Duna projekt
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó:
Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság
Duna projekt
Összefoglaló adatok • 12 árvízi öblözet; • 14 árvízvédelmi szakasz: Közel 200 km töltés erősítése; 25 db műtárgy; Töltéskorona stabilizáció; ~132 km 2 árvédelmi központ. • Több, mint 100 millió € projekt költség; • Kiválasztott szakaszok a teljes hazai Duna árvédelmi vonalból
Duna projekt
A Duna és védvonalai
Jellemző adatok
• • • •
Duna - közel 1000 km a Kárpát-medencében, 417 km Mo-n; Mindössze 28 m esés; Q1%= 10,000 m3/s belépésnél, Q1%=8500 m3/s kilépésnél Meglévő töltéshossz: 1000 töltéskilométer (tkm)
A Tisza mentén alkalmazott árvízszint csökkentő tározók építése nem lehetséges (vízmennyiség, tartósság, helyigény)
Duna projekt A Duna árvizei
• Tavaszi árvíz - az Alpok hóolvadásából (március-május) Nagy valószínűség, nem magas szintek
• Nyári árvíz - kiadós csapadék a ciklonokból+ hóolvadás a magasabb régiókban az Alpokban (június-szeptember) Kisebb valószínűség, magasabb szintek
• Jeges árvíz - (február - március). Nagyon kicsi valószínűség, a legmagasabb szintek
A jeges árvízen kívül az árvizek külföldi eredetűek!
Duna projekt A Duna árvizei
Árvízi előfordulás: • Kisebb árvíz 2-3 évente; • Közepes árvíz 5-6 évenként; • Rendkívüli árvíz 10-12 évenként. Tartósság: • Budapest feletti szakasz: • Budapest alatti szakasz: • Jeges árvíz:
5 - 10 nap; 50 - 120 nap!! 2 - 5 nap.
Nincs olyan tartósságú árvíz sehol Európában, mint a Duna középső és alsó szakaszán!
Duna projekt
Tervezés, a rekonstrukciós részek kiválasztása
Veszélyeztetett értékek • 5 EU régió; • 15 kistérség; • 510 000 fő.
A veszélyeztetett érték meghatározása a tiszai projektekhez hasonlóan a Halcrow tanulmányon alapult (1999-es adatok), mivel ez nem bizonyult megfelelőnek- később Japán görbéket használtak.
Duna projekt
Problémák, sürgető „tényezők” • • • • • •
Közelmúlt rendkívüli árvizei; 2002, 2006 stb. Az árvízi létesítmények tönkremeneteli kockázata nő Növekvő kárpotenciál; Veszélyeztetett anyagi javak 170 mrd HUF Tartós elöntés; A magyar társadalom elvárja az államtól a szinte 100 %-os árvízvédelmi biztonságot. A növekvő árvízi biztonság miatt gazdasági és társadalmi hozadéka is van a projektnek!
Duna projekt
Nagy veszéllyel járó árvízi jelenségek
Töltések: • Árvízi elöntés, meghágásból fakadóan; • Földmű rézsű állékonysági problémák - megcsúszás; • Szivárgások; • Megközelíthetőségi problémák. Műtárgyak: • Szivárgások; • Műtárgy állékonysági problémák.
Duna projekt
A projekt általános célja • rövid határidőn belül megszüntetni a számottevő műszaki veszélyt okozó káros árvízi jelenségeket. • megvalósítani a teljes magyarországi szakaszon a jogszabályban meghatározott mértékadó árvízszint (MÁSZ) elleni kielégítő biztonságot, • elérni az árvízi kockázat gazdaságilag racionális szintjét a fejlesztéssel érintett magyarországi Duna-szakasz állami fővédvonalain. Területhasználat
Veszély
Kockázat
Hatás 4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 0
5 000
10 000
Tervek
Duna projekt A megoldás kiválasztása Lehetőségeink: • Nem teszünk semmit; • Teret a folyónak elv alkalmazása (5 590 km2 ) • Szükségtározók/ árvízszint csökkentő tározók; 3-szor nagyobb vízmennyiséget kéne kivezetni, mint a Tiszából
• Vízgyűjtő-gazdálkodás;
5 ország ~ 200 000 km2
• Szerkezeti árvízvédelem.
Ez az egyetlen megvalósítható alternatíva a Duna magyarországi szakaszán.
Duna projekt
Más Duna menti országok megoldásai • Magyarországtól felfelé (DE, AT); Hegyvidéki területek ➜ gyors lefolyású, árvizek ➜medertározás, hegyvidéki völgytározók
• Magyarország és a hasonló országok (SK, HU) Síkvidék ➜ lassú árvizek ➜ szerkezeti védelem 1:3 rézsűhajlás
• Magyarországtól lefelé (SRB, RO, BG). Síkvidék (minimális esés) ➜ elhúzódó árvizek ➜ szerkezeti védelem akár 1:12-es rézsűhajlás
Duna projekt
A projekt elemei, beavatkozások
• • • • • • • • •
új védvonal építése; a töltések magassági és keresztmetszeti megerősítése; altalaj problémák megszüntetése, holt meder keresztezések; töltéskorona stabilizáció; töltésrézsű burkolás; tereprendezés; új műtárgy építés; műtárgy felújítás; védelmi központ fejlesztés.
Duna projekt
Beavatkozási pontok kiválasztása
1. A problémás helyek összegyűjtése - illetékes VIZIG-ek összegyűjtött adatai alapján 2. Szűrés – több szempontú értékeléssel, kockázatok vizsgálatával 3. Optimalizáció - a legtöbb esetben nincs alternatíva- a legkockázatosabb szakaszok kerülnek megvalósításra
Duna projekt
Budapest feletti beavatkozások
Duna projekt
Budapest alatti beavatkozások
Duna projekt Megvalósítás
11 építési szerződés - FIDIC sárga könyv (2012.06-07) • 4 szerződés EDUVIZIG; • 2 tender KDVVIZIG • 1 tender ADUVIZIG; • 3 tender KÖDUVIZIG • 1 tender DEDUVIZIG. 1 Mérnök, műszaki ellenőr szerződés (2012. 04.) 1 PR szerződés (2012. 04.) 1 Eszközbeszerzés. (Közbeszerzési eljárás folyamatban) Az építési szerződések tartalma a helyszín és a munka természete alapján került szakaszolásra
Duna projekt
A megvalósítás ütemezése
Duna projekt
Főbb paraméterek
• A projekt több mint fél millió lakos árvízi biztonságát javítja • Kiviteli költségek összesen (bruttó): 25.734.100 eFt • Eszköz, Műszaki ellenőr, mérnök feladatok PR és tájékoztatási feladatok (bruttó): 906.243 eFt • Egyéb feladatok, tartalék, stb. (bruttó): 3.253.558 eFt • Összesen (bruttó): 29.893.901 eFt • A projekt tervezett befejezése
2014. 08. 31.
Duna projekt
Üzemeltetés- tulajdonviszonyok Állami árvízvédelmi fejlesztések • Meglévő árvízvédelmi művek– fejlesztés után is marad állami tulajdon, általában VIZIG kezelésben • Magán / önkormányzati tulajdonú területek – adás- vétel/ kisajátítás az állam számára, majd üzemeltetés az előző pont szerint •Üzemeltetés mindig az állami árvízvédelmi művek szokásos üzemeltetési rendje alapján- első 5 év EU-s előírás szerint- állami költségvetésből
Duna projekt
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
