Hódmezővásárhely
Müszéki Iroda
Megyei Jogu Város POlgármesteri Hivatal
68~1.Hódmezővásárhely,Kossuth
tér 1.Pf:23.Tel:44-222.
/1991, 1AE~
Mártély,Körtvélyes Tisza-Holtágak helyzete.
Hódmezővásárhely Megyei Jogu
Város Önkormányzata Közgyülésének ~ező.v.~§§r~
Tisztelt Közgyülés I. A T. Közgyülés e témakörbon hozott határozatának megfelelő en, a Mártélyi és Körtvélyesi holtágak helyzetéről, és a vizmit~ség javitásának lehetőségeiről szóló beszámolót az alábbiak szerint terjesztem elő: A Tisza folyó mai arculatát meghatározó szabályozási munka a Csongrád megyére eső szakaszon 1856.-ban indult meg. Amegye területén I I kanyarulatot vágtak át, ezzel a folyó hossza 58 km-rel csökkent (166 km-ről 108 km-re), ami a vizsebesség növekedését és az árhullámok levonulási sebességét megnövelte és jtlvitotta a meder beágyazódását. (mélyitette) Az átvágásokkal holt medrek keletkeztek, melyek egy része továbbra is a hullámtéren maradt, más része az ármentesitett területre került. HÓdmezővásárhely térségében az előbbire a Mártélyi Körtvélyesi, az utóbbira az Atkai , Nagyfai holtmedrek emlithetők példaként. Ezek a holtágak töb b célt szolg álhatnak, többek között üdülési, fürdési lehetőségek biztositása, halgazdálkodás, természet védelme (pl. egyes kihalóban lévő madárfajok védelme stb.). Vizgazdálkodási csoportositás szerint: árvizi vagy belvizi tár,n ók, att:5l fü&gően, hogya hullámtéren vagy a mentett oldalon találhatok. Ha a holt med9r környékén lévő gazdasági körülmények igénylik és az adottsá~ai megfelelőek, mindkét változat fölhasználható öntözőviz tá:rozóként is. A holt ágak életében a természet törvényei érvéoyesülnek, melynek következményeként lassu feliszap~lódás sal, végül a holtág megszünégével kell számolni. Hullámtéren levő h~ltágak esetében a feltöltődést gyorsitó főbb tényezők: ~./ Az árvizek alkalmával szállit~tt hordalék, melyet a mederből kilépő folyó rak le a lecsökkenő sebesség miatt. 2./ Az év jelentős részében állóvizként müködő holtágban fokozott mértékben jelentkező növényzet elhalásából keletkező anyag. 3./ A. holt ághoz csatlakozó csatornák hordaléka. 4./ A levegőben , a szél által szállitott por lerakódása. Erre példa a város határában található még az ember irányito ttafolyószabályozás előtti feltöltődött több holtág. (Kzeket a régi holtágakat természetes fejlődése során maga a fo :lyó alakitotta ki egy-egy tulfejlett kanyar átvágásával eg:;y nagyobb árviz eset én) • A, következőkben a város életére le€nagyobb befolyást gyakorló két ho l tágról külön-külön szólunk néhá~ szót.
'- 2 -
11./1. A K-;rtvé~ e si holtág a Tisza nalpartján a 202,7 és 204 ~ 7 fkm közötti szakas'3o n helyezkedik el és a tájvédelmi terület egy részét képezi. A holt ág hoss~a 4,7 km, területe 60 ha, átlagos vizmélysége: 2 , 0 m~ Elsődleges vizgazdálkodási szerepe, hogya hullámtér részeként árvizek levJ nulásakor tározási lehetőséget nyujt. A holtág és körények megőrizte természe t i szépségét,ezért népszerü kiránduló , és pihenőhely. A viz minő~ég változása összefügg a holtág vlzkészletével, amelyet az élő Tiszán érkező vizmennyiség határoz meg. NagY0bb árvizek l evonulásakor, igy 1906, 81-87. évben a höltág t.eljes vizmennyisége kicserélődött, felfrissült. Kisebb árhullámok esetén a fokon folyt be né6i vizmennyiség, amely csak részben hig itotta a holtág vizkészletét, de nem cserélte ki a telJes viztömeg eto Az utóbbi években a viz forgalom csökk enése miatt a viz biológiai egyensulya átalakult. Az igen aszályos é 'iTekben, mint pl.1990. csak a Ke ,~ereéri csatornán érkez ett némi vizpóilás, mel nek jelentős részét öntöző csurgalékviz j elentette. Ezekben az években a feldúsult vizben a hinár, békalencse az e l ő z őekhez képest fokozottan jelentkezett. A feltételezés szerint a hinár tömegének növekedése arányban áll a vizben oldott, növények által fölvehető foszfor mennyiségével. J el en gazdasági körülmények között raoionális megoldás n em látszik a viz m inőség ének mesterségesen történő javitására. A viz minóség éner: természetes uton történő javi tását eredményezné egy jel entőe e b b c3,rhullám. Azt követően jelentősen csökkenne az utóbbi 8vek~ de fő le g 1991.évben jelentkezett hinár mennyi~ége. . 11./2. A Mártélyi holtág a Tisza balpart 204,6 és 208,5 fkm között a Mártélyi tájvéd elmi körzet szélén taltlható. Hossza 3 76 km, területe: 56 ha, átlag os vizmélysége: 2,0 m. A holt ág árvizi, hullámtéri tározó funkcióján kivü+ jelentős üdülési~ halgazdálkodási lehetőséget is biztosit. Vizének minőség változása részben összefügg a h[~l tág vizkészletével, melyet az élő Tiszán érkező viz mennyisége determinál. Korábban 1980-81-ben legutÓbb 1987-ben vonult le olyan magas árhullám a Tiszán, mely a teljes vizmennyiséget kicserélte. Ezekben az években lecsökkent a vizben oldott foszfor koncentráció. A közbenső évek - többségében csak a fokon lévő zsilip felnyitásával lehetett vizutánpótlást végezni, mely némileg higitotta, de nem cserélte ki a teljes vizme,nnyiséget. 1989. 06. 06. és 1991. 05.17. között nem vonult le olyan árhullám a Tiszán, amelynél vizpótlást lehetett volna eszközölni. A foszfor koncentráció emelkedett. A vizforgal om ily módon yaló csökkenése a biológiai egyensuly átalakulásához j e lentősen hozzájárult. A csökkent vizforgalom mellett -a feltételezés szerint - szerepe van a viz foszfor koncentrációjának növekedésében, hogyakiépült üdülők jelentős része a keletkező szennyvizet a talajvizbe szikkaszt ja el, melynek áramlása ilyen aszályos évben garantáltan a holtág felé irányul. A. terhelést fokozza, hogya távolabbi üdülők ujabb és ujabb szikkasztott szennyviz hulláma é:r;kezik meg a nem kivánt helyre . Ha r m8d ik tényezőként mindenkeppen szerepe van az előző évber.L e L L1a~:t növényi részek bomlásának is.
./
~
..... 3 ....
.A. nagy tömegben ' j e l e ntkez ő hibár Körtvélye~ben és itt is többek között a foszfor konc entráció eme lkedésének követk ezménye, de szerepet játszik a horgászok által vizbe juttatott l1e tetőanyag" me!i..rG-isége iff • .A. viz minőségének javitására a természetes kicseréit6désen kivül, e lérh e tőnGk tünik a mesterséges uton történő vizutánpótlás, vics er e több formája is, melynek különkülön de egymás hatását fokozva együttesen is alkalmazhatók. Az ismertettek alátámasz tására mellékelem az .A.TIKÖFE által rendelkezésünkre bocsájtott, e témak~ rhöz kapcsolódó szöveges értékelését és egyes mérési adatait (I .sz .mellékl e t). Az eddig elm~ndottakból látható, hogy mindké t holt ág hasonló természeti adottságokkal rendelkezik, s az emb eri bea vatkozás az, amely a holtágak vizminőségét - a termész et ee folyamatokon tul - nagymértékben veszélyezt e ti. ' Ill. A vizminőség javitása érdekében az aláb bi intézkedések megtételét javasoljuk. ,
III./l.
XI/
Körtvé~i
- -....-
holtág
~~---
l.1
.A. környezetvédelmi és a vizügyi hatóság okkal együttmüködve f'el kell tárni a vizminős ége t veszélyeztető tényezőket. Az ismerté vált szennyező okokat meg kell szüntetni, illetve a vizminőséget veszélyezt e tő tevékenységet fol:ytatókkal szemben a leanatározottabban fel kell lépni. 2./ Az illetékes hatóságokkal eg:yüttmüködve a folyamatos vizellenőrzést: meg kell oldani. 3./ Me'g kell teremteni az esetenklÍ.nti vizutánpótlás L11ehető~ ségét. minőség
III. /2.
M~r~ élJ2. ho.1~§g._
1./ Mestersé~es vizutánpótlási lehetőség alkalmanként biztositása az élo Tiszából, mobil szivattyu egységekkel. Az ily módon történő vizutánpótlás csak a nyári hónapok'ban várható, és a kedvezőtlen körülmények összegződése miatt előálló veszélyhelyzet pillanatnyi elháritására alkalmas. ' 2./ Az üdülőterületen keletkező szennyviz összeg:yüjtése kiépitett csatornahálózattal, illetve tisztitása olyan mértékben, hogya tisztitott szennyvíz tisztitás után a Tis~ába bevezethető legyen. A. gyüjtőhálózat gravitációs rendszerrel nem alakitható ki (árviz esetén eliszapolódás), ezért csak a nyomás alatti vagy esetleg a vákumos szennyvizelvezetés jöhet számitásba.
./0
- 4 3./ A mederfenéket borit6 átlagosan mintegy 50 cm vasta g iszapréteg eltávolitása. Az eltávolitásra els6sorban hydr~mechanizáci6val vé~zett kotrás javasolhat6, ennek hátránya viszont a kotro által z agyként a dep6niába szállitott iszap - viz elegy nagy viztartalma (kb.3-4-szeres az iszap mennyiségére vonatkoztatva. A holtágban lévő iszap beasült mennyisége kb. 200.00~ m3. Mérlegelni kell, hogy amennyiben sar kerül kotrásra , azt helyenként v-OiS3t a meder egészében kell- e / .'" elvégezni.
4./
.A. holtág folyamatos vizcs erét, és a zzel a vizminőség folyamatos - megfelelő - mértékét bi ztos itaná a Min~szent Székkutasi öntözőrendszer azon változatának megva16sitása, ahol az öntözőviz a holtág· zsilipnél (Tisza 204,6 km) kerülne beemelésre, és a holtág nagy r észének átöblitése után, az un. nSárgás"-nál kerülne (szintén átemeléssel) az ontözőrendszerbe.
H6dmezővásárhely,
1991. december 10.
Dr. Dubecz György
jegyző
felhatalmazása alapján: \ \
Csáki Imre irodavezető
A
Mártél~i és Kört v élyesi Holt-Ti vizminőségének alakulása
sza
A vizek minósi tését az MI-l e,'""·172/J-85. számu az Ors zágos Vizüg~i Hivatal által 1985. február o4.-én jóvá hagyott müszakt ir'árrYelvek szerint vég eztem.A müszaki irány elvek tartalmazzák a vizi ökoló g ~ai rendszer viszonyla g os stabilitásának, valamint a mért ékadó vizhasználatok (ö ntöző viz, halgazdasági felhasználás stb.) követelményeit. Ezekhek az eg~üttes vizsgála tából adódik a felszi ni vizek minősitésének integrált követ e l ményr en ds z ere . A vizminőség alakulás irár..yána k ért ék el ése és értelmezése trendvizsgálat alapján tört éni, a mely a z egy es viziminőségi paraméterek évenkénti mértékadó ért ék einek összehasonlitását jelenti. Az emlitett müszaki irányelvek iar"~ !D lmazzák a trendvizsg álat köv etelmény eit is o A fentiek alapján készitettem el a k ét holtágra vonatkozóan a s~véleményt és a minősitést. ~:r:t31J:.i...1:{o J.. t.-Ji,s.z.§.
1989. évben a vi z sgált 25 vizminőségi paraméter a pH-érték haladta meg az integrált követelményrendszerben szer e plő határértéket •.A. határérték pH esetén 8,00 a tiszta vizekre (I.osztál~). Az összes többi mutató alatta maradt a tiszta vizekben kivánat osnak tartott határértéknek. A szabvány szerint, amennyiben az a datok 85 %-aaz I. osztáJ,.~u kategóriába tartozik, ugya vizet jó minőségü, tiszta vizként lehet jellemezni, amely ökológiai (biólógiai élettéri) követelményeket kielégiti és megf elel a különböző célu vizhasználatok követelményeinek " Az 1988 évi adatok 95,6 %-a a tiszta vizekre jellemző képet mutatjl3, ezért a holtág vizminóségét az Ie kategóri~ _ , szerint értékelhet jük. 1989.-ben az adatnk már csak 70,8 %-a tart ozott az I. osztályu kategóriákba, 29,2 %-a a II. osztál~ho z , h arma dosz tál~u viz et jellemző paraméter nem volt. A holtág vizében a k émiai ox igénigény (KO Id ; KOI , ) vagyis a ps szervesanyag tartalom meghaladta a szabvány szerinti kivánatos -KOl a 25 mg/l, KOI ps 8 mg/l - határértéket, de alatta maradt a ~ürhető értékeknek, amel~ a II. csztályu vizek kategória ' hatása (KOl d 40 mg/l, KOl ps 15 mg/l) .. 0
2 -
A biokémiai oxigénigény értékére is a más~dosztál.yu koncentráció a jellemző (a határértékBO~5 5,~ mg/l~. A pH érték ebben az évben is a II. kategóriába tart..ezott. 1989. évben niivekedett a nitrit-ion mennyisége a vizben, amel~ már meghaladta ahatárértéket • Hasonló volt a 'hel~zet a klorofil~-tartalom esetén is, amel~re az I~ osztál~u vizek határértéke 20 mg/m~, ug~anakk0r a mértékadó koncentráció 33,8 mglm3 volt. Miután az ada tok 29,Q %-a a II. kategóriába tartözott, a vizet II. osztályu, kissé szennyezett vizként minősithetjük, am e l~ még ugyan nincs káros hatással az ökológiai rendszerre, de bizonyos kedvezőtlen változások már megfig~elhetők. 199o.-ben az adat ok 79 ,2 %-a elégitette ki a tiszta vizekk~l szembeni követelményt. Az előző évekhez hasnnlóan a kémiai oxigénigé~, valamint a klorofill-tartalom a kivánatos határérték:.' fölött volt. Ig~ 199o.-ben a holtág vizét szintén kissé szennyezett vizként lehet jellemezni. 1991.-ben a vizminőségi állapot hasonlók_épp alakult, ekkor is II. ' osztál~u vizként jellemezhető a -holtág v·i ze. Az eg~es ko~p6nensek, illetve komponens csoportok összehaso~litása alapján a következő trendet állapithatjuk meg: 1.1 A fizikai és fikikokémiai paraméterek kÖf1ül a vezetőké pesség és a sótartalom minteg~ 30 %-os n~vekedése fig~elhe~ tő meg, amel~ a vizutánpótlás hiányára vezethető vissza. 2.1 A szervesanyag tartalom 46,6 %-kal növekedett. Ez részben a csapadék- és vizhiánnyal függ össze (köz. Jo %), ,', rész'Qen viszont a külső terhelés minteg~ 16 %,",:,)s növekedé:· .~ .
,/
J.I A. növényi tápanyagok - ammónium,. nitrát, foszfát közül az citlott foszfor koncentrációja a kivánatos 0,3 mgl.l határértéket lényegesen meghaladja. Az a trend minteg~ 50-60 %-os emelkedést mutat, amel~ eg~értelmüen a külső terhelésre vezethető vissza (üdülőterület szennyvizei stb.). '
- 3 _.
kÖ.ft;yéa§.§.L!i9.l.t c1!i,§z§, Két vizsgálati szelvény adatai állnak rendelkezésre~ 1988-ban az adatok 60,8 %-a volt I. osztályu, igya viz kissé szennyezett vizként minősithető. A szervesanyag tartalon (KOI), az ammónium-ion koncentrációja, a pH-érték meghaladta a kivánatos határértéket. A biokémiai oxig énig ény , El nitrit-ion és a klorofill-koncentráció ezenkivül a türhető határértéknél is magasabb volt (BOI esetén - ez 10,0 mg/l, a nitrit-ionra 5 0,30 mg/l, a kl,') rofill -tartalomnál 80 mg/m3). A holtág vize a biológiai stabilitás és minden vizhasználat követelményrendszere alapján II. osztályu. 19892-ben ugyancsak hasonló k~pet állithatunk össze, a viz kiss é szenn.y ez2 tt viznek tekinthető. 1990. -ben némi javulás észlelhető; rn er ,,: 8Z ammónium-ion, a nitrit-ion és a foszfá t-i 'Jn kon cent r ác.:ió ja csökkent az előző évekhez viszonyitv89 A szervesanyag -tartalom s a pH érték és a biokémiai oxigénig ény értéke szonbEln továbbra is meghaladta a tiszta vizeknél kivánatos határértéket. I gy a viz ebben az évben is II. osztályu kategóriába tartozott. A Körtvélyesi Holt-Tisza tendvizsgálata kapcsán a következő ~~lapitható meg: 1./ A fizikai ' és fiziko k émiai paraméterek az oldl'tt anyag koncentráció jának növekedése nem figyel.hető meg. A Körtvé~si szivattyutelepen keresztül a belvizekkel történő utánpótlás többé-kevésbé állandósitotta a vizmenny~séget. Ugyanakkor ezeknek beemelése néhány vizminőségi p~oblémát is okozott~
2./ A szervesanyag mennyisége átlagosan II %-kal növekedett és az a szignifikáns növekedés a külső terhelésre utal. 3./ A növényi tápanyagok-ammónium, nitrit, foszfát - koncentrációja, mint az előzőekben már emlitettük 40-50 %-os csökkenést mutatott. Ennek ellenére ezek olyan koncentrációban voltak még jelen a viztérben, hogya növényzet tqlburjánzását idézték elő (békalencse, hinár stb.megjelenése) és az entrofizálódás jelei is szembetünőek (1991.évi megfigyelés). Felhivnám a figyelmet a holtágban az 1988 ~ -ban tapasztalt magas ammónium-nitrit és biokémiai oxigénigény értékre. Ezek abból adódnak, hogya vizgyüjtőről tö bb helyről eredő ma gas szervesanyag éS,ammónia - tartalmu viz terhelte 8 h oltágat (Székkutasi Uj Elet TSZ sert~stelepe, Ta léi Sertést el ep , ATEV stabilizációs tavainak vize). A biokémiai oxigép.igény magas értéke valamint a nitrit-ion megnöv eke dett koncep.trációja aktiv bakteriális tevékenység re utal. Ezek~t a vi~eket - abevizveszély elháritása érdekében - kényszerüs~gből a holtágba kellett vezetni. Majd miután a holtág vizének átöblitése nem történt meg, me~indul tak a f GJlt i, 'f olyaoatol{. Megoldás lenne ~ e térségben a belvizeknek más ut : n közv etlenül a Ti-szába való bevezetése.
1991. szeptember ll.-én a Mártélyi Holtág strand mintavételi helyen keresztszelvényben 5 ponton vettünk vizmintát az ATIVIZIG jelenlévő képviselőjével (dr.Fekete Endre). A mintavétel célja az volt, hogy megállapitsuk jellemzően . eltér-e a vizminősége a holtágnak az előző években regisztrált állapottól. A kémiai vizsgálatokat az ATIVIZIG képviselője végezte. A vizmintákból a biológ iai vizsgálat során-meghatároztuk a fotoszintetikus pigmentek mennyiségét és szap~biológiai elemzést is végeztünk. A makrofita vizinövény vegetációból is vettünk mintát és a faji összetételét elemeztük. A vizsgálati eredményeket táblázatban foglaltuk össze. Osszehesonlitásként néhány előző éva-klorofill mennyiségének és szaprobiológiai elemzésének a vizsgálati eredményeit is feltüntettük. A vizsgálati eredményeket elemezve a következőket állapithatjuk Jtleg: 1./ Az a-klorofill tartalom alapján a holtág vize astrandnál vet~ vizminták éves átlaga alapján mesotrofikus, meso-eutrofiltus (közepesen termő) volt 1976-tól 198o-!g, illetve 1988- . tó~ 1991-ig. A. különböző vizsgálati évek átlagértékeinek vált02ása nem mutat egyértelmü, tendencizózus emelkedést. Az adctt évben a viz trofitási fokát valószinü a mesterséges vizkonnányzás és (illetve a Tisza által történt természetes 'átö'b lités határozza meg.) (l.számu táblázat) 2~/ Ha az 1991-es évi évszakonként vett vizminták a-klorofill tertalmát elemezzük, megállapithatjuk, hogy az évszakos dinamizmussal - fény és hőmérsékleti viszonyokkal -függ össze a · vizben lévő a-klorofill tartalom, amely s · planktonikus eutrotizáció fokát mutatja. (2.számu táblázat) . Ezen eredmények alapján is oligo-me~trofikus, meso-,mesoeutrofikus a hol tág vize. '.
3./ Az 1991. szeptember ll-én keresztszelvényben vett vizminták
a-klor0fill vizsgálatának eredményei egyértelmüen bizoják a vizinövénnyel b,) ri tott és a nyilt vizf'elület algavegetációjának különbözőségét. Ez azon az ismert tényen alapul, hogyahinárnövényzet és az algavegetáció tápanyag konkurensek. Ez utóbbi té~en kivül a vizfelület boritottsága (fényvisz:9nyok) is befolyásolják az algavegetáci,ó hiányát. Az a-klorofill mérési eredményeink is ezt a tény,t bizonyit ják. Látható a 3. táblázatban az l-es, 2-es és az 5-öe ~ pontmin ták vizfelülete vizinövényzettel boritott volt, megfelelően az e-klorofill érték alacs·o ny. A 4-es mintavétel uszóhináros szélén történt, igy az a-klorofill értéke megnöv~kedett. A legnagyobb klorofill mennyiséget a nyiltvizfelületi vizmintában (3-as) regisztráltuk •
~i t
./.
"' .
- 2 -
Amennyiben az eutrofizálódás tényét vizsgáljuk, megállapit~ hat juk, hogy a hóltág vizében a nyiltvizben a planktonikus ", a hinárral b~ritott helyeken pedig inkább a bentikus eutro~ fizáéióról van szó., Miután a hol tág vizutánpótlása , átöblitése nem rendszeres, vizmélysége sekély, igya növényi táp~ anyagok dusulása következik be. Ez a tény , elősegiti a növé~ nyi termelés erősségének növekedését, amely fólyamat során egyre nagyobb szerephez jut a parti 1tájékban a nagy t ermetU vizinövények, lfáqasok hináröfiok kialakulása. Teháta ' ho~tátg vizébeh valószinü, hogy természetes folyamatok játszódnak .'_ ie és a mesterséges vizutánpót~ás; a tErmészetes átvizi átöblités hiánya, velamiht a hinárvege~áció irtásánek hiánya miatt szaporodtak el a parti sávban és a str~nd területén is e hineras társulások. j
A társulást alkotó fajok a következők voltak: Trapa natans /Sulyon/ Salvinia natans /Rucaöröm/ Ceratophyllum demersum /Erdei. tócsagaz/ Lemne sp. /Békalencse/. Az ökológiai módszerrel végzett ,o ,zaprobiológiai elemzés ala'pján a holtág vizminősége jellemzően b-mesoszaprobikus és csak az 1990-es évben volt . ~ a-b-mesoszaprobikus a mértékadó index értéke alapján .. Az S index értékek is hasonlóan a-klorofillhoz évenként igen különbözőek, de jellemzően egy kategórián /1,81-2,30/ belUI maradnak. Ezen értékek különbözőségét magyarázza az a tény, hogy ha a viztérben a növényi termelés fOkuzódik, abban az esetben nő a viz szervesanyagtart~lma, ugyanekkor a lebontás erőssége is fokozódik. it holtág tájvédelmi körzet területén fekszik, amely 'tény miatt a mesterséges beavatkozások korlátozhatók (mint pl. vizesere, vizutánpótlá~, kotrás), ezért a tápanyagfeldusulást a következők segithették el~: - a vizmennyiség csökkenése az előző tény fokozhatta az évtizedeken át megtelepedé nagyszámu madártársulás . - a holtágon lévő horgászatra használt bectetések - valamint a holtág vizének strandolási és üdülési célra szolgáló hasznositása során is kerülhetett növényi tápanyag, - ha nem is pontszerü szennyezés formájában - a viztérbe az évek s(l)rán. A hinárasgk nagymértékü elszaporodását okozhatta az a tény is, ~Qgy az utóbbi években nem történt meg a Tiszai magas vizállás 4~á~a miatt a holtág átöblitése. JaJll,§la.t.Q! a...v:iz~sé.& j,a,yj. tá§ára1. - a holtag v~zszint~nek eme!ése - a strandolásra has~nált területen kotrás végzése és rendsz~res irtása, eltávolitása a vizinövényzetnek. - a stra~dolási terU~et körülhatárolása a hasznosítási idényben, bÓlyákkalo /
./.
• - 3 -
Időpont
........__t"",,,,,,,,,,
~_
1976. 1977. 1978'. 1979. 1980. 1988. 1989. 1990.
"ali klorofill mg/l 1
...
..."
••••
átlagérték átlagérték átlagérték átlagérték átlagérték átlagérték átlagérték átlagérték
..
...
...,
•
S index
..............................
12,7 24,5 20,3 23,2 37,6 18,1 33,8 22,2
2. sz. ... _ ... táblázat 1991. 02. 05. '06. 07. 08. 09. 1991. átlag:
.......-e-.
,
_
...
2,08 2,36
'-"'-'~~
t..,
1
7,6 11,1 21,1 24,3 25,7 7,7 16,5 rt...............
•
.... """"'
. . «...........
J._SZ._ tg,bJ:gz§,!
1,71 2,14
ft." .
2,04 2,27 ' 2,15 2,15 ~
~
~
..
~ ~
" '
1991. szept. ll. ,keresztszelvény l~ 7,7 2. 14,3 3. 70,6 4~ 42,2 21,6 5.
2,28 2,48 2,46 2,33 2,43 _.
___ P 1
./.
1t....,...« """-'
..
- 4 -
1991. szeptember ll. Mártélyi Holt-Tisza pH Vizhőmérséklet
Vez.kép. Oldott anyaiS Oldott 02 NH+
1:
N!) 3
l 7,84 19,5 Oc 0,72 mS/cm 540 mg/l : 9,8 mg/l 0,32 mg/l 2,2 mg/l : . 0,71 mg/l
oP034 1991. szeptember ll. Mártélyi Holt-Tisza - 3 pH Vizhőmérséklet
Vez.kép. Oldott anyag Ol,9ott 02
NHt N0
7~78
19,0 o C 0,72 mS/cm 540 mg/l 4,9 mg/l 0,48 mg/l 1,3 mg/l 0,39 mgíl
3 oP0 3 4 1991. szeptember ll. Mártélyi Holt-Tisza - 5 pH 7,80 19,0 Oc Vizhőmérséklet Vez. kép. 0,72 mS/cm Oldott anyag 540 mg/l 5,2 mg/l Oldott 02 NH+ 0,26 mg/l 1: N0 3,5 mg/l 33 oP0 0,57 mg/l 4
- 5 -
1990. Körtvélyesi Holtág, GATORHÁZ
Jellemző
Osztály
II HVl4
Mért. egyB.
C/P=o .8
-~~-------.---~ . -._.~~~-_.~._~----._~_._~--~~-. ~----~~~~~------~~~_._.~~----_.--.--
I. II. II. II. I.
Vizhőfok
ER-KOl-PS ER-KOI-K EOI-5
Old.Oxigén pH-Labor M-Lugosság Ö,ssz.kem. MG-ION CL-ION S04-ION Összes FE MN-ION MH4-ION N02-ION NOO-ION Össz •• N. Old. P04-ION Össz.P. Vez.kép. Old. a ilya g Le be~őanyag FenoJ.ok . ANA MOSOSZ
mg/l mg/l mg/l mg/l mgee/l
0.114 4.43 12.712 22.38 59.84
I. I. I.
I. I. I. I. I. I. I.
NK
mg/l mg/l
88.858
.35
.06 .38 .63,6 '. • 862 o. .216 .336 669.4 460 12
I •.
I. I. I. I.
o o
UV-~laj
I. II.
Nl.
I •
%
,...,
.....
mg/mg
C%)
33.759
I.
III. 0.00
II~
79.17
C-)
2.442 34.62
.
20.00
.Q.g~§1m1.B§g.§g
Integrált BIOL-STAB Ipari viz Öntözőviz
Halgazd.
II. II. I. I. I.
mg/l mg/l mg /l mg/l mg /l mg/l mg/l mg/l mg/l us/cm mg/l mg/l u.g/l ug/l ~/l
()
S-index A-Xlorofill "
mg/l
5.7
II. ,>
Oc
22.64 9,,2 37.2 6.1
(%)
~!_á ~s._~ .a..1. .~
._.-J
.a..... y. a _ s l. ~
.!
Hódm ez ővásárhely
Megyei Jogu Város Önkormányzatának Közgy1ilése látva a Tisza Holtágak kritikus helyzetét, a jelentős természeti értékek kárDsitását okozó folyamatok erősödő j ellegét, a további vizminőség romlás mega kadályozására a következő határozatbkat hozza:
1./ El kell készittetni a ~örtvélyesi és Mártélyi holtág vizminőség i hatástanulmányát, s ennek alapján fel kell tárni a vizminősége t veszélyeztető természetes és mesterséges szennyezőforrásokat:
Határidő:
1992. március 30.
Fil§~- Dr. Rapcsák András polgármester
2./ Közgy1ilés támogatja a Mindszent-Székkutas térségi öntözőrendszer megvalósitását oly módon, hogy az öntözőviz egyben a holtág átöblitését is biztositsa. utasit ja a Folgármestert, hogya beruházás megvalósitásával kapcsolatban, a Földmüvelési Minisztériummal együttmüködve vizsgálják meg az öntözőrendszer megvalósitásának lehetőségeit. Határidő:
1992. április 30 .
Ferer~ Dr. Rapcsák András polgármester
-
",
~
",
3./ A. Közgyülés utasit ja a Polg á rmest ert, hogy
az elkészült hatástamulmány alapján - a kö rnyezetvédelmi és a vizügyi hatósággal egy1ittmüködve - tárják f el az iszapeltávolitá~ (mederkotrás) l ehető ségeit, valamint a~ erre a célra felhasználható pénzügyi források körét. Hat§6idő: 1992. április 30e F§1'§'1:Sg.:.. Dr . Rapcsák András polgármester
vizminőségi
4./ A Közgy1ilés utasit ja a Polgármestert, hogy készittessen
tervet az üdülőterület szennyvizelvezetéséről, valamint a keletkezett szennyviz tisztitásáról és ennek felhasználásával intézkedjen az üdülőterület sz ennyviz elhelyez ésével kapcsolatos cél támogaté.si igé~ benyujtásáról . B~~~
!,g1.§1.QBJ..
1992.
ápr~lis 30~
Dr. Rapcsak Andras polgármester
~ajá:r:gea!.9t .ki;Fk.l, • Dr. Rapcsa ~as polgármester 2./ Jegyzői Iroda 3./ Müszaki Iroda HÓdmezővásárhely,
1991. december 10. Dr. Dubecz György
jegyző
felhatlDlmazása alapján:
\l ' ../--
Csáki Imre irodavezető
