)

OTB-24/2011. (OTB-50/2010-2014.)

Jegyzőkönyv∗ az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának 2011. november 29-én, kedden, 15 óra 21 perckor a Parlament főemelet 58. számú tanácstermében megtartott üléséről

∗

A jegyzőkönyv eredeti hitelesített példánya az Országgyűlés Levéltárában megtalálható.

2 Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat

3

Az ülés résztvevői

4

A nemzeti köznevelésről szóló T/4856. számú törvényjavaslat

5

A módosító javaslatok megvitatása

5

3 Napirendi javaslat 1. A nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat (T/4856. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)

2. Egyebek

4

Az ülés résztvevői A bizottság részéről Megjelent Elnököl: Pokorni Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke, Dr. Pósán László (Fidesz), a bizottság alelnöke és Osztolykán Ágnes (LMP), a bizottság alelnöke Cseresnyés Péter (Fidesz) Demeter Zoltán (Fidesz) Dr. Hoppál Péter (Fidesz) Kőszegi Zoltán (Fidesz) Kucsák László (Fidesz) Pánczél Károly (Fidesz) Pichler Imre László (Fidesz) Révész Máriusz (Fidesz) Sági István (Fidesz) Földi László (KDNP) Michl József (KDNP) Dr. Hiller István MSZP) Dr. Sós Tamás (MSZP) Dúró Dóra (Jobbik) Farkas Gergely (Jobbik) Ferenczi Gábor (Jobbik) Dr. Kolber István (független)

Helyettesítési megbízást adott Brájer Éva (Fidesz) Cseresnyés Péternek (Fidesz) Cseresnyés Péter (Fidesz) távozása után dr. Pósán Lászlónak (Fidesz) Demeter Zoltán (Fidesz) távozása után Kucsák Lászlónak (Fidesz) Dr. Hoppál Péter (Fidesz) távozása után Pánczél Károlynak (Fidesz) Földi László (KDNP) távozása után Michl Józsefnek (KDNP) Dr. Sós Tamás (MSZP) távozása után dr. Hiller Istvánnak (MSZP) Meghívottak részéről Hozzászólók Dr. Hoffmann Rózsa nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár Dr. Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) Madarász Hedvig főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes (Nemzeti Erőforrás Minisztérium)

5 (Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 21 perc) A nemzeti köznevelésről szóló T/4856. számú törvényjavaslat POKORNI ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésen megjelenteket, a képviselő hölgyeket és urakat, államtitkár asszonyt, helyettes államtitkár urat, illetve kollégáikat. A módosító javaslatok megvitatása A 35. pontnál hagytuk félbe, emlékeim szerint annak a vitájánál jelentkezett be Hoppál képviselőtársunk, és kilátástalannak tűnt, hogy a szünet végéig a hozzászólások végére jussunk. Ha jól emlékszem, Hiller István, Révész Máriusz biztosan hozzá akart akkor szólni – lehet, hogy ezt azóta feladták. Jóska, te is? (Michl József: Igen.) Tehát akkor erősítsétek meg, mert már nem emlékszem pontosan. Tehát aki szólni kíván a 35. ponttal kapcsolatban, kérem, jelezze. Először Hiller István, utána Michl József, Pósán László és Máriusz is. Parancsoljatok! DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Bizottság! Ez a bizonyos pont a pedagógus-életpályamodellre vonatkozik. A pedagógus-életpályamodellre persze nem csak ez a pont vonatkozik, de ez az első, ahogy itt haladunk a sorban. Azt gondolom, önnek nem okozok meglepetést, de szeretném, ha a bizottság ülésén elhangozna, hogy ketté kell bontani a pedagógus-életpálya önök által kidolgozott szakmai részét, és azt a financiális hátteret, amit az önök által kidolgozott szakmai program igényel. A másodiknál szeretném kezdeni, mert azt hiszem, úgy logikus. Ez ugyanis nem az általam vagy a miáltalunk preferált gondolatokból indul ki, hanem abból, amit önök hosszú munka és biztosan sok megbeszélés révén előállítottak. Ez a pedagógus-életpályamodell, amely tehát az önök által előállított produktum plusz 300 milliárd forint, tehát a 2011-es költségvetéshez képest bázis plusz 300 milliárd forint alatt – kumulatíve értve – nem tud megállni. Azt gondolom, az a háttértanulmány, amiről már sokat beszéltünk, és amely 389 milliárd forintot mond, az a mi számításunkhoz képest enyhén túlzó, de nagyságrendileg helyes. A mi számításunk közelebb áll a 300 milliárdhoz, mint a 389-hez. Amikor a Magyar Köztársaság költségvetése szufficites lesz, érdemes heves vitákat vívni arról, hogy egy ilyen nagy horderejű programba 300 vagy 389 milliárd forintot tegyünk. Ha kronologikusan szemléljük – akár az ön nyilatkozatai, akár a mi háttérszámításunk szerint, és ez is nagyon hasonló értéket mutat: a bevezetés évében, ez most a legutóbb 80, mi azt mondjuk, 70 milliárd forintba kerül –, azt gondolom, nem lehet úgy elindítani a programot, hogy az első évben ne kerüljön a bázishoz pluszban 70 milliárd forintba, ami után a következő évben ez 150-160 milliárd forint, a fönnmaradó összegrész pedig elosztva, felmenő rendszerben adja ki a teljeset. Teljesen megalapozottnak látok jelen pillanatban egy olyan programot, és ne azt vitassuk, hogy egyébként szeretnénk-e az oktatásban több pénzt vagy nem, mert itt mégiscsak az oktatásügyhöz az átlag képviselőhöz képest jobban értő emberek vannak, hanem annak a realitását kérdőjelezem meg, hogy akár az első évben – legyen ez 2013 szeptembere – 70 milliárd forintot pluszban, a bázishoz képest bele lehet tenni. Vagy, hogy az egész rendszer egy fél évtized alatt elbír bázis plusz 300 milliárd forintot. Szerintem miniszterelnök úr válasza arra, amit feltettem neki kérdésként, világos és korrekt volt mindenki számára, aki egy kicsit ért a politikához. Ő erre garanciát nem vállal, mert azt mondta, hogy szeretné, de ki mondhatná, hogy ez megy. Márpedig, ha egy kumulatív jellegű kérdéssel vagy befektetéssel van dolgunk, attól kumulatív, hogy a harmadik lépcsőfok nem tud létezni az első nélkül, merthogy egymásra épül. Ha valahol leállítom, mondjuk a

6 harmadik fokozaton, az első kettő nem térül meg összegében sem, hanem elvész, mert a programnak csak egészében, ahogy egymásra épülve kiteljesedik, van értelme. Tehát azt kell mondjam, mint akinek volt módja – szerencséje vagy szerencsétlensége – költségvetést csinálni az oktatásügyben, ez 2011 végén Magyarország közeljövőbeli gazdasági realitásait figyelembe véve bármely területen, de az oktatásügyben is egy irreális program. Önök beleviszik a magyar oktatásügyet, ezen belül a magyar pedagógusokat egy álomvilágba. Föltételezem, jó szándékkal rendezni kívánnak egy bizonyos problémát, de a rendezés helyett – úgy gondolom – káoszt teremtenek, mert nem tudják kiteljesíteni a programot. A program másik feléről rövidebben kívánok szólni. Abban a rendszerben hiszek, amit az úgynevezett zöld könyv tartalmaz – amit, mivel mindannyian ismerjük, nem gondolom, hogy részletesen ki kellene fejteni –, azt tudom mondani önnek, hogy másfél éven keresztül közgazdászok, pedagógusok, pszichológusok, oktatáshoz és gazdasághoz értő, hosszas nemzetközi tanulmányokat áttekintve is… (Révész Máriusz: A 35-ösről van szó.) A pedagógus-életpályamodell, hát erről beszélek. A pedagógus-életpályamodell helyett tehát mi azt preferáljuk, amit a zöld könyv tartalmaz – az egyszerűség kedvéért, és javasolom, hogy ebből ne csináljunk szemantikai vitát –, a pályakezdő pedagógusok béremelésében és annak kumulatív irányában hiszünk. Ezért a 35. számú módosító indítványt, amelyik a pedagógus-életpályamodellt ebből a rendszerből gyakorlatilag kiemeli, támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. ELNÖK: Michl József! MICHL JÓZSEF (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ezzel szemben én úgy látom, hogy elérkezett az ideje Magyarországon is annak, hogy változtassunk a pedagógusok lehetetlen helyzetén. A jelenlegi állapot szerint két szempont az, ami a pedagógusok bérét meghatározza, egyik az életkoruk, a másik pedig, hogy milyen iskolai végzettségük van. Azt gondolom, hogy ez a javaslat – mármint nem a módosító javaslat, hanem az eredeti – nagyon helyesen azt emeli ki, hogy van ennél egy harmadik nagyon fontos szempont is, mégpedig az, hogy menet közben milyen munkát végez a pedagógus, és milyen módon erősíti tovább azt a szakmai kompetenciát, amire szüksége van a feladatai elvégzéséhez. Éppen ezért azt gondolom, hogy a pedagógus-életpályamodell olyan módon beágyazott az egész törvénybe, hogy annak a kivétele lényegesen nagyobb hátrányba hozza az egész törvényt, mint az a bizonytalanság, amit mindannyian tudunk természetesen. Mert aki meg tudja mondani, hogy holnap mi lesz, azt azonnal szentté kellene itt avatnunk, én nem nagyon ismerek ilyet magunk közül. Tehát azt javaslom, hogy ezt a módosító indítványt vesse el a bizottság, köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, Pósán László, majd Révész Máriusz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Ez a javaslat arról szólna, hogy külön törvényben szabályozzuk a pedagógus-életpálya kérdését. Ennek én személy szerint azt az okát elég indokoltnak látnám, hogy ha a pályakezdéskor nem tudunk kellő ösztönző erőt adni a pályára lépő pedagógusoknak, és ezt még megdobjuk egy olyan körülménnyel, ami a felsőoktatási törvényben a pedagógusképzésre vonatkozik, a 4+1, illetve 5+1-es dologgal, tehát még kihúzzuk a pedagógusképzés időtartamát, és a pedagógus-életpályában még ott van az a bizonyos gyakornoki idő is, akkor gyakorlatilag, mire valaki elmondhatja magáról azt,

7 hogy a pedagóguspályán úgy van ott, hogy már pedagógusnak mondhatja magát, majdnem eltelik 10 év. Ezt iszonyú hosszúnak tartom, és nem azt fogja elősegíteni, hogy a pályára vonzza a tehetségeseket, hanem inkább elidegenítő hatással bír. Tisztelettel, a pedagógusképzés és annak színvonala érdekében azt gondolom, hogy ezt szerencsés lenne végiggondolni, hogy kell-e, szerencsés-e ilyen hosszú ideig kitolni azt, hogy kik mennek a pályára. Nincs akkora presztízse most a pedagóguspályának, akármilyen forrásokat rendelünk hozzá, hogy ilyen hosszú időre toljuk ki azt a lehetőséget, hogy a pályára kerülhessen, nem fogjuk elérni a kívánt hatást. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Révész Máriusz kért szót. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Én is szeretném leszögezni, hogy az életpályamodellt, hogy legyen életpályamodell a pedagógusoknak, teljesen egyértelműen támogatjuk. Azonban itt több érv is elhangzott, és az egyiket, amit Hiller István is mondott, magam is kérdésesnek látom, hogy lesz-e pénz. Michl József képviselőtársam, azt gondolom, hogyha realisták vagyunk, akkor egy kicsit tovább is mehetünk. Tehát nem azt kell mondani, hogy aki meg tudja mondani, az egy szerencsés jós, hanem az a helyzet, hogy a következő költségvetési év rendkívül nehéz lesz, ezt mindannyian tudjuk. Nem akarom mondani, hogy milyen adókat kell kivezetni, és hogy a költségvetési hiányt tovább kell csökkenteni. Tehát valóban szerencsésebbnek érezném, hogyha a realitások talaján maradunk. Azt hiszem, hogy ha arra kényszerülünk egy év múlva, hogy az életpályamodellt visszavonjuk, az hihetetlen presztízsveszteséget jelent. Akkor inkább gondolkodjunk most, de azt ne tegyük, vagy legalábbis lehet tenni, de én itt bejelentem, hogy vezérszónokságot ezen előterjesztésnél semmiképpen nem szeretnék vállalni, sőt a vitában sem fogok részt venni, hogyha erre kényszerülünk. Még egy észrevételem van azon kívül is, amit Pósán László elmondott, én is a fiatalabb korosztályokat húznám. Emlékszem, milyen volt, amikor én vittem táborozni a gyerekeket, vittem kirándulni hétvégén, és azzal szembesültem, hogy az idős kollégák kétszer akkora keresetet kaptak. De mindenesetre azt láttam, hogy ettől az életpályamodelltől a fiatalok nem fogják tömegesen választani a pályát. Még egy utolsó érvem lenne megfontolásra: ez az óraszámemelés, a 32 óra X százaléka. Azt tapasztalom, hogy ezzel szemben – államtitkár asszony állításával szemben, amit tegnap mondott – nagyon nagy az ellenérzés. Nagyon nagy, amerre én járok – és ez nem csak Kőbányán van – ezt nem támogatják különösen lelkesen, és az a helyzet, hogy itt jelentős pluszpénzt kell tenni a rendszerbe ahhoz, hogy ezt az elégedetlenséget valamilyen módon kezelni tudjuk. De ráadásul ott is mindenki számolni fog, hogy ha két órával többet tanít ugyanazért a pénzért, úgyhogy még az a veszély is megvan, hogy sok pénzt belerakunk, és nagyon sokan továbbra is igazságtalannak fogják érezni a rendszert. Úgyhogy összességében azt javasolnám megfontolásra, hogy az életpályamodellről a törvényt – ahogy államtitkár asszony is elmondta – eredendően külön tervezték, szerintem ehhez a tervhez kellene visszatérni, és lehetne ezt addig csiszolni, hogy ez olyan törvény legyen, aminek a realitása is megvan, és a pedagógusok között az eddigieknél nagyobb támogatást élvez. Úgyhogy ezért tettük a javaslatot. ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt kérem – Máriusz, leginkább tőled, aki amúgy is halk szavú vagy –, hogy a mikrofont húzd közelebb, mert a gyorsíró asszony nem hallja, amit mondasz, és úgy nehéz gyorsírni. Pánczél Károly, aztán Imre. Parancsolj!

8 PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Igyekszem nem visszaélni a türelmükkel, és nagyon röviden összefoglalni, amit erről gondolok, és muszáj is megszólalnom, mert több módosító indítványnál én is szerepelek, mint aláíró, vagy mint a módosító beterjesztője. Ugyanakkor az általános vitában – bizottsági ülésen és a plenáris ülésen is – elmondtam, hogy nagyon fontosnak tartom az életpályamodellt. Kulcskérdésnek tartom ebben a törvénytervezetben, és egyetértek Michl József képviselőtársammal abban, hogy ez egy fontos elem, hogy nem csak az életkort meg a végzettséget veszi alapul az előrelépésben, hanem a minőséget is, egy minősítés által. Ugyanakkor egyet kell értenem Pósán képviselőtársammal, alelnök úrral is, hiszen volt a koncepció kidolgozásának időszakában egy olyan, amikor ez külön törvényként szerepelt, és azért emeltük ki innen a javaslatunkkal, mert úgy érezzük, hogy egy külön törvény nagyobb garanciát adna mindazokra a kétségekre, amelyeket Hiller képviselő úr is felvetett. Nagyon fontosnak tartanám azt, hogy valamiféle biztosíték kell, a biztosíték pedig arra kell, hogy egy megnövekedett munkaterheléssel együtt kell bevezetni a pedagóguséletpályamodellt, tehát a több munkához akkor kell odarendelni a több bért. Nem fordulhat elő az, hogy életbe lép az oktatási törvény, ami elrendel több munkát – most, hogy hogyan rendeli el, hogy a 40 órás munkahét hány százaléka, vagy azt mondjuk, hogy a kötelező óraszám megnövekedett, az most tulajdonképpen mindegy is –, tehát a többletmunkával egy időben kell bevezetni a többletjuttatásokat is, magát az életpályamodellt és magát a magasabb bért. Úgyhogy valamiféle garanciára igyekeztünk törekedni, és nem alapvetően elutasítottuk az életpályamodell bevezetését. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Pichler Imre, parancsolj! Utána szót kért Kőszegi Zoltán és Dúró Dóra. PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Asszony! Én is rövid leszek, ígérem. Tulajdonképpen megértem a képviselőtársaim aggodalmait, hogy itt, ha több munkáért nem tudunk több pénzt adni, akkor komoly gondok lesznek 2013-ban. De hát azért kicsit optimistábban kellene hozzáállni ehhez a témához! Hiszen ha arra gondolok, hogy 2002-ben, amikor Hiller képviselő úrék vitték a kormányrudat… (Dr. Hiller István: Azt hittem, más.) 2002 tavasza után, akkor a pedagógusok gyorsan kaptak közel 35-40 százalékos béremelést. Aztán ez úgy szép lassan leült, és az önkormányzatokra lett bízva az, hogy ki tudják-e valahonnét fizetni, vagy hogy honnét tudják egyáltalán. Tehát én sem szeretném, ha 2013-ban olyan helyzet állna elő, hogy kapnak ugyan a pedagógusok egy tisztességes béremelést, de ugyanakkor viszont a későbbiek folyamán meg aztán az önkormányzatok – amelyek tulajdonképpen már nem lesznek fönntartók, s a többi – nem tudják kigazdálkodni. Én optimista vagyok, és azt gondolom, hogy igen, több munkáért több bért kell adni, ezt természetesnek tartom, és elsősorban itt a minőséget szeretném hangsúlyozni – ahogy Pánczél Károly képviselőtársam mondta –, én is örülök annak, hogy nem csak az életkor és a végzettség határozza meg, hanem a minőség, és ezt kell nekünk támogatni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Dóra, parancsolj! Utána István, aztán Gábor. (Jelzésre.) Kucsák László is szót kért, ahogy látom. DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Kormányzati obstrukció lesz a vége ennek mai módosító javaslatnak. Én csak szeretnék visszakanyarodni egyrészt az ajánlási ponthoz, hiszen ez csak a minősítési eljárás eltörléséről szól.

9

ELNÖK: Nem, összefüggő. DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Ja, igen, összefüggő javaslatok, az egészről szól. Nyilvánvalóan nekünk is vannak szakmai aggályaink az életpályamodellel kapcsolatban, ezek részben elhangzottak – elsősorban, amit Pósán képviselő úr mondott –, hogy még pedagógusnak sem lehet nevezni azt, aki mondjuk már 9 éve tanul és dolgozik. Ez azért elég kevéssé vonzó egy fiatal számára. Másrészt pedig nyilván nem szabad elmenni szó nélkül a bér kérdése mellett, az egésznek gyakorlatilag ez lesz a kulcsa. Akármilyen életpályamodellt vezetünk be, ha béremelés nem társul mellé, akkor gyakorlatilag igazából fölösleges is beszélni az egészről. Elsősorban a pedagógusok problémáját a bér problémája jelenti, nem csak az előmeneteli rendszer. Akkor lenne igazából felelős dolog életpályamodell szakmai részleteiről beszélni, hogyha ennek a fedezete már biztosított lenne, illetve biztosítottnak látszana abban az időpontban, amikor ennek a bevezetése megtörténik. Ez jelenleg nincs így, ezért megkérdőjelezhető egyáltalán ennek az értelme is, hogy mi most itt oktatáspolitikai érvek mentén beszélünk pedagógus-életpályamodellről, mikor szerintem mindannyian tudjuk, hogy béremelés ebben a formában legalábbis nem fog megvalósulni. Mindemellett ugyanakkor nem értem, hogy ha mondjuk külön törvény szabályozná a pedagógus-életpályamodellt, akkor mivel lenne jobb a helyzet. Hogyha a fedezet nincs biztosítva, akkor hiába hozunk külön törvényt rá később is, ha akkor sem lesz biztosított a fedezet, akkor teljesen mindegy, hogy ez most ennek a törvénynek a részeként születik meg vagy pedig egy új törvényként. Ez pedig a kormánytöbbség felelőssége elsősorban, hogy ennek a fedezetét biztosítva látja-e, illetve hogy megszavazza-e így a pedagóguséletpályamodellt vagy pedig ennek eltörlését. Ez nyilvánvalóan inkább a kormány felelőssége, illetve elsősorban a gazdasági szempontok figyelembevételét kell itt hangsúlyozni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, Dóra. Sági István, utána Kucsák László. SÁGI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Hát, Hiller Istvánék valóban vittek mást is, nem csak ezt, így alakult ki ez a helyzet, és most mosolyogva aggódik azon, hogy jól elintézik esetleg, ha mi ezek szerint járunk el, hogy a pedagógusoknak ebben a ciklusban sem lesz rendezve a helyzete. Ennek az alapját letették rendesen. Tehát a mosolyon kívül inkább támogatni kellene az olyan javaslatokat, amelyekkel meg tudjuk teremteni ennek az alapját, hogy legyen forrása. Azt gondolom … (Dr. Hiller István: Küldjétek el Matolcsyt!) Ezt megszoktuk, de ha visszahozzák azt, amit elvittek, az nagyon sokat segítene rajtunk. Úgy gondolom, ebben a törvényben együtt van a pedagógusok feladata és a mi feladatunk is, márpedig ha feladatot rakunk a pedagógusokra, egy rendszert átalakítunk, úgy gondolom, ennek elengedhetetlen és szerves része az, hogyha az ő helyzetüket is rendezzük. Ez ebben a törvényben benne van, ez feladat számunkra, tehát nem optimizmus kérdése. Úgy gondolom, ebben a ciklusban rendezni kell, és akkor teljesen másképp állnak ezekhez a feladatokhoz. Máriusznak mondom – már mosolyognak arra, hogy egymásra reagálunk –, teljesen más az a választókörzet vagy azokkal a pedagógusokkal találkozni, ahol megfelelő és korrekt információk birtokában vannak a pedagógusok. Ott értelmesen lehet vitákat lefolytatni velük, és akkor én most azt mondom, hogy vannak olyan közösségek, ahol támogatják ezeket a változásokat, és látják ennek a szükségét, tehát az az általánosítás sem állja meg a helyét. Nálunk, Szolnok megyében még pedagógusokat kellett elutasítani hely hiányában, hogy ott

10 legyenek, és három órán keresztül úgy vettek részt, hogy több mint száz kérdésre választ kaptak, és semmiféle negatív visszhang – sem a fórumon, sem utána – nem keletkezett. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Ferenczi Gábor, parancsolj! FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Révész Máriusszal egyet kell értenem, nekem is ilyen tapasztalataim vannak a pedagógusokkal beszélgetve, hogy ezt a 32 tanórát, a heti munkavégzést szerintem nem fogják tudni a torkukon gond nélkül lenyomni. Érdemes lenne talán a fokozatosság elvét érvényesíteni a béreknél, mert van egy olyan aggályom, hogy ez az életpályamodell egyrészt már nagyon késő, a következő adóévre várták már a pedagógusok a bevezetését. (Hoppál Péter: Tavaly.) Igen, tavalyra. (Hoppál Péter: Sőt, tíz évvel ezelőtt.) Kicsit bajban vagyok a dátumokkal így kialvatlanul, köszönöm a segítséget. Szóval, véleményem szerint a fokozatosság elvét lenne érdemes érvényesíteni. A másik dolog, hogy lehetne némiképp gesztusokat is gyakorolni a pedagógusok felé, ilyen apró kis dolgokkal. Ugye, volt módosító javaslatunk a szakkönyvvásárlási támogatás visszaadására, amit a mi bizottságunk vett el éppen tavaly, ami – kiszámoltuk – egy 800 millió forintos tételt jelentett volna 150 ezer pedagógus esetén, vagy véleményem szerint akár a szakképzési törvény kapcsán benyújtott módosítómat is lehetett volna, hogy illetékmentes legyen az erkölcsi bizonyítvány. Tehát azt gondolom, ilyen apróbb, közérzetjavító intézkedésekkel is lehetne gesztust gyakorolni feléjük, hogy egyáltalán valami reményt kapjanak, mert az elmúlt években folyamatosan csak hitegetést kaptak a kormányzattól. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. A javaslat, ami előttünk van, pusztán arról szól, hogy egy külön törvényben szabályozzuk, és ne itt. Tehát nem tudjuk most és nem is dolgunk megvitatni a pedagógusok minden problémáját. (Dr. Pósán László: Ez általános vita.) Kucsák László, majd Osztolykán Ágnes következik. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen az irántam való jóságát elnök úrnak, hogy akkor már erre fókuszálva azért egy gondolatot megoszthatok. Valóban talán kicsit több időt töltöttünk el ezzel a kérdéssel, mint fogunk majd a néhány száz más javaslattal. Arra szeretném ráirányítani minden tisztelt jelenlévő figyelmét, hogy mindannyian járunk-kelünk a pedagóguskörökben, az iskolák világában, és nyilván tapasztaljuk, hogy a bérezési és egyéb viszonyok körülbelül mit mutatnak egy éve, két éve és sok éve. Itt most abban a kérdésben kell döntenünk, és ki-ki ezt meg fogja tenni a saját legjobb belátása szerint, hogy ha most előttünk van egy törvénytervezet, amely törvénytervezetnek valóban egy sarkalatos kérdésköre a pedagógus-életpálya, és ezzel összekötve természetesen a pedagógusmunkaidő kérdésköre, akkor ettől most álljunk-e el, hogy majd ez másik jogszabályban öltsön ez testet, ismerve az egyéb gazdasági viszonyokat is. Vagy, ha már itt van előttünk egy tervezet, abban megfogalmazott elképzelésekkel – akár még csiszolandó részletkérdésekkel is –, akkor ezen törvénytervezet keretein belül taglaljuk, tárgyaljuk, hogy támogassuk-e ennek a kérdésnek a kezelését, ami valóban nagyon fontos kérdés, tudjuk nagyon jól, hogy a pedagógusok milyen körülmények között vannak. Azt javasolnám, hogy ha már ez a munka elindult, akkor haladjunk tovább ezen az úton, és annak érdekében tegyünk meg mindent, hogy ez egy olyan szabályozássá tudjon válni, ami minden szereplő számára előremutató lesz az oktatás-nevelés ügyében. Köszönöm.

11 ELNÖK: Köszönöm szépen. Osztolykán Ágnes! OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tényleg nagyon rövid leszek, hogy ne az legyen, hogy én itt szétbeszélem a bizottsági ülést. Csak egy kérdést szeretnék feltenni. Ha jól emlékszem, akkor tegnap államtitkár asszony azt mondta, hogy nem támogatja a kormány ezt az előterjesztést. Ugye, itt arra vonatkozik a dolog, hogy rendelkezzen-e egy külön törvény? Egy kicsit egyetértek azzal, hogy a pedagógusoknak fontos, hogy ez benne legyen a törvényben. Nekem csak egyetlen nagyon egyszerű kérdésem van: hogyha benne lesz a törvényben ez az egész pedagóguséletpályamodell, garantálja-e a törvény azt, hogy ez meg fog valósulni. ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár asszony, Rózsa, parancsolj! DR. HOFFMANN RÓZSA államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ugyan a 35. számú ajánlás csak a minősítési eljárásra vonatkozik, én mégis örülök neki, hogy ennyi hozzászólás volt, mert ezzel ki-ki elmondhatta a pedagógus-életpálya egyéb mozzanataival kapcsolatos véleményét is. (Révész Máriusz: Egyben szavazunk az összesről.) Jó, akkor a későbbiekben nem kell ezt már megismételni. Miután nagyon sok érv és kérdés hangzott el, engedjétek meg, hogy távirati stílusban azért megpróbáljak mindenre reagálni. Talán nem is tudok követni logikai sorrendet, mert a jegyzeteim eléggé szétszórtak. Hiller képviselő úr azt mondta, hogy válasszuk szét a szakmai és a financiális oldalt, de az ő saját megszólalásában is fellelhetők voltak azok a gondolatok, amelyek arra mutattak, hogy lehetetlen a kettőt szétválasztani, ugyanis a szakmai oldal igényli a financiális oldalt, a financiális oldalhoz pedig hozzá van rendelve a szakmai oldal. Az, hogy vegyük ki a törvényből, az meglátásunk szerint egyszerűen lehetetlen, mert az egész törvény erre épül. Úgy indult, hogy külön törvény lesz, különböző kormányzati szereplők javaslatára emeltük be a közoktatási törvénybe, mi is elfogadtuk. Jobbnak láttuk, mi úgy látjuk, hogy erősíti az életpálya pozícióját, ha a köznevelési törvénynek a gerince, és szinte majdnem minden paragrafusában visszatér, tehát számunkra ez nem alternatíva. Osztolykán képviselő asszonynak mondom, hogy nem pontosan értettem a kérdését, de a kormány az eredeti előterjesztést támogatja, tehát a módosító indítványokra nemet mond. Ha így értette a kérdését, akkor ezt meg tudom erősíteni. Tehát visszatérő kérdés, most már hetek óta a parlamentben is, hogy lesz-e pénz, és hogy mi a garancia. Kedves Képviselőtársaim! Hadd mondjam el, hogy a Magyar Országgyűlés 1806-ban alkotta meg emlékeim szerint a második Ratio Educationis-t, és benne először szabályozta a tankötelezettséget. Ezzel együtt is a tankötelezettség több mint száz év múlva teljesült. Ez egy nagyon távoli példa, de jó arra, hogy perspektívát kell mutatni, előre kell nézni, és egy kormányzatnak és egy parlamentnek nem árt, ha van annyi optimizmusa, hogy bízik abban, hogy meg tudja valósítani. A kormányülésen, amelyen ott voltam, elhangzottak olyan lehetőségek, nem is egy, a gazdaságért felelős miniszter úr szájából, amelyek felvillantották azokat a pénzügyi konstrukciókat, amelyek lehetővé teszik a pedagógus életpálya bevezetését, annak tudatában, hogy kumulatív hatásában a pedagógus életpálya több százmilliárd forint bevonását igényli néhány év alatt. Itt valóban nem érdemes 10 vagy 20 milliárd számítási különbségeken vitatkozni, hiszen ezek a számítások amúgy is nagyon különbözőek. Ha most nem adjuk meg ezt a perspektívát a pedagógusoknak, meglátásunk szerint annak sokkal több a negatív hatása. Egyébként biztos valóban csak a halál, ahogy mondják, én őszintén bízom abban, ismerve és hallván a kormányülésen elhangzottakat, hogy lesz elég erő ebben a kormányban, hogy

12 előteremtse azt a pénzt, aminek a tízszerese, a többszöröse ment el az elmúlt években bank-, MÁV és egyéb konszolidációra. A kormány teljesen tudatában van annak, hogy azt az újjáépítést, megújulást, amelyre felesküdött, csak az oktatásügyön keresztül tudja megtenni, és erre nincs esély, ha a pedagógusokat nem nyerjük meg. A kezdő pedagógusok nagyobb bére, ennek is kumulatív hatása van, mert ha nem tennénk, akkor egy idő után azt érnénk el, hogy a kezdő pedagógus egy pár év múlva ugyanannyit keres, mint a több éve a pályán lévő pedagógus, ami ellen óriási felháborodás volt, holott nem volt benne a koncepciónkban, csak tévesen ezt olvasták el. Hogy hogyan fogadják? 15 vagy 16 nagy fórumon vagyunk túl. Ahol Révész Máriusz képviselő úr volt a házigazda, a X. kerületben, ott valóban aggályoskodva, megkockáztatom, hogy néhányan ellenségesen fogadták a koncepciót. A másik 14 helyen viszont nem ez történt. Mi több, nagyon sok fórumról úgy jöttünk el, és erről írásos visszajelzéseink is vannak, az itt lévő képviselő urak között is vannak, akik ezt tanúsíthatják, hogy a pedagógusok egyáltalán nem ellenzik. Ha valami ellen egy kicsit még mindig berzenkednek, az a munkaidő-beszámítás, de nem a minősítés rendszere, nem az előrehaladás rendszere, és nem a különböző grádusok rendszere. Most már nem tudom, hogy ki tette szóvá, talán Dúró Dóra képviselő asszony, most is van gyakornok. Ez nem azt jelenti, hogy ő nem pedagógus, ő attól pedagógus. Ez egy besorolás, és nem az elnevezése. Most is ismer a pedagógia világa gyakornoki elnevezést, tehát nem ez szerepel az ő dokumentumaiban, hogy ő gyakornok, hanem a besorolásának adja meg ez a lehetőségét. Végül, amit a másik jobbikos képviselő úr mondott, hogy egyéb módon próbáljuk érdekeltté tenni, képviselő úr, ön is tudja, hogy ez alamizsna. Most az, hogy néhány ezer forintért szakkönyvet vásárolhassanak ismét, vagy adott esetben múzeumi belépőt kapjanak ingyen, vagy munkaruha-kiegészítést, amelyek korábban benne voltak a törvényben és a gyakorlatban, aztán szép lassan kikoptak, nem az a probléma. Az a probléma, hogy nem tud vacsorát adni a gyerekének 70 ezer forint nettó fizetésből, és ez egy akkora súlyos kérdés, amit nekünk, akik elementáris felelősséggel bírunk az oktatásügy jövőjéért, nekünk azt kellene az én meglátásom szerint állandóan mondani, hogy erre van szükség, végre emeljük fel a pedagógusokat. És miután a kormányban megvan a szándék, miniszterelnök úrnak a szavai nem pusztába kiáltott szavak, hogy szíve szerint százmilliárdokat adva, csak ismervén a gazdasági realitásokat, hiába akarta Hiller képviselő úr kihúzni belőle, hogy ő ígéretet tesz, amit ha nem tud esetleg olyan értelemben teljesíteni, mert összeomlik az eurózóna és Európa, akkor szépen az orra alá dörgölhetett volna, miniszterelnök úr annál sokkal tapasztaltabb, mintsem hogy ebbe a csapdába belesétált volna, de ez az ő kijelentése, amit ott, a plenáris ülésen tett, ez egy nagyon erős, majdnem ígérvénynek számított kijelentés. Ezért tisztelettel arra kérem, hogy ne ezen aggodalmaskodjunk, hogy honnan és hogyan lesz rá pénz, hanem azt lássuk be, és ezt senki nem vitatta, hogy szükség van rá, és támogassuk. Egyébként a holnapi nap este valahány órakor, ki tudja, hogy hánykor, megkezdődik a parlamentben a részletes vita. Gondolom, mindannyian ismét el fogják mondani ugyanezeket az érveket, tőlem sem fognak már sok újat hallani, hiszen már annyiszor elmondtam, és megpróbáljuk majd még egymást győzködni, beszállnak a vitába más képviselők is, akik más szempontból látják az oktatást. Tisztelettel kérem, hogy foglaljanak állást, hogy mehessen tovább ez a kérdés, és kérem, hogy támogassák a pedagógus életpálya egészét az elhangzottak alapján. ELNÖK: Köszönöm. A 35. pontról döntünk, összefüggéseiben, tehát a 328., 334., a felsoroltak alapján egészen az 557-esig. Nem fogunk ezekről külön dönteni, tehát egyszerre a csomagról döntünk. Ezeket már később nem vesszük elő. Remélem, hogy jól csoportosítottuk

13 őket, tehát ez mind a Révész-Pánczél-Pósán triász pontjai. Hiszen a pedagógus életpálya részletkérdései később majd még előjönnek. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja Révész Máriusz és társai módosító javaslatát. Kérem, az most szavazzon! (Szavazás.) 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Ki tartózkodott? (Nincs jelzés.) a bizottság nem támogatta, de az egyharmadot megkapta. Megyünk tovább. A 36-os javaslat a minősítési eljárással kapcsolatos javaslat, ha úgy tetszik, alternatívája az előzőnek. Hadd szóljak mellette egy pár szót, mert talán ez fontos. Azt gondolom, hogy egy ideális pedagóguséletpálya-rendszerben a minősítésnek több funkciója lehet, ez az, amit majd önálló kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben részletesen szabályozni kell. Az egyik, amelyik a fizetési fokozatokhoz köti a pedagógusminősítést. Ez benne van az eredeti javaslatban is. De van egy másik funkciója is a tapasztalatunk szerint, ez pedig az, hogy olyan tevékenységeket ír elő az életpályarendszer, ami minősítéshez kötött: vizsgáztató tanár, mentortanár, osztályfőnök. Az általam elképzeltekben, és nyilván ezt majd a rendeletek szakmai vitájában tudjuk kibontani, egy ilyen összetett, komplex minősítési eljárás szerepel, amelyik nemcsak fokozat, hanem tevékenység alapjául is szolgáló minősítésre céloz. Ezt teszi lehetővé a benyújtott javaslat. Kérdezem az előterjesztőt, hogy támogatja-e a 36-ost. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Mert éppen ez a szándékunk, amit elnök úr itt kifejtett, ezt jelenti az, hogy a teljesítményét értékelő eljárás. Tehát pontosan az a szándékunk, és a korábbi koncepcióból részletesebben kiolvasható volt, hogy mi a szándékunk ezzel, ez a törvényalkotási előírás miatt kimaradt belőle, de épen ezt szeretnénk, hogy egyrészt a közoktatásban betöltött funkcióknak előfeltétele legyen, másrészt pedig, hogy valóban minősítse a pedagógust, és ezzel egy időben jön a magasabb fizetési fokozatba lépés, ami más helyen viszont szerepel. ELNÖK: Kíván-e másvalaki hozzászólni? Révész Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Szerintem az elég szerencsétlen, ha úgy érezzük, hogy most ilyen presztízskérdést folytatunk abból, hogy mit fogadunk el és mit nem. Amit államtitkár asszony elmondott, azt szerintem ez a javaslat pontosabban írja le, mint az eredeti, mert például ebben a javaslatban az benne van, hogy „illetve egyes feladatok ellátásának feltétele is lehet.” Államtitkár asszony azt mondta, hogy ezzel egyetért, de az az igazság, hogy ez az eredetiben, amit módosítunk, nincsen benne. Tehát azt javaslom, ha államtitkár asszonynak az a szándéka, amilyen irányba a módosító elmozdul, akkor túl sokat nem érdemes vitatkozni, mert szerintem ez pontosabban írja le azt, amit államtitkár asszony elmondott. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Amennyiben a „rendszeres” szó kimarad belőle, akkor támogatni tudjuk, de a minősítési eljárás azért nem egy egyszerű dolog, és pénzbe is kerül. Tehát a mi eredeti elgondolásunkban kettő kötelező minősítés és egy harmadik szerepel, és ezzel párhuzamosan szerepel az a fajta külső szakmai ellenőrzés, ami viszont rendszeres. Ebből a módosításból úgy látjuk, hogy keveredett a kettő, és nem szeretnénk összekeverni. Tehát ezt a javaslatot akkor tudjuk támogatni, ha a „rendszeres” kimarad belőle, mert akkor összekeveri a kétféle tevékenységet. ELNÖK: Nincs keveredés, itt egy más koncepció szerepel. Mi nem tennénk lehetővé olyan esetet, ahol egy egyszeri minősítés után akár egy évtizedig vagy másfél évtizedig valaki ne vegyen részt minősítésben kötelezően. Ez a későbbi javaslatokból kiderül, hogy bizonyos

14 időközönként ennek meg kell lennie, de egyébként konkrétan ez a javaslat ezt még nem tartalmazza. Azt gondolom, hogy ebbe a javaslatba, a 36-osba az is belefér, amit a ti koncepciótok tartalmaz, mármint hogy 2+1, hiszen az is több alkalom, ha úgy tetszik, rendszeres. Itt nem fixálja pontosan, hogy ez milyen sűrűséggel történik. De természetesen ez még csiszolható akár egy későbbi csatlakozóban. Más hozzászólást nem látok, úgy látom, hogy szavazhatunk. Javaslom, hogy döntsünk. A 36. pontról van szó. Ki az, aki támogatja a 36. pontot? Kérem, most szavazzon! (Szavazás.) Ki van ellene? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) 6 tartózkodás. Köszönöm. A bizottság többsége támogatta. A 37-es, Bánki Erik, Szalay Ferenc. Úgy döntöttünk, hogy egyszerre az egész csomagot leszavaztuk? (Többen: Igen.) Jó. A 38-as: Pánczél Károly, Révész Máriusz. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Igen. ELNÖK: Támogatja. Van-e hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nincsen. Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a 38-ast? (Szavazás.) Ki az, aki ellene van? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 3 tartózkodás. A javaslatot a bizottság támogatta. A 39-es Baracskai József és képviselőtársainak javaslata. Az előterjesztő támogatja-e? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni a javaslattevő nevében vagy a gondolat mellett? (Nincs jelzés.) Nem látok jelzést. Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 2 igen. Ki az, aki ellene van? (Szavazás.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 6 tartózkodás. Nem kapta meg az egyharmadot. A 40-es Cseresnyés Péter és képviselőtársainak javaslata, amelyik a tanítási év definícióját itt elhagyni javasolja. Nyilván ez összefügg más módosító javaslattal, hogy máshol viszont behozza. Az előterjesztő álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Most egy kicsit hosszabban fejteném ki az álláspontunkat. Nincs ellenünkre az, hogy a tanév hosszát az általános iskolában meghosszabbítsuk. A mi eredeti javaslatunk erről szól, hogy behatárolt a június 16. és augusztus 31. közötti terminusra, tehát nincs ellenünkre, hangsúlyozom: az általános iskolában. Ezt a kormányzat is támogatja. De ez a forma nem a legszerencsésebb, hogy akkor hagyjuk el. Ezért az lenne a javaslatunk, hogy egy kapcsolódó módosítóval, megbeszélés után az előterjesztők pontosítsák ezt a szándékot, hogy ha lehet. ELNÖK: Hadd érveljek a javaslat mellett, mert később kiderül, hogy nem pusztán elhagyjuk, hanem pótoljuk más módon. Ez a szabályozás, ami itt szerepel… DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Az értelmező rendelkezéseknél. ELNÖK: … szándéka volt a nyilatkozatok szerint, talán a tavalyi tanév kezdetekor hallottam egy nyilatkozatot, hogy mindig hétfőn kezdődjön a tanév és így fejeződjön be. Tudjuk, hogy nem sikerült, és ha más nem, ez is egy jó figyelmeztető jel arra, hogy ez egy túl merev szabályozás, ami itt leíratott. Azt gondoljuk egyébként, hogy a törvényben rugalmasabban kell szabályozni, és egyébként rendeleti szinten, ahogyan eddig is, a tanév rendjét időről időre miniszteri rendelet szabályozta. Ráadásul a tanévet tagoló szünetek

15 számát és idejét is behozzuk ebbe a képbe, tehát mindenképpen egy kevésbé definitív megoldást javaslunk itt. Máshol egyébként célunk, hogy inkább pontosabban szabályozzunk a törvényben, itt éppen azt javaslom, hogy ne kössük meg magunkat, egy rugalmasabb szabály legyen, a későbbiekben erre teszünk javaslatot. Kíván-e még valaki érvelni, hozzászólni? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Emlékszem arra a módosítóra, és támogatni fogjuk, amelyben a tanév közti szüneteket javasolja valamelyik módosító szabályozni. Csak azt kérem megfontolni, hogy az értelmező rendelkezéseknek a 28. pontja és a tanítási év hagyományosan egy olyan fogalom, amit azért a törvény definiálni szokott. Ha úgy gondolja a bizottság, hogy ettől el lehet tekinteni, ám legyen, de szerintem van annyi közös bölcsesség, hogy ezt tudjuk úgy szabályozni, hogy mégis megnyugtató legyen. Ugyanis a tanév nagyon sok olyan egyéb jelenséghez is kötött, segélyekhez, családi pótlékhoz, nem tudom, mihez, hogy nem baj, ha a köznevelési törvény értelmezi, hogy mit ért tanítási év alatt. Tehát én csak ezt kérném megfontolni. Azért mondtam, hogy ami a belső tartalmára vonatkozik, ott nyitottak vagyunk. ELNÖK: Köszönöm. Emlékeim szerint nem esik ki a törvényből a definíció, tehát van erre egy meghatározás, csak a későbbiekben. De lehet még ezen csiszolni a későbbiekben. Most erről a javaslatról, hogy ez a kötött forma így kerüljön ki, erről döntünk. Ki az, aki ezt támogatja? Kérem, most szavazzunk! (Szavazás.) Aki nem ért egyet? (Szavazás.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) 4 tartózkodás. A bizottság támogatta. Kara Ákos javaslata következik. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Igen. ELNÖK: Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a 41-est? (Szavazás.) Ki az, aki ellene van? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Nincs jelzés.) Egyhangúlag támogattuk. A 42-es Pánczél Károly és képviselőtársainak javaslata, a gyermek és a tanuló definícióját adja, illetve az érdemi válasz definícióját adja. Az előterjesztő álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem támogatjuk, túl részletezőnek tartjuk, például azt, hogy a gyermeket definiáljuk, és nincs is teljes mértékben összhangban más jogszabályokkal. ELNÖK: Mi azt gondoljuk, a módosításhoz benyújtott indoklásból puskázom, hogy a törvényjavaslat meghatározza természetesen a gyermek- és tanulói jogokat, de érdemes definiálni ezeknek a jogoknak az alapját, hasonló logika mentén, mint mondjuk amit a tanévvel kapcsolatban hallottunk. Már csak azért is, mert a törvény egyébként a gyermek, illetve a tanuló kifejezéseket helyesen – vagy nem helytelenül, talán ez a jobb szó – szinonimaként használja, de itt épp a különböző jogok tekintetében rendelkezni kell ennek a pontos definíciójáról. Végül a valós válaszhoz való jog tartalmát érdemes kifejteni, mert ez szintén meghatározatlan. Mivel itt alapvető jogokról van szó, ami a tanulót vagy a gyermeket illeti meg, ezeket törvényben és nem rendeleti szinten látjuk jónak szabályozni, mert alapvető jogosultságok megállapításának az alapjául szolgálnak. Kucsák László kért szót.

16 KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy ha mégis beilleszthetőnek tűnne, én, mint az egyik aláírója ennek a javaslatnak, ezt kezdeményezném, akkor természetesen egy kicsit kritikát is gyakorolva, a közoktatási intézménynél nyilván az új fogalmi terminológiának megfelelően a kapcsolódóan köznevelési intézményeket kellene megneveznünk. Ezzel szerintem beilleszthető lenne ebbe a szövegkörnyezetbe is, és az elnök úr által említett miatt én is megfontolásra javasolnám, hogy emeljük be ezeket a fogalmakat. Köszönöm. ELNÖK: Akkor itt kell egy csatlakozó, ha jól értem, egy csiszolás. Van-e más hozzászóló? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a 42-est? Kérem, most szavazzon! (Szavazás.) Van-e valaki ellene? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Szavazás.) 6 tartózkodás. Akkor Kucsák László csinál ide egy kapcsolódót a definícióra, közoktatási helyett köznevelésire. Dúró Dóra, 43-as. Parancsolj! DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Az értelmező rendelkezések kiegészítését javasoljuk, mivel a törvény nem egységes abban a tekintetben, hogy néhány helyen csak a szülőt említi, néhány helyen pedig szülőt vagy gondviselőt említ, ezért gondoljuk azt, hogy az értelmező rendelkezésekhez ez a pontosítás szükséges. Köszönöm. ELNÖK: Előterjesztő álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Most egy kicsit meglepődtünk, mert a gondviselőt, ha bennhagytuk valahol, az nem egy jogi kategória, hanem a törvényes képviselő. Tehát mi emiatt nem akarjuk ezt támogatni, mert a gondviselő, mint mondom, nem jogi kategória, de akkor át kell néznünk, hogy esetleg elkövettük-e azt a hibát, hogy mi is szerepeltetjük. Tehát a szülő és a törvényes képviselő, javítanánk akkor a törvényben törvényes képviselőre, ez a bevett jogi kategória, ha ez így elfogadható. Tehát nem a „gondviselő”, ez a kifejezés az, ami nem szerepelhet más jogszabályokban. Elvben egyébként igen, tehát jogos a felvetés, csak terminológiai zavar van itt is, akkor ez a mi dolgunk lesz. ELNÖK: Köszönöm szépen. Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ügyrendi javaslatom lenne. Az előző kapcsolódóhoz ezt egy következő pontban oda lehetne írni, alá is lehet írni, mert a 33., 34., 35., és akkor erre a 36-os pontra is egy összevont kapcsolódót csináljunk. ELNÖK: A probléma az, hogy az előterjesztő arra törekszik, vagy a törvényalkotói szándék az, hogy a gondviselő kifejezést ne használja a norma, mert ehelyett a törvényes képviselő a szöveg. Dóráék javaslata inkább ilyen vészcsengőként szólalt meg, hogy jesszusom, bent hagytuk valahol a „gondviselő” kifejezést. Tehát ezért nem kívánja támogatni az előterjesztő, és én sem javaslom egyébként, mert ez egy köznyelvben megengedhető, normaszövegben nem helyeselhető kifejezés. Pósán László! DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánat, nekem csak egyetlenegy kérdésem van, a tudatlanságomból fakad. Mi történik olyan esetben, ha van törvényes képviselő szülő és

17 mondjuk börtönben van, de a nagyszülő neveli a gyereket, akkor az minek minősül, gondviselőnek vagy az a törvényes képviselő? De van szülő. ELNÖK: Ha a gyámhatósági eljárásból iskolázunk, itt a polgármesterek szerintem ebben jók, akkor a nagyszülő a törvényes képviselő, mivel a szülőnél fel vannak függesztve a jogok a börtön miatt alapvetően. Nem a szülői jog, hanem a törvényes képviselői jog. Szavazzunk akkor Dúró Dóra javaslatáról, ha nem akarjátok folytatni az érvelést. Úgy látom, dönthetünk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 3 nem. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Többség. Nem kapta meg az egyharmadot. A 44-es Baracskai József, Ficsor Ádám javaslata. Az előterjesztő álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? Parancsolj! DR. KOLBER ISTVÁN (független): Ez egy kiegészítő jellegű szabályozás, hasonlóan egyébként az előtte tárgyalt pontokhoz. Tehát a 4. § kiegészítése. Fontosnak tartanánk, hogy a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek definíciója pontosan megjelenjen a törvényben. A kérdésem az lenne, hogy ennek a tartalmi elemeivel van-e baj, vagy más egyéb kodifikációs probléma merült fel ezzel kapcsolatban? Javítható-e? ELNÖK: Ha jól emlékszem, az volt az érv, hogy a családjogi törvényben benn van. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Azt akartam mondani, hogy nem volt itt tegnap Kolber képviselő úr, amikor lényegében ezt elfogadta így a bizottság, hogy ez a gyermekvédelmi törvényben egységesen kerül majd szabályozásra. ELNÖK: Ott máshová tettük be, de ugyanez volt a probléma, hogy definiáljuk a hátrányos helyzetet. Kíván-e valaki még hozzászólni, vitázni? (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4 igen. Ki az, aki ellene van? (Szavazás.) Ki tartózkodik? (Nincs jelzés.) Nem kapta meg az egyharmados támogatottságot sem. A 45-ös javaslat Sági István, Pichler Imre és képviselőtársainak javaslata. Az előterjesztő álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem támogatjuk több ok miatt is. Például visszahozza a nem szakrendszerű oktatás fogalmát, megváltoztatja a közoktatás szakaszolását, amelyet visszaállítottunk egy normális, rugalmasabb mederbe, úgyhogy nem tudjuk támogatni. ELNÖK: Pánczél Károly! PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Államtitkár asszonynak arra az érvére szeretném felhívni a figyelmet, hogy visszahozza ez a módosító a nem szakrendszerű oktatást. Igen, nem olyan régen módosítottuk az akkori közoktatási törvényt, de ott úgy módosítottuk, hogy ahol a nem szakrendszerű oktatás bevált, annak a lehetőségét meghagytuk. A kötelezőségét töröltük el, a ma érvényben lévő közoktatási törvényben lehet ezt is választani, vagy lehet nem szakrendszerű oktatást is. Tehát a lehetősége megvan mindennek, a kötelezőségét töröltük el. Tehát nem visszahoztuk, hanem ez ma is egy, az

18 életben működő dolog, hogy ahol bevált, ott ezt folytatják tovább az intézmények. Egyébként a legtöbb intézmény pedig visszatért a szakrendszerű oktatáshoz az ötödik, hatodik osztályban. Köszönöm. ELNÖK: Illetve nem kényszerítettük őket arra, amire korábban még Magyar Bálinték, hogy mindenképpen a nem tudom, hány százalékot be kell tölteni. Államtitkár asszony! DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem erről volt szó, képviselő úr, hanem azért nem töröltük, mert azt mondtuk, hogy a tantárgyfelosztás elkészült, és folytathassák. Egyébként ez egy pedagógiai nonszensz. Ilyen nincs, hogy nem szakrendszerű oktatás. Az egész új nemzeti alaptanterv arra fog felépülni és az egész pedagógiai gyakorlat, hogy ismeretszerzés és kompetenciafejlesztés együtt legyen bent a pedagógiai folyamatban, úgy, ahogy ennek lennie kell. A nem szakrendszerű oktatás nem felel meg sem a pedagógusképzésnek, sem semminek, ez egy elhibázott, szakmailag olyan lépés volt, amihez én, mint a pedagógia tudományának valamelyest ismerője, semmiképpen nem tudom a nevemet adni. Ha a bizottság vagy a parlament megszavazza, az természetesen más kérdés, csak kérem, hogy azt gondoljátok végig, hogy hogyan értelmezhető ez a folyamat. Egyébként akármilyen fórumon erről szó volt, a pedagógusok tökéletesen értették, és egyetértéssel fogadták. Ez nem jelenti azt, hogy nem tarthatnak olyan órát, amikor csak képességet fejlesztenek, de ilyen, hogy nem szakrendszerű oktatás, egyetlenegy kerettantervben nem lesz. Ezért fölösleges meghosszabbítani egy pedagógiailag elhibázott fogalomnak a túlélését a törvényben. Szerintem magunkról állítunk ki szakmailag helytelen bizonyítványt. ELNÖK: Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Én hozzászólnék. Nyilván másmás okok miatt támogattuk tavaly egyhangúlag azt a javaslatot, ami itt szerepel egyébként. Bizonyára volt, aki csak azért támogatta, merthogy már elkészültek a tantárgyfelosztások, mások azért, mert egyetértenek azzal, hogy engedjük meg az iskoláknak, hogy választhassák a nem szakrendszerű oktatási formát, de ezt ne írjuk elő számukra kötelezően, és ne is tiltsuk meg nekik. Tehát sem a ló egyik, sem a ló másik oldalát nem javasoltuk egy évvel ezelőtt, és így alakult ki az a változat, ami most itt előttünk van. Az, hogy ez mennyiben pedagógiai nonszensz és mennyiben nem, a valóságban létezik, nemcsak Magyarországon, de Európa számos országában. Éppen két hete járt a bizottság vezetése Finnországban, a hatosztályos finn általános iskolában ez egy meghatározó forma. Megjegyzem: Finnország az elmúlt 15 évben a PISA-mérések szerint mind az olvasás, szövegértés, mind a természettudományos oktatás, mind a matematikai képességek tekintetében hol az első, hol pedig a második helyen áll a világban. Tehát hatékony is, úgy tűnik. Én természetesen nem vagyok a pedagógiai tudományok doktora, de a valóságban látom, hogy valami van, és ezt nem szeretném betiltani. Ennyit fűztem volna hozzá érvként. Ki az, aki még hozzá kíván szólni? Államtitkár asszony! DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Az alsó és a felső tagozat eltörlését sem tudjuk támogatni, amely szintén egy bevett fogalom, és a szakaszolásban régóta így van. Erre épül a törvénynek más passzusa is, ahol az alsó tagozat működését határozza meg. Egyébként az, hogy az alsó tagozaton másképp tanítanak, azt mi is tudjuk, de attól, hogy ez beemelné ide a nem szakrendszerű fogalmat, attól még a Finnországból és máshonnan ismert kompetenciafejlesztés az alsó tagozaton természetesen ott van, amit én is támogatok, viszont ötödikben, hatodikban már nem.

19 ELNÖK: Mint az egyik javaslattevő, szándékainkat hadd értelmezzük mi magunk. Nem törli el az alsó és a felső tagozatot, hanem egy differenciáltabb kategóriarendszert alkalmaz, azon belül pedagógiai szakaszokat ír le ez a javaslat, és természetesen az alsó tagozatban szervezhetők ezek a 2-2 éves pedagógiai szakaszok. Úgy látom, hogy szavazhatunk, a 45-ösről kell döntenünk, Pánczél Károly javaslatáról. Ki az, aki támogatja a javaslatot? Kérem, most szavazzon! (Szavazás.) 10 igen. Köszönöm. Ki az, aki ellene van? (Szavazás.) 2 nem. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 7 tartózkodás. A bizottság támogatja. A következő javaslat Kara Ákos javaslat. Az előterjesztő álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem támogatjuk. ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki érvelni Kara Ákos javaslata mellett? KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Jóllehet nem kért fel rá, tehát egy kicsit ilyen improvizáció. Talán arra gondolhatott a módosító indítvány beadója, hogy most itt a szakképzési törvény vitája kapcsán, a vita során is többször elhangzott, hogy a hároméves vagy négyéves képzés ügyével mi lesz, előrehozott szakképzés és így tovább. Az erre adott válaszokból az körvonalazódik, jóllehet még nem elfogadott törvénnyel van dolgunk, hogy az Országos Képzési Jegyzék, tehát az OKJ alapján derül ki majd egyértelműen, hogy mely szakmánál, szakmacsoportnál milyen időintervallumú képzésről lenne szó. Én ezt csak gyanítom, hogy talán ez lehet a kiindulópontja a javaslattevőnek. Köszönöm. ELNÖK: Tehát hogy megfontolandó ez a beépítés. Miért nem támogatjátok? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Ezeket a szakképzésre vonatkozó passzusokat mondatról mondatra egyeztettük az elmúlt év során, és az utolsó szakaszban is a Nemzetgazdasági Minisztérium szakembereivel. Ezért. ELNÖK: Azt gondolom, hogy hol fejeződik be a képzés? Itt egy konkrét számot leír, hogy 11. évfolyam. Ehhez képest Kara Ákos javaslata nem számhoz köti, hanem azt mondja, hogy a képzési jegyzék szerinti utolsó szakképzési évfolyam végén, ami adott esetben nem biztos, hogy a 11. Különösen akkor nem, ha nem hároméves szakiskolában, hanem négyéves szakiskolában folyik a képzés. Ez itt egy régi dilemma vagy pont. Mi arra teszünk javaslatot más pontokon, hogy ne tiltsuk be a négyéves szakiskolai formát, hiszen ez ma egyébként a gyerekek közel 70 százalékának sikeresen nyújt végzettséget. Nem látjuk ennek az értelmét. Éppen ezért szerintem ez egy megfontolandó javaslat. Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Annyit, hogy azért nehéz itt pontosan dönteni, mert a szakképzési törvényhez is beadtunk egy javaslatot, amit a bizottság támogatott is, három vagy négy évfolyamra vonatkozik. Ha a szakképzési törvénynél egyébként a négy évfolyam, tehát a bizottságnak ez a módosító javaslata keresztülmegy, akkor biztos, hogy itt rosszul lesz definiálva. Viszont az is lehet, hogy nem megy keresztül, és akkor jó lesz, de az a helyzet, hogy ha így van megfogalmazva, ahogy Kara Ákos beterjesztette, akkor biztos, hogy jó lesz. Ezért javaslom, hogy Kara Ákos javaslatát fogadjuk el, mert ez ha kizárólag hároméves lesz, illetve ha megengedő lesz, ez akkor is menni fog.

20 ELNÖK: Köszönöm szépen. Döntsünk akkor erről a javaslatról, Kara Ákos 46-os javaslatáról. Ki az, aki támogatja a javaslatot? Kérem, most szavazzon! (Szavazás.) Ki van ellene? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás. A bizottság támogatta. A bizottság Koncz Ferenc javaslatával folytatja a munkát, mert egy perc múlva szavazni kell a plenáris ülésen, a költségvetés zárószavazása lesz. Most felfüggesztjük az ülést. (Szünet: 16.30 órától 17.08 óráig) ELNÖK: Folytatjuk a munkát. Koncz Ferenc javaslata a következő, a 47-es. Az előterjesztő álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Helyesírási okokból nem támogatjuk. ELNÖK: Ha jól látom, maga a javaslattevő is erre hivatkozik. (Demeter Zoltán: Kinek van igaza?) DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ha a 47-esről van szó, az óvodai nevelés országos alapprogramját kisbetűről nagybetűre változtatná. ELNÖK: Most a kicsiről nagyra. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A helyesírás szabályai szerint ezeket a címeket nem csupa nagybetűvel kell írni. ELNÖK: Szerintem is. Egyetértek Gloviczki Zoltánnal, mint egy hatályon kívüli magyartanár, hogy az elsőt naggyal, a többit kicsivel. Tehát döntsünk a 47-esről. Ki az, aki támogatja? (Nincs jelzés.) Senki. Nem kapta meg az egyharmadot. A 48-as következik. Az előterjesztő álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki a javaslattevők közül szólni? (Nincs jelzés.) Én kívánok szólni. Azt gondolom, hogy nem pusztán korlátozni kell a heti és napi terhelést, bár egyébként egyetértek vele, hogy alapvetően ez a cél, de vannak olyan esetek, amikor nem korlátról, hanem szabályozásról van szó. A másik pont pedig, hogy a kerettanterv előírásaira, vagy a kerettanterv megvalósításához szükséges különböző formákat is írjuk itt le, a szükséges iskolaszervezési gyakorlatokra is kitérjünk. Ki az, aki hozzá kíván még szólni? (Nincs jelzés.) Javaslom, hogy akkor szavazzunk. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Köszönöm. Ki van ellene? (Szavazás.) 2 nem. Ki tartózkodott? (Nincs jelzés.) A bizottság támogatta. A 49-es Koncz Ferenc újabb helyesírási javaslata. Előterjesztő? (Kucsák László: Ez ugyanaz!) Az előterjesztő nem támogatja, ha konzekvens. Ki az, aki kíván mellette érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazhatunk. Ki az, aki támogatja a 49-est? (Szavazás.) 1 igen. Nem kapta meg az egyharmadot.

21 Az 50-es Baracskai József, Ficsor Ádám javaslata. Előterjesztő? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni mellette? (Nincs jelzés.) Nem. Szavazhatunk. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 1 igen. Az egyharmadot sem kapta meg. Az 51-es, Pokorni Zoltán, Révész Máriusz javaslata. Előterjesztő? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem, ugyanaz mint az előző, a Baracskaiéké. ELNÖK: Így van, viszont itt mi érvelünk mellette, hogy a középfokú oktatásban a NAT nem mellőzhető, a tegnapi vitára utalnék vissza. Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Csak annyit, hogy beadtunk ilyen jellegű módosító javaslatokat százalékosan is meghatározva, úgyhogy itt ellentmondás támadna, és tegnap elfogadtuk egyébként, úgyhogy ellentmondás lenne a törvények között. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki szólni? (Nincs jelzés.) Szavazhatunk! Az 51-esről szavazunk. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Ki az, aki ellene van? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) 4 tartózkodás. A bizottság támogatja. Az 52-es Németh Zoltán, Kucsák László javaslata. Az előterjesztő? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem. ELNÖK: Ez alternatívája az előzőnek, többet hagy el, ha jól látom. Kíván-e valaki érvelni, vitázni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 3 igen. Az egyharmadot sem kapta meg. Michl József javaslata, már volt. Bánki Erik javaslata már volt. Az 56-os a következő, de ez is volt, összefüggésében ragaszkodunk a kisbetűs írásmódhoz. Az 57-es és az 58-as ugyanaz. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem. ELNÖK: Szavazzunk először az 57-esről. Ki az, aki szólni kíván? Parancsolj! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Az 57-es és az 58-as megint felhívom a figyelmet, hogy ugyanaz, úgyhogy szerintem egyben szavazzunk róla. ELNÖK: Jó, de azt is tehetjük, hogy az 57-est leszavazzuk, és az 58-asról szavazunk, ha a szívünknek az kedvesebb. Az 57-esről döntsünk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 1 igen. Nem kapott egyharmadot. Az 58-asról döntsünk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ki van ellene? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 4 tartózkodás. A bizottság támogatta. Az 59-es Pichler Imre javaslata. Az előterjesztő álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem támogatjuk, és kormányzati álláspontot közlünk.

22 ELNÖK: Köszönöm. Ki az, aki szólni kíván az 59-es mellett? (Nincs jelzés.) Én kívánok szólni. Azt gondolom, hogy az emelt szintű érettségi vizsga az, amelyik standardizálható, és nem az adott intézmény értékrendjét tükrözi, és természetesen jelen lehet a felkészítő pedagógus az érettségi vizsgán, de nem a döntést meghozó vizsgabizottság tagjaként, mert a standard vizsgának ez felel meg. Az, hogy miért kell egységes standardizált érettségi vizsga és miért inkább kiterjeszteni kell ezt a központilag szervezett érettségit, tehát most is jelen van a kétszintű, csak az emelt szint nem vált általánossá az ismert okok miatt, erről már elég sokat vitatkoztunk az elmúlt évben. Én továbbra is úgy gondolom, hogy ennek a bővítése és standardizálása, az egységes érettségi színvonalának a megteremtése a fontos. Kíván-e másvalaki szólni? Parancsolj! MICHL JÓZSEF (KDNP): Elnök úr! Nekem egy, tényleg nehogy szemtelenségnek vegyétek a kérdést, csak egy kérdésem lenne. Ha egy egyetemen vagy egy főiskolán a hallgató annál vizsgázhat, aki tanítja, akkor mitől más egy érettségi vizsga? Ugyanolyan standardnak elfogadjuk azt az érdemjegyet is, hiszen kreditként átviheti akár egy másik felsőoktatási intézménybe is. Úgy gondolom, hogy éppen az élete - általában ezt mondjuk - legnehezebb első ilyen vizsgaszituációja egy érettségi egy fiatalnak, pont ott nem lehet ott az ő tanára, abban a széles bizottságban, ahol tudjuk, hogy nem két ember érettségiztet, az, hogy milyen érdemjegyet kap, azt a többiek vastagon tudják befolyásolni, de hogy az a gyerek ne tudja normálisan elmondani, ahogy felkészült, és azt a biztonságot ne nyújtsa neki az a pedagógus, akinél ő négy éven keresztül felkészült, én ezt nem tartom helyesnek. ELNÖK: Köszönöm. Pósán László! DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Képviselő Úr! Megpróbálok arra a kérdésre válaszolni, hogy ha az egyetemi vizsgáknál, ha vizsgáztat, akkor mi a különbség az emelt szintű érettségivel kapcsolatban. Nos, az emelt szintű érettségi elvileg arról szólna az én értelmezésemben, hogy államilag finanszírozott képzési helyekre kik mennek be. Általában a jelentkezés nagyobb, mint ahányan be tudnak menni, ebből következően azt a fajta objektivitást érdemes fenntartani, hogy ezt most emelt szintű érettségivel, vagy felvételivel vagy nem tudom, mivel csináljuk meg, az most ebből a szempontból tartalmilag mindegy. Addig, amíg az egyetemi vizsgákon számot ad egy diák a tudásáról, az ugyanaz, mint ahogy a középiskolában a matematika dolgozatot megírja és kijavítja a matematikatanár. Ez ugyanaz a konstrukció, ez két különböző dolog. Amikor szigorlatozni kell, akkor más bizottságot kell felállítani, szeretném jelezni, és amikor államvizsga van, akkor még inkább. Az államvizsga bizottság pedig nem úgy áll össze, hogy az őt tanító oktató van ott, csak jelzem. Itt a nagy különbség. Tehát ebből a szempontból azt gondolom, hogy a dolog a tudásszint objektív mérése szempontjából az a helyes, ha minél több olyan kérdező van, akinek csak adott pillanatban feladata megkérdezni a tudásszintet, és nincsenek ezek a fajta kapcsolódási pontok. Köszönöm szépen. ELNÖK: Máriusz, parancsolj! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Igazán azt szeretnénk, ha az emelt szintű érettségi egyébként tényleg ki tudná váltani mondjuk az egyetemi, főiskolai felvételit. Ez a koncepcionális vita egyébként többször előkerült. (Michl József: Nem ezzel van kifogásom.) De pontosan erről van szó, hogy ha elmegy a gyerek egyébként felvételizni a műszaki egyetemre, ott se fog találkozni a gimnáziumi tanárával. Pontosan azt szeretnénk, hogy egy

23 standard, objektív helyzet álljon elő, amit nem befolyásol az, hogy melyik gyerek egyébként hol teszi le az emelt szintű érettségit. Nyilvánvalóan ez a szabályozás, egyébként aláhúznám, hogy csak az emelt szintű érettségire vonatkozik, ami alapján az elképzeléseink szerint mondjuk a gyermek jogosultságot szerez arra, hogy bizonyos felsőoktatási intézményben folytathassa tanulmányait. Abban az esetben, ha ezt nem így oldjuk meg, akkor nagy a valószínűsége, vagy jóval nagyobb a valószínűsége annak, hogy az egyetemre, főiskolára való bekerülés, hiszen ha a felvételit kihagyjuk, az emelt szintű érettségi helyettesíti, az bizonyos mértékben torzíthat, és nem feltétlenül azok a gyerekek fognak bejutni oda, akik egyébként a legnagyobb tudással, a legfontosabb tudással rendelkeznek. ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsolj! FERENCZI GÁBOR (Jobbik): A Michl József által elmondottakat szeretném megerősíteni és csatlakozni egyúttal képviselő úr véleményéhez. Magam is úgy gondolom, hogy igenis, részt kellene vegyen az emelt szintű érettségi vizsgán a felkészítő tanár. Ugyanazon indokokból, amit a szakképzési törvény éjjeli vitájában is elmondtam, hogy az a felkészítő pedagógus, aki átadta az ismereteket a tanulónak, ő van a leginkább tisztában azzal, hogy melyek az erősségei, és melyek a hiányosságai a tanulónak, és ő tudja belőle leginkább előhozni, legszélesebb spektrumon a tudását. Úgy gondolom, hogy ez az alapvető pedagógiai értékrendnek is megfelelne, hogy ha a felkészítő tanár, aki a vizsgáig eljuttatta a tanulót, nem hagyja cserben úgymond a diákot a vizsga alkalmával. Egyébként itt még Pósán képviselő úrnak szeretném mondani, hogy főiskolákon, egyetemeken vannak olyan tantárgyak, hogy két szemeszter után egy kollokvium következik, ahol nagyon sok esetben egyetlenegy kérdező tanár kéri számon a hallgató tudását. Azt gondolom, hogy itt semmilyen különbség nincs. Ha azt elfogadjuk standard vizsgának, akkor igenis, el kell fogadni az emelt szintű érettségi vizsgán is azt, hogy a felkészítő tanár részt vegyen kérdező tanárként. Ennek nem látnám akadályát. ELNÖK: Pósán László! DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Nem akarom húzni az időt, csak egy megjegyzésem van. Ahogyan egy matematika dolgozat nem vízválasztó abból a szempontból, hogy harmadikban vagy másodikban, vagy nem tudom, hová jár a gyerek, ugyanúgy a kollokvium sem az, de már vízválasztó az, hogy bekerül-e az egyetemre vagy nem, és vízválasztó az, hogy megkapja-e a diplomáját vagy sem. Akkor feltéve, hogy hol, milyen vizsgáztatók vannak, vagy éppen bizottságok vannak. Erről van szó. ELNÖK: Köszönöm. Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Csak egyetlen kérdést szeretnék feltenni mindenkinek, hogy mindenki arra a kérdésre válaszoljon magában, hogy vajon az eredmények összehasonlíthatóbbak lesznek-e az egész országban, akár matematikából, akár történelemből, akármiből, ha mindenhol az érintett tanár részt vesz egyébként az emelt szintű érettségi eljárásban vagy sem. Az emelt szintű érettségi eljárásnak tényleg az a lényege, hogy egy olyan standard állapotot tudjunk felmutatni, aminek alapján a gyermek bizonyos jogosultságokra a továbbtanulás kapcsán szert tesz. Ezt mindenki döntse el. Tehát az érettséginél teljesen természetesnek tartom, de azért érvelek az emelt szintű érettséginél amellett, hogy a tanár jelen lehessen az érettségin, de ne legyen a vizsgabizottság tagja, mert azt gondolom, hogy ezáltal az érettségi eredmények országos szinten összehasonlíthatóbbak lesznek, és ezt egyébként eltorzíthatja, ha a részt vevő tanárok, akik

24 tanították a gyerekeket, nyilván szubjektívan elfogultak, a négyéves előzetes kapcsolatukat nem tudják figyelmen kívül hagyni. ELNÖK: Köszönöm. Ferenczi Gábor! FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm. Két dolgot ajánlanék képviselő úr figyelmébe. Az érettségi vizsgán, tekintet nélkül arra, hogy középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgáról beszélünk, az írásbeli résznél semmiképpen nem vehet részt a felkészítő tanár. Tehát azt gondolom, hogy ez egy objektív mérési lehetőség. A szóbeli vizsga pedig úgy gondolom, hogy így is, úgy is egy szubjektív kategória, hiszen minden egyes vizsgabizottságban más és más pedagógusok, kérdezők, vizsgabiztosok ülnek. Tehát azt gondolom, hogy maga a szóbeli része a vizsgának pedig amúgy sem szolgáltathat alapot az összehasonlításhoz. Ennélfogva továbbra is azt mondom, hogy ha amúgy is egy érettségi vizsgabizottságban viszonylag nagyobb számú vizsgabizottságról beszélünk, akkor azt gondolom, hogy nem befolyásolja sem lefelé, sem felfelé a tanuló érdemjegyét esetleg szubjektív módon az, hogy a kérdező tanár mondjuk irányított kérdésekkel segíti a tudásának a megjelenítését, hiszen a vizsgabizottság egy nagyobb létszámból áll, és közösen döntenek az érdemjegyről. ELNÖK: Köszönöm. Parancsolj! MICHL JÓZSEF (KDNP): Csak nagyon röviden Pósán képviselőtársamnak mondom, hogy úgy tudom, hogy ma is úgy van a felsőoktatásban, hogy az elnök valóban idegen, de a bizottság összes többi tagja az intézményből van, köztük a kérdező tanár, aki tanította azt a tárgyat. A másik dolog pedig, hogy abszolút értem a logikát és a gondolatot, viszont van ennek egy másik oldala is. Mégpedig az, és én ilyen jelzéseket kaptam, hogy az intézmények olyan versengést kezdtek el, hogy miután nincs ott annak az intézménynek a pedagógusa, ahol vizsgázik egy gyerek, a másik intézmény nem biztos, hogy az éppen konkurens iskolának teljesen megbízható módon értékeli a tudását. Tehát ez a veszély is benne van ebben a történetben. Ezért mondom azt, hogy az az egy fő, aki részt vesz, mint kérdező tanár, és a bizottság összes tagja idegen, azt gondolom, hogy korrekten kiegyenlíti egymást. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Akkor szavazzunk az 59. pontról. Ki az, aki támogatja a javaslatot? Kérem, most szavazzon! (Szavazás.) Ki az, aki ellene van? (Szavazás.) 3 nem. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 6 tartózkodás. A bizottság támogatta. Michl József javaslata, a 60-as. Az előterjesztő álláspontja? Idegen nyelv vagy fizika. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem, de még lesz kapcsolódó módosító ismereteink szerint. ELNÖK: Hogyan alakul? Tudtok erről mondani valamit? MICHL JÓZSEF (KDNP): Tisztelt Bizottság! Én abból indultam ki, hogy maximálisan az idegen nyelv oktatásának és annak a lehetőségét, hogy abból legyen érettségi, természetesen továbbra is fenntartva, de pontosan az, amivel ma tele van a világ, hogy nincsenek kellő mennyiségben vagy mértékben vagy fővel reáltárgyat magasabb színvonalon

25 tanuló és abból érettségit vállaló diákok. Én ezért gondolom, hogy ha ennyi jelzést beteszünk ebbe a rendszerbe, hogy van erre is lehetőség, direkt lehetőség, akkor az segítheti egyrészt ennek a területnek az erősödését, másrészt azon pedagógusok iránti tisztelet is, akik ezt a nehéz területet vállalták fel a munkájuk során. ELNÖK: Világos. Kíván-e valaki hozzászólni? (Dr. Pósán László: Mi lenne a kapcsolódó módosítás?) Én csak egy pontot tennék hozzá, hogy tegnap kezdtük el a felsőoktatási törvény vitáját. Ott bemeneti követelményként 2016-tól a középfokú nyelvvizsgát írnánk elő, amit én némi aggodalommal szemlélek. Azt gondolom, hogy az idegen nyelvi érettségi talán járhatóbb lenne, nem lenne olyan mértékben szűkítő feltétel, mert a középfokú nyelvvizsga megkövetelése véleményem szerint anyagi, szociális metszetet hoz be ebbe az egész vitába. Ebből a szempontból tartom megfontolandónak ezt a javaslatot, mert semmi sincs ingyen. Tehát ha egyszer erősíteni akarjuk a természettudományos tárgyakat, akkor azzal óhatatlanul gyengítjük a nyelvi képzést, és ha a nyelvi képzést valamilyen szinten, vagy középfokú nyelvvizsgához, vagy valamilyen középfok, vagy jó vagy közepes érdemjegynek megfelelő érettségi vizsgához kötjük, én ezt utóbbit javasolnám inkább, mert a középfok szerintem túlzó, és túl sok pénzbe kerül a mai körülmények között, akkor viszont azt gyengítjük. Tehát közlekedőedényként összefügg ez a két ügy, erre hívnám fel a figyelmet. Szavazzunk! A 60. pontot az előterjesztő egyelőre nem támogatja, egy csatlakozónál majd megfontolja. Kérem, hogy erről döntsünk! Ki az, aki támogatja a 60. pontot? (Szavazás.) Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 3 nem. Támogatta a bizottság. Ferenczi Gábor képviselőtársunk javaslata. Az előterjesztő álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem tudjuk támogatni, ez egy régi rendszert hozna vissza, ami már akkor is nagyon vitatott volt, bár értjük a szándékot. Szeretném még hozzátenni, hogy az egész érettségi rendszer újragondolásán dolgozunk. Most nem érdemes visszahozni egy több évvel ezelőtt működött és sokat kritizált állapotot, ezért nem tudjuk támogatni. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni a javaslat mellett? Parancsolj! FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm. Azért egy-két érvet felsorakoztatnék a javaslatom mellett. Nekem alapvetően pozitív tapasztalataim vannak a nyelvvizsgával való idegen nyelvi érettségi kiváltásával kapcsolatban. Egyrészt jómagam is, amikor gimnazista voltam, igénybe tudtam venni ezt a kedvezményt, és a felszabaduló időmet, energiámat egy második idegen nyelv tanulására tudtam fordítani. Majd pedig tanári gyakorlatomból is úgy tapasztaltam, hogy a gyerekek számára motiváló, ha úgymond jutalmazzuk őket azzal, hogy ha még az érettségi vizsga előtt sikerül megszerezniük egy középfokú C-típusú, vagy akár egy felsőfokú C-típusú nyelvvizsgát, és ez jeles osztályzatként kerül be az érettségi bizonyítványba úgy, hogy akkor nem kell abból az adott idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Azt gondolom, hogy ez az egész közösség számára egy plusz motivációs lehetőség, és én nem látom egyébként ebben ennek a szociális vetületét, mert a legtöbb szülő, illetve a legtöbb gyermek, akinek olyan tervei vannak, hogy továbbtanul egyetemen, főiskolán, amúgy is már az érettségi vizsga előtt törekszik arra, hogy legalább egy idegen nyelvből nyelvvizsgát szerezzen. Ezzel tisztában vagyunk itt, a bizottságban is, hogy a legtöbb egyetemista úgy kerül már be a felsőoktatási intézményekbe, hogy rendelkezik egy nyelvvizsgával, hiszen nagyon sok felsőoktatási intézményben eleve két nyelvvizsgát kérnek. Tehát annak a megszerzése pedig, ha valaki azt a felsőoktatási intézményben a tanulmányai elkezdésével

26 egy időben kezdi el megtanulni, azért komoly kétségeim vannak, hogy ez sikerül-e. És nemcsak kétség, hanem tény, hogy 30 ezer olyan hallgató van jelenleg az országban, akiknek azért nem tudjuk odaadni a diplomájukat, mert nem rendelkeznek a megfelelő szintű nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Tehát azt gondolom, hogy miért ne lehetne motiválni a tanulókat abban, hogy törekedjenek idegennyelv-tudásra már az érettségi vizsga előtt? Másrészt pedig egy nyelvvizsga egyébként alapvetően magasabb tudásszintet követel meg, mint maga az idegen nyelvi érettségi. Ezt mint nyelvtanár, hadd tegyem hozzá. Még szeretném azt is kiemelni, hogy összességében azt gondolom, hogy ha a nyelvtudást egy nagyon fontos értéknek tartjuk, sőt azt lehet mondani, hogy egy plusz szakmát biztosít a tanulók számára, és ehhez még hozzátesszük azt, hogy az Európai Unióban az utolsó helyeken kullogunk a lakosság nyelvtudását illetően, ráadásul a szakképzési hozzájárulási törvény is csorbította az élethosszig tartó tanulás visszavetésével azt, hogy minél többen juthassanak hozzá nyelvi képzésekhez, én azt gondolom, hogy a nyelvvizsga letétele, és azáltal egy kedvezmény biztosítása alapvetően motiválja őket. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Osztolykán Ágnes! OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen a szót. Ne haragudj, államtitkár asszony, de folyamatosan ezt hallgatjuk másfél éve, hogy ti az érettségin dolgoztok és az érettségi követelményeit ki kell dolgozni. Azt gondolom, akkor, amikor ilyen tempóban és ilyen viszonyok között, de tárgyaljuk ezt a hőn várt közoktatási törvényt, akkor azt gondolom, hogy az egy minimum lett volna, hogy talán azt a rendelettervezetet, amiben ti szabályozni kívánjátok az érettségit, azt legalább láthassuk, vagy valami fogalmunk legyen arról, hogy milyen irányba halad ez az egész. Tehát én értem azt, vagy érteni vélem, hogy mi a háttérgondolata ennek a nyelvoktatásos kérdésnek. Én magam nem olyan régen, mondjuk elég régen, de még nagyon friss az élmény, hogy amikor például én gimnazista voltam 1989 és 1993 között, hogy ha valakinek volt nyelvvizsgája, akkor azt beszámították, és az általatok nagyon fontosnak tartott rend az oktatásban ott bicsaklott meg, hogy ezek a gyerekek vagy ezek a diákok felmentést kaptak az óralátogatás alól. Valóban megítélhető negatívan is ez a kitétel. De én azt gondolom, hogy ha erről nem szól a dolog, tehát lehet úgy mondjuk a nyelvvizsgát úgy beszámítani az érettségibe ötösnek, hogy nem mentesítjük a diákot az óra látogatása alól, akkor azzal megőrizzük a rendet. Viszont azt gondolom, hogy az nem érv, hogy ti dolgoztok másfél éve az érettségin, amiből mi nagyon keveset látunk. Az a másik fontos dolog, amit Gábor már elmondott előttem, hogy ha itt bemeneti követelményként írjuk elő azt, hogy legyen nyelvvizsgája valakinek, akkor miért próbálunk zsákbamacskát árulni? Az egyetemre és főiskolára menő diákok nagy részének már most is, középiskolai tanulmányaik alatt is megvan a nyelvvizsgájuk. ELNÖK: Köszönöm szépen. Gábor! FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Még egy apró kiegészítés. Egyébként egy nagyon egyszerű gyakorlati oka is lenne annak, hogy mentsük fel azt a tanulót az érettségi vizsga alól, akinek már megvan a nyelvvizsgája. Egész egyszerűen elképesztő, hogy mondjuk tizedik osztályban leteszi mondjuk német nyelvből a középfokú C-típusú nyelvvizsgát a tanuló, és után rá két évre elmegy egy sokkal alacsonyabb tudásszintet feltételező középszintű érettségire. Minek? Hadd kérdezzem meg. Miért ne lehetne az energiáit azokra a tárgyakra fordítani inkább, amiből felvételizni akar, amiből tovább szeretne tanulni? Miért ne állhatna neki inkább ahelyett egy másik idegen nyelv tanulásának?

27 Azt gondolom, hogy sokkal életszerűbb lenne, ha biztosítanánk számukra ezt a lehetőséget, ezt a kedvezményt. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár asszony! DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Ez az engem személyesen is foglalkoztató szakmai vita nem tartozik a törvényhez. Mindaz, ami itt elhangzott, még akár bele is kerülhet majd az érettségi rendeletbe. Osztolykán képviselő asszonynak pedig azt mondom, hogy azért nincs kész az érettségi rendelet, mert ez egy kicsit olyan, mint a tyúk meg a tojás. Ha a törvény majd kijelöli az érettségi kereteit, akkor van értelme annak, hogy az érettségi rendelet kidolgozását felgyorsítsuk. Az előmunkálatok elkezdődtek, de a cölöpöket a törvény kell hogy kijelölje. Ez, hogy a nyelvvizsga hogyan lesz, miként lesz beszámítható, előrehozott lesz vagy nem, mind az érettségi rendeletbe tartozik. Egyébként régóta, ha jól emlékszem, talán 1997 óta kormányrendelet szabályozza az érettségi részleteit. Azért is kerültük a részletszabályokat, hogy legyen idő csak az érettségire, erre a legkényesebb területre koncentrálva, megnyitni azt a szakmai vitát, aminek eredménye egy kormányrendelet lesz. Mondtam, hogy Ferenczi Gábor véleményét ismerem, részben osztom is, de adjunk magunknak és a szakmának alkalmat, hogy ne egy ilyen törvénnyel kapcsolatos vitán belül, ahol ilyen részletszabályokat nem szabályozunk, hanem kifejezetten az érettségire, a köz- és a felsőoktatásban betöltött szerepére koncentrálva, ismét végigtárgyalhatjuk azokat a kérdéseket, amelyeket 2005 előtt bizony eléggé elhamarkodtak, és annak a jegyében született meg az az érettségi rendszer, ami elég sok kritikát kapott. Azóta is pont ezt szeretnénk elkerülni, és nem akartuk belecsapni a törvénybe. Én inkább azt szeretném kérni, hogy a törvénnyel kapcsolatos érettségi előírásokat olyan szempontból nézze, vizsgálja a bizottság minden tagja, hogy gátolja-e az, ami a törvényjavaslatban szerepel, az ő személyes elgondolásának az érvényesítését, és ezt a vitát napoljuk el a majdani érettségi, ha jól emlékszem a számára, a 100-as kormányrendelet módosítására, amelyre ígéretet tettem, hogy be fogjuk hozni a bizottság elé, bár nem törvény, hanem kormányrendelet lesz. ELNÖK: Pósán László kért szót, majd Ferenczi Gábor! DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánat, csak egy dolgot szerettem volna megkérdezni, hogy jól értettem-e azt, hogy maga a felvetés egyébként nem tartalmilag van elutasítva, csak hogy nem a törvényben van a helye. Jól értettem vagy rosszul értettem? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Miután semmi nincsen eldöntve, ezért nem tudok egyértelmű nemmel válaszolni. Nem a törvényben van a helye, a koncepció pedig nyitott. ELNÖK: Köszönöm. Gábor! FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm. Engedje meg, államtitkár asszony, hogy két dologra hívjam fel a figyelmét. Az egyik az, hogy számomra nem világos, hogy miközben az én módosító javaslatom nem kerülhet be az előttünk fekvő előterjesztésbe, mivel azt tetszett mondani, hogy ez, mármint az érettségi szabályozása ilyen szintig nem tartozik a köznevelési törvényhez. Akkor nem értem, hogy éppen az előtte lévő, 60. ajánlási pontban hogyan lehetséges az, hogy mégis szabályozzuk az érettségi vizsgatárgyakat? Miben különbözik a két dolog egymástól?

28 A másik dolog, amit pedig koncepcionálisan nem értek, hogy hogyan lehet tárgyalni akár egy szakképzési törvényt úgy, hogy nem ismerjük az átdolgozott Országos Képzési Jegyzéket, nem ismerjük a szakmai kerettantervet, a köznevelési törvényben pedig nem ismerjük, hogy milyen koncepció alapján akarják átdolgozni az érettségi rendszert. Azt gondolom, hogy ezeket a dokumentumokat egyszerre kellene látnunk ahhoz, hogy érdemben tudjunk tárgyalni egy olyan volumenű előterjesztést, ami igazából meghatározza a felnövekvő generációk jövőjét. Köszönöm. ELNÖK: Államtitkár asszony! DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Azt javaslom, hogy nézze meg képviselő a 6. §-t, voltaképpen csak az érettségi vizsgatárgyakat írja elő, úgy, ahogy a jelenleg hatályos törvény is. A további részleteket pedig a kormányrendeletre utalja, valamint még néhány új elemet, így a közösségi munkát, amelyet a következő észrevétellel vagy kifogással nem fogjuk támogatni, mint ahogy erről már szó volt, és ezen kívül iskolatípusonként semmi más részletkérdést, tehát azt, hogy mi számítható be, meg mi nem számítható be, nincs benne egyébként, nem támogattuk Michl képviselő úr javaslatát sem, éppen azért, mert érinti a vizsgatárgyakat, amelyek egyébként a társadalmi vitának nagyon élénk részét képezik, mint ahogy arról be is számoltunk, és az eredeti elgondolásunkból éppen a társadalmi vita eredményeképpen engedtünk, hogy öt érettségi vizsgatárgy van, és ebbe a szakma belenyugodott, hogy a törvény ennyit szabályoz, az összes többit pedig majd az érettségi rendeletben. Amíg új érettségi rendelet nem születik, értelemszerűen az van érvényben, ami most hatályos. ELNÖK: Köszönöm. Úgy látom, hogy kivitattuk ezt az érettségi kontra nyelvvizsga kérdést. Szavazhatunk róla. Ki az, aki támogatja a 61-es javaslatot, Ferenczi Gábor javaslatát? Kérem, most szavazzon! (Szavazás.) A bizottság támogatta a javaslatot. A 62-es Sági István, Pósán László, Pichler Imre javaslata. Az előterjesztő álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Említettem az előbb, hogy nem. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni mellette? Pósán László! DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Elmondom még egyszer az én aggályaimat ezen előfeltétel apropóján. Van szakmai és van jogi aggályom is. Kezdem a szakmaival. Az érettségi arra hivatott, hogy megmérjen bizonyos ismeretanyagot, tudásszintet. Ehhez a közösségi szolgálatnak vagy munkának, vagy nem tudom, micsodának, semmi köze. Én azt a hasonlatot használtam, bármit ki lehet találni, ez körülbelül ugyanaz, hogy mi köze van a zongorázási képességnek ahhoz, hogy hogyan futja le valaki a Cooper-távot. Szerintem ez így nincsen rendjén, nem összefüggő dolgok. Ilyen erővel kérhetnénk a felvételihez a korcsolyatudást is, a korcsolyázni való képességet. De ami szerintem ennél aggályosabb, az jogi természetű. Kiskorúakról lévén szó, a kiskorúakkal kapcsolatos bárminemű, nevezzük munkavégzésnek, vagy nem tudom, hogy erre mi lesz a jó kifejezés, szülői engedély nélkül nem kivitelezhető a hatályos törvények szerint sem, és az elfogadott alaptörvény szerint sem. Ki vállalja a felelősséget az iskola területén kívül a gyerekekért? Házilag kell majd megoldani, vagy a tanárokra rálőcsölünk egy újabb feladatkört, ami nincsen benne a mostani

29 munkaköri leírásukban? Ez egy komoly jogi kérdés lesz, hogy az iskola területén kívül teszem azt baleset ér valakit. (Kőszegi Zoltán: A családok védelméről szóló törvény!) Tehát az a probléma ezzel kapcsolatban, hogy az érettségi vizsgát egy ilyen előfeltételhez kötni szerintem egyszerűen nonszensz. Én ezt nem tudom így elfogadni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Úgy látom, sikerült felélénkíteni a vitát. Révész Máriusz, majd Michl József, de előtte én kértem szót. Bocsánat, hadd adjam meg magamnak. (Révész Máriusz: Én előbb jelentkeztem, mint elnök úr. – Osztolykán Ágnes: Én Michl József előtt kértem szót, elnök úr.) Rendet tartok, tudniillik azért szeretném elmondani, hogy mélységesen nem értek egyet Pósán Lászlóval, mert mi ezt végigéltük a Hegyvidéki Önkormányzatban, amikor elkezdtük három évvel ezelőtt a karitatív munkát, a szociális munkát, a közösségi munkát a saját középiskoláinkban, akkor volt ott minden, ENSZ gyermeki jogok, munka törvénykönyve, gyermekmunka tilalma, és így tovább. Ezeket nem azt mondom, hogy jogi értelemben megoldottuk, de úrrá lettünk a nehézségeken, bár nálunk önkéntes, és három év alatt elértük, hogy 25 százalékról 80 százalékra ment fel a gyerekek jelentkezési aránya, de önkéntesen. Én őszintén hiszek abban, hogy a felnőtté váláshoz hozzátartozik, hogy felelősséget kell vállaljon egy nálánál elesettebb, gyöngébb, kiszolgáltatottabb ember iránt. De azt is láttam az elmúlt három évben, hogy nagyon nehéz jó fogadó intézményeket találni. Tehát voltak nagyon jók, mindegy, nem akarom egyiket sem kiemelni, voltak rosszak is, olyan öregotthon, ahol füvet nyírattak a gyerekkel, mert ingyenmunkának tekintették, és nem értették meg, hogy ez egy pedagógiai munka. Éppen ennek érdekében, mert azt gondolom, hogy fontos, hogy minél több gyerek számára ezt a pedagógiai fordulatot megszervezzük, előkészítsük, létrehozzuk, hogy szembesüljön azzal, hogy nem érte vállalnak felelősséget vagy nem róla gondoskodnak, hanem neki kell ezt a vállán vinnie, ha csak tíz napra is, ha csak 50 órára is. Éppen ezért lennék itt megfontolt, mert mi durván olyan ezer gyereknek kerestünk helyet, egész Budapesten, nemcsak Budán. A Pető Intézet, a Vakok Batthyány Intézete, Vakok Általános Iskolája, szeretetotthonok, saját intézményeink, és nem volt könnyű ezeket a helyeket megtalálni. Ha egyszerre, egy évben elhúzva is 80-90 ezer gyereknek keresünk helyet, én itt érzek veszélyt vagy kockázatot. Tehát éppen a program érdekében, illetve a társprogram sikeres beszámolóit is én örömmel olvastam, itt megfontoltságot javaslok, azt, amit majd máshol is el fogok mondani, hogy a kevesebb több, tehát fokozatosan, lépcsőzetesen tegyük ezt meg. Szerintem, ha jól sikerülnek ezek a próbaprogramok, akkor nem tartok attól, hogy ez a program megbicsaklana attól, hogy szépen, lépésről lépésre vezetjük be, és nem afféle kötelező feltételként. Tehát más ok miatt tartom ezt a pontot megfontolandónak, nem azért, amit Pósán László mond, sőt ha úgy tetszik, az ellenkezője miatt. Révész Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Bevallom, hogy én elkötelezett támogatója vagyok ennek az elképzelésnek, mégpedig azért, mert láttam erre jó példákat. Sokan tudják rólam, hogy a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak kuratóriumi tagja vagyok, és én ott azt láttam, hogy nagyon sok fiatal jelentkezik önkéntesnek, és nagyon sokan elmondták nekem utána, hogy ők azt gondolták, hogy idejöttek segíteni, de sokkal gazdagabban és más emberként távoztak néhány hét után. Szerintem ezt fontos lenne társadalmi programmá szélesíteni. Fontos lenne, és erre van példa számos helyen a világban, az Egyesült Államoktól kezdve Franciaországban, Belgiumban, tehát kiterjedt ilyen rendszerek vannak, ahol ezt fontosnak tartják. Én annyi kis puhítást tennék az eredeti javaslatba, hogy én a következő javaslatot, ha megnézitek, a 63-ast, támogatnám, aminél az a különbség, hogy nem az érettségi vizsga megkezdésének a feltétele, hanem érettségi bizonyítványt úgy kaphasson a gyerek, hogy ezt a

30 munkát elvégzi. Azaz még várhat, konkrétan az érettségi után is fennáll ez a lehetősége, nem feltétlenül kell előtte, és ez a kiskorúságra is, amit Pósán László felvetett, arra a problémára is választ ad bizonyos mértékben. Tehát ez egy kicsit tágabb lehetőség, hogy még az érettségi után, a következő időszakban is legyen lehetősége ezt elvégezni. Még egyszer aláhúznám, hogy én nagyon-nagyon fontosnak tartom, és biztos, hogy nagyon komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy megfelelő fogadó intézmények legyenek. ELNÖK: Köszönöm. Osztolykán Ágnes! OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen a szót. Én magam is sokkal nagyobb óvatosságra intenék ebben az ügyben, maximálisan egyetértve elnök úrral. Azt gondolom, hogy nagyon furcsán hatna az LMP-től, ha az önkéntesség ellen beszélne, nem is fogok ellene beszélni, hiszen az, hogy az LMP egyáltalán parlamenti párt lett, az nagyon sok lelkes embernek az önkéntes munkáján múlott. De én is azt gondolom, nagyon sokat beszélgettem erről nagyon sok emberrel, és én magam is láttam számos példát Amerikában arra, hogy ez hogyan működik. Azt gondolom, hogy ha ez munkaként működik, és nem egyfajta ügyként, és kötelezettségként működik, nem pedig vállalásként, akkor az semmiképpen nem jó. Tehát csak ezzel az egy aspektusával vitatkoznék, hogy ha kötelező tesszük az önkéntességet, akkor pont az önkéntességben rejlő elhivatottságot, hitet, ügyet veszítjük el. Mert ha valaki kötelességtudatból vagy kötelezőségből csinál valamit, akkor az már nem ugyanaz, mintha ő azt egy ügy érdekében, azt elkötelezettségből tenné. Azzal is maximálisan egyetértek, hogy ha azt mondjuk, hogy az iskolában ez a pedagógiai módszertan része kell hogy legyen, ennek nincs hagyománya a magyar oktatási rendszerben. Mind a tanárokat, mind az iskolákat fel kell készíteni arra, hogy mit jelent, hogyan kell egy gyereket az önkéntességre formálni évek alatt. A másik pedig, amit szintén elnök úr mondott, hogy még ha ezt meg is tesszük, és vannak iskolák, akik ebben viszonylag élen járnak, akkor sincs megfelelő háttérintézmény, ahol ezek a gyerekek megtanulhatnák a szó valódi értelmében, hogy mit jelent az, hogy önkéntesség. Nekem ez egy nagyon furcsa dologgal cseng össze a fejemben, a magyarországi civil léttel. Engem nagyon sokszor ostoroztak roma civil szervezetek azért, mert azt mondtam, hogy ők valójában nem civilek. Én ugyanezt érzem az önkéntességgel is, hogy ha kötelezővé teszünk valamit, egy ügyet, akkor az pont a jelentőségét fogja elveszíteni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Michl József, utána Kucsák László! MICHL JÓZSEF (KDNP): Csak egy mondat. Nekem kötelező volt a középiskolában magyart, matekot, testnevelést, biológiát, egyebet tanulni. Nagyon szerettem. Köszönöm szépen. OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): De ez hogy jön ide, már bocsánatot kérek? ELNÖK: Köszönöm. Majd megfejted! Kucsák László! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Most már tudom, hogy melyik szakaszban vagyunk. (Derültség.) Annyit szeretnék tisztelettel mindenkinek a figyelmébe ajánlani, hogy én sem gondolnám, hogy emeljük ki ezt a gondolatot a törvényjavaslatból. Révész Máriusz már utalt rá, én magam is ezt szerettem volna tenni, hogy a soron következő,

31 tehát a 63-as ugyanerre a pontra kínálna egy másfajta szabályozást, kiindulva abból, hogy ez a bizonyos 50 órás foglalkozás, foglalkozássorozat vagy tevékenység kötelező jellegű. Akkor viszont nem ehhez a feltételhez kötné a mi javaslatunk, hanem az érettségi bizonyítvány kiadása kapcsán említi ezt meg. Ugyanakkor én felvetném, hogy ha államtitkár asszonyék esetleg reagálnának rá, korábban már tettem szerintem róla említést, hogy nem lenne-e szerencsésebb ezt a törvényben egyfajta lehetőségként felkínálni. Itt érvek ehhez kapcsolódóan már elhangzottak, és magam is be tudnék számolni egy XVIII. kerületi két tanítási nyelvű gimnáziumban folyó kiváló gyakorlatról ezzel összefüggésben. Tehát az ügyet, az irányt mindenképpen jónak tartom, jónak gondolom, ugyanakkor lehet, hogy szerencsésebb lenne elindulnunk úgy, ha ez lehetőségként jelenne meg. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Hiller István! DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Én ebben a vitában, beszélgetésben mindig akkor veszek részt, amikor annak látom értelmét, hogy másfél év múlva azt, amit elmondtam, arra tudjak hivatkozni. Önök is voltak ellenzékben, mi is. Én értem az önök céljait, mármint a kormányzat céljait, ennél a pontnál azt kell mondanom, hogy összefüggésben áll a javaslat egy másikkal, amiről most nem beszélünk, de meg kell említeni. Önök államosítani kívánják a magyar iskolarendszer 90 százalékát. Természetesen elvonva azt a pénzt, mert valahogy ezt meg kell oldaniuk, amit idáig az önkormányzatok kaptak, illetve az önkormányzatok beletettek a magyar közoktatásba, különben nem lesz finanszírozható. Ehhez képest egy egyébként valóban pozitív és negatív példákkal illusztrálható javaslatot tesznek. Amikor én Németországban tanultam, akkor például olyan helyen éltem, ez Baden-Württemberg volt, ahol ez önkéntes alapon 90 százalék fölött volt. Javaslom a tanulmányozását. De évenként, és ha a demográfiai hullámot figyelembe is vesszük, 90 ezer körül lesz a közeljövőben az érettségizők száma, ugyanakkor arról, amiről az előbb elnök úr polgármesterként beszélt, ezer magyar fiatalról volt szó, itt most 90 ezer magyar fiatalnak kell hogy megszervezzék évről évre, történetesen néhány kezdő lépés után ezt. Önkormányzatokra bízhatjuk, csak őnáluk nem lesz pénz, vagy létrehoznak egy központi szervezetet, egy állami szervezetet, ami az állami oktatásban érettségiző gyermekeket munkára koordinálja Mátészalkától Nagykanizsáig, de történetesen az önkormányzatiságnak az a része, amiben önök polgármesterként, vagy egyáltalán mi most élünk, ez így nem fog működni. Arra kíváncsi vagyok, mire megszervezik évente 100 ezer gyereknek a munkáját úgy, hogy addig nem mehet érettségizni. Az egy elég kemény, hogy úgy mondjam, poroszos kihívás lesz. Én ezért az egészet rossz iránynak látom. Először meg kell teremteni a feltételeket, és akkor be lehet vállalni. De először bevállalni, és még a feltételrendszernek a nyomait sem látom, az egész szervezetnek az elképzelését sem, hogy ez hogyan áll fel, ezt nagyon veszélyesnek tartom. Tehát azt gondolom, hogy ez egy olyan ambiciózus irány, ami egyébként az én számomra irreális, mert rossz irányból építkezik. ELNÖK: Köszönöm szépen. Földi László! FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm. Csak nagyon röviden. Az én négy gyerekemből az egyik olyan iskolában tanult négy évig, ahol szeretetszolgálat volt kötelező jelleggel, kilencedikben elkezdték és tizedikben folytatták. Semmi gond nem volt ezzel. Az Avas lakótelepen nagyon sok idős ember él, egyedül él, nagyon idősek, vagy betegek, gyógyszerért megy, bevásárol neki egyszer, másodszor fogyatékos gyerekeket visznek sétálni

32 a parkba. Tehát nem egy istentől elrugaszkodott dolog ez, azonban aki nem csinálta, az nyilván fél tőle, de nem kell tőle félni, és a gyerekem élvezte, pedig most már 18 éves. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár asszony! DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Ez is egy olyan témája a törvénytervezetnek, amely rendszeresen visszajön, és sajnos, fájdalommal tapasztalom, hogy nem közelednek az álláspontok. Ha én most elmondom a válaszaimat, gyanítom, hogy holnap ugyanez a párbeszéd meg fog ismétlődni mondjuk Pósán László és köztem a parlamentben, mégis elmondom. Az államosításnak ehhez semmi köze, kedves Hiller képviselő úr. (Dr. Hiller István: Ezt nem gondolja komolyan maga sem!) És ha azt mondja - egyébként nem államosítunk, de ebbe most nem mennék bele -, hogy meg kell szervezni, meg hol vannak a feltételek, nem láttam önt vagy a szakértőit a társprogram nyitó- és zárókonferenciáján. Holnap gondoskodom róla, hogy átadjak önnek egy DVD-t és egy könyvet, amely erről beszámol. Pokorni elnök úr ismeri a társprogramot, ezért is volt sokkal toleránsabb ezzel kapcsolatban. Amit Földi úr mondott, erről van szó. Nem egy szervezetet akarunk erre ráépíteni, kérek szépen mindenkit, még Pósán Lászlót is, hogy olvassa el a társprogram leírását, olyan módon akarjuk megtenni. Ami pedig azt illeti, a nemzetközi érettséginek része, onnan vettük egyrészt, másrészt a XII. kerület gyakorlatából. Nem szégyen az, mástól átvenni a jó gyakorlatot. Miért ágálunk egy olyan ötlet ellen, ami éppen a magyar társadalom egészséges megújulását segítené elő? Pedagógiából pedig tudhatjuk, hogy amit nem várunk el kezdetben kötelezően, azt nagyon kevesen fogják csinálni. Tehát az, hogy az érettségi előtt ezt elvégezzék, az nagyon fontos. Révész Máriusz képviselő úrnak mondom a kompromisszumkészségünket bizonyítandó: hajlandók vagyunk támogatni ezt a javaslatot, de őszintén szólva azért nem tartjuk jónak, mert pont azt szeretnénk, hogy ne a vizsga előtt rohangáljanak a gyerekek, hanem végezzék el ezt a munkát a kilencedik, tizedik évfolyamon. Például úgy, ahogy a miskolci Jezsuita Gimnáziumban tíz éve csinálják, és a kilencedikes gyerekek vesznek részt ebben a társprogramban, hogy ne terheljük meg az érettségire való felkészülést. De ezzel együtt is árnyalatnyi a különbség, hajlandók vagyunk ezt támogatni. Nagyon fontosnak tartjuk, és soha ilyen nem volt történetünkben, hogy ezen a két konferencián, ahol mindenféle világnézetű és pártállású emberek voltak, vita nélkül mindenki egyetértett vele. Tehát én őszintén, nem is értem, hogy miért nem lehet ezt támogatni, mert annyira pozitív célokat szolgál. Aggodalomra pedig nincs ok, hol van abban veszély, hogy egy kilencedikes, tizedikes vagy tizenegyedikes gyerek elmegy egy tanítási évben 25-ször, és másfél órát elbeszélget egy idős nénivel egy idősek otthonában, és ezzel megszépíti a napjait, amikor jól tudjuk, hogy Magyarországon rengeteg az elesett ember. De én is elmondtam már ezeket az érveket, valószínűleg holnap is elmondom, úgyhogy a bizottság bölcsességére van bízva, majd a parlament eldönti. Nem ez a legkardinálisabb kérdés, de nagyon fájlalnánk, ha ez kiesne a törvényből, mert egy olyan lehetőség van benne, amely hosszú távon tényleg azt szolgálja, hogy a fiatalok, az érettségiző fiatalok legalább megtapasztalják életükben egyszer, és remélhetőleg majd folytatni fogják azt, hogy másokért, anélkül, hogy a markukat tartanák, cselekedjenek, és ezáltal ők is jobbá és többé válnak. Mindennek pedig a jogi körülményei megoldhatók, és ha a nemzetközi érettségi, amely régóta működik és magas színvonalú, és ennek előkészítői úgy gondolták, hogy ez az érettségi feltétele, akkor mi sem a korcsolyázást vagy az egyebet hozzuk ide.

33 Egyébként nem önkéntes munkáról van szó, ezt Osztolykán képviselő asszonynak mondom, hanem közösségi munkáról, mert azért annyira mi is ismerjük a magyar nyelvet, hogy az önkéntesség és a kötelezőség egymással ellentétes fogalmak. Ez közösségi, másokért végzett munka, amelyet kötelezővé teszünk, abban a reményben, hogy a felnőtté válásuk után, éppen a középiskolai megtapasztalás alapján kinyílik egy kicsit a lelkük másokra, és a magyar társadalom egészségesebb lesz, egymásra figyelőbb lesz. ELNÖK: Köszönöm szépen. Hiller István kért szót! DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Röviden. Nem akarom a dolgot elvinni. Megszoktam, hogy viszonylag precízen átnézem, hogy hová kapok meghívót. Ez a program, ez a társprogram biztosan egy nagyszerű dolog, biztosan szívesen meg is ismerkedem vele, én oda megyek, ahová hívnak, ahová nem hívnak, oda nem megyek. Önök nem küldtek meghívót, következésképpen nem mentem el. Ami megjelent róla, elolvastam, de ez az én dolgom. Tehát tisztelettel kérem, hogy énrajtam itt ne kérje számon, hogy miért nem mentem el a hivatalos rendezvényre, amikor nem küldött meghívót, mert még azt is eldöntöm, hogy elmegyek-e, de ahová nem kapok meghívót, oda biztosan nem megyek. Ez a törvényhez nem tartozik hozzá, de ehhez az izgalmas párbeszédet, ami alakítja az ország és a nemzet egészséges továbbélését, ehhez feltétlenül hozzátartozik. ELNÖK: Köszönöm szépen. Osztolykán Ágnes! OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Nagyon szépen köszönöm. Én most nagyon szomorúan állok ez előtt a helyzet előtt, mert egyszerűen nem tudom, azt érzem, hogy maximálisan félreértelmezik azt, amit az ember jó szándékkal mond, és hozzá is teszi, hogy mit mond. Azt gondolom, hogy nem voltam se ellenséges, se kioktató, semmilyen, és azért nagyon jó lenne, ha államtitkár asszony nemcsak azokra reagálna, amiket mi mondunk, hanem mondjuk az olyan, bocsánat, de teljesen minősíthetetlen hozzászólásokra is, mint ami a KDNP soraiból jön, hogy neki is kötelező volt matematikát és fizikát tanulni. A dolog nem erről szól, kedves képviselő úr. És nem ellene vagyunk, nem azt mondjuk, hogy erre nincs szükség, nem azt mondjuk, hogy nem lesz ettől jobb az ország sorsa, hanem azt mondjuk, hogy ezzel egy kicsit óvatosabban kell bánni. Köszönöm szépen. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Kedves Ágnes! Nem mondtam, hogy ellenséges, figyeljünk egy kicsit jobban egymásra, azt kérem. Nem mondtam semmi ilyet, hogy ellenséges. Úgy látszik, hogy elég fáradtak vagyunk már ezek után a hosszú napok után, én csak azt mondtam, hogy nem értem, hogy miért vannak ez ellen, miközben ez az egész jó. (Osztolykán Ágnes: Nem vagyunk ellene! Ezt mondom!) Michl Józsefet nem tisztem megvédeni, érthető volt számomra, egyértelmű volt, amit mondott, nyilván ez is a fáradtságnak a jele. ELNÖK: Köszönöm szépen. Jobb, ha ezen átesünk most, amikor még nem vagyunk fáradtak. A 62-es javaslatról szavazunk, amely a szakasznak az elhagyását javasolja. Ki az, aki ezzel egyetért? Kérem, most szavazzon! (Szavazás.) 3 igen. Nem támogatja a bizottság, egyharmadot sem kapott. A 63-asról szavazunk. Az előterjesztő egyetért, ha jól értettem. Jól értettem? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Igen.

34 ELNÖK: Szavazzunk róla! Gyakorlatilag lefolytattuk a vitáját. (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság támogatta. Baracskai József javaslata a következő. Előterjesztő? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem, a vizsgaszabályzatba tartozó részletszabályozás. ELNÖK: Köszönjük. Ki az, aki érvelni kíván? (Nincs jelzés.) Szavazás! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 1 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. A 65., 66. volt, a 67-es Kara Ákos javaslata. Az előterjesztő álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Ezt semmiképpen nem tudjuk támogatni, mert ez a kormánnyal egyeztetett szövegünk, és ennek a módosításához nincs felhatalmazásunk, hogy hozzájáruljunk. Tehát ezt így szeretnénk bent hagyni. ELNÖK: Azért olvasom alaposabban, mert Kara Ákos több olyan javaslatot benyújtott a szakképzési törvényhez, ami láthatóan nemcsak élvezte a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatását, de mintha ők is lettek volna a kezdeményezői. Ott is szóba került az agrárágazat specialitása. Kíván-e valaki hozzászólni? (Kőszegi Zoltán: Bízzuk a kormányra!) Én javaslom, hogy adjunk neki egyharmadot, ne lökjük ki a rendszerből, mert szerintem ez a Czomba Sándorék által támogatott. Ennek utánajárok, hogy itt pontosan mi a helyzet. (Kucsák László: Az agrárképzéssel kapcsolatban egyébként is sok indítvány van.) Így van. Azt gondolom, hogy ezt nem győri lokálpatrióták szövegezték. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 7 igen. Köszönöm szépen. A bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott. Révész Máriusz, 68-as. Az előterjesztő álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem. ELNÖK: Köszönöm. Révész Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Szeretnék mellette érvelni, szívügyem ez az egész javaslat. Gyakorlatilag arról szól, hogy ha van hely a kerületben, akkor két és fél éves kortól fel lehessen venni a gyerekeket. Ez egészen jól működik. Szüdi államtitkár úr, amikor ezt az eredeti javaslatomat megszövegezte, még az előző ciklusban, teljes konszenzussal fogadta el, akkor belerakta azt, hogy a „körzetében lakó”. Kőbányán ez azt jelenti, hogy van üres hely az óvodákban… ELNÖK: Erre emlékszem. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): … fel is tudnánk venni a gyereket, de épp az adott óvodában, ami mondjuk egy lakótelepi óvoda, éppen a körzetes óvodában nincs hely, csak egy óvodával arrébb, de oda már, mivel bent van ez a két szó, hogy „körzetében lakó”, nem lehet felvenni. Tehát nagyon kérem államtitkár asszonyt, hogy ezt gondolják végig, mert ez csak a lehetőséget növeli. Tehát minden hároméves gyereket fel kell venni, és akkor lehetőség van arra, hogy felvegyék esetleg a nem körzetes óvodába is. Tehát ez szerintem egy abszolút jó javaslat.

35 Mi ezt úgy intézzük el, hogy nem tartjuk be a törvényt. Köszönöm. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Meggyőztél. ELNÖK: Valamennyien emlékszünk, szerintem akkor Hoffmann Rózsa is itt ült a bizottságban, amikor ezt a vitát lefolytattuk, ugyanezekkel az érvekkel. Szavazzunk! Ki az, aki támogatja Révész Máriusz javaslatát? (Szavazás.) Egyhangú. Nemzeti konszenzus. Osztolykán Ágnes javaslata, a 69-es. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem. ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. Parancsolj, Ágnes! OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Azért szeretnék mellette érvelni, mert azt gondolom, hogy ez több szempontból is egy nagyon fontos javaslat, és kérem a képviselőtársaktól ezen módosító javaslatom megfontolását. Ugyanis itt arról van szó, hogy azt szeretnénk, ha egy rugalmasabb beiskolázás maradna. Olyan esetek is fennálljanak, hogy ha mondjuk a gyerek betöltötte ugyan a hetedik életévét, de a képességvizsgálat, a nevelési tanácsadó, minden jel arra mutat, hogy ő még nem iskolaérett, akkor maradhasson még egy évet az óvodában. Azt gondolom, hogy nagyon sok pedagógiai és nevelési szakkönyv is azt mondja és azt mutatja, hogy a gyerek sokkal kiegyensúlyozottabban fejlődik, egy lassúbb, de egy sokkal biztosabb folyamat révén jut el az iskolaérettségig akkor, hogy ha az óvodában maradhat. A saját tapasztalatom is ugyanez, hogy azok a gyerekek, akik még egy évet ottmaradnak, azok a gyerekek egyszerűen valahogy komfortosabban érzik magukat az iskolában. A másik pedig szintén egy fontos dolog, és tudom, hogy ez már az én vesszőparipám marad, de maradjon, hogy ezek a gyerekek az önök javaslata és elképzelése szerint, ha nem iskolaérettek, akkor tegyük be őket egy kis létszámú fejlesztő osztályba, és fejlesszük az iskolában. Erre sok példa volt, és sokáig úgy is hívták ezt, hogy kisegítő iskola meg gyogyó, meg ilyenek, és nagyon sok olyan helyen jártam ebben az országban, ahol nagyon sok olyan esetet láttam, amikor nem iskolaérett, bizonyos képességekkel bajlódó gyerekek kerültek ilyen fejlesztőnek mondott, de a gyakorlatban kisegítőként működő osztályokba, ahonnan soha nem tudtak a normál oktatási rendszerbe visszakerülni. Nagyon megfontolandónak tartom azt, hogy attól, mert egy gyerek betölti az iskolaérettségi korhatárt, vagy az iskolába lépési korhatárt, de még nem iskolaérett, akkor hagyjuk inkább az óvodában még őket egy évig, és ne legyen ennyire merev ez a beiskolázási magatartás. ELNÖK: Köszönöm. A helyzet az, hogy keresem azt a pontot, ahol mi nyújtottuk be ezt a hetedik évet, nem a belépést… (Közbeszólások: A következő.) A következő az szabályozza? (Osztolykán Ágnes: Nem.) Amit Ágnes elmond, az tartalmában egy nagyon fontos probléma, tehát nem a belépés, hanem a kilépés gondja, ahol azt gondolom, hogy az óvodában fejlesszük a nem iskolaérett gyereket, és őszintén szólva most bajban vagyok, hogy nem találom, hogy mi ezt hol nyújtottuk be. (Közbeszólások: A 70-es. – Osztolykán Ágnes: Nem a 70-es. A 70-es a belépést szabályozza, én pedig a kilépésről beszélek.) Remélem, hogy igazatok van, én most nem találom. Kíván-e valaki hozzászólni ehhez a kérdéshez? Hoffmann Rózsa nyilatkozott, hogy nem támogatja ezt a javaslatot.

36 DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Szívesen hozzászólok, ha megszólítottál. Tudomásunk szerint összesen 8 gyerek volt az előző évben, aki 8 éves korig óvodában volt, ez az egyik érvünk. Tehát nagyon kevés gyereket érint. A másik: az óvodai szakma egyöntetűen egyetért abban, hogy az ilyen korú gyerekek már jobban fejlődnek egy kis létszámú osztályban, és nem a kicsi gyerekek között. Tehát azt hiszem, hogy itt szakmai vita van köztünk, és nem másfajta. Mi ennek a szakmai álláspontnak akarunk érvényt szerezni, ha a gyerek betöltötte a 7. évét, megkapja a lehetőséget, hogy kíméletes körülmények között iskolában legyen. Ez nem előkészítő osztály, mint tudjuk, a fejlesztő pedagógusok nem gyógypedagógusok, tehát megkapja a lehetőséget a gyerek, hogy mire 8 éves lesz, felzárkózzon a társaihoz. De mondom: olyan csekély létszámú gyereknépességről van szó, hogy semmiképpen nem okoz súlyos társadalmi problémát. Mi az óvodapedagógusokat kiváló szakembereknek tartjuk, és egyetértenek vele, ezért mi ezt a javaslatot tartjuk fenn továbbra is. ELNÖK: Köszönöm szépen. Lehet, hogy a Lázár-féle 309-esben van az, amit mi akarunk, vagy a 308-asban. Azt gondolom, hogy 2009-ben 9, 2010-ben 11 nyolcéves korú óvodás volt, feltehetően sajátos nevelési igényű gyermek, ezt nem tudjuk. Azt gondolom, hogy indokolt lehetett ezeknél a gyerekeknél, hiperaktivitás, részképességzavar miatt az, hogy itt maradtak, de ez nem róluk szól, hanem 3580, a hetedik életévét betöltött óvodásról, akit most a szövegben szereplő javaslat az óvodából kizár, és felzárkóztató osztályba vagy kis létszámú fejlesztő osztályba tesz, noha ezek a gyerekek feltehetően nem iskolaérettek. Nagyjából ezek a számok. 3300 általános iskolai feladatellátási hely van, ennyi telephely van, és statisztikusan szóródik ez a 3500 gyerek. Nem tudjuk, hogy pontosan hogyan. Feltehetően még az is előfordulhat, hogy van olyan település, ahol 8 esik egy ellátási helyre. Tehát én nem látom megszervezhetőnek a számok ismeretében ezeket a kis létszámú fejlesztő osztályokat. Ez az egyik problémám. Hacsak nem akarjuk buszoztatni ezeket a fogatlan hétéveseket, vagy éppen fogváltás közben lévő hétéveseket. Ilyen negatív kollégiumi víziókat fel sem festek, mert ez legyen az ellenzék terepe, hogy ilyen janicsárképzőket vizionál ide. Technikai probléma van egyrészt, másrészt tartalmi probléma. Azt gondolom, hogy ez jól működik, és nem kell megjavítani. Az óvodában ezeket a 6. életévét betöltött, 7. életévében járó gyerekeket jól fejlesztik. Nem látom az okát a dolognak. Tehát a tartalmával maximálisan egyetértek, de azt gondolom, hogy mi erre egy jobb javaslatot terjesztettünk be a 308. pont alatt, majd ha odaérünk, megtárgyaljuk, csak ha már belevágtunk ebbe a kérdésbe, akkor jobb, ha most ezt körüljárjuk. Úgy látom, szavazhatunk a 69-esről. Engem megnyugtatott, hogy megvan a 308-as, én majd azt fogom támogatni. Itt tartózkodom, mert ez egy kicsit más javaslat. Ki az, aki támogatja Osztolykán Ágnes javaslatát a 69. pont alatt? (Szavazás.) 4 igen. Nincs meg az egyharmad. Az elvi támogatásom a tiétek, a praktikus támogatásom nem. A 70-es Pichler Imre javaslata. Az előterjesztő álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem. ELNÖK: Nem. Pánczél Károly! PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. A mai hatályos jogszabály azt mondja, hogy ötéves kortól kötelező az óvoda, ugyanakkor az MSZP-SZDSZ-kormány alatt született egy olyan módosítás a törvényben, hogy aki jelentkezik, azt kötelező felvenni, de talán el is lett többször halasztva ennek a végrehajtása. Nyilvánvalóan megvan az oka ennek a

37 halasztásnak. Ez részben pénzbe kerül, több gyerek, több normatíva, részben pedig az ország egyes helyein nincs annyi óvodai férőhely, máshol pedig lenne, csak ott pedig gyermek nincs. Itt most azt kellene eldönteni, hogy a mostani törvényjavaslat szerint levinni a kötelező óvodáztatást a harmadik életévre. Mi egyébként hosszú távon támogatjuk ezt, hogy az óvodáztatás korhatára minél lejjebb kerüljön, de ezt egy túlságosan nagy ugrásnak tartanánk. Szerintünk ez a negyedik életév elfogadható lenne. A másik dolog: nem tennénk az óvodavezető vállára a felmentés nehéz döntését. Talán Pokorni elnök úr is indokolta ezt, hogy talán nem kellene kitenni az óvodavezetőt annak, hogy egy buszmegállóban vegyék őt körbe, hogy márpedig ezt a felmentést beszéljük meg. A jegyzőre bíznánk ezt, az óvodavezető és a védőnő véleményének a kikérésével, mégiscsak a jegyző egy hatósági ember, és egyébként ilyen gyermekvédelmi ügyekben, hatósági ügyekben is ő az, aki ott egy településen eljárhat. A javaslatnak az utolsó 6-8 sora, amit kiegészítésként szántunk, az pedig a jelenleg is érvényben lévő, szerintem jól működő rendszer, hogy ha halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodába jelentkezik, akkor azt igen, kötelező legyen felvenni. Örüljünk annak, hogy őt ott óvodába akarják beíratni a szülők, az legyen felvéve. Nem értem, hogy ezzel mi a probléma és mi a baj. ELNÖK: Köszönöm szépen. Ferenczi Gábor! FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm. Kezdem a végéről. A javaslat utolsó részével egyetértünk, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket legyen kötelező felvenni az óvodába. Viszont felmerül másrészt a kérdés, hogy van-e elegendő óvodai férőhely. Jelenleg tudjuk, hogy nincsen. A másik dolog pedig, hogy miért kellene kötelezni a gyerekeket arra, hogy négyéves koruktól mindenképpen óvodába járjanak? Tehát azt gondolom, hogy ez az ötéves életkor bőven elegendő. Ha valakinek a családi körülményei lehetővé teszik, hogy otthon az édesanyjával megfelelő módon fejlődjön, lehetővé válik, hogy a gyermek szocializálódjon, mert a szülő el tudja vinni olyan közösségekbe, ahol ez megoldható, hadd mondjak egy konkrét példát. Az egyik képviselőtársunk, Kulcsár Gergely mellettem ül a plenáris üléseken, négygyermekes családapa, négy kisgyermeke van, a felesége otthon van a kisgyermekekkel. Azt gondolom, hogy ettől függetlenül teljesen normális gyerekei lesznek, hogy csak ötéves korukban fognak óvodába menni. Persze, ha nem változtatjuk meg a jelenlegi rendszert. Tehát én nem látom indokoltnak, hogy ezt kötelezővé kelljen tenni. Szerintem ez így rendben van, hogy hároméves kortól mehet, de ha a családi körülmények ezt lehetővé teszik, akkor hadd maradjon otthon a szülővel. ELNÖK: Ezek szerint te a 70-es mellett érvelsz, mert az lehetővé teszi azt, amit elmondtál, ha jól értem. Michl József! MICHL JÓZSEF (KDNP): Köszönöm szépen. Csak egy dologra hívnám fel a figyelmet. Én egyetértek azzal, hogy ne az óvodavezető legyen az, aki ebben az ítéletet kimondja, de a jegyző se jó. Most az átalakuló önkormányzati törvény következtében a jegyzőnek azért ez a fajta hatásköre lényegesen csorbul, már csak azért is, mert a gyámügy átkerül a kormányhivatalhoz. Azt gondolom, hogy a gyámhivatal minden további nélkül ezt a feladatot elvégezhetné. ELNÖK: De ez nem gyámügyi kérdés, hanem az óvodai neveléssel összefüggő kérdés.

38 MICHL JÓZSEF (KDNP): Ezt értem, de a jegyzőnek valami alapján döntenie kell. Most akkor neki nem lesz olyan apparátusa, akit kiküldjön megnézni azt a családot, csak erre gondoltam. ELNÖK: A parlament asztalán lévő önkormányzati törvény az óvodai feladatot az önkormányzatok által ellátandó feladatok közé sorolja. A polgármesteri hivatalt, az önkormányzati hivatalt a polgármester irányítja, a jegyző vezeti. Ez az önkormányzati rendszer szent titka, hogy hogyan is oszlik meg ez a két felelősség, de ilyen értelemben önkormányzati feladat. Önkormányzati hivatal lesz az új neve a polgármesteri hivatalnak, a jegyző vezetése alapján, ő az indokolt titulus. Államtitkár asszony! DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Szeretném megmagyarázni, hogy miért az óvodavezetőt írtuk, és miért nem a jegyzőt. Éppen azért, mert nem hatósági ügyet akartunk belőle csinálni. Pont a négygyerekes és olyan családok szempontja szerint, hogy ha a szülő kéri, az óvodavezető tudja, a védőnő ezt igazolja, hogy ott rendben megy, foglalkoznak a gyerekkel, beszélgetnek vele, otthon maradhat. Tehát nem egy nagyon kemény szabályt akartunk beállítani, de mégis alapvetően az eredeti fogalmazás úgy szól, hogy négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. Most hogy miért, erről szólt az egész tavalyi félévünk, az Európai Unióban is az egyik legtanulságosabb és sikeresebb rendezvényünk volt, ahol azzal szembesültünk, hogy egész Európában egyetértés van abban, hogy a leszakadóban lévő gyerekek fejlesztésének a korai fejlesztés a legjobb esélye a felzárkóztatásra. Ezért az a kiindulási alap, hogy hároméves kortól járjanak. Megjegyzem, a magyar társadalomban a gyerekek 90 százaléka hároméves kortól óvodába jár, tehát erre van elengedhetetlen igény. De vannak olyan családok, éppen a polgári középhez tartozó családok, akik azt mondják, hogy mi megoldjuk, tanítjuk versekre, énekelni, beszélgetni, nem akarjuk, hogy még elvigyék tőlünk a gyerekeket. Itt az óvodavezető nem egy hatósági döntést hozva azt mondja, hogy rendben van, maradjon otthon a gyerek. Ötéves kortól késő már, a kutatások igazolják, hogy 3-5 éves korban milyen képességei milyen gyorsan fejlődnek a gyerekeknek, nem akarom megismételni a szakmai konferenciáink egyértelmű szakmai tanulságait. Tudom azt az érvet is, hogy tegyük inkább anyagilag érdekeltté az elmaradt családok gyerekeit, pont ezt nem akarjuk. Nagyon nagy visszatetszést szült, és szül mindmáig az, hogy egyes családok pénzt kapnak azért, hogy óvodába írassák a gyereküket, mások nem. Ezért helyezkedtünk arra az álláspontra, egyébként nagyon sok vitát kavart ez is kormányülésen és szakmai körökben is, hogy hogyan fogalmazzuk meg a szabályozást, hogy ez derüljön ki belőle. Tehát az alapelv az, hogy hároméves kortól járjon mindenki, ez alól felmentést lehet adni, nem szigorú hatósági döntéssel, tehát jegyzői döntéssel, de a tendencia legyen ez. Mint például vannak olyan országok, ahol hároméves kortól előírás, és száz százalékos nagyságrendben járnak a gyerekek óvodába, ilyen mondjuk Franciaország is, ahol megint azért egy kicsit jobb a társadalom összképe. Tehát ez van mögötte, hogy nem a jegyzőhöz rendeltük, telepítettük a jogot, hanem az óvodavezetőhöz. Az pedig, hogy hároméves kortól az intézményes nevelés, a szakszerű nevelés segít a gyereknek, azt hiszem, hogy egy olyan evidencia, amit talán nem vitatunk. A hozzáférés lehetőségében persze lehetnek különbségek. Amit nagyon nem szeretnénk, hogy azok a gyerekek, akikkel otthon nem a legmegfelelőbben tudnak foglalkozni, azok elkallódjanak azért, mert nem kerültek be az intézményes nevelésbe. ELNÖK: Ferenczi Gábor!

39 FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm. Csak a jegyzőkönyv miatt rögzítsük, hogy megkövetek mindenkit, itt félreolvastam, teljesen rendben van így ez a javaslat. Azt gondolom, a módosításokat is el lehet fogadni. Igazából én is erről beszéltem, csak félreértelmeztem. Ezért megkövetem államtitkár asszonyt, egyetértek. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát miért a jegyző, és miért nem az óvodavezető. A mérleg két serpenyőjében az egyik, hogy egy gyerekközpontú megközelítés legyen itt a felmentéseknél, ezért be kell vonni a gyereket, családot ismerő óvodavezetőt és védőnőt. A probléma nem itt van, hanem az elutasított felmentési kérelemmel, a hátrányos helyzetű családokkal, ahol viszont nem szabad felmentést adni. Itt viszont a tapasztalat, az iskoláztatási támogatások 1999-2000-2001-es tapasztalata azt mutatta, hogy az iskolavezető és az óvodavezető túl közel van, és nem meri megtagadni a felmentést, ahogy iskoláztatási támogatás esetén nem merte nem kiadni az iskolalátogatásról szóló papírokat. Módosítottunk is rajta most, amikor másodszor vezettük be az iskoláztatási támogatást. Tehát a két szempontnak egyaránt kell érvényesülnie, egy gyermekközpontú megközelítésnek, ezt szolgálja a védőnő, óvoda bevonása, és annak, hogy merjen ellenállni a nyomásnak, ez pedig az, hogy az egészet eltoljuk a jegyző felé. Praktikus, sok, tucatnyi tapasztalat vagy jelzés alapján levont módosítás volt ez az iskoláztatási támogatásnál is, itt is javaslom ezt figyelembe venni. Nagyjából ugyanaz a problémamező, ahol mozgunk. A másik, hogy négyéves kortól, tehát én a 70-es mellett érvelek alapvetően, ott a felmentést, akinek lehet, adjuk meg, ahol pedig indokolt, ott igenis, írjuk elő ezt kötelezően. Négy év alatt pedig sokkal hatékonyabbnak érezzük az óvodáztatási támogatást, mint eszközt, mint pusztán a paragrafus kényszerét. Ott van a költségvetésben egy működőképes rendszer, használni kell, úgy látom. Úgy látom, végigvitattuk mind a két javaslatot, a 70-est és a 71-est. Szavazhatunk róla. Javaslom, hogy először a 70-esről szavazzunk. Ki az, aki támogatja? Kérem, most szavazzon! (Szavazás.) Ki az, aki nem támogatta? (Szavazás.) 4 nem. A bizottság többsége támogatta. Ki az, aki a 71-est támogatja? Kérem, most szavazzon! Ez a durvább megoldás. (Szavazás.) 3 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. A 72-es következik, ez a családi napközi. Az előterjesztő álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: A számozás nálam elcsúszott. A 323-as javaslatról van szó? ELNÖK: A 72-es javaslat, a 323-as a száma. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Azt támogatjuk. ELNÖK: Támogatja az előterjesztő. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatta. A 73-as következik. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem támogatjuk. ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Itt beépítenénk a családi napközihez?

40 DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem, az óvodai alapprogramra vonatkozik. Ez egy evidencia. ELNÖK: A családi napköziben is teljesítheti, abban az esetben, ha… és ezeket a feltételeket bővíti ki azzal, hogy megfelel a program, hogy jóváhagyott pedagógiai programmal működik. Olyan pedagógiai programmal, ami megfelel az óvodai alapprogramnak. Tehát egy szakmai feltételt szab még, ilyen értelemben igyekszik garantálni, hogy a családi napközi magasabb színvonalon, garantáltabb színvonalon működjön. Kíván-e ehhez valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Szavazhatunk a 73-asról. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 4 tartózkodás. A bizottság támogatta. A 74-es következik. Az előterjesztő álláspontja? Ennek a száma 304-es. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem támogatjuk a 74-est és a 75-öst. Azért nem támogathatjuk, mert a 72-est már elfogadtuk, a családi napközit kivettük. ELNÖK: Ezek alternatívák itt valóban. Akkor szerintem ugorhatunk, ha a bizottság támogatta a 72-est, akkor ilyen értelemben okafogyott a 74-es és a 75-ös. Szavazzunk róluk, egyszerre a kettőről! (Szavazás.) Nem kapták meg az egyharmadot. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Ugyanakkor a 73-est támogattuk. ELNÖK: Majd koherenciazavarban megoldjuk ezt a problémát. (Kucsák László: Csak ott azt támogattuk, szigorúbb feltételekkel.) Igen, de támogattuk a 72-est is. Ennyi következetlenséget megengedünk magunknak. (Kőszegi Zoltán: Elnök úr, elnézést, a 72-esnél a szöveg elhagyásáról szavaztunk?) Igen. Parancsolj! FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Akkor legyenek szívesek összefoglalni számomra, hogy akkor a családi napköziben lehet óvodai… ELNÖK: Nem, kilőve. FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Semmilyen úton-módon nem? ELNÖK: Csak óvoda van. FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Gondolom, ezt a levelet mindenki megkapta, kaptunk egy levelet. KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Én például teljesen félreértelmeztem, ez az én figyelmetlenségem, elnézést, mert én a 72. pont első mondatát, hogy az elhagyását javasolja, pont ezt nem olvastam, és teljesen más értelemben szavaztam. Tehát én a családi napközi bennhagyását javaslom, abban az esetben, ha a feltételeknek megfelel a családi napköz. Ennek több oka van. Számtalan helyen például nem tudják megoldani, főleg az agglomerációban, nincs annyi óvodai férőhely, nem tudják megoldani, és családi napközikkel helyettesíthető lenne az óvodai ellátás. Ez közgazdasági szempontból sem jó. ELNÖK: Köszönöm.

41 KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Legalább az egyharmadot kapja már meg ez a javaslat, az eredeti szövegben hagyjuk benne. (Kucsák László jelentkezik.) ELNÖK: Ügyrendi javaslata van Kucsák Lászlónak, hogy szavazzunk újra erről a pontról. (Kucsák László: Éljenek a gondolatolvasók! – Derültség.) Ki az, aki az ügyrendi javaslattal egyetért? (Szavazás.) A bizottság egyetért. Újravitatjuk a 72. pontot, mert most lett világos a bizottság előtt, hogy itt alternatívákról van szó. A 72., 73., 74. és a 75. pont összefügg, mindegyik más módon rendezi a családi napközi és az óvoda viszonyait. A 72-es és a 75-ös gyakorlatilag ugyanúgy, ott Lázár képviselő úr nem elégszik meg az elhagyással, hanem annyit ír be, pozitívan is megfogalmazza, hogy a családi napközi nem helyettesíti az óvodai nevelést, míg a másik kettő, a 73-as és a 74-es különböző alternatívákat vázol fel. Ezek egyébként összeilleszthetők, azt hiszem, a 73-as és a 74-es feltételeket szab a családi napközi indításához, különböző súlyú feltételeket, a 73-as programot, a 74-es azt mondja, hogy csak akkor, ha óvodai helyhiány miatt nem oldható meg. Itt a szülőre a családi napközi igénybevételéből fizetési kötelezettség nem hárul. Tehát ezek nem kizáró, hanem egymás mellé rendelhető, de különböző súlyú feltételek. Jól foglaltam össze a helyzetet nagyjából? Akkor vitassuk meg ezt a kérdést. Parancsolj! FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm. Pont emiatt akasztottam meg én is az ügymenetet, ami miatt Kőszegi képviselő úr is. Akkor még egyszer hadd erősítsek rá arra, hogy tudomásom szerint jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő számú óvoda hazánkban. Ráadásul itt vannak azok a kistelepülések, ahol pedig még nehezebb összehozni egy óvodai létszámot, működtetni, fenntartani egy óvodát. Akkor számomra teljesen érthetetlen, hogy miért ne lehetne családi napközben helyettesíteni az óvodát akkor, ha az ott dolgozó személy megfelelő pedagógiai ismeretekkel rendelkezik, tud bánni a gyerekekkel, több évtizedes tapasztalata van. Tehát ebben a levélben, amit kaptunk a családi napköziktől, ebben pont az van, hogy ők több évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek, és jól működik ez a rendszer. Tehát azt gondolom, akkor lesz jó a köznevelési törvény, ha életszerű, ha jól tud működni a gyakorlatban. Márpedig a gyakorlat szerintem azt indokolja, hogy próbáljuk meg akkor a továbbiakban is bennhagyni ezt a lehetőséget, hogy az óvoda kiváltható legyen. Miért ne lehetne kiváltani? Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Rövidséget kérek! KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Azt kérném a bizottságtól, hogy azt a változatot támogassa a bizottság, ahol abban az esetben teszi lehetővé a törvény a családi napközivel való kiváltását az óvodának, ha egyébként óvodai ellátás nem biztosítható. Ezt azzal indokolnám, hogy például a normál településen - nem a kistelepülésekről és nem agglomerációs településekről beszélek - ne alakulhasson ki egy olyan helyzet, hogy elkezdenek versenyezni, és különösen a jómódú családok elkezdik járatni a gyereküket ilyen elit családi napközikbe, és ezzel a társadalmi különbségeket növelik, viszont ahol probléma, kistelepülésen, agglomerációban, és van megfelelő szakképesítésű családi napköziben foglalkoztatott személy, akkor ott tegye lehetővé a törvény, hogy kiválthatja. Nem tudom, érthető volt-e. Tehát ne generálisan tegye lehetővé, hanem konkrét helyzetekre. ELNÖK: Köszönöm. Ha jól értem, a 74-es mellett érvelsz. Kucsák László!

42 KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. És a 73-as mellett is szerintem egyébként, mert a kettő együtt teremti meg megítélésem szerint azokat a peremfeltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ha elfogadjuk azt, amit hallhattunk az imént, hogy igenis, van, ahol helyhiány van, akkor azért valamilyen módon ezt lehessen realizálni, akár ebben a kategóriában. Mi is olvastuk a levelet nyilvánvalóan, és akkor pedig milyen feltételeknek kell megfelelni. Szerintem ezek a feltételek mindenképpen szükséges feltételek ahhoz, hogy ez lehessen. Tehát szerintem a 73-assal és a 74-essel ezt a kérdést kezelni tudjuk. ELNÖK: Egy kicsit racionalizálnám a vitát. Ki az, aki a 73-as, 74-es ellen kíván érvelni? Földi László! FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Én egyetértek azzal, hogy az óvodában is van egyfajta tankötelezettség, és a tankötelezettséget teljesíteni kell az óvodában. Tehát ha azonos korú gyerekeket tudunk összerakni az óvodában, ráadásul a mai Magyarországon a hároméves gyerekek 90 százaléka óvodás lehet, mert annyi férőhely van, az államnak meg kell oldania, hogy legyen megfelelő számú óvodai férőhely. Tehát a családi napközit én nem így képzelem. Én avattam nem egyet, nem kettőt Cegléden, ahol ott volt a hathónapos gyerek is, az is be volt téve, és a 12 éves gyerek is ott volt délután, amikor kvázi nem volt napközis, anyuka dolgozott, és ott volt. Óvodások is voltak. Tehát nem igazából látom értelmét. A tankötelezettséget meggyőződésem, hogy a családi napközik nem tudják jól teljesíteni. ELNÖK: Ha jól értem, te a 72-es, 75-ös megoldás mellett érvelsz. (Földi László: Igen.) Ferenczi Gábor! FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Csak annyit szerettem volna hozzáfűzni, hogy közben volt egy négyszemközti kis vitánk Kőszegi Zoltánnal, hogy én itt Zolinak az érvelésével nem értek egyet. Ugyan már, miért kellene korlátozni azt, hogy egy szülő olyan óvodába írassa a gyerekét, amilyenbe akarja? Ha abban az óvodában, ami rendelkezésre áll, úgy látja a szülő, hogy nem biztosítottak azok a feltételek, amit ő szeretne a gyermeke számára biztosítani, és rendelkezésre áll mondjuk egy magánóvoda az adott településen, akkor miért ne lehetne annak a szülőnek abba a magánóvodába vagy abba a családi napközibe járatnia a gyerekét? ELNÖK: Köszönöm. Ne itt folytassátok le ezt a vitát, mert ez nem fakad a javaslatokból. Ilyen, ezt a kérdést szabályozó javaslatot nem tettetek írásban. Ha majd tesztek a csatlakozók vagy a kapcsolódók körében, akkor majd megvitatjuk ezt a kérdést. KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Itt többféle javaslat van, és amit én mondtam, az a 74es. ELNÖK: Te a 74-es mellett érveltél, ezt megértettük, és nem támadtad egyébként a 73-ast, mert az további feltételt szab. Péter! CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Végül is okafogyottá vált majdnem a felszólalásom. Azt szeretném, hogy egy támogatott legyen, és egy kapcsolódóval rendezzük ezt a dolgot úgy, hogy meg tudjunk állapodni az előterjesztővel, és szerintem meg lehet állapodni. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Bocsánat, csak egy közigazgatási bagatellt szeretnék javasolni. Csak annyit, hogy ha

43 támogatja a bizottság a 73-74-est, akkor a gyermek 3 éves korával is foglalkozzon majd a kapcsolódóban. KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Most újra szavazunk a 72-esről? ELNÖK: Igen, azt mondtuk, hogy újra szavazunk. Tehát a 72-es, a 75-ös tartalmilag ugyanaz, frakcióvezető úr kérte a bizottságot, hogy legalább egyharmadot kapjanak a javaslatai, erre felhívom a figyelmet. Erről szavazzunk! Ki az, aki az elhagyással, a 72-essel, 75-össel egyetért? (Szavazás.) 7 igen. Egyharmadot kapott. Köszönöm. A 73-as következik, nem zárja ki a 74-est. Ki az, aki támogatja a 73-asban szereplő programra vonatkozó feltételt? (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság többsége támogatta. Ki az, aki a 74-est, tehát a helyhiány, illetve pénz kérdéséről szólót támogatja? Ki az, aki ezzel egyetért? (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság ezt is támogatta. A 75-ösről nem kell szavaznunk, mert arról már szavaztunk. (Osztolykán Ágnes: A tárca csak a 72-est támogatta?) Igen. A 75-ösről nem kérdeztük, de nyilván azt is, vagy nem? (Dr. Hoffmann Rózsa: Azt nem.) Azt nem, csak a 72-est. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): A 72-es nem a frakcióvezető úr javaslata, hanem a 75ös az övé, akkor arról most nem történt szavazás. ELNÖK: Azért, mert tartalmában ugyanaz. Egyharmadot kapott. A következő Lázár János javaslata, az óvoda a köznevelés része. A tárca álláspontja? A kormány álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Szerintem ez rendben lévő. ELNÖK: Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem szólnak hozzá, viszont szavazni kívánnak a képviselők. Kérem, most szavazzunk! (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta. Baracskai József, Ficsor Ádám. A kormány álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem. ELNÖK: Köszönöm. Van-e, aki érvelni kíván mellette? (Nincs jelzés.) Ennek alternatív javaslatát már kifejtettük. Szerintem szavazzunk. Ki az, aki egyetért vele? (Szavazás.) 1 igen. Egyharmadot sem kapott. Következik a 79-es, Osztolykán Ágnes javaslata. A kormány álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Az első részénél az indoklás az, hogy ez nem nyilvános adat, ezért a honlapon nem kell közzétenni, a második része pedig köszönjük, jó javaslat, a tankönyvrendeletbe bele fogjuk tenni. ELNÖK: A másodikat rendeletbe valónak gondolja az államtitkár asszony, az elsőt pedig aggályosnak látja. Kívánsz-e érvelni mellette? OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): A közepére is reagálna, államtitkár asszony? Három pont van.

44 DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: A másodikra és a harmadikra közösen mondtam azt, hogy a tankönyvrendeletbe való, és fel fogjuk használni. Tehát a (11) és (12) bekezdésre vonatkozó javaslatra értettem ezt, hogy a tankönyvrendeletben felhasználjuk. Ez a közepe. A (3) bekezdésre pedig az az álláspontunk, hogy kötelezően előírni nem szerencsés. ELNÖK: Kérdezem, ki az, aki támogatja a 79-es javaslatot? Kérem, most szavazzon! (Szavazás.) 4 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. Következik a… DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: A 80-as és 81-es ugyanaz, mint amit az előbb elutasítottunk. ELNÖK: A 81-es is? (Osztolykán Ágnes: Ugyanaz, mint a miénk, igen.) Ki az, aki támogatja a 80-as javaslatot? (Szavazás.) Nincs meg az egyharmad. Ki az, aki a 81-est támogatja? (Szavazás.) Nincs meg az egyharmad. Következik a 82-es, Osztolykán Ágnes javaslata. A kormány álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Rendeletbe illő, emiatt nem támogatjuk, egyébként a tartalmával egyetértünk. OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Ígéretet tesz nekem az államtitkár asszony arra, hogy a rendeletbe benne lesz a fizetési kötelezettség kapcsán, hogy mentesítjük a szülőket attól, hogy fizetniük kelljen? (Közbeszólások a kormánypárti képviselők soraiból: Most is így van!) DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Most is így van, és az alaptörvényből is ez következik, természetesen, meg a saját szociális érzékünk is ezt diktálja, úgyhogy háromszoros garancia van rá. OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy, nem kapta meg az egyharmadot. Lázár János javaslata következik a 83. pontban, középfokú oktatási intézmény. Mi a kormány álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Miután összefügg a 84-essel, mi azt támogatjuk, és nem a 83-ast. (Michl József: Egy picivel jobb az enyém.) Egy picivel. ELNÖK: Köszönöm. Tehát nem támogatja a 83-ast. A bizottságot kérdezem… (Kőszegi Zoltán: Ennek adjunk egyharmadot!) Parancsolsz? (Kőszegi Zoltán: Itt adjunk legalább egyharmadot!) Igen, igen, a 83-asról van szó, egyharmad… (Michl József: Szabad szólni, elnök úr?) Szabad, persze, csak jelezd, hogy nem szavazol, hanem szólni kívánsz! MICHL JÓZSEF (KDNP): Köszönöm szépen. Gondolom, azért fogalmazott így az államtitkár asszony is, mert az enyém, a következő, a 84-es ugyanezt a pontot szabályozza, és én azt gondolom, hogy Lázár frakcióvezető úr is el fogja azt fogadni - nem beszéltem vele

45 róla, csak gondolom. Ezért javaslom azt, hogy ha esetleg abban meg tudunk egyezni, az precízebb valamivel. ELNÖK: Nekem lenne egy kérdésem: hogy milyen célt szolgál ez a központi felvételi. DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Most is létezik bizonyos paraméterek teljesülése esetén, bizonyos túljelentkezésnél - nem tudom felsorolni -, tehát egy létező szabályt terjeszt ki. Azon kívül minőségi célokat szolgál, hogy a gimnáziumba például csak elfogadható tudással lehessen belépni. Mint mondtam, most is van, évek óta van, minden évben a tanévről szóló miniszteri rendelet szabályozza. (Közbeszólások. - Michl József jelentkezik.) ELNÖK: Jóska, parancsolj! MICHL JÓZSEF (KDNP): Azzal egészíteném ki, hogy én azt gondolom, az viszont üdvözlendő lenne, hogy az általános iskolát végzett gyerekek egységesen, egy ilyen felvételi alkalmával is megmérettetésre kerüljenek. (Osztolykán Ágnes: Elég baj az!) Ez talán azoknak is, akiknek gyengébben megy az általános iskola, adhat egy pluszlökést, hogy ha bármilyen iskolában tovább akar tanulni, muszáj a végén valamifajta felvételit tenni. Az én részemről ezt szolgálja ez a dolog. ELNÖK: Ez a középiskolákban szerveződik? MICHL JÓZSEF (KDNP): Ezért fogalmaztam így, hogy ezt külön jogszabályban kellene meghatározni, tehát ebben a kérdésben, azt gondolom, többféle megoldás elképzelhető, akár az is, valóban, amit az elnök úr mond. ELNÖK: Mert itt mind a két javaslat középfokú iskolába történő belépésre vonatkozó központi írásbelit szolgál. MICHL JÓZSEF (KDNP): Igen, erről szól. DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A 84-esben ott van a külön jogszabályban meghatározottak szerintire, valamint az írásbelikre való utalás. ELNÖK: Én nem tudok támogatni egy ilyen javaslatot, amely egy középfokú intézménybe történő központi felvételi vizsgát írna elő, mert ez radikálisan eltér attól, ami az indoklásban szereplő, évtizedes gyakorlat, amely a középiskolába, a nagy keresettségnek örvendő középiskolába történő nagy felvételi szám miatt valami igazságos módon akarja elosztani a gyerekeket. Indokolt és helyes volt tíz évvel ezelőtt, hogy szakítottunk azzal a gyakorlattal, hogy az iskolák különböző módon válogatták, szemezgették ki a gyerekeket, és próbáltunk rendet teremteni, és kiadtunk, kialakítottunk egy egységes felvételivizsga-rendet. Ez rendben volt. De az a megoldás, amikor azt mondjuk, hogy a középfokú intézményekbe történő belépést, tehát a szakmunkásképzőbe, a szakközépiskolába, a gimnáziumba, mindegyik intézménybe egy központi vizsgarendszer osztja el a gyerekeket, az egy általános iskolai záróvizsga (Osztolykán Ágnes: Így van!), és az azon a vizsgán való szereplés alapján osztjuk szét a gyerekeket, hogy, Michelangelo, te széklábat fogsz faragni, te pedig emelőt. Én ezt nem látom sem indokoltnak, sem jónak. A középiskoláknál, ahol túljelentkezés van, hogy ne intézményenként különböző szempontok szerint válogassák szét a gyerekeket, hanem központi középiskolai vizsga legyen túljelentkezés esetén, fontosnak és indokoltnak látom ezt,

46 de a középfokú intézménybe történő, minden gyerekre kiterjedő szétosztó rendszert nagyon aggályosnak gondolom, mert az egy olyan, az általános iskola életét torzító általános iskolai záróvizsgává fog merevedni pillanatokon belül, aminek a hatása felmérhetetlen felmérhetetlen! Lázár Jánosnak én itt szívem szerint nem adom meg az egyharmadot, megadhatjuk persze, de itt vagy a fogalmat nem tisztázta, hogy középiskola és középfok… DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Az tisztázva van. ELNÖK: Természetesen definiált a dolog - csak mentegetem a fényes tekintetű frakcióvezetőmet (Derültség.) -, de ez a dolog másról szól. Gondoljátok meg, proletárok! Ez a két vizsga nem ugyanaz! (Dr. Pósán László: Így van!) Jó. Én tehát személy szerint mélyen elleneznék egy ilyet. (Ferenczi Gábor jelzésére:) Gábor, parancsolj! FERENCZI GÁBOR (Jobbik): És ha úgy módosítanánk, hogy szakközépiskolákra vonatkozzon, tehát szakiskolákra nem, csak szakközépiskolákra? ELNÖK: Van ilyen, majd később előjön, a középiskoláknál beírjuk… (Osztolykán Ágnes: Ott most is van!) …A valóságban van, a tervezetben nincs központilag, hanem intézményenként különböző vizsgázgatás olvasható ki a mostani tervezetből, ott én indokoltnak látom a központi szervezését a középiskolák esetében. De ez nem ez a pont. Az nem ez. DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Még egy megjegyzést tennék… ELNÖK: Parancsolj, Rózsa! DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): …, hogy azért kapcsoljuk ide a Hídprogramot, amely összefügg ezzel tartalmilag. ELNÖK: Igen, én is így értem, de ez csak növeli az aggályaimat. Ez az általános iskolai záróvizsga dönti el, hogy ki az, aki a hídba megy, ki az, aki szakmunkásképzőbe, ki az, aki szakiskolába vagy szakközépiskolába megy, és ki az, aki gimibe. (Michl József: Egyébként ki dönti el?) Tessék? (Michl József: Egyébként ki dönti el?) A jelentkezési szándék, a keresettsége egy intézménynek, és ahol túljelentkezés van, ott van vizsga, ahol túljelentkezés van. De tervutasítást ne vezessünk be! (Ferenczi Gábor jelzésére:) Gábor, parancsolj! FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Nekem az az alapvető problémám, hogy az elmúlt években sajnálatos módon ilyen gyűjtőiskolák jöttek létre a térségi integrált szakképző központokkal, ahol a bemenetet abszolút nem mérte senki, jöttek a gyerekek, funkcionálisan analfabétán az esetek többségében. Én ezért tartanám fontosnak, hogy lássuk, hogy mi az input, hogy lássuk a kiindulópontot, hogy mit tudunk kezdeni azokkal a gyerekekkel, hogy mik a hiányosságok. (Osztolykán Ágnes: De ez nem azt szolgálja!) Én ezt egyáltalán nem látom aggályosnak, hogy egy vizsgán lemérjük… Amúgy is vannak kompetenciamérések, miért ne lehetne akkor egy ilyen egységes központi vizsga? ELNÖK: Azért, Gábor, mert ha egy kompetenciamérés, ami arra szolgál, hogy őszintén lássuk, hogy mi van egy gyerek fejében, hogy milyen képességekkel rendelkezik,

47 eldönti az életét - az életét! -, akkor az nem kompetenciamérés onnan kezdve, hanem a legvéresebb versenyvizsga, akkor az nem működhet kompetenciamérésként, mert más a célja. A kompetenciamérés egy diagnózis, ez pedig élet-halál küzdelem a jó helyért, és rettegés, hogy a hídba száműznek, mert rossz lett a vizsgaeredményem. Onnan kezdve vége a kompetenciamérésnek is. (Osztolykán Ágnes és dr. Pósán László: Szavazzunk!) Jó. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Senki nem jelentkezik.) A 83. és a 84. pontról van szó. Ki az, aki támogatja a 83. pontot? (Szavazás.) Nem támogatjuk. Ki az, aki támogatja a 84-est? (Szavazás.) Hárman, nem támogatta a bizottság egyharmada sem. A 86-os… (Közbeszólások: A 85-ös!) Miért a 85-ös? (Osztolykán Ágnes: Mert a 84-es után az jön.) Ja, bocsánat, mert a 84-es után az jön. Mi a kormány álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen. ELNÖK: Igen. Szakiskolai végzettség középfokú végzettségnek minősül… (Michl József jelzésére:) Jóska, te is támogatod a javaslatodat, ugye? MICHL JÓZSEF (KDNP): Az indoklásban leírtam, leírtuk, hogy az EU-s szabványnak a magyar oktatásügy így azért egy kicsit jobban megfelel. ELNÖK: Köszönöm. Ki az, aki még hozzá kíván szólni? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Kérem, ki az, aki támogatja a 85-ös javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatta. A 86-os pont Baracskai képviselő úr javaslata. Mi a kormány álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: Nemleges. Van-e valaki, aki érvelni kíván mellette? (Senki nem jelentkezik.) Ehhez van egy hasonló, Szedlák Attiláé, és gyakorlatilag ugyanezt szabályozza a 88-as is, véleményünk szerint talán ez a legjobb a három közül. Vitathatnánk talán egyszerre is a három kérdést. (Kucsák László jelzésére:) Laci, parancsolj! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Hogyha lehet, akkor én éppen a 88. sorszámú kapcsán szeretnék szólni, merthogy nem is előzmény nélküli a dolog, a helyettes államtitkár úrral volt alkalmunk erről kontaktálni, illetve anyagot is juttattam el, nem is egy körben. A magam részéről mindenképpen szeretném forszírozni azt jó, pozitív helyi gyakorlatra és tapasztalatra is építve, hogy a két tanítási nyelvű általános iskolák műfaja mint lehetőség - aztán majd később egyéb nyelvi kategóriák is előkerülnek módosítókban - maradjon meg a törvényben. Tudom, hogy ez ügyben milyen válasz érkezett a tárca részéről, tehát én ezzel tisztában vagyok. A mi tapasztalataink jók, pozitívak, erről anyagot is eljuttattam, ismerem a tárca álláspontját, hogy az ottani tapasztalatok kicsit differenciáltabbak talán, mindezek ellenére én nagyon szeretném, hogyha ez befogadtatna. Én a 88. javaslat mellett igyekeztem most ezt elmondani. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Ki az, aki hozzá kíván szólni? (Dr. Gloviczki Zoltán jelzésére:) Zoltán, parancsolj! DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Valóban így történt, és meg is fogadtuk a Kucsák képviselő úrral folytatott vitában ezt a

48 javaslatot, de az az érzésünk, hogy orvosoltuk ezt a benyújtott törvényszövegben, ugyanis „iskolá”-t írunk, amibe beleértendők azok a kategóriák, amelyek itt fel vannak sorolva. Azelőtt valóban kizártuk az általános iskolát, és csak középiskoláról volt szó, de „iskolá”-ra módosult a szöveg… ELNÖK: A (7) bekezdésben? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen - remélem. És a 13. évfolyammal is többször lesz még dolgunk, ezt hadd magyarázzam el! Valóban működhet 13 évfolyammal iskola, de 13. évfolyamról nem beszélünk, mert az életkorok szinkronba hozásának a kedvéért a nyelvi előkészítőket, illetve a két tannyelvűeknek azt a közbeeső epizódját nem számozzuk, hanem egy külön betűvel jelöljük, hogy ne kétféle életkori tizenegyedikesek, tizenkettedikesek és tizedikesek legyenek. Tehát nincs 13. évfolyam. ELNÖK: (Jelzésre:) Laci, parancsolj, Kucsák László! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Elnézést, hogy ilyen rövid időn belül kétszer is szólok. Elfogadva és megköszönve a hozzáállást, amit a helyettes államtitkár úr most elmondott, mondanám, hogy ugyanakkor ebben a pontban talán az a szöveg eredetileg, hogy a gimnáziumban és a szakközépiskolában a 9. évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg. Tehát itt az iskolákról általában nincs említés, így a két tanítási nyelvű általános iskoláról sem. Lehet, hogy az egy másik helyen van, nálam csak a módosítók vannak itt, úgyhogy én ezért vetettem ezt most fel. Köszönöm. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Bocsánat, hogy az 5. § (8) bekezdésében terjesztjük ki az egész iskolarendszerre. ELNÖK: Jó, itt viszont behúz egy kis szűkületet. Tehát a 88-as mellett érvelt a László. A 13. évfolyam szerintem… Így is, úgy is különbözőek a gyerekek a naptári korra vonatkozóan, tehát… Lehet persze, hogy betűvel és számmal kombináljunk, az úgy talán érthetőbb, hogy a 13 év 13 évfolyamban szerveződik, és nem 12 plusz A évfolyamban. Kíván-e még valaki hozzászólni a 86., a 87. és a 88. ponthoz? (Senki nem jelentkezik.) Nem látok jelzést. Az előterjesztő egyiket sem támogatta ilyen formában, hogyha jól értettem, vagy nem látta indokoltnak, mert véleménye szerint ez máshol megoldódik. A 86-ost ki támogatja? (Szavazás.) Senki. A 87-est ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem. A 88-ast ki támogatja? (Szavazás.) Nyolc, megvan az egyharmad. Köszönöm. Sági István, Pósán László, 89. pont. Ez az alternatív óvodák, iskolák, a részükre kiadott javaslat. Mi az előterjesztő álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): (Senki nem jelentkezik.) Nem. ELNÖK: Nem támogatja, ha jól értem. Ki kíván hozzászólni? (Senki nem jelentkezik.) Senki. Én érvelnék mellette. Fontosnak tartom, hogy ne csak az alternatív iskolákról szóljunk, hanem az óvodákról is, ilyen értelemben az óvodai programokat is vegyük ide be, és vezessük végig, valamint hogy világossá tegyük azt, hogy nem azt a nyelvhelyességi vagy stilisztikai kérdést, hogy az alternatív iskolák számára egy keretprogram vagy kerettanterv van, vagy az

49 alternatív iskolák számára alternatívánként van kerettanterv, mert nyilvánvalóan ez az értelmes. Itt az „1” szám legalábbis felvetetett ezt a bizonytalanságot, és ezt kívánjuk eloszlatni a javaslattal. Van-e egyéb hozzászólás ehhez? (Dr. Hoffmann Rózsa jelzésére:) Tessék! DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Annyit tennénk hozzá, hogy a módosító indítvány egészével egyetértenénk, csak a kötelező óraszámra való utalást kérjük kivenni a d) pontból, mert az nem felel meg az egész… Valahogy az én példányomból kimaradt ez, úgyhogy bocsánat! ELNÖK: A d) pont: tanulók, pedagógusok számára előírt heti kötelező óraszám az e törvényben előírtnál nem lehet kevesebb, a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait tartalmazza… DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen. A „pedagógusok heti kötelező óraszáma” fogalmat kivettük a törvényből. ELNÖK: Ha jól értem, a javaslat azt szolgálja, hogy amennyiben van egy alternatív iskola számára jóváhagyott kerettanterv, az lehet olyan, amely több feladatot ró a tanárra, illetve a tanulóra - tehát nem kevesebbet, hanem többet -, mert ő többet vállal ebben az alternatív kerettantervében. Tehát ha jól értem, itt az a szöveg, hogy nem lehet kevesebb, a törvényben előírtnál nem lehet kevesebb. Ha ő vállalja ezt a pluszterhet… DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Elnök úr, egyet is értünk vele, csak a kötelező óraszám mint fogalom nem szerepel a törvényben, ez az egy problémánk van vele, a pedagógusok számára előírt kötelező óraszám. Tehát valahogy át kellene fogalmazni. Pedagógusok számára megfogalmazott kötelességek vagy valami ilyesmi. ELNÖK: Jó, ezt most ne vitassuk meg, hogy ez a definíció hogyan szerepel. Kérem, hogy szavazzunk a 89-esről. Ki az, aki támogatja a javaslatot? Aki igen, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm. És mérlegelni kell a „kötelező óraszám” kifejezés pontosítását, Gabi, kérlek, jegyezd fel. Tapolcai Gergely képviselőtársunk javaslata következik. Gondolom, az akadálymentesítésről szól a törvény, ez a ’97-es törvény. DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, de nem elvi oka van, hanem mert evidenciát hozna be. ELNÖK: Köszönöm. Ki az, aki érvel? (Senki nem jelentkezik.) Ki az, aki mellette szavaz? (Szavazás.) Hárman, nem kapta meg az egyharmadot. Én nagyon szívesen tartanék egy ötperces szünetet… DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Még a 90-est fogadjuk el! Pszichológia… (Közbeszólások.) ELNÖK: A 90-est most utasítottuk el… DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Pszichológia… (Közbeszólások: A 100-ast!)

50 ELNÖK: Nem, mert akkor sietni fogunk, és hajt titeket, és nem adjátok meg a kellő figyelmet… MICHL JÓZSEF (KDNP): (Hangosítás nélkül:) Egy ügyrendi kérdésem van, elnök úr. ELNÖK: Parancsolj! MICHL JÓZSEF (KDNP): Azt szeretném megkérdezni, hogy az elnök úgy hogyan tervezi, a mai ülés meddig fog tartani. ELNÖK: Bízom benne, hogy a javaslatok végére jutunk. (Derültség.) MICHL JÓZSEF (KDNP): Tehát órát nem tűztél ki. ELNÖK: Nem. MICHL JÓZSEF (KDNP): Jó, rendben. ELNÖK: Nem, de kérem, hogy most tartsunk egy ötperces szünetet. Most negyed 8 van… (Révész Máriusz: A 100-asnál!) Nem, most. (Dr. Hoffmann Rózsa jelzésére:) Rózsa, parancsolj! DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Szeretném bejelenteni, és kérem, vegyék tudomásul, hogy én 8 óra előtt pár perccel átadom a szerepemet a helyettes államtitkár úrnak, lévén hogy nekem holnap reggel 8-tól körülbelül másnap reggelig a parlamentben van szerepem, és egyszerűen fizikailag nem fogok bírni ennyit. A felsőoktatási törvény tárgyalása kezdődik holnap, utána a köznevelési törvény részletes vitája lesz. Felkészültek vagyunk, a munkatársak itt vannak. ELNÖK: Regisztráltuk, egymást fogjuk támogatni a parlamentben holnap, úgy látom. (Derültség.) Én akkor is javaslok most egy 8 perces szünetet. (Közbeszólások. - Derültség.) (Szünet: 19.10 - 19.25 óráig) ELNÖK: Nagyjából betartottuk a 8 percet. (Derültség.) Köszönöm szépen. A 91-es javaslatnál járunk. A kormány álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Szavazhatunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú. A 92-es Dúró Dóra javaslata. A kormány álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni mellette? (Nincs jelzés.) Szavazzunk akkor! Ki az, aki támogatja Dúró Dóra, Farkas Gergely és társai javaslatát? (Szavazás.) 1 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. Michl József javaslata. A kormány álláspontja?

51 DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Sajnos, nem. (Derültség.) ELNÖK: Ez is elvérezni látszik. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Az „is” miatt. ELNÖK: Arról szól a javaslat. MICHL JÓZSEF (KDNP): Az „is” a teljes anyagban a többlet, ugyanis azt gondolom, hogy az általános iskola nemcsak a továbbtanulásra készít fel, hanem önmagában is felkészít. Tehát azt gondolom, azon túl is van világ, hogy valaki tovább tud-e tanulni. A segédmunkára is felkészít egy nyolcadik osztályos végzettséggel, tud akármit csinálni. Ezért kardozok mellette tovább. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Mondtam, hogy sajnos, nem. ELNÖK: Azt hiszem, értjük a javaslat lényegét, csak nem értünk vele egyet. Ki az, aki még kíván érvelni? (Kőszegi Zoltán: Ez olyan hilleres volt!) DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Szép lassan, ahogy mentek bele a kormányzásba, egyre több mindent átvesztek. ELNÖK: Szavazzunk! Ki az, aki támogatja Michl József 93-as javaslatát? (Szavazás.) 3 igen. Nem kapott egyharmadot. A 94-es Lázár János javaslata. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Igen. ELNÖK: Én ellene érvelnék, azzal, hogy tolmácsolom, hogy a frakcióvezető úr kérte az egyharmados támogatást, de azt gondolom, az nem jó, ha nyolc osztály után munkába akarnak állni gyerekek, hanem az egy kisebb rossz. (Révész Máriusz: De ez gimnázium.) Bocsánat. Akkor visszavontam. Akkor szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Szedlák Attila javaslata következik. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem támogatjuk, van helyette jobb javaslat. ELNÖK: Igen, ez összefügg, a 11. § (1) bekezdését módosítja a következő is. Ezt én is jobbnak látom. A 95-öst és a 96-ost vitassuk egyben. Mi a 96-osról a kormány álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: A Pichlerfélét a kormány támogatja. ELNÖK: A kormány támogatja. A 96-ost ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 95-ösről is kell szavaznunk. Ezt ki támogatja? (Szavazás.) 1 igen. Egyharmadot sem kapott.

52 Osztolykán Ágnes javaslata következik, a 97-es. A kormány álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem. ELNÖK: Kívánsz-e érvelni mellette? (Osztolykán Ágnes: Nem.) Szavazhatunk! Ki az, aki támogatja Osztolykán Ágnes javaslatát? (Szavazás.) 2 igen. Egyharmadot sem kapott. A 98-as Pokorni Zoltán, Kósa Lajos javaslata. A kormány álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nem a kerettörvénybe illő részletszabályozás. ELNÖK: A javaslattevők indokoltnak látják a részletes szabályozást ezen a ponton, a paragrafus tartalma miatt. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: És itt is itt van a 13. évfolyam, ami aggályos. ELNÖK: Amennyiben kell, szerintem az a cél, hogy a 13. évfolyam mindenképpen egy évjárathoz tartozó gyerekeket jelöljön, az nem elsődleges szempont számomra. Nem akarok hosszan érvelni mellette. Ki az, aki támogatja a javaslatot? DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Én hozzá szeretnék szólni. ELNÖK: Elnézést, Hiller István, parancsolj! DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Itt szeretném elmondani, hogy szerintem a törvényjavaslatuk a kéttannyelvű iskolákat gyakorlatilag megsemmisíti Magyarországon. Olyan helyzetet teremt, amivel ez az egyébként sikeres és eredményes formája az oktatásnak, ami részben a szakmai, részben a nyelvi képzettséget megadja, teljesen ellehetetlenül. Szerintem a bizottság tagjai is kaptak levelet. Tudom, hogy a Kéttannyelvű Iskolák Egyesületének elnöke az államtitkár asszonyt is kereste, de aztán nem nagyon találta. Nem tudtak egyeztetni érdemben. Egy több mint másfélszáz sikeres iskolát magában foglaló egyesület, szervezet, akik semmilyen módon nem látják, merthogy ez a törvény nem is teremti meg a további működésük rendes feltételeit. Azért akartam ezt itt elmondani, mert nyilván van oka annak, hogy nemcsak két képviselő, hanem két jelentős magyar város, illetve kerület polgármestere adja be ezt az indítványt, ezt a módosítást. Azt gondolom, hogy nem volt az oktatási államtitkárságnak elég ideje arra, hogy ténylegesen tájékozódjék, mert nem gondolom, hogy meg akarják semmisíteni őket, de a törvénnyel saját bevallásuk szerint… Legyen ez egy adott iskola, tisztelt képviselő asszonyok és képviselő urak, mondjuk a tasi általános iskola igazgatónőjének a levelét megkaphatták, vagy maga az egész szervezet ezt állítja… (Révész Máriusz: Gimnáziumról van szó!) Bocsánatot kérek, gimnázium! A Kossuth Lajos Gimnázium Budapesten. Ne tegyék ezt! Kérem, gondolják végig, hogy következményeiben, amit a törvény állít, mit hoz. Én azt hiszem, hogy az egész törvényszöveg, amely erre a területre vonatkozik, rossz és ártalmas; nem gondolom, hogy szándékoltan, de hatását illetően teljesen mindegy, hogy szándékolt vagy nem szándékolt e tekintetben, ellehetetleníti őket. Én ezt a javaslatot támogatni fogom, és más esetben is, amikor a magyarországi két tannyelvű oktatást érinti, akkor azokat a javaslatokat fogom támogatni, amelyek a megmaradásuk feltételeit biztosítja. Köszönöm szépen.

53

ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e más érvelni? (Senki nem jelentkezik. - Dr. Hoffmann Rózsa jelzésére:) Rózsa, parancsolj! DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Hiller képviselő úr érvelése nem felel meg a szándékunknak. Az 5. § (8) bekezdésébe beemeltük a két tanítási nyelvű iskola lehetőségét. A minőségi kritériumoknak való megfelelést pedig meg fogjuk oldani, a nemzeti alaptanterv már elkészült fogalmazványában külön utalás van a két tanítási nyelvű gimnáziumokra, iskolákra. Tehát nincs ilyen szándékunk, hogy megszüntessük őket. Ezt a jegyzőkönyv miatt tartottam fontosnak leszögezni, egyébként, gondoltam, már nem érvelek túl sokat, de ezt vissza kellett utasítanom, mert nem akarunk megszüntetni sikeres iskolákat. Azt viszont akarjuk, hogy a minőségi kritériumoknak feleljenek meg, ezt ők is pontosan tudják, és a legtöbb vállalja is. ELNÖK: (Kucsák László jelzésére:) Laci, parancsolj! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Csak annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy Hiller István nem volt itt a bizottsági ülésnek abban a szakaszában, amikor a két tanítási nyelvű általános iskolákra vonatkozóan tárgyaltunk egy módosító indítványt, és ott ebben a vonatkozásban egyetértés mutatkozott köztünk, a bizottság támogatta is egyébként azt, hogy emeltessék be ez a szövegbe, illetve a helyettes államtitkár úr elmondta, hogy melyik, az imént is említett törvényi helyen rendezik ezt a dolgot, mert mi magunk is nagyon fontosnak tartjuk több más mellett ezt a területet is, legyen szó két tanítási nyelvű általános iskoláról, gimnáziumról vagy akár a nyelvi előkészítő műfajáról. Köszönöm szépen. ELNÖK: Még egy hozzáfűzés talán: én sem venném a bátorságot, hogy szándékokról beszéljek, hogy kinek mi a szándéka, de a képviselők megkapták a két tanítási nyelvű gimnáziumok levelét, amelyben a kritériumokat túlzónak tartják, sőt talán úgy is fogalmaznak, hogy teljesíthetetlennek néhány ponton. Hogy van-e szándék vagy nincs, nem tudhatjuk. A 98-asról van szó, igaz? (Közbeszólások. Igen.) Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy szavazhatunk. Ki az, aki támogatja a 98. javaslatot? Kérem, hogy most szavazzunk. (Szavazás.) Köszönöm. Ki az, aki ellene van? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta. Kara Ákos javaslatáról gyakorlatilag már szavaztunk, igaz, hogy nem ennél a paragrafusnál: ezt az átvezetést javasolja, ahol azzal a gyanúval éltünk, hogy ez lehet, hogy az NGM kérésére adatott be, és azt javasoltam, hogy egyharmadot mindenképpen adjunk neki. Mi a tárca, a kormány álláspontja? DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: Nem. Kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Mi a bizottság álláspontja? Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság többsége támogatta. Baracskai József, 100-as, ez arról szól, hogy mire készít fel a szakközépiskola. Ezzel foglalkozik a 101-es is, Szedlák Attila, és a 102-es is, Pichler képviselő úr is, illetve a 103-as is. Ezek nem mind alternatívák, van, ahol kiegészítik egymást. Van-e ezek között az egymással összefüggő, ugyanazt a tárgyat módosító javaslatok között olyan, amelyet a kormány támogatni tud? Tehát 100., 101., 102., 103.

54 DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A Pichler Imre-Sági István-féle javaslat első bekezdésének az első mondatát igen. ELNÖK: Tehát részben. DR. HOFFMANN RÓZSA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen. ELNÖK: Jó. Menjünk akkor sorban, ha javasolhatom. Kíván-e valaki érvelni a 100-as mellett? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a 100. javaslatot? (Szavazás.) Egy, nem kapta meg az egyharmadot sem. A 101-es mellett kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Ki az, aki támogatja a 101-est? (Szavazás.) Nincs meg az egyharmad. A 102-es mellett kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Én kívánok, mert ezek kiegészítik egymást, a 102-es és a 103-as. Azt gondolom, hogy a kettő egymás mellett, együtt írja le azt, ami indokolható vagy ami ideálisnak tűnik. Kíván-e valaki hozzászólni? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Ki az, aki a 102-est támogatja? (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság többsége támogatja. A 103-ast ki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság többsége támogatja. (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) A kormány tehát nem támogatta egészében egyiket sem, a 103-asnak az elejét támogatta, de ez a jegyzőkönyvben benne van… (Közbeszólás: A 102-esét!) A 102-esnek az elejét, így van. De ilyen formában egyiket sem. Kara Ákos 104-es javaslata következik. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot. ELNÖK: No, végre egy! (Derültség. - Közbeszólás: Szavazzunk!) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a határozott névelő használatát? (Szavazás.) A bizottság egésze. Németh Zoltán, Kucsák László, 105. javaslat. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk a 13. fogalom miatt. ELNÖK: Nem kívánok érvelni mellette, illetve érvelnék mellette, de nem húzom vele az időt. (Kucsák Lászlónak:) Laci, kívánsz-e érvelni a javaslat mellett? KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Nem húzom vele az időt. ELNÖK: Köszönöm. Kérem, szavazzunk. A 105. javaslatot ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta. A 106. pont következik. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ugyanezért nem támogatjuk. ELNÖK: Nyelvi előkészítő évfolyam esetében 13., a tárca, a kormány álláspontja az, hogy nem. Kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Mi a bizottság álláspontja? Ki az, aki támogatja a javaslatot, a 106-ost? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta. A 107-es, Pokorni-Kósa-javaslat következik.

55

DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ugyanezért… Bocsánat! ELNÖK: …Ez részben összefügg a már korábban, két tannyelvűként vitatott dologgal. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: Nem. Alapvetően a 13. miatt? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen, az a probléma vele, igen. ELNÖK: Köszönöm. (Pánczél Károly jelzésére:) Karcsi, parancsolj! PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Elnézést kérek, de itt tulajdonképpen igazat kell adjak egyébként a tárcának, hiszen jól működött ez a nyelvi előkészítő, az elmúlt éveknek egy nagy vívmánya, de ennek a neve nulladik évfolyam. Ez a 8. és a 9. évfolyam közötti nulladik évfolyam, egyébként az érettségiző diákok meg mind 12-esek, és nem 13-osok. Az a gyakorlat, ahol a 13-osok vannak, az mondjuk egy szakközépiskolában, a felsőfokú szakképzésben részt vevőknél van. Ez ma a gyakorlat. ELNÖK: Azt gondolom, különbséget kell tenni a között, hogy egy iskola hogyan hívja a maga évfolyamait - nyuszinak, mókusnak, a, b, c, f, g, egy, kettő, három, tíz - és a között, hogy egy normaszövegben hány évfolyam ingyenes oktatást finanszírozunk, és azt hogy írjuk le. Én ezt utóbbira hívnám fel a figyelmet ebben az esetben. Az egyik tehát egy iskolai, intézményi, elnevezési kérdés, bárhogy hívhatja magát, hacsak az új szabályozás ezt meg nem tiltja, a másik pedig az, hogy a norma szerint mit adunk közpénzből. Ez utóbbit így látom garantáltnak. Dönthetünk a 107-esről? (Bólogatások.) Úgy látom, hogy igen. Ki az, aki támogatja a 107. javaslatot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja. A 108. pont Kara Ákos javaslata, OKJ. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Az előbb elmondottak miatt… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen. ELNÖK: Igen. Itt felhívom a figyelmet arra, hogy a javaslat összefügg az előző kettővel. Ki az, aki a 108-asnál érvelni kíván? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a 108-ast? (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság többsége támogatta. Baracskai és Ficsor képviselő urak javaslata következik, ez a 13/1., a 13. §-ra vonatkozik, és összefügg a 110-essel. (Közbeszólások.) Egy pillanat! Három vagy négy függ össze, de bővebben szabályoz, de a három vagy négy tekintetében a 110-es is itt van. A 109essel kapcsolatban mi a kormány álláspontja?

56

DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A 109-est nem támogatjuk. A 110-est - nyilván összefüggésben az eddigi, Kara Ákos-féle módosításokkal - a bizottság döntésére bízzuk, elvileg nem támogatjuk. ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki érvelni kíván a 109-es mellett? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Három. A 110-es mellett kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Én fontosnak tartom, elmondott három vagy négy. Szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta. Kara Ákos javaslata következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, mint tárca különösen nem, hiszen ez az oktatásért felelős miniszter hatásköréből kiemelné a kerettantervet. ELNÖK: Igen, bár itt látom, hogy az OKJ itt is szerepel - korábban az volt, hogy ne szerepeltessük ezt… Jó. Ezt, Kara Ákosnak ezt a javaslatát én sem támogatom. Kíván-e valaki érvelni még? (Senki nem jelentkezik.) Szerintem maradjon a kerettantervek alatt ez az ügy. Ki az, aki támogatja a 111-est? (Szavazás.) Nincs meg az egyharmad sem. Lázár János javaslata következik a 112. pontban: szakmai vizsga letételét követően a tanuló két helyett három év alatt készülhet fel az érettségi vizsgára. Ez összefügg szerintem a 114-essel és a 113-assal is, a három ugyanazt a pontot javasolja. Van-e olyan e között a három között, amelyet a kormány támogat? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, mert a két év alatti felkészülhetés lehetőségét szeretnénk biztosítani, ami nem zárja ki a három vagy több év alatti felkészülést. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni bármelyik mellett? (Senki nem jelentkezik.) Én kívánok érvelni a 114-es mellett. Ezek szerint ugyanarra gondolunk, csak máshogyan fejezzük ki. Én nem támogatnám Lázár János javaslatát, mert a három év bizonyos értelemben riasztó lehet azoknak a szakmunkásképzős tanulóknak, akik érettségizni akarnak, mert túl sok a három év; ne tegyük lehetetlenné, aki nem tud két év alatt felkészülni, annak adjunk három évet, de ne írjuk elő kötelezően! Szerintem egészen pontosan ezt fejezi ki a 114-es, hogy alapvetően két év, de három évet is kaphat, hogyha nem tud két év alatt felkészülni… (Michl József: Négyet már nem?) Tessék? (Michl József: Négyet már nem?) Négyet már nem, mert… Nem. (Dr. Gloviczki Zoltán jelzésére:) Zoltán! DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Csak javasolni szeretném egy esetleges kapcsolódóban azt, hogy a térítésmentességet nem kell feltüntetni, hiszen eleve térítésmentes az érettségire való felkészülés. ELNÖK: Tehát redundáns, túl bőbeszédű a dolog. Írjuk fel, fontoljuk meg, hogy a 114-esből a „térítésmentes”-t húzzuk ki, mert nem kell; nem mintha fizetni kellene, hanem mert máshol már szabályoztuk ezt a pontot. Szavazhatunk a három javaslatról? (Bólogatások.) Ki az, aki támogatja Lázár János javaslatát? Kérem, most szavazzunk. (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. Kara Ákos javaslatáról szavazzunk! Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot.

57 A 114-est ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja. Osztolykán Ágnes javaslata következik… Bocsánat, ez összefüggő javaslat, amelyről már szavaztunk a 26-osnál, hogy szakiskolánál kivette a köznevelési programot. Dúró Dóra javaslata következik. Mi a tárca, a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A kormány álláspontja az, hogy semmilyen, a 16. életévtől eltérő korhatárral összefüggő javaslatot nem támogatunk. ELNÖK: Köszönöm. (Ferenczi Gábornak:) Kívánsz-e érvelni mellette, Gábor? Ferenczi Gábor nemet int.) Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Kettő, nem kapta meg az egyharmadot. Következik a 117-es Baracskai-féle javaslat, amely összefügg a 118. ponttal, egészen pontosan mintha szó szerint megegyezne vele, mégis érzünk benne némi különbséget, szerintem a 118-as jobb. (Derültség. - Osztolykán Ágnes: Egy szó különbség van a kettő között!) Melyik az az egy szó, segíts nekem, Ágnes! OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): (Hangosítás nélkül:) Az utolsó sorban azt írja, hogy a következő felvételt biztosító szakiskola, ti pedig azt írjátok, hogy kötelező. ELNÖK: Merthogy nem ugyanaz. A miénk egy kötelező felvételt biztosító szakiskolával számol… (Osztolykán Ágnes: Elírta valaki.) Valószínűleg ezt akarta kifejezni az előző javaslat is. A 117-est nem támogatja a kormány, ha jól látom… (Dr. Gloviczki Zoltánnak:) Nyilatkoztál? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Még nem jeleztem, de nem. ELNÖK: Tessék? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Még nem jeleztem, de kikövetkeztette az elnök úr. (Derültség.) Egyébként szeretném jelezni, hogy az eredeti módosítók tökéletesen egyformák. OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Nem. ELNÖK: Lehet, hogy csak sajtóhibáról van szó. A szándéknak a 118-as felel meg. Van-e, aki a 117-est támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. A 118-as kapcsán kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Itt a kötelező szakiskoláról van szó, tehát hogy legyen egy olyan, ahova fel kell venni. Ki az, aki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja. (Osztolykán Ágnes: Én nem támogattam.) Osztolykán Ágnes nem. A 119-esről már volt szó. A 120-as javaslat: a köznevelési Hídprogram szabályozása. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem találunk benne semmi olyat, ami káros vagy ellentétes a mi elképzeléseinkkel, csak bonyolultabbnak és indokolatlannak tartjuk a kiegészítést. Tehát nem támogatjuk.

58 ELNÖK: Világos. A javaslattevők indokoltnak látják a pontosításokat, annak érdekében, hogy valódi lehetőséget nyújtson a tanulmányok sikeres folytatására vagy a munkaerő-piaci beilleszkedésre. Hosszabban én sem merítenék az indoklás szövegéből. Kíván-e valaki érvelni a 120-as javaslat mellett? (Nincs jelzés.) Dönthetünk. Ki az, aki támogatja a 120-as javaslatot? Kérem, az most szavazzon! (Szavazás.) A bizottság támogatta. A 121-es javaslat Baracskai József javaslata, a 122-es is ugyanezt a pontot szabályozza, tehát összefügg a kettő. Én a 122-es mellett érvelnék. A kormány álláspontja a 121-esnél? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjai közül érvel-e valaki? (Nincs jelzés.) Ki támogatja? (Nincs jelzés.) Senki. Egyharmadot sem kapott. A 122-esnél a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottságból kíván-e mellette valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Én támogatom, fontosnak tartom. Valóban összefügg a korábbiakkal, de nem azonos azzal. A bizottságból ki az, aki támogatja? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság támogatja. Lázár János javaslata a 123-as. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, és minden hasonló javaslatban az az alapelv, hogy a felzárkóztató típusú segítő intézkedéseket mindig a befogadó intézményben kívánjuk megszervezni azért, hogy fölfelé emelő hatásuk legyen. ELNÖK: Ehhez hadd fűzzem azt hozzá, hogy de ettől eltérő a 124-es javaslat, amelyik megengedné, hogy a köznevelési Hídprogramot általános iskola is megszervezhesse, ha adott esetben nincs a közelben elérhető közelségben középiskola. Valóban van egy ilyen szempont, hogy húzza fölfelé, ne zsákutcás legyen, ugyanakkor a fizikai elérhetőség egy másik serpenyőbe dob súlyokat, tehát az legalább annyira fontos. Ezért javasoljuk ezt a kormány által szabályozott keretek között, mind a kettő mellett szólhat érv, az egyik a fölfelé húzás, a másik pedig a fizikai, földrajzi közelség, hátrányos helyzetű, kevés pénzzel, utazási lehetőséggel rendelkező családokról, gyerekekről van szó, és ez is egy fontos szempont. Tehát érveltem a 124-es mellett. A kettő nem alternatívája egymásnak. Lázár János javaslata a 123-as. Kíván-e még mellette valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 7 igen. Nem támogatta a bizottság, de az egyharmadot megkapta. A 124-es, ami mellett az előbb érveltem. Ki az, aki még érvelni kíván mellette? (Nincs jelzés.) Szavazhatunk! Ki az, aki támogatja a 124-est? (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság támogatta. Lázár János javaslata, a 125-ös. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. Ez a 20 óra az elmúlt években a gyógypedagógiának egy nagyon fontos vívmánya volt. (Osztolykán Ágnes: Köszönjük szépen.)

59

ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki hozzászólni, érvelni? (Nincs jelzés.) Én szeretnék hozzászólni. Azt gondolom, hogy Lázár János képviselő úr javaslatához nyújtsunk be egy bizottsági javaslatot, egy csatlakozó kapcsolódót. A javaslat lényege az, és erről beszéltem a frakcióvezető úrral is, hogy olyan módon szerkesszük át ezt a szöveget, ami gyakorlatilag az eredetivel megegyező tartalmú, de mégiscsak átszerkesztés, a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti óraszámra vonatkozó javaslatának legalább 20 órát kell elérnie. Tehát „legalább 20 óra”, több lehet, kevesebb nem, tartalmában ugyanezt tartalmazza a mostani is. Osztolykán Ágnes! OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Nem értem, hogy egy ilyen javaslatot miért kellene nekünk bármiféleképpen támogatni, amikor nagyon sok esetben és helyzetben a gyermekközpontúság-fejlesztés mellett érvelünk, amikor itt Lázár frakcióvezető úr a halmozottan fogyatékos gyerekeknél kívánja ezt a legalább 20 órás tankötelezettséget megszüntetni, és ezzel mindannyian tudjuk, hogy egy csomó gyerek kiesik a rendszerből. Azt gondolom, hogy ha ehhez még mi bizottsági módosítót adunk be, akkor még jobban magunkra vonjuk a civileknek és mindenkinek a haragját, vagy lehet, hogy én nem értem, hogy miről szól ez a javaslat. (Révész Máriusz: Csináljunk bizottsági módosítót!) Én nem támogatom, tudom, hogy egyedül vagyok, de akkor se támogatom, hogy bizottsági módosítót adjunk be. ELNÖK: Köszönöm. A javaslatomat hadd világítsam meg pontosan. A civilek felháborodását követően Lázár frakcióvezető úrral konzultáltam, félreértették vagy félreértelmezték az ő javaslatát. Ő nem kevesebbet akart, hanem differenciálni kívánt. Úgy ítélte meg, hogy ez a szöveg ezt nem fejezi ki pontosan. Ő azt kérte, vagy abban maradtunk, hogy ehhez egy pontosító, a szándékot világosan kifejező javaslatot fogalmazzunk meg, amely azokat az elemeket tartalmazza, hogy a szakértői bizottság javaslata alapján, differenciáltan, de legalább 20 órát, tehát nem kevesebbet, mint eddig, hanem többletelemeket tartalmazó javaslatot tegyünk és eloszlassuk azokat a félreértéseket, értelmezéseket, amely a javaslatát övezte az elmúlt napokban. Talán így érthető a szándék. OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Elnézést kérek, de nem ez olvasható ki a javaslatból, és nem gondolom, hogy ezt lehet javítani. Ha beadunk bizottsági módosítót, akkor azt szeretném kérni, hogy valahogy jelöljük meg azt, hogy én ezt, mint a bizottság alelnöke, nem támogattam. (Dr. Pósán László: Megjelöljük!) ELNÖK: Szavazhatunk a javaslatról? (Kőszegi Zoltán jelzésére:) Parancsolj, Zoltán! KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Egyetlen mondat. Osztolykán Ágnes valószínűleg nem olvasta el pontosan, illetve az elnök úrnak a kiegészítését nem szívlelte meg. Egyébként csak azért jegyzem ezt meg, mert az általános vitában éppen a hódmezővásárhelyi Lázár-modellt dörgölték az orrunk alá (Osztolykán Ágnes: Ő is tévedhet!), úgyhogy, gondolom, a szándékát, a jó szándékát nem vonja kétségbe. (Osztolykán Ágnes: De! De!) Ezt akkor nem értem. Köszönöm. (Révész Máriusz: Van még 400 javaslat, gyerekek!) ELNÖK: Szavazunk a javaslatról. Javaslom, hogy a 125-öshöz az elmondott tartalommal egy pontosító bizottsági javaslatot nyújtsunk be. Ki az, aki ezzel egyetért? (Szavazás.) Köszönöm, be fogunk nyújtani egy ilyet. (Edelényi Zsuzsánnának:) Zsuzsa, kérlek, segíts ebben. A 126. pont Koncz Ferenc javaslata - nem szavazunk róla újra.

60 A 127-es következik. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatja a kormány. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! (Szavazás.) A bizottság többsége is támogatja a 127-est. A 128-asról összefüggéseiben már szavaztunk. A 129-esről szintén szavaztunk. László Tamás 130-as javaslata következik: „illetve építőművészeti ágakban”, tehát kibővíti az alapfokú művészeti iskolákat. (Cseresnyés Péter: Van ilyen?) Nem tudjuk, hogy van-e ilyen, lehet, hogy Zoltán tudja. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, mert alapfokú művészetoktatási intézményben ez nehezen értelmezhető. ELNÖK: Zoltán, lehet, hogy jobb, ha végig bekapcsolva hagyod a mikrofont. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Szóval alapfokú művészeti iskolában építőművészetről nemigen lehet szó. (Közbeszólások.) ELNÖK: Szavazzunk! Ki az, aki támogatja László Tamás képviselőtársunk javaslatát? (Szavazás. - Osztolykán Ágnes: Miért ne legyen?! - Kucsák László: Hajrá egyedül!) Ketten támogatják. Gyopáros Alpár és Ivanics Ferenc javaslata következik, amely összefügg valami mással is, egy pillanat, hadd nézzem meg! Ezt a pontot szabályozzuk még valahol máshogyan, most nem találom, hogy hol, de nem is keressük. Mi a tárca, a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, különösen a felsőoktatással kapcsolatban nem tudunk szabályozni a köznevelési törvényben. ELNÖK: Köszönöm. Van-e, aki érvel mellette? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, nem kapta meg az egyharmadot sem. A 132-es javaslat következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. Az (1) bekezdés következik a törvény szövegéből, mert a gyakorlóhelyek vonatkozásában szabályoztuk. A (2) bekezdés esetében pedig szintén természetesnek tartjuk, hogy együttműködhet az iskolával az alapfokú művészeti iskola. ELNÖK: Én indokoltnak látom a két kiegészítést bevenni a normaszövegbe, mert az alapfokú művészeti iskola mint gyakorlóhely egy definícióból következtetésként vonható le csak, amennyiben iskola, de jobb ezt kimondani expressis verbis, megnyugtatóbb. A második pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az egész napos iskola tekintetében ezek a megállapodások törvényesek, fontosak… Nem akarom az időt húzni azzal, hogy ha azt a délutáni idősávot az alapfokú művészeti iskolák fedik le sok esetben, és a tevékenységet is. Ha fejleszteni akarjuk az egész napos iskolát, akkor ezt első lépésben egy ilyen szerződéses

61 formában tudjuk elláttatni velük, és csak később, idő múltával integrálódik ez a tevékenység az általános iskola keretei közé. Erre ad egy megerősítő pontot az (5) bekezdés. Kíván-e még valaki érvelni emellett? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk róla! A 132est ki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság támogatja. A 133-ason túl vagyunk Koncz Ferenc helyesírási javaslatain is túl vagyunk. Dúró Dóra 135-ös javaslata következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: Támogatja. Szavazzunk róla, szerintem nem kell érvelni mellette. Ki az, aki támogatja Dúró Dóra javaslatát? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 136-os következik: fejlesztő nevelés. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 137-es Pósán és Sági képviselő urak javaslata. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja. A pedagógiai szakmai szolgáltatásoknak egy pontosabb megfogalmazását tartalmazza az anyag. Én érvelnék mellette, az indoklás talán ott van előttetek. Kíván-e valaki érvelni a javaslat mellett? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk róla, a 137-esről! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság támogatja. A 138-as javaslat következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Köszönöm. Szintén fontosnak tartom, ez összefügg az előzővel. Úgy látom egyébként, hogy talán érvként felhozható, hogy európai uniós források abban az esetben használhatók fel pedagógiai szolgáltatásokra, ha az önkormányzatok mint gazdák megmaradhatnak ebben a mezőben, mert az állam ezekből a pályázatokból mint központi kormányzat ki van zárva. Kíván-e még valaki érvelni a 138-as mellett? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk róla! Támogatja-e a bizottság? Kérem, szavazzunk. (Szavazás.) A bizottság támogatja a 138-ast. A tárca nem támogatta. A 139-es Baracskai és Ficsor képviselő urak javaslata. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Kíván-e valaki mellette érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Senki sem támogatja. Lázár János képviselőtársunk behozza az egységes iskola, óvoda elemet. Mi a tárca álláspontja?

62

DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Van ilyen most is, igaz? (Dr. Pósán László: Van. - Dr. Hiller István: Miért nem támogatja?) Ki az, aki érvelni kíván mellette? (Révész Máriusz jelzésére:) Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Nálunk, Kőbányán van egy ilyen intézmény, egy régi épületben vannak. Nem kis probléma lenne, ha szét kellene szedni. (Közbeszólások.) ELNÖK: Egy intézmény, felsorolja a többcélú intézmények között ezt a típust. (Pánczél Károly jelzésére:) Karcsi! PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Csak egy kérdést tennék fel. Nem lehet, hogy ez az egységes iskola, óvoda benne van a közös igazgatású köznevelési intézmény fogalmában, és a tárca feleslegesnek tekinti? Bár egyébként pontosabb, hogyha meg van határozva, mert valóban létezik ilyen intézmény. ELNÖK: Zoltán! DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Valóban ez a magyarázat, tehát a jelenlegi törvény szerint sincs olyan, hogy egységes iskola, óvoda, hiszen itt egy olyan egységes intézményről lenne szó, amely nemcsak szervezetileg tartozik egybe, hanem mint az óvoda-bölcsődénél egy külön pedagógiai programot képviselne. Tehát egységes irányítás alatt, ahogy nyilván Kőbányán is, természetesen létezik ilyen, ez a közös igazgatású intézmény. ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Hiller István! DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Ehhez kapcsolódóan szeretnék megkérdezni. Az egységes óvoda-iskolával mint pedagógiai módszerrel szemben nagyon kevés érv volt, és nem is volt ebből komolyabb szakmai vita; abból igen, hogy ez egy drága forma, tehát egy jó forma, de sok pénz kell hozzá. Van-e olyan szándék, hogy bármilyen ok miatt, amit most ilyen késői órán fölösleges részletezni, ezt nem kívánják, nem kívánjátok preferálni? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nincs olyan érv. Hogyha valóban arról van szó, hogy egy szakmailag egységes iskola, óvoda lehetőségét kívánja a bizottság támogatni, ez ellen nincs semmiféle. ELNÖK: Köszönöm. Tehát a tartalommal egyetértünk, kodifikációs kételyeink vannak. Szavazzunk Lázár János frakcióvezető úr (Derültség.) javaslatáról! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja. Németh Zoltán és Kucsák László javaslata következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki mellette érvelni?

63 KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Illő tisztelettel megkérdezném, hogy miért nem. Megítélésünk szerint a szöveg ezáltal talán pontosabbá válna. Köszönöm. ELNÖK: Köszönjük. Zoltán! DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Két párhuzamos szövegről van szó, és a tárca szerint az egyik pontosabb. A bizottság megítélésére bízzuk, hogy szerinte pedig melyik. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja Kucsák képviselőtársunk javaslatát? (Szavazás.) A többség támogatta. Dúró Dóra és Farkas Gergely javaslata következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni mellette? Gergely? Nem kötelező, csak lehetőség. (Derültség.) FARKAS GERGELY (Jobbik): Élek a lehetőséggel, hogy megkérdezzem, miért nem. ELNÖK: Parancsolj, Zoltán! DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Köszönöm szépen. Én is hozzátettem volna, hogy egy kapcsolódó módosítót támogatnánk, amennyiben definiálná a javaslat, hogy miről van szó pontosan. Tehát a meghatározatlansága miatt nem támogatjuk. ELNÖK: Maga a gondolat egyébként nekem is rokonszenves, ez a kiterjesztett iskola körébe tartozik, ahol olyan tevékenységeket is behúzunk az iskolába, mint a közösségszervezés, nem csak oktatási-nevelési feladatokat. Én is szorgalmaznám, hogy ezt pontosítsátok, sőt lehet, Gabi, hogy fel kellene írni, hogy esetleg mi is csinálunk csatlakozót hozzá. Szavazhatunk róla? (Bólogatások.) Kérem, hogy döntsünk. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja, úgy látom. (Derültség.) Ettől még egyébként a pontosítás indokolt. A 142-es jön, illetve nem, ez volt a 142-es. A 143-as javaslat jön, amely egy Lázár-féle javaslat. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, ugyanis ha az EGYMI-ből kivesszük azokat az intézményegységeket, amelyekről itt szó van, akkor az EGYMI per definitio megszűnik létezni. ELNÖK: Miért veszi ki? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Azért, mert nem teszi feltétlenül szükségessé azt, hogy az EGYMI-n belül óvodai, általános iskola, középiskolai intézményegység sem működik, tehát a dolognak az egységes módszertani intézmény jellege szűnik meg ezzel.

64 ELNÖK: Hanem azt mondja, hogy lehet olyan, amelyben valamelyik nincs benne, tehát nem mindegyiknek kell benne lennie. Nem jól értem a javaslat lényegét? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): De a frakcióvezető úr javaslata szerint az is létezhet, hogy semmiféle ilyen intézmény nem működik benne. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Akkor nincs ilyen intézmény. ELNÖK: Ha nincs benne semmi, akkor… Valóban nem zárja ki fogalmilag ezt a dolgot, de ennél realisztikusabb, ha csak az egyik elem hiányzik belőle. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen, de azt a „vagy” is megvalósítja a mi szövegünkben. ELNÖK: Van benne „vagy”? Igen. (Kucsák László jelzésére:) Laci! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Azt szerettem volna jelezni, hogy ugyanerre a pontra vonatkozik a 144-es javaslatunk is egyébként, tehát ha a bizottság úgy gondolja, akkor akár együtt is lehet tárgyalni. ELNÖK: A kormány mit mond a 144-esről? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ugyanezt. (Kucsák László: Szomorú! - Közbeszólások: Szavazzunk!) ELNÖK: Szavazzunk Lázár képviselőtársunk javaslatáról! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad. A 144-esről szavazhatunk? (Bólogatások.) Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja. Sági és Pokorni. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Erről már beszéltünk, ez kapcsolódik a közösségi iskola, kiterjesztett iskola fogalomhoz, tehát nem. ELNÖK: Én ezt fontosnak tartom, támogatom, hosszabban nem érvelnék mellette, ez a közösségi iskola átvezetése. Kíván-e más érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége. Baracskai képviselő úr javaslata összefügg a 146. és a 147. ponttal, egy kicsit más, de tartalmában majdnem ugyanaz. A kormány támogatja-e a 146-ost? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Két azonos szövegű módosítóról van szó, és nem támogatjuk egyiket sem. ELNÖK: Világos. A bizottság támogatja-e a 146-ost? (Szavazás.) Nem. A 147-es szerint nyilvántartásba-vétel csak jogszabálysértés esetén tagadható meg. Ki az, aki támogatja a 147-est? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja. Bánki Erik javaslata következik…

65 PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Elnézést kérek, de ez mintha több lett volna, mint egyharmad. ELNÖK: Akkor számoljuk meg! Ki az, aki támogatja a 147-est? (Szavazás.) 8 igen, köszönöm, a bizottság tehát támogatta. Bánki Erik javaslatáról már szavaztunk. Tapolczai Gergely javaslata következik: infokommunikációs akadálymentesítés, ez volt a szakképzésben is. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, és nem azért, mert a törekvéssel nem értünk egyet, hanem mert ez a jogszabálysértés evidenciájába tartozik, a megfelelő jogszabály. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni Tapolczai Gergely javaslata mellett? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Jóska javaslatáról, a nemzetiségiről szavaztunk. Bánki Erik javaslatáról is szavaztunk. Koncz Ferenc javaslatáról is szavaztunk. Révész Máriusz 153-as javaslata következik. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazzunk! (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Lázár János 154-es javaslata következik. A kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Felhívom a figyelmet, hogy két összetartozó vagy egybefüggő javaslatról van szó a következő két pontban. Mind a két esetben nem támogatjuk a javaslatot. A felső tagozatos szakos ellátottság jelenleg is szabályozott, a 70 százalékos teljes munkaidőben, főállású munkaviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó szabályt szeretnénk megtartani. ELNÖK: Illetve Lázár képviselő úr kiegészíti ezt egy 5 év határozott idejű… (Kucsák László: Határozatlanról határozott.) Igen. Dúró Dóráék pedig a 70-et 40-re viszik le. Egyiket sem támogatja a kormány. A bizottság támogatja-e Lázár képviselő úr javaslatát? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatta. Dúró Dóra javaslatát támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) Nem támogatta. Németh Zoltán és Kucsák László javaslata következik. Ez is a (2) bekezdésre vonatkozik? (Közbeszólások: Igen.) Igen. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A 156-ost nem támogatja a kormány. Kíván-e érvelni mellette valaki? (Kucsák László jelzésére:) Laci! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Csak kérdezném, hogy mi az indoka. Köszönöm.

66 ELNÖK: Zoltán, egy rövid indoklást szeretnénk kérni. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Azért, mert a 70 százalékos szabály a szakos ellátottságot kívánja alátámasztani. A pedagógus nevelő és oktató munkáját közvetlenül segítő alkalmazotti létszám esetében ilyen szabály nem létezik, és számításokat sem ismerünk arra nézve, hogy erre lenne szükség. ELNÖK: Az intézményenként való vizsgálat mennyire fontos? Intézményi egységenként… Szerintem ott… (Kucsák László jelzésére:) Laci, parancsolj! Akarsz érvelni mellette? KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) Szerintem intézményenként indokolt. ELNÖK: Igen, csak az van, hogy többcélú intézmény esetén intézményegységenként, tehát ez egy intézmény, ezért egységenként számolja, nem intézményenként. Úgy tűnik tehát, hogy ez egy mellőzhető beszúrás. A bizottság támogatja-e a javaslatot? (Szavazás.) 3 igen szavazat van, nem kapta meg az egyharmadot. (Révész Máriusz és Kucsák László kezet fog.) Ti kitartotok egymás mellett. (Derültség.) Baracskai képviselő úr javaslata összefügg szerintem a következővel, illetve ugyanaz tartalmában. A kormány támogatja-e valamelyiket? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Mivel egyformák, mind a kettőt támogatjuk. ELNÖK: Mind a kettőt támogatja. A bizottság támogatja-e a javaslatot? (Szavazás.) Támogatja mind a kettőt. Javaslom az összevonását. A 159-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Van-e, aki a bizottságból támogatja a 159-est? (Nincs jelzés.) Nem támogatja a bizottság, egyharmadot sem kapott. A 160-as. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Én érvelnék mellette. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 161-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Én érvelnék mellette, nem a határozatlan névelő vagy a határozott névelő miatt, hanem a munkaterv szerintem nem egy olyan jogi dokumentum, ami törvényben a megfelelőséget a szolgáltatók működésének kritériumaként felhozható. Tehát a b) pont nem

67 tartható szerintem. Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk a 161-esről. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Michl József javaslata. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: Támogatja. A mellékletben meghatározott maximális… ja, ennek az elhagyása. MICHL JÓZSEF (KDNP): És ez még három helyen előfordul, elnök úr. ELNÖK: Hogy kiveszed a 4. mellékletet? MICHL JÓZSEF (KDNP): És majd a 6. mellékletet is. ELNÖK: Hadd értsem meg, hogy miért veszed ki? MICHL JÓZSEF (KDNP): Itt egy jogtechnikai módosításról van szó. A törvényjavaslat 4. és 6. melléklete ugyanis csak 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, míg a módosítani javasolt rendelkezések már 2012. szeptember 1-jén. Tehát a módosítás elmaradása esetében nem lenne egyértelmű, hogy az osztály- vagy csoportlétszámokat mely törvényi rendelkezések határozzák meg 2013. szeptember 1-jéig. Tehát ezért oda nem illeszkedik ez a melléklet. ELNÖK: Csak azt nem értem, hogy ha kivesszük a mellékletet, ami általában konkretizálni szokta a dolgokat, akkor ez nem okoz gondot? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: Úgy ítélitek meg, hogy nem. Jó. A kormány támogatta. A bizottságot kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Pánczél Károly, Cseresnyés Péter és többek javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, mert szükségtelennek tartjuk. ELNÖK: Én érvelnék mellette. Az alternatív óvodapedagógiai program kerettantervvel működők számára aggodalmasnak tűnt ez a tömörebb megfogalmazás, az explicitebb megnyugtatóbb és a szándékokat talán jobban kifejező. Kíván-e másvalaki érvelni? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 164-ast. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Baracskai József javaslata, a 164-es. Ugyanaz, mint a 165-ös, tehetségkutatás, beilleszkedés. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Stilisztikailag, illetve jogtechnikailag nem tartjuk szükségesnek ezt a részletezést, illetve a gyermekjóléti szolgálatról nem szeretnénk rendelkezni, mert ez a kormány belső munkamegosztása szerint a szociális tárca hatásköre lesz.

68

ELNÖK: Ugyanakkor az oktatási intézmény keretei között működhet. Tartalmában ugyanaz, én érvelek a 165-ös mellett, indokoltnak látok egy ilyen részletező felsorolást. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a 165-öst. Kérem, hogy szavazzunk! (Szavazás.) Támogatja. Tartalmában összefügg az előzővel, így azt is támogatta a bizottság. Sági István javaslata, a 166-os. Csak szándékos károkozás esetén. Kérdezem a kormány álláspontját. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Miért? ELNÖK: Felmerült a szakképzésnél is ez a jogi definíció, csak itt nem látom a vétkest. (Pánczél Károly: Ez a gyerek számára okozott kár.) A gyerek számára okozott kár? (Pánczél Károly: Hogy ezért felel-e az iskola.) És szándékos károkozás esetén felel az iskola? JÁSPER ANDRÁS (Ifjúsági Közélet Fejlesztéséért Alapítvány): Itt arról van szó, hogy a gyerek bevisz valami felszerelést az iskolába. Ha ez a felszerelés az iskolában tilalmas, mert nem akar az intézmény érte felelősséget vállalni, a mostani szöveg szerint ez a kárfelelősség, ha az intézmény kiköti ennek a dolognak a beviteli tilalmát, akkor a szándékos károkozás esetére szűkül le. Az eredeti javaslat pedig mindenféle kárfelelősséget kizár. Itt konkrétan mire kell gondolni? A gyerek megy zeneiskolába utána, viszi magával a hegedűt, ha az intézmény nem akar ezért felelősséget vállalni, ezért azt mondja, hogy 10 ezer forintnál értékesebb dolgot nem lehet az iskolába hozni. Nyilván a hegedűt akkor is be kell hozni, mert hiszen nem tud már érte hazamenni, a kérdés az, hogy ilyenkor, ha van egy szándékos károkozás, aminél az intézménynek a felelőssége felmerül, mert mondjuk azért következett be a kár, mert az osztály felügyelet nélkül maradt, akkor a szülőnek van-e követelése az intézménnyel szemben vagy sem. Ez a lényege. ELNÖK: Fogós, ravasz kérdés. A kormány nem támogatja. Államtitkár úr, érvelsz? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen. Teljesen követhető volt az indoklás, de fennállhat egy olyan eset is, hogy ha egy gyerek bevisz valamit az iskolába, amit nem szabadna egyébként, de egy értékes tárgy, ebben az esetben, ha ezt az értékes tárgyat bárki megrongálja, ad abszurdum ő maga, akkor ebben a módosított szövegben az iskola ezért is felelős lesz. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Magam nem lévén jogász, így kérdeznék ez ügyben. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési, oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel, szerepelne a módosítás szerint. Akkor, ha most nem ez a szabályozás marad, hanem azt mondjuk, hogy nemcsak szándékos károkozásért is felel az intézmény, akkor gyakorlatilag az akár engedély nélkül vagy a szükségtelenül, indokolatlanul behozott tárgyak teljes köréért adott esetben az oktatási intézmény teljes körűen kell hogy felelősséget vállaljon, és ezt így kivitelezhetőnek gondoljuk, vagy rosszul értelmezem? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Tehát az eredeti javaslatban nem szerepel az aláhúzott rész. Az eredeti javaslatban az oktatási, nevelési intézmény nem felel abban az esetben, ha egy tilalmas eszközt visz be a gyerek. (Michl József: Ez van most is.)

69

ELNÖK: Világos, nem felel. Nyilván az élet hozta fel ezt a kérdést. Ez a megoldás számomra sem tűnik egyértelműen jónak, tehát itt lehet, hogy valami más, kicsit szofisztikáltabb megközelítés kellene. A probléma természetesen létezik, de ez így túlzónak tűnik, az iskolára háruló teher, kockázat túlzó. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) 1 igen. Nem támogatja a bizottság (Osztolykán Ágnes: Én támogatnám!), egyharmadot sem kapott. (Kucsák László: Visszavonjuk!) Lehet, hogy nem ezt kellene benyújtani, hanem egy kicsit pontosabbat, mert ez így túlzó, szerintem érdemes lenne faragni egy finomabbat. A javaslattevők visszavonták a javaslatukat, Osztolykán Ágnes vagy más benyújt egy pontosabbat. A 167-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. Nyilván egyetértünk azzal, hogy érdemi megfontolás, de a véleménynyilvánítás jogának a jogi definíciója tartalmazza azt, hogy meg kell fontolni azt, amit… ELNÖK: Megfontolatlan véleményt ne feltételezzünk senkiről. Kíván-e valaki érvelni mellette? OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Kérem a bizottság tagjait, hogy szavazzák meg ezt, mert ez egy nagyon fontos dolog. Nem elég az, hogy a gyerekek ott ülnek és elmondják a véleményüket, mondjuk ki azt is, hogy amit mondanak, azt érdemben megfontolják. ELNÖK: Világos. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 3 igen. A bizottság nem támogatta, és szégyelli magát. (Derültség.) Németh Zoltán, Kucsák László javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Parancsolj! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Csak annyit szeretnék mondani, hogy ez azt mondaná ki, hogy a fenntartói egyetértés továbbra is szükséges lenne teljes körűen. A mi megítélésünk vagy megközelítésünk szerint a pedagógusközösségnek ez nem pluszteher, hanem egy plusz kontroll-lehetőség. Szeretném megtudni, hogy a kormányzati álláspont szerint miért lenne indokolt ettől az esetek többségében vélhetőleg eltekinteni, miért nem hagyjuk bent ezt a kontrollt? Tehát miért tesszük teljes egészében a pedagógusközösségek felelősségévé ezt az egész kérdéskört? Köszönöm. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A pedagógusközösség szempontjából üdvös ez a kezdeményezés. Ők élhetnek kontrollal természetesen, ez jogukban áll. Itt fordított jogról van szó. Tehát a módosító szerint tulajdonképpen kötelessége az, hogy éljen ezzel a kontrollal. Tehát ha a fenntartónak egyetértési joga van, akkor ez azt jelenti, hogy a pedagógusnak kötelessége, hogy ezzel a kontrollal éljen.

70 ELNÖK: Köszönöm. Pósán László! DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Egy gyors kérdésem lenne, államtitkár úr. Ha a nevelőtestület hatáskörébe utaljuk az egészet és a nevelőtestület úgy dönt, hogy az iskolában a tanítás délután 2-kor fog kezdődni, akkor innentől kezdve ez lesz az szmsz. Ez így rendben van, és a magyar állam a fenntartó. Tehát akkor önök rá fognak erre bólintani, vagy tudomásul veszik, és akkor így rendben van? Csak kérdezem. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nagyon sajátos lenne, ha meg tudnák valósítani az iskolára vonatkozó minden kötelesség teljesítését, hogy délután 2-kor kezdődjön az iskola, többek között, hogy ez egyezzen az iskola szülői közösségének, diákságának és a pedagógusok teljes körének az egyetértésével. De ha ez így van, és valóban minden jogszabálynak megfelelnek, és ez nem ró többletkötelezettséget a fenntartóra, akkor igen. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Az eredeti szövegben az van, hogy amikor a fenntartói többletkötelezettség megjelenik, akkor maradna meg a fenntartói egyetértési jog. A módosítás szerint nem, hanem teljes körűen lenne. Ebben az esetben a pedagógusközösségnek nem lenne-e szerencsésebb, jobb és adott esetben könnyebb is az, hogy ha az egyes dokumentumok elfogadása, a megfelelő procedúra után megtörténik ennek a fenntartói egyetértésnek a gyakorlása, akkor nyilván tudják is azt, hogy ez a dokumentum ezt a bizonyos próbát is kiállta, és így haladnak tovább, míg ennek a procedúrának a hiányában pedig az esetlegesen bekövetkező különféle szintű és megközelítésű ellenőrzések alkalmával jöhetnek elő problémák. Tehát ebből az irányból gondolnám ezt alapvetően nagyon fontosnak. Köszönöm. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Válaszolok. Egy szóval sem mondtam, hogy a bizottság ne támogassa ezt a módosítót, a kormány álláspontját ismertettem. (Kucsák László: Túl van tárgyalva.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, alaposan megvitattuk. Döntsünk róla. A 168as Németh-Kucsák javaslatot a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Lázár János képviselő úr javaslata következik, a 169-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Egyrészt a szűrővizsgálatok az egészségügyi szervek nélkül nehezen láthatók el, másrészt a köznevelési törvénynek nincs módja egészségügyi szervekre vonatkozó szabályokat hozni, tehát nem támogatjuk. ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki érvelni mellette? Én támogatom a javaslatot. A kiterjesztett iskola keretében tett lépésnek látom ezt. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatjae a 169-es Lázár-féle javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Lázár János javaslata következik, a 170-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot. ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) Támogatja a bizottság. Koncz Ferenc, most nem helyesírás. A kormány támogatja-e a javaslatot?

71

DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: Ezt nem értem. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ha szabadna értelmeznem. Tehát nem engedné meg a képviselő úr, hogy nem állami, nem önkormányzati iskolák használhassák a körbélyegzőjükön a magyar címert, ami önmagában is megfontolás tárgya, de különösen, ha azt nézzük, hogy a bekezdés első fele szerint a tantermekben, címtáblán, épületeken használhatnák, viszont a körbélyegzőjükön nem. ELNÖK: Gondolom, a képviselő úr azt vélelmezi, hogy megtévesztő a magyar címer alkalmazása mondjuk egy magánintézmény körbélyegzőjén. Tehát a kormány nem támogatja. Láttam már ilyet, amikor a legnagyobb magánkiadót Állami Nyomdának hívták, vagy a legnagyobb magántulajdonban lévő, külföldi tulajdonú tankönyvkiadót Nemzeti Tankönyvkiadónak. Tehát ilyen értelemben némi rendteremtést látok indokoltnak. Egyharmadot azért adnék neki, hogy megfontoljuk ezt a kérdést. Kérdezem, a bizottság hogy van ezzel, támogatja-e Koncz Ferenc javaslatát? Ki az, aki igen? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott a javaslat. Lázár képviselő úr javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, tartalmilag megtárgyaltuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja Lázár János 172-es javaslatáról? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott. Baracskai József, Ficsor Ádám javaslata. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja. Kíván-e valaki érvelni mellette? (Nincs jelzés.) Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 1 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. A 174-es Osztolykán Ágnes javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Azért nem támogatjuk, mert nem kötelező székeknek létezniük az intézményekben. Tehát ahol van, ott értelemszerűen kikérik a véleményüket, de általánossá nem lehet tenni. Tehát nem támogatjuk. ELNÖK: Kívánsz-e érvelni mellette? Parancsolj! OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Meg szeretném kérdezni, hogy miért nem, hiszen egy pedagógiai programnak az elfogadásáról van szó, amiről nemcsak a nevelőtestületnek kellene dönteni. ELNÖK: Az érv az volt, hogy ha nincs, akkor ne írjuk elő. Tehát nem kötelező létrehozni ezeket, de ettől még egyébként a javaslat megáll, mert ha van, akkor pedig ki

72 kelljen kérni a véleményüket. Tehát innét is lehet nézni a javaslatot, nemcsak onnét, hogy ha nincs, akkor nincs kitől kikérni. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen. Annyira, hogy igen. Tehát ha ezt onnan közelítjük meg, hogy ha van, akkor igen, akkor tulajdonképpen elfogadható. ELNÖK: Javaslom, hogy akkor ezt pontosítsuk egy ilyen kifejezéssel, hogy amennyiben az intézményben működik óvodaszék, akkor ki kell kérni. (Osztolykán Ágnes: Köszönöm szépen.) Tartalmában azért döntsünk róla. A bizottság hogyan viszonyul a kérdéshez? Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Ugyanakkor azt kérjük tőled, hogy egészítsd ki. Bebes István javaslata következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni mellette? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) 2 igen, nem kapta meg az egyharmadot sem. A 176. pont volt. (Kucsák László: Nem volt.) Nem volt? (Kucsák László: Nem.) Bocsánat! (Osztolykán Ágnes: Ugyanaz, mint a 169-es!) DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Csak más dokumentumokra vonatkozik, az az szmsz-re, ez pedig… ELNÖK: A logika ugyanaz, csak máshol. A kormány nem támogatja, hogyha jól értem, a logikáját DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Jól, igen. ELNÖK: Laci érvel mellette. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) A támogatását kérem. ELNÖK: Kíván-e más érvelni? (Senki nem jelentkezik.) A bizottság hogyan foglal állást, ki az, aki támogatja ebben a Németh-Kucsák-párost? (Szavazás.) A bizottság támogatta. Pánczél-Révész. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Szakértő véleményét kikéri a fenntartó - ezt pontosítja. Én ezt jobbnak látom, mint az előzőt. Ki az, aki egyetért a javaslattal? (Szavazás.) A bizottság egyetért vele. 26/1… (Osztolykán Ágnes: Mi az a 26/1.?) Bocsánat, a paragrafust mondtam! A 178. javaslat következik: pedagógiai programban mi mindent kell meghatározni. Ez gyakorlatilag az előző, a 173-as Baracskai-féle szövegben is benne volt. Mi a kormány álláspontja?

73 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem tartjuk szükségesnek ezt a módosítást. ELNÖK: Jó, szavazzunk róla! Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a javaslatot, a 178-ast. (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 179-es Révész-javaslat következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Már megtárgyalt fogalmak miatt nem. ELNÖK: Igen. Én érvelek mellette, itt is fontosnak tartom - jobb lett volna ezt egy körben végigvezetni. A 179-esről szavazzunk! Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) A 179-est a bizottság támogatja. Lázár képviselő úr a 17 óráig történő benntartózkodást… (Osztolykán Ágnes: 16-ig!) Nem, a 16-ot megtartja, a 17-et nem. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Jelenleg is törvényi szabályozás vonatkozik rá, és mindenképpen szükséges a tanulók felügyeletéről gondoskodni, tehát nem támogatjuk a módosítást. ELNÖK: Megjegyzem, én sem támogatom (Osztolykán Ágnes: Én sem támogatom.) a fényes tekintetű frakcióvezető úr javaslatát. (Dr. Hiller István: Ez nem az, amire gondol.) Itt félreértésről lehet szó, mást nem tudok elképzelni. (Osztolykán Ágnes: És mi van azzal, aki dolgozik? - Közbeszólás: Ez félreértés.) Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) Nem támogatja. Dúró Dóra javaslata következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. (Osztolykán Ágnes: Pedig ez pont az ellenkezője az előzőnek. - Cseresnyés Péter: Nem egészen.) ELNÖK: A 16 órát kiveszi… Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e ezt a javaslatot. (Szavazás.) Nem támogatja. Kara Ákos javaslata következik, de a következők mint a (2) bekezdést citálják, igaz ez a 184-esre, a 183-asra, a 182-esre - csak hogy összefüggésében lássuk. Én a 184-es mellett fogok majd érvelni, azt nyújtottuk mi be. Kara Ákos javaslatát a kormány támogatja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Egyiket sem támogatjuk. ELNÖK: Egyiket sem támogatja. Ki kíván érvelni Kara Ákos javaslata mellett? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk róla! Támogatjuk-e? (Szavazás.) Nem. A Baracskai-javaslat mellett kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Nem. Támogatjuk? (Szavazás.) Nem. A 184-es, Pánczél-féle javaslat mellett kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Én kívánok mellette érvelni. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja… RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) Én támogatom, de én ellene kívánok érvelni…

74 ELNÖK: Tessék? RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) Én ellene kívánok érvelni, annak ellenére, hogy én is aláírtam. (Derültség.) ELNÖK: Egy szellemi kihívásnak vagyunk a tanúi. Parancsolj! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Azt gondolom most, hogy elolvastam, hogy az eredeti javaslat jobb. Arról van szó, hogy 16 óráig tarthatnak az órák, és 17 óráig kell a tanulók felügyeletét biztosítani. Szerintem ha a saját javaslatomat is elfogadjuk, akkor rontunk az eredetin. Most így látom. (Kőszegi Zoltán: Ez a megvilágosodás!) ELNÖK: Benyújtunk hozzá egy módosítót, amely csak a betoldást tartalmazza, a kivételt nem. Gabi, kérlek, jegyezd fel, hogy a 184-est ilyen értelemben korrigálni fogjuk. Akkor ezt a betoldásra vonatkozó részt erősítsük meg! Ki az, aki ezzel egyetért? (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság többsége támogatta. A 185-ös Osztolykán Ágnes javaslata. A kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A kormány támogatja. OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. (Kőszegi Zoltán: Ez már a hányadik?) Tessék? (Osztolykán Ágnes: Ez már a harmadik! - Dr. Hiller István: Lassan alig bírjuk egy kezünkön megszámolni!) Leelőztök minket. (Osztolykán Ágnes: Igen, ez már a harmadik!) A 186-os javaslat következik (Dr. Hiller István: Bővíteni kell a kormánytöbbséget! Osztolykán Ágnes közbeszól.), amely a „differenciált fejlesztést biztosító” kitételt tette be. A 186-ossal kapcsolatban mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen. ELNÖK: Ezt is támogatja a kormány. A bizottságnak mi az álláspontja? (Szavazás.) Igen. A 187-es Kara Ákos javaslata, de ez már volt, az „a” betű. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem, ez egy másik „a” betű, de ezt is támogatjuk. ELNÖK: A kormány ezt is támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Osztolykán Ágnes 188-as javaslata következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk.

75 ELNÖK: „Vagy fejlesztő pedagógus részvételével tanórai fejlesztésben”. Ágnes, kívánsz-e mellette érvelni? OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Csak azt szeretném elmondani, hogy egy nagyon fontos dolog, hogy a… (Dr. Pósán László: Ha sokat beszélsz, Ágnes, nem szavazzuk meg! Derültség.) Jól van na! (Osztolykán Ágnes a szakértőjével egyeztet.) Tudnak olvasni, ott van előttük. (Közbeszólások: Így van!) ELNÖK: Ezek alternatívák, azt gondolom. Nem? OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Igen. ELNÖK: Tehát vagy fejlesztő pedagógus részvételével tanórai, vagy osztálytermi differenciált fejlesztést… OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Nem vagy-vagy, mind a kettőt szeretném. ELNÖK: Világos, nem kizáró alternatívák, hanem rangsorba állíthatók. A kormány egyiket sem támogatja a 6-osnál, ha jól értem. OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): A 188-ast és a 189-est sem? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Sem. ELNÖK: A 188-asról döntsünk! Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Négy igen, nincs meg az egyharmad. A 189-est, a differenciált fejlesztésre vonatkozó javaslatot ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmad megvan. Révész Máriusz, a 190-es javaslat következik. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk a részletezést. ELNÖK: Én ezt fontosnak tartom, mert kodifikációs szempontból végigvezeti a törvényen, hogy ha nincs is explicit kimondva a nevelési tanácsadó, de mindenütt oda kell érteni a „továbbiakban együtt” kitétel miatt, és ilyen módon egy egyszerű eszközzel jeleníti meg a nevelési tanácsadót a törvény szövetében a későbbiekben. (Révész Máriusz: A javaslat jó, a társaság ciki! - Derültség.) Merthogy? (Pánczél Károly: A benyújtók! - Dr. Hiller István: Melyikről beszéltek?) RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) Adjátok be külön! ELNÖK: Ja, merthogy itt is itt vannak a DK-sok. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) Támogatja. Kara Ákos javaslata következik. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk.

76 ELNÖK: Támogatja a kormány a 191-est. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Lázár János 192-es javaslata következik: amennyiben a fenntartó által biztosított heti 2 óra úszásoktatás, valamint a heti 5 óra… Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Szokatlan módon azt kell közvetítenem, hogy zavarban van a tárca, mert gyanítjuk, hogy a módosító nem pontosan arra vonatkozik, ami a módosító szándéka. Ha megengedi az elnök úr, ezt akkor kifejteném. ELNÖK: Igen. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Arról van szó, hogy heti 5 testnevelés órából heti 2 itt nem szereplő, de a törvényben szabályozott módon kiváltható különböző foglalkozásokkal. Ebben az esetben abszolút támogatnánk, hogy ez nevesítve az úszásoktatás is legyen. Ha arról van szó, ami a módosítóból ebben a formában kiderül, hogy a 3 alaptestnevelés órából még ezen felül 2 úszásoktatás legyen, azt nem támogatjuk. ELNÖK: Én azt gondolom, az a szándék, hogy a 3-ból 2 úszás legyen. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Tehát hogy a heti 5 testnevelésből 1 óra legyen az effektív testnevelés óra, azt nem támogatjuk. ELNÖK: Csatlakozó kell hozzá, kapjon egyharmadot… (Révész Máriusz jelzésére:) Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Itt szerintem még egy dolog problémás, ez pedig az, hogy: „amennyiben a fenntartó által biztosítható”. Mondok egy példát: Kőbányán mi az alsó négy évfolyamon biztosítjuk a heti egy plusz 60 perces órát, de ez alapján elméletben akár a felsőben is biztosíthatnánk. ELNÖK: Ez valamennyi évfolyamra szól. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ezért mondom, hogy ez azért erősen túlzás lenne. Elméletben tudnánk biztosítani, gyakorlatban nem tudjuk kifizetni. (Közbeszólások.) Én ezt így nem tartom jónak. Szerintem az teljes evidencia, hogy 5 órából lehet úszás egy vagy kettő. (Közbeszólások.) Ez nem jó így. ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja ezt a javaslatot. (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. (Dr. Hiller István: Az ellenzék támogatása biztosította a frakcióvezetőnek az egyharmadot, csak úgy megjegyzem. - Osztolykán Ágnes: A jegyzőkönyvnek mondjuk. - Derültség.) Bánki Erik és Szalay Ferenc javaslata következik, de ezen már túl vagyunk. Sági képviselő úr 194-es javaslata következik: nem „elhelyezés”, hanem „ellátás”. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen.

77

ELNÖK: Fontosnak tartom, hogy a gyerekmegőrző szinonimákat elkerüljük a szövegben. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság is támogatja, igen. Lázár János javaslata következik az évközi szünetek idejére vonatkozóan. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A következő két javaslat látszólag ellentmond egymásnak, de mind a kettő egy-egy nagyon fontos és elfogadható szempontot vet fel, ezért szeretnénk felajánlani a bizottságnak, hogy egy általunk kidolgozott módosító kapcsolódót nyújtson be, amely mind a kettőt érvényesíti. Lázár képviselő úr azért jelez fontos dolgot, mert egy kollégiumban előfordulhat olyan eset, amikor akár infrastrukturális vagy egyéb okokból valóban kötelezni kell a gyerekeket a hazautazásra, Dúró Dóra és Farkas Gergely pedig egy más fontos szempontra hívja fel a figyelmet: hogy a szakképzés esetében a nyári gyakorlat idejére is fontos biztosítani a lehetőséget. ELNÖK: A diákok szempontjából a dolog sérelmes. (Révész Máriusz: Tessék?) A diákok szempontjából a dolog sérelmes. A szünetekre, nem a nyárira, hanem az évközi szünetekre való kötelező hazautazás nyilván a kollégiumok jobb kiadhatósága szempontjából a rentabilitást javítja, növeli, de a diák szempontjából… Az egy tapasztalati dolog, hogy a diákok beleütköztek a kollégiumot fenntartó önkormányzat gazdasági szempontjaiba, nem akartak volna hazamenni, kiadás, macera, nincs ott dolguk, de ki kellett húzniuk, mert ki volt adva a kolesz valamire. Fontoljuk meg tehát, hogy kötelezhető-e a diák arra, hogy mondjuk az őszi szünetben, a tavaszi szünetben elhagyja a kollégiumot. (Révész Máriusz jelzésére:) Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Igen, bizonyára volt ilyen eset is, de azért mondok egy másik példát, amikor mondjuk egy kollégiumban karácsonykor ott akar maradni két gyerek, akik ha nem kötelezhetőek a hazautazásra, ez sem kis problémát fog jelenteni, és ez az eset is előállhat. (Osztolykán Ágnes: Mi van akkor, ha nincs hova mennie?) Ha nincs hova mennie, az egy másik eset. ELNÖK: (Dr. Gloviczki Zoltánnak:) Zoltán, parancsolj! DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ez azt, hogy egyiket sem fogadjuk el ebben a formában, nem módosítja, de a mi javaslatunkban határozottan rendkívüli esetre hivatkoznánk, amikor hazautazás rendelhető el. ELNÖK: Ez számomra elfogadható. Mert az, hogy pénzügyi okok miatt, a kollégium kiadása miatt, az nem, tehát a kollégium mégsem arra való. Jó, ha ki lehet adni, de ne rendeljük alá a fő feladatot az alhasznosításnak! Akkor várunk egy ilyen javaslatot, Zoltán. Ki fogja benyújtani? Javaslom Lázár képviselő urat vagy a Lázár-Dúró-duót erre a dologra. Akkor várjuk ezt a javaslatot. A 197-es következik. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja a kormány. (Farkas Gergelynek:) Gergely, akarsz-e érvelni?

78 FARKAS GERGELY (Jobbik): Ismételten csak az okáról érdeklődnék. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Alapvetően az előző módosítás alapján nem látjuk szükségét a dolognak. ELNÖK: Ez más, ez a másik, ez a hazautazás tiltása mint büntetési eszköz. Ez nem arról szól, hogy hazazavarják a gyereket, hanem arról, hogy megtiltják, hogy hazamenjen, tehát hogy lehet-e egy ilyen fegyelmezési eszközt használni. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Bocsánat, nagyon restellem magam, hogy hirtelen nem tudom a helyet, de szerepel a szövegben az, hogy ez nem lehet fegyelmezési eszköz. (Közbeszólások: Szavazzunk! - Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) ELNÖK: Bocsánat, az előző kettőről elfelejtettünk szavazni, úgy megörültünk ennek a rendkívüli helyzetnek. Ilyen formában akkor tehát szavazzunk… (Révész Máriusz: Egyben szavazzunk!) Egyben szavazunk a kettőről. Hogyan foglal a bizottság állást? Támogatja? OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Hogy szavazhatnánk egyben, amikor az egyik a másiknak az ellenkezője? ELNÖK: Nem, nem, a 195-ösről és a 196-osról van szó… (Révész Máriusz: És megbeszéltük, hogy mindkettő helyett lesz egy harmadik. - Közbeszólások. - Osztolykán Ágnes: Akkor sem tudunk egyben szavazni!) Jó, most akkor a 195-ösről szavazzunk, ez a Lázár-féle javaslat. (Szavazás.) Egyharmad. Dúró Dóra javaslatáról szavazzunk! (Szavazás.) Egyharmad. Köszönöm. Dúró Dóra másik javaslata következik, amely mint fegyelmezési eszköz tiltja a hazautazás megtiltását. Máshol a törvény nem állít fel ilyen kritériumot. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás. - Osztolykán Ágnes: Mit?) Hogy ne élhessen a kollégium olyan fegyelmezési eszközzel, hogy nem utazhat haza a diák, mert ez nem humánus. (Osztolykán Ágnes: Ja, azt én is támogatom. - Cseresnyés Péter: Jó reggelt!) Sokféle fegyelmezési eszköz lehet, ez nem. A bizottság ezt tehát támogatta, a Dúró-Farkas-duó javaslatát támogatta a bizottság. A Bánki-féle javaslatról szavaztunk. A 199-es Lázár-féle javaslatról mit mond a kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: Támogatja. (Osztolykán Ágnes: Ne már! Én nem támogatom!) Alapos indokkal… Kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a Lázár-javaslatot? (Szavazás.) Támogattuk. (Osztolykán Ágnes: Jézus! - Révész Máriusz: Eddig is így volt!) Michl József javaslata következik a 200. pontban. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk, de már szavaztunk róla. ELNÖK: Már szavaztunk róla, bocsánat!

79 A 201-es Révész-javaslat következik. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 202-es már volt. A 203-as Pánczél-féle javaslat következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Mi kivennénk, hogy el lehet térni az 53/10-estől, és azt mondjuk, hogy ne lehessen eltérni a tanulói jogviszony megszüntetésénél… Meg kellene keresnem az érvelést. Zoltán, amíg megkeresem az eredeti javaslatot, tudsz segíteni, hogy ebben mi van, miért nem támogatjátok? Mi lehet az oka annak, hogy itt el lehet térni az 51.1/10-esben foglaltaktól, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatban? Mert ott nyilván van egy szabályozott 53.1/10-es eljárásrend, és a törvény megengedi, hogy attól eltérjünk. (Révész Máriusz: Megszűnik az óvodai elhelyezési, ha tanulói jogviszony… - Nem érteni.) Még egyszer! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Megszűnik a tanulói jogviszony, ha jogutód nélkül megszűnik. ELNÖK: Ez a c) pontban van? (Révész Máriusz: Az 53 § (10)-es.) A 203-as javaslatról beszélgetünk most, a 31. § (2) bekezdés c) pont, és az 53 § (10) bekezdés azt mondja, hogy ha megszűnik az intézmény, akkor megszűnik a gyerek jogviszonya. (Révész Máriusz: De itt 110-ig van egy oldalas felsorolás, tehát itt nagyjából minden eset le van szabályozva.) De ez az, amit nem kell használni, hogy ettől még eltérhet. Csak azt nem értem, hogy miért. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Azért, mert mindent felsoroltunk, és azt mondjuk, hogy el lehet térni a felsorolástól. ELNÖK: Jó, de ha egyszer szabályozzuk, hogy hogyan szűnik meg a jogviszony, utána pedig azt mondjuk, mert a c) pont arról szól, hogy… (Révész Máriusz: Hogy el lehet térni, azt hagyjuk ki, mert csak az lehet az 1-10. alapján.) Magyarán érvelsz a javaslat fenntartása mellett. Kíván-e másvalaki érvelni? (Nincs jelzés.) Nem. Szavazzunk a 203-asról. (Szavazás.) A 203-as javaslatot a bizottság támogatja. Osztolykán Ágnes javaslata a következő. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki mellette érvelni? OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Szeretném tudni az indokot, hogy miért nem támogatják. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Azért nem, mert nem nagyon lehetséges úgy egy egységes oktatási rendszert működtetni, ha

80 mondjuk egy adott településen, ahol berendezkedünk arra, hogy fenntartható egy állami iskola, ott egyszer csak mindenféle külön szabály nélkül megjelenik, és mindenképpen jogosult szerződés megkötésére egy magánintézmény vagy egyházi intézmény. ELNÖK: Én sem támogatom a javaslatot, nagyjából ugyanezért. Ez azt mondja, hogy minden intézmény jogosult a szerződés megkötésére, ha a törvényi feltételeknek megfelel. Én is azt gondolom, hogy valamilyen gazdálkodás, struktúra lehetséges. Nem tilos intézményt létrehozni az én elképzelésem szerint, de nem jogosult automatikusan a szerződésre. Tehát itt lehet, hogy nem pontosan egy malomban őrölünk, mert én azt gondolom, hogy létrehozhat valaki, egy önkormányzat, egy egyház, egy magánszemély iskolát, lehet, hogy valaki ezt feltételhez köti, tehát az iskolaalapítás szabadságát sem adja meg, szerintem az adott, de ez nem azonos a köznevelési szerződés megkötésének kötelezettségével. Ez nem kell, hogy automatikus legyen. (Révész Máriusz: Így lehetne legálisan szegregált iskolákat csinálni.) Tehát ez a mi érvünk. Én sem támogatom ezt a pontot. Szavazhatunk róla? Kérem, hogy szavazzunk a 204-esről. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. A 205-ös, Lázár képviselő úr javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Itt egy, a következőkben többször visszatérő félreértésről van szó, amely azon alapul, hogy a módosító javaslatok benyújtói szerint ha 5 évre kötjük a köznevelési szerződést, akkor nem kíséri végig felmenőrendszerben az adott évfolyamot, mondjuk egy hat-, nyolc évfolyamos gimnáziumban vagy általános iskolában ez a szerződés. Az a helyzet, hogy az iskolák nem egy évfolyammal működnek, tehát akárhány évre szabjuk meg ezt a határt, mindenképpen lesz olyan évfolyam, amelyik kilóg belőle. ELNÖK: Világos. A Lázár-féle javaslattal kapcsolatban szavazzunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Megkapta az egyharmadot. Baracskai József javaslata a következő. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ugyanez a válaszom. ELNÖK: Ez a permanens szerződés, mert mindig lesz olyan gyerek, aki éppen oda jár. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott egyharmadot. Osztolykán Ágnes javaslata. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ugyanaz. ELNÖK: Nem ugyanaz, ő egyszerűen megemeli az 5-öt 8-ra, ez más. Nincsenek neki illúziói, hogy mindig járjon olyan gyerek. Akarsz érvelni? (Osztolykán Ágnes: Nem.) Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. A Michl-féle javaslatról szavaztunk. Baracskai József javaslata következik. A kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatja.

81 ELNÖK: Érvel-e valaki? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Nincs jelzés.) Nem kapta meg az egyharmadot. Lázár János javaslata, 210-es. A kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: Vita? (Nincs jelzés.) Szavazás! (Szavazás.) A bizottság támogatja. Osztolykán Ágnes javaslata. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Az elvet támogatjuk és a törvény más helyén ki is mondjuk ezt a kötelezettséget, tehát itt indokolatlannak tartjuk. ELNÖK: Tehát nem. Szavazhatunk róla? Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 1 igen. Egyharmadot sem kapott. A 212-es megvolt. Lázár János javaslata a következő. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Mivel máshol szerepel a törvényben ugyanez a kötelezettség, nem támogatjuk, hogy itt is feltűnjön. ELNÖK: Mindazonáltal itt sem hibás, ha szerepel, csak esetleg redundáns. A bizottság hogyan foglal állást? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja. Kövér László, Ékes Ilona, Lukács Tamás 214-es javaslata, az etika tantárgyra vonatkozik. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ehhez egy kapcsolódó módosítást fog benyújtani az emberi jogi és kisebbségi bizottság, amely az egyházakkal egyeztetett álláspontot tükröz. Ebben a formában nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki hozzászólni, érvelni? Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): A környező országokban gyakorlatilag ugyanez a rendszer működik. ELNÖK: Az etikaoktatás, és annak alternatívájaként az egyházak által szervezett, nem állami keretek között folyó hitoktatás. Az etikaoktatás kötelező, de kiváltható a hittannal. Az egyházaknak vannak vélelmei. Csak hogy tudjuk, a Református Egyház azt mondja, hogy ő beszáll ebbe a versenybe, mert ez egy verseny a hittan és az etika között. A Katolikus Egyháznak vannak aggályai. Gondolom, ezt célozza a majdani kapcsolódó. Ezzel együtt mi a most előttünk lévő javaslatról tudunk dönteni. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja. A 215-ös volt. A 216-os Pánczél Károly, Révész Máriusz, évfolyamismétlésre vonatkozó szabályok. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.

82 A 217-es Michl-féle javaslatot támogattuk. (Közbeszólások: És a 216-os?) A 216-ost átugrottuk az előbb… (Edelényi Zsuzsánna: Azt a 203-asnál tárgyaltuk.) Ott támogattuk, a 203-asnál, itt is támogattuk. Michl József javaslata, 218-as. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Támogatja. A 219-es már volt. A 220-as Dúró Dóra javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Farkas Gergely! FARKAS GERGELY (Jobbik): Itt arról van szó, hogy jelen pillanatban úgy szól a szabályzat, hogy ha valamelyik diák fegyelmi eljárás keretében büntetést kap, akkor csak a saját osztályán belül lehet ezt közzétenni. A mi javaslatunk arról szól, hogy preventív jelleggel a többi diák számára okulásul ezt igenis - a személyes adatok eltávolítása után, tehát természetesen úgy, hogy ne sérüljenek a személyes jogos - nyilvánvalóvá lehet tenni, hogy egy-egy cselekedetnek milyen következményei vannak. Úgy gondoljuk, hogy ez fontos lenne a többi diák szempontjából. ELNÖK: Zoltán! DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Hogyha ebből a közzétételből kimarad a tanuló neve, osztálya, a büntetés, a személyes adat, a határozat indoklása, ebben az esetben annyit teszünk közzé, hogy nem mondom meg, kicsoda, nem mondom meg pontosan, hogy mit kapott, miért, hova jár, csak annyit, hogy valaki valami rosszat csinált, és ezért megbüntették. Ezzel teljesen egyetértünk, de nem hiszem, hogy ehhez egy ilyen bonyolult szabályozás szükséges. Egy iskolában nyilvánvaló, benne van a házirendben, hogy valamit nem szabad csinálni, mert akkor büntetést kap az ember. ELNÖK: A határozat indoklása nem marad ki, az az, ami benne marad, tehát a tény, az indoklás… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Magyarul az, hogy valaki rosszat csinált, mert az rossz. ELNÖK: Igen, hát némileg kifejtőbb. (Farkas Gergely jelzésére:) Gergely! FARKAS GERGELY (Jobbik): Csak egy mondat, hogy szerintem azért nagy különbség van a között, hogy a házirendben valamit lefektetünk, és általánosságban megfogalmazunk, vagy pedig egy konkrét példán keresztül tudják, hogy ezt elkövették, és ennek bizony lett is következménye. Tehát szerintem a kettő között azért van különbség abban, hogy egy diák mégis hogy viszonyul a későbbiekben ehhez a tetthez, vagy elgondolkodik-e jobban, hogy ő is elkövesse-e ugyanazt a cselekedetet. ELNÖK: (Révész Máriusz jelzésére:) Máriusz!

83

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ha egy iskolában, egy osztályban bárki valamilyen súlyosabb fegyelmi büntetést kap, akkor szerintem egyáltalán nem életszerű, hogy az iskolában a többi osztályban erről ne értesülnének. (Dr. Pósán László: A pletyka gyorsan jár.) Utána meg lehet, hogy bizonyos szempontból a gyereknek is jobb, ha tényszerűen megy híre a dolognak, nem pedig szóbeszéd alapján. ELNÖK: Érvelsz a javaslat mellett, ha jól értem. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Igazából nem tudom, mi mellett érvelek, csak ez az egész… Hogy egy súlyos fegyelmi büntetésnél azt mondjuk, hogy el kell titkolni a gyerek nevét… Mindenki járt iskolába, mindenki tudja ilyenkor, hogy kiről van szó, nem? (Közbeszólás: Így van!) ELNÖK: A nevet nem kell kitenni, az egy pellengérszerű dolog lenne. Ha jól értettem, félig azért mellette érveltél. (Révész Máriusz: Igen.) Kíván-e még valaki hozzászólni? (Dr. Pósán László: Kapcsolódóval ki kell venni a nevet.) Ki van véve a név, Laci. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja Dúró Dóra és Farkas Gergely javaslatát? Én támogatom. (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság többsége támogatta. Michl József javaslata… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: Megvolt, ez a… (Michl József: A 22-es, a 23-as, a 24-es… - Dr. Pósán László: A 25-ös!) Jó, jó, csak elolvasom, mert összefüggnek ugyan, de nem láttam még… (Közbeszólások.) A 22-es is? (Michl József: Igen. - Dr. Pósán László: A 25-ösig. Közbeszólások.) A 224-es is volt. Hiller úr javaslata következik… (Dr. Pósán László: Igen.) Ez, gondolom, a törvény egyharmadának az elhagyását javasolja. (Közbeszólások: Igen.) Szerintem a tárca ezt nem támogatja. (Dr. Pósán László: Melyik egyharmadáét?) DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): De szeretnénk megköszönni, hogy a törvény címét nem húzták ki a javaslatból, ami nagyon fontos. ELNÖK: A bizottság támogatja? DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): (Hangosítás nélkül:) Még csak annyit, hogy ez a közöttünk lévő szimpátia erősítése miatt fontos dolog. (Derültség.) Tehát értékelem… (Michl József: Azt sajnálom, hogy nem tudta az egészet elolvasni. - Dr. Hiller István: Azt majd a plenárison holnap.) ELNÖK: A bizottság támogatja-e a javaslatot? (Dr. Hiller Istvánnak:) István, meg akarod szavazni a magad javaslatát? (Dr. Hiller István: Igen, ha eljutok odáig.) Most adok rá módot. (Dr. Hiller István: Most lehet szavazni?) Igen. Tehát a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottságból hárman támogatták, nem kapta meg az egyharmadot. Osztolykán Ágnes javaslata következik. A tárca?

84 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Hadd olvassam végig, mert ez megint ez az óvoda-iskola átlépés. (Osztolykán Ágnes: Ha jól látom , visszaraktuk a régi szabályozást, visszatesszük, ami most hatályos.) Május 31-ig… OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): (Hangosítás nélkül:) Úgy változik, hogy a gyermek abban az évben, amelyben augusztus 31. napjáig a 6. évét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik, mi pedig azt kihúztuk, és visszatettük a most hatályosat, aminek a rugalmasabb iskolakezdés vagy az óvodában töltött idő… (Osztolykán Ágnes a szakértőjével egyeztet.) ELNÖK: Világos, köszönöm szépen. Én ezt a javaslatot támogatom. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: Nem támogató. Én erősen támogatom, hosszan érveltünk mellette két órával ezelőtt. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e ezt a 226-os javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja a 226-ost. Osztolykán Ágnes képviselő asszony másik javaslata következik, amely összefügg az előzővel. 45/2., ez ugyanazt módosítja, csak máshogyan. Ágnes? (Közbeszólások.) OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Várjatok! ELNÖK: Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: Nem. Az előzőt támogattuk. A bizottságnak mi az álláspontja? (Szavazás.) Nem támogatta a bizottság egyharmada a 227-est, az előzőt támogattuk. Dúró Dóra és Farkas Gergely javaslata a tankötelezettséggel kapcsolatos… Volt már, bocsánat, Baracskai képviselő úr javaslata szintén, részben tankötelezettség. A kormány nem támogatja. Kíván-e valaki mellette érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Nem. Kíván-e valaki mellette szavazni? (Szavazás.) Nem látok jelzést, nem kapta meg az egyharmadot. Kaufer Virág, Osztolykán, Szabó képviselők javaslata következik, amely 18 évre emelné a tankötelezettséget. A kormány nem támogatja. Érvelés van? (Osztolykán Ágnes nemet int.) Nincs. A bizottság? (Senki nem jelentkezik.) A bizottság szavaz. Ki az, aki támogatja a javaslatot, a 230-ast? Ki támogatja a 18 éves korig tartó tankötelezettséget? (Szavazás.) Négy igen, nincs meg az egyharmad. Osztolykán Ágnes 231-es javaslata ugyanez. (Közbeszólások.) A 231-esről van szó. A kormány nem támogatja. Érvelés nincs? OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): De van. ELNÖK: Parancsolj!

85

OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Azt gondoljuk, de ezt már sokszor elmondtam a plenáris ülésen is… (Révész Máriusz: Emlékszünk rá! - Derültség.) ELNÖK: Gyerekek! OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): …, hogy 16 évesen, ahogy a szakképzési törvénynél is elmondtuk, funkcionálisan analfabéta gyerekeket kiküldeni a munkaerőpiacra, és azzal érvelni, amivel az államtitkár asszony szokott, hogy munkába állhatnak, ha nincs kedvük tanulni, illetve a problémás gyerekek úgysem tanulnak már 16 éves koruk után, ez, azt gondolom, egyszerűen elfogadhatatlan. Hogyha benne marad a törvényben az, hogy 16 éves kor a tankötelezettség korhatára, akkor munkanélküliek tömkelegét fogja az oktatási rendszer kibocsátani magából. Köszönöm szépen. (Közbeszólások.) ELNÖK: Köszönöm. Úgy látom, hogy dönthetünk. A 18 évig tartó tankötelezettséget a bizottság tagjai támogatják-e? (Szavazás.) Négyen támogatják, a bizottság egyharmada sem támogatta. Pánczél képviselő úr 232-es javaslata következik: a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. évét betölti, tehát év közben nem lökjük ki a gyereket. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 233-as következik. (Közbeszólások: Ugyanez.) Ugyanez, csak pepitában? (Közbeszólások: Nem.) Nem, behozza még a szakértői véleményt, a meghosszabbításról az iskolaigazgató dönt. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Bocsánatot kérek, a 233-asnál tartunk, ugye? ELNÖK: Igen. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: Köszönöm. A bizottság? (Szavazás.) Szintén támogatja. A 234-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja. Kíván-e valaki érvelni? Én érvelnék mellette. A nevelési tanácsadó szerepét fontosnak tartom itt beiktatni, definiálni, a diagnózist ő végzi, a döntést a szakértői bizottság. Ők ismerik a gyereket, ők kísérik nyomon az óvodában, a legtöbb információval ők rendelkeznek a gyerekről. Kíván-e még valaki szólni, érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 234-est. (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 235-ös Osztolykán Ágnes javaslata.

86

DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Ugyanaz, mint az előző. ELNÖK: Tartalmában igen, formájában egy kicsit más. (Osztolykán Ágnes: A tartalom a lényeg. – Derültség.) Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Nem. Szavazzunk! Ki támogatja a 235-öst? (Szavazás.) 3 igen. Egyharmadot sem kapott. A 236-osról szavaztunk. A 237-es Baracskai József javaslata, egy hosszú kiegészítés a különböző tanácsokról. Ez gyakorlatilag a meglévő helyzetet írja le, ha jól sejtem. Csak elvi álláspont, hogy ilyen konkrét nevek nem szerepelnek a törvényben, noha azt hiszem, most eszerint készítették elő. A kormány nem támogatja. Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 2 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. A 238-as már volt. A 239-es Lázár János javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk azt, hogy így részletezzük a foglalkozásokat. ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatta a javaslatot. Kara Ákos javaslata a 240-es. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. Felhívva a figyelmet arra, hogy másutt a törvény nyilvánvalóvá teszi, hogy megengedő, tehát elhagyhatjuk. ELNÖK: Így van. Én sem támogatom. Kíván-e valaki érvelni mellette? (Nincs jelzés.) Nem. Szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott egyharmadot. A 241-es Pichler Imre, Sági, Révész, Pokorni képviselők javaslata, a „rábízott” kivétele. (Révész Máriusz: Nem egy nagy fajsúlyú javaslat, lássuk be!) Nyilván annak a gyereknek ez fontos. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Tekintettel arra, hogy egy szertárból elvihető lombikról is szó lehet, ezért nem támogatjuk, hogy kivegyük ezt a néhány szót. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem támogattuk a javaslatunkat. A 242-es, Osztolykán Ágnes javaslata. A tanulók kötelessége. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Két egyforma javaslat következik, egyiket sem támogatjuk. ELNÖK: Egyszerre szavazhatunk a kettőről, mert ugyanaz a tartalma. Ki az, aki támogatja bármelyiket? (Szavazás.) 9 igen. A bizottság többsége támogatta. Mind a két javaslat megkapta a többséget. Michl József javaslata következik. A kormány álláspontja?

87 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Egyetértünk az előterjesztővel nyelvileg abban, hogy az első mondat összefoglalja a másodikat, de tisztában vagyunk azzal, hogy egy európai uniós ajánlás alapján szinte kötelező, hogy benne legyen ez a szöveg a törvényben. Tehát ezért nem támogatjuk. ELNÖK: Én is jobbnak megnyugtatóbbnak. Parancsolj!

látom

az

eredeti

javaslatot,

vagy

legalábbis

MICHL JÓZSEF (KDNP): Osztolykán Ágnes kedvéért szeretnék egy kicsit érvelni a javaslatom mellett. Azt gondolom, hogy ezek azok a gumiszabályok, amit akárhogy érthetünk, illetve lehet csűrni-csavarni. Ezért gondolom, hogy nem biztos, hogy jó az, ha konkrétan ilyet leírunk. Az első mondat sokkal bővebb szerintem, mint a második, a második mondat már behatárolja azt, hogy mit értünk az első alatt, ezért javaslom, hogy hagyjuk el. Tehát akkor, amikor képviselőtársaim az előbb kivették a gyerekek kötelességeiből azt, hogy segítenie kell a rászoruló tanulótársát, akkor ennél a mondatnál nem igazán értem, hogy miért szeretnék, hogy ez pedig benne maradjon. Köszönöm szépen. ELNÖK: Valóban félreértelmezte a sajtó a javaslatodat, én is olvastam ezt, hogy mostantól lehet pofozni a gyerekeket, volt egy ilyen értelmezés, pedig nyilvánvalóan nem ez volt a szándék, hanem egy fogalmi tágítás, de ezt elszenvedtük. A kormány nem támogatja a javaslatot. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, nem kapta meg az egyharmadot. Öt perc múlva tartunk egy nyolcperces szünetet. Bánki Erik volt, a 246-os volt. Michl József javaslata, az oktatási jogok biztosához forduljon, a 247-esnél járunk. A kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A két következőt támogatjuk, egyformák. ELNÖK: Mind a kettő támogatja, Dúró Dóra és Michl József javaslatát is. A bizottság? (Szavazás.) Szintén támogatja mind a kettőt. Tapolczai Gergely képviselőtársunk javaslata következik. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) A kormány nem támogatta. Államtitkár úr, foglalkoztatok a javaslattal részleteiben? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Előfordulhatnak természetesen ilyen mentességek, de nem látjuk indokoltnak, hogy ezt külön szabályozzuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni Tapolczai Gergely javaslata mellett? KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Csak nagyon röviden. Nem tudom, hogy számosságát tekintve mennyi ilyen helyzet lehet, de sérül-e bármilyen szempontból a törvény szövege vagy kerettörvény-jellege, ha egy ilyen tartalmú passzus belekerül? Köszönöm.

88 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ez nem a kormány álláspontja, de nem hiszem, hogy halálosan sérül. ELNÖK: Én is úgy érzem, hogy ez egy elég laza, irányadó jellegű megfogalmazás, a lelkiismeretetekre bízom, hogy hogyan döntötök. Szavazzunk! Ki az, aki támogatja Tapolczai Gergely javaslatát? (Szavazás.) 10 igen. A bizottság támogatta. Pichler, Sági, Pokorni képviselők javaslata, a 250-es, ugyanaz, erről már döntöttünk az előbb. Lázár: pedagógusok között ne válasszon, az ne legyen a gyermek joga. Az eredetiben benne volt? (Közbeszólások: Benne.) Ha lehet választani, ha van felkínálás, gondolom, ez csak azt jelenti az eredetiben is, hogy ha fakultáció van, ha alternatív órák vannak, nem általában válogatunk, hogy én osztályfőnöknek a Máriuszt szeretném… (Osztolykán Ágnes: Ezért nincs értelme.) Így van, mert ha nincs választási lehetőség… Ismerjük a régi vicces: a stewardesstől kérdezik, hogy: és van-e választék? Van. Milyen? Eszi vagy nem eszi. (Derültség.) Én tehát az eredeti mellett érvelnék a Jánossal szemben, mert nyilvánvalóan akkor van választás, ha az fel van kínálva. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Mivel a pedagógiai program keretei között definiáljuk, egyetértek az elnök úrral. ELNÖK: Persze. Kíván-e valaki érvelni a javaslat mellett, az elhagyás, a választási lehetőség elhagyása mellett? (Senki nem jelentkezik.) Akkor János javaslatával kapcsolatban foglaljunk állást! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja, de több nem. Michl József javaslata volt. Lázár képviselő úr elhagyná, hogy a tanuló, jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. A kormánynak mi a véleménye a 253-as Lázár-féle javaslatról. (Osztolykán Ágnes: Gondolom, igen.) A kormánynak van álláspontja a 253-as Lázár-féle javaslattal kapcsolatban? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen, van, nem támogatja a kormány. (Osztolykán Ágnes: Yes!) ELNÖK: (Dr. Pósán László jelzésére:) Parancsolj, Laci! DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnézést, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez tipikusan egy jogászi megközelítés, és igaza van, ugyanis a kiskorú nem jogképes, helyette tehát a szülő indít eljárást. Ebből következően, azt hiszem, ez ebből a szempontból rendben van. ELNÖK: Az indoklást olvasod? (Dr. Pósán László: Nem.) Vagy te kitaláltad. (Dr. Hiller István: Ez nem teljesen igaz.) Parancsolj! DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): (Hangosítás nélkül:) Az ombudsmanhoz fordulhat, ami nyilvánosságot jelent, de nem jelent jogi eljárást, mert az ombudsman nem jogi döntéseket hoz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) De itt a szülő az, aki jogképes.

89 DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): (Hangosítás nélkül:) Fordulhat ombudsmanhoz a kiskorú. (Dr. Pósán László közbeszól.) ELNÖK: Nyomjátok meg a gombot, kérjetek szót, és úgy folytassuk le a vitát, mert szegény jegyzőkönyvvezetők megbolondulnak tőlünk. (Dr. Hiller István: Igen, elnézést! - Dr. Pósán László: Bocsánat!) Zoltán kért szót, parancsolj! DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ennél egyszerűbb a kérdés. A tanuló jogainál kiskorú esetén definitíven a szüleiről van szó. ELNÖK: (Dr. Hiller István jelzésére:) István! DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Abban az esetben van igaza az államtitkár úrnak meg a kezdeményezőnek, hogyha valóban jogi az eljárás, tehát ha hatósághoz, olyan hatósághoz, amely döntésképes, fordulhat. Az ombudsman, tehát az oktatási jogok ombudsmanja és annak hivatala azonban a nyilvánosságot testesíti meg az oktatásügyben, döntést nem hozhat, de a problémát nyilvánosságra hozhatja. Ebben az esetben kiskorú is fordulhat az oktatási jogok biztosához, ami nem egyfajta bíróság… (Közbeszólás.) Az a nyilvánosság része. Én tehát érvelnék amellett, hogy… ELNÖK: Tehát te a Lázár-féle javaslat ellen érvelsz. DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Igen. ELNÖK: Ki kíván mellette érvelni? (Révész Máriusz jelzésére:) Máriusz, mellette? RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Mondjuk egy olyan helyzet jut eszembe ennek kapcsán, amikor az iskola azt mondja a diákjának, hogy ha azzal, hogy mi folyik az iskolában, a nyilvánossághoz fordulsz, ki vagy rúgva. Filmélményeink alapján előállhat ez a helyzet, és ez a passzus azt mondja, hogy a diák jogosult a nyilvánossághoz fordulni, és emiatt nem érheti retorzió. Szerintem én inkább amellett vagyok, hogy ez maradjon benne. ELNÖK: Félreértettél. (Derültség.) Azt kérdezem tehát, hogy kíván-e valaki Lázár János javaslata mellett érvelni. (Senki nem jelentkezik.) Nem látok jelzést. Ezt a fajta rafinált beelőzést máskor nem fogadom el. (Derültség.) Nincs ilyen érvelés. Akkor szavazunk. Ki az, aki támogatja Lázár János javaslatát? (Szavazás. - Révész Máriusz: Biztos egyharmad lesz.) Egyharmad sem, nem, nem mindig van egyharmad. A 254-es javaslat következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ugyanezzel a kitétellel, hogy értelemszerűen nem a tanuló, hanem adott esetben a szülő, nem támogatjuk a javaslatot. ELNÖK: Segítsél majd nekünk, vagy a jelen lévő urak segítsenek nekünk, hogy mely passzus segítségével tudjuk levezetni azt, hogy itt a szülőről van szó, jó? Mert a frakción belüli vitát nem szeretném csúfosan elveszíteni, tehát kell nekem egy ilyen passzus, minél hamarabb, hogy itt értelemszerűen a szülő fordul a mentesítésért. Kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Egyharmad támogatta. Lázár János 255-ös javaslata következik. Mi a kormány álláspontja?

90

DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A következő két javaslat összefügg, és mi a 256-os változatot javasoljuk elfogadni. ELNÖK: Igen, ez kettő valóban ugyanazt a q) pontot írja le, köszönöm. Ki az, aki Lázár úr javaslatával ért egyet? (Szavazás.) Nincs ilyen. Ki az, aki a Michl-javaslattal egyetért? (Szavazás.) A bizottság támogatta. A 257-es Sági képviselő úr javaslata. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A képviselő úrral is egyeztetve nem támogatjuk a javaslatot. ELNÖK: (Sági Istvánnak:) István, kívánsz-e érvelni? SÁGI ISTVÁN (Fidesz): Csak annyit, hogy az én olvasatomban ez összefüggésben van a 4. melléklettel, az osztály- és csoportlétszámokkal, én oda betettem, mert feltételeztem, hogy a pedagóguslétszám meghatározásánál lehet ennek szerepe, mivel délután benn van a gyermek az intézményben, ezért a napközi meg a tanulószoba mellett az egyéb foglalkozásokat is fel lehetne csoportalakítás révén sorolni. Így tehát én sem látom értelmét. ELNÖK: Visszavonod? SÁGI ISTVÁN (Fidesz): Nem vonom vissza, szavazzunk róla, csak nem érekém a támogatást. (Derültség. - Cseresnyés Péter: Akkor vond vissza!) ELNÖK: Az nem baj, ha most nem vonod vissza, csak a plenárison nagyon sok lesz, tehát lehet, hogy azt érdemes lesz majd megfontolnod, hogy akkor este akarod-e 360 képviselő idejét ezzel múlatni. Akkor most szavazzunk róla! A 257-est ki támogatja? (Szavazás. - Sági Istvánnak:) István, te sem? Legalább a magad javaslatát támogasd, vagy vond vissza, vagy szavazd meg legalább a sajátodat! (Derültség. - Szavazás.) Az egyharmad megvan. Osztolykán Ágnes és Szabó Timea javaslata következik. Erről már volt szó… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem, bocsánat, de nem volt szó róla. Ez máshova kerül. ELNÖK: Ez más? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ugyanaz, csak máshova kerül be, és mi nem ide javasoljuk betenni. ELNÖK: A kormány nem támogatja, ha jól értem. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: Miért nem?

91 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Azért, mert ugyan ezt fontosnak tartjuk betenni, de nem erre a helyre, hanem oda, ahova az előző módosító betette. ELNÖK: Világos. Van-e aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Hárman támogatják, a bizottság egyharmada sem támogatja. Szünetet rendelünk el, lehetőség szerint 10 percnél ne legyen hosszabb, azt kérem, és innen, a 259-essel folytatjuk. Köszönöm szépen. (Szünet: 21.39 – 21.51 óráig) ELNÖK: Folytassuk az ülést. A 259-es Pichler, Sági, Révész képviselők indítványa, r), s), t), u) pontokkal. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem tartjuk szükségszerűnek a részletezést. ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatta. Kucsák László javaslata, a 260-as. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A kormány támogatja a rövidítést. Ki az, aki egyetért a javaslattal? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Michl József javaslata, elhagyni javasol és átír. A diákigazolvány, erről már döntöttünk. Kósa, 262-es, különleges bánásmódot igénylő tanulók. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, ez egy cím, ahol fogalomzavar áll elő, mert a különleges bánásmódot igénylő tanulókba beleértendő a sajátos nevelési igényű és BTM-es tanuló, tehát egy redundancia áll elő. ELNÖK: Köszönöm. A bizottság álláspontja? Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott. A 263-as, Lázár János javaslata a következő. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) A bizottság álláspontja? Ki támogatja? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Lázár János javaslata a következő, a 264-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, mert ha kivesszük a megengedést, akkor ez azt jelentené, hogy valamennyi magyar gyereket kötelezünk arra, hogy szakértői véleményért folyamodjon.

92 ELNÖK: Köszönöm. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. A 265-ös Tapolczai Gergely javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem támogatja. A 266-os Pokorni, Pósán képviselők javaslata. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Kósa Lajos javaslata a 267-es. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk, egy kapcsolódóval igen. ELNÖK: Hiller István! DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Szeretném megtudni a szavazatom kialakítása előtt, hogy akkor mégis milyen forma az, amivel támogatást nyer? Emlékeim szerint ezt annak idején közösen csináltuk Pálinkás akkori képviselő úrral, aki aztán később az Akadémia elnöke lett, ezt a programot együtt hoztuk létre, nem érdektelen, hogy mégis milyen formában támogatja a kormány, ha ebben nem. ELNÖK: Államtitkár úr? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Természetesen az iránnyal egyetértünk, egyrészt az Arany János program nemcsak a hátrányos helyzetű középiskolásoknak és szakiskolásoknak szól, másrészt pedig a tehetséggondozásnak nemcsak a köznevelési rendszer intézményei a helyszínei, színterei, tehát csak ilyen formai okok miatt szeretnénk egy más megszövegezést kérni. ELNÖK: Kérjük a segítségeteket a megszövegezésben a megbeszélt módon. A 267esről szavazzunk! A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Dúró Dóra, Farkas Gergely javaslata a 268-as. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kívánsz-e érvelni? FARKAS GERGELY (Jobbik): Csak néhány mondatot. A diákönkormányzatok helyzetét rendezné ez a javaslat. Az az érzésünk, és nemcsak érzés, a törvényjavaslat is azt bizonyítja, hogy a kormányzat a diákok jogait próbálja visszaszorítani, és ide tartozik a diákönkormányzat jogainak csökkentése, ezzel mi nem értünk egyet. Ennek érdekében szeretnénk azt, hogy az előző törvényben meglévő diákönkormányzatokra vonatkozó szöveg kerüljön ebben a törvényben is elhelyezésre.

93

ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? Ez összefügg, bár nem azonos talán teljesen a 269-es Baracskai-féle indítvánnyal, nem tudtam átnézni, hogy teljesen azonos-e. (Dr. Hiller István: Nem.) De valószínűleg nem. Kíván-e valaki érvelni Dúró Dóra javaslata mellett? KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): A cél az, hogy a fiatalok, akik kikerülnek az iskolarendszerből, felelősségtudattal rendelkezzenek. Ez azért hozzásegítheti őket, hogy saját közösségeik iránt felelősséget érezzenek, és az önérdek-érvényesítés elősegítése céljából érdemes lenne ezt megfontolni. Szerintem támogatható. ELNÖK: Michl József! MICHL JÓZSEF (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Csak annyit, hogy azt érzékelem ebből, hogy ilyen részletességgel nincsen rá szükség, ha jól értettem államtitkár úr szavait. Nem ide tartozik ez a sok részletszabályozás. Azt senki nem vitatja, benne van a szövegben, hogy továbbra is van diákönkormányzat, feladatai vannak, de nem itt kell szabályozni a törvényben. ELNÖK: Szavazzunk! Ki az, aki támogatja Dúró Dóra és Farkas Gergely javaslatát? Kérem, most szavazzon! (Szavazás.) 9 igen. A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta. A következő a 269-es, hasonló tartalmú. A kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: És a bizottság? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) 4 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. A 270-es Dúró Dóra javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 2 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. A 271-es Osztolykán Ágnes javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, részben az előbbi iskolaszék-probléma miatt, másrészt azért, mert az utolsó mondat evidenciát tartalmaz. ELNÖK: Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Négy, nincs meg az egyharmad sem. Koncz Ferenc javaslata következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk.

94 ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, nem kapta meg az egyharmadot sem. A 273-asról mi a kormányálláspont? Külön jogszabályba utalja a diákönkormányzat működését. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Bocsánat, nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Farkas Gergely jelzésére:) Gergely, parancsolj! FARKAS GERGELY (Jobbik): Nem ismétlem magamat, de mégis fontosnak tartanánk ennek az egész diákönkormányzat intézményének a minél hatékonyabb, jobb működését a középiskolákban. Pont az előbb hallhattunk Kőszegi Zoltán képviselő úrtól is egy ilyet, és ez nagyon fontos, és ezt ez biztosítaná. Ezért kérnénk a támogatást. ELNÖK: A miniszteri rendelet jogszabály. A határozat, az jogszabály, Zoltán? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem az, de hadd utaljak vissza arra, hogy egyetértenénk ezzel, hogyha nem fogadnák el azt, hogy az előző előtti pontban a törvényben nevesítettünk a részletes szabályokat. (Dr. Hiller István: Igaza van!) ELNÖK: Világos. (Kucsák László jelzésére:) Laci! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Csak annyit fűznék hozzá, hogy az feles támogatást kapott, egészen pontosan az egyharmadnyi megvolt, tehát ha el tudjuk érni, hogy amennyiben az nem tud bekerülni a törvényszövegbe, akkor legalább egy ilyen passzus benne szereplése szerintem is indokolt lenne. Köszönöm. ELNÖK: Szavazunk, megszavazzuk, és akkor vagylagos. (Farkas Gergely jelzésére:) Gergely! FARKAS GERGELY (Jobbik): Lehet, hogy nem figyeltem eléggé, de mint hogyha a kormány az előzőt sem támogatta volna, ezt sem támogatta. A kettő közül akkor valamelyiket mégis? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Egyiket sem támogattuk, ez csak egy megjegyzés volt a részemről. FARKAS GERGELY (Jobbik): És milyen formában tudnák támogatni akár az előzőt, akár ezt? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Természetes, hogy a diákönkormányzatok működését a végrehajtási rendeletekben a felhatalmazás alapján részletezi majd a rendelet, erre viszont nem kell egy külön (6) bekezdés a paragrafusban, hogy ez megtörténjen. FARKAS GERGELY (Jobbik): És miért gond, ha az ott van? Ez egy biztosíték.

95 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Azért, mert ezeket a jelenségeket felhatalmazó rendelkezések tartalmazzák a törvény végén, és ott szerepel egy ilyen felhatalmazás. Egyébként nagyon sok ponton azért nem támogatunk javaslatokat, mert az egész törvénnyel kapcsolatban egy minél áttekinthetőbb, szikárabb és minél több fölösleges elemet nélkülöző szövegre törekszünk. Egész konkrétan a 94. § (1) bekezdése ad felhatalmazást ugyanerre a törvényben. ELNÖK: Köszönöm. Szavazzunk a 273-asról! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kettő, nincs meg az egyharmad. Kovács Péter javaslata következik. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A bizottságnak mi az álláspontja? (Szavazás.) Támogatja. (Közbeszólások.) A magyar szó- vagy mondatrend egy logikai rendet követ általában. A bizottság tehát támogatta a javaslatot. A következő egy Baracskai-javaslat: nem szerezhető felvételi vizsga szakiskolában. (Révész Máriusz: A következő is ugyanez, a 276-os ugyanez!) Az szintén ugyanez, szakiskola. Korábban elmondtam az általános iskolai záróvizsgával kapcsolatos aggályomat, egy ilyenné nőhet ez az egész. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot. ELNÖK: A kormány nem támogatja. Szavazzunk együtt a kettőről, mert tartalmában ugyanaz. A bizottságot kérdezem, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja. 277.: a középiskolában külön jogszabály szerint szervezhető vizsga. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Erre vonatkozóan egy pontosító módosítót már elfogadtunk, ezt nem támogatjuk. ELNÖK: Köszönöm. Én indokoltnak látom ezt a középiskolára szűkítő központi vizsgát. A bizottságnak mi az álláspontja? Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Baracskai… (Michl József: Elnök úr, elnézést kérek!) Parancsolj! MICHL JÓZSEF (KDNP): (Hangosítás nélkül:) Elnök úr, most már többen elmentek, és nem tudom pontosan, hány szavazatnak kell lennie ahhoz, hogy meglegyen a többség. (Közbeszólások.) ELNÖK: Tíznek. MICHL JÓZSEF (KDNP): (Hangosítás nélkül:) Ha 10 igen van, akkor van meg rendesen. És mennyi az egyharmad? ELNÖK: 17-nek az egyharmada, az 6. 6 az egyharmad. MICHL JÓZSEF (KDNP): (Hangosítás nélkül:) Köszönöm szépen.

96 ELNÖK: Baracskai József javaslata következik, halmozottan hátrányos. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Érvel-e valaki? (Senki nem jelentkezik.) Szavazunk. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. A 279. javaslat következik. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) ELNÖK: Ezt már megszavaztuk a Zsuzsa szerint. (Edelényi Zsuzsánna: A 75-ösnél.) A 75-össel összefüggő javaslat. Osztolykán Ágnes 280-as javaslata következik…, azt hiszem, ez ugyanaz, mint az előző. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja. A bizottságnak mi az álláspontja? (Szavazás.) Nem támogatta, nem kapta meg az egyharmadot sem. A 281. javaslat következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Hárman, nem kapta meg az egyharmadot. A 282-esről szavaztunk a 76-osnál? …Igen, kijelölt szakiskola, ott támogattuk. A 283-as Baracskai-javaslat következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) ELNÖK: A 278-asnál már szavaztunk róla, és ott sem támogattuk. Osztolykán Ágnes és Szabó Timea következő javaslatáról már döntöttünk, mert összefügg a 280-assal. A 285-ös Kovács Péter javaslata. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Itt a kormányhivatal, a fenntartó bevonása az, amiben eltér, tehát a fenntartó egyetértésével hozza be, meghatározza és közzéteszi az iskolák körzetét… Én érvelek mellette. A kormány álláspontja elhangzott. (Cseresnyés Péter: Szerintem még egy résztvevő van, a kormányhivatal, a települési önkormányzat az eredeti, itt meg a fenntartó.) Nem mindig ugyanaz a települési önkormányzat meg a fenntartó, tehát a települési önkormányzat a

97 körzetben szereplő települési önkormányzat, a fenntartó meg az intézmény fenntartója, a kettő nem mindig esik egybe. (Révész Máriusz jelzésére:) Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Én a Péter javaslata mellett érvelnék, mert gyakorlatilag minden nagyvárosnál, kerületnél egy teljesen abszurd helyzet lenne, hogy én vagyok az iskola fenntartója, fenntartok tíz iskolát, és a körzethatárokba semmi beleszólásom nem lenne. Ez teljesen lehetetlen helyzet lenne. ELNÖK: Zoltán, parancsolj! DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Csak az egyházi és a magánfenntartású iskolákra is szeretném felhívni a bizottság figyelmét. Ez a módosító azt jelentené, hogy az összes fenntartó egyetértése kell ahhoz, hogy körzethatárokat állapítson meg a kormányhivatal. (Közbeszólások.) ELNÖK: Ez igaz… (Közbeszólások. - Révész Máriusz jelzésére:) Parancsolj! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Én amellett érvelnék, hogy jó a javaslat, mert a fenntartónak, nyilvánvalóan annak a fenntartónak az egyetértésével határozza meg az iskolák felvételi körzetét, amely azoknak az iskoláknak a fenntartója. Az egyházi iskoláknak egyébként nincsen körzete, mert körzeti ellátási kötelezettsége csak az önkormányzati iskoláknak van. Tehát hibátlan ez a javaslat. (Dr. Hiller István: Korrekt.) ELNÖK: Zoltán! DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Az egyházi iskoláknak is van körzetük, de főleg azért nem értek egyet a képviselő úrral bocsánat, nyilván nem a magam álláspontját kellene képviselnem, csak segíteni szeretnék -, mert itt épp a körzetek meghatározásáról van szó, tehát nem arról, hogy egy iskola vagy a fenntartó a saját körzetéről dönt, hanem itt a meghatározás a fontos. De az egyházi intézményeknek is van körzetük. ELNÖK: Lehet. Vagy mindig van? (Dr. Hiller István: Biztos, hogy nem.) DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ha benne van a megyei fejlesztési tervben, amivel viszont muszáj összhangban lenni, akkor van neki körzete. Nem kap állami támogatást sem a magán, sem az egyházi intézmény, ha nincs benne a megyei fejlesztési tervben, viszont ha bent van, akkor körzete is van. ELNÖK: Egy olyan csatlakozó javaslat, hogy az önkormányzati és az állami fenntartó egyetértése? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ebben az esetben egy olyan diszkriminatív intézkedés áll elő, amivel viszont nem lehet a magán és az egyházi iskolákkal szembemenni. ELNÖK: Világos. Mindenki kialakította. a véleményét? Szavazzunk! Ki az, aki támogatja Kovács Péter javaslatát? (Szavazás.) 4 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. Németh Zoltán javaslata, a 286-os.

98 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Michl József javaslatáról szavaztunk. Dúró Dóra 288-as. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nyelvtanilag nem helyes a módosító, nemzeti vagy etnikai, és ezt már máshol módosítottuk Michl képviselő úr segítségével. ELNÖK: Farkas Gergely! FARKAS GERGELY (Jobbik): Lehet, hogy mi értettük félre, de nekünk az volt ezzel a paragrafussal vagy ezzel a résszel a problémánk, hogy ha ez a szó nincs benne, akkor ez azt jelenti, hogy ha egy gyermek bárhol ilyen nevelésben részesül, egy bármilyen intézményben, akkor minden egyes gyermeknél ki kell kérni az országos feladatellátó, az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Jelen pillanatban, ha ez a szó nincs benne, akkor ha egy településen egy sváb gyermeket beíratnak egy iskolába, akkor ki kell kérni az országos sváb nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Mi ezt így értelmeztük, és ezt többször átnéztük, de akkor kíváncsi vagyok, hogy mi értettük-e félre vagy nem. Ezt szerettük volna ezzel a módosító javaslattal orvosolni, hogy csak akkor kell kikérni az országos önkormányzat egyetértését, ha nemzetiségi intézményről van szó. ELNÖK: Valóban nem kizárt egy ilyen olvasat, amit te felvázoltál. A szándék nyilván az volt, amit Gergely elmond. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem értek egyet a kormánnyal, de a kormány álláspontja az, hogy nem fogadja el ezt a javaslatot. (Dr. Hiller István: Ezt ne mondd jegyzőkönyvbe, mert még az ellenzéknek eszébe jut valami!) ELNÖK: A Farkas Gergely által elmondott olvasat nem kizárható. Tehát ez a jelző indokolt szerintem is. Szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatta. A 289-es volt. A 290-es volt. A 291-es Tapolczai Gergely, írásbeli vagy szóbeli felmérés. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A 291-est támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 292-esről szavaztunk. A 293-as Kovács Péter javaslata. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A nemzeti kisebbséghez tartozó jelentkezőt át kell venni. Ez ugyanaz. Itt is a szórenddel játszik a képviselő úr.

99 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Az nem igaz, hogy bármilyen nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt mérlegelés nélkül fel kell venni, hiszen ha mondjuk egy gimnáziumról van szó, akkor ott is érvényesek a felvételi szabályok. Tehát pusztán attól, hogy valaki nemzeti, etnikai kisebbség, attól még bizonyos feltételeket meg kell tartani. ELNÖK: Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Nincs jelzés.) A bizottság egyharmada sem támogatja. A 294-esről már szavaztunk. A 295-ös. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Már nem emlékszem, hogy melyiket fogadtuk el végül is, mert ez az az alternatív út volt, amikor három év, de négy év, és onnan nem lehet kivenni a gyereket. Akkor én ezt fenntartom, támogatom. Kérdezem a bizottságot, hogy egyetért-e a javaslattal, a 295-ös Révész, Sári, Pokorni képviselők által benyújtott javaslattal. Aki igen, kérem, most szavazzon! (Szavazás.) 11 igen. Köszönöm. A bizottság támogatta. A 296-os. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Én támogatom. Kérem, hogy szavazzon a bizottság! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Támogatta a bizottság. Földi László képviselőtársunk javaslata a 297-es. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Bánki Erik javaslatáról már szavaztunk. Lázár János javaslata a következő, kiveszi a hátrányos helyzetű kitételt. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki ehhez hozzászólni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Nem támogatta a bizottság, egyharmadot sem kapott. Osztolykán Ágnes javaslata következik. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Kőszegi Zoltán: Miért?) DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Egyrészt a pedagógiai program részletezését nem illesztettük bele a törvénybe, csak felhatalmazást arra, hogy ezt majd kifejtjük, illetve arról, hogy a teljesítendő követelmények, felszerelések, stb. meglegyenek, ezeket más helyen meghatározzák.

100

ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! (Révész Máriusz: Ugyanaz, mint a következő!) A 300-ast a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. A 301-est a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Lázár János javaslata, a 302-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság szintén támogatja. A 303-as Dúró Dóra javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? FARKAS GERGELY (Jobbik): Csak egy mondat, hogy nem értünk egyet a második évfolyam, illetve afeletti szöveges értékeléssel, ezért szeretnénk kivenni ezt a részét a törvénynek. ELNÖK: Nem kell szövegesen, csak lehet. Tehát a lehetőséget vennétek ki. Én javaslom a lehetőség benntartását, tehát nem támogatom a javaslatot. Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. 304., Pichler. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Ne kelljen kérnie a szülőnek. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Bocsánat, nem erről van szó… ELNÖK: Nem erről? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): …, hanem hogy a szülő és a tanuló kérésére is át kelljen váltani az eredeti javaslat szerint. A módosító kivenné ezt a lehetőséget. ELNÖK: Tehát hogy ne kelljen kérni, nem? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. Az eredeti szöveg szerint nemcsak a továbbtanulás indokolhatja ezt, hanem a szülő és a tanuló is kérheti… ELNÖK: Világos, megértettem.

101 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A módosító szerint nem. ELNÖK: Javaslom majd, hogy vonjuk vissza ezt a javaslatot, de mivel nincs itt mindenki, ezért… (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) Jó, én a magam részéről visszavonom, és a jelenlévők is, úgy látom… (Közbeszólások: Szavazzunk róla! - Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot, visszavonta a képviselő úr, a többiekkel egyeztetni kell. Dúró Dóra, Farkas Gergely javaslata következik. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: (Farkas Gergely jelzésére:) Gergely, parancsolj! FARKAS GERGELY (Jobbik): Ahhoz képest, hogy mindösszesen talán három betűt módosítottunk itt, az egyik legfontosabb módosító javaslatunknak tartjuk ezt. Arról van szó, hogy az egész napos iskola kapcsán felmerülhet annak a kérdés, hogy a jelenlegi törvény szerint az igazgatónak nincs mérlegelési joga annak érdekében, hogy bárki esetleg ne tegyen eleget a szülő kérésének, és ne mentsen fel. Márpedig az egész napos iskolának van egy nagyon fontos célja, hogy az olyan gyermekeket, akiknek a családi háttere, a szociális körülményeik nem megfelelőek, azokat inkább az iskolában tartsuk délutánonként is, ne pedig otthon például a munkanélküli szülők vagy az egyéb rossz körülmények között legyen visszafogva a fejlődése tekintetében. Márpedig hogyha egy ilyen szülő, aki éppen otthon van munka nélkül, nem csinál semmit, rossz példát mutatna a gyermekének, bemegy az igazgatónőhöz, és az asztalra csap, hogy mentse fel a gyermekét a délutáni iskolai jelenlét alól, akkor az igazgatónőnek semmilyen mérlegelési joga nincs esetleg azt mondani, hogy de ő úgy ítéli meg, hogy a gyermek fejlődéséhez jobban hozzájárulhat az, hogyha az iskolában van. Mi ezt a mérlegelési jogot szeretnénk megadni az iskolaigazgatónak, annak érdekében, hogy a gyermekek tényleg olyan helyen töltsék el az idejüket délutánonként, ami a leginkább hozzájárul a személyiségük fejlődéséhez. (Közbeszólások: Szavazzunk!) ELNÖK: Többen támogatjuk a javaslatot. Szavazhatunk? (Cseresnyés Péter jelzésére:) Parancsolj, Péter! CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Ha lehet, legyünk konzekvensek. Ha jól emlékszem, arról volt szó, hogy az óvodában nem a vezető óvónő vagy a vezető mentheti fel vagy adhat engedélyt arra, hogy ne kelljen neki mennie… (Közbeszólások.) Nem? (Révész Máriusz: Ez egy kicsit más. - Kucsák László: Ez itt másról is szól.) ELNÖK: Fennáll a kockázat, de először fussunk neki így, azt gondolom, ne bonyolítsuk! CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): De a -hat, -het azt jelenti, hogy odacsap az asztalra, és abban az esetben valószínűleg hiába -hat, -het, abban az esetben ő is azt fogja mondani, hogy megengedi, felmenti. (Révész Máriusz: De másképp meg kötelező. - Kőszegi Zoltán: Ez egy jó javaslat.) ELNÖK: Többen úgy gondolják, hogy jó. (Dr. Hiller István jelzésére:) István!

102 DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Szerintem komoly tartalma van a javaslatnak, az érvelés is korrekt. Persze megfordítható, a másik esetbe is gondoljatok bele! Nem azt mondom, hogy a képviselő úrnak nincsen igaza ebben a konkrét élethelyzetben, szerintem száz százalékig igaz, amit mondasz. Az egy másik est, amikor teljesen rendezett körülmények között a szülő teljes tudatában annak, hogy hogyan kívánja a gyermekét nevelni, kéri, hogy a gyermeke ne járjon oda, és mivel itt egy potenciál az, hogy az igazgató erre megteremti a lehetőséget, természetesen létezik olyan élethelyzet, amikor az igazgató azt mondja, hogy nem. Ez egy nehéz helyzet. Valami olyasmit kellene csinálni, hogy egy kicsit gondolkodjunk valami olyan bizottsági módosítóban, amely megoldja ezt, mert azt gondolom, hogy igaza van, de nem hiszem, hogy meg tudnátok cáfolni azt, hogy létezhet olyan élethelyzet, amikor amit mondok, beállhat. (Kőszegi Zoltán: Akkor két lépcsőt kell beépíteni! Egy ilyen döntés esetén, ha úgy dönt az igazgató, akkor lehessen egy másik fórumhoz fordulni!) ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? (Senki nem jelentkezik.) Zoltán! DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nagyon komoly társadalmi nyomás nehezedett ránk, amikor ez a délutáni kötelezőség felmerült, hogy garancia legyen arra, hogy a Hiller István által említett családok különösebb procedúra nélkül elvihessék a gyerekeiket zeneiskolába, egyéb foglalkozásra vagy haza. Amennyiben ezt mérlegelési jogkörbe vonjuk, akkor ez nem megoldott kérdés, amellett, hogy teljesen igaza van a képviselő úrnak abban, hogy ez egy nehéz körülmények között élő családban az ellenkezőjeként sülhet el, de kisebb valószínűsége van annak, hogy egy lumpen körülmények között élő szülő érveljen amellett, hogy márpedig engedjék el a gyerekét, és ne az iskolában, normális körülmények között legyen. ELNÖK: (Sági István jelzésére:) István! SÁGI ISTVÁN (Fidesz): Én is azt szeretném megerősíteni, nálunk is gyakorlati példa több településen, hogy az intézmény a nem általa szervezett rendezvényekre nem akarja elengedni a gyerekeket, illetve a gyereknek megjegyzéseket tesz, hogyha elmegy, hogy na, emiatt nem sikerült, elmentél a napköziből, ezért nem készültél fel másnapra, és már az alsóban cikizi a gyerekeket. Ez tehát valóban egy kétélű dolog, és meg kell találni a módját. Az is igaz, olyan helyeken is tanítottam, ahol viszont biztos, hogy ki fogja venni. Annál a gyereknél általában nem a szülő dönt, hanem a gyerek olyan akaratos, hogy rá fogja venni az anyját, hogy menjen be, csapjon rá az asztalra, viszont ez a gyerek úgy is fog viselkedni azon a délutáni foglalkozáson is. Érdekes helyzet. ELNÖK: (Kucsák László jelzésére:) Laci! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Azt szeretném javasolni, hogy mindenképpen valami közösen megfogalmazott kapcsolódóindítvány-verziót dolgozzunk ki erre, amelyben tekintettel lehet lenni az eddig elhangzott szempontokra, arra, hogy tanórai foglalkozásról van szó, vagy tanórán kívüli egyéb tevékenységről délelőtti vagy délutáni időszakban, mert mind komoly felvetés. Első blikkre azt mondtam, hogy szavazzuk meg ezt, de az utána elhangzottak is jogosak, és ezt érdemes lenne valóban úgy szabályoznunk, hogy minden felvetődött vagy felvetődő kérdésre választ tudjon adni. Köszönöm. ELNÖK: (Révész Máriusz jelzésére:) Máriusz!

103 RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Csak egyet tennék hozzá: ha így lenne szabályozva, ha úgy maradna, ahogy most van, a törvényben, akkor ez az egész egész napos meg ez az egész cécó, amin most már hosszú hónapok óta vitatkozunk, úgy lenne értelmetlen, ahogy van. Ha beleírtuk azt, hogy ha a szülő, akkor…, akkor az egész jelentéktelen. Akkor az egészet húzzuk ki! (Közbeszólások.) Biztos, hogy kell egy kompromisszumos javaslat, de szerintem az a nagyobb veszély egyébként, amit a Gergelyék felvetettek, mert a magasabb státuszú szülők érdekérvényesítő képessége általában jobb, úgyhogy inkább elengedik azokat a gyerekeket az iskolából, óvodából. De kétségkívül előállhat az a helyzet, amit az István mondott. ELNÖK: (Dr. Hiller István jelzésére:) István! DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Komolyan gondolom, hogy lehet, hogy most itt három perc alatt nem leszünk olyan bölcsek, hogy olyan megoldás szülessék, ami egyébként az általatok, őáltala, énáltalam elmondottakat egybefoglalja, de azt én elképzelhetetlennek tartom… Egy törvény ereje, Máriusz, mégiscsak mindenkire vonatkozik, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi státusza van apukának. Miközben a magyarországi helyzetben az általánosabb probléma kétségkívül az, amiről beszélünk, nem zárhatod ki annak a lehetőségét, hogy egy akármilyen anyagi helyzetű, egyébként a gyermekéért felelősséget vállalni képes szülő a saját gyermekével kapcsolatban meghozza azt a döntést, aminél egyébként erősebb kötelék nem lehet, egy anya és egy gyermek, egy apa és egy gyermek közötti köteléknél nem lehet erősebb az iskola és a gyermek kapcsolata. Következésképpen én azt javaslom, hogy itt egyszerűen adjunk egy technikai szünetet vagy gondolkodási időt magunknak, a bizottságnak, mert ha belerakjuk a törvénybe azt, amit az előbb mondtunk, akkor erre nincs megoldás. ELNÖK: Gondolkodási szünetünk nagyjából két hétig van, addig tudunk végszavazás előtti bizottsági módosítót benyújtani. Én egyébként azt gondolom, hogy a probléma itt, ezen a szinten már nem nagyon kezelhető, hátrébb kellene egyet lépni. Ez az, amit én javaslok, hogy ne tegyük kötelezővé a 16 óráig tartó nevelési programot, hanem az iskola által megszervezhető, választható formában tegyük meg ezt, ezt definiáljuk egész napos iskolaként, és az a szülő, aki ebbe az iskolába viszi a gyermekét, az tudja, hogy ott 16 óráig van a kötelező foglalkozás. Aki pedig nem odaviszi, az elmegy 2-kor. Ezen a szinten kezelhető. Ha egységesen akarjuk szervezni ezt a dolgot, akkor ezekbe a logikai bugyrokba esünk. Én eredendően azt gondolom, hogy ezért fontos, hogy egy fejlesztési programként fogjuk fel az egésznapos iskolát, ne pedig egy deklaratív (Dr. Hiller István: Erről beszélünk két hete.) passzusként írjuk elő. Akkor is felvetődnek problémák természetesen, de ezek talán kisebbek. Mindazonáltal az álláspontom az, hogy ha így marad, és ez a kötelezőség megmarad, akkor én inkább rokonszenvezek a Gergely által elmondottakkal, tudniillik hogy hol vállalunk feszültséget, a középosztálybeli szülők el tudják-e érni az iskolaigazgatónál az akaratukat. Ezt valószínűbbnek gondolom, vagy itt kisebb rezsit érzek, nem politikailag, társadalmilag. Pártpolitikailag nagyobb a rezsi a középosztállyal, társadalompolitikailag kisebb. Tehát itt a füst nagyobb, ott pedig a kár, amit okozunk, ha ezt egységesen akarjuk szabályozni, ami érthető. Tehát megpróbálhatunk, még van tíz napunk, hogy erre egy működőképes megoldást javasoljunk, én egyébként az elmondottat javaslom, itt pedig inkább húzok a Gergely által megfogalmazott felé, azzal együtt, hogy a politikai rezsije nagy, a társadalompolitikai kára kisebb. Szavazhatunk? Zoltán!

104 KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy azért fő célt nem kellene szem elől téveszteni. A törvényalkotónak az volt a célja, hogy a gyerekeket olyan környezetben tartsuk, ahol nemcsak a fejlődésük, hanem a biztonságuk is garantált, és ma Magyarországon akár nagyvárosban, akár elmaradottabb térségű településen is az az egyik nagy probléma, hogy a gyerekek nem jó helyen vannak. Ezt a fő célt meg kellene tartani. Ha jól értettem, elnök úr, azt mondtad, hogy csak egy fejlődési szintként tartsuk meg, egy lehetőségként adjuk meg. ELNÖK: Kifejtem bővebben: az egésznapos iskolának akkor van értelme, ha jó. Ha üres, akkor ugyanolyan rossz. KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Ebben igazad van, de feltételezzük, hogy akkor az iskolák arra törekszenek, hogy jó legyen. (Zaj, közbeszólások.) ELNÖK: Azt gondolom, hogy mindenki kialakíthatta a véleményét. Szavazzunk a javaslatról! A 305-ös javaslatot ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 7 igen. Megkapta az egyharmadot. Földi László javaslata. Parancsolj! MICHL JÓZSEF (KDNP): Csak annyit akartam mondani, hogy azt gondolom, hogy ez egy nagy segítség lehet valóban abban az esetben, amiről most beszéltetek, hogy ha nem mindenhol egésznapos iskoláról beszélünk. ELNÖK: Én ezt tartanám jónak. Éppen az egésznapos iskola érdekében, hogy ezt normálisan lehessen felépíteni. Földi László javaslatáról kell döntenünk, vagy erről már korábban döntöttünk az összefüggések miatt? (Edelényi Zsuzsánna: Kell.) Akkor a 306-osról szavazunk. Itt egy egyszeri kikérés van, írásban egyszer kikérik a gyereket, jól mondom? (Osztolykán Ágnes: Külön kérelem nélkül biztosítják a részvételét.) Az az alapfokú művészeti iskola. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Elméletben igen, de ahol rendes egésznapos iskola van, mondjuk iskolaotthonos, csak jelzem, a Kada utcai iskolában nálunk, ahol be van osztva délelőtt, délután az órarend, ott ez nem fog működni, és egy csomó ilyen iskola van. Ha az egésznapos iskolát rendesen definiálnánk, és a matematikaóra 2-től 3-ig van ebéd után vagy bármi, vannak ilyen iskolák, és ha az egésznapos iskolát ebbe az irányba akarjuk elvinni, akkor azért elég nehéz az iskolát arra kötelezni, hogy ha a matematikaóra ütközik a hegedűórával, akkor a hegedűórára kell elengedni. ELNÖK: Sőt, bizonyos értelemben azt szeretnénk, ha az iskola inkább megállapodna a művészeti alapfokú iskolával, hogy minden gyerek számára szervezze meg az általános iskola keretei között azt, amit most csak néhány gyerek vesz igénybe. Tehát nem kikérni kellene a gyereket, hanem behozni az egésznapos iskolát, hogy szolgáltasson minden gyerek számára programot. (Kucsák László: Mindent nem lehet behozni!) Ezért kell felépíteni fokozatosan. Koncentráljunk a 306-osra. Parancsolj! KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Amit elnök úr mondott, az egy nagyon nemes és nagyon szép cél, csak a művészeti iskolában van térítés.

105 ELNÖK: Ezért gondolom azt, hogy pusztán egy paragrafussal nem lehet létrehozni egésznapos iskolát, hanem pénz is kell hozzá, program kell hozzá, ellenőrzés kell hozzá. Minimum ez a három kell ahhoz, hogy ez felépüljön, és némi idő, 6-8 év. Szavazzunk Földi László javaslatáról, a 306-osról. Az előterjesztő álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Jól elvitatkoztunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4 igen. Nincs meg az egyharmad. Osztolykán Ágnes javaslata. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni mellette? (Osztolykán Ágnes: Én kívánok.) Parancsolj! OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Majdnem szó szerint ugyanez a következő módosító javaslat is. Azt gondolom, hogy ha ezt az 56. §-t benne hagyjuk a törvényben, akkor egy nagyon fontos esélyegyenlőségi elvet veszünk el, és óhatatlanul a szegregációt eredményező, kis létszámú osztályokat hozunk létre, ahová a hátrányos helyzetű gyerekek tömkelege fog bekerülni. ELNÖK: Köszönöm. A 307-es és a 308-as javaslat szerintem nemcsak majdnem, hanem teljes mértékben azonos. Az érveket elmondtam. 3580 körül mozog ezeknek a gyerekeknek a száma, aki nem iskolaérett a hetedik életévére, őket szerintünk az óvodában lenne érdemes fejleszteni. A technikai problémára is utaltam, hogy 3300 telephelyen osztódik statisztikusan ez a 3500 gyerek, a megszervezést is aggályosnak látom. Elvileg a kockázatokat tekintve is osztom nagyjából azt a veszélyérzetet, amit Ágnes megfogalmazott. Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Volt egy ilyen vizsgálat, hogy a nevelési tanácsadó javaslatára a szülők elfogadhatták, hogy kis létszámú osztályba vagy normál osztályba viszik a gyereküket. A negyedik osztály végén megnézték, hogy a gyerekek hogyan teljesítenek, és a kis létszámú, felzárkóztató osztályba járó gyerekek nem felzárkóztak, hanem szignifikánsan, jelentősen lemaradtak. Tehát nem közelebb kerültek, hanem lemaradtak azokhoz a gyerekekhez képest, akiknél a szülők nem fogadták el a javaslatot. Elő lehet keresni egyébként ezt a kutatást, egy ilyen jó tíz évvel ezelőtti, és megállapították, hogy ha 14 alulszocializált gyereket összezárnak, abból viszonylag ritkán lesz felzárkózás. Van erre egyébként példa, nagyon profi programokkal, a Szent Ferenc Alapítványnál például látunk erre példát, de általában lemaradás lesz belőle. ELNÖK: Hiller István kért szót. DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Arra kérek engedélyt, hogy a 309-es tartalmával együtt mondhassam el a véleményemet, ami Lázár képviselő úr javaslata, de tartalmilag, amit az elnök úr elmondott az előbb, az már érinti ezt is. ELNÖK: Igen, valóban összefügg.

106 DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tehát én is azt gondolom, hogy itt tulajdonképpen alapkérdésekben van vita a tárca által képviselt vélemény és mások véleménye között, ráadásul ez szerintem nem elméleti vita, mert mind a két esetre van tapasztalat Magyarországon. Következésképpen látjuk, hogy mi mihez vezethet, és nemcsak vezethet, hanem vezet. Az a kutatás, amiről Máriusz beszélt, az tulajdonképpen minden szakmai kritikát kiállt. Nem úgy van, hogy úgy is lehet, hanem hogy ez így van, és ehhez képest lehetnek kivételek. A szegregáció legitimálása, hogyha a tárca által elkészített törvényjavaslatban ez a szöveg marad, miközben nem arról van szó, hogy most kellene kigondolni egy másik utat. Olcsó lenne, de itt mégiscsak arra kell érvelnem, hogy amit Hódmezővásárhelyen vagy máshol csináltak, az egy gyakorlati példa. Tehát nem igaz, hogy nem lehet másként. Ha nem az óvodai nevelés-fejlesztésre helyezzük ezt a területet, hanem átvisszük az iskola világába, kis létszámú osztályokba, túl azon, hogy ezekkel a gyermekekkel semmilyen eredményt nem érünk el, egy életre behozhatatlan hátrányban lesz részük, nem fogod tudni kivenni őket szakiskolai korukban. Én ezt egy alap útkereszteződésnek tekintem, és tartok tőle, hogy itt nincsen kompromisszum, tehát nem tudom azt mondani, hogy ha kivesszük ebből azt, és betesszük a másikból azt, és a kettőből valamit csinálunk, akkor… A 309. javaslat kifejezi a dolog leglényegét, én azt sajátos módon erőteljesen azt javaslom ellenzékiként, hogy e tekintetben a frakcióvezető, mégiscsak polgármester embernek a beadott javaslata legyen az útirány, különben teljesen rossz irányt vesz a magyar közoktatás. Ha akartok, majd meghívtok a frakcióülésetekre (Derültség.), biztos nagy előny lesz, hogyha elmegyek. (Révész Máriusz: Felolvassuk ezt.) ELNÖK: A polgármester embernek (Derültség.) átadjuk, tolmácsoljuk a szavaidat. A 307., a 308. és a 309. javaslat összefügg. A 309-es az én véleményem szerint egy szellemes megoldás, egy jó üzenet, mindenképpen azt javaslom, hogy támogassuk. De ezzel kapcsolatban a szervezési, technikai észrevételeink ugyanazok, mint a fejlesztő osztályokkal kapcsolatban, hasonló módon statisztikusan kockázatosnak látom az óvodai fejlesztési csoportok létrehozását, mert megint csak ad absurdum egy gyerek fogja alkotni az óvodai fejlesztési csoportot, ami egy kicsit mókás az én szememben, bár az okos jogászok majd nyilván találnak megoldást arra, hogy ha egy gyerek a csoport, hogy lesz az csoport. Tartalmát, szellemiségét tekintve támogatom, de ezt a technikai észrevételemet azért fenntartom itt is. A 307. és a 308. pontról egyben szavaznánk, én az elhagyást is tökéletesnek gondolom, de alternatívaként a 309-est is jónak, támogathatónak gondolom. Kíván-e még valaki szólni, érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Először az első kettőről, a 307. és a 308. pontról szavazunk. Ki az, aki ezeket támogatja? (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság többsége. Ki az, aki Lázár képviselő úr, polgármester ember javaslatát támogatja? (Szavazás.) Köszönöm, ezt is támogattuk. (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) A tárca egyiket sem támogatta, hogyha jól értettem. Baracskai és képviselőtársai javaslata ugyanezzel foglalkozik, megjegyzem, ő elkerüli a fejlesztő óvodai csoport szervezési problémáit, és azt mondja, hogy az óvodai nevelés keretében vesz részt felzárkóztatásban, fejlesztésben. Tehát ha nagyon finnyásak vagyunk is a társasággal kapcsolatban, tartamilag még mindig ez a legéletszerűbb, akármilyen ciki is a dolog. (Révész Máriusz: Én ezt is megszavazom.) Tessék? (Révész Máriusz: Én ezt is megszavazom. - Osztolykán Ágnes: Én is. - Közbeszólások.) Jó. Ki az, aki támogatja a 310est? (Szavazás.) Ha már egyszer szakmai alapra helyezkedünk, az egyharmadot megkapta. A tárca erre is nemet mondott értelemszerűen, mint mindegyik javaslatra, ha jól értettem. Osztolykán Ágnes javaslata következik. Mi a tárcaálláspont?

107

DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A következő kettőt nem támogatjuk. ELNÖK: Ez az évfolyamismétlés, buktatás dolga. Kíván-e valaki érvelni a 311-es javaslat mellett? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. Ferenczi Gábor javaslatát a kormány nem támogatja. Kíván-e valaki érvelni mellette? (Farkas Gergely jelzésére:) Gergely, parancsolj! FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm. Itt arról van szó, hogy ha valaki három tantárgynál többől bukik, akkor rögtön évismétlésre lenne ítélhető. Mi ezt szeretnénk, egyrészt régen is ez működött, másrészt ez ösztönzi a tanulót arra, hogy minél jobb eredményt érjen el, nem lesz neki mindegy, hogy háromból vagy ötből bukik, akkor mégiscsak hajtani fog, hogy néhány tantárgyból jobb eredményt érjen el. Sok esetben aki már ennyire sok tantárgyból, háromnál több tantárgyból bukik, annyira esélytelennek tartja, hogy sikerülnek neki ezek a vizsgái, hogy el sem megy a vizsgára, ezáltal felesleges adminisztrációt okoz a tanároknak. Úgyhogy több olyan indok van, amely, úgy gondolom, alátámasztja, hogy ha valaki tényleg háromnál több tantárgyból megbukik, akkor az automatikusan évismétlő legyen, ne adjunk neki még egy lehetőséget. ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e még valaki szólni? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Nyolc, a bizottság támogatta a javaslatot. Én ellene érveltem volna… (Közbeszólások. - Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) Én ellene érveltem volna, de már késő. Azt mondtam volna el, hogy ha valaki három tárgyból megbukik, az egy pedagógiai probléma, nem a gyerek teljesítménye ott a probléma általában. Ott tehát már egy olyan motiváltsághiány, attitűdprobléma van, ami nevelési, pedagógiai kérdést vet fel, olyankor nem a gyerek lustaságáról van szó alapvetően. (Közbeszólások.) Megszavaztátok, post festa. (Osztolykán Ágnes: Pörgessük!) Bánki Erik javaslatáról szavaztunk - kétszer is. Pánczél Károly javaslata szerint elektronikusan is tároljuk az adatokat, ne csak felkészítendők, hanem kijelentő mód, nem feltételes mód. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: (Senki nem jelentkezik.) Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Lázár János javaslata következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. (Senki nem jelentkezik.) ELNÖK: Nem a tőle elvárható, hanem a kiemelkedő. Mi a bizottság álláspontja? Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Baracskai-Ficsor-javaslat. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. (Senki nem jelentkezik.)

108 ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. Osztolykán Ágnes javaslata következik. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. (Senki nem jelentkezik.) ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. A 319. javaslat következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság támogatja-e a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Osztolykán Ágnes javaslata következik. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottságé? (Szavazás.) 1 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. Páncél Károly, Sági István, helyreállító, jóvátételi eljárás. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. Ugyanarról van szó. ELNÖK: Nem támogatta a kormány. És a bizottság? (Szavazás.) Értelemszerűen a bizottság sem. A 322-es Osztolykán Ágnes javaslata. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. Dúró Dóra javaslatáról már szavaztunk, Kara Ákos javaslata, nappali rendszerű oktatásba nem kezdhet. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ugyanazt jelenti mind a két változat. Az eredeti álláspont egy állító, a módosító egy tagadó megfogalmazást használ. Nem támogatjuk a cserét. ELNÖK: Köszönöm. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. A 326-os, Pokorni és társai. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, nem használjuk a „tagozat” fogalmat erre a körre. ELNÖK: Itt mi átvezettük elég sok ponton a tagozatot, mint kategóriát a szövegben. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e, hogy felnőttoktatás ne csak osztály, hanem tagozati keretben is működhessen. (Szavazás.) 10 igen. Támogatta a bizottság.

109 A 327-es. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk a részletezést. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Mi a bizottság álláspontja, támogatjae a részletezést? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 328-as volt, Koncz Ferenc javaslatáról szavaztunk. Kaufer Virág a tanodát iktatja be. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. Nem a tanodát, hanem azt, hogy a közoktatás rendszereként tüntessük fel a tanodát. ELNÖK: A tanoda, mint oktatásszervezési műfaj megmarad? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A műfaj megmarad. Tehát a tanodák működését támogatjuk a kormányon belül a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkársággal EU-s projektekben és törvényesen is, de nem a köznevelés rendszerének intézményesült formája, tehát itt nem támogatjuk. ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 1 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. (Közbeszólás: A 328-as kimaradt!) A 328-asról azért nem szavaztunk, mert összefüggésként már szavaztunk korábban róla, ez a pedagógus életpálya. Tapolczai Gergely javaslata. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 332-es Osztolykán Ágnes javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) A bizottság álláspontja? (Szavazás.) 1 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. A 333-as Michl József. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: Ezt már megszavaztuk egyszer. A következő a 336-os, Dúró Dóra, pedagógus II., III. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk.

110 ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) 3 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. A 337-es Osztolykán Ágnes javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) A bizottság álláspontja? (Szavazás.) 2 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. A 338-as Dúró Dóra javaslata, elhagyást javasol. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) A bizottság álláspontja? (Szavazás.) 2 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. Földi László javaslata, erről már szavaztunk. Lázár János javaslata, a 340-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Bocsánatot kérek, szerintem a 339-esről még nem szavazott a bizottság. ELNÖK: Nekem ide az van írva, hogy korábban összefüggés miatt erről már döntöttünk, de akkor ezek szerint nem. Bocsánat, akkor Földi László 339-es javaslatára térjünk vissza. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. 340-es, Lázár János javaslata. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? Pánczél Károly! PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem tudom, hogy mi a jó szám, a 23, a 24, a 25 vagy a Naszvadi államtitkár úr által javasolt 28 óra. Nem tudom, mi a jó szám, de hogy egyértelműbb megfogalmazás, mint a munkaidő valahány százaléka, az biztos, és egyenesebb beszéd. Sokszor elmondtam már itt, bizottsági ülésen is, hogy egyenesebb beszéd azt mondani, hogy ennyi a kötelező óraszám, ennyivel több a munka, és mellétenni az életpályamodellt, és hogy ennyivel több a bér. Köszönöm szépen. ELNÖK: Parancsolj! DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem kívánok természetesen szakmai vitát nyitni, csak azt szeretném elmondani, hogy a jelenlegi törvény 22 óra plusz legfeljebb 6 óra, vagyis 22 uszkve 28 óra kötelező órát ró ki a

111 pedagógusra. Nem is lehet tantárgyfelosztást készíteni úgy, hogy megadunk egy adott óraszámot, se kevesebb, se több, csak most a plusz 6 óráért külön bérezés jár, ez a különbség. ELNÖK: Köszönöm. Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Szerintem ez fontos kérdés, és meglehetősen nagy közfelháborodás lesz. Tehát higgyétek el, hogy a pedagógusok azt is fogják nézni, hogy én 3 órával többet tanítok ugyanannyi pénzért, és emiatt egyébként hihetetlen sok feszültséget gerjesztünk a rendszeren belül. Én is azt gondolom, hogy szerintem jobb, ha konkrét óraszámot mondunk, 24, és ha valaki 25 órát tart vagy 26-ot, akkor számolni kell, és azt ki kell neki fizetni. Feszültségek lesznek a rendszeren belül. Én is azt mondom, amit Pánczél Károly mindig elmond, hogy a tiszta, világos, egyenes beszéd az több, mint az óraszám 80 százalékának az 55-65 százaléka. ELNÖK: Köszönöm. Parancsolj! PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): Én aztán igazán türelmes vagyok, láthatjátok, de még alá is írom, amit Máriusz mond. De az igazgatónak is van felelőssége, és ha az igazgató azt mondja, hogy te 2 órával többet fogsz a mai nap folyamán tanítani vagy ebben a hónapban, mert éppenséggel lebetegedett valaki, akkor az kénytelen megtenni ezt. Szóval egy jó kőbányai iskolában biztos vagyok benne, hogy meg lehet ezt oldani, nem hiszem, hogy ez akkora problémát jelentene. ELNÖK: Kucsák László! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Nem kellene megnyitnunk itt az általános és a részletes vitát, ez egyértelmű, de magam is úgy gondolom egyébként, hogy a jelenlegi rendszerben ismert egy bizonyos kötelező óraszám, ismert, hogy mennyi a bér, erről volt már szó, nem megyek bele nyilván a részleteibe, és ismert az is, hogy van túlmunka. Most már sikerült visszaállítani, hogy nem kéthavi elszámolással, mindezekhez képest az, ami pillanatnyilag körvonalazott vagy valamelyest körvonalazott a megszületendő jogszabály alapján, az nem ilyen megfogható a pedagógusok számára, ezt én is meg tudom erősíteni. Tehát csatlakozom Pánczél és Révész képviselőtársaimhoz, hogy ez mindenképpen kívánatos lenne a pedagógustársadalom szempontjából is, valamint az is, hogy az is tisztázott körülmény legyen, hogy amennyiben túlmunka jelenik meg, a túlmunkáért jár-e pluszdíjazás erre vonatkozólag volt megfogalmazott módosító indítvány is, tehát ezt sem szükséges részletezni -, ez is rendkívül érzékeny pontja, nyilván a NEFMI is érzékeli ezt. Tehát a pedagógus-életpálya, a munkaidő kérdése, a munkabér kérdése és még néhány egyéb sarokpont, egész napos iskola, s a többi, ezek mind fontosak. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki Lázár János javaslata ellen érvelni? (Michl József jelzésére:) Parancsolj, Jóska! MICHL JÓZSEF (KDNP): Azért értek egyet az eredeti javaslattal, mert a vezető számára óriási segítséget jelent. Az lenne a kérdésem - költői kérdés, nem kell rá válaszolni -, hogy amennyiben nincs meg a heti 24 órája az illetőnek, akkor hova fizeti be azt a fizetéskülönbözetet, amit nem tanított le. Tehát visszafelé is van probléma ebből, hogyha nincs meg a kötelező óraszáma, mert úgy jön ki neki éppen, hogy hiányzik két órája. Akkor csinálunk neki órát, csak azért, hogy meglegyen? Mennyivel normálisabb az, hogyha van

112 valami rugalmasság a rendszerben. Nekem ilyen szempontból nagyon szimpatikus az eredeti javaslat. ELNÖK: Nem fogjuk elmagyarázni, hogy hogyan kreálják most az igazgatók a kötelező óra lefedéséhez szükséges foglalkozásokat… (Michl József: És is fenntartó vagyok.) Akkor tudod. Úgy látom, hogy szavazhatunk Lázár János javaslatáról. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nyolc, a bizottság támogatta. Földi László 341-es javaslata következik. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. A 342-es Pánczél és Pichler képviselő urak javaslata, külön díjazás. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Kucsák Laci szerintem megtette az előbb. Kérem, hogy a bizottság foglaljon állást, szavazzunk! (Szavazás.) Megvan a többség. Baracskai. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nem támogatjuk, egyharmad sem. Dúró Dóra javaslata következik, de úgy tűnik, hogy az összefüggései miatt erről már szavaztunk, legalábbis a megjegyzés szerint. (Közbeszólások: Most kellene!) Ez a 344-es, köszönöm. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: (Farkas Gergely jelzésére:) Gergely, parancsolj! FARKAS GERGELY (Jobbik): Az egész rendszert helybenhagynánk, itt csak arról van szó, hogy egy elnevezést módosítanánk. Úgy gondoljuk, és ezt felvetettük már a vitában, hogy lehet, hogy nem ez a „gyakornok” kifejezés a megfelelő kifejezés, ez degradáló lehet talán azokra nézve, akikre ezt értjük. Igenis nevezzük őket is pedagógusnak, és innentől kezdve minden egyes szintre lépne feljebb a különböző kategóriákban. Tulajdonképpen elnevezésbeli dologról van szó, ami, úgy gondolom, kedélyjavító lehet a pedagógusoknak. ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez összefüggött a 336-ossal, ott teremtette meg ennek a helyét. (Dr. Gloviczki Zoltánnak:) Zoltán, parancsolj!

113 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Segíteni szeretnék annyiban, hogy itt nem a munkakör megnevezéséről, hanem besorolásról van szó, tehát a gyakornokot jelenleg úgynevezett F1-nek hívják - ez sem nagyon hízelgő rá nézve. Valójában tanár úrnak hívják itt is meg ott is, mert az a munkaköre, hogy pedagógus I. Ugyanez a helyzet mondjuk egy orvossal, aki rezidens, de nyilván doktor úrnak hívják. Teljesen érthető tehát az aggodalmuk, de itt egy fizetési besorolásról van szó, nem pedig munkakörről. ELNÖK: (Révész Máriusz jelzésére:) Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Én ezt támogatni fogom, valóban sérelmezik. Kedvenc példám, hogy Magyarországon úgy számolunk, hogyha egy bokszmeccsen megvernek valakit, hogy 1:0, Amerikában meg azt mondják, ha valaki megnyeri a meccset, hogy 10:9-re nyer. Ugyanaz, ha valakit 120:108-ra ver meg valakit, nagyon nyer, de mégis, lélektanilag teljesen más. Teljesen más, hogy valaki elvégzi a főiskolát, és azt mondják rá, hogy gyakornok, vagy ha azt mondják rá, hogy pedagógus. Lélektanilag más a helyzet, úgyhogy szerintem erre érdemes odafigyelni. Elnevezések miatt ne gyűjtsünk magunknak ellenségeket fölöslegesen! ELNÖK: (Pichler Imre László jelzésére:) Imre! PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): Soha nem fogják azt mondani a folyosón a gyerekek, hogy gyakornok tanár úr. Vagy mit mondanak, már bocsánat, hogy gyakornok úr? Ilyen kifejezés nincs. (Michl József: Nem is fogják tudni a gyerekek.) Szerintem ez teljesen felesleges. ELNÖK: (Kucsák László jelzésére:) Laci! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Figyeltem Imrére. Így éjfél előtt nagyon röviden annyit szeretnék mondani, hogy sajnos meg tudom erősíteni, amit Máriusz mondott. Több tantestületi értekezleten rengeteg pedagógus kollégával beszélgetve azt mondhatom, hogy sérelmezték. És lehet, hogy a diák nem fogja tudni, meg nem így fogja… (Közbeszólások.) Azért végigmondom. Tehát lehet, hogy a diák nem így fogja hívni vagy nevezni őt, ennek ellenére sérelmezik. Legalábbis szerencsés lenne tehát más fogalommal kalkulálni vagy gondolkodni. Köszönöm. ELNÖK: (Sági István jelzésére:) István, parancsolj! SÁGI ISTVÁN (Fidesz): Csak egy poén zárásul: ezek az alapon a pedagógus III. hölgyek meg fognak sértődni, hogy a pedagógus III-ban vannak. Nem sok jelentősége van. ELNÖK: Feltételezésekkel élünk. Jogi problémát én sem látok, a politikai, kommunikációs feltehető, létrejöhet. Lehet, hogy a „gyakornok” helyett a „kezdő pedagógus”-t vagy a „pályakezdő pedagógus” kifejezést kellett volna használni, de most már ez az elnevezés. (Zaj.) Urak, urak, csendesebben! (Közbeszólások: Szavazzunk!) Javaslom, hogy szavazzunk. A 344. pont Dúró Dóra és társai javaslata. Ki az, aki támogatja ezt? (Szavazás.) Öt, az egyharmadot megkapta. Michl Jóska javaslata következik: az oktatási jogok biztosához fordul… Nem volt ez már? (Közbeszólások: De, volt!) De az a diák volt, nem? Ez meg a pedagógus.

114 (Közbeszólások. - Osztolykán Ágnes: Ez ugyanaz, mint amit én javasoltam. - Dr. Pósán László: Erről már szavaztunk!) Már szavaztunk róla… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A diákkal kapcsolatban szavaztunk erről, itt pedig a pedagógussal kapcsolatos. (Osztolykán Ágnes: Ja, tényleg!) ELNÖK: Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen. ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) Az is igen. (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) Most a 345-ösről szavaztunk. (Kucsák László: A 346. és a 347. ugyanez.) A 346. és a 347. ugyanaz, tehát mindegyiknél az a helyzet, hogy a kormány igen, a bizottság igen. (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) Az előzőnél, a 344-esnél egyharmadot kapott a javaslat. (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) A 336-os, Dúró Dóra-féle javaslatra nemet mondott a bizottság, ott nem volt meg az egyharmad, itt meg megvolt az egyharmad. (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) Javaslod, hogy térjünk vissza, és hívjuk fel a képviselők figyelmét, hogy ha itt, a 344-esnél megadták az egyharmadot, akkor nem akarnak-e újra szavazni a 336-osról, mert ezek összefüggenek. Akar ilyen megfontolást tenni a bizottság? (Szavazás.) Igen, akar. A 336-osnál mi a bizottság szavazata? (Szavazás. - Edelényi Zsuzsánna: Egyharmad sem.) Nem, ott megadta az egyharmadot. (Közbeszólások.) Ügyrendi javaslattal éltem, a bizottság elfogadta, a 336-ost újraszavazta, és megadta az egyharmadot a 344-eshez hasonló módon, tehát megteremtettük a rendet. A 345., a 346. és a 347. pontot mind a kormány, mind a bizottság támogatta. A 348-as következik, erről szavaztunk már szerintem, a KIR-es dolgokról. Michl József javaslatáról, a 349-esről szintén. Pedagógus igazolvány, KIR, erről is szavaztunk. Révész Máriusz javaslata, ez az elhagyás, erről is szavaztunk. Baracskai, Ficsor, 351-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) A bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. Dúró Dóra, 352-es, összefügg, egyharmadot kapott korábban. Baracskai, Ficsor, 353-as. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, nincs egyharmad. A 354-es, Pichler Imre javaslata. A kormány álláspontja?

115 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Ha jól értem, „a végzettség, ha a munkakör ellátásához kell” kitétel a besorolásnál. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Az „e törvényben előírt” kitétel biztosítja azt, amit hiányol a módosító. ELNÖK: Tehát máshol a törvény előírja, hogy a munkakör ellátásához szükséges… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Egy táblázatban össze van foglalva az összes szükséges végzettség és szakképesítés. ELNÖK: Tehát nem látja indokoltnak. (Kőszegi Zoltán: Vissza kell vonni!) Jó, vonjuk vissza, azt javaslom. Van-e, aki fenn akarja tartani? (Nincs jelzés.) Nincs. Dúró Dóra, 335-ös. Ugyanaz, egyharmadot kapott. Baracskai József javaslata, a 336-os. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. ELNÖK: A 357-es Sági, Pokorni, Pósán képviselők javaslata. A minősítést pontosítja. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Érvelek mellette, másfajta minősítést, többdimenziós minősítést ír elő. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 358-as Dúró Dóra javaslata. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Gergely, kívánsz-e érvelni? FARKAS GERGELY (Jobbik): Csak röviden. Itt arról van szó, hogy fennállhat az a helyzet, hogy valaki például 5 vagy 10 éven keresztül megfelelt pedagógusként, nem sikerül neki ez a vizsga, és innentől kezdve őt 10 napon belül ki kell rúgni. Úgy gondoljuk, hogy egy kicsit nagy az ellentmondás, hogy ő éveken keresztül megfelelő pedagógus volt, majd hirtelen kirúgják. Kell, hogy legyen szankció, de ezt rendes felmondással sokkal tisztább keretek között lehetne rendezni. ELNÖK: Ennek alternatívája a 360-as, ahol a tanév végével bocsátanánk el a minősítésen másodjára alkalmatlan kollégát. Államtitkár úr!

116 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Csak jelezni szeretném, hogy nem lehet egyszerre e törvény erejénél és rendes felmondással megszüntetni, mert ez egy vagylagos jogi kategória. ELNÖK: Döntsünk akkor a 358-asról. A kormány nem támogatta. A bizottság? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. Dúró, Farkas, Balczó, 359-es. Ez korábban az egyharmadot kapta meg, mert azokkal összefüggött. A 360-as. Itt próbáljuk rendezni azt, hogy nem 10 nap, hanem a tanév végéig vigye ki az osztályát. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 361-es. Erről már szavaztunk. A 362-es. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Egységesít, a főiskolai és egyetemi végzettségnél ugyanazt a minimálbért hozza be, és a vetítési alapban nem tesz különbséget a kétféle pedagógus között. Fontosnak érzem ezt, hogy ha a közoktatás alapjait akarjuk megerősíteni, akkor a tanítóknál ezt a relatív béremelést vagy elismerés-növekedést indokoltnak látom, még akkor is, ha több évtizedes megszokással szakít, tudniillik hogy a főiskolai és egyetemi diplomák közötti értéket bérben is kifizeti. Tehát az előttünk álló évtizedben legalábbis fontosnak tartom, hogy ott egy erősebb nyomás legyen. Érthető, igaz? Nem kell hosszabban magyarázni. Kíván-e másvalaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk róla! A 362-est a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 363-as Osztolykán Ágnes javaslata. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja. Kíván-e valaki érvelni? Ágnes! OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy ha már ezeket a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét segítő javaslatokat, illetve a fejlesztő pedagógiai osztályoknak az eltörlését nem támogatta a kormány, akkor legalább azt fontolják meg, hogy valamiféle pedagógus pluszjuttatást biztosítsunk annak, aki ilyen hátrányos helyzetű helyeken tanít. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Természetesen megfontoltuk, és egyrészt szerepel a lebegő státuszú pedagógus életpályamodellben, hogy a meghatározott százalékú halmozottan hátrányos, vagy hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok illetménykiegészítésre jogosultak, sőt kötelező számukra ezt megadni. Akik pedig az integrációs támogatási rendszerbe bekapcsolódnak, azok per definíció nem részesülnek ebben, hiszen az IPR pluszjuttatásokba bekapcsolódva megkapják azokat a juttatásokat.

117 ELNÖK: Van még ez a rendszer? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen, van. ELNÖK: Örömhíreket hallunk. Szavazhatunk a 363-asról. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott. Dúró Dóra, Farkas Gergely. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kívánsz-e érvelni? FARKAS GERGELY (Jobbik): Csak egy mondatot. Nagyobb mozgásteret biztosít az intézményvezetőnek, illetve a fenntartónak itt a jutalmakat illetően, és azért is mertük betenni ezt a 30 százalékot, mert ha jól emlékszem, a koncepcióban is ez szerepelt. ELNÖK: Kíván-e valaki még szólni? (Nincs jelzés.) Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. A 365-ös Dúró Dóra javaslata. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Farkas Gergely, parancsolj! FARKAS GERGELY (Jobbik): Arról van szó, hogy akkor lehetséges ez a szabadság, ha egy évig fizetés nélkül veszi ezt igénybe a pedagógus. Úgy gondoljuk, hogy kevés ember, kevés pedagógus engedheti meg azt magának, hogy egy évig nem tanít fizetés nélkül, ezért tettük be ezt az alternatívát. Viszont hogy ez ténylegesen a pedagógus életpályához, illetve az előmenetelhez kötődjön, ezért beletettük ezt a kitételt is, tehát hogy ezt a 6 hónapot hasznosan töltse. ELNÖK: Világos. Megfontolandó, bár iskolaszervezési szempontból nyilván nehézségeket vet fel a hat hónap az egy évvel szemben. Kíván-e még valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk a javaslatról! Ki az, aki támogatja a 365-öst? (Szavazás.) Nem kapta meg a bizottság egyharmadát. A 366-os Dúró, Farkas, Balczó. Erről már döntöttünk. Osztolykán, 367-es, évi szabadságot, fizetéssel. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Az előzőről sem szavazott még a bizottság, bocsánat, csak megjegyezem… (Dr. Pósán László: De, szavaztunk!) Mind a három esetben, az elmúltakban ösztöndíjrendszerrel szeretnénk megoldani a kérdést, tehát nem támogatjuk. ELNÖK: Valóban, a megjegyzés nem volt pontos, nem, rosszul írja az anyag, mert ez nem függ össze szorosan a gyakornokproblémával, ez a sabbatical yearrel függ össze, de

118 szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az előző, a 366-os javaslatot, Dúró Dóra és Balczó képviselő úr javaslatát? (Szavazás.) Kettő, nincs meg az egyharmad. Osztolykán és Kaufer képviselő asszonyok javaslata következik: itt 50 százalékos átlagkeresetet kap az év során. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. Sági és Pichler képviselő urak javaslata következik. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Ez azt mondja, hogy a munkaidő-csökkentés arányának…, tehát elmehet hamarabb, de kisebb mértékben csökken, mint ahogyan az idő, van benne egy torzítás, legfeljebb 50 százalékával; legfeljebb, tehát nem mondja azt, hogy mindenképpen kell 50-nek csökkennie, csökkenhet kevesebbel is. Döntsünk erről! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság támogatja. Michl Jóska javaslata következik. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen. ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) Igen. A 370-es Osztolykán Ágnes javaslata. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Az egyházi intézmények esetében a korlátozás… (Osztolykán Ágnesnek:) Kívánsz-e érvelni? (Osztolykán Ágnes: Nem.) Ez összeférhetetlenségi szabályokat hoz be. Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Nincs meg az egyharmad. Michl József javaslatáról már szavaztunk. Tapolczai Gergely javaslata a következő: magyar-jelnyelv szakos pedagógus. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja…? Itt arról van szó, hogy jelnyelv szakos pedagógus is lehessen vezető? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Bocsánat, nem arról van szó, hogy lehessen, hanem hogy kötelező a vezetőnek magyar… Nem szóltam. ELNÖK: Nem, nem, nem. Hogy milyen végzettség… Megbízást kaphat, nem kötelező a -hat, -het, hanem kaphat (Dr. Gloviczki Zoltán: Bocsánat!), ilyen és ilyen, vagy magyarjelnyelv szakos pedagógus, a sajátos nevelési igényű gyerekek esetében nyilván abban az

119 intézményben indokolható ez, ahol ilyen gyerekek vannak. Tehát felsorolja azokat: gyógypedagógiai tanár, konduktor, s a többi, terapeuta. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Hat, az egyharmad megvan. A 373-as javaslat következik: mesterképzésben szerzett felsőfokú szakképzettséggel rendelkezik... Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Osztolykán Ágnes javaslata következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, és elnézést kérek, de az előzőhöz megfontolásra javaslom, hogy mesterképzésben nem nagyon lehet nem felsőfokú szakképzettséget szerezni - hátha ez kínos lesz később. ELNÖK: Igen, ezt fontoljuk meg! Ahogy rápillantottam, én sem értettem, hogy mit akartunk itt anno. Gondoljuk végig, nincs már előttem, hogy pontosan mi volt itt az érvünk de lehet, hogy vissza kell vonnunk, ebben igazad van. Osztolykán Ágnes javaslatát tehát a kormány nem támogatta, ha jól értettem. (Osztolykán Ágnesnek:) Érvelsz? (Osztolykán Ágnes nemet int.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) Nem támogatja. A következő a 375-ös: a fenntartóra bízza a kinevezést. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: (Osztolykán Ágnesnek:) Kívánsz érvelni? (Osztolykán Ágnes nemet int.) Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) Három igen, nincs meg az egyharmad. Baracskai József javaslata következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Ez mind-mind a kinevezés… Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) Szintén nem. Bebes István. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem. Itt jön a 378-as. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk.

120 ELNÖK: Én érvelek mellette. Ez nyilván összefügg majd egy másikkal, a nem államival, megnézzük a 368/2-est. Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Lázár képviselő úr javaslata következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. (Osztolykán Ágnes közbeszól.) ELNÖK: Hogy mondod? OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): (Hangosítás nélkül:) Ugyanúgy az állam a fenntartó. ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Kovács Péter képviselő úr javaslata következik. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) Szintén nem, nincs meg az egyharmad. Kara Ákos javaslata következik… (Kőszegi Zoltán: A 380-as megérdemelte volna az egyharmadot.) Tessék? (Kőszegi Zoltán: A 380-as megérdemelte volna az egyharmadot.) Nem hallom, Zoli! KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Bocsánat! A 380-as szerintem az egyharmadot megérdemelte volna, ha végiggondoljuk. ELNÖK: Most már késő… (Közbeszólások.) Volt szavazás, nem kapta meg az egyharmadot. Ha van ügyrendi javaslat, akkor majd döntünk róla. A 381. pont Kara Ákos javaslata. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 382-es - ez már a (2) bekezdés - a települési önkormányzatra vonatkozik. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. (Közbeszólások.) ELNÖK: Nem, gyerekek, az az (1) volt, ez meg a (2) bekezdés. (Közbeszólások.) Az egyik állami, a másik önkormányzati, máshogy szabályozunk. A 382-esnél a település fenntartásról van szó. A kormány nemet mondott, ha jól értettem… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem.

121 ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Igen. Bebes István javaslata ugyanez. Mit mond a kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem, nincs egyharmad sem. Osztolykán Ágnes javaslata, ez már a 69-es, a pedagógiai program, az intézményvezető feladata - a 384. javaslatnál tartunk. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nincs meg az egyharmad. A 385. pont Osztolykán Ágnes javaslata. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Szintén nem. 386., Lázár. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): nem. ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság igen. Koncz Ferenc javaslata a következő. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Szintén nem támogatja. Osztolykán Ágnes 388-as javaslata. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) A bizottság álláspontja? (Szavazás.) Az egyharmadot nem kapta meg. A 389-es, Sági, Pánczél. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Én érvelek mellette. A mai szabályozás, hogy az intézményi minőségbiztosítási rendszerekre vonatkozó önkormányzati, illetve intézményi szinten definiáljuk továbbra is, hogy van ilyen feladata az intézményeknek, illetve az önkormányzatoknak. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) Támogatta a bizottság. Baracskai, 390-es. A kormány álláspontja?

122 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Földi László javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 392-es Révész, Pánczél, Pósán. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Erről már szavaztunk, akkor nem kell róla szavazni. A következő a 393-as. (Kőszegi Zoltán: Az előzőhöz hasonló.) A munkaközösség javasol, vagy az intézményvezető csak kikéri a véleményét. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Osztolykán Ágnes javaslata a 394-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Megtegye a szükséges intézkedést a gyermek jogainak érvényesítésének érdekében, ugyanaz, mint a másik. A bizottság támogatja-e? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A Gyvt.-ben szereplő szó szerinti idézet, tehát mi nem támogatjuk. ELNÖK: Mi a szülő kötelességét olyan fontosnak tartjuk, hogy itt is szerepeltetjük, mert a jogok és kötelességek egyensúlyára nagyon ügyelünk. Tehát a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatta ezt a javaslatot. Michl József javaslatáról már szavaztunk. Lázár János, az iskolaszékeket kiszedi, iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen, támogatjuk. ELNÖK: A kormány támogatja, hogy ne legyen kötelező, ha jól értem. (Kucsák László: Most sem az!) Ez a szülői jog, hogy kezdeményezze ezeket létrehozni, nem kötelező. Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatta. Michl József javaslata. Ezzel összefüggésben van más javaslat, a 399., 400. és 401-es, egyszerre szavazunk róluk. Mi a kormány álláspontja?

123

DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság mindegyiket támogatja. Lázár János javaslata a 402-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Itt az intézményi alapítvány létrehozásáról szól. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Bocsánat, ha szabad segítenem, természetesen szabad az intézményben alapítványt létrehozni, és erről külön törvény szól, tehát nem látjuk indokoltnak erre egy külön paragrafus beiktatását. ELNÖK: Pánczél Károly, parancsolj! PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is úgy tudom, hogy létre lehet hozni alapítványokat. Engem az utolsó mondat zavar, hogy például egy támogató az alapítványért felelősséggel tartozik. Támogat egy alapítványt, gondolom, ezt anyagilag teszi vagy az 1 százalékával, nyilvánvaló, hogy van persze valami felelősség, de ez felvet esetleg valami jogi felelősséget is. Szerintem nem helyénvaló itt ez a mondat. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Én annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy ha a szöveget jól értelmezem, akkor ez a jelenlegi helyzethez képest azt sugallja, legalábbis nekem, hogy „hoz létre”. Tehát nem hozhat, hanem mindenhol létrehoz, ami nem a jelenlegi helyzet. Jelenleg ez szabad elhatározásból megtörténhetett vagy megtörténik. Ez egy újabb szituációt rajzolna körül. Tehát akkor jól értem a bólogatásokból ítélve a javaslattevő szándékát. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nem támogatta. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatta, egyharmadot sem kapott. Lázár János javaslata, 403-as, az iskolaszéket levágja. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? Az előbb már kiirtottuk az iskolaszékeket, javaslom itt az egyharmadot, hogy valami koherencia maradhasson. (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Baracskai, Ficsor, 404-es, hosszú újraírása a szülői szervezeteknek. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem támogatja a bizottság. Lázár János javaslata, a 405-ös. Itt is kiveszi az iskolaszéket.

124 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja. A 406-os Osztolykán képviselő asszony javaslata, alakul az iskolaszék kötelező jelleggel. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Lázár János, 407-es, intézményi felügyelőbizottságot hoz létre. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Ki támogatja? (Szavazás.) Senki. Nem kapta meg az egyharmadot. A 408-as Baracskai József javaslata. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Osztolykán Ágnes javaslata a 409-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, nincs meg az egyharmad. A 410-es Lázár János javaslata. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Itt az óvodát is odaveti az állam kebelébe? Ha már lúd, legyen kövér, ne variáljunk. Kíván-e valaki érvelni? Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. Kara Ákos képviselő úr javaslata következik, amelyik a társulásnak is megadja a fenntartás visszaigénylésének lehetőségét. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. A 412-es, Baracskai József javaslata. Kormány?

125 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Azt hiszem, összefügg a korábbiakkal. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Turi-Kovács Béla képviselőtársunk, szintén a társulást hozza be. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja a kormány. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot ad neki. Kara Ákos képviselő úr javaslata a 414-es. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad igen. Ivanics Ferenc… Ez mind ugyanaz, a 2 ezer fő meg ilyenek… (Pánczél Károly: És az, hogy a társulás visszaszerződhesse.) Igen. Nem baj. Ivanics Ferenc javaslatáról van szó. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: Nem. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad igen. 416., Pokorni, Kósa. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: Nemcsak középiskolákat, hanem középfokú iskolákat, tehát szakiskolákat is visszaszerződhessen az önkormányzat, ez a javaslat lényege. Szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Bánki Erik, Szalay, már szavaztunk róla. Dúró Dóra, Farkas Gergely: 2 ezer főt… Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem, de itt megragadnám az alkalmat, hogy megjegyezzem, hogy ha lenne olyan kapcsolódó módosító, amely egész egyszerűen kiveszi a törvényjavaslatunkból a 2 ezer fős korlátot, azt támogatnánk - ha világos, amit mondok. ELNÖK: Igen. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ez egy rém egyszerű dolog, egyszerűen azt, hogy „2 ezer főt meghaladó”, úgy, ahogy van, ki kellene venni, és az megoldaná az egész problémát. ELNÖK: Világos. Ezt mi megcsináljuk. Mert általában nyilván ott lesz, de minek, ha van egy 1800 fő, aki meg a gatyáját rá akarja fizetni.

126 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Hangsúlyozva, hogy ez a kormánynak csak informálisan az álláspontja, és az államtitkárságé alapvetően. ELNÖK: Jó. Csináljuk meg, Gabi, jó? (Közbeszólások.) Be tudjuk hozni bőven, vagy kapcsolódóban, vagy bizottságiban. Köszönöm. Most a Dúró Dóra-féle javaslatról azért döntsünk! (Farkas Gergelynek:) Gergely, akarsz érvelni mellette? FARKAS GERGELY (Jobbik): Ez a célja végül is, úgyhogy ha a bizottság benyújt egy módosítót, akkor mi annak örülni fogunk. Ugyanazt a jogot adná meg a 2 ezer fős alatti településeknek, mint a 2 ezer fős felettieknek. ELNÖK: Világos, meg nem haladó lakosságszámú… FARKAS GERGELY (Jobbik): Ugyanazt a célt szolgálja. ELNÖK: Köszönöm. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Akkor ezt támogatjuk, és majd benyújtunk egy egyszerűbbet. 419. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. 320., Pokorni, Kósa. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Lehessen ott is, ahol felnőttoktatás folyt… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Bocsánat, hogy felhívom rá az elnök úr figyelmét, de ez nem azt jelenti, hogy lehessen ott is… ELNÖK: Nem? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ez épp az ellenkezőjét jelenti, hogy ahol valaha is volt, ott meg kell hogy maradjon. ELNÖK: Igen? Ha csak a bekezdést nézem - most nincs előttem az előtte lévő szöveg, tehát az 5/4-es -, az intézmény… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Tehát gondoskodik a fenntartó arról, hogy ott, ahol volt, ott meg kell szervezni. ELNÖK: Nézzük ezt meg! Most nem látom be, hogy ez miért jelenti azt, de lehet, hogy így van, valószínűleg így van. Ha így van, rábeszélem Kósa képviselő urat, hogy ezt vonjuk vissza, mert nem ez volt a szándék, hanem az, hogy felnőttoktatást ellátó intézmény is

127 átvehető legyen, ahol volt korábban. Ezt akkor egyelőre hagyjuk függőben, de szavazzunk róla, és annak a függvényében ezt ellenőrizni kell, Gabi, kérlek, írd fel. Köszönöm a jelzést. Az eredeti szándék mindazonáltal az, hogy felnőttoktatási intézmény, végzett intézmény is visszaszerződhető legyen. Erről szavazzunk! Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja, köszönöm, de ha nem ezt jelenti az összefüggések miatt, akkor ezt vissza fogjuk vonni. Révész Máriusz képviselő úr javaslata következik, a 221-es. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Ezt én sem támogatom. (Révész Máriusz jelzésére:) Máriusz, parancsolj! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ez a javaslat sok érzékenységet sért, viszont hogyha belevágunk a közoktatási rendszer átalakításába, én ezt egy nagyon fontos javaslatnak tartom. A Fővárosi Önkormányzatban gyakorlatilag a rendszerváltás óta nincs semmilyen középfokúoktatás-politika, mégpedig azért nincs, mert 23, pontosabban 24 gimnáziumfenntartó önkormányzat van, minden kerület, illetve a főváros gyakorlatilag parciális érdekeket képvisel, semmilyen módon nincs összehangolva, hogy a gimnáziumok hogyan működnek, ráadásul minden gimnáziumnak a Fővárosi Önkormányzat, illetve a főváros és az agglomeráció a beiskolázási területe. Tehát hogyha bármilyen rendszerszerű gondolkodást elvárnánk itt a fővárosban, hogy itt ilyen legyen, az csak úgy lehetséges, hogyha ez egy kézben van. Egy kerületi példát hadd tegyek még hozzá! Én is a Szent László Gimnáziumba jártam, tudom, hogy nagyon súlyos érzékenységeket érint bennem is, másokban is, hogyha az elkerülne a kőbányai önkormányzattól. De annyit hadd mondjak el, hogy például egy ilyen kerületi gimnáziumban, mint a Szent László Gimnáziumban, 16 százalék a kerületi gyerekek aránya. Tehát 16-20-25 százaléknyi kerületi gyerekről beszélünk maximum, úgyhogy elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag a szubszidiaritás szintje alatt vagyunk. Olyan kerületi, illetve olyan városrészi önkormányzatok hoznak döntést folyamatosan a gimnáziumok tekintetében, ahol elenyésző kisebbségben vannak egyébként a saját kerületi gyerekei. A javaslat sok érzékenységet sért, ha veszünk egy nagy levegőt, biztos vagyok benne, hogy kellene hogy legyen bátorságunk ebbe belevágni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. (Kucsák László jelzésére:) Laci, parancsolj! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Röviden azt fűzném hozzá, hogy a jelenlegi helyzet a fővárosban az, hogy a fővárosban létező és működő gimnáziumok csekélyebb része működik a főváros fenntartásában, a többi kerületi önkormányzati, illetve más fenntartásban működik. Valóban sok érzékenységet előhozhat, sérthet egy ilyen gondolat, különösen hogyha azt vesszük alapul, hogy a jelenlegi intézményfenntartók milyen módon kötődnek ezekhez az intézményekhez. Én tehát mindenképpen megfontolásra javaslom ezt a felvetést. Köszönöm. ELNÖK: Én is inkább azt gondolom, hogy kialakult egy rend, a szakképzés a főváros kezében összpontosul, ahol szükség van tervezésre, mert szakmánként szektoriálisan más és már. A gimnáziumok általános képzést folytatnak, itt ilyen jellegű feladatkoordinálásra nincs szükség. Persze vannak jó meg rossz gimnáziumok, vannak humán-, reálgimnáziumok,

128 gyakorlógimnáziumok, de irányát tekintve mégis alapvetően az érettségire, a továbbtanulásra készítenek fel. (Dr. Gloviczki Zoltánnak:) Zoltán, parancsolj! DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Révész Máriusz képviselő úrtól kérdezem, illetve javaslom, hogy ha az eredeti szöveg úgy módosulna, hogy: a Fővárosi Önkormányzat átveszi, akkor vajon ez nem oldja-e meg egyszerűbben a kérdést. Tehát nem „átveheti”, hanem „átveszi”. ELNÖK: Máriusz szempontjából megoldja a kérdést, csak… RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Énszerintem megoldja, csak a kormányzati állásponttal… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Azzal egyetértene a kormányzat. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): A kormányzati álláspont… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A tárcaálláspontot mondom. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Eddig még nem hallottam azt, hogy az önkormányzat, bármelyik önkormányzat bármit átvesz, hanem csak arról volt szó, hogy esetleg ha a feltételeket tisztázza, akkor visszaszerződheti. De ha ebbe az irányba mozdul el a kormány, akkor azt én támogatom, nemcsak ebben az egy ügyben, hanem minden más ügyben. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A főváros esetében a megyei konszolidációs törvényben is egy speciális helyzet van, tehát ott a fővárosnál automatikusan megmaradnak jogok, nem a megyék, illetve az eddigi fenntartók jogai vonatkoznak rá, tehát itt nem áll fenn a kormányhivatallal az a reláció, mint az egyszerű települési önkormányzatoknál. ELNÖK: A Fővárosi Önkormányzat nem települési önkormányzat. Választás tekintetében az, a feladatellátás tekintetében nem az - speciális állású. Én mélyen ellenzem Révész Máriusz javaslatát, ő ezt tudja, ez a barátságunkra nem vet árnyékot. Szavazzunk! (Révész Máriusz: Mélyen nem értek egyet ezzel, tudnék érveket mondani.) Szavazzunk erről! Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a 421-es javaslatot. (Szavazás.) Kettő, nem kapta meg az egyharmadot. Michl József javaslatáról már szavaztunk. Baracskai József javaslata következik, a 423-as. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ugyanez ismétlődik a következőben.

129 ELNÖK: Sokkal jobb kiszerelésben a következő, a 424-es, Pokorni, Pósán, Sági képviselők javaslata. A kormány ezt sem támogatja. És a bizottság? Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Kovács Péter javaslata a 425-ös. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. Jön a nemzetiség, Baracskai József javaslata, a 427-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 428-as Bebes István javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. A 429-es, Pokorni, Kósa képviselők javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Itt nem az egyetértést, hanem a véleményt kell megszerezni, mármint a kormányhivatalnak a véleményét az intézmény-átszervezésnek minősülő fenntartói döntésekhez. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Elnézést, a 428-as már volt, de nagyon gyorsan átsiklottunk felette. Nem lehet esetleg azt mondani, hogy egy pályázat kiírásánál az állami fenntartású intézmény részesül előnyben? Ha ezt belerakjuk a jogszabályba, akkor a 428-asnál a települési önkormányzat az általa fenntartott köznevelési intézmények fejlesztése céljából pályázat benyújtására jogosult. Jó, rendben van, hogy jogosult, de ha ezt a törvényben így deklaráljuk, akkor szerintem később egy bármilyen pályázat kiírásánál nem lehet úgy kiírni egy pályázatot… ELNÖK: Én ezt nem tudom megítélni. Nyilván ez a javaslat célja, mert egy evidencia egyébként, hogy korlátozza a pályázat kiíróját… KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Az államnak az lesz az érdeke, hogy elsősorban a saját maga fenntartású intézményei számára írjon majd ki, és ha az önkormányzatok visszaszerződnek? Most egy kicsit hazabeszélek… ELNÖK: Nem tudom megítélni, hogy ez eredményes lesz-e… KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Jó, csak egyharmadot sem kapott, legalább végiggondoltuk volna.

130 ELNÖK: Kaphat egyharmadot, ha javaslod ügyrendileg, hogy szavazzunk újra! KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Én javasolnám! ELNÖK: Ki az, aki egyetért Zoltánnal, hogy fontoljuk ezt meg? (Szavazás.) Fontoljuk meg! Nem tudom, hogy működik-e ez az eszköz. KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Jó, de egy esélyt adjunk neki. ELNÖK: Szavazzunk akkor a Bebes-féle javaslatról! Ki az, aki támogatni kívánja? Újra szavazunk! (Szavazás.) Megkapta az egyharmadot, és akkor lehet itt még okoskodni, hogy ez működik-e. Valószínűleg a valóság dönti el. Bebes István következő javaslata, 430-as. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. A 431-es, Pokorni, Kósa képviselők javaslata, felvételi körzet megállapítása. Én érvelek mellette. A bizottság álláspontja? (Közbeszólások: A kormány még nem nyilatkozott!) A kormány nem támogatta, bocsánat, nem kérdeztem? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Még nem mondtam, de gondolatolvasó elnök úr. ELNÖK: Nagyon nem lepett meg, nem rázott meg a hír. A kormány nem támogatta. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Kovács Péter elhagyni javasol, és behoz. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Elnök úr, szerintem támogatható. Az előterjesztő szándékával nem teljesen ellentétes, tehát nem látok benne nagyon kivetnivalót. Szerintem egyharmadot megér. Úgyis sok munka lesz vele, tehát most már ezen nem múlik. ELNÖK: Köszönjük. Kíván-e másvalaki érvelni? (Nincs jelzés.) Nem kíván. A bizottság álláspontja Kovács Péter javaslatáról? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. A 433-as Pokorni, Kósa képviselők javaslata, ütemezést javasol a szerződésre. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A hatálybaléptetéssel, illetve a jelenlegi megyeifeladat-átvállalásra vonatkozó törvénnyel azonos külön törvényre számítanánk ebből a szempontból. Nagyon fontosnak tartjuk, de nem a köznevelési törvényben, mert egy egyszeri intézkedésről van szó. ELNÖK: Lehet, hogy majd át kell helyezni, az intézkedéssor fontosságára hívja fel a javaslat a figyelmet. Megjegyzem, nem biztos, hogy a legjobb helyen, ezt elfogadom. De magát a tartalmat valahol szabályozni kell. Ilyen értelemben kérem a bizottság támogatását. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.

131 Osztolykán Ágnes javaslata, 434-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Már szavaztunk korábban a 375-ösnél, akkor újból nem szavazunk, nem tudom, akkor hogyan szavaztunk, megkapta-e az egyharmadot vagy nem, majd egybevetjük. Koncz Ferenc javaslatáról szavaztunk. Dúró Dóra javaslata, 436-os. Oktatásért felelős miniszter feladatait írja le. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A nevesítés miatt nem fogadjuk el. ELNÖK: Kívánsz-e érvelni mellette? FARKAS GERGELY (Jobbik): Nem érvelni, csak kérdezni, hogy ha kivesszük a konkrét intézmény nevét és körülírjuk, akkor az elfogadható a kormánynak vagy a tárcának? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Látom magam előtt az arcát, amikor erre válaszolok. Nem látjuk szükségesnek a részletezést. ELNÖK: A bizottság döntésképes állapotban van, szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Osztolykán Ágnes javaslata a következő, a 437-es. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ugyanaz. ELNÖK: Egy történelmi pillanat, egy LMP-Jobbik azonosságot látok. (Derültség.) Ti is frocliztatok minket ezért. Ugyanaz, értelemszerűen egyharmadot kapott. A 438-as. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 439-es Osztolykán Ágnes javaslata, összefügg, szavaztunk róla. A 440-es, Köznevelési Tanács. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. A 441-es, Révész, Sági, Pokorni képviselők javaslata. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem.

132 ELNÖK: Én érvelnék mellette, pontosítandónak gondolom, hogy milyen vizsgarendszerek, középiskolai felvételi vizsga és érettségi vizsga. Nyilván azért tartom ezt fontosnak, hogy ne legyen általános iskolai záróvizsga, valamint a továbbképzések között vannak kötelező továbbképzési rendszerek is, ezeket működteti, az akkreditációja a programoknak. Kíván-e még valaki érvelni a javaslattal kapcsolatban? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! A bizottság hogyan foglal állást? Ki támogatja a 441-est? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Dúró Dóra 442-es javaslata következik. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Háromévente lesz parlament - hogyha Gergely meg nem győzi az ellenkezőjéről a bizottságot. Tessék! FARKAS GERGELY (Jobbik): Az Országos Diákparlamentet egy fontos intézménynek tartom, de ez a háromévenkénti ülésezés igazából csak arra jó, hogy felmutassuk, hogy van egy ilyen, érdemi beleszólása nincs. Nem mondom, hogy a két év ezen sokat javít, de mindenféleképpen javít. Úgyhogy én azt javasolnám, hogy gyakoribb ülésezéssel és így nagyobb hatással, befolyással lássuk el ezt az intézményt. Most háromévente van, ez lenne kétévente. (Az elnök Jásper Andrással egyeztet.) ELNÖK: Nem látom értelmetlennek így sem a szöveget, bocsánat! Kíván-e valaki érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! (Kőszegi Zoltán: Jelentkeztem.) Nem látlak, ne haragudj! Parancsolj, Zoli! KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Bocsánat! Csak annyit, hogy a diákok életkorának az előrehaladtával lehet, hogy éppen azok… Ez a kétévenkénti összehívás nagyobb lehetőséget ad a konkrét diáknak, egy, az adott korosztályhoz tartozó diáknak, hogy a Diákparlament munkájában konkrétan részt vegyen, tehát nem megy el vele az idő. Nem tudom, hogy érthető-e az érvelésem. Tehát a kétévenkéntinél nagyobb esélye van egy korosztályhoz tartozó diáknak a Diákparlament munkájában részt venni, nem öregszik ki belőle. Én amellett érvelnék, hogy én ezt jó javaslatnak tartom, ez a kétévenkénti összehívás sokkal inkább ösztönzi… (Közbeszólások.) Hogy ki finanszírozza? Egy csomó mindent ki finanszíroz? Ez nem ezen múlik. Én megint csak a korábbi hasonló javaslat miatt is támogatnám, hogy a fiataloknak vagy a gyerekeknek a lehetőséget meg az esélyt, amennyire lehet, minél többször adjuk meg arra, hogy a felelős közgondolkodást gyakorolják. ELNÖK: (Pichler Imre László jelzésére:) Parancsolj, Imre! PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Ránéztem az órára, és tegnap is azt mondtam, hogy…, szóval hogy ezt a finanszírozást… Én melléállok… ELNÖK: Ne haragudj, nem lehet hallani, mert melletted beszélnek. Nem jó így. PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): Tehát hogyha nem háromévente, hanem kétévente van a Diákparlamentnek az összehívása, akkor az, tény és való, finanszírozási szempontból is problémás, de nem is erre akarok kitérni. Én egyértelműnek tartom azt, hogy

133 egy Diákparlament a gyermek- és diákszervezetek képviselőiből áll, ezt külön kihangsúlyozni szerintem teljesen fölösleges. (Közbeszólások.) ELNÖK: Imre, itt nem ez a probléma, hanem az, hogy amit a Diákparlament csinál ott, ahol összejönnek, az az előterjesztés kinek az előterjesztése, a kormányé vagy pedig ezeknek a diákszervezeteknek az előterjesztése - ez erről szól. Nem arról szól, hogy kikből áll, hanem hogy ők maguk csinálnak-e egy anyagot, hogy hogyan látják a diák- meg a tanulói jogokat, vagy pedig kapnak egy ilyet az aktuális minisztertől, minisztériumtól. Ha jól értem, ez a javaslat lényege. Megjegyzem, ha ez nincs benne, akkor mondjuk valóban - most már értem nem teljesen értelemszerű, hogy akkor kinek az előterjesztése, mert itt az van, hogy: „fóruma, amely az előterjesztésében áttekinti a tanulói jogok érvényesülését”. Nyelvtanilag nem tudom, hogy néz ki az eredeti… (Farkas Gergely: Úgy.) Úgy néz ki? Tehát úgy néz ki, hogy mintha lett volna itt valami, de kihúzták - valószínűleg ez is a nevesített testületek üldözésének esett áldozatul, feltehetően volt ott egy név. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Az „előterjesztésében” azt jelenti, hogy a saját előterjesztésében, tehát ugyanazt jelenti, amit a javaslat. (Michl József: A mondat első szava az, hogy: „Országos Diákparlament”.) ELNÖK: A Diákparlament, és így van eredetileg, hogy: „amely az előterjesztésében áttekinti”? Ez helyes így magyarul? (Michl József: Igen.) Mert azt, hogy: saját előterjesztése alapján megvitatja, értem magyarul, nekem ezen megakad a szemem, de jó. Kívánunk-e ezen még vitatkozni? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk róla! (Kőszegi Zoltán közbeszól.) Jó, te érvelsz mellette. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja. Lázár János képviselő úr javaslata következik: kompetenciamérést mindenből, ha jól értem, ez a program lényege. Kicsit drága lenne. Majd egyszer elmagyarázzuk a Jánosnak, hogy mibe kerül egy kompetenciamérés, hogy abból hány hódmezővásárhelyi templomot lehet felújítani. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Tehát nem támogatjuk. ELNÖK: Tessék? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Tehát nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni mellette? (Senki nem jelentkezik.) Jó lenne, ideális lenne, szép lenne, de láthatóan a nagyságrendek és az anyagi súlyok nem akadályozták a javaslattevőt. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Az előterjesztő nem támogatja, a bizottság sem támogatja. Pósán, Pánczél, Pokorni javaslata szintén a mérésről és értékelésről szól, hogy mely pontokon történjen ez meg. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Az előzőhöz hasonlóan nem támogatjuk. ELNÖK: Én itt nem a tárgyát szélesíteném, hanem a sűrűségét szabályoznám, tehát hogy 2., 4., 6., 8., 10., és ezekből a pontokból történjen ez meg.

134 Mi a bizottság álláspontja? Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság támogatja. 445., Révész és Sági. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) Támogató. 446. (Dr. Pósán László: Erről már szavaztunk!) Ez összefügg a 445-össel. Michl Jóska javaslata megvolt. Kiss Péter javaslata a mellékletek elhagyását javasolja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ez a harmadik harmad… (Közbeszólások.) ELNÖK: Bocsánat, Kiss Péter a vége. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem támogatja. Osztolykán Ágnes, köznevelési tanács. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Kíván-e érvelni mellette, Ágnes? OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Ahogy a vezérszónoki felszólalásomban is kifejtettem, a részvétel szempontjából egy nagyon fontos érv, hogy legyenek ilyen megyei köznevelési tanácsok, és fájlalom, hogy ezzel nem értenek egyet, de majd holnap akkor a részletes vitában megbeszéljük, hogy miért nem. ELNÖK: Köszönöm. Ki kíván még hozzászólni? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk a köznevelési tanácsokról! Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. A következő javaslat Lázár János javaslata, a 450-es. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja. A 451-es Tapolczai Gergely javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A magyar jelnyelven folyó képzést felméri a kormányhivatal. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. A 452-es Osztolykán Ágnes javaslata. A kormány álláspontja?

135 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 453-as, országos és megyei köznevelési tanács. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Bánki Erik volt, Németh Zoltán, Kucsák László javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Csak kérdezném, hogy a másik jogszabályhely meghivatkozása miatt, vagy miért nem? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen. ELNÖK: Nem tudom pontosan, hogy mit tartalmaz ez a pont, de ezt most nem is fogjuk megtudni. A bizottság véleménye? (Szavazás.) 6 igen. Megkapta az egyharmadot. Michl József javaslata a következő, intézmény ellenőrzése. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot. ELNÖK: Támogatja. Itt kihúzza a fenntartói ellenőrzést, a belső ellenőrzést, és azt mondja, hogy van pedagógiai, szakmai, törvényességi, hatósági ellenőrzés. Tehát itt megváltoztatja, nem az ellenőrzőket, hanem az ellenőrzés műfajait írja le. Mindazonáltal korábban ezt a vitát elkezdtük itt lefolytatni, hogy az ellenőrzők, tehát országos, fenntartói, vezetői és nemcsak a műfajokat tartalmazza. Kívánsz érvelni? MICHL JÓZSEF (KDNP): Nem akarok, értettem a szavaidból, hogy érthető a megfogalmazás, csak abban akartam segíteni, hogy mi a különbség. ELNÖK: Más oldalról nézi a dolgot. Én nem fogom támogatni. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 3 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. Lázár János javaslata, 457-es. A megyei ellenőrzést hozza be. De nincs megye, gyerek, intézményfenntartó megye. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs támogatója. Nem kapott egyharmadot sem. Michl József javaslata, etnikai. 459-es, Tapolczai Gergely szakmai elnevezés, jelnyelvezés. Kormányálláspont?

136 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem támogatja a bizottság. Dúró Dóra javaslata, 460-as. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Gergely, kívánsz-e érvelni? FARKAS GERGELY (Jobbik): Igyekszem rövid lenni. Arról van szó, hogy szeretnénk megteremteni annak a lehetőségét, hogy akár előzetes bejelentés nélkül is ellenőrzést végrehajthassanak. Egy konkrét példa: van egy olyan tanár, akire panasz érkezik. Ha előre jelzik neki, hogy bizony, holnap ellenőrizni fognak, akkor ki tudja küszöbölni azokat a hibákat, ami miatt panasz érkezett rá, így semmi értelme az ellenőrzésnek. Ezt szeretnénk megteremteni. ELNÖK: A kormány nem támogatta ezt a javaslatot. A bizottság? (Szavazás.) 6 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 2 nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 6 tartózkodás. Megkapta az egyharmadot. Dúró Dóra, 461-es. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. FARKAS GERGELY (Jobbik): Ez összefügg az előzővel. ELNÖK: Köszönöm, Kormányálláspont?

akkor

nem

szavazunk

még

egyszer.

A

462-es.

DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem támogatja a bizottság. A 463-as Michl József javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: Nem pontosan értem, hogy a köznevelési intézményben folyamatos ellenőrzést szervez, amely intézményeként 5 évente ismétlődő. Külön-külön értem, hogy ismétlődő, azt is értem, ha valami folyamatos. Együtt nem értem. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Esetleg a „folyamatos” fogalom használata helyett a „rendszeres” vagy valami egyéb nem jó? Szerintem is egy kicsit feszült így a szöveg. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Rosszul van leírva az ajánlási sorban, az eredeti módosítóban nem ez a szöveg szerepel. Tehát rosszul van leírva az ajánlási kötetben. A képviselő úr eredeti módosítójában, amit benyújtott,

137 abban a kérdés értelmesen van megfogalmazva. (Dr. Pósán László: Hogyan?) A köznevelési intézményben… bocsánat, ott is rosszul van, elnézést kérek. (Derültség.) ELNÖK: Lehet, hogy ezt helyre lehet hozni, még bőven van idő. MICHL JÓZSEF (KDNP): Ezen gondolkodtam én is. Ami az alapvető lényege a különbségnek, az az, hogy egyrészt megnevezi konkrétan a minisztert, hogy ő folytatja ezt az ellenőrzést, másrészt pedig ez lett volna igen, csak valóban ez itt kimaradt, hogy többes számba kell tenni. ELNÖK: Illetve el kellene dönteni, hogy vagy folyamatos, vagy 5 évente. Vagy valamilyen variációját ennek, de így nem teljesen koherens a szöveg. MICHL JÓZSEF (KDNP): Kijavítjuk, ha valamennyivel támogatja a bizottság. Köszönöm. ELNÖK: Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Lehet csatlakozót, kapcsolódót hozzáfűzni. Lázár János javaslata, oktatási felügyelőt nevez ki a pedagógus munkájának értékelésére. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Támogatjuk-e a javaslatot? (Szavazás.) Az egyharmadot megadta a bizottság ennek a javaslatnak, a megyei tanfelügyelőknek. A 465. javaslat következik, Baracskai és Pokorni és társai, tehát azonos a két szöveg, minőségpolitikáról, minőségirányításról, minőségirányítási programról szól, az eredeti szövegből ezek kimaradtak mind az intézményi, mind az önkormányzati minőségirányítás, minőségfejlesztési pontok. A ki nem támogatja. A bizottság? A bizottság támogatja-e a javaslatot? (Szavazás.) Igen, úgy látom, hogy a bizottság támogatja. 466., Baracskai, Ficsor: a fenntartó biztosítja a többletszolgáltatások fedezetét. A kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Hozzátenném, hogy a következőt természetesen igen, bár látszólag egyforma a kettő, de a következő… ELNÖK: Mégsem teljesen. 467. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Tehát támogatjuk. ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.

138 468., Pokorni, Kósa. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Itt szeretnénk egy kapcsolódót kérni olyan szempontból, hogy az elsőt, tehát a (3) bekezdéssel kapcsolatos módosítást támogatnánk, a (4) bekezdést nem. ELNÖK: Világos. Lehet, hogy majd készítünk egy ilyet, de nekünk nyilván fontos a pótlékok finanszírozása is, különösképpen hogyha… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): De ez benne van a törvényben e nélkül is. ELNÖK: Igen? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen. ELNÖK: Akkor ezt megnézzük, és ha megnyújtunk ide egy módosítót, egy csatlakozót, egy kapcsolódót a 468-ashoz. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja. 469., Baracskai. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmad sem. 470., Bebes. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Kőszegi Zoltán: Más oldalról nézve támogatni kellene.) Többen hozzányúltak ehhez, a (4) bekezdéshez. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta. 471.: elhagyni javasolja a szakképző iskola esetében a megállapodást. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A 469-essel azonos, és azt nem támogatta a bizottság, bocsánat! ELNÖK: Igen, de attól ezt még támogathatja. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ez igaz. ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, hogy a 471-est támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja. 472.: pedagógiai szakszolgálat.

139 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A kormány támogatja. ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 473., Baracskai. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: Volt már egyszer, nem kell róla szavazni, ott sem támogattuk. 474., Baracskai. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Ez összefügg, elnézést, az alatta lévő 475-össel, nem tudom, hogy azonos-e vagy csak hasonló, valószínűleg hasonló. A kormány nem támogatja az elsőt sem, a 474-est. A bizottság támogatja-e a 474-est? (Szavazás.) Nem. A 475-ös következik, amely kis mértékben eltér, a finanszírozott létszám felülvizsgálata… Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem. Mi a bizottság álláspontja? Itt a finanszírozás alapkérdéseiről van szó. (Szavazás.) A bizottság ezt támogatja. 476., Pokorni, Kósa. Mi a kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Én érvelnék mellette. Azt gondolom, hogy ez az államháztartás, államkincstár által ismert módja az egyházi kiegészítő normatívának, ennek az analógiáját javasoljuk, hogy hogyan számoljuk ki a nem bér jellegű, hanem a fenntartókat terhelő egyéb technikai - fűtés, dologi, van abban bér is, nem csak dologi, mert a technikai bér is ott van költségeket. Ez összetett, ha elemenként akarnánk összeszedni, elég nehéz lenne pontos felsorolást adni, ezért ezt az átlagos ráfordítás kétéves gyakorlatát javasoljuk idehozni, már csak azért is, mert ezt, ennek a számítási módját ismeri a kincstár. Én ezzel érvelek. Mi a bizottság álláspontja ez ügyben? (Szavazás.) Támogató. 477. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Ez összefügg nyilván az előzővel, annak egy variációja - tudnám megérteni, hogy miben variációja! Meg kellene érteni majd, hogy miben különbözik ez a kettő… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Segítek: egyforma a kettő.

140 ELNÖK: Miben különbözik a kettő? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Teljesen egyformák. ELNÖK: Teljesen egyforma? Csak az egyiket ketten írtuk alá, a másikat többen? Akkor ezt is elfogadtuk - össze kellett volna vonni a kettőt. 478., Pánczél, Pokorni. Ez a gyereklétszámokat szabályozza. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatja. ELNÖK: Egy reálisabb, vállalhatóbb gyereklétszámot javaslunk itt az intézmények indításánál. A bizottságnak mi az álláspontja? (Szavazás.) Támogató. Lázár képviselő úr ugyanezt javasolja még magasabb számmal. A kormány, gondolom, nem. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem. (Michl József közbeszólására:) Vagy? (Michl József: Nem magasabb.) Nem magasabb? (Pánczél Károly: Mind a kettő 16.) Azt hiszem, nálunk 8 volt, 8, 12, itt meg 16-ra feltolja. (Közbeszólások.) Lázár képviselő úr javaslata tehát nem kapott támogatást. Lázár János, 480.: elhagyni javasol… (Dr. Pósán László: Ez már volt.) Nem, a 480-as nem volt. (Dr. Pósán László: A 309-esnél volt.) Bocsánat! Köszönöm. Baracskai, 481., szintén szavaztunk róla. Osztolykán Ágnes javaslat a következik, amelyről a kis létszámúnál mintha már szavaztunk volna, de mi a kormány álláspontja? Nyilván nemleges… (Közbeszólások. Pichler Imre László: Haladjunk!) Gyerekek, itt nem a Hídprogramról van szó, ez a kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztály, azt már egyszer leszavaztuk, összefüggésben akkor szerintem ezt is leszavaztuk, mármint magyarán támogattuk ezt a módosítót, támogattuk összefüggésében. A 483-as. (Edelényi Zsuzsánna: Az ajánlás nem jelöl összefüggést, hogy mivel függ össze.) Akkor egyszerűbb, ha szavazunk róla. Osztolykán Ágnes javaslatára a kormány nemet mondott. Véleményem szerint ez összefügg a kis létszámú fejlesztő osztályra korábban hozott döntésünkkel, ahol azt mondtuk, hogy nem. Itt viszont kimondja, hogy 7 igénylő esetén meg kell szervezni. Javaslom, hogy ezt a pontot hagyjuk el, mert így koherens a korábbi javaslatunkkal. Tehát javaslom támogatni ezt a passzust. Nem érthető? Most a 482-esnél járunk. A fenntartó a kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályt minden olyan iskolában megszervezi, ahol legalább 7, a bekezdésben meghatározott ellátásra jogosult gyermek van. Mivel azt az álláspontot foglalta el a bizottság többsége, hogy ne legyen ilyen fejlesztő osztály, ezt a kötelezettséget is illő kivenni, mert az alapját kivettük. Tehát javaslom támogatni Osztolykán Ágnes javaslatát. Kérem, hogy szavazzunk! (Szavazás.) A bizottság támogatta. Osztolykán Ágnes másik javaslata, a 483-as. Erről már szavaztunk, összefüggés volt. 484-es, Révész Máriusz, Sági István, a köznevelési Hídprogramot a kormányhivatal nemcsak szakiskolában, hanem más iskolatípusban is megszervezheti. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatja a kormány. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.

141 485-ös, Lázár János, 8 helyett 16. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Michl József nemzetiség, Bánki Erik sport, Koncz Ferenc helyesírás. 489-es, Tapolczai Gergely javaslata következik. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. 490-es. Pósán László kihagyni javasolja az utolsó kitételt. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja. 491-es, Michl József javaslata következik. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Osztolykán Ágnes javaslatáról már szavaztunk. 493-as, Révész, Pósán, nevelési, oktatási programok, pedagógiai rendszer. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 494-es Révész, Sági képviselők javaslatát támogatta a bizottság. A 495-ös. Kövér László javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Erről már szavaztunk, ez a felhatalmazó… ELNÖK: Szavaztunk már, a bizottság támogatta. Koncz Ferenc javaslatát nem támogattuk. Révész Máriusz javaslata, az életpálya, ezt sem támogatta a többség, csak egyharmadot kapott. 498-as, Baracskai József javaslatáról még nem szavaztunk. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Michl József, nemzetiség, volt. 500-as Baracskai, Ficsor.

142 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Az 501-es Pokorni, Pósán képviselők javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Itt ebben a formában nem támogatjuk, kapcsolódó módosítóról szívesen tárgyalnánk, mert a módosításnak összesen körülbelül 7 pontjából hárommal egyetértünk, kettővel nem, de ez most itt elég bonyolult lenne, hogy elmagyarázzam. ELNÖK: Jó, akkor javaslom, hogy itt vegyük fel megint a kapcsolatot. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Michl József javaslata, szintén egy elég nehezen áttekinthető módosítás. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): De határozottan támogatjuk. ELNÖK: De határozottan támogatják. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Kara Ákos javaslatát a kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: Tudja valaki, hogy mi van ezek mögött? Meg tudná világítani egy mondatban legalább? Sándor, segíts nekünk, te olyan precíz ember vagy! DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Az előző a pedagógus-továbbképzés. BRASSÓI SÁNDOR főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Általában pontosan, fejből tudom, de most egy pillanatra megnézem, elnézést. ELNÖK: Akkor az előző mi volt, legalább azt tudjuk. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Az előző a pedagógus-továbbképzések rendszerére vonatkozott, és a költségvetési törvényhez igazítja a finanszírozást. Tehát 2013-ig kihúzza dolgot. ELNÖK: Új és új pontokat tolunk 2013-ra 2012-ről. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Azért, mert a 2012-es költségvetési törvény már ezt az évet elintézi. ELNÖK: Itt még valamit eltolunk 2013-ra Kara Ákosnál, ezt a kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Osztolykán Ágnes javaslata.

143 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ezt nem támogatjuk. ELNÖK: Ez már benne volt korábban? Akkor magát az Osztolykán-javaslatot nem támogatják? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem, a következővel függ össze. ELNÖK: Az 505-össel. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ezt nem támogatjuk. ELNÖK: Az 504-est vagy az 505-öst? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Az 504-est sem és az 505-öst sem támogatjuk. Megnéztük pontosan, hogy miért, de most őszintén szólva egyikünk sem tud erre válaszolni. ELNÖK: 2014-re tolja egy részét. A bizottság az 504-esről hogyan foglal állást? (Szavazás.) Nem támogatja. Az 505-öst támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) Ezt sem támogatta a bizottság. Michl József javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Kara Ákos javaslata, az 507-es. A kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Az 508-as Pokorni, Pósán képviselők javaslata. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ez kapcsolódik ahhoz az 501-eshez, amelyről azt mondtuk, hogy részeiben elfogadnánk. ELNÖK: Részeiben elfogadnák, de tökéletesen nem. Akkor ezt át kell néznünk. A bizottság hogyan foglal állást? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Michl József, 509-es. Erről már szavaztunk az 506-osnál. Az 510-es, erről is szavaztunk az 508-asnál és az 501-esnél. Kara Ákos, 511-es. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja a hatályát vesztést. Nem tudjuk, hogy mi van itt, igaz?

144

DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Hatályban kell tartani a felzárkóztató szakiskolai képzést, amíg a potenciális Hídprogram el nem indul, vagy tovább. ELNÖK: És ő ezt kivenné. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. Az 512-es, Osztolykán Ágnes javaslata. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A hatályát vesztők közül kivesz valamit. Tudjuk, hogy mit? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ez az, amikor azt mondjuk, hogy csak akkor határozzuk meg… ELNÖK: Hatályát veszti a hátrányos helyzetű… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Tehát ő azt javasolja, hogy maradjon bent, és ezért nem kell kivenni. ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. Az 513-as, Pokorni, Pósán képviselők javaslata. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot. ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. 514., Baracskai. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Az egészet átírja? Vagy az egészet hatályon kívül helyezi? Kiveszi, és nem tesz be semmit a helyére? Valamit majd nyilván be fog tenni. Az 514-est tehát a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. 515., Pósán. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatjuk… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Csak mi nem támogatjuk, a bizottság támogathatja. ELNÖK: …’16. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. (Kőszegi Zoltán: Elég későn van, hozzuk előrébb!) Ne, ne butáskodjunk, gyerekek! Ezt elhagyni javasoljuk… (Dr. Pósán László: Ez összefügg azzal.) Nem pontosan

145 értem, hogy ez miért függ össze. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Pokorni, Sági, érettségi vizsga, itt pontosítjuk, hogy a vizsga megkezdéséhez…. A kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ugyanaz, tehát itt is 2016-hoz kötődik, csak pontosítja a szöveget ahhoz, amiről már tárgyalt a bizottság, és nem támogatjuk. ELNÖK: Én érvelnék e mellett, hogy ez fontos, hogy ne a vizsga megkezdése, hanem a befejezése legyen a feltétel, ezt ajánlom a figyelmetekbe. A bizottság hogyan foglal állást, támogatja-e ezt a javaslatot, az 516-ost? (Szavazás.) Igen, támogatja. Pánczél, 517-es. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatja a kormány. ELNÖK: ’13 szeptemberétől… Érvelnék a javaslat mellett, hogy a pedagógiai szolgáltatást ellátó intézményeknél egy hosszabb átmeneti idő legyen. Ugyanez, az 517-es és az 518-as között nem látom a különbséget, valószínűleg nincs. Jobb lenne ezt egyszerre beírni. (Dr. Pósán László: Erről már szavaztunk.) Szavaztunk? (Dr. Pósán László: Az 518asról szavaztunk.) Ugyanaz az 517-es is. (Dr. Pósán László közbeszól.) Igen, akkor erről már döntöttünk, és támogattuk, ha jól értem. Osztolykán Ágnes javaslata következik az 519. pont alatt. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatják. Nem külön jogszabály, hanem e törvény. Köszönöm. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. 520., Baracskai. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A kormány nem támogatja. A (12) bekezdéshez sok javaslat érkezett, mert erős a nyelvi lobbi, a nyelviskolák vagy a két tannyelvűek, Szedlák Attila, illetve Pánczél, Sági, a három egymásnak alternatívája, egyiket sem támogatja a kormány, hogyha jól értem. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: Világos. Nyilván a bizottság erősen érvel az 522-es mellett. Nézzük akkor végig! Támogatja-e a bizottság az 520-ast? (Szavazás.) Nem. Támogatja-e a bizottság az 521-est, Szedlák Attila javaslatát? (Szavazás.) Nem. Támogatja-e az 522-est, Pánczél Károly javaslatát? (Szavazás.) Ezt igen, támogatja. Az 523-as a (13) bekezdésre vonatkozik, szintén Pánczél Károly javaslata: kerettantervek, mikorra kell felülvizsgálni… Én is reálisabbnak érzem ezeket a határidőket, mint a ’12 decembert. A törvény elfogadása, a tantervek kidolgozása, kihirdetése, a felülvizsgálat, a következő év decemberéig mindezt az egészet lefolytatni elég húzós.

146 Az 523-asról szavazunk. (A képviselőtársaival beszélgető Kőszegi Zoltánnak:) Zoli, az 523-asról szavazunk - ne haragudj, hogy próbálok figyelmeztetni. Kérem, szavazzunk az 523asról. (Szavazás.) Az előterjesztő nem támogatta egyiket sem, ha jól értettem. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogattuk… ELNÖK: Tessék? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogattuk. ELNÖK: Nem. 524., Pichler képviselő úr elhagyni javasolja, hogy pedagógus-továbbképzésre nem kötelezhető az 52. életévét betöltött öreg pedagógus. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem fogadjuk el. ELNÖK: Én javaslom. (Kucsák László: Érdemes megfontolni ennek az életben tartását.) Igen. Az 52 éves emberek még nem olyan öregek, hogy lemondjunk róluk, ezt visszautasítom a nevükben, a 60-asok nevében ezt a dolgot. (Közbeszólások.) De a 60-asok nevében mondhatom, hogy... Na jó! A bizottság hogy foglal állást? A kormány nem támogatta. És a bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 525., Révész, Pánczél - már szavaztunk róla. 526.: az első minősítés mikor legyen. A kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Arról van szó, hogy ’12-ben már lehessen minősíttetni magadat, ez az 526-os, a bizottság támogatja. Dúró Dóra 527-es javaslata következik. Ezekről már szavaztunk szerintem, igaz? (Farkas Gergely: Igen.) És egyharmadot kaptak ezek az összefüggő javaslatok. Lázár, ez az iskolai alapítvány, a minden iskola által létrehozott alapítvány. A kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Szedlák Attila… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Itt most egy sor javaslat arról fog szólni, hogy a szakkollégiumi végzettséggel lehessen 6. osztályban is tanítani, ne csak 5-ben, ha szabad ezt elmondanom. ELNÖK: Igen. Ez a 4-es, és az 5-ös is ez?

147 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Kicsit túloztam, csak kettő szól erről. ELNÖK: Az 529. és az 530. javaslat ugyanaz tartalmában, össze kellett volna vonnunk. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Kovács Péter mást szabályoz: idegen nyelv oktatására az is alkalmazható, aki nem nyelvtanári, hanem idegen nyelv-irodalom szakos tanári felsőfokú végzettséggel rendelkezik és nyelvvizsgája van. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem látunk olyan nyelvtanárhiányt, hogy ezt támogassuk. ELNÖK: A meglévő gyakorlat ezeket kizárja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Volt ilyen egy ideig, de most nincs ilyen lehetőség. ELNÖK: Most már nincsen. (Dr. Pósán László jelentkezik.) Laci! DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánat, ez a javaslat arról szól, én legalábbis úgy értettem, hogy ha van mondjuk egy francia szakon végzett tanár, aki mellette rendelkezik egy angol nyelvvizsgával, mivel nyelvtanár, egyúttal akkor az angol nyelvet is taníthassa, mert az idegen nyelv oktatásának a módszertanával és egyéb dolgaival tisztában van. És vannak olyan települések, ezek inkább kisebb települések, ahol bizony előfordulhat, hogy nyelvtanárhiány van. Szerintem ebből a szempontból azt, hogy a pedagógiai felkészültsége az illető tanárnak megvan-e vagy sem, azt hiszem, nehéz elvitatni. Én ebből a szempontból meggondolandónak találom ezt. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki mellette érvelni? (Senki nem jelentkezik.) Ellene? (Senki nem jelentkezik.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja Kovács Péter javaslatát? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Kara Ákos javaslata a következő. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja. Szakképzési kerettanterv. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Kara Ákos képviselő úr javaslata, informatika tantárgy. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Azt nem tudom, hogy ha valaki felsőfokú oktatási informatikus, az nyilván nem informatikatanár, az két különböző. Oktatási informatikus, aki beköti a projektort. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. Révész Máriusz, erről már szavaztunk. Michl József, a fenntartó döntésétől függ, itt elkezdtük a táblázatokat.

148 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ezt támogatjuk. Egyszerű, megcseréli azt, hogy az iskolapszichológus nem a fenntartó döntésétől függ, hanem mindenképpen adott, ellenben a pszichopedagógus a fenntartó döntésétől függ, és nem kötelező. ELNÖK: Ezt a Pszichológiai Társaság is erőteljesen szorgalmazta, hogy nem tudják, mi az a pszichopedagógus, még nem találkoztak ilyennel. A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Pánczél Károly, Sági István, 536-os. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Bánki Erik, Szalay Ferenc sportszerjavító karbantartó, összefügg az alapfokú sportiskolával. Gyopáros Alpár javaslata is. Kósa Lajos, tehetségfejlesztő pedagógus… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Bocsánat, a Gyopáros-féle javaslat nem függ össze a sporttal. ELNÖK: Akkor tévedés. Táncművészet, 200 tanuló fölött. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A kellék- és jelmeztáros nem a pedagógusmunkát segítő alkalmazott, hanem technikai, úgyhogy ezt nem javasoljuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem javasolja. Kósa Lajos, tehetségfejlesztő pedagógus. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Kara Ákos, speciális szakkollégium. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Itt egy betűmódosítás van, és nem fogadjuk el. Illetve nemcsak betűmódosítás. ELNÖK: Ez érzékeny kérdés, hogy ki, hol taníthat testnevelést. A bizottságnak mi a véleménye Kara Ákos javaslatáról? Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. Az 541-es Kara Ákos, szakmai tanár, szakoktató. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ezt támogatjuk. ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Földi László, 542-es, egyetemi szintű.

149 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Mivel csak egyetemi szintű művész végzettség létezik, ezért nem támogatjuk. ELNÖK: Világos. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Bár szerintem régről még vannak nem egyetemi szintűek. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): De az nem végzettség, tehát olyan papírja valakinek, hogy művész, csak főiskolai, egyetemi végzettséggel lehet. ELNÖK: De főiskolai van, nem? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): De az egyetemi szintűnek számít. ELNÖK: Amikor átneveztük a művészeti főiskolákat, akkor felértékelődtek a papírok? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen. ELNÖK: Megnyugtató. 543-as Bánki Erik, Szalay Ferenc, alapfokú sportiskolával összefügg. Szedlák Attila. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. 545-ös Szedlák Attila. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. 546-os Kósa Lajos. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Tehetségfejlesztő pedagógus. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. 547-es Kara Ákos. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ezt támogatjuk. ELNÖK: 23 helyett 21? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Csak matematikai kérdés.

150 ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. 548-as Kara Ákos. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ugyanez a helyzet. ELNÖK: Ugyanaz. Bánki Erik, Szalay Ferenc már volt, 550-es Révész Máriusz, Sági, Hídprogram. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Itt csökkentjük az osztálylétszámokat, hogy könnyebben megszervezhető legyen. Alapvetően nem pénzügyi kérdés, csak hogy mennyire kell összevonni a gyerekeket. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Elnök úr, bocsánat, csak Bánki Erik, Szalay Ferenc javaslatával kapcsolatban itt mindig elhangzik, emlékeztess már, vagy segíts már, légy szíves, hogy mégis ezeknél a módosítóknál mit döntöttünk? ELNÖK: Azt, hogy nem támogatjuk az alapfokú sportiskola, mint műfaj, és az ezzel összefüggő javaslatokat, még az elején, valamikor 17 óra tájban vetődött ez fel, hogy az alapfokú művészeti iskolák mintájára létrejöjjön-e egy alapfokú sportiskola, mint műfaj. KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Tehát nem támogattuk, és minden egyéb ahhoz kapcsolódott volna, és ezért végig nem támogattuk. ELNÖK: Igen. De a képviselő urak fenntartották a javaslatukat. Nem tartom kizártnak, hogy még csatlakozóban ez be fog jönni, a miniszterelnök elkötelezett a sport iránt, és különböző intézményeket gründolt maga is az elmúlt évtizedekben. Tehát nem tartom ezt kizártnak, hogy találkozunk még vele. De úgy látom, hogy a tárca, az államtitkárság inkább tantervi eszközökkel kívánja ennek biztosítani a keretét, nem pedig egy önálló intézményi műfajt akar létrehozni. Tehát még lehet, hogy találkozunk vele az előttünk álló hetekben. Osztolykán Ágnes a kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztály létszámának az elhagyását javasolja. (Michl József: Az 550-esről már szavaztunk?) Igen, csak Kőszegi Zoltán kérésére visszaugrottunk erre a hosszú múltú javaslatra. Én a kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályra vonatkozó javaslatot, mivel összefügg a korábbi döntéseinkkel, megfontolandónak javaslom a bizottság számára. A kormány nem támogatja. A bizottságnak viszont javaslom a támogatást, mert így koherens az eddigi álláspontunk. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja. 552-es, Sági István, ugyanez gyakorlatilag, bocsánat, ezt mi is beadtuk, nemcsak Osztolykán Ágnes. Az előbb szavaztunk is róla. Bánki Erik, Szalay, alapfokú sportiskola, egyelőre nem támogatott, ugyanez az 554-es. Michl József javaslata, nemzetiségi, ezt megszavaztuk már. Földi László javaslata. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk, de szívesen megkeressük mindjárt, mert mi sem tudjuk pontosan, hogy mire vonatkozik, ha érdekes.

151

ELNÖK: Gondolom, ez egy közalkalmazotti besorolás lehet, ez az F4. Ez megszűnik. Akkor nem árt, ha megtudjuk, hogy mi ez. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A Táblázatba betesz egy új sort, hogy 1-10-ig az alapfokú művészetoktatásban 4-6 órát szeretne garantálni. Azért nem támogatjuk, mert a főszövegben a művészeti iskoláknál ezt feltüntetjük. ELNÖK: Addig nézzük az 557-est! Erről már döntöttünk az életpálya elhagyásával kapcsolatban, nem kell most dönteni. Az 558-as Osztolykán Ágnes javaslata: nem nehéz körülményekre, hanem integrált tanulócsoportra vonatkoztatja. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A következő már a 2-es melléklet? (Közbeszólások: Igen.) Pokorni beiktat… (Pánczél Károly: A pedagógiai szakszolgálatot iktatja be a táblázat fejlécén.) Ja, igen, köszönöm, a szakszolgálatot emeli be. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Sági István javaslata a 2-es, ez behoz… Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: Támogató. (Sági Istvánnak:) István, gondolom, akkor nem fogsz ezzel hosszan vitatkozni. (Sági István nemet int.) Szavazzunk róla! (Szavazás.) Mi is támogatjuk. Kara Ákos javaslata a 3-as. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Beiktat egy új sort, igaz? …Nem is egyet, többet. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen, nem csak egyet. (Pánczél Károly: Főigazgató. - Kucsák László: Főigazgató-helyettes.) A főigazgatói rendszerről van szó, amivel nem értük egyet, a gyakorlati oktatásvezető, oktatásvezető-helyettesről, amivel amúgy igen, és gazdasági vezetővel, amiről meg más jogszabály rendelkezik. ELNÖK: Elképzelhető, hogy Ákos a szakképzésből veszi a létszámait meg az elnevezéseit, ez a szakképző intézményeknek is…

152 DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Történetesen tudjuk, hogy honnan veszi, de ez most nem ide tartozik. ELNÖK: Tehát a szakképző intézmények vezetői és definíciós rendszerét is ennek a táblázatnak kell tartalmaznia… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. A főigazgató egy nomanklatúrakérdés. Intézményvezető van a mi táblázatunkban, a főigazgató is egy intézményvezető, csak úgy hívják, hogy főigazgató. ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Lezsák Sándor és Pichler Imre képviselőtársaink a helyetteseket hozzák be, ha jól látom… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem, az „igazgató” elnevezést hozza be a javaslat… ELNÖK: Ja, „igazgató” az „intézményvezető” helyett. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Itt megállapodtunk Lezsák képviselő úrral - elnézést kérek Pichler Imrétől -, hogy elfogadjuk azt… (Pichler Imre László: Kivételesen elnézem így negyed 2-kor.) Tehát a törvény főszövegére adnánk egy kapcsolódó módosító javaslatot, hogy ez ott egyszerűbben tisztázva legyen, hogy az intézményvezető használhatja az „igazgató” elnevezést, és akkor itt nem kell mindenfélét betoldani. ELNÖK: Kevesebb új körbélyegzőt kell készíteni? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem, attól még ugyanannyit kell, mert ha igazgatónak akarja hívni magát, akkor megteheti, hogy két körbélyegzője lesz, de nem kell egy egész táblázatot átírni. ELNÖK: Úgy értem, hogy nem kell annyi nevet átnevezni. A kormány tehát akkor ezt támogatja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ezt így nem… ELNÖK: Ezt nem, de egy csatlakozóval… Tehát akkor itt nem javasolja, hanem majd a főszövegben engedi meg, hogy az igazgató… Akkor viszont azt gondolom, Imre, hogy itt ezt nem kellene nekünk támogatnunk, hanem majd amikor azt benyújtják… (Pichler Imre László: Támogassuk már most is!) Jó, akkor támogassuk, aztán majd ha jön a csatlakozó, akkor… Akkor tehát a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Támogatja. Németh Zoltán, Kucsák László javaslatáról mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja. (Kucsák Lászlónak:) Laci, kívánsz-e érvelni?

153

KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Nem, köszönöm. ELNÖK: Nem. Ez megoldódik máshol, előrébb, azért nem? Mert ez felvetődött… Sági István javaslatánál megoldódik, nem? KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) Részben, tehát mondjuk hogyha a támogatást… (Nem érteni.) ELNÖK: Tehát akkor nem oldja meg a Sági-javaslat a teáltalad felvetett kérdéseket. Laci tehát kéri a bizottság támogatását. A bizottság megadja-e? (Szavazás.) Megadja. Baracskai úrék javaslatát a kormány támogatja-e? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. 7-es, Baracskai József. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Nem támogatja a kormány. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Bajban vagyok a táblázatokkal. 8-as, Pokorni, Révész. Mi a kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Itt ügyviteli alkalmazottat behoztunk? Ja, pedagógiai szak… Mert ott nincs… DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Semmilyen pedagógiai szakszolgálati létszámot nem szabályoztunk a táblázatokban, ez a titka. ELNÖK: Aha, világos! Ezt mi javasoljuk behozni. Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) Támogatja. Sági, 9-es. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Megbeszéltük a szünetben a képviselő úrral, hogy valamilyen kapcsolódóval konszenzust alakítunk ki. ELNÖK: (Sági Istvánnak:) Parancsolj, István! SÁGI ISTVÁN (Fidesz): Röviden, hogy mi lesz a lényeg, amivel kapcsolódok. Óvoda-, iskolatitkár, ott intézményenként, ahol a száz főt meghaladja, egyet, plusz ötszáz főnként plusz egyet, akkor a dajka csoportonként lenne egy, és gondozónő és takarítónő

154 intézményenként egy plusz ötszáz főnként egy. Pedagógiai asszisztens: óvodában három csoportonként lenne egy asszisztens, itt a javaslat ennyiben változna. Illetve van még egy olyan, hogy a szabadidő-szervezőnél az „intézményenként” helyett a 450 fő, és amit én korábban használtam a másik mellékletben, ott lenne kötelező jelleggel egy fő. Ez az, ami majd a kapcsolódóba kerül. ELNÖK: Köszönöm szépen. Mi a bizottság álláspontja erről az eredeti javaslatról, támogató vagy sem…? (Zaj.) Mindjárt befejezzük, urak, koncentráljunk! Próbáljatok majd egy összesített táblázatot összehozni pár napon belül! A bizottságnak tehát mi az álláspontja Sági képviselőtársunk első javaslatáról? (Szavazás.) Támogató. Németh Zoltán, Kucsák László, 10. pont. Mi a kormány álláspontja…? (Közbeszólások.) Mi tehát a kormány álláspontja a 10-es Németh-Kucsák-javaslatról? Nem? Jól hallottam? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ne mondtam még ilyet. Tudom, hogy az időt húzom, és viszonylag késő van… ELNÖK: Semmi baj! DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): …, de hadd tegyek hozzá valamit! Németh Zoltán képviselő úrral valamelyik másik bizottság ülésén beszéltem erről, és ő javasolta, hogy a laboránssal kapcsolatban valahogy rendezzük ezt, mert az egyik fele tágítja, a másik fele pedig szűkíti azt, hogy lehessen vagy ne lehessen, ezt kérnénk szépen. Illetve az ifjúságvédelmi felelőssel kapcsolatban jegyezném meg, hogy a NEFMI álláspontja szerint ezt a rendszert a szociális ágazat fogja irányítani, és nem a közoktatás része lesz. ELNÖK: Akkor tehát a kormány álláspontja az, hogy nem. (Kucsák László jelzésére:) Laci, parancsolj! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Én úgy fordítanám le, hogy a kormány nem zárkózik el attól, hogy kapcsolódóval kezelhető a probléma, a bólintásból én erre következtetnék, és akkor kérném a kormánynak a közreműködését ebben, és a bizottság támogatását is. A laboránst külön köszönöm. ELNÖK: Jó. Mi a bizottság álláspontja a Kucsák-javaslatról? Szavazzunk! (Szavazás.) Támogató. 11-es Pokorni, Pósán, pszichológusra cseréli a pszichopedagógust. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ezt már megoldottuk. ELNÖK: Ezt már megszavaztuk korábban, összefüggött, akkor itt is. Tehát a 11-es igen. A 12-es Kara Ákos. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem. ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.

155 A 13-as Pokorni, Révész. Itt behozzuk a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben használatosakat, és szakvizsgázott pszichológus jön be a végén, klinikai tanácsadó, pedagógia neuropszichológus, szakpszichológus. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Bizottsági álláspont? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 14-es Pánczél Károly, Sági István. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: A bizottsági álláspont? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 15-ös Kara Ákos. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 16-os Sági István. Kormányálláspont? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem, erről már a képviselő úr is nyilatkozott egy pár órával ezelőtt. ELNÖK: Köszönöm. István, kéred itt a támogatást, vagy ez megoldódik majd? SÁGI ISTVÁN (Fidesz): Összefüggésben van a másikkal, tehát ha azt játékban tartottuk, akkor ezt egyharmaddal esetleg. Tehát egyharmaddal kérném a támogatását. ELNÖK: Köszönjük. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja. A 17-es Kara Ákos. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 18-as Pokorni. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem, ez ugyanaz a szakszolgálati rendszer, tehát azzal függ össze. ELNÖK: Világos. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Németh Zoltán, Kucsák László, 19-es. A kormány álláspontja? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk. ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Kara Ákos, 20-as. A kormány?

156

DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 21-es Dúró Dóra, Farkas Gergely. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Már tárgyaltuk. ELNÖK: Bocsánat, gyakornok. Egyharmadot kapott. A 22-es, Pokorni, Sági. Kormány? DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk. ELNÖK: Pótlék alsó és felső határával végzünk módosításokat. Növeljük az adható pótlékokat. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 23-as Kósa Lajos, köznevelési szerződéstervezetet mellékel a mellékletek közé. DR. GLOVICZKI ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Kósa Lajos képviselő úrral egyeztetve nem támogatjuk, mert nem ebbe a jogi műfajba tartozik egy ilyen típusú melléklet. ELNÖK: Valóban, ez inkább egy rendelet része. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. Beszéld rá Lajost, hogy vonja vissza, mert ez valóban nem egy törvény mellékletének való, de a jó szándék látszik rajta. Köszönöm a képviselő uraknak, Gloviczki Zoltánnak, Brassói Sándornak és a többieknek a munkát. A reggeli viszontlátásig jó pihenést mindenkinek! (Az ülés befejezésének időpontja: 1 óra 14 perc)

Pokorni Zoltán a bizottság elnöke Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin, Pavlánszky Éva és Molnár Emese