)

AIÜB-6/2011. (AIÜB-54/2010-2014.)

Jegyzőkönyv∗ az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának 2011. március 16-án, szerdán, 11 óra 32 perckor az Országház főemelet 58. számú tanácstermében megtartott üléséről

∗

A jegyzőkönyv eredeti hitelesített példánya az Országgyűlés Levéltárában megtalálható.

-2-

Tartalomjegyzék Napirendi javaslat

3

Az ülés résztvevői

5

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

6

Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről

6

a) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2605. szám); általános vita Szavazás a tárgysorozatba-vételről Szavazás az általános vitára alkalmasságról

6 9 9

b) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2160. szám) Szavazás a tárgysorozatba-vételről

9 11

c) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2225. szám) Szavazás a tárgysorozatba-vételről

11 15

d) A költségvetési forrásból finanszírozott szervezetek gépjárműbeszerzései ésszerűsítéséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2226. szám) 15 Szavazás a tárgysorozatba-vételről 18 Zárószavazások előkészítése

19

a) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2241. szám)

19

b) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2428. szám)

19

d) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1941. szám) 21 Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről e) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2235. szám) Szavazás a tárgysorozatba-vételről Zárószavazások előkészítése b) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2428. szám)

24 24 27 27 27

Egyebek

27

A napirend módosítása

27

-3-

Napirendi javaslat 1. Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről: a) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2605. szám) (László Tamás (Fidesz), Riz Levente (Fidesz), dr. Szűcs Lajos (Fidesz), Michl József (KDNP), Gelencsér Attila (Fidesz), Riz Gábor (Fidesz) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) b) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2160. szám) (Szilágyi György (Jobbik) képviselő önálló indítványa) c) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2225. szám) (Dr. Molnár Csaba (MSZP) képviselő önálló indítványa) d) A költségvetési forrásból finanszírozott szervezetek gépjárműbeszerzései ésszerűsítéséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2226. szám) (Volner János (Jobbik) képviselő önálló indítványa) e) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2235. szám) (Hegedűs Lorántné, dr. Lenhardt Balázs, Bertha Szilvia (Jobbik) képviselők önálló indítványa) f) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2299. szám) (Dr. Lenhardt Balázs (Jobbik) képviselő önálló indítványa) g) Az egyes tartós időtartamú szabadságvesztést elszenvedettek részére járó juttatás emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat (H/1832. szám) (Korondi Miklós (Jobbik) képviselő önálló indítványa)

2. Zárószavazások előkészítése: a) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2241. szám)

-4b) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2428. szám) c) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2427. szám) d) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1941. szám)

-5-

Az ülés résztvevői A bizottság részéről Megjelent Elnököl: Dr. Balsai István (Fidesz), a bizottság elnöke, valamint Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz), a bizottság alelnöke Dr. Gyüre Csaba (Jobbik), a bizottság alelnöke Dr. Bohács Zsolt (Fidesz) Dr. Gruber Attila (Fidesz) Gulyás Gergely (Fidesz) Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) Kozma Péter (Fidesz) Dr. Mátrai Márta (Fidesz) Dr. Molnár Attila (Fidesz) Dr. Szakács Imre (Fidesz) Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) Dr. Varga István (Fidesz) Dr. Vas Imre (Fidesz) Dr. Vitányi István (Fidesz) Dr. Salamon László (KDNP) Dr. Bárándy Gergely (MSZP) Dr. Harangozó Tamás (MSZP) Dr. Steiner Pál (MSZP) Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) Dr. Staudt Gábor (Jobbik) Helyettesítési megbízást adott Dr. Budai Gyula (Fidesz) dr. Molnár Attilának (Fidesz) Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz) dr. Vas Imrének (Fidesz) Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP) Dr. Lamperth Mónika (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP) Dr. Ipkovich György (MSZP) dr. Harangozó Tamásnak (MSZP) Meghívottak részéről Hozzászólók Dr. Répássy Róbert államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) Bencsik János államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) Dr. Jánosi Andrea helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) Balog Ádám helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) Banai Péter helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) Dr. Hazafi Zoltán főosztályvezető (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) Riz Levente országgyűlési képviselő (Fidesz) Szilágyi György országgyűlési képviselő (Jobbik) Dr. Molnár Csaba országgyűlési képviselő (MSZP) Volner János országgyűlési képviselő (Jobbik) Dr. Lenhardt Balázs országgyűlési képviselő (Jobbik)

-6-

(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 32 perc) Elnöki bevezető, a napirend elfogadása DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság, Meghívottak, Vendégek! Hozzálátunk a munkánkhoz. Ismertetem a helyettesítéseket: Gruber Attila helyettesíti Bohács Zsoltot, Vas Imre Papcsák Ferencet, Balsai István Cser-Palkovics Andrást – ő meg fog érkezni, mentelmi bizottsági ülésen van –, Szakács Imre Vitányi Istvánt; egyelőre ezek vannak. Az előzetes napirendhez képest van egy beadvány, ez most érkezett mai dátummal: az elmúlt ülésünkön Bárándy képviselő úr T/2224. szám alatti törvényjavaslatának tárgysorozatba-vételéről döntöttünk, de nem döntöttünk az általános vitára alkalmasságáról. Ez az a törvényjavaslat, amely a képviselők javadalmazását annyiban érinti, hogy nagyjából a párhuzamosan megkapott összegeket alapul véve csökkenti. Ez tehát a napirend-kiegészítés, erről külön kell szavaznunk az írásban megküldött napirendi pontokon túlmenően és az előtt. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt a napirend-kiegészítésre vonatkozó javaslatot. (Szavazás.) Úgy látom, mindenki támogatta, ezzel kiegészítettük a napirendet. Mielőtt szavazunk, további helyettesítések: Molnár Attila Budai Gyulát helyettesíti, Salamon László pedig Rubovszky Györgyöt. Az iménti beadvánnyal kiegészített napirendről szavazunk. Ki az, aki elfogadja a napirendi javaslatot. (Szavazás.) Ez is egyhangú, köszönöm szépen. Akkor hozzá is fogunk; képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről fogunk dönteni. Üdvözlöm államtitkár urat, helyettes államtitkár asszonyt és munkatársukat. Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről a) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2605. szám); általános vita Az 1/a pont alatt a bírósági végrehajtásról szóló, fideszes képviselők által javasolt moratórium meghosszabbításáról van szó a lakáshitelesekkel kapcsolatosan. Kérdezem, az előterjesztők közül ki kíván szólni. Riz Leventének adom meg a szót. Parancsoljon! RIZ LEVENTE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a meghívást, és néhány szót szeretnék szólni az előterjesztésünkről, amelyet néhány képviselőtársammal együtt nyújtottunk be. Úgy gondolom, a bedőlt lakáshitelesek problémája Magyarországnak ma az egyik legsúlyosabb társadalmi és szociális gondja, amit eddig átmenetileg az úgynevezett kilakoltatási moratórium kezelt. A mi javaslatunk ennek a moratóriumnak a meghosszabbítása. Hangsúlyozottan átmeneti válságkezelő jogintézményként kezeljük, a javaslatunk is így definiálja a moratóriumot, de azt gondoljuk, jelen pillanatban ez nagyon fontos és szükséges lépés, hogy április 15-e után se kerüljön egyetlen család sem az utcára, amely lakáshitel-törlesztésével kapcsolatban gondba került. A javaslatunkat kifejezetten igyekeztünk koncentrálni azokra, akik lakáscélú hiteleket, kölcsönszerződést kötöttek. Tehát maga ez a javaslat is arra vonatkozik, hogy számukra hosszabbítódjon meg határozatlan ideig a moratórium. A határidő tulajdonképpen az, amikor majd a jogalkotó egy olyan törvényt, olyan jogszabályt hoz meg, amely ezt a problémát végérvényesen kezeli. Nyilván majd az eszközkezelő fölállítása lehet ennek a végpontja. Tehát egy átmenetet szeretnénk húzni e két pont között, és reményeink szerint ez fogja majd végérvényesen rendezni.

-7Talán érdemes néhány szóban elmondani, hogy kikre fókuszál és kikre nem az előterjesztés. Vonatkozik minden természetes személyre; vonatkozik azokra, akiknek most el kellene hagyniuk lakóingatlanukat; akiknek nincs tulajdonukba más lakóingatlan, ahova beköltözhetnének; és vonatkozik természetesen azokra, akiknek esetleg már végrehajtás alatt áll az ingatlanuk, és pillanatokon belül adott esetben a rendőrség vagy a végrehajtó költöztethetné ki őket. Vonatkozik egy új csoportra a javaslatunk, az úgynevezett szabad felhasználású hiteleket fölvett polgárokra, akik lakáscélra fordították ezt az úgynevezett szabad felhasználású hitelt. Akikre nem vonatkozik: például azok, akik önkényes lakásfoglalók; nem vonatkozik azokra, akik hitelezéssel kapcsolatos bűncselekményt követtek el; akik rendbírsággal sújtottak; illetve akik a szabad felhasználású hitelüket, mondjuk, szórakoztató elektronikai cikkek vagy autó vásárlására fordították. Tehát summa summarum, a lényeg az, hogy április 15-e után sem szeretnénk, hogy bárki lakáshitel-tartozása miatt az utcára kerüljön. Bízunk benne, hogy mielőbb megszületik az a jogszabály, amelyik ezt a kérdést végérvényesen rendezi. Addig pedig ez nyújt megoldást. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormányt kérdezem. Államtitkár úr, parancsoljon! DR. RÉPÁSSY RÓBERT államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A kormány támogatja a törvényjavaslatot. Szeretném fölhívni a figyelmüket arra, hogy a javaslat jelentősen leszűkíti a moratóriumra jogosultak körét, de azok esetében, akiknél indokolt a moratórium fenntartása, ott – ahogyan az előterjesztő képviselő úr is elmondta – fenntartja a moratóriumot. Megint csak tájékoztatásként szeretném elmondani, hogy nem lesz moratórium a jövőben olyan végrehajtási ügyekben, amelyek nem lakáshitellel kapcsolatosak, így például az adó- és egyéb köztartozások, közüzemi tartozások, tartásdíjak, büntetéspénzek, bírságok ügyében, az önkormányzatok vagy mások által felmondott lakásbérleti szerződések miatt indult végrehajtási ügyekben. Tehát kifejezetten azokra szűkül le a moratórium, akik megfelelnek a 182/A. §-ban foglalt feltételeknek, azaz lényegében a lakáscélú hitelt felvett és ezekkel az úgynevezett bedőlt hitelekkel rendelkező személyekre marad csak fenn a moratórium. Ez a szűkítés nyilvánvalóan összhangban áll azzal, hogy alapvetően a végrehajtási moratórium egy rendkívüli eszköz, és csak átmeneti jelleggel tartható fenn. Ezért indokolt szűkíteni azokat a végrehajtási ügyeket, amelyekben a moratórium fennmaradna a jövőben, és a törvényhozóra bízza azt a javaslat, hogy meddig tartja fenn ezt a moratóriumot. Külön törvényhozási döntés szükséges ahhoz, hogy megszűnjön teljes egészében a moratórium. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Parancsoljon, képviselő úr! DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr egyébként a lényeget megfogta, hiszen ez a javaslat jelentősen szűkíti azoknak a körét, akikre a moratórium ki fog terjedni. És azt hiszem, nem nehéz belátni, hogy pontos számokat ugyan nem tudok mondani most, de érdemes lenne megnézni a lakásukat elvesztők arányát, akikre a törvény kiterjed, hány százalékban érintettek kizárólag lakáscélú hitellel, és hány százalékuk olyan, akik egyébként más típusú hitelkonstrukcióban, de ugyanúgy jelzáloghitelt vettek fel, tehát a lakásukat elzálogosítva jutottak akár szabad felhasználású hitelhez, vagy akár egy előtte lévő jelzálog-lakáshitelnek az átütemezésére másfajta hitelt vettek föl. Nagyon-nagyon

-8sokan vannak ilyenek, főleg az utóbbi években, akik például ilyen hitelátütemezés miatt váltottak konstrukciót, ők mind kiszorulnak ebből. A kérdés az, hogy mi a célunk: szigorúan ezeknek az embereknek, akik lakáscélú hitelt vettek föl, és most is ebben a formában fizetik a törlesztőrészletet, az ő segítésük, vagy az a célja a kormánynak, az a célja az Országgyűlésnek, hogy Magyarországon a családok tömeges utcára kerülését megakadályozza? Ha az utóbbi lenne a cél, akkor ez a javaslat erre teljesen alkalmatlan, egyrészt. Másrészt ez a javaslat egyáltalán nem válaszol arra, hogy az elmúlt kilenc-tíz hónapban a Magyar Köztársaság kormánya semmilyen átfogó, épkézláb megoldást erre a problémára nem tudott adni. Nem véletlen, hogy ismét egyéni képviselői indítványt látunk tíz hónapi kormányzás után az ország lakosságát egyébként alapjaiban érintő és megrendítő ügyben ismét. Ráadásul sürgősséggel, néhány óra alatt, úgy, hogy még ha érdemben szeretnénk vitatkozni a javaslat tartalmáról, akkor is gyakorlatilag nevetségessé teszik az egész ügyet, hiszen néhány óra alatt érdemi módosító javaslatokat ehhez az ügyhöz sem lehet tenni. Úgyhogy természetesen minimális és alapfeltétele, és minden, ami ezeknek a bajba jutott embereknek segít, az általunk támogatandó lesz; nyilván ez a törvény is. Csak szeretném megjegyezni, hogy ez a törvény, ahogy államtitkár úr is mondta, az emberek nagy részét vagy jó részét kirekeszti a védelem alól. S még egyszer mondom, nem ad megoldást vagy nem ad választ arra, hogy a kormány miért nem tesz semmit ezekben az ügyekben. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Más hozzászólás nincs. Államtitkár úr? DR. RÉPÁSSY RÓBERT államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): A kritikának azt a részét szeretném megválaszolni, hogy vajon kiket rekeszt ki a moratórium védettségéből ez a törvényjavaslat. Azt szögezzük le, hogy itt jogerős vagy legalábbis végrehajtható határozatok, végrehajtható okiratok alapján történő érdekérvényesítésről vagy igényérvényesítésről van szó, és olyan körben rekeszti ki a moratóriumi védettséget, amely körben nem indokolt a mi álláspontunk szerint ennek a fenntartása. Természetesen ezzel lehet vitatkozni, de mondok példákat. Olyan hitelekre nem terjed ki a moratórium, amelyet nem lakásvásárlásra vagy lakásfelújításra vettek fel, hanem például gépkocsivásárlásra, fogyasztási cikkek, például háztartási gépek, szórakoztató elektronika, plazmatévé vásárlására, s a többi, s a többi; ezek a hitelek részben a finanszírozott cél miatt sem esnek a törvényjavaslat hatálya alá, részben pedig abból az okból, hogy a szerződéskötéskor nem tipikus az ingatlanfedezet megkövetelése. Tehát nem szükségszerű, hogy mondjuk, egy plazmatévé-vásárlásnál jelzálogbejegyzésre kerüljön sor. Azt hiszem tehát, képviselő úr félreérti a moratórium célját, ha úgy gondolja, hogy szórakoztató elektronikára felvett hiteleket is kellene biztosítanunk a végrehajtás alól. Tehát kifejezetten a lakhatás biztosítása, kifejezett az, hogy fedél nélkül ne maradjanak a lakáshitelesek, ez a célja ennek a moratóriumnak. Lehet, hogy a Magyar Szocialista Párt már kezdettől fogva szélesebb körben is védetté tette volna a végrehajtás alól a tulajdonosokat, vagyis a hiteleseket, én azt gondolom, abban az Országgyűlésben egyetértés volt, hogy elsősorban a lakhatás az, ami miatt a moratórium indokolt, és nem a lakhatással össze nem függő hitelcélok. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Parancsoljon, képviselő úr!

-9RIZ LEVENTE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Szeretném megerősíteni azt, amit elmondtam az előzőekben: kifejezetten a lakáscélú hitelek tulajdonosaira, azokra koncentrál az előterjesztés, akik nem tudják fizetni a törlesztőrészletüket. Talán érdemes arra is fölhívni a figyelmet, hogy a magyar társadalom jelentős részét kitevő, devizahitelt fölvett lakástulajdonosok számottevő hányada miért került nehéz helyzetbe. Tudjuk azt, hogy 2002-ig működött egy forintalapú otthontámogatási rendszer, amely jól működött. Ezt a szocialista kormány, a Medgyessy-kormány 2003-ban tönkretette. Ezek után a magyar családoknak vagy éppen a családot alapító fiatal házasoknak nem volt más irány ahhoz, hogy első lakáshoz jussanak például, mint hogy devizahiteleket vettek föl. Míg 2004 előtt még 20 milliárd forint volt a devizahitel-állomány, úgy 2010-re ez már 2800 milliárd forintra nőtt. Nem volt más lehetőség, más irányba nem lehetett menni. Sajnos az előző kormányzat alatt hagyták futni ezt a folyamatot, hagyták, hogy minél többen vegyenek föl ilyen hitelt, és nem figyelmeztették őket az ezzel járó kockázatokra. Azt gondolom, a mi felelősségünk – a Fidesz–KDNP-frakciószövetség felelőssége –, hogy ez a moratórium most meghosszabbítódjon. Nagyon fontos, hogy semmilyen család ne kerüljön olyan helyzetbe a lakáshitel-tulajdonosok közül, akiknél ez most gyakorlatilag azt eredményezné, hogy az utcára kerülnek. Nyilván tudomásul kell venni azt, hogy ezért a helyzetért a kormány mellett felelős nyilván maga az adós, és felelős maga a bankrendszer is. Akkor lesz végérvényes megoldás, akkor lesz nemzeti eszközkezelő, amikor ez a közös teherviselés kialakul, ebben meg lehet állapodni, és a bankok is méltóztatnak majd felelősséget, anyagi felelősséget vállalni ennek a problémának a megoldásában. Az nem működik, hogy a kormány egyedül állja ennek a költségét, fizesse ki a bankokat, aztán pedig ez a probléma így oldódjon meg. Tehát a javaslat szerint meghosszabbodik a moratórium, és akkor lesz majd a vége, amikor egy olyan jogszabály születik, ami ezt a kérdést reményeink szerint végérvényesen rendezni fogja. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Két szavazás következik. Szavazás a tárgysorozatba-vételről Az első szavazással a javaslat tárgysorozatba-vételéről fogunk dönteni. Ki az, aki támogatja a tárgysorozatba-vételt? (Szavazás.) Mindenki támogatta, köszönöm. Szavazás az általános vitára alkalmasságról Ki az, aki az általános vitára alkalmasságot támogatja? (Szavazás.) Ugyancsak egyhangúlag elfogadtuk. Köszönöm szépen. Jelzem, hogy miután mai tárgyalásról van szó, a szünetben össze kell gyűlnünk, ha lesz hozzá módosító javaslat. Ennek az ügynek Horváth Zsolt lesz az előadója a plenáris ülésen. További helyettesítések: Gyüre Csaba helyettesíti Staudt Gábort, Vitányi István Varga Istvánt, Harangozó Tamás Ipkovich Györgyöt, Bárándy Gergely Lamperth Mónikát. Elfelejtettem a bizottsági ülés megkezdésekor üdvözölni Turi-Kovács Béla képviselő urat, a bizottságunk nem új, hanem visszatérő tagját, aki évtizedes tagságát rövid időre felcserélte, de most visszatért. Jó munkát kívánunk! (Dr. Turi-Kovács Béla: Köszönöm szépen.) b) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2160. szám) A b) pont alatt következik az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, Szilágyi György jobbikos képviselő úr javaslata. Átadom a szót.

- 10 -

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az országgyűlési képviselők jogállásáról rendelkező törvény nagyon helyesen tartalmazza azt, hogy a képviselőknek és a hozzátartozóknak vagyonnyilatkozatot kell leadni. A módosítási javaslatunk arra irányul, hogy ezt a nagyon helyes gyakorlatot ésszerűsítsük. Méghozzá a házastársra, élettársra és a gyermekekre vonatkozóan le kell adni a vagyonnyilatkozatot, és zárt borítékban őrzi mindaddig a hivatal, amíg esetleg az országgyűlési képviselő vagyonosodásával kapcsolatosan bármilyen kétely nem merül fel. Minden évben meg kell újítani a vagyonnyilatkozatokat, minden évben újakat kell leadni, és ez vonatkozik minden évben a házastársra, élettársra is. Azt szeretnénk elérni, hogy véleményünk szerint, ahol nincs változás a családtagoknál, ott is ki kell tölteni egy elég vastag, többoldalas irományt; azt szeretnénk elérni, hogy ahol nincs változás a családtagok vagyonosodását illetően, ott elég legyen egy nyilatkozatot kitölteni minden évben. Tehát ha nyilatkozik arról az országgyűlési képviselő, és mondjuk, az élettársa, hogy nincs változás a lezárt borítékban szereplő adatokhoz képest, akkor ez ugyanúgy betölti azt a szerepet, hogy ha föl kell nyitni azt a borítékot, akkor azok az adatok érvényesek, amelyek ebben a borítékban vannak. Ezzel nagy mennyiségű papírt spórolhatnánk meg. Napjainkban a környezetvédelem, a keletkezett hulladék csökkentése és a felesleges pazarlás visszaszorítása valamennyi ország kiemelt feladatai közé tartozik. Meggyőződésem, hogy az államnak kellene példát mutatni Magyarországon is. Ez csak egy kis lépés, de úgy érzem, egy olyan lépés, amelyet nyugodt szívvel elfogadhatna az Országgyűlés. Arra kérem önöket, hogy támogassák ennek a javaslatunknak a tárgysorozatba-vételét. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány szakmai álláspontját kérjük. DR. RÉPÁSSY RÓBERT államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Elnök úr, csak egyetlen megjegyzésem van. Amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy módosítja a képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, mivel más vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeknél is ugyanilyen probléma fennáll, akkor javasoljuk az egységes, átfogó szabályozást, amennyiben az Országgyűlés tárgysorozatba veszi és módosítja ezt a szabályt. ELNÖK: Köszönöm. Hozzászólások? Salamon képviselő úr! DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Nem vagyok semmi jónak az elrontója; racionális az egész indoklás – de a gyakorlatban, azt gondolom, változatlan helyzetek nincsenek. Tudniillik annyira aprólékos a vagyonnyilatkozat, idézzétek föl a fejetekben, például a takarékállományok összege, vagy a hiteltartozások összege – nehéz elképzelni, hogy egy forint változás sincs benne. Kerekítésekről pedig a vagyonnyilatkozati törvény nem beszél. Én tehát készséggel támogatom a javaslatot, mert ha valaki azt mondja, hogy neki az utolsó fillérig minden ugyanúgy néz ki, az ő felelőssége a nyilatkozatot megtenni, de a gyakorlatban, azt hiszem, ez nemigen fordulhat elő az én tapasztalataim vagy ismereteim szerint. ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? Gaudi-Nagy Tamás!

- 11 DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Szilágyi György javaslatának támogatására kérem bizottsági tagtársaimat, figyelemmel arra, hogy ez egy, az olcsó állam és jó állam ideáját erősítő javaslat. Nyilván a súlya, jelentősége inkább abban mutatkozik meg, hogy ne működtessünk, ne tartsunk fenn olyan rendszereket, amelyek ésszerűtlenek. Tehát valóban, ha éppen most egy jobbikos képviselőtársunk mutat rá arra, hogy van egy régi szabályozás, amely ebben a formájában elavult vagy értelmetlen vagy sokkal racionálisabb szabályozást lehetne a helyébe tenni, akkor kérem, támogassuk ezt. Utána majd aztán a Ház előtt pedig nyilván lehet még kiegészítést, bővítést hozzátenni. A felelősség kérdésében pedig Salamon László képviselőtársamhoz csatlakozom. Tehát ha valaki teljes büntetőjogi felelősségével ki meri jelenteni, hogy ugyanaz a vagyoni helyzete, akkor ezt tehesse meg ezzel az egyszerűbb megoldással is, amelyet Szilágyi képviselőtársunk javasol. ELNÖK: További hozzászólást nem látok. Visszaadom a szót az előterjesztőnek. SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Megértem Salamon képviselő úr álláspontját, de azt kell mondanom, én a saját példámból indulok ki, nekem van két kisgyermekem, mind a kettő nevében körülbelül 20-22 oldalnyi vagyonnyilatkozatot üresen kell beadnom. Bár beírtam, hogy ne legyen üres, egy 47 ezer forintos babakötvényt is, amit nem kellene beírni ebbe a vagyonnyilatkozatba; tehát felesleges papírkidobásnak tartom. A gyerekek nevén egyébként általában ingatlan lehet, az ingatlannál pedig nincsenek ilyen nagy mértékű változások. De ugyanazt mondom, amit Gaudi képviselő úr mondott: mindenki felelősen nyilatkozik arról, hogy nincs változás. Ha van változás, akkor természetesen újat kell leadni, és onnantól kezdve ez a képviselő és a vele egy háztartásban élők felelőssége, hogy milyen nyilatkozatot adnak le az Országgyűlés felé. Ez a módosítás kimondottan papírspórolást és a környezet védelmét jelentené véleményem szerint. Köszönöm szépen. Szavazás a tárgysorozatba-vételről ELNÖK: Köszönöm. Szavazunk. Kérdezem, a bizottság tagjai közül ki támogatja az indítvány tárgysorozatba-vételét. (Szavazás.) 20-an. Az általános vitáról most nem kell döntenünk; tehát támogattuk a tárgysorozatbavételt. Köszönöm szépen. Ezzel a napirendi résszel végeztünk. c) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2225. szám) Következik Molnár Csaba képviselő úr indítványa, szintén az országgyűlési képviselők javadalmazásával függ össze. Átadom a szót képviselő úrnak. DR. MOLNÁR CSABA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Bizottság! Javaslatom a sajtóban csak lex Szijjártóként elhíresült törvényalkotási résnek, kiskapunak a betömésére irányul. A tisztelt bizottsági tagok is nyilván jól tudják, hogy az elmúlt jó néhány évben bevett gyakorlat volt az – egyébként ez az elmúlt egy évben sem változott –, hogy ha egy országgyűlési képviselő valamilyen kormánytisztséget tölt be, tipikusan állami vezető, miniszterelnök, miniszter vagy államtitkár, akkor ezzel párhuzamosan országgyűlési képviselőként nem vehet fel tiszteletdíjat az alapdíján felül. Azt gondolom, ez a társadalom igazságérzetének is megfelelő valami, hogy ha egy miniszternek vagy államtitkárnak egyébként ezen tisztségéből kifolyólag például titkársága, szolgálati autója, egyéb juttatása, milliós nagyságrendű fizetése van, akkor nem igazságos az, ha ezzel párhuzamosan

- 12 országgyűlési képviselőként az alapdíjon felüli juttatásokra is jogosult lenne. Ez tehát töretlen gyakorlat volt, az Orbán-kormány hivatalba lépése sem változtatott ezen. Egyetlen apró kivétellel: megnyílt ugyanis ebben egy rés. Tavaly az Országgyűlés elfogadott egy olyan törvényt, ezt hívják azóta a sajtóban lex Szijjártónak, hiszen egyedül Szijjártó Péterre vonatkozik ma Magyarországon ez a jogszabály, hogy létrehozta az úgynevezett miniszterelnöki biztosi tisztséget; korábban ilyen miniszterelnöki… (Dr. Répássy Róbert közbeszólására:) – nem, ez a biztos, elnézést; a megbízott az egy másik; ez a miniszterelnöki biztosi tisztség, miniszterelnöki megbízott korábban is létezett. Ez a miniszterelnöki biztosi tisztség, amely korábban nem létezett, ezt létrehozta az Országgyűlés. Erre egyedül a kormányzati kommunikáció által adott tájékoztatás szerint Szijjártó Péter kapott kinevezést. Azt mondja a törvény erről a miniszterelnöki biztosról, hogy – nagyon leegyszerűsítem – tulajdonképpen ugyanolyan juttatásokra jogosult lehet, mint egy államtitkár, viszont az államtitkárságból fakadó negatív következményeket nem kell elviselnie, vagyis teljes egészében felveheti országgyűlési képviselői olyan javadalmait is, amit egyébként egy államtitkár nem vehetne föl, például a bizottsági tagságért járó vagy a választókerületi pótlékát. Ennek eredményeképpen az már csak hab a tortán, hogy aki ezt igénybe veheti, az a 2 millió forintos bérplafont is átlépte, hiszen így végeredményben több mint 2 millió, körülbelül 2 millió 200 ezer forint fizetésre tehetett szert a miniszterelnöki biztos. Az Országgyűlés előtt, illetve a tisztelt bizottság előtt már Szijjártó Péter és még egy országgyűlési képviselő által benyújtott javaslat is szerepel; ha jól tudom, a tisztelt alkotmányügyi bizottság már tárgyalta is ennek tárgysorozatba-vételét, amely ugyancsak ennek a kiskapunak a bezárásáról szól. Én nyilván amellett szeretnék érvelni, hogy a tisztelt bizottság tegye félre a presztízsszempontokat, és ne a másik javaslatot – hiszen a cél, az érdek ugyanarról szól –, hanem az általam benyújtott javaslatot támogassa. Ennek egészen egyszerű oka van: a Szijjártó Péter által benyújtott javaslat ugyanis nem kezeli ezt a problémát. A másik javaslat ugyanis azt veszi figyelembe, hogy mi lenne, ha a miniszterelnöki biztos az államtitkári fizetését teljes egészében megkapná, tehát ezt a 997 ezer forintot; a törvény viszont, amelyik most hatályos, nem így szól. Azt mondja a hatályos törvény, hogy maximum, tehát legfeljebb 997 ezer forintban lehet megállapítani a miniszterelnöki biztosnak az illetményét. Magyarán szólva, a Szijjártó Péterék által benyújtott javaslat, amelyet már tárgyalt az Országgyűlés, egyetlenegy esetben zárná be a kiskaput: ha a miniszterelnöki biztos illetményét a miniszterelnök a törvényi maximumban határozná meg. Esetünkben egyébként ez is történik: Szijjártó Péternek Orbán Viktor az illetményét a törvényi maximumban határozta meg. De nyilván az alkotmányügyi bizottságnak az a feladata, hogy olyan törvényjavaslatot nyújtson be, amely minden esetet szabályoz; azt az esetet is szabályozza, hogy mi van, ha később egy miniszterelnöki biztos esetében nem a törvényi maximumot, hogyan annál alacsonyabb összeget, nem a törvényben meghatározott maximális juttatást, hanem annál kisebb juttatást adna a miniszterelnök az ő biztosának. Ezt a helyzetet viszont csak az általunk benyújtott javaslat képes kezelni. Arra kérem tehát a mélyen tisztelt bizottságot, hogy most tényleg tekintsenek el a presztízsszempontoktól. A cél és az érdek ugyanaz. Én úgy tudom, hogy a Fidesz ugyanúgy szeretné bezárni ezt a kiskaput, hiszen ezért nyújtotta be a javaslatot Szijjártó Péter, mint ahogy mi, szocialisták be szeretnénk zárni ezt a kiskaput. De jogilag a mi megoldásunk, teljesen bizonyos vagyok benne, hogy jobb, hiszen a nem maximum eseteket is szabályozná, míg a Szijjártó Péter-féle javaslat esetében a tisztelt alkotmányügyi bizottságnak egy másik törvénynek a módosítását is kezdeményezni kellene, az pedig nyilvánvalóan bonyolultabb. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom a képviselő urat, a bizottsági ülés elején döntöttünk arról, hogy a Szijjártó Péter és Ágh Péter által benyújtott és tárgysorozatba-vételre

- 13 már érettnek tartott döntésünket kiegészítjük az általános vitára alkalmassággal is. Az ön indítványa egyébként mobiltelefonra és gépkocsira is kiterjed, szemben a két képviselő által benyújtott indítvánnyal; tehát érdemben is különbözik. Kormány? DR. RÉPÁSSY RÓBERT államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány fogalmat tisztázni kell, meg néhány összefüggést is tisztázni kell. A javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet elvonatkoztatni az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályoktól. Azzal teljesen egyetértünk, hogy az alkotmánynak az a szabálya, mely szerint az országgyűlési képviselő államigazgatási szerv dolgozója nem lehet, illetve alkalmazásában nem állhat, ez alól az alkotmány tesz három kivételt, korábban kettőt, most már három kivételt: a miniszter, az államtitkár és a kormánymegbízott, ez a három kivétel áll fenn, ami az összeférhetetlenségi eseteket illeti. Szerintünk ahol az összeférhetetlenséget feloldja az alkotmány, ott indokolt, hogy az illetményt is ehhez határozza meg, hiszen ezek a miniszteri, államtitkári és kormánymegbízotti tisztséget betöltő képviselők külön díjazás fejében végzik ezt a tevékenységet, tehát itt indokolt az összeférhetetlenség alól feloldott tisztségeknél az illetményeket is összeszámolni és azokat megállapítani. Az összes többi eset úgymond egyedi mérlegelés tárgya, mert mondjuk, nem akarom az előző kormány tagjának jelenlétében elmesélni, mert önök biztosan jobban tudják, hányféle jogcímen és milyen minőségben alkalmazott egyébként országgyűlési képviselőket már az előző kormány is. Tehát ha nem munkaviszonyban vagy nem közszolgálati viszonyban alkalmazza, hanem megbízás alapján vagy valamilyen más felkérés alapján – csak hogy egy példát mondjak: az előző kormány idején volt olyan országgyűlési képviselő, aki a kormánytól kapott megbízása alapján többször körberepülte a Földet például; ennek az utazásnak vajon mennyi az értéke, és milyen díjazásnak minősül ez. Tehát szerintem a helyes megoldás az lenne az én álláspontom szerint – és ezt egy szakmai álláspontnak tekintsék –, hogy ha az új alkotmány elfogadása után szabályozott összeférhetetlenségi törvény, mert az új alkotmány elfogadásával az összeférhetetlenségi törvény fogja szabályozni azt, hogy képviselők milyen tisztséget nem tölthetnek be, ez az új alkotmány elfogadása utáni jogalkotás szabályozná a tiszteletdíjakat is. Persze előre lehet hozni ezt a döntést, mert Szijjártó és Ágh Péter képviselő urak is azt javasolják egyébként, hogy hozzuk előre ezt a döntést, de indokolt lenne áttekinteni az összeférhetetlenségi eseteket, és indokolt lenne áttekinteni azt, hogy mondjuk, egy országgyűlési képviselő milyen megbízásokat kaphat még a kormánytól. Tehát csak zárójelben jegyzem meg, hogy szerintem ez egy komplexebb kérdés, és javaslom, hogy ilyen komplexen kezeljék. Molnár Csaba képviselő úr indítványához egyetlenegy észrevételünk van, amely fontos kérdés. A különböző juttatások piaci értékére hivatkozik a javaslat. De az nem világos, hogy ennek a megállapítására ki jogosult, ki fogja megállapítani, hogy ezeknek a juttatásoknak mi a piaci értéke. Számomra eddig is gondot okozott, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozata tartalmazza a juttatásokat, és vannak olyan képviselők, akik például a juttatásoknak, mondjuk, egy számítógépnek, egy laptopnak a bekerülési értékét tüntetik föl; más képviselők, például jómagam is én ezt úgy tekintem, hogy ez egy használati díj, tehát én bizonyos eszközöket használok, és ennek a használatnak is van ellenértéke, és ez nem azonos a bekerülési értékkel egyébként. Tehát szerintem ezt tisztázni kellene. Ebből a szempontból ez a javaslat hiányos, ezt mindenképpen tisztázni kellene, hogy mit értünk piaci érték alatt: a bekerülési értéket vagy a használatának az értékét tekintjük összegszerűen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

- 14 ELNÖK: Bárándy Gergely, majd Salamon László jelentkezett. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én azt gondolom, helyes az, és örülök, hogy egyetértett a bizottság a napirend-kiegészítésre vonatkozó javaslat elfogadásával, azzal, hogy ez a probléma sürgős megoldást kíván. Nagyon röviden érvelnék, hiszen a szakmai érveket képviselőtársam, Molnár Csaba már elmondta. Azzal érvelnék, hogy az őáltala benyújtott javaslat teljesebb, és úgy gondolom, szakmailag megalapozottabb annál, mint amit Szijjártó Péter és képviselőtársa benyújtottak ugyanazon problémának a megoldása érdekében. Úgy hiszem, hogy ami kritikát államtitkár úr elmondott, ez akár – ahogy önök és mindenki szokta mondani, szinte sablonossá vált szöveggel – módosító indítványok elfogadásával kezelhető. Úgyhogy én azt kérem a tisztelt bizottságtól, hogy vegye tárgysorozatba a képviselő úr indítványát. Köszönöm szépen. ELNÖK: Salamon képviselő úr! DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Csak nagyon röviden, azt gondolom, hogy milyen olyan problémafelvetést, amit reális problémának értékelünk, egy tárgysorozatbavétellel tudjuk kifejezésre juttatni, hogy elfogadjuk problémaként. Tehát Szijjártó Péter javaslatát tárgysorozatba vettük; én azt javaslom, vegyük Molnár Csaba javaslatát is tárgysorozatba. És azokat a kérdéseket, amelyeket például államtitkár úr elmondott, még akár nyilván, mielőtt napirendre kerülne az Országgyűlés előtt, ezeket tisztázni lehet, és megfelelő tárgyalásra elő lehet készíteni a javaslatokat, vagy esetleg egy közös megoldás előtt megnyitni az utat. Azt javaslom tehát, hogy vegyük tárgysorozatba. ELNÖK: Gaudi-Nagy Tamás jelentkezett. DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Molnár Csaba javaslatának vitája során mindenképpen azt a megfontolást javaslom magunk elé venni, hogy ugye egy kiskapu bezárásában gondolkodik ez a javaslat, miközben – egyébként erre helyesen utalt államtitkár úr – bizony hatalmas nagykapukat hagytak a saját kormányzásuk időszaka alatt. Későn ébredés látszatállapotáról van szó; hogy mennyire őszinte, mennyire nem őszinte ez a javaslat, ezt nyilván döntse el mindenki a saját lelkiismerete szerint. A tartalma azonban olyan irányú és jellegű, amit viszont a Jobbik támogatni tud, hiszen mi mindig is azt mondtuk, hogy az álláshalmozásból számos anomália fakad, és az állam működése hatékonyságának az elve pont azt kívánná, hogy egy funkcióban egy ember koncentráljon egy feladatra, és így akkor ilyen típusú problémák nem merülnek föl. De azt azért rögzítsük le, hogy egyáltalán a 2 millió forintos fizetési plafon mint fogalom fel sem merült a Gyurcsány–Bajnai-időszakban; most van egy ilyen önkorlátozási szándék. És azzal egyet tudunk érteni, hogy ha már van ilyen önkorlátozási javaslat a kormányzati oldalról, akkor ez úgy működjön, hogy ez mindenkire terjedjen ki. ELNÖK: Köszönöm. Előterjesztő képviselő úr? DR. MOLNÁR CSABA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. A két érdemi felvetésre szeretnék reagálni. Az egyik, amit elnök úr tett a mobiltelefon és a személygépjármű esetében, az azért van, mert ha figyelmesen elolvassuk a hatályos törvényt, az azt mondja, hogy a miniszterelnöki biztos nemcsak erre a 997 ezer forint pénzügyi

- 15 juttatásra jogosult, hanem minden államtitkári juttatásra, személygépjárműre, külön nevesíti a titkárságot, és külön nevesíti a jogszabály azt is, hogy irányítási jogosítványai lehetnek. Márpedig ha valakinek irányítási jogosítványai vannak, az nyilvánvalóan valamilyen irányított apparátust is feltételez. Elnök úr, tehát ezért raktuk bele ezt a szöveget, hogy ez teljesen világossá váljon. Államtitkár úr felvetésére reagálva, nyilvánvalóan a használatnak az értékét kell megállapítani. A szövegben is szó szerint szerepel, hogy a mobiltelefon-használat, személygépjármű-használat „annak piaci értékével”, tehát nyilván nem a gépjármű piaci értékéről, hanem a használatnak az értékéről van szó. Összefoglalóan, elnök úr, hadd mondjam el, hogy azt gondolom, itt ebben azért akarategység van, ahogy elnézem, a pártok között, hogy ezt a kérdést az Országgyűlés megnyugtatóan tudja majd tisztázni. Az én javaslatom, azt gondolom, nemcsak hogy pontosabb Szijjártó Péterénél, hanem méltányosabb is. Szijjártó Péter javaslata ugyanis akkor is elvenné a teljes juttatást egy országgyűlési képviselőtől, ha az egyben miniszterelnöki biztos, ha csak, mondjuk, a 997 ezer forintnak az egynegyedét kapja fizetésként. Én azt gondolom, ne lehessen többet elvenni valakitől, mint amennyit ténylegesen megkap. Tehát nemcsak pontosabb szerintem az általunk benyújtott javaslat, hanem az illető miniszterelnöki biztos személyéhez még méltányosabb is, hiszen nem annyit tudnánk csak elvenni ilyen pluszpénzként, amennyit kap, míg Szijjártó Péter javaslata akár többet is elvenne, mint amennyit az illető miniszterelnöki biztos megkap. Ezért kérem a tisztelt bizottságot, hogy vegye ezt tárgysorozatba, és a későbbiekben támogassa majd a napirendre tűzését is. Köszönöm. Szavazás a tárgysorozatba-vételről ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság állásfoglalását kérem: tárgysorozatba veszi-e a bizottság a javaslatot? (Szavazás.) Egyhangúlag igen, köszönöm szépen. Másról nem kell döntenünk. Köszönöm szépen, képviselő úr. d) A költségvetési forrásból finanszírozott szervezetek gépjárműbeszerzései ésszerűsítéséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2226. szám) Áttérünk Volner János képviselő úr önálló indítványára: a költségvetési forrásból finanszírozott szervezetek gépjárműbeszerzései ésszerűsítéséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/2226. számú törvényjavaslatra. A képviselő urat illeti a szó. VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. A gazdasági válság lecsengésekor sajnos még mindig annak vagyunk tanúi, hogy nemegyszer mértéktelenül vásárolnak közhivatalok vezetői, tagjai a maguk számára a különböző hivatali gépkocsit, személygépkocsit. Ebből kiindulva a költségvetési eszközökkel történő takarékos gazdálkodást szeretnénk biztosítani néhány törvényváltozással. Elmondanám, milyen kategóriákat és milyen műszaki paramétereket állítottunk föl ennek során. A jövőben az általunk benyújtott törvényjavaslat szerint a miniszterelnök és a köztársasági elnök lenne arra jogosult, hogy műszaki korlátozás nélkül, teljesítménykorlát nélkül vásároljon magának különböző személygépkocsikat. A miniszterek részére már egy korlátot állítanánk föl, ez 2500 köbcentimétert meg nem haladó hengerűrtartalom a motor esetén, és 150 kilowattot meg nem haladó névleges teljesítményt jelent. Az államtitkárok részére, a pártok vezetői részére és a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok részére 2000 köbcentiméterben és 120 kilowattban húznánk meg a határt; a központi államigazgatás résztvevői részére, az államtitkárok részére, a polgármesterek részére pedig 1600

- 16 köbcentiméterben és 100 kilowattban limitálnánk a maximálisan elérhető teljesítménykorlátot. Hozzátenném még azt is, hogy az egyetlen szóba jöhető tartozék, amelyet extraként meg lehetne rendelni, az a klíma lenne, illetve a klímát tartalmazó legalacsonyabb felszereltségi csomag. Szintén fontos elmondani azt, hogy az adott műszaki paramétereknek leginkább megfelelő legolcsóbb autó árának maximum másfélszereséig lehet elnyújtózkodni összegszerűen a törvényjavaslatban megadott korlátok figyelembevételével. Ezzel érnénk el azt, hogy sokkal takarékosabban működjön a hivatali autók felhasználásakor az állami és az önkormányzati rendszer, illetve maguk az állampolgárok is azt lássák, hogy akkor, amikor a politikai elit tőlük áldozatvállalást kíván, maga is hajlandó arra, hogy lemondjon saját mértéktelen vásárlási szokásairól, ezeket korlátozza, és ilyen módon gyakorlatilag önként hozzájáruljon ahhoz, hogy a költségvetés gazdálkodása is egyensúlyba maradhasson, illetve azok a közvéleményt irritáló esetek, amelyek a közelmúltban előfordultak a hivatali autók vásárlásával kapcsolatban, a jövőben megszűnjenek. Természetesen nyitottak leszünk a későbbiek folyamán, amennyiben a javaslatunk elfogadást nyer, módosító javaslatok benyújtására is. Beszéljünk róla, és tegyünk érte, hogy ez a javaslat elfogadást nyerjen! Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK: Köszönöm. Államtitkár úr, szakmai álláspont? DR. RÉPÁSSY RÓBERT államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Elnök úr, nem tudok állást foglalni a köbcentikben és a kilowattokban. ELNÖK: Értettem. Hozzászólás? Szakács Imre képviselő úr! DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, kérdést szeretnék az előterjesztőhöz intézni, ha lehet. Mi indokolta, hogy ezeket a köbcentiket, teljesítményadatokat sorolja be? Mondjuk, például egy polgármester esetében meghatározza, azt hiszem, 1600 köbcentiben, és nem tudom, hány kilowattban a teljesítményt. Mondjuk, a fővárosi polgármester és egy kétezres lélekszámú kistelepülésnek a polgármestere is ugyanaz a kategória? Mi volt az, ami ezt így meghatározta, hogy ezeket a kategóriákat hozza be? Vajon gondolkodott-e az előterjesztő azon, hogy és mi van akkor, ha egy önkormányzat több autót vesz, három-négy-öt ilyen kategóriát? Miből gondolja, hogy ez akkor olcsóbb lesz? Van-e vajon számítása az előterjesztőnek arra vonatkozóan, hogy ez állami szinten, a költségvetés szintjén, az adófizetők pénzén milyen megtakarítást eredményezne? Van-e erre egy számítás, vagy ez csak egy ilyen látszat, jól hangzik a dolog; populista szólam, fogjuk meg az embereket, és csapjunk az asztalra dolog? Csak felhívnám rá a figyelmét – és ez már nem kérdés –, hogy mind az állami vezetők, mind az önkormányzati vezetők, ebből kicsit talán az államigazgatás egyéb szervei, a most megalakult kormányhivatalok és az úgynevezett korábbi dekoncentrált szervek vezetői lógnak talán ki egy kicsit, de állandó reflektorfényben vannak. Amennyire én tudom, a helyi sajtó, a politikai ellenfelek mindig precízen elmondták, ha új autót vett valamelyik önkormányzati képviselő. Amikor az Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára voltam, óriási cikkek jelentek meg arról, hogy milyen Audit vásárolt az új minisztérium; és azóta is mindig megtörtént ez. Miből gondolja az előterjesztő, hogy ezt ilyen módon kell szabályozni, és nem elég az a politikai felelősség vagy következmény, amelyet az állampolgárok, ha egyébként erről tudomást szereznek, majd eldöntik, hogy kell-e fellépni a szavazáskor, vagy nem? Igazán nem értem, hogy mi alapján jöttek ezek a kategóriák és az egész gondolat.

- 17 ELNÖK: Vas Imre jelentkezett. DR. VAS IMRE (Fidesz): Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a köbcentik és a teljesítmények abszolút nincsenek összhangban. Mondjuk, egy 120 kilowattos jármű 2000 köbcentivel dízelautóban szinte biztos, hogy nem jön ki, de benzines autóból sem valószínűleg. Tehát abszolút nincsenek ezek összhangban. Köszönöm szépen. ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Miután mindenkinek van autója, és mindenkit borzasztóan érdekelhet a dolog, bennem az merül föl, hogy miért a mi bizottságunk tárgyalja ezt (Derültség.) – de már belementünk. Itt van viszont Jánosi Andrea államtitkár asszony, aki a tárgy szerint illetékes minisztériumot képviseli. Megkérdezem, van-e valamilyen észrevétele. (Jelzésre:) Ő a Matolcsy-minisztériumból van… – nem? Bocsánat, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból. Parancsoljon! DR. JÁNOSI ANDREA helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Amit képviselő úr feszeget, amit törvényi szinten óhajtana szabályozni – és most tényleg ne menjünk itt részletkérdésekbe –, ami a kormányzati szerveket illeti, azok állami normatívaként jelennek meg. Én itt alapvetően a problémát abban is látom, mindazokon túl, amik eddig itt elhangzottak, hogy jogtechnikailag is nagyon nehéz kezelni így a kérdést. Hiszen van egy módosított kormányrendelet, amelyik az állami vezetők juttatásairól szól, ez a 192/2010-es kormányrendelet; egyébként ez minimális módosítással lépett hatályba, korábban is ugyanez a rendelet volt. Ennek a 9. és 10. §-a rendelkezik a gépjárművekről; illetőleg itt rendelkeznek arról, hogy milyen vezetői szint milyen gépjármű-kategóriára jogosult. Tehát ott alapvetően az állami normatíva nagyon pontosan körül van határolva. Mindezek mellett a gépjárművek kiemelt termékkörbe tartoznak. Tehát a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságon keresztül szerzik be a kormányzati intézmények. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Még államtitkár úr is szólni kíván, majd Volner képviselő úr is. DR. RÉPÁSSY RÓBERT államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Az előbb azt mondtam, hogy nem tudok állást foglalni, de megint csak előre bocsátom, hogy a kormány mindaddig nem foglal állást képviselői önálló indítványokról, amíg az tárgysorozatba nem kerül. Így szól a Házszabály; tehát a Házszabály szerint járunk el akkor, amikor a tárgysorozatba-vétel előtt csak a szakmai észrevételeinket mondjuk el. A kormány nem döntött; majd ha tárgysorozatba kerül, akkor dönt róla a kormány. De még egy megjegyzésem lenne, elnök úr, és ez szakmai észrevétel. A megítélésünk szerint, tehát kifejezetten közjogi szempontból ennek a kérdésnek törvényi szintű rendezése nem indokolt. Nem törvényhozási tárgy szerintünk az, hogy milyen típusú, milyen teljesítményű gépkocsikat lehet vásárolni. Ha belegondolnak, ennél sokkal részletesebben is lehetne szabályozni, de nemcsak ezt a kérdést, hanem más kérdéseket is: mekkora nagyságú íróasztala lehet valakinek, lehet-e forgószéke, vagy bőrborítás lehet-e rajta? Például a számítógép típusa, teljesítménye, s a többi, s a többi. Tehát nagyon sok kérdés egyébként alacsonyabb szintű jogszabályokban szabályozott. Én értem a képviselő úr szándékát, hogy ezt egy politikai kérdésnek tekinti, ezért akarja törvényhozási szintre emelni. De hangsúlyozom, hogy közjogi szempontból nem érdemes, szükségtelen ilyen kérdéseket törvényben szabályozni.

- 18 ELNÖK: Képviselő úr? VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Képviselőtársaimnak arra hívom föl a figyelmét, hogy bár az állam csak néhány száz autót tart üzemben, az önkormányzatoknál ezek már ezres nagyságrendben fordulnak elő. S mivel fideszes képviselőtársaim, hát, ahogy várható volt, nem értik a javaslatot, illetve ennek az indokait, ezért megvilágítanám. Itt van például Gyál települése, közvetlenül a főváros mellett: 14,8 millió forintért vesz a gyáli polgármester magának egy 200 lóerő fölötti Lexust – ennyi kell neki ahhoz, hogy eljusson, mondjuk, a fővárosba ügyeket intézni. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, pont ezek azok az esetek, amikor meg kell előzni azt, hogy az állami és az önkormányzati vezetők visszaéljenek azzal a rájuk bízott jogkörrel, amit a közvélemény nyomása szemmel láthatólag az eddigi gyakorlat alapján nem képes kontroll alatt tartani. És ez az az eset, amire azt mondjuk, hogy gyakorlatilag erkölcstelennek tekinthető, hogy miközben az állami és önkormányzati vezetők különböző áldozatvállalást várnak el a lakosságtól, aközben maguk nem járnak elöl jó példával, és luxusautókra fordítják a választók pénzét. S ha már így fölmerült a teljesítménykorlát, és hogy mi van összhangban, mi nincs: én most tudnék önnek sorolni körülbelül húsz autót, aminél a 2000 köbcenti és 120 kilowatt a dízelek esetén is összhangban van. Most egyelőre a király kategória az, ami nincs összhangban vele. Tehát mondjuk, egy BMW 320D-t valóban nem lehet megvásárolni ekkora teljesítménnyel, mert már meghaladja, de gyakorlatilag a legtöbb dízelautó, igen, ennyiből kijön, sőt kijön ennél olcsóbb autó is. Megjegyzem egyébként, hogy akár egy 1.3-as vagy 1.4es autóval is el lehet jutni a fővárosig, és magának a hivatali autónak nem az volt a célja, hogy a politikusok vagy a közéleti szereplők jól érezzék magukat közpénzen, hanem az, hogy el tudják látni a munkájukat, és legyen a munkavégzéshez biztosítva az a minimális feltétel, amit a munkakörük megkíván. Ezt a szempontot kérem figyelembe venni, és amikor a javaslat elfogadásáról határoznak, akkor kérem, hogy tartsák ezt szem előtt. Köszönöm szépen. Szavazás a tárgysorozatba-vételről ELNÖK: Köszönöm szépen. Tárgysorozatba-vételről határozunk. Ki az, aki támogatja a képviselő úr indítványának tárgysorozatba-vételét? (Szavazás.) 3 igen van. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 19-en. Ki az, aki nemmel szavazott? (Szavazás.) 5-en. Nem vettük tehát tárgysorozatba az indítványt. Tisztelt Bizottság! Át kell adnom a bizottsági ülés vezetését Cser-Palkovics alelnök úrnak, mert házbizottsági ülésre kell mennem. Szeretném, ha ez előtt hozzájárulnának, hogy a napirendben szereplő sorrendet felcseréljük, mert látom, az idő halad, a zárószavazások előkészítésére szükség van, itt a)–d) pontok vannak, és amennyiben lesz még idő, akkor kérem, tárgyalják meg az elmaradt indítványokat. Délután pedig találkozunk a megbeszéltek szerint. Köszönöm szépen. (Dr. Balsai István távozik az ülésről.) (Az ülés vezetését dr. Cser-Palkovics András, a bizottság alelnöke veszi át.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény zárószavazásra történő előkészítésével kezdenénk. Kérdezem, ki az, aki egyetért az elnök úr feltett javaslattal, miszerint a napirendben vegyük előre a zárószavazás előtti kérdések előkészítését. Mostantól Balsai István elnök urat helyettesítem. (Szavazás. – Látható többség.) Köszönöm. Ki tartózkodott? (Szavazás. – Nincs ilyen.) Ki szavazott nemmel? (Szavazás.) 3 ellenszavazat mellett elfogadtuk a sorrendcserét. Köszönöm.

- 19 Zárószavazások előkészítése a) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2241. szám) Akkor tehát a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény záróvitájának előkészítése következik, egy hatpontos ajánlás. Mind a hat pontot az előterjesztő nyújtotta be. Kérdezem az előterjesztőt, kívánja-e szóban kiegészíteni, indokolni. Igen, tessék! DR. HAZAFI ZOLTÁN (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Hazafi Zoltán főosztályvezető vagyok, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Az eredeti törvényjavaslathoz kapcsolódó pontosító, koherencia jellegű módosító javaslatokat tartalmaz a zárószavazás előtti módosító javaslat. Ehhez a támogatását kérjük a tisztelt bizottságnak. ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Egy szavazás lesz. Kérdezem, ki az, aki egyetért az előterjesztő által benyújtott módosító indítványokkal. (Szavazás.) 19 igen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett elfogadtuk. Döntenünk kell arról, hogy a 13., 17. és 19. §-ok az egységes javaslatban kétharmados szavazást igényelnek. Kérdezem, ki az, aki egyetért ezzel. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag elfogadta. A 18. §-nál pontosításra van szükség, mert a „jogviszony” helyett „fogviszony” szó szerepel a szövegben. (Derültség.) Kérdezem, ki az, aki egyetért ezzel a pontosítással. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság ezt is egyhangúlag elfogadta. b) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2428. szám) Az államháztartásról szóló törvény módosításának zárószavazásra történő előkészítése következik. Dancsó József által benyújtott három módosító indítványról van szó. Kérdezem a kormány álláspontját. BANAI PÉTER helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Banai Péter vagyok, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. ELNÖK: Először a /7. módosító indítványról kérem a kormány álláspontját. BANAI PÉTER helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány támogatja, s egyébként mind a három javaslatot támogatja. ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Először a /7. módosító indítványról döntünk. Ki támogatja? (Szavazás.) 19 igen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett a bizottság elfogadta. A /8. módosító indítványról szavazunk; a kormány jelezte, hogy támogatja. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs.) Nem látok ilyet. Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) 19 igen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett ezt is elfogadtuk.

- 20 A /9. módosító javaslatot a kormány szintén támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja a módosító indítványt. Bocsánat, Harangozó képviselő úr kért szót. DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Nagyon sietünk, látom, de lenne-e valaki itt, aki ezt a módosító javaslatot picit meg tudná indokolni? Akár a kormány részéről, az előterjesztő részéről, nem tudom, van-e itt valaki. Mert megmondom őszintén, elolvastam ennek a harmadiknak az indoklását, de nekem ebből nem sok minden derül ki. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a kormány álláspontját és az indoklását a módosító indítvánnyal kapcsolatban. BALOG ÁDÁM helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Jó napot kívánok! Balog Ádám vagyok, adóügyi helyettes államtitkár, NGM. A módosítás indoka az, hogy az új törvényi rendelkezések miatt a közszolgálati médiaszolgáltatóknak át kell adni bizonyos eszközöket a médiaalapnak, ami fő szabályként egy áfás tranzakció lenne, általános forgalmi adó tárgyát képezné, és ez nagyon nagy megterhelés lenne ezeknek a társaságoknak. Ez egy cash-flow tétel lenne csak, hiszen meg kellene fizetniük, majd egypár hónap után visszaigényelhetnék. De annak érdekében, hogy a fölösleges pénzügyi mozgásokat elkerüljük, így lehetőséget teremt ez a módosítás arra, hogy ők kvázi nettósítsák ezeket az áfafizetés-bevallási kötelezettségeket, és a cash-flow finanszírozás terhe alól mentesüljenek. ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr kért szót. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Nekem nagyon rövid kérdésem volna: és hol a koherenciazavar ebben? Köszönöm. ELNÖK: Kérdezem a kormányt. BALOG ÁDÁM helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tudomásom szerint a bizottság elfogadhatja mint koherenciazavar ezt a kérdést. (Dr. Bárándy Gergely: De miért?) Köszönöm. ELNÖK: Bárándy képviselő úr kért szót. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az indokolási kötelezettség nem formális, szeretném jelezni önnek. Tartalmi választ szeretnék öntől kérni, hogy hol van a koherenciazavar, miért támogatják ezt a javaslatot. Ugyanis enélkül nehéz eldönteni, hogy támogatjuk-e vagy sem. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyben kérem a kormány álláspontját abban a tekintetben, hogy kétharmados többséget igényel-e ez a döntés. BALOG ÁDÁM helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem igényel kétharmadot, ez a második kérdésre a válasz. Az első kérdésre a válasz továbbra is az, hogy tudomásom szerint a bizottság hatásköre megítélni azt, hogy ez házszabályszerű-e vagy sem.

- 21 -

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr! DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném a jegyzőkönyvbe mondani azt, hogy elfogadhatatlan az a magatartás a kormány részéről, amely szerint támogat egy javaslatot, és ténykérdés, hogy a bizottságnak jogkörébe tartozik eldönteni azt, hogy ez annak minősül vagy nem minősül annak, de én azt gondolom, ha a Magyar Köztársaság – egyelőre még köztársaság – kormánya támogat egy zárószavazás előtti módosító javaslatot, azért illene legalább tudnia választ adni arra, hogy kiküszöböl-e koherenciazavart vagy nem, házszabályszerű-e vagy nem. Ellenkező esetben a kormánynak fogalma sincs arról, hogy házszabályszerűen támogat-e egy javaslatot avagy sem. Úgy hiszem, ez ebben a feszített jogalkotási tempóban sem elfogadható, és a kormány részéről a parlamentarizmusnak a semmibevétele. Köszönöm szépen. ELNÖK: Akkor a bizottság dönt. Kérdezem, ki az, aki elfogadja a módosító indítványt. (Szavazás.) 19 igen. Ki nem fogadja el a módosító indítványt? (Szavazás.) 5 nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 3-an tartózkodtak; a módosító indítványt a bizottság elfogadta. Köszönöm. Soron következik a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Nincs zárószavazás előtti módosító indítvány, de a bizottságnak döntenie kell a napirendről történő levételről. Kérdezem, van-e hozzászólási szándék. (Nincs.) Nem látok ilyet. Kérdezem, ki támogatja, hogy levegyük a napirendről, tekintettel arra, hogy nem érkezett módosító indítvány. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta. Köszönöm. d) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1941. szám) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásra történő előkészítése következik. Köszöntöm államtitkár urat. Az 1. módosító indítványt Fónagy János és Völner Pál képviselő urak nyújtották be. Kérdezem a kormány álláspontját. Államtitkár úr? BENCSIK JÁNOS államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e hozzászólási szándék. Igen, Harangozó képviselő úr! DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen. Az egészhez szeretnék egyszer hozzászólni, mert ez az eljárási mód, amivel megint bekerült ez a közel hatvan-hetven oldalas zárószavazás előtti módosító indítvány, szerintem nem érdemli meg, hogy érdemben beszélgessünk róla. Nézzék, ez egy olyan téma, az energetikai kérdés, ami alapvetően persze nem a mi bizottságunkat érinti, de mégiscsak alapjaiban érinti az emberek mindennapi életét és az egész nemzetgazdaságot. Ha jól látom, belelapozgatva ebbe a törvénybe, egyébként a távfűtésre vonatkozó módosítások és mindenféle olyan módosítás is van benne, amiről nyilvánvaló, hogy a szemben ülő kollégáknak sincs fogalma sem, hogy mit fognak megszavazni. Azt gondolom, ez valami elképesztő, és ilyen kapkodva, ilyen minőségen aluli munkával ilyen fontos témakört egyszerűen nem lehet kezelni. Csak a véleményemet kívántam elmondani, érdemben erről az irományról nem nagyon lehet vitát folytatni.

- 22 ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e hozzászólási szándék? Igen, Gaudi képviselő úré a szó. DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Mi már korábban is azért szavaztunk nemmel a zárószavazások előkészítése körében, mert pontosan azért nem tartottuk szerencsésnek, hogy egy ilyen javaslat elénk kerüljön, mert ebben bizony osztanom kell Harangozó képviselőtársam véleményét, nem vagyunk olyan helyzetben, hogy egy ilyen vaskos javaslatról érdemben döntsünk. Ráadásul valóban a szakterület jellegét tekintve pedig ráadásul nem is alkotmányügyi bizottsági hatáskör. De nyilván előttünk van, dönteni kell, csak szerettünk volna ehhez több időt és lehetőséget kapni. Így ezt előkészítetlennek tartjuk mi is. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólási szándékot nem látok. Kérdezem, ki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 19-en. Ki tartózkodott? (Szavazás. – Nincs ilyen.) Ki nem támogatja? (Szavazás.) 8 ellenszavazat mellett a bizottság elfogadta. A következő három módosító indítványt a kormány nevében miniszter úr nyújtotta be. Gondolom, a kormány támogatja ezeket a módosító indítványokat. Államtitkár úr? BENCSIK JÁNOS államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Igen, a kormány támogatja. ELNÖK: Van-e hozzászólási szándék? Bárándy képviselő úr kért szót. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azt szeretném csupán jelezni, hogy amit Harangozó Tamás képviselőtársam az előbb elmondott, és valóban, az előkészítetlen és silány munkára utal, ez fokozottan elfogadhatatlan akkor, amikor a kormány részéről érkeznek ilyen módosító javaslatok. Azt gondolom, a kormány képviselője vélhetően tisztában van azzal, nemcsak azzal, hogy lehetetlenség 46 oldalnyi kapcsolódó módosítást értékelni öt perc alatt vagy tíz, amennyi rendelkezésre áll a bizottság tagjainak, hogy ezt megtegyék. Én azt gondolom, illene önkritikát gyakorolnia a vonatkozásban, hogy ilyen minőségű törvényeket terjesztenek elő, és ilyen minőségű törvényeket támogat a kormány. Köszönöm. ELNÖK: Képviselő úr? DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Egészen fura ez Bárándy Gergelytől, mert ha képviselőtársa, Harangozó Tamás mondta volna ezt a hozzászólást, ő nem volt az előző ciklusokban képviselő, de Bárándy Gergely tevékenyen részt vett az előző ciklusok szocialista kormányai parlamenti munkájának az előkészítésében. Számtalan ilyen esetet lehet mondani a Gyurcsány-kormány vagy a Bajnai-kormány idejéből. Köszönjük, hogy ezt elmondta; jó lett volna, ha akkor teszi meg, amikor a szocialisták ugyanezt csinálták. ELNÖK: Bárándy képviselő úr kért szót. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Úgy látszik, ez Szakács képviselő úrral az örök vita köztünk. Én azt gondolom, meglehetősen érdekes hozzáállás, amit hangoztat. Ez körülbelül olyan, tudja, mint amikor hivatkozik a vádlott a bíróságon arra, hogy nemcsak én loptam, hanem más is. Hát, attól ez a javaslat még ugyanolyan silány!

- 23 Akkor nyilván elmondta képviselő úr ezt a véleményét. Én egyébként nem emlékszem abban az időszakban ilyen mennyiségű és ilyen jelentőséggel bíró zárószavazás előtti módosító javaslatokra. Ön is, én is tagja voltunk a bizottságnak az elejétől a végéig. De én azt gondolom, hogy ha volt ön szerint egy rossz gyakorlat, akkor ön azt mondja, hogy az ön kormánya helyes, ha ezt a rossz gyakorlatot továbbfolytatja – nehezen tudom ezt a logikát követni. Köszönöm. ELNÖK: Szakács képviselő úr kért szót. DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Erre a válasz csak annyi, hogy mint ahogy a tolvaj mondja, hogy más is lopott – itt a szocialisták vannak abban a helyzetben (Derültség.), hogy egy rossz gyakorlatot vittek. Csak ha már itt a büntetőbíróságos ügy van ebben a dologban. Egyébként nem mondom, hogy ez egy helyes gyakorlat, csak éppen ön olyan erősen ostorozza a mostani kormányt, mint ha önöknél soha semmi ilyesmi nem történt volna, holott rendszeres gyakorlat volt szintén. Nem helyes a gyakorlat, ezt hozzá kell hogy tegyem. ELNÖK: Gaudi képviselő úré a szó. DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): A Jobbik az egyetlen frakció most, azt hiszem, ebben a témában, amelyik joggal mondhatja azt, hogy az ilyen gyakorlat semelyik oldalról tényleg nem helyes. Ne folytassuk tényleg ezt a parlament méltóságát rendkívül sértő gyakorlatot! Szerintem egyetlenegy dolgot lehet tenni: vegyük le a napirendről ezt a javaslatot, ha már tényleg egyetért ebben Szakács Imre képviselőtársunk is, hogy ez így ebben a formában nem vállalható, ő sem tud felelős döntést hozni, képviselőtársait se állítsuk olyan helyzet elé, hogy egy ilyen kérdésben döntést hozzanak anélkül, hogy tulajdonképpen felelősen tudnák, hogy miről van szó, velünk együtt. ELNÖK: Ez most felvetés volt vagy ügyrendi javaslat, képviselő úr? DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Ügyrendi javaslat volt. ELNÖK: Köszönöm. Frakciónként egy hozzászólás lehet; kérdezem, szeretne-e ezzel valaki élni. (Nincs jelentkező.) Nem, akkor szavazunk. Ki javasolja azt, hogy vegyük le napirendről? (Szavazás.) 8-an. Ki nem javasolja? (Szavazás.) 17-en; és 2 tartózkodás. Köszönöm, tehát nem vettük le. Akkor dönthetünk? Több hozzászólási szándékot nem látok. Először a /108. javaslatról döntünk. Kérdezem, ki az, aki elfogadja ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) 19. Ki nem fogadja el? (Szavazás.) 8 ellenszavazat mellett elfogadtuk. A /109. javaslathoz van-e hozzászólási szándék? (Nincs.) Nem látok ilyet. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 19-en. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 8 ellenszavazat mellett elfogadtuk. A /110. javaslat következik. Van-e hozzászólási szándék? (Nincs.) Nem látok ilyet. Kérdezem, ki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 19-en. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 8 ellenszavazat mellett elfogadtuk. Köszönöm, tehát a bizottság a módosító indítványokat elfogadta. Államtitkár úr, köszönöm szépen.

- 24 Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről e) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2235. szám) Visszatérünk az 1. napirendi pont e) pontjára: a büntető törvénykönyv módosításáról szóló előterjesztésre. Hegedűs Lorántné, Lenhardt Balázs és Bertha Szilvia képviselők önálló indítványa. Az előterjesztőké a szó. DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, az elmúlt húsz év egyik legnagyobb problémája a politikusbűnözés, amely tízezermilliárdos károkat okozott már az országnak, és messze nem itt tartanánk most, ha ennek a folyamatnak ’89 óta, a módszerváltás óta gyakorlatilag gátat tudtunk volna szabni. Ehhez képest az én emlékezetem szerint az elmúlt húsz évben elítélték Szabadi Bélát letöltendő szabadságvesztésre. Hogy a kisgazdáknál mik folytak, arról talán Turi-Kovács Béla tudna itt reflektálni; de elég durva dolgok, úgyhogy érthető lett volna, ha nem csak őt ítélik el. És Zuschlag Jánost, aki amit elkövetett, az abszolút megállt, de gyakorlatilag tucat- vagy százszámra követtek el ilyen súlyú pénzlenyúlásokat a balliberális kormányzás alatt. Zuschlag Jánosnak inkább az lehetett a bűne, hogy a holokauszt áldozataival mert viccelődni, ez megbocsáthatatlan, úgyhogy ő lett még a politikusok közül az egyik, aki valóban áldozattá válhatott. A mostani, az elmúlt nyolc évért legnagyobbrészt felelős balliberális politikusok jelentős része itt ülhet közöttünk. Sokszor vigyorognak ránk, egyre szemtelenebbek, érzik az idő múlásával, hogy a beígért elszámoltatás csak egy kormányzati propagandafogás volt a választások megnyerésére, és egyelőre valahogy nem nagyon kell félniük attól, hogy elfoglalják helyeiket a bírói tárgyalótermekben, majd a börtöncellákban, mert valahogy ez, kormánybiztosok kinevezése ide vagy oda, de nem nagyon halad. De a jelenlegi kormánypártoknál is lenne mit sepregetni, és nemcsak Meggyes Tamás ügyeire gondolok, de például a jogszerűen, jogerősen elítélt Várhegyi Attila sem vonult vissza teljesen a politikai élettől, és folytatja a tevékenységét a háttérben. De akár Deutsch Tamást is említhetem, aki most szinte önkéntes száműzetésként Brüsszelbe ment, azzal nem feledteti azokat a visszaéléseket, ami mondjuk, csak az Aréna építésekor vagy a beléptető rendszereknél eltűnt sok-sok millióval való elszámoltatást feltételezné. Kósa Lajos a múltkor napirend előtti felszólalásban pont a Zuschlag-ítélettel kapcsolatban azt állította, hogy akkor most itt az ideje, hogy vonják le a politikai felelősséget az MSZP-ben is, és azokat a bűnösöket – nyilván értve itt ez alatt elsősorban Gyurcsány Ferencet vagy Veres Jánost – az MSZP saját maga lökje ki magából. Mi azt gondoljuk, hogy ennél sokkal többre lenne szükség, és az lenne a minimum, hogy bírósági eljárás során állapítsuk meg a tényleges bűnelkövetőket, és szabjuk ki rájuk a méltó büntetést, ami tetteik súlyával arányos. Ehhez képest a jelenlegi bírói gyakorlat oly mértékben eltorzult és felháborító, hogy ezért nem kerül sor semmilyen ítéletre, és ahol mégis születik, ott gyakorlatilag felfüggesztett lesz a bírói ítélet, és rengeteg politikust ha már nem lehetett máshogy megmenteni, akkor egy felfüggesztett börtönbüntetéssel, sokszor már eleve mentesítve őt a közéleti hátrányok alól, gyakorlatilag változatlanul gyakorolja a jogait. A Btk. mostani módosítása pont ezt igyekszik kiküszöbölni. Tehát igenis, ne lehessen lehetősége a bírói rossz szokásjognak és joggyakorlatnak érvényesülni. És fokozott felelőssége van egy közszereplőnek, az a minimum, hogy ez ne állhasson meg. Véleményünk szerint a büntetési tételek súlyosbítása is indokolt lenne, de apró lépésekben próbálunk haladni a törvényes állapotok helyreállításáért itt Magyarországon.

- 25 Úgyhogy nagyon kérem, támogassák most ezt az első kicsi lépést, ami, azt kell mondjam, a minimum a mostani közállapotokban. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, a kormánynak van-e álláspontja. DR. RÉPÁSSY RÓBERT államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Elnök Úr! A kormány csak a tárgysorozatba-vételt követően foglal állást, amennyiben a bizottság tárgysorozatba veszi. Szakmai észrevételeket szeretnék tenni. Egyrészt a büntető törvénykönyv szerint és a büntetőjogban általános alapelv – és gondolom, Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, aki a Jobbik egyik kiváló jogásza, meg fog erősíteni –, hogy a büntetőjogban a visszaható hatály tilalma elég szilárd. Tehát hiába teszi bele a büntető törvénykönyvbe a két képviselő ezt a szigorítást, ez gyakorlatilag a folyamatban lévő büntetőeljárásokra nem alkalmazható, csak a jövőben elkövetett… (Közbeszólások.) Nem, tehát az elkövetésekor hatályban lévő törvény szerint kell megítélni, kivéve, ha ez kedvezőbb. Tehát nem akarom elrontani a jobbikosok örömét, de a már megtörtént bűncselekmények esetében ez a szabály nem érvényesülhet a Btk. általános visszaható hatály tilalma miatt, csak a jövőben elkövetett bűncselekményekre vonatkozhat. Ez az első szakmai észrevétel. A másik észrevétel, hogy olyan bizonytalan fogalmakat használ ez a szöveg, mint például a „közszereplő” vagy a „közéleti tevékenység” fogalma. Egyébként súlyos probléma, hogy a közszereplő nincs definiálva a magyar jogban, de különösen súlyos az, hogy a büntetőjogban nincs definiálva. Márpedig ahhoz, hogy a büntetőjogban ez a szabály ne okozzon jogbizonytalanságot, mindenképpen definiálni kell. A büntetőjog ismeri a „hivatalos személy” fogalmát. Ha a képviselők ezt értik alatta, akkor a hivatalos személy fogalmát kell használni. De a „közszereplő” fogalom egyébként az Alkotmánybíróság által megállapított tartalom szerint egy szélesebb kör, tehát nem pusztán a hivatalos személyek közszereplők, hanem akár közszerepet vállaló, de egyébként közhatalmat nem gyakorló személyek is közszereplők. Nekem tehát az a két észrevételem van, hogy egyrészt ez a szabály csak a jövőben elkövetett bűncselekményekre vonatkozhat. Másrészt ez a szabály csak úgy alkalmazható, ha a közszereplőt a büntető törvénykönyv definiálná. Nem biztos, hogy ezt itt kellene megtenni; szerintem nem a büntetőjogban kellene meghatározni a közszereplő fogalmát. Helyesebb lenne inkább, ha a Btk. által ismert személyi kört tartalmazná a javaslat, így például a hivatalos személyt vagy esetleg a közfeladatot ellátó személyt tartalmazná, mert ezt definiálja a büntető törvénykönyv. Egyébként inkább a polgári jogban, a személyiségijog-védelem szabályai között kellene a közszereplőt definiálni, hiszen a közszereplőknek a nagyobb tűrési kötelezettségét az Alkotmánybíróság a polgári jogi összefüggésben mondta ki. Azt soha nem mondta még az Alkotmánybíróság – és remélem, nem is fogják mondani –, hogy a közszereplőnek, mondjuk, büntetőjogilag is többet kell tűrnie, akár a nullum crimen sine lege elvét is áttörve többet kellene tűrnie a közszereplőknek; ez kizárólag csak akkor lehetséges, ha a törvény már a bűncselekmény elkövetésekor tartalmazta azt, hogy kinek van nagyobb felelőssége az ilyen ügyekben. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Gaudi képviselő úr kért szót. DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Miután megszólíttattam, röviden elmondom a véleményemet. Álláspontom szerint a javaslatnak a súlyából, értékéből semmit nem von le az, hogy kétségkívül, mivel egy büntetőszabály beiktatásáról van szó, ez valóban sajnálatos módon így, ha alkotmányos hátteret nem kap és alkotmányos módosítást

- 26 nem kap, akkor nem lenne alkalmazható az elmúlt nyolc év felelőseinek szigorúbb felelősségre vonására. Viszont mivel kétharmados kormánytöbbség az alkotmányozás körében minden szabályhoz lényegében hozzányúlhat, többek között ehhez az alapelvhez is, a visszaható hatály tilalmához, ezért ebben a körben, azt gondolom, az elszámoltatáshoz fűződő érdek bizony indokolttá tehetné ezt a módosítást. A másik fölvetés a közszereplő fogalmának nem kellő pontosságú használata, vagy legalábbis nem definiált fogalom használata a büntetéskiszabás körében. Azt gondolom, ez áthidalható, de mindenképpen a hivatalos személyi kör lenne az a célzott kör, akik esetében meg kell fogalmazni ezt a szabályt. Hiszen még ha az elmúlt időszakban láttuk is, amiket fel is sorolt Lenhardt Balázs képviselőtársam, hogy mennyi ilyen kirívó esetre került sor, a jövőre szóló elrettentés célzata és lehetősége mindenképpen benne van a javaslatban. Viszont ha megkapja azt a támogatást, amit a visszaható hatályú alkalmazáshoz is megkíván, akkor viszont akkor lehet teljes a javaslat, és mindenkinek az öröme megvan, legalábbis úgy gondolom, a kormánytöbbségnek sem lenne ez igazából ellenére, ha a felelősségre vonás teljes körűvé és szigorúbbá válna. Ezért kérem a javaslat támogatását. ELNÖK: Államtitkár úr kért szót. DR. RÉPÁSSY RÓBERT államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Még egy mondatot szeretnék mondani, még egy szempontra szeretném fölhívni a figyelmüket. Itt, mivel ez egy büntetéskiszabási szabály, a hivatalos személy által elkövetett összes, akár a hivatali bűncselekményeken túli bűncselekményekre is vonatkozhatna ez a szabály, ami szerintem, elnézést kérek, butaság. Például miért kellene egy hivatalos személyt jobban büntetni, ha történetesen, mondjuk, közlekedési bűncselekményt követett el? Önmagában a büntető törvénykönyv kiszabja ezt a megfelelő büntetést azzal, hogy értékeli azt, hogy valaki ittasan nem vezethet, és ez esetleg a súlyosbító körülmények között vehető figyelembe. De tényleg, mivel a büntetéskiszabási szabályok között kerül elhelyezésre, én ezt kifogásolom. Szerintem a különös részben, azoknál a bűncselekményeknél, ahol úgy gondolja a jogalkotó, hogy itt indokolt a végrehajtandó szabadságvesztés, ott kellene elhelyezni. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tekintve, hogy több hozzászólási szándékot nem látok, visszaadom a szót Lenhardt képviselő úrnak mint az előterjesztők képviselőjének. DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Köszönöm. Ahogy államtitkár úr is interpretálta, hogy az Ab-határozat definiálja a közszereplő fogalmát; ha ezt nem tennénk bele, akkor nyilvánvalóan a politikus nem hivatalos személy, tehát gyakorlatilag okafogyottá válna az egész szabályozás, és meglenne a kirívó. Megértem államtitkár úr erőfeszítését, hogy a saját kollégáit is igyekszik minél jobban biztonságba helyezni. (Dr. Répássy Róbert közbeszól.) De arra is felhívnám a figyelmét, hogy a visszaható jogalkotás tilalma, mondjuk, a végkielégítések esetében nem merült föl problémaként. Itt azért fontosabb a közösségi cél. De ha ez nem sikerül, akkor is a jövőre nézve is, mert természetesen most is vannak visszaélések, mi annak is örülünk, ha sikerül keresztülvinni. Tehát ez önmagában nem jelent kizáró feltételt. Másrészt formálja a bírói gyakorlatot is. Ahogy a módosító indítványban szerepel, kifejezetten a közéleti tevékenységgel vagy a hivatás gyakorlása során és azzal összefüggésben elkövetett cselekményekre vonatkozik ez. Tehát az előző államtitkári kifogást nem tudjuk ilyen szempontból értelmezni. Köszönöm. Kérem, támogassák.

- 27 Szavazás a tárgysorozatba-vételről ELNÖK: Köszönöm. Most erről döntünk. Kérdezem, ki támogatja az indítvány tárgysorozatba-vételét. (Szavazás.) 3-an. Kik tartózkodnak? (Szavazás.) 15-en. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) 5-en. Köszönöm szépen. Tehát nem vette tárgysorozatba az indítványt a bizottság. Zárószavazások előkészítése b) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2428. szám) Tekintve, hogy mindjárt egy óra van, ezért két olyan döntésre térnénk vissza, illetve hoznánk meg, ami még a délutáni bizottsági üléshez tartozik, utána indítványt teszek a többi napirendi ponttal kapcsolatban, természetesen talán még vissza is igazolva a Bárándy képviselő úr által elmondottakat: vissza kell térnünk a zárószavazás előtti módosító indítványokra. Mégpedig a kiküldött napirend 2/b alpontjára, tehát az államháztartásról szóló törvény módosításával kapcsolatban a /9. módosító indítványnál föltettem a kérdést, de nemleges választ kaptam, hogy kétharmados-e a szabály. Természetesen kétharmados, és ebben a Jogi Főosztály meg is erősített bennünket; és ha jól látom, most már a kormány is bólogat – jobb lett volna, ha akkor teszi. Ennek ellenére kérdezem, van-e kérdés, észrevétel ezzel kapcsolatban. (Nincs.) Ha nincs, kérdezem, ki támogatja azt, hogy ennek a módosító indítványnak az elfogadása kétharmados döntést igényel. Szerintem teljesen egyértelmű egyébként a kérdés. (Szavazás. – Látható többség.) Van-e olyan, aki tartózkodott? (Szavazás.) Egy tartózkodás mellett mindenki más elfogadta. Köszönöm. Ezenkívül az albizottság tekintetében Bárándy képviselő úr kért szót. Parancsoljon! Egyebek DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, nagyon rövid leszek. Azon kívül, hogy mint látják képviselőtársaim, 22-én albizottsági ülést tartunk, és örülnék, ha minél nagyobb számban jelennének meg, tennék egy olyan indítványt, hogy tekintettel arra, hogy Kovács Ferenc képviselőtársunk nem tagja már a bizottságnak, ezért helyére Gruber Attila képviselő urat választanánk meg az albizottság tagjává. Gondolom, ebben egyetértés tud lenni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más javaslat? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Kérdezem, ki az, aki elfogadja Bárándy képviselő úr indítványát. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag elfogadta. A napirend módosítása Azt a javaslatot tenném, hogy az 1. napirendi pont f) és g) pontjaiban foglalt előterjesztések tárgysorozatba-vételét vegyük le a napirendről, és a délutáni bizottsági ülésre vegyük föl. Kérdezem, ki az, aki az f) pont tekintetében egyetért. (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú. És ki az, aki a g) pont tekintetében egyetért? (Szavazás.) Köszönöm, ez is egyhangú. Köszönöm szépen a kompromisszumkészséget. A bizottsági ülést lezárom, és délután folytatjuk.

- 28 (Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 58 perc)

Dr. Cser-Palkovics András a bizottság alelnöke Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea

Dr. Balsai István a bizottság elnöke