A bükk-tüzifa romlása és az ellene való védekezés/) Irta: Gellért József, m . á. v. mérnök, okleveles erdömernök.
Bevezetés. H o n i fanemeink
közül legkedveltebb,
legelterjedtebb
és legjobb tűzifánk egyikét a bükkfa szolgáltatja. Mindnyájan tapasztalatból tudjuk, a bükktüzifának,
hogy
nincs
párja
könnyen aprítható, tüze j ó , tartós, u g y
a kályhafűtésnél, m i n t a legtöbb i p a r i üzemnél általánosan kedvelt. T e c h n i k u s mérlegelés alapján erejű fákhoz tartozik, s e tekintetben
is a legjobb
a z első h e l y e n álló
gyertyán után következik. A bükktüzifa körülménynek is köszönheti, h o g y
tűz
elterjedését a z o n
hazánk
erdőségeinek
tetemes részét, körülbelül 5*7 millió k a t . h o l d területet, a bükk foglalja e l , s m i n t h o g y
a fejsze
alá kerülő
bükk-
erdöségek fatömeget n a g y o n k i s mennyiség kivételével — tűzifának d o l g o z z u k f e l , állandóan n a g y
tömegben
a p i a e z r a s i g y j ó tulajdonságaival és n a g y
kerül
tömegével a
tüzifapiaezon domináló szerepet játszik. A bükktüzifa
általános
kedveltségét a z o n körülmény
s e m gátolja, h o g y a bükk-tüzifa, igen
gyakran
rakott
kétéves
n e m teljesen
a m e l y a p i a e z r a kerül,
egészséges. H a a méterbe
bükkhasábtüzifát
nézzük, alig
v a l a m i , h o g y a hasábok belsejükben egyes tüneteit rejtik,
azonban
esetleg
behatóbb
a
árulja
el
korhadás
vizsgálat, külö-
s e n a hasábok felfürészelése után egyesek a friss fürészelési l a p o n a revesedés kétségtelen jeleit fogják Majdnem fűtött kályha
mutatni.
megszokott d o l o g a z , h o g y h a tél idején a mellett
melegedve,
egy tüzifadarabot
arra
méltatunk, h o g y a fatartóból kiemeljük s azt g o n d o s a b b a n megvizsgáljuk,
annak
frissen
fürészelt
lapján
lilaszines
*) A z 0. E . E . Deák Ferencz-alapitványából jutalmazott pályamű.
árnyalatot, v a g y már sárgás-fehér pettyeket, foltokat látunk, a
melyek
a tüzifadarab
hasítási l a p j a i n
mint
hosszas,
l i l a s z i n e s v a g y már sárgás csikók tűnnek fel, o l y k o r fekete v o n a l o k k a l is szegélyezve, metszeten
m e l y fekete v o n a l a k a kereszt
a sárga foltok külső körvonalait
alkotják.
M i n d e z e n j e l e k a fa felbomlásának külömböző fokait mutatják, s minél n a g y o b b f o k u a felbomlás, annál
káro
s a b b a n n a k hatása a tűzifa minőségére nézve. E z e n lilaszines, majd
a
későbbi
állapotban
sárgás
fehér, a f a szerkezeténél puhább f o l t o k és csikók a tűzifa fülledésének, illetőleg revesedésének j e l e i és ezek legtöbb esetben csirái a tűzifa s o k s z o r i g e n nagymérvű korhadásának. Azok, bükk-tüzifát,
a kik n e m termelnek v a g y esetleg, h a
nagyobb
nagyobb
mennyiségű
mennyiséget
ter
m e l n e k i s , erdejük fekvése, v a g y a k e d v e z ő szállítási v i s z o n y o k következtébea a tűzifájukat
m é g a termelési időszak
alatt v a g y ezután n e m sokára a r a k h e l y r e , esetleg a p i a c z r a szállíthatják,
a z o k tűzifája k e v e s e t s z e n v e d a revesedéstől,
többet s z e n v e d e z e n bajtól a z o k tűzifája,
a k i k azt n a g y
mennyiségben t e r m e l t e t i k és a k i k n e k e mellett a z erdőből való kiszállításnál i s n a g y nehézségeket k e l l leküzdeni. E z e n baj fontosságát
a z a körülmény is e m e l i , h o g y
a z imént emiitett revesedés
csakis
tűzifának
való
ép
és
egészséges a n y a g döntése, i l l e t v e a n n a k feldolgozása után k e l e t k e z i k a hasábokban. E z e n betegség mellett, döntött és tűzifának tudjuk,
a
feldolgozott a n y a g b a n k e l e t k e z i k , m i n t
v a n n a k a bükkfának
o l y korhadást
ségei i s , m e l y e k a z álló fatörzseket támadják részek azután, h a tűzifának már m a g u k k a l
mely
okozó
beteg
meg, mely
d o l g o z t a t n a k f e l , a korhadást
hozták.
A tüzifahasábokon
előforduló
a z o n b a n akkor, a m i k o r nagy
ilynemű korhadásokat
tömegekben
termelt
tűzi-
fánál fellépő
fülledés,
illetve revesedés
okait
tárgyaláson kivül k e l l , h o g y h a g y j u k , mert hasábok n e m okozzák tüzifahasábok
vizsgáljuk,
ezen
korhadt
a z egészséges törzsekből
nagymérvű
revesedését,
későbbi körülmények behatása alatt
mely
készült csak
is
keletkezhetett.
Kétségtelen az, h o g y a korhadás fellépése a tűzifa tüzerejére, s m i n t h o g y a tűzifa
jóságának
mértékét a tűzifa
tűzereje képezi — a n n a k jóságára i s káros befolyással van.*) A z o n o k o k , m e l y e k a bükk-tüzifának a z o n korhadását okozzák,
mely
az
egészséges
fából
előállított
tűzifát
támadja m e g , két körülményre vezethetők v i s s z a és p e d i g : 1. A bükkfa sajátságos rossz tulajdonságára 2 . a bükk-tüzifa Az alakban
erdőkben kerül
és
nem helyes kezelésére.
termelt
bükktüzifa
a piaczra mint
vagy
az
tűzifa,
vagy
pedig
után,
mint
átalakitás, a szénné való égetés
eredeti vegyi
bükkfaszén.
A tűzifa ismét, tekintettel a z o n módra, a m e l y l y e l szállítás történt,
a
piaczon mint
tengelyen
szállított
a és
m i n t úsztatott fa j ö n elő. A t e n g e l y e n szállított tűzifa általá n o s a n k e d v e l t e b b , m i g a z úsztatott iránt s o k k a l b i z a l m a t l a n a b b a fogyasztóközönség. A z alábbiakban a
j ó , egészséges
a revesedés o k a i n a k kutatása mellett,
bükk-tüzifa
1
termelésének
módozataival
fogok f o g l a l k o z n i . Kisérjük tehát a bükk tűzifát
az
erdei
faalaktól a kályháig, s vizsgáljuk a z o n körülményeket, m e l y e k a n n a k minőségére j ó , v a g y r o s s z befolyást g y a k o r o l h a t n a k s i g y n e m lesz nehéz
feltalálni a h e l y e s
követve a bükk-tüzifa
minőségére káros hatású körülmé
nyeket
n a g y b a n mérsékelhetjük
mellett a legjobb bükk-tüzifát
utat, a
s a z adott
melyet
körülmények
termelhetjük.
*)Lásd: Bencze „A különféle fafajok hö hatásának megítélésére gáló analytikai adatok. E r d . kísérletek 1900. évi I. II. füzet.
szol.
Tárgyalásomat
az
alábbi
fejezetek
alatt
foglalom
össze. 1. a z erdő j e l l e g e , 2. döntési idő, 3. feldolgozás, 4. közelités, 5. szállítás, 6.
raktározás.
E z e n fejezetek keretében fogok rámutatni a z o n o k o k r a , m e l y e k egyrészt a bükkfa sajátságos r o s s z tulajdonságából, másrészt a n e m h e l y e s kezelésből kifolyólag a bükk tűzifa nagymérvű romlását okozzák. I. A bükkerdók A z o n bükkerdők,
jellege.
m e l y e k hazánkban
n a g y o b b mennyiségű tüzifatermelés alá kerülnek, hegységi
ez idő
czéljából
i g e n kevés kivétellel közép-
bükkösök, m e l y e k kihasználására
került a sor, m i v e l a z a l a n t a b b fekvő alsó
szerint
kihasználás
vagy
magas
részint
azért
erdőtáji
bük
kösök már letaroltattak, másrészt uj közlekedési v o n a l a k létesítése által
előbb
nehezen
megközelíthető erdőségek
könnyebben hozzáférhetőkké lettek. Az
erdők j e l l e g e
majdnem
kivétel
nélkül
őserdő,
m e l y n e k a községekhez közelebb eső részei már az előbbi időben k i lettek szálalva. A bükk összefüggő
tiszta
álla-
b o k b a n v a g y más f a n e m m e l k e v e r t e n f o r d u l elő. A z állabok v a g y érintetlenek, v a g y a műfának a l k a l m a s törzseket már előbb kiszedték. A z egyes fák k o r a , e l t e k i n t v e a községek mellett l e v ő és szálalás által ritkított erdőrészektől, a z őserdő j e l l e g n e k megfelelőleg v e g y e s ,
a holdankénti
átlagos fatömeg
n a g y o b b részét 1 0 0 éven felüli 7 0 — 1 0 0 cm.
leg
mellmagas-
sági átmérőjű magas, kevesebb
egyenes törzsű túlkoros
a 6 0 — 8 0 év körüli fák
sebb a z ennél is
fiatalabb
száma
és
fák
adják,
még
keve
fáké.
H a érintetlen a z erdő, a k k o r állab összes v e g y e s k o r a és állanak, h a a z o n b a n a műfa
a
tüzifatermeléshez
méretű
fái
már
előbb
az
rendelkezésünkre k i lett
szedve,
a k k o r a 8 0 — 1 0 0 év körüli törzsek a z állabból hiányoznak, m i v e l műszaki tulajdonságaiknál korú törzsek a l k a l m a s a k müfának és
fiatalabb
korú törzsek kerülnek
fogva
kiváltképen
ezen
s i g y csak a z idősebb fejsze
Tisztán tüzifatermelés szempontjából
alá. a
dolgot,
az első eset, h o l érintetlen erdővel v a n d o l g u n k ,
kedve
zőbb, m i n t az a z eset, a áll
hol a
véve
müfától
kiszálalt
erdő
fa tüze j o b b ,
mint
rendelkezésünkre. Tapasztalat s z e r i n t a középkorú
az idősebbé, v a g y túlkorosé. H a áll ez m i n d e n fára, a k k o r különösen
igaz
ez
a
bükkfánál, m e l y az idősebb k o r b a n kevés kivétellel m i n d álgesztes. A z álgeszt, h a a z még kezdetleges,
a k k o r az a
tűzifa jóságára nézve szembetűnően n e m hátrányos, a betegség kezdetén a bükkfa élettani és
fizikai
mert
tulajdon
ságainak elváltozása mellett i s még j ó tűzifát a d . Túlkoros törzseknél a z o n b a n a z álgeszt is a z e z e n haladott potban
stádiumához az álgeszt a
mért
betegség
korhadást m u t a t ,
tűzifa minőségét már
mely
elő álla
csökkentheti.
E z e k szerint tehát érthető a z , h o g y a z o n bükkösből, mely
fiatal,
középkorú és idősebb fákat t a r t a l m a z — j o b b
minőségű tűzifát várhatunk, m i n t a z o l y a n erdőből, melyből a
középkorú
egészséges
törzseket
müfáknak
előzőleg
kiszedték. A m i e z e n erdők egészségi állapotát illeti, a P o l y p o r u s gomba
külömböző fajai
szoktak
leggyakrabban
bennök
előfordulni. E g y g y a k o r i b b betegség m é g
a túlkoros
tör
zseknél a z előbb e m i i t e t t álgeszt előrehaladott stádiumában fellépő
bélkorhadás.
U g y e z e n betegség, v a l a m i n t a z előbbi korhadások i s a
tüzifatermelésnél
sénél a tönkök hasábok
részint
döntött
homloklapjain,
oldallapjain
módunkban
a
áll
a
törzsek fürészelé-
részint a hasogatásnál
élénken
szembe
munkáltatásnál
tűnnek
odahatni,
kevésbbé k o r h a d t hasábok a k o r h a d t
s hogy
részektől
a igy a
megtiszti-
t a s s a n a k s a n a g y o n k o r h a d t hasábok egyáltalán a s a r a n gokból k i h a g y a s s a n a k . Ez
esetben
fabetegségek
tehát
a tűzifát
részéről g o n d o s
az
erdőben
munkáltatás
előforduló
után
később
veszély n e m f e n y e g e t i . H a módunkban amelyből tűzifát ségére
nézve,
áll a z erdő korának
akarunk a
termeltetni,
legmegfelelőbb
a
megválasztása,
akkor
a fa minő
80—100
év
körüli
bükkös. A z állab e z e n k o r a általános erdőgazdasági szempontból szintén t e l j e s e n megfelelő,
mert
a
mennyiben
melés m e l l e t t a f a a n y a g egy részét m i n t
müfát
tüzifaterkivánjuk
a l k a l m a z n i , a bükkösöknél a 8 0 — 1 0 0 év körüli fák
elé
gítik k i legteljesebb mértékben a z o n különböző igényeket, m e l y e k e t a fogyasztók munkáltatásuk, kezelésük és a l k a l mazásuk folytán a bükkfa műszaki tulajdonságaival s z e m b e n támasztanak. II. Döntési idő. H o g y vájjon a téli v a g y nyári döntésű bükkfa a d j o b b tűzifát, erre
nézve
az eddigi
tapasztalatok
i g e n eltérők.
A téli és nyári döntésű tűzifa minősége közötti külömbséget a legtöbben — daczára a n n a k , h o g y a téli döntésű
tűzifát n a g y o b b tüzerejünek állítják, h o g y e z e n
tartják
—
o l y kismérvűnek
csekély külömbség a
tűzifának
való
a n y a g téli v a g y nyári döntését n e m befolyásolhatja, föltétételezik
azonban
azt, h o g y
kellőképen kiszáradjon. E z e k
a
tűzifa
szerint
felhasználás
előtt
tehát n e m a
dön
tési idő, h a n e m a döntés, illetve a feldolgozás után v a l ó teljes kiszáradás a z , a m i eddigi tapasztalatok szerint a j ó tűzifa feltételét képezi. A
száradásnak
a
bükktüzifánál
a
mellett,
hogy
a
tűzifa, midőn elégetésre kerül, lehetőleg kevés nedvességet t a r t a l m a z z o n , még n a g y fontossága v a n a tűzifa jóságára más irányban is. Mindenekelőtt vizsgáljuk közelebbről a téli és termelésű tűzifa A
nyári
száradását.
téli döntésű
fa döntését
kezdjük
októberben
és
végezzük — m o n d j u k — márcziusban. A téli hónapokban döntött bükkfák normális l ' O méter hosszúságú tönkökre felfürészelve és rendes hasábokra h a s o g a t v a összerakatnak. A téli időszak alatt döntött
fából készitett
hasábok
az időjáráshoz képest már a z őszi hónapok alatt száradnak, bár a z őszi esőzések esetleg ezt n a g y b a n akadályozhatják, de e n n e k daczára n e m tagadhaló a tűzifa
kiszáradásának
b i z o n y o s mértéke. A téli hónapok alatt termelt tűzifa
az
esetleges kifagyás által is vészit nedvességéből. T a v a s z i g a n a g y o b b mérvű száradás szünetel, a z o n b a n annál teljesebb mértékben k e z d száradni a tűzifa t a v a s z s z a l , részint a n a p , főképen pedig a t a v a s z i hatása alatt, azután folytatódik a fa szárítása
erős
nyáron,
nyári n a p hatása által, a z o n b a n a n a p melege szárítása mellett a hasábok és d o r o n g o k a z o n
a
a
tűzifa
részeiben,
m e l y e k kellőleg kiszáradni n e m tudtak, fülledést hat létre.
szelek
is
hoz
I l y körülmények között szárad tehát a téli döntésű f a . Ezután kisérjük
figyelemmel a
nyári
döntésű
fából
t e r m e l t tűzifa száradását. M i n t legmarkánsabb példát vegyük, h o g y a tüzifaanyag nyár
derekán
júliusban
v a n döntve.
Tegyük f e l , h o g y a nyáron döntött fa tűzifává feldol gozva,
sarangokba
széljárásnak
kitett
összerakva, a n a p száritó
hatásának,
h e l y e n , tehát o l y körülmények
között
v a n , m e l y a száradásra n é z v e i g e n k e d v e z ő . A nyári n a g y m e l e g befolyása alatt a s a r a n g , a sarangot kezdenek
alkotó
egyes
hasábok
és
illetve
dorongok
gyorsan
száradni. A száradás ép u g y , m i n t a téli
tésű tűzifánál, a legtökéletesebb és l e g g y o r s a b b homloklapján,
kevésbé
tökéletes
a
dön hasáb
a hasáb o l d a l l a p j a i n és
még kevésbé a hasáb kéreggel boritott oldalán, a m e l y n e k k e m é n y bőrnemü felülete a hasáb kéreg levő
nedvesség
elpárolgását
alatti
részében
s így kiszáradást is akadá
lyozza. E m e l l e t t a g y o r s a n kezdődő száradás mellett a z o n b a n a hasáb kiszáradása n e m n y e r t befejezést u g y , m i n t az i n d u l t , m e r t mielőtt a hasáb a teljes kiszáradás fokát nyári n a g y m e l e g hatása folytán veszedelmesen
r o s s z tulajdonsága:
elérné,
itt i s előlép a
a
bükkfa
a fülledés.
A m i g u g y a n i s a hasáb hasitási l a p j a i és a h o m l o k lap
körüli
rész a n a p
melege
folytán
szárad, a d d i g
hasábnak m é g k i n e m száradt közepe, v a l a m i n t a l a t t i része, a m e l y e k e t , részint a n a g y m e l e g , n a p h e v e , szintén felmelegit, de a m e l y részek nyeiknél fogva kiszáradni
n e m tudnak,
a
a
a
kéreg
részint
a
körülmé
meleg
hatása
folytán megfüllednek. Minél teljesebb
mértékben
t u d a tűzifa kiszáradni
a
fülledést okozó felmelegedésig, annál k e v e s e b b e t fog s z e n v e d n i a fülledéstől, m i n t h o g y p e d i g a fülledést okozó f e l -
melegedés annál hamarább áll be, minél n a g y o b b a m e l e g , ebből kifolyólag normális v i s z o n y o k és egyenlő körülmények között a m e l e g időjárás mellett termelt tűzifának kevesebb ideje v a n a száradásra, m i n t az őszszel v a g y télen termelt tűzifának s i g y az előbbi inkább k i v a n téve a fülledésnek m i n t az utóbbi. A z o n körülmény, h o g y a télen termelt tűzifánál is igen g y a k r a n jönnek elő fülledt hasábok, azt mutatja, h o g y daczára a
téli
termelésnek,
s
azon
kedvező
körülményeknek,
m e l y e k e t a téli döntés magaután v o n , a hasáb n e m szá radhatott k i a fülledést előidéző felmelegedés beálltáig. Igy hát a fülledés előfordul, u g y a télen m i n t a nyáron t e r m e l t tűzifánál, de normális v i s z o n y o k mellett a fülledést okozó
felmelegedés bekövetkezéséig a tűzifa kedvezőbb
száradási v i s z o n y o k között v a n a téli termelés, m i n t nyári
a
termelés mellett. A kéreg száradást-akadályozó hatása is ép u g y m e g
van
a téli, m i n t a nyári termelésű tűzifánál, a z o n b a n ez
is hátrányosabb
a nyári, m i n t a téli döntésűnél.
nyári döntésű fa kérge alatt
—
különösen
Mert
a
tavaszszal
a
tenyészet megindulása alkalmával — ott találjuk a sikamlós, nedvdús, d u z z a d t a
melynek
és
legnagyobb
tenyésznedvet tartalmazó mértékben
háncsot,
v o l n a szüksége
arra,
h o g y kiszáradjon, ezt a z o n b a n megakadályozza a bőrnemü kemény, elparásodott kéreg s itt e
részben
tehát a
fel
bomlás, illetve a fülledés b i z o n y o s f o k a m a j d n e m elkerül hetetlen, mindazonáltal a fülledés mértékét itt is befolyá solhatja a z a körülmény,
hogy
a hasáb
oly
különösen
kedvező h e l y z e t b e n volt, h o g y a háncs b i z o n y o s mértékben kiszáradhatott. A hasáb v a g y d o r o n g f a kéreg alatti részén a fülledést a z o n fekete
porszerü a n y a g , v a l a m i n t a z o n
fekete
foltok
mutatják, m e l y e k a fának
kéreg
alatti
részén
s a
fától
könnyen leváló kéreg belső oldalán, u g y a n a z o n a h e l y e n , m i n t a fán, láthatók. A feketedés u g y a fán, m i n t a alakot mutatja
s ez
lehet
csikós,
kérgen vagy
folt. A kéreg alatti fülledést k e z d e t b e n
ugyanazt
az
kisebb-nagyobb
c s a k a kéreg belső
oldalának r e n d e s színétől elütő erősebb színárnyalat m u t a t j a , m e l y c s a k a későbbi stádiumban n y e r fekete A h o l a kéreggel biró
szint.
bükk tüzifahasábon
felőli o l d a l o n a kéreg alatt a
fekete
foltok
a kéreg
előfordulnak,
ott a z o n a részen a hasáb már fülledt s h a a fekete foltot lefaragjuk,
a z alatt
gyakran
i l l e t v e revesedést f o g u n k téli döntésű fánál
már
látni.
n e m fordul
előhaladott
Ezen elő, a
nedv-dus
fülledést, háncs
m i a kéreg
a
alatti
fülledés elkerülésére i g e n lényeges. A z egyéves hasáb fa a z o n részén, a melyről a kéreg n e h e z e n választható e l a fától, kéreg alatti fülledés
nem
fordult elő s megfigyeléseim s z e r i n t tényleg a z o n t e n g e l y e n szállított hasábok, m e l y e k félig száraz állapotban
vannak,
i l l e t v e , a m e l y e k e g y t a v a s z i és egy nyári
időszakot
kiálloltak, h a a z o k r a a kéreg
van
erősen
reá
már
száradva,
a legegészségesebb tűzifát szokták a d n i . Kivételt tesz h a a hasábok v a g y d o r o n g o k
a s a r a n g tetején
h e l y z e t b e n v o l t a k , h o l több i z b e n megáztak, megszáradtak, A kétéves
az,
vagy oly
majd
újból
m i n e k folytán a kéreg róluk leválik. tűzifa
kérge i s a többszöri
átrakás
vagy
megázás folytán többnyire könnyen leválik, h a a tűzifánál n e m is
fordult
elö a kéreg
tűzifa p e d i g m é g a z
alatti fülledés.
A z úsztatott
usztatás előtt veszítheti
e l kérgét.
I l y e s e t e k b e n azután a kéreg hiányáról a tűzifa egészségi állapotára
óvatosan v o n j u n k
következtetést.
A télen vágott f a háncsa i s , h a a z a száradás n a g y o b b
fokát n e m érte el. lombfakadás idején szintén m u t a t némi életműködést, a m e l y l y e l k a p c s o l a t b a n azután a télen ter melt tűzifáknál is a kéreg és farész nyekhez
képest
kisebb-nagyobb
között, a
fülledés
körülmé
következik be.
I n n e n v a n azután az, h o g y a téli időszakban termelt tűzifa hasábok kérges o l d a l a i i s mutatják a fülledést jelző fekete csikókat
és foltokat,
de megfigyeléseim szerint
egyenlő
v i s z o n y o k mellett n e m o l y mértékben, m i n t a nyári
ter
melésű hasábok. Előbb emiitettem, oldalán
mutatkozó
h o g y a bükktüzifahasábok
fekete
folt
vagy
csik
a
kérges
kéreg
alatt
lefolyt fülledésnek kétségtelen j e l e , melyből b i z o n y o s mér tékben tehát a tűzifa jóságára is lehet következtetni. C s a k b i z o n y o s mértékben, mert a kéreg alatt támadt n e m elkerülhetetlenül
h a t o l a tüzifahasáb
fülledés
belsejébe. Igy,
h a a hasáb o l y kedvező körülmények között v a n , h o g y a hasáb
oldallapjain
a
száradásnak
melynél a hasáb már
n e m fülled,
alatti fülledés csak
lokális
és
elérte ez
o l y fokát,
esetben
a
a
kéreg
a hasáb belsejében
épen
n e m , v a g y csak pár milliméterre h a t o l b e . A l e g g y a k r a b b a n azonban 1
a kéreg alatti fülledés a fa belsejébe is b e h a t o l
2 v a g y 1 cm. mélységre s előfordul az a z eset i s , h o g y
a kéreg alatti
fülledés
és
a hasáb belsejében
keletkező
fülledés egymást támogatva segitik elő a hasáb revesedését. H a a hasábot a kéregtől megtisztitjuk, a k k o r a kéreg nélküli o l d a l ép o l y g y o r s a n szárad, m i n t a hasáb l a p j a s ez esetben
csakis
fülledés. E z a z o n b a n jön
csak
a hasáb belsejében is a z i g e n n a g y
oldal
támadhat
hasáboknál
elő, mert a z o n normális nagyságú hasábok, melyekről
előállítás alkalmával
a
kéreg esetleg
a fa egy részével
együtt le lett hasítva s ezáltal megközelítőleg
háromszög
alakot nyertek, még o l y hasábnagyság mellett i s , melynél EKDÉSZEXI LAPOK.
40
a hasáb o l d a l a i egyenként 2 0 cm. körül
vannak,
megle
hetős száradási v i s z o n y o k mellett n e m füllednek m e g , m i g a hasonló nagyságú kérges hasábok u g y a n o l y körülmények m e l l e t t a fülledést mutatják. A fán fellépő fülledés, a m i g csak s z i n e s árnyalatot
kezdetleges,
mutat.
Előhaladottabb
állapotban l i l a s z i n e s és részben sárgás
h e l y e k , a revesedés j e l e i m u t a t k o z n a k ,
a mely
állapotban
a fa már a felbomlás kétségtelen jeleit mutatja, a tűzifa jóságának rovására
a m i már
megy.
A z előbb felsoroltak tekintetbe
vétele után kétségtelen
a z , h o g y a tűzifa száradására nézve normális és
lila
viszonyok
egyenlő körülmények mellett s o k k a l előnyösebb a téli
döntés illetve termelés, m i n t a nyári s i g y egyrészt e miatt, másrészt p e d i g
azon
különbség
nedvkeringési időn kivüli és
miatt,
nyári
mely
a fa
nedvkeringési
téli,
állapo
tában v a n , a tüzifatermelés idejéül határozottan a téli dön tést
ajánlom. A z o k , a k i k n e m n a g y mennyiségben t e r m e l n e k
többnyire betartják a téli termelést, h a a tűzifa minősége, h a n e m dási berendezés,
vagy
i n d i t t a t v a , de n e h e z e b b o l y n a g y munkaerőt tűzifáját
mindjárt
n e m is
az olcsóbb munkaerő, gazdálko erdőtenyésztési
szempontok
által
a d o l g a a n a g y termelőnek, a k i
nehezen
b i r összehozni, h o g y összes
a téli időszak alatt f e l d o l g o z t a s s a ; a m a g a s hegy
ségi bükkösökben
a n a g y hó akadályozza a munkáltatást,
de m i n d e z e n nehézségek mellett i s h a s s o n donos,
tűzifát,
oda a
tulaj
h o g y a tűzifa döntését és feldolgozását télen végez
tesse, v a g y h a e z n e m vihető keresztül, a munkáltatást a nedvkeringés megindulása előtt okvetlenül fejezze be. M a j d n e m különösnek tűnhetik föl a z ,
hogy
szakkönyvek és egyes tudományos kutatások n e m
mig a tulaj-
d o n i t a n a k a tűzifánál fontosságot
a téli és nyári
döntés
közötti különbségnek (az igaz, h o g y általában tűzifáról és n e m kizárólag bükktüzifáról beszélnek), a d d i g a g y a k o r l a t i életben a bükktüzifaszállitásra
vonatkozó kikötések — ott
h o l a tűzifát m i n t tüzelőszert
kívánják
alkalmazni, majd
n e m mindenütt téli döntést követelnek. Igy
például
a kereskedővilág
helyesen
mérlegelve
(fülledés szempontjából) a téli döntésű tűzifa j o b b ségét, u g y a b u d a p e s t i m i n t a ' bécsi tőzsdei
minő
szokványok
(usanceok) a tűzifánál föltétlenül téli döntést s z a b n a k m e g . Nemcsak
a
bükktüzifára
—
ámbár
a
piaczra
kerülő
tűzifa l e g n a g y o b b mennyisége bükk — h a n e m egyáltalán minden
tűzifára.
A budapesti usanceok tember
hó
15-étől
idő m i n d e n e s e t r e
április
szerint hó
a
döntési
idő
szep
a
mely
24-éig terjed,
o l y széles határok között m o z o g , a m e l y
teljesen felöleli, u g y az északi, m i n t a déli vidékek tenyészeti v i s z o n y a i által befolyásolt téli döntési időszakot. P l . a gödöllői és visegrádi u r a d a l o m b a n a bükkfa döntés ideje Terézia naptól (okt. 24) József n a p i g (márczius 19.) terjed. A b u d a p e s t i tőzsdei u s a n c e o k s z e r i n t o l y tűzifa, m e l y a szeptember
és április hó 24-e közötti időn kivül döntött
fából állíttatott elő — egyáltalán
nem
szállítható.
E z e n fenti határok között azután a
legtöbb
vásárló
szerződésében is megállapitja a szállítandó tüzifaanyag dön tési idejét. A döntési idő befolyása
mellett
a tűzifa
fülledésére
még s o k más körülmény i s lényeges befolyással b i r , m e l y e k figyelembe vétele nélkül a téli és nyári döntésű bükktüzifa fülledése fölött Ítéletet n e m m o n d h a t u n k . Igy p l . a fa k o r a . A túlélt
fákból
előállított tűzifát
— m i n d i g hasonló körülményeket és v i s z o n y o k a t tételezve 40*
fel — könnyebben támadja m e g a fülledés, m i n t tűzifát, a m e l y A
nyári
fiatalabb
fából készült.
termelésű
fülled a nedvkeringés
az o l y
tűzifánál idején
is n a g y o b b
különösen
mértékben
a
nedvkeringés
kezdetén, m i n t a nyár derekán, v a g y épen
augusztusban
döntött fából előállított tűzifa. Igen n a g y
befolyással v a n
még a tűzifa fülledésére nézve az időjárás i s , m e l y épen a döntés
idején,
valamint
a száradás első
időszakában
uralkodott. A n e d v e s , esős időjárás bármely
döntési időszakban
akadályozza a tűzifa száradását s ez által a fülledés
fel
lépését elősegiti. A nedvkeringés idejének kezdetén, v a l a m i n t ez
esős
időben
termelt
és
száradt
bükktüzifa
bágyadt
szürkés s z i n t m u t a t , nedvkeringés idején kivül döntött és kedvező v i s z o n y o k mellett száradt tűzifa p e d i g élénk szinü. A döntés utáni időjárás szintén n a g y b a n befolyásolja a tűzifa
fülledését.
A s a r a n g o k h e l y e az erdőben, (melyekről alább rész l e t e s e b b e n szólok), szintén
befolyással v a n a
fülledésre,
úgyszintén az a körülmény i s , h o g y tiszta-e az erdő, v a g y g a z z a l , g y o m m a l , előserdénnyel v a g y cserjével van-e ellepve? Sőt az egyes hasábok r a n g b a n szintén
vagy
figyelembe
dorongok
elhelyezése a sa-
veendő. E t e k i n t e t b e n
érde
k e s n e k találom felemlíteni, h o g y i g e n sok h e l y e n találtam azt, h o g y a s a r a n g tetején a legfelső s o r b a n levő d o r o n g f a felső, napfelé fordított fele ép volt, m i g a z alsó fele, m e l y a s a r a n g felé volt fordítva, teljesen fülledt, illetve reves volt. Igy tehát, h a a döntési való befolyását
vizsgáljuk,
időnek
a
n e m szabad
tűzifa
fülledésére
figyelmen
h a g y n u n k egyetlen o l y körülményt s e m , a m e l y
a
kivül fülle
désre lényeges befolyással lehetett. (Folytatása következik.)
