb
legnagyobb
Építménymagassága
homlokzat magassága általános / lejtő oldali
m2
m
%
m2/ m2
%
%
Lk-O-25
1500
20/50
25
0,4
35
50
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-O-35
1500
20/50
35
0,6
35
50
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-OZ-45
750
20/40
45
0,75
50
35
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-OZ-50
450
16/30
50 s 60
0,85
55 s 60
30
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-OZ-60
400
16/30
60 s 65
1,0
60 s 65
20
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-OZ-65
300
16/30
65 s 75
1,1
65 s 75
20
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-Zh-65
250
12/17
65 s 75
1,1
65 s 75
20
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-Zu-65
750
20/50
65 s 70
1,1
65 s 70
20
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-Éh-35
750
2030
35
0,5
40
50
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-Éh-60
300
20/20
60
1,0
65
20
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-Éh-75
300
16/20
75
1,2
75
15
3,0
4,5*
4,5/6,5*
s saroktelek esetén * a 41. § előírásainak figyelembevételével
Mm
2. számú táblázat a telek megengedett legkisebb kialakítható Az építési övezet jele
az épület megengedett
legnagyobb
beépítési szélessége/ területe mértéke mélysége
hasznos szintterületi mutatója
legkisebb
legkisebb
legnagyobb
terepszint alatti zöldfelületi építménymagassága beépítési mértéke mértéke % % m
homlokz atmagasság a
m2
m
%
m2/ m2
Vt-Zu-80/1
750
20/50
80/ 100*
1,5 1,7**
100
0
4,5
6,5***
6,5***
Vt-Zu-80/2
750
20/50
80/ 100*
2,0 2,2**
100
0
4,5
10,5***
10,5***
Vt-Z-100
300
Ka
100
1,5
100
0
4,5
5,5***
5,5***
Vt-Z-Tu
400
Ka
80
2,0
80
20
4,5
10,5***
10,5***
Vt-Éh-80
1000
Ka
80
2,2
100
10
4,5
9,5***
Ált: 4,5 Lejtő:
9,5***
s *
saroktelek esetén a SZT szerint meghatározott külön építési hely üvegtetővel való lefedése esetén alkalmazható engedményes érték a (7)-(8) bekezdések figyelembevételével ** közhasználat céljára átadott terület esetén, vagy a (9) bekezdés szerinti esetekben alkalmazható engedményes érték a 7.§ figyelembevételével. *** a 41. § előírásainak figyelembevételével
Ka – kialakult állapot 3. számú táblázat Az övezetbe sorolt terület megengedett legnagyobb terepszint hasznos alatti beépítési szintterületi beépítési szélessége mértéke mutatója mértéke m % m2/ m2 %
legkisebb kialakítható Az építési övezet jele
területe m2
Z-FK Z-KP Ka – kialakult állapot
legkisebb zöldfelületi mértéke %
KA
-
0 / Ka
-
85
15
1000
-
2
-
0
80 4. számú táblázat
Az épített szerkezet feletti termőföld rétegvastagsága 20-30 cm termőréteg 30-80 cm termőréteg 80 cm termőréteg felett
A telepíthető növényállomány szerkezete egyszintes, gyeppel vagy talajtakaró lágyszárú növényekkel borított kétszintes, gyepszinten zárt, cserjeszinten részben zárt növényállomány háromszintes, gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel képzett növénytelepítés
A tetőkert zöldfelületként kialakított összterületéből az előírt zöldfelület számításánál figyelembe vehető % 20% 40% 55%
AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 5. SZÁMÚ MELLÉKLET A) ÖNKORMÁNYZATI ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE hrsz 19837 19838 19839 19840 19843 19844 19841 19842 19829 19858 19836 19835 19920 19921 19922 19923 19924 19925 19926 19927 19928
cím Bajcsy-Zs. u. 21. Imaház u. 2/a Imaház u. 2/b Imaház u. 4. Imaház u. 6. Imaház u. 8. Galamb u. 2/b. Galamb u. 2/a. Török I. u. 10. Lépcső u Lépcső u Bajcsy-Zs. u. 23. Galamb u. Galamb u Galamb u Galamb u Galamb u Galamb u Imaház u 10 Imahaz u. 10. Imaház u 12
B) KÖZÉRDEKŰ RENDELTETÉS CÉLJÁRA KIJEÖLT INGATLANOK hrsz
cím
tömb
közérdekű cél
19835
Bajcsy-Zs. u. 23.
17
19836
Lépcső u.
17
Turisztikai felvonó / látványlift
19839 19840
Imaház u. 2b Imaház u. 4.
17 17
19841
Galamb u. 2/b.
17
19842 19843 19844 19920 19921 19922 19923 19924 19925 19926 19927 19928
Galamb u. 2/a. Imaház u. 6. Imaház u. 8. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Imaház u 10 Imaház u. 10. Imaház u 12
17 17 17 20 20 20 20 20 20 20 20 20
Kulturális központ
Kulturális központ / médiaközpont
tömbszám 17 17 17 17 17 17 17 17 8 15 17 17 20 20 20 20 20 20 20 20 20 C) KÖZTERÜLETI KISZABÁLYOZÁSSAL ÉRINTETT INGATLANOK töm hrsz cím közérdekű cél b 20064 Kálvária körüli 20093/1 Hegytető u. 41. 13 zöldterület és sétány 20074 Becket T. u. 11 rendezése 20091 Becket T. u. 35. 13 Imaház u. 19838 Imaház u. 2/a. 17 szélesítése
ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 6. SZÁMÚ MELLÉKLET BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE
19692 19694 19695 19696 19728 19729 19730 19731 19732 19733 19734/1 19734/2 19735 19736 19737 19738 19739 19740 19741 19742 19743 19744 19745 19746 19752 19753 19754 19755 19756 19787 19788 19789 19790 19791 19792 19794 19795 19796 19797 19798 19799
CÍM Szent Tamás u. 13. Szent Tamás u. 9. Szent Tamás u. 7. Szent Tamás u. 5. Vörösmarty u.14. Madách tér 5. Madách tér 3. Vörösmarty u.12. Vörösmarty u. 10. Madách tér 1. Vörösmarty u. 8. Vörösmarty u. 8. Madách tér Vörösmarty u. 6. Vörösmarty u. 4. Vörösmarty u. 2. Vörösmarty u. 2. Bajcsy-Zs. u. 1. Bajcsy-Zs. u. 3. Bajcsy-Zs. u. 5. Bajcsy-Zs. u. 7. Madách tér Bajcsy-Zs. u. 9. Bajcsy-Zs. u. 11. Imaház u. 1. Madách tér 2. Madách tér 4. Imaház u. 3. Bajcsy-Zs. u. 13. Bajcsy-Zs. u. 25. Bajcsy-Zs. u. 27. Bajcsy-Zs. u. 29. Bajcsy-Zs. u. 31. Bajcsy-Zs. u. 33. Bajcsy-Zs. u. 35. Bajcsy-Zs. u. 37. Bajcsy-Zs. u. 39. Bajcsy-Zs. u. 41. Bajcsy-Zs. u. 43. Bajcsy-Zs. u. 45. Bajcsy-Zs. u. 47.
TÖMB. 31 31 31 31 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 18 18 18 18 18 10 10 10 10 10 10 9 9 9 9 9 9
19800 19801 19804 19805 19806 19807 19808 19809 19810 19811 19812 19813 19814 19815 19816 19820 19821/1 19822/1 19822/2 19834 19835 19837 19838 19839 19840 19841 19842 19843 19844 19846 19847 19848 19892 19893 19895 19896 19902 19903 19904 19905 19906 19907
Bajcsy-Zs. u. 49. Török I. u. 2. Batthyány L. u. 1. Batthyány L. u. 3. Álmos u. 3. Álmos u. 5. Batthyány L. u. 5. Batthyány L. u. 7. Batthyány L. u. 9. Batthyány u. 11. Batthyány u. 13. Batthyány L. u. 15. Batthyány L. u. 17. Batthyány L. u. 19. Batthyány L. u. 21. Álmos u. Álmos u. 2/b. Török I. u. 21. Török I. u 21. Bajcsy-Zs. u. 25. Bajcsy-Zs. u. 23. Bajcsy-Zs. u. 21. Imaház u. 2/a. Imaház u. 2b Imaház u. 4. Galamb u. 2/b. Galamb u. 2/a. Imaház u. 6. Imaház u. 8. Galamb u. 8. Galamb u. 6. Galamb u. 4. Attila u. 13. Attila u. 11. Attila u. 7. Attila u. 5. Vasvari P. u. 31. Vasvari P. u. 33. Attila u. 1-3. Esze Tamás u. 22. Esze Tamás u. 20. Esze Tamás u. 18.
9 9 7 7 7 7 7 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 8 8 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 16 16 16 23 23 23 23 23 23 23 20 20 20
19908 19909 19910 19911 19912 19913 19914 19915 19916 19917/1 19917/2 19918 19919 19920 19921 19922 19923 19924 19925 19926 19927 19928 19929 19932 19933 19934 19935 19936 19937 19938 19940/1 19940/2 19941 19942 19943 19944 19945 19946 19964 19965 19966
Esze Tamás u. 16. Esze Tamás u. 14. Esze Tamás u. 12. Esze Tamás u. 10. Attila u. 8. Attila u. 8/a. Galamb u. 5. Galamb u. Esze Tamás u. 8. Esze Tamás u. 6. Esze Tamás u. 4. Esze Tamás u. 2. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Imaház u. 10. Imaház u. 10. Imaház u. 12. Galamb u. Szent Tamás u. 1. Szent Tamás u. 2. Szent Tamás u. 4. Szent Tamás u. Esze Tamás u. Szent Tamás u. 6. Szent Tamás u. 8. Szent Tamás u. 10. Szent Tamás u. 10. Szent Tamás u. Esze Tamás u. 4. Szent Tamás u. 6. Szent Tamás u. 4. Esze Tamás u. 16. Szent Tamás u. 2. Esze Tamás u. 18. Vasvári Pál u. 30. Vasvári Pál u. 28.
20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 21 21 21 21 21 21 21 21 21 21 21 30 30 30 30 28 28 28
19966 19967 19977 19979 19981 19983 19984 19987 19998/1 19998/2 19989 19990 19991 19992 19993 19995 19996 19997 19999 20001 20007 20008 20010 20012 20013 20015 20018 20019 20020 20022 20023 20056 20057 20058 20059 20060 20061 20062 20063
Vasvári Pál u. 12. Vasvári Pál u. 26. Basa u. 23. Basa u. 21. Basa u. 19. Basa u. 17. Basa u. 15. Vasvári Pál u. 10. Vasvári Pál u. 4. Vasvári Pál u. 4. Basa u. 15. Basa u. 13. Vasvári Pál u. 8. Vasvári Pál u. 6/a. Vasvári Pál u. 6. Basa u. 9. Basa u. Vasvári Pál u. 4/a. Vasvári Pál u. 2. Vasvari P. u. 7. Vasvari P. u. 9. Vasvari P. u. 11. Vasvari P. u. 13. Vasvari P. u. 15. Vasvari P. u. 17. Vasvari P. u. 19. Vasvari P. u. 21. Vasvari P. u. 23. Vasvari P. u. 25. Vasvari P. u. 27. Vasvari P. u. 29. Vasvari P. u. 3. Vasvari P. u. 3. Vasvari P. u. 1. Basa utca Basa u. 7. Basa u. 5. Basa u. 3. Basa u. 1.
27 28 27 27 27 27 27 27 27 27 27 27 27 27 27 27 27 27 27 26 26 26 26 26 26 26 26 26 26 26 26 5 5 5 5 5 5 5 5
AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 7. SZÁMÚ MELLÉKLET HELYREÁLLÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE
TÖMB HRSZ 19729 19730 19732 19738 19743 19752 19791 19794 19807 19809 19815 19816 19837 19838 19842 19843 19844 19847 19859 19860 19861 19863 19864 19868 19874 19883 19886 19895 19896 19900 19908
CÍM Madách tér 5. Madách tér 3. Vörösmarty u. 10. Vörösmarty u. 2. Bajcsy-Zs. u. 7. Imaház u. 1. Bajcsy-Zs. u. 33. Bajcsy-Zs. u. 37. Álmos u. 5. Batthyány L. u. 7. Batthyány L. u. 19. Batthyány L. u. 21. Bajcsy-Zs. u. 21. Imaház u. 2/a. Galamb u. 2/a. Imaház u. 6. Imaház u. 8. Galamb u. 6. Attila u. 31. Attila u. 33. Attila u. 41. Lépcső u. 12. Lépcső u. 10. Lépcső u. 19. Könyök u. 7. Attila u. 21. Attila u. Attila u. 7. Attila u. 5. Bajnok u. 2. Esze Tamás u. 16.
19 19 19 19 19 18 10 9 7 6 6 6 17 17 17 17 17 16 14 14 14 14 14 22 22 22 22 23 23 23 20
19909 19916 19924 19944 19949 19958 19960 19963 19964 19971 19977 19990 19993 19995 19999 20010 20015 20030 20031 20032 20033 20034 20040 20081 20093 19849/3 19877/1 19917/1 19917/2 20041/2 20066/2
Esze Tamás u. 14. Esze Tamás u. 8. Galamb u. Szent Tamás u. 4. Basa u. Perc u. Nap u. Szent Tamás u. 20. Esze Tamás u. 18. Vasvári Pál u. 18. Basa u. 23. Basa u. 13. Vasvári Pál u. 6. Basa u. 9. Vasvári Pál u. 2. Vasvari P. u. 13. Vasvari P. u. 19. Lépcső u. 13/a. Lépcső u. Lépcső u. Lépcső u. 11. Lépcső u. 9. Új u. 5. Lépcső u. 2/a. Becket T. u. 31. Attila u. Lépcső u. 23. Esze Tamás u. 6. Esze Tamás u. 4. Lépcső u. 1/b Becket T. u. 9.
20 20 20 30 29 28 28 28 28 28 27 27 27 27 27 26 26 25 25 25 25 25 25 12 13 16 22 20 20 25 5
AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE HRSZ 19740 19741 19743 19744 19794 19804 19810 19814 19931 19839 20099 (20064) 19738
UTCANÉV Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Imaház utca Imaház utca Kálvária Kálvária Vörösmarty utca
HÁZSZ. 1. 3. 7. 7. 37. 1. 9. 17. kápolna 2/b. kápolna stációk 2.
KATEGÓRIA M III M III M III M III M III M III M III M III M III M II M II M II M III
SZÁM 2288 2288 2289 2289 10192 2301 10713 10274 2328 10704 2333 2334 9479
AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 2. számú függelék NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK JEGYZÉKE MRT SZÁM 8/4,7 8/7 8/4 8/6 8/7 8/8 8/5 8/5 8/5 8/4, 5, 6
LELŐHELY HELYRAJZI SZÁMA 19984, 16245/3út, 19930 19742-19745, 19735 19803út, 19804-19821, 20053-20063, 16612-16614 19803út, 19821/1-19834, 19787-19801, 19786út 19905-19942, 19840-19857 19835-19839, 19758/3út, 19750út, 19728-19746, 19752-19756, 19818, 20065-20099, 20001-20052, 19858-19903 19818, 20080-20099, 20072-20077, 19865, 20052út 19858-19903, 20001-20052, 20065-20073, 16216/út, 16211/1,2,4út, 19803út, 16245/2/3út,
AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 3. számú függelék HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE Értékes utcaképek, „ahol a térfalat alkotó épületek egységes stílust, megjelenési szándékot, vagy hatásukban jelentős hangulati, esztétikai értéket képviselnek”.
HRSZ 19838 19837 19835 19738 19739 19740 19741 19742 19743 19804 19805 19808 19809 19811 19812 19813 19814 19729 19733 19730 19737 19736 19734/1 19732 19731 19728
UTCANÉV Imaház utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Vörösmarty utca Vörösmarty utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Madách tér Madách tér Madách tér Vörösmarty utca Vörösmarty utca Vörösmarty utca Vörösmarty utca Vörösmarty utca Vörösmarty utca
HÁZSZ. 2/a. 21. 23. 2. 2. 1. 3. 5. 7. 1. 3. 5. 7. 11. 13. 15. 17. 1. 3. 4. 6. 8. 10. 12. 14.
Imaház utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca felé Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca felé Imaház utca felé Madách tér felé Madách tér felé Vörösmarty utca felé Vörösmarty utca felé Vörösmarty utca felé Vörösmarty utca felé Vörösmarty utca felé Vörösmarty utca felé
Védett beépítési vonalak Azon beépítéseknél, melyeknél „a beépítési vonal egy sajátos belső logika kifejezője, a kontinuitás fenntartója”. -A Bajcsy-Zsilinszky utca ÉK-i oldala a Madách tértől az Álmos utcáig. -A 19815, 19816 hrsz-ú ingatlanok Batthyány utcai, valamint a 20062 és 20063 hrsz-ú ingatlanok Basa utcai frontjai. -A tervezési terület határát jelentő Batthyány utca túloldalán lévő16227-16229 hrsz-ú ingatlanok Batthyány utcai frontja. A városkép és a táj védelme szempontjából fontos rálátási és kilátási pontok Olyan „jelentős kilátási és rálátási pontok, ahol a táji vagy városképi látványok feltárulása, a hangsúlyokra való rávezetés érték, s ezek fennmaradásáról gondoskodni kell”. A vonatkozó helyi rendelet szerint a „látvány védelme, a látványban megjelenő új építmény esztétikai minőségének biztosítása érdekében az építési hatóság az építési engedélyezési tervhez látványterv készítését írhatja elő”. - Szent Tamás-hegyi Kálvária előtt: a kilátás szöge 120°
- a Szent Tamás kápolna és környezete - a Lépcső utca – Hegytető utca sarkán: a kilátás szöge 120° - a Vörösmarty utca – Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán: a kilátás szöge 120° Helyi egyedi védett ingatlanok Olyan „egyedi épületek, amelyek helyi értéket képviselnek, jellegük kifejezi a város múltjának sajátosságát, kultúráját, hagyományait.” HRSZ 19742 19745 19837 19834 19788 19790 19792 19795 19796 19797 19798 19805 19808 19809 19811 19928 19729
UTCANÉV Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány Lajos utca Batthyány utca Imaház utca Madách tér
HÁZSZ. 5. 9. 21. 25. 27. 31. 35. 39. 41. 43. 45. 3. 5. 7. 11. 12. 5.
Védelmi javaslatok – védelemre tervezett épületek és utcaképek Korábbi tervekben jegyzékbe vételre javasolt épületek, melyek eddig nem kaptak védelmet: HRSZ 19753 19787
UTCANÉV Madách tér Bajcsy-Zsilinszky utca
HÁZSZ. 2. 25.
AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 43. számú függelék HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE HRSZ 19807 19892 19895 19787 19799 20024 19949 19990 19983 20062 20061 20060 20066/1 20055 20048 20044 20043 20079 20054 19911 19945 19918 19906 19905 19917/2 19942 19917/1 19916 19925 19919 19915 19847 19846 20088 20089 19873 19874 20082 HRSZ
CIM Álmos u. 5. Attila u. 13. Attila u. 7. Bajcsy-Zsilinszky u. 25. Bajcsy-Zsilinszky u. 47. Bajnok u. 1. Basa u. Basa u. 11. Basa u. 17. Basa u. 3. Basa u. 5. Basa u. 7. Becket Tamás u. Becket Tamás u. 1. Becket Tamás u. 14. Becket Tamás u. 16. Becket Tamás u. 18. Becket Tamás u. 20. Becket Tamás u. 3. Esze Tamás u. 10. Esze Tamás u. 16. Esze Tamás u. 2. Esze Tamás u. 20. Esze Tamás u. 22. Esze Tamás u. 4. Esze Tamás u. 4. Esze Tamás u. 6. Esze Tamás u. 8. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Galamb u. 6. Galamb u. 8. Hegytető u. Hegytető u. 2. Könyök u. 5. Könyök u. 7. Lépcső u. 2. CÍM
TÖMBSZ AM 7 23 23 10 9 26 29 27 27 5 5 5 5 5 25 25 25 12 5 20 30 20 20 20 20 21 20 20 20 20 20 16 16 12 12 22 22 12 TÖMBSZ.
20039 20036 19976 19935 19951 19932 19940/1 19940/2 19933 19937 19938 16218 19828 19826 19825 19823 19822/1 19822/2 20008 20010 20012 20013 20015 20018 20056 20057 19903 20001 20007 19999 19968 19966 19965 19998/1 19997 19993 19992 19991
Lépcső u. 3. Lépcső u. 5. Nap u. 5. Szent Tamás u. Szent Tamás u. Szent Tamás u. 1. Szent Tamás u. 10. Szent Tamás u. 10. Szent Tamás u. 2. Szent Tamás u. 6. Szent Tamás u. 8. Téglaház u 10/a Török I. u. Török I. u. 15. Török I. u. 15/a Török I. u. 19. Török I. u. 21. Török I. u. 21. Vasvári Pál u. 11. Vasvári Pál u. 13. Vasvári Pál u. 15. Vasvári Pál u. 17. Vasvári Pál u. 19. Vasvári Pál u. 21. Vasvári Pál u. 3. Vasvári Pál u. 3. Vasvári Pál u. 33. Vasvári Pál u. 7. Vasvári Pál u. 9. Vasvári Pál u. 2. Vasvári Pál u. 24. Vasvári Pál u. 28. Vasvári Pál u. 30. Vasvári Pál u. 4. Vasvári Pál u. 4/a Vasvári Pál u. 6. Vasvári Pál u. 6/a Vasvári Pál u. 8.
25 25 27 21 29 21 21 21 21 21 21 27 8 8 8 8 8 8 26 26 26 26 26 26 5 5 23 26 26 27 28 28 28 27 27 27 27 27
AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 54. számú függelék A FELSZÍN FELETTI KÖZMŰ-MŰTÁRGYAK TELEPÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTÁCIÓK KIEGÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEI TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁST IGÉNYLŐ DOKUMENTÁCIÓINAK KÖVETELMÉNYEI SZÖVEGES LEÍRÁS TARTALMI ELVÁRÁSA tervezett beruházás elhelyezkedése Általános leírás közterületi beavatkozás milyensége
KÖZTERÜLETI
burkolatot érint zöldterületet érint növénykárt okoz
BERUHÁZÁSOK
aljnövényzet facsonkítás fakivágás
műtárgy elhelyezés szükséges-e, ha igen, terepszint alatt akkor hol terepszint felett épületen belül Épület homlokzaton tervezett helyreállítás milyensége burkolat helyreállítás zöldkár helyreállítás RAJZI ELVÁRÁSOK Általános tartalmi jelmagyarázat, meglévő és tervezett létesítmények feltüntetése, felszínalatti és feletti műtárgyak jelölése követelmény alkalmazható lépték M 1:1000, 1:4000, Áttekintő helyszínrajz nyomvonal ábrázolás 1:5000 helyreállított felületek jelölése, alkalmazható lépték M 1:500 Burkolatszegélyes helyszínrajz Felszín feletti műtárgy épület, épület bejáratok, kapubehajtók, alkalmazható lépték M 1:100, 1:50 burkolatszél, járdaszél, sarok esetén elhelyezése esetén beforduló), fák, növények, cserjék, füvesített területek, már meglévő műtárgyak ábrázolása Telepítési részlet rajzok felszín felett alkalmazott műtárgy esetén, alkalmazandó lépték M 1:50 annak oldalnézetei, alaprajza kótázva, szín, anyag megjelöléssel, közterületi elhelyezkedés épület feltüntetéssel EGYÉB MELLÉKLETEK típus műtárgy fotója a HÉSZ-ben lehatárolt fotók a helyszínről az épülettel együtt területen belül tervezett műtárgy esetén
AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 65. számú függelék
Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a volt Zsinagóga környékén a városfejlesztési koncepciónak megfelelően médiacentrumot kell kialakítani.
3
1. SZÁMÚ MELLÉKLET 2. SZÁMÚ MELLÉKLET 3. SZÁMÚ MELLÉKLET 4. SZÁMÚ MELLÉKLET 5. SZÁMÚ MELLÉKLET 6. SZÁMÚ MELLÉKLET 7. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK 3. SZÁMÚ FÜGGELÉK 4. SZÁMÚ FÜGGELÉK 5. SZÁMÚ FÜGGELÉK 6. számú függelék
SZABÁLYOZÁSI TERVLAP FOGALOMMEGHATÁROZÁS ÁBRÁK TÁBLÁZATOK ÖNKORMÁNYZATI ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE HELYREÁLLÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK JEGYZÉKE HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE A FELSZÍN FELETTI KÖZMŰ-MŰTÁRGYAK TELEPÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTÁCIÓK KIEGÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEI Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a volt Zsinagóga környékén a városfejlesztési koncepciónak megfelelően médiacentrumot kell kialakítani.
4
