:

1

A magyarcsesztvei Miske család története 2.

Jót s jól! Kazinczy

2

......................................................................4 .................5 ...................................6 ....................................................................9 ..................................................................10 .......................................................................................................................10 ................................................................................................................11 .......................................................................................................................11 ..............13

: ........................................................................................................................................................15 ...................18

........19

...................28 ...32

.........................................................................................................................................................40

.........................................................................................................................................................44



3

.........................................................................................................................................................45

.........................................................................................................................................................46

.............................................................................................................................................................51

.........................................................................................................................................................60

.........................................................................................................................................................61

.........................................................................................................................................................61

.............................................................................................................................................................63

.........................................................................................................................................................71

.........................................................................................................................................................71

.........................................................................................................................................................75

.........................................................................................................................................................77

.........................................................................................................................................................79

..81

.............................................................................................................................................................83



4

Emlékezzünk, az első fejezetben azt az elméletet rögzítettem, amit mostani tudásommal már pontosítani tudok: - egy Miske család létezett és létezik a nagy és a mai Magyarországon, - ez a család valamikor az 1320 években egy vagy több tagja révén elindult Erdély felé, s útja alig ötven évig tartott, - az útján rövidebb-hosszabb időre letelepedett, mert az országban nyugalom volt, - az első állomás 1344. 07. 15-i oklevél szerint Heves vármegye, ahol is birtokosztozásra került sor, volt, aki maradt volt, aki továbbindult, - már Erdélybe értek, mert 1369. 05. 15-i I. Lajos király oklevelében a gyulafehérvári káptalant utasítja, állítsanak ki bogai, azaz helyesen bagói Miske fiainak, Györgynek és Jakabnak az elveszett possesiójukra igazolást, - 1426. 12. 22-i oklevél szerint a Miske család egyik ága a Mocsi előnevet használja, és vajdai emberként tevékenykedik (talán a mai ügyvédnek felel meg), - Mocsi Miske Barnabás fia Balázs, Zsigmond királytól címeres nemeslevelet nyer 1430. 02. 04-én. Testvéreivel, Jánossal és Gergellyel, továbbá osztályos testvére Mocz-i Miklós fia Miske dictus Balázsnak a Mocz, Ger1es, Czecztelek és Bald birtokokban lévő birtokrészeket, amelyek békés birtokában voltak elődeik és ők maguk eddig is és most örök tulajdonul adta nekik. Be akarja őket azokba vezettetni, azért meghagyja a konventnek, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a birtokba helyezés megtörténik, - 1648. 08.10. A visszamaradó Miskék Szabolcsból Torna megyébe tették át székhelyüket és címeres nemeslevelet nyertek, sajnos a kutyabőrt nem sikerült fellelni, - 1458 létrejön az első haszonélvezeti per, ahol Miskék és Csesztvei Jakab az alperesek és Csekelaka család a felperes. Azt csak elképzelni tudjuk, hogy mekkora vagyonról van szó, ha 36 nap alatt Erdélyből Budára és vissza a haszonélvezetet megszüntető királyi végzéssel jön meg az ellenfél! -1461. 07. 31. Az egyik István birtokháborításba keveredett, - 1493. 04. 19-én Bagói Miske megveszi Csesztvei Miske adóságát, s ettől a család a magyarcsesztvei előnevet veszi fel, - 1510. Torda város határának felmérésében rész vesz András Miske, - 1614. a marosszéki rendi jegyzőkönyvbe András falváról Miske Györgyöt a primori rendbe felvették, - 1642. március 17-én, Köven den Aranyosszékben Székelykocsárdról Miske Kristófot és Miske István a primori rendbe felvették, -1694. istvánfalvi Miske levelet ír Bánffy kormányzónak, -1701. 10. 1. Miske Jakab Szerencsen jószágigazgató, -1715. a Hosszúaszói anyakönyv, -1734-35 születtek Nyitrán Miskék a katolikus anyakönyv szerint, tehát folyamatos volt a család leszármazása 1946-ig? -1746 előtt Miske József Erzsébetvárost szabad királyi városnak nyilvánitó kérelmét írja meg, - 1767. a renegát református nagy katolikus Miske Imre és gyermekei erdélyi báróságot nyernek, -1767. guberniumi titkár br Miske József a családi vagyon visszaszerzését tűzi ki célul. Gyerekei József erdélyi kancellár és államminiszter a bodajki ág, baronesse Terézia Miske ikertestvére a Csiszár, Szőgyény Teleky ág megalapítói, -1767. br. ifj Miske Imre katolikusból reformál és így ő lesz a család fekete báránya. 1790-ben hal meg Szentmihályfalván gyermektelenül, -1767. baronesse Miske Teréz és hídvégi gróf Nemes János felesége a gróf Nemes ág megalapítói,



5

- 1770. br. Miske Imre aranyosszéki királybíró, -1773. II. József császárberdélyi látogatása, - 1774. br. Miske József Sinfalva visszafoglalását véglegesíti Mária Teréziával, -1774. haláláig br. Magyar Csesztvei Miske Imre 1770-73 Sinfalva templomának visszafoglalása a protestánsoktól és unitáriusoktól, -1775. Sinfalva a templom újraszentelése.

A levéltár Nyitraivánkán van, a levéltárosok kedvesek, segítőkészek és van, aki magyarul is tud. Az engem érdeklő anyakönyvek a Nyitra alsóvárosiak (a felsővárosiban egyetlen Miskét sem találtam).

Az első 1700 Nyitrán vezetett születési anyakönyvben, 1734. augusztusban, és 1. kép Anyakönyv 1735. októberben születtek Miske gyerekek. A Nyitraivánkai Levéltárban sajnos a fennmaradt egyetlen korábbi anyakönyv vízben ázhatott egy 2. kép Nyitraivánka Állami Levéltár

ideig, mert teljesen olvashatatlan. Nagy helyreállításnak kellene megtörténnie olvasásához.



6

3. kép Nyitrai anyakönyv

http://www.nogradhistoria.eu/data/files/187133622.pdf a levéltár és az ott található okmányok jegyzéke. Szlovákiában lakó Miskék listája az interneteni

Az igaz, hogy az első anyakönyvi bejegyzés 1735-ből való, míg az utolsó 1917. évi, mikor is a BM rendelet alapján a nemességük elismerését kérik az azonos címerhasználatra hivatkozással. Igényüket a levéltár elutasította. Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez az 1915. Turulban megjelenő Backamadarasi Kiss Bálint nem sok segítséget adott. Az, hogy a 208 év alatt folyamatosan és megszakítás nélkül éltek Miskék Nyitrán és egész Szlovákiában is előfordultak, az irány Erdélyből Nyitrára éppen olyan elképzelhető, mint a Nyitráról Erdélybe településé. A név jelentése az egerek vagy a tálak szláv nyelveken értelmesek, míg magyarul nincs igazán értelmük, a Mihályból vagy az Attila, ill. Árpád családfából eredeztetés túlságosan erőltetett. És akkor nem vettük figyelembe az orosz és német egyezőségeket. Főnemességig azonban csak Erdélyben jutottak, tehát ezt tekintették igazi hazájuknak! Elvégeztettük fiam DNS vizsgálatát. Természetesen minden családfakutató tapasztalhatja részben az irásbeliség hiányából, részben a politikai vagy területi távolságból, esetleg a felkelések, forradalmak, háborúk hatására, de 4. kép Y kromoszoma vizsgálat az emlékezet megszünéséből elvesző családtagok és adatok hiányából adódó akadályokat. Az egyes családok szétágazása, szétsodródása sem elhanyagolható gondot jelent. Amikor valaki belekezd a családja kutatásába, számolnia kell azzal, hogy szinte soha nem ér a végére, mindig fel-felbukkan egy újabb és újabb ismeret, adat, kép, rokon, de akár egy idegen is, aki segít a kérdések tisztázásába. Magam is, de sokszor



7

jártam így, hiszen ez egy olyan szenvedéllyé válhat, mint a puzzle összerakása vagy a nyomozás veszélytelenebb, de nem érdektelenebb formája. A „Kutyának kutya a kölyke”, „Mérges asszonynak haragos a lánya " közmondások azt a tapasztalatot fogalmazzák meg, hogy az élőlényeknek vannak olyan tulajdonságaik, amelyek nemzedékről nemzedékre öröklődnek. És valóban, az élőlények örökítő anyagot hordoznak, amely - amint az 1950-es évekre bebizonyosodott - nem más, mint a DNS. A DNS-be írt örökléstani információt, azt hogy a DNS-ben, mely bázispárok és milyen sorrendben követik egymást, 1977-től tudjuk viszonylag könnyen olvasni. Ma már csaknem 300 faj genomja ismert: a bázispárok sorrendje valamely faj egy kromoszómakészletében. A genomok elemzését, összehasonlítását a fejlett számítástechnika eszköztára, valamint megfelelő szoftverek teszik lehetővé. Az is bizonyos, hogy miközben az örökítő anyag nemzedékről nemzedékre adódik, lassan bár, ám folyamatosan változik, sőt, sok változás nyomát megőrzi. A DNS voltaképpen egy könyv: bele vannak írva a régmúlt történései, szabályai. Az élőlények genomjait vagy akár csak részeiket összehasonlítva, visszapillanthatunk a távoli múltba, érdekes dolgokat tudhatunk meg az élőlények származásáról. Miközben egy élőlénynek ivarsejtjei képződnek mindegyikben egy kromoszómakészlettel, az anyai és az apai eredetű kromoszómák, sőt gyakran azok részei is újfajta kombinációkba rendeződnek. Azért, hogy nagy legyen az utódok genetikai változatossága, hogy néhányuknak jó esélye legyen az életben maradásra, a szaporodásra. A leszármazás-vizsgálatokra az olyan DNS-féleségek a legalkalmasabbak, amelyek vagy csak anyai, vagy csak apai eredetűek. Az elvárásnak két DNS -féleség felel meg: a mitokondriumok DNS-e (mtDNS), valamint az Y kromoszóma DNS-e. Mivel az élőlények valamennyi mitokondriuma anyai eredetű, a mtDNS kiválóan alkalmas származásviszonyok kiderítésére, rokonsági kapcsolatok vizsgálatára. (Említést érdemel, hogy az ember mtDNS-e kör alakú, 16 569 bázispárból áll, és mindössze 37 gént tartalmaz. Az ember egy-egy mitokondriumában 1-10 mtDNS van.) A mtDNS-nek része egy olyan 1200 bázispárból álló szakasz, amely minthogy nem része egyetlen génnek sem, a benne bekövetkező mutációk* nem befolyásolják sem a mitokondriumok, sem a sejtek funkcióját, a benne bekövetkező mutációk generációról generációra öröklődhetnek. A mtDNS vizsgálatának elve már ismerős: minél hasonlóbbak a tanulmányozott szekvenciák, annál közelebbi rokonságban vannak azok az élőlények, amelyekből a mtDNS származik. Ismerve, hogy milyen gyorsan jár a molekuláris (genetikai) óra*, meghatározható, 5. kép Lucy hogy mikor következtek be azok a mutációk, amelyek a mtDNS-ek különbözőségéhez vezettek. Lévén a mtDNS anyai eredetű, a vizsgálatán ala puló első megállapítások (amelyeket Allan C. Wilson és munkatársai fogalmaztak meg 1987-ben) a sajtóban „Éva-hipotézisként* váltak ismertté. Ma, miután sok ezer különféle emberfajta mtDNS-ét vizsgálták meg, a „feltételezés" szó már csak idézőjelben említhető. A mtDNS vizsgála ta alapján arra következtettek a kutatók, hogy „Genetikai Éva”, akitől a ma élő valamennyi ember mtDNS-e ered, valamikor 140 000 és 290 000 évvel ezelőtt élt Afrikában. Valahol ott, ahol ma Etiópia, Kenya és Tanzánia van. Senki se gondolja azonban, hogy csak egyetlen „Genetikai Éva” létezett, biztos, hogy többen voltak. Azonban az ő vonaluk időközben kihalt. A különféle emberfajták mtDNS-ének vizsgálata azt is megmutatta, hogy az ember Kelet-Afrikából kiindulva nagyjából 100 000 évvel ezelőtt hódította meg a Földet Minthogy a hímek apjuktól kapják az Y kromoszómát és fiaiknak adják tovább, az Y kromoszóma DNS-ét is használják (1995-től) származásviszonyok 6. kép Az ember útja A magyarcsesztvei Miske család története 2.


8

tanulmányozására. Az sem meglepő, hogy az Y kromoszóma DNS-e alapján gyűjtött ismereteket az „Ádám-hipotézis*" kifejezéssel illetik. Nos, az Y (valamint a többi) kromoszóma DNS-ében négy olyan bélyeg van, amelyek vizsgálatával a származásviszonyokra következtethetünk. (1) Egy, esetleg néhány olyan bázispár cseréjén alapuló, ún. semleges mutáció* , amely nem befolyásolja kódolt fehérje funkcióját. (2) Rövid DNS-szakaszok kiesése, illetve beékelődése a DNS-be. Olyanoké, amelyek nem változtatják meg a sejtek, az élőlények életképességét. (3) Az ún. polimorf mikroszatellit-szekvenciák*, amelyek gyakran csak 2-5 bázispárból állnak, és tandem elrendeződésben nagyon sokszor ismétlődnek. A polimorfizmus* azt jelenti, hogy az ismétlődések száma eltérő a különféle Y kromoszómákban. (4) Az ún. polimorf miniszatellit-szekvenciák*, amelyek 10-60 bázispórból állnak, és csak néhány tucatnyi kópia van belőlük tandem elrendeződésben. A polimorf jelleg itt is azt jelenti, hogy a kópiák száma eltérő lehet a különféle leszármazást mutató Y kromoszómákban. Az itt említett négy bélyeget vizsgálva megállapítható, hogy mely Y kromoszóma melyik leszármazottja, és azt is - a molekuláris óra ismeretében -, hogy mikor különültek el a különféle Y kromoszómavonalak. Nos, bár még nincs egyetértés az Y kromoszómát vizsgáló kutatócsoportok között, néhány ezer, a különböző emberfajtáktól származó Y kromoszóma vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a „Genetikai Ádám" 180 000-270 000 évvel ezelőtt élt. Ott, ahol „Genetikai Éva", Kelet-Afrikában. Tévedés lenne azt hinni, hogy csak egyetlen Ádám volt. Bizonyára több is élt, ám mára csak egyikük Y kromoszómája „élt túl". (131) A DNS és az Y kromoszóma, a markerek, változatok megismerése lehetőséget ny újthat a ma élő egyénnek arra, hogy őseinek útját követhesse, a párhuzamos vizsgálatokkal a rokonsági fok és a szétválás valószínű időhatára is megbecsülhető. A vizsgálatok szaporodásával a következtetések is egyre pontosabbak lesznek. Mindenkiben örökléstani mérföldkövek kerültek megőrzésre elődeinek az Y kromoszomájában, ezen genvariációkat adták át apáról fiúra férfiágú elődei, és ezen genvariációkat mutathatjuk ki a sejtjeiben is. A modern genetika segítségével e módon minden férfi sejtjeiből ki lehet olvasni az illető egyén férfi ősei által az utóbbi hatvanezer év alatt megtett vándorútnak a molekuláris formában rögzített leírását. Ezen, az írott források létezése előtti származástani vizsgálatot “mely genealógia” [Deep genealogy”] névvel illettek. A vizsgálatok a következő helyeken végeztethetők el: http://www.dnaheritage.com/ http://www.familytreedna.com/ http://www.geogene.com/ http://www.relativegenetics.com/ http://www.nationalgeographic.com/ Joggal kérdezheti valaki: miért van a vizsgálatra szükség? Kinek jó ez? Azaz mi ennek a haszna? A válasz az, hogy az ősök génváltozatainak tudása segíthet azon esetekben, amikor régen levált és elkülönült feltételezett ős leszármazottaival kísérelünk meg családi kapcsolatot találni, illetve kizárni. Sajnos a Miske család különböző ágaihoz a saját családomat nem kis gond illeszteni, lásd az erre vonatkozó fejezetet, így a fiammal végeztettem el. A kapott eredmény szláv kombinációt mutatott, R1a1*, ami 24,2% a legnagyobb csoportjába tartozik Közép Európában. Az is igaz, hogy a családfán morva származás anyai részről igazolható, de egy fecske nem csinál nyarat alapon apai észről is lennie kellett apai és/vagy feleség révén szláv beütésnek. Mindenesetre a nyitrai Miskék 1945 utánni képviselőjüketii még nem sikerült kontaktust találni. www.math.bme.hu/~gnagy/mmsz/eloadasok/PamzsavHorolma2011.ppt



9

Én inkább a Pest - Nyitra irányt tartom valószínűnek legalább is Miske György vonatkozásában, nagyapja valóban pesti ügyvéd volt a református ágból. Természetesen a levéltárosok Miske György igényét visszautasították. Miske György túlélte az első majd a második világháborút és mint Hangyaszövetkezeti Elnök ment nyugdíjba, gyermektelenül halt meg.iii

DL

73466

1344-07-15 Kiadó: HEVES MEGYE Régi jelzet: Q 144 / MISKE 1 Fennmaradási forma: Másolat 1701-1800 Regeszta: Kompold. V. p. Margarethe. Heves megye jelenti, hogy Miske Imre fiának, Péternek fia Demeter egy részről és Zaheus fiának, Péternek fiai: Magnus Beken és Lökös más részről - e második fél által bemutatott privilégiumok alapján - Miske nevű possessiójukat fogott birkák közbejöttével két részre osztották és a kiadványban leírt határokat állapították meg. XVIII. századi egyszeri másolat, papír. Határjelek, földrajzi nevek. - Regeszta forrása: DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Orczy család (Q 144) Kelt:

Ez az oklevél annak bizonysága lehet, hogy Nyitráról Miskék egyik ága elindult Erdély felé, s ez az út majd 50 évig tartott. Mindenesetre a nyitrai Miskéket Nyitra alsóvárosában is és a környező településeken is feltaláltam, a II. világháború végéig Nyitrán folytonosan éltek, s csak ekkor halt ki ez az ág. Mindenesetre a visszamaradt ág nem lehetett báránytermészetű, ezt igazolja a DL 44996 Nyitrán 1461-12-10 kiadott oklevél. DL Kelt:

44996 1461-12-10 NYITRA MEGYE

Kiadó:

Régi jelzet:

Q 10 / FEKETE Eredeti

Fennmaradási forma: Pecsét: Alul 03 Nyelv: Latin Irattípus: tiltakozó

- eltiltó névmutató — tárgymutató

Regeszta: Nyitra megye előtt Ikladi László fia Mihály, a nővérei: Hedvig és Zsófia és Babindáéi Íjgyártó Balázs és Orbán nevében is tiltakozik az ellen, hogy Miske István, Csepényi Mihály, Turóci Miklós és társaik az ő Nyitra megyei Felsőbabidnál birtokukat felkérték a királytól és Guti Ország Mihály nádor segítségével el akarják foglalni, a királyt pedig eltiltja az eladományozástól. - Alján három gyűrűspecsét. – Regeszta forrása: OL regeszta (Fekete Nagy) A nyitrai Miske aktivizálja magát némi birtokfoglalás érdekében több társával, nádori segítséggel.



10

DL

55624

1458-12-19 Szeged Csongrád m Kiadó: MÁTYÁS 1 KIRÁLY

Kelt:

KeltHely:

Régi jelzet:

Q 93 / 193 Átírás 1459

Fennmaradási forma: Nyelv: Latin

vizsgálati névmutató — tárgymutató Regeszta: I. Mátyás király megparancsolja Szabolcs vármegyének, hogy tartson vizsgálatot ifjabb Kálló-i János panaszára, amely szerint Zakol-i Miklós erőszakkal elfoglaltatta a Szabolcs megyei Balkan possessiohoz tartozó Vata nevű szántórészét és a Hugha possessio területén fekvő Myske Premiumot.

Irattípus:

Milyen következtetést tudunk e két oklevél tanulsága alapján levonni azon túl, hogy érdemes néha gazembernek lenni? Íme hogyan marad fenn valakinek a neve, e kis történetből is kitűnik s arról is tudósít, hogy a mi Miskénk Erdély felé az útján, átmenetileg Miske névvel birtokot hagyott maga után. Így foglalhatta el 1459-ben Zakol-i Miklós többek között a Myske birtokot, s ezért I. Mátyás királyunk egyéb bokros teendői mellett időt szakít arra, hogy a vármegyét intézkedésre utasítsa. Ezt követően, negyvenhárom évvel később, mikor nevezet Miklós már nem élt, a hagyaték felől „békésen „megegyeznek” az örökösök. A másik nyom a Moch birtoknév, hogy köze van a történethez az erdélyi Miskékhez az Moch. Ne felejtsük el, egy időben erről a birtokról nevezték magukat a Mocsi Miskék. 1501-06-19 LELESZI KONVENT Régi jelzet: Q 295 Fennmaradási forma: Átírás 1793 Regeszta: A leleszi konvent bizonyságlevele arról a békés egyezségről, melyet fogott bírák közvetítésével Zakol-i Albert özvegye: Katalin asszony egyrészről és Zakol-i Miklós özvegye - most Kereszthes Komlos-i Lithai Miklós felesége - Katalin asszony másrészről - mindkét fél név szerint felsorolt gyermekei nevében is - néhai Zakol-i Miklós részeire Ibran, Keresztuth, Paszab, Balsa, Szabolcs, Rakamaz, Beud, Zakol, Myhályd, Adon és Miske, továbbá Zobozlo, Hegyes, Moch és Theglás possessiókban Szabolcs megyében kötöttek és amelyben megegyeztek a birtoklásra és a birtokok után járó hitbérre és nászajándékra vonatkozólag. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila). Kelt:

Kiadó:

DL

73728

1369-05-28 Kiadó: LAJOS 1 KIRÁLY

Kelt:

Régi jelzet:

Q 191 / 189 Eredeti

Fennmaradási forma: Pecsét: Záró



11 Diósgyőr. Die crast. S. Trinit. I. Lajos király Boga-i Miske fiai György és Jakab kérésére megparancsolja a gyulafehérvári káptalannak, hogy elveszett, Mendzenth posessiójukra vonatkozó okleveleik helyett az egyház sacristia seu conservatoriumában more solito elhelyezett másolatról másolatot állítson ki számukra caventes tamen ne fraus et dolus eveniat in hac parte. Eredeti, papír, erősen foltos, hátlapján vörös pecséttel. - Regeszta forrása: OL regeszta (Muzsnainé) Regeszta:

Mochi Miske az okiratokban „vajdai ember”-ként, mint birtokvizsgáló, birtokba helyező bizottság (testimonium) tagja, máskor mint ügyvéd szerepel. DL

27008

1426-12-22 LÉPES LORÁND ERDÉLYI ALVAJDA Régi jelzet: Q 320 / KOLOZS P 44 Fennmaradási forma: Eredeti Pecsét: Záró Regeszta: in Zenth Emreh. die dominico prox. p. f. b. Thome apost. Váraskezy-i Lépes Lóránd erdélyi alvajda a kolosmonostori konventhez. Jelentették előtte in persona magnifici viri domini Petri, filii palatini de Pelsewch, comitis Siculorum, hogy az ő Zylwas nevű birtoka és Kállya-i Mihálynak a Kolos megyei Septheer birtokban lévő birtokrésze, idegenek kezén vannak: szükség volna azok visszaszerzésére és részükre való statuálására. Azért az alvajda megkéri a konventet, küldje ki a testimoniumát, hogy annak a jelenlétében Vyd dictus Vas, vel Gregorius aut Stephanus dicti Pocz de (...hézag) ... Matheus sive Franciscus de ...Zenthmiklos, sive Nicolaus, neve David (...hézag) de Mykan, vel alter Petrus Veres de Farnos... dictus Thomor de Vybuda, sive Petrus de Kezeplak, neve Miske de Moch... mint vajdai ember szálljon ki a nevezett birtokhoz és birtokrészekhez, és egybehíván a szomszédokat és határbirtokosokat szerezze azt vissza nomine iuris dicti comitis Siculorum, és elválasztva azt mások birtokjogától statuálja azt neki az őt illető jogon, az esetleges ellentmondókat vele szemben az alvajda elé idézve. Datum in Zenth Emreh, die dominico prox. post f. b. Thome ap. anno Domini 1426. Eredeti, papír, zárlatán pecsét nyomai.� Regeszta forrása: OL regeszta Kelt:

Kiadó:

Kelt:

1430-02-04 ZSIGMOND KIRÁLY

Kiadó:

Régi jelzet:

Q 320 / KOLOZS M 38 Átírás 1430

Fennmaradási forma:

A Miske címer Posonii. sabbato prox. p. f. purificationis Virg. Glor. Zsigmond király a kolosmonostori konventhez. Mivel ő Mocz-i Barnabás fia Balázsnak adta új királyi adomány címén hűséges szolgálatai jutalmául és általa édes testvéreinek (fratribus carnalibus): Jánosnak és Gergelynek, továbbá osztályos testvérének: Mocz-i Miklós fia Miske dictus Balázsnak a Mocz, Geres, Czecztelek és Bald birtokokban lévő birtokrészeket, amelyek békés birtokában voltak elődeik és ők maguk eddig is és most örök tulajdonul adta nekik és be akarja őket azokba vezettetni, azért meghagyja a koventnek, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében Johannes de Fatha, vel Gregorius de eadem, seu Georgius de Korpad, sin Johannes de Farago, sive David filius Berczi de Gyerewvasarhely mint királyi ember szálljon ki az említett birtokrészekhez és egybehíván azok szomszédait és határbirtokosait Regeszta:



12 vezesse be a nevezett Balázst, Jánost, Gergelyt és Miske Balázst azok tulajdonába új királyi adomány címén, az esetleges ellentmondókat az erdélyi vajda elé idézve. Átírta: 1430. április 13. Kolosmonostori konvent. Regeszta forrása: OL regeszta

természeteen DL 36390 1441-06-30 Kiadó: KOLOZSMONOSTORI KONVENT

Kelt:

Régi jelzet:

Q 333 / AB 1438 74 3 Protokollum Nyelv: Latin Irattípus: ügyvédvalló névmutató Regeszta: Chwch-i Miklós és Galaz-i László - feleségük: néhai Degelegh-i Demeter fia: Mihály leányai: Anna és Margit nevében is - továbbá Dengelegh-i Jakab ügyvédül vallják egymást és Orozfaya-i Miklóst, Moch-i Misket, Noway-i Fülöpöt, Olnok-i Hercegh Mihályt, György éneklőkanonokot, Székely (Siculum) Antalt, Kochard-i Zemes Jánost [!], Fratha-i Gergelyt, Dengelegh-i Karah[chon] Pétert, Gyrolth-i Antalt, Zylkerek-i Gebart Miklóst, Badok-i Lászlót. - Non solvit. - Regeszta forrása: Jakó, KmJkv 334 Fennmaradási forma:

DL

30179

Kelt:1441-08-17 KeltHely:

Buda Pilis m

Kiadó: ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Régi jelzet:

Q 330 / 1 2 48 Átírás 1441 Nyelv: Latin Irattípus: iktató névmutató — tárgymutató Regeszta: Ulászló király az erdélyi káptalanhoz. Minthogy ő figyelembe véve reverendissimus in Christo pater, dominus Petrus Agmundi episcopus Vaciensis szerzett érdemeit, possessiones Bochard et Hany in Albensi et Elwes vocatas in de Clus comitatibus, amelyek egykor Dyogh-i Mihályé voltak, de annak magtalan halála folytán a koronára szálltak és Erzsébet akkori királyné azokat e nevezett Péter püspöknek adományozta, azokat ő összes tartozékaikkal és a régi határok mellett a nevezett Péter püspöknek és általa Lászlónak Kecheth-i András fiának, Péter unokatestvérének adományoztaa két első birtok felét illetőleg és a harmadik birtok kétharmadát illetőleg, míg a két első birtok másik felét és Elwes birtok egyharmadát Farnos-i Veres Dénesnek adományozta és be akarja őket azok tulajdonába vezettetni, azért meghagyja a káptalannak, küldje ki testimoniumát, akinek a jelenlétében Jacobs, vel Basius, azt Gregorius, filii Barnabe de Chestwe, seu Georgius Cheh de Zenthkyral, sew Nicolaus, filius Andree de Forro, sive Martinus de Naghlak, neve Petrus de Deche, an Marcus de Elekes, ceu Andreas de Fahyd, ceu Benedictus de Beld, vel Albertos Boltha, an Nicolaus Kolchar de Gald, sive Myske de Moch, neve Nicolaus Cheh de Rewd, sin Georgius et Thomas dicti Kabos de Gerewmonostra, aut Georgius, filius Syrew et Johannes Mykola de Zamosfalwa, vel Basius et Johannes de Gerghfalwa, neve Petrus Chonuk de Papfalwa mint királyi ember szálljon ki a két birtokhoz és vezesse be azok felébe a nevezett Péter püspököt és testvérét Lászlót királyi adomány címén, az esetleges ellentmondókat velük szemben az erdélyi vajda elé idézve. Fennmaradási forma:



13

DL

36406

1444-11-25u Kiadó: KOLOZSMONOSTORI KONVENT

Kelt:

Q 333 / SZÉLLYES 14 2 Protokollum Nyelv: Latin Irattípus: arbitrionális – tanúsítvány Regeszta: A kolozsmonostori konvent előtt Zamusfalwa-i Nicola (!) fia: János és Thwr-i Péter bevallást tesz a Zenthegyed-i Máté felperes, valamint Zenthegyed-i Bothos László és István alperes között bizonyos Zentheged-i birtokrészek felett támadt jogvitában júl.5-én Banchyda mezővárosban Kend-i György, Chege-i Lewkes Tamás, Moch-i Myske, Mochy-i Sandáin fia: Miklós, Srtygh-i György, Zentheged-i Was Pál választott bírákkal együtt hozott végzésről. Eszerint Bothos László és István Zentheged-i harmadrészének negyede Mátét és testvéreit illeti meg. - A bejegyzés utolsó 4 sora olvashatatlanná fakult. - Uv. - Regeszta forrása: Jakó, KmJkv 536. Régi jelzet:

Fennmaradási forma:

DL Kelt:

27025 1444-12-09 Nagsaros Nagysáros

KeltHely:

Cheztve-i Myske Balázs alvajdai emberkén járt el a birtokperben. 36391 Kelt:

1450-01-10 KOLOZSMONOSTORI KONVENT

Kiadó:

Régi jelzet:

Q 333 / C 1447 80 1 Protokollum Nyelv: Latin Irattípus: ügyvédvalló névmutató Regeszta: A kolozsmonostori konvent előtt Garak-i Péter fia: János ügyvédjéül vallja Moch-i Myske-t, Pethlend-i Weres Pált, Zenthes-i Andrást, Egres-i Panczil Demetert, Ispanlaka-i Antalt, Bogath-i Pétert, Indal-i Pétert. Regeszta forrása: Jakó, KmJkv 785. Fennmaradási forma:

1458-ban már az örökségről esik szó az okmányokban. Itt azonban egy furcsaságot tapasztalunk, amikor Miske fiairól „mindkét Istvánról” esik szó. Valószínűen az egyiket az özvegyasszony hozhatta a házhoz, így a saját első Miske lehetett éppen István. Remek alkalom egy kis vetélkedésre, de az sem kizárt, hogy mindkét gyermek neve István. Ekkortájt nem volt szabály, hogy a gyerekek neveinek eltérőnek kell lennie.

DL

36405

1458-02-01 Kiadó: KOLOZSMONOSTORI KONVENT

Kelt:



14

Régi jelzet:

Q 333 / MICHAEL 12 1 Protokollum Nyelv: Latin Irattípus: birtokátengedő Fennmaradási forma:

névmutató — tárgymutató Regeszta: A kolozsmonostori konvent előtt Chezthwe-i Jakab [fia:] néhai Miklós fia: Jakab Chekelaka, Gabwd, Geze, Zenthbenedek, Medwes és Wadasd (Fehér vm) birtokbeli részeinek egyik felét testvéri szeretetből élete végéig átadja Chezthwe-i Myske fiainak: mindkét Istvánnak és Simonnak, valamint leányának: Manyk-i Dénes fia: Péter feleségének, Moch-i Gáspár fia: Istvánnak, néhai Elekes-i Zsigmond leánya: Erzsébetnek. A birtokok másik felét a nevezettek csak halála után kapják meg. Élete végéig magának tartja meg az összes jövedelmet. DL 36405. p. 12, nr. 1. - Regeszta forrása: Jakó, KmJkv 1279. Itt felmerül a kérdés, hogy Mochi Miske és a Csesztvei Miske vajon ugyanaz a személy volt-e? Nagy valószínűséggel, hogy igen, mivel ismét szerepel fiaiként a „mindkét” István és Simon, és alig több mint egy hónappal előbb kelt. További érdekesség, hogy míg a fennmaradt okiratok igen jelentős része birtokperekkel foglalkozik, itt egy adományozásról Chezthwe-i Jakab előrehozott örökségről, mai szóval haszonélvezetről van szó. DL 36405 Kelt: 1458-03-07 Kiadó: KOLOZSMONOSTORI KONVENT

Régi jelzet: Q 333 / MICHAEL 12 3 Fennmaradási forma: Protokollum Nyelv: Latin Irattípus: eltiltó névmutató — tárgymutató Regeszta: A kolozsmonostori konvent előtt Chekelaka-i Lukachy János fia: Miklós testvérei: Adorján, Balázs, János, valamint Adorján fiai: János, Gergely és Zanislo nevében is - tiltja Chezthwe-i Jakabot attól, hogy Chekelaka, Gabud, Gese, Zenthbenedek és Medwes (Fehér vm) birtokbeli részeit elidegenítse vagy átadja Moch-i Myske fiainak: mindkét Istvánnak és Simonnak. DL 36405. p. 12, nr. 3. - Regeszta forrása: Jakó, KmJkv 1281. Az örökösödési viták abban az időben is keményen folytak, lásd az előző okmányban foglaltak végrehajtását ugyanaz a Kolozsmonostori Konvent állítja meg, mely az alaphatározatot kiadta. Vajon mi történhetett a mintegy 36 nap alatt? Chezthwe-i Jakab esetleg beszámíthatatlanná vált idő közben, nem A magyarcsesztvei Miske család története 2.


15

tudni. Igaz, hogy a magyar történelemben ennyi idő egy Tanácsköztársasághoz vagy egy 1956-os forradalomhoz is elég volt. DL 36392 Kelt: 1461-07-31 Kiadó: KOLOZSMONOSTORI KONVENT

Régi jelzet: Q 333 / E 1458 124 1 Fennmaradási forma: Protokollum Nyelv: Latin Irattípus: eltiltó névmutató — tárgymutató Regeszta: A kolozsmonostori konvent Zenthywan-i György és Zylkerek-i Gebarth Benedek alvajdák levele értelmében kiküldött tanúbizonysága: Szaniszló fráter pap előtt július 29-én (f. IV., vid.in Lad.reg.) Pel-en lakó Gergely (pr) - Orzag Mihály nádor, néhai Orzag János gyermekei: Sebestyén, Lőrinc, Margit, Katalin, valamint Waroskezy-i Loranth fia: János felesége nevében - tiltotta Chekelaka-i Adorjánt és Miklóst, továbbá Chesthwe-i Myske fia: Istvánt Kyralrewe, Lodorman és Kessler (Kykellew m) újbóli birtokbavételétől. - Regeszta forrása: Jakó, KmJkv 1591 Itt az egyik István három és fél évre rá birtokháborításba keveredett, vélhetően nem jószántából.

: L 30931

1493-04-19 Kiadó: LOSONCI LÁSZLÓ ERDÉLYI VAJDA

Kelt:

DRÁGFI BERTALAN ERDÉLYI VAJDA

Régi jelzet: Q 334 / Q 5 Fennmaradási forma: Eredeti Pecsét:

Záró

Ebben az oklevélben korábbi elzálogosított birtok árának átadása szerepel a zálogba adó részére az elhunyt Alberti Myske Csesztvei helyett az örökös bagói Myske Benedek által, és itt 1493-ban jelenik meg a hármas név írása, azaz ahogy ma is használnánk Bago-i Myske Benedek, de nyugati mintája is, ugyanakkor Albert Miske Csesztvey! élben, korábbi elzálogositott birtok árának átadása szerepel a zá logba adó részére az elhunyt Alberti Myske Csesztvei helyet az örökös bagói Myske Benedek által, és it t 1493 -ban jelenik meg a hármas név írása, azaz ahogy ma is használnánk Bago-i Myske Benedek, de nyugati mintája is, ugyanakkor Albert Miske Csesz tvey!



16 Lossoncz-i László és Belthewk-i Dragfy Bertalan erdélyi vajdák és a székelyek ispánjai az erdélyi káptalanhoz. Jelentették előttük Bago-i Myske Benedek nevében, hogy ő eleget akar tenni azért a pénzösszegért, amelyért totales portiones possessionarie nobilis quondam Alberti Miske de Chezthwe, fratris ipsius exponentis condivisionales in possessionibus Bagi et Chongva, necnon portione eiusdem Alberti de molendino in possessione predicta Chezthve super fluvio Maros decurrente, az erdélyi Fehér megyében, Chezthve-i Barlabasy János kezén mint zálog-javak léteznek, a néhai Albert által elzálogosítva, de őt az ország jogszokása szerint jobban illetik, és a pénz letevése után azokat a javakat és a malmot magához akarja venni lege regni requirente. Azért a vajdák meghagyják a káptalannak, küldje ki a testimonumát, hogy annak a jelenlétében Benedictus de Beld, vel Petrus Thompa de Chombord menjen el a nevezett Barlabasy Jánoshoz és mondják meg neki a vajdák nevében hogy azt az összeget vegye át az exponenstől és a nevezett részeket és a malmot az ország jogszokása szerint adja át békésen az exponensnek, máskülönben tiltsa el őt ama javak további használatától és mindamellett idézze meg őt az exponenssel szemben a vajdák elé. - Papír - Zárlatán 2 pecsét nyomával Regeszta:

E 204 Kelt:

1694.02.13

Címzed: losonczi BÁNFFY ERDÉLYI GUBERNÁTOR

VAJDA

29 magyar restaurálandó Levélíró: Miske Imre ivánfalvi nemes DL

36923

1500-10-30 SZENTGYÖRGYI PÉTER ERDÉLYI VAJDA Régi jelzet: Q 324 / T 5 Fennmaradási forma: Átírás 1580 Regeszta: Szentgyörgyi és Bozyn-i Péter comes országbíró, erdélyi vajda és a székelyek comese bizonyítja, hogy midőn egyrészt Koppan-i Péter, másrészt Thorda város bírája, esküdtjei és többi polgárai kérésére kiküldte nobilem magistrum Johannem de Zwchak, notarium nostrum a köztük létesítendő egyezség meghallgatására és annak megtörténte után a Thorda város meg Koppan Thorda megyei birtok közti határoknak az ő személyében való megvonására, ez visszatérve unacum egregio Emerico Czobor de Czoborzenthmihaly, comite camerarum regie maiestatis salium regalium dictarum partium Transsilvanarum, bejelentették, hogy feria secunda proxima post dominicam Judica, a 2 fél közös akaratából kiszálltak a köztük lévő összes vitás területekhez és a határokat Thorda város és KOppan birtok között így állapították meg: quod primo penes iam magnam, qua de prefato oppido Thordensi versus fontem Sancti regis Ladislai ITU, a septemtrionali parte eiusdem, precise ex oppido cuiusdam antique mete possessionis Zwd vocate, unam metam erexissent terream. Inde versus endem plagam directe descendendo, per parvum spatium similiter unam metam terream accumulassent. Dehinc partem quoque similiter ad eandem per bonum spatium, cum erectionibus quinque metarum terrearum directe descendendo, ab ipsa denique quinta meta versus quendem fluvium sive rivulum Rakospathaka appellatum, paululum ad sinistram partem tendendo usque ad iacturam unius hominis procedendo, pubi consimiliter unam metam terream accumulando. Abinde versus fluvium Rakospathaka per parvum spatium descendendo penes quoddam fossatum Siksonyi Arokja appellatum, a meridionali parte eiusdem unam metam terream congregando. Abhinc directe per bonum spatium modo antelato descendendo, ubi simili modo unam accumulassent metam terream. Abinde modo simili partem ad eandem per maius spatium descendendo et in quodam collo unam metam terream adiungendo. Abindo directe ulterius procedendo et prescriptum fluvium Rakospathaka transmeando et propo ipsum fluvium in margine cuiusdam porte sive ripe unam erexissent metam terream. Abinde ad praescriptam partem septemtrionalem directo per parvum spatium transgrediendo et penes viam publicam, que de prefato oppido Thordensi versus civitatem Coloswar vocatam et possessionem Koppan predictam duceretur, consimiliter unam accumulando metam terream. Deinde ad eandem plagam versus quendam montem Sythehegy vocatum directe tendentem, dictas vias ultra saliendo quasi ad iacturam unius hominis unam erigendo metam terream. Abhinc ad Kelt:

Kiadó:



17 latus ipsius montis Sythehegy ascendendo et supra quendam portum unam congregando metam terream. Dehinc versus dictam partem septemtrionalem usque ad spatium emissionis unius sagitte directe ascendendo et ibidem in latero eiusdem montis unam metam terream accumulassent. Abinde paululum ad sinistram tendendo partem et in parvo spatio transeundo in vertice unius montis Sythehegy consimiliter unam metam terream erigendo. Ab eadem meta versus eandem plagam quasi ad sinitram flectendo ac quandam aliam viam publicam, qua similiter de iam fato oppido Thordensi ad preallegatum civitatem Coloswar itur, ultra saliendo et in margine ab aquilonari sive septemtrionali parte eiusdem unam erexissent metam terream. De eadem meta versus eandem plagam usque ad iacturam unius hominis transgrediendo et ibidem unam terream metam accumulando. Abinde consimiliter versus eandem plagam modo simili usque ad unius hominis iacturam ascendendo, ac in loco, qui Thekeneosfew vocatur, consimili modo unam metam terream disposuissent. Dehinc partem ad candem per parvum spatium eundo et ad sinistram tendendo, ubi unam consimiliter accumulassent metam terream. Abinde inter diverticulos terrarum arabilium preallegate possessionis Koppan et terras arabiles prescripti oppidi Thordensis Hozyw appellatas, quasi ad occidentem tendendo directe per magnum spatium, usque videlicet finem dictarum terrarum arabilium Hozyw vocitatarum cum erectionibus quinque metarum terrearum transgrediendo, quarum scilicet quinta et ultima meta in vertice montis vel Hungarice domb dicti accumulassent. Ab ipsa denique quinta meta ad dictam partem aquilonarem flectendo ac versus quandam vallem Kezepsewfenek vocatam, inter diverticulos prescriptarum terrarum Hozzyw appellatarum, necnon aliarum terrarum iamfate possessionis Koppan in parvo spatio descendendo unam metam terream accumulando. Abinde versus eandem partem ad iacturam unius hominis proficiscendo, ubi consimiliter unam erexissent metam terream. De ipsa vero meta modo simili versus partem eandem paululum ad sinistram tendendo cum erectionibus duarum metarum terrearum processissent et ibidem mete pretacte possessionis Koppan ac oppidi Thordensis prescripti determinate existissent et finite. MIután így megtörtént a határjelek kiigazítása, egyrészt a nevezett Koppan-i Péter, magára vállalva Gergely, László, Péter és Ambrus nevű fiainak, meg többi testvéreinek és rokonainak a terhét, másrészt pedig Thomas Pogan iudex, Anthonius Pereczsythew, Nicolaus literatus, Joannes Makray, Andreas pellifex, Jacobus Nagy, Laurentius Maglas, Anthonius Zekely, Emericus similiter Zekely, alter Anthonius Borz, Sigismundus Fintha, Albertus Kwn et Elias Cornes (?) iurati cives, item Anthonius Miske, Franciscus Nagy, Lucas Angyal, Dionisius Fejer, Blasius Kewbér, Albertus Fodor, Anthonius Koppani, Emericus Beke, alter Albertus Csipkes, Joannes Pesthy, Michael Pantho, alter Michael Czeller, Benedictus Varga, Joannes Padocz, Valentinus Barla, Blasius Zaz, Emericus Chano, Paulus Beres, Benedictus Derench, Joannes Vas, Valentinus Kasza, Lucas Sywegh, Petrus Parvus et Michael Blazy iurati concives dicti oppidi Thordensis, a saját valamint az egész Thorda város polgárainak a nevében és végül a nevezett Czobor Imre királyi kamarás a király nevében megjelenvén az említett Zwchyak-i János mester, vajdai jegyző előtt, önként bejelentették, hogy ők a nevezett Zwchyak-i János mester és Czobor Imre kamarás által most megvont határokat Koppan birtok és Thorda város igazi határainak fogják tekinteni oly kötelezettséggel, hogy amelyik fél azok megváltoztatására törekszik, vagy azokat erőszakosan változtatná meg, a másik féllel szemben ezer arany Ft-ban marad el. A határokra vonatkozó összes peres iratokat, kivévén csupán Koppan Péternek azon iratait, amelyek Ujthorda megszerzésére és a magyar királlyal való megegyezésre vonatkoznak, a többit mind semmisnek jelentették ki. Az állatokra nézve úgy határoztak: ha a nevezett Koppan Péter hajt be birtokáról a tilalmasban talált állatokat, melyek Thorda város tulajdonai, mindegyik állat után annyi dénárt követelhet, amennyit Thorda város szokott behajtani; ha ellenben valaki erőszakosan hajtja rá az ő birtokára állatjait és azokat be tudja hajtani, trecentos denarios, tres florenos auri facientes - hajthat be rajtuk, de ha a behajtásban akadályoznák őt és Koppan Péter vagy utódai ez ügyben a város bírájához fordulnak, az köteles az említett 300 dénárt behajtani. Viszont ha az okzott kár felülmúlja ezt az összeget, 6 választott emberre kell bízni a kár megállapítását, amelyet az illető teljes összegben köteles megfizetni. - Regeszta forrása: OL regeszta

Torda város határának elismeréséről és betartásáról szóló oklevélben szerepel Antonius Miske mint tanú és határkijelölést betartó szomszéd birtokos. UC 41: 47 Kelt: 1701. október 1. old.) „Conscriptio”, melyet Miske Jakab jószágigazgató készített. Összeírás: szerencsi vár leírása, allódium, szőlők, állatok, telkek száma, úrbéres szolgáltatás, ónodi vár leírása. Szerencs: 11 old. latin, eredeti. + 1 pld. másolat (20) Vár, leírása – Allódium, részben romos, fából épült, házzal, csűrrel, istállókkal, színnel. – Kert konyhára szükséges növényeket megtermi – Várhoz tartozó szőlők, hozamuk, a szerencsi hegyen is vannak, ezek rosszul műveltek, ritkák. – Allódiális szántók, befogadóképességük kassai köblökben. – Rét, szénahozama, más határban rétek, szénahozamuk – Serfőző helye lerombolva – Vám jövedelme – Allódiális földekből tized, egyéb földekből tizenkettedet adnak: búza, árpa, zab, köles keresztek – Allódiális állatok: ökrök, tehenek, juhok, vágómarhák, bárányok, pulykák, A magyarcsesztvei Miske család története 2.


18

ludak, kacsák, tyúkok. – Szekerek, ekék – Halászat, halászóhelyek – Mészárszékek – Báránytized. Az egész uradalmat írja le, mindenütt megadva, ha Szerencsen kívül máshol is van, az egyes helyeknél csak a tizedet és annak alakulását írja le. Az uradalomtól elidegenített helyek. (Zemplén, Borsod m.): Szerencs – Hernádnémethi – Megyaszó – Felső Lucz – Ónod – Bőcs – Szederkény – Kesznyete – Emőd – Thur – Kis Kőrös – Raffy – Gyöngyös

Marosújvár (románul Ocna Mureş, németül Miereshhall, latinul Salinae): város a mai Romániában, Fehér megyében. A 20. században Csongvát és Felsőmarosújvárt csatolták hozzá. Ma Magyarcsesztve, Miklóslaka és Székelykocsárd is hozzá tartozik. Nagyenyedtől 21 km-re, északkeletre a Maros bal partján fekszik. A templomot akár magyar, akár román, itt a magyar Anni 8. kép Feleségem és a és a román Bojána áll a templom templom gondnoka előtt (46° 22′ 60″ N 23° 51′ 0″ E 1202-ben említik először Vyuar néven. Vára már a 13. században állt, először 1357-ben említik. A 16. században reneszánsz várkastéllyá alakították át, melyet a 18. században barokkizáltak. 1848-ban leégett, 1856-ban Mikó Imre építtette újjá, a várkastély a felsőújvári részen, dombon áll. 7. kép A sóváros

1910-ben 4976 lakosából 2862 magyar és 1845 román volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 16256 lakosából 13441 román, 2079 magyar, 701 cigány és 29 német volt. 9. kép Mikó kastély 1945.

Magyarcsesztve egy kis félreeső falu Marosújvártól pár kilométerre. A Mikes család kastélyában 1998-ban még óvoda működött, azóta már csak a falai maradtak meg. Ajtó, ablak, tetőszerkezet, minden, ami csak mozdítható, eltűnt. Az épület környezete egy szeméttelep, melynek dombocskáin roma gyerekek keresik napi szerencséjüket. 2006-ra a csalán és a dudva nőtte be a kastély helyét is. A Mikes grófék visszakapták ugyan, de vajon mit kezdenek vele? Marosszerda →Nyárádszereda egyházához tartozott. Az egyház Marosújvár, v. Alsó-Fehér vm. (Ocna Mureş, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyházmegye tordai fő esperesi kerületében. – 1300-ban már létezett. Templomát Szt. Mihály Titóra szentelték. Lakói 1550 után reformátusok lettek. 1899: alapították újra. Mai templomát Borromei Szt Károly tit-ra szentelték. Az általános helyzethez viszonyítva a kevés hívő szépen rendben tartja és gondozza. - Filiái 1917: Csongva, Felsőmarosújvár, Hari, Magyarcsesztve, Magyarforró, Maroskáptalan, Marosnagylak, Miklóslaka, Mikószilvás, Oláhtardos. - Plébánosai: Magdó Mihály, 1929: Imre László, 1932:

10. kép A Mikes kastély 2007-ben



19

Ágoston Ignác, 1936: Buzás Gerő, 1940: Blazsek Róbert, 1955: Kajtsa Ferenc, 1965-81: Faragó Ferenc, 1983: Potyó Ferenc, 1988: Horváth István (1996-). - Lakói 1910: 1055 r.k. 6709 g.k., össz. 13.114 (10 filiával). - 1848. X: az oláhok vérengzésének hírére a magyar lakosság egy része elmenekült. Axente oláhjai a helybenmaradtak s a környékről sót vásárolni érkezettek közül kb. 90 magyart összefogdostak, s vad kegyetlenséggel kivégezték őket. A holttesteket a Marosba dobálták. (Hasonló módon gyilkolták le Asszonynépe, Borbánd, Csáklya, Diósd, Forró és Veresegyháza magyarságát.) . Magyarcsesztvét október 19-én támadták meg a román felkelők, de a felvinci magyar helyőrség szétkergeti a magyarcsesztvei románokat1.

Egyetlenegy a főrendek sorába emelkedett erdélyi családok között, mely, mint a mai Alsófehérmegye talajából sarjadzott tősgyökeres nemzetség, már a tizennegyedik század derekán itt találta bölcsőjét. Alsófehérben ugyanis, ha a családtörténet terén szétnézünk, azon jelenséget látjuk, hogy nemessége nem tartja magát szívósan régi talaján; könnyen hanyatlik, fogy, enyészetbe jut, vagy más területekre szakad. Ezzel nem csupán az utolsó 6-7 évtized szomorú állapotát akarom jelezni, midőn a lehetőségig kirabolt és kiirtott magyarság e vármegye területén régi életfeltételeit nagyrészt elvesztette. Nem azon benyomásoknak engedek, melyet falvainkban szanaszét az 1848-ban elpusztított nemesi kúriák tesznek, melyeknek maradványait ma már többnyire olyanok bírják, kik nemcsak a nemességhez, hanem a magyarsághoz sem tartoznak. Állításomat nagyobb általánosságból merítem. Ha az erdélyi családok fennmaradt emlékeivel foglalkozunk, rá kell jönnünk, hogy azok nem voltak oly hosszú életűek e megye földén, mint más vármegyék területén. Lehet, hogy ezt a földrajzi fekvés is okozta, mely e vármegyét – Erdély főfolyójának, a Marosnak mentén, a Sebes, Küküllő és Aranyos völgyeinek beszögellésénél mintegy stratégiai központtá tette, úgy hogy alig érte Erdélyt oly bel- vagy külháborus veszedelem, mely útját erre ne vette s pusztításait emberben és vagyonban, itt ne éreztette volna. Míg egyfelől ez is nem egyszer irtotta s elzavarta innen a régi nemességet, másfelől a fejedelmi korban itt lévén az ország fő székhelye, e körülmény ide bizonyos beáramlást idézett elő messze földről is; úgy hogy székelyek. Magyarország távoli megyéinek szülöttei, de sőt külföldiek is a fejedelem hadi vagy politikai szolgálatában vagy kegyei keresésében ide gravitáltak, itt néha el is hatalmasodtak, s nemcsak beházasodás útján s kihalás esetén, hanem az ez időben oly gyakori nótázások segélyével is Fehérvármegye törzsökös nemzetségeinek helyét elfoglalták s azokat, vagy az újabbak is kölcsönösen egymást, ha lehetett, kiszorították, a mi szintén a birtokos családok gyorsabb enyészetét, áttelepülését s váltakozását idézte elő. Annyi bizonyos, hogy ha tanulmányozzuk azon ma is élő családokat, melyeknek ősei az Anjou-kort elérik, vagy legalább megközelítik, alig három vagy négy olyant találunk, melynek első ismert törzse az erdélyi Fehérvármegye talajából, még kevesebbet, mely ennek a 1

**-Sz.B.-88 (Kemény 1863:97. - Gracza II:422. - Gerecze II:104. - Schem. Trans. 1913: 223.)



20

mai Alsófehérmegyét képező részéből sarjazott ki, s ma már ezek ivadékait is hiába keressük szülővármegyéjük területén. Megokolt volt tehát érdeklődésem a Magyarcsesztvei Miske nemzedékrendje s régi okleveles nyomai iránt, melyekkel különben már régi genealógusaink is foglalkoztak. Mike Sándor gyűjteményében a Miskéknek egy rövid, csak a tizenhetedik század végétől a tizennyolcadik század közepéig terjedő genealógiáját már rég megtaláltam; de az, miként a később napfényre kerülő adatokból meggyőződtem, nemcsak hiányos, hanem sok tekintetben hibás is. Tudományágunk erdélyi úttörője, Kővári László, szintén csak ott kezdi ahol Mike, de már teljesebben adja, kevesebbet téved, s az új nemzedékekre nézve valamivel tovább tud haladni. Szerencsésebb volt Nagy Iván, ki a Kővári-féle nemzedékrendet véve át annak kereteiben marad ugyan s ahol rajta, módosít, nagy tévedésekbe is esik; de másrészt, egy megelőzőinél nem található XVII-XVIII. Század közti külön ág töredékes nemzedékrendjét is közli, habár azt főtáblájához még nem tudja hozzáilleszteni. Azonban határozottan nagy előhaladást tesz az által, hogy az e családra vonatkozó okleveles adatokat, melyeknek tudomására juthatott, a XV. századtól kezdve gondosan regisztrálja s ezen adatait jelen dolgozatomban én is felhasználtam. Újabb kutatásokat az Országos Levéltárban talált s a megjelent oklevéltárakban előforduló XV. századbeli adatokból s a rendezetlen s miként írja már csakis foszlányaiban meglevőt régi családi levéltár azon részéből, melyet nagyatyja 1821-ben Erdélyből hozott magával, a család egyik tagja, báró Miske Kálmán, tett; ki azokat szíves volt kivonatosan még 1891-ben velem közölni. Ezeket felhasználva, további források után a család Erdélyben élő nemesi ágánál kezdtem kutatni, honnan az abba beleházasodott idősb Csongvai Károly, akkor már 82 éves nyugalmazott törvényszéki bíró, szívességéből 1896-ban újabb becses kiegészítésekhez jutottam. E közben megjelent 1895-ben a gr. Teleki-család oklevéltára is, mely meghozta az első ismert ízekre vonatkozó s 1371-ig felnyúló legrégibb okleveles nyomokat is, úgy hogy mindezek alapján a nemzedékrend kidolgozását megkísérthettem; de csakhamar meggyőződtem róla, hogy mindezen adatgyűjtés daczára is, főképp a nemzedékrend XVI. és XVII. századbeli részében, annyi hiány és ingadozás van, hogy kénytelen voltam munkámat, az ezeket tisztázható újabb adatok napfényre kerüléséig abba hagyni. Most, csaknem húsz év elteltével, ifj. báró Jósika Gábor volt szíves nekem egy pár régi genealógiai táblát elküldeni, melyek közt örömmel pillantottam meg a Miskecsaládra, sőt ennek leányági leszármazóira is vonatkozó leszármazást, melyet e leányági utódok egyike, báró Józsinczi Lajos 1780. szeptember 25-én készített, s mely az 1550 körül élt Miske Andrástól kezdve, kinek felesége Jobbágy Klára volt, további 5-7 nemzedéken hozza le a családot. Most tehát megvan már a Teleki-oklevéltárbeli első ismert ősöktől kiindulólag a Nagy Iván és báró Miske által kiderített további okleveles adatokban szereplőkhöz folytatólagosan kapcsolódó újabb Miskék genealógiája is, s mindezek foglalatát szerencsés lehetek a mellékelt táblán beható kritika és átvizsgálás után bemutatni. A báró Józsinczi Lajos által kidolgozott nemzedékrendben csak a tőle távol szakadt bárói ág kiindulása tekintetében találtam hibát, mely a családban sűrűn előforduló sok Imre összetévesztéséből eredhetett, de báró Miske Kálmán közleményei alapján könnyen helyesbíthető volt. Egyébként a Józsinczi-féle táblázat nagyon gondosan van összeállítva; a törzsre s az utána követkenő 3-4 nemzedékre nézve, míg t.i. a táblán erre elég hely kínálkozott. Írója sírkövön látható bizonyítékokra, és a kezénél volt családi oklevelek számára is hivatkozik s néhol családtörténeti és birtoklási körülményeket is említ, úgy hogy egyáltalán megbízhatónak és elfogadhatónak tekinthetjük. Az ily hosszas, csaknem negyedszázadig tartó előkészületek után végre megkonstruálhatott Miske-nemzedékrendhez csak néhány megjegyzést kell még hozzáfűznöm. Mindenekelőtt a család eredetére és előnevére nézve bebizonyult az, hogy tévedett Kővári, midőn a Miskékről azt állítja, hogy a magyar királyok alatt Mocsi volt nevük, később a fejedelmek alatt mócai Miskék lettek, végre elhagyják régi



21

nevüket s a fennebbi (Magyarcsesztvei Miske) névvel és előnévvel maradtak. Csodálatos, hogy Kővári e téves állításait Nagy Iván is átveszi, noha az általa regisztrált okleveles adatok közt maga is felemlít 1501-iki és 1534-iki, tehát még a királyok korában kelteket, melyek nem Mocsiakról, hanem majd bagói majd Csesztvei előnevű Miskékről szólanák. A valóság az, hogy miként számos más ősrégi családunk, úgy ez is keresztnévből nyerte családnevét. Első ismert törzse, kinek fiai s részben unokái az 1371, 1372. és 1376-iki években élőkként szerepelnek okmányainkban, nem valamelyik Mocsi, hanem Myske volt és pedig bagói Miske.* Fiai, is mint bagói nemesek szerepelnek 1376-ban.* Egyikükről, Györgyről, tudjuk, hogy 1371-ben a hunyadmegyei Veczelen viselt tisztséget. Épp így átszármazhatott valamelyik fiú vagy unoka idővel, ha csak ideiglenesen is, a Kolozs megyei Mócra, hol talán a Mocsi családba való beházasodás útján, talán másképpen csakugyan volt is birtokrészük a Miskéknek, melyet az 1570-ben élt Miske András Wesselényi Miklósnak felkéri birtokával cserélt el*. A Magyarcsesztvei nemes és báró Miske család Myske de Bagó fiai s egyik unokája 1376ban: nobilis, de Bagó; György 1371 veczeli tiszt, 1372 ~ Ilona, Zombor-fia Petőnek leánya 1372-ben már Nádasdi Péterné 1376; Jakab a nagyobb 1376; Jakab a kisebb 1376; Miske 1376; vagy Márton 1372; István ~ 1376 előtt; Barnabás 1376-ban bagói, 1430-i fiairól szóló oklevélben mocsi; Miklós mocsi jelzővel ~ Csongvai Eszter 1423; Balázs 1430; János 1430; Gergely 1430; Miske Balázs 1430 ~ Csesztvei Erzsébet de had. a Jakab leánya 1425; György; István 1430; Simon 1439, 1467; Bertalan 1458; István 1430 már csesztvei előnévvel is ~ Csongvai Eszter de ead. a Mihály nővére. 1423; Mihály; N. ~ Mányiki Péter de ead.; N. ~ Elekesi Zsigmond de ead. 1554-ben csak gyermekei élnek; Jakab; Miklós? 1506 körül és 1534-ben is; Jakab? 1500 után; Tamás 1505; Benedek 1501., 1505, 1521 még bagói előnévvel is ~ Indali Kata de ead. az 1423-ban élő Pál leánya; Mátyás 1497; Tamás 1497 csesztvei előnévvel, mely innen kezdve állandósul; Pál 1497, 1554 még bagói előnévvel is; Imre 1532, 1534, 1570; György; András ~ Túri Jobbágy Klára 1550; Katalin ~ Szentannai Tóth Balázs; András 1570 - 1591 előtt; Tamás 1590, 1591 ~ 1. Tancsi Földvári Zsófia ~ 2. Székely Erzsébet de ~ 3. Andrásfalvi Nyujtódi Erzsébet a Pál leánya ~ 4. Czákori Erzsébet de; Benedek György ~ Nemes Krisztina de; Krisztina ~ Németh András de; 1-től: András 1575-ben Békés-párti és nótáztatik Oláhszilváson is birt.; György 1590; Imre; András 1590 előtt; Kristóf ; Márton 1614, 1621 ~ Csegezi Borbála de ead. a János leánya, Bánházi Borbálától; 2-től: Anna 1614 ~ Ujvári Kis Bálint 1614; 3-tól: György 1614, 1621 fejedelmi tanácsos és főasztalnok ~ Ivánfalvi Székely Anna a Gábor leánya, Mikeszászi Horváth Klárától; 4-től: Borbála 1621 ~ Literatus alias Enyedi Béla István 1621; Tamás Székelykocsárdon is birt. ~ N. N. ki utóbb Balogh Lászlóné lett de; István ~ Albisi Zólyomi Borbála; Kristóf Rákóczi fejedelem étekfogója megölték Sárospatakon; Judith 1664, 1665 ~ Csongvai István de ead. 1664, 1665; Tamás 1666; Márton 1666 Nagylakon lakott 1693; Zsófia 1666; Zsuzsánna 1666, 1685 ~ Oláhlapádi Szegedi György 1685; Erzsébet 1665 ~ Esküllői Ördög Ferencz; György 1665 ~ Vizi Erzsébet de; Péter 1665; Márton 1689, 1694 Megölték Nyírmezőn; Gábor 1642, 1643 Ivánfalváról is nevezve 1658 tatár rabságból kiváltva 1664, 1665 Ivánfalván, Bagón és Oláhszilváson is birt. ~ 1. Karánsebesi Kun Borbála ~ 2. Oláhlapádi Szegedi Zsuzsánna; Imre 1646; Márton †;



22

András †; Borbála ~ 1. Bágyoni D. Imre ~ 2. Káli György de…; Erzsébet ~ Tornyosi Márton de..; Judith ~ Boér László de…; Klára ~ 1. Bágyoni D. Dániel ~ 2. Váradi György de…; Mihály; Márton Megölték Nyírmezőn atyjával együtt; Márton 1780 Fehérvármegyében; 1-től: Imre ~ Szoboszlai Mária de ead.; György ~ Szalontai Tholdi Druzsa; Zsigmond 1727, aranyossz. főjegyző 1733-45 alkbíró, 1728 és 1747 országgyűlési követ ~ Kémérdi Váradi Anna és István és Markocsán Zsuzsa leánya; Miklós; Zsigmond ~ Makfalvi Dósa Erzsébet; Gábor ~ Alsójárai Pápai Sára; György; Imre ~ m. koppányi Fosztó Kata; Imre 1767 báró, 1768 k. tábl. üln. 1770 aranyossz. főkbiró ~ Somogyomi Tordai Krisztina sz. 1711; Mária ~ Borsai Ádám de ead.; György a bolyai; Anna ~ Borosjenői Hegyesi György; Borbára ~ Sombori László de; Mária 1771-1781 ~ 1. Bogdán Péter de ~ 2. Nagypestyéni Alsó László 1771-1781; László ~ SzalontaiTholdi Erzsébet; Sámuel 1775 ~ Szálláspataki Mara Zsuzsánna; Gábor 1766; Elek; Sára ~ sz. tamási Szalánczi Zsigmond 1744, 1755; Ágnes ~ Homoród- sz. páli Szentpáli Ádám; Krisztina ~ Diódváraljai Miksa László † 1796; Terézia 1767, 1768. ~ gr. Nemes János 1767; József 1767, 1768 kir. tábl. ülnök ~ 1. Kishalmágyi Hollaki N.; ~ 2. br. Domokos Terézia; Imre 1767, 1768; György ~ m. gezdei Mohai N., az István leánya; Sámuel; József sz. 1771, † 1821 Koslárdon lakott ~ Halmágyi Fronius Karolina; Zsigmond; Zsuzsánna ~ Fancsi Földvári Mihály (talán ez volt botházi Szarvadi Farkas 1798–1809 kolozs m. alispán neje is); Druzsa ~ Fancsi Földvári István; Klára ~ Mándy Péter de ead.; László Küküllőmegyében 1850, 1860 ~ m. csesztvei Miske Mária; Imre fehérvárm. alispán 1848; István; Zsigmond; András; Pál; Tamás ~ Nagy Juliánna de; Kristóf 1785, 1786 aranyossz. dúló 1790 alkirálybiró; 2-től: Zsuzsánna ~ Borbereki Csiszár Miklós; Mária ; József sz. 1779-1855 ~ gr. Bethlen Józefa sz. 1784-1869 erd. kanczellár és birod. miniszter; János főhadnagy 1811 ~ Szabadkai Kis Juliánna; Teréz 1777 ~ gr. Bánffy Farkas; András ~ Egerfarmosi Kandó Borbála; István; Pál ~ Kissolymosi Kereső Borbála; Kristóf ~ Berekszói Váradi Anna; József sz. 1808 -1810; Etelka sz. 1811; Imre sz. 1820-1884 Mosonmegye főispánja ~ gr. Forgách Paula sz. 1831; Jozefa sz. 1822 † 1867; Ferencz sz. 1803. † 1873 ~ br. Palocsay-Horváth Anna sz. 1806, † 1869; Antónia sz. 1805 † Nagyszebenben 1830; Angelika sz. 1829, † 1861 ~ br. Jósika Pál sz. 1819; Borbára ~ Botházi Szarvadi László; Kata; István ~ Vajda Ágnes de… †; Imre ~ Simonfalvi Anna de ead.; György; Mária ~ m. csesztvei Miske László; Elek ~ Toldalagi Szathmári Klára sz. 1843, egybek. 1863 † 1893 márc. 19.; József sz. 1858 genuai főkonzul; Kálmán sz. 1860 tart. huszárhadnagy; Mária sz. 1862 ~ lovag Reichseggi Gerstenberger N. János esk.: 1885; Paula sz. és 1864; Emma sz. 1866; László sz. 1868; Irma ~ Bartha Antal de; Elek radnói főszolgabíró 1903 ~ Kolozsvári Róza de; Klára ~ Csongvai Károly de ead.; Eszter ~ Nagy János de; Zsuzsánna ~ Laborfalvi Nagy György; Anna ~Köpeczi Deák Ferencz; Klára sz. 1892, 1896; Róza sz. 1895; Elek sz. 1897; Imre sz. 1899; István sz. és 1900.



23

Annyi bizonyos, hogy adatainkban legelőször a bagói Miske unokáját, Miklóst és kis unokáját, Balázst látjuk 1430-ban mocsi jelzővel említve a kolozsmegyei Mocs, Gyéres, Csehtelke és Báld helységekben levő porciókra kapott újadományban*.. Miklósnak fia, Miske Balázs. (Blasius dictus Myske, filius Nicolai de eadem Mochť) az 1448-ban élt Csesztvei Jakabnak leányát, Erzsébetet bírta nőül, és ennek révén utódjai számára már a Csesztvei előnevet alapítja meg, mely mellett a mocsi elnevezés feledésbe megy, s az ősi bagói előnevet is csesztveivel váltakozva csak ezen Balázs fiainál és unokáinál s egyik kis unokájánál, Pálnál, találjuk még meg; másik unokájánál, Tamásnál, pedig a Csesztvei (utóbb Magyarcsesztvei) előnév állandósul s utódai, vagyis az egész Miske család máig is kizárólagosan ezt használja. Ezzel nem azt mondjuk, hogy egyes családtagokat birtokuk vagy lakásuk után más helységről is ne neveztek volna némely oklevelek; így látjuk azt, hogy Györgyöt, szintén Györgynek Toldi Druzsától született fiát, az anyjáról rászállott birtok után néhol bolyainak nevezik, némelyeket pedig Oláhszilvásról, mely Bagó és Csesztve közelében fekvő fehérvármegyei községben szintén volt a családnak birtoka s abban Istvánnak Zólyomi Borbálától született két fia és két leánya 1666-ban osztozott, a másik ágból pedig Gábor volt ott birtokos, kinek e birtokát, valamint az ősrégi bagói birtokot is a tatár rabságból való kiváltatásáért kellett feláldoznia, s a kit anyai birtoka után az utóbb Felsőfehérmegyéhez csatolt Oláh-Ivánfalváról is látunk elnevezve. A család birtoka volt Kolozs megyében miként láttuk - még a Mocsért cserében kapott Velkér is, mely Andrásról testvérére, Tamásra szállván, 1591-ben Mindszenti Benedekéknek nagyenyedi allodiaturákért adatott cserében; Aranyosszéken pedig Székelykocsárd, melyet a most említett Tamásnak Czákori Erzsébettől született legutolsó fia, a kihalt Tamás bírt, s utána özvegye s ennek Balogh Lászlóval kötött második házasságából maradt utódai tartóztattak maguknál. Legtöbb birtoka azonban a Miskéknek ősi fészkükben, Fehérvármegyében volt, hol az ősi Bagón s az utóbb rájuk szállott Magyarcsesztvén és Oláhszilváson kívül az ezekhez csoportosuló Csekelaka, Gabud, Szentbenedek, Medvés, Vadverem, Marosgezse és Ispánlaka helységekben bírtak, melyek közül az elsőben, Csekelakán, Miske Benedek és Tamás 1505-ben szereznek jószágot, amelybe Szentgyörgyi és Bazini Gróf Péter erdélyi vajda rendeletére be is iktattatnak;* azután ugyanők és a táblánkon biztos adat hiányában csak kérdőjelekkel elhelyezhetett Jakab, a Miske Miklós fia, a fentnevezett Csekelaka, Gabud, Szentbenedek, Medvés és Vadverem helységekbeli birtokok hasonfelét nőrokonaiknak, illetőleg azok gyermekeinek úgy, mint Mányiki Péterének, az Elekesi Zsigmond leányának, Erzsébetnek és Mocsi István fiának, Gáspárnak adják át; az említett Benedek pedig marosgezsei birtokát Csucsi Thokus Istvánnak, a kolozsmonostori konvent számtartójának adja el, ki abba 1521-ben be is iktattatik; az utána negyedik ízen következő másik Benedek viszont Ispánlakát adja zálogba a Bélieknek.*. Ezekkel be is számoltam a család kinyomozhatott birtoklási viszonyairól, mihez még csak azt tehetem hozzá Nagy Iván nyomán, hogy a XVIII. század végén élt s táblámon is látható Miske Sámuel, Tholdi örökségképen a szatmármegyei Remetemezőn is birtokos volt, saját értesüléseim nyomán pedig azt, hogy a bárói ág a székesfejérmegyei Bodajkon van otthon, bárha az erdélyi részekben, s nevezetesen a kisküküllőmegyei Lodormány,



24



25



26

Sárd és Szásznádason is volt birtoka; a mai nemesi ágbeliek pedig a kisküküllőmegyei Désfalván, Haranglábon, Hosszúaszón, Glogoviczán, Bábahalmán és a nagyküküllőmegyei Salkó, Mihályfalva és Bólya községekben bírtak. De itt álljunk meg egy pillanatra azon alkalomból, hogy az imént említett birtokügyek révén a Miskék rokonai sorában a Mocsiakkal találkoztunk. Fennebb a Miske-család eredetét és legelső ízeit megismerve, megdőlt már az a régi tévedés, mely ezt a Mocsiaktól eredőnek állította. Az 1430-iki új adománynak az 1371, 1372 és 1376-iki oklevelekkel való összehasonlításából inkább megfordítva arra lehet következtetni, hogy a Bagói Miskékből ágaztak ki mindazok, kiket Mocsi néven találunk. De az sem lehetetlen, hogy a Miskékből kiágazókon kivül más Mocsiak is létezhettek, mint merőben különböző család; a mint még a XVI. század első felében is rákukkanunk Mocsi családnéven jelzettre, kit a Miske-nemzedékrendben előfordulók egyikével sem tudunk azonosítni. Talán már régesrégen is össze voltak házasodva a Mocsiak a Miskékkel; sőt az ez utóbbiak közül némelyiknél a bagóit és csesztvei felváltó mocsi jelzés azon sejtelemre vezethet, hogy már az első ízeken valamelyik bagói Miskének talán épen az 1376 előtt elhalt Istvánnak felesége Mocsi leány lehetett s így jutott aztán ága Mocs és egyéb a nova donatióban megnevezett kolozsmegyei birtokokhoz s ezek révén a mocsi jelzőhöz. Pozitív adatunk azonban nincs róla, s egyáltalán nagyon keveset tudunk eddigelé a Mocsi családról, mint ilyenről; mindössze csak annyit, hogy Mocsi Péter 1364-ben Belsőszolnok vármegyében alvajdai ember, Miklós, a Sandrinus fia, 1419-1435 években kolozsmegyei szolgabíró, Bertalan (kinek életideje különben a táblánkon is előforduló s 1458-ról jelzett Mocsi Miske Bertalanéval megegyezik) 1468- és 1469-ben kolozs- és dobokamegyei beiktatásoknál királyi, illetőleg vajdai ember volt. Ezután 1491-1499-ben Mocsi Szalatielt és feleségét Katalint, a Feremi Sikesd Miklós leányát látjuk kolozs- és tordamegyei peres ügyekben szerepelni, majd miként fennebb előadtuk, a Miskékkel összeházasodott Mocsi Istvánt, és fiát, Gáspárt találjuk, 1526-ban pedig Mocsi Györgytől zálogban bírt tordamegyei sessiók emlittetnek Mióta tehát a Miskék mint bagói nemesek s később csesztvei jelzéssel okmányainkban szerepelnek, azóta csaknem két századon át párhuzamosan velők szerepelni látjuk a Mocsiakat is. A mi a Miskék nemzedékrendét illeti: bárha ez már okleveles alapon összefüggőleg bemutatható volt, mégis van egy-két Miske, kik kellő adatok hiányában nem voltak azon elhelyezhetők: nevezetesen Miske Péter 1497-ből, Lőrincz 1534-ből, István 1554ből, Elek és Zsófia a múlt század közepéről. Nem egészen biztos, csak valószínű a filiatio az 1458-iki Bertalan és Miklós közt, kit ezért fiával, Jakabbal együtt kérdőjellel jeleztem táblámon. Ellenben már egészen biztosan felvehetőnek tartottam báró Miske Kálmán adatai alapján Györgyöt is a Miske András és Jobbágy Klára fiai sorába, noha a báró Józsinczi-féle táblán csak a más három fiú látható. Ámde báró Józsinczinak a rájuk vonatkozó levéltári adatokra hivatkozásából csak az tűnik ki, hogy az általa beirt három fiú mindenike valóban az András fia volt, nem pedig az, hogy rajtuk kivül egy negyedik fia s egyáltalán több gyermeke nem lett volna azon Andrásnak. Csak két kételyem lehet táblám helyessége tekintetében. Az egyik az, vajon Fosztó Kata nem volt-e második felesége azon 1697-ről jelzett Miske Imrének, kinek feleségéül én csak Szoboszlai Máriát vettem fel, kitől gyermekei is születtek? És ennek folytán nem tévedtem-e, midőn e Fosztó Katát nem az említett Imre, hanem hasonnevű unokája, a Kővárinál és Nagy Ivánnál 1796-iki felsőfehérmegyei főbírónak jelzett másik Imre feleségéül írtam be? Teljes bizonyosságra ugyan nem jutottam, de elfoglalt álláspontomnak okát adom. A legrégibb és legmegbízhatóbb Miske genealógián a báró Józsinczi-félén ezen Imrék egyikénél sincs bejegyezve, hogy kit vagy kiket bírtak nőül. Kővári, ki tábláját ez Imrék idősebbikével kezdi, ennek feleségéül csak Szoboszlai Máriát írja. Legelőször tehát Nagy Ivánnál látjuk megjelenni Fosztó Katát, mint második feleséget s az ő tábláját vette át az újabb generációkra



27

nézve csaknem teljesen báró Miske Kálmán is. Nagy Iván pedig e részben valószínűleg a Fosztó-családról már akkor rendelkezésére álló s pótkötetében pár év múlva felhasznált adatokból vett tudomást a felől, hogy Fosztó Kata (miként e család pótkötetbeli tábláján aztán közölte is) először Tövisi Dánielné, másodszor Váradi Istvánné s végre harmadszor Miske Imréné volt. Ez alapon írhatta tehát be az elsőbb Miske Imre második feleségéül. Ámde e Katának életideje, ha a Fosztó és Váradi családok nemzedékrendein található gyér chronologiai adatokkal egybevetjük, sokkal közelebb esőnek látszik az említett Miske Imre György fiától származó, szintén Imre nevű unokájának életidejéhez, mint magának ama régibb Imrének korához, kivált, ha megfontoljuk, hogy Miskét megelőzőleg már két, a XVIIIik század derekát jól elérő férje volt. Így tehát helyesebbnek mutatkozott e részben a Mike Sándor-féle genealógiát követnem, mely az elsőbb Miske Imre feleségéül csakis Szoboszlai Máriát írja, Fosztó Katát pedig ezeknek unokája, a későbbi Imre házastársául jelzi. Hogy az azon időtájban élt sok Imre közül csakugyan ez volt-e az 1796-iki felsőfehérmegyei főbíró, azt nem állapíthattam meg s így e jelzést táblámról ki is, hagytam. Másik kételyem az volt: vajon helyesen írtam-e be a Mike Sándor-féle genealógia alapján Tholdi Erzsébetet Miske László feleségéül, s nem lett volna-e helyesebb őt a halotti beszédre is hivatkozó Nagy Iván nyomán e László fiának, Sámuelnek Mara Zsuzsánnát követő második felesége gyanánt elfogadni? Ámde megfontoltam, hogy a Miske József fölött 1821ben tartott halotti beszéd, melynek szónokát Nagy Iván meg sem nevezi s így tüzetesebben nem tanulmányozható, úgy látszik, meglehetősen zavart volt; mert miként Nagy Iván is írja, tíz testvér közül hármat hallgatással mellőz, kik aztán máig is ismeretlenek maradtak. És különben is, bárha nem akarom kisebbíteni a halotti beszédek, mint genealógiai források értékét, kétségtelen az, hogy nem mindig megbízhatók. Előttem az döntött, hogy a Mike Sándor-féle táblázaton Miske Sámuel mint 1775-iki retractans van bevezetve, s így joggal feltehető, hogy a rá és elődeire vonatkozók e retractatióról szóló oklevél alapján vannak a táblára felvéve, ennélfogva hitelesnek tekinthettem tehát a fia fölött tartott halotti beszéddel szemben is azt, hogy Tholdi Erzsébet a retractans Sámuelnek nem felesége, hanem anyja volt. S ezzel végére is értem vármegyénk e tősgyökeres családja ismertetésének, mely nem egyszer magas méltóságokra is jutott: de nem kímélték meg a sors csapásai sem; három tagját találjuk, kik erőszakos halált szenvedtek; másokat nótáztatás, tatár rabság s ezekkel járó vagyoni veszteségek sújtottak, s e viszontagságokhoz hozzájárult még egy rejtélyes gyermekorzási eset is, melyet azonban régi genealógiai íróink tévesen adnak elő úgy, mintha báró Miske Ferencznek leányán kivül egy fia is lett volna, kit Kolozsvárt eloroztak. A regényes esemény a ma is élő leányági leszármazottakhoz eljutott családi tudomás szerint egészen másképp történt2.

2

(KIS BÁLINT Turul 1915. ½ szám)



28

Magyar Csesztvei báró MISKE VI. Imre *1695?-†1775.11.02 somogyomi TORDAI Krisztina *1711.- †1783. máj.28. Szentmihály (s.T János és szalontai TOLDI Anna leánya) Mária Teréziától ő s gyermekei I. JÓZSEF,*1730-†1815., VII. IMRE*?- †1790. és I. TERÉZIA *1728.11. kép Miske címer

†1805. férjezett hídvégi Nemes Jánosné 1767. dec. 16. (Bécs) erdélyi bárói rangot nyertek (518/1767. sz. L. Reg. Transs. XI. 208. 1 ).

A1. I. JÓZSEF*1730-†1815. guberniumi titkár 1m alsócsernátoni DOMOKOS Terézia baronesz *?-†? 2m kishalmágyi HOLLAKY Anna*?-†? B1(m1) I. Lajos József SZENTMIHÁLY (Várfalvi anyakönv) 1770.szept. 6. .-† ? B2(1m) II. JÓZSEF. Nagyszeben 1774. máj. 25. - †Baden bei Wien, 1855. máj. 5. Erdélyi kancellár, birodalmi miniszter. erdélyi és magyar báró V. Ferdinándtól rangemelés: Bécs, 1843. szeptember 28. JÓZSEF és fia IMRE. (Liber Regius LXVII. kötet, 387. o.) m ? Bethleni gróf BETHLEN Jozefa, *1784. dec. 18. † Bécs, 1869. júl. 27. (B. József és zichi és vásonkeöi gróf ZICHY Jozefa leánya.)

12. kép A magyar és erdélyi bárói címer

Gyermekei: I–IV. I.

I. ETELKA, *Nagyszeben, 1814. okt. 3. † Graz, 1893. máj. 18.

II. IX. IMRE, *Kuchelburg Küküllővár, 1820. máj. 18. † Bodajk, Fejér vm., 1884. szept. 7. Cs. és kir. kam., m. kir. főispán. m 1856. ápr. 21. Bécs, Ghymesi és gácsi gróf FORGÁCH Paulina, *Szécsény, Nógrád vm., 1831. okt. 27. † Kőszeg, Vas vm., 1898. febr. 7. Csillagkeresztes hölgy. (F. Pál és kisfaludi LIPTHAY Mária leánya.) Gyermekei: 1–6. 1. IV. JÓZSEF, *Bodajk, 1858. júl. 31. † Kőszeg, 1930. dec. 5. Cs. és kir. főkonzul Amszterdamban. (Bárói rangját a M. Kir. BM 56.721/1917. szám alatt igazolta.), m 1896. jan. 11. Szombathely, Roszeneki báró ROSZNER Ludovika, *Bécs, 1870. szept. 15.- †Kőszeg Vas vm., 1960. ápr. 1. (R. József és zichi és vásonkeöi gróf ZICHY Karolin leánya.) Adoptált fia: a1. Magyar-Csesztvei báró és Reichseggi lovag MISKEGERSTENBERGER I. Jenő, *Rohonc, 1886. nov. 11.- †Kőszeg 1946. aug. 27. M. kir. követségi tan., dr. (Név- és címeregyesítés, magyar bárói rang: Elhat. Baden, 1918. április 13. Liber Regius LXXIII. kötet, 401. o., bárói rangját a M. Kir. BM 80.367/1934. szám alatt igazolta.) 1m: Bécs, 1934. jún. 4. ALLISON-WALTERS Mary, tanítónő *Ustje, 1894. febr. 27.- †1955?. elvált: Budapest 1942 Mary MiskeA magyarcsesztvei Miske család története 2.


29

GERSTENBERGER világháborúban.

volt

a

SOE3

ügynöke

Magyarországon

a

második

Magyar-Csesztvei báró és lovag reichseggi MISKEGERSTENBERGER I. Jenő, 2m: 1943 szept. 09. SzabóMargit* Szombathely 1891. dec. 13.-. †Budapest 1981. (Pogácsás Vendel és Mészáros Erzsébet leánya, majd örökbefogadást követően Szabó István és Pogácsás. Julia) (1m) ? Unger Mihály vendéglős *?-†?, 1916 elvált, Gyermekei a2a. a2b.

13. kép Miske-Gerstenberger címere

a2a II. Magyar-Csesztvei báró és lovag reichseggi MISKEGERSTENBERGER Jenő, dr. *Szombathely 1915. szept. 10.(anyakönyvezve Unger Jenő) – m * -†Budapest 2014. máj. 23. temetés 2014. júni. 17. Kőszeg családi kripta, Vele fiágon kihalt a br. Miske család

a2b MÁRIA Magyar-Csesztvei MISKEGERSTENBERGER baronesse *Szombathely1917. juli. 17.- †1990. szept. 10. m:1947? Somogyi József *Félszerfalva, 1916. június 9. – †Budapest, 1993. január 2. Kossuth-díjas szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, 1974–1987. között rektora. a2b1 BORBÁLA*1945. nov. 20.- m:?_ dr Sárdi Gábor … Innen indul a Sárdi ág. a2b2 ÁGNES*1948. máj. 29.- †Budapest 2013. máj. 21. m Budapest 1971. juli. 07. MÁTÉ ANDRÁS GYÖRGY*Budapest 1943.szep. 21- …Innen indul a Máté ag. 2. KÁLMÁN, *Bodajk, 1860. nov. 25. † Kőszeg, 1943. márc. 15. Tem. uo. 1943. márc. 17. Ősrégész, múzeumigazgató, dr. phil., cs. és kir. huszárhdgy. ULTIMUS TITULI. m Kőszeg, 1894. ápr. 10. Chernelházi CHERNEL Sarolta, *Kőszeg, 1868. márc. 6. – † Kőszeg 1953. nov. 6. (Ch. Kálmán Sopron vm. főjegyzője és tolnai gróf FESTETICS Mária leánya.) Leánya: 2a. 2a. ILONA, *Kőszeg, 1894. dec. 30. -† Kőszeg 1977. febr. 2. 3. IRMA, *Bodajk, 1862. jan. 2. -† Kőszeg 1946.febr. 28. 1m Bodajk, 1885. okt. 27. Reichseggi lovag GERSTENBERGER János, *1852. † Friesach, 1940. ápr. 15. (Elv.) 2m: Kőszeg, 1901. okt. 18. Hornaui lovag GERBERT Károly, *1852. † Kőszeg, 1928. febr. 29. Tem. uo. 1928. márc. 2. Cs. és kir. ezds., a Ferenc József rend lovagja. (Az első házasságból született fiát a fenti JÓZSEF, *1858. † 1930. adoptálta. Lásd ott: 1/a1.) 3

-Az angol Speciális Hadműveletek Parancsnokságánál (Special Operations Executive, SOE) szolgált, azaz valóban a brit

titkosszolgálatok ügynökének lehetet tekinteni.



30

4. PAULA *Bodajk 1864. ápr. 7.-† ? 1864. 5. EMMY, *Bodajk, 1866. nov. 1.- † ? m Kőszeg, 1903. aug. 2. m: MICHALOVITS Demeter. *? - †? 6. LÁSZLÓ, *Bodajk, 1868. ápr. 15. † Kőszeg, 1921. jan. 24. m: 1905. Fehérgyarmati JASSIK Etelka *? - †?. III. III. JÓZSEF. *1808-†1810. IV. I. JOZEFINA, *1821. † Bécs, 1863. dec. 3. borbreki és gáldtői Csiszár V. Miklós *? - †1816 m: 1791 árapataki Geréb Rozália *1770-†1791. B3(1m) III. SUSANNA *Nagyszeben 1774. máj. 25.- †Alvinc 1812. aug. 8, t: Gyulafehérvári Székesegyház Csiszár kripta m: 1792 B2a EMILIA *Alvinc 1804. - †Alvinc 1881. aug. 10. A Csiszár család fiágon kihat Csiszár Emillia fiúsításával. m: 1831 magyarszögyényi SZÖGYÉN LÖRINC kamarai nagytanácsos,* 1791. - †Alvinc 1858. dec. 25. B2a1 II. ZSIGMOND *Buda 1832. szept. 12.- †Szászváros 1862. okt. 21. m:? borbátvízű KESERŰ BERTA*1840.-†? B2a2 EMILIA *?-†1892. m: aranydikai SVÁJCZER SÁNDOR *?-†? B2a3 JÓZEFA*?-†? B2a5 BÉLA *Alvinc 1841 nov. 11.- †Alvinc 1918. dec. 02. m:1875 Sopron saági SAÁGHY EMILIA A Szőgyény család ága fiágon vele kihalt. B2a6 ADÉL*1843-†1858 B2a7 GABRIELLA *Buda 1845. ápr. 01.- †Alvinc 1887. máj. 26. m: 1873. dálnoki Teleky József *Magyarigen 1835.- †Alvinc 1890. jan. 16. Innen indul a Teleky ág B2b ROZÁLIA* 1808 †? m:? hidvégi Nemes Lajos gróf ev: B2c JÁNOS *Alvinc 1812. aug. 8.-†Alvinc 1912. aug. 18. t: Gyulafehérvári Székesegyház Csiszár kripta (3m) FOLLINUS RÓZA *? - †Alvinc 1851 m 1813. borbreki és gáldtői Csiszár V. Miklós *? - †1816 C3 AMÁLIA *Alvinc 1816. okt. 26.- †?, m:? hidvégi Nemes Ferenc gróf *?-†? B3 (2m) II: JÁNOS * Szentmihályfalva 1769?-†? 1811.febr. 21.m:? szabadkai Julianna Kiss *?†1808. okt.? I. I: FERENC *Szentmihály 1801? – Szentmihály 1873. szept. 10 m:1828? palocsai HORVÁTH ANNA *?-†Bécs 1869. febr. 12. I.a I. ANGELICA *Kolozsvár 1829. Április 25. - †Kolozsvár 1861. aug. 17. (Miske Ferenc báró és palocsai Horváth Anna leánya) m: 1849. okt. 4. branyicskai JÓSIKA PÁL báró *1819. juli. 12. - †Torda 1892. február 18.(Jósika József báró és m: felsőszállási Marillai Anna)



31

I.a. 1 GYULA 1850.aug. 20. - †Mentone 1880. márc. 2. m: Kolozsvár 1879.jan.23. hadadi Wesselényi Terézia baroness *Kolozsvár 1860.júli.24.†Erdőszáda 1924.márc. 29. I.a. 2 ANDOR *Várfalva 1851. június 20.- †Várfalva 1900. febr. 2. I.a. 2’1 GYULA, *Magyarfenes 1877, febr. 13.†Nagymihály 1911.febr.09. I.a. 2. 2 GÁBOR*Magyarfenes 1878. márc. 24.- † Briansk 1945.dec.12. m: Hosszúaszó 1902. nov. 04. zágoni Szentkereszty Anna baroness *Hosszúaszó 1902.nov.04.- †Nagyszeben 1943. nov. 02.. I.a. 2 2 1 EMMA *Megyes 1903. dec. 10.†Wethersfield Conn. USA 1990, nov. 9.m: Magyarfenes kisserényi Serényi Miklós gróf *Wien 1898. ápr. 28-†Newtonville, Mass. USA 1970.juni. 15. I.a. 2 2 2 ISTVÁN, *Megyes1905.jan.04.† Balázsfalva 1972. febr. 24. m: 1944. febr. 19. Magyarfenes Erzsébet Szaitz *Maglód 1919. febr. 20.- †Nünberg 2001. okt. 11. dau of Károly vs Szaitz, a Szaitz család utolsó tagja az esküvő feltétele a kettős név and Erzsébet Swilinging I.a. 2 2 2 1 GÁBOR*Altmark 1973. ápr. 02. (elvált 1976. .márc. 30.) Vaíléria Dafini*Küküllővár 1948. márc. 24. : 2m 1977. dec. 10. Balázsfalva- †? Sarateán Mária *Pánád 1956 okt. 20. 1992. dec. 30. 1m: Balázsfalva 1973. okt. 18. I.a. 2 2 2 1 1 (1m) GÁBOR-ISTVÁN assumed surname Szaitz-Jósika 1979 *Balázsfalva 1974. szept. 24. I.a.b.2 2 2 1 2 (2m) ISTVÁN, MIHÁLY,* Landshut 1982.szept. 15. I.a. 2 2 2 2 ISTVÁN * Hosszúaszó 1947. nov. 06.-m: 1979.nov. 24. Hosszúaszó (div 1982. febr. 19. ghiczi Ghyczy Erzsébet, Assa-ablonckürthy.*Budapest 1945. márc I.a. 2.2 2 3 IMRE * Hosszúaszó 1947. nov. 06. –m: 1nov. 24. (div 1981. jan. 28. ) felső mérai Ostorharics-Horváth Klára *Budapest 1956. ápr. 23., dau of felsőmérai Ostorharics-Horváth Béla és füzeséri Füzesséry Klára.



32

I.a. 2 2 2 4 ERZSÉBET *Hosszúaszó 1949.ápr. 9. 1m: Kolozsvár 1969. júli.10. (div) 1973.márc. 15. Alexandru Gavru *Kolozsvár 1929. aug. 25.; 2m 1974. jan.19 Hosszúaszó losonczi BÁNFFY JÁNOS báró*Kolozsvár 1934.okt. 19.- A báró Jósika és a báró Bánffy család utolsó sarjai egyesültek. I.a. 2 2 2 4 1 losonczi és branyicskai BÁNFFY-JÓSIKA IMRE LÁSZLÓ *1974. ápr. 05. –m: 2009.jan. 23. NICOLE MÜLLER *1976.dec.01.II. III IV.

II. ANTÓNIA *? 1805.júl. 20. - † Bécs ?. IX. GYÖRGY 1808.ápr. 24.- - †? V. JÁNOS 1803.nov.28. - †?

B4(2m) II. TERÉZ *? 1777 - †? m gróf BÁNFFY Farkas *? - †? B5(2m) VII. LAJOS József *Szentmihályfalva 1770. szept. 6. -†? AII.

VII. IMRE *1734?-†Szentmihályfalva †1790.

AIII. I. TERÉZ *1740?-†1805? m hídvégi gróf NEMES János *1738?- †? Velük indul a gróf hídvégi Nemes család ága, a további leszármazás a honlap linkre kattintva.

Név

MISKE VI. IMRE

Nemesség

MAGYAR CSESZTVEI BÁRÓ

Születési idő, 1695? helye Szülők

MISKE V. IMRE ÉS SZALONTAI MÁRIA

Esküvő

1730?

Halálozás ideje, helye

1775.?

Foglalkozás

KIRÁLYI FŐBIRÓ

TÁBLAI

Feleség

TORDAI KRISZTINA

Nemesség

SOMOGYOMI

ÜLNÖK

ARANYOSSZÉK

KIRÁLYI

Születési idő, 1711 helye Szülők

SOMOGYGYOMI TORDAI JÁNOS ÉS SZALONTAI TOLDI ANNA



33 Halálozás ideje, helye

1783. 05. 28. SZENTMIHÁLY

Gyermekek

JÓZSEF, IMRE, TERÉZIA

Források

518/1767. SZ. L. REG. TANSS. XI. 208. L.

Miske Imre királyi táblai ülnök, és nejétől Thordai Krisztinától született gyermekei JÓZSEF, IMRE és TERÉZIA férj. hidvégi Nemes Jánosné 1767. decz. 16. (Bécs) erdélyí bárói rangot nyertek (518/1767. sz. L. Reg. Tanss. XI. 208. l.). JÓZSEF az unokája és IMRE a dédunokája magyar báróságot nyertek és erdélyi báróságuk 1843. szept. 28. (Bécs) megerősíttetett (14500/1843. sz. L. Reg. 67. sz. 387. l.). Báró Miske Imre ellentmondásos személyisége az idők távlatában nehezen ítélhető meg. Apródként reformátusból katolikussá lett, és mint a későbbi leírások, események igazolják, egész életében tulzottan, szinte bigottan gyakorolta a katolikus vallást. Rettegi György emlékírataiban 4 írja, hogy felesége igen szép, de nagyszájú asszony volt. A Tordai örökség iránti perét elvesztette. Báróságát ivv is Teréz leányának, aki igen szép volt köszönhette nomeg gróf Nemes Jánosnak. A gróf szerelme eléréséhez reformátusból katolizált, báróságot szerzet apósának és gyerekeinek, József fiának guberniumi titkárságot is Küküllőben. Apor Vilmos korának erdélyi nemeseiről és azok közösségben végzett tevékenységéről versben számol be. Először megverseli a vezetéknév keletkezését, s így csoportokba rendezi, majd a keresztneveket veszi sorba, s megverseli, ki mit csinál, ha csinál egyáltalán valami hasznosat. Mikor ezek a sorok íródtak, Miske Imre még nem volt báró és Aranyosszék királybírója sem. Az író-költő saját bevezetőjében írja, hogy művét tíz évig írta, s bizony azalatt változtak az idők s az emberek. „De vadnak effelett jeles magyar nevek, Kiknek éppen sehonnan nincsen nevezettek. Hanem még Schitiából kezdett nevezettek, Kikkel címereztetnek sok derék emberek: Buda, Kabos, Mikola, Mikes, Méra, Radó, Ugron, Rasák, Jósika, Pongrácz, Miske, Dacozó, Miksa, Sükösd, Bardócz, Dósa, Apor, Zámbó, Pető, Meskó, Balassa, Barta, Zejk és Baló” „Nagy gróf házból való az gróf Bethlen Imreh. Vicaispán Thordában az Miske Imreh. Boszorkányság miatt holt meg Boér Imreh. Martonfalván vagyon s lakik Bartók Imreh. Küküllő főbíró Bogátai Imreh. Domokos János fia: Domokos Imreh. Fejérben vice az öreg Miske Imreh. Kászoni vivetíszt volt Balasi Imreh” Imre fiáról azonban Apor versén kívül, már hogy vice ispán lett volna a környéken, említés sem esett, míg a sinfalvi református anyakönyvben előbb, esküvői tanúi ténykedését, később 1790-ben elhalálozását jegyezték be. Úgy tűnik, ő katolikusból reformátussá vált és a család fekete bárányaként élte életét. Valószínű a renegát papa még ki is átkozta kisebbik fiát, aki Szentmihályfalván hunyt el vi 4

Rettegi György: Emlékezetre méltó dolgok .



34

E korban még javában létezett a jobbágyság, amely a rabszolgasággal volt egyes birtokosoknál egyenlő. br. Miske József környezetében is cserélték egymással a jobbágyokat azok akarata ellenére is, álljon itt egy ilyen kié légyen a jobbágyszerződés.viiKözbevetőleg itt annyit érdemes tudni a következők megértéséhez-a Teleky könyv részletesen foglakozik az erdélyi helyzettel - , hogy Erdélyben 1241-ben kért és kapott engedélyt a Kolozsmonostori konvent román jobbágyok betelepítésére. Úgyanilyen helyzetben voltak a főrendek és a magyar nemesség a tatárok pusztítása nyomán, nekik is munkaerőre volt szükségük, akár még a magyar jobbágy ellenében is. A további évszázadok török portyái és parasztfelkelései, valamint a moldvai gazdasági helyzet tovább csökkentették munkaerőt és növelték a román migrációs nyomást a munkaerő beáramlására, akár titokban s lappangva. Kézenfekvő volt további a román jobbágyok betelepítése szempontjából a biblia lefordítása számukra, hogy a papok felügyeletet gyakorolhassanak a lélek felett, míg a földesúr a test felett gyakorolt korlátlan feudális jogokat. Rettegi 1761-ben Bánffy Farkas temetésén a rosszul levő br. Miske Imre halálhírét kelti, azonban a valószínű enyhe stroke-ból a báró gyorsan kigyógyul, mert 1763-ban erélyes fellépésével megakadályozza, hogy Szentmihály falva lázadásba keveredjen. 1770-ben Aranyosszéki királybíróvá nevezik ki. 1772-ben, 77 évesen elérkezettnek látja az időt és egészségi állapota sem akadályozta meg, hogy templomfoglalásban ne vegyen részt. Ekkoriban br. Miske Imre családján belül és kívül is Erdélyben még javában dúlt a reformáció és az ellenreformáció küzdelme, s még nem dőlt el. A vakbuzgóság a katolikus császári Bécsből helytelennek tűnhetett, de Erdélyben báró Miske Imre Aranyosszéki királybíró Dindár Józseffel visszafoglalta a sinfalvi templomot az unitáriusoktól és a lutheránusoktól, s mint ahogy Orbán Balázs könyvében is írta, aki ellenállt, azt tömlöcbe vettette és 140 főt a Várfalvi templomba megkereszteltetettviii és a nevekből is kitűnik, nem kímélte háza népének még a német tagjait sem, keresztapja, felesége keresztanyja lett nekik. Valószínűleg a Sinfalvi templomfoglalás még bizonytalan volt és az újra felszentelés sem történt meg. Az első katolikus kolozsvári Huszár József parochus volt. 1773. március 21-24-ig az unitáriusok megkísérelték a templom visszafoglalását fegyverrel. A melléképületekről a kereszteket lelopták és az árnyékszékbe dobták. Csak a megyei hadak gyors reakciója mentette meg a templomot. A történteket a templom új történeti könyve rögzítiix Sinfalva egyháza 1773-74 ben önálló parókia lett, 1774. január 1-től anyakönyv vezetésére jogosul lett. Végül 1775. július 10-én sor került az ünnepélyes karácsonyi felszentelésre. II. József erdélyi utazása során találkozván br. Miske Imrével, nem valami kedvezően emlékezett meg jegyzeteiben róla. Fia József azonban elnyerte szimpátiáját, amivel jó sáfár módjára bánt s egész életében nem bánta meg. II. József 1773-ban indult útnak, hogy megismerje az 1765 óta nagyfejedelemség rangjára emelt Erdélyt, az ott uralkodó állapotokat, az alattvalókat és a hivatalnokokat. Az utazók kilenc kocsija 1773. május 20-án haladt át az erdélyi határon. Megkezdődött a csaknem két és fél hónapos erdélyi látogatás. Ennek során II. József arra törekedett, hogy mindent személyesen tekintsen és vizsgáljon meg, a helyszínen szerezzen tapasztalatot a lakosok életkörülményeiről, az állapotokról, az ügyek intézéséről, és természetesen az állami alkalmazásban levő tisztviselőkről. „Miske Imre báró Aranyos[székben]: Elaggott vénember, oly furcsa tulajdonságokkal, hogy inkább gyerekesnek és félbolondnak tartom. Hatalmas kereszttel a mellkasán jár fel-alá és mindenütt keresztet vet.”[21] Hofreisen. fol. 1040v. Miske Imre vallási buzgalmára lásd, Rettegi György: Emlékezetre méltó dolgok, 1718–1784. Közzéteszi: Jakó Zsigmond. Bukarest, 1970. 318–319. p. (a továbbiakban: Rettegi). Azt viszont számos hivatalnok szemére vetette, hogy túl fanatikus, előítélettel viseltet a másik vallás, vagy a másik nemzet képviselőivel szemben. Különösen a református Teleki László („a reformátusoknak mondhatni ő a pápa”), a „vakbuzgó” katolikus Miske Imre, az evangélikus hitű Michael Huttern és Samuel Bausnern, valamint a katolikus Baló József jellemzésénél figyelhető meg.[26] Hofreisen 8. fol. 1037v; fol. 1040v; fol. 1038v és fol. 1039r. A magyarcsesztvei Miske család története 2.


35

Mindenesetre báró ifj. Miske Józsefnek sikerült Mária Teréziával jóváhagyatni az 1773-as templomfoglalást, mint azt a templom történetkönyvben rögzítették és a pátenst be is másolták. Orbán Balázs és Rettegi György valószínűleg azért is felháborodtak, hogy a magyar vallással szemben léptek fel ilyen eszközökkel! Végül 1775-ben szentelték fel újra, s az óta a katolikusokat szolgálja. 1773 végén idősebb báró Miske Imre állítólag meghalt, de sem pontos idejét, sem helyét meghatározni nem sikerült. A várfalvi anyakönyvben nem volt nyoma, és a sinfalvit, ahol tette miatt elvárható lett volna, nem találtam meg, de a levéltárakban sem. Rettegi 1774-re teszi a báró halálát.xMegtaláltam viszont az özvegy kötelezvényét József fia felé közel 260 aranyforintra, amit mellékelek. 1775. A felvetendő kérdések, miért csak két évvel az állítólagos halálhírétől jelentkeztek a letétben lévő pénzért, vagy hogyan lehet, hogy a sinfalvi templomtörténetben 1773,1774, ill. 1775 években említést sem tesznek a báróról! 80 éves korában csak akkor halhatott meg, ha az év 1775.! Kérdések? Válaszok nélkül. Tordai Krisztina nyugtája Miske Józsefnek.xi III.(66). Szombathelyi Levéltár A fordítás: „Én alulírott szemelj, adom tudtára mindeneknek, akiknek illik, hogy ezen folyó 1775. év novemberének 22. napján, amidőn néhai szegény férjem MCseszvei Báró Miske Imre [!] ur, főpénztárnoksága utáni egyenleg átvétele céljából Szabó János, és Veress Joseff kincstári írnok uraimék Szent Mihájfalvi házomhoz végrehajtani jöttek volna, kész pénzem nem lévén, hogy a végrehajtókat kifizethessem, kénytelen voltam jószágomnak meg tartására nézve kedves fiam Báró Miske Josefftől két száz ötven nyocz rajnai forintokat, és ötven három krajczárokat, költsön fel venni, melj jó teteményiert kedves fiamnak, énis, a csűr kertem mellet lévő halas tós, gyümöltsös, és füves kertemet benne lako Nán Strágye nevezetű jobbágyommal, és ennek fiaival együt, az fen irt két száz ötven nyocz rajnai forint és ötven három Krajczár, summa pénzért adom, és lekötöm, olj formán: hogy holtam után azon, nekie kötöt jószágomat, mindjárt el foglalhassa, és birhassa, maga, és gyermekei, békességesen, mind addig, még az testvérei, az fen irt summa pénzt nékie le nem teszik, eszt pedig anyivalis inkáb, hogy azon joszág, nékem, és szegény férjemnek tulajdon keresményünk, külömbönis szabad rendelkezésünkben törvény szerént vagyon, minthogy pedig sokszor emlitet kedves fiam fiui engedelmességitől viseltetvén, az mostan néki lekötött jószágot, életemig kezemnél hagyja, s: következendő képen azon üde alatt az pénze hever, tehát midőn az testvérei véle osztozni akarnak, tartoznak az kétszáz ötven nyocz rajnai forintakat, és ötven három krajczárakat kamattal együtt nékie meg fizetni, és külömbön osztályra se bocsássa meg irt fiam, és gyermekei, az nékiek lekötött joszagat, meljnek nagyobb bizonyságára, adom ezen tulajdon aláírásommal, és petsétemmel, meg erősítet kötelezvényemet, jövőbeli biztosítékul.

Aláíratott Szentmihályfalván a fenti évben és napon

Tordai Krisztina

Veress József kincstári írnok sk. előtt

és Magyarcsesztvei Miske Tamás, Aranyos nemes székely szék esküdtje sk. előtt Tordai Krisztina báróné 1775. november 22-i kötelezvénye , báró Miske József által leszámolt 258 rajnai forintról és 53 krajcárról Harmintzadik csomó



36

56k szám” Thordai Krisztina báróné 1775. november 22-i kötelezvénye a fia, báró Miske József által leszámolt 258 rajnai forintról és 53 krajcárról Úgy tűnik, immár másodszor keltik halálhírét br. Miske Imrének. xii Ez utóbbi azonban valószinűen erősebb agyszélhűdés volt, mely mozgásképtelenné züllesztette, ezért otthoni ápolásra volt szükség, míg végül 1775. 11. 02-án elhunyt. A 80. évében meghalt Miske félbolondsága sokmindentől származhatott, de ez időben, az 1700 évek végefelé, annyira mégsem volt bolond, hogy kétszer keltsék halálhírét. br. Miske Imre 80 éves korában halt meg mint azt a felesége és fia közötti kölcsönszerződésben a felek írják, ez pedig csak akkor lehetséges, ha 1775-ben történt. Az első halálhírét Rettegi 1761 után, Bánffy Farkas temetésén kelti, de a valószínű strókból egy-két év alatt viszonylag fizikailag tünetmentessé vált. A következőröl 1774-ben II. József erdélyi útjának befelyezése után tudósít, -végül 1775-ben halt meg-, azzal is megerősíti állítását, hogy csak 1774-ben nevezik ki az utódját, Huszár Sándort.

Név

Miske I. József

Nemesség

magyar Csesztvei báró,

Születés ideje 1730? helye Szülők Halálozás ideje, helye Foglalkozás

Miske V. Imre és Somogyomi Thordai Krisztina 1815 Udvari Consillarius, királyi táblai ülnök guberniumi titkár

Feleség neve kishalmágyi Hollaki Anna. Feleség neve alsócsernátoni Domokos Terézia Gyermekek

Susánna, Mária, József, János,Theresia

Források

Apor gyüjtemén0079

Udvari tanácsos méltóságos címmel. 5

5

Méltóságos cím illeti meg a felsőház tagjait; a császári és királyi kamarásokat, az állami rendszerű; II. fizetési osztályba, a bíróságnál és ügyészeknél a II. fizetési osztálytól felfelé. A katonaságnál az ezredesi rangtól az altábornagyi rangig (ez utóbbi már excellenciás úr) besorozottakat, vagy az e fizetési (rang-) osztályok címével, jellegével (pl. miniszteri tanácsosi címmel ellátott osztálytanácsos) állami vagy állami üzemi főtisztviselőket. Ezen felül méltóságosak: az udvari tanácsosi-, kormány-, kincstári, egészségügyi gazdasági és kereskedelmi főtanácsosi címmel kitüntetettek. A papságban a címzetes érsekek és püspökök, pápai prelátusok, nagyprépostok, az esztergomi kanonokok, egyes főapátok és apátok. A protestáns egyházakban „ főtiszteletű” és méltóságosak a püspökök. A hölgyek uruk címét viselik, de ezen felül méltóságosak a bárónők és grófnők. Ez utóbbiak megszólítása azonban nem „ méltóságos asszony"” hanem a



37

Az örmények és a székelyek között már a kezdetektől nem volt felhőtlen a viszony, amellett sem, hogy tudták, kik és mi elől menekültek. Tekintettel arra, hogy a székelyek hagyományos piacain működtek, az örmény kereskedők konkurenciát jelentettek és néha verekedéssé fajult az ellentét. Ilyenkor szükséges a legfelsőbb helyről kapott kiváltság levél, amely biztonságot nyújt. A bécsi udvari kancellária-igazgató Tolnai János felhívására az örmény közösség gyűjtésbe kezdett 1758. április 15-én és nagyon gyorsan összejött a szükséges összeg. Miske József nevéhez fűződik az Erzsébetvárosi királyi szabad várossá nyilvánításáért a kiváltságlevél elkészítése, amelynek közvetlen költsége 38 aranyforint, ebből Miske József díjazása 16 forint 40 krajcár volt. Mária Terézia 1758. augusztus 31. napján kiadta az adománylevelet és 1758. november 28-i okmányában további 13 fejezetben a kiváltságlevél megerősítését. (Avedik Lukács: Erzsébet város monográfiája 1896 Szamosújvári Todorán Endre „Aurora”könyvnyomdája 1896.) Nagyon érdekes, hogy míg apjának fennmaradt oklevelei a jobbágykorra vonatkoznak, addig az ő részéről fennmaradt okmányok 80%-a pénzzel foglalkozó nyugta. A fiának szóló móringlevél tartalma is a pénz körül forog és arról ír, hogy történelmileg reá várt a család anyagi helyzetét nem csak javítani, hanem újra megnövelni a korábban már elért szintre. 30 ezer aranyforintot szán fiának, ami valóban hatalmas összeg. Később fia bodajki birtokának éves összes bevétele alig haladja meg a 25 ezer aranyforintot. Álljon itt bizonyságul a móringlevél első és utolsó oldala.xiii

"„ grófné"” a "„ báróné"” s ha az uruk kegyelmes úr, akkor „ kegyelmes grófné vagy báróné”. Az egyetem rektora: magnificus. A nem születésük után méltóságos urakasszonyok gyermekeit nem illeti meg semmiféle cím; így tehát helytelen, ha pl. egy főispán leányát „ méltóságos kisasszonynak” titulálják. Az özvegy továbbra is elhalt ura címét viseli, de ha újból férjhez megy, új férje címe jár neki is. Úgyszintén, ha pl. egy elvált méltóságos báróné, vagy miniszteri tanácsosné újból férjhez megy – egy a méltóságosnál kisebb című férjhez –, korábbi méltóságos címét elveszti.



38

A sok nyugta között azonban akadt egy levél, amely személyes hangvételével és főként megszólításával szöget ütött a fejembe.: Sógora „Nekem igen fekete és kajla lábú, gyönyörű kedves Sógorkám!„ nevezi a levél megszólításában!

14. kép Bethlen levele

Némely vidéken a cigányoknak volt ugyan ilyen csúfnevűk, de a Miskék soha nem voltak barnabőrük, az észak amerikai feketeláb indiánokról vélhetően még nem hallhattak. A nem túl nagy gond akkor oldódott meg, amikor az Igali gyógyfürdőben a sok és erős vízsugártól lábam hajszálerei megpattantak és egészen sötétre szinteződött az alsó lábszáram. A móringlevél szövege:

„én alább írt magyar-csesztvei báró Miske József szüleim által mindeneknek adom tudtára, akiket illet, vagy illethetne, hogy isten kegyelmével e levélben leírhatom, hogy kedves József fiamat felnevelhettem, és hivatalhoz juttatva helyzetbe tudhatom. Mostanában pedig, hogy eljött az idő, házasságának útjára bocsájtom azzal amellyel kisgyermekségétől fogva becsült s szavaimat mindenbe fogadta, újra kívánja bizonyítani az én teljes megelégedettségemre famíliájának elő menetét választva magának nagyúri házból házastársát, e mellett látván , hogy hivatalában is valóságos és szép előremenetelt remélhet, úgy, hogy engem az ÚR istene világából kiszakítani akarna , több kedves gyermekeimre MINT E FIÚRA, MINT pedig TEKINTETÉRE NÉZVE GONDOSKODHATNÁK. Kívántam én is A magyarcsesztvei Miske család története 2.


39

kölcsönös emlékezettel róla gondoskodni. Azért mivel tudva vagyon, az egész nemes haza és minden atyámfiai ELŐTT, hogy ÉDES SZÜLEIMTŐL IGEN KEVÉS, sőt MAJDNEM SEMMI JÓSZÁG, S AZ IS ADÓSÁGOKKAL MEGTERHELVE. LÉGYEN TUDVA VAGYON AZ IS, HOGY FELSÉGES FEJEDELEMNEK ÉS HAZÁMNAK TETT HÍRSZOLGÁLATOMAT, AMI FIZETÉSSEL JUTALMAZTATTAM, AZT NEM MAGAMGYÖNYÖRÜSÉGÉRE FORDITOTTAM, HANEM SZÁZ FORINT SZÜLEIMTŐL MARADT ADÓSÁGAINAK BEFIZETÉSÉRE, SZÁZ FORINTOT PEDIG ŐSEIMTŐL ELIDEGENITET JÓSZÁGAIMNAK KIVÁLTÁSÁRA. ÚGYHOGY, MAJD MINDEN JÓSZÁGAIMBAN, MINT LEVELEIM MUTATJÁK MAGAMAT VALÓSÁGOS SZERZŐNEK MONDHATOM, ÍGY TEHÁT, AMINT ELÉBB MEGÍRÁM, HOGY KEDVES FIAMNAK MIND HÍVATÁSRA, MIND HÁZASSÁGÁRA, MIND PEDIG ARRANÉZVE, HOGY HALÁLOM UTÁN FAMILIÁMNAK NEVÉT FENNTARTJA ÉS TÖBBI TESTVÉREIMNÉL AZOKNAK LEHETENDŐ BAJOSKODÁSUKBAn GONDOSKODIK. EZEN KÖTELEZŐ LEVELEM ÁLTAL A KÖVETKEZENDŐKRE MAGAMAT MEGVÁLLTOZHATATLANUL EGÉSZ ATYAI TISZTELETTEL ÉS SZERETETTEL ÖNKÉNT VALÓ JÓ AKARATUNKKAL KÖTELEZEM. 1. NEM LÉVÉN FIAMNAK MÉG ADDIG SEMMI JÓSZÁGA KEZÉBEN KÖVETKEZÉSKÉPPEN SEMMI HÁZ ESZKÖZEI IS AMELYEK EGY HÁZAS EMBERNEK SZÜKSÉGESEK NEM LÉVÉN, ADTAM NÉKI EZEKET MOSTAN MEGSZERZÉSÉRE NÉGYEZER AZAZ 4000 FORINTOKAT. MELY UGYAN, MINT HOGY EGY OLYAN NAGY HÁZBA HÁZASODIK, NEM SOK , DE TÖBBI GYERMEKEIMNEK KÁRT NEM AKAROK TENNI. 2. ÁLTAL ADOM NÉKI A DOLY VÖLGYEIN LEVŐ JÓSZÁGOMAT MINDEN HOZZÁN TARTOZÓ RÉSZEKKEL ÚGY , HOGY AZOKAT ÉLETEMBEN HASZNÁLHATJA. 3. AMIG ISTEN NAPJAIMNAK KEDVEZ, MINDEN ESZTENDŐKBEN EZER, AZAZ 1000 FORINTOKAT MAGAM ERSZÉNYÉBŐL ADOK. 4. MINDEN ELŐTT MAGUNKRA NÉZVE KÜLÖNÖS GONDOSKODÁSOMNAK ARRÓL KELLETVÉN LENNI, HOGY HALÁLOM UTÁNIG MOSTANI ÁLLAPOTJÁBAN MEGMARADHASSON, AZON KÉSZÜL AMIT RENDES OSZTÁS ÁLTAL JUTTATANDÓ A SZENTPÉTERI JÓSZÁGOMAT, AMELYET MÉG BÍROK, ÉS AMELY MAGAM SZERZEMÉNYE. KÜLÖNÖSSEN NÉKI HARMINCEZER AZAZ 30000 FORINTBAN, MINDAZOK IS, MÉG CSOBÁNKRA, ZALKA NEVEZETŰ KÉT FÉLFALUKAT KIVÁLTHATNÁM, AMID ŐN EZUTÁN SZENTPÉTER FOG KÖZOSZTÁLYRA MENNI, ÉS AZON KÉT FÉL AMIDŐN FALU LÉSZEN UGYAN A FENTEBB LEÍRT 30000.-FORINTBAN FEDEZET, NEVEZET JÓSZÁGOK KÖZÖNSÉGES OSZTÁLYALÁ NEM VONHATÓK, HANEM HÁT TESTVÉREIM AZON HARMINCZER rh FORINTOK LETESZENDŐK LÉSZENEK.



40

5. kötöm a gorbai+ épületeimet, melyeket én építettem , és amelyek úgyis, mint ifjabb fiút ötet illeti különösen néki oly feltételekkel ajándékba, úgy hogy az osztáskor semmibe nem számítsák! Mindazonáltal, hogy még két leánytestvére hajadoni állapotban lennének, az, azoknak szántak, minden háborúság nélkül az udvarukon legyen. Mind a fenti nyilatkozat, hogy jó és szabad akaratomból és csupán a famíliámnak fenntartása ÉS ELŐMENETELE OKÁÉRT CSELEKSZEM, AZÉRT ADOM EZEN KÉT MÉLTÓSÁGOS KÉZENFOGOTT KÖZBÍRÁK ELŐTT TULAJDON ALÁÍRÁSUNKKAL ÉS PECSÉTÜNKKEL MEGERŐSITETT LEVELEMET. Nekem, Karácsony havának 16. napján 1806. évben. Báró MISKE JÓZSEF

Hogy Ő A FENNTEBB ÍRT ATYAI ÖLELÉSRE TÁRTA KEZEIT MI ELŐTTÜNK TISZTELT MÉLTOSÁGOS CONSZILLÁRIUS JELENLÉTÜNKBEN FELOLVASTATTA AZOKAT SZÓVAL IS MINDENEKBEN MAGA VÁLTOZHATATLAN KÖTELEZŐ ATYAI SZÜKSÉGÉNEK LENNI JELENTETTE. LÉGYEN EZÉRT JÖVENDŐ BÍZONYSÁGÁUL ÁTADJUK A MI IGAZ HITÜNK SZERINT EZEN ALÁÍRÁSUNKKAL ÉS SZOKOTT PECSÉTÜNKKEL. Macai máriaffy lajos

nagy ajtai Cserei mihály”

Ifj. Miske József házasságában és szakmai élőmenetelében is beváltotta édesapja reményeit államminiszterként, az erdélyi kancellária elnökeként, főkapitányként és az utolsó erdélyi országgyűlés levezető elnökekén, míg a Teleki Téka igazgatójaként vált meg a nagypolitikától és 1838-ban kiköltözött Magyarországra. Az addig bérelt bodajki kastélyt megvette és annak átalakításával és a birtok felvirágoztatásával foglalkozott, nem vett részt az elkövetkező változásokban olyannyira, hogy továbbköltözött Bécsbe s tartotta az uralkodó házra tett esküjét. A szabadságharc után sokan keresték meg Bécsben, hogy igazolja királyhűségüket. Ez a forradalom szempontjából annyira megbocsájthatatlan volt az utókor részére, hogy kihullott a történelem rostáján, a nevét meg sem említik a három kötetes Erdély történelme kiadásában. Számára maradt a két ellenfél, Orbán Balázs és Rettegi György elfogult írásai.



41

Férj

Csiszár V. Miklós Nemesség

borbereki és gáldtői

Születési idő, hely

?

Szülők

CSISZÁR IV: MIKLÓS,

Esküvő

1791


1816

Foglalkozás

Királybíró

Feleség

árapataki Geréb Rozália

Nemesség Születési idő, hely

1770

Szülők Halálozás ideje, helye

1791

Feleség

Miske III. Susánna Nemesség

magyarcsesztvei baroness


1774. 05.25. Nagyszeben

Szülők

br. Miske József és Domokos Teréz

Esküvő

1792


Gyermekei

1812. 08. 8. Alvinc6 EMILIA, ROZALIA, JÁNOS

EMILIA CSISZÁR Nemesség

borbereki és gáldtői

Férj

SZŐGYÉNY LŐRINC

Nemesség

MAGYARSZŐGYÉNYI

6



42 Születési idő, hely

1791

Szülők Esküvő

1831


Gyermekei

1858. DEC.25. ALVINC ZSIGMOND, EMILIA? JÓZEFA, BÉLA,ADÉL GABRIELLA

ROZÁLIA CSISZÁR borbereki és gáldtői Férj

NEMES LAJOS

Nemesség

GRÓF HÍDVÉGI


1808 ALVINC

Szülők Esküvő

ELVÁLT

Gyermekei

JÁNOS CSISZÁR Születési idő, hely

1812. 08. 8. Alvinc


Gyermekei

1812. 08. 8. ALVINC Folinus Róza

Nemesség Születési idő, hely

?

Szülők Esküvő Halálozás ideje, helye

1813 1851 Alvinc

Gyermekek csiszár Amália Források

Apor gyüjtemény, Teleky Dezső

Csiszár V. Miklós élete nem a legszerencsésebben alakult. Testvéreit, Csiszár Lászlót és Csiszár Istvánt, továbbá előbbi gyermekeit, Józsefet és Máriát az oláhok 1784-ben vagyonával együtt elpusztították. Maga is szekercével a vállában menekült a felkelők elől. Első felesége, Geréb Rozália karjai között pestisben meghalt néhány nappal esküvőjük után.



43

Az 1784 év végén a Horia-Closca - Crisan féle oláh lázadás dúlt Erdélyben, a Mócvidék központjából, Topánfalváról (Câmpeni). indult ki Nicolas Horia és Ioan Closca vezérletével a fegyveres parasztfelkelés, amely mintegy 30 ezer felkelőt ragadott magával. II. József német császár, akinek az volt a tévképzete, hogy kormányozhatja Magyrországot anélkül, hogy megkoronáztatta volna magát, át akarta szervezni a magyar határőrséget. Erdély határőrei hagyományosan a székelyek voltak, de léteztek fölfegyverzett oláh ezredek is. A dél-erdélyi oláh jobbágyok között elterjedt a hír, hogy határőröket verbuvál a császár, és tömegesen megindultak Gyulafehérvár felé. Föltehetően császári fölbujtásra az útbaeső nemesi falukat és udvarházakat fölgyújtották, a magyar lakosságot sok helyütt lemészárolták. A mészárlásokban és kegyetlenkedésekben az ortodoxok jeleskedtek, a görög katolikusok nemigen vettek részt, mígnem a reguláris és fölkelő megyei nemesi hadak tönkre nem verték őket. Halálbüntetést csak a három vezérre szabtak ki, a többi kolompos életfogytiglant kapott. Az egyik vezér öngyilkos lett, Horeát és Closkát viszont kerékbe törték, ill. fölnégyelték. Nagyon érdekes, hogy Horeát, akit kerékbe törtek, nem szabályszerűen végezték ki: a kerékbetörést a végtagoknál kezdték, és csak az utolsó fázis volt a mellkasra és a fejre mért halálos csapás. Horeának rögtön a fejét csapta szét a hóhér, talán azért, nehogy megmukkanjon, és elmondja, vajon ki is bujtotta föl a magyarok elleni lázadásra. (Tevely Arató György) 15. kép baronesse Miske Susanna és fia Csiszár János sírja.

Néhány szó mai szemmel Alvincról ( Vinţu de Jos), ahol mindez történt. Két szomszédvár: Alvinc és Borberek” Fehérvár alól 2,5 óra gyalog, a Maros két partján, mint kis Pest és Buda fekszik két kis város: Borberek és Alvinc. A Maros jobb partján itt már kezdődnek a nyugati havasok. Ezek egyik előfokáról az alatta fekvő Borberekre könyöklőleg várrom néz le a völgyre, Zebernik várának romjai. Alvinc kis mezőváros Fehérvár szomszédságában a Maros bal partján. Régebben szászok lakták. A város szélét az országút átmetszi. Innen a Marosnak tartva, csaknem a folyó partján, ott találjuk a kastélyt, melyben egy cancellárság - s kincstárnokságra emelkedett pórfiú élt, uralkodott és árulta a hazát. Itt látta utolszor lemenni a napot Martinuzzi, kiről a kastélyt most is nevezik." (Kővári) Alvinc Gyulafehérvártól kb. 12 km-re, fekszik a Maros bal partján. A két község története párhuzamosan haladt. Alvinc történetét a Martinuzzi kastély, Borberekét Zebernik várának eseményeiből ismerhetjük. Kezdetben mindkét településen szászok éltek, de mára a német lakosság teljesen beolvadt A kastély helyén a XIII. században Domonkos-rendi gótikus stílusban épült kolostor volt, amely a XVI. század közepéig létezett. A XVI. században II. Lajos a törökök elleni védelem megerősítése céljából hűbérül Radu de la Afumati havasalföldi vajdának adományozta. A vajda halála után Zápolya János Hazárdi Miklósnak adományozta a korona megszerzéséért tett szolgálataiért. Zápolya halála után Martinuzzi 16. kép Szőgyény Lőrincné Csiszár Emilia halotti jelentése.



44

György birtokolta haláláig, 1551-ig. Ebben az időben építették át a gótikus kolostort a romjaiban ma is látható reneszánsz várkastéllyá. A kastély nyugati és déli oldala már a XVIII. században leégett - nem építették újjá, északi oldala a XIX. században még lakható volt. Ma már az is rom. (Forrás: Erdélyi Gyopár 1999/6 - az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye) Baronesse Miske III. Susánna tizenhét évesen lett Csiszár Miklós felesége, két fiú és egy leány halála és két élő gyermek után a hatodik halott gyermek megszülését követően, valószínűleg gyermekágyi lázban halt meg harminchét éves korában.xiv A Gyulafehérvári Székesegyházban a Csiszár család kriptája mindjárt a bejáratnál balkézre. Egyik leánya, Csiszár Emília viszont megélte életének hetvennyolcadik évét lásd Teleky Dezső „Még csak most kezdődik” könyvét Bp., 2011. Az özvegyen maradt Csiszár V. Miklós 1813-ban elvette feleségül leányai nevelőnőjét Folinus Rózát, kitől Amália nevű leánya született 1816. 10.26-án. Ezzel véglegessé vált a Csiszár család fiúágon való kihalása. Csiszár Emília fiúsítása is vele szállt a sírba. Csiszár Emília Szőgyény Lőrinccel kötött házasságából a lányok mellett két fiú született, Szőgyény Zsigmond és Szőgyény Béla. Zsigmond fiatalon halt meg tüdőgyulladásban, két kislány maradt utána. Béla feleségével, Saághy Emíliával az árván maradt húgának Szőgyény Gabriellának Teleky József főszolgabíróval kötött házasságából hat árvát neveltek fel, saját gyermekük nem született, így a Szőgyény család fiágon kihalt. Leányágon a dálnoki Teleky József és magyarszőgyény Szőgyény Gabriella indította ág azóta fiágon is generációnként két fiút két leányt hajt. Úgyszintén leányágon hajt a gróf Szőgyény-Marich család ága, ahol a két leány a gróf Somssich család testvérpárjának felesége lett. Jelenleg Somssich-Szőgyén Béla Ausztráliában él.

Név

Miske I. Ferenc

Nemesség

magyar Csesztvei báró

Születési idő

1801. Szentmihályfalva

Esküvő

1828. elvált 1839?

Halálozás helye

ideje,

1873.Szeptember 10 Szentmihályfalva

Foglalkozás

festŐMŰVÉSZ

Feleség neve

HORVÁTH ANNA

Nemesség

palocsai

Születési idő

?



45 Halálozás helye

ideje,

1869.február.12. Wienna

Gyermekek

Angelica

Források

Backamadarasi Kiss bálint

Báró Miske I. Ferencznek és nejének, báró palocsay-Horváth Annának, soha sem volt fiuk, egyetlen gyermekük volt, Angelika leányuk, kinek születése után a házastársak közt csakhamar viszály állott be, minek különválás lett az eredménye, de a leánykát mindkét szülő maga számára követelte. Midőn aztán az anya leánykájával Kolozsvárra költözött, báró Miske Ferencz minden követ megmozdított, hogy leányát magához vehesse. Törekvései azonban sikertelenek maradtak s e fölött végkép elkeseredve, erőszakkal elrabolta leánykáját feleségétől s Olaszországba menekült vele, hol Papp János festő álnéven festészetből tartotta fenn magát és gyermekét, kit, hogy annál kevésbé legyen felismerhető, sokáig fiúruhában járatott, mert barátjától, gróf Kun Lászlótól sűrű értesítéseket vett, hogy a gyermekétől megfosztott anya panaszaival elhalmozza az erdélyi főkormányszéket meg a kancelláriát, s minden intézkedést megtettek kézrekeritésökre. Gyermekével idegen földeken s minő viszontagságokon mentek keresztül, arról a családnak, hol bolyongott is, kevés tudomása van. Végre 1848-ban visszatért a hazába, s úgy látszik legelőször sógornőjéhez, báró palocsay Horváth Ferdinandné Szomolányi Nagy Aloyziához, viszi az akkor már 19 éves Angyalkát, egészen meglepve ezt a jó neveléssel és magas miveltséggel, melyben leányát küzdelmes életök daczára részesíteni tudta. Horváth Ferdinandnének az utódoknál fennmaradt levele, melyben a leányáért oly hosszú harcot folytatott anyának viszontláthatásig Angyalka egy hajfürtjét küldi meg, át van hatva a legnagyobb rokoni szeretettől s a viruló hajadon szeretetreméltó tulajdonságainak, s ismereteinek, ez ugyanis anyanyelvén kívül a németet, olaszt és francziát is jól beszélte s szépen rajzolt és énekelt, igaz rokonszenvről tanúskodó képét festi meg az érte epedő anya számára.

Név

Miske I. Angelica

Nemesség

magyar csesztvei báró

Szülők

Miske Ferenc báró és palocsai horvát Anna.

Születési idő

1829. Április 25. Kolozsvár

Esküvő

1849. október 4.

Halálozás helye

ideje,

1861.augusztus 17. Kolozsvár

Temetés

Szentmihályfalva

Férj neve

Jósika Pál

Nemesség

branyicskai báró



46 Születési idő Halálozás helye

1819.julius 12. várfalva ideje,

1892. február 12. február.18. Wienna

Gyermekek

Gyula, Andor

Források

Backamadarasi Kiss bálint

Alig egy évvel hazatérésük után Angelica 1849. október 4-én báró Jósika Pál nejévé lett; sajnos azonban nagyon korán, már 32 éves korában el is halt úgy, hogy fiainak nevelésénél édesanyjának kellett helyét pótolnia. Igaz erre nem volt több ideje, mint kilenc év s követte férjét és leányát. báró Jósika Pál Szentmihályfalván feleségének és apósának gyönyörű sirkápolnát építetett, mely ma a római katolikus lakosság által építtetett paplakkal Szentmihályfalván katolikus templomként szolgál.xv A branyicskai báró Jósikák eme ágának története a Szaitz-Jósika ág egyesítés után csak elérte Jósika Imrében fiági kihalását. Utolsó tagjának baronesse Jósika Erzsébet és losonczi báró Bánffy Jánossal házasságra lépve a Bánffy Jósika ág egyesítését Imre fiukbanteljesült. Visszaszerezték az ősi várfalvi kastélyt és Kolozsváron a Bánffy és a Jósika palotát. S ettől fogva új történet kezdődik.

Név

Miske II. József Nemesség


Születési idő

1774. 05.25. Nagyszeben

Esküvő Halálozás helye

ideje,

1855. VI. 12. Baden bei Wienna

Foglalkozás

Államminiszter, Erdély kancelláriai elnök, császári kamarás, valódi belső és titkos tanácsos, Teleki Téka Igazgató

Feleség neve

Bethlen Josefa

Nemesség

bethleni gróf

Születési idő

1784. 12.18.

Halálozás helye

Gyermekek

ideje,

1869.06.27. Wienna Etelka, Imre, Jozefine

Források

Pálmány2 Báró Miske József Erdély kancellária elnöke és államminiszterként V. Ferdinándtól 1843. 09. 28-án magyar bárói rangot nyert Imre fiával együtt.



47

Bodajk (Fejérben). Az érdem iránt tartozó tisztelet adóját rovom le, midőn utánzási példa gyanánt nyilvánosságra hozom b. Miske József statusminister ő excjának azon buzgóságát, mellyel a’ népnevelés nagy eszméjét jobbágyai között gyakorlatban valósitni törekszik. Valláskülönbség nélkül megjelenik egész családjával az iskolákban próbatételeken és egyébkor; szíves leereszkedéssel buzditja az oktatókat nagy fontosságu hivataluk pontos teljesítésére; a’ sarjadó ifjúságot pedig a’ jó polgárt képező erkölcsökre inti, a’ szorgalmatosb figyermekeket maga, a’ lánykákat pedig nm. hitvese szül. gr. Bethlennő7 jutalmazván szép értékü ajándékokkal; ’s ez által a’ többiben is szorgalomra ösztönt ébreszt. – 17. kép báró Miske József születési kivonata Atyját követni indul fia, b. Miske Imre, Fejér megyei t. Aljegyző, ki a’ „Mezei Naptár” számos példányait olvasni tudó jobbágyai közt kiosztani szíveskedett.8

A latin nyelvű okirat átírása:xvi 364. 1843. szeptember 28. Bécs. Magyarországi cimereslevelek. xvii

7

Az 1900-as évig még divatban volt ez a megszólitás és csak fokozatossan tértek át a né megszolításra.

Arcanum szövegtár > történelem > Kossuth Lajos hírlapírói munkássága > PESTI HIRLAP > 1841 > 1841.10.27. szerda, 86. sz. > MEGYEI DOLGOK. > Királyi városok köréből. > 8



48

. Ferdinánd Magyar-Csesztvei Miske József erdélyi bárónak, császári kamarásnak, belső titkos tanácsosnak és államminiszternek, valamint feleségétől gróf Bethlen Jozefától született fiának, Imrének magyar báróságot adományoz, és címerét megerősíti. „Scutum videlicet militare, angulis superne obtusis, lateralibus introrsum sinuatis, inferne rotundatum, sinuatim in cuspidem vergens, coelestini coloris, in quo draco argenteus, humi prostratus,. gladio, capulo aureo ornato in diductas imani hiatu fauces eius directo confo~diendus conspicitur. Scutum tegit corona aureo lilberis baronibus propria, unde assurgit galea coronata clatrataque seu aperta, purpura suffulta, auro reducta et pendente de collo torque ac monili aureo redimita. Galeae insistit draco scutarius, laciniis seu lemniscis hinc aureis et cyaneis, illinc argenteis .et cyaneis ga team venuste ambientibus, ipsum scuturn telamonum instar in utroque latere leones aurei, in posteriores divaricatos pedes erecti,. rictu hiante, lingua rubea exerta caudaque per dorsum sinuatim elevata, supportant." Az oklevél a báróságot szerző érdemeiről a következőkép , emlékezik meg: „ . . . intelligamus te ex pervetusta nobili stirpe et iam sub glorioso regimine serenissimae imperatricis et reginge Mariae Theresiae, proaviae nostrae piae recordationis desideratissimae in nu-merum 1. baronum seu magnatum in magno principatu nostro Transylvaniae evecta prosapia descendere, quae multo s patriae utiles, princip bus suis Iharos et insignes protulit viros, signanter avum tuum Emericum 1, b. Miske de Magyar Csesztve, tabulae nostrae regiae in Transylvania iudiciariae actualem assessorem et sedis Siculicalis Aranyos supremum iudicem regium, prout etiam genitorem tuum Josephum 1. b. Miske de dicta Magyar Csesztve, consiliarium n. Iiungarico-aulicum et districtus Fogaras supremum capitaneum, distinctis meritis claros. Quorum quidern de regno et augusta domo nostra eximie meritorum maiorum tuorum vestigiis tu quoque laudabiliter insistendo, mox a prima aetate tua tatum te publico servitio devovisti, ac exactis serie quadraginta et quod superest annorum in diversis conspicuis altissimi servitii nostri cathegoriiis, signanter ad thesaurariatum nostrum regium Hungari-m initio quidem in qualitate secretarii dein consíliarii, tum ad cameram nostram caesareo-regiam universalem aulicam consiliarii nostri aulici, postmodum thesaurarii nostri Transylvanici, ab anno 1824 decursu tredecim annorum cancellariae nostrae Transylvanico-aulicae praesidis ea cum altissima satisfactione nostra conspicua ontnino ac perquam utilia servitla praestitisti, ut e benigna tneritorum tuorum reflexione ad modernam status ministri nostri dignitatem evehi meruisti." A m. kir. udv. kancellária levéltárának 1844. február 9-én kelt hiteles másolatában: Kézirattár, 3648. fol. lat. XXXIV. köt, a 220-223. lapon, Siebmacher, 425. 1. 314. t. Az erdélyi unióban játszott szerepéről: A magyarországi ellenzék, épp úgy, mint az erdélyi, az unióban látja a legfőbb panaceát Erdély végső elpusztulása ellenében. A három nemzet és négy vallásfelekezet, melyet Wesselényi „Erdély hét főbűnének” nevez, a saját önző érdekeit tolván mindenkor előtérbe, megbontja az ország egységét s megfosztja azt minden erejétől. „Szerencsétlen viszálykodás választá el kis hazánkat nemes Magyarországtól, – irják Alsó-Fejérmegye rendei 1832. április 27-én kelt köriratukban, – még szerencsétlenebb belső meghasonlás szaggatja három külön nemzetté, négy külön vallássá. S midőn számtalan más szakadásokkal is küzködni



49

kénytelenek vagyunk, mi biztosit külső és belső elnyomások ellen?” 9[21] Az állami életnek a széttagoltság által okozott sorvadása teszi szükségessé, hogy az erdélyi országgyűlés mielőbb összeüljön s a magyar országgyűléssel az unióra nézve megállapodásra jusson. Az erdélyi ellenzék az életbe vágó ügy érdekében már az országgyűlés kezdetén arra a nevezetes lépésre határozza el magát, hogy miként 1790-ben, most is a megyék útján fogja kérni a magyar országgyűléstől az unio végrehajtását. A vak Wesselényi aláírása, Zsidón 1848. január 17-ikén a Magyar Kereskedelmi Társasághoz írt levelén. A levél eredetije a Magyar Nemzeti 18. kép báró Wesselényi Miklós aláírása

Múzeum levéltárában. Amint Reviczky kancellár megtudja, hogy e tárgyban előbb Torda, majd utána nyolc megye feliratot szándékszik intézni az országgyűléshez s a felirat átadásával küldöttségeket bíz meg, nyomban felvilágosítást kér az erdélyi kancelláriától, s erre báró Miske József érte siti, hogy Torda – elhatározta ugyan a feliratot, de deputatiót az ő tudomása szerint nem küldött ki. Megnyugtatja egyszersmind Reviczkyt és a nádort, hogy a gubernium útján a főispánokat szigorúan utasította, akadályozzák meg megyéikben Torda példájának követését.10[22] Az l837/38-iki erdélyi országgyűlésen a korona a szó szoros értelmében lefegyverzi engedékenységével a rendeket. Míg a múlt országgyűlésen a legkevesebb szavazatot nyert Nopcsa Eleket ülteti az elnöki székbe, most a három református jelölt, t. i. báró Kemény Ferencz, báró Bánffy László és gróf Teleki József közül, báró Miske kanczellár ajánlatára, az első helyen candidált lesz elnökké.11[1] Akkor a napló vezetését nem engedi meg; most maga az elnök indítványozza a „beszédek tárának” szerkesztését s kinyomatását. Akkor szinte keresni látszott az ellentéteket, most kiegyenlíteni törekszik. Báró Miske II. József már az előző erdélyi országgyűlésen megérezte a változások szelét, mely nem volt számára elfogadható. Bodajkon bérelt birtokot s nekikezdett a birtokon lévő kisebb épületegyüttes kástélyá való átépítéséhez. Az utolsó erdélyi országgyűlés a Magyarországgal való uniót megszavazta, így már az erdélyi kancelláriára s annak elnökére sincs szükség, ezért eladta maradék erdélyi vagyonát, áttelepült Bodajkra és gazdálkodásba fogott.

Hochburg-Miske-kastély (ún. Lamberg-kastély) A török megszállás alól felszabadult Bodajk falut I. Lipót király 1691-ben báró Hochburg

9

[21] * Orsz. levéltár. József nádor titkos levéltára. Diaet. extraser. 1833. XLIII.

11

[1] * Orsz. levéltár. Erdélyi kanczell. iratok, 1837: 4985. Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története > A NEMZETI ÁLLAMALKOTÁS KORA (1815–1847) > ÖTÖDIK KÖNYV • AZ ÚJ ÁLLAM ALAPJAI > VIII. FEJEZET. Erdélyi országgyűlések.



50

(Haas) Jánosnak adományozta. Hochburg hatalmas vagyonát főhadiszállítóként szerezte a török elleni felszabadító harcok idején. A mai kastély helyén egykor egy kisebb kúria állt,

19. kép báró Hochburg

20. kép Az átalakítás után

melyet minden bizonnyal Hochburg Domonkos báró építtetett. Később a gróf Berényi, a gróf Zichy, a báró Luzsénszky, végül a gróf Bethlen család kezén volt a birtok és a kastély. 1824. augusztus 7-én halt meg gróf Teleki Sámuel kancellár is, a marosvásárhelyi Telekikönyvtár bőkezű alapítója, akinek utódává 1824ben, miután országgyűléseket nem tartottak, azokat a kormányszéki és egyéb főhivatalokat, melyeket a törvény értelmében csak az országgyűlésen végrehajtott választás útján lehetett betölteni, egyszerűen helyettesítették, báró Miske Józsefet nevezte ki a király I. Ferenc (1768-1835) a könyvtár élére.12 21. kép A Teleki Téka Marosvásárhely

Báró Miske József 1837-ben vette bérbe az uradalmat. A mai kastélyt nem sokkal a bérbevétel után ő kezdte el építtetni saját tervei szerint, a munkálatok 1839-re fejeződtek be. A XVIII. századi épületrészek felhasználásával készült klasszicista épület egyemeletes, egytraktusos, U-alakot képező szárnyainak udvar felőli oldalán folyosó fut körbe. Ugyanezen oldalon, az U-alak közepén méltóságteljes rizalit rejti a bejáratot. A földszint boltozott, az emeleti helyiségek síkmennyezetesek. A déli homlokzat előtt az egykori park még álló fái a dicsőbb múltat hirdetik.xviii Fejérből. Székesfejérvár, oct. 20. Folyó 17-kén főispáni elnöklet alatt megkezdett ’s folyvást tartó közgyülésünkben főispán ő excja üdvezlő beszéddel nyitván meg az ülést, b. Miske statusminister tbiróvá lett multkori kineveztetése következtében hitet tett le. Azután tiszti jelentések vétettek föl, ’s M. indítványára, ki mindenek előtt az országgyűlési utasítások kidolgozásában munkálkodó küldöttség jelentéseit kivárná fölvétetni, végzés lőn: hogy a’ megelőző tárgyaknak száma úgy sem nagy levén, a’ sorozat tartassék meg; de legelső országos tárgy előfordul tával a’ küldöttség minden munkálatai vétessenek13. 1848. május 28-án özvegy báró Miske II. Józsefet és báró Miske IX. Imrét képviselővé választják, és hat 22. . kép gróf Bethlen Josefa gyászjelentése év után a birtokot fiára hagyja. Megtartva a Habsburgokra tett esküjét, Bécsbe távozik, mindazonáltal a szabadságharc alatt a rászorulókon segített. Nagyon megkeseredett, mikor a szabadságharc leverése után egymásnak adják a kilincset az addig „nagy” forradalmárok, hogy igazolja, egész idő alatt a Habsburgok híve volt, és csak azért üvöltött a farsasokkal,

12

[22] * U. ott. Diaet. extraser. 1833. XXV. aul. 2. Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története > A NEMZETI ÁLLAMALKOTÁS KORA (1815–1847) > HARMADIK KÖNYV • AZ 1832/1836-IKI ORSZÁGGYŰLÉS > VI. FEJEZET. A trónváltozás.)

13

Arcanum szövegtár > történelem > Kossuth Lajos hírlapírói munkássága > PESTI HIRLAP > 1842 > 1842.10.23. vasárnap, 189. sz. > MEGYEI DOLGOK. > Fejér.



51

hogy megbízzanak benne. Megromlik egészsége és 1855-ben meghal, sírja a Baden bei-Wienn temetőjében talán megtalálható. Özvegye gróf Bethlen Josefa 1869. július 27-én követte a Wäringi temetőbe.

Név

Miske IX. Imre Nemesség


Születési idő 1820. 05. 19. Küküllővár, Kis-Küküllő vm. Szülők

Miske József, Bethlen Josefa

Esküvő

1855 Bécs

Halálozás ideje, helye Foglalkozás

1884. 09. 7. Bodajk mosonmegye főispán, császári és királyi kamarás, A szent István rend lovagja, országgyülési képviselő,

Feleség neve

Forgách Paulina Nemesség

Ghymesi és gácsi gróf

Születési idő 1831. okt.27. szécsény nográd vm. Halálozás ideje, helye

1898. febr. 7. KŐSZEG

Gyermekek József, Kálmán, Mária, Etelka, László Források

Gudenus - Pálmány2 (* V. 18.) - Szinnyei (* V. 18.) Anyakönyvek, gyászjelentés.

Mosonmegye főispán. Császári és királyi kamarás, a szent István-rend lovagja, és Fejér megye alispánja, 1875-től 1879-ig országgyűlési képviselő, 1879–84-ig Mosonmegye főispánja volt. Megyéjében igyekezett azt a szellemet fentartani, melyet elődje, Batthyányi József gróf ott meghonosított. Cikkei a Gazdasági Lapokban (1862. Nyilt mezei gazdasági levelek Kenessey Kálmán úrhoz, 1863. 23. kép A kastély



52

Keszthely vagy Székesfehérvár? Néhány végszó Jágócsy Péterffy úrhoz a gazdasági tanintézet ügyében). Publicistikai téren is működött, a főrendiház reformjáról is írt. Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Varjú Elemér "Magyar várak" című, 1932-ben megjelent könyvében így ír Küküllővárról: tájképi szépségekben bővelkedő Erdély legkedvesebb vidékei sorába tartozik a Kis-Küküllő völgye. A csendesen hömpölygő víz partjait dúsnövényzetű dombok kísérik; mögöttük színfalszerűen emelkedik a magasabb hegylánc. Egyik legszebb ponton, ahol a folyó erős kanyarodót formál, kiugró földnyelven áll Küküllővár. Szelíd lejtőjű halmon épült, de nem a hegyi, hanem a síkföldi várak ama csoportjába tartozik, amelyet bátran nevezhetünk magyarosnak. Ezekből különösen a Felvidéken maradt meg nem egy; köztük a Zólyommegyei Alsómicsinyén a Beniczkyek kastélya ikertestvére Küküllővárnak. Tömör, négyszögű, kétemeletes építmény, sarkain egy-egy terjedelmes, zömök toronnyal. Leszármazója a norman lakótoronynak, amely mindent egyetlen födél alatt egyesített. Korára nézve eltérőek a nézetek; a legtöbb ismertető úgy véli, Küküllővár nem régibb a XVII. század elejénél. Erős érvek szólnak e feltevés ellen; az egyszerű alaprajz, a kezdetleges beosztás, az egész épületen körülfutó, kiugró oromfal nyomai és a falak vastagsága. Csak ne hagyja magát megtéveszteni a szemlélő a homlokzat elé toldott erkélyes lépcsőháztól, az utólagosan vágott nagyobb ablakoktól s a hatalmas barokk tetőtől, amelynek helyére csipkés ormójú magas attikát kell gondolnunk. Tegyük még hozzá, hogy az épület a környező talaj feltöltése folytán vesztett magasságából, hogy egykor széles árok folyta körül és külső, számos melléképületet magában foglaló falövezettel bírt. Valószínű tehát, hogy a mai kastély annak a várnak a barokkizált maradványa, amelyről oklevelek és feljegyzések a XIV. század óta szólnak. 24. kép Küküllővár

Küküllővárról 1335-ben történik először említés, bizonyosan nem sokkal később, mint ahogy felépítették. Királyi parancsra készült; rendeltetése az volt, hogy belőle az erdélyi vajdák helyettesei igazgassák a hatalmuk alá tartozó vidéket. A várban időről-időre maguk a nagyhatalmú vajdák is megjelentek, ha fontosabb, személyes jelenlétüket meg kívánó ügyekben kellett dönteni. Mivel pedig a várhoz tartozó terjedelmes uradalom szép jövedelmet hajtott, nehéz volt róla a hivatallal együtt lemondani. Érthető tehát, hogy 1462-ben Dengelegi Pongrácz János vajda zálogos címen felkérte Mátyás királytól és sajátjaként használta Küküllő-várát. Halála után azonban örököseitől visszavette az uralkodó s 1480-90 között István moldvai vajdának, mint hűbéresének adta. Ez és utódai hosszú ideig birtokolták a várat és szomszédjaik nem csekély bosszúságára nem nemes, tisztességet s a más jószágát nem tekintő porkolábokat tartottak benne. Mikor aztán Péter moldvai vajda I. Ferdinándhoz pártolt, János Zsigmond elvette tőle a szép uradalmat s 1538-ban menyasszonyának, Izabellának kötötte le jegyajándékul. Tőle kapta meg később Martinuzzi György. Martinuzzi meggyilkolása óta, mindaddig, amíg Erdély különállása tartott, fejedelmi birtok volt Küküllővár. A XVI. század derekán igen elhanyagolták; 1565-ben elromlott vár gyanánt emlegetik. Ki állíttatta helyre, nem ismeretes, kétségtelen azonban, hogy 1570-80 között alaposan átépítették. Ekkor kaphatta a nagyobb méretű ablakokat és ajtónyílásokat, s ekkor boltozták át helyiségeinek egy részét. A nagyobb, teremszerű szobák máig famennyezetesek. A magyarcsesztvei Miske család története 2.


53

1581-ben, amikor Sövényfalvi Nagy Albert volt benne a fejedelmi tiszttartó, már teljesen rendben volt s kényelmes lakásul szolgált. Hanem azért a fejedelmek Apaffi Mihály kivételével nem laktak benne; inkább hosszabbrövidebb időre zálogba adták valamelyik hívüknek1686-ban az erdélyi rendek az ifj. Apaffi Mihály hercegre ruházták. Szomorú halála után a királyi kincstár vette birtokba, s amikor 1757-ben az erdélyi országgyűlés az összes fiskális ingatlanokat áruba bocsátotta, eladták gróf Bethlen Gábor udvari kancellárnak, akitől viszont testvére, gróf Bethlen Miklós szerezte meg. Ő vetkeztette ki az öreg várkastélyt régi állapotából. Ledobatta az oromfalakat, csúcsos tetőt helyeztetett az alacsonyabbá vált épületre, lépcsőházat készíttetett elébe, amely eltüntette a felvonóhíd nyomait. Lehordatta a várfalakat s pompás kertet rendezett be az erődítések helyén. Mindezt elmondja a külső kapu felé illesztett felirat, szomorúan mutatva, miként pusztítja el a divat a régiek alkotásait. Kinevezések. Ő császári ‘s apostoli kir. Felsége Miske Imre bárót a’ magyar kir. udv. cancellaria tiszteletbeli fogalmazójává, Arcanum szövegtár> történelem > Kossuth Lajos hírlapírói munkássága > PESTI HIRLAP > 1842 > 1842.05.29. vasárnap, 147. sz. > MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. A családi legendárium szerint a bárói ág és a Miske család közös eredetét igazolhatja a területi egyezőség, a Kis-Küküllő vármegyei származás is. Báró Miske Imrének még alispán korából származik e jelentése, melyből képet kaphatunk róla és tevékenységéről. Tekintetes megyei bizottság! Midőn e megyének törvényhatósági bizottsága ez évben először közgyűlésre összegyülekezve lenne, nem késnék régi szokást követve a múlt évben történteknek, s a megye múlt évi állapotának lehetőleg hű képét a bizottság előtt feltárni, s a múlt évben a megyei közigazgatás terén viselt sáfárkodásomról Önöknek közvetlenül [.] számot adni. Minthogy azonban a közigazgatási bizottságról időközben alkotott 1876. VI. törvénycikk 64. paragrafusa által minden fél évben e közigazgatási bizottság kebeléből a miniszterelnök úrhoz tüzetes jelentéstétel a közigazgatás összes ágai állapotáról, s így a törvényhatósági közigazgatás állapotáról is meghagyatik, s részemről e tekintetben az ugyanezen törvény 8. paragrafusa alapján rám is háramlott kötelességnek már ez év január havában megfelelve lőn; s minthogy a közigazgatási bizottság részéről ugyan már többször idézett törvény 70. paragrafusa alapján ezen minden közigazgatási ágra terjedő, s így a törvényhatósági közigazgatásról saját jelentésemet is magába foglaló jelentés másolata ide is felterjesztetett, nem maradna egyéb hátra, minthogy erre tiszteletteljesen hivatkozva, a tisztelt közgyűlést felkérjem, hogy abból merítve a törvényhatósági közigazgatás múlt évbeni állapotáról s annak egyes mozzanatairól tudomást, annak alapján múlt évi sáfárkodásom felett ítéletet mondani méltóztassék. 1 Vannak azonban a törvényhatósági közigazgatásnak mégis némely ágai, s múlt évi folyamának némely mozzanatai, melyekről ugyan a fentebbi jelentésemben szintén megemlékeztem, mégis a tüzetes jelentéstételt mindamellett ide fenntartandónak hittem; részint mivel azok iránt a tisztelt közgyűlés van hivatva, az e tekintetben általam tett intézkedést, vagy jóváhagyólag tudomásul venni, vagy attól eltérő, s azt megmásító új határozatot hozni, részint pedig azért, mivel az illető közigazgatási ügyek természetüknél fogva a törvény által továbbra is ide vannak utalva, illetőleg pedig azokra nézve a tisztelt törvényhatósági bizottság intézkedési jogát újabb rendelkezés által is fenntartandónak látta.



54

De végre az 1870:XLII. törvénycikk 58. paragrafusa kötelességemmé is tévén a közgyűlésnek az időközben tett intézkedéseimről s a törvényhatóság állapotáról való tüzetes jelentéstételt, nem lehet, hogy ez csak a múlt éviekre szorítkozva a múlt év lejárta, s a tisztelt megyei bizottságnak e mai közgyűlésre való összejövetele közt lefolyt időszakra ki ne terjedjen. Sőt a törvénynek megfelelőleg, ott ahol a törvényhatósági közigazgatás némely ágaira nézve időközben újabb mozzanatok fordultak elő, fentebbi jelentésemhez pótlólag azokról is e jelentésemben megemlékezni, s a történteket a tisztelt megyei bizottság tudomására hozni, kötelességemnek ismerem.2 S miután e tekintetben az időközben lefolyt mozzanatoknak egyik fő részét a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. XIV. törvénycikk foganatosítása képezte, mindenekelőtt erre vonatkozólag van szerencsém a tisztelt megyei bizottságnak tudomására hozni, hogy annak a körorvosi intézmény behozatalára való intézkedései annyiban itt-ott nehézségekre találnak, amennyiben egyes közegészségi körökben a körorvosi állomásra való pályázathirdetés eredménytelenül folyt le, s így újabbi pályázatot kellett közhírré tenni. S így, valamint néhány helyt közbejött más akadályok s viszálykodások folytán még eddig nincsen módomban azt jelenthetni, hogy a fentebbi törvénynek e fontos része, minden abból folyó következményekkel a megye egész területén életbe léptethetett volna. Úgy hiszem a tisztelt bizottság élénk emlékezetében leend még, hogy a múlt rendkívüli közgyűlésen a közegészségi törvény életbe léptetésére célzó intézkedések tárgyalása alkalmával a Bodajki felső járásban két közegészségi körnek alakítása lőn megállapítva, melyek közül az egyiknek székhelyéül általam Bodajk lőn megállapítva, a másiknak pedig székhelyéül Mór lőn közgyűlésileg kimondva anélkül azonban, hogy Mór községe külön községi orvossal bírván, abba besoroztatott volna, mely utóbbi körbe Csákberény, Ondód, Csókakő, Veleg s Sárkány lőnek beosztva. Időközben azonban mind Csákberény, mind Ondód községe oda nyilatkoztak, hogy külön községi orvost kívánnak tartani, s így a móri körhöz való beosztásuktól felmentésüket kérték. Miután pedig kérelmük a közegészségi törvénynyel és annak céljával nem ellenkezett, sőt inkább annak csak előnyére válhat, ha minél több községben az orvosi segély s az egészségrendészeti teendők helyben találnak illetékes közegre, a közgyűlés jóváhagyása reményében fentebbi két község kérelmét teljesítendőnek, s a móri körorvosi állomásra való pályázatot, s annak betöltését felfüggesztendőnek, illetőleg megszüntetendőnek találtam. A többi ugyanezen kérdéses körbe beosztott községek csekélyebb népességgel bírván, s vagyontalanabbak lévén, hogysem külön körorvos tartását elbírhatnák; miért is Csókakőt ideiglenesen a bodajki körzethez csatolandónak, Veleg és Sárkányra nézve, pedig a hivatkozott törvény 142. paragrafusa alapján a járási orvos közvetlen gondozását továbbra is fenntartandónak rendeltem. A tisztelt megyei bizottságtól függend most ezen eljárásomat s intézkedésemet helyeselni vagy azt megváltoztatni. 3 A közigazgatás ez évbeni folyamának második érdekes mozzanatául még itt jelzendőnek s felemlítendőnek tartom, hogy a rendes sorozás kezdetét vette, s eddigelé teljes rendben és pontossággal két járásra nézve lefolyt. A megyére kivetett hadjutalék a cs. és kir. hadsereghez 649, s a póttartalékhoz 65, összesen tehát 714 embert tészen. Megjegyeztetik azonban, hogy az előre állítottak levonásával, valamint a pótlandók hozzászámításával a valóban állítandók mennyisége a cs. és kir. hadsereghez 642, s a póttartalékhoz 93, összesen tehát 735-öt tészen [.] A közjegyzői intézménynek a hagyatéki tárgyalások körüli hatáskörének megszorítása, illetőleg



55

megszüntetése iránt a múlt közgyűlésből tett felterjesztésünknek annyiban volt eredménye, amennyiben a közelebb kibocsátott belügyminiszteri rendelet által a kisebb hagyatékok leltározása a közjegyzőktől elvétetvén, azokkal a községi jegyzők lettek megbízva, miáltal a hagyatékok tárgyalási költségei jóval kevesbedendőnek. Áttérve most a múlt évre vonatkozólag, a fentebbiek alapján még jelentendőkre, éspedig mindenekelőtt a közmunka múlt évbeni leszolgálása viszonyairól megemlékezve, van szerencsém jelenteni, hogy az összes múlt 1876. évi közmunkatartozás volt 27.876 kétfogatú, 498 egyfogatú s 73.365 kézi munkanap. Ebből leszolgáltatott 25.373 kétfogatú, 389 egyfogatú s 65.568 kézi munkanap. Maradt tehát a múlt évi december hó végén le nem szolgált 2.563 kétfogatú, 13 egyfogatú s 8.046 kézi munkanap, melyből esik:

[...] Van szerencsém továbbá jelenteni, hogy a megyei pénztárak az utolsó törvényszerű vizsgálat alkalmával, valamint egyáltalában a jelen megyei pénztárnok kezelése alatt rendben találtattak. A megyei pénztárban a múlt évben néhai Tóth István volt megyei pénztárnok halála után észlelt hiányok megtérítése iránt, melyek egyébiránt, amint az már a tisztelt bizottságnak tudomására hozatott, nem a készpénzbeli készlet körül, hanem a megye különféle alapjait illető értékpapírok kamatainak rendes bevételezésének elmulasztásából támadtak, méltóztatott a tisztelt bizottság a múlt évi októberi közgyűlésben az ügynek az illető örökösökkel barátságos kiegyenlítését, esetleg ha az eredményre nem vezetne, a pernek hivatalbóli megindítását meghagyni, [...] miután az ügynek peren kívüli elintézése nem sikerült, már most a per megindítása foganatba vétetik, s a megyei alapokat illető követelések, melyek részint a néhai Tóth István megyei pénztárnok számadásainak átvizsgálása, részint az időközben történt, s név szerint a múlt év végével, illetőleg ez év elején a számadások lezárása alkalmával [..] létezőknek kideríttettek, ezúton fognak érvényesíttetni az érdeklett örökösök ellen.4 Kelt Székesfehérvárott, 1878. február 3.

Báró Miske Imre alispán

Jegyzetek 1 1876. március 16-án szentesítette I. Ferenc József a közigazgatási bizottságok felállításáról szóló 1876:VI. törvénycikket. A közigazgatási bizottság feladata a megyék és a kormány alá közvetlenül tartozó más szervek tevékenységének összekapcsolása volt. A törvény ki nem mondott célja a törvényhatóságok hatáskörének további csökkentése, a központi hatáskör kiterjesztése. A közigazgatási bizottság elnöke a főispán (a központi kormányzat akaratának megtestesítője), tagjai az állami hivatalok helyi (megyei) vezetői, a törvényhatóság tisztviselői és a törvényhatósági bizottság által választottak. Fejér Megye Törvényhatósági Bizottsága által választott tagok: gr. Esterházy László, gr. Cziráky János, Vénosz Imre, Markusovszky József, gr. Zichy Jenő, Zuber Antal, Koncz Imre, Wertheim Salamon, gr. Zichy Nándor és Neumann Sándor. Zichy Nándor a tisztségről lemondott, br. Földváry Sándort választották a közigazgatási bizottság tagjává. Vö.: Fejér THB kkv. 1876:72., 101. sz.



56 2 Az alispán időközi, a törvényhatósági bizottság ülései közötti, a megye fontosabb eseményeit tartalmazó jelentéseit lásd Fejér THB jkv. 1877:34. 113. sz. Az éves jelentést a törvényhatósági bizottság 1878. február 4-én fogadta el. Vö.: Fejér THB jkv. 1878:3. sz. 3 Lásd az 1876. évi alispáni jelentés 2. számú jegyzetét. Nem tesz említést az alispán a Sárkeresztúri járásban bekövetkezett változásról. A törvényhatósági bizottság határozata szerint közegészségügyi kört alkotott Sárkeresztúr, Sárosd, Szolgaegyháza, Nagylók és Sárszentágota. 1877-ben megalakult a fenti körből a sárosdi és a sárkeresztúri. A sárosdi egészségügyi körhöz Sárosd, Szolgaegyháza és Nagylók, a sárkeresztúrihoz Sárkeresztúr és Sárszentágota tartozott. Vö.: Fejér THB jkv. 1877:66. sz. 4 Tóth István megyei pénztárnok halálát 1876. május 1-jén a főispán jelentette be. Korniss Antalt választották pénztárnokká. Tóth István örököseivel a felmerült hiányok kiegyenlítéséről a törvényhatósági bizottság tagjaiból alakult küldöttség tárgyalt. Vö.: Fejér THB jkv. 1876:37. 46. sz

A Székes-Fejérvártt alakult Fejérmegyei történelmi és régészeti egylet-melynek múzeuma szépen gyarapodik – közelebbről közgyűlést tartván, elnökéül b. Miske Imre alispán és kir. kamarás urat, jegyzőjéül pedig Hattyúffy Dezső urat választá, – kiknek, mint valóban képzett és lelkes szakkedvelőknek buzgalmától reméljük azt is, hogy a címe szerint nemcsak archaeologiai, hanem egyszersmind történelmi egylet által oda igyekezendnek hatni, hogy e szép és gazdag megye s ősi székváros monographiája megírására az előkészűletek mihamarabb megkezdessenek. Bár akadna szakférfiú, ki e célra szentelné tehetségeit, s nemes törekvéseiben az egylet által hathatósan gyámolíttatnék! – Gyárfás István »Jász-kunok Történetének második kötete, mint értesülünk, nemsokáraArcanum szövegtár > történelem > Századok 1867-1880, 1994-2003 > 1873 > 1873. December hó. Tizedik füzet. > TÁRCZA. Báró Miske II. József 1848-ban Bécsbe távozott és IX. Imrére bizta fennmaradt 1949 és 1950 évi háborús gazdálkodás nyereségi kimutatása és érdekességként érdemes kiemelni, hogy a nyelvújítás béli talán 1943 évi szó illetve fogalom, mint a nyugdíj összes kifizetés 49-ben a nyereség 14,35% A következő évben 11%-voltxix Fennmaradt 1849-1854. évek német nyelven írt naplója, melynek tartalmára szerintem

érdeklődésre tarthatna számon.

24. kép báró Miske IX. Imre 1849-50 naplói



57

Halála előtt egy héttel még részt vett a király üdvözlésében, mikor ő felsége a Brucki táborba érkezett; akkor hűlt meg és tüdőgyulladás vetett véget életének. Meghalt 1884. szept. 7. bodajki birtokán (Fejérmegye). – A FEHÉRMEGYEI ÉS VÁROSI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI EGYLET hivatásához képest elég szép eredmény nyel, működik. Képviseltette magát a budapesti őstörténelmi congressuson, nagy előkészületeket tesz a jövő évi székesfehérvári országos kiállításra, s minden téren élénk mozgalmat indított meg. Tervezve van a város monographiája iránt a kellő intézkedések megtétele; ősrégészeti lelhelyeken, különösen az úgynevezett kúnhalmokon ásatások alkalmazása, végre szándékoltatik egy negyedévenkint megjelenő történelmi s régészeti folyóirat kiadása. Folyóiratunk keretébe tartozván, hogy a vidéki szak-társulatok mozgalmait figyelemmel kisérjük, röviden a következőket írhatjuk ez egylet állapotáról. Az egylet régiségtárában van: I. Különféle régi tárgy: 1. kőkori 62 darab, 2. bronzkori 25 db, 3. vaskori 2 db, 4. római 31 db, 5. agyagedény 40 db, 6. egyébb tárgy 145 db, 7. könyv s okmány 48 db, 8. bankjegy 48 db. II. Érem van: 1. hajdankori 16 db, 2. római 579 db, 3. magyar érem 1056 db, 4. különféle nemzetek érme 1362 db, 5. emlékérem 125 darab. A gyűjtemény tehát érmek s különféle tárgyakban 3548 darabot bir. Megjegyzendő az érmekre nézve, hogy anyagukat tekintve 2 arany, a többi feles számban ezüst, réz és bronz. A különféle tárgyak és érmek között van nem egy ritka példány. A régiségtár jelenleg Hattyuffy Dezső egyleti titkár által meglehetősen berendezve a közönség előtt megnyittatott s különösen a város és a megyéből szép számu közönség látogatja. Az egylet jelenleg 184 taggal bir s ezek közt van 173 rendes pártoló tag 2 frt évi tagdijjal, 11 alapító tag 50 frt alapítványnyal. A tagok száma folyton szaporodik. Az egyleti tisztikar névsorát is jónak látjuk közölni, mely is következő: elnök: Szőgyény M. László főispán; alelnökök: dr. König Mór apát-kanonok, Juraszek Ferencz városi főjegyző; titkár: Hattyuffy Dezső megyei aljegyző; ügyész: Csapó Dániel ügyvéd; pénztárnok Dieballa György helybeli gyógyszerész. Választmányi tagok: Alaghy D. főgymnasiumi tanár, Boross M. 682ügyvéd és lapszerkesztő, dr. Czobor B. r. kath. áldozár s m. n. múzeumi segédőr, Dulánszky Nándor pécsi püspök, Kuliffay Adolf urad. számtartó, Gerlach Benjamin főgymnasiumi igazgató, Károly János esperes plébános s a műemlék-bizottság tagja, Kereskényi Gyula plébános s a műemlék-bizottság tagja, báró Miske Imre megyei alispán, Modrovich Ignácz megyei levéltárnok, Novák Kálmán polgármester, Pauer János akadémiai lev. tag s cz. püspök, Rozgonyi György árvaszéki elnök, dr. Scheiber S. H. Dr. Szüts Miklós, Zalay Alajos kir. főmérnök, gr. Zichy Jenő a műemlékek bizottsága ideigl. elnöke. E társulat felvirágzását a szaktudomány érdekében melegen óhajtjuk, s erősen hisszük, hogy buzgó vezérfiainak sikerülend tartós működést indítni meg. Arcanum szövegtár > történelem > Századok 1867-1880, 1994-2003 > 1878 > 1878. Julius 18. Hetedik füzet. > TÁRCZA

Az adományozó: Ezen kívül a királyi tanfelügyelőség kezdeményezésére az elaggott munkaképtelen tanítók segélyalapjára bejött kegyadományok 634 forintot tesznek.



58

Az adományozók nevei a következők: báró. Miske Imre 20 Ft, Stein Zsigmond 36 Ft, Pellet Sándor 20 Ft, Neumann Sándor 20 Ft, ifj. Szőgyény-Marich László 10 Ft, id. Sárközy Kázmér 10 Ft, Ürményi Pál 10 Ft, Vénosz Imre 4 Ft, Zuber József 4 Ft, gr. Zichy testvérek Lángról 20 Ft, gr. +Nádasdy Lajos 30 Ft, Hoffmann Ágoston 50 Ft, Kégl György 10 Ft, özv. Szüts Lajosné 20 Ft, Márkl Ignác 10 Ft, Boda Imre 10 Ft, gr. Zichy Domonkos 100 Ft. Mintha mai szemmel kevéske lenne ez az adomány 1873. évben, bár annyira bizonyára nagy volt, vagy az adományozó személye miatt említették meg az első helyen. 1884-ben báró Miske IX. Imre a császár az évi kötelező audienciáján Bruckban meghűlt és a rosszul kezelt tüdőgyulladás sírba vitte. A nagy móri földrengés a templom sírjait összedöntötte, a renoválás nem volt lehetséges, ezért az ott eltemetettek az óta közös sírban nyugszanak.

25. kép báró Miske IX. Imre gyászjelentése

Báró Miske Kálmán esküvője után még hat évig tartott, mire az örökösök rászánták magukat a birtok felszámolására és eladására. A meglepő döntés végül megszületett, hogy az osztozkodást segítendő, a hat testvér és özvegy édesanyjuk Kőszegre költöztek. Többségük a Chernel ház lakója lett József és László kivételével, de az élet úgy hozta, végül József is beköltözött a mára már az idő által lepusztult épületbe.

Ahogy nemrégiben megírtuk, nagy dobásra készül Kőszeg, újítják a Zwingert és az Európaházat, valamit a KRAFT-program részeként további belvárosi épületeket átalakítanak át és „hasznosítanak újra”. Ahogy korábbi cikkünk végén jeleztük, mivel temérdek fotót készítettünk, és a KRAFT-program további épületeibe is sikerült bejutnunk, most egy második részben megmutatjuk, milyen például 26. kép A Chernel palota


a felújítás alatt álló Bálház vagy a Chernelpalota.


59

A KRAFT-program soron következő épülete, ahová sikerült bejutnunk, az a volt Chernel(Festetics-) palota (Kőszeg, Chernel utca 10.). Késő barokk-rokokó stílusban épült 1766-ban. Ebben a házban élt az utca névadója, Chernel Kálmán, itt született fia, István, az Európa-hírű ornitológus. És a Miskék 43 évig éltek a házban!

Kívülről az utcai homlokzat viszonylagos rendezettséget mutat, belül viszont kiürített, leamortizálódott önkormányzati szükséglakások sora található. Azért ebben az állapotában is sokat sejtet a palota: kicsit olyan, mint egy elvarázsolt kastély, szerencsénk van, hogy egyáltalán bejuthattuk még a felújítás előtt. 1884-ben baronesse Miske Etelka, báró Miske IX. Imre testvére is végrendelkezik a család birtokában lévő nagy ezüst tálról, sajnos sem rajz, sem fotó, sem pontos leírás nem maradt fenn.xx

27. kép A kerengő

28. kép A felszabadulás emlékére

A családfő halála után 10 év telik el, mire báró Miske Kálmán oltárhoz vezeti Chernel Sárát Kőszegen. Ezt követően a család úgy dönt, hogy a birtoktól megválnak és áttelepülnek Kőszegre, ahol a Chernel ház lesz az otthonuk. báró Miske József és báró Miske László házasságaik után elköltöznek, majd Irma a leányok közül is férjet talál hamarosan. Még megvan a bodajki birtok, de már kétlaki életet élnek, hol Kőszegen, hol Bodajkon. 1898-ban báró Miske Imréné gróf Forgách Paula megtér teremtőjéhez. Sürgetővé válik a birtok eladása, mert a távolból egyre nehezebb a birtok irányítása és a testvérek is élik a saját életüket.

29-30. kép A kőszegi Miske kripta és gróf Forgách Paula gyászjelentése

A Miske örökösök végül 1900-ban Megyeri Krausz Lajosnak adták el az uradalmat a kastéllyal együtt, melyet Krausz már 1904-ben továbbadott Grünfeld Pál vállalkozónak. A magyarcsesztvei Miske család története 2.


60

A II. világháború során a bodajki kastély megsérült. Helyreállítása 1964-ben fejeződött be, ezután a Fejér Megyei Idegenforgalmi Hivatal Gajavölgye Turistaszállójaként működött az épületben az 1990-es évek elejéig. A bodajki önkormányzat tulajdonában lévő kastélyt hagyták hosszú ideig pusztulni hasznosítás, majd vevő hiányában. Mígnem 2000-ben 125 vagy 150 Mft-ért eladták , de a vevő azután sem foglalkozott a kastély rendbe hozásával. A kastélyt valamikor gyönyörű, 6 hektáros, szépen gondozott őspark övezte, az ekkora már szintén elvadult faritkaságokkal. Csak a kéthektáros park fáit termeltette ki, igazából ma sem tudni, mi a célja a vevőnek az ingatlannal, hacsak nem a felvett több százmilliós hitel fedezetének szánta. Mindenesetre a fotbalmérkőzéseket továbbra is a kastélyparkban rendezik, mert az új a belvíz miatt időnként használhatatlan. A kastély lepusztítva jelenleg is üresen áll. xxi

A korai Miskék fejezetében említettem, hogy a történelemben egyszer a Korai Miskéket képviselő Batthyány dinasztia és a Miske Család egy születés alkalmából az előbbi, mint keresztszülő és az utóbbi, mint szülő találkoztak, feltételezhetően nem sejtve, hogy akár valamikor közük is lehetett volna. A történelemben a „mi lett volna, ha” nem kategória és csak a tények számítanak. Hát nézzük:

31. ábra Anyakönyv Bodajk

1866. november 1-jén Bodajkon a kastélyban született báró Miske IX. Imre római kat. uraság cs. k. kamarás és gróf Forgách Paulinának Emerencia, Mária? Jozefa, Carolina, Johanna nevű leány gyermeke, kinek németújvári gróf Bathyányi Károly a keresztapja, gróf Forgách Jozefa özvegy gróf Minescalci a keresztanyja.



61

Név

Miske IV. József

Nemesség


Születés ideje

1858.07.31. Bodajk Fejér vm.

Szülők

Miske Imre, Forgách Paulina

Eskűvő Halálozás ideje, helye

1896.01.11. Szombathely 1930. XII. 5. Kőszeg

Foglalkozás Főkonzul Feleség

Roszner Ludovika

Nemesség

Roszeneki báró

Születési idő, helye

1870.09.15. Bécs

Szülők Halálozás ideje, helye Források

Roszner József, Zichy Karolin 1950.04.01. KŐSZEG MLL A konstantinápolyi konzuli főtörvényszékház helyettes bírói állását báró Miske József tölti be1899.05.18tól, később antwerpeni konzulként szolgált.

A Magyar Csesztvei Miske bárói ágban 1917 végén az I. világháború vége felé 32. kép Minisztertanácsi jegyzőkönyv tudatosult, hogy egyetlen férfi tagja se halt meg a háborúban, és a három fiú egyetlen leánygyermeket produkált, azaz szembe kellett nézni azzal, ha nem találnak megoldást, a család ezen ága fiú hiányában kihal! A választás Irma húguk fiára esett, mert nem is volt más, Irma 1900-ra már elvált fia apjától és 1901. október 18-án férjhez ment Gerbert Károlyhoz. Gerstenberger I. Jenőnek 1915. október 10. Unger Jenő néven anyakönyvezték a szép vendéglősnétől született fiát, majd 1917-ben megszületett Mária lánya is. A vendéglős 1916-ban elvált a feleségétől. A családi kívánalmakat így teljesítette, bár nem egészen úgy, mint ahogy a család tagjai szerették volna. A gépezet beindult, méghozzá nagyon gyorsan rendezni kellett a kialakult kusza helyzetet.xxii A beadvány dec. 22. a levéltári határidő dec. 27. karácsony sem számít.



62

33. kép Gerstenberger I. Jenőnek 1915. október 10. Unger Jenő néven anyakönyvezték a szép vendéglősnétől született fiát

Mit jelentenek az ub bejegyzések: 77/918 takarja A gyermek törvénytelen. Az Unger Mátyás által indított per 2306/917.P.II./4szombethelyi kir törvényszéki jogerős ítélet 1918.ápr.15. 288/922 takarja gyermeket a természetes apja örökbe fogadta neve Gerstenberger. Így már nincs akadálya, hogy báró Miske József örökbe fogadja. 4287943 takarja Mary Allison itéletével összhangban, hogy bár reichseggi lovag Miske-Gerstenberg I.Jenőnek el kellet vállnia és kegyelemböl a címeket megtarthatta és örökbefogadott fia is, de főnemesi rangjukat elvesztették. 1918. 01. 23-án a 8. számú témában 13. oldalon az örökbe fogadás folyómányaként a Minisztertanács engedélyezi a bárói rang átruházását, (Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1867-1944.) tekintettel arra, hogy báró Miske Józsefet halálos betegség támadta meg. A halála csak tizenkét év múlva következett be 1930. dec. 5. Kőszegen. 34. kép A gyászjelentésü

A Roszner és Zichy família töredékes iratait Roszner Henriette a Szent-gotthárdi Ciszter Apátság levéltárába adta megőrzésre, onnét került a Vas Megyei Levéltárba. A Roszner /Roseneck/ család Krajnából származott. 1630-ban kapták nemességüket. Osztrák báróságot 1911. március 24-én Roszner József nyerte el. A magyar báróság elnyerésének időpontja 1817. július 23. Házasság révén rokonságba került a Zichy valamint a Forgách családdal is. A család több tagja magas megyei és országos tisztséget töltött be. A Zichy család nevét Zich községtől (somogy megye) vette. 1270-ben említik források először a Zichy családnevet. Valószínűleg a család a 16. században telepedett le Vas megyében. I. György 1595-ben Vas megye alispánja, Benedek 1622-ben szol gabíró, 1630-ban követ, majd alispán. I. György 1596-ban megyeikövet lett 1600-ban mondott le alispáni tisztségéről l György Pál nevű fiától származik a grófi ág, III. Benedektől és I. Mihálytól a nemesi ág. Mihály 1623-ban szolgabíró, 1632-ben főszolgabíró. Mihály unokája Ádám 1723-ban Bács megye alispánja, majd a Dunántúli Kerületi tábla elnöke, 1730-ban nádori ítélőmester 1732-ben bárói rangot kapott. A család II. oroszvári vonalának leszármazottja V. Ferenc ága, melyből született III. Károly, aki Vas megye adminisztrátora lett 1842-ig. Az oroszvári vonalon belül I. Károly ága /vázsonyi/ leszármazottja VIII. Ferenc /sz. 1777/ felesége Ferraris Mária. Fiúk Bódog 1848-ig Vas megye adminisztrátora (helytartója). II. Károly ágából született Hermann főkancellár (anyja Festetich Júlia) 1814ben. Ennek fia Hermann, felesége Szegedy Karolina. Zichy család birtokai Acsád, Hermán, Ötvös, Köveskút községekben voltak. Vásároltak birtokrészeket Jakabháza, Rábahídvég, Rábafüzes Vas megyei, Zala-Megyes községben, Zala megyében. A Zichy család házasság révén rokonságba került a Roszner famíliával. Roszner József (1836-1905) feleségül vette A magyarcsesztvei Miske család története 2.


63

Zichy Karolint. Báró Miske József felesége: Roszeneki báró ROSZNER Ludovika, szül. Bécs, 1870. szept. 15. (R. József és zichi és vásonkeöi gróf ZICHY Karolin leánya.) esküvő Szombathely, 1896. jan. 11. ő temeti el férjét a kőszegi családi kriptában.

Név

Miske I. Kálmán Nemesség


Születés ideje, helye

1860. 11. 25. Bodajk, Fejér vm.


1943. 03. 15. Kőszeg Vas vm.

Név

CHERNEL SAROLTA Nemesség

Chernelházi

Születés ideje, helye

1868.03.06. Kőszeg Vas vm.

Esküvő ideje

1894.04.10. Kőszeg Vas vm.

Halálozás ideje, helye 1953.11. Kőszeg Vas vm. Gyermek

Ilona 1894. dec. 30.



64

2006-ban itt ü lök a Tábornokház első emeletén báró Miske Kálmán finommívű barokk íróasztalánál, és könyvesszekrényeinek társaságában olvasgatom fogalmazványait, leveleinek papírra vetett első gondolatait. Hogyan is fogalmazzam meg érzéseimet, hol is kezdjem, hogyan mutassam be az embert, akit személyesen nem ismerhettem. Halála után majdnem pontosan egy évre születtem s 36. kép Az a bizonyos így szüleimtől az Ő tiszteletére kaptam Kálmán keresztnevemet. Akkor fogalmam sem volt, mekkora nagy fába vágtam a fejszémet, s hiába is akartam számtalanszor elengedni a nyelét, rejtélyes módon a fa nyúlt felém, s egy egy adattal új utakra irányított. Végül a tízévi családkutatási tapasztalataim 35. kép A Tábornokház

alapján úgy döntöttem, nem lehet célom, hogy újabb életrajzot írjak, sem az, hogy régészeti munkáját értékeljem, ezt már többen megtették.14 Csupán a család szemszögéből vázolom fel azokat a történéseket, amelyek hozzájárultak adottságainak kiteljesítéséhez. Báró Magyar Csesztvei Miske I. Kálmán (1860. nov. 25. Bodajk – 1943. márc. 15. Kőszeg): családja azon kivételes főrendi családok közé tartozik ahol az 1767. évi Mária Terézia által adómányozott erdélyi báróságát és meglévő lófő székelységét elismerve xxiiiés megerősítése mellett 1843. évben rangemeléssel V. Ferdinánd báró Miske II. József államminisztert és fiát báró IX. Imrét magyar bárói rangra 37-38.. kép A fiatalok emeli. Apja báró Miske IX. Imre két vármegye főispánsága mellett tevékenyen részt vett a Régészeti Társaság munkájában, ma hobbyjának mondanánk, s a hozzá jutott régészeti anyagot tovább ajándékozza közgyűjteményeknek. Fiainak, Józsefnek és Kálmánnak a kor legnagybb pedagógusát, a későbbi kiváló matematikust, Farkas Gyulát foglalkoztatja házitanítóként 1874ig, akit 1874 és 1880 között gróf Batthyány Géza fogadta fel házitanítónak. Mindenesetre annyi biztos, látva a későbbi eredményeket, Kálmán a rendszerező gondolatmenetet is magáévá teszi oktatójától. Mint másodszülött, a birtok igazgatása vár rá, s ezért elvégzi a mosonmagyaróvári gazdasági akadémiát. Ott ismerkedik meg chernelházi Chernel Istvánnal, kivel szoros barátságot kötnek. Segítségével megismeri az új

5. képAz a bizonyos íróasztal Tompa Ferenc: Báró Miske Kálmán Vasi szemle. – 10. (1943) 7-8., p. 257-261. Károlyi Mária: „Csak a láng terjesztheti a lángot…” Vasi szemle 1990 XLIVévf. 3.szám Vágusz Anina: Magyaecsesztvei báró Miske Kálmán (1860-1943) élete és Tudományos tevékenysége. SAVARIAa Vas megyei Múzeumok Értesítője 2010. Ilon Gábor: Miske Kálmán br. Vasi Múzeumi Arcképcsarnok. Vasi Múzeumbarát Egylet 2011. http://muzeumbarat.hu/eletr.php?elod_id=35 14



65

eszméket valló főrangú fiatalságot. A magasröptű gondolatok mellett találkozik Chernel Saroltával.

39. kép Az esküvő

40. kép Sarolta és az egy éves Miske Ilona

Az esküvő 1886. ápr. 10-én megköttetik, s Kálmán számára kétlaki élet kezdődik, hol Kőszegen vendége a Chernel háznak. 1884. szept 7-én apja tragikus hirtelenséggel meghal és el kell döntenie, vidéki birtokosként Chernel Sarolta nélkül éli tovább életét, vagy eladják a birtokot és osztozkodnak s mindenki megy a maga útján. A családi tanács végül úgy dönt, eladják a birtokot.

41. kép baronesse Miske Ilona anyakönyvi bejegyzése

A család néhány tagja beköltözik a Chernel házba. báró Miske József 1899-ben megkezdi konzuli munkáját, baronesse Miske Irma 1885. okt. 27-én férjhez ment Reichseggi Gerstenberger Jánoshoz. Az anyós, Emmy, Paula és László költözik be a nagy házba. Édesanyja báró Miske Imréné gróf Forgách Paulina 1898. febr. 7.-én átadta lelkét teremtőjének. 1900-ban sikerül a bodajki birtokot eladni és végleg Kőszegre költözött feleségéhez. Adományai révén a Vasvármegyei Múzeum egyik alapítója. A Múzeum megnyitásától kezdve a Régiségtárának őrexxiv (1908. okt. 11–1912. márc.) és első világi igazgatója (1912. márc. 21-étől haláláig). Munkájában a fő hangsúlyt a régészeti gyűjtemény gyarapítására helyezte. Világosan látja, hogy nem elég a Múzeumok és Könyvtárak főfelügyelőségének létrehozása, hanem a jelen segélyezési rendszer a gyűjtést támogatja, de a bemutatást és a célirányos értékesítést nem. Itt nem arra gondolt, - ami mára megvalósult -, hogy egy iparág termeli a múzeumokban a látógatók számára megvásárolható műtárgymásolatokat, hanem a belföldi és külföldi múzeumok duplikált eredeti tárgyait értékesíti a saját ilyen gyűjteményének kiegészítésére, teljesebbé tételére . A raktárakban ne álljanak olyan műtárgyak, melyek bemutatására soha nem kerül sor! Több évtizeddel megelőzi a kort a mai fogalom szerinti múzeumpedagógiai szemléletével. Fontosnak tartja, hogy legyen a kutatási eredményeket bemutató nyomtatott sajtó (mára az internet részben megoldotta e problémát, csak az a baj, hogy az anyagit sajnos nem.) Többször felhívta a figyelmet arra, hogy a múzeumi terület fizetési kérdéseit is rendezni kell, saját igazgatói fizetésén keresztül több javaslatot tett a megoldásra, pl. a segélyezési rendszert váltsa fel mai szóhasználattal a költségvetési, kiegészítve a saját működési bevételekkel. A már arra érdemes múzeumok évkönyvekben mutassák be tevékenységüket, melynek anyagi fedezetét xxv– 1912-ben Chernel Istvánnal, gr. Széchényi Rezsővel és Vég Gyulával, a 91 kiállítótól begyűjtött mintegy 2000 tárgyból, megrendezte a Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítást, amely országos és nemzetközi visszhangot váltott ki. 1914-ben a Múzeumok Főfelügyelősége megvásárolta tőle régészeti magángyűjteményét, melyet a Szombathelyi



66

Múzeumban helyeztek el. Valószínű ezek után születhetett az a fogalmazvány, amelyben ismét javaslatot tesz részben az igazgatói fizetésének megoldására, egyúttal felajánlja tudását, tapasztalatait a Főfelügyelőség rendelkezésére bocsájtja felügyelőnkénti javadalmazás fejében. Ebben a levélben tesz javaslatot, korát még ma is megelőzően „Szükséges elsősorban a múzeumi őröket nevelni, kik hivatásuk első színvonalán állnának, mert sajnos legtöbbje laikus…”xxvi 1922 októberében új szellemben – tanító és ismeretterjesztő célzattal – rendezte át a Múzeum kiállításait; Tompa Ferenc báró Miske Kálmánról írt nekrológjában Magyarország legkorszerűbb kiállításának nevezte. A Tanácsköztársaság (1919) idején végzett – eredetileg egy vármegyei műtörténeti részlettanulmány elkészítésével összefüggő, valójában az elhagyott műkincsek védelmét szolgáló – műkincs-szocializálási tevékenysége miatt felelősségre vonták, de végül felmentették a vád alól. A Tanácsköztársaság bukása után sok támadás érte, ezért visszavonult és csak névleges igazgató maradt. Az ekkor végzett műtárgyleírásai ma is az időnként felbukkanó tárgyak beazonosítását kiválóan szolgálja. Közéleti szereplése azonban még nem ért véget: az 1929. évi XI. törvény a közgyűjteményekről és az állami felügyeletről rendelkezett. A III. fejezet az ingó műemlék és egyéb múzeális tárgy felkutatását és védelmét tárgyalta.xxvii Hogy valójában mennyire is vonult hátra, álljon itt Hóman Bálint három levele, melyek indító levelei talán a Múzeumban, talán a MNL Savária Levéltárában megtalálhatók, és amelyek feldolgozása akár egy diplomamunka témája is lehetne.xxviii Az ő és Visnya Aladár nevéhez fűződik Kőszegen több éves szervezőmunka gyümölcseként 1932 májusában – Kőszeg török általi ostromának 400. évfordulóján Hóman Bálint a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója által javasolt néven Helytörténeti és Szülőföldismereti Múzeum felállítása. xxixA Kőszegi Múzeum megnyításaxxx talán az utolsó sikerek egyike volt életében. Visszavonult kőszegi lakóhelyére. A Vasvármegyei Múzeum igazgatását helyetteseire bízta, betegsége miatt már ritkán utazott Szombathelyre. Legnagyobb tudományos eredménye: velemi ásatása. 42. kép A Jurisits vár

A Velem kő. (Vas m.) határában fekvő Szent Vid hegy kutatása (1896–1929). Rómer Flóris a magyar archeológia "atyja" 1869-ben római vízvezeték töredékét találta meg a hegyen. 1872-ben Lakner Endre ismételten a római korral kapcsolatosan említi a helyet. 1876-ban, 1882-83-ban pedig Lipp Vilmos és Rezsőfy György tudósít itt előkerült római kori és bronz tárgyakról. 1894-ben Kárpáti Kelemen ásatott először az egyik őskori lakóteraszon. Igazán azonban nem az ezideig említettek hívták fel a régészeti őstörténeti kutatás figyelmét a helyre, hanem egy véletlen. 1896-ban báró Miske Kálmán egy velemi tejes asszonytól vásárolt meg néhány bronz tárgyat, amelyeknek előkerülési helyét a hölgy - némi titkolódzás után - elárulta. Az általa megvásárolt bronzok a velemi I. kincs egyik részét képezték. Ennek a véletlennek és a jószemű kutatónak, báró Miske Kálmánnak köszönhetően ma Európa egyik híres régészeti lelőhelye a velemi Szent Vid hegy. A község és környéke lakott volt már az újkőkorban is. A tárgyi emlékek legjelentősebb lelőhelye a község feletti 582 méter magas Szent Vid hegy.



67

42-47. kép A velemi templom, a diadém, az emlékhely, a metalurgiai vizsgálatok Itt egy, az i. e. 13-11. század idején kialakult, őskori erődített telep maradványait tárták fel, amely a hegyek alján futó kereskedelmi utat felügyelte. A közelben talált réznek és antimonnak köszönhetően kiemelkedő jelentőségű fémfeldolgozó és fémműves telep alakult ki az erődítmény aljában. A kemencéket és műhelyeket 1896-ban báró Miske Kálmán kezdte feltárni. Az 1929-ig tartó ásatások egyik leglátványosabb eredménye egy arany diadém volt, amelynek kora i. e. 119. századira tehető. A feltárási munkába bekapcsolódtak a kor vezető kutatói, pl. az antropológus Török Aurél és a vegyész Wartha Vince is, publikációiknak köszönhetően a hely ma is jól ismert a bronz- és vaskor nemzetközi kutatói előtt. Többségében idegen nyelven megjelent cikkeiben ~ felvázolta a Szent Vid hegy társadalomtörténetét az újkőkortól a korai középkorig. Gr. Almássy György Ázsia-kutatóval Temes vármegyében, az Al-Duna 48. kép Fantáziakép vidéken (Alsó-Kubin) is végzett ásatásokat. – Munkásságát a lelkes és jól tájékozott, több nyelven olvasó „amatőrség” jellemezte, ennek ellenére Magyarországon sokszor járatlan vagy szinte ismeretlen utakon haladt (pl. a bronzvizsgálatokban, az antimon-bronz- és fémipar kérdéseiben). Választ keresett az őskori ipari centrum és a kereskedelem problémáira. Felvetette a Kárpát-medence és a Skandinávia közötti kereskedelmi kapcsolatok lehetőségét, amelyet a metallográfiai vizsgálatok Kordos László nyomán is az utóbbi évtizedek, nemzetközi kutatása igazolt. A hivatásos régészeket is megelőzve igyekezett tisztázni a hazai őskor, különösen a fémkorszakok relatív és abszolút időrendjét. Felállította a hazai bronzkor tipológiáját (1911–1912), majd időrendjét (1916), az egyes 50. kép Az utolsó fotó leletcsoportokat - a mai általános gyakorlatot előrevetítve – a vezető lelőhelyekről nevezte el. E téren a nemzetközi hírű Montelius és Reinecke nyomdokain haladt, akikkel rendszeresen levelezett. A kelta kor kronológiájának kialakítására (1910), valamint az újkőkor rendszerezésére (1933) is kísérletet tett. 1925 nyarán a Szombathelyi Múzeum vezetőjeként, báró Miske Kálmán segítségével, továbbá a környék befolyásos embereinek (Horváth Kálmán, Tulok József, Tóth Gábor, Zrínyi József) segítségével és gróf Klebelsberg Kuno kormánytámogatásával Benda László előkészíthette egy következő évi, nagyobb ásatás lehetőségét Baltaváron. Ugyanakkor nem értett egyet, hogy a talált emberi csontok sérülései kannibalizmustól eredtek volna.xxxi 49. kép A könyvcímlap



68

Kezdeményezte továbbá, hogy a középiskolákban tanítsák a prehistoriát és a kultúrtörténetet; a tankönyv megírására is vállalkozott, elképzelése azonban nem valósult meg. Az „őstörténet egyetemi katedrájá”-nak felállítására vonatkozó javaslata (1920) viszont valóra vált: az 1938-ban felállított tanszék első professzora ~ „tanítványa”, Tompa Ferenc lett. – A kulturális örökség törvényi védelmének egyik első szorgalmazójaként felhívta a figyelmet a vastárgyak restaurálásának fontosságára (1903), s értekezett is annak módjáról. Javasolta a trianoni békeszerződés (1920) után végzett érckutatatások miatt veszélybe került Szent Vid és 3 km-es körzete védetté nyilvánítását.– Az Országos Régészeti és Embertani Társulat, illetve a társulat országos választmányának tagja. – Tanulmányúton járt Olaszországban, rendszeresen részt vett az ausztriai és a németországi régészeti és antropológiai kongresszusokon. A Vasvármegyei Múzeum 1908. évi megnyitása előtt felkeresett több német múzeumot. Sajnos a régészet, a múzeumalapítás a családi vagyont tejesen felemésztette, ezért szükséges volt 1943.márc. 15-i halálát követően 1943. 06. 22-i 53. Minisztertanácsi rendeletre, ami néhai báró Miske múzeumi igazgató özvegyét kegydíjban részesítette. 51. kép Chernel kripta

Kálmán

volt

Néhény mondat magáról az emberről a látógatótól: „Nyílt levél Görömbey Péter ev. ref. főesperes barátomhoz VIII. Öreg este volt már, mikor báró Miske múzeumát mintegy két óra hosszáig végig néztem és magvas megjegyzéseit lelki gyönyörrel élveztem. De nem eresztett el szárazon másként sem, mert dolgozó szobájában valami pompás ottani termésű finom ó borral kínált meg, pedig ő soha nem iszik, akkor is vizet. Az adományozó báró Miske Kálmán:

52. kép Báró Miske Kálmán gyászjelentése

1900-ban mikor végleg Kőszegre költözött, Chernel Istvánnal alapító tagjai lettek a Pannonhalmi Bencés Rend Kőszegi Kath. Gymnássium alapítványának.xxxii

53-55. kép A pásztorbot háromnézetű képe

Pásztorbot A művész neve: F. K. - Pest Leltári szám: Sz-98.1007. Datálás: 1888. Anyag: Ezüst. Méret: H. 177 cm., Sz.: 22.5.cm



69

Leírás: Aranyozott ezüst, a fej külső oldalán neogótikus kúszó levél, a kampó plasztikus, kibomló stilizált liliom. A felső nóduszon 4 rombusz alakú zománcos lemez: 1.\ Szent István felajánlja a koronát a Szűzanyának, 2.\ Pauer János monogramja sötétkék alapon, 3.\ "1838" sötétkék alapon, 4.\ "1888" sötétkék zománcon - közöttük összeforduló palmetta levelek. Az alsó nóduszon 4 farkasfog díszű szalaggal keretelt kör, közepén 1-1 rozetta, közepükön kis rozettákba foglalt brilliáns és 9 apró gyémánt 4x. (3 gyémánt hiányzik). A száron körülfutó szalagon vésett nevek: "Gr. Batthyány Géza és neje, Gr. Cziráky Antal és neje. Gr. Cziráky Béla és neje. Gr. id. Esterházy Moritz és neje. Gr. Esterházy Miklos és neje. Gr. Lamberg Ferencz és neje. Gr. Lamberg Henrik és neje. Gr. id. Zichy Nep. János és neje. Gr. Zichy Nándor és neje. Gr. Zichy János és neje. Gr. id. Zichy Ödön. Gr. Zichy Jenő. Gr. Zichy Ferencz. Gr. Nádasdy Ferencz. Id. Szőgyény Marich László és neje. Ifj. Szőgyény Marich László és neje. Szőgyény Géza. Szőgyény Júlia. Id. Végh János. Meszlényi Bencze és neje. Meszlényi Pál és neje. Özv. Andreoli Ferenczné. Özv. Br. Trauttenberg Frigyesné. Özv. Gr. Lamberg Fülöpné. Özv Gr. Cziráky Jánosné. Br. Trauttenberg Frigyes. Br. Bajzáth László. Gr. Pappenheim Sándorné. Gr. Csekonics Endrené. Gr. Goureie Henrikné. Kempelen Imre. Gr. Győry Teréz. Gr. Cziráky Luiza. Br. Boseberg Paula. Gr. Károly Gyula és neje. Gr. Széchenyi Dénes és neje. Gr. Wimpfen Sina Anastasia. Gr. Zichy Pál és neje. Gr. Zichy Victoria. Gr. Zichy Luiza. Br. Miske Kálmán. Kégl György és neje. Gróf Szapáry Gezané.

56. ábra Chernel Sarolta halotti anyakönyvi bejegyzése

Bodajkon báró Miske I. Kálmán szülőhelyén a helytörténetet ápoló közösség emlékszobát akar berendezni emlékére. Az ásatásokat 1973-tól folytatták a Savaira Múzeum munkatársai. Ekkor a fellegvár mellett a hegy keleti és déli oldalában található teraszokon elhelyezkedő lakóépületek feltárására is sor került. Az egy évszázados idõtartamú kutatás eredményeirõl ugyan számtalan közlemény jelent meg, de a feltárt leletanyagnak csak töredéke hozzáférhetõ a kutatók számára. Kárpáti Kelemen cikkei, báró Miske Kálmán monográfiája és néhány cikke, továbbá Károlyi Mária, Bándi Gábor és Fekete Mária néhány írása mellett a francia-magyar kutatások részeredményei állnak a kutatók és az érdeklődők rendelkezésére. A szombathelyi Savaria Muzeum célja, a CD-én kiadandó adatközléssel a századelejei leletek szinte teljes közreadásával, hogy a késõbbi évtizedek ásatásaiból származó és most raktárakban elfekvõ, több tonnányi leletanyag közzétevését elõsegítse. Az elkészült CD-ROM a század elsõ felének kutatásaiból a Savaria Múzeum régészeti gyûjteményében megtalálható teljes tárgyi anyag közzétételére vállalkozik. Ez közel 500 db agyag és kb. 5.000 db fémtárgy szöveges leírását és képi rögzítését jelenti. Minden egyes tárgy esetében - ahol az lehetséges - megadják a korábbi leltári számot vagy leltári számokat. Ezt egy-két, különbözõ idõpontból



70

származó leltárkönyvi lap publikálásával szemléltetik. Ha a tárgyat már közzétették az elsõ vagy leghozzáférhetõbb helyre, hivatkoznak. Régészeti előadások a Kőszegi Városi Múzeumban2015-ben az ifjúság részére . Két előadás foglakozott báró Miske Kálmán működésével Ilon Gábor 57 és 58.. kép Ilon Gábor és a fiatalok előadásában. A két előadás már nem csak országosan, de helytörténeti szempontból is fontos témákat tárgyalt. Ezeken az előadásokon a gyermekek a helyi múzeumalapító, Miske Kálmán életével és munkásságával ismerkedhettek meg. Betekintést nyerhettek a régészek munkájába, megtudhatták, hogyan dolgoztak Miske Kálmán idejében és milyen módszereket alkalmaznak ma az ásatások alkalmával. Az előadásokon Ilon Gábor megismertette hallgatóságával, miért is fontos személy Miske Kálmán városunknak és országunknak egyaránt, miért jelentős a munkássága. A résztvevő gyermekek ismereteket szereztek a Miske által feltárt leletekről, ezeken belül is kiemelten a velemi Szent Viden talált aranykincsekről kaptak információkat. Így kell őrizni a lángot! Említsük meg, de nem utoljára, hogy a Vasi Szemle annak a kulturális pezsgésnek a szülötte, amely a két világháború közötti időt a magyar szellemi élet nagy korszakává tette, Szombathelyt pedig - Szily János püspök 150 évvel korábbi "városalapító" mecénási működése után újra - feltüntette az európai szintű magyar művelődés térképén. Mert bár a kultúra néhány, máig fájóan hiányzó alapintézménye akkor sem volt jelen a városban (nem volt és ma sincs egyetem vagy állandó színház), a vasi értelmiség tucatjával tudott felmutatni olyan neveket, amelyek a régió határain túl is ismertté váltak, s közülük nem keveset ma is számon tart művelődésünk története. Itt élt többek közt - csak a tudósok közül véve a példákat - Benda 59. kép Exlibrise (később Bendefy) László geológus, Afrika-kutató, magyar őstörténetünk kutatója és tudománytörténész. Géfin Gyula egyháztörténész, báró Miske Kálmán régész, Fábián Gyula író és néprajzkutató. Gayer Gyula botanikus, Tóth János építészmérnök, szakíró, az első hazai skanzenek létrehívója. Pável Ágoston nyelvész, muzeológus, néprajzkutató, könyvtáros, műfordító, tanár stb., innen indult sivatagi kutatóútjaira Almásy László Ede Afrikakutató, aki "civilben" egy német autógyár A magyarcsesztvei Miske család története 2.

60. kép Magyar Csesztvei báró Miske Kálmán


71

szombathelyi megbízottja volt, ide kötődött a fiatal Bogyay Tamás művészettörténész, a jáki templom monográfusa és még sorolhatnám. Jelenlétük publikációs fórum után kiáltott, és valamennyien szerzői is lettek a Vasi Szemlének.

Név

Miske-Gerstenberger I.Jenő Nemesség Születés helye

Magyarcsetvei br. és reichseggi lovag ideje

Szülők Halálozás helye

1886.nov.11. ROHONC Gerstenberger Jenő, MISKE IRMA

ideje,

1946. 08.27. Kőszeg

Foglalkozás

Katonatiszt, követségi tanácsos

gyerekei

Jenő, MÁRIA

Név

MARY ALLISON_WALTERS Esküvő Születés helye Halálozás helye

1934.jún.4. BÉCS. válás 1943. szept 9. elÖTT. ideje ideje,

1894. febr. 27.USTJE NAGY BRITÁNIA 1955. NAGYBRITÁNIA

Foglalkozás

tanitónő

Név

Szabó Margit

Születés helye

ideje

1891. dec. 13. SZOMBATHELY

Szülők

POGÁCSÁS VENDEL MOLNÁR ERZSÉBET

Esküvő

1943.Szept 9. Budapest



72 Halálozás helye gyerekei

ideje,

1981. Keszthely JENŐ, MÁRIA

A szép vendéglősné eredeti nevén Pogácsás Margit korán árvaságra jutott és nővére fogadta örökbe, mint saját leányát, ennek ellenére nem lehetett szép és gondtalan élete. Korán jutott neki munka s nővére nem tudta kiverni a gondolatot soha a fejéből, hogy a férjének is tetszik a leány. Mindenesetre gyorsan férjhez adták Unger vendéglőshöz, aki áldotta szerencséjét, milyen szép feleséget kapott, csak mintha túlságosan is fejfájós volna. Főleg azután, miután a Gerstenberger I.Jenő feltűnt a színen. Azután jött a két gyermek, botrány, válás. Báró magyarcsesztvei és reichseggi lovag Miske-Gerstenberger I. Jenő karrierje annál gyorsabban javult, minél hosszabbá vált a neve, vagy mint ahogy a magánélete romlott, Bejáratos lett Hothy kormányzó és Bethlen miniszterelnők legbelsőbb köreibe, mily messze került ettől az élettől a szép vendéglősné és a gyerekei. 1935-ben ekkor jelenik meg Mary Allison Walters angol tanítónő, mint ahogy a későbbi fejlemények mutatják, nem nyelvtanítási céllal. 1936-ban esküdtek meg, s a nászút után Berlinbe majd Münchenbe kapott vezénylést a báró és természetesen vele ment a felesége. Mary Alison Miske-GERSTENBERGER, azaz WALTERS, 61. kép Teázás este 10 órakkor!

Mary Allison, bárónő Mary Alison Miske, Miss. May ': angol, német, magyar nevei s ő volt a SOE egyik

ügynöke Magyarországon a második világháborúban. Az angol kabinet által jóváhagyott, világháborús szervezet Speciális Hadműveletek Parancsnoksága (Speciel Operaion Exekutive SOE) hivatalosan is megalakult a gazdasági miniszter Warfare Hugh Dalton irányítása alatt 1940. július 22-én. Műveleti területe: kémkedés, szabotázs és felderítés a megszállt Európában (és később, a délkelet-ázsiai is) a tengelyhatalmak ellen, és hogy segítse a helyi ellenállási szervezeteket. Kialakításában részt vesznek a korábban létrehozott szigorúan titkos Kiegészítő egységek, amelyek az ellenállást szervezik, s amelyeket aktiváltak az esetben, ha a némat invázió fenyegetné Nagy Britanniát. Kevesen tudtak a SOE létezéséről. Azoknak, akik részei voltak vagy kapcsolatba lépett vele, úgy nevezik "a Baker Street Irregulars", miután a helye London központja. Úgy is ismert, mint "Churchill titkos hadserege" vagy a "minisztérium úriemberhez méltatlan Warfare háborús arca". A különböző ágakat és néha az egész szervezetet takarta a biztonsági célú nevek, mint a "Közös Technikai Board" vagy a "Inter-Service Research Bureau", vagy fiktív ágak, Légügyi Minisztérium, 62. kép Öt órai tea a kormányzónál.



73

Admiralitás vagy hadügyminisztérium. SOE működött minden országban vagy korábbi országok által elfoglalt, vagy amelyeket a megtámadtak a tengelyhatalmak erői, demarkációs vonalakig, melyekben egyetértettek Britannia és fő szövetségesei (a Szovjetunió és az Egyesült Államok). Működéséhez felhasználta a semleges területeket alkalmanként és ott is támadták a tengelyhatalmakat. A szervezet közvetlenül alkalmazott vagy ellenőrzött több mint 13.000 embert, melyben mintegy 3200 nőt. A háború után a szervezet hivatalosan feloszlott 1946. január 15-én. Az emlékművet a volt SOE ügynökei avatták az Albert Embankment által Lambeth Palace Londonban 2009 októberében 15. A magyarországi SOE tagjainak el kellett hagyniuk az országot, miután a németek nyomására a magyar vezetés Jugoszlávia lerohanását eldöntötte és a felkészülést elkezdték. A SOE vezetője Davidson megbízható magyar ismerőseit győzködte, angol útlevéllel menjenek vele külföldre, főként, hogy ott alakítsanak ellenzéki kormányt. A levelezéssel az istambuli SOE ügynököt, Pálóczi-Horváth Györgyöt bízta meg, aki ezután közvetlen kapcsolatot tartott Davidsonnal, akinek legfontosabb törekvése az volt, hogy felvegye a kapcsolatot a Magyarországon maradt politikus ismerőseivel, s minél több közéleti embert kicsábítson emigrációba, ahol ellenkormányt alakíthatnak. Titkos futárokkal leveleket szándékozott eljuttatni Budapestre, melyeknek megírására Pálóczi-Horváthot kérte meg. Az első levelet Szakasits Árpádnak, ifj. Kertész Róbertnek és Barankovics Istvánnak küldte el Davidson. Szakasitsot és Barankovicsot emigrálásra akarta rávenni, illetve azt szorgalmazta, hogy mindkét pártból küldjenek ki valakit Isztambulba, hogy lehetővé váljon a folyamatos információcsere. Futárnak MiskeGerstenberger Jenő müncheni magyar főkonzul angol származású feleségét választották ki. Mary Alison Miske-Gerstenberger – fedőneve az angol szervezetben: Fruit – a SOE ügynöke volt, több futárszolgálatot is ellátott már ezt megelőzően. Magyarországi útja azonban végzetesnek bizonyult. Szakasitsnak át tudta adni a levelet, ám Kertésszel elkerülték egymást. Másnap egy társaságban találkozott Bethlen Andrással, Bethlen István volt magyar miniszterelnök fiával, aki akkor a 8 órai újság főszerkesztője volt, s neki adta át a levelet megkérve, hogy azt juttassa el Kertész Róbertnek, aki a lap főmunkatársa volt. Bethlen azonban nemcsak átadta a levelet Kertésznek, hanem azt bevitte a VKF2 osztály kémelhárítására, így Mary Allisont másnap reggel letartóztatták. Felhasználták ellene Starosolszky Aranka beugrató ügynököt (akit majd Cserépfalviék esetében is alkalmaznak), aki bizalmába férkőzött báró Miske Jenőnének, s a perében a koronatanu szerepét is eljátszotta. A Szakasits-féle levelet is megszerezték a rendőrség emberei, mert – Pálóczi számára balszerencsés módon – éppen akkor tartóztatták le Szakasitsot a szociáldemokraták és az illegális kommunista párt közötti egyezség létrejötte gyanújának ügyében. Wayand Tibor közismert és rettegett detektívfelügyelő 1946. márciusi fogságban írt önvallomásából kiderül, hogy Pálóczi levele véletlenül került a kezükbe Szakasits házkutatása kapcsán, ám a feladó alapján hamarosan összeállt a kép a kémelhárítók számára. Szakasitsot letartóztatták, de barátai, illetve az akkor már az angol különtárgyalások felé kacsingató Kállai Miklós miniszterelnök közbenjárására hamarosan szabadlábra került. Érdekes és kevéssé ismert adaléka lehet a történetnek az is, hogy Barankovics István, aki akkor a Kis Újság rovatvezetője volt, végül is megkapta Pálóczi levelét, ám azzal elment Újszászy Istvánhoz, aki akkor a VKF2 osztályt, a magyar kémelhárítást vezette, s a levelet átadta neki. Úgyanezt Peyer is megtette. Újszászynak az ÁVO fogságában tett 1948-as vallomása szerint Barankovics megnevezett több olyan személyt is, aki szerinte szintén kapott levelet Pálóczitól (Békeffi, Cserépfalvi), s felajánlotta segítségét a kémelhárításnak, majd a későbbiekben több baloldali szervezkedésről szolgáltatott adatokat. Mivel Újszászy letartóztatásban írta le emlékeit, ezért utóbbit kétkedéssel lehet fogadni különösen azért, mert semmilyen egyéb erre vonatkozó adatot nem igazolta. Azt a tényt viszont el lehet fogadni, hogy Pálóczi levele, melyet Barankovicsnak írt, így jutott a magyar kémelhárítás birtokába. 15

http://99funtastic.blogspot.hu/2015/05/special-operations-executive.html



74

Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a VKF2 már tudott Miske-Gerstenberger Jenőné érkezéséről, mert Bartalis Kálmán ankarai katonai attasé és emberei folyamatosan megfigyelték a SOE központját, s így azonosították az onnan útjára induló Miske Jenőnét, majd utazását nyomonkövették. Mary Alison Miske-Gerstenbergert 12 évi fegyházbüntetésre ítélték, ám egy fogolycsere során egy év múlva az angolok őt is kicserélték Wieser Jenő, kémkedésért lebukott londoni katonai attaséért. Ezzel szerepe Magyarországon a SOE ügynökeként véget ért. xxxiii Férjét a történtek miatt nyugállományba helyezték és mivel távollétében elvált feleségétől, számára több következménye az ügynek nem volt. 1943-ban ezek után rendezte a szép vendéglősné felé huszonnyolc éve fennálló tartozását is és megtörtént az esküvő. Eután Budapestre költöztek és ott vészelte át a bárónő az ostromot, míg férje Kőszegen rekedt, és ott 1946. augusztus 27-én öngyilkos lett. Az özvegy megtapasztalta a 1948. május 20-tól ellene folyó büntetőeljárásban az előzetes letartóztatást és a budapesti büntetőtörvényszék működését. Bár szoros értelemben a báró Miskék nem voltak érintettek, a népbíráskodással való szoros összefüggés miatt itt célszerű szólni az igazoló bizottságokról. Az 1945 elején megindított igazoló eljárások elsődleges célja az volt, hogy az államigazgatásban az új politikai berendezkedést támogató tisztviselői kar legyen jelen. A későbbiek során azonban a magyar lakosság egyre szélesebb körét vonták igazolás alá, így folyamatosan megalakították a honvédség, az egyetemi oktatók, a szabad pályán működő értelmiségiek, a hatósági jogosítvánnyal rendelkezők, ügyvédek, közjegyzők, magánalkalmazottak, egyetemi hallgatók igazoló bizottságait. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. évi 15. M.E. számú rendeletének bevezetője fontos közérdekre hivatkozva még a népbíróságok felállítása előtt elrendelte igazoló eljárás lefolytatását a közalkalmazottakkal szemben. A vizsgálat során főként azt vizsgálták, hogy a közalkalmazott 1939. szeptember 1. napját követő magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit. Az igazoló bizottságok megszervezésének részletes szabályait az 1080/1945. M.E. számú rendelet tartalmazta. Így minden járásbíróság székhelyén legalább egy igazoló bizottságot kellett létesíteni. A bizottságot a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt párt és az Országos Szakszervezeti Tanács egy-egy kiküldöttje alkotta. Emellett még két behívott tagja is volt a bizottságnak: egy jogi képesítésű állampolgár és az érintett munkahely korábban igazolt tagjainak egyike. Az igazoló bizottság elmarasztaló határozata ellen az ítélőtáblák székhelyén működő népbírósági különtanácsokhoz lehetett fordulni. A Budapesti Nemzeti Bizottság ötös bizottsága 1945. február 16-i ülésén hozott határozatot arról, hogy az igazoló eljárások lebonyolítására négytagú bizottságot küldenek ki. Az adminisztratív irányítást az Igazoló Bizottságok Titkársága látta el. Így három fő szakaszban bonyolították le az eljárásokat: elsődlegesen a közhivatalok körében, másodsorban az ipartestületek, szak-, és érdekképviseletek körében, majd a gyárak, bankok és részvénytársaságok keretében. Az igazoló bizottságokat 1948-ban szüntették meg. Az 1948-ig tartó működésüket csupán az 5000/1946. M.E. rendelet "Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezések tárgyában" (B listázás függesztette fel, de néhány hónap elteltével újra kezdődtek az eljárások.)



75

63,

kép

Miske-Gerstenberger Jenő halotti anyakönyvi bejegyzése Kőszeg rk.

báró Miske-Gerstenberger I. Jenő tisztában volt azzal, hogy mivel bejáratos volt Hothy kormányzó és Bethlen volt miniszterelnök legbelsőbb köreihez, előbb-utóbb valaki feljejenti és igazoló bizottság vagy akár a Népbíróság elé kell állnia. és semmi jóra nem számíthat. A népbírósági ítéletek is kellő nyilvánosságot kaptak pl. Szálasi és társai, de a kollaboránsok sem számíthattak Tahiti szigeti üdülésre. Számíthatott viszont arra, hogy azok a szakszervezeti vezetők, akik feljelentették nejét, az angol futárt, ezt az árulásukat, miután hatalomra kerülnek, nem szívesen tárták volna egy nyilvános bírósági tárgyalásra. Nem vállalta a várható meghurcoltatást és ez vezethetett öngyilkosságához. Az, hogy halálának napja 27-e és Mary születésnapja is 27-e csak a véletlen műve, vagy nem?

Mary Miske-Gerstenbergerhez férje 1946-os halálhír eljutott, de valószínű, hogy a válás és az új házasságkötés nem, mert végzetesen rossz döntést hozott. Nem számolt a kezdődő hidegháborúval és valószínű úgy gondolta, a régi ítélet már nem lehet érvényes. 1947-ben visszatért Magyarországra, hogy rendezze a férje hagyatékát. A szovjetek kérésére a magyar határőrség azonnal letartóztatta és átadta a szovjeteknek, ahol eltűnt a szovjet Gulág valamelyik fogolytáborában. Hogy ez csak nyolc évig tartott, az MI5 érdeme. Ekkorra találtak ismét rá, és egy szovjet kémmel ismét kicserélték 1955-ben. . Angliában ez a kép jelent meg róla. Jerrard Tickell könyve 1958-ban.



76

Miss May: The Story of an Englishwoman Author: Tickell, Jerrard Year & place of publishing: 1958 The book was printed in 1958 year, The place of publication of the book is Hodder. Miss May: The Story of an Englishwoman. Book in english language. Tickell, Jerrard 1st edition and VG ina VG dw. No marks and not price clipped. Azt a kis történetet, amit nekem báró MiskeGerstenberger II. Jenő elmesélt, nem található az idézett könyvben. Úgyanis a mostoha és fia az egyik Gulag táborban találkozott s Jenő 96 évesen, mikor erről mesélt még mindig nehezményezte, hogy nem segített rajta, amikor az angolok ismét nyomára akadva kicserélték egy 64. kép Mary ALLISON_WALTERS 8 év Gulág után szovjet kémmel, míg neki meg kellett várnia a Gulag-rendszer felbomlását, Sztálin 1953. márciusi halálát. 1954-ben megindult a politikai foglyok felszabadítása, ez azonban csak a Szovjetunió Kommunista Pártjának 1956-os XX. Kongresszusa Hruscsov beszéde után vált széles körűvé., míg 1960-ra sikerült a táborokat felszámolni néhány kivétellel, amelyeket a KGB átvett. A Gulágon töltött évek igencsak keserű emberré tették Mary-t és környezete sem tudta egy kis idő után elviselni, hiszen fogalmuk sem volt, mit élt át Mary a nyolc év alatt. Ha csak óriási papucsaira nézünk is, éreznünk lehetne szenvedéseit. A kegyes halál 1955 végén vitte el. A szovjetvezetés elhatárolódott úgyan a sztálinizmustól, de a végrehajtás nem volt gyors. Hruscsovot is megbuktaták, így megint lassult a táborok felszámolása. Nem tudható, hogy mikor érte el a felszámolás azt a Gulág a tábort is, ahol Jenő tartózkodott. A Gulag intézményt 1960. január 25-én szüntették meg, a politikai megfélemlítés azonban később is tovább élt, immár a KGB hatásköre alá rendelve.



77

Véget ért a II. világháború Magyarországon, s megkezdődtek az igazoló eljárások és vele együtt a rendőrségi feljelentések tömege. Nem igazán érthető, miért vártak a feljelentők az özvegy bárónő esetében 1947 végéig, ezt ma már nem lehet megtudni. A feljelentés lényege, hogy többen azt állították, a bárónő 1945-ben feljelentette őket a nyilasoknál és ennek következtében az író Kosztolányi Dezső özvegyét és fiát, Ádámot a Békásmegyeri Téglagyárba vitték a nyilasok és csak azért menekültek meg, mert többen is felismerték őket, köztük a parancsnok is és szabadon engedte. Sikerült a felszabadulásig elrejtőzniük. Feljelentette Wéber Béla katonaszökevényt is, aki olyan sikeresen elbújt, hogy a tárgyalásig sem tudták tanúként előállítani. A háború utolsó napjaiban fennen hangoztatta a bárónő, hogy a büdös zsidókat és dezertálókat fel fogja jelenteni. xxxiv1948. május20-án készült el a vádirat, amelyben foglaltakat a nyilasoknál való feljelentést a bárónő tagadta. 1949. nov. 2-án bízta meg a bárónő dr. Asbóth Lászlót képviseletével és védelem ellátásával. 1949. dec. 2-án volt az első tárgyalás. A tanúk és a bárónő szembesítései eredménytelenek voltak, a bárónő végig tagadott. A tárgyalás végzése a tanúk által Gál Árpád rendőr és Wéber Béla sértett idézését rendeli el, akire hivatkozással állították a tanúk, hogy a bárónő volt a feljelentő. A védelem kérte a bárónő elmeállapotának szakértői vizsgálatát és kérte a bárónő szabadon bocsátását, de a bíróság a vizsgálati fogságot fenntartotta a következő tárgyalásig. A következő tárgyalást 1949. dec. 29-én tartották. Sem Gál Árpád, sem Wéber Béla elővezetése nem volt eredményes. A védő elállt az elmeszakértői vizsgálattól és kéri a szabadon bocsátást. Az államügyész az ismételt elővezetést és a fogva tartás fenntartását kéri. A bíróság végzése: a tanúk elzárás melletti ismételt elővezetését elrendeli. A bárónőt azonnal szabadlábra helyezi, mert nem kell szökéstől tartani és állandó lakásából elővezethető. A bíróság 1950. febr. 11.-én hozott ítéletben a bárónőt az ellene felhozott vádakban bizonyítékok hiánya miatt felmenti.xxxv Ez a felmentés attól a meghurcoltatástól is mentesíti a bárónőt, hogy kitelepítsék. Felváltva él Kőszegen és Budapesten, igen megkeseredett öregasszonyként. 65. kép A Kosztolányi címer

Név

Miske-Gerstenberger I. Mária Nemesség Magyar csetvei br. és reichseggi lovag Születés ideje, helye 1917. julius 17. Szombathely Szülők

Gerstenberger Jenő, Szabó Margit



78 Halálozás ideje, helye

1990.szeptember 10. Budapest

Foglalkozás rajz tanárnő

Név

somogyi józsef Kitüntetés

kossuth díj

Születés ideje, helye 1916. JÚNIUS 9. félszerfalva Esküvő Halálozás ideje, helye

1947 1993. január 2. Budapest

Foglalkozás

szobrász, KÉPZŐMŰVÉRETI FŐISKOLA TANÁRA 1974–1987 KÖZÖTT REKTORA.

Gyerekei

Mária (Borbála), Ágnes

Az utolsó női tagja a bárói ágnak. Az ő és Jenő születése és az, hogy apjuk nem vette feleségül anyjukat, a Miske gyámság miatt nem lehetett olyan szörnyű, Jenő jogászként doktorált, Mária rajztanári végzettséget szerzett.

66. kép Származási táblázat



79

A zsidótörvények fokozatos elfogadásával egyidejűen kötelezték a közoktatási alkalmazottakat származási táblázat kitöltésére. Mária- Gerstenberger származási táblázatáról mit olvas le a hozzáértő szem? Korán árvaságra jutott és a családtagokhoz került, így apai nagynénje Szabóné Pogácsás Júlia fogadja örökbe, de a családot ismerő rögtön közli, felnevelni Fehér Antal állatorvos és neje Molnár Erzsébet, aki anyjának testvére volt. Tehát hivatalosan az apai ág fogadja örökbe, de az anyai ág neveli fel, bizony ez sem szokványos történetet sejtet. S akkor 1915-ben Jenő és 1917. június 17-én születik meg Mária, míg a házasság 1943. szept. 9-én történik meg. Ki neveli a gyermekeket, ki a gyám, miből, hogyan éltek, ki taníttatta őket, hiszen Jenő jogi doktori címet, húga rajz tanárnői oklevelet szerzett ( érdekes, hogy a rajzkészség és a képzőművészeti hajlam, valamint a pedagógusi hajlam a Miske családtagoknál a közelmúltban és a jelenben atavisztikusan a felszínre tör. Csak néhány példa: báró Miske Ferenc, Miske László református pap, Jászai díjas színész, egyetemi oktató, Mária, a fiam, bátyám leánya Emőke, aki tanár, festőművész és könyvillusztrátor, valamint e sorok írója), még válaszra váró kérdések, igazolva a családkutatás örök törvényét, nincs vége kutatásnak, mindig minden válasz csak új kérdést vagy kérdéseket vet fel. Mária élete remélhetően jobbra fordult, mikor 20 évesen házasságot köt Somogyi József képzőművésszel, aki későbbi Kossuth-díjas szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, 1974–1987 között rektora. Tanári tevékenysége mellett politikusként országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja és mindezek után a református egyház presbitere is volt. Felesége rajzot oktatott. Két leányuk született, Somogyi Mária (Borbála), aki a Képzőművészeti Szakközépiskolában és a BÁV-nál oktatott, és Somogyi Ágnes, aki általános iskolai tanítónő lett később BudatestIII. kerületében, Csillaghegyen. De ez már egy újabb történet.

Név

Miske-Gerstenberger II.Jenő Nemesség

Magyar csetvei br. és reichseggi lovag

Születés ideje, helye 1915. október 09 Szombathely Szülők Halálozás ideje, helye Temetés

Gerstenberger Jenő, Szabó Margit 2014. máj. 23 Budapest 2014. jún. 16. KŐSZEG MISKE KRIPTA

Foglalkozás katonatiszt, német összekötő



80

A Gulág táborból kiszabadulva Nyugatnémtországba ment, s itt megint történt valami véletlen vagy sorsszerű, összeakadt Miske Gáborral és édesanyjával. Bátyám fia is tipikus Miske. Édesanyjának sikerült Nyugatnémet országba - bátyám engedélyét megszerezve - a fiával disszidálni, München mellett telepedtek le. Mikor bátyám elvált, akkortól neki is lett mostohaapja, szervezőmérnöki diplomája ellenére Frakfurtban lett repülésirányító, Egyik magyarországi látogatásakor elintéztem, hogy megnézhette a Ferihegyi repülésirányító tornyot. Nem nagyon érdekelte, amit kicsit furcsálltam. Mindenesetre ezután Gábor elvégezte az Orvostudományi Egyetemet Pécsen, mint ortopédus kezdte, s mint pszichiáter fejezte be. Bátyám 1991-ben meghalt, s a családi iratokkal tele bőrönd a lányához került. Itt nézte meg Gábor s talán ekkor jutott vagy neki, vagy anyjának eszébe az ötlet a von, azaz a bárói cím megszerzésére. Erre legalkalmasabb volt Jenő, amennyiben örökbe fogadja Gábort. Kezdték rábírni, hogy odaköltözzön hozzájuk, ami nem lett volna Jenő ellenére. S akkor történt valami, kiadták Jenő útját. Alighanem az a szigorítás lépett életbe, amelyik úgy rendezte a főnemesek örökbefogadását, hogy csak testvért, ill első fokú unokatestvért lehet örökbefogadni. Igazában nem derült ki, mi volt az oka a koncepció megváltozásának, mindenesetre Jenő későbbi életében mélységesen megbántottnak érezte magát. Ezek után hazaköltözött és néhány évet egyedül élt a Megyfa utcában. Ekkor találtam rá és telefonon sok hosszú beszélgetést folytattunk, amelyek mindig azzal kezdődtek, hogy Gáborék becsapták vagy a mostohaanyja, miért nem segített a Gulágról kijutnia. E monológok után lehetett másról is beszélgetni vele. Azután eltűnt, a telefon süket lett, ekkor vették Mátéék magukhoz. Azért beszélhetett rólam, mert mikor meghalt, megkerestek a halálhírrel. 67. kép 1994-ben 79 évesenjárt Szombathelyen a Levéltárban

68. kép Gyászjelentés



81

A temetés Kőszegen viszonylag szűk családi körben, egy családi ág fiági kihalása csendben, méltóságteljesen zajlott le.

69-70. kép báró magyarcsesztvei és reichseggi lovag Miske-Gerstenberger II. Jenő dr. ravatala és a Miske kripta Kőszegen.

Sirba szállt hát a Miske bárói ág utolsó tagja, s ezek után már Miske névvel sem nő sem férfi nem születik. Már csak leányági leszármaszottak élnek a hidvégi gróf Nemes , a losoncz báró Bánffi János és branyicskai baronesse Jósika Erzsébet házasságából losonczi báró Bánffy és branyicskai báró Jósika Imre László, ki jelenleg szintén utolsó tagja e két jeles családnak, a dálnoki Teleky Gábor és Pál családja, kik magukban hordozzák a Miske, a Csiszár, a Szőgyény családok utolsó tagjainak génjeit, évszázadok emlékeit. Mint ahogy az egyes ember születik, felnő, fénykorát éli, majd halála előtt újraéli gyermekkorát. Így vannak a családok s népek, hacsak nem rendelkeznek a megújulás képességével. Mit mondana Lengyel János apai üknagyapám, ha megélte volna, hogy tizenhat gyermeke ellenére mára már csak egy család viszi tovább örmény vérét és legyen ez a történet a következő fejezet.

„Míg mások háborúznak, te boldog Ausztria házasodj!” III.Frigyes (1415. szeptember 21., Innsbruck – 1493. augusztus 19., Linz) német-római császár, III. Frigyes néven német király, VI. Frigyes néven osztrák herceg a magyar történelem rosszemlékű Habsburg uralkodójához köthető mondás arra utal, hogy amit fegyverrel nem lehet meghódítani az házasság révén könnyen a miénk, lehet. Nem véletlenül idéztem a mondást a Miske bárói család is Erdély főnemesi családjaival házasodva mindig a felszínen volt. Gondoljunk csak a kor pletykaírójára Rettegi György naplójában rögzített „tényekre” ami azonban nagyon is logikusnak tűnik s még a valósággal is egyezik. Gyakran idézzünk egy másik mondást is, mely szerint minden sikeres férfi mögött egy nagyszerű nő áll. Eredete homályos. Állítólag 1946-ban írták le először egy amerikai lapban, de akkor már széles körben ismert és használatos idézetnek számított. A megállapítás igazi sikere azonban a hatvanas években kezdődött, amikor a feminista mozgalmak zászlójukra tűzték. Mint minden sommás mondás, persze ez is túlzó és leegyszerűsítő, de számtalan példa bizonyítja, hogy van A magyarcsesztvei Miske család története 2.


82

benne igazság.16 TORDAI Krisztináról Miske vicimre feleségéről Rettegi, azt írja igen szépasszony volt igencsak nyelves, nyakas asszony. Azaz dicséretként is felfogható céltudatos szókimondó asszony lehetett abban a férfivilágban. S hihetővé válik a következő állítás is Terézia a lányuk hasonló adottságokat örökölhetett, hogy hídvégi gróf Nemes János, hogy elnyerje kezét reformátusból katolizált, báróságot szerzett (vett) Mária Teréziától és Aranyosszéki királybíróvá neveztette ki apósát, valamint immár báró Miske Jószefnek guberniumi titkárságot szerzett. Így lett ősanyja baronesse Miske Terézia a hídvégi gróf család gróf Nemes Ádámmal induló ma is viruló ágának. Talán az is közrejátszott, hogy gróf Nemes János édesanyja nem más volt mint anyósának unokatestvére, azaz Teréz a másod unokatestvére volta grófnak! Az idők folyamán a Csiszár és a Nemes család két tagja is összeházasodott, valószínű nem tudtak az unokatestvéri kapcsolatról, ami az ő esetükben már távoli volt. A Nemes családon keresztül olyan felsorolni is sok, illusztris családdal léptek kapcsolatba, mint lásd a családfát:losonczi gór Bánffy, Csáky, Wodianer, Thun und Hohenstein, gróf Mikes, báró Kemény, loósi és egervári báró Solymosy, gróf Haller,czegei gróf Wass, széki gróf Teleki, Kövesdi báró Huszár, és bethleni gróf Bethlen, Persze Erdély időnkénti elzártsága Magyarországtól szük terepet jelentett a házasulandók részére kevés volt a választék. Miske VI. Imre unokájának felesége bethleni gróf Bethlen Jozefa egyenesen a főnemesség köreibe repítette a családot, Józsefet a gróf Bethlen családfa része lett, pályafutása egészen a birodalmi államminiszterségig és az Erdély Kancelláriai Elnökségéhez jut tata az, már csak hab a tortán, hogy a Teleki Téka első igazgatója lehetett az alapító halála után. A történelem fintora, hogy mivel császárhűségét megtartva Bécsbe ment a szabadságharc alatt a három kötetes Erdély történelméből még a neve is kimaradt, ezt azért nem érdemelte. A bukót küzdelem után szomorúan élte meg, hogy sokan jelent kezdtek nála igazolja mindig a császár hűségén voltak, hirdetést is adott fel, hogy ilyen igazolásokat nem ad senkinek. Ikertestvére baronesse Miske Susanna Csiszár V. Miklós felesége lett, ki kora egyik leggazdagabb nemese volt egyedüliként kapott jogot, hogy kriptát létesítsen a Gyulafehérvári érseki székesegyházban, igaz ő is csak kívül, a bejárattól balra, később királybiró lett, lányaEmilia Szőgyény Lőrinchez ment feleségül s ezen a kapcsolaton a gróf. Szőgyény-Marich, gróf Somssich,és báró Bohusné Szőgyeny Antóniával is rokon lett, aki Görgey Artur unokatestvére volt. Tovább gombolyitva a szálakat Görgey testvérének unokája és párja Kossuth Lajos leszármazottja volt a közös gyermek Eperjessy néven. Vajon mit mondot volna e két ellentétes ember, ha tudta volna a jövőt. Ajánlom mindenkinek Bukucs Ferenc honlapját http://bukucseperjessy.uw.hu/csaladom/eperjessy_csalad.html Egy másik kapcsolósás a Szőgyény, Sváczer,Melczer családokhoz mutat, s innen már nincs messze a Melczer Purgly házasság és a sógornő Horthyné jószáshelyi Purgly Magdolna és a sógor nagybányai Horthy Miklós és a meny gróf Edelsheim-Gyulai Ilona és a vejük nagykárolyi gróf Károlyi Gyula. Fia báró Miske IX. Imre ghymesi és gácsy Forgách Paulinát vette feleségül és a még eddig fel nem sorolt családok gróf Nádasdy, gróf Koháry, gróf Zichy, gróf Berényi, báró Domonkos, báró Lipthay, gróf Csekoniocs, gróf Cziráky, gróf Széchenyi, báró Vay, gróf Károlyi, gróf Festetics, gróf Lónyay s a sógor gróf Montecuccoli volt az atyafiság. báró Miske Angelica báró Jósika Pál hitveseként a hadadi Wesselény, báró Szentkereszty, gróf Serényi, köpeci Deák családtagokkal gazdagította a családfát, 16

https://jobline.hu/karrierplusz/tapasztalt/20140505_Minden_sikeres_ferfi_mogott_egy_nagyszeru



83

Szinte a teljes erdélyi főnemesi családok tagjai oda vissza képviseltetik magukat a Miske családfán, Ezek után talán szerénynek tűnik báró Miske Kálmán párválasztása chernelházi Chernel Sarolta személyében, de a magyar ősrégészet, a Velemi ásatásainak világhíres eredményei, a vasvármegyei múzeumalapításai és a kőszegi Chernel kert és Chernel István ornitológiai munkássága a két barát teremtő egymásra hatása eredményeként maradandó alkotásokat hozott létre.



84

i

Szlovákiában lakó Miskék listája:



85

ii

Nyitrai Miske György Kérelme nemességének elismeréséért:



86



87

iii

Miske György gyászjelentése

iv

Az erdélyi báróság bejegyzése a Királyi Könyvben.



88

v

A sinfalvifalvi református anyakönyv Kolozsvár Állami Levéltár.

Br. Miske Imre 1778. 01. 28. esküvői tanú szentmihályfalvai ref. anyakönyv első bejegyzése (Kolozsvár Állami Levéltár).

Br. Miske Imre 1790. 10. 20. halotti bejegyzése a szentmihályfalvai ref. anyakönyvben (Kolozsvár Állami Levéltár).



89

vi

1721 Hegyesi Andrásné Miske Anna és Miske Györgyné Toldi Druzsina egyezsége Demeter Vlad jobbágyról.III.(23).



90

vii

Az unitárius hitről a romai chatolikus hitre áttérők a várfalvi anyakönyvben a sínfalvi templomfoglalás idejéből 1772. 11. 30. Az áttérők létszáma: 1769. 7 fő, 1770. 16 fő, 1771. 11fő, 1772. 32 fő, 1773. 41 fő. A lutheránusoknál 1769. 7fő, 1770. 43 fő, 1771. 8 fő, 1772. 41 fő. 1773. 73 fő április 20-ig. Ekkor került sor II. József erdélyi látogatására és utána rövid idő múlva báró Miske Imre meghalt?, így a térítés abbamaradt, a pontos időpontot és helyiséget nem tudjuk.



91

viii

Rettegi Anno 1774



92

ix

A Sinfalvi temolom új történeti könyve.KÖNYVE



93

xi

Tordai Krisztina kötelezvénye a báró Miske Imre által átvett pénz kifizetésére fiától felvett kölcsönről.



94

xii

Rettegi György báró Miske Imre haáláról 1761-ben.:



95

xiii

Báró Miske I. József báró Miske II. Józsefnek szoló moringlevél



96



97



98

xiv

magyarcsesztvei Miske III, Susanna gyászjelentése.



99

A történet Teleky Dezső: Még csak most kezdődik könyvében található középső link.



100

xv

Szentmihályfalva Jósika-Miske sírkápolna:



101



102



103

xvi

A bécsi levéltári példány a magyar báróságról és a kapcsolódó családfák dfa:



104



105



106



107

xvii

Magyar bárói armális Szombathely



108



109



110



111

xviii

Bodajki kastély története képekben:



112

A II.Vh rombolása



113



114



115

… DAJKI TEMETÖ,

a HÉTT



116

FOTÓ MISKE MIKLÓS KÁLMÁN



117



118



119



120



121



122



123

xix

Nyugdijfizetés Bodajkon:



124



125

xx

Az ezüsttál:



126

xxi

Abodajki kastély sorsa:



127

B. Kiss László 2016.03.04.



128

xxii

MKOL evéltár sűrgős ügyintézést kér a BM.



129

xxiii

A Miske család bárói és nemesi ága főméltósága.



130

xxiv

Még nem volt a múzeum tárának öre mikor 1908.március 18- án kéréssel fordul a Bányakapitánysághoz kéri kutatói engedélye egy évvel való meghosszabbitását és területi hatályának kiterjesztésének nővelését. ( kivételes,hogy a fogalmazványon keltezés található,



131

xxv

báró Miske Kálmán levelea Kultuszminiszterhez.



132

xxvi



133



134

xxvii

Az 1929. évi XI. törvény a közgyűjteményekről és az állami felügyeletről rendelkezett. A III. fejezet az ingó műemlék és egyéb muzeális tárgy felkutatását és védelmét tárgyalta.a törvénytervezet alapján levelet írt az Alistpánnak a Szent Vid hegy és más területek védelme érdekében, Sajnos sem a levél vége sem keltezését nem ismerem, de a 1933 évek elején írhatta., és eredményes volt, elsőként védte meg az ásatásokat. A két világháború között a magyar múzeumügy meghirdetett új reneszánsza megrekedt a múzeum falain belül. A felgyűjtött anyag rendszerezése lassan haladt, közben állandó hely és raktározási gondokkal küzdöttek az intézmények. A gyűjtések abbamaradtak. A Gyűjteményi Egyetem sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A változtatásokra már nem volt idő, mert a II. világháború elsöpört mindent. Vas megye azonban a többi megyéhez viszonyitva sikeresebben vészelte át a háborút.



135



136



137

És a választ is megtaláltam lásd a következőkben. A magyarcsesztvei Miske család története 2.


138



139

xxviii

Hóman Bálint levelei báró Miske Kálmánhoz:



140



141



142



143



144



145



146



147



148



149

xxix

Köszegi Múzeum megnyitása:



150



151

xxx



152



153

xxxi

Cíkkeket írt különböző lapokban, jó lenne mindet összegyüjteni.



154

xxxi

Mint a következő



155



156



157



158



159

xxxii

Az első évi elszámolás



160

xxxiii

Kovács Imre kapcsolata az angol titkosszolgálattal Szeredi Pál Kovács Imrét, a Nemzeti Parasztpárt főtitkárát sokan, sokféle jelzővel illették, vádolták. Egyik szóbeszéd, hogy Kovács az angol titkosszolgálat ügynöke volt a háború alatt. Alapját az a tény szolgáltatta, hogy 1942-ben hűtlenség, kémkedés és hazaárulás vádjával fogták perbe őt is, valamint Cserépfalvi Imre könyvkiadót és Bálint György hírlapírót. A letartóztatásukra két levél szolgált alapul, amelyet a magyar hatóságok találtak meg az angol titkosszolgálat futárainál. A levelek címzettjeként Cserépfalvi és Kovács szerepelt. A Magyar Királyi Honvéd Vezérkar Főnöke 1942. április 20-án írott levelében kérelmezte a belügyminisztertől Kovácsék letartóztatását, mivel a futárok kihallgatása alapján a titkos műveletek magyarországi irányítóiként őket vélelmezték. A levelek feladója Pálóczi-Horváth György volt, aki akkor az angol Speciális Hadműveletek Parancsnokságánál (Special Operations Executive, SOE) szolgált, azaz valóban a brit titkosszolgálatok ügynökének lehetett tekinteni. A SOE-t az angol külügyminisztérium 1940. július 22-én hozta létre. Születésénél ott bábáskodott Winston Churchill brit miniszterelnök, később el is nevezték Churchill titkos hadseregének. Feladata a németek által megszállt területekkel vagy a szövetséges országokkal kapcsolatos hírszerzés, propaganda, az ellenállási mozgalmak támogatása, diverzánsakciók szervezése volt. Délkelet-európai központja Kairóban, egyik részlegük pedig Isztambulban működött. A SOE munkatársai közé elsősorban olyan személyeket vettek fel, akik a németek által megszállt országokból menekültek el. A szervezet isztambuli magyar referense Pálóczi-Horváth György lett. Írásomban végigkövetem Pálóczi-Horváth és Kovács Imre kapcsolatát az 1940-es évek elejétől, s az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárában (ÁBTL), valamint a SOE Archívumában fellelhető anyagok alapján megvilágítom a magát makacsul tartó szóbeszéd hátterét. A történet megértéséhez be kell mutatnom a SOE magyarországi működésének legfontosabb részleteit, mert így válik érthetővé Kovácsék lebukása, s egyben feltárul az angol titkosszolgálat egy kevéssé ismert akciójának háttere is. Pálóczi-Horváth a háború után visszatért Magyarországra, ám az ÁVH 1949 szeptemberében kémkedés vádjával letartóztatta. Kihallgatása során a háború alatti tevékenységéről, valamint az angol hírszerzés szervezetéről egy 222 oldalas, nagyon részletes tanulmányt készített, amely az ÁBTL O-8-028-as jelzetű dossziéjában olvasható. Érdekességként jegyzem meg, hogy ez az anyag volt hosszú éveken át az államvédelmi tisztek oktatásában az angol titkosszolgálatról szóló képzés tankönyvének alapanyaga. Tanulmányom ezen, valamint a SOE 2003-tól kezdődően folyamatosan felszabaduló archívumában megtalálható magyar vonatkozású anyagokon alapul. A brit követséget a második világháborút megelőző években Sir Owen O’Malley St. Clair vezette, akiről közismert volt, hogy Horthy Miklós kormányzóval jó kapcsolatokat ápolt. Horthy gyakran látta vendégül, s négyszemközti beszélgetéseikben sűrűn hangoztatta angolbarátságát. A követ egy 1939. november 8-i jelentésében azt írta, hogy „…amennyiben a brit külpolitika érdeke a magyar függetlenség és semlegesség megőrzése, úgy nem lelhetnek Horthy tengernagynál jobb barátra”. Az angol külügyminisztérium nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy Magyarországot semlegesíteni tudja a háborúban, ám ezzel együtt felkészült arra, hogy legyen az országban egy kiépített hálózata is, amennyiben Horthy mégis belép a háborúba a németek oldalán.



161

1939 decemberében ennek a megbízatásnak a teljesítésére érkezett Budapestre Basil Risbridger Davidson, az Economist című lap tudósítója, aki a Reuters hírügynökség budapesti megbízottjaként is szerepelt. Davidson jól beszélt franciául és németül – magyarul viszont nem tudott. Az angol titkosszolgálat még Párizsban mint a gazdasági hetilap ottani tudósítóját szervezte be, Budapestre küldésével pedig pontos adatokat próbáltak szerezni a tényleges magyarországi helyzetről. Davidson Budapesten felvette a kapcsolatot egy Ted Howe nevű újságíróval, aki a Times budapesti tudósítója volt, s később a SOE hivatásos ügynökévé vált. Howe már régebben Magyarországon tartózkodott, jól beszélt magyarul, s bejáratos volt a különböző társaságokba, ismerte a közélet szereplőit és a magyarországi politikai csoportokat. Ő mutatta be Davidsont a fontosabb politikusoknak, így Eckhardt Tibornak, a Független Kisgazdapárt elnökének, Gratz Gusztávnak, a liberális napilap, a Pesti Napló főszerkesztőjének, Rassay Károlynak, a kormányellenzékben politizáló liberális Polgári Szabadságpárt vezetőjének, gróf Sigray Antal felsőházi képviselőnek, Apponyi György legitimista politikusnak, a Polgári Szabadság Párt képviselőjének, Khuen-Héderváry Károly képviselőnek. A nagytőkések közül legjobban Kornfeld Móric báróval, a Weiss Manfréd Művek igazgatójával barátkozott össze. Megérkezésekor a Vadászkürt Szállodában vett ki szobát. Davidson megbízatása kettős volt, egyrészt ellensúlyozni Magyarországon az egyre erőszakosabb német propagandát, másrészt létrehozni egy olyan hálózatot, amely adott esetben képes lesz fellépni a németek befolyása ellen. Eljárt társadalmi eseményekre, s hamarosan ismert és szívesen látott vendége lett az egyes baráti köröknek. A harmincas évek legvégén, a negyvenes évek elején rengeteg kisebb-nagyobb vitakör alakult Budapesten. A lazán szervezett, többnyire baráti társaságokban, szalonokban a fő vitatéma a fasizálódás veszélye és a háború utáni társadalmi kibontakozás lehetőségei voltak. Ifjabb Pallavicini György volt a vezetője annak az úgynevezett Csütörtöki Társaságnak, amelyben többnyire a legitimizmus vezéralakjai gyülekeztek, mint például Sigray Antal és – később a Mindszenty-perben elítélt – Baranyai Jusztin, és ahol gyakorta jelen volt BajcsyZsilinszky Endre is. Megfordultak ezeken a találkozókon a népi írók, a szociáldemokraták, a keresztényszocialisták. A Fészek Művész Klub Kertész utcai helyiségében csütörtöki napokon gyűltek össze, így lett nevük a Csütörtöki Társaság. Alapítótagnak számított Szakasits Árpád és Riesz István, valamint Zsolt Béla és Csécsy Imre. Sokszor megjelent Szegedy-Maszák Aladár külügyi tisztviselő, ki később majd a Kállay-kormány békekereső tárgyalásainak vezéralakja lesz, a szociográfus Szabó Zoltán, vagy a neokatolikus, később kommunista társutas Keszthelyi Nándor ügyvéd, vagy Katona Jenő, a Népszava munkatársa, Borbély Mihály szocialista orvos, Gogolák Lajos, a Magyar Nemzet újságírója, és persze Kovács Imre. Odescalchiné Andrássy Klára – kit a családjában csak Kája néven emlegettek –, a lázadó, rózsaszín hercegnő, létrehozott egy németellenes, pontosabban egy náciellenes irodalmi társaságot, amelyet havonta egy alkalommal hívott össze az Andrássy-palotában. A háziasszonyi teendők ellátásában segítőtársa volt unokatestvére, Szapáry Erzsébet grófnő. Ide főként a Márciusi Front tagjai látogattak el: Szabó Zoltán, Kovács Imre, Bibó István, Veres Péter, de megjelent Darvas József és Keresztury Dezső is. Politikai célzatból még az angol nagykövet és felesége is meghívást kapott egy alkalommal. 1940 őszétől 1941 tavaszáig tízen–tizenketten jelentek meg ezeken az esteken. Mivel Davidson az angol követség rendezvényein rendszeresen részt vett, így természetesen mindenütt szívesen látták. A felsorolásból érzékelhető, hogy roppant vegyes összetételűek voltak ezek a társaságok. Kétségtelen viszont, ezeken keresztül szinte minden politikai csoporthoz, szereplőhöz talált kapcsolatot, ismeretséget az Economist újságírója.



162

Davidson megbízásai között szerepelt egy független angol hírügynökség megalapítása is. Bár a Britanova hírügynökség remek fedőfoglalkozást jelentett, elsősorban azt a célt szolgálta, hogy ellensúlyozza a német hadipropaganda állításait, s tájékoztasson a brit külpolitika álláspontjáról. Davidsonnak rövidesen kiterjedt kapcsolata alakult ki az újságírótársadalomban, sűrűn látogatta az éjszakai szórakozóhelyeket, megismerkedett a művészvilág közismert szereplőivel is. Sokat dolgozott, bár látszólag zavartalan és kényelmes életet élt. Rendszeresen megfordult kávéházakban, éjjeli lokálokban, törzsvendége volt több jó nevű étteremnek. Szeretett fürdőbe járni, télen síelt, nyáron a Balatonra ment. Keresték vele a kapcsolatot, mert mint az Economist és a Reuters tudósítója, könnyebben tudott írásokat elhelyezni nyugati lapokban, s ezek a lehetőségei mind a gazdasági élet szereplőinek, mind a magyar újságíróknak a szemében jelentősen megemelték az ázsióját. Davidsonnak nem voltak beszervezett emberei Budapesten. Senkivel nem iratott alá olyan papírt, ami alapján az illető az angol titkosszolgálat tagjává vált volna. Ő csak kapcsolatokat keresett, s beszélgetései során tájékozódott, időnként tájékoztatott. Sokszor sejteni engedte ismerősei felé ezeken a találkozásokon, hogy nem pusztán tudósítói feladata van Budapesten, de titkos küldetésébe senkit nem avatott be. Ugyanakkor szoros kapcsolatot alakított ki néhány újságíróval, mint például Pálóczi-Horváth Györggyel, aki akkor a Magyarország című kormánylap külpolitikai rovatát szerkesztette, ifj. Kertész Róberttel, aki a 8 Órai Újság főmunkatársa volt, s Vasmacskakovácsy Szvetozár álnéven bátor hangú cikkeket írt a német nácizmus és hazai szövetségesei ellen, Stark Erős János újságíróval, Katona Jenővel és Parragi Györggyel a Magyar Nemzet szerkesztőségéből, Cserépfalvi Imre könyvkiadóval és két kiadói munkatársával, Bálint Györggyel és Kovács Imrével. Egyik első kapcsolata Auer Pál volt, aki az angolok szemében a Pán-európai Mozgalom magyarországi szervezetének elnökeként ismert és megbecsült szereplője volt a magyar közéletnek. A Pódium Írók Kabaréjában ismerkedett meg Békeffi László kabarészerzővel, akit anyagilag is támogatott később, hogy a kabaréműsorokban gúny tárgyává tegyék a hitleri birodalmat. 1942-ben a Pódiumot be is tiltották emiatt. Davidson szintén jó kapcsolatot ápolt az arisztokrácia képviselőivel. Látogatta Odescalchiné Andrássy Klára irodalmi szalonját, sőt még Ostenburg-Morawek Gyula szélsőjobboldali csendőr ezredessel is többször találkozott. Arra törekedett, hogy a politikai közélet minden árnyalatával kapcsolatba kerüljön, megismerkedett a szociáldemokrata Szakasits Árpáddal és Mónus Illéssel, Csécsy Imrével a polgári radikálisok és Barankovits Istvánnal, a republikánus-keresztényszocialista irányvonal képviselőjével. Időközben Howe is kiépített egy saját hálózatot, ám azok Davidsont nem ismerték, külön szálakon működtek. Davidson a kormányoldalhoz tartozó politikusok felé is kereste a kapcsolatot, Szegedi-Maszák Aladár és Ullein-Reviczky Antal külügyi diplomatákkal ápolt bizalmas viszonyt. Újságírói munkájában legfontosabb segítője Pálóczi-Horváth György volt. Pálóczit a budapesti értelmiség egyik legszínesebb egyéniségeként ismerték. Párbajhősként elsősorban nőügyei miatt vált hírhedtté, ám az is kétségtelen, hogy a polgári demokratikus, németellenes, antináci baloldal egyik ismert pesti figurája volt, több könyve jelent meg külpolitikai kérdésekről. Davidson a Britanova ügynökség megnyitását tekintette első feladatának. Alapítási terveibe beavatta Eckhardt Tibort, s Pálóczitól kért segítséget az ügynökség bejegyeztetésére. Pálóczi azt ajánlotta, hogy a Magyar Rádiónál, majd a Pester Lloydnál dolgozó Stankovich Viktort kérje fel az ügynökség főszerkesztői munkájára.



163

Stankovich nősülés előtt állt, Teleki Pál kedvenc unokahúgát tervezte elvenni, így az ügynökség gyors bejegyzését szinte mint nászajándékot kapta meg a miniszterelnöktől. A hírügynökséget Magyarországon Külföldi Hírek név alatt regisztrálták 1940 tavaszán. A kiadó munkatársa lett Thury Levente, az éppen akkor megszüntetett debreceni Független Újság szerkesztője, Bajcsy-Zsilinszky Endre lelkes híve, Mécs Alajos erdélyi, Ivor Dénes, Tolnay György, Janovits András budapesti újságírók. A szerkesztőség titkárnőjének s egyben fordítójának Lajtha Erikát javasolta Pálóczi. A szerkesztőség és kiadóhivatal a Petőfi térre nyílóan kapott helyet, szemben a Carlton Szállodával. A Britanova nyíltan németellenes hírügynökség volt. A magyar lapok közül először a Magyar Nemzet fizetett elő a híreire. Elsősorban az angol kormány álláspontját ismertette írásaiban, de tudósított sok olyan eseményről is, melyek nem jelentek meg a Magyar Távirati Iroda által kiadott anyagokban. Amelyik magyar lap nem tudott előfizetni az ügynökség anyagaira, azok ingyenesen is részesülhettek a Britanova bizonyos szolgáltatásaiból. Ezek elsősorban a politikai hírek voltak. Természetesen a hírügynökség foglalkozott gazdasági és kulturális kérdésekkel, közölt kis színes írásokat is. Mint minden ügynökség, ők is kőnyomatos formában jelentették meg tudósításaikat, kerékpáros küldöncök útján juttatták el az újságokhoz a híreiket, lapzárta előtt pedig telefonon közölték a legfrissebb információkat. Az ügynökség ideális fedőfoglalkozás volt Davidson számára. A szerkesztőséget saját maga irányította, mindennap néhány órát benn töltött a kiadóhivatalban. Néha maga is írt hírt, amit az ügynökség Londoni távirat vagy New York-i jelentés címmel adott le. A Britanova ezenkívül bizonyos előfizetőknek, politikusoknak, képviselőknek, újságíróknak, üzletembereknek zárt borítékban nem közlésre szánt, bizalmas tájékoztatókat is küldött, s ezt a külügy sajtófőosztálya hallgatólagosan elnézte. A szerkesztőségben teljesen legálisan találkozhatott barátaival, azokkal az újságírókkal, politikusokkal, tisztviselőkkel, akiktől információit megszerezhette. A közelben volt Cserépfalvi Imre könyvesboltja is, ahová rendszeresen ellátogatott. Cserépfalvival szoros, baráti kapcsolatot alakított ki. Célja az volt, hogy a Cserépfalvi Kiadó közreműködésével angolbarát kiadványokat, a német terjeszkedést leleplező könyveket jelentessen meg. Kovács Imrével Davidson sok helyen, sokszor találkozott. Az angolok Magyarország felé irányuló politikájában ekkoriban jelent meg az értelmiség, a munkásság és a parasztság összefogását és egy közös ellenálló mozgalomba tömörítését célzó elképzelés. A gondolatot Böhm Vilmos, a svédországi emigrációban tevékenykedő szociáldemokrata politikus vetette fel, s megértésre talált a SOE berkein belül is. Davidson kereste azokat a személyeket, akik segítségére lehettek egy ilyen összefogás kialakításában. A szociáldemokratáknál Szakasits Árpád megfelelő partnernek bizonyult, Cserépfalvi jó közvetítő lehetett a szellemi csoportosulások felé, Kornfeld Móric a gazdasági élet befolyásoló személyiségeihez jelentett kapcsolódást, Kovács Imre pedig az agrármozgalmakat képviselte ezen a képzeletbeli palettán. Davidson sem Eckhardtot, sem a kisgazdákat nem tartotta komoly tényezőnek, ezért egyre szorosabban vonta be Kovácsot elképzelései megvalósításába. Kovács ekkor a Szabad Szó című hetilapot irányította. Ez a lap az 1939-ben megalakult Nemzeti Parasztpárt hetilapja volt, s így a vidéki Magyarország, a parasztság felé irányuló tájékoztatás egyik legbiztosabb fóruma. A lap előfizetői – elsősorban a kisbirtokosok és a népi irodalom hívei – egyben a Parasztpárt bázisát is jelentették. Davidson hamar felismerte, hogy ez a lap és szerkesztője, Kovács Imre jelentheti számára a kapcsolódást a paraszti erők felé. Kovácsot Pálóczi-Horváth mutatta be neki. Mivel szinte korlátlan anyagi és technikai erőforrásokra támaszkodhatott, ezért Auer Pál közreműködésével jelentős összeget juttatott a Szabad



164

Szónak. Kovács nem sejtette, hogy honnan származik a pénz, azt barátai úgy tüntették fel, mintha a parasztság sorsáért felelősséget érző magyar arisztokráciától származna. Kovács felvetette Davidsonnak, hogy vidéken nagyon nehéz a Szabad Szó előfizetőinek megkeresése, sokszor kilométereket kell gyalogolni a szervezőknek, hogy eljussanak a tanyákra. Vágyai között szerepelt, hogy a szervezőket biciklivel lássa el, így gyorsabbá és hatékonyabbá téve a szervezést. Davidson felismerte az ilyen típusú szerveződés jelentőségét, s erre is juttatott pénzt Kovácsnak. A Cserépfalvi Kiadónál Kovács Imre belső munkatársnak számított, a kiadó vezetője beavatta szinte minden elképzelésébe. Davidson sugalmazására ekkoriban indította el Cserépfalvi a Kék Könyvek című világpolitikai sorozatot, melynek keretében megjelent Kovács Imrének a Szovjet-Oroszország agrárpolitikáját elemző írása. Nincsenek tényszerű adatok arról, hogy a Cserépfalvi Kiadót miképpen támogatta Davidson, ám messzemenő következtetés lenne azt feltételezni, hogy Kovács Imre így kapott volna fizetséget ügynöki munkájáért. Davidsonnak, mint a SOE ügynökének fontos feladata volt illegálisan terjesztett antifasiszta röpiratok elkészítése és terjesztése is. Ezek írásában leginkább Pálóczi-Horváth György újságírói képességeire számított, ám a parasztság felé szóló iratok megfogalmazásában Kovács segítségét is igénybe vette. Fontos leszögezni, hogy Kovács Imre Davidsonnak végzett munkájáért semmilyen javadalmazást nem kapott. Beszélgetéseik során természetes módon fejtette ki gondolatait a németek agresszív politikájáról, s lelkesen vett részt minden olyan akcióban, amely a parasztság felszabadítását, a nemzeti függetlenség megőrzését szolgálta. Kovács nem volt sem kém, sem hazáját eláruló, idegen hatalmakkal lepaktáló ember. Meggyőződése vitte előre az úton, azon, amelynek végén – politikai hitvallásának megfelelően – a saját birtokán gazdálkodó, politikai jogaiba beemelt parasztság demokratikus államának eszménye lebegett. Davidson ösztökélte őt – ezúttal is Aueren keresztül – arra, hogy lépjen fel egy a liberálisokat, a radikálisokat, a szociáldemokratákat és a parasztokat is magába foglaló szélesebb összefogás irányában. Ennek ihletésére született meg Toborzó című írása a Magyar Nemzet 1941. szeptember 28-ai számában, majd valósult meg javaslata az 1941. október 6-án szervezett háborúellenes tüntetés és a Batthyány-emlékmécses megkoszorúzásával, illetve pár nappal később, Mindenszentek napján, a magyar függetlenség mártírjai emlékhelyénél tartott megemlékezéssel a Kerepesi temetőben. Kossuth Lajos és Táncsics Mihály sírjánál a magyar parasztság nevében a Szabad Szó szerkesztői helyeztek el koszorút. A gondolat kiteljesedése a Magyar Történelmi Emlékbizottság 1942. tavaszi megalakításában csúcsosodott ki, létrehozva az első valóban népfrontos alapon álló antifasiszta szövetséget. Ekkor azonban Davidson már nem tartózkodott Magyarországon. 1941. április elején érezhető volt, hogy a magyar kormány nem tud ellenállni a németek igényének, s napirendre került Jugoszlávia lerohanása. A budapesti SOE különítménynek menekülnie kellett. Davidson szerette volna rábeszélni egyes ismerőseit, barátait, hogy angol útlevéllel ők is hagyják el az országot, s külföldön alakítsanak ellenkormányt. Szakasitsnak, Rassaynak, Gratznak, Andrássy Klárának, Békeffi Lászlónak, Parragi Györgynek és Pálóczi-Horváthnak tett ilyen ajánlatot. Kovácsnak nem. Jól látta, hogy az általa ismert politikai közélet szereplői között egyedül Kovács képviselt olyan aktivitást, elhatározottságot, amely nélkülözhetetlen egy belső ellenállás megszervezéséhez. Davidson itthon szánt szerepet Kovácsnak. A felajánlott lehetőséggel csak Andrássy Klára és Pálóczi-Horváth György élt. Davidson még április első napján előreküldte Belgrádba Stankovichot és annak feleségét azzal a szándékkal,



165

hogy a majdan bekövetkező támadásnál a Britanova tudósítóinak a helyszínen kell lenniük. Valójában – bár erről egyikőjük sem tudott – egy majdan létesítendő illegális magyar rádióadó működtetéséhez mentette ki közvetlen munkatársait. Davidson, Howe, egy Cliff nevű angol rádiós és Lajtha Erika április 3-án hagyta el az országot, Pálóczi és Andrássy Klára április 5-én követték őket. Pálóczi az utolsó Belgrádba induló vonattal tudott elutazni, az angol követségtől egy Peter Howard névre szóló útlevelet kapott, s majdan ez lett a fedőneve is a SOE szolgálatában. Davidson csak Belgrádban világosította fel a vele kimenekülőket arról, hogy ő a Speciális Hadműveletek Parancsnokságának ügynöke, s felkérte a vele tartókat, hogy vállaljanak ők is szolgálatot a szervezetnél. Ekkor történt meg a magyar segítők tényleges beszervezése. Az előrenyomuló németek elől délre menekültek, ám Katarban elszakadtak Davidsonéktól, azok német fogságba kerültek, míg Pálócziék Athénon át Egyiptomba, a SOE főhadiszállására utaztak. Davidsonék később egy fogolycsere keretében, az angol fogságba esett Aosta herceg, az olasz király unokatestvére ellenében szabadultak, majd Nyugat-Afrikán és Egyiptomon keresztül érkeztek meg Isztambulba, augusztus végén. Időközben Egyiptomban Sztankovich és felesége, Pálóczi, valamint Lajtha Erika megbízást kaptak egy magyar nyelvű rádióállomás működtetésére. Kairóban csak egy hétig maradtak, majd továbbutaztak Jeruzsálembe, ahol kiképzést kaptak. Június 4-én Haifában elkezdte adását a Független Demokratikus Magyar rövidhullámú rádióállomás. Pár hónap múlva A magyar nép rádiója néven egy másik rádióadást is elindítottak. Este kilenc óra tájban, mindennap, 30-40 perces műsort sugároztak Magyarország felé. A műsorok elsősorban hazai hírekből álltak, mindvégig fenntartották azt a látszatot, mintha a rádió Magyarországon működne. Pálóczi közvetlen kapcsolatot tartott Davidsonnal, akinek legfontosabb törekvése az volt, hogy felvegye a kapcsolatot a Magyarországon maradt politikus ismerőseivel, s minél több közéleti embert kicsábítson emigrációba, ahol ellenkormányt alakíthatnak. Titkos futárokkal leveleket szándékozott eljuttatni Budapestre, melyeknek megírására Pálóczi-Horváthot kérte meg. Az első levelet Szakasits Árpádnak, ifj. Kertész Róbertnek és Barankovics Istvánnak küldte el Davidson. Szakasitsot és Barankovicsot emigrálásra akarta rávenni, illetve azt szorgalmazta, hogy mindkét pártból küldjenek ki valakit Isztambulba, hogy lehetővé váljon a folyamatos információcsere. Futárnak Miske-Gerstenberger Jenő müncheni magyar főkonzul angol származású feleségét választották ki. Mary Alison Miske-Gerstenberger – fedőneve az angol szervezetben: Fruit – a SOE ügynöke volt, több futárszolgálatot is ellátott már ezt megelőzően. Magyarországi útja azonban végzetesnek bizonyult. Szakasitsnak át tudta adni a levelet, ám Kertésszel elkerülték egymást. Másnap egy társaságban találkozott Bethlen Andrással, Bethlen István volt magyar miniszterelnök fiával, aki akkor a 8 órai újság főszerkesztője volt, s neki adta át a levelet megkérve, hogy azt juttassa el Kertész Róbertnek, aki a lap főmunkatársa volt. Bethlen azonban nemcsak átadta a levelet Kertésznek, hanem azt bevitte a VKF2 osztály kémelhárítására, így Mary Allisont másnap reggel letartóztatták. Felhasználták ellene Starosolszky Aranka beugrató ügynököt (akit majd Cserépfalviék esetében is alkalmaznak), aki bizalmába férkőzött Miske Jenőnének, s a perében a koronatanú szerepét is eljátszotta. A Szakasits-féle levelet is megszerezték a rendőrség emberei, mert – Pálóczi számára balszerencsés módon – éppen akkor tartóztatták le Szakasitsot a szociáldemokraták és az illegális kommunista párt közötti egyezség létrejötte gyanújának ügyében. Wayand Tibor közismert és rettegett detektívfelügyelő 1946. márciusi



166

fogságban írt önvallomásából kiderül, hogy Pálóczi levele véletlenül került a kezükbe Szakasits házkutatása kapcsán, ám a feladó alapján hamarosan összeállt a kép a kémelhárítók számára. Szakasitsot letartóztatták, de barátai, illetve az akkor már az angol különtárgyalások felé kacsingató Kállai Miklós miniszterelnök közbenjárására hamarosan szabadlábra került. Érdekes és kevéssé ismert adaléka lehet a történetnek az is, hogy Barankovics István, aki akkor a Kis Újság rovatvezetője volt, végül is megkapta Pálóczi levelét, ám azzal elment Újszászy Istvánhoz, aki akkor a VKF2 osztályt, a magyar kémelhárítást vezette, s a levelet átadta neki. Újszászynak az ÁVO fogságában tett 1948-as vallomása szerint Barankovics megnevezett több olyan személyt is, aki szerinte szintén kapott levelet Pálóczitól (Békeffi, Cserépfalvi), s felajánlotta segítségét a kémelhárításnak, majd a későbbiekben több baloldali szervezkedésről szolgáltatott adatokat. Mivel Újszászy letartóztatásban írta le emlékeit, ezért utóbbit kétkedéssel teszem közzé, különösen azért, mert semmilyen egyéb erre vonatkozó adatot másutt nem találtam. Azt a tényt viszont el lehet fogadni, hogy Pálóczi levele, melyet Barankovicsnak írt, így jutott a magyar kémelhárítás birtokába. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a VKF2 már tudott Miske-Gerstenberger Jenőné érkezéséről, mert Bartalis Kálmán ankarai katonai attasé és emberei folyamatosan megfigyelték a SOE központját, s így azonosították az onnan útjára induló Miske Jenőnét, majd utazását nyomon követték. Mary Alison Miske-Gerstenbergert 12 évi fegyházbüntetésre ítélték, ám egy fogolycsere során egy év múlva az angolok őt is kicserélték Wieser Jenő, kémkedésért lebukott londoni katonai attaséért. Érdekességként említem meg, hogy a háború után Mary Alison ismét Magyarországra jött, hogy elhunyt férje hagyatékát elrendezze, ám az oroszok felkérésére a magyar hatóságok kémkedés vádjával letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták, ahonnan csak 1955-ben szabadult ki. A második levél Cserépfalvi Imrének, Bálint Györgynek és Kovács Imrének szólt. Levelében Pálóczi részletesen ismertette az angol kormány álláspontját Magyarországgal kapcsolatban, a háború végkimenetelére vonatkozó angol értékelést, s aktív németellenes tevékenységre sarkallta Kovácsékat. Biztosította őket arról, hogy Auer Pálnál megtalálható 70 ezer pengő, melyből tevékenységüket finanszírozni tudják. Kilátásba helyezte, hogy küldeni fog rádiókészüléket és fegyvereket is a közeljövőben. A folyamatos kapcsolat kialakítását és összekötő személyek Isztambulba küldését szorgalmazta. Különösen Bálint György kimenetelére tartott volna igényt, de szóba jött József Jolán és Szabó Zoltán is. Kovács Imre kimenetele ezúttal sem merült fel, ám különösen örvendezett Kovács Imre, a Magyar Nemzet 1941. szeptember 28-ai számában megjelent Toborzó című cikkének, melyben Kovács az általa szorgalmazott paraszt–munkás összefogás programját hirdette meg. Pálóczi jelezte a levélben, hogy azt lefordította, s „illetékeseknek” átadta, mert ez „nagy ígéret és nemcsak az én szememben”. Pálóczi levelében azt írta, hogy felhatalmazták annak közlésére, amennyiben a Kovács által megjelölt irányzat megerősödik, az a béketárgyalásokon is komoly szerepet fog játszani. A levelet Visnovitz Jenőné – fedőneve a SOE szervezetében: Max – vitte magával, több más küldemény társaságában. A levelet mikrofilmre vitték, és egy Grün Zsigmond nevű Isztambulban dolgozó magyar származású bőrdíszműves dolgozta bele egy ezüstróka stóla fejébe. Visnovitzné 1942. január 7-én indult el Isztambulból, ám Bartalis Kálmánék már ezt is jelentették Budapestre. Először Romániában adott le egy csomagot, majd január 18-án érkezett meg Budapestre. Jellemző, hogy a román kapcsolat a magyar kémelhárítás ügynöke



167

volt, s Visnovitzné küldetéséről közvetlenül tájékoztatta a magyar államvédelmet. A magyar hatóságok még a pályaudvaron letartóztatták, s rövidesen megtalálták az elrejtett mikrofilmet is. A levél alapján azonosították a címzetteket. Cserépfalvit még aznap éjszaka letartóztatták, Bálint Györgyhöz pedig másnap elküldték Starosolsky Aranka beugrató ügynököt, aki az elkobzott mikrofilmet egy dobozban otthagyta Bálintnál. Bálint azonban gyanút fogott, mert kevéssel előtte ugyanez a nő Cserépfalvi beugratásával is próbálkozott, így másnap a küldeményt bevitte a hatóságokhoz. Így tehát ezen a levélen még nem buktak le Cserépfalviék, hiszen a levelet neki nem tudta átadni a futár, Bálint pedig azonnal jelentette a gyanús küldeményt. Visnovitznét a bíróság kötél általi halálra ítélte, ám az ítéletet Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök 12 évi börtönbüntetésre változtatta. A következő levél azonban már nem volt következmények nélküli az érintettekre nézvést. A küldeményt ezúttal egy Salvet Lufti Tozan nevű – fedőneve a SOE nyilvántartásában: Pants –, Finnországnak Bukarestbe kinevezett tiszteletbeli konzulja vitte magával, aki a SOE ügynökeként elsősorban a romániai Iuliu Maniu-val, a Román Nemzeti Parasztpárt elnökével, a SOE legfontosabb romániai ügynökével tartotta a kapcsolatot. Tozan március 28-án érkezett meg Budapestre, a Hungária Szállóban helyezkedett el. Március 29-én a török követségen átvett egy rádióadó-készüléket, majd március 30-án felkereste Cserépfalvi Imrét a könyvesboltjában. Bejelentette, hogy Isztambulból jött, megmutatta diplomata útlevelét, majd közölte az előre megbeszélt jelszót, amiben Pálóczi és Cserépfalvi megállapodott a Hangli sörözőben: Pipi is üdvözletét küldi. Cserépfalvi abban a pillanatban gyanakodni kezdett. Pálóczi ugyanis rossz jelszót adott meg. A jelszó helyesen így hangzott volna: Pipinek is üdvözletét küldi, azaz Cserépfalvi feleségének. A futár közölte, hogy leveleket és egy adóvevőt, új kódokat valamint pénzt is hozott, ám Cserépfalvi bizalmatlan lett, azt mondta, hogy valami tévedés lehet, s elküldte. Pár nappal azelőtt meglátogatta Cserépfalvit a már említett Starosolsky Aranka íróként mutatkozott be, s a beszélgetés során nagy érdeklődést mutatott a kiadó Kék Könyvek sorozatában megjelent kötetei iránt. Elmesélte, hogy járt Moszkvában, s rendkívül érdekes könyvterve lenne. Cserépfalvi a kiadó zsúfolt terveire hivatkozva udvariasan kitért a kérés elől, de pár nap múlva megbizonyosodott róla, hogy a hölgy a magyar kémelhárítás ügynöke volt, így attól kezdve különösen óvatosan jártak el az ismeretlen érdeklődőkkel. Cserépfalvi a török futár távozása után azonnal felkereste ügyvédjét, együtt bementek a Hadik laktanyába, ahol elmondták az esetet. A bejelentést tudomásul vették, s másnapra rendelték vissza a kiadót. Eközben Tozan átgondolta, hogy Cserépfalvi rosszul reagált a kapcsolatfelvételre, ezért a leveleket és a rádiót bevitte a török követségre és megsemmisítette őket. A török futárt másnap elfogták, s vádat emeltek ellene. A futár egy cigarettatárcában rejtegette a mikrofilmre írt levelet, melyet Pálóczi Cserépfalvinak, Bálintnak és Kovácsnak írt, s azt viszont nem semmisítette meg, mert reménykedett benne, hogy egy következő találkozás alkalmával át tudja adni. Ezt a dobozt, s benne a levelet megtalálták a nyomozók, így konkrét bizonyítékuk volt Tozan ellen. Őt is hosszú börtönbüntetésre ítélték, ám 1943 vége felé a SOE megvesztegetett néhány magyar tisztviselőt, így sikerült Tozant kiszabadítaniuk. Az angol dokumentumok bizonysága szerint a SOE Tozan kiszabadításáért 20 000 dollárt, s ugyanennyi svájci frankot fizetett ki két bankszámlára Svájcban. Hogy kik voltak a számlák tulajdonosai, egyelőre ismeretlen. Cserépfalviék azonban ekkor már nem úszták meg a letartóztatást. Amikor március 31-én jelentkezett a Hadik laktanyában, azonnal letartóztatták, s még aznap este elkezdődött a kihallgatása. Letartóztatták Bálint Györgyöt és feleségét Csillag Verát is, akit két nap múlva



168

kiengedtek. Cserépfalvit és Bálintot azonban fizikailag és lelkileg is nagyon megkínozták. Először a kiadó működésére és a kötetek szerzőire vonatkozóan tettek fel kérdéseket, majd előkerült a szervezkedés kérdése is. Kihallgatásuk a későbbiekben leginkább a kiadó anyagi helyzetére és a kiadói tervekre tevődött át. Kovács Imrét nem tudták március végén letartóztatni, ugyanis akkor Huszton tartózkodott, behívták katonai szolgálatra. Alighogy megérkezett alakulatához, máris közölték vele, hogy tartalékállományba kerül, s utazzon vissza Pestre, mert meg kell jelennie a Hadik laktanyában kihallgatásra. Azon a hétvégén volt húsvét, így Kovács még édesanyjával tölthetett két napot, s csak április 7-én, kedden tartóztatták le. Ellene hazaárulás volt a vád, idegen hatalom számára történő szervezkedés. Ennek a büntetőtételnek akár halálos ítélet is lehetett a büntetése. Kovácsot is szigorú kihallgatásnak vetették alá, de szerencsére Cserépfalvival szomszédos cellába került, s egy lyukon keresztül folyamatosan tartani tudták a kapcsolatot. Kovács Imre kiszabadításáért sok barátja, ismerőse interveniált. Szegfű Gyula – a Történelmi Emlékbizottság képviseletében – Ujszászy Istvánnál, az Államvédelmi Központ vezetőjénél kísérletezett. Május 20-án Illyés Gyula látogatta meg Kovácsot a Margit körúti fegyházban, s később ügyében beszélt Márai Sándorral. Márai ismeretségi körében sok olyan befolyásos személyiség volt, akik esetleg segíthettek. Kovács Imre felmentését mégsem ezek a közbenjárások, hanem egy szinte hihetetlen történet hozta el. 1942. június 5–8. között került sor Kolozsváron a már hagyományos könyvnapi ünnepségekre. A megnyitó június 5-én délután volt. A Budapestről érkezett írók ebédjüket ugyanott fogyasztották el, ahová betért Szombathelyi Ferenc vezérezredes is, aki akkoriban a Honvéd Vezérkar főnöke volt. Márai régi ismerősként üdvözölte a tábornokot, aki megérdeklődte, hol találkozhat velük, s a délután folyamán valóban kilátogatott a könyvsátrakhoz. Illyésnél hosszasabban elidőzött, dicsérte a Puszták népe című művét, hangoztatta a falukutató mozgalom, a népi irodalom, a népfőiskolák fontosságát. Kijelentette, hogy föl kell tárni a nép helyzetét, s a népet be kell emelni a nemzet életébe. Illyés megérezte, hogy ez a bensőséges hangulat segítségére lehet Kovács Imre ügyében. Hirtelen ötlettől hajtva megemlítette, hogy bármily hihetetlen, az írók munkája is igen veszélyes lehet, hiszen az egyik fiatal, s nagyon tehetséges író most is a vezérkar fogdájában ül. Mivel Szombathelyi türelmesen végighallgatta, Illyés gyorsan elhadarta kérését, mely szerint Kovács Imre jóhiszemű ember, biztos csak félreértés áldozata lehet, s kérte a vezérezredest, vizsgáltassa felül ügyét. Szombathelyi kíváncsi volt a többiek véleményére is, majd bólintással jelezte, hogy megértette a kérést. Pár hét múlva levélben rendelték be Illyést a vezérkarhoz. Szombathelyi jó félórán keresztül beszélgetett vele, megemlítette, hogy átnézte Kovács iratait, s amennyiben Illyés jótáll érte, akkor szabadon engedik. Illyés megerősítette, hogy Kovács nem lehet hazaáruló. Augusztus közepén Szombathelyi magához kérette Kovácsot, leteremtette, hogy milyen társaságba keveredhetett, ha ilyen vádakkal illették, majd közölte vele, hogy szabadlábra kerül. Még aznap kiengedték, s Cserépfalviék is szabadultak szeptember 12-én. Mindhármukat nagyon megviselte a börtönélet. Kovács állandóan éhes volt, Cserépfalviék a bezártságot és a tehetetlenséget tűrték nehezen. Heteknek kellett eltelniük, míg ismét be tudtak illeszkedni a normális életbe. Bálint Györgyöt azonban 1942 novemberében munkaszolgálatra rendelték be, az ukrán frontra vitték, ahol 1943 elején elhunyt. Cserépfalvi folytatta kiadói tevékenységét, ám a



169

német megszállás után ő is illegalitásba kényszerült. Kovács Imre a magyar ellenállás egyik legaktívabb alakja lett, de ez már egy másik történet életében. A teljesség igénye megköveteli, hogy még néhány – ma már ismert – részletet is hozzáfűzzünk a történethez. Pálóczi-Horváth György Isztambulban a SOE magyar referense lett, kódneve Howard, kódszáma: A/H 6 volt. Nagyon komoly szerepet játszott a titkos angol–magyar fegyverszüneti tárgyalások során. Ezeket a megbeszéléseket az angolok a szovjetek tudta nélkül folytatták, ám sajnos Pálóczi minden részletéről értesítette az orosz titkosszolgálatot. Még 1941-ben ismerkedett össze Léderer Sándorral, aki az Orion gyár kereskedelmi képviselője volt Isztambulban. Frida, a felesége, Odesszában született, 6-8 éves korában került családjával külföldre. Apja egy szovjet olajcégnél dolgozott, jártak Bulgáriában és Törökországban. Frida iskoláit Isztambulban végezte, jól tudott franciául és angolul. Mindemellett beszervezte az orosz titkosszolgálat is. Tudott erről férje is, s barátjukat, Pálóczit szintén megismertették a helyi orosz ügynökkel, Borisz Ivanovics Baklanovval, aki az ankarai orosz követség kereskedelmi attaséjaként működött. Pálóczi neki juttatta el az angol–magyar tárgyalások anyagát. Jellemző slendriánságára, hogy amikor el kellett hagynia Isztambult, egy másik magyar SOE-ügynöknél, Schönberger Ferencnél felejtett egy ellopott iratokkal teli zsákot, amit az, amikor felfedezte, elégetett. Pálóczi 1945 után Londonból mindenképpen haza akart térni, s erre 1947-ben sor is került. Kovács és Cserépfalvi nagyon neheztelt rá, hiszen az említett levelek felelőtlen elküldésével Pálóczi az életüket is veszélybe sodorta, ám amikor kérdőre fogták, Pálóczi azzal intézte el, hogy ő csak a szöveget írta meg, a levelek eljuttatásának megszervezéséhez már nem volt köze. Később éles hangú cikkben támadta meg Kovácsot, amikor ő belépett a Balogh-féle kisgazdapártba, karrierizmussal vádolva őt. Kovács a Magyar Nemzetben egy nyílt levélben válaszolt rá, feltárta Pálóczi háború alatti szerepét, s felvetette azt is, hogy Pálóczi hazaérkezését követően belépett a kommunista pártba, mely inkább volt tekinthető megalkuvásnak, mint Kovács lépése. Végzete Pálóczit is elérte, letartóztatták, s évekig ült börtönben. Amint arról már szó volt, terjedelmes dolgozatokban tárta fel az angol titkosszolgálatnál végzett munkáját, s egyre kérvényezte, hogy az orosz titkosszolgálatoktól kérjék meg azokat az anyagokat, melyeket a háború alatt átadott nekik. Balszerencséjére a volt kereskedelmi attasé, Baklanov, 1947-ben Ausztriában átment az amerikai zónába, azaz disszidált, így a magyar hatóságok semmilyen igazolást nem kaptak. Sokan Baklanovval azonosítják az 1972-ben a londoni Hutchinson kiadónál A. I. Romanov írói álnéven megjelent Nights are longest there: Smersh from the inside [magyarul: Ott a leghosszabbak az éjszakák: A Szmers belülről] című kötet szerzőjét. Lédererék viszont itthon voltak, Frida, a feleség, a Gorkij könyvtár vezetője lett, férje pedig az Orion igazgatója. Őket azonban senki nem kérdezte meg. Pálóczi 1954-ben történt szabadulása és rehabilitálása után az Irodalmi Újságba írt pártellenes cikkeket, 1956 őszén pedig ismét elhagyta az országot. Londonban a Magyar Írók Szövetsége Külföldön szervezeténél tevékenykedett, a Párizsban megjelenő Irodalmi Újság szerkesztője volt. A magyar elhárítás tervezte beszervezését, a börtönben tett vallomásai alapján gondolták megzsarolni, ám végül is letettek róla. Pálóczi addigra már annyi kémszervezetnek tett szolgálatot, hogy egy újabb beszervezés nem sok eredménnyel kecsegtetett. Kovács Imre 1947 őszén elhagyni kényszerült szülőföldjét, s életének majdnem felét emigrációban töltötte el. Harcát a független, demokratikus Magyarországért azonban egyetlen pillanatra sem hagyta abba. Sokszor elhangzott ellene vádként, hogy idegen országok hírszerző szervezetei pénzelték, angol–amerikai–francia politikai érdekek hálójába



170

került. Ő maga egy idő után már nem törődött ezekkel a pletykákkal. Egyik ismert mondása volt: „A sztálingrádi csatát Sztálingrádnál kell megvívni!” A személye elleni támadásoknál fontosabbnak tartotta azt, hogy mindig megtalálja a hazája függetlenségének visszaszerzéséhez vezető legígéretesebb utat. Ha kellett, szövetséget kötött, ha kellett, akciózott. Ennyi év után lelepleztük tehát az egyik szóbeszéd tárgyát. Kovács Imre az angol titkosszolgálatnak SEM volt tagja. Kétségtelen, hogy szinte minden kémszervezet megpróbálta beszervezni, de ügynökük sohasem lett. A Szabad Európa Bizottságnál végzett munkájával haláláig a magyar szabadság ügyét szolgálta.

Felhasznált források és irodalmak Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. O-8-028. „Nilus” Angol titkosszolgálat dosszié. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. K-1629/1.–2. Pálóczi-Horváth György dosszié. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. K-1869. Xavier (Kovács Imre) dosszié. Louise Atherton: SOE Operations in Eastern Europe. United Kingdom, 1995. A Special Operations Executive dokumentumai a Brit Nemzeti Levéltárban. Cserépfalvi Katalin: Mimikoko illegális élete. Budapest, K.u.K., 2001. Galligan–Cserépfavi Katalin Y.: Cserépfalvi Imre és társainak bűnügye, 1942. Ezredvég. 2011/3. 77–84. Joó András: Kállay Miklós külpolitikája. Budapest, Napsugár Kiadó, 2008.



171

xxxiv

A vádirat



172



173



174



175



176



177



178



179



:

Recommend Documents