)

Teleki Pál, az erdélyi politikus A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941)

Népesedési és etnikai változások Magyarországon a török korban

Népességvándorlás a XVIII. századi Magyarországon

Magyarország (és Erdély) népei a XVIII. század végén

Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolása

Teleki Pál (1920 k.)

Teleki Pál ún. vörös térképe

A trianoni béke (1920) következményei

A revízió szervezője és ideológusa

Teleki Pál (1921)

Intézetek • 1921-24: TESZK („Teleki-büró”): a külföldre irányuló magyar propaganda szerve. • 1924: Magyar Szociográfiai Intézet (MTA)  cél: A trianoni Magyarország szociológiai, szociográfiai felmérése. • 1926: Államtudományi Intézet (a KSH alatt)  feladat: A revízió döntés-előkészítő műhelye legyen, információ szolgáltatása mindenkinek, aki a szomszédos országokkal foglalkozott.

A Szent István-i állameszme • A magyar határok módosításának szükségességéről vallott nézeteit foglalta össze ebben. 2 markáns szempont: 1.) a magyar nemzet(i elit) hivatása, kötelezettsége arra, hogy irányítsa a Kárpát-medencét. 2.) Nemzet és tér* szoros, csaknem mozdíthatatlan egymás mellé helyezése + földrajzi és geopolitikai szempontok.

• Ezzel kívánta leváltani a dualizmus kori asszimilációs célú nemzetiségpolitikai gyakorlatot.  Új „szerződést” kínált volna fel a nemzetiségeknek a hagyományos magyar szupremácia elismeréséért. • A Szent István-i állameszme = „új bor, régi tömlőben”. (Ne erőszakos asszimilációt!)  A magyar kultúrfölény elismertetése/„primus inter pares”-viszony a magyarság és a szomszédos közép- és kelet-európai népek között.

A megfelelő revíziós propaganda • cél: A revíziót kiragadni partikuláris kontextusából és általános, nagy európai összefüggések közé helyezni.  A magyar revízió egy általános európai probléma része, „Európa közállapotainak, államközi viszonylatainak újrarendezése”. A revízió-nemzetnevelés-propaganda sorrendisége.

A revízió mértéke • Békés rendezés.* • Reálpolitikus.  A kívánt integer revízió nem megvalósítható. (Az etnikai alapú revíziót a „mi felfogásunkkal nem egyezőnek” mondta.)  Számára egy természetföldrajzi és gazdasági szempontokkal korrigált (megtoldott) határmódosítás volt a kitűzött minimum.

Példa az integer revízióra 1921-ből

Erdélyiség.  Organikusan szervezett magyar társadalom. • Teleki célja, hogy a modernizált népi és szociális magyar* állam minél hatékonyabban betölthesse hivatását a Kárpát-medencében. • Eszköze: az erdélyi szellem elvének elterjesztése a megnövekedett Magyarországon. • Az egységes (nincs semminemű jogi, társadalmi, gazdasági különbség, hanem közösségi politika); • (a 2 világháború között Nagy-Romániában élő magyar közösség körében létrejövő  erdélyi, de az országrészen túlmutató) magyar • társadalom modellje.

Erdély kérdése – és a 2. bécsi döntés: 1940. aug. 30. • Előzmények.  Újra miniszter, majd ismét kormányfő. • Revízió. (1938-39)  A Szt. István-i elvek első próbája (Kárpátalja).

• Az erdélyi revízió előkészítése. (1939-40) • Integer revízió kívánalma, de kompromisszumkész „a szomszéd országok, Európa és talán Magyarország” érdekében. • (4/5 terv)  Belvedere palota

A kantonizált Erdély terve (1940) – I. változat

A kantonizált Erdély terve (1940) – II. változat

A Trianonban Romániához csatolt keletmagyarországi, erdélyi és bánsági területek, illetve a bécsi határvonal.

A Nagy-Romániától Magyarországhoz visszakerült terület

A 2. világháború alatti Románia (1941)

Örömittasan?

(Teleki és gr. Csáky István Bécsből hazafelé a vonatúton.)

Csonka-Magyarország (1940)

„Erdély az erdélyieké.” • Magyarországi szervezetek ne menjenek Erdélybe „hódítani”.  Kivételek! • Megpróbálta az anyaországi pártokat távol tartani.  Erdélyi Párt (heterogenitás!) • De az erdélyi koncepció!  Az újra szupremáciába került magyarság megpróbálta hatalmi pozícióból megoldani az erdélyi problémákat.

Teleki, a kormánybiztos (1940-41) • feladat: „Észak-Erdély” reintegrálása  tényleges tervezés + gyakorlati megoldások • eszköz: értekezletek* – a Teleki-kabinet, a magyarországi politikusok és az erdélyi (politikai) elit közötti viszonyrendszerben • cél: – összehangolás: az (anyaországi és erdélyi) érdekeket közös nevezőre hozni – a visszatért részeken felmerülő problémák mihamarabbi megvitatása megoldási javaslatok

Vizsgálandó pontok • Az értekezletek kiemelt témaköreinél az eltérő álláspontok összefoglalása. • Melyik vélemény került fölénybe? Miért?  Milyen érvtípusokat használtak fel? • Teleki szerepe • Milyen esetekben volt meghatározó a – magyarországi egységesítő szándék, – a dél-erdélyi helyzet, – az erdélyi magyarok speciális érdeke?

Konszenzusra jutott kérdések (erdélyi érdekek előtérben) PÉLDÁK  I. Iskolapolitikai témák: •felekezeti kontra állami iskola: ÉRV a nemzeti érdek  az erdélyi magyarság érdeke a) vegyes* lakosság esetén, a szórványban: állami iskola fenntartása (a román nyelv tanítása mellett), b) magyar többségű településeken: egyházi iskola; feltéve, hogy az egyház képes rá (Ravasz László), c) dél-erdélyi magyarság iskolái (Bethlen István).

• a román nyelv kötelező oktatása: be kell vezetni, de Paál Á. kételyei: kétélű dolog  kevert gondolkodás; további román nyelvi követelések ÉRVEK: a) három nyelvű Erdély, b) magyar vezetésű országrész – a Szent István-i állameszme (Teleki)  a nyelvismeret szükséges, c) dél-erdélyi magyarok jogai.

II. Jogi ügyek: egységesítés •magánjog •jelzálogjog + váltó-, csekkjog (a románt Mo.-on bevezetni) III. A kiskereskedelem és a kisipar kérdései: erdélyi magyarok •„őrségváltás” •az engedélyek revíziója •román, zsidó üzletek átvétele

Vitás kérdések – az anyaországi és az erdélyi érdekek összeütközése • A konverzió problémája • A romániai földreform-revízió problémája • és a regáti magyarok hazatelepítésének kérdése • Pénzpolitikai kérdések (pl. adókérdés) • A vasúti közlekedés témaköre • Szövetkezeti ügyek • A háziipar kérdése PÉLDA  Az önálló székely közgazdasági bizottság kérdés

Az önálló székely bizottság kérdése • hozzászólók: Bíró István, Pál Gábor, (Hinleder-Fels Ákos), Teleki Pál • vélemények: – Pál G. és támogatói: a székelység sajátos problémái (gazdasági viszonyok, pl. elvesztett kereskedelmi gócpontok; erdőügy; földreform-revízió; vasúti kérdések)  ezekben a kérdésekben „egy mindent összefogó permanens szerv tegye meg javaslatait”  ideiglenes saját székely szerv felállítása

– Teleki válasza: részben egyet értett a felvetésekkel  a megoldást másképp képzelte: 1) lokális székely értekezlet (ő vagy megbízottja vezetésével, a gazdasági minisztériumok képviselői is)  indoklás: „össz-székely” ügyek; székely megyei ügyek; az ő megjelenését igénylő kérdések 2) helyszínen tisztázandó problémáknak külön szervet létesíteni („erre a komplexumra alapítunk egy oda való bizottságot”) 3) „összerdélyi” kérdések, amelyeket az egész visszatért részre nézve közösen kell megoldani  2 székely szakértőt az EGT-be!

• fölénybe került vélemény: Telekié ÉRVEK: • Nem tiszta az ő fejében sem, hogy mit kellene tenni. • Kettősség: a) Erdély esetéhez hasonlóan Székelyföld esetében sem hajlandó az ország egy részének önigazgatást adni (egységesítés), b) a külön értekezlet megszervezésével a helyi érdekek képviseletére, a helyi kérdések külön tárgyalására is megoldást javasolt (helyi érdek).

Összegzés • A kormányfő véleménye került általában fölénybe, de • az erdélyi* érdekek védelmében. • Az értekezletek jelentősége: az 1940–44 közötti észak-erdélyi magyar berendezkedés alapját képezték az itt tárgyalt és elfogadott módozatok.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!