Tematikák a 2014/15-ös tanév második félévéhez Tematika a Totalitárius rendszerek (TRB1018) tantárgyhoz Tanulmányi követelmények: elıadások látogatása Értékelés: kollokvium
Elıadások 1. A totalitárius ideológiák XX. századi megjelenésének politikai, gazdasági és társadalmi összetevıi a periférián 2. A totalitarizmus és a totális állam általános jellemzıi 3. A bolsevizmus hatalmi berendezkedése 1917 és 1922 között 4. A sztálini államszocialista rendszer kiépülése az 1920-as, 1930-as években 5. Az olasz fasizmus ideológiája és Mussolini hatalomra kerülése 6. A nácizmus ideológiája és Hitler hatalomra kerülése 7. A sztálini állam intézményei és hatalmi mechanizmusa. Az 1936-os alkotmány 8. Az olasz fasiszta állam kiépülése, a korporációk 9. A Harmadik Birodalom intézményei és azok mőködési mechanizmusa 10. A vezérelv érvényesülése a totalitárius államokban 11. A közvélemény manipulálása a totális államokban 12. A mővészetek és a totális rendszerek 13. A totalitárius rendszerek és az ifjúság 14. A mintakövetı totális diktatúrák: Franco Spanyolországa 15. A szélsıséges ideológiák utóélete: neonácizmus a XX-XXI. század fordulóján Kötelezı irodalom: 1. Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Magvetı Kiadó. Budapest, 1987. 2. Ormos Mária: Nácizmus – fasizmus. Magvetı Kiadó. Budapest, 1987. 3. Ormos Mária: Hitler. T-Twins. Budapest, 1993. 4. Ormos Mária: Diktátorok, diktatúrák. Napvilág Kiadó. Budapest, 1997. 5. Ormos Mária: Hitler élete és kora. Pannonica Kiadó. Budapest, 2003. 6. Ormos Mária: Mussolini. Kossuth Kiadó. Budapest, 1987. 7. Béládi László: Sztálin. Európa Kiadó. Budapest, 1990. 8. Krausz Tamás: Sztálin élete és kora. Pannonica Kiadó. Budapest, 2003. 9. A sztálinizmus hétköznapjai. Szerk.: Krausz Tamás. Budapest, 2003. 10. Kis Aladár: A duce. Zrínyi Kiadó. Budapest, 1989. 11. A náci örökség. Rubicon, 2005. 4-5. szám
Tematika Az egyetemes történelem fıbb tendenciái a XX. században (TRB1029) tantárgyhoz Tanulmányi követelmények: elıadások látogatása Értékelés: kollokvium
Elıadások 1. Bevezetı elıadás a XX. századi egyetemes történelem meghatározó vonásairól és „különös” jellemzıirıl 2. Az európai hegemónia kiteljesedése, a gyarmatbirodalmak kiépülése a XIX-XX. század fordulóján (az angol birodalomépítés, francia törekvések, az USA megjelenése a világpiacon, az ázsiai modernizáció példája, Japán) 3. Az emberléptékő világ elvesztése. A XIX-XX. század fordulójának korkérdései, a centrum és periféria gazdasági, társadalmi problémái (modernizáció és technikai haladás, racionalizmusból az irracionalizmusba) 4. A fejlıdési folyamatok nagy katalizátora az I. világháború. A kiélezıdött társadalmi ellentétek megoldásának forradalmi kísérletei 5. Birodalmak bukása, nemzetállamok születése Közép-Európában. Nacionalizmus a XX. században 6. Politikai eszmék a XX. században. Konzervativizmus és liberalizmus. A szociáldemokrácia kompromisszuma a kapitalizmussal 7. Nemzetállami megosztottság vagy világmérető rendezés? Világkormány-törekvések és nemzetközi szervezetek a XX. században 8. A világgazdaság mőködési zavarai a XX. században 1. Az 1929-33-as világgazdasági válság okai és következményei 9. A világgazdaság mőködési zavarai a XX. században 2. A világgazdaság a második világháború utáni évtizedekben az olajárrobbanásig 10. A jóléti társadalom amerikai modellje és annak követése Nyugat-Európában a második világháború után 11. Lázadás a fogyasztói társadalom modellje ellen: ellenkultúra és diákmozgalmak az 1960-as években 12. Az emancipáció mint politikai kérdés. Harc a nıi egyenjogúságért, a faji kérdés megoldásáért
13. Diktatúra a szükségletek felett. Életszínvonal-politika a sztálini államszocializmusban, a „létezı szocializmus” alternatívájának kudarca 14. Terrorizmus a XX. század utolsó harmadában és a XXI. század elején 15. Korproblémák a XX-XXI. század fordulóján. A globalizáció mint gazdasági, társadalmi kihívás. Tudományos-technikai forradalmak és a klímaváltozás Irodalom 1. The Times Atlasz. Világtörténelem. Szerkesztette: Geoffrey Barraclough és Norman Stone. Budapest, 1992. 2. Eric J. Hobsbawm: A szélsıségek kora. A rövid 20. század története. Budapest, 1998. 3. Paul Johnson: A modern kor. A huszadik század igazi arca. Budapest, 2000. 4. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest, 1992. 5. Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Budapest, 1987. 6. John M. Roberts: A forradalmak kora. Képes világtörténelem. VII. k. Budapest, 2000. Az európai birodalmak. Képes világtörténelem. VIII. k. Budapest, 2000. A legújabb kor formálódó erıi. Képes világtörténelem. IX. k. Budapest, 2000. Az új világrend. Képes világtörténelem. X. k. Budapest, 2000. 7. Martin Roberts: Európa története 1900 – 1973. Az új barbárság kora? Budapest, 1992. 8. Jean-Baptista Duroselle: Európa népeinek története é. n. (Budapest, 1992.) 9. Európa története. Szerkesztette: Gunst Péter. Debrecen, 1993. 10. Michael Novak: A demokratikus kapitalizmus szelleme. Budapest, 1998.
Tematika A második világháború hadigazdaságai (TRB2020) tantárgyhoz Tanulmányi követelmények: szemináriumi témakörökbıl kiselıadás, prezentáció és zárthelyi Értékelés: gyakorlati jegy
Szemináriumok 1. Az elsı világháborús hadigazdaságok tapasztalatai, felkészülés az 1930-as években az újabb háborúra 2. Németország felkészülése a háborúra, az élettér megszerzésére a négyéves terv keretében (1936-1939) 3. Az olasz gazdaság helyzete az 1930-as évek második felében 4. A német-olasz ún. acélpaktum hatása a katonai felkészülésre és gazdasági együttmőködésre 5. A szembenálló hatalmak gazdasági kapacitásai, tartalékai és azok mozgósítása 1939-ben 6. A II. világháború elsı szakasza és a tengelyhatalmak hadigazdasága
7. Nagy-Britannia hadigazdasága 1939 és 1941 között 8. A szovjet gazdaság helyzete 1941 nyara után. Az üzemek, gyárak áttelepítése, az uráli bázisok kialakítása 9. Az antifasiszta koalíció gazdasági együttmőködésének kialakulása. Az amerikai lend-lease szállítások szerepe 10. A sztálingrádi csata hatása a német hadigazdaságra: a totális háború meghirdetése 11. A szovjet hadigazdaság a sztálingrádi csata után a háború végéig 12. Az amerikai gazdaság, mint a „demokráciák hátországa” 13. A légi hadviselés hatása a tengelyhatalmak hadigazdálkodására 14. A Szovjetunió és a közép-kelet-európai térség gazdasági erıforrásainak kisajátítása a második világháború befejezı szakaszában és azt követıen Irodalom 1. Ránki György: Mozgástér és kényszerpálya. Budapest, 2003. 2. Ránki György: A hadigazdaság kérdései a második világháborúban. Századok, 1987. 1. szám, 49-84. p. 3. Ránki György: A világháború és a Szovjetunió gazdasága. História, 1993. 3. szám, 13-15. 4. Dombrády Lóránd: A magyar hadigazdaság a második világháború idején. Budapest, 2003. 5. John Keegan: A második világháború. Budapest, 2003. 6. Alan S. Milward: Háború, gazdaság, társadalom 1939-1945. A II. világháború hátterében meghúzódó gazdasági események. Aquila Könyvkiadó. Budapest, 2000. 7. Ormos Mária: Németország története a XX. században. Budapest, 2008. 8. Krausz Tamás: Sztálin élete és kora. Pannonica Kiadó. Budapest, 2003. 9. Vitári Zsolt: A hitleri hadigazdaság. Rubicon, 2009. 6. szám, 20-25. p.
Tematika a Szuperhatalmi vetélkedés, hidegháború (TRB2021) tantárgyhoz Tanulmányi követelmények: szemináriumi témakörökbıl kiselıadás, prezentáció és zárthelyi Értékelés: gyakorlati jegy
Szemináriumok 1.A nemzetközi erıviszonyok átrendezıdése a második világháború után 2. Az USA és a Szovjetunió politikai, gazdasági pozíciói az 1940-es évek második felében. 3. A kétpólusú világrend kialakulása, a tömbösödés 4. A fegyverkezési verseny kikényszerítése az amerikai stratégiai gondolkodás rendszerében 5. Az USA katonai doktrínái az ötvenes években. Az atomfegyverkezés kezdetei 6. A Szovjetunió katonapolitikája az 1940-es, 1950-es évek fordulóján, az elkerülhetetlen világháború sztálini doktrínája 7. Az atomfegyverkezés új szakasza: a hidrogénbomba-kísérletek 8. A Szovjetunió geopolitikai helyzetének javulása az 1950-es, 1960-as évek fordulóján 9. A hidegháborús versengés kiterjesztése az őrkutatásra 10. A szuperhatalmi egyenrangúság szovjet illúziója az 1960-as években 11. A két szuperhatalom törekvései a fegyverkezési verseny megállítására az 1970-es években (a SALT-megállapodások)
12. Az amerikai és a szovjet gazdaság teljesítıképességének alakulása, hatalmi erıviszonyok az 1980-as években 13. Az amerikai „csillagháborús elképzelések” gazdasági és politikai következményei 14. A szuperhatalmi vetélkedés vége, a Szovjetunió felbomlása
Irodalom 1. Fischer Ferenc: A megosztott világ. Dialóg Campus. Pécs, 2005. 2. Fischer Ferenc: A megosztott világ politikai atlasza. Pécs – Budapest, 1996. 3. Benkes Mihály: Szuperhatalmak kora – 1945-1992. Korona Kiadó. Budapest, 1999. 4. Európa és a hidegháború a dokumentumok tükrében. Új Mandátum Kiadó. Budapest, 2001. 5. Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése, 1945-1949. Szerk.: Mezei Géza. Budapest, 2001. 6. Thomas E. Graham: Az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata. Budapest, 2001. 7. Font Márta – Niederhauser Emil – Szvák Gyula – Krausz Tamás: Oroszország története. Pannonica Kiadó. Budapest, 2001. 8. Magyarics Tamás: Az Egyesült Államok külpolitikájának története. Budapest, 2000. 9. Magyarics Tamás: Az Amerikai Egyesült Államok története, 1914-1991. Kossuth Kiadó, 2008. 10. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1992. 11. Henry Kissinger: Diplomácia. Budapest, 1996. 12. Charles Sellers etc.: Az Egyesült Államok története. Maecenas Kiadó, 1999.
Parlamentarizmus Magyarországon (1920-1939) TRB1030 kurzus tematikája Tanulmányi követelmények: elıadások látogatása Értékelés: kollokvium
Elıadások 1. Az Osztrák-Magyar Monarchiától a király nélküli királyságig 2. Az ellenforradalmi rendszer intézményesülése, a kormányzói jogkör 3. A törvényhozás: nemzetgyőléstıl a kétkamarás országgyőlésig 4. A két világháború közötti pártrendszer jellemzıi: 1. A kormányzópártok 5. A két világháború közötti pártrendszer jellemzıi: 2. Az ellenzéki pártok 6. Választójog az 1920-as években, a bethleni parlamentarizmus kiteljesedése a húszas évek második felében 7. A világgazdasági válság politikai hatásai: az 1931-es parlamenti választás 8. Gömbös Gyula kísérlete a korporatív rendszer megteremtésére. Az 1935-ös választás az „ırségváltás” jegyében 9. A parlamenti erıviszonyok átalakulása az 1930-as évek közepén 10. Az új szélsıjobboldali radikális pártok megjelenése a politikai életben, társadalmi bázisuk 11. A választójogi törvény módosítása a harmincas évek végén 12. Az 1939-es parlamenti választások eredményei és következményei 13. A képviselıház származási és foglalkozási összetétele. A felsıházi tagok szociológiai jellemzıi 14. Összegzés. Viták a Horthy-rendszer jellegérıl: parlamentáris vagy autoriter rendszer?
Irodalom 1. 20. századi magyar történelem. Szerk.: Gergely – Izsák – Pölöskei. Budapest, 1987. 2. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 1999. 3. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998. 4. Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk.: Romsics Ignác. Budapest, 1995. 5. Magyarország a (nagy)hatalmak erıterében. Szerk.: Fischer – Majoros – Vonyó. Pécs, 2000. 6. Boros Zsuzsanna–Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon (1867–1944). Budapest, 1999. 7. Parlamenti képviselıválasztások 1920–1990. Szerk.: Földes – Hubai. Budapest, 1994. 8. Hubai László: Magyarország XX. századi választási atlasza 1920–2000. Budapest, 2000. 9. Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Budapest, 1991. 10. L. Nagy Zsuzsa: Liberális pártmozgalmak 1931–1945. Budapest, 1986. 11 Ormos Mária: „Soha, amíg élek!” Az utolsó koronás Habsburg puccskísérletei 1921-ben. Pécs, 1990. 12. Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896–1986. Budapest, 1989.
Tematika a Közép-Európa átrendezıdése az I. világháború után (TRB2033) tantárgyhoz Tanulmányi követelmények: szemináriumi témakörökbıl kiselıadás, prezentáció és zárthelyi Értékelés: gyakorlati jegy
Szemináriumok 1. Közép-Európa etnikai jellemzıi, nemzetállami és nemzetiségi törekvések a XX. század elején (szerb, román, cseh és lengyel törekvések) 2. Az önálló Csehszlovákia és Lengyelország megteremtésének koncepciói az elsı világháború végéig 3. A közép-európia utódállamok létrehozása a párizsi béketárgyalásokon 4. Az utódállamok politikai berendezkedésének fıbb jellemzıi (államforma, államszervezet, alkotmány) 5. A közép-európai államok külpolitikai orientációja és kapcsolatai a két világháború között 6. A nemzetgazdaság megteremtésének feladatai, a gazdaságpolitikák jellemzıi 7. Földreformok a közép-európai országokban, a mezıgazdaság általános vonásai az 1920-as években 8. Az ipari modernizáció esélyei és eredményei az utódállamokban a húszas években 9. Belpolitikai küzdelmek, nemzetiségi ellentétek a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban 10. Homogenizáció a román királyságban, Erdély integrációja 11. Pilsudski rendszerének kiépülése a húszas évek Lengyelországában 12. A kisebbségi jogok érvényesíthetıségének problémája a két világháború között 13. A csehszlovákiai demokrácia mőködési zavarai a húszas évek második felében, a cseh és szlovák ellentét kiélezıdése 14. A közép-európai államok és a világgazdasági válság hatásai 15. Kitekintés: Közép-Európa a náci Németország erıterében
Irodalom 1. Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Magvetı Kiadó. Budapest, 1987. 2. Berend T. Iván – Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlıdése a 19-20. században. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1976. 3. Ádám Magda: Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetérıl, 1918-1919. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1999. 4. Ádám Magda: A kisantant és Európa. Budapest, 1989. 5. Szokolay Katalin: Lengyelország története. Balassi Kiadó. Budapest, 1996. 6. Tomás Garrigeu Masaryk: A világforradalom 1914-1918. Európa Könyvkiadó, 1990. 7. Norman Davies: Lengyelország története. Osiris Kiadó, 2006. 8. Bíró László: A jugoszláv állam, 1918-1939. Budapest, 2010. 9. Diószegi László: Hetven év: A romániai magyarság története 1919-1989. Budapest, 1990. 10. Románia. (Fordította: Illés Róbert). Budapest, 2008. 11. Hajdu Tibor: Közép-Európa forradalma 1917-1921. Gondolat Kiadó, 1989. 12. Oscar Halecki: A nyugati civilizáció peremén. Osiris–Századvég–2000. Budapest, 1995. 13. Európa története. Szerk.: Gunst Péter. Csokonai Kiadó, 1996. 14. Balogh László: Románia története. Aula Kiadó, 2003.
Gazdaság, társadalom Magyarországon (1918–1944) TRB1026 kurzus tematikája Tanulmányi követelmények: elıadások látogatása Értékelés: kollokvium
Elıadások 1. Kiszakadás az Osztrák-Magyar Monarchia keretébıl, az elsı világháború és a forradalmak gazdasági következményei 2. A magyar nemzetgazdaság megteremtése (gazdaságszerkezet, infrastruktúra, pénzügyi stabilizáció stb.) 3. A magyar mezıgazdaság fıbb jellemzıi az 1920-as években 4. Az ipar szerkezetváltása, modernizációs törekvések a nagy világgazdasági válságig 5. Az 1929-33-as világgazdasági válság hatása a magyar nemzetgazdaságra 6. A magyarországi ipar és kereskedelem az 1930-as évek második felében 7. A hadiipar fejlesztése és a hadigazdálkodásra való áttérés jellemzıi 8. A magyar társadalom demográfiai, etnikai jellemzıi a két világháború között 9. A településszerkezet változásai, a migrációs folyamatok a Horthy-korszakban 10. A magyarországi társadalom rétegzıdése, státusz és pozíció változásai 11. Középosztály és az alsó társadalmi rétegek fıbb jellemzıi 12. Az életmód változásai a két világháború között 13. A Horthy-korszak közoktatása és közmővelıdési politikája
14. Magyarország kulturális élete, mővelıdés és szórakozás a két világháború között 15. Kitekintés: gazdaság és társadalom a második világháború alatt
Irodalom 1. 20. századi magyar történelem. Szerk.: Gergely – Izsák – Pölöskei. Budapest, 1997. 2. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000. 3. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998. 4. Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914–1989). Budapest. 1996. 5. Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 2006. 6. Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700–2000. Budapest, 2002. 7. Gunst Péter: A paraszti társadalom Magyarországon a két világháború között. Budapest, 1987. 8. Tóth Tibor: A magyar mezıgazdaság struktúrája az 1930-as években. Budapest, 1988. 9. Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Tanulmányok a zsidókérdésrıl a huszadik századi Magyarországon. Szerk.: Hanák Péter. Budapest, 1984. 10. Gyáni Gábor: Magánélet Horthy Miklós korában. Budapest, 2011.
Európa társadalmai a XX. században (TRM2370) tantárgy tematikája Tanulmányi követelmények: szemináriumi témakörökbıl kiselıadás, prezentáció és zárthelyi Értékelés: gyakorlati jegy Szemináriumok
1. Európa demográfiai jellemzıi a XX. század elsı felében 2. Demográfiai jellemzık a XX. század második felében 3. Társadalom a térben: a településszerkezet átrendezıdése, az urbanizáció XX. századi jellemzıi 4. Migrációs folyamatok: kataklizmák és népességmozgások a XX. század folyamán 5. Családok és háztartások: a társadalom alapegységének változásai 6. Férfitársadalomból az emancipált társadalomig: a nemek szerepének módosulásai 7. A nyugat-európai társadalom átrétegzıdése a két világháború között: a középosztályosodás. 8. A közép- és kelet-európai „követı” társadalmak tagolódása a XX. század elsı felében
9. A Szovjetunió társadalmának átrétegzıdése, a szocialista embereszmény mintájának átvétele a közép- és kelet-európai országokban a második világháború után 10. A jóléti társadalom kialakulása Nyugat-Európa országaiban az 1950-es, 1960-as években. 11. A tömegfogyasztás társadalmi hatásai, a homo komfortikusz kiteljesedése 12. A jelenidejő társadalom jellemzıi, attitődjei 13. A lázadó generáció fellépése a fogyasztói társadalom ellen 14. A társadalmi változások legfontosabb jellemzıi az 1970-es, 1980-as években 15. A globalizáció mint kihívás és az egyes európai régiók társadalmainak válaszai
Irodalom: 1. Andorka Rudolf: A gyermekszám a fejlett országokban. Budapest, 1987. 2. Leonardo Benevolo: A város Európa történetében. Budapest, 1994. 3. Hablicsek László: Az elsı és a második demográfiai átmenet Magyarországon és KözépKelet-Európában. Budapest, 1995. 4. E. J. Hobsbawm: A szélsıségek kora. A rövid 20. század története. Pannonica Kiadó, 1998. 5. Francis Fukuyama: Bizalom. Budapest, 1997. 6. Egedy Gergely: Nagy-Britannia története, 1945–1987. Budapest, 1991. 7. Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris Kiadó, 1995. 8. John Stevenson: British Society 1914–1945. Pelican Social History of Britain. 9. Gordon Wright: France in Modern Times. 4. kiadás. New York-London, 1987. 10. S. Molnár Edit: Családi értékek – magatartások – demográfiai tendenciák. Századvég, 1997. 31– 54. 11. Tomka Béla: Európa társadalomtörténete a 20. században. Osiris Kiadó, 2009. (Táblázatok a 44– 45., 50., 51., 399., 405., 77., 89., 90-91., 93., 94., 103., 104., 106., 113., 127., 131., 143., 145., 149., 156., 209., 212., 217. és 224. oldalakról)
Totalitárius eszmék (TRM1250) tantárgy tematikája Tanulmányi követelmények: szemináriumi témakörökbıl kiselıadás, prezentáció és zárthelyi Értékelés: gyakorlati jegy
Szemináriumok 1. Válságtényezık a XIX-XX. század fordulóján, a radikális ideológiák jelentkezése
2. A szélsıjobboldali és szélsıbaloldali politikai mozgalmak eszmei gyökerei, ideológiáik kialakulása, formálódása, az elsı világháború politikai hatásai 3. A bolsevik forradalom-felfogás, az 1917-es válság értelmezése, hatalomátvétel és berendezkedés Szovjet-Oroszországban 4.
A sztálini hatalmi rendszer ideológiája, a hatalomgyakorlás intézményi háttere
5.
A fasizmus kialakulásának történelmi körülményei, ideológiájának elıképei
6.
A totális fasiszta állam kiépítésének olasz kísérlete
7.
Az olasz fasizmus az államról, a hatalomgyakorlásról és a faji koncepcióról
8. Mussolini elgondolása az „új civilizációról” 9. Mussolini nézetei Olaszország vezetı szerepérıl a Mediterráneumban 10. Az olasz fasizmus végnapjai: az Olasz Szociális Köztársaság Salóban 11. Hitler ideológiájának eszmei elızményei: szociál-darwinizmus, antiszemitizmus 12. A nácizmus hatalomra jutása és berendezkedése Németországban 13. Ideológia és propaganda a Harmadik Birodalomban a második világháború kitöréséig 14. Ideológia és propaganda a második világháború alatt, a nácizmus bukása Irodalom 1. Ernst Nolte: A fasizmus korszaka. XX. Század Intézet, 2003. 2. Ormos Mária: Nácizmus – fasizmus. Budapest, 1987. 3. Ormos Mária: Hitler. Budapest, 1993. 4. Ormos Mária: Mussolini. Budapest, 1987. 5. Ormos Mária: Lenin és a leninizmus. Múltunk, 2008. 4. szám 320–324. 6. Ormos Mária: Tallózás Hitler könyvtárában. Magyar Tudomány, 2000. 10. szám 1286– 1292. 7 Akik nyomot hagytak a 20. századon. Diktátorok, diktatúrák. Szerk.: Ormos Mária. Budapest, 1997. 8. Ormos Mária: A diktátor. Egy 20. századi eset: Adolf Hitler. Társadalmi Szemle, 1991. 8– 9. szám 30–40. 9. Béládi László – Krausz Tamás: Sztálin. Budapest, é. n. (1989.) 10. Krausz Tamás: Sztálin élete és kora. Budapest, 2003.
11. Ormos Mária: Hitler élete és kora. Budapest, 2003. 12. Kis Aladár: Az olasz fasizmus története. Budapest, 1970. 13. Kis Aladár: Az olasz fasizmus hatalomra jutása és a fasiszta állam jellegzetességei. Társadalmi Szemle, 1988. 2. szám 59–71. 14. Kis Aladár: A duce. Budapest, 1989. 15. Krausz Tamás: Lenin – Társadalomelméleti rekonstrukció. Napvilág Kiadó, 2008.
Nyíregyháza, 2015. február 5.
dr. Reszler Gábor fıiskolai tanár
