)

AGL 1.

Pest megyei Főépítész (Ügyiratszám: 76-2/2014.02.07.)

Ssz.

Vélemény

Válaszok

AGL 1.1.1.

Általánosságban elmondható, hogy rendkívül nehéz feladatot jelent Budapest Településszerkezeti tervének elkészítése az elmúlt időszakban teljes mértékben megváltozott jogi környezetben. Nagyon időszerű volt a Főváros településrendezési eszközeinek megfeleltetése az Étv. és az OTÉK előírásainak, azonban a véleményezésre megküldött egyeztetési dokumentáció alapján megállapítható, hogy a Főváros településrendezési terve helyenként még nem tud elvonatkoztatni a jelenleg hatályban lévő TSZT – BVKSZ – FSZKT rendszertől. A Településszerkezeti terv (a továbbiakban TSZT) bizonyos témákban elnagyolt, más területeken pedig túlszabályozott, szűk teret adva a kétszintű önkormányzati rendszerben a kerületek számára.

Elfogadásra nem javasolt. A tervdokumentáció a magasabb rendű jogszabályoknak megfelelő tartalommal készült. A tervezetnek szükségszerűen figyelembe kell venni a jelenleg hatályos településrendezési eszközöket, mert tekintettel kell lenni a korábban keletkezett építési jogokra.

AGL 1.2.6.

A Szerkezeti Terv leírása:

Elfogadásra nem javasolt. Területfelhasználási kategóriaváltás csak a hatályos TSZT-hez képest lenne értelmezhető, az FSZKT egy-egy területfelhasználási kategóriát különböző keretövezetekre tagolt tovább.

AGL 1.2.7.

Az intézményi területeken belüli különböző kategóriák kialakítása nem következetes, hiszen a Vi-1 és Vi-2 egység a beépítési sűrűség, a Vi-3 pedig az alapellátás biztosításának lehetősége alapján került meghatározásra.

AGL 1.2.8.

Érthetetlen, hogy egy közel kétmilliós lakosságszámmal rendelkező településen ipari gazdasági terület „kizárólag átmeneti használatként” kerül meghatározásra, és összesen csupán egyetlen ilyen területfelhasználási egységbe sorolt terület kerül lehatárolásra, minden egyéb gazdasági terület a kereskedelmi szolgáltató terület részét képezi.

A Főváros egyes területei esetében nem indokolt és nem kellően alátámasztott a területfelhasználási kategóriaváltás a hatályban lévő FSZKT-ben meghatározott keretövezetekhez képest.

- 175 -

Elfogadásra nem javasolt. Az OTÉK 6. §. (5) bekezdése szerint „A (3) bekezdésben foglalt egyes területfelhasználási egységek a helyi sajátosságoknak megfelelően tovább bonthatók.” Az OTÉK nem definiálja a helyi sajátosságokat, ezért a TSZT a megalapozó munkarészben feltárt fővárosi (=helyi) sajátosságokból indul ki, természetesen a Budapest 2030 céljait szem előtt tartva. Véleményünk szerint a kijelölés következetes volt, a komplex szempontrendszer figyelembe vétele mellett. Egy ekkora városban helyi sajátosság a területek karakterének sokszínűsége is, amelynek megőrzése a Budapest 2030 szerint fontos cél. A beépítési mód a sűrűséggel szorosan összefüggő területi jellemző, amely egy-egy terület jellegét alapvetően meghatározza. Az OTÉK 6. § (2) bekezdése szerint „A település igazgatási területén belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségi intenzitású területrészeket – általános és sajátos építési használatuk szerint – azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni”. A tervezés során ezt tartottuk szem előtt. Elfogadásra nem javasolt. OTÉK 6. § (3) bekezdése szerint a gazdasági terület kereskedelmi szolgáltató és ipari területre tagolódik. Amíg a 19. § (1) bekezdése szerint „A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál”, addig az OTÉK 20. § (1) bekezdése szerint „Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.” A környezetre gyakorolt hatás különbözteti meg elsősorban a két területfelhasználási egységet, Budapest esetében a kevésbé környezetterhelő kategória került alkalmazásra a ma hatályos TSZT-vel összhangban. A

Ssz.

Vélemény

Válaszok

Javasoljuk azonban a visszaminősítésre tervezett területek esetében a korlátozási kártalanításra vonatkozó AGL 1.2.10.B előírások szem előtt tartását.

AGL 1.2.11.

A „Kikötőfejlesztés a nemzetközi személyforgalom és áruszállítás terén” című részben említett új kikötő és logisztikai központ kialakítási lehetőségének biztosítása Fővárosi, kerületi, Pest megyei és országos érdek, ezért annak szerepeltetésével egyetértünk. A 2. számú „Közlekedési infrastruktúra” című tervlapon jelentősebb tervezett logisztikai központként jelölt terület Területfelhasználási terven ábrázolt besorolását azonban megfontolásra javasoljuk. A terv-javaslat szerint a Duna-parti sáv a KÖv jelű „vízi közlekedési terület”-be, a Dunától távolabb eső területek a K-Kik jelű „kikötő területe” elnevezésű különleges területbe kerültek besorolásra. Az OTrT 2013. decemberi módosítása – az építmények által igénybevett térség fogalom-meghatározásának éppen e cél érdekében történő módosításával – lehetővé tette a Budapest és Érd határán tervezett Duna Intermodális Logisztikai Központ (DILK) rendeltetésének megfelelő területfelhasználási besorolás megvalósítását. (A törvény parlamenti vitája során beérkezett módosító javaslat indoklása így szólt: „A módosító indítvány célja, hogy Budapest (Nagytétény) - Érd közigazgatási területén az OTrT lehetőséget biztosítson logisztikai központ kialakítására a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervről szóló 2005.évi LXIV. törvény (Törvény) módosítása nélkül. A Törvény 2. számú szerkezeti terve a logisztikai központtal érintett területet építmények által igénybe vett térség területfelhasználási kategóriába sorolta. A területfelhasználási kategóriára vonatkozó szabály szerint az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fenti szabály szerint a Főváros településszerkezeti tervében a területet különleges beépítésre szánt területbe lehet sorolni, mely területen a logisztikai központ kialakítható.”) Ezért javasoljuk a 6-os főközlekedési úthoz közelebb eső részt Budapest most készülő településszerkezeti tervében különleges logisztikai területbe sorolni annak érdekében, hogy e terület a szomszédos érdi gazdasági területekkel együtt képes legyen kihasználni a kiváló területi elhelyezkedéséből adódó intermodális kapcsolati lehetőségeket. A TSZT leírása alapján a „nagy kiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület (KLog) kategóriába” a közúti és vasúti áruszállítás infrastruktúrájával rendelkező, elsődlegesen nagy rakodó vagy raktár területek elhelyezésére szolgáló, speciális gazdasági jellegű területek tartoznak. E besorolással a jelenlegi tervezés teremthetné meg a tervi megalapozását az évek óta előkészítés alatt álló, rendkívül jó közúti (M6, 6. sz. Főközlekedési út, M0 közelsége) és vasúti kiszolgálási lehetőséggel rendelkező nemzetközi jelentőségű logisztikai központ megvalósításának, addig is, amíg a kikötői infrastruktúra kiépítésének gazdasági feltételei megteremtődnek. A kikötő létesítményeinek kialakítására pedig a Duna mentén kijelölt „vízi közlekedési terület (köv)” szolgál, amely a leírás alapján a „hajózáshoz kapcsolódó áruszállítás kikötői infrastruktúrájának önálló elhelyezésére (DILK)” szánt terület. Fentiek szükségessé teszik a TSZT tárgyi területre vonatkozó kikötésének felülvizsgálatát is, mely szerint a tervezett logisztikai célú terület „Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett terület” kategóriába sorolt, amelyről Budapest Főváros Rendezési Szabályzatának tervezete a 9. mellékletben az alábbi előírást rendeli: „XXII. 3. DILK – új országos jelentőségű kikötő és logisztikai központ – Kikötő építés és közvetlen vasúti kapcsolat biztosítása a terület számára”. Mivel a kikötő kialakítása még számos nehézségbe ütközik (pl. ökológiai folyosó övezeti érintettsége, ártéri erdősáv), a logisztikai terület kialakítását meg lehetne kezdeni a kikötő létesítésének későbbi időszakban történő megvalósításával.

- 176 -

kerületi önkormányzatok részéről a XXII. kerület kivételével (ott szerepel az említett kategória) ilyen típusú kijelölésre igény nem jelentkezett. Elfogadásra nem javasolt. A visszaminősített területek esetén a kártalanítás kérdése fel sem merül, mert építési jogok ezeken a területeken nem keletkeztek. Elfogadásra nem javasolt, a Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2014. január 24-én kelt állásfoglalása szerint a BATrT előzetes módosítása, illetve területrendezési hatósági eljárás nélkül csak a TSZT tervezetében szereplő területfelhasználási kategóriákat lehet alkalmazni. A Duna mentén – annak kiemelt természeti jelentősége miatt – csak akkor fogadható el raktározásra szolgáló terület, logisztikai központ működése, ha az legalább részlegesen a környezetbarát vízi szállításon alapul. A Belügyminisztériummal történt egyeztetésnek megfelelően a logisztikai központ jelölés egyébiránt lekerül a térképekről a jogszabályi kötöttségeknek megfelelően, azonban a kijelölt KÖv és a K-Kik területfelhasználási egységek a gyakorlatban logisztikai funkció megjelenését eredményezik majd.

Ssz.

Vélemény

Válaszok

AGL 1.2.13.

Nem szerepel a TSZT-ben a 4-es metró budafoki – korábbi tervekben szereplő – elágazása, amely a csatlakozó Pest megyei területek közösségi közlekedése szempontjából kedvezőtlen változást jelent.

Elfogadásra nem javasolt. A XXII. kerület, valamint a belváros és a távolabbi kerületek közötti gyors közösségi közlekedési kapcsolat megteremtése az Sbahn rendszerű, városon belüli vasúti közlekedés létrehozásával lehetséges a következő évtizedekben felhasználható pénzügyi források függvényében. Ezért kerül törlésre a korábban tervezett szárnyvonal, amelynek már az elágazó műtárgya sem épült meg a 2014 évben forgalomba helyezett 4-es vonalon.

AGL 1.2.17.

Nagyon előremutatóak a város közlekedési rendszerének bővítésére vonatkozó javaslatok, de a nyolc új Duna-híd TSZT-ben történő szerepeltetése kicsit irreálisnak tűnik.

Elfogadásra nem javasolt. A TSZT feladata a műszaki infrastruktúra helybiztosítása. A nagy Dunát keresztező nyolc tervezett műtárgy közül kettőt az OTrT, egyet BATrT nevesít. A további öt műtárgy pedig jellemzően a gyalogos-kerékpáros forgalom számára szolgáló, a szigetek elérését biztosítani hivatott helyi szintű lehetőség.

AGL 1.3.1.1.

TSZT rajzi munkarészei:

Elfogadásra nem javasolt. A 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet nem különbözteti meg a felszínen és a felszín alatt vezetett szakaszokat. Az áttekinthető megjelenítést biztosító M=35.000 léptékű térképen a vonalstílusok további gyarapítása nem kezelhető.

A 2. számú, „közlekedési infrastruktúra” című tervlapon  célszerűnek tartanánk a felszín alatt vezetendő utak megkülönböztetett ábrázolását a közúti alagút kezdő és záró jelének feltüntetésén túlmenően (pl. M0 Budapesti szakasza, Rózsavölgyi alagút);

AGL 1.4.

AGL 2.

Véleményünk szerint – az FRSZ 26. §-a és 10. melléklete helyett – célszerű lenne a terv kiegészítése egy olyan átmeneti rendelkezéssel, amely a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet „33. Átmeneti rendelkezések” című fejezetének 46. § (1) és (2) bekezdése figyelembe vételével az érvényben lévő TSZT alkalmazásának lehetőségét biztosítja azokban az esetekben, amikor a kormányrendelet megengedi az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet alkalmazását. Ellenkező esetben az új TSZT és a korábbi fővárosi településrendezési eszközök feloldhatatlan ellentmondásba kerülhetnek egymással.

Elfogadásra nem javasolt. Egy településre vonatkozóan egy időben nem lehet alkalmazni két eltérő tartalmú szerkezeti tervet.

Budaörs (Ügyiratszám: XI-17-2/2014)

Ssz.

AGL 2.3.

Vélemény

Válaszok

A Településszerkezeti Tervel kapcsolatos észrevételek: A 4-es METRÓ Virágpiaci meghosszabbítását tartalmazzák a tervek, a területen P+R ás tömegközlekedési csomópont kialakításával, mellyel egyetértünk. Budaörs (és Törökbálint) településfejlesztési és –rendezési terveiben az egyetlen lehetséges kötöttpályás kapcsolat kialakítására szerepel a metró továbbvezetésére javaslat Törökbálint Tó-park végállomással. Városaink számára – valószínűleg csak egy távoli jövőben – de az egyetlen lehetséges kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolatot az M4 továbbvezetése jeleneti, ezért kérjük távlati elemként terveikben szerepeltessék az – a Szervízút Egér úti - 177 -

Elfogadásra nem javasolt. A magyar nagyvárosok közül – közlekedési igényeikkel összhangban – Miskolc, Debrecen, Szeged rendelkezik csupán villamosközlekedéssel, Győr és Pécs még azzal sem. Szakmailag irreális Budaörs és Törökbálint méretű városok metróval történő ellátása (különösen egy meglévő vasútvonallal párhuzamosan). A településszerkezeti terv által meghatározott területfelhaználás egyébiránt elvben nem teszi lehetetlenné távlatban a metróvonal továbbépítését.

Ssz.

AGL 2.5.

AGL 2.8.1.

AGL 2.8.2.

AGL 4.

Vélemény

Válaszok

meghosszabbításához hasonlóan – terveikben. A Budaörsi Repülőtér vonatkozásában kérjük a hatályos OTrT és BATrT szerinti nemzetközi kisgépes fejlesztési lehetősége biztosítását a tervekben szereplő belföldi kisgépes és sportrepülés helyett. A tervek a repülőtér területét KÖI jelű beépítésre nem szánt, légiközlekedési terület-felhasználásba sorolja és semmilyen beépítésre vonatkozó paramétert nem rendel hozzá, véleményünk szerint a műemlék épületegyüttes és a repüléstörténetet meghatározó funkció megmaradását kiemelten kellene kezelni, ehhez a tervekben megfelelő fejlesztési lehetőségeket biztosítani. Továbbá a tájékoztatásunkban is részletezetteknek megfelelően fel szeretnénk hívni a figyelmet az alábbi két újbudai fejlesztésre, melyeket természetesen csak Újbudával egyeztetetten javasolunk figyelembe venni: a) Újbuda-Nyugati városkapu térség fejlesztési elképzelései (Újbuda IVS), melyekből a véleményezésre megküldött tervek alapján semmi sem valósítható meg, mert a mezőgazdasági területeken fejlesztésre kijelölt területeket nem jelöl a TSZT: b) A Budaörsi út – Spanyolréti árok – Alsóhatár utca által határolt terület fejlesztésére Újbuda készíttetett tervet (tervező: MŰ-HELY Zrt.), az egykori mezőgazdasági üzemi terület kertvárosi lakó és vegyes intézményi területfelhasználásba sorolására, a terv a térségi területfelhasználási engedélyt 2013. decemberében megkapta, de annak elhatározásaiból a véleményezésre megküldött tervezet semmit sem épített be.

Elfogadásra nem javasolt. A KÖl területfelhasználási egységben nem kizárt a nemzetközi kisgépes repülőgép forgalom. A repülőtér elnevezése a Belügyminisztériummal történt egyeztetésnek megfelelően a területrendezési tervben szereplővel – egyéb kereskedelmi repülőtér – lesz azonos. Beépítési paraméter nem rendelhető a területfelhasználási egységhez, mivel nem tartozik a TSZT hatáskörébe. Elfogadásra nem javasolt. A TSZT tervezet a DBR metróvonal nyugati meghosszabbítását és a budaőrsi virágpiac térségében a metróvégállomás területét K-Közl, különleges beépítésre szánt területfelhasználási egységbe sorolja. Elfogadásra nem javasolt. Az Étv. 7. § (3) e) pontja szerint „a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő terület.” Mivel intézményterület és kertvárosias lakóterület egyaránt a településen – sőt a kerület területén is – bőségesen rendelkezésre áll erre a célra kijelölt területként, a szándék a törvénnyel jelenleg nem egyeztethető össze.

Halásztelek Város Polgármester (Ügyiratszám: 146-3/2014.)

Ssz.

Vélemény

Válaszok

AGL 4.3.

A Főváros Településszerkezeti Terv kapcsolatos észrevételek: Javasolt, hogy a Halásztelek Duna túlparti részén – Nagytétényi Duna-parti területek – hidrogeológiai „B” védőterületbe sorolása;

AGL 4.6.

Javasolt, hogy a „csepeli hév” gyorsvasúti vonal tervezett térszín feletti védőtávolságának kiterjesztése (a II. Rákóczi Ferenc út nyomvonala mentén) Budapest Főváros Közigazgatási határáig.

AGL 7.

Elfogadásra nem javasolt. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság állásfoglalása alapján: „Csepel-Halásztelek vízbázis védőterületeinek határvonalai a KTVF: 5020-3/2008. számú határozatban kijelölt és a KTVF: 11490-3/2009 számú határozatban módosított védőterületi határai, azaz a külső-, valamint a hidrogeológiai „A” és „B” védőterületek nyugati határa nem nyúlik át a Duna jobb partjára, azok megközelítőleg a folyam sodorvonalában futnak.” Elfogadásra nem javasolt, mivel a csepeli gyorsvasút nyomvonala csak a temetőig kerül meghosszabbításra, nem éri el a városhatárt.

Pécel (Ügyiratszám: É/378/2014.02.03.)

Ssz.

Vélemény

Válaszok

- 178 -

Ssz.

Vélemény

Válaszok

AGL 7.3

1.) A dokumentációban nem került ábrázolásra a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben ábrázolt „agglomerációs gyűjtőút" nyomvonala, amely Budapest és Pécel vonatkozásban a közös közigazgatási határ mentén húzódik. Kérjük az „agglomerációs gyűjtőút" nyomvonalának egyeztetését! Az észrevétel (kifogás) részletes indoklása: Az agglomerációs törvényben ábrázolt nyomvonala Budapest és Pécel közigazgatási területét is érinti. Pécel város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata jelenleg folyamatban van, amelyben biztosítanunk kell a magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelőséget. A meglévő településszerkezeti és földrajzi adottságok miatt ez a nyomvonal nem vezethető kizárólag Pécel közigazgatási területén. Az agglomerációs gyűjtőút nyomvonalának egyeztetésétől Pécel Város Önkormányzata nem tud eltekinteni.

AGL 7.5

3.) Kérjük, hogy Pécel ipari-gazdasági területét feltáró gyűjtőút nyomvonalának Pesti útba történő csatlakozását Budapest közigazgatási területén biztosítani szíveskedjenek! Az észrevétel (kérés) részletes indoklása: Pécel hatályos településrendezési eszközei - a Budapesttel közös - közigazgatási határ mentén egy 22 m széles közlekedés célú közterület szabályozást tartalmaznak. A 22 m szabályozási szélesség csak kisebb részben veszi igénybe Pécel közigazgatási területét, nagyobb részben Budapest közigazgatási területére esik. Az ipari-gazdasági terület megközelítése csak akkor valósítható meg, ha a feltárását biztosító közterület a Budapesti oldalon is leszabályozásra kerül. Ennek hiánya akadályozza a terület hasznosítását. Jelenleg csak a közigazgatásig-határig biztosított az út leszabályozása, a közigazgatási határ másik - Budapest felőli - oldalán annak nincs folytatása.

- 179 -

Elfogadásra nem javasolt. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005 évi LXIV törvény (BATrT) 1/2. sz. melléklet 1.3 Térségi mellékutak táblázatának 1.3.5. sora határozza meg a véleményben szereplő útvonalat. A törvény szerint az érintett területek: Kistarcsa 3. sz. főút – Pécel – Vecsés – Alsónémedi – Dunaharaszti 51. sz. főút. Tehát Budapest közigazgatási területét nem kell, hogy érintse az útvonal. Ez teljes összhangban van azzal, hogy az MO gyűrű korlátozás nélkül és ingyenesen használható a közúti forgalom számára. Tehát a BATrT-ban nevesített nyomvonal csak lokális, helyi érdekeket hivatott kielégíteni, mely az érintettek kompetenciaköre. Elfogadásra nem javasolt a 7.4. pontban leírtak figyelembe vételével. A XVII. kerületi önkormányzattal egyetértésben, a Péceli gazdasági területek ellátásának biztosítására forgalmi szerepet betöltő gyűjtőút vagy kiszolgáló út kialakítható a közigazgatási határ mentén, a KÉSZ-ben történő szabályozás alapján.