;

AGRÁR-KÖRNYÉSZ KFT Balogh Bálint ügyvezető, környezetvédelmi szakértő; SZKV-14-0662;06 30/413 0569 Fax: 82/778-721; E-mail: [email protected]

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

ÉRINTETT TELEPÜLÉS.

GÖLLE

A MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT INGATLAN: 7272 GÖLLE 0200. hrsz.

CSALÁDI GAZDASÁGI ÜZEMKÖZPONT

Összeállította: Balogh Bálint SZKV-14-0662 Készült:2014 május hónapban

~2~

Tartalom: Bevezetés 1. Az érintett terület rövid bemutatása 2. A terület és a környezet vizsgálati bemutatása 3. Beépítési terv leírása, a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 7. melléklet 2. pontja szerinti tartalommal - BT Beépítési terv m=1:4000 4. A módosítás során elérendő célok összefoglalása, a szabályozás e célból módosítandó elemeinek összefoglalása 5. Szabályozási koncepció, javaslat a szabályozás módosítására, szöveges és rajzi javaslatok kidolgozása - SZT Szabályozási terv-vázlat m=1:4000 6. A javasolt beépítés várható infrastrukturális igényei közlekedés, közműfejlesztés, humán infrastruktúra fejlesztési igénye 7. A javasolt beépítés várható környezeti hatásainak részletes kidolgozása 8. Örökségi és környezeti értékek vizsgálata, javaslat sérülésük elkerülésére 9. A módosítás hatásainak megítélése a várható környezeti hatások alapján

~3~

Bevezetés A Gölle 0200 hrsz.-ú, 2,1 ha területű ingatlan a földhivatali ingatlan-nyilvántartás szerint külterületen fekszik, a hatályos település-rendezési terv szerint falusias lakóterület. A mezőgazdasági környezetben elhelyezkedő ingatlan hasznosítása családi gazdasági üzemközpont területeként – a továbbiakban telephelyként – tervezett. A fejlesztési területre el kell készíteni a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 15.§ szerinti telepítési tanulmánytervet. A telepítési tanulmányterv célja, hogy olyan hasznosítási, beépítési javaslatot mutasson be, amely a település és a hasznosító elképzelésének is megfelel, igazodva a településrendezési tervi előírásokhoz és területi lehatárolásokhoz, valamint, ami alapja lehet a később készítendő településrendezési eszközöknek, a településszerkezeti tervnek és a helyi építési szabályzatnak, valamint annak mellékletének, a szabályozási tervnek. A hasznosítás és a beépítés, valamint a szerkezeti, területi kialakítás kereteit a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv határozza meg. A tanulmányban rögzíteni kell a terület adottságait, a településre készült településrendezési tervi előzményeket, valamint fel kell tárni a településre, és a területre vonatkozó településrendezési tervek előírásait. A tanulmányterven belül, el kell készíteni a terület beépítési tervét, valamint meg kell fogalmazni a később készítendő településrendezési tervek rendezési, szabályozási elveit. A tanulmányban tisztázni kell a területen elhelyezhető épületek, létesítmények nagyságát, kapacitását, valamint a telepítésük közlekedési és közműellátási feltételeit. 2. A terület és a környezet bemutatása A település szabályozási terv szerinti alapállapota a Gölle Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2005.(III.31.) számú önkormányzati rendeletében ismertetésre került. Gölle településrendezési eszközeit, (településszerkezeti tervet, alátámasztó szakági munkarészeit, Helyi Építési Szabályzatát (HÉSZ), és annak mellékletét képező szabályozási tervet) 2005 márciusában hagyta jóvá a Képviselő-testület. A tervezett módosítás a Gölle településre a Kisgyalán irányából bevezető 6518-as közlekedési út, valamint az arról D-i irányban leágazó, a központi majorba vezető út által határolt területet érinti. A módosítással érintett ingatlan: 0200 hrsz. A módosítás célja, hogy a korábban sportpálya és lőtér funkciójú, Lf4 – falusias lakóterület – besorolású területen gazdasági telephely létesüljön és a tulajdonos vállalkozás a tervezett fejlesztéseket végre tudja hajtani. Mindez a terület-felhasználási előírások módosítását teszi szükségessé. A tervezett telephelyet Gölle településrendezési tervének 1. sz. melléklete szerint É-i oldalról helyi jelentőségű, 2. sz. védett természeti értékként jegyzett, Kislevelű hárs (Tilia cordata) fasor határolja a 0202. hrsz. ingatlanon.

~4~

1.sz. kép – Szabályozási terv részlet – 0200 hrsz.

~5~

2. sz. kép – Szabályozási terv részlet – 0200 hrsz.

~6~ A fejlesztési terület a földhivatal szerint külterület, a szabályozási terv szerint tervezett belterület. Az ingatlant É-i, Ny-i és D-i oldalon szántó művelési ágú területek veszik körül, K-i oldalon a belterülethez csatlakozik. A fejlesztési terület elérhető közvetlenül a Kisgyalán-Gölle 6518. sz. közútról, ill. az arról leágazó, a Göllei Agrár Zrt. Központi major telephelyére tartó önkormányzati útról. Levegőtisztaság-védelem A Gölle 0200 hrsz. alatti ingatlan évek óta használaton kívüli, tevékenység a területen nem folyik, így levegőszennyező hatásról nem beszélhetünk. A levegőminőségi állapotot alapvetően a lokális emissziók és a háttérszennyezés határozzák meg az éghajlati és meteorológiai állapotok alakulásától függően. A területen az uralkodó szélirány ÉNY-i. Az uralkodó szél átlagos szélsebesség 3.0 m/s-ra vehető. A település területének levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002.(X.7.)KvVM rendelet alapján „az ország többi területe” 10. zónán belül - kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid és benzol vonatkozásában, valamint PM10 Arzén (As), PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) PM10 Ólom (Pb) esetében „F”, - szilárd (PM10) vonatkozásában „E”, - PM10benz(a)piren (BaP) vonatkozásában „D”, - talaj-közeli ózon tekintetében „O-I” zónacsoportba tartozik. A település belterületén a lokális emissziókban a közlekedés légszennyező hatása dominánsan jut érvényre a közlekedési nyomvonalak mentén. Összességében elmondható, hogy a település levegőkörnyezeti állapota megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez elegendő terheltségi tartalékokkal rendelkezik. Zaj-, és rezgésvédelem A tervmódosítással érintett területek zajvédelmi besorolásai az eltelt időszakban nem változtak. A zajvédelmi szabályozásban bekövetkezett módosítások alapján a környezeti zaj határértékeit a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) tartalmazza, illetve a rendezési terv zajvédelmi megalapozásában a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alkalmazandó. A levegőtisztaság-védelemhez hasonlóan megállapítható, hogy az utóbbi években a területen tevékenység nem folyt, így a jelenlegi zajkibocsátás nem értékelhető. Talaj- és vízvédelem Talajtani állapot A tervezési területek geológiai adottságai, a meglévő és kialakult talajállapotok, a talajhasználat a terv időszakában érdemben nem változtak.

~7~ Jelenleg a település területén a közműhiány, a 120 kocás sertéstelep, a 60 fh-es, mélyalmos hízómarha tartás és az intenzív mezőgazdasági termelés az a potenciális talajszennyezők. Vízvédelem A terület a 7/2005.(III.1.)KvVM rendelettel módosított 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. értelmében felszín alatti vizek vonatkozásában érzékeny kategóriába tartozik. A település területén a rendezési terv távlatában az alapállapotok nem változtak. A telephely 2014. évi blokkazonosítója Gölle RNHQ0-U-12, amelynek blokk-adatlapja az alábbi Somogy

Megye Település

Gölle

Támogatható terület

86.55 ha

Összes terület

93.87 ha

Lejtős terület

0.01 ha

KAT

Nem

Natura2000

Nem

ÉTT

Nem

Nitrátérzékeny terület Sérülékeny vízbázis védőterülete

Eutróf Meghatározás alatt

Magas Természeti Értékű Terület (EMVA)

Nem

Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (EMVA)

Nem

Árvíz-veszélyeztetett terület (EMVA)

Nem

Szélerózióval veszélyeztetett terület (EMVA) Nem 1.sz. táblázat Ivóvízellátás A módosítással érintett területek ivóvízzel történő ellátását a települési vízhálózatról biztosítani tudja. Szennyvízelhelyezés A településen a közüzemi csatornahálózat kiépítése várat magára. Az elérhető szippantottszennyvíz ürítő hely Igal község határában, vagy Kaposváron a szennyvíztelepen van. Csapadékvizek

~8~ A község területén a csapadékvizek elhelyezése nem változott. A csapadékvíz-elvezető rendszert nyílt és zárt medrű hálózat alkotja. A hálózat állapota az érintett övezetek vízmentesítését biztosítani tudja. A magas vízállás a közepesen rossz vízgazdálkodású talajadottságok következtében a bel- és külterületen nem jelenthet belvíz-veszélyeztetést. Hulladékgazdálkodás A település területén kialakult hulladékgazdálkodási rendszer működik. A heti gyakoriságú járattal üzemeltetett hulladékgyűjtő rendszer a települési szilárd hulladékok begyűjtését és elszállítását a KVG Zrt.. végzi. Természetvédelem A település különböző szintű természeti védettség alatt álló területeinek listáját a Településrendezési eszközök szöveges és rajzi részei tartalmazzák. Örökségvédelem A település bármely területe régészeti érdekűként kezelendő. A tervi időszakban e téren nem volt változás. 3. Beépítési terv leírása, a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 7. melléklet 2. pontja szerinti tartalommal - BT Beépítési terv m=1:4000 Jel 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Létesítmény Raktár, gépszín Gabona síktároló Gabona-siló és szárító Tüzivíz tározó Takarmány daráló, keverő Iroda, szoc. ép., mérlagház Hídmérleg Almos-trágya tároló Állattartó épület I. Állattartó épület II. Lábas pajta I. Lábas pajta II. Kapuk

Méret 650 m2 1200 m2

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. A

Ásott kút (meglévő) Villamos energia csatlakozás I. Vízhálózat csatlakozás I. Állathulla konténer I. Konténer üzemanyag kút I. Konténer iroda, szoc. blokk I. Parkolók I. 3 Kommunális szennyvíz akna 10 m I. 1.sz. táblázat az 1.sz. ábrához

450 m3 150 m2 135 m2 50 t 140 m2 98 m2 525 m2 350 m2 350 m2 2 db 6 m 1 db 12 m

Megvalósítási ütem I.-világos barna IV.-V.-lila V. I.-IV. III.-zöld II.-citromsárga IV.-V. I. I. III. III. III. I.

~9~

É

A

1.sz. ábra – Telepítési terv – 0200.hrsz.

~ 10 ~ A helyszínrajzon ábrázolt létesítmények megvalósításának ütemezése 2014-től kezdődően értelmezendő, 1-1 évben mérhető a lépték, azonban a támogatási lehetőségek, pályázati források gyorsíthatják a megvalósítások ütemét, de akár módosíthatnak is az ütemezésen. Az I., a II. és a III: ütemben az alapvető infrastruktúra megvalósítása, valamint a kislétszámú állattartás föltételei tervezettek, a következő ütemek még formálódhatnak. A tervezett terményszárító a legvégső ütemben kerülhet telepítésre, várhatóan mobil szárítóberendezés formájában, amely nem igényel építési engedélyezési eljárást, a technológia engedélyező hatósága a Műszaki Biztonsági Hatóság, a környezetvédelmi felügyelőség szakhatóságként vesz részt az eljárásban. 4. A módosítás során elérendő célok összefoglalása, a szabályozás e célból módosítandó elemeinek összefoglalása A módosítással elérendő cél a jelenleg tervezett belterületi lakóövezeti besorolású ingatlan átsorolása külterületi, gazdasági hasznosítású üzemi ingatlanná, amelyen a családi gazdaság létesítményei megvalósíthatóak. A legfontosabb módosítandó elemek a beépíthetőség, az építési magasság, az esetleges védelmi övezet nagysága, ill. az állattartás nagyságrendje. A megvalósításra tervezett technológiák és azok létesítményei a tervezett megvalósítás sorendjében az alábbiak. - Gabonatárolás – TEÁOR ’08 - 5210 A családi gazdaság jelenlegi tevékenysége növénytermesztés – TEÁOR ’08 szerint 0111 - , a tervezett gabonatároló kapacitás közel 1200 t termény befogadására alkalmas. Az állattartás – sertéshizlalás esetében számított – évi 250 tonnányi abrak-takarmány szükséglete biztosított, az a feletti rész értékesítésre kerül. - Haszonállat eledel gyártása - TEÁOR ’08 - 1091 Sorrendben az állatállomány betelepítése előtt szükséges a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmánykeverék rendelkezésre állásáról gondoskodni. A darálóval egybeépített, 2 t/ó teljesítményű, ellenáramú típusú tápkeverő pontforrással nem rendelkezik, így levegővédelmi működési engedély megszerzése nem indokolt. - Állattartás – hízósertés, vagy hízómarha - Sertéshizlalás – TEÁOR ’08 – 0146 – a 300 hízósertés-férőhely 360 m2-nyi hasznos alapterületet igényel a 110 kg feletti vágóállatok felneveléséhez. A férőhellyel szembeni követelményeket a 2008/120/EK irányelv tartalmazza, ill. a 33/2014. (IV. 4.) VM rendelettel módosított, a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 140/2007. (XI.28.) FVM rendelet írja elő. A kialakítandó technológia almos tartás, napi kitrágyázással-almozással, a takarmánykiosztás naponta kézi erővel, takarékos, szóródás-mentes kivitelű, kombinált etetőkbe. Az évi 350 t mennyiségű almostrágyát a napi kitrágyázások alkalmával pótkocsira rakják és elszállítják a tárolóba.

~ 11 ~ A légcserét a tetőszerkezetbe integrált 4 db, 80 cm átmérőjű, hőmérséklet-vezérelt fordulatszámú, terelőlemezzel szerelt ventilátorok, valamint oldalfali légbeejtők biztosítják. Épület-, vagy teremfűtést a hazai időjárási körülmények között a hízósertés nem igényel. A döntést, mi szerint sertés-, vagy marha-tartás valósul-e meg, több tényező befolyásolja. Ezek közül legfontosabb az ágazat jövedelem-termelő képessége, a végtermék piaci pozíciója. Ezen kívül a szarvasmarha szálas- és tömegtakarmány-igénye, amelynek biztosítása speciális gépkapcsolatokat igényel, így a tervezett 40 db-os, kis létszámú állomány takarmányellátásához jelentős beruházás szükséges. Gazdaságosabbként értékelhető a bérmunkával történő megoldás. - Marhahizlalás - TEÁOR ’08 - 0142 Az ágazat jobb jövedelemtermelő képessége, 1 kg ráhizlalt élőtömegre számított, alacsonyabb takarmányköltsége alapján, a piaci viszonyok figyelembe vételével a gazdálkodó dönthet a hízómarhatartás mellett. Ez esetben kézi takarmánykiosztás, kézi, naponta történő kitrágyázás-almozás, - vagy mélyalmos tartás - történik. Az évi 360 t almos-trágyát a napi kitrágyázások alkalmával pótkocsira rakják és elszállítják a tárolóba. Az almostrágya tároló egy 140 m2 alapterületű, 3 oldalról 1,5 m magas támfallal építendő, vízzáró beton kialakítású létesítmény, 5 m3es csurgalékgyűjtő aknával. A tároló a 6 havi tárolási kapacitási kötelezettségnek megfelel. - Betakarítást követő szolgáltatás Az V. ütemre tervezett terményszárító megvalósításával a családi gazdaság szolgáltatások iránti érzékenysége, kiszolgáltatottsága szinte teljesen megszűnhet. Ugyanakkor a növénytermesztés nagyságrendje nem igényel nagy teljesítményű szárító-tisztító berendezést, egy közepes kapacitású, mobil szárító-berendezés kiválóan ki tudja szolgálni a növénytermesztés. Nyilván jelen helyzetben nem eldöntendő a szárítóberendezés típusa, azonban légszennyező hatása, ill. zajkibocsátása miatt a települési rendezési eszközök módosítása során figyelembe veendő. Az egyes mobil típusú szárítók körfolyamatos vagy átfolyó rendszerűek, melyek alkalmasak lehetnek gabona, kukorica, repce, napraforgó és borsó szárítására is. Szennyezőanyagkibocsátó pontforrással, vagy anélkül is üzemeltethetők. 5. Szabályozási koncepció, javaslat a szabályozás módosítására A családi gazdaság számára elérendő cél egy korszerű technológiával üzemelő állattartó és növénytermesztési szolgáltatást nyújtó üzemközpont létrehozása, amely kellő eszközalapot biztosít a gazdálkodásuk jövedelmező folytatásához. A településrendezési eszközöknek meg kell szabniuk az a keretet, amelyben a tervezett telephely üzemeltetése minden, az engedélyező- és szakhatóságok által meghatározott jogszabályi kötelezettségnek eleget téve megfelel. A szabályozási koncepciót a szakhatóságok előírásai fogják véglegesíteni. Ezek -

Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

~ 12 ~ Somogy Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Dél-dunántúli Vízügyi Hatóság

-

6. A javasolt beépítés várható infrastrukturális igényei közlekedés, közműfejlesztés, humán infrastruktúra fejlesztési igénye A fejlesztés részben már rendelkezik közlekedési infrastruktúrával, hiszen jelenlegi megközelítése szilárd burkolatú úton lehetséges. További útburkolatok kialakítása a telephelyi ingatlanon belül alapvető igény a létesítmények megvalósítása érdekében. A közműterveket az egyes szolgáltatók készítik el, úgy mint E-ON kft elektromos hálózati üzletág és E-on kft gáz-hálózati üzletág, valamint a DRV Zrt. A humán infrastruktúra a telephelyi szociális blokk, ill. később a szociális épület irodával, valamint a hozzájuk tartozó 10 m3-es kapacitású, kommunális szennyvíz-gyűjtő akna az épülettől K-i irányban 10 m-re, a DK-i bejárat mellett. További infrastruktúrális elem a megfelelő számú gépjármű parkolóhely kialakítása, amely 4 személygépjárműnek biztosít parkolóhelyet a DK-i bejáraton belül. A 2.sz. táblázat a létesítmények jellemzőit ismerteti. Jel Létesítmény

1.

Raktár, gépszín

2.

Gabona síktároló

3. 4. 5. 6.

Gabona-siló és szárító Tüzivíz tározó Takarmány daráló, keverő épület Iroda, szoc. ép., mérlegház

7. 8. 9.

Hídmérleg Almos-trágya tároló Állattartó épület I.

10. Állattartó épület II. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Lábas pajta I. Lábas pajta II. Kapuk Ásott kút (meglévő) Villamos energia csatlakozás Vízhálózat csatlakozás

Építmény Alap, falazat, magasság tetőszerkezet m 6 beton, tégla, vasváz 6 beton, tégla, vasváz 6 acél, vasváz acéltartály 4 beton, tégla, vasváz 4 beton, tégla, faszerkezet 2 beton 6 beton, tégla, faszerkezet 6 beton, tégla, faszerkezet 6 faszerkezet 6 faszerkezet -

~ 13 ~ 17. 18. 19. 20.

Állathulla konténer Konténer üzemanyag kút Konténer iroda, szoc. blokk Parkolók

2.sz. táblázat

-

7. A javasolt beépítés várható környezeti hatásainak részletes kidolgozása Levegőtisztaság védelem A tervezett telephely környezetében, tőle D-i irányban 30 m-re fejlesztésre kijelölt lakóterület helyezkedik el. A település korábbi tervei szerint lakóingatlanokként kerülnének értékesítésre, azonban igény erre nem jelentkezett. Jelen állapot szerint K-i irányban a telephely határától 600 m-nyi távolságban fekszik Gölle település legközelebbi lakóháza. A súlypont EOV-koordinátái az alábbiak: Y – 121 841 m… X – 569 727 m… A telepíteni kívánt technológia az állattartás révén bűzkibocsátó, diffúz forrásként értékelendő. Nagyságrendje, a maximum 300 db sertés, vagy 40 db hízómarha, valamint a kialakítandó almostrágya tároló szagegységben kifejezhető bűzkibocsátása a szakirodalmi adatok szerint 3-10 SZE/m3 közti értékkel jellemezhető. Figyelembe véve kibocsátóforrás méreteit a hatástávolság a Nagy Tibor és Légrádi Attila szakértők által létrehozott hatástávolság-becslő szoftverrel végzett előzetes számítások szerint 185 m-es sugarú körrel jellemezhető. (1 SZE/m3: az a szaganyag mennyiség, amely 1 m3 neutrális levegőben szagérzetet vált ki a vizsgálatot végző személyek 50 %-ánál.) A pontforrással szerelt TeGaVill kft. által forgalmazott mobil terményszárító porkibocsátására vonatkozóan a fenti szakértők szoftverével végzett előzetes számítások alapján hatásterület nem határozható meg. A tervezett családigazdasági üzemközpont várható levegőszennyező hatása föltételez egy minimálisan elvárható védőtávolságot, amelyet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályoz. E szerint az alábbiak figyelembe vétele javasolt. 4. § Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. 5. § (4) A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a …… védelmi övezet nagyságát ……a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg. A fenti jogszabály alapján a 300 m-es védőtávolság kijelölése javasolható. Talaj- ás vízvédelem

~ 14 ~ A tervezett technológiák, az állattartás és a terménytárolás létesítményeinek kialakítása az alapok építése során a talaj mozgatásával jár, amely az ingatlanon belül marad. Az állattartási technológiák zárt kivitelű megvalósítása sem a talaj sem a talajvíz irányába nem jelent kockázatot. A vizsgált helyszínen található ásott kút vízszintjének 12 m-nyi mélysége alapján monitoring-rendszer kialakítása nem indokolt. A szigetelt, vízzáró módon kialakítandó almostrágya tároló és a hozzá tartozó csurgalékgyűjtő tartalmát a családi gazdaság saját mezőgazdasági területein kívánják hasznosítani. A telephely létrehozásával, a szigetelt trágyatároló építésével a talajterhelés nem növekszik. A legközelebbi felszíni víz a Ny-i irányban 700 m-re lévő Hársasberki-tározó. A módosítások a talajösszetételt, annak mechanikáját természetesen nem érintik. A talajhasználat és a talaj-igénybevétel azonban minden új terület-felhasználási egységnél és valamilyen szintig az övezeti átsorolásnál is megváltozik. Az, hogy ennek mértéke ne okozzon talajterhelést, degradációt, részben az infrastruktúra fejlesztés (az új beépítésre szánt területek közművesítése, hulladékgazdálkodás), másrészt a terület-felhasználási jellegnek megfelelő rendeltetésszerű és kímélő használat a feltétele. A módosítással érintett területek ivóvízzel történő ellátását a települési vízhálózatról biztosítani tudja. A településen közüzemi csatornahálózat kiépítése várat magára. A legközelebbi szippantott szennyvíz ürítő hely Igal község határában, vagy Kaposváron a szennyvíztelepen van. A község területén csapadékvizek elhelyezése nem változott. A csapadékvíz-elvezető rendszert nyílt és zárt medrű hálózat alkotja. A hálózat állapota az érintett övezetek vízmentesítését biztosítani tudja. A tervezett telephely a település magasabb térszintén található, tőle K-re és Ny-ra is lejtésirány állapítható meg. Hulladékgazdálkodás Az új területhasználatok következtében megjelenő minimális mennyiségű többlet települési szilárd hulladék gyűjtése és kezelése a kialakult rendszer, illetve a terület-használók hulladékgazdálkodási kötelezettségei alapján biztosítható. A telepítendő új technológia hulladék-kibocsátásai, állathulla – EWC 02 01 02 – és állategészségügyi kezelések hulladékai – EWC 18 02 02 – tárolási és nyilvántartási kötelezettséget jelentenek, valamint a hulladékok átadására vonatkozóan szerződéses kapcsolatot igényelnek. Zaj- és rezgésvédelem A tervezett telephelyen folytatandó tevékenység során a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1.számú mellékletében előírt határértékek teljesülését minden üzemelési körülmény mellett biztosítani kell.

~ 15 ~ E szerint a tervezett telephelytől, mint üzemi létesítménytől származó zaj terhelési határértéke a módosítást követő gazdasági területen nappal 60 dB, éjszaka 50 dB értékben vehető figyelembe. Természetvédelem A módosítás figyelmet kell hogy fordítson a természet- és a tájvédelmi követelmények betartására. Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendeletben Gölle nem szerepel. Külterületen a birtokrendezéstől és a külterületi utak jó karba helyezésétől lehet általános tájképi változást remélni. Különleges madárvédelmi területek: a 45/2006. (XII.8) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján Göllében nem található. Különleges természet-megőrzési területnek jelölt terület a 45/2006. (XII.8) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján nem található a településen. Kiemelt jelentőségű természet megőrzési területnek jelölt terület a 45/2006. (XII.8) KvVM rendelet 3. számú melléklete alapján nem található a településen. 8. Örökségi és környezeti értékek vizsgálata, javaslat sérülésük elkerülésére Az örökségvédelmi szabályozással érintett terület, ill. létesítmény a vizsgált terület esetében a jelenlegi szakaszban nem állapítható meg. Helyi természeti értékként a Kislevelű hárs (Tilia cordata) fasor a telephely É-i oldalán található, szomszédos fasor említhető, azonban erre a telephely létesítése hatással nem bír. 9. A módosítás hatásainak megítélése a várható környezeti hatások alapján - A várható hatások időtartama (I), gyakorisága (G), a bekövetkezés valószínűsége (V), reverzibilitása (R) alapján a módosítással érintett területek az alábbiak szerint értékelhetők: A tervezett módosítás összesített szempontok alapján jellemezhető az alábbiak szerint: I: a módosítással érintett területhasználatok működésének várható időtartama minimum közép, de nagytáv lehet, G: a környezet-igénybevétel és alapterhelés folyamatos, állandó, de a megengedett értékek alatti, V: határértéket meghaladó környezeti hatás nem valószínűsíthető, a havária jellegű terhelés eseti lehet, R: nem határozható meg irreverzibilis hatás - Szinergikus hatások szerinti megítélés

~ 16 ~ A módosítás által kiváltott szinergikus – egymást felerősítő – hatásokkal nem kell számolni. A módosítás elviselhető, vagy a megengedhető mértékű és előre becsülhető, de többnyire javító hatásokat, hatásfolyamatokat eredményezhet. A hatások infrastrukturális és településgazdálkodási szempontból adódnak össze, amelyek az energiaellátás (elektromos, gázenergia), a településgazdálkodás (vízellátás, szennyvíz-, csapadékvíz elhelyezés, hulladékgazdálkodás, általános településgazdálkodás, fenntartás), illetve közlekedésszerkezet területét érintik. Mindezek vonatkozásában a megfelelő energia, hálózati és fenntartási és területi struktúra rendelkezésre áll, tehát nem akadálya a módosítás alapján bekövetkező fejlesztések megvalósításának. A hatás elviselhető, javító. - Országhatáron átterjedő hatás Ilyen környezeti hatással nem kell számolni. - Környezetre kockázatos hatások megítélése A tervmódosítás által bekövetkező terület-felhasználások, illetve azok változásai nem jelentenek a környezetre kockázatos, a megengedettnél nagyobb terheléseket. Az állattartás során képződő almostrágya a HMKÁ – Helyes mezőgazdasági- és Környezetállapot – előírásai figyelembe vételével kerülhet szántóföldi hasznosításra, amelynek teljesítését a talajvédelmi hatóság ellenőrizheti. - A tervben megfogalmazott módosítás A módosítás alapvetően az infrastruktúra biztosítása, a levegőterhelés és a zajterhelés nagyságrendje vonatkozásában kíván, illetve követel meg fokozottabb odafigyelést mind a tervezés/kivitelezés, mind az engedélyezés/működési fázisban. Településrendezési vonatkozásban a módosítás alacsony szintű, de összegző hatásaiban pozitívnak mondható. A tervezett telephelyi tevékenység állattartás vonatkozásában 300 db hízósertés almos technológiával, vagy 40 db hízómarha tartása napi almos, ill. mélyalmos technológiával. Hozzá kapcsolódik az állattartás takarmányigényének – abrak-, szálas- és tömegtakarmány – biztosítását szolgáló tároló épületek. A ki- és betárolás mérlegelést igényel, így hídmérleg telepítése indokolt. A szükséges almostrágya tároló jogszabályi megfeleléssel kerül megvalósításra. A tűzvédelmi előírásoknak megfelelően a tervezett 450 m3-nyi oltóvíz nagy biztonsággal elegendő. - Védett területek érintettsége A módosítással érintett területnek a természeti, táji környezeti állapotra, védett természeti, környezeti és településképi értékekre várhatóan nem lesz zavaró hatása. - Társadalmi, gazdasági folyamatok környezeti következményei

~ 17 ~ A tervezett fejlesztés pozitív hatással lesz a település bel-, és külterületének racionálisabb, a települési érdekeket jobban szolgáló hasznosítására, kialakítására, a gazdasági-társadalmi fejlődésre, a környezetminőségre, a fenntartható fejlődés biztosítására. Mindezek a jelenleg érvényben lévő és várhatóan távlatban is megfelelő környezetvédelmi határértékekkel szabályozott keretek között valósulnak meg, így a megengedettnél nagyobb környezeti terhelést, kockázatot a létesítés, működés és megszűnés sem jelenthet.

Mike, 2014 május 12.

Balogh Bálint SZKV-14-0662