82. Üzemorvosként szeretném megkérdezni, hogy a targoncavezetői jogosítvány megszerzéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságot milyen feltételekkel lehet megállapítani? Munkavédelem Hírlevelükben az állt, hogy ezt külön jogszabály határozza meg. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szól a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről. 4. számú melléklet: Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek 1. Magasban végzett munka Föld alatti bányászati, kő2. olaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök
3.
Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök
A 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti az „A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a „B” tűz- és robbanásveszélyes és a „C” tűzveszélyes osztályba tartozó létesítményben, helyiségben végzett tevékenységek, valamint a vállalati „tűzvédelmi utasítás”-ban meghatározott munkakörök: az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek
4. Villamosüzemi munkakörök
A vonatkozó külön előírás (MSZ 1585) Erősáramú üzemi szabályzat alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenység
a) Feszültség alatti munka5. végzéssel járó munkakörök (FAM)
Külön jogszabályban meghatározott tevékenység
b) Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek Fegyveres biztonsági őrség, 6. személy- és vagyonvédelmi tevékenység 7.
Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök
Mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka
Időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni Az 1-4. és a 6-7. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál 40 éves korig A) háromévenként, 40-50 életév között kétévenként, 50 év felett évenként Az 5. pontban megjelölt B) munkakörökben dolgozóknál évenként
A lényeg tehát:
7.
Mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, Egyéb baleseti veszéllyel haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és készjáró munkakörök termékek mellett vagy közelében végzett munka
Időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni
A)
Az 1-4. és a 6-7. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál 40 éves korig háromévenként, 40-50 életév között kétévenként, 50 év felett évenként
83. Szeretném megtudni, hogy a hivatásos gépjárművezetői engedély megadásához szükséges egészségügyi alkalmasság feltételeit hol találom meg, illetve, hogy milyen hosszú időre állapíthatom meg az alkalmasságot. A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet szerint: „5. § (1) Az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki a a) 40. életévét még nem töltötte be, 10 évenként; b) 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem töltött be, 5 évenként; c) a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként;
d) a 70. életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni. (2) A 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki a) 45. életévét nem töltötte be, 5 évenként; b) a 45. életévét betöltötte, de a 60. életévét nem töltötte be, 3 évenként; c) a 60. életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.” 84. A nagyfelületű fém tárolópolcokat be kell-e kötni az EPH rendszerbe? Vonatkozó előírás: MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 415.2.1 pontja: „A kiegészítő egyenpotenciálú összekötésbe be kell kötni a rögzített szerkezetek összes egyidejűleg érinthető testeit és az idegen vezetőképes részeket, beleértve a vasbeton szerkezetek acélbetétjét is, ha ez megoldható. Az egyenpotenciálú rendszert össze kell kötni az összes villamos szerkezet, köztük a csatlakozóaljzatok védővezetőivel.” 85. Mi igazolja, hogy a munkavállaló megfelelt az orvosi vizsgálaton, ha nem kell az NKH-s jogosítvány? Az orvosi alkalmassági vizsgálat érvényességét az OKJ-s bizonyítvány mellé szerzett/kiadott, a kezelni kívánt emelőgép gyakorlati kezeléséből tett vizsgát igazoló „Tanúsítvány” hátoldalán lehet/kell feltüntetni, vezetni. 86. Az új 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet szerint megszerzett jogosítvány (rendelet 1. melléklete) minden ipari ágazatban érvényes, vagy sem? A KHEM rendelet szerinti jogosítvány nem ipari ágazatoknál érvényes, hanem azoknál az emelő- és rakodógépeknél, amelyeket a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez alkalmaznak, ott az OKJ-s szakképesítés melletti követelmény teljesítését igazolják. 87. Akinek a jogosítvány bejegyzései lefedik a két elágazásnak megfelelő képesítést (könnyű- és nehézgépkezelő), illetve targonca és daru kezelésére
is rendelkezik bejegyzésekkel (OKJ azonosítóval), annak is meg kell szereznie a kék bizonyítványt? Az ÉVM rendelet szerinti jogosítvány csak az abba bejegyzett kódszámnak megfelelő emelőgép kezelésére jogosít. Amennyiben a kezelni kívánt emelőgép típusbejegyzése szerepel a „mustársárga” jogosítványban, nem kell újabb kezelői jogosultságot (OKJ-s szakképesítést) szerezni. 88. Van olyan OKJ-s kék bizonyítvány, ahol az elágazáson kívül (könnyűvagy nehézgépkezelő) be van jegyezve a targonca vagy a daru típusa is. Mire fogadható el az ilyen kék OKJ-s bizonyítvány? Ha az OKJ-s (kék) bizonyítvány az ÉVM rendelet szerinti, akkor van mellette „mustársárga” jogosítvány is, típusbejegyzéssel. Amennyiben az új rendszer szerinti OKJ-s bizonyítványról van szó, akkor kell mellé a gyakorlati vizsgát igazoló Tanúsítvány is. 89. Ha a dolgozó OKJ-s kék bizonyítvánnyal rendelkezik, valamint a jogosítványában bejegyzéssel rendelkezik több típusú vezetőüléses targoncára (típusvizsgával), szükséges-e az új rendelkezés szerinti tanúsítványt is megszereznie abban az esetben, ha vezetőüléses, de más targonca típus vezetésével bízzák meg? Csak a típusvizsga szerinti (elektromos, robbanómotoros, vagy gázüzemű) vezetőüléses targonca kezelhető az adott típusvizsgával. Elektromos targonca
Robbanómotoros targonca
Gázüzemű targonca
Gyalogkíséretű targoncák Vezetőállásos targoncák Vezetőüléses targoncák Gyalogkíséretű targoncák Vezetőállásos targoncák Vezetőüléses targoncák Gyalogkíséretű targoncák Vezetőállásos targoncák Vezetőüléses targoncák
90. 1994-1995 előtt szerzett sárga színű jogosítvánnyal rendelkező dolgozókat el kell küldeni OKJ-s képzésre a kék színű bizonyítvány megszerzése érdekében? Nem, mert akkor még nem adtak ki OKJ-s bizonyítványt. 91. A sárga színű jogosítvány államilag elismert képzésnek minősül-e? Igen. 92. Ha igen, 2015 után ezt hogyan tudja tanúsítani? Nem csak 2015. december 31-ig érvényes az ÉVM rendelet szerint kiadott jogosítvány, ugyanis egy ágazati (KHEM) rendelet nem vonhat vissza államilag elismert szakképesítést igazoló jogosítványt. A KHEM rendelet csak a saját ágazatán belül rendelkezik a jogosítvány elfogadásáról. 93. Darukezelői szakképesítés megszerzéséhez szükséges oktatás megtartására jelenleg ki jogosult? Oktatásszervező intézmények szervezhetnek tanfolyamot. 94. Darura vonatkozó OKJ-bizonyítványt és/vagy jogosítványt ki adhat ki jelenleg és mi alapján? A 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet alapján e szakképesítés szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézmény adhatja ki a Bizonyítványt és a Tanúsítványt. 95. Közlekedési utak minimum szélessége és magasságára van szükségünk, ahol egy ember javító, karbantartói feladatokat végez meghibásodás esetén (alkalomszerűen). Specialitása, hogy ez a közlekedési folyosó 2 m magasság felett helyezkedik el. Erre jogszabályi útmutatóra lenne szükségünk. Hol találunk erre hivatkozást?
A „Gépek biztonsága. Gépi berendezések helyhez kötött feljárói 2. rész: Kezelőállások és kezelőhidak” című MSZ EN ISO 14122-2:2002 szabványban található meg a megoldás: A kezeléshez és a karbantartáshoz tervezett kezelőhidak és kezelőállások szabad hosszúságát és szélességét a következők alapján kell meghatározni: a) a feladat igényei, pl. a testhelyzet, a mozgás jellege és sebessége, erő alkalmazása stb.; b) kell-e vagy sem szerszámokat, tartalék alkatrészeket stb. szállítani; c) a feladat és a használat gyakorisága és időtartama; d) a kezelőhidakon és a kezelőállásokon egyidejűleg tartózkodó kezelőszemélyek száma; e) a kezelőszemélyek összetalálkozásának lehetősége; f) kell-e vagy sem olyan kiegészítő felszerelést viselni, mint a biztonsági ruházat, vagy személyi védőeszközt hordani; g) egyedi akadályok jelenléte; h) egy sérült személy mentése i) a kezelőhíd zsákutcás végződése; j) a falak valószínűleg károsítják vagy beszennyezik a kezelőszemély ruházatát; k) a zavartalan munkamozgások igénye és a helyigény, ha előreláthatólag használnak szerszámokat. Az EN 547-1 és az EN 547-3 szerinti értékekkel összhangban, kivéve a rendkívüli körülményeket, a kezelőállások és a kezelőhidak felett meglévő legkisebb szabadtér 2100 mm legyen. MEGJEGYZÉS: Ha a kockázatfelmérés és a gép vagy a környezet miatti korlátozások indokolják, akkora szabad magasság legfeljebb 1900 mm-ig csökkenthető, ha: – a kezelőállást vagy a kezelőhidat csak esetenként használják, és – a csökkentés csak rövid távolságú. A rendkívüli körülmények kivételével, a kezelőhíd szabad szélessége legalább 600 mm, de inkább 800 mm legyen. Ha a kezelőhidat rendszeresen használják átjárásra, vagy különböző személyek egyidejűleg keresztezik
egymást, a szélességet 1000 mm-ig kell növelni. A kezelőhíd szélessége, ha kijelöltek menekülési útként, akkor teljesítse a vonatkozó előírások szerinti követelményeket. MEGJEGYZÉS: Ha a kockázatfelmérés és a gép vagy a környezet miatti korlátozások indokolják, a szabad szélesség legfeljebb 500 mm-ig csökkenthető, ha: – a kezelőállást vagy a kezelőhidat csak esetenként használják, és – a csökkentés csak rövid távolságú. Ha egy falon vagy a mennyezet alatt vannak olyan egyedi akadályok, amelyek korlátozzák a szükséges szélességet vagy magasságot, akkor védelemről kell gondoskodni, valamint biztonsági intézkedéseket kell tenni, pl. párnázást kell felszerelni a sérülések megelőzésére. Meg kell fontolni a figyelmeztető jelzéseket is. 96. Van egy elektromos meghajtású 1 tonna teherbírású homlokemelő villás kezelésére feljogosított dolgozónk. Szeretnénk, ha a kolléga 2 tonna teherbírású dízelmotoros homlokemelő villást is kezelhetne. Milyen vizsgára van szüksége a kollégának a jogosultság megszerzésére? A kérdésből nem derül ki, hogy mi „jogosította fel” a dolgozót az 1 t teherbírású elektromos homlok-emelővillás targonca kezelésére, ezért csak feltételezni tudom, hogy „mustársárga” jogosítványról van szó, 3332 kódszámú Elektromos villás targoncák bejegyzéssel. Ebben az esetben új vizsgát kell tenni, a következők miatt: A 2009. január 1-je előtt szerzet gépkezelői jogosítványoknál a Kategóriába Sorolási Jegyzék jelenleg is hatályban van az a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet (továbbiakban: ÉVM-KPM) hatálya alatt kiadott építőgép-kezelői jogosítványokba bejegyzett kategóriákra vonatkozik. A meglévő „mustársárga jogosítvány”-t már nem lehet kiegészíteni újabb területekre. Emelőgépek/targoncák kezelése csak államilag elismert szakképesítés alapján megengedett, amit az OKJ-s bizonyítvány igazol.
Jelenleg a következő módon lehet – államilag elismert – targoncakezelői jogosultságot szerezni: Új gépkezelői jogosultság az OKJ és a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet alapján szerezhető. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet (OKJ) 1. számú mellékletében – a 196. sorszám alatt – jelent meg az Építő- és anyagmozgató gép kezelője szakképesítés. Ezen belül van a targoncakezelő szakképesítés 30 órás időtartammal. Az Építő- és anyagmozgató gép kezelője szakképesítés szakmai követelményrendszerét a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet (továbbiakban: GKM) 2. számú melléklete a 16. sorszám alatt tartalmazza. Ennek megfelelően a targoncakezelői szakképesítésről: – Kék bizonyítványt (a 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendeletben vizsgaszervezésre feljogosított intézmény adhatja ki), – gyakorlati vizsga tanúsítványt adnak. A típusvizsga kötelezettség megszűnt, az OKJ-s bizonyítvány mellé csak gyakorlati vizsga tanúsítványt adnak, ez igazolja az adott targoncafajta (itt a robbanómotoros) kezeléséből tett gyakorlati vizsgát. 97. Lehetséges-e ezt a különbözeti vizsgát „házilag” letenni, vagy csak az erre feljogosított intézményben lehetséges? Nincs házi vizsga. 98. Elegendő-e egy különbözeti vizsga vagy elölről kell kezdenie a képzést? Új képzés kell. 99. Azon munkatársaink, akik nem a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendeletben meghatározott OKJ-s besorolású nehézgépkezelői képesítéssel rendelkez-
nek, kell-e ismételt vizsgát tenniük, hogy megfeleljenek a 40/2009. (VIII. 1.) KHEM rendelet előírásainak? A kérdései megválaszolásához fontos megemlíteni, hogy a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet (továbbiakban: KHEM) nem hozott semmilyen jelentős változást a gépkezelők jogosultságával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) I. fejezet 5.1. pontja előírja, hogy: „Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki – … – rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében, ha azt maga vezeti az ahhoz szükséges jogosítvánnyal.” Az államilag elismert szakképesítés az OKJ-s szakképesítés. Emelőgépek kezelése tehát csak államilag elismert szakképesítés alapján megengedett, amit az OKJ-s bizonyítvány igazol. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet (OKJ) 1. számú mellékletében – a legutóbbi módosítás szerint a 196. sorszám alatt – jelent meg az Építő- és anyagmozgató gép kezelője szakképesítés. Az Építő- és anyagmozgató gép kezelője szakképesítés szakmai követelményrendszerét a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet (továbbiakban: GKM) 2. számú melléklete a 16. sorszám alatt tartalmazza. A KHEM rendelet hatálya kizárólag a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez alkalmazott minden olyan önjáró emelő- és rakodógépre (járműre), továbbá járműre szerelt gépi berendezésre, amelyet anyagmozgatásra, rakodásra, emelés-
re használnak… terjed ki, az ágazaton belül további követelményt támasztva az emelőgépek kezeléséhez szükséges államilag elismert szakképesítésen túl. Munkabiztonsági szempontból nincs annak jelentősége, hogy egy emelő-, vagy rakodógéppel a közúti áruszállítást végző jármű megrakását, illetve ennek előkészítését végzik, vagy bármilyen más ágazatban végeznek rakodást, minden esetben az államilag elismert szakképesítés szükséges feltétel az emelőgépek kezeléshez, ezt a KHEM rendelet is előírja: 2. § (1) „Emelő- és rakodógépet az kezelhet, aki az adott gépcsoportra hatályos gépkezelői képesítéssel rendelkezik. A gépkezelői képesítés megszerzését az építőgép-kezelői munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről szóló együttes miniszteri rendelet alapján kiadott, a gépcsoport valamely géptípusának kezelésére jogosító építőgép-kezelői jogosítvány, és az 1. mellékletben meghatározott gépkezelői jogosítvány igazolja. Az emelőgépek kezelése esetében a gépkezelői jogosítvány megszerzése nem mentesít az Emelőgép Biztonsági Szabályzat (továbbiakban: EBSZ) kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, államilag elismert szakképesítés megszerzésének kötelezettsége alól.” Ebből tehát az következik, hogy a KHEM rendelet kizárólag „a közúti közlekedési ágazatban használt” gépek egy kisebb csoportjára vonatkozik, azokra is csak akkor, ha azokat „a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez” használják, tehát kizárólag ebben az esetben előírt az OKJ-s szakképesítésen túl az NKH által kiadott gépkezelő jogosítvány megszerzése. Az NFGM, KVVM, KHEM közös hatáskörébe tartozik a GKM rendelet, az OKJ-s szakképesítésekről. Ugyanakkor azok a gépek, amelyekre a jogosítványt a – már hatályon kívül helyezett – 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet (továbbiakban: ÉVM-KPM) alapján lehetett kiadni, több ágazatban továbbra is érvényesek.
Emellett – többletkövetelményként, hasonlóan a KHEM rendelethez – egyes minisztériumok a saját ágazatukban érvényes rendeletüket is kiadtak. Ezek az ágazati rendeletek a következők: A 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól (átfedés: földmunkagépek, rakodógépek). A 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről (átfedés: emelőkosaras gépjárművek, daruk). A KHEM rendeletben szereplő gépek jelentős része elsősorban az ipar, a kereskedelem és az építésügy területén működik, de nem feltétlenül a közúti közlekedési ágazatban. Ha tehát a mezőgazdasági, az erdészeti ágazatban, a közúti közlekedési alágazatban, vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint ezekben az ágazatokban használják a gépeket, akkor az ágazati rendeleteket is figyelembe kell venni. Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010 (V. 14.) NFGM rendelet is megjelent. A kérdésére – az előzőeket is figyelembe véve – az a válaszom, hogy nem a KHEM rendelet előírásainak kell megfelelniük, hanem elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a tevékenységük a KHEM rendelet hatálya alá tartozik-e. Ha nem, nincs más teendőjük, mint az államilag elismert szakképesítés biztosítása a gépkezelők számára, vagy ha a tevékenysége a KHEM rendelet hatálya alá tartozik, még akkor is lehet olyan államilag elismert gépkezelői szakképesítéssel rendelkező munkatársuk, aki még a GKM rendelet hatályba lépése előtt, az akkor hatályos előírások szerint szerezte az államilag elismert gépkezelői jogosultságát. Ismételt vizsgát nem kell tenniük!
100. Amennyiben rendelkeznek valamely eszköz típusvizsgájával, de nem olyan típusú eszközt kezelnek, kell-e a KHEM rendelet 2. mellékletében felsorolt gépcsoporti besorolás alapján vizsgát tenniük, vagy a már meglévő típusvizsga, az adott gépcsoport összes típusú eszközeinek kezelésére feljogosítják őket? A típusvizsga kötelezettség megszűnt, az OKJ-s bizonyítvány mellett csak gyakorlati vizsga tanúsítvány van, de nem a KHEM rendeletben felsoroltak az államilag elismert szakképesítésnél a mértékadók. A 2009. január 1-je előtt szerzett gépkezelői jogosítványoknál a Kategóriába Sorolási Jegyzék jelenleg is hatályban van az a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet (továbbiakban: ÉVM-KPM) hatálya alatt kiadott építőgép-kezelői jogosítványokba bejegyzett kategóriákra vonatkozik. 101. Hol kaphatunk állásfoglalást arról, hogy eszközeink típustól független gépcsoport besorolása [KHEM rendelet 3. § (3) bekezdése] mely gépcsoportba tartozik a hivatkozott rendelet 2. sz. melléklete alapján? A KHEM rendelettel kapcsolatban állásfoglalás kiadására kizárólag a KHEM – mint a jogszabály kibocsátója – jogosult. 102. Hol kaphatunk állásfoglalást arról, hogy eszközeink típustól független gépcsoport besorolását követően [KHEM rendelet 3. § (3) bekezdése] mely gépcsoportba tartozik a hivatkozott rendelet 2. sz. melléklete alapján, munkatársaink típusvizsgája mely csoportnak felel meg, és kezelhet-e ebbe a gépcsoportba tartozó más típusú eszközt? A KHEM rendelettel kapcsolatban állásfoglalás kiadására kizárólag a KHEM – mint a jogszabály kibocsátója – jogosult. 103. E munkatársainknak kell-e ez követően ismételt tanfolyamot elvégezniük, hogy kezelői jogosultságuk az említett rendeleteknek megfeleljen? Ismételt tanfolyamot nem kell elvégezni, egy korábbi válasznál leírtak alapján.
104. Olyan eszközökre, melyre eddig saját szervezésű, kihelyezett kisgépkezelői tanfolyamot végzett munkatársainknak kell-e OKJ-s tanfolyamot végezniük, mely eszközök a KHEM rendelet 2. melléklete szerint nem besorolható? Kisgépkezelői igazolványt az EBSZ I. fejezet 6. pontja szerinti munkavédelmi oktatás alapján – a saját munkaterületére – a munkáltató állíthat ki a munkavállaló számára. A munkavédelmi oktatáshoz a munkáltatónak – munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személlyel – tematikát kell készíttetnie. A tematikának ki kell terjednie a munkahely, a munkaeszköz, a technológia kockázataira, annak elhárítására, a vonatkozó jogszabályok betartására. Igazolható módon meg is kell győződni a munkavédelmi ismeretek elsajátításáról. 105. A KHEM rendelet 8. § (4) bekezdése alapján valóban a már meglévő típusvizsga (ÉVM-KPM együttes rendelet) 2015. december 31-ig az adott gép gépcsoportjának (KHEM rendelet 2. sz. melléklete) típustól függetlenül kezelésre jogosít? Nem csak 2015. december 31-ig érvényes az ÉVM-KPM rendelet szerint kiadott jogosítvány, ugyanis egy ágazati (KHEM) rendelet nem vonhat vissza államilag elismert szakképesítést igazoló jogosítványt. A KHEM rendelet csak a saját ágazatán belül rendelkezik a jogosítvány elfogadásáról. 106. A targonca kovácsolt cserélhető villája az MSZ EN 1726-1:2001 szabvány 7.3.1.2. pontja szerinti levehető munkaszereléknek minősül-e? A kovácsolt villák önállóan nem tekinthetők levehető munkaszereléknek, ettől függetlenül azonban az ISO 2330:2001 szabvány (az MSZ EN 1726-1:2001 szabvány ZA mellékletében hivatkozik rá) „10. Jelölések” pontja az alábbiakat írja elő: Az 1. ábrán jelzett helyen (egyik oldalon) minden emelővillát az alábbi tartós jelölésekkel kell ellátni: a) az emelővilla teherbírása c, kg-ban; b) a teher tömegközéppont távolsága D, mm-ben;
c) az emelővilla gyártójának azonosító adatai; d) a gyártás éve és hónapja vagy hete, megegyezés szerinti sorozatszám. Külön igény szerint a targonca gyártójának azonosító adatai és a sorozatszám is feltüntethető. A szabvány 1. ábrája a megjelölést a függőleges villaszár belső oldalán a felső harmadban adja meg. A villagyártók a maradó megjelölést beütéssel oldják meg. A villaágak egyenkénti teherbírásának a fentiektől eltérő módon festéssel való feltüntetése szabálytalan, mert a targonca teherbírása a tömegközéppont és az emelési magasság függvényében megváltozhat. Nem tudni kinek ad információt, mert a targonca vezetője, mint az emelés egyszemélyi felelőse csak a teherbírás diagramon feltüntetett adatokat veheti figyelembe. Az MSZ EN 1726-1:2001 szabvány szerint: A levehető munkaszerelékeken jól olvashatóan és maradandóan (pl. az időjárásnak ellenálló, domború feliratokkal) legalább a következő adatok legyenek: – a munkaszerelék gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe; – a modell vagy típus megnevezése; – a sorozatszám a gyártási évvel; – a munkaszerelék tömege, az adat ± 5%-al eltérhet; – a munkaszerelék tömegközéppont-távolsága a targoncán levő rögzítő felülettől; – a névleges teherbírás; – hidraulikus vagy pneumatikus munkaszerelékek esetén a munkaszerelék gyártójának adatai alapján ajánlott legnagyobb munkanyomás; – figyelmeztetés: „A targonca és a munkaszerelék kombinációjának teherbírását be kell tartani”.
2010. augusztusi állapot
107. Szíveskedjék megerősíteni, hogy a fenti jogszabályok alapján helyes a következő jogértelmezés: 1. A 2008. december 31-ig OKJ könnyűgépkezelői képesítés nélkül kiadott könnyűgépkezelő jogosítvánnyal 2015. december 31-ig a munkavállaló munkavédelmi, munkabiztonsági szempontból szabályosan kezelhet helyváltoztatásra is képes emelőgépet; és 2. a munkáltató nem szeg munkavédelmi szabályt, ha 2015. december 31-ig a 2008. december 31-ig OKJ könnyűgépkezelői képesítés nélkül kiadott könnyűgép-kezelő jogosítvánnyal rendelkező munkavállalót foglalkoztat helyváltoztatásra is képes emelőgép kezelésére; és 3. a 2008. december 31-ig OKJ könnyűgépkezelői képesítés nélkül kiadott könnyűgépkezelő jogosítvánnyal rendelkező, helyváltoztatásra is képes emelőgépet kezelő munkavállalók tekintetében 2015. december 31-ig a munkavédelmi felügyelő nem vizsgálhatja az OKJ képesítés meglétét, csak a jogosítvány érvényességét.”) Mint ahogy azt Ön is leírta, a Közlekedései Főfelügyelet korábbi gyakorlata és állásfoglalása, valamint az OMMF korábbi gyakorlata szerint, az építőgép-kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján kiadott építőgép-kezelő jogosítvány önmagában feljogosította a jogosítványban megnevezett személyt könnyűgép kezelésére, függetlenül attól, hogy a munkavállaló rendelkezett-e könnyűgépkezelő OKJ szakképesítéssel. A jelenleg hatályos – Ön által is idézett – előírások: – 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat I. fejezet 5.1. pontja, – A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 3. § (1) bekezdése alapján az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, – az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010 (V. 14.) NFGM rendelet.
Emelőgépek kezelése államilag elismert szakképesítés alapján megengedett, amit 2003. óta az OKJ-s bizonyítvány igazol. A kérdésében hivatkozott, a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendeletről, mint a rendelet kibocsátója a KHEM jogosult értelmezést, magyarázatot kiadni. A KHEM rendelet hatálya kizárólag a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához alkalmazott önjáró emelő- és rakodógépek kezelőire vonatkozik, további követelményt támasztva az emelőgépek kezeléséhez szükséges államilag elismert szakképesítés mellett. 1. Nem megalapozott az a véleménye, hogy a 2008. december 31-ig OKJ könnyűgépkezelői képesítés nélkül kiadott könnyűgép-kezelő jogosítvánnyal, a munkavállaló munkavédelmi, munkabiztonsági szempontból szabályosan kezelhet helyváltoztatásra is képes emelőgépet, mert a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 11. § (2) bekezdése 2003 júniusa óta előírja a szakképesítést igazoló OKJs bizonyítványt. 2. Munkavédelmi szabályt azért szeg meg a munkáltató, ha OKJ-s bizonyítvány nélkül kiadott könnyűgépkezelő jogosítvánnyal rendelkező munkavállalót foglalkoztat, mert az 1. pont értelmében nem jogszerű a 2003. június után – a bizonyítvány nélkül – kiadott könynyűgépkezelői jogosítvány, 3. Munkabiztonsági szempontból nincs annak jelentősége, hogy egy emelő-, vagy rakodógéppel a közúti áruszállítást végző jármű megrakását illetve ennek előkészítését, vagy bármilyen más ágazatban végeznek rakodást, minden esetben az államilag elismert szakképesítés szükséges feltétel az emelőgépek kezeléshez, ezt a KHEM rendelet is előírja a 2. § (1) bekezdésében. (2003 júniusa óta az államilag elismert szakképesítéshez ki kell adni OKJ-s bizonyítványt.) Munkabiztonsági szempontból megfelelő a kezelendő könnyű- vagy nehézgép kategória szerinti könnyű- vagy nehézgépkezelői jogosítvány.
A munkavédelmi felügyelő mindent vizsgálhat, ami a munkavégzés feltételeihez tartozik, azonban nem életszerű egy érvényes (a kezelt gép kategóriája, érvényes orvosi alkalmasság) gépkezelői jogosítvány mellett még az OKJ-s bizonyítványnak is az ellenőrzése. A levelével megküldött két jogosítvány másolatával kapcsolatban a következőkről tájékoztatom: Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 1996. január 18-án kelt – tárgy nélküli – levele nem a kiegészítő tűzvédelmi szakvizsgára irányult, az a Kategóriába Sorolási Jegyzékben szereplő, és a jogosítványba korábban 3324-es kódszámon bejegyzett Robbanómotoros villás targoncák kiegészítő képzésére és a képzettségnek/jogosultságnak a jogosítványba való bejegyzésére vonatkozott. Ez a „gázüzemű” bejegyzés később be is került 3351 Gázüzemű vontató targoncák, 3352 Gázüzemű villás targoncák és 3353 Gázüzemű oldalvillás targoncák, 3354 Gázüzemű teleszkópos targoncák és 3355 Gázüzemű szállító targoncák kódszámmal és megnevezéssel a Kategóriába Sorolási Jegyzékbe. A 2009. november 7-étől hatályos 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet további követelményként írja elő – a rendeletben meghatározott – targoncavezetők és munkahelyi vezetőik számára a tűzvédelmi szakvizsga kötelezettséget. 108. Egy kérdéssel fordulok Önökhöz. Középfokú munkavédelmi, villamos ipari technikusi, tűzvédelmi technikusi, valamint emelőgép ügyintézői végzettséggel és harminc év tapasztalattal rendelkezem. A kérdésem, hogy kaphatok-e szakértői feljogosítást, ha igen, mi az ügyintézés menete. Nem. Korábban, jó 10 évvel ezelőtt még lehetet középfokú végzettséggel is szakértői engedélyt szerezni, de mióta a szakértők „átkerültek” a Mérnök kamarához, azóta új engedélyt már nem adhatnak ki, csak a korábban megszerzetteket tartják nyílván és hoszszabbítják meg.
109. Ki tarthat kisgépkezelői tanfolyamot, van e valami előírás erre? Nem az a kérdés lényege, hogy ki tarthatja a tanfolyamot, – mivel az tarthatja, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik ehhez –, hanem az a lényeg, hogy a jogosultságot – megfelelő vizsga és dokumentálás alapján – csak a munkáltató adhatja ki, és csak a saját munkaterületeire érvényes a jogosítvány! 110. Kérdésem, hogy ha targoncával való személyemeléshez rendelkezésre áll egy szakszerű, targoncára szerelhető biztonságos emelő kosár tanúsítvánnyal, akkor személyt lehet-e biztonságos, felülvizsgált targoncával emelni, vagy a targoncának még külön személyemelésre vonatkozó minősítéssel is kell rendelkeznie, még abban az esetben is, ha csak alkalmi személyemelésről van szó? Nem, csak akkor, ha a targoncát erre átalakították és az előírt vizsgálat alapján a vizsgálatra akkreditált szervezet erre alkalmasnak is találta. Nincs eltérés a rendszeres és az alkalmi személyemelés követelményei között. Lásd az 5/1993. MüM rendelet 1/b. mellékletét és az MSZ 04-93:1990 „Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emlőberendezések biztonságtechnikai kiegészítő követelményei” című szabványt is. 111. A 40/2009.(VIII.31.) KHEM rendelet alapján megszerzett gépkezelői jogosítvány azonos értékű-e a korábban megszerzett építőgép-kezelő jogosítvánnyal? Nem. 112. 2009. szeptember 8-tól a KHEM rendelet szerinti kiadott jogosítványt is köteles elfogadni az OMMF? Emelőgépek esetében az államilag elismert (OKJ-s) szakképesítést kérik továbbra is a felügyelők.
Ez a rendelet csak a közúti áruszállító jármű megrakását végző emelőgépeknél ír elő TOVÁBBI KÖVETELMÉNYT, arról nincs információ, hogy a KHEM egyáltalán ellenőrzi-e, és ha igen, hogyan tud pl.: egy munkahelyen belül ellenőrizni. Más a helyzet azokkal a gépekkel, amelyek nem tartoznak az EBSZ hatálya alá, azoknál – és ha ebben az ágazatban használják őket –, mivel nincs más kezelői előírás, ilyen jogosítvány kell. 113. Valós-e a cég állítása, hogy a polcrendszer felülvizsgálatát csak ő végezheti el? Érvényes-e erre az esetre a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, mely szerint a polcok felülvizsgálata megfelelő szakképzettséggel rendelkező saját dolgozóval is elvégezhető? Valós-e az az állítás, hogy a garanciát elveszítjük, ha más végzi el a polcrendszer szemrevételezését? A közelmúltban megkeresett bennünket az a cég, amely a Dexion-Salgó polcrendszert telepítette, azaz kiszállította és beszerelte (padlóhoz rögzítette, összefogatta stb.) A cég álláspontja az, hogy ezeket évente felül kell vizsgálni, melyet csak ő végezhet, s függetlenül a jelenleg érvényes garanciától, ezért a felülvizsgálatért fizetni vagyunk kötelesek neki (idén közel 1 millió Ft-ot). Először jogszabályokra hivatkozott, azonban ilyen jogszabályt mi nem találtunk, és ő sem tudott ilyet felmutatni, majd szabványokra hivatkozott (többek között egy angol nyelvűre). Cégünk munkavédelmi szolgáltatót vesz igénybe, melynek munkatársa munkavédelmi szakértői engedéllyel rendelkezik. Csatolom a cég levelét. „Tisztelt …… úr! Ahogyan az Önök előtt is ismert, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. általános érvénnyel előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalók - többek között - egészségét és testi épségét veszélyetető kockázatokat felmérni, és minden szükséges megelőző intézkedést meghozni annak érdekében, hogy ezen kockázatok mérsékelhetők illetve elkerülhe-
tők legyenek. Ezen kötelezettség zsinórmértéke, a munkáltatóktól az adott helyzetben általában elvárható gondosság: azaz a hasonló munkáltatók által a piacon alkalmazott ésszerű óvintézkedések megtétele. A szabvány arra szolgál, hogy összegyűjtse és egységesítse az adott technikai jellegű kérdéskörrel kapcsolatosan elvárható piaci gyakorlatot egy általánosan alkalmazható szabálygyűjteményben. Ugyan a szabvány önmagában, egy erre vonatkozó jogszabály előírása nélkül, nem kötelező érvényű, azonban a vonatkozó munkavédelmi előírások, és a munkáltatótól megkövetelt gondosság okán mégis gyakorlati alkalmazást nyer: egy üzemi baleset esetén ugyanis a munkáltató gondos eljárását a jogalkalmazók a szabványhoz képest fogják mérlegelni. Korábbi levelemben hivatkozott szabványok: MSZ EN 15635:2009 Helyhez kötött acél tárolórendszerek. Tárolóeszközök alkalmazása és karbantartása MSZ EN 15512:2009 Helyhez kötött acél tárolórendszerek. Állítható rakodólapos állványrendszer. A tartószerkezet tervezésének alapelvei MSZ EN 15620:2009 Helyhez kötött acél tárolórendszerek. Állítható rakodólapos állványrendszer. A torzulás és a távközök tűrései MSZ EN 15629:2009 Helyhez kötött acél tárolórendszerek. Tárolóeszközök előírása A fentieknek megfelelően tehát a szabvány közvetetten mindenképp alkalmazandó, ezért álláspontunk szerint a szabványban írt felülvizsgálati kötelezettség nem nélkülözhető munkavédelmi szempontból, illetve annak elmulasztása a munkáltató kártérítési felelőssége tekintetében jelentős kockázatokat rejt egy esetleges baleset estén. Ezért amennyiben a szabványban kötelezően előírt állvány felülvizsgálati tevékenységet és ennek eredményeként felmerülő esetleges javítási feladatokat ellentétben a szabványban megfogalmazottakkal illetéktelen vállalkozóval valósítja meg, (az állvány felülvizsgálatot kizárólag a termék gyártója vagy forgalmazója végezheti), abban az esetben az általunk értékesített állványrendszerre vonatkozóan cégünk jótállási, szavatossági és garanciális kötelezettségei azonnali hatállyal megszűnnek és az általunk az áll-
ványok szerelésére vállalt szerelési nyilatkozatunkat azonnali hatállyal visszavonjuk. Bízom benne, hogy ezzel a nem hétköznapi tevékenységgel kapcsolatban segítséget tudtam nyújtani jelen levelemmel a 2009. évi szabvány módosulás megfelelő értelmezéséhez.” Az Ön által feltett kérdések megválaszolásához külön kell választani az Önök és a kft. között létrejött szerződésben foglaltakat, illetve a munkavédelmi előírásokat. Valós-e a cég állítása, hogy a polcrendszer felülvizsgálatát csak ő végezheti el? Az ismeretlen tartalmú szerződésben foglaltakról nem adhatok véleményt, ezért arra a kérdésre, hogy elveszítik-e a garanciát, ha más végzi el a polcrendszer szemrevételezését, a választ vélhetően az Önök között fennálló szerződés tartalmazza. Érvényes-e erre az esetre a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, mely szerint a polcok felülvizsgálata megfelelő szakképzettséggel rendelkező, saját dolgozóval is elvégezhető? Valós-e az az állítás, hogy a garanciát elveszítjük, ha más végzi el a polcrendszer szemrevételezését? A jelenleg hatályos – a kérdések megválaszolásához szükséges – munkavédelmi előírások a következők: – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), – az Mvt. végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: Vhr.), – a munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.). Mvt. 11. §: „A munkavédelem alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatás-
politikáért felelős miniszter által kiadott és más külön jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles ─ vitás esetben ─ annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.” Nem minősülnek tehát munkavédelemre vonatkozó szabálynak a nem magyar nyelvű szabványok. Mvt.:23. § (1): „A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot ─ kivéve a veszélyes technológia esetét ─ szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.” 87. § 11.: „Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.” Vhr. 3. § (1): „Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy
az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő.” A veszélyes technológia időszakos biztonsági felülvizsgálatát – így a tároló állványrendszerekét is – ötévenként szakirányú munkabiztonsági engedéllyel rendelkező személy végzi. Erre jogosult pl. az a személy, aki a Korm. 1. számú mellékletének 2. sorszámú „Anyagmozgatás technológiája és eszközeinek biztonsága”, vagy a 20. sorszámú „Tárolás, raktározás technológiája és eszközeinek biztonsága” szakterületre, vagy a korábbi Vhr. 2007. február 12-tól hatályon kívül helyezett 6. számú melléklete 21. sorszámú „Szállítás, anyagmozgatás, raktározás biztonsága” szakterületre rendelkezik érvényes engedéllyel. Mvt. 54. § (2): „A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.” (3): „A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal ─ eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában ─ a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt évenként felülvizsgálni…” Összefoglalva: 1. A 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjé-
ről szól, hatálya az Mvt. 87. §-ának 4. pontja szerinti munkaeszköznek a szervezett munkavégzés során történő használatára terjed ki. (Mvt. 87. § 4. Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz). Ebből következik, hogy ez a rendelet nem vonatkozik a veszélyes technológiákra. 2. Nem minősülnek munkavédelemre vonatkozó szabálynak a nem magyar nyelvű szabványok. 3. Időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát, az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, a veszélyes technológia vizsgálatát csak szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. 4. A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat értékelni és azt évenként felülvizsgálni, a kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenység. Megjegyzés: a Dexion-Salgó állványok szerelési útmutatója előír(hat)ja, hogy „Az állványokat évente egyszer ellenőrizni kell!”, ezt a felülvizsgálatot természetesen az Önök megfelelő szakképzettséggel rendelkező, saját dolgozói is elvégezhetik.
114. A 2010. júliusi Munkavédelem Hírlevélben megjelent emelőgép-kezelő képzés 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet várható változásai. Hogyan vonatkozik a rendelet azokra a gépkezelőkre, akik hosszú évek óta gépkezelők és eddig elfogadott volt a jogosítványuk? A Munkavédelem Hírlevélben az alábbi jelent meg: „Milyen változás várható az emelőgép-kezelő képzésben? Megjelent a 133/2010 (IV. 22.) kormányrendelet, ami módosítja a korábbi építő- és anyagmozgatógépek kezelői szakképzést (megváltozott az óraszám, valamint az egyes képzési modulok száma csökkent, megváltozott azok tartalma, megnevezése, a képzési követelménye, nőtt a gyakorlati képzés aránya; megszűnt - legalább is új képzési szinten - a könnyű-
és nehézgépkezelő besorolás). Az új képzés SZVK-ja még nem készült el, és pillanatnyilag nincs információ, mikor, és hogyan, milyen tartalommal fog megjelenni, tekintettel a minisztériumi rendszer átalakítására. Az biztos, hogy 2010. július 20-áig meg kell jelennie, vagy „visszaáll” a régi rendszer.” Azóta ez történt: – nem jelent meg az SZVK, – felkerült az NFM honlapjára egy SZVK tervezet, mint: A közlekedési, az informatikai és a postaügyi ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló NFM rendelet tervezete Ez megtalálható az interneten alábbi elérhetőségen: http://www.nfm.gov.hu/ugyfelszolgalat/e_inform/eloterj/kozl/kozl_inf_ postaugy.html Közigazgatási egyeztetésre bocsátva: 2010. augusztus 10. Véleményezési határidő: 2010. augusztus 19. A „régi” OKJ szerinti képzéseket zömében még a rendelet hatályba lépését követő 90. napig el lehet kezdeni. Az új „tervezet” szerint: 7. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) A 9. § (2) bekezdése, az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 624., 28-39., 41-44., 46-48., 56-63., 196-199., 364-371., 899., 973., 1135-1138., 1146-1161., 1236., 1283-1286. és 1310. számú sorai a kihirdetést követő 90. napon lépnek hatályba.
Az emelőgép-kezelő az „új” szerint a 364-371 sorszámokon szerepel: Még sok nyitott kérdés van, de az mindenesetre már biztos, hogy a korábbi jogosítványok érvényesek maradnak, és az új már nem könnyű- illetve nehézgépkezelő lesz. 1
Sorszám
Szakképesítés azonosító
Szakképesítés megnevezése
Szakképesítések köre
364 98.
365 366 367 368 369 370 371
31
582
06
Építő- és anyagmozgató gép kezelője
0
0
1
0
0
0
1
0
0
0
1
0
0
0
1
0
0
0
1
0
0
0
1
0
0
0
1
0
1
Szakképesítés-elágazás
Szakmacsoport
364 5
365 366 367 368 369 370 371
31
01
Emelőgépkezelő (kivéve targonca)
31
02
Energiaátalakítóberendezés kezelője
31
03
Építési anyagelőkészítő gép kezelője
31
04
Földmunka-, rakodó- és szállítógép
31
05
Targoncavezető
31
06
Útépítő-, és karbantartógép kezelő
31
07
Alapozás, közmű- és fenntartási-gép
1
364
Jegyzékbe kerülés
2006.
Kizárólag iskolai rendszerben oktatható
Maxi- FEOR A szakképesítésért felelős mimális szám niszter képzési idő iparügyekért felelős miniszter – építésügyért felelős miniszter – vízgazdálkodásért felelős miniszter
–
365
80 óra
8341
366
60 óra
8329
367
80 óra
8299
368
120 óra
8322
369
60 óra
8343
370
120 óra
8323
371
100 óra
8321
115. Egy koreai cég szerelői egy automata parkolóház gépészeti berendezéseinek a beszerelését végzik Magyarországon. Kérdésem, hogy kinek mit kell bejelentenie, milyen munkavédelmi előírások vonatkoznak rájuk? A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) határozza meg a Magyarország területén – szervezett munkavégzés keretében – munkát végzők egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésének alapvető szabályait. A munkavédelem részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott és más külön jogszabályok tartalmazzák.
Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles – vitás esetben – annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással (Mvt. 11. §). Mindebből látható, hogy a megbízója által betartandó munkavédelmi szabályok köre széles, azok áttekintése munkavédelmi szakképzettséget igényel, már csak azért is, mert az Mvt. végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú mellékletének az előírásai szerint munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatniuk a munkavédelmi szempontból I. veszélyességi osztályba tartozó építőipari tevékenységük miatt. A megbízója által foglalkoztatott munkavállalók létszáma alapján: – 1-9 munkavállaló között: egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti két órára, – 10-49 munkavállaló között: egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára, – 50-500 munkavállaló között: egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára kell foglalkoztatni. A munkavédelmi szakképesítésű személynek ismernie kell az alapvető munkavédelmi szabályokat, kötelezettségeket, ezek közül – a teljesség igénye nélkül – szeretném felhívni néhányra a figyelmet: – előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat, – munkavédelmi oktatás, – kockázatértékelés készítése, – koordinátor megbízása stb. További követelményeket tartalmaz az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet. A rendelet 5. §-a szerint a kivitelező az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt a rendelet 3. számú melléklete szerinti előzetes bejelentést köteles megküldeni az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi
Főfelügyelőségnek az építési munkahely szerint illetékes felügyelőségéhez, abban az esetben, ha a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát; b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot. Az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan kell elhelyezni. Felhívom továbbá a figyelmét a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett, Emelőgép Biztonsági Szabályzatra, melyben (a kivitelezés során, majd a megvalósítás után a parkoló emelő) üzemeltetésének a szabályait tartalmazza. Összefoglalva: Az Ön megbízója akkor jár el helyesen, ha munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt alkalmaz és a felsorolt előírások figyelembevételével jár el. 116. Milyen vizsga szükséges a hátfal emelő kezeléséhez? Kérem, hogy a jogszabályi hátteret is szíveskedjen megjelölni. A kollegámat megbüntették, mert „B” kategóriás jogosítvánnyal egy 3500 kg össztömegű gépkocsit vezetett. Jogos a büntetés, ha a kolléga kezelte (is) a hátfal emelőt. A jogszabályi háttér a következő: Emelőgépek Biztonsági Szabályzat [47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet] A hátfal emelő is emelőgép fajta, és az emelőgépek kezeléséhez államilag elismert szakképesítés kell. Az OKJ-s szakképesítés államilag elismert szakképesítés. OKJ régi [1/2006. (II. 17.) OM rendelet] OKJ új [133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet] Tehát szükséges az emelőgép-kezelői szakképesítés.
117. Egy targoncaforgalmazó cég egyik vezetőjeként hivatalos állásfoglalást kérünk a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet értelmezésében. A tényállás röviden vázolva a következő: Adott egy 10 t-ás vezetőüléses targonca. A gép soha nem megy ki közútra, nem rakják meg, nem készít elő közúton közlekedő járművet. A targoncavezetőnek van OKJ-s könnyű- és nehézgépkezelői bizonyítványa, a régi képzési kategóriák szerint − 3324 robbanómotoros targonca −, valamint több típusvizsga 5 t feletti targoncákra. Értelmezésünk szerint, ha egy targonca nem megy ki közútra, nem végzi közúton közlekedő jármű előkészítését vagy megrakását, akkor nem kell a vezetéséhez a KHEM rendelet szerinti gépkezelői jogosítvány. Elegendőek a fent leírt képzettséget bizonyító dokumentumok. Az állásfoglalásra azért van szükségünk, mert a partnereinket nem tudjuk tájékoztatni a tárgyban felmerült kérdésekről. A képző szervezetek jelenleg egyáltalán nem szerveznek a régi nagy gyakorlattal bíró és a feltételeknek megfelelő szakembereknek átképzést vagy vizsgát. A gazdálkodó szervezetek vezetői nem értik meg ezt az áldatlan állapotot. Tájékoztatom, hogy egy adott rendelet értelmezésére „hivatalos állásfoglalás”-t csak a jogszabály kibocsátója adhat. Szakmai, jogalkalmazói és munkabiztonsági emelőgép szakértői (személyes) véleményem a kérdéséről a következő: A hivatkozott 40/2009 (VIII. 31.) KHEM rendelet hatálya kiterjed a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez alkalmazott minden olyan önjáró emelő- és rakodógépre (járműre), amelyet anyagmozgatásra, rakodásra, emelésre használnak (a továbbiakban együtt: emelő- és rakodógép). Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet Mellékletében az 5. MŰSZAKI BIZTONSÁG rész a következőket tartalmazza:
A) Tevékenység
B) Választható szak- C) E rendelet hatálybalépését képesítések az Ormegelőzően az egyes ipari, szágos Képzési kereskedelmi és idegenforJegyzék szerint galmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet mellékletében előírt szakképesítés
Építési anyagelőkészítő gépek kezelése
Építési anyagelőkészítő gép kezelője
Építőgép-kezelő és -karbantartó, Könnyűgépkezelő, Nehézgépkezelő
Emelőgép kezelése
Emelőgépkezelő
Könnyűgépkezelő, Nehézgépkezelő
10.
Energiaátalakítóberendezés kezelése
Energiaátalakítóberendezés kezelője
Könnyűgépkezelő
11.
Földmunkagép kezelése
Földmunkagép-kezelő
Nehézgépkezelő
12.
Targoncavezetés
Targoncavezető
Könnyűgépkezelő
13.
Útépítőgép-kezelő
Útépítőgép-kezelő
Nehézgépkezelő
14.
Emelőgép-ügyintézői tevékenység végzése
Emelőgép-ügyintéző
Emelőgép-ügyintéző
8. 9.
Ez a rendelet egyértelműen meghatározza, hogy az ipar és a kereskedelem területén a targoncát milyen jogosultsággal lehet vezetni, itt nem szerepel a KHEM rendelet szerinti gépkezelői jogosítvány!