III. évfolyam.
1910. márczius 6.
23. szám.
J ó Szerencsét Műszaki, B á n y á s z a t i é s K o h á s z a t i Heti S z a k l a p . szökésit): Litschauer Lajos,
4v
kir. b á n y a t a n á c s o s .
— szerkesztőség és kiadóhivatal:
Selmeczbánya.
^
Telefon:
^ 3&
.jC. . ^ T ^ k .
4-5. sz. *
^
Megjelenik minden vasárnap. = Előfizetési
* ( 1 )
z
e
k
á r a :
o g y
é v r e
12 k o r .
">flzetés m e g k ö n y n y í t é s é r e havi e g y részleteket is elfogadunk. — o
r
o
n
á
s
*™q^
r
e
v o n a t k o z < i
a l á l r a s o k
r
Jöjjön, g y ő z ő d j é k m e g , h o g y a z
IRINYI-OLAJFÜTÖ fűtőképessége, teljesen korom és koksz-mentes, szagtalan és tökéletes égetése minden versenyt felülmúl. Minden féle vas- vagy cserép-kályhába és konyhatűzhelybe a legcseké lyebb átalakítás nélkül, mint valami kis fiók. betolható. A szén fűtésnél sokkal olcsóbb. Legkényelmesebb fűtési mód. Tetszés szerint szabályozható. A gázfűtés összes előnyeit j L _ , Qfl L-j. nyújtja. Saját szabadalmunk és gyártmányunk. Hídi ŰU KUI. r
Gőzkazánokhoz,
(i-52
lokomobilokhoz és mindenféle ipari, gazdasági czélra és központi fűtésekhez :: való Irinyi-olajfütökröl kívánatra árajánlattal szolgálunk. ::
1,RINYI'Olajfűtő és Lámpa Gyár B u d a p e s t , VII. k e r . , A k á c f a - u t c z a 4 5 . s z . Képviselőket és ügynököket országszerte keresünk.
Díszlővészeti ágyú Szokol Gyula fgg Hl
k, külácsmester találmánya.
M e g r e n d e l h e t ő "a" f e l t a l á l ó n á l , Ára 3 6 0 korona.
Selmeczbányán.
10—13
Súlya 2 3 0 kilogram.
Egy lövés 7 fillérbe kerül. 88888888888888888888888888
888888888888888888888888
i
8
g
Közigazgatási ügyekben «
» ii. ra. h o n o s s á g i , i l l e t ő s é g i , ö r ö k b e f o g a d á s , h á z a s s á g h o z
g
ügyekben,, legmegbízhatóbb
értesitésadással
szolgál.
aluli
séró'l g o n d o s k o d i k .
,
íelmen-
iparengedély meg- | j g Úgyszintén bár-
mely ügynek gyors é s lelkiismeretes lebonyolításáról, valamint a szükséges okmányok
tk
»
(kihirdetés
tés) kivételes nÖsülési engedély kieszközlése, nagykorúsítás, névmagyarosítás, szerzése és közigazgatási
j£
díszpenzáczió
beszerző10-—52
£í
»
rCl I UCD ADMIM k ö z i g a z g a t á s i é s o k m á n y b e s z e r z é s i irodája g » ÍLLLIlLn AnlVllll Budapest, VI., Szondy-utcza 79. sz. g 8
8888X888888888888888888888
888888888888888888888888
JÓ SZERENCSÉT MŰSZAKI, BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATi HETI SZAKLAP. 23. szám.
III. évfolyam. Szerkeszti:
LITSCHAUER
LAJOS
k i r . bányatanácsos. Szerkesztőség
és
_
.
t
Szerk.: 4. Kiadóhiv.: 5.
,
Selmeczbánya
N y o m d a : 29.
minden vasárnap. Előfizetési ára: egy évre 12 KMegjelenik
Az előfizetés m e g k o n y n y í t é s é r e havi l K 1 é s z l e t e k e t is e l f o g a d u n k . A m e g r e n d e l é s r e "nnatkozó a'áirások
A
e g y évre
KÖZLEMÉNYEK
Az . . . 9 é v M a g y a r ország bányamívelésének történetében. — Tudomány-Gyakor
TARTALOM:
lat.
Telefon:
0 kiadóhivatal:
1910. márczius 6.
kötelezők.
A barométer a bányászati
szellőzés
szolgá
l a t á b a n . — S z e m l e . Kőszén- és érczelökészítés. (1 r a j z z a l . ) — Gépészet — Elektrotekntka. — Ve gyesek. — K ö z g a z d a s á g . Közgyűlések.— Mérlegel. Osztalékok. — Piaczi hírek. — Kartelek. — Ver senytárgyalások — Hírek. Személyi hírek. — Híradások. — Bányászetjyesületek. — Társadalmi hirek. — Veqyes inreK. - Mimkasügyek. — Balese tek. — Szakoktatás. — I r o d a l o m . Megjelent köny vek. — Lapszemle.
C S A K I S A FORRÁS
MEGJELÖLÉSÉVEL VEHETŐK ÁT.
Az . . . 9 év Magyarország bányaművelésének történetében. (Minden jog fontartva). (Folytatás a 420. oldalhoz.)
1869. Ajkán, Hantken Miksa véleményezése alapján, budapesti nagykereskedőkbői alakult társaság a szénre kutatás jogát megszerzi s a fekütelepet egy táróval és egy aknával megnyitja. Annavölgyön illetve Sárisápon az 1868-ban, Drasche Henrik birtokába jutott szénterületet a »Pesti Kőszénbánya- és Téglagyár-TársulaU megvásárolja. Diósgyőrött a Wiesner- és Scheuchenstuel-bányákban termelt szén szállításának egyszerűbbé tételére a 2320 m. hoszszú Graenzenstein altáró kihajtását kezdik meg. Dorogh szénbányászata bérletének a leg nagyobb részét a »Pesti Kőszénbánya- és Téglagyár-Társulat* veszi át Drasche Henriktől. Marosujvárott a márgakőzetből nyitott új bánya számára külön járó- és szellőző-akna lemélyítését kezdik meg. A sónak a Maroson való szállítását a hajókkal együtt, magánvállalkozók veszik át. Gyógyszertárat szerveznek. Nagybánya-Keresethegy vízemelésének ügyét még az országgyűlés is tárgyalja s hoszszabb irásos polémiát támaszt, amelyben Stoll Károly képviselő, Kosztka János és mások igen élénken részt vesznek. Pécsett és környékén öszszesen hét bánya tulajdonos, köztük a »Dunagözhajózási Társaság« is foglalkozik a szén telepek kiaknázásával. Rudán a Mihály-ér 100 öles mélysége másod szor van mívelés alatt. Első mívelői a rómaiak voltak. Salgótarján ban a salgói bányák megnyílnak. Selmeczbányán bányászati és koháJó S z e r e n c s é t III. 2 3 .
23
436
szati egyesület alakul. Főbányagróf: Br. Mednyánszky Dénes. Somodin több földbirtokos és kassai polgár érdeklődvén a barnaszén előfordu lása iránt részeket és mélyfúráshoz való szereket vásárol és egy Past nevű mellékvölgyben néhány ölnyi mélységre hatol le, lóval haj tott géppel, de minden eredmény nélkül. Steierlakon a Hildegard- és Frigyes-aknákat mélyíteni kezdik. Szászváron a szénbányák Miesbach Alajos birtokából, aki azokat 1849. évben létesítette, a »Pesti Kőszén bánya- és Téglagyár-TársulaU tulajdonába mennek át. Tokod szén bányászata bérletének a legnagyobb részét a »Pesti Köszénbánya- és Téglagyár-TársulaU veszi át Drasche Henriktől. Újbányán a malomkőhegység irányában, az altáró szintjében hajtott vágattal felhagynak. Vashegyen a bányabirtok részesei: a kincslár a Czékus-család, a Ploszkói Vasgyár Társulat és a Gerlicz-Tapolcsányi Vasmü-Egylet. A fejtés keresztvájásokkal. omlasztással és pilléres fejtés alkalmazásával folyik. Zsílvólgyben a szénmedenczét a m kir. földm. ip. és keresk. ügyi ministérium megbízásából Dr. Hoffmann Károly és K. Winkler Benő vizsgálják meg. A szénterület középső emeletén a bányamivelés már folyamatban van. A »Hatalmas telepet* a ^Brassói Bányatársu lat* behatóan megvizsgálja. A kincstári telep fööszszLtének feltárására és kiaknázására az előmunkálatok serényen folynak. 1879. Akna-Szlatinán az 1808. évben megnyitott Lajos-bánya a fejtés kezdetén áll. E bányában láthatók azoknak a vízbetöréseknek a nyomai, melyek a megkezdett míveleteket oly nagy mértékben vesze delemmel fenyegették. A Miklós-Kunigunda bánya teljes üzemben van; e bányát két aknája telepítése után azonnal üzembe helyezték. A Mik lós-aknával 80 m.. a Kunigunda aknával 30 m. mélységben érték el a sótelepet. A Miklós-Kunigunda bánya mélysége 130 m. Szállító és víztől-mentesítő gépek szerelését tervezik. Bánya-Szalónakon antimoncrudumot termelnek. Deésaknán a Ferdinánd bányát a lefejtésre eré lyesen folytatott munkával előkészítik; a Lajos tárót november hónap ban megnyitják. Dognácskán az »0sztrák Államvasút Társaság« 1955-ben szervezett főlisztlartóságát feloszlatják és az erdészeti és uradalmi szakot az oraviczai, a bányászati és kohászati szakot pedig a resiczai főtiszttartósághoz osztják be. Dragomer vidékét Dr. Tielze E. geologiailag megvizsgálja. Fuczebáján a bányák nagyon szomorú állapotban vannak. A JVlária-Lorefto, Andreas- és Mathias-tárók teljesen öszszeomlottak, a Sigismundi részben beomolva, részben beiszapolva van. Hodrusbányán jan. 9-én a m. kir. Lipót- és Lili-aknai művele teken és a társulati Nepomuk-János-tárón, aknaácsolat égése folytán húsz ember, köztük Nagy Géza kir. bányatiszt, elpusztul. Körmóczbányának Nándor altárójára vonatkozó Wiesner-Busegger-féle terve zetet a kormány érdemlegesen tárgyalja. A törvényhozás 25.000 flot engedélyez az altáró hajtására. Pech Antal bányaigazgató az aliáró
437
tervezetét kimerítő jelentésben helyesli és annak tengelyvonalát meg állapítván, kivájására öszszesen 1,599.998 frt 02*5 kr. költséget irányoz elő. 1802-től 1879-ig a körmöczbányai állami bányászat, a kincstárnak 2,245.059 frt. veszteséget okozott. Június hó folyamán a IV. sz. szel lőző aknát újra nyitják és ácsolják és e közben a II. sz. szellőző akna víztől-mentesítését is előkészítik. A Zsigmond-György bányatársulat veszteségben van. Körmöczbánya város és a bányakincstár között 250 év óta húzódó birtokper, július hó 1-én Majlát J. kormánybiztos köz vetítésére véget ér akként, hogy a kincstár elnyerte a kivánt 5000 hold erdőt, a város pedig viszszakapla 17855 holdnyi lekötött birtokterüle tét. Deczember 31-én, a már 29-én észlelt talajsülyedés oly erővel indul meg, hogy a szilveszter-éjjeli istentiszteletet a plébánia-templom ban már nem lehet megtartani. A jelentkező veszedelmet a város már deczember 30-án bejelenti a főispánnak, kérvén szakértő bizottságnak a kiküldését. Kőrösmezőn, máramarosszigeti és körösmezei lakosok ból álló társaság petróleum után kutat. Magurkán 19 bányatelek és több szabadkutatás van a kincstár s vele együtt a Geramb János József-féle bányaegylet birtokában. A kincstár / részt, az egylet / részt bir. Az üzemet egy altiszt vezeti. A Russegger-táró aranyat vivő érczerét keresztezik. Marosujvárott az ó-bányák számára, a márgakőzelben uj aknát létesítenek; a harmadik gőzlokomotivot beszerzik; fűtőházat építenek; a vendéglőt kibővítik. Nagy-Almás hoszszú ideig szünetelt bányászatát Slach Frigyes cs. kir. építő-tanácsos, bécsi lakos, újból mívelés alá veszi. A bányavállalat központja a Mindszent-bánya. Az 18ö3. évben végzett és ekkor hiábavalónak bizonyult kísérlet után újra hozzáfognak a táró megnyitásához, amely alkalommal kitűnik, hogy a felső szintek már mind le vannak fejtve s csak a mélységnek víztől mentesítése vezethet m i g czélhoz. A mélység megvizsgálása jobb jövőt enged remélni. Mély-tárónak a hajlását a helyi viszonyok nem engedik meg; ezért akna mélyítéséhez folyamodnak. Rozsnyón a teléri és két ormai antimonbánya, melyek 1823. és 1830. között igen jöve delmezők voltak, bányatár.-ulat kezén vannak. Kénesőérczeket egy bányában sem termelnek. A Nadabula felé eső oldalon az Aurelia bányában vaskövet termelnek, amelynek telepein szórványosan nikolés kobállérczek is fordulnak elő. A fürdői oldalon a Mária és Aloizia vask''>ljányákban. a vasércz odoraiban »vuluyn« fordul elő. A Szadlovszky bányában szép és nagy »telraedrit« kristályokat ta.álnak. Sel meczbányán a 11. József-alláró vajasát befejezik. Bányaigazgató: Pech Antal minisleri tanácsos. Somodin egy metzenzéfi aczélgyár-konzorczium kívánja a barnaszéntelepet értékesíteni. A tár.-ulat Tamás Mátyás soniodi plébános elnöklete alatt megalakul, de eredménytelen munka (sok aknácskának lemélyítése és egy tán nak hajtása) ulán megszűnik. A munka 1885-ig szünetei. Szomolnokon a réz kiejtésének koksz haszS 2
3 7
5
37
23*
438
nálása mellett való olcsóbbá tételét ajánló javaslatra, a kormány Dr. Schenek Istvánt a vegyelemzésekkel megbízza. A munkálat eredménye az, hogy a vasnak a kokszszal elegyes alkalmazása mellett a vasban való megtakarítás 3 3 % - Húsvét vasárnapján az Ó-Kamara nevű fejtőhelyről bányatüzet jeleznek, amely 4000 frt. kárt okoz. (Folytatjuk.)
Tuöomány-Syakorlaí. A barométer a bányászati szellőzés szolgálatában. Irta: Herwer/en
L. oki. mérnök.
(Folytatás a 422. oldalhoz.)
A barométer- és hőmérséklet-méréseket erre a külön és a bánya különböző pontjain, a kihúzó akna közelében végezték. A mérések ered ményei a következő táblázatba vannak öszszefoglalva. Ezt a tábláza tot könynyen meglehet érteni, s csak azt kell itt még megemlíteni hogy a mm. kénesőoszlop-értékkel talált depreszszió, mm. vízoszlop értékre való átszámítása a következőleg történik: 760 mm. kénesőoszlop, 1000 mm. vízoszlopnak felel meg, 1 mm. kénesőoszlop. 13 6 mm. vízoszloppal egyenlő. Hely
1. 2. 3. 4. 5. 6. 8. 9. 10 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
t.
tn.
9-2 8-6 9-2 8-6 92 86 9-2 86 92 86 92 8-6 92 8 6 92 86 92 86 9-2 86
21-7 22-6 184 192 96 101 98 11 0 97 97 108 9-4 100 99 11-2 103 99 103 100 10-8
P-
746-3 742 4 7463 742 4 7463 742-4 746-3 742 4 746 3 742 4 746;3 742-4 740-3 742-4 7463 742 4 746 3 742-4 746-3 • 742-4
Pa.
77114 767-24 773 54 769-64 77355 76964 775-96 772-04 773-55 769.65 775 94 772 06 773-54 769 64 775-94 77205 773-54 76964 77595 772 04
h.
Pn—P
2484 24-84 27-24 27-24 27 25 27-24 29-66 29 64 27 25 27-25 29-64 2966 27-34 27-24 29-64 29 65 27-24 27 24 29 65 29 64
'
27 6 27-6 30 0 30 0 300 30 0 32-4 324 300 300 32-4 32-4 300 300 32-4 32-4 30 0 300 32-4 32-4
H. 2-76 2-76 276 2-76 275 2 76 2-74 2-76 275 2-75 2-76 2 74 276 2-76 2-76 2-75 2 76 2-76 2-75 2-76
h.
36-3 36-3 363 363 3626 36-3 36-2 363 36 25 36-25 363 362 36-3 363 36 3 . 36-2 36-3 363 3625 363
439
A táblázatban és a számításokban a következő jelölések vannak használva: Q = levegőmenynyiség / perez, m -ben, p ±= barometer-állás a külön mm. kénesőoszlop-értékben, p = barometer-állás a bányában mm. kénesőoszlop-értékben, p„ — normális barometer-állás — 760 mm, t — hőmérséklet a külön. t - hőmérséklet a bányában, t„ — normális hőmérséklet = 0° C, d = külömbség t — t, o — külömbség p — p, H aerosztatikus nyomásmagosság; 1 mm. kénesőoszlop 10 m-re h — depreszszió mm. vízoszlop-értékben, V — 1 kg. levegőnek a volumenje a külön, V = 1 kg. levegőnek a volumenje a bányában, y — 1 kg. levegőnek a normális volumenje 760 mm baro meter-állás és 0° C, mellett, s — 1 m . levegőnek a külön mért és feáf.-ban kifejezett súlya, S — 1 m . levegőnek a bányában mért és fc^.-ban kifejezett súlya, s 1 m' . levegőnek súlya (normális), 760 mm. barometerállás és 0° C. mellett. A szóban forgó esetben a depreszsziót a tüzelés lényegesen emeli. Az átlag-hőmérséklet, amint az a fenti táblázatból kivehető, közelítő leg -f- 10° 6. körül van. A közét hőmérséklet, amelyet 1 m. mély fúrtlyukakban, különböző helyeken mértek, a következő volt: 3
n
B
n
D
D
o
3
s
n
6
0
1 2 . 3 4 5
9-8° 102 101 99 10-0 Átlag
C » » » »
100° C
Ama napokon, amelyeken a táblázatba besorozott eredményeket meghatározták, a külső levegő hőmérséklete + 8*6 és 9 2° C; a tüzelőhely fölött elvonult levegőnek a 276 m. mélyszinten mért hőmérsék lete, + 2 l 7 és 4 - 22 6° C volt. A kőzet hőmérsékletet kiegyenlítő hatása következtében tehát csakis a 0'4—2'2° C különbségnek megfelelő csekély levegő-áramlások alhattak elő. A tüzelés azokat azonban a -
-
-
21-7 — 9-2 = 22-6 - 8 6 Középértékkel = fokozhatta.
12-5° C 14-0° C 13-25° C
.
440
Ezen, közelítőleg + 1325° (7-al értékelt hőmérséklet-emelkedés a megállapított depreszsziónak az értékét, vagyis a h = 3 6 3 mm. v. o.-t megközelíti. Miután továbbá a beeső levegő, a bánya kőzetének hőmérsékle tét kiegyenlítő hatása következtében, úgy nyáron, mint télen, átlag -f- 10° C körül van, feltehető, hogy egyenletes tüzelés mellett a hő mérséklet 20° — 10° = + 10° C-el fokozható lesz. Csak ha a külső levegőnek a hőmérséklete + 20° C-nál magasabbra emelkednék, tör ténhetnék meg az, hogy a bányában a levegő-áramlás, a tüzelés daczára megfordulhatna. A levegő hőmérsékletének öszszesített adatai, az alábbi táblázatba vannak őszszefoglalva. ± C° t. + 10° tüzelés — 10 + 20 + 30 25 — 5 + 15 20 ± 0 + 10 + 5 + 5 "T" 15 ± o + 10 + 10 — 5 + 15 • + 10 — 10 + 20 - r 10 3
A levegő menynyiségét nyáron perczenként -f- 500 m -el, novem berben pedig -f- 530 m - e l mérlek. A Q — 530 m és h — 3 6 3 mm. v. o. értékekből a bánya ekvi valens tágassága is könynyen meghatározható: a = 0-56 w . Ez a szám az első pillanatra kissé alacsonynak látszik; ha azon ban figyelembe veszszük, hogy a vágatok keresztmetszése, középérték ben alig több 2 5 «* -nél, úgy azt, más bányákkal való öszszehasonlítás útján mégis el kell fogadni, mert hiszen az ekvivalens bányatágas ság, a levegő utvonalának hoszszuságát egyenlőnek véve, a kereszt metszet köbével emelkedő. 3
3
2
2
(Folytatjuk.)
Szemle. Kőszén- és érczelőkészítés. I *
e v á , t
I h e n g e r . A rolysius (Jvasöntőmű és gépgyári czég Dessauban, hoszszabb praktikus munka révén sajátságos törőhenger-tipuszt konstruált, amely miután a gyakor latban is bevált, a részletesebb ismertetést megérdemli. A törőhengerek czélját a bányász-szakember ismeri s azt is tudja, hogy ezen elő készítőgépekre, csak bizonyos nagyságú darabokra előtördelt kövek,
441
érezek, stb. adhatók fel, további felaprózás végett. A Polysius-féte gép két főalakban, kettős és egyszerű törőhenger módjára épül és vagy ke ményebb, vagy lágyabb anyagok elaprózására szolgál. A kettős törőhengernek a konstrukezióját, (L. a becsatolt 1. sz. rajzot.) amenynyi ben az keményebb anyagok (érezek) elaprózására van rendelve, követ kező konstrukczió-részletek jellemzik: Főalkotórészét egy szilárdan épült állványzat képezi, melyben két hengerpár egymás fölé. van sze relve. Minden hengerpár egy-egy szilárdan és egy beállítható módon ágyazott hengerelemből áll. Az eltolható csapágyakra ható erős ütköző
1, s z á m ú
rajz.
rúgok, a mozgatható hengert, a stabil csapokban ágyazott henger felé szorítják, ami által az elaprozáshoz megkívánt nyomás előáll. Ha ke ményebb tárgyak, esetleg szerszám- vagy vasdarabok kerülnének a törőhengerek közé, a rugók engednek, a mozogható henger kitér és a, henger törése ki van kerülve. Az ütköző rugóknak a feszülését és a hengerek törőfelületeinek egymás között való távolságát, a beállító szerkezet közvetítésével, üzemközben akadály nélkül lehet szabályozni. Miután a felső hengerpár rendesen az előtördelés munkáját végzi, itt a hengerközt is nagyobbra kell venni, mint az alsó hengerpárnál. A felső hengerek vagy simák, vagy fogazottak, vagy bordázottak. A foga zott és bordázott fölületű hengereknél a feladott tördelek hamarább kerül a törőszerkezet hatáskörébe, miért is az ily törőhengereknél a
U2
teljesítő-képesség is nagyobb. Az alsó hengerek többnyire sima felü letűek, vagy legalább apróbban fogazottak, illetőleg gyengébben bordázottak mint a felsők. Mindegyik hengerpárnak más a forgássebessége úgy, hogy a feladott tördeléket nemcsak szétnyomja, hanem szét is morzsolja. Ha csak törésre kívánjuk a gépet használni, mind a két hengerpárt egyező forgássebességgel járatjuk. A szilárdan ágyazott hen gereket külön, a laza hengereket külön tranzmiszsziós mekhanizmus hajtja, mint az a becsatolt rajzból is kivehető. A hengerek köpönyegei kokkila- vagy áczélöntvényből készülnek és kiválthatók. A kiváltás az oldalon való kitolás útján történik, A hengerek köpönyeg-felületének alakját az elaprózandó anyagok szabják meg. Koksz, kőszén, kősó s hasonlók elaprózására a csúcsokkal és élekkel felszerelt (1. a 2. sz.
rajzot) türőhengerek vannak rendelve, melyek úgy vannak egymás fölé ágyazva, hogy az egyiknek csúcsai, a másiknak éleivel szemben álla nak, minek következtében a feladott tördeléket szétrepesztik ugyan de nem törik egyúttal porrá. Közönséges aknaszénnek, vagy aszfaltnak széttördelésére, a 3. sz. rajzban bemutatott hengerköpönyeg-alak a leg alkalmasabb, mert a tördeléket nem zúzza, hanem szakítva aprózza. A 4. sz. rajzban bemutatott agyaghengerlő, valamint a fogazott és bor dázott hengertipusok a bányász-szempontjából kevésbé érdekesek, mert inkább lágyabb, illetve porhanyóbb nyersanyagok, mint kemény érezek elaprózására valók, amely czélra jobb szolgálatot tesznek a 1. sz. rajz ban jól látható sima felületű türőhengerek, amelyek kokilla- kemény öntvényből készülnek és első sorban érezek szétaprózására vannak ren delve. Miután ily törőhengerek darás- és lisztszerű tördeléket bőven
443
szolgáltatnak, jó ha pofás-törők és finomra törő malomszerű konstrukcziók közé vannak beiktatva. A gyártó czég, mint kezdetben is meg említettem, egyszerű törőhengereket is konstruál, amelyek azonban természetesen kevesebbet is produkálnak és míg azok első perczenkét 100 fordulatszámmal járnak és 2000—8000 kg. anyagot tördelnek el órán két, és 5—14 lóerőt fogyasztanak, addig ezek csak 35—65 fordulatot tesznek, megfelelőleg kevesebb anyagot apróznak el és kevesebb erőt követelnek. Lts.
GéüéSZCt,
Grafit mint kenöszer. A mesterséges gralilot ujab-
! ban új, a kenőszeriparban igen jól hasznosítható alakban kezdik forgalomba hozni. Tudvalevő dolog, hogy a grafitot, olajjal keverten azért nem igen lehet kenőszerül használni, mivel a grafil. az olajból hamarosan kiválik és a fenékre száll. E bajon az Acheson Graphite Company az által segít, hogy a grafitot, tanninnak vizes oldatában feloldja. A grafit ez által az oldatban anynyira tökéle tesen eloszlik, hogy oldó-folyadékával együtt a legfinomabb szűrőn is átmegy. Ha szűrés előtt kevés sósav kerül az oldathoz, a szűrőn csak a tiszta folyadék megy át, mig a grafit viszszamarad; csakhogy ez a viszszamaradó grafit oly finoman eloszlott állapoiban van, hogy vízzel és olajjal igen könynyen öszszekeverhető s így kenőszerek készítésére is alkalmas. Az ily módon előállított grafitos kenőszert, a feltalálók, >Dfeflocculated grafité«-nek nevezték el. Benjámin C. H. tanár kísérle tei szerint az új grafitos-kenőször igen jól használható. (Technische Rundschau. 1907.) Ob. (5).
Elektrotektlika. I
H
u
S °
Helberger (G. m. b. H.) féle transz-
! formator-olvasztó-kemencze. A kemencze villamos ellentállással dolgozik. A tégely belsejében uralkodó hőmér séklet 200—300°-al magasabb mint a külső felületen, amiáltal a meleg nek tökéletesebb kihasználását érik el. A hőmérséklet igen gyorsan emelkedik; 290 Amp.-rel 88 Volt mellett a 3000"-os hőmérsékletet valószínűleg meglehet haladni. A réz 1 kg.-jának megömlesztésére 4 első-pereznyi idő elegendő. A kvareznak a megömlesztése szintén igen könynyen történik meg. A kemencze olcsón dolgozik, üzemét köny nyen át lehet tekinteni; tartóssága feltűnő, üzemének biztonsága meg lepő. Laboratóriumi czélokhoz igen ajánlható. (Elektrochem. Ztg. 1909. 16.) Cz. (3.)
VeffVeSek
^ geológia magyar halottai. A Földtani Köz__ I löny legutóbb megjelent számában Dr. Papp Károly a ^Geológia halottairól 1909-ben« czim alatt értékes tanulmányban számol be a geológia s vele a bányászat múlt évi veszteségeiről és i
444
elősorolva e tudományágak múlt évben elhunyt mívelőit, ezek között sajnos igen sok magyar geológus halálát is regisztálni kénytelen. Dr. Papp öszszeállításából nagy sajnálattal látjuk, hogy »a lefolyt eszten dőben bőven aratott a halál fagyos keze szaktársaink körében.«• íme a szomorú névsor: Bernhard Meyners Henrik paleontológus (szül. 1853.); Brezina Arisztides dr. mineralogus és petrografus (1848.); Cornu Félix dr. mineralogus (1882.); Böckh János geológus, a m. kir. földtani intézet ny. igazgatója, a selmeczbányai m. kir. bányászali akadémia volt növendéke (1840); Cserháti Sándor agrogeologus (1852.); Dalmer K. dr. geológus (1855.); Dohrn Antal Félix paleontológus (1840.); Frazer Persifor geológus (1844.); Gottsche K. dr. geológus (1855.); Güll Vil mos agrogeologus (1876.); Hanusz István geológus (1840.); Hoffmann Ferencz bányász és geológus, a Dunagőzhajózási Társulat pécsi bányá szatának mérnöke és felügyelője (1833.); Hudleston Wilfrid geológus és pateontológus (1828.); Kinahan György Henrik geológus (1829.); Lambert Guillaume bányageologus (1817.); Leonard Hugó geológus (1841.); Lorenz Tivadar dr. geológus (1875); Matteucci Viktor Rafael vulkanogeologus (1861.); Nikitin Sergej Nikolajevics geológus (1850.); Paquot Remy bányász (bányaigazgató) és geológus (1822.); Pernter József Mária geofizikus (1848.); Plagemann A. dr. zimogeologus (1858.); Price Hilton Frigyes György geológus (1842.); Reade Tamás Mallard geológus ( 1 8 3 2 ) ; Schenek István dr. a selmeczbányai m. kir. bányá szati és erdészeti akadémia ny. tanára, s kémikus (1830); Seeley H. G. paleontológus (1839.); Spandel Erich paleontológus (1855.); Stanley Ford Vilmos geológus (1828.); Stearns Róbert E. C. geológus (1826.): Smeysters József bányafelügyelő, bányageologus (1837.); Sellemy Geyza bányatanácsos, bányageologus (1849.); Sterényi Hugó dr. geológus (1857.); Turley B. bányamérnök (1831); Whiteaves Frigyes József dr. paleontológus (1835.); W y s e Bonaparte Napolen hidrografus (1844.); Zlatarsky György dr. geológus (1854.) Lts.
Közgazöaság. KöZffVÜlések
I
^ Csáky László gróf prakfalvi vas- és
2_ !_| aczélgyár r.-t. szombaton, február hó 19-én délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek napirendjén kizáróan új igazgatósági tagok választása s illetőleg az igazgatóság kiegészítése volt. Megválasztották Wickenburg gróf volt kereskedelmi államtitkárt, ifj. Tolnay Lajos országgyűlési képviselőt és Langen H. Gottfriedet Bécsből. A rendkívüli közgyűlést következő igazgatósági ülésen elnöklő Rosenthal Hugó alelnök meleg szavakkal emlékezett meg a közelmúlt ban elhunyt Gsáky László gróf igazgatósági elnök érdemeiről és uj el-
445
nőkül Wicfcenburg Márk grófot ajánlotta, aki egyhangú megválasztá sából kifolyólag az elnöki tisztet elfogadta. Ugyanekkor megelégedéssel konstatálták, hogy az általánosan roszsz konjunktúra mellett is az üzletmenet ez évben a múlt évihez viszonyítva élénkebb lendületet vett és elhatározták, hogy az ügyvitelt a jelenlegi irányban a legenergikusabban folytatják. A részvénytársaság prakfalvi öszszes üzemeiben je lenleg körülbelül 300 munkást foglalkoztat, ami mindenesetre jelentős tényező a Szepesföld iparában és így kívánatos, hogy az illetékes kö rök támogatása mellett eme törekvő fiatal s a hazai szerszámaczélgyártás terén egyedül-álló vállalat minél jobban fellendüljön, lekötvén ezáltal a szepesi hazafias, de az ottani kedvezőtlen ipari viszonyok foly tán az Amerikába való kivándorlásra amúgy is erősen hajló munkás népet. Bp. (44). — A S a l g ó t a r j á n i K ö s z é n b á n y a R.-T. február hó 24-én tartotta 42-ik 'rendes, most ünnepi közgyűlését. Chorin Ferencz főrendiházi tag elnöklésével. A társulat ezt az alkalmat ragadta meg arra, hogy ünnepelje elnökét, jubiláris évfordulóján, aki harmincz év vel ezelőtt lépett a vállalat kötelékébe. A közgyűlésen 96 részvényes jelent meg, akik 224 szavazat képviseletében 36677. részvényt tettek le. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentése, — amely a közgyűlés első tárgya volt, •— részletesen ismertette a társulatnak az 1909. üzlet évben kifejtett nagyarányú tevékenységét. Az igazgatóság jelentése sze rint az üzleti év pénzügyi eredménye az öszszes rendes üzleti kiadások levonása után, az 1908. évről áthozott 463.319 korona 99 filléren felül 5,139.983 korona 21 fillérrel zárul. Adók fejében 480.370 korona 58 fillér megy ebből levonásba. A gépek, eszközök és egyéb üzleti fölszerelések elhasználása folytán beállott értékcsökkenés 1,000.000 koronát tesz. A fönmaradó öszszegből a tartalékalapra 300 ezer korona, az igazgató ság és tisztviselők jutalékára 365.961 korona 26 fillér fordítandó. A fön maradó öszszeghez hozzáadva az 1908-iki év áthozatalát, 3,465.971 ko rona 36 fillér áll a részvényesek rendelkezésére. Az igazgatóság javavasolja. hogy részvényenkint 32 korona osztalékot adjanak, a fönmaradt 576.971 korona 36 fillér vezettessék az 1910. év számlájára. A jelentés Chorin Ferencz jubileumáról imigyen emlékezik meg: Társulatunk az idén ünnepet ül. Harmincz esztendeje annak, hogy Chorin Ferencz dr. főrendiházi tag. kiben elnökünket tisztelhet jük, társulatunk kötelékébe lépett. Munkában és gondolatokban gazdag életéből egy emberöltő fáradhatatlan munkásságát szentelte társula tunknak. Közéleti működéséről, arról, hogy politikai téren, hogy vált hivatott tényezővé és konczepczióiról, melyekkel mint a magyar gyár ipar vezére az ország közgazdasági fejlődésének igyekezett irányt és lendületet adni; a közélet emberéről, a mely egyéniségének leginkább karakterisztikonja. szólani nem a mi tisztünk. Mi csak arról a tevé kenységről akarunk megemlékezni, mely társulatunk körén belül íolyt le. Három évtized óta áll társulatunk élén s irányítja annak üzleti politi káját. Munkásságának legkiemelkedőbb pontja, hogy a társulat érdeke inek hűséges szolgálalát öszsze tudta egyeztetni a magasabb szempon tok érvényesítésével. Ő tette azt, hogy a salgótarjáni társulat története nem pusztán egy ridegen vezetett vállalat terjeszkedésének, egyre erős bödő üzleti eredményeinek öszszefoglalása, hanem egy darab kultúr történet is. Szerény kezdetekből fejlődött ez a társulat Magyarország legelső iparvállalatainak egyikévé. Több mint tizenkétezer munkáskéz-
446
nek adunk ma kenyeret. A magyar ipari közéletnek súlyban és tekin télyben egyre növekedő tényezőjévé fejlődtünk, évenkint sok milliónyi megrendelést juttatván a magyar iparnak. De a mi legnagyobb büsz keséggel tölt *el bennünket, az a tudat, hogy minden darab föld, melyet társulatunk számára lefoglaltunk, egyszersmind a magyar kultúra hódí tását is jelenti. S hogy ez így volt. hogy társulatunk fejlődésének tör ténete ezer meg ezer szállal kapcsolódott a magyar közgazdaság és kultúra nagy ügyéhez, hogy ennek magas szempontjai üzleti vezeté sünket is befolyásolják, ez elsősorban az ő müve, ez teszi a mi elnö künk személyét előttünk oly megbecsülhetellenné és ezért ragadjuk meg örömmel ez ünnepi alkalmat, hogy érzéseinknek kifejezést adjunk. A jelenléshez szót kért Beöthy Pál dr. részvényes, a ki rendkívül m e leg szavakban utalt arra, hogy Chorin Ferencz lőrendiházi tag 30 esz tendeje lépett a társulat kötelékébe és megragadta ezt az alkalmat arra, hogy kiemelje az elnöknek a társaság fölvirágoztatása körül szer zett érdemeit. Chorin Ferencz elnök mélyen meghatva mondott kö szönetet az ováczióért és az elismerést a társulatra hárította át, a melynek minden tagja a legnagyobb odaadással teljesítette kötelességét és egész lelkével csüng a társulat fejlődésén. A közgyűlés ezután egy hangúlag tudomásul vette az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak jelentését és hozzájárult az igazgatóság ama javaslatához, hogy a 32 korona osztalék 1910. márczius hónap első napjától kezdve az 58. számú szelvény bevonása ellenében kerüljön kiűzetésre. Ezután meg adták az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak a fölmentést, a mivel a közgyűlés véget ért. Bp. (47). — Az Esztergomvidéki köszén bánya R.-T. márczius hó 15-én déli 12 órakor a társulati irodában, (Budapest, József-tér 10 sz.) tizenharmadik rendes közgyűlését tartja a következő napirenddel: 1. Az igazgatóság jelentése az 1909. évi de czember 31-én lezárt évről és a zárószámadás előterjesztése; 2. A fel ügyelő-bizottság jelentése; 3 . A zárószámadás jóváhagyása, és úgy az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság részére adandó felmentvény iránti határozat. 4. A felügyelőbizottság megválasztása. (Felkéretnek a t. cz. részvényesek, részvényeiket a közgyűlésben való részvétel ezél jából, bezárólag f. évi márczius hó 7-ig Budapesten a társulat főpénz táránál letéteményezni. A mérleg és jelentés márczius hó 7-től kezdve a társulat irodájában betekinthető). Bp. Ksl. (48.)
Mérlegek.
1
A
z
»Esztergomvidéki köszénbánya R.-T.« mér
Ü 1 legszámlája 1909. deczember 31-én. Tartozik: 1. Földbirtok-számla 13.45T28 K; 2. Épületszámla 551.649-80 K; 3. Gé pek-és leltárszámla 769,31787 K; 4. Bányaművek számla 1.351,669 41 K; 5. Almásfüzitői vasút részvény számla 20.000 K; 6. Bészvényilleték számla 20,160 K; 7. Kamat számla 56,501-16 K; 8. Központi költség számla 33,08481 K. 9. Bányaköltség számla 283,813'91 K; 10. Anyag számla 13.074-75 K; 11. Pénztár számla 138737 K; 12. Adósok szám lája 86.270-84 K. Öszszesen 3.200,381-20 K. Követel: I. Részvénytőke számla 3.200,000 K; 2. Munkabér számla 381-20 K. Öszszesen: 3 millió 200.381-20, 3 8 1 2 0 K. Bp. Ksl. (48)
447
Osztalékok. I
A
z
alpesi bányatársaság osztaléka. Bécsi j e ! I ientés szerint az Alpesi bányatársaság márczius 7-én igazgatótanácsi ülést tart. A lefolyt üzletévre a társaság 36 ko rona osztalékot iizet. Tavaly az osztalék 4U K volt. Us. (50.)
PiaCZi hírek
I ÉRTÉKPIACZ. Értéktőzsdei árfolyam-jelentés.
I (A Központi Váltóüzlet R.-T. Budapest, V.. Sza badság-tér 3., eredeti heti tudósítása.)
1910. február 24. Ganz és Társa vasöntő és gépgyár 4V °/o kölcsönkötvény . . . . Ganz és Társa vasöntő és gépgyár 2
24-én
márczius 2. 25-én
99-50
99.50
26-án 99-50
28-án 99-50
1-én
2-án
9950
99-50
3140 — 3140 — 3 1 4 0 - 3160 — 3180 — 3 1 8 0 1
0
Magyar által, köszénbánya 4 ' / 2
0
Magyar ált. köszénbánya részvény Orikány-Zsilvölgyi kőszénbánya 4 ° / elsőbbségi kötvény . . . Beocsini czementgyári Unió r.-t.
655'—
655 — 655 — 655 -
655-
6J5-—
665-—
665 — 660 —
66i-
662-—
334 -
337 — 337 — 337 -
330 -
330 —
200 —
200 — 2 1 0 -
210 — 210 —
210- -
630 —
630 —
630 —
186 —
586 — 590 — 595 — 597 187 — 183 — 183-— 182-—
0
Észak magyarországi
660 —
kőszén bánya
Esztergom—szászvári kőszénbánya Felsőmagyarországi
bánya- és 630 —
630 — 630 —
Kőszénbánya és téglagyár (Drasche) Magyar asphalt r - t . részvény . . Salgótarjáni köszénbánya r.-t. Salgótarjáni kőszénbánva r.-t. új részvény (1909. k i b ) . . . . Nadrági vasipar társ. részvény . . Rimamnrány salgótarjáni vasmű
593 I82-—
635 — 633 -
0H:i 50 686 —
61250
598 — 470 —
595 —
470- -
595 — 595 — 470 - 470 —
ő:iö — ")95 — 470-— 4 7 0 -
660 50
060 50
65950
658 — 658 50
469 —
470 — 472 -
?76 —
279 —
65750
61250
Schlick-féle vasöntöde és gépgyár 472 — 472 — 471 —
Klotild első magyar vegyi ipar r.-t. 279 — 279 —
279 — 279 —
FÉMPIACZ. Fémárak. Budapest, febr. 26 A jegyzés: Finom vörösréz 161 K; ócska tüzszekrényréz 153 K; bárányon 98 százalékos 365 K; bárányon 99 százalékos 372 K; horgany, Hohenlohe bányatermék 63.50 korona, horgany, J. H. jelű átöntött minőség 57 korona; horgany, W. H. jelű átöntött minőség 54.50 korona; ólom, selmeczi, vagy nagy bányai 44 50 korona, ólom, kereskedelmi minőség 3 9 5 0 korona; anti mon regutus 70 korona. Az árak 100 kilogramonkénl, Budapesten készpénzfizetés mellett, 2 százalék skontóval értetődnek. Bp. (49.) — A platina ára. A platinát a jekaterinburgi piaczon jegyzik hivatalo san. Az utóbbi hetekben a platina ára kissé legyengült. Turunberben a világos platinának 7 rubel, a 83°/ -osnak 5.S6 rubel (1 rubel - 2 53 K) volt a solatnikja (1 solatnik _ 4 2 6 3 gr.). Pn. (29). — VASPIACZ. Az amerikai vaspiaczról. Az lron Age heti jelentésében a következőket irja: A vaspiaczon az elmúlt hét folyamán javult az irány. Az üzlet azon-
0
448
ban majdnem teljesen stagnál. Délen öntött vasat és pittsburgi bazikus va sat olcsó áron adtak. A nagyolvasztók 2. sz. önlölt vasat az első fél évre való szállításra 13 és fél dollárért, a második félévben való szál lításra 14 dollárért kínállak ab Birmingham. A kész gyártmány iránt mutatkozó jobb diszpozíczió részben új vasútépítési tervekről szóló csikágői jelentésekkel áll öszszefüggésben. Az egyik vasút több mint 50000 tonnányi hidépílő-anyagot szándékozik rendelni. A sín-rendelés 50000 tonnát ér el. Az ekszport igen élénk. Ausztráliában, Mekszikóban. Ku bában és Dél-Amerikában a rendelés 30000 tonna Bp. (47). — Drá gul a vas. A vasrúdgyárak egyezményében levő vállalatok a legala csonyabb árakat tonnánként két márkával emelték és az áremelést azonnal életbe léptették az oberhauseni szállítási tarifa alapján. Fm. (48). — Nyersvas. Glasgowban a múlt héten a piacz nyugodt volt és a 3. számú Middlesborough-varránsokban a forgalom alig ért el 190U0 ton nát. Az árak is némileg hanyatlottak. Az elszállítások azonban megle hetősen nagyok, daczára a jelenleg uralkodó viharos időjárásnak. Middlesboiou^hban a piacz nyugodt, de szilárd. Mk. (9). — SZÉNPIACZ. Szénkereskedelem kalória szerint. .Jeleztük, hogy a Mérnökegyletben igen fontos és érdekes előadás keretében indul meg az akczió a szén fűtőértékének szavatolására nézve. Ezt az előadást rendkívüli érdek lődés mellett tartotta meg Grittner Albert vegyészmérnök, a magyar államvasutak laboratóriumának vezetője. A szén fűtőértékének szava tolása volt a fölolvasás czíme, azonban az előadó kiiért mindazon ano máliákra, amelyek a szén raczionális kihasználását akadályozzák. Hosz szú számsorozatokban és évekre viszszanyuló elgőzölöglelési és moz donyokon alkalmazott menetpróbák alapján mulatta ki azl, hogy a szén melegfejtő képességét a különböző kísérletek alapján. 350—750 kalóriában ellérőleg használják ki a nagy közlekedési vállalatoknál, aminek oka a tüzelésben van. Beszélt azután a szénben levő vizmenynyiség hátrányos befolyásáról, az úgynevezett »légszáraz« szénnek ab szolút lehetetlenségéről és különösen az elmúlt szénhiányos esztendőkre való tekintellel azt a következtetést vonta le, hogy a termelő és fo gyasztó, a szénbányászat és az azt alimentáló közlekedési vállalatok és az ipar szempontjából a mai állapotnál előnyösebb és igazságosabb lenne, ha első sorban a szenet nem tonnaszámra vennék és adnák, hnnem pl. 100.000 kalória lenne a mértékegység, amit a bánya eladna. Fontosnak tartja a kalória meghatározását, illetve az eljárást, mert a mostani theorélikus és analízisből kiinduló hőfejlöképesség-meghalárí'izás csak hozzávetőleges és théziseken alapszik. Ajánlja, hogy a magyar országi szakemberek is fogadják el a kalorimetrikus eljárást, amikor az állagszénbnl vesznek átlagmintát vagyis amikor a szénnel rakott vaggon már fut, vagyis uton van, akkor jelülnek ki bizonyos vaggont (a. vaggon oldalán levő szám szerint) és abból veszik a mintát, még pedig egy zsákkal a tetejéről, egyet a közepéről és egyet a kocsi négy alsó sarkáról. Ezt egybeönlik, megtörik, megkeverik és a keverékből vesznek egy lapáttal, melyet lisztfinomságura megőrlenek és ebből 2—2'/ grammot a Parr-féle kaloriméterben elégelnek. 'Fölemlítette Svájcz példáját, mely teljesen a külföldre (Német- és Francziaország) van utalva szén tekintetében és ahol a kalorimetrikus eljárás alkalma zása óla a szállító bányák megszabadultak a zaklatástól, sőt a mai helyzetet magukra nézve előnyösebbnek tartják. Végül utalt a felolvasó s
449
arra. hogy az állami szénbányák kvalitásban csökkent szeneit a Máv. azért kifogásolja, mert az alsó minőségi halárt sem érik el, pedig gon dos osztályozással ezen a bajon segíteni lehetne. A vegyes szenek (ak naszén, darabos-, koczka-, dió- és porszén) síkrostélyon való elégetés nél elért hatásfokait szembeállítva a bányavállalatoknak az osztályozás által elérhető gazdasági előnyeit ismertette. Szerinte az iparnak hono rálnia kell a bányát, ha jobb szenet ad a kikölöttnél, sőt még akkor is, ha betartja a garantált minőséget és akkor megszűnik az ellenlét a bányák és a fogyasztók között és egymás érdekeinek respektálásával törekedhetnek a kitűzött czél: hazánk gazdasági megerősödése felé. Ha a mezőgazda czukorfokok szerint kapja meg termelt répája árát, úgy a bánya is a tényleges értékét kapja szállított szene ulán. A fölolva sás élénk vitát keltett. Zsigmondi/ Béla szerint a waggon szén tízmilli omod része nem szolgálhal irányadóul a szénérték megállapításánál, Pfeiffer Ignácz szerint az elgőzölögtetési próbáknak a kalorimetrikus eljárással kapcsolatban kell történnie. Andreics min. tanácsos, az állami szénbányák vezetője, a minőség emelé-ének — a nedves osztá lyozásnak — nagy költségeiről b 'szélt. Varsányi Emil, a Pesti hen germalom műszaki vezetője, az elért üzemi eredmények publikálásával vél segíteni a bajon. Szende Lajos, a Magyar általános kőszénbány r.-t. vezérigazgatója kijelentette, hogy ö nincs ellene a kalorimetrikus rend szernek, különösen azon fogyasztóknál, ahol ezen eljárás költ-égei nem terhelik meg túlságosan a fogyasztót. Mk. (9). — PETRÓLEUMPIACZ. Petróleumárak. Budapest, febr. 26. (Hesz Izidor és társa jelenlése.) Jegyzések: Standard petróleum 27 korona; 2 keresztes petróleum 27 korona. 3 keresztes petróleum 28 korona. 1 kere-zles petróleum 30 ko rona. Amerikai császárolaj ottani finomítás 62 korona. Belföldi csá szárolaj 40 korona. Az árak lnO kilogramonként készpénzfizetés mel lett. 20 százalék göngysúlylyal, a budapesti vasúti áhomáshoz szállítva értendők. Carbolineum I. rendű 100 kg. 15 korona. Carbolineum II. rendű 100 kg. 13 korona Baku gépolaj (orosz) 100 kg. 48 korona. Oliva gépolaj I. rendű 96 korona. Oliva gépolaj II. rendű 100 kg. 80 korona. Sűrített gépkenőcs 1. rendű 100 kg. 6H korona. Sűrített gépkenőcs 11 rendű ion kg. 54 korona. Benzin közönséges 100 kg. 38 korona. Ligroin loO kg. 80 korona. Bp. (49).
Kartellek.
A v a s k a r t e l r ö l ismételten az a hír kelt szárnyra, hogy kebelében ellenlétek merüllek föl. Amint ille tékes helyen értesül »A Magyar Kereskedők Lapja* a magyar gyárak között teljes az öszszhang és semmi irányban sincsenek nézeteltérések. Az osztrák kari élről szállingózó hirek is — legalább ré.-zben — túl zottak, mert hiszen mindöszsze három, éppen nem jelenlékeny vasmű van Auszlriában karleien kívül. Ezek közül a frentadti évente mintegy 1500—180'» vangón termelésére van berendezve, míg a Lenz-féle iraiseni és a Vogt f le ferlachi hengerlőmüvek még kisebbek A karleiszer ződés 1917 ig marad érvényben és csupán az Albert Hahn czég oder bergi vasművének van joga a szerződést eset eg 1912-re fölmondani. A karlelhez közelállók kizártnak vélik, hogy a Hahn-czég ezzel a jogá val éljen, ámbár állítólag új nagy-olvasztó fölállítását tervezi. Mk. (9).
450
Versenvtárgvalások.
r
t
é
z
i
k
ú
t
f
ú
r
á
s
a
^ Tótkomlós köz° I ségben. Tótkomlós község elöljáró sága egy, perczenként legalább 100 liter egészséges ivóvizet szolgáltató artézi kút fúrására versenytárgyalást hirdet. A csőbőséget és a csövek minőségét feltüntető ajánlatok f. é. márczius hó 15. napjának délután 5 órájáig a község elöljáróságánál nyújtandók be. A község utazási költség, kártérítés, vagy bármi czímen támaszthaló követelések megté rítésére, az ajánlatot tevőkkel szemben kötelezettséget nem vállal. (Közszállítási Értesítő. 1910. 8. sz.) — Olajszállítás Selmeczbanyára. A selmeczbányai bányahivatal részére szükséges gépolaj szállítását 5280 K vállalati értékben Holitscher Zsigmond és társa budapesti czég nyerte el. Mk. (9.) J
J
Hírek. SzeiTlélvi hírek I KINEVEZÉSEK. A pénzügyminister
Hegyi Ferencz l 1 főgimnáziumi tanárt a solmeczbányai m. kir. bányá szati és erdészeti főiskolának matematikai tanszékéhez t. b. adjunktusnak nevezte ki s megbízta őt a tanszék tanársegédi leendőinek a végzésével. Sh. (9). — Burghardt József főiskolai tanársegéd, kir. segédmérnökké neveztetett ki. Vd. — Az Osztr. Magy. Államvasuttársaság igazgatósága (a Bánya híradása szerint) főfelügyelővé és az aninai bányafőfelügyelőség vezetőjévé Hendrich Antal bányamérnököt nevezte ki. — A selmeczi bányakerülethez tartozó altisztek létszámában Dreiszig Miksa m. kir. kémletörő altisztté Aranyidán, Schneider Imre, Zorda Ferencz és Puchy János v. bányaiskolai tanulók, elsők Selmeczbányára, utóbbi Beszterczebányára történt beosztás sal, k. segédaltisztekké neveztettek ki. (4068/909. b. ig. rend.) Mtj. — Pécs város tanácsa szénbányaműveinek igazgatójává Neuber Ernő bányamérnököt, a Schroll-akna üzemvezetőjét, bányaigazgatóvá nevezte kí. Mz. (5.) — ELŐLÉPTETÉSEK. A Salgótarjáni Köszénbánya B.-T. ez évi közgyűlésén Szabó Károly igaz gató-helyettest igazgatóvá, Deszberg Antal és Eisler Béla czégvezetőket igazgató helyettesekké, Haris Jenő elnöki titkárt, az elnöki osztály vezetőjévé s végül Lawner Károlyt és Décsi Ernőt igazgatósági titkárokká léptette elő. Et. (47) — VÉGLEGESÍTÉS. Nagy Henrik m. kir. pü. számtiszt a selmeczbányai m. kir. bányaigazgatóság mellé rendelt m. k. számvevőségnél 18533 P. ü. ni. sz. rendelet tel, e minőségben véglegesítve lett. (Big. 741. sz.) Mtj. — BEOSZTÁS. Grőbel Emil m. kir. segédmérnök a szélaknai m. kir. bányamérnökséglől, a bányászati és erdészeti főiskola bányamíveléstani tanszékéhez osztatott be. iPm 21.762. sz. Selm. big. 778. sz. rend.) Mtj. — ÁTHELYEZÉS. Pfaff Gusztáv kir segédmérnök a zólyombrézői m. kir. vasgyári hivatalhoz helyeztetett át márczius hó 1-ével. Vd. — NYUGDÍJAZÁS. A Szab. Osztr. Magy. Áll amvasuttársaság igazgatósága aknaszlntinai György Albert főfelügyelőt, az aninai bányafelügyelőség vezetőjét (a Bánya híradása szerint) nyugalomha helyezte. — HALÁLOZÁS. Beczássy Jenő a diós győri m. kir. vas- és aczélgyár hivatalnoka febr. hó 9-én 21- éves korában; — Csajkovics Antal nyug. bányaaltiszt, negyvennyolczas honvéd, 82 éves korában, AknaSugatagon; Et. (47.) — Reményi István társulati bányamérő, a Magyar Báuyászés Kohász-Altisztek Országos Egyesülete Iglóvidéki osztályának volt jegyzője, febr. hó 15-én, életének 41-ik, solgálatának 20-ik évében, Igló-Rosztokán — meghalt. :S98. M.
461 C n o r i n
Híradások 1
I Ferencz dr. főrendiházi tagnak, m i n t a I Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. elnökének
1
' ünneplése. A »Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T.* február hó 24-én tar tolta. — mint lapunk más helyén is jelentettük — évi közgyűlését. A közgyűlés alkalmából a nagy számban megjelent részvényesek rend kívül lelkes óváczióban részesítették Chorin Ferencz dr.-t. a társaság elnökét, aki már harmincz éve tartozik a vállalat kötelékébe s e nagy idő alatt annak felvirágoztatásában elsőrangú és áldásos tevékenységet fejtett ki. Közgazdasági életünk, első sorban a gyáripar fejlődésének számos jelentős mozzanata fűződik nevéhez. E sokoldalú s gazdag te vékenység közepette egy emberöltőt áldozott a Salgótarjáni Kőszén bánya Részvénytársaság érdekeinek s az a tekintélyes eredmény, a melyre e vállalat rámutathat, javarészt az ő lankadatlan munkásságá nak, kiváló vezető szellemének és gyakorlati tudásának köszönhető. Ezeket az érdemeket ünnepelték és méltán, a vállalat részvényesei, amidőn elismerésüket és hálájukat fejezték ki Chorin Ferencznek har mincz évi buzgó és sikeres munkásságáért; — ezeknek az érdemeknek hódoltak Petrozsény és Vulkán községek, a midőn küldöttségileg tisz telegve Chorin Ferencz dr.-nál átadták neki a nagyközségek díszpol gári oklevelét és közölték az ünnepelttel, hogy a Vulkánban a legújabban létesített telepet, Chorin Ferencz telepnek nevezték el. Chorin Feroncz dr. főrendiházi tagot jubileuma alkalmából minden oldalról el halmozták üdvözletekkel. Lts. — Új széntelep czim alatt lapunk utolsó számában jeleztük, hogy Serényi Béla gróf földmivelésügyi minister birtokán szénlelepet fedeztek fel. Most a „Rozsnyói Hiradó" f. é. 9. száma nyomán e hírünket a következőkkel egészítjük ki: Putnokon Serényi Béla gróf földm.-ügyi minister birtokán, a Putnok és Máté köz ségek között fekvő Lódomb nevü tanya erdőségében, mely a Cselénynek egyik részét képezi, gazdag barnakőszéntelepre akadtak. Az eddigi fúrások és kutatások elsőrendű barnaszénrétegeket állapítottak meg és pedig több millió métermázsára becsült fekvetekben. A szén föltárásá nak előmunkálatait már megkezdették s ha csakugyan valóra válik a telephez kötött reménység, úgy ez lesz az első jelentékenyebb kőszén bánya Gömör vármegyében. — Vasércztelep Miklósvágás határában. A sárosmegyei Miklósvágás község gör. kath. lelkésze Miklósvágás határá ban gazdag vasércztelepet fedezett fel, amelyet a Rimamurány Vasmű r.-t. évi 10,000 koronáért bérbe vett. Jelenleg csak 4 0 munkás dol gozik itt, de tavaszszal 150—200 munkás talál majd foglalkozást az uj bányatelepen. Rh, (9.)
Banya S Z e g y e S Ü l e t e k . I '•
Az Országos Magyar Bányászati 1 és Kohászati Egyesület Nagy
bánya-Vidéki Osztálya márczius hó 12-én tartja a pénzverőház ta-
462
nácskozó termében évi közgyűlését, amely alkalommal, Szellemy Geyza elhunyt titkár fölött, Révay Károly fog emlékbeszédet mondani. Nv. (9). — A Magyarhoni Földtani Társulat márczius 2-án délután öt Órakor a Földtani Intézet élőadótermében szakülést tartott a követ kező napirenddel:" 1. dr. Lóczy Lajos: A Bakony földtani szerkezete. Sorozatos előadás. Első rész. A Balaton-felvidék werfeni rétegeinek szin tézise. 2. dr. Szádeczky Antal: Adatok az Erdélyi medencze északnyu gati részének tektonikájához. 3. dr. Schafarzik Ferencz: Ujabb és ke vésbé ismeretes kőszénbánya-területek Krassó-Szörény vármegyében. A szakülés előtt négy órakor a Barlangkutató bizottság tartott ülést, míg a szakülés után választmányi ülés volt. Pn. (50.)
Társadalmi hírek. I
A
z
Alsószalánk bányatelepi olvasó-
J kör február hó 5-én tartott farsangi mulatsága igen jól sikerült. Úgy a programm változatos öszszeállítása, mint az egyes pontok sikerült előadása teljes megelégedését vívta ki a szép számmal egybegyűlt közönségnek. Teljes elismerés illeti a fő rendezőt, Halász Ferencz bányatelepi vezető tanítót és az öszszes sze replőket, akik fáradtságot nem ismerő buzgóságának köszönhető a fé nyes siker. Az előadást táncz követte. Felülfizetésekből befolyt 52 K. Sz. (28). — Petrozsény község Mártonfy Marion iparoktatási főigaz gatót díszpolgárává választotta. A díszpolgári oklevél átadásával meg bízott küldöttség egyik tagja Henrik Viktor t. bányafőmérnök volt.
Us. (48.) — HÁZASSÁG.
Gretzmacher Gyula
nagybányai m. k.
bányasegédmérnök február hó 26-án tartotta esküvőjét Pohorellán, Schréder Gyula vasgyári igazgató leányával, Laurával. Lts. — Becska István aranyidai kir. segédaltiszt házasságot kötött Nitsch Mária hajadonnal Rékáról. Kreibik Antal aranyidai bányaácsmester nőül vette Markusovszky Karolina, rékai hajadont. Mtj. — HALÁLOZÁS. Dr. Szokol Pál k. bányatanácsos gyásza. Szokol Pálné, született Szentiványi Martinovics Gabriella Felsőbányán, február 23-án elhunyl. Dr. Szokol Pál k. bányatanácsos, az elhunytban, nejét gyászolja. Et. (48).
Vegyes hírek.
A »Humboldt magyar géprészvénytársaság« üz
lethelyisége: Budapesten, VI. Vörösmarthy-utcza 61.. szám alatt van. Kp. (15). — Kegyelet-alap a selmeczbányai m. kir. bányaigazga tóság kerületéhez tartozó tisztviselők körében Grrillusz Emil m. kir. föbányataná csos, bányaigazgató kezdeményezésére az igazgatóság és az alárendelt hivatalok öszszes tisztviselői, nemkülönben a bányaigazgatóság mellé rendelt számvevőség tisztikara is egybehangzóan készséges hozzájárulásukat fejezték ki egy oly alap megteremté séhez, amely a kerületben alkalmazott tisztviselők elhunyta alkalmával a kegyelet lerovásával járó költségek fedezésére fog szolgálni. A havi hozzájárulás fizetési osz tályok szerint 30—20—15—12—8—5 fillérben van megállapítva. A havonként öszszegyülő öszszegek gyümölcsözőleg lesznek elhelyezve. Haláleset alkalmával a na gyobb tiszti létszámmal biró hivatalok maguk gondoskodnak a kegyelet lerovásáról, ami abból áll, hogy gyászjelentésben tudatják a tiszttárs elhunytát s koszorút he lyeznek ravatalára. A felmerült költségek esetenként számla és nyugtató ellenében az alapból lesznek utalványozandók. Lts. — A Magyar Természettudományi Társulat vegyészeti szakosztálya, amely nagynevű elnöke, néhai Than Károly főrendiházi tag halálával megüresedett elnöki széket kegyeletből egy évig belől-
458 tétlenül hagyla, minap tartotta tisztújító közgyűlését. A választás eredménye az volt, hogy elnökké Lénynél Béla dr.- udvari tanácsost és egyetemi tanárt, alelnökké Kelven Tivadar dr. nagyiparost, jegyzővé Ilosvay Lajos dr. udvari tanácsos, műegyetemi tanárt választották meg. A tisztújítást két rendkívül érdekes felolvasás követte. / ^ (48); — A Marosvölgy geológiája. A Magyar Földrajzi Társaság február hó 24rén délután hat órakor Budapesten, az egyetem földrajzi intézetében ülést tartott. Az ülés tárgya Qadl István dr.-nak a Marosvölgy geológiai kialakulásáról szóló elő adása volt. Az előadó szerint a Marosvölgynek leglényegesebb helye, Déva vidéke. Us. (47). — Chorin Ferencz jubileumához. Salamon Jakab fővárosi bizottsági tag, szénnagykereskedő, Chorin Ferencz 30 éves jubileuma alkalmából a »Salgótarjáni Kőszénbányatái'su'aU munkásai javára 10000 koronás alapítványt tett, mely chorin Ferencs-alap néveji lesz kezelendő. Az alapítvány, amelynek rövid időn belül, több oldalról való növekedésérc van kilátás, Chorin Ferencz intencziójához képest akként lesz felhasználva, hogy kamatait a munkások gyermekeinek kiképzé sére fogják fordítani. Et. (48).
Munkásügyek.
MUNKÁSMOZGALMAK. Külföldi munká
sok eltolonczolása. A hunyadmegyei P e l rilla-Lónya-szénbányában a Galicziából beözönlőit bányamunkások a magyar munkásokat sztrájkra buzdították, miért is a nagyszebeni ha lárrendőrség utasította a kirendeltséget, hogy az államra s a közrendre veszélyes idegeneket a halárra tolonczolja. Us. (49). Az angol szénbányászok Peatre-ben kihirdették, hogy márczius 31-én az ösz szes szénbányákban megszüntetik a munkál, miután a munkások és a munkaadók közöli, a megkísértett megegyezés nem jött létre. Bp. (50). — Strájk Angolországban A dél-walesi bányászok képviselője és John William alsóházi képviselő Swanseaban mondott beszédében kijelentette, hogy habár Dél-Walesben'a helyzet kétségkívül igen fenyegető, a válságot, ha a vállalkozók egyenesen érthetetlenül nem viselkednek, barátságosan el lehetne intézni. A helyzet nincsen anynyira kiéle sedve, mintahogy azt általában gondolják. Et. (51). — Az amerikai strájk. Betlehem-bő\ (Pcnnsilvánia) jelentik, hogy ott a Steel-Company műhelytelepeinek ösz szes munkásai, körülbelül 8000-en, sztrájkba léptek. A munkások legnagyobbrészt magyarok, vagy magyar származásúak. Filadelfiából rendőri készültség ment ki Bet lehembe, hogy a zavargókat lecsendesítse, ami azonban csak nehezen sikerült. A munkások közül többen súlyosan megsebesültek Egy strájkoló magyar munkást, a ki késsel támadt a. vállalat egyik hivatalnokára, a rendőrök agyonlőttek. Bp. (49).
BcileSetek
Kattowitzról jelentik: A »Gieshelgrube«-bánya Korner táró'_\ jában korán elsült töltések következtében több bányamun kás a tördelek alá került. A balesetnek két halottja van. Pn. (47). — A Ledben melletti Seegraben-szénbányában kózetom'lás következtében baleset történt. Egy munkást a tördelek agyonnyomott;• többen súlyosan megsérültek. Us. (47).
Szakoktatás
1
A
z
1 9 1 0
'
I főiskolai
é
v
t
a
v
a
s
z
a
n
szakállamvizsgára
bányamérnök-jelölt és 1 vaskohómérnökjelölt. márczius 9-én. a szóbeli
tartandó
bányászati jelentkezett
8
Az Írásbeli államvizsga
államvizsga márczius 12-től kezdődőleg lesz.
Ministeri biztos és ekzaminátorok még nincsenek kijelölve.
Lts.
Iroöalom. Grundriss über Aufschluss. Ausrichtung, Vorrichtung und Abbau
Megjelent könyvek.
von LagerstStten. Von L. Kirschner. u.
Aufbereitungslehre
Pfibram. (A telepek
an
der k. k.
feltárásának,
szítésének és lefejtésének
o. ö. Professor d. Bergbaukunde montanistischen
nyomozásának,
vezérlő-fonala.
Hochschule
in
fejtésre való előké
Irta: Kirschner L. a bánya-
míveléstan és érczelőkészítéstan ny. r. tanára a cs. kir. pfibrami
főis
kolán; 168 szöveg között való rajzzal és 31. tábla melléklettel. Leipzig és Wien. 1909. Deuticke F. kiadása. Ára 15 Mark). Nagyon hézagos és csupán a csehországi
fejtési viszonyokra kiterjeszkedő, közelebbi mél
tatást nem érdemlő munka.
Lts.
A Földtani Közlöny
1009. évi XXXIX. kötetének október-deczember hónapokra vonatkozó 10—12 füzete a m e l y február hó 23-án jelent meg, a következőket tartalmazza: Gyászjelentés Giill Vilmos másod-titkár haláláról; Paleolitos kőeszközök a hámori Szeleta-barlangból, irta Dr. Kadic Ottokár; Megjegyzés dr. Gaál István úrnak »A marosvölgyi harmadidő szaki sóagyag Déva melletti előfordulásáról* czímű czikkére; irta Dr. Kormos Tiva dar. Budapest geológiájához: Ujabb adatok az óbuda-ujiaki fensík pleisztocén fauná jának ismertetéséhez; irta Dr. Kormos Tivadar. Tsérnozjom, rendzina és podzolos talajtípusok előfordulás i Budapest környékén; irta: Timko Imre. A geológia halottai 1909-ben: irta Br. Papp Károly. Ismertetés. Irodalom. Társulati ügyek. — A Bá nyászati és Kohászati Lapok 1910. évi I. kötetének 5 száma, következő tarta lommal jeleni meg: Nyujtóhengerok munkája: közli Bencenleitner Jenő; Egy öreg bányász viszszaemlékezései: irta Aradi János; A norvégiai salétromnak Birkeland és Eyde eljárása szerint való előállítása; Levonási rendszer a bányászatnál: irta Herczer/h Pál bányamérnök; A magyarországi földgázokról: irta Aradi Viktor; A szén minőségének elbírálása: irta Badnai Simon gépészmérnök; A Horwood-féle eljárás érczszulfidok felbontására. Bányászati és kohászati hírek. Irodalom. Közgaz daság. (Az á|Iami iparfejlesztési akczió és az új ágyúgyár). Közgazdasági hírek. Londoni fémárak 1910-ben. Egyesületi ügyek. Hivatalos rovat. Hirdetések. Lts. — Az »Österreichische Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen« 1910. évi feb ruár hó 26-án megjelent 8. számának a tartalma következő: Magasnyomású czentrifugális-szivatytyú, tehertől mentesítéssel. Lehmann szabadalma: Irta Wechsbery Ottó mérnök, Brünnben; Fekete és kék vasnagyolvasztó-salakok: irta Fleisner János; Tiszta, rozsdás és czinkezett kötéldrótok rugalmassága: irta Divis Gyula cs. kir. bányatanácsos. Szabadalmak. Olaszország bánya- és kohótermelése 1908. évben. Iro dalom. Hivatalos rovat. Egyesületi közlések. Nekrológ. Jegyzetek. Lts
J o e r g e s Ágost özv. é s fia nyomása Selmecbányán. 1910.
í & g t T ^ I
kőszénbányász,
gyakorlattal bír és 37 éves, családi viszonyai végett állását változ tatni óhajtja. Ajánlatokat „283. Cs." jelige alatt közvetít a szerkesz tőség. 4_ 4
Bányaiskolai végzettséggel, 15 évi üzemi gyakorlattal és jó referencziákkal biró 30 éves önálló művezető, helyi viszonyok miatt állását változtatni óhajtja. Keres (reális alapú oly vállalatnál, amely nél jövőjét biztosíthatja) kisebb üzemnél üzemvezetői, nagyobb
főaknászi
uagy 5 z á m u e u ő i =
nél — állást. Beszél: magyarul, németül, románul és szlávul. Szives megke reséseket „272. L." jelige alatt továbbit a szerkesztőség. _ 4
4
inmf5rn-
Kerestetik a főváros közeié. U ^ r - . , ben levő barnaszénműhöz: havi 160 kor., szabad lakás, ryr~\\ ' ^ kor., f ű t é s - é s világítással, továbbá I U J ^ U I U szabadlakás,= fűtés és világítással. Az állások legkésőbb április h ó 1-én elfoglalandók. Folyamodásokat, amelyekhez csakis okmánymásolatok é s 20 filléres póstajegy csatolandó, „329. B." jelige alatt továbbit a szer kesztőség. _ 3
t i y y UUrjyUrTJtirU— j p/nívoló n a v
^-yV
3
Bányaiskolát jelesen végzett
bányafelőr, gyakorlott bányamérő,
kinek a bányamivelés terén is kellő gyakorlata van, jól ír és jól raj zol, felmondatlan állását családi ajánlatokat „331.
okokból
változtatni
óhajtja.
Szives
O." jelige alatt továbbit a szerkesztőség.
3
_
3
Szakképzett bányász, ki már harmicz évi gyakorlattal bir, fúrásoknál, kutatásoknál alkalmazva volt, sívó homokon áthatoló aknamélyítése ket végzett, kisebb mérői munkákat is el tud végezni; magyarul, néme tül, tótul és románul beszél, képzettségének megfelelő alkalmazást keres. Szives ajánlatokat „295 T." jelige állat többit a szerkesz tőség. 3 _
3
PAULOVITS JÁNOS
Cs. és k. sz. orvosi kötszerész. Patent sérvkötő, haskötő köldök :: kötő. ::
B u d a p e s t , VII.,
Akáczfa-u. 2 4 . s z á m ,
földsz.
Erős bányasérvkötők, érszorítók, haskötők, vesetartók, műlábak, mflkezek, támgépek, érharisnyák, egyenestartók, valamint min dennemű orthopadiai kötszerek lejutányosabb árban. 4 — 2 0 Árjegyzés ingyen és bérmentve.
—— Mindn saját készítménye.
A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapra hivatkozni.
o
P-
o
N
N
:0 o
po
3
o
N ti}
5-
O to
.ja ö
o
O c 3
N o 93
se
to
Sf
o o o
p j
*v-»
,sa
<2>
•i
>o CR w o :Ó
o 0»
E '5.
p
Q
O
o
'5"
•O
o
p -
o p.
p. a
w 5c
o
(0
$-1
«S1
P
o
to
<^r
N
o
B
to
(0
C
O N Ö ö rtf O ö
A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
O
MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MÜVEK VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Budapest, V., L i p ó t - k ö r u t 5. Telefon s z á m : 211. és 212.
40—52
Gyár: Pozsonyban. T á v i r a t ezím : S i e m e n s e h u e k e r t .
Készít: V i l l a m o s v i l á g i t á s i é s e r ő á t v i t e l i k ö z p o n t i t e l e p e k e t é s berendezéseket. Elektrolytikus berendezéseket. Villamos vas utakat. Bányavasutakat. Egyenáramú, forgóáramu é s váltakozóáramu generátorokat és motorokat, vezetékanyagot, kábeleket, iv- ó s i z z ó l á m p á k a t , k a p c s o l ó k é s z ü l é k e k e t , b i z t o s í t é k o k a t , w a t t óraszámlálókat (Schuckert-rendszer), vezetékberendezéseket k ö z p o n t i t e l e p e k h e z v a l ó b e k a p c s o l á s r a . V i l á g í t ó t e s t e k e t . Ivl á m p a - s z e n e k e t . — Különlegességek: F e l v o n ó k , v e n t i l á t o r o k , szi vattyúk, hordozható villamos fúrógépek, villamos bányafúró g é p e k , v i l l a m o s b e r e n d e z é s e k m e z ő g a z d a s á g i é s ipari c z é l o k r a .
g
j^l
1ó -
m e zc i c s
l jzl
finom angol úri szabóterem
B u d a p e s t , VIII., B a r o s s - u t c z a
4 . s z á m
I. e m .
A legelegánsabb és legfinomabb úri öltönyöknek és felöltőknek egyedül az Angló-
American czég a specziális készítője, kizárólag angol kelméből.
=
,
Készpénz, valamint amerikai hitelrendszer.
7—52
=
Vidéki szilárdan épített b é r h á z a k r a : 1 0 - 5 0 évi törlesztésre 5%-os kamatozás mel lett, a becsérték 55%-át. F ö l d b i r t o k o k r a : 10--60 évi törlesztésre 4°/ -os kama tozás mellett, a becsérték 70°/ -át. D r á g a k ö l c s ö n ö k e t k o n v e r t á l u n k . Bekül dendő: telekkönyvi kivonat és kataszteri birtokív. T i s z t v i s e l ő k ö l c s ö n : 1 0 - 3 0 év törlesztésre 6%-os kamatozás mellett. M e g s z e r e z z ü k a l e g m a g a s a b b k ö l c s ö n t K ö z l e n d ő : életkor és szolgálati idő. Személyhitel 200 koronától 20.000 koronáig 8°/o-os kamatozás mellett. 0
0
Orsz. Hitel- és Kölcsönszerző-Vállalat Igazgatósága VI.
kerület, Izabella-utcza 67.
Telefon: 101-28.
szám. Alapíttatott:
Felvilágosítás díjmentes.
—
1898.
Válaszbélyeg.
évben. 10—52
A Központi Váltóüzlet Részvénytársaság Budapest, Mindennemű külföldi
(V.
ker.,
értékpapírokat, pénznemeket,
Szabadság-tér sorsjegyeket,
a mindenkori lyamon
vesz
és
hivatalos
3.) érezpénzeket, napi
elad.
A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
árfo
míiszaki szíjgyártó műhely. B U D A P E S T , VIII., K ö z t e m e t ő - u t 12 a . WS~
Ő F e l s é g e a s z e r b király udvari s z á l l í t ó j a . "HU
Ajánlja
t. ez. b á n y a t u l a j d o n o s o k n a k
ját készítményt!
bányabőr
sa
• fi
felszereléseket
m e n t ö - ö v e k e t zárkapocscsal előirásosan készítve. M á s z ó öveket, biztonsági övek, b á n y a bőr r u h á k eredeti Cromm-bőrből, f ü s t á l a r c o k a t többféle m i n t á k b a n . Lószer u. m. m i n d e n n e m ű
számokat
és m i n d e n n e m ű
eszközöket.
lüzoltósegéd-
Árjegyzéket kívánatra küldök.
a l a p í t t a t o t t 1888. évben
a l a p í t t a t o t t 1888. évben
I •
R
E
F
O
R
M
tudakozó- és irikaszszó-mtézet tulajdonos:
Székely Sándor JSudapest, V I . kerület, j^ndrássY-út 66. s ^ á m . 3<ereskedelmi é s m a g á n i n f o r m á c i ó k l e g m e g bízhatóbban b e s z e r e z h e t ő k j u t á n y o s díjak mellett. j<ülön inkaszszó osztály „ _
5 2
A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
ROHONCZY PARCZEl
LÁZÓ
ÉS
BUDAPEST,
INGATLAN
J.
ÉRTÉKES/TŐ
VII., THÖKÖLY-ÚT Birtokok
parczellázását
fedezem,
úgyszintén
::
Minden díjtalanul
elcserélni
Aki
17. SZÁM.
saját
költséf/eimmel
azok elcserélését esetleg eladá
sát csekély díj ellenében pontosan eszközlöm.
VÁLLALAT
házát, óhajtja,
birtokát forduljon
és
lelkiismeretesen eladni
vagy
hozzám.
::
tudakozódásra irodám készséggel megadja a kellő felvilágosítást.
szájpadlás é s gyökerek eltávolítása nélkül 4 koronától
feljebb,
10 ÉVI JÓTÁLLÁSSAL.
::
Az általam készített é s a párisi fogorvosi akadémia kiálitásán kitüntetett fogak rágásra kitűnően használhatók, könynyen meg szokhatok, a beszédben semmiféle zavart nem okoznak, szagot, izt nem kapnak, a szájból ki nem vehetők és a valódi fogakat teljesen pótolják. Továbbá aranyhidak é s koronák egyedüli :: specziális készítője ::
S C H A T Z JENŐ TEKHNIKAI FŐNÖK 9_M Budapest, VII., W e s s e l é n y i - u t c z a 60., I. 4. szám. Fogorvosi intézet = Vasár- és ünnepnapokon
is.
Rendelés egész napon át este 8 óráig. Szakorvosi
rendelés fog- és szájbetegek
részére.
F o g t ö m é s e k a l e g g o n d o s a b b kezeléssel. Specziállis, fájdalomnélküli fogműtétek. Régi rosz f o g :: s o r o k á t a l a k í t á s a m e g v á r h a t ó . V i d é k i e k 1 2 ó r a a l a t t k i e l é g í t t e t n e k . M é r s é k e l t á r a k . ::
A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
! Villamos zseblámpa! Mindenkor használatra készen. Gyenge nyomás az ::
ujjal és
élénk villamos fény árad szét. ::
Teljesen veszélytelen! Hl Könynyen és kényelmesen hordható a zsebben és évekig használható. A villamos battéria, ha már felhasznált, újjal helyettesíthető.
=
Ára teljes felszereléssel 3 korona.
Nagyító lencsével 4 K. Szétküldés utánvéttel.
=
B a t t é r i a 1 K.
Neumann József Budapest, VIII., Örömvölgy-utcza 16. szám.
Beretváld önmagadat
az amerkiai biztonsági beretva-készülék Ez a világon a lsgkellemesebb l a t ú ésl'a l e g j u t á n y o s a b b gyakorlatlan
haszná
készülék!
kéz is leveszi
A
kifogásta
lanul a legkeményebb szakált gyorsan, simán.
M é g sötétben
^veszélytelenül
is
biztosan
és
beretválkozhatunk.
Egyedüli védelem az undorító ragályok, mint
például a
készülék
tzakálsömör
használatra
ellen.
készen,
A
legfino-
m a b b a n ezüstözve, portó-mentesen csak 5 k o r o n a 20 f i l l é r b e
kerül s a
beküldése
vagy
ellenében,
pénz
utánvétel
mellett rendelhető:
10—52
D. E . Scbeííer Budapest, VII. ker.. Baross-tér 13. sz. A k é s z ü l é k e t c s a k egyszer kell m e g v e n n i , készültsége
kitűnő
és egy
á t k i t a r t . 1 0 0 7 - b e n őo.fmo
emberéleten
darab
kelt el.
Igen s o k e l i s m e r ő levél.
A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
BECK KÁROLY épület- és műlakatos, szab. ablakszellőztető-készülék és önműködő :: zajnélkűli ajtócsukó-készítő ::
Szabadalmi sz. 16794. Költségvetésekingyen
U D AP E S T
V I I I . , JÓZSef-utCza 14. SZ. A
b
l
a
k
s
z
e
l
l
ő
w
z
Mérték-vétel végett sziveskedjék hozzám fordulni.
_ 5 2
t
e
t
ő
Legnagyobb, legnehezebb és díszes Rendes ablakok iskolák, intézetek, niagánlakásokhozi Könynyebb szimpla ablakokhoz Klozetablak :
k
á . . .
r
a
:
25' - K 13 — K 9 - K 7-60 K -
3500 darab már használatban van. Ablakszellőztető készülékeimet a k ö v e t k e z ő n e v e s e b b h e l y e k e n használják; Keresk. ministerium, Ref. f ő g i m n á z i u m , —
—
t
ö
b
b
M . kir. Ludovika,
Nemzeti
Kispesti áll. e l e m i
Kaszinó,
iskolákban s
kórház és iskolában és vidéken is kitűnőnek bizonyultak.
/ C X X X X X X X X X X X X
X X X X X X X X X X X X ^ X
X Legolcsóbb bevásárlási forrás! >< X
Irodakabátok o o o o Raktárköpenyegek o o Mindennemű indigókék
X Q ^
$ munkásöltönyök 8 ^
minden szakmának
^
8 GOLDFARB MANÓ 8 specziálista.
^
X
Budapest, VII. kerület, K e r t é s z - u t c z a 2 3 . s z á m .
^
X
Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.
X
- - Ö Í
vxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxy A hirdetésekre való reflektálásVor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
U
Pályázat. 385. szám. 1910. A zalatnai m. kir.' főbányahivatil folyó'évi 7I9. szám alatt kelt rendeletében nyert felhatalmazás alapján a Verespatak -orlai m. kir. [és^társ. szt. Kereszt altáró bányaműnél megüresedett és a segéd altisztek fizetési osztályanak utolsó fokozatában betöltendő évi (500) ötszáz korona" fizetéssel és évi (200) kettőszáz korona személyi pótlékkal, természetbeni lakással, vagy ennek hiányá ban az 1908. évi XXVII. t.-cz. szerint járó lakpénzzel, valaminf évi (20. húsz ürköb méter tűzifa járandósággal javadalmazott segéd zúzómű felvigyázói állásra pályázat hirdettetik. Ezen állásra pályázóktól megkívántatik, valamely bányaiskola sikeres elvég zésén kivül, a fémbányászat- és érczelőkészítésnél clőforduló^üzem és irodai teen dők gyakorlati ismerete, nem különben a magyar nyelvnek szó- és Írásban való tökéletes birása. Oly folyamodók, kik állami szolgálatban nem állanak, egészségi állapotukat közhatósági orvos által kiállított és a kérvényhez csatolt orvosi bizonyítványnyal igazolni tartoznak. A pályázók felhivatnak, hogy egy koronás bélyeggel ellátott, a fentebbi kellé keket igazoló, valamint eddigi szolgálatukat, életkorukat, erkölcsi magaviseletükéi feltüntető okmányokkal felszerelt és saját kezűleg írt kérvényeiket az illető elöljáró hatóság, vagy ha az illető állami szolgálatban nem állana, azon vármegye, vagy város főispánja utján, melynek területén lakik, 1910. évi márczius hó 24-éig az alulírott m. kir. bánya- és fémbeváltó hivatalhoz nyújtsák be. Elkésve érkezett, vagy kellően fel nenfszerelt kérvények [figyelembe [vétetni nem fognak. Abrudbánya, 1910. évi február hó 23-án.
M. kir. bánya- és fémbeváltó hivatal. Pályázat. * 732. 260/1910. A selmeczbányai m. kir. bányászati és erdészeti főiskola elektroteknikai tanszékénél betöltendő tanársegédi állásra ezennel nyilvános pályá zatot hirdetek. Felhivom ennélfogva mindazokat az okleveles bánya- és kohómérnököket, akik a pályázatra bocsátott és a X. fizetési osztálynak megfelelő évi egyezerhatszáz (1600) korona fizetéssel, a törvényszerű négyszáz (400) korona személyi pótlékkal, ötszáznegyven (540) korona lakpénzzel és ötvennégy (54) ürköbméter tűzifajárandó sággal javadalmazott tanársegédi állást elnyerni óhajtják, hogy a nagyméltóságú ni. kir. pénzügyministeriumhoz czimzett, kellően felszerelt és a szabályszerű bélyeg gel ellátott folyamodványaikat, ha állami szolgálatban vannak, előljáró hatóságuk, különben pedig az egészségi állapotnak közhatósági orvos által történt igazolása mellett Budapesten a főpolgármester, egyebütt az illetékes főispán útján ezen^pályázati hirdetménynek a Pénzügyi Közlönyben való megjelenésétől számított^három (3) hét alatt a selmeczbányai m. kir. bányászati és erdészeti főiskola rektorához nyújt sák be. Elkésve érkezett, avagy kellőleg nem okmányolt kérvények nem fognak figye lembe vétetni. (Bp. Kzl. 1910. 46. sz.) Selmeczbánya, 1910. évi február hó 21-én. A főiskola ezidőszerinti rektora
Vadas Jenő
FUCHS SÁNDOR épület- é s mülakatos-mesteF
B u d a p e s t , V I I . , K i s d i ó f a - u t c z a 8. Elvállal mindennemű lakatos- és mechanikai munkákat, úgy mint: épület vasalását, rolót, napellenzőket és diszrácsozatokat, tűz helyeket felelősség mellett és vil lanyszereléseket. Költségve tést és rajzokat dij n é l k ü l küldök.
< • > Bányapénztári, számvevőségi teendőkben járatos, törzskönyvek veze tésében gyakorlott, anyag- és élelemtár-kezelést értő, vastag- és vé kony-széntelepek fejtésében több évi prakszissal rendelkező, tüzmentési munkálatokban verzált, bányaiskolát végzett, középkorú egyén, tudásának és gyakorlatának megfelelő állást keres. Jelenleg is csak családi okokból akarja mostani felmondatlan állását változtatni. Szi ves tudakozódásokra „358. B." jeligére való hivatkozás esetén, kész séggel válaszol a szerkesztőség. -i 2
Bányaiskolát végzett, a szénbánya- _ . L ~ p . JL-— felmondatlan mívelésben gyakorlattal biró fiatal U K I J U l D Z , , állását vál toztatni óhajtja. Szives tudakozásokra „383. P." jeligére való hivat kozással, czimét megadja a szerkesztőség. 2-4
Egy nagyobb horvátországi szénbá- _ L _ , _ . JL-— kerestetik, nyához két megbízható, gyakorlott U K I lUzD/L szorgalmas és józan magaviseletű egyének jól fizettetnek. Pályázatok fizetési igé nyek, nyelvismeret megjelölése és pálya leírással „Banovina" czímre p. Kraljevíani Horvátországba intézendők. 2 - 3
Pályázat. 8349/1. 910. sz. Érczmosómestert keresünk, ki bányaiskolát vég zett, érczeknek l ö k ő - é s forgó-szereken való feldolgozásában teljes jár tassággal és önállóan dolgozni bír és katonai kötelezettségének már eleget tett. A pályázatok iskolai és szolgálati bizonyítványokkal, illetve azok másolataival, valamint egy a pályázó testi épségét igazoló orvosi bizo nyítványnyal szerelendők fel és annak felemlítésével, hogy pályázó jelenleg mily javadalmazással bír, esetleges alkalmaztatásánál mily fizetési igényeket támaszt, mily nyelveket beszél és ír, és nős-e vagy nőtlen, „A szabadalmazott osztrák-magyar államvasút-társaság bányafelügyelősége Anina (Krassó-Szörény megye) czimre küldendők.
3
_4
Egy bányakovács, egy
Szabadalmazott osztrák-magyar állam vasút-társaság magyar bányái, hutái és uradalmainak igazgatósága.
bányalakatos
(előmunkások)
és két
vizsgázott fűtő felvétetik. Ajánlatok az eddigi foglalkozás és családi állapot megjelölésével, következő czimre
küldendők;
Újbányái Kőszénbánya igazgatóság. Posta: Plavisevicza, via Orsova.
,_,
Fiatal aknász, ki bérszámadások szerkesztésében jártas, felvé tetik. Jó rajzoló előnyben részesül. Ajánlatok
bizonyítvány
másolatokkal következő czimre intézendők: Újbányái Kő
szénbánya igazgatóság. Posta: Plavisevicza, via Orsova1-2
f
