,

ARGILLA 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 9029 Győr, Szabadság u. 30.Tel: 20/9260 001, e-mail: [email protected]

Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal - Stratégiai-Városfejlesztési Osztály 9021 Győr, Városház tér 1. Győr TRT módosítás, Dunakapu tér és környéke rendezési terve Véleményezési hatósági kör

Gy-M-S Megyei Kormányhivatal Földhivatala ( 10.01264/2011) A Mosoni-Duna-Dunakapu tér –Apácza utca - Bástya utca –Újkapu utca által közbezárt tömbök területe művelés alól kivett területekként szerepelnek az ingatlan nyilvántartásban, tehát ezen ingatlanokra –művelési águk alapján –nem terjed ki a Tft és a Tfvt. hatálya. Gy-M-S Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség-Útügyi Osztály (ND/KA/NS/A/1244/2011.) A Mosoni-Duna-Dunakapu tér –Apácza utca - Bástya utca –Újkapu utca által bezárt tömb szabályozási tervének módosításához közlekedéshatósági szempontból az előzetes véleményezési eljárás során közölt feltételek betartása mellett hozzájárul. A véleményezési tervanyag közlekedési munkarésze részletesen tartalmazza a közlekedésfejlesztési javaslatokat, a Dunakapu tér közlekedési illeszkedését a Belvároshoz, a közösségi közlekedés, a gyalogos és kerékpáros kapcsolatok biztosítását. A Dunakapu térről az alsó rakpart felé elterelt forgalom műszakilag elfogadható megoldás, de a Kossuth híd felöli kanyarodó ívsugarakat és az útpálya szélességét úgy kell kialakítani, hogy a tömegközlekedés zavartalan feltétele biztosított legyen. Megítélésünk szerint fontos szempont az, hogy a korábbi egyeztetések eredményeként a tervbe bekerült azon megoldás, mely szerint árvíz esetén szükséges rakparti lezárás esetén biztosítható a Dunakapu téren a felszíni közlekedés, a tömegközlekedés biztosítása A Dunakapu tér átépítése, a térről történő forgalom elterelésével összefüggő forgalomtechnikai beavatkozások jól szolgálják a településközpont közlekedési igényeit. A terv nagy előnye az, hogy a közlekedésfejlesztések ütemezetten is végrehajthatóak. Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (486/2011) A módosítással egyetért. Mindenkinek az az érdeke, hogy Győr városa egy európai színvonalú többfunkciós rendezvénytérrel gazdagodjon. Győri Rendőrkapitányság (08010/5847/2011.ált) A Gy-M-S Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség-Útügyi Osztály észrevételeinek betartásával hozzájárul. Fontos szempont, hogy ha árvíz esetén szükségessé válik a rakpart lezárása, akkor abban az esetben biztosítható legyen a Dunakapu téren a felszíni közlekedés és a tömegközlekedés biztosítása. E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (251/920/2011) Egyetért. A tervezési terület az alábbi villamos 10 kV-os, 0,4 kV-os földkábeles hálózat, valamint homlokzatra szerelt közvilágítási hálózattal rendelkezik:

 A 10 kV-os földkábeles hálózat Győr Dunaparti 20/10 kV-os állomásból induló Bástya úti Tr állomáy-Orsolyiták Tr. állomás –Vörösmarty úti Tr állomás és a Dunahíd Tr. állomás közti hálózat.  A 0,4 kV-os kisfeszültségű földkábeles hálózat a körbehatárolt tömbben az úttesttel párhuzamosan a járdákban húzódnak.  A területen a villamos energia ellátását a felsorolt 4 db 10/04 kV-os 630 kVA-os transzformátorral felszerelt állomás biztosítja, többletkapacitással rendelkezik. Gy-M-S Megyei Főépítész (01/12-3/2011) A Gy-M-S Megyei Területrendezési Tervet tervkészítés folyamán figyelembe kell venni és be kell tartani:  A terveken fel kell tüntetni a tervezési terület határát  A szabályozási terv olyan jelkulcsokat tartalmaz, amelyek a jelmagyarázatban nem szerepelnek  A közterület szabályozás alá eső terület szabályozási terven való jelölése nem elég karakteres, több helyen nem egyértelmű a lehatárolása  Hiányolja a közlekedési tervlapokat, ami a szerkezeti terv közlekedési koncepcióját alátámasztaná.  A terv nem ad választ arra az esetre, ha a magas vízállás miatt a rakpartot le kell zárni, különös tekintettel a tömegközlekedésre.  Nem foglalkozik a terv az Újakpu utca –Móricz Zsigmond rakpart csomópontjával…. A kifogásolt munkarészek bemutatásra kerülnek az egyeztető tárgyaláson. Gy-M-S Megyei Katasztrófavédelmi Igazatóság (393-2/2011/H) Kifogást nem emel, észrevételt nem tesz. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság SU/12260-2/2011 A terv tartalmazza a hírközlési szakági anyagot. Gy-M-S Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (2777-2/2011) Hozzájárul Győr M.J.V. Útkezelő Szervezete (66-8/2011) Elfogadja az alábbi módosítással: A kerékpáros közlekedés szempontjából megvizsgáltattuk a Kossuth-híd gyalogjárdák szélesítésének lehetőségét: 1. 3,6 m-es konzolhossz: közös gyalogjárda és kétirányú kerékpárút 2. 2,4 m-es konzolhossz: kifolyási oldalon kétirányú kerékpárút és gyalogjárda, befolyási oldalon gyalogos forgalom 3. 3,1 m-es konzolhossz: Kifolyási oldalon egyirányú kerékpárút és gyalogjárda, befolyási oldalon egyirányú kerékpárút és gyalogjárda. A jelenlegi konzolok 2,00 m-ről 3,10 m-re való növelése elvileg megoldható, de sem műszakilag, sem gazdaságilag nem javasolható. A fentiek alapján a 2. változat került elfogadásra. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (86-32/2011) Az elkészült tervre és a Dunakapu tér alsó RKP útépítése, Dunakapu tér alsó RKP útépítés csapadékvíz elvezetése –dokumentációkra is figyelemmel adjuk meg véleményünket azzal, hogy a megvalósíthatóság sarkalatos részeinek az árvízvédelmi- vízminőség-védelmi – vízgazdálkodási és közlekedési zajvédelmi kérdéseket tekintjük.

Vízvédelem –vízgazdálkodás:  A terület szennyvizeit közcsatornába kell elvezetni a mindenkori határértékek betartásával.  A változtatásokkal érintett területek az árvízvédelmi földmű és fal mentén, részben a hullámtérben, részben a mentett oldalon, attól 110 méteren belül találhatóak. Mind a hullámtéri, mind a mentett oldali fejlesztések különös figyelmet kívánnak, egyrészt az árvízi vízhozamok levezetése, másrészt a mentett oldali védekezés szempontjából, s megvalósításuk külön engedélyezés alá esnek.  A Mosoni-Duna partján 6 méteres parti sávot kell biztosítani a vízgazdálkodási szakfeladatok zavartalan biztosítására.  Az érintett parti sáv kezelője az ÉDUKÖVIZIG. Az érintett területeken az építési engedélyezés során be kell szerezni a kezelői nyilatkozatát…  A hullámteret és a mentett oldalt érintő beavatkozásokat előzetesen egyeztetni kell az ÉDUKÖVIZIG-gel.  A tervezett beruházás nem csökkentheti az árvízvédelmi biztonságot.  A garázsok tervezésénél figyelembe kell venni a lehetséges elöntéseket, továbbá az altalajszivárgást, a talajvizek alakulását a Mosoni-Duna vízszintjének megfelelően (MÁSZ +1,5 m). Szivárgáshidraulikai vizsgálattal igazolni kell, hogy a mélygarázsok építése miatti beavatkozás nem okoz-e a térségben árvízveszélyt, a fedőréteg eltávolítása miatt nem lesznek-e elöntések.  A vízi létesítményeket érintő beavatkozásokra vízjogi létesítési engedélyt kell kéri… Zaj és rezgésvédelem: A közlekedésépítési terv a jelen rendezési tervben szereplő megoldásokkal összhangban készült, a várható forgalmak zajvédelmi szempontból nem jelentenek majd problémát, de a kockázatok csökkentése és más szempontokból megfontolandónak tartjuk a forgalommegosztás lehetőségével élni, s a tömegközlekedési nyomvonalak Dunakapu téren át a Teleki utca felé vezetését előirányozni. (Ez a megoldás a magas vízállású időszakokban is biztosítaná a tömegközlekedés –esetleg az összes forgalom – zavartalanságát)

Gy-M-S Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (410/0042/10/2011)

Nem támogatja A tervezési terület a „Győr-Belváros” néven egyedileg védett műemléki jelentőségű és régészetileg is védett területen található, számos egyedileg is védett műemlékkel. A tervdokumentáció a területre több funkciót ábrázol, úgy mint a köztér (rendezvénytér), parkolás lehetőség(ek) biztosítása, teljes értékű forgalmi kapcsolat a híddal és a csatlakozó úthálózattal. Bármelyik funkciót tekintjük, megállapítható, hogy azok konkrét tervezése előtt szükséges a régészeti feltárások elvégzése, mivel a terület legalább 2000 éve lakott, és bizonyítottan római- és középkori leletek, többek között római castrumból kivezető, és a Pannonia limeshez tartozó út, illetve a 16. századi egykori várfal és védműveinek előfordulásával kell számolni. A szabályozási terv módosítását követően a tér felújításának része a régészeti feltárás. Álláspontunk szerint az ábrázolt tervezett megoldások (utak, illetve a mélygarázs tervezett helyének kiszabályozása) nem szolgálják az örökségvédelem, illetve általában az értékvédelem érdekeit, mivel bár említik, hogy a pontos helyet a feltárások után lehet meghatározni, de nem számolnak a helyben megőrzendő leletek megtarthatóságával, bemutatásával, erre vonatkozóan nincs megnyugtató utalás a dokumentációban.

A tervezett változások pozitív hozadékai: - A Dunakapu tér gépjárműforgalomtól mentes lesz - A gyalogosforgalmú belváros kiterjesztése - A felszíni parkolás megszüntetése - A tér közösségi funkcióval való megtöltése - A térfalak megújítása mind részei a műemlék és örökségvédelemnek. - A felszín alatti értékek bemutatása, megtartása, bővítésre, felújításra szoruló épületekben megoldható. - A felszín alatti helyhez kötött értékek megóvása nem oldható meg jelen stádiumban szabályozással, helyük pontos, vagy közleítő ismerete nélkül. - A tér feltárása során ismertté válásuk esetén felújítási és épületelhelyezési tervekkel összevethető, így a ráépítés elkerülhető. Az örökségvédelmi emlékek megóvásának módja nem rajzi szabályozási kérdés. A benyújtott dokumentáció nem számol a Hittudományi Főiskola ingatlanjában (7474 hrsz.) történő változással. Átvezetésre került az engedélyezett rakparti út nyomvonalának feltüntetésével. Továbbá az egész területet érintő 5%-os beépíthetőség a téren, egy pontban koncentrálva túlzott beépítést tesz lehetővé, ezért célszerű lenne a térelemeket külön-külön szabályozni. A Területi Tervtanács véleménye alapján átdolgozásra került. Az említett értékek előkerülése esetén helyben történő megőrzésük, bemutatásuk válhat szükségessé, így sem a tervezett, Kossuth hídról levezető út nyomvonala nem „betonozható be” a tervbe, sem a mélygarázs helye. A tér közlekedéstől történő mentesítése esetén a Kossuth hídra történő rávezetés másként nem oldható meg. A nyomvonal mentén esetlegesen helyben megóvandó emlékek bemutatása adott helyen nem történhet meg. A térfalak kialakításával kapcsolatosan megállapítható, hogy a Dunakapu tér keleti oldalán tömegében elfogadható méretet biztosít a tervezett szabályozás, ugyanakkor a déli oldal egységesítése nem kívánatos. A déli térfal egységesítése nem cél, a télrfal kialakítását fontosnak ítélt, ezért a kutatási eredmények felhasználása elfogadható. Ezt azonban nem ítéljük szabályozási kérdésnek. A tér térfalainak kialakítását műemléki, színdinamikai, építészeti funkcionális szempontok összhangba hozásával kell kialakítani, ami támogatott. Erre történő utalás a GYÉSZ 103§ részletes szabályozási elemek között, vagy a térrel kapcsolatos speciális előírások között lehet kitérni. A Dunakapu tér 8. (azonos Apáca u. 15., hrsz 6845) esetében a hasznosítás, a közfunkció megjelenése támogatható. A lakások minőségét a megjelenő közfunkcióhoz kell alakítani. A tér felőli homlokzat átalakításának lehetősége a kutatási eredmények függvényében dönthető el. A Dunakapu tér 7. sz. (hrsz 6844) épület a jelenlegi méreteivel tartandó meg, emeletráépítése, esetleges összeépítése az Apáca utca 11. sz. (hrsz 6842) ingatlannal, nem támogatható. Tetőtérbeépítés kutatás után, az értékek figyelembevételével esetlegesen elképzelhető. A Dunakapu tér 6. sz. (hrsz 6838), földszintes ingatlan esetében egy intenzívebb beépítés elképzelhető, kutatás eredményeinek függvényében, az épület értékeinek figyelembevétele mellett. A Dunakapu tér 4. sz. (hrsz 6836) ingatlan bontása városképi szempontból nem támogatható.

A Dunakapu tér és a Stelczer utca sarkán levő kis teresedés (hrsz 6837) megőrzendő, sem üvegfedése, sem beépítése nem kívánatos, mivel az ellentétes lenne a történeti telekhasználattal. Egyetértünk.. A Bástya utca 63. telek szabályozása (40 % helyett 85 % beépítési lehetőséggel) túlzó, az amúgy is kisméterű, keskeny telekre magas, nagytömegű ház létesíthetősége az ottani zsúfoltságot, levegőtlenséget tovább fokozza. A területen a tér szabályozása mellett útépítés engedélyeztetése, korzó kialakítás tervezése és mélygarázs tervezés is zajlik, ezzel kapcsolatosan szükséges lenne a tervek összehangolása, az együtt dolgozás, együtt gondolkodás, konzultációk az érintett hatóságokkal, szakhatóságokkal is. Jelenleg a tervek egy részéről semmilyen információval nem rendelkezünk, így az értékes, védett belváros északi részének szabályozásáról felelősen dönteni, de azt véleményezni sem lehet. A tárgyi módosítással kapcsolatosan még két eljárási lépés hátravan: lakossági közzététel, záróvéleményezés, továbbá kedvező záróvélemény birtokában bizottsági tárgyalás. Az állásfoglalásban rögzítettek biztosíthatóak a Közgyűlés elé terjesztésig. Jelen fázisban az eleőterjeszthetőség elvetése nem indokolt.

PANNON-VÍZ Zrt. (PV/1016-1/2011/4020 Az útépítési terven bemutatott elképzeléssel –süllyesztett parkoló lemez –nem tudunk egyetérteni, ugyanis a Móricz Zs. rakparton húzódó NA500 és NA 300 ivóvíz vezetékünk elhelyezésére a műleírás nem tartalmaz alternatívát. A Móricz Zs. rakparton sem a süllyesztett parkoló lemez, sem a tervezett fasorok alatt nem tudunk vezetékeket üzemeltetni. A terv nem jelöli az áthelyezendő árvízvédelmi fal helyét sem, így attól a vezetékek 10 mes távolságának biztosítása sem érzékelhető. AZU-1. sz rajz a parkolólemez és a Móricz Zs. úti épületek falsíkja közötti távolságra 10 mt jelöl meg, amelyben az átmérők miatt védelem nélkül a vezetékek vagy esetlegesen egy átépített nagyobb átmérőjű vezeték el sem helyezhető. A parkolólemezt – utat tervezők további egyeztetéseken fogják közelíteni az álláspontokat, a kiváltások lehetséges megoldásaira becsatolunk egy tervlapot.

Gy-M-S Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal –Állami Főépítész (GYA/1-7/2011.) 1. A megyei területrendezési terv övezeteivel kapcsolatban megjegyzem, hogy a településrendezési terv feladata, hogy ezeknek a határait telekhatár pontossággal kijelölje (és a terven ábrázolja) az illetékes államigazgatási szerv állásfoglalása alapján. Kevéssé valószínű, hogy maga a Dunakapu tér ebbe beleesne, de a rakpart érintettsége tisztázást igényel. Az illetékes szakhatóságot megkerestük a magterület pontos lehatárolása érdekében. Figyelembe kell venni viszont – és alkalmazni – a világörökség várományos (l. a dunai limes vonal) és a történeti települési övezetre az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi tv. (továbbiakban: OTrT) 22.§-aiban rögzített előírásokat. 2. Kétségesnek tűnik, hogy a térre bejelölt építési helyekkel be lehet-e tartani a beépítésre nem szánt különleges területekre vonatkozó 2%-os korlátot. Tudom, hogy ezek csak keretet teremtenek és nem írják felül az OTÉK-ot, de ha válogatni fognak a lehetőségek között, az viszont könnyen ötletszerű, esetlegesnek tűnő beépítést eredményez. Félrevezető a GYÉSZ módosítás tervezetének erre vonatkozó 4.§-a, mert a két százalék az összes építményre vonatkozik, nem csak az alapfunkciókon túl teljesítőkre. A rendelettervezetben javítjuk, pontosítjuk a szöveget, a tér és a térhez szervesen kapcsolódó közterületek 2%-a lesz beépíthető. A döntéshozók figyelmét fel

fogjuk hívni arra hogy a rendezési terven kívül az ideiglenes építmények elhelyezésének feltételeit szabályozzák le arra hivatott helyi jogszabályokban. 3. Nem biztos, hogy a tervezési területen lévő tömböknél hatékony megoldás a beépítési paraméterek –elsősorban az építménymagasság, illetve a szintszám - normatív szabályozása azok teljes területére. Célszerűbbnek tűnik az illeszkedés követelményének előírása, amelynek teljesítését, illetve szempontjait a helyi tervtanács (vagy adott esetben a KÖH véleményező testülete is) állapítja meg. A hatályos GYÉSZ keretei között szabályoztuk a tömböket. 4. A fentiekkel összefüggésben megjegyzem, hogy a Dunakapu téren elhelyezhető funkciókat – a tér sajátos helyzetére és jellegére tekintettel - indokolt lenne korlátozni. Nem hiszem, hogy közforgalmú vasútnak, vagy légiközlekedési létesítménynek helye lenne itt. Viszont különös gondossággal kellene szabályozni az ideiglenes létesítmények elhelyezésének föltételeit, összhangban az építési és a közterület használati előírásokkal. Egyet tudunk érteni ezzel – átdolgozzuk. 5. A szabályozási tervnek tartozéka a (legalább az új) utak keresztmetszetének megállapítása is. Ezt a felső és alsó rakpartot illetően mindenképpen pótolni szükséges. (Ezeket nem helyettesítik a mellékelt, a felvétel helyének jelölése nélküli építészeti munkaanyagok.) Pótolni fogjuk Megjegyzem, a leírásban az IVS-ből idézett Duna-korzó koncepció igényelné a gyalogos forgalom folyamatosságát, ami a jelen esetben a híd alatt megszakadni látszik. Javasolom ennek újragondolását és tervben rögzített (szabályozott) megoldását. A tér átépítése a Dunakorzó nyomvonalát módosítja, de nem szakítja meg. A beruházáshoz kötött közlekedési döntések összességében gyalogosbarátak: a gyalogosbelváros kiterjesztésre kerül, a dunaparti sétány nyomvonala rövid szakaszon módosul, de nem szakad meg. 6. Tisztázni szükséges a déli oldalon lévő házsor járdatő szintjének és a térnek a magassági kapcsolatát, azaz a jelenlegi szinteltérés megoldását. A benyújtott tervlapokról ez nem olvasható le. Az elsődleges szándék szerint a déli oldali házsor földszinti padlószintje lesz a tér ezen oldalának szintje, amely a Duna felé fokozatosan emelkedne. A szintek rögzítését azonban nem tartjuk célravezetőnek, a régészeti kutatás eredményét követően, az esetlegesen elhelyezendő parkolóház tervezésekor lehet pontosan megmondani az optimálisan kialakítható szinteket. 7. Nem egyértelmű a terválláspontja a közösségi közlekedést illetően. A szakági műleírás azt fejtegeti (19. old.), hogy a buszjáratoknak az alsó rakpartra helyezése előnytelen lenne. Ezzel egyet is lehet érteni. Akkor azonban kérdéses, mi célt szolgálnak a rajzi munkarészen a híd alatt látható buszöblök. Ha viszont fönt megy a busz, akkor a teherforgalomnak az alsó rakpartról történő kitiltásával el lehetne kerülni a nyomvonallal kapcsolatos kényszermegoldásokat. A terv csak alternatívákat adhat a közösségi közlekedésre (a rakparti buszöblök 2 db kiránduló busz elhelyezésére szolgálnak). Jelen terv fenn kívánja tartani az alsó rakparti és a felső rakparti közlekedés lehetőségét is, akár havaria esetén, akár állandó jelleggel. A tömegközlekedés lebonyolításának nyomvonala azonban az út kezelőjének döntésétől függ. 8. Nem tűnik megnyugtatónak, hogy a terv a közművek területén – legalábbis a rakpartot illetően – csak alternatívákat mérlegel, de nem rögzít szabályozási tartalmat meghatározó megoldást. Ez később az engedélyezés, illetve a kivitelezés során konfliktusokat okozhat. Lásd a PANNON-VÍZ Zrt észrevétélénél elmondottakat. 9. A tájrendezési szöveges munkarésznek a mélygarázs, illetve a parkolólemez szintjén elhelyezkedő zöldfelületekre vonatkozó leírásai (metszetet is tartalmazó) rajzi munkarész híján nem értelmezhetők. Kérdés, hogy nem lenne-e indokolt ezeket a szabályozási terven is megjeleníteni, amennyiben zöldfelületként tekintendők, azaz

többet jelentenek közterületi díszítő elemeknél. A téren zöldfelüleletek kerülnek kialakításra, minél nagyobb területen, akár úgy hogy a kialakuló parkolóház fölé humusz kerül elhelyezésre, akár dézsás növényelhelyezéssel, de a kertépítési megoldási lehetőségek a régészeti feltárást követően, a parkolóház szintbeni elhelyezkedésétől függően határozható meg. . Ezek nem zöldterületek lesznek, nem tartjuk szükségesnek jelölni a szabályozási terven, esetleg a minimálisan kialakítandó zöldfelület méretét szabályozhatjuk. Jelenleg a téren biológiai aktív zöldfelület nincs. Szabályozási javaslat alapján a téren környezeti állapot javulása várható. 10. A szerkezeti tervlapon is kérem jelölni annak területi hatályát. Igen 11. A két eltérő tartalmú szabályozási tervlapon azonos jelmagyarázat van, ami értelmezési problémát okoz. A javításon túl egyértelművé kell tenni, melyik a jóváhagyandó munkarész. A jobb érthetőség érdekében készült az „egyszerűsített” szabályozási tervlap, melyen a szabályozás változásait tüntettük fel, az átfedő szabályozási elemeket pedig nem.

Győr, 2011.05.10-26. ………………………… Németh Ida