QL 461 .R873
ENT
/96:
rtoi/,
<£*JY. fii
461
R873 ENT
!
.
'
' .
~^c
-
^
i_a**fA.i«ii*m*:Mftm^ii^^i XIII. kötet.
% É
1906.
November
9.
füzet.
ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIKAT különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra.
as *
D«
BED
ALBERT BÍRÓ LAJOS D«- CHYZER KORNÉL ENTZ GÉZA MOCSÁRY SÁNDOR
DR-
KÖZREMKÖDÉSÉVEL
$3 SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
és
CSÍKI
ERN.
s^fe&
js^>,
BUDAPEST, A
4&
1906.
ROVARTANI. LAPOK SZERKESZTSÉGE IX.,
ERKEL-UTCZA
és
KIADÓHIVATALA
12.
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivételével Elfizetési ára egész évre 8 kor
^á--«^<.
1
ártalom.
.-__ A. Aignér Lajos: Magyarország pillangói XVI. ... Lamprecht Kálmán : A félelem szerepe a rovarvilágban ... ... ... Csiki Ern: Magyarország szú-íeléi. V. ...
Lrinc:
...
179
...
\^7)
__;
lo7
Adalék Magyarország Hemiptera-faunajáhóz. II. 189 ... ._. Dudinszhy Emil: Ujabb tapasztalataim a tücsökrl. 192 Olasz Károly: Adalék Magyarország Orthoptera- és Neuro... ... ... ... ... ... 194 tera-faunájához, ___ ... ... Albert
:
Külön [elek.
A
Krancher-féle entömologiai évkönyv.
Nagyszer
le|)kegyiijtemény. ___ ... D. E.: Az Osmiák és a csigahazak. D. E.. Az Oryetes naSicornisról ,_. London a lepkék városa. ... ... .. Elektromos moszkitó-irtás. ... A. ... A. Aign&r Lajos: Ritka tuniszi lepke.
A
futó-bogárak tenyésztése petébl.
...
... Amerikai magyar levél. ... D E. A hártyásszarnyak szúrásáról. :
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
..
...
...
...
...
___
...
...
_
...
__.
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
.
...
...
...
...
...
_.
...
..
.__
...
...
___
_.
...
..
.
196 197 197 197 197 19S
198 199 199 199
Irodalom. Reitter E., Csíki
A
Krausz
Emu.
kir.
magy.
szakosztálya utcza
16.)
A féle
II.
...
ülést
es Zoüf'él ...
...
V.
közleményeit ismerten ...
___'
...
Természettudományi
minden
tart.
...
budapesti entomoiogusok
...
200
állattani
(VIII.
Eszterházy-
lat.
minden pénteken
(Muhr utóda) vendéglben (Rákóczi út
...
Társulat
hónap els péntekén
Vendégeket szívesen
...
U)
este a Kaszás-
találkoznak.
Kedvezmény. Az 1897., 1898.,
1899.,
1905-iki teljes évfolyammal
1900.,
még
1901.,
1902.,
szolgálhatunk.
Új
1904 és elfizetk fVl«-»
1903,
áron kaphatják. Az elbbi kötetekbl csak a II. kötet kapható, és III. kötetet készpénzen visszaváltjuk. Ára 6 kor. Az Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (IX., Erkel utcza 12.) czimzendk. I.
;;
Magyarország
pillangói.
Aigner Lajos.
Irta A.
XVI. 23.
Linné,
1
)
Systema Naturae. Ed. X. 480. (1758);
Freyer,
Geschichte europ. SchmetterJ.
103
tráge
z.
Cinxia major tab. 25.
A
Melitaea Cinxia L.
fig.
Esper, Die
fig.
I.
Bei-
(1827)
europ. Schmetterl. in Abbild.
I.
9.
szárnyak rozsdás sárgák, fekete erekkel és
foltsorokkal,
melyek többnyire egybefolynak és több harántos sávot alkotnak. Alsó lapján a fels szárny középs fekete foltsora szélesen megalapszíne világos vöröses-sárga, néhány fekete folttal szakított csúcsa világos sárga. Az alsó szárny vöröses-sárga; töve, középs ;
és szegélysávja sárgás, fekete, pettyekkel;
küls vöröses-sárga sáv hegye a
t
feketén
a
pontozott
befelé fekete holdaktól határolt, a
melyek
felé fordul.
Hazánkban országszerte, de egyenetlen elterjedésben található, némely vidéken ritka, másutt gyakori, április közepétl
kedvez években
június végéig,
augusztusban. Példányaink csak 28
A
mm.
olykor
rajzú példányok
kevéssel
is,
el
az alapszínt viselik
olyan, melynél a fels
:
ab.
Homáthi
kivételesen
szabadon
rajztól
:
hagyott
t
az övezett, Juno mellékneve.
Rovartani Lapok XIII. 1906. november.
fell
fekete,
de
s
a
Ezek között
és
szürkésen
helyen
nstények
igen sötét és erteljes
Aig.
szárny középterén
fekete köralakú pettyek és szalagok
v) Cinxia
jelenkezik
is
mm.,
sötétebb
melyeknél a fels szárny
szárny egész középtere csaknem teljesen
míg a
— 42
szélesek.
rendszerint a hímnél csak
közt Budapesten nenr ritkán fordulnak
még
ivadékban
II.
35
általában
az
ritka az
belszegélyén
vannak
világos
alsó
melyek
lev
kitöltve,
agyagsárgák.
A. Aigner Lajos.
180
Szaron a nstény alapszíne
ers
való
halványabb,
többé-kevésbbé
bels
rajzolatai szélesek s élesek, a szárny
fekete
olajszínbe
az
felén
hajlással.
Mint a legtöbb Melitaeánál úgy ennél is fordulnak el memely nagylévárdi hímpéldány, lanotikus eltérések. Ilyen egy
ttl
mindkét szárnyon a
csaknem
közepéig
szárny
a
egészen
koromszín, úgy hogy az alapszín csupán az igen meg-
szétfolyó
alakjában
szélesedett fekete szegély eltt szalag
jut
érvényre.
egy budapesti világos rozsdás sárga szín nstény, mely csaknem rajztalan, a mennyiben a fels szárnyon a fekete szegélyen kívül csak t felöl mutatkozik néhány fekete
Ennek
vonal
ellentéte
a középsejtben apró
s
fekete
gélyen a fekete ttérig folytatódik
kel
:
Uhryki Aign.
ab.
Hernyója
fekete, kékes-fehér pontokkal és fekete feje
pirosas-barna, 30
lába
Kitelelvén a második vedlésig társasán láló
az elüls sze-
s
borított,
és
növényei
:
Plantago
Hieracium
(cziczkóró),
pilosella
él
— 39
hosszú. táp-
millefolium
Achillea
Aira
(hölgymái),
canescens
és
áltüskék-
mm.
május közepéig;
(útif),
lanceol ita
a
szárnyán
Alsó
körfolt.
szemfoltokkal ékesített barna szalag igen széles
canescens (pákhordó), Succisa pratensis (sutabáb), Veronica officinalis
zömök,
Bábja
(szígoráll).
narancsszín szemölcsökkel
szürkés,
díszített.
Elfordul az összes szomszédországokban, még pedig álBulgáVI., Salzburgban VI., VIII., Galicziában VI.,
V—
talában
már
riában
IV— V.
Elterjedési köre Norvégiától Kis-Ázsiáig
Melitaea Arduinna Esp.
Freyer, Neuere 193.
fig.
1
Beitrage .
(1839)
Schmetterl. Forts.
A
z. ;
fig.
1
)
var.
rhodopensis
Schmetterlingskunde
Hübner-Geyer,
azonban
igen hasonlít a
)
)
Imre
nem
gyérebbek,
Diana mellékneve. Khodope: hegység Törökországban,
gyjti
felfedezték.
3.
tab.
europ.
a
hol
a
M. Cinxia-hoz, egybefolytak,
sokkal erteljesebbek. Alsó lapja vöröses-sárga; x
p.
Samml.
szárnyak színe a törzsfajnál sötét rozsdás vörös, pettyek
2
III.
Frr. 2 )
1023—4.
változaton élénk vörös-barna; fekete
— 37° és Angliától
15—100°.
Szibériáig
24.
60
ez
a
fels
alakot
faj.
a
de
szárny
Frivaldszky
Magyarország
pillangói
181
közepén
meg nem
fehéres
középsávja kívülrl fekete holdaeskáktól
melyek hegye
szakított fekete foltok sora áll
kifelé fordul, szegélye
fehéres.
az alsó szárny
;
szegélyezett, a
Kifeszítve
40
— 50
milliméter.
Hazánkban csupán Josipdolon (Modrus-Piume megye) figyelmeg, ték a hol elterjedésének nyugati véghatárát éri el. Hernyója ismeretlen.
Elfordul még Romániában és Törökországban, a hol
valdszky gyjti siában
fedezték
fel,
törzsfaja Örményországtól és
;
F
r
i-
valamint Kis-Azsiában és Peraz
Közép-Ázsiáig
Uraitól
található.
25.
Knoch,
Beitrage
4.
3.
(1783)
Abbild.
I.
;
Melitaea Phoebe Kn. 1 )
z.
Insectengeschichte
E
Corythallia
tab. 61. fig. 4.
s
5,
p e
r,
tab.
III.
p.
124. tab. 6.
fig.
Die europ. Schmetterl. in 72. fig. 2.
A szárnyak vöröses-sárgák (a nstényen halványabbak), néhány szabálytalan fekete harántos sávval és tbeli ponttal a szegély eltt csipkés fekete vonal fut le, mely alapszín holdak sorát alkotja. Alsó lapja halványabb vöröses-sárga a szegélyen fehéres-sárga holdak sora van alsó szárnyán a hasonló szín középsávban egy sor fekete holdacska áll. Az alsó szárny fogazott, a hím fels szárnya kissé hajlított. Hazánkban országszerte, helyenkint ritka, többnyire gyakori ;
;
;
és
ivadékban
2
(május
elejétl
június
közepéig és augusztus
elejétl szeptember elejéig) erdei réteken, este
szegfn
ülve
ta-
lálható.
Nagyság, rajz és színezés tekintetében igen változó. Nálunk 44 mm. széles, akadnak azonban példányok, melyek a 45 48 mm. -t is megütik és viszont, a melyek csak
— —
rendszerint 40
32 mm.-t érnek
Az
el
utóbbiak, a
II.
ivadékúak, a var. parva Gerh.-hoz 2 ) tartoz-
minor Frey d ) és var. nana Stgr.*), míg igen nagy (48 mm.), inkább vöröses agyagsárga szín és rendkívül erteljes rajzú mehádiai nstények talán a var. occitanica Stgr.-hez b ) vonhatók. Ehhez tartozik alighanem két
nak
(ezzel
1 )
alighanem azonos a
Phoebe: a hold
2)
3)
a
4
A
törpe.
)
5 )
istene.
var.
Artemis mellékneve.
kicsiny.
Oecitania, hajdan Dél-Franczia tartomány.
:
A. Aigner Lajos.
182
kisebb budapesti példány
melyek a
is,
ttéren
szintén
vöröses-
sárgák, de az egyiken az összes rajzok, a másikon pedig csak a
t
fell
levk
ersek
igen
és szélesek.
Az elfeketedés iránti hajlandóság és nagyság által kitnnek hunyadmegyei példányok is, melyeken kivált az szárny tötere csaknem rajztalanul feketés. Ezek alkalmasint
oly budapesti és
alsó
átmeneti alakok a var. caucasica Stgr.-hoz. 1 )
Még
ennél
is
sötétebb az ab. melanina Cenni 2 ),
összes fekete rajzok megszélesedtek, úgy hogy az
elnyomják
gyon
Lajos
(Budapest,
nstény
fogott
Dalmáczia).
példányt,
melyen
az
na-
alapszint
Budapesten
Anker
mely csaknem teljesen fekete
volt.
Ennek
ellentéte a
var.
Aetherea Ev. 3 ), mely élénkebb vöröses-
barna és kevesebb fekete rajzú a törzsalaknál. Ezt a keleti
ala-
kot csupán Horvátországban (Josipdolon) és kelet felé a Dobrud-
sában figyelték meg;
némely mehádiai példány is, a melyekrl Viertl A. megjegyezte, hogy azok a törzsalakhoz úgy viszony lanak, mint a V. xanthomelas a de
úgy
látszik,
ahhoz
tartozik
V. polychloros-hoz.
Egyéb eltérések közül csupán kettt említek egyiken a rajzolat a szegély felé
igen
még
megfogyott:
a masikon pedig a mells szegélyen Aign. nagy fekete folttá egyesült, ;
álló
ab.
két
fel
az
:
Geyeri
petty
egy
Hernyója feketés szürke, fehér pontokkal és vöröses-sárga szrös áltüskékkel borított; feje fekete, olyan mint a Bidyma-% melyhez igen hasonlít, ellenben világos barna; 30— 39 mm. hosszú. A második vedlésig közös szövedékben, azután elszórtan május közepéig és július elejétl augusztus elejéig Centaurea scabiosán (csüköll), Carduusou (bogáncs), Cirsiwnon (bárcs) és Plantagón (utifü) él. Bábja sárgás-szürke, fekete és rt vonalakkal és pontokkal
borított.
Parasitája
Elfordul
:
Apanteles analis (Nees) Reinh. Braconida-faj.
A. -Ausztria MI.. Karinthia
Románia
VI— VII.,
szomszédországokban,
összes
az
VI— VII.,
:
Livi and tói Farisztánig
Pekingig 10—150°. !)
A
2 )
Melas, fekete kisebbítése.
)
Az aetherikus.
3
pedig VI.,
Bulgária IV.
Elterjedési köre liától
még
Morvaország és Galiczia
kaukázusi.
57
—35°
és Portugal-
Magyarország
26.
Melitaea
183
pillangói
Didyma O.
1
)
ehsenheimer, Die Schmetterl. v. Európa T. (1807); Freyer, Beitráge z. Geschichte europ. 85. 104.
III.
fig.
1,
2.
Schmetterl. in Abbikl.
(1830); Cinxia Esper., I.
1G
tab.
fig.
3,
1.
30.
p.
Schmetterl.
Die europ.
tab. 46. fig. 2, a, b.
(1777.)
Felülete vörösessárga szín, a
nstényé
vagy
halványabb,
fakó szín, olykor a szürkészöldbe hajló. Mindkét szárnyán
mos kisebb-nagyobb de
kotnak, töve és
az
szá-
melyek a szegélytér felé sort alszárnyon sokszor igen megfogytak; ennek
petty van,
alsó
bels szegélye többnyire szélesen
fekete. Alsó
lapján
a
fels szárny élénk vöröses sárga, 3 sárgás fehér sávval és fekete pettyek soraival.
Hazánkban országszerte igen közönséges faj, mely két, st helyenként kedvez idjárás mellett, három ivadékban is fellép (május végétl július elejéig, július közepétl augusztus könálunk a hím zepéig és szeptemberben). Nagysága igen változó rendszerint 34 40, kivételesen csak 29 mm., a nstény pedig :
—
39
— 45,
kivételesen 31
mm. Még
sokkal inkább variálnak a rajz-
elemek, melyek hol igen megfogynak, hol a szabályos mértéket jóval meghaladják. Nem kevésbbé eltér a színezés, mely a hal-
vány sárgásvörös és a szürke közt ingadozik. A var alpina Stgr-en 2 ) nagyobbak a pettyek és a középtér foltsora, mely gyakran egybefolyó sávként fut a két szárnyon véa hím színe a az alsó szárnyon azonban olykor hiányzik gig, ;
rendesnél
élénkebb
vöröses-sárga,
a
nstényé
pedig
szürke tünetü. (Budapest, Párád, Vinkovcze, Plitvicza.) melanotikus mátrai hímnél az összes fekete pettyek fölül is,
zöldes-
Egyik is,
alul
szabálytalan nagy foltokká tömörülnek.
Némely budapesti példányon a gébb, részint megfogyatkozott, színe
rajzolat
pedig a
a rendesnél
hímen
gyön-
sárgásabb
nstényen kivált a fels szárnyon csaknem vagy crémeszín. Ezek a var. occidentalis Stgr.-hez 3 ) tartoznak, mely különben fleg délnyugati Európában, de Dalmácziában és a Balkánban is elfordul. Egy eperjesi hím világos sárgás-vörös, fels szárnyán a küls szegély, alsó szárnyán pedig vörös, viszont a
agyag-
)
A ketts, Artemisnek mint
)
A
havasi.
)
A
nyugati.
1
2 3
Apolló ikertestvérének mellékneve.
A. Aigner Lajos.
1S4
a
be's
szegély
felé
kevés
apró fekete
még gyöngédebb,
megfogyat-
igen
fehéres-sárga,
petty ty el.
Ugyanolyan, de kisebb
és
1 kozott rajzolatú a keleti var. persea Koll. ), mely var.
3 Stgr.-) (araratica Stgr. )
név
alatt
volt
le
is
dalmatina
melyet
és
írva
Fiume es Növi környékén, valamint Dalmácziában figyeltek meg, de a Balkánban
is
bonos.
Ennél jóval nagyobb a var. meridionalis Stgr. 4 ) Hímje a rendesnél tüzesebb vöröses-sárga, fels szárnyának foltsora többnyire csak apróbb pettyekbl
nsténye pedig
kivált
fels
áll,
szárnyán
pest, Orsova, Puj, Vinkovcze, Lipik,
A
meg.
figyelték
Balkánon
és Portoré környékén
vöröses-sárga
szalagjai az alpina-énél nagyobbak var. graeca
Buda-
crémeszín.
zöldes
Fiume
alkotnak,
röpül.
is
Egyik eperjesi hím sötét a
nem
a melyek sávot
szín,
és
pettyei
és szélesebbek; ez alighanem
következ
Stgr.-hez 5 ) taríozik. Ide vonható talán a
Hím, fels szárnya csaknem egészen fekete, mivel az alapszín csupán mells szegélyén közel a
három
eperjesi példány
is
:
1.
mentén tnik elé 2. Nstény, szétfolyó fekete Nstény, 3. szalagokkal, úgy hogy a fekete szín az uralkodó melyen a fekete szín teljesen felülkerekedett, elannyira, hogy
thöz
és az erek
;
;
némileg
az alapszín csak az alsó szárny tövén
válik
Ez a
viszonylik,
példány
3.
a
törzsalakhoz
úgy
láthatóvá.
mint
a
var.
Erycinides a Dictynna-hoz.
A
következk:
törzsalaknak egyéb eltérései a
Nstény,
1.
melynek fels szárnyán a középsejt közepén lev petty a haránt2. Hím, melyéren állóval egy nagy folttá tömörül (Budapest) nek alsó lapjain a fels jobb szárny erteljes fekete sávja a bal;
szárnyon csak két pont
által jelzett (Budapest).
Hernyója kékes szürke, fehér pontokkal borított, feje barnás30 mm. hosszú kitelelvén május végéig és június végétl Linaria vulgáris (gyujjúlius végéig következ növényeken él Valeriána továny), Artemisia campestre és abrotanum (üröm), (tavorja), Plantago off'icinaUs (gyökönke), Teucnum chamaedrys lanceolata (útif), Verbascum (farkkóró), Stachys recta (huny ász), sárga,
;
:
Trifolium montanum (lóhere). Bábja zömök, fehéres zöld,
pontokkal
díszített.
Patasitája l
)
A
fekete
perzsa.
Eutachina larvarum L. Diptera-faj.
:
2
)
A
clalmácziai.
3 )
Az
ararati.
4
)
A
délszaki
5 )
A
görög.
;
A Elfordul
Bukovina
Iiczia VI.
összes
az
V— VI.,
A.-Ausztria
185
félelelem szerepe a rovarvilágban.
még
szomszédországokban,
Morvaorsz. VI -VII.
VIII
VI— VIII.
Románia
pedig:
Ga-
Szilézia VII.
VI— VIII.
Bulgária V.
Königsbergtl Algírig 56—35° és Spanyolországtól Pekingig 10 - 135°. Elterjedési köre:
A
félelem szerepe a rovarvilágban. Irta Lambrecht
Kálmán.
A mióta a lélektan az emberen tanulmányozott lelki jelenségek eredményeit, a mennyire lehet, kiterjeszti az állatokra is, ezeknek sok, eddig lelki megnyilvánulásnak vett életjelensége egyszer
A
reflexre redukálódik.
félelem kellette lelki
mozgalmak vizsgálata megdönt egy tudatszer
a rovarvilág életjelenségei közé tartozó, eddig
ségnek
magyarázatot.
hitt
Ifj.
jelen-
Feldmann Bódog
dr.
a „Természettudományi Közlöny"
1906. szeptemberi füzetében a félelemrl értekezik. Értekezésének igen figyelemre méltó része így hangzik: „Nagyon valószín,
hogy
azon
melyet
jelenség,
nem egyéb rémülés ugyan, hogy
okozta
Nem
némely apróbb állatnak, mely magát ellenségeinek, hasznára van valószíntlen, hogy alsóbbrangú álla-
el
tok (például rovarok), annyira tisztában volnának a
hogy
annak
állapotát
hogy a
jainak elhelyezkedése
nem
szándékosan
Az ösztönrl)
(hátrahagyott kézirata: bebizonyította,
lanság
tagadható
a mozdulatlanság
fkép mozgásával áralja mindazonáltal már eleve mával,
azeltt,
tartottak
halálszínlelésnek
mozdulatlanságnál.
halál
színlelnék.
gondos
fogal-
Danuin
megfigyelés
útján
halált színlel és a valóban holt állat tag-
nem egyez.
Arról pedig, hogy a mozdulat-
meggyzdhetik. Hisz a bogarak melyet tre tzhetünk, melynek tagjait
szándékos, mindenki
akárhány van, egyenként kitéphetjük, melyet gyertyaláng
között
fölött lassan megpörhogy megmozdulna. Azt kellene tehát föltennünk hogy a fortélyos állatok inkább tönkremennek, semhogy ravaszul kieszelt szerepükrl megfeledkeznének.
kölhetünk,
a
nélkül,
Sokkal valószínbb ennél, hogy a hirtelen lepett állatok a rémület folytán bénulnak meg.
melyet kataplegiának
is
veszélytl
meg-
Ezen jelenséggel,
neveznek, gyakran találkozunk
az
állat-
:
Latnbrecht
186
Kálmán
világban a magasabb szervezet gerinczeseknél
Romanes adatai
sügér, fóka.
Fontosnak tudtommal nem
tartom
is
kecsege,
(pl.
szerint.)
mert
ezt,
egy
eddig félreértett,
illetve
Az AnoUum eddig gróf Lázár Kálmán szerint
vizsgált állítást dönt meg.
is
tinax ugyanis híres volt
per..pél-
dátlan röstségén kívül makacsságáról, mii talán részben félénksége
Ha csak reá lehelünk is, azonnal bevonja fejét, csápjait s huzamos ideig teljes dermedtségben vesztegel. Ha érint-
olá: el.
leereszti
jük, alábukik s oly mozdulatlan rrarad, mint
zetben bármit tegyünk vele. még sem adja
egy
hulla.
fel szereidét,
Ily hely-
természet-
búvárok számtalan kísérletet tettek vele, mind hasztalan, készebb elveszni, hogysem megmozduljon. Békén hagyva, csakhamar felocsúdik s odább mászik." 1 ) Lázár helyes nyomon indul, midn
hogy a
azt hiszi,
oda
is
„még
sem
halálszínlelést részben félénksége idézi el.
hová
téved,
a
adja
fel
a
entomologus,
többi
szerepét"
;
midn
azonban akaratlanul
;De
így
ír
vissza-
is
zökken a helyes kiindulási pontba a „felocsúdik' kifejezés használatával. A mai tudományos felfogás a halálszínlelés alapján áll. Lósy József így ír a magyar Brehm IX. kötetének 105. oldalán: 1
..Az
Anobium
.
.
lábainak a feje öt épséges, osztatlan ízbl van
.
összetéve, azokat a testéhez szoríthatja, holtat színlelni
ügyesen tud
úgy a
végzett
tartottam
szóvá
volna tenni,
Nem
tárgyban
e
;
bvebb
vizs-
épen ezért szükségesnek
mert igen fontosnak tartom a jelenségek
igazi okát megérteni, jelen
kére.
mert
stb."
Arról nincs tudomásom, hogy újabban valaki
gálatokat
is.
csápot
esetben
akadályoz engem az
leszállítani
állati
a
maguk
élet jelenségeinek
érté-
öntuda-
dogmatikus felfogás. De az magyarázatában semmiféle igazság érdekében elfogadhatóbbnak tartom a „halálszínlelés" ilyetén magyarázatát. Tényekbl indul ez ki, ersebb, szilárdabb
tos
alapon
áll,
mint a „halálszínlelés" feltevése, melynél
öntudatnál létét mi
i)
455—457
Gróf 1.
Lázár
sem
az
állat
bizonyítja.
Kálmán:
„A
halál
hírnöke"
Term.
Tud. Közi. 1877.
Magyarország Irta
sz-féléi.
Ern.
CsiJci
V.
2.
Az eltör háta
nemzetség: Hylesinini.
nem
a szárnyfedk a, tszegélyük rovátkolt vagy felhajló és fogazott. A fej kissé megnyúlt, felnirl látható. A csápbunkó ízei többnyire jól láthatok. A középs csípk egymástól
oldalt
szegélyezett;
csúcson meredeken lefelé hajlottak,
elválasztottak.
Az els lábszár küls
széle fogazott
vagy legalább
végén egy kifelé irányult foggal fegyverezett.
a
A nemek meghatorozó kulcsa: 1.
A
csápok bunkója három elkülönített, sokszor oldalt kihúízbl áll ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...
zott,
— 2.
A
csápok bunkója tojásdad alakú,
ízeit
egyszer
2
gyrk
választják el vagy egyáltalában nem osztott ... ... ... Az eltör oldalán kiemelked szemcsék vannak. A szárnyfedk
3
pontsorai sokszor elenyészk, a közterecskéket hátul legfeljebb apró
szemcsék
borítják.
A
csápbunkó tágan 1.
—
3.
az
eltör oldalán nincsenek kiemelked szemcsék. A szárnyfedk pontsorai erteljesek, a keskeny közterecskéken hátul részben apró tüskeszer fogacskák vannak. A csapbunkó ízei srn állanak 2. Phtorophloeus.
A szárnyfedk téle A szárnyfedk téle
felhajló és fogacskázott
csak
alig felhajló és
...
—
A
hosszú szrökkel srn fedett. szárnyfedk fogacskázott téle a paizsocska
A
szárnyfedk
megszakított
— 6.
...
13.
fogacskázott
téle
...
A szemek bels A szemek bels
...
...
széle öblös
...
4
A
Hylurgus.
felé
er-
sen befelé hajló és a paizsocskánál szélesen megszakított a paizsocska mellett kissé öblös és
5.
...
rovátkos.
test felül 4.
ízeit.
Phloeopthorus.
ö
majdnem egyenes, nem vagy csak kissé ...
...
___
3.
___
...
11
Phloeosinus.
széle nem öblös ... ... ... A szárnyfedk közepüktl a csúcsig fokozatosan
...
...
lehaj-
G
Csiki
188
lók,
a
has
a csúcs felé emelked. Az eltör reszelszer szemcse fedi. 4. Hylesinus.
tövétl
hátát elül néhány
—
A
szárnyfedk csúcsa meredeken domború, a
szintes 7.
A
Ern.
___
...
...
_..
test felül (foltosán) és
eltör
hátán
...
...
reszelszer
has
...
fedett.
Az
szemcse 5.
— 6'.
A test felül és alul szrös... ... ... ... Az eltör háta harántos, fényl, egyszeren elül befzdött. A szárnyfedkön sorokban szrökkel
— 9.
...
11.
—
elhelyezett
10
Az eltör háta
...
él
elül a
...
...
emelkedik
...
...
...
ki.
közepén öblös.
...
Myelophilus.
6.
A homlok közepén Dendroctonus.
7.
Az eltör háta harántos, elül nem befzdött. A szárnyfedk fogacskázott téle alacsony, a barázdák erteljesen 8.
Hylastinus.
Az eltör háta olyan széles, mint hosszú, oldalai elül befzdöttek. A szárnyfedk fogacskázott téle ersen kiemelked, a barázdák finoman pontozottak. 9. Kissophagus.
A szemek elül nem kikanyarítottak. Az eltör hátán elül egyes kiemelked szemcsék vannak. A szárnyfedket sorokban elhelyezett felálló fehér szrök fedik. 10. Hypoborus.
A szemek
elül
mélyen kikanyarítottak, sokszor majdnem eltör hátán nincsenek kiemelked
Az
szemcsék vagy
dudorkák.
A szárnyfedkön
felálló sörték, legfeljebb testhez
simulok
A szárnyfedk korongja erteljesen dás, a
csúcson
a
domborúak
közterek
A szárnyfedk korongjának cson
nincsenek
nincsenek ...
....
pontozottan
egyes kiemelked szemcsékkel fedettek.
—
8
9
kettéosztottak.
12.
...
pontozott,
pontozottak.
—
van.
Pteleobius.
._.
...
gödröcske van. 10.
7
Az eltör háta elrefelé keskenyed, fénytelen, felül ránczoltan pontozott. A szárnyfedkön sörtesorok vannak Az eltör háta elül a középen nem öblös. Az omnány
...
közepén hosszanti
—
víz-
...
.
.
pikkelyekkel
alul
néhány
elül
...
...
és 11.
...
12
baráz-
némelykor
Carphoborus.
barázdái elmosódtak, a csú-
kiemelked
bordák
vagy
szemcsék.
Polygraphus.
189
Adalék Magyarország Hemipterafaunájához. ii.
Lrincz
Irta
Albert.
Fam. Lygaeidae. Lygaeus equestris Fabr. Bpest, Arad,
Félegyháza,
Hatvan,
Khidgyarmat, Tatatóváros, Szulyó, N.-Szlls, Nagy-Ág, albomaculatus Goeze. Budapest, Mezkövesd, Szegimalom, Harta,
—
Visegrád. Geocoris dispar
Waga.
Polhora.
Heterogaster Urticae Schill. Visegrád.
Rhyparochromus chiragra Fabr. Arad, Csongrád, T.-Alpár.
Lamprodema maurum Fabr. Bpest
:
Farkasvölgy.
Stignocoris riisticus Fali. Árva-Váralya.
Peritrechus gracilicornis Put. Bpest, Fali.
Lágymányos,
— nubilus
Csongrád, T.-Alpár.
Microtoma atrata Goeze. Bpest, Déva. Trapezonotus dispar Stal. Bpest. (
-
'alyptonotus Rolandri L. Bpest, Félegyh., T.-Alpár.
Aphanus lynceus Fabr. Visegrád, Mátrakékes, Khidgyarmat, alboacuminatus Goeze. Bpest, Félegyháza, N.-Szlls, N.-Kom-
T.-Alpár, Tatatóváros, Kassa, vulgáris Schill. Bpest lós, N.-Szlls, --Pirii L. Bpest, Arad, Khidgyarmat, Paks, Szulyo, phoeniceus Rossi Bpest. Vratna, Kassa, N.-Szlls, ;
—
Beosus marüimus Scop. Bpest, Szeged. Emblethis Verbasci Fabr. Szegimalom.
—
denticollis
Horv.
Bpest (Lágymányos), Békás-Megyer.
Pri/nms silvaticus Fabr.
picimis Rey. Baja.
v.
Scoloposthetus pictus Schill. Bpest, Tr.-Teplicz.
Pyrrhocoris apterus L. Bpest, Félegyháza, Hatvan, Csongrád, Harta,
Czegléd,
N.-Szt.-Mikiós,
Eger,
Arad,
Fruska-Góra,
Tatatóváros,
—
mmgmatus
Kassa, Koi.
Beczkó, Monor, Koroncs, Déva.
Fam. Tingitidae. Htephanitis Pyri Fabr. Harta, Tatatóváros.
Tingis ciliata Fieb. T.-Teplicz. Catoplatus carthiisianns Goeze. Hatvan.
N.-Szlls,
Bpest,
Eger,
Lörincz Albert.
190
Fam. Gerrididae, Velia
rivulorum Fabr. Khidgyarmat,
currens Fabr.
Me-
hádia.
Oerris nifoscutellatus
Aquincum,
Hatvan.
Sehumm.
thoracicm
Mehádia,
Lati-.
Félegyh.,
X.-Szöllns.
Aquincum, Khid-
gyarmat, N.-Szlls.
Fam. Reduviidae. Reduvius personatus hely, Tétény,
L.
Félegyháza, Czegléd.
hybridus Scop. Csongrád,
Pirates
Hódmezvásár-
Hatvan, Arad, Zólyom. X. -Komlós, Mehádia. (Szépvölgy,
Bpest
Kar-
kas völgy).
Harpactor iracundus
Poda.
Visegrád,
Bpest,
Tatatóváros,
Khidgyarmat Prostemma guttula Fabr. Hatvan,
Elger,
Szépvölgy,
Harta,
Baja, Mehádia, Fiume.
Nabis apterus Fabr. Bpest X.
Szlls,
(Szépvölgy),
Boh. Zsombolya,
lativentris
—
Beczkó
Visegrád,
;
ferus L. Bpest.
Fam. Cimicidae. Gimex
lecttdarius
Bpest, Kassa. Brassó.
L.
Anthocoris pilosus Jak. Tatatóváros,-
nernoralis Fabr.
v
Kzlls.
Triphleps majuscula Reut. Tatatóváros.
Fam. Capsidae Notostira erratica
Khidgyarmat.
L.
Trigonotylus ruficornis G-eoffr. Tatatóváros. Leptoterna dolobrata L. Kassa.
Lopus gothicus
Kassa.
L.
Adelphocoris lineolatus Goeze. Bpest, Marta,,
Aesalag, Khidgyarmat,
—
Mezkövesd.
seticornis
Hatvan,
Fabr. Hatvan, Harta.
Khidgyarmat, Szerednye. Calocoris o jfi a
is
bipunctatus
H-Seh. Baróth.
Pycnoptema
—
striata
Khidgyarmat, N.-Szolls, fulvomaculatus De Geer. Kassa.
L.
Fabr.
Visegrád.
Brachíjcoleus scriptns Fabr. Sárvár,
Stenotus binotatus A////ms pratensis L.
Aa/wi
—
S/.egímalom.
Fabr. Khidgyarmat.
Vratna, Árva-Váralya, Nagy-Szlls,
L. Bpest, Árva-Váralya,
Fiume,
Poecüoscytus ani/'asciatus Fabr. Khidgyarmat.
—
Adalék Magvarország Hemiptera-faunájához.
Liocoris tripustulatus Fabr.
Gapsus rubcr Kassa,.
L.
var.
191
Nagy-Szlls. Fabr.
danieus
Félegyháza.,
Hatvan
Szegimalóm, Koroncs, N.-Szlls.
Strongylocoris leucocephalus L.
Khidgyarmat.
Fam. Saldidae. Salda saltatoria L. Tatatóváros.
Fam. Naucoridae. Naucoris cimicoides L. Bpest, Félegyh., Aquincum.
Fam. Nepidae. Nepa
cinci ea
L.
Bpest,
Félegyh
,
Hatvan,
Khidgyarmat,
T.-Tephtz.
Bánatra
lineáris L. Félegyháza,
Dubova.
Fam. Notonectidae. Notonecta glanca L. Bpest,
Félegyh.,
Czegléd,
T.-Alpár, Visegrád, Trencsén-Teplicz, N.-Szlls, (
Szt.-Endre,
Futak,
Fruska-
róra.
Plea minutissima Fabr. T.-Alpár.
Fam. Corixidae. Corixa Geoffroyi Leach. Bpest, Félegyh., Hatvan, Czegléd, Linnéi Fieb. hieroglyphica Duf. Bpest, Félegyh. N.-Szlls, Fallénii Fieb. FélegyAquincum, síriatoJL. Bpest (Szépvölgy). -
—
—
háza,
Hódmezvásárhely Fam. Jassidae. Acocephalus nervosus Schrk. N.-Szlls. Tettigonia viridis L. Koroncs.
Ledra aurita L. Fruska- Gora
Fam. Membracidae. Centrotus cornutus
L
Visegrád.
Fam. Cercopidae. Triecphora mactata Germ. Bpest, Visegrád, Soborsin,
komárom, Monor.
Lajos-
DuMnszky
192
Emil,
Khidgyarmat, N.-Szolls De Geer. Futuk, Fruska-Gora.
Lepyronia coleoptrata L. Hatvan,
Aphrophora
Salicis
Khidgyarmat, Khidgyarmat, laterális L. Hatvan, Hatvan, Khidgyarmat, Muraszombat
Ptyelus spumarivts L. Hatvan,
cophthalmus Fabr.
nellus
var.
—
—
b.
leu-
margi-
Fam. Cicadidae.
Omi
Tettigia
L. Zelenika.
Cicada plebeja Seop. Zelenika. Tibicen haematodes Scop. Mehádia.
Fam. Fulgoridae. Tetligometra macrocephala Fieb. Szegimalom.
Miderodus nasutus H-Seh.
Visegrád,
Szépvölgy,
Soltorsin.
Újabb tapasztalataim a tücsökrl. Irta
A
Dudinszky Enni.
Gryllus cantpestris életmódjáról
még 190^-ben
(Rovartani
Lapok IX. 194. 1.) írtam egynehány sort, ezeket még újabbakkal akarom pótolni. Azon rovarok közül, melyeket táplálékul használ, a következket sikerült megállapítanom: Bombtts hipidarias, Pompüius viaticus, Musca vomitoria és laesor, Anthomiyák, Chaerocampa porcellus és Sphinx Ligustri hernyói. A Mameslra leucophaea hernyójának evésénél láttam, hogy a nstény tücsök a hernyó végét fogta és
mells
lassan lassan
a
fejig
haladt,
mikor
ballábát rátette és így mintegy fogva tartotta.
vergdött,
Ugyanakkor
láttam, hogy a hátsó lábát a bélsár gyors eltávolítására és
ellö-
késére használja. Láttam, mikor a Gryllus a Saturnia Pyri
ns-
tényének rontott és potrohát átharapta s egynehány tojást A szrös hernyókat nehezebben támadja meg.
A
hímek
és
nstények
megfigyeltem, olyan mint
Több
nstényt
feltört.
számaránya, a mint több esetben
1:1.
találtam,
melyek
a
fejlettség
szaka eltt
193
Újabb tapasztalataim a tücsökrl.
vörösbarna testek voltak, vagy melyeknek szárnyai egészen sárgák voltak, késbb megfehéredtek és azután megbarnultak. A hímek és nstények nemcsak nagyság tekintetében kü-
lönböznek egymástól, hanem szin
karcsúság tekinteteben
;
is.
Szinre nézve a nstényeknél több eltérést találtam, mint
hímeknél, de azért mégis két csoportba oszthatók,
t.
a
vannak
i.
sötétebbek és világosabbak. Er tekintetében vannak különösen hímek, melyeket harczolóknak nevezhetnénk, mert bátorságuk s
tnnek
Ezek gyakrabban ersebben czipelnek. Megtörtént, hogy egy másik, harmadik hímnek neki rontanak s elhalgattatják vagy közelükbl elzik. A nstények közül is vannak ersebbek, melyek társaikat könnyen támadják. Hogy ilyen támadásuknak kell lenniök, magam láttam, de találtam hímeket, melyeknek elrongyolódott szárnyaik voltak, st olyan b'ryllasokat bizonyos, volt meg minden lába, is találtam, melyeknek nem hogy az ersebbek leharapták azokat. Nstényeket találtam, erejök
által
ki.
melyeknek tojócsöve hibás volt, st majdnem egeszén hiányzott, amit szmtén az erösebb állatok okozhattak.
A
Gryllus campestris a fejlettség fokán a párzás eltt közve-
tetlenül roppant falánk, a
a hímet. Ezen falánksági
idben is
nstény
id
körülbelül
sem
legkisebb mertékben
vehet
tnik
észre.
A
fel.
Ez
párzás
azonban
A
nsténynek
azt
nsténynek potroha
vilá-
ideig tart es
nehezen
pedig a vegén a nstény hosszabb,
mint a
hímé,
nap.
Mint érdekes jelenséget említem még, hogy különböz szárnstényeket találtam. Különösen kettrl akarok egy-két
szót mondani. volt,
—5
ezen
tart és
ide s oda ugrál.
életkora valamivel
a különbség körülbelül 4
nyú
el,
napig
fölülmúlja
esetben
rövid
még
idején,
bizonyos nyugtalanságot árul
4-5
válogatós. Egy-két
tapasztaltam, hogy a párzás idején a
gosabbnak
még
e tekintetben
Az egyik nsténynek
szárnya
jobboldali
hegyes,
mint a baloldali, a jobboldali
hosszabb
rövidebb
a
tompa;
egy másik nsténynek szárnyfedje, a mely rövidebb és végén kimetszett volt. Mindkét esetben a hosszúság tekintetében észre-
vehet baloldali
különbség V2
mm. A
3
mm., mert a jobboldali szárny 15 mm., a •
heteroalatus
mint a rendes szárnyú Oryllusok. hetem,
hogy
a hímeknél
a
nstények hosszabb
A
szájban
döglött volt
ideig
Oryllusokról
a
éltek,
említ-
legtöbb lárvája a
Sarcophaganak, a nstényeknél ellenben a peterakó tövében.
1«J4
Adalék Magyarország Orthoptera- és Neuroptera-faunájához. Irta
Olasz Károly.*)
Tisztem volt az elmúlt évben Csada Imre társaimnál együtt egyenes és reczészárnyú rovarokkal foglalkozni. Ez alkalommal - sikerült 48 hozzá véve társaim gyjtését is Orthopterafajt -
-
720
példányban
gyjteni.
E
fajok
és 14
Neuropterafajt
névjegyzékét
196
elfordulási
példányban
össze-
helyeikkel
együtt
közé tenni az egyes fajok földrajzi elterjedésének pontosabb merete czéljából szükségesnek tartom.
is-
A meghatározás nagy munkájában Kuthy Dezs, múzeum
r
úr volt szíves segédkezni. Fogadja ez alkalomkor is munkálkodásáért igaz köszönetem és hálám kifejezését.
Orthoptera.
I.
Labidura riparia Labia minor
L.
Pali.
Tiszaalpár,
Mezkövesd.
Kiskunfélegyháza., Nagyszalánez.
Budapest,
Forficula auricularia L.
Csongrád,
kiváló
e
Arad, Soborsin,
Kkfélegyháza,
Szeged,
Khidgyarmat,
Tatatóvá ros,
Muraszombat, Beczkó, Vratna, Zólyom, Árvaváralja, Trencsén-Teplicz, Bártfa, Koroncs (Zemplén vm.), Beregszlis, Dévakolcz, Bálványos fürd, Dubova, Zsombolya, Nagykomlós, Fruska-Góra. Anechura bipundata Fieb. Khidgyarmat.
—
Eeiohia lapponica L. Visegrád, Arad Uvida Fab. Budapest, Soborsin.
;
Khidgyarmat, Monok.
Aphlebia maculata Schreb. Visegrád, Arad, Zólyom,
Phyllodromia germanica
L.
Periplaneta orientális L. Hatvan, Eger, Rakó-, tóváros, Mosonszentpéter, Bártfa, Zsombolya,
Pécs,
Kassa,
Mosonszentpéter.
Szerednye, Kassa,
Paks,
Tata-
Királydarócz,
Nagy szentmiki ós, Nagykomlós.
Loboptera decipiens Germar. Zelenika.
Mantis
religiosa
L.
Budapest,
Visegrád,
Csongrád,
Bál-
ványos fürd. Tiyxalis nasuta L. Czegléd,
Szolnok.
Hatvan.
Tiszaalpár,
Dubova. Stenobothrus nigromaculatus var. Istriana
—
gcniculatus Eversm. Czegléd. *)
Krauss.
Dubova.
— morio Fabr. Domogled, Dubova
Dolgozat a budapesti Paedagógium biológiai laboratóriumából.
Adalék
—
M tgyarország
viridulus L. Helpa,
—
Dubova,
Orthop era
Tömösi
rufipes Zetterst.
szoros,
Bálványos
Soborsin.
bicolor
Kkfélegyháza, Khidgyarmat, alja,
L.
Tatatóváros,
f.,
Szulyó,
Máriaczell,
Dévakolcz.
—
Nagyszlls.
Árvavaralja,
Tr.-Teplicz,
Trencsén,
parallelus Zetterst.
Domogled,
Charp.
Vratna, Szent Anna-tó. Tömösi szoros, Futak.
Zetterst. Budapest, Orosháza,
195
Neitroptera-faunájához,
és
Korones
Vratna,
Eger,
Árvavár-
— biguttulus — doisatus
(Zempl.
vra,),
Nagy-
Árvaváralja,
szlls. Gomphocerus rufus L. Eger, Szentendre, Szulyó. Epacromia slrepens Latr. Zelenika. Acrotylus insubricus Seop. Szentendre.
Oedipoda coerulescens L. Tiszaalpar, Szentendre, Máriaczell, Trencsén-Teplicz, Dubova, Zelenika.
Pachytylus nigrofasciatus
De
Geer. Tiszaalpar.
Psophus stridulus L. Vratna, Helpa, Tusnád, Tömösi szoros, Domogled, Dubova. Cuculligera hystrix Germ. Zelenika.
Acridium tartaricum
L. Zelenika.
Caloptenns italicus L. Budapest, Harta, Szentendre,
Orosháza,
Tiszaalpar,
Balatonfüred,
Nagyszlls,
Ha tv an
Khidgyarmat, Dubova, Fiume, Ze-
Csongrád,
Mesterszállás,
Fehéregyháza,
lenika.
Tettix bipunctatus L. Budapest, Helpa.
Orphania denticauda Charp. Vratna, Dévakolcz. Isophia speciosa Fieb. Bálványos fürd, brcvipennis Brunn.
—
Zelenika.
Acrometopa macropoda Burm. Zelenika. Phaneroptera falcata Scop. Harta, Fehéregyháza. Locusta viridissima. L. Budapest,
Hatvan,
Soborsin,
Arad,
Khidgyarmat, Mezkövesd, Csongrád, Paks, Lajoskomárom, Mosón sztpéter, Zólyom, Kassa, Maroskecze, Tusnáci, Mehádia, Dubova, Nagykomlós, Futak, Zsombolya.
— caudata
Charp. Tétény,
Arad, Lajoskomárom, Muraszombat, Királydarócz, Mehádia, Nagy-
komlós.
—
cantans Fuessly. Vratna.
ThamnoUizon apterus Fab. Mezkövesd, Vratna. Platycleis
grisea
Fab. Beczkó,
Trencsén.
—
affínis
Fieb.
Tiszaalpar. Decticus
verrucivorus
L.
Khidgyarmat.
Csurgó,
Vratna,
Helpa, Kassa, Vásárhely (Zemp m.), Bártfa, Bálványos fürd, Tö-
mösi szoros, Maroskecze, Tusnád, Domogled.
Olasz Károly
196
Ephippigera mogled,
—
rifiiim
Sérv. Budapest, Visegrád, Hatvan. Do-
sphacophila Krauss. Zelenika.
Gryllus campestris L. Budapest, Visegrád, Félegyháza, Csongrád, Szt.-Endre, Eger, Hatvan, Kóhidgyarmat, Tatatóváros, Pécs.
Lajoskomárom, Trencsén-Tepliez, desertus Pali. Budapest,
Dubova, Fruska- Gora.
Hel{)a,
Hatvan,
Harta,
Csongrád, Orosháza, Muraszombat,
Eger,
Arad,
Kóhidgyarmat,
—
Visegrád,
Tatatóváros,
Nagyszlls, Királydarócz, Dévakolcz, Nagykomlós, Dubova, Frusdomesticus L. Nagyszlls, Beregszlls.
ka-Góra.
—
Gryllotalpa vulgáris Latr. pest, Csongrád,
péter,
Soborsin,
Hatvan,
Harta,
Buda-
Mosonszent-
Muraszombat, Csurgó, Tatatóváros,
Zólyom, Szerednye, Domogled, Futak.
Neuroptera. Neuronia
reticulata Linn. Visegrád.
Qrammotaulius atomarius Fabr. Bp. Római-fürd. griseus Limnophilus rhombicus Linn. Acsalag.
—
Linn.
Balatonfüred.
Hydropsyche guttata Rhaphidia
—
Pict.
Visegrád.
flavipes Schneid. Visegrád,
Panorpa communis
Kkfélegyháza.
Kóhidgyarmat,
L. Csongrád,
Pozsony.
germanica L. Bálványos-fürd. Acanthaclicis occitanica Vili. Hatvan.
Myrmecáelurus trigrammus Pali. T.-Alpár. Myrmcleon europaeus Me. Laehl. Hatvan, Acsalag,
Tatató-
város.
Osmylus maculatus Fabr. Fruska-Góra. Hypochrysa nobilis Heyd. Visegrád. Chrysopa vulgáris Schneid. Visegrád.
Különfélék. A Krancher-féle entomologiai évkönyv és naptár 16. évfolyama 1907-re megjelent szokott gazdag tartalommal. Az általános érdek közlemények közül kiemelendk Hogyan kell az entomologiát zni, Meyer-tl biológiai gyjtemények (utasítás), Würt-tö\ a mimicry-kérdéshez, Cramer-tl nevezetes :
;
;
gubacsokról,
;
A
Rudow-tól.
lepkészeti
Kopálban található megmaradt lis
elinguaríáról
GauMer
:
részben
a többi közül: lepkékrl értekezik Erers : Crocal-
a Rebelia plumella-hím
nemzszervérl'
;
19*
Különfélék:
Meixner; a coleopteologiai részben: a bogarak színérl, Kuhnt Tenebrio molitorrol, Meixner: a hangyák falánkságáról ír Strohmeyer Brüim környékének légyfaunáját -összeállította Landroch Krausz havi utasítástb. stb. A bogarászok jó hasznát vehetik sait, a ki ez alkalommal tárgyalja a Staphylinidae, Quetidae :
Halticidae és Chrysomeliclae
ára 1 márka 60
családokat
A
csinos
kötés könyv,
fillér.
Nagyszer lepkegyjteményt ajándékozott William Schausz a washingtoni nemzeti múzeumnak. A gyjtemény csak középés délamerikai éjjeli lepkékre szorítkozik, melyeket az ajándékozó 20 év alatt nagy buzgalommal gyjtött. Gyjteménye 60,000 példányt foglal magában s állítólag megér négy millió koronát. Az Osmiák és a csigaházak. Tudvalev dolog, hogy az Osmiák némelyike a csigaházakban is fészkel. A csigaházak közül, melyekben Osmiákat találtam, a következket említem meg: Helicogena pomatia, Tachea austriaca egy kis aberatiójában, a melyik csak némileg különbözik a rendes Tacheától, t, i. abban, hogy valamivel alacsonyabb, tompább és csavarodásai valamivel szelesebbek. A Tachea austriaca aberratio obtusában találtam olyan hímeket, melyek valamivel nagyobbak voltak. A szélesebb csavarodásban kényelmesebb a fejldés. Az Osmiák, a mint ezt egynehány esetben tapasztaltam, a Tachea austriaca var. lutescenst szívesebben felkeresik, mint a sötétebbet.
D. E.
nasicornisról. A legnagyobb nstény, melyet hosszú, a legnagyobb hím 30 mm., a legkisebb nstény 30 mm., a legkisebb hím 25 mm., nagyon kis szarvval, alig 5 mm. hosszú. A középhosszasságú hímek 33—34 nim. A legkisebb hím testének hosszúsága és szarvának hosszúsága között az arány olyan mint 5:1. A középhosszúság a hímeknél
Az Oryctes mm.
találtam 38
12 A legkisebb nstényeknek eltora nagyon gyöngén fényl és gyöngén gödrös. Egyik érdekes alakamelyiknek torán lev változata az Oryctes nasicornisnak az,
az arány olyan mint 34
:
kiemelkedés sehol sem bir nyujtványnyal, hanem a kiemelkedés egyenes és a szárnyakon nyoma sincs a barázdálódásnak. D. E, a lepkék városa. A hideg és számító angol kedves és poétikus gondolatra jutott. A velenczei galambok mintájára pillangót bocsátott szabadon szász meg száz fényes szárnyú a várost díszít parkok bokrai között. Pompás látvány volt, amint a sokszín pillangók libegve szállottak egyik virágról a másikra, körüllengték a sétálókat, ellepték a bokrokat. Az els kísérlet tehát fényesen sikerült, s általános tetszésre talált. A kertek fel-
London
—
elhatározta, hogy ezt a tervet állandósítani fogja. E czélból Scarnborough mellett egy farmot építetett, amelyben London kertjei számára mindenféle szín és nagyságú pillangót ne-
ügyelsége
velnek, az egyszer káposztalepkétl kezdve a legpompásabb forróövi pillangóig. Jelenleg 20 ezer él lepke és 40 ezer tárta-
j8
(
1
Különfélék.
lékgubó van a telepen. A nagyvilág Velenczét a galambok városának nevezi, London pedig nensokára a sokszín pillangók városa lesz.
Elektromos moszkitó irtás. Az elektromosság újabb érdekes alkalmazásáról írnak az amerikai lapok. Tudvalev, hogy a kis moszkiró egyike a legveszelmesebb állatoknak. A hol nagy tömegben megjelenik, ott minden módon hadakoznak ellene az emberek, mert ez a kis rovar terjeszti a maláriát. Legújabb és igen sikeres irtása elektromos úton történik. Az irtószerkezet egy elektromos lámpa, a melyet lánczok vesznek körül. A lánczokban is elektromos áram kering. A lámpa fénye tömérdek rovart csal oda, a melyek a lánczokhoz ütköznek és így testüket is átjárja a villamos aram. Ettl azután elpusztulnak és nagy tömegben hullanak a földre. (B. H.)
srn
sr
Ritka tuniszi lepke. Kost ka László, izsáki földbirtoannak eltte buzgón foglalkozott entomogiával és ornithois, 1901-ben szkor Tuniszba utazott és magával vitte U j helyi Józsefet, a Magyar Nemzeti Múzeum praeparator-segédét is. Ennek rovarászati zsákmánya igen csekély volt, de akadt közte oly lepkefaj, melynek a Staudinger-Rebel-féle katalógus szerint csak egyetlenegy hímpéldánya ismeretes. Ez az Ortholitha datinaria Obth., melynek egy párját (á?) Tunisz városában fogta Újhelyi október hó végén, a mint a kávéház kivilágított ablakának repültek. Oberthür (Etudes d'Ent. XIII. p. 32 pl. 6. fig. 47 Eubolia datinaria néven írtaié, megemlítvén, hogy az els példányt Datin 1888. november havában Algírban Kafen kos, ki logiával
)
fogta es Ortholitha cervinata Schiff.-nek tartotta, attól azonban, mely Algírban, nevezetesen Lambésen nyáron fordul el, Oberthür szerint különösen ama két igen fíno n fehéres vonal által különbözik, a mely az elüls szegélytl a bels szegélyig lefut, határolva a sötétebb szín középsávot, a melynek közepén világos szín hely van. R e b e 1 a datinariát helyesen az Ortholithákközé sorolta a cervinata mögé és felveti a kérdést, vájjon nem annak csak szürke eltérése-e. Semmi esetre se az, st az elttem levkét példány pontosabb vizsgálata után egészen határozottan jó fajnak mondhatom. A tuniszi I sötétebb szürke, mint Oberthür ábrája, azaz barnásszürke, a ? csaknem teljesen megfelel annak. A rajzolat csaknem tökéletesen összevág a cervinata-év&l, csakhogy azt a finom tiszta fehér vonalat, mely a fteret s a középsávot jobbra-balra határolja, alig észrevehet fehéres vonal pótolja. A középsáv nagy részét az alapsízn tölti be, illetleg szinte ketts sávvá idomítja; a középsáv küls szegélye kevésbbé hullámos, csaknem egyenesen hajlott lefolyású. A szegély eltti zegzugos vonal közelebb esik a szegélyhez és nem oly csipkés mint a cervmata-nk], a rojt eltti hullámos fehér szegélyvonal egészen egyenes lefutású a fels szárnyon, az alsó szárnyon szintén hullámos a hím csápja pedig bozontosabb. Fonákja szürkés, illetleg barnás. A. Aigner Lajos. ;
Különfélék*
199
A futóbogarak tenyésztése petébl L a p o u g e G. franczia bogarász szerint, igen kényelmes és egyszer. Elször is félig nedves földdel, félig mohával megtoltunk egy virágcserepet,, a fenekén lev nyilast jól bedugaszoljuk vattával s a cserepet megnehezített tányérral befedjük s ezzel kész a Carabus ágya. A cserépben 10—12 bogarat lehet elhelyezni, melyek csigákkal és férg kkel esetleg bogyókkal vagy egyéb gyümölcscsel 'táplálhatok. A megtermékenyített nstényeket más hasonló cserépbe helyezzük át s idnkint (8—10 nap múlva) kiveszszük a meglehets nagy tejszín petéket és lehetleg egyenkint apróbb jól elzárt cserépbe helyezzük, a mely igen finom földet és mohát tartalmaz. Az álczák felnevelése nehézség nélkül történik, hogyha mindig elegend táplálékot kapnak. Háromszori vedlés után elbábozódnak és 2~ 4 hét múlva megjelenik a kész bogár. Amerikából magyar levelet intéztek szerkesztségünkhöz, a melyet itt szószerint lenyomatunk »26 Április 1906. Rovar inul Lapok, Budapest, Hungary. A kiadóhivatalára: Kedves Urak: Egy mutatványszámot Rov. Lap.-hól kívánom látni. Küld ezt nékem, és lészen az én nagy örömem köszönni néktek és örömem van is elküldeni pamfleteket elcserélesl e levéllel. Ti engedelmes szolgatok William Merrill Naturálist, West Newbury, Masaehusetts, U. S. A.« A levélíró titkára a nevezett varosban fennálló természettudományi egyesületnek elzékenységére vall, :
;
;
hogy levelét magyar nyelven irta, a, fogalmazványt nyilván egyén fordította le, a ki valamikor tudott magyarul.
oly
A hártyásszárnyúnak szúrásáról. Gyönge szúrása volt egy Ürabró-mik, mely egy nagy Tipulát vitt magával a Tipula sokkal hosszabb volt, mint a Grabro; ez állatnak szúrása l'/a napig volt érezhet. A Polistes gallicus dolgozóinak nem volt ers a szúrása s 2—3 napig volt érezhet, a királynéé azonban 5—6 napig, de sohasem ersen. Nagyon csodálkoztam a Bomba* terresttis dolgozójának szúrásán; a fájdalmat két napig éreztem, de daganat nem volt, máskor nagyon ersen éreztem. A Vespa crabro azon dolgozóinak szúrása, melyeknek' fej pajzsán fekete foltok voltak, nagyon gyönge Mivel ritkák ezen állatok, figyelemmel voltam a szúrásukra. J). E. ;
:
200
Irodalom. Edm., Dreizehn neue Coleopteren aus der palaearktischen Faun a. (Wiener Entom. Zeitg.
Reitter,
XXV 13
;
.
1906,
p.
palaarktiktis
237—244.) új
bogárfaj
leírása,
ezek
között
fauna-
van: Apholeuonus KnoteJci a Krbljine plaegyik barlangjából (Bosznia), Hypophloeus unicolor var. nina pseudocastanus Görögország, Bosznia és Herczegovinából. Csíki E. területünkbl való
is
*
Zwei neue Höhlenkafer aus dem (Wiener mitteleuropáischen Fauné ngebiet.
Krauss, Dr. Herm.,
Entom. Zeitg. XXV., 1906.
Két
p.
257—260).
Anophthalmus leírása, az egyik (Erebns) Stájerországa másik (An. Budae herceg ovinensis) Herczegovinából, Csiki E. a Velez planina egyik barlangjából való. új
ból való,
Zoufal, VI.,
salia p.
Zwei neue alpina
L.
F arbu ngsv ari (Wiener Entom.
e
t
a
t
Zeitg.
e
n
von R o-
XXV.,
1906,
264.)
Az új színeltérések egyike (db Kyselyi) a nyítramegyei Podhrágy-ról való, ennél a középs harántcsík mögött egy apró foltocska van, a csúcson lev folt hiányzik, az ab. Oelineki HerPrenj-planina Bisina, (Nevesinje czegovinából származik Ruiste), ez olyan mint az ab. Pici, csakhogy a középs harántcsíkot, a mögötte lev apró foltot és a szárnyfedcsúcsi foltot Csiki E. keskeny fekete sáv köti össze. :
17
„ROVARTANI LAPOK" XIII.
Bánd.
9„
November
Heft.
Tagfalter Ungarns.
8. 179. L. v. Aigner Abafi Die XVI. Melitaea Cinxia im ganzen Lande :
II.
Generation, seltener
ist
háufig, zuweilen
verdunkelte
sehr
die
1906.
auch
in
Horváthi
ab.
wenig gezeichnete ab. Uhryki Aign. M. Ardukoramt nur in Kroatien vor, die Stammform von Armenien bis Mittel-Asien. M. Phoebe Kn. überall in 2 Generationen, die kleinere II. Gen. ist var. parva Gerh. (= minor Frey, nana Stgr.), wáhrend die áuserst kráftig gezeichneten $5 von Mehadia zur var. occitanica gehören dürften, sehr dunkle Stücke bilden wohl Übergánge zur var. caucasica, die noch dunklere ab. melanina kommt bei Budapest und in Dalmatien vor. L. Anker fand s. Z. ein fastganz schwarzes ?; Übergánge zur var. aeth&rea treten bei Mehádia und in Kroatien auf, sehr selten ist die sehr wenig gezeichnete ab. Geyeri Aign. M. gidyma Aign,, sowie die
inna var. rhodopensis
2—3
erscheint in alpina,
bei
var. persea Koll. (v. falls
im Süden
ziemlich
Generationen,
Budapest auch die
var.
dalmatina
fliegt var.
háufig
araratica
Stgr.,
und
méridionalis
ist
im
occidentalis,
var.
die
Síiden
die
gleich-
Stgr.),
ein transibus zur var.
gracea.
bei
S 185. K. Lamprecht: Die Bedeutung des Schreckes Porschungen de ni Insekten. Auf Grund neuerer
sucht der Verfasser
dass
das
mancher Kafer (Anobium pertinax) nicht
stellen
sondern eine
rung
nachzuweisen,
in
plötzlichen
folge
Schrecks
sogenannte
Tot-
absichtlich erfolgt,
eintretende
Erstar-
sei.
S.
187.
E. Csiki
:
Die Borkenkáfer Ungarns.
V.
Bestimmungstafel der Hylesinini-G&ttm\gei\. S.
189.
A.
Lrincz:
Fauna Ungarns. S.
192.
E.
II.
Beit rag
zur
Hemipteren-
Schluss der Enumeration.
Dudinszky
:
Neuere Beobachtungen
sekten, welche die Grille ü b e r die G r i 1 1 e. Aufzáhlung der verschmaust, darunter auch grosse Tiere, wie die Raupe von Sphinx LigusUi, auch Satarnia Pyri wird angegriffen. Manche Mannchen sind besonders kampflustig, sie verscheuchen andere Mannchen, verstümmeln sie auch. 4 5 Tagé vor der Paarang '
—
Mannchen ausserordentlich geírassig, werden aber Beziehung von den Weibchen noch übertroffen.
sind die dieser
in
18 S.
Beitragzur Oxthoptera- und
Olasz: Fau a
K.
194.
Neuroptc
U n g a, r n s. lm Budapestéi Paedago1905 Verfasser und T. Csadadie Aufgabe, sich besonders mit diesen Insekten zu befassen. Sie sammelten denn aueh 48 Orthopterenarten in 720 Exemplaren und 14 Neuropteraarten in 196 Exemplaren. Das Verzeichniss derselben nebst gium
a
r
hatte im
-
11
J.
Fundorten wird hier geboten.
Kleinere Mitteilungen. S.
Kraneher's entomologisches
195.
J ahr buch und wird bestens
für 1907 ist mit reicnhaltigem Inhalt erschienen
empfohlen. S.
196.
D.
E.
Manche Osmien
:
Schneckenháusern. Verfasser fand cogena pomatia,
zugen
sie S.
grösste
die
Tachea austriaca
in
ab.-
var. lutescens.
196. E. D. ?,
auch
nisten
den Gehausen von Heliobtusa, noch mehr bevor-
sie in
:
Von Oryctes nasicornis
das Verfasser beobachtete, 38 mm.,
war das 30 das Horn des (33 34 mm.)
das
kleinste
mm., das grösste J 50, das kleinste 25 mm. láng, mass kaum 5 mm., bei mittelgrossen ó ó ist das Verháltniss der Lángé des Körpers zu der des Hornes 34:12. L. v. Aigner-Abafi Orthalitha datinaria Obtb. bisher einem bloss in Exempiar bekannt, wurde Okt. 1904 von J. Ujhelyi, Praeparator am Ung. National-Museum, zu Tunis in 2 Exempl. (á ?) gefangen. Re be] meint. es dürfte bloss ein graue Aberration von O. cervinata sein. bei genauerer Untersuchung stellt sich jedoch heraus, dass es eine gute Art ist. Das í is dunkler
—
letztern
;
Abbildung von Oberthür, d. i. braungrau, die Zeichung stimmt mit der von cervinata fást vollstándig iiberein, alléin die
als die
feine weisse Linie,
wird durch eine Mittelband
wird
welche das Mittelband
kaum bemerkbare
Grund farbe
durch
beinahe in zwei Bánder
geteilt,
begrenzt,
beiderseits
ersetzt,
das
ausgefüllt
und
weissliche Linie
ganz
fást
der aussere
Rand des
Bánd
ist
weniger wellig, fást gerade, die Zackenlinie liegt naher zum Saum und ist weniger gezackt, die weisse Linie vor den Fransen ist auf den Vorderstiigeln ganz gerade. die Fühler des í sind mit langeren Kammziihnen versében. Literatur.
Besprechung der Publikationen von E.
und V. Zoufal. Von
E.
Csiki.
Re
itte
r,
H.
Krauss
mvek.
Entomologiai Általános. A Magyar
Birodalom
(Fauna Regni HungáTerméazettudoraányi Társulat. Ára 35 -kr., társulati tagoknak 20 kor. Kárpáti B. Allatrnuzéum, utasítás állatok kitömesére s eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 korona Bein K. A kis rovargyjt- Utasítás a kiválóbb rovarok megisra 40 fül, riád).
III.
kötet. Arthropoda. Kiadja a
Állatvilága.
k.
—
m.
—
résére é g.yjtésére 2 kor.
—
A rovargyjt
Szekeres F. Ö.
S Rovargyjt. Segédkönyv a középiskolai — Kriesch J. A rovarok világa. 16 ábrával
Lejtényi kor.
1 kor.
iljuság
60 fill.—
számára, kötve
—
80 fill. Kirándulók Dr. Lendl A. Rövid útmutatás a természetrajz^ gyjtemények konzerválásához 80 fill.— Dr. Daday /.Rovartani mszótár 1 kor. 60 fill. Hoffer, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. 1
zsebkönyve. 70
rajzzal,
kötve 3 kor. 50
fill.
—
—
—
Kolbe, Einführütig in die Kenntniss der Insekten 17 kor.
Hymenoptera. Mocsáry
A magyar fauna másnejü
S.
A magyar
darazsai 2 táblával
szag fürkész darazsainak ismeretéhez
magánrajza 40 kor. Lepidoptera.
1
I.
fauna fémdarazsai 2 kor. 1
kor. 20
kor. 20
fill.
40
üli
Adatok Ma^-yaror Földünk iémdarazsainak fill.
Bem
K. A kis lepkegyjt. A lepkék ismertetése é.Aigner L. A lepkészet története Magyarországon kor. Aigner-Pável-Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. Bei ge, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb 20 fill. auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gioss-Schmetterlinge Europas
gyjtése 2 'í
—
kor.
A.
—
—
—
1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. Diptera. Tömösváry Ö. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna mellékeire 1 'S »áH 60 fill. Kertész K. Catalogus Tabánidat um orbis terr.t
—
rum
uni versi 6 kor.
Coleoptera. Török P. Bogár-határozó
bogárgyjt. A bogarak ismertetése
2 kor. 80
fill.
—
Bein K.
—
A
kis
gyjtése 2 kor. Cahver, Káferbucl 5. Aufl. mit 48 color. Tafeln 24 kor. Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez •40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajzaés
—
2 tábl. 60
fill.
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magyaror szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. Kohant R. Magyarország
—
szitaköt-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60
Myricpoda. Dr. Daday
J.
fill.
A
magyarországi
Myriopodák magánrajza
4 táblával 4 kor.
Araehnoidea. Dr. hyzn r
K. és Kulczynski L. Araneae Hungária Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 2—3. kötet kapható 16 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekháló pókok természetes osztályozása 1 kor. Karpeles L. Adalék Magya^'"" 3 kötet 24 kor.
—
Hermán
O.,
—
—
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor.
Crustacea: Dr. Daday J. A Magyarországban eddig él evezlábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyaror? lajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajo
ta'
I Magyarország ^
Vezérfonal
s 'C # ^ § '^
szent korona országainak
ter-
elforduló bogarak megismerésére.
létén
<||
magyar
a
bogárfaunája. | á=>
*
IKTA
csíki e p* t*
ö| •^
A Maevar Nemzeti Múzeum &J
•c
A három
^
morphologiai
részen
•§?
Staphylinoideákat,
;^
kat,
g ^
dik
munka els
kötetes
kötet
második
a
pedig
Lamellicornia
a
kívül
Diversicorniákat
és a
kötete
bevezet
Caraboideákat
kötet
a
és
Palpicorniás
Heteromerákat, a hárma-
Phytophaga,
a
a
családsorozatokat
Rhynehophora fogia
§ ^ § H ^, ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^-í
segédeire, *
<§^
§|
^
és
tartalmazni-
•^
^;
^
^ ^v
g?
A munka
iC
e öyeQy
5
füzet
íves
elfizetési
8
füzetekben ára
2 kor. 40
MpO"Íplp7lf az Q.7 Megjelent
1 1.
2
jelenik
korona,
meg ára
bolti
fill.
^ ^ § ^?
l.iitpt. els pl«n Ód nióonilil.' fiivofo kötet és második füzete
^
^ eljegyzések és elfizetések a szerz czímére (Budapest, VIII.,
Nemzeti Múzeum) küldendk.
2|
^5? ;
>nyvnyomdája Budapest,
VI.,
Uj-utcza
3.
SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES
3 9088 01427 0730
