1994. évi LV. törvény. a termőföldről. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

HATÁLYOS: 2008. augusztus 31.

1994. évi LV. törvény a termőföldről Az Országgyűlés abból a célból, hogy az átalakuló tulajdoni, használati viszonyok alapján a mezőgazdaságban a magántulajdonon alapuló piaci viszonyok meghatározóvá váljanak, a termőföld forgalma és a termőföld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegítse, a versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok jöjjenek létre, és a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a gazdálkodó zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson, a termőföld területének csökkenése ésszerű határok között maradjon, és a termőföld minőségének védelme megfelelő jogi hátteret kapjon, a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az ország területén levő valamennyi termőföldre. (2) 2. § (1) E törvény a termőföld tulajdonjogának megszerzésére, illetőleg a szerzés tilalmára, a termőföldek használatára, a birtoktagok kialakítására és a földhasználati nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) módosításának elsődleges célja az, hogy két önálló törvényben kerüljenek szabályozásra a) a termőföld tulajdonjogának megszerzésével, ellenőrzésével, a termőföld használatával, a birtokösszevonási célú önkéntes földcserével, a földhasználati nyilvántartással, valamint b) a termőföld hasznosításával, a földvédelemmel, a talaj védelmével és a gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezésével, nyilvántartásával kapcsolatos kérdések. A b) pontban foglalt területek (a hatályos Tft. V. és VI. fejezete) kiemelésre kerülnek a Tft.-ből, és a termőföld védelméről szóló önálló törvényben kapnak helyet. Két önálló törvény megalkotását az indokolja, hogy a termőföld védelmével kapcsolatos kérdések önálló törvényben történő szabályozása nagyobb teret enged annak, hogy idővel sor kerülhessen a szakmai szempontokból történő jogszabályi felülvizsgálatokra. Önmagában abból a tényből, hogy a Tft. szűkebb értelemben vett tárgyi hatálya a termőföldre, mint jogilag körülhatárolt, specifikus ingatlanra terjed ki, nem következik az, hogy a termőfölddel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések egy törvényen belül kapjanak helyet. A törvény tartalmilag nem változtatja meg a tulajdonszerzésre és a haszonbérletre vonatkozó szabályokat, beleértve az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket. A törvény csupán a földhasználati nyilvántartás vezetésére, mint hatósági nyilvántartásra vonatkozó eljárási szabályok szakmai felülvizsgálatát tartalmazza. Mivel a földvédelmi és talajvédelmi szabályok kiemelésre kerülnek a Tft.-ből és önálló törvényben kerülnek elhelyezésre, a Tft. tárgyi hatálya megváltozik. A módosítás ezért szűkíti a törvény hatályát, egyúttal pontosítja a hatályos törvény azon rendelkezését, amely az építésügyi hatóságnak a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre vonatkozó építésügyi igazgatási igazolására vonatkozik. (2) A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket - a haszonbérletre e törvényben megállapított szabályok kivételével alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is. (3) A tulajdonos kérelmére, illetőleg az ingatlanügyi hatóság megkeresésére az építésügyi hatóság igazolja, hogy a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld kialakított építési teleknek vagy építési területnek minősül-e.

1

(4)-(6)

Fogalommeghatározások 3. § E törvény alkalmazásában a) termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván; b) tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és 2 az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m területű föld együttese; c) külföldi magánszemély: a nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személyt; d) külföldi jogi személy: a külföldi székhelyű jogi személy vagy az ilyen székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; e) f) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amelyet a település belterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván; g) h) családi gazdaság: legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma; i) a családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki 1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, 2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat, 3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott, 4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van; j) a gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell; k) mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás; l) kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás; m) helyben lakó: 1. az a magánszemély, akinek bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik; 2. az a magánszemély, akinek legalább három éve a bejelentett lakóhelye olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van; 3. az i) pont 3. alpontja szerinti szakirányú képzettséggel rendelkező, helyben lakást és mezőgazdasági tevékenység élethivatásszerű folytatását vállaló magánszemély; 4. az olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek bevétele több mint 50%-ban a k) és l) pontok szerinti mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységből származik, és székhelye az 1-2. alpontban meghatározott településen van; és 5. természetes személy esetében családi gazdálkodó vagy nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó, vagy a 4. alpont alatti szervezet természetes személy tagja vagy részvényese;

2

n) helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy tanya közvetlenül szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával; o) önálló vállalkozó: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég vagy az önfoglalkoztató; p) önfoglalkoztató: az a magánszemély, aki bármely jogszabály szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenységet végez, ha az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik; q) termőföldnek nem minősülő ingatlan: a termőföldnek nem minősülő földrészlet, egyéb önálló ingatlan; r) elsődleges lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára kialakított telek, ahol a tagállami állampolgár életvitelszerűen kíván tartózkodni; s) másodlagos lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület, vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára kialakított telek, ami nem minősül elsődleges lakóhelynek; t) tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára; u) a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása keretében 1. mezőgazdasági termelőtevékenység: növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási tevékenység, 2. mezőgazdasági termelő: a gazdaságátadási támogatás bevezetéséről szóló külön jogszabályban meghatározott egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó. EBH2003. 995. A korábbi jogszabályok szerinti zártkert termőföldnek minősül, amelynek tulajdonjogát betéti társaság nem szerezheti meg (1994. évi LV. tv. 3. §, 6. §, 89. §). EBH1999. 170. A tanya fogalmának értelmezése a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló törvény alkalmazásában [1994. évi LV. tv. 3. § b) pont és 88. § (1) bek.]. BH2000. 538. A haszonbérlőt megillető elő-haszonbérleti jog az elővásárlási jog rokon intézménye, ezért a jogszabály által nem rendezett kérdésekben az elő-haszonbérleti jogra is az elővásárlási jog szabályait kell megfelelően alkalmazni [1959. évi IV. törvény 145. § (2) bekezdés, 373. §, 1994. évi LV. törvény 3. § a) pont, 21. §, PK 9. sz. állásfoglalás].

II. Fejezet A TERMŐFÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE 4. § (1) E fejezet alkalmazása szempontjából tulajdonszerzésnek kell tekinteni a termőföld tulajdonjogának ideértve a részarányként meghatározott tulajdont is - bármilyen jogcímen (szerzésmódon) történő megszerzését, kivéve a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, ráépítéssel, kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzést. (2) Termőföld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek termőföld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, és a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek már a tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy b) a cserepartnerek egyikének bejelentett lakóhelye azon a településen van, amely település közigazgatási területén fekszik a csere címén általa megszerzendő földrészlet. (3) Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén - a 6. § (2) bekezdésében foglaltakon túl - közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], továbbá közalapítvány, önkormányzat és a Magyar Állam javára lehet átruházni. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) módosításának célja a spekulációs célú földszerzések kiküszöbölése. A törvény a termőföld cseréjének feltételeit tartalmazza, illetve a termőföldek ajándékozása esetén meghatározza a megajándékozottak személyi körét. Régóta ismert a termőföldek és ingó vagyontárgyak közötti csereügyletek, és termőföldet érintő ajándékozási szerződések problematikája, amely alapján felmerülhet, hogy a felek magatartása az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok kijátszására irányul. Ezen földspekulációs törekvések elsősorban azokban az esetekben szembetűnők, amikor kisebb értékű tartós fogyasztási cikk ellenében történik termőföldszerzés, illetve a felek között fennálló rokonsági, érzelmi viszony hiányában kerül sor ingyenesen a

3

termőföld tulajdonjogának átruházására. A kétes ügyletekkel az utóbbi időben a sajtó is több ízben foglalkozott. A felek a csere és az ajándékozás esetében azért tudják megkerülni Tft.-ben foglalt elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket, mert a hatályos szabályozás alapján az elővásárlási jog kizárólag az adás-vétel során alkalmazható. A csere és az ajándékozás vonatkozásában ezen jogintézmény nem jöhet szóba. Amennyiben tehát a termőföld 1/1 tulajdonjogát, illetve tulajdoni hányadát csere, illetve ajándékozás jogcímén szerzik meg, az elővásárlásra jogosult személyek nem élhetnek az elővásárlási jogukkal, mert az elővásárlási jog csak adás-vétel esetében, a - polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett - vételi ajánlat alapján gyakorolható. A törvény ezen rendelkezése szerint a termőföldet érintő csere érvényességi feltétele lenne, hogy a csereszerződés kizárólag termőföldek kölcsönös átruházására irányuljon, úgy, hogy a csere birtokösszevonást valósítson meg, avagy a helybenlakó személy földszerzését eredményezze. A termőföld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő megszerzése pedig csak a közeli hozzátartozók között, illetve közalapítvány, önkormányzat, egyház, és az állam javára lenne lehetséges. A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 8. § (4) bekezdésében szabályozott, az államot megillető elővásárlási jog csak a törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott ajándékozotti körben alkalmazható. EBH2004. 1088. Tulajdonszerzésnek minősül a termőföld tulajdonjogának megszerzése gazdasági társaságból történő kiválással (1994. évi LV. tv. 4. §).

Belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése 5. § (1) Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen. 2006/51. Adózási kérdés termőföld regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztőnek történő eladásából származó jövedelem adómentessége (2) A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt. (3) Az (1) bekezdés szerinti mérték megállapításánál a termőfölddel együtt önálló ingatlant (földrészletet) képező művelés alól kivett föld területét is figyelembe kell venni. (4) A belföldi magánszemély által megszerezhető termőföld mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb 6000 m2 területtel önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén levő termőföldet. (5) A magánszemély az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld tulajdonát legfeljebb annak területnagyságát és AK értékét meg nem haladó területnagyságú és AK értékű termőföldre cserélheti. (6) Az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld a) kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt termőföld, b) közös tulajdonának megszüntetésével tulajdonba kerülő termőföld területnagysága és AK értéke az (1) bekezdés szerinti mértéket meghaladhatja.

Belföldi jogi személyek tulajdonszerzése 6. § (1) Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg. (2) Egyházi jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet. (3) Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet. (4) A szervezeti változással, illetve társasági formaváltással, egyesüléssel vagy szétválással létrejött belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet a jogelődje - 1994. július 27-ét megelőzően megszerzett tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát megszerezheti.

4

A termőföldről szóló törvény hatálybalépését megelőzően lehetőség volt arra, hogy jogi személyek is termőföld tulajdonhoz jussanak. Ezek jellemzően szövetkezetek voltak, amelyek a későbbiek során sok esetben átalakultak szervezeti változással gazdasági társasággá. Az átalakulással a jogutód jogi személyeknek a törvényi tilalom miatt nem vezették át az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjogukat. Ezt a joghézagot szünteti meg a módosítás. EBH2004. 1182. Termőföld vételi jogának gyakorlása esetén az annak megszerzésére nem jogosult jogi személy más személyt nem jelölhet ki (1959. évi IV. törvény 373-375. §; 1994. évi LV. törvény 6. §). EBH2003. 995. A korábbi jogszabályok szerinti zártkert termőföldnek minősül, amelynek tulajdonjogát betéti társaság nem szerezheti meg (1994. évi LV. tv. 3. §, 6. §, 89. §). BH2004. 462. I. Termőföld tulajdonjogát jogi személy apportálással sem szerezheti meg (1994. évi LV. törvény 6. §). BH2003. 119. II. Belföldi jogi személy a mezőgazdasági termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Az erre irányuló szerződés és az ebből eredő származékos jogszerzésre irányuló jogügylet egyaránt semmis [1959. évi IV. törvény 200. § (2) bekezdés, 112. § (1) bekezdés, 237. §, 239. §, 378. §, 1994. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdés, 9. § (1) bekezdés]. BH2001. 452. A földtörvény hatálybalépését követően ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés iránt benyújtott kérelem esetén alkalmazni kell a jogi szervezetek termőföldszerzési tilalmát (1994. évi LV. tv. 6. §, 79. §). BH2000. 455. Termőföld tulajdonjogának jogi személy részéről való megszerzésére vonatkozó jogszabályi tilalom nem érinti a termőföld használati joga átruházásának - s ehhez képest a használati jog apportálásának - lehetőségét [1988. évi VI. tv. 22. § (2) bek., 161. § (3) bek., 1994. évi LV. tv. 6. §]. BH2000. 396. A szerződés érvényességét a megkötésekor hatályos anyagi jogi szabályok alapján kell megítélni [1959. évi IV. törvény 115. § (1) bekezdés, 117. § (3) bekezdés, 312. § (1) bekezdés, 1994. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdés, 79. §].

Külföldiek tulajdonszerzése 7. § (1) A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem szerezheti meg. (2) A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet. EBH2005. 1277. Külföldi személy termőföld haszonélvezeti jogát nem szerezheti meg (1994. évi LV törvény 7. §, 11. §). 8. § A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint szerezheti meg. 8/A. § (1) A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt - a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket - teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia. (2) A tulajdonszerzési képesség bizonyításához a következő hatósági igazolásokat kell beszereznie a tagállami állampolgárnak: a) az idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy legalább három éve folyamatosan és jogszerűen lakik Magyarországon; b) a letelepedési engedéllyel nem rendelkező tagállami állampolgárnak érvényes tartózkodási engedélyt, illetőleg az eziránti kérelem benyújtását tanúsító igazolást; c) a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolását arról, hogy a tulajdonszerzést megelőző három évben saját nevében, saját kockázatára folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon. (3) A mezőgazdasági igazgatási szervnek az igazolását környezettanulmány alapján kell kiállítania. A környezettanulmány során a mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági tevékenység folytatását vizsgálja. Nem tagadható meg az igazolás kiadása, a) ha a tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzést megelőző mindhárom évben mezőgazdasági tevékenységből volt bevétele, és ezt az adóhatóság igazolásával bizonyítja, b) ha a tagállami állampolgárnak a három év alatt azért nem volt bevétele, mert mezőgazdasági célú beruházása (pl. ültetvénytelepítés) még nem hasznosult, és a beruházás megtörténtét bizonyítja. (4) A (2) bekezdésben meghatározott igazolások, illetve hatósági bizonyítvány 60 napnál nem lehetnek régebbiek.

5

(5) A tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt nyilatkozatot kell tennie a következőkről: a) Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik; b) kötelezi magát, hogy a termőföldet más célra nem hasznosítja a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítésén kívül, továbbá hogy a termőföld használatát másnak csak olyan mértékben engedi át, hogy az ebből származó bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele 25%-át; 8/B. § (1) A termőföld tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell a 8/A. §-ban felsorolt igazolásokat és nyilatkozatokat. (2) A tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatot és a bejegyzés alapját képező okirat másolatát az ingatlanügyi hatóság megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek. 8/C. § (1) A 8/A. §-ban meghatározott feltételek betartását a helyi birtokhasznosítási bizottság, ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzője és az ingatlanügyi hatóság bevonásával a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrizheti. A mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresheti adatszolgáltatás kérése céljából a termőfölddel összefüggő nyilvántartásokat vezető hatóságokat, és az adóhatóságot. (2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzés során az összes körülmény alapos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos a) nem tartotta be a 8/A. § (5) bekezdésében vállalt kötelezettségeket, b) vállalkozói igazolvány iránti kérelmét elutasították, vagy az egyéni vállalkozói tevékenysége gyakorlásának joga, vagy az önfoglalkoztatói minősége megszűnt, c) jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása bármely okból megszűnt, a tulajdonost írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. Ha a felszólítás az adott határidő elteltével eredménytelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a tulajdonosra bírságot szab ki, amely a termőföld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg. (3) Nem állapítható meg, hogy a tulajdonos a 8/A. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségét megszegte, ha bizonyítja, hogy Magyarországon végzett tevékenységi körei között csak mezőgazdasági tevékenység szerepel, vagy bevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységéből származik, vagy személyes közreműködést magában foglaló egyéb jogviszonyt nem tart fenn. (4) A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll, illetve amíg a tulajdonos a termőföldet el nem idegeníti. Nem szabható ki a bírság, ha a tulajdonos a termőföldet elidegenítette. A bírság megfizetésére a földvédelmi járulék befizetésére vonatkozó szabályok irányadók. (5) (6) Amíg a bírságolásra okot adó körülmény fennáll, de legkésőbb a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása tárgyában kötött nemzetközi szerződésben meghatározott mentességi idő végéig a tulajdonosra a tagállami állampolgárnak nem minősülő külföldi magánszemélyre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. A csatlakozási szerződésben megfogalmazott azon feltételt, hogy a tagállami állampolgár legalább három éve folyamatosan és jogszerűen lakik Magyarországon, igazolni kell. Erre alkalmas a területi idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány, melyet a tagállami állampolgárnak kell beszereznie. Annak, aki letelepedési engedéllyel nem rendelkezik, érvényes tartózkodási engedélyt, illetve a tartózkodási engedély benyújtását tanúsító igazolást kell beszereznie. A tagállami állampolgárnak bizonyítania kell azt is, hogy a tulajdonszerzést megelőző három évben folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon. Ennek igazolására legalkalmasabbak a tevékenység végzésének helye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalok köztisztviselői, akik kellő helyismerettel rendelkeznek. Az igazolás kiállítása előtt környezettanulmányt kell készíteniük, minden körülményt alaposan meg kell vizsgálniuk, amely alapján eldöntik, hogy a kérelmező tevékenysége folyamatos mezőgazdasági tevékenységnek minősül-e. A törvény megállapít olyan feltételeket is, amelyek fennállása esetén nem tagadható meg az igazolás kiadása. Ilyen feltétel, ha az adóhatóság igazolása szerint a tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzést megelőző mindhárom évben mezőgazdasági tevékenységből volt bevétele. Abban az esetben sem tagadható meg az igazolás kiadása, ha a tagállami állampolgárnak azért nem volt bevétele, mert a mezőgazdasági célú beruházása még nem hasznosult. Ebben az esetben a beruházás megtörténtét bizonyítani kell. A jövőre nézve a tagállami állampolgárnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik, továbbá köteleznie kell magát arra, hogy a termőföldet más célra nem hasznosítja, kivéve a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó és gazdasági épület létesítését. A kötelezettségvállalásról teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban kell nyilatkozni.

6

Az a cél, hogy a tagállami állampolgár a termőföldet elsősorban saját maga használja, ezért a törvény szerint a termőföld használatát csak korlátozott mértékben lehet átengedni másnak használatra, és nyilatkozattal kell vállalni azt is, hogy a termőföld átengedéséből származó bevétel nem fogja meghaladni a mezőgazdasági tevékenységéből származó bevétel 25%-át. A tagállami állampolgárnak az adásvételi szerződés benyújtásakor kell igazolnia, hogy megfelel az előírt feltételeknek, ezért be kell nyújtania a földhivatalhoz az adásvételi szerződésen kívül az igazolásokat és nyilatkozatokat is. Biztosítani kell a feltételek fennállásának ellenőrzési lehetőségét is. Az ellenőrzési feladatok ellátására ugyancsak a legalkalmasabbak a földművelésügyi hivatalok. Annak érdekében, hogy a földművelésügyi hivatal ellenőrizni tudja a tulajdonszerzési feltételek fennállását, tudnia kell arról, hogy mely termőföldet szerezte meg tagállami állampolgár. Ezért a földhivataloknak tájékoztatniuk kell a földművelésügyi hivatalokat a tulajdonszerzésről, a tulajdonjog bejegyzéséről szóló jogerős határozat és az okiratok megküldésével. A földművelésügyi hivatalnak az ellenőrzés során az összes körülményt alaposan mérlegelnie kell. Amennyiben szükséges, az ellenőrzésbe bevonhatják a helyi birtokhasznosítási bizottságot, ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzőjét és a földhivatalt is. Ha megállapítja, hogy a tulajdonos nem tartotta be a vállalt kötelezettségeket, illetve már nem felel meg az előírt feltételeknek, a tulajdonost írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. A felszólítás eredménytelensége esetén bírságot szab ki. A bírságot kiszabó határozat ellen az Áe. általános szabályai szerint van helye jogorvoslatnak. A törvény szerint nem állapítható meg, hogy a tagállami állampolgár megszegte azt a jövőre nézve tett vállalását, hogy Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik, ha bizonyítja, hogy Magyarországon végzett tevékenységi körei között csak mezőgazdasági tevékenység szerepel, vagy bevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik, vagy személyes közreműködést magában foglaló egyéb jogviszonyt nem tart fenn. A bírság ismételten is kiszabható, amíg a jogsértő állapot fennáll, illetve amíg a tulajdonos a termőföldet el nem idegenítette. További szankció az, hogy a bírságolásra okot adó körülmény fennállásáig, de legkésőbb a mentességi idő végéig a tulajdonos nem szerezhet termőföldet Magyarországon.

A tulajdonszerzés ellenőrzése 9. § (1) A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon, illetőleg a megengedett szerzési mértéket meghaladóan termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, az ingatlanügyi hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el. (2) Termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat. (3) A szerző félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba. A nyilatkozat valóságtartalmát az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőrizheti. (4) A (2) bekezdés szerinti szerződés vagy szerződési kikötés esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához. BH2003. 119. I. Az ügyész perindítási jogosultsága a termőföld elidegenítése tárgyában kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében [1952. évi III. törvény 2. § (5) bekezdés, 1972. évi V. törvény 14. § (3) bekezdés, 1994. évi LV. törvény 9. § (2) bekezdés]. BH2003. 119. II. Belföldi jogi személy a mezőgazdasági termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Az erre irányuló szerződés és az ebből eredő származékos jogszerzésre irányuló jogügylet egyaránt semmis [1959. évi IV. törvény 200. § (2) bekezdés, 112. § (1) bekezdés, 237. §, 239. §, 378. §, 1994. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdés, 9. § (1) bekezdés].

Elővásárlási jogok 7

10. § (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg: a) a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét; b) a helyben lakó szomszédot; c) a helyben lakót; d) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint. (2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő: a) a családi gazdálkodó; b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó; c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese. (3) Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült. (4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó. (5) Az (1) bekezdés a) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll. Ha a haszonbérlő (felesbérlő, részesművelő) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet, ennek tagja, illetve részvényese esetén további feltétel a legalább hároméves tagi, illetve részvényesi jogviszony. (6) Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási (előhaszonbérleti) jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az Alkotmánybíróság 2007. szeptember 24-én a 394/B/2005. AB határozatával megállapította, hogy a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 1. § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2008. március 31. napjával megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság indokolása szerint: „Az elővásárlási jog és annak gyakorlása általános szabályait a Ptk. tartalmazza (373. §). A Ptk. rendelkezéseit mind a szerződéses, mind a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra alkalmazni kell [373. § (6) bekezdés]. Az elővásárlási jog érvényesülését biztosító rendelkezés, hogy az eladónak az általa elfogadott ajánlatot az elővásárlásra jogosultakkal közölnie kell. A Ptk. főszabály szerint az ingatlanra - beleértve a termőföldet és a tanyát is - fennálló elővásárlási jog jogosultja számára az ajánlat írásban történő megküldését írja el ő [373. § (1) bekezdés, 365. § (3) bekezdés]. Az írásos nyilatkozat hatályosságához az is szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék [214. § (1) bekezdés]. Az eladó az ajánlat közlése alól csak akkor mentesül, ha az értesítés a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna [373. § (1) bekezdés]. Ez utóbbi rendelkezés értelmében is csupán az érintettek tekintetében mellőzhető az ajánlat megküldése (a kialakult gyakorlatról lásd Legfelsőbb Bíróság PK 9. számú állásfoglalását). A Ptk.-hoz képest speciális szabályokat állapít meg a Tft., amely a termőföld és tanya tekintetében - törvény eltérő rendelkezése hiányában - további elővásárlási jogokat állapít meg és meghatározza a joggyakorlás sorrendjét (10. §), valamint felhatalmazza a Kormányt a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása részletes szabályainak megállapítására [90. § (1) bekezdés e) pont].” „Az Alkotmánybíróság megállapította: sem a Ptk., sem Tft. nem adott felhatalmazást a Kormánynak arra, hogy a Ptk. alapján fennálló elővásárlási jog eseteire is kiterjedően szabályozza az elővásárlási jogok jogosultjainak - kizárólag hirdetményi úton történő - értesítését. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint abban az esetben, ha a törvény pontosan megjelölt tárgykörök további szabályozásár a hatalmazza fel a Kormányt, akkor köteles a felhatalmazás keretei között maradni [lásd 9/2003. (IV. 3.) AB határozat, ABH 2003, 89, 113-114.]. Az Alkotmánybíróság szerint a Korm. r. támadott szabálya azzal, hogy a Ptk. alapján fennálló elővásárlási jogok eseteiben új rendelkezést állapít meg az ajánlat közléseként kizárólagosan hirdetményi közzététel előírásával, túlmegy a végrehajtási jogszabály számára biztosított kereteken, ezért a

8

Tft.-ben megállapított elővásárlási jogok vonatkozásában - a jogosultak nagy száma és tartózkodási helyének ismeretlensége miatt - ésszerűnek tekinthető szabályozás ellenére is, formai okból alkotmányellenes. A magyar jogforrási rendszerben - a jogforrási hierarchia elvének megfelelően - az egyszer már törvényben szabályozott jogviszonyok átalakítása, megváltoztatása (...) csak törvénnyel történhet” [53/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 414.]. Mivel a kifogásolt rendelkezés a Ptk. hatálya alá tartozó esetek tekintetében eltér az ajánlat közlésére vonatkozó, a Ptk. fentiekben ismertetett előírásaitól, ezért - tartalmát tekintve is - az Alkotmány 35. § (2) bekezdésébe ütközik.” Ha a Korm. r. 1. § (3) bekezdése hatályát veszti, a termőföld tulajdonosának nem lesz lehetősége arra, hogy az ajánlatot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel tegye közzé, hanem a Ptk. szabályai szerint a sok esetben több száz jogosulttal kellene írásban közölnie az ajánlatot. Az alkotmányellenesség megszüntetése érdekében a rendelkezés kiegészíti a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 10. §-át egy új bekezdéssel, amely a kormányrendelet 1. § (3) és (5) bekezdésében foglaltakat beépíti a törvénybe. E szerint termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében gyakorolható elővásárlási (előhaszonbérleti) jogra. Ezzel megszűnik az alkotmányellenesség, mivel törvény fogja rendezni a Ptk.-tól eltérő - az ajánlat közzétételére vonatkozó szabályt. E szabályozási kör azonban a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldre nem terjed ki, mert arra külön törvények (a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény) vonatkoznak. Az alkotmányellenesség megszüntetése érdekében szükség van a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. § (1) bekezdés e) pontjának módosítására, azért, hogy a törvény ne csak a Tft., hanem a Ptk. alapján fennálló elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályai megállapítására hatalmazza fel a Kormányt. (7) A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld értékesítése esetén a mezőgazdasági termelőtevékenységet folytató vásárló tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelméhez mellékelni kell a támogatás elnyerését igazoló okiratot is.

III. Fejezet A TERMŐFÖLDEK HASZNÁLATA Használati jogok 11. § (1) A haszonélvezeti jog és a használat jogának szerződéssel való alapítására a II. fejezet tulajdonszerzést korlátozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ennek során a szerző fél tulajdonában lévő és haszonélvezetébe (használatába) kerülő földrészleteket össze kell számítani. (2) A termőföld szaporítóanyag-termeléssel történő hasznosítása során a földhasználó köteles vetésterveit - a külön jogszabályban előírt mértékű védőtávolságok betartása érdekében - egyeztetni a szomszédos földhasználóval. Egyebekben a Ptk.-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseit a termőföldek esetében is megfelelően alkalmazni kell. EBH2005. 1277. Külföldi személy termőföld haszonélvezeti jogát nem szerezheti meg (1994. évi LV törvény 7. §, 11. §). EBH2004. 1173. Külföldi magánszemély termőföld haszonélvezeti jogát nem szerezheti meg (1994. évi LV. törvény 7., 9., 11. §). 11/A. § A föld használatával összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást - az Európai Unió által finanszírozott közvetlen termelői támogatást és annak nemzeti kiegészítését kivéve - igénybe venni csak az ingatlanügyi hatóság által nyilvántartott földhasználatra lehet.

A termőföld haszonbérlete 9

12. § A termőföld haszonbérletére e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk.-nak a haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 12/A. § A haszonbérlő - termelési integráció megvalósítása érdekében - a haszonbérbe adó hozzájárulásával megállapodhat más termőföldet használó személlyel, hogy a termőföld használatát határozott időre átengedi. A megállapodást és a haszonbérbe adó hozzájárulását írásba kell foglalni. A földhasználat átengedése - ha a felek másképpen nem rendelkeznek - nem érinti a haszonbérlőnek a haszonbérbe adóval szemben fennálló kötelezettségeit.

A haszonbérlet időtartama 13. § (1) Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a (2)-(4) bekezdések szerinti határozott időre kötheti meg. (2) A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel legfeljebb húsz év lehet. (3) Erdő művelési ágú termőföldre, illetőleg erdő telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési időszak (vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig lehet megkötni. (4) Szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg szőlő, gyümölcsös vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak). (5) 14. § Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb a belföldiekre meghatározott időtartamra köthet haszonbérleti szerződést.

Haszonbérfizetési kedvezmény 15. § (1) Ha a haszonbérlőt a haszonbérleti területre elemi csapás okozta kár címén földadófizetési kedvezmény (földadómérséklés vagy -elengedés) illeti meg, legalább ilyen arányú haszonbérfizetési kedvezményre (haszonbérmérséklésre vagy haszonbérelengedésre) jogosult. A haszonbérlő a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a földadófizetési kedvezmény biztosításáról szóló határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban köteles a haszonbérbe adóval közölni. (2) A földadófizetési kedvezmény megállapítására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséig a haszonbérfizetés tekintetében a kötelezett késedelmére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. 16. § A haszonbérlő elesik a haszonbérfizetési kedvezménytől, ha a kedvezmény iránti igényét a haszonbérbe adóval a 15. § (1) bekezdése szerinti határidőben nem közli. 17. § A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás, vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, ha törvény másként nem rendelkezik, méltányos, a terméskieséssel arányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni.

A haszonbérleti szerződés felmondása, megszűnése 18. § A haszonbérbe adó a haszonbérletet azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a haszonbérlő a) a haszonbérbe adó hozzájárulása nélkül, vagy attól eltérően a termőföld használatát másnak átengedte, a termőföldön a rendes gazdálkodás körét meghaladóan végzett beruházást vagy a termőföld művelési ágát megváltoztatta; b) a természetvédelmi jogszabályok vagy a természetvédelmi hatóság előírásaitól eltérő, illetőleg a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti. 19. § (1) A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza, továbbá abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő a gazdaságátadási támogatást igénybe veszi.

10

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a haszonbérlő - az azonnali hatályú felmondás helyett - a tulajdonos hozzájárulásával kijelölheti azt a magánszemélyt, aki a haszonbérleti szerződésben a helyébe lép és a haszonbérleti jogviszonyt változatlan feltételekkel folytatja. 20. § A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat; b) követelheti az el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített növényzetnek, valamint a talaj minőségének javítását eredményező talajvédelmi beavatkozásoknak és létesítményeknek a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét; c) köteles a haszonbérbe adóval kötött eltérő megállapodás hiányában az általa létesített ideiglenes jellegű építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetőleg eltávolítani. E kötelezettség nem teljesítése esetén a bontást, illetőleg az eltávolítást a haszonbérbe adó a kötelezett költségére elvégeztetheti. 21. § (1) A termőföldre és tanyára az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg: a) a volt haszonbérlőt, illetve ha a volt haszonbérlő a tulajdonos hozzájárulásával ültetvényt telepített vagy halastavat létesített, az általa kijelölt személyt feltéve, hogy a haszonbérlet nem a tulajdonos azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg; b) a helyben lakó szomszédot; c) a helyben lakót. (2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérleti jog gyakorlásának sorrendje a következő: a) a családi gazdálkodó; b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó; c) jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet. (3) Az állattartó telep és halastó üzemeltetőjét az ingatlan-nyilvántartásban szántó, rét, legelő, valamint fásított terület művelési ágban nyilvántartott termőföldre - a 21. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt személyekkel azonos sorrendben - előhaszonbérleti jog illeti meg, feltéve hogy a) az állattartó telep és halastó a 3. § m) pontjának 1-2. alpontjai szerinti település valamelyikén fekszik, és b) az állattartó telepet és halastavat a haszonbérletre vonatkozó ajánlat közlésének időpontjában, valamint az azt megelőző legalább egy éve folyamatosan működteti. (4) Az állattartó telep és halastó működtetését igazolni kell, az igazolást az üzemeltető kérelmére az állategészségügyi hatóság adja ki. A törvény 2. §-a előírja az Fkbt. 9/D. § (1) bekezdésében, hogy az a kiadatlan részarány-tulajdonnal (AK értékkel) rendelkező részarány-tulajdonos igényelhet - választása szerint - a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet vagy 4000 Ft/AK értékben pénzbeni kártalanítást, aki részére az FM hivatal a szövetkezet gazdálkodási területén részarány-kiadásra felhasználható földet - annak hiánya okán - nem tudott nevesíteni. Ebben az esetben pedig indokolt az Fkbt. 7/A. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése. A részarány-tulajdonos tulajdonhoz fűződő alanyi jogának tiszteletben tartása mellett, az eljárás elhúzódásának megakadályozása érdekében a törvény szerint a részarány-tulajdonost - a termőföldet, illetve a pénzbeni kártalanítást illetően - a választás joga egyszer illeti meg. A választás joga azonban a kérelemre induló eljárásban érvényesíthető, az FM hivatal egyik juttatásról sem dönthet a hivatalból induló eljárás keretében. A törvény pontosítja az Fkbt. 9/D. § (2) bekezdését is, mivel jelenleg nincs világosan meghatározva az, hogy a részarány-tulajdonos termőföld igénylés esetén milyen állami tulajdonban álló termőföldet jelölhet meg a kérelmében. A hivatkozott jogszabályhely harmadik mondata szerint az FM hivatal megkeresi az NFAát, hogy a kérelmező tulajdonában lévő AK-értéknek megfelelő termőföld a kérelemben megjelölt területen rendelkezésre áll-e. A „terület” szót a „település” szóval indokolt felváltani, különös tekintettel arra, hogy a részarány-tulajdonostól nem várható el az, hogy felkutassa a Nemzeti Földalapba tartozó földek elhelyezkedését, elegendő, az, ha egy adott települést jelöl meg, ahol a részarány-tulajdona fejében termőföldre tart igényt. A törvény egy új mondattal is kiegészíti az Fkbt. jelenlegi 9/D. §-ának (2) bekezdését, mivel a gyakorlatban felmerült az a probléma, hogy az NFA az FM hivatal megkeresésére hosszú ideig nem nyilatkozik. A 9/D. § (3) bekezdése a termőföld igénylés, míg a (4) bekezdése a pénzbeni kártalanítás esetén irányadó eljárási szabályokat tartalmazza, illetve a hatályos rendelkezések pontosítását foglalja magában. Új rendelkezés az, hogy ha a részarány-tulajdonos nyilvántartott AK értéke meghaladja az NFA által felajánlott termőföldet, úgy a különbözetre csak kártalanítás illeti meg a részarány-tulajdonost. A módosítás célja, hogy az állattartó telep és halastó üzemeltetője számára segítse elő a takarmányellátáshoz szükséges termőföldhöz jutást. A törvény ezért az állattartó telep és halastó üzemeltetője

11

számára a Tft-ben meghatározott jogosulti sorrendben, az első helyen, a volt haszonbérlővel azonos sorrendben biztosítja az előhaszonbérleti jogot. Az, hogy az előhaszonbérleti jogok sorrendjén belül azonos rangsorban különböző jogalanyok szerepelnek, a jogalkalmazás szempontjából nem jelent problémát. Ugyanis a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 4. §-a értelmében - a 6. §-ban foglaltakat figyelembe véve - több, azonos helyen álló előhaszonbérletre jogosult esetén a haszonbérbeadó választása szerinti személlyel jön létre a szerződés. Mindezek alapján ha a haszonbérleti ajánlatra a volt haszonbérlő, valamint az állattartó telep és halastó üzemeltetője is elfogadó nyilatkozatot tesz, úgy a haszonbérbeadót illeti meg a választás joga, vagyis a haszonbérbeadó dönt arról, hogy az egy rangsorban álló jogosultak közül a volt haszonbérlővel avagy az állattartó telep üzemelétetőjével köti meg a haszonbérleti szerződést. Az állattartó telep és halastó üzemeltetőjét megillető előhaszonbérleti jog a törvény szerint feltételekhez kötött, tekintettel arra, hogy az állattartáshoz szükséges földterület rendeltetése elsősorban a takarmányellátás és az állattartó telepen képződött szervestrágya elhelyezésének biztosítása. A törvény szerint az állattartó telep és halastó üzemeltetőjét kizárólag az állattartási tevékenység végzéséhez szükséges szántó, rét, legelő illetőleg fásított terület művelési ágban nyilvántartott termőföldre illeti meg az előhaszonbérleti jog és csak akkor, ha az állattartó telepet a haszonbérletre vonatkozó ajánlat közlésének időpontjában, valamint az azt megelőző legalább egy éve folyamatosan működteti. Ezen utóbbi feltétel előírásának indoka a spekulációk magakadályozása, mely feltétel fennállását - kérelemre - az állattartó telep fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás igazolja. Az állattartó telep és halastó üzemeltetőjét megillető jogosultság gyakorlásához indokolt területi korlátozás előírása is. Eszerint abban az esetben illeti meg az állattartó telep üzemeltetőjét az előhaszonbérleti jog, ha az állattartó telepe a hatályos Tft. 3. § m) pontjának 1-2. alpontjai szerinti település valamelyikén fekszik. Az állattartó telep és halastó üzemeltetője tehát akkor gyakorolhatja előhaszonbérleti jogát - a szántó, rét, legelő illetőleg fásított terület művelési ágban nyilvántartott - termőföldre, ha az állattartó telepe azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld fekszik illetőleg olyan településen van, melynek közigazgatási határa a termőföld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalomtól el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolság. (Ez a követelmény - többek között - jelenleg is alkalmazandó az előhaszonbérleti jog sorrendjében második és harmadik helyen álló helyben lakó és helyben lakó szomszéd meghatározása esetében.) Sem szakmailag, sem az életviszonyokat figyelembe véve nem lenne magyarázható az, hogy az állattartó teleptől bármilyen távolságban fekvő földrészletre biztosított legyen az üzemeltető előhaszonbérleti jogának gyakorlása. A földrészlet fekvésétől független, az állattartó telep üzemeltetőjét megillető előhaszonbérelti jogosultság biztosítása nem csak társadalmi felháborodást váltana ki, hanem a földrészlet fekvése szerinti településen vagy annak közelében elhelyezkedő állattartó telepek üzemeltetőit is hátrányosan érintené. (5) Az (1) bekezdés szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti haszonbérleti szerződés esetében, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld haszonbérlete esetén, valamint olyan külterületi földrészlet haszonbérbe adása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült. (6) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az előhaszonbérletre jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó. EBH2006. 1509. A termőföldre fennálló előhaszonbérleti jog csak önálló ingatlanokra egyenként gyakorolható abban az esetben is, ha a haszonbérleti szerződéskötésre irányuló, harmadik személytől származó ajánlatban több ingatlan szerepel [1959. évi IV. törvény 461. §; 1994. évi LV. törvény 21. §; 16/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. és 6. §]. BH2007. 256. A termőföldre fennálló előhaszonbérleti jog csak önálló ingatlanokra, egyenként gyakorolható abban az esetben is, ha a haszonbérleti szerződéskötésre irányuló, harmadik személytől származó ajánlatban több ingatlan szerepel [1959. évi IV. törvény 461. §; 1994. évi LV. törvény 21. §; 16/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. § és 6. §]. BH2007. 189. Termőföldre vonatkozó elővásárlási, előhaszonbérleti jog gyakorlására a speciális jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó írásbeli nyilatkozat nem hatályosul, ha az a másik félhez nem érkezik meg [1959. évi IV. törvény 214. §, 461. §; 1994. évi LV. törvény 21. §, 90. §; 16/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet]. BH2000. 538. A haszonbérlőt megillető elő-haszonbérleti jog az elővásárlási jog rokon intézménye, ezért a jogszabály által nem rendezett kérdésekben az elő-haszonbérleti jogra is az elővásárlási jog szabályait kell megfelelően alkalmazni [1959. évi IV. törvény 145. § (2) bekezdés, 373. §, 1994. évi LV. törvény 3. § a) pont, 21. §, PK 9. sz. állásfoglalás].

12

A haszonbérelhető terület nagysága 22. § (1) Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a Magyar Állam, az önkormányzat és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe. (2) Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. E korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a földalapkezelő szervtől haszonbérel. 23. § Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.

A feles bérlet 24. § A termőföldre vonatkozó feles bérleti szerződés alapján a bérlő meghatározott termőföld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni. A feles bérletre egyebekben - a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével - a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

Szívességi földhasználat 24/A. § (1) A tulajdonos a termőföld vagy tanya használatát közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] ingyenesen átengedheti. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a termőföld vagy tanya használatának nem a hozzátartozó javára történő ingyenes átengedésére irányuló szerződések érvényességét nem érinti.

A részesművelés 25. § (1) A termőföldre vonatkozó részesművelési szerződés alapján a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy a részesművelésbe adott termőföldön mit termeljenek, a földmegművelésnek egyes feladataiból (talajelőkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás stb.) a szerződő felek milyen részt vállalnak, és a megtermelt terményből milyen arányban részesednek, meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére irányadó szabályokat. (2) A részesművelésre egyebekben - a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével - a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

Földhasználati nyilvántartás 25/A. § (1) A földhasználati nyilvántartás az érintett földrészlet használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja. (2) Az ellenkező bizonyításáig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az a valóságnak megfelel. (3) A földhasználati nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. 25/B. § (1) Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza a földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, alrészleteit, hektárban a terület nagyságát, aranykoronában a termőföld értékét, a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek magánszemély használójának természetes személyazonosító adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, lakcím, anyja neve, születési idő, hely), illetőleg a gazdálkodó szervezet használó megnevezését, székhelyét

13

(telephelyét), statisztikai számjelét, a használat jogcímét, határozott időre kötött szerződés esetén a használat időtartamát. (2) Aki termőföldet használ, s annak területe - a földrészletek számától függetlenül - az egy hektárt meghaladja, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából - a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon (bejelentési adatlapon) - bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetőleg a haszonélvezőnek is alá kell írnia. (3) Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelyet jogszabály alapján kötelező írásba foglalni, a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a földhasználat ingatlanügyi hatósághoz való bejelentéséhez elegendő a szerződés egy eredeti példányát benyújtani. (4) A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti. A földhasználó a használatban bekövetkezett - külön jogszabályban meghatározott változásokat 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni. (5) A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb annál, amelyet külön jogszabály a behajtható köztartozás minimális összegeként meghatároz. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A bírság az ingatlanügyi hatóságot illeti meg. (6) A bírság kiszabásával egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság - határidő megjelölésével - a bejelentés pótlására szólítja fel a mulasztó földhasználót. A határozatban előírt határidő elmulasztása esetén - újabb határidő megjelölésével - a bírságot ismételten ki kell szabni. (7) Ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, a termőföld használójának a tulajdonost, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni. (8) Közös használat esetén, vagy közös tulajdonban álló ingatlan esetében az (5) bekezdés szerinti bírság megfizetésére a mulasztó földhasználók, illetőleg a tulajdonosok egyetemlegesen kötelezhetők. A törvény pontosítja a földhasználati nyilvántartás rendeltetését, tartalmát. Új szabályozás, hogy a földhasználati bejelentési kötelezettség teljesítésének kezdő időpontjaként a törvény nem a földhasználati szerződés megkötésének időpontját jelöli meg, hanem a használat kezdetét. Erre azért van szükség, mert a felek a szerződésben - annak keltezésétől függetlenül - jövőre nézve is megállapodhatnak a földhasználat kezdő időpontjáról, azaz a szerződés létrejötte és a használat kezdete eltérhet egymástól. Továbbá arra figyelemmel, hogy a földhasználati nyilvántartás a tényleges földhasználatra vonatkozó adatokat tartalmazza, indokolatlan fenntartani azt a szabályozást, miszerint a bejelentési kötelezettség teljesítésére előírt határidő a földhasználati szerződés létrejöttétől kezdődik. Ezen túl a földhasználati bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokat a tulajdonosok, illetőleg a földhasználók vonatkozásában a törvény egységesítette, mivel indokolatlan fenntartani azt a szabályozást, mely szerint a szerződésen alapuló földhasználat esetében csak az 1 hektár területnagyságot meghaladó földrészletek esetében kell a földhasználatot bejelenteni, míg azt a tulajdonost, aki maga használja a termőföldjét, azaz nem engedte át más részére a használat és a hasznosítás jogát, minden négyzetméterre vonatkozóan bejelentési kötelezettség terhel. A törvény egyértelműen rögzíti, hogy a földhasználati bejelentésnek a külön jogszabályban [184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet] meghatározott formanyomtatványon kell eleget tenni, melyet a használatba adó tulajdonosnak (haszonélvezet fennállása esetén haszonélvezőnek) is alá kell írni. Nem kell azonban a földhasználati bejelentési adatlap a nyilvántartásba vételhez abban az esetben, ha jogszabály alapján kötelező írásba foglalni a szerződést. Ebben az esetben a bejelentéshez elegendő a szerződés egy eredeti példányát benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz. Ezzel tehermentesítésre kerülnek a szerződő felek, hiszen megszűnik az a szabályozás, hogy a szerződés megkötése mellett a nyilvántartásba való bejegyzés érdekében külön bejelentési adatlapot is kitöltsenek. A bejelentési kötelezettség megsértése esetén alkalmazandó földhasználati bírság összegénél a törvény - a hatályos szabályozással ellentétben - egységes számítási módot határoz meg, egyúttal megállapítja a minimálisan kiszabható bírságtételt. Ennek oka, hogy a határidőre önkéntesen meg nem fizetett földhasználati bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, melyet az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) alapján hajt be. Az Art. alapján az adóhatóság jelenleg csak az 5000 forintot meghaladó tartozás esetén folytatja le a végrehajtási eljárást. Így az ennél kisebb mértékű bírságok esetében, ha a kötelezett önként nem teljesít, a bírság behajtására nincs lehetőség. Mindezek alapján a bírság minimális összege a külön jogszabály (azaz az Art.) által meghatározott, a legkisebb behajtható köztartozás összege lehet.

14

Minthogy a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendeletből a törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztik a bírságolásra vonatkozó rendelkezések, a törvény rögzíti az ezekre vonatkozó eljárási szabályokat. A törvény - kiegészítve - fenntartja azt a törvényi vélelmet, miszerint ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett az ingatlanügyi hatósághoz, úgy a termőföld használójának a tulajdonost kell tekinteni. A kiegészítés arra az esetre vonatkozik, hogy ha a földrészleten haszonélvezet áll fenn, úgy bejelentés hiányában a haszonélvezőt kell földhasználónak tekinteni. A törvény a bírság megfizetésére vonatkozó kötelezettség vonatkozásában közös használat esetén, vagy közös tulajdonban álló ingatlan esetében bevezeti az egyetemleges felelősséget. 25/C. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés - részben vagy egészben jogszabályba ütközik, az ingatlanügyi hatóság értesíti az ügyészt. (2) A haszonbérlet időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó törvényi előírásokba ütköző szerződés vagy szerződési kikötés esetén a Tft. 9. §-ának (2) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (3) Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból díjfizetés ellenében külön jogszabályban meghatározott, a 25/B. § (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lapot szolgáltat. Ingyenesen szolgáltat adatot a földhivatal hatóság megkeresésére a hatósági feladatának ellátása céljából. Az adatszolgáltatásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A törvény megszünteti a bejelentési kötelezettség elmulasztásához fűződő két súlyos szankciót. Nevezetesen azt, hogy a polgári jog szabályai szerint egyébként érvényesen megkötött földhasználati szerződés érvénytelenné váljon csupán azért, mert a földhasználó nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének. A nyilvántartásba vétel ugyanis nem konstitutív hatályú, azaz nem a bejegyzés keletkezteti a földhasználó jogosultságát, hanem a szerződés. A törvény emellett kiiktatja azt a rendelkezést, miszerint a földhivatalnak értesítenie kell az ügyészt, ha tudomására jut, hogy a földhasználatot nem jelentették be. A gyakorlat bebizonyította, hogy az ismételten kiszabható földhasználati bírság elegendő eszköznek mutatkozik a bejelentés kikényszerítésére. A törvény megszünteti a földhasználati nyilvántartás korlátozott nyilvánosságát, vagyis azt, hogy csak a tulajdonos és a földhasználó, továbbá a költségvetési kapcsolattal összefüggő ügyben a hatóságok kaphassanak adatot a földhasználati nyilvántartásból. A törvény alapján a földhivatal a hatóságok részére feladataik ellátásához ingyenesen, mások részére díjfizetés ellenében szolgáltat földhasználati lapot. [A díjtételeket és az adatszolgáltatás módját a 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet tartalmazza.] A nyilvánosság kizárólag a 187/1999. (XII. 13.) Korm. rendeletben részletezett földhasználati lapra terjed ki, nem terjed ki a bejegyzést szolgáló okiratokra.

A földhasználati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 25/D. § (1) Az első fokon kérelemre indult eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik - 6000 forint összegű díjat kell fizetni. Ha a földhasználati bejelentés 20 vagy annál több földrészletre vonatkozik, az eljárás díja 12 000 forint. (2) A földhasználati nyilvántartási eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslatért 10 000 forint díjat kell fizetni. (3) A földhasználati nyilvántartási eljárásért fizetett díj az ingatlanügyi hatóság saját bevételét képezi, amely a külön jogszabályban meghatározott számlaszámra fizetendő meg. A díjbevétel 25%-át a földügyért felelős miniszter jogosult központosítani, amely kizárólag a földügyi szakigazgatáson belül használható fel. 25/E. § (1) A díjat kérelemre indult eljárásban a földhasználati nyilvántartási eljárás lefolytatását kérelmező földhasználónak kell megfizetnie. (2) A díjfizetési kötelezettség kérelemre indult eljárásban - ideértve a jogorvoslati eljárást is - kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot. (3) A díj megfizetésének elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a díjat megfizetni, illetve igazolni annak megfizetését.

15

(4) Ha az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése ellenére az ingatlanügyi hatóság eljár, a meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. 25/F. § (1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felügyeleti szerv vagy a bíróság által felülvizsgált határozat az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. (2) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni. (3) A visszatérítést hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről 30 napon belül intézkedni kell. Az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz hasonlóan a földhasználati nyilvántartási eljárásban is bevezetésre kerül az igazgatási szolgáltatási díj, mely a földhivatalok működőképességének biztosítását szolgálja. A törvény a földhasználati bejelentéssel érintett földrészletek száma szerint differenciáltan határozza meg a díj mértékét. A törvény szerint az illetéket felváltó díj az ingatlanügyi hatóság bevételét képezi. A törvény tartalmazza a díjfizetés módját, a díj visszatérítésének esetét, továbbá rögzíti, hogy amennyiben a díjfizetés hiányában az ingatlanügyi hatóság mégis lefolytatja az eljárást, a meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ennek szabályozására azért van szükség, mert a földhasználati nyilvántartásra is a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései az irányadóak. A Ket. pedig úgy rendelkezik, hogy az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése esetén a hatóság csak megszüntetheti, de nem köteles megszüntetni az eljárását.

IV. Fejezet A BIRTOKTAGOK KIALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁSOK Általános birtokrendezés 26. § (1) A tulajdonosok széttagolt külterületi termőföldjeinek összevonásával, a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési feltételek, kedvezőbb üzemi méretek, az együttesen művelhető családi birtokok kialakítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülöníthető egy részére kiterjedő birtokrendezési eljárást kell lefolytatni. Az általános birtokrendezési eljárásra a külön törvény rendelkezései az irányadók. (2) A külön törvényben foglaltak hatálybalépéséig az (1) bekezdésben említett célok megvalósítása érdekében birtokösszevonási célú, önkéntes földcsere kezdeményezhető.

A birtokösszevonási célú önkéntes földcsere 27. § (1) A tulajdonos szétszórt termőföldjeinek gyors, egyszerű eljárás keretében történő összevonása, valamint az állattenyésztő telepek földszükségleteinek kielégítése érdekében önkéntes földcserét lehet végrehajtani. Ha a tulajdonos a termőföldjét nem birtok-összevonási céllal cseréli el, illetőleg a csere birtokösszevonást közvetlenül nem eredményez, a földcserét a Ptk. 378. §-ában foglalt szabályok szerinti cserének kell tekinteni. (2) Több tulajdonos, több széttagoltan fekvő termőföldjét egyidejűleg érintő önkéntes földcsere megszervezése az ingatlanügyi hatóságnál is kezdeményezhető. (3) Az ingatlanügyi hatóság által megszervezett önkéntes földcsere során a termőföldek cseréjére a résztvevők (cserepartnerek) egyetértésével kerül sor. 28. § (1) Ha egy-egy tulajdonos termőföldjeinek birtoktaggá történő egyesítése céljából az önkéntes földcsere több tulajdonos, több széttagoltan fekvő földrészletét egyidejűleg érinti, az önkéntes földcsere megszervezését a cserélni szándékozó tulajdonosok és egyéb érdekeltek együttesen kérhetik az ingatlanügyi hatóságtól. Az önkéntes földcsere megszervezését bármely ingatlanügyi hatóságtól kérni lehet, amelynek illetékességi területén az elcserélendő földek valamelyike fekszik. (2) Az önkéntes földcsere megállapodás alapján szükséges ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alkalmával az ingatlanügyi hatóság az okiraton igazolja, hogy a földcsere birtokösszevonási célt szolgált. 29. § Az önkéntes földcserére irányuló eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság az érdekelteket értesíti. Ebben az ingatlanügyi hatóság a csere céljára rendelkezésre álló földrészleteket helyrajzi szám szerint megjelölve

16

közli az érdekeltekkel, a résztvevők (tulajdonosok) nevének és lakcímének egyidejű feltüntetésével. Az értesítésnek határidő megjelölésével felhívást kell tartalmaznia arra, hogy az érdekeltek a határozatban megjelölt földrészletek és a konkrét tulajdonosok ismeretében tegyék meg a végleges, illetőleg pontosítsák a korábbi kérelmükben tett ajánlataikat, és a földcserére vonatkozóan a szükséges megállapodások elkészítéséről, illetőleg elkészíttetéséről gondoskodjanak. 30. § (1) Az érdekeltek kérelmére az ingatlanügyi hatóság az önkéntes földcserével kapcsolatos földmérési munkát díj fizetése ellenében elvégzi, és a kicserélt területeket a tulajdonosok birtokába adja. (2) A résztvevőknek az önkéntes földcserére vonatkozó megállapodásában okiratszerűen össze kell foglalniuk a földrészleteknek a csere során kialakuló új jogi helyzetét, a kicserélendő földrészletekre vonatkozóan a tulajdonosok által felajánlott esetleges értékkiegyenlítést, a birtokbaadásra vonatkozó és az egyéb kérdéseket illetően a cserepartnerek között létrejött megállapodásokat. 31. § (1) A különböző értékű termőföldek cseréje esetén az értékkülönbözetet, továbbá a földön levő építmény és más beruházás, növényzet és a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munka ellenértékét meg kell téríteni. (2) Az ellenérték megtérítése pénzzel, továbbá bármilyen vagyontárggyal, illetőleg vegyesen (pénzzel és vagyontárggyal) történhet. 32. § Az önkéntes földcserét a termőföldön fennálló telki szolgalmi jog, a földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog, vezeték-, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, továbbá egyéb közérdekű használati jog nem akadályozza. 33. § A termőföldön fennálló elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti, tartási és életjáradéki jog esetén a föld csak a tilalom, illetőleg a jog jogosultjának hozzájárulásával vonható be az önkéntes földcserébe. 34. § Az önkéntes földcserére irányuló eljárásban résztvevőnek kell tekinteni a) az eljárásba bevont termőföld tulajdonosait, továbbá a földrészleten levő épületek és építmények tulajdonosait, ha azok a földrészlet tulajdonosától különböző személyek; b) a cserével érintett földrészletek tekintetében a termőföld tulajdonosán kívül azokat a jogosultakat, akiknek javára vagy érdekében az ingatlan-nyilvántartásba valamely jogot vagy tényt jegyeztek be. 35. § (1) Ha az önkéntes földcserére vonatkozó egyetértő nyilatkozat érvényességéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt az ingatlanügyi hatóság által szervezett eljárásban is be kell szerezni. (2) Az önkéntes földcsere a későbbiekben a külön jogszabály szerint lefolytatható általános birtokrendezés végrehajtását nem zárja ki.

V. Fejezet 36-57. § EBH2006. 1553. Ingatlan eredeti állapotba történő helyreállításának elrendelése földvédelmi ügyben (1994. évi LV. törvény 36. §, 50. §, 51. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §). EBH2004. 1089. A társadalmi szervezet feladatköre alapján nem lehet ügyfél a földhivatali eljárásban [1994. évi LV. tv. 36. §, 44. §, 46-47. §; Áe. 3. § (4) bek.]. EBH2005. 1356. Külterületi föld belterületbe vonásának engedélyezésénél irányadó szempontok (1957. évi IV. törvény 3. §; 1994. évi LV. törvény 44. §). EBH2004. 1089. A társadalmi szervezet feladatköre alapján nem lehet ügyfél a földhivatali eljárásban [1994. évi LV. tv. 36. §, 44. §, 46-47. §; Áe. 3. § (4) bek.]. EBH2007. 1753. Ingatlan más célú hasznosításának engedélyezéséhez a földalapkezelő hozzájárulása nem szükséges. A földvédelmi eljárásra nem az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, hanem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai vonatkoznak, ezért a bíróság a földhivatal határozatát nem változtathatja meg (1952. évi III. törvény 339. §, 1994. évi LV. törvény 48. §, 2001. évi CXVI. törvény 13/A. §, 2004. évi CXL. törvény 15. §). EBH2006. 1553. Ingatlan eredeti állapotba történő helyreállításának elrendelése földvédelmi ügyben (1994. évi LV. törvény 36. §, 50. §, 51. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §). BH2007. 103. Az építési és használatbavételi engedély nem pótolja az érintett termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozatot (1994. évi LV. törvény 36. §, 50. §, 51. §-a; 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-a). BH2007. 103. Az építési és használatbavételi engedély nem pótolja az érintett termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozatot (1994. évi LV. törvény 36. §, 50. §, 51. §-a; 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-a).

17

BH2006. 137. Termőföld engedély nélküli eltérő hasznosítása esetén földvédelmi járulékot és bírságot kell kiszabni (1994. évi LV. tv. 55. §-a).

VI. Fejezet 58-78. §

VII. Fejezet HATÁLYBALÉPÉS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 79. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; a már folyamatban levő eljárásokat azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni. BH2001. 452. A földtörvény hatálybalépését követően ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés iránt benyújtott kérelem esetén alkalmazni kell a jogi szervezetek termőföldszerzési tilalmát (1994. évi LV. tv. 6. §, 79. §). BH2000. 396. A szerződés érvényességét a megkötésekor hatályos anyagi jogi szabályok alapján kell megítélni [1959. évi IV. törvény 115. § (1) bekezdés, 117. § (3) bekezdés, 312. § (1) bekezdés, 1994. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdés, 79. §]. 80. § 81. § (1)-(2) (3) (4) (5) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 23. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során nem minősül a) mezőgazdasági termelésből való földkivonásnak, ha a termőföldet vagy annak egy részét a települési önkormányzat által meghatározott gazdasági területen (tanya, farmgazdaság) az indokolt állandó ottlakáshoz és a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek, építmények létesítésére használják fel; b) elidegenítésnek a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere. (6)

A külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó átmeneti szabályok 82-87. § 88. § (1) Külföldi jogi vagy magánszemély termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát - az öröklés, valamint a 88/A. §-ban foglaltak kivételével - az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási hivatal engedélyével szerezheti meg. (2) A közigazgatási hivatal határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. (3) Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek ingatlanszerzéséhez a külpolitikáért felelős miniszter előzetes engedélye szükséges. A külpolitikáért felelős miniszter az engedélyt nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg. EBH1999. 170. A tanya fogalmának értelmezése a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló törvény alkalmazásában [1994. évi LV. tv. 3. § b) pont és 88. § (1) bek.]. 88/A. § (1) A tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg, kivéve a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant, amelynek megszerzéséhez az említett törvény

18

hatálybalépésétől számított öt évig (a továbbiakban: az átmeneti időszak alatt) a közigazgatási hivatal engedélye szükséges. (2) Ha a tagállami állampolgár legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon tartózkodik, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogát engedély nélkül szerezheti meg. (3) A tagállami állampolgár a (2) bekezdésben foglalt feltétel fennállását az idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A hatósági bizonyítványt az ingatlan tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell. 88/B. § (1) Az átmeneti időszak alatt az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának engedély nélküli megszerzéséhez a tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban nyilatkoznia kell arról, hogy elsődleges lakóhely céljára szerzi meg az ingatlant. (2) Ha a tagállami állampolgár belterületen kialakított telek tulajdonjogát lakóhely létesítése céljából akarja megszerezni, be kell szereznie az építésügyi hatóság igazolását arról, hogy a telken lakás építhető. Az igazolást és az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell. (3) Ha a tagállami állampolgár elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlannal már rendelkezik, nem szerezhet ugyanezen a címen újabb ingatlant az átmeneti időszak alatt. 88/C. § (1) A 88/B. § alapján történő ingatlanszerzés feltételeinek betartását a közigazgatási hivatal a települési önkormányzat jegyzője és az ingatlanügyi hatóság bevonásával ellenőrizheti. (2) Ha a közigazgatási hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy a tagállami állampolgár nem tartotta be az engedélyhez nem kötött ingatlanszerzés feltételeit, felhívja a tulajdonost a 88. §-ban meghatározott engedély iránti kérelem benyújtására. 88/D. § Külföldi magánszemély és jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet - kivéve a tagállami állampolgárt, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet - termőföldnek nem minősülő védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg. A csatlakozási szerződésben foglaltaknak megfelelő jogi szabályozás kétszintű: - a Tft-ben kell meghatározni a külföldiek termőföldnek nem minősülő ingatlanszerzésének anyagi jogi szabályait, - a Tft. 90. § (1) bekezdés b) pontjának felhatalmazása alapján kormányrendeletben kell szabályozni a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra vonatkozóan a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatos részletes eljárási és végrehajtási szabályokat. A termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát külföldi jogi vagy magánszemély az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi, illetőleg megyei közigazgatási hivatal vezetőjének (a továbbiakban: a hivatal vezetője) engedélyével szerezheti meg, kivéve az öröklést és a 8/A. §-ban foglaltakat. A csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésétől számított öt éven keresztül (az átmeneti mentesség ideje alatt) a tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet engedély nélkül szerezheti meg az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlant. A másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzéséhez akkor nincs szükség engedélyre, ha a tagállami állampolgár legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon tartózkodik. Ezt a tényt a területi idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia. Az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának engedély nélküli megszerzéséhez a tagállami állampolgárnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ingatlant elsődleges lakóhely céljára szerzi meg. Belterületen kialakított telek tulajdonjogának lakóhely létesítése céljából történő megszerzése előtt be kell szerezni az elsőfokú építésügyi hatóság igazolását arról, hogy a telken lakás építhető. A tagállami állampolgárnak csak egy elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlana lehet. Az ingatlanszerzés feltételeinek betartását a hivatal vezetője ellenőrizheti. Ha megállapítja, hogy a tagállami állampolgár nem tartotta be az engedélyhez nem kötött ingatlanszerzés feltételeit, felhívja a tulajdonost, hogy az engedélyt szerezze be. 89. § Ahol jogszabály zártkertre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ott a továbbiakban zártkerten a külterületi földet kell érteni. EBH2003. 995. A korábbi jogszabályok szerinti zártkert termőföldnek minősül, amelynek tulajdonjogát betéti társaság nem szerezheti meg (1994. évi LV. tv. 3. §, 6. §, 89. §). 90. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa

19

a) b) a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra vonatkozóan a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatos szabályokat, c) a földhasználati nyilvántartás részletes szabályait, d) e) a termőföldre vonatkozó, az e törvény, valamint a Ptk. alapján fennálló elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályait, f) g) a családi gazdaságok létrehozására, nyilvántartásba vételére és működtetésére vonatkozó anyagi és eljárási szabályokat, h) i) a mezőgazdasági igazgatási szerv vagy szervek kijelölését. (2) Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy a) a 11. § (2) bekezdése szerinti védőtávolságok mértékére és érvényesítésére vonatkozó szabályokat; b)-c) d) a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díjfizetés részletes szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben; e) a vételi (haszonbérleti) ajánlat hirdetményi úton történő közlésével összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjának mértékét és a díjfizetés részletes szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendelettel megállapítsa. (3) BH2007. 189. Termőföldre vonatkozó elővásárlási, előhaszonbérleti jog gyakorlására a speciális jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó írásbeli nyilatkozat nem hatályosul, ha az a másik félhez nem érkezik meg [1959. évi IV. törvény 214. §, 461. §; 1994. évi LV. törvény 21. §, 90. §; 16/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet]. 91. §

1-3. számú melléklet az 1994. évi LV. törvényhez

20