Francia társasági jog
Szikora Veronika 2013/14-es tanév
Szikora Veronika Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas
A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Hármas jogi rezsim
(Francia) Polgári Törvénykönyv Code Civil (1804) Kereskedelmi Törvénykönyv Code de Commerce (1807) Külön törvények
A francia társasági jog főbb tartalmi jellemzői I.
a francia forradalom rendiség elleni radikális fellépése eredményeként általános jelleggel háttérbe szorította, és a polgári jogi társaságtól elkülönítette a jogi személyiséggel rendelkező szervezeteket
1901: az egyesületek jogi személyiségének elismerése (nem jogképes egyesületet nem ismer a francia jog – ellentétben a német szabályozással). Csak „ideális”, eszmei céllal alapítható, a gazdasági egyesületet nem intézményesítette a francia jog
A szakszervezetek, más érdekképviseletek, vallási egyesületek jogi személyisége külön törvényen alapul (nincs egységesen szabályozott egyesület és alapítványi jog)
A francia társasági jog főbb tartalmi jellemzői II.
A civiljogi és a közjogi személyek megkülönböztetést nem ismeri a francia elmélet fő irányzata.
Önálló jogi személy elmélet – néhány kivételtől eltekintve (Michoud) – nem ismeretes Franciaországban.
A XIX. században erős francia közigazgatás hatására a jogi személyek tana vegyes jelleggel épült ki.
Jogi személyekre jellemző a relatív jogképesesség, a célhoz kötöttsége, az ultra vires szabálynak az ún. specialitási elv alapján főszabályként való érvényesítése
A francia társasági jog főbb tartalmi jellemzői III.
A Code Civil szerint (1823. §) a societas (azaz a polgári jogi társaság):
az a szerződés, amelyben két vagy több személy megállapodik valamely dolog összeadásában, azzal a céllal, hogy osztozzanak az abból eredő esetleges nyereségből.
A francia societas jellemzői
tisztán kötelmi jellegű (nem jellemző a német Gesamthand-szerű tulajdoni kötöttség és a kifelé irányuló vagyoni összefogás),
törvény mondja ki a kötelmi jellegű társaság nyereségorientáltságát (Code Civil 182. §)
Kereskedelmi társaságok : Code Commerce (18-50. §) - közkereseti társaság (société en nom collictif, SNC) - betéti társaság (société en commandité) - részvénytársaság (société anonyme, SA)
+ 1867-től betéti részvénytársaság (Société en commandite par action. SCA) + 1925-től korlátolt felelősségű társaság (société á responsabilité limitéé, SARL) (1966-ban -1966. július 24-ei tv.- tagjainak számát 50 főben korlátozzák, hasonlóan az angol private company-hoz, az egyszemélyes kft.-t csak 1985-től engedik)
Bár a jogi személyiséget a francia polgári jogban erősen korlátozták, a kereskedelmi jogban valamennyi kereskedelmi társaság jogi személynek minősül (kiv. később a csendes társaság). Az 1966-os társasági jog reform a kereskedelmi regiszterbe bejegyzett társaságoknak jogi személyiséget biztosított.
Érdekképviseleti-koordinatív gazdasági egyesülés kialakulása
Okok: A Code Civil megkövetelte a vagyonegyesítést és az egyesületet a francia jog csak eszmei célra rendelve engedte, a polgári jog és a kereskedelmi jog határterületén területén kialakult ez a jogi személyiségű társasági forma. Kialakult a Groupement számos variációt ismerő intézménye. (Az Európai gazdasági érdekegyesülés előfutárának is tekintik.)
.
A francia társasági jog jóval elméletibb jellegű, mint a német társasági jog. Az állami beavatkozás erősebb a társaságokra, gyakran indirekt közgazdasági eszközökkel ösztönzik bizonyos társasági formák elterjedését (pl. Európai gazdasági érdekegyesülés) Az erős állami beavatkozás jeleként az állami szektorban a francia állam főleg közigazgatási formákat alkalmazott, sőt 1945 után a vegyesen közjogi és kereskedelmi jogi formát: a nemzeti vállalat-ot. A nagy állami részvénytársaságoknál kialakította a közüzemi részvénytársaság-i formát.
A francia kereskedelmi társaságok joga jelentős hatást gyakorolt más országok társasági jogára is
az olasz 1865-ös és az 1982-es Codice di Commerzio a belga (1807) holland (1809) görög (1827)
A kereskedelmi társaságok fő típusai Részvénytársaság
société anonyme (SA)
korlátolt felelősségű társaság
Société à responsabilité limitée (SARL)
1925-től
egyszerűsített részvénytársaság société par actions simplifiée (SAS)
1994-től (1999 módosítás)
betéti részvénytársaság
société en commandite par actions (SCPA, SCA)
1867-től
közkereseti társaság
société en nom collectif (SNC)
betéti társaság
société en commandite simple (SCS)
Specifikus társaságok A kereskedelmi társaságok fő típusain kívül megkülönböztethetők specifikus társaságok is, mint például - a szövetkezet (société cooperative), - a befektetési társaság (société d’investissement à capital variable). A kereskedelmi és polgári társaságokon túl a francia polgári kódex, a Civil Code rendezi az ún. csendestársaság (société en participation) szabályait is. - nem rendelkezik jogi személyiséggel, - nem rendelkezik elkülönült vagyonnal, és - a bejegyeztetése sem szükséges. Az ilyen formáció célja, hogy bizonyos vagyon tulajdonosainak személye ne kerüljön nyilvánosságra, ennek érdekében a csendestársak egy képviselőt bíznak meg, aki a jogügyletek során, mint a vagyon tulajdonosa a saját nevében jár el.
A kereskedelmi társaságok általános szabályai
A francia szabályozás szerint a kereskedelmi társaságok mindegyike jogi személyiséggel bír. Minden társaság a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel (a cégjegyzékszám kiadásával) szerzi meg a jogi személyiségét (a bejegyzés konstitutív).
A bejegyzést megelőzően végzett tevékenységből származó kötelezettségekért a társaság képviseletében eljáró személyek korlátlanul felelnek.
Franciaországban a székhely elve érvényesül, azaz az ország területén székhellyel rendelkező társaságra a francia jogot kell alkalmazni.
Minden társaság határozott időre alapítható, de maximum 99 éves időtartamra.
A kereskedelmi társaságok alapításának feltételei
társasági szerződés - elfogadása, - aláírása vagyoni hozzájárulás biztosítása cégközlönyben való közzététel bejegyeztetés a kamarában bejelentkezés a közigazgatási, adó- és társadalombiztosítási hatóságokhoz.
Társasági szerződés
A társaságok alapításához társasági szerződést kell elfogadni (statuts), ellentétben más nemzeti társasági jogokkal nem kell - közjegyzővel felvetetni, vagy - közjegyző jelenlétében aláírni.
Közjegyző eljárására csak ingatlan apportként történő szolgáltatása esetén van szükség.
Bejegyzés, közzététel
A magyar megoldáshoz hasonlóan a cégnévben a francia társaságok esetében is szerepelnie kell a társaság formájának.
A társaságokat be kell jegyeztetni - a területileg (székhely szerint) illetékes Kereskedelmi és Társasági Jegyzékbe (Registre du commerce et des sociétés) kell, majd
hirdetményt kell közzétenni a megalakulásról a hivatalos közlönyben (BODACC, Bulletin officiel des annonces civiles et commerciales).
SARL (Société à responsabilité limitée) korlátolt felelősségű társaság
tőkeegyesítő és személyegyesítő jegyekkel egyaránt rendelkező társasági forma. a SARL tagjai korlátozott felelőséggel bírnak, vagyoni hozzájárulásuk erejéig kötelesek a társaság tartozásaiért helytállni. Hasonlóan a kft.-hez, a SARL is – főként a kis- és középvállalkozások számára – az egyik legnépszerűbb cégforma, mivel bejegyeztetése, működtetése és irányítása egyszerű és nem túl költséges.
SARL
A társaságot minimum kettő, maximum ötven természetes vagy jogi személy tag alapíthatja.
a magyar joghoz hasonlóan speciális szabályok mellett az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság (EURL, enterprise unipersonelle à responsabilité limité) is legitim forma.
A SARL zárt alapítású társaság, nyilvános felhívás útján tagokat toborozni nem lehetséges.
Ha a tagok száma az 50 főt meghaladja, úgy két éven belül részvénytársasággá kell alakítani, ha a társaság tagjainak száma nem csökken vissza 50 főre vagy kevesebbre.
Az alapításhoz szükséges tőkeminimum 7500 EUR volt, a 2003-as társasági jogi reformig, amely a SARL általános jegyzett tőke minimumát 7500 euróről 1 euróra csökkentette.
EURL (egyszemélyes kft.)
Az EURL-re, azaz az egyszemélyes kft.-re bizonyos kivételek mellett a SARL szabályozása irányadó. Ilyen kivétel: - a tag döntéseit – közgyűlés hiányában – be kell vezetni a Kereskedelmi bíróság által vezetett jegyzékbe.
Az EURL tagjának halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság nem szűnik meg automatikusan, csak ha a társasági szerződés így rendelkezik.
Az egyedüli taggal szemben fennálló korlátozás, hogy a tag nem lehet maga is SARL.
SA (Société anonyme) részvénytársaság
A francia részvénytársaság, az SA kifejezetten tőkeegyesítő társulás, megalakulásához legalább 7 tag (részvényes) szükséges. A részvényesek felelőssége korlátozott a részvényük értékének erejéig, jogaik és kötelezettségeik is ehhez igazodnak.
SA (rt.)
Hasonlóan a magyar joghoz, a francia kereskedelemi törvény is különbséget tesz - zárt, illetve - nyílt alapítású SA között.
A zárt részvénytársaság kizárólag az alapító részvényesek által befizetett részvényekből áll. A nyílt részvénytársaságnál a tőkéhez szükséges befizetéseket nyílt felhívás útján gyűjtik össze. A zárt alapítású társaság létrehozása egyszerűbb, sok közös jegyet mutat a SARL (kft.) alapításával.
A nyílt alapítású részvénytársaság szigorúbb eljárási rendelkezések mellett konstituálható. A nyílt részvénykibocsátás kizárólag a francia Tőzsdefelügyelet (COB, comission des opérations de bourse) engedélye alapján lehetséges.
SA
A kötelező tőkeminimum összege - a nyílt alapítású SA (rt) 225 000 EUR, - a zárt SA 37 000 EUR.
Kizárólag a nyílt részvénytársaság papírjaival lehet kereskedni az értékpapírtőzsdén.
SAS (Société par actions simplifiée) egyszerűsített részvénytársaság
Egy új társasági formáról van szó, mely a francia munkaadói szövetség, a CNPF kezdeményezése alapján az 1994-es törvényi szabályozás óta létezik. Az új szervezet megalkotását az indokolta, hogy korábban a francia társasági jog nem nyújtott megfelelő modellt a közös vállalatoknak (joint ventures). A tapasztalatok azt mutatták, hogy azok a társaságok, melyek közös leányvállalatot kívántak működtetni, „kényszerből” választották az SA, azaz a normál részvénytársasági formát. Mivel az SA kategorikus és sokrétű szabályozása kevés teret engedett a felek szerződéses szabadságának, kifejlődött az a gyakorlat, hogy a felek a társasági szerződésen kívül, külön megállapodásokban rendezték viszonyukat. Másik káros tendenciája volt ezen jelenségnek, hogy a közös vállalatokat a fenti okok miatt a szomszédos Hollandiában alapították meg, mely kedvezőbb adózási feltételei mellett rugalmasabb szabályozást is biztosított az ilyetén vállalkozásoknak. Az új szervezeti forma úgy tűnik beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a SAS társaságok száma bevezetése óta tartósan emelkedik.
SAS - egyszerűsített rt.
A SAS alapítása és működése többnyire az SA szabályait követi, de a különbségek markánsak. A SAS kizárólag zárt formában működhet, tőzsdei kereskedésben nem vehet részt, részvényei is kizárólag névre szólóak lehetnek. Tagjai kizárólag olyan jogi személyek lehetnek, melyek alaptőkéje (annak is a befizetett része) a 225000 EUR összeget meghaladja. Annak érdekében, hogy a SAS fennmaradjon, azon részvényes társaság, melynek a tőkéje ezen összeg alá esik, 6 hónap alatt köteles a tőkevesztés rendezésére.
.
Az egyszerűsített részvénytársaság részvényeit lejegyezheti kizárólag egy tulajdonos is (SASU, société par actions simplifiée unipersonelle), míg a hagyományos SA alapításához minimum 7 részvényes szükséges. A SAS esetében a minimális jegyzett tőke nagysága megegyezik a zárt alapítású SA-ra irányadó értékkel (37 000 EUR), azonban a jegyzett tőke befizetésére nincsen haladék, az alapításkor a részvények teljes összegét a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
SNC (Société en nom collectif)
A francia SNC („közös név alatt működő társaság”) a kisvállalkozások elterjedt formája, mely a magyar közkereseti társasággal szemben teljes jogi személyiséggel rendelkező kereskedelmi társasági forma. A személyegyesítő társaság tagjai, akik kereskedőknek minősülnek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság tartozásaiért. A társaság alapítása egyszerűnek és olcsónak tekinthető, melyhez minimum két tag szükséges.
SNC (Société en nom collectif)
A francia SNC („közös név alatt működő társaság”) a kisvállalkozások elterjedt formája, mely a magyar közkereseti társasággal szemben teljes jogi személyiséggel rendelkező kereskedelmi társasági forma. A személyegyesítő társaság tagjai, akik kereskedőknek minősülnek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság tartozásaiért. A társaság alapítása egyszerűnek és olcsónak tekinthető, melyhez minimum két tag szükséges.
SNC
Jellemzően a korlátlanul felelős tagok által alapított társaságoknál, az SNC-nél sincs előírás a tagok betétjének minimális mértékére, mely betét egyaránt lehet pénzbeli hozzájárulás, apport, vagy éppen személyes közreműködés a cég tevékenységében. A betétek tagok közti vagy harmadik személyek irányába történő átruházásához az összes tag hozzájárulása szükséges. Szintén a személyegyesítő jellegből adódik, hogy a tag halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetén főszabály szerint az SNC is megszűnik, hacsak a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
SNC tagok felelőssége A tagok korlátlan felelőssége a francia szabályozásban súlyosabb felelősséget mutat, mint a magyar társasági jogban. A cég ellen induló csődeljárás automatikusan kiterjed a tagokra is.
A társasággal szembeni sikertelen fizetési felszólítását követően a hitelező azonnal a tag felé fordulhat a követelés behajtása végett.
SCS (Société en commandite simple) a francia betéti társaság
A francia betéti társaság érdekes módon kevésbé népszerű, mint az SNC, mely tendencia éppen fordított a magyar gazdasági életben. Mindez annak ellenére van így, hogy a két társasági formára vonatkozó szabályozás nagymértékben fedi egymást a két országban.
Az SCS alapításához is legalább egy korlátlanul felelős „beltag” (commandite) és egy korlátolt felelősségű „kültag” (commanditaire) szükséges. A kültag nem minősül kereskedőnek, felelőssége is csak a vagyoni hozzájárulásának mértékéig terjed. A kültag hozzájárulása nem lehet személyes közreműködés.
Az SCS-re, mely szintén abszolút jogi személyiséggel rendelkezik, egyebekben az SNC szabályait kell alkalmazni. Speciális szabály, hogy a korlátolt felelősségű tag betétjének átruházásához az összes beltag hozzájárulása szükséges. A korlátolt felelősségű tag nem vehet részt az ügyvezetésben, vagy ha mégis, akkor felelőssége korlátlanná változik. A társasági szerződés módosításához az összes beltag támogatása, és a kültagok többségének döntése szükséges. A társaság székhelyének más országba történő áthelyezéséhez valamennyi tag egyhangú döntése alapján van kizárólag lehetőség. A kültag halála az SCS esetében nem eredményezi automatikusan a társaság feloszlását.
SCPA (Société en commandite par action) betéti részvénytársaság
A magyar jogban ismeretlen társasági forma a betéti részvénytársaság, amely – ahogy a neve is mutatja – a francia betéti társaság (SCS) és a részvénytársaság (SA) jegyeit ötvözi, egyben tőkeegyesítő és személyegyesítő jellegzetességei is vannak. A társaság minimálisan 4 taggal alapítható, egy vagy több korlátlanul felelős „beltaggal” (commandités), valamint három vagy több korlátolt felelősségű részvényessel (commanditaires). A részvényesek felelőssége értelemszerűen kizárólag a részvényük értékéig terjed. Hasonlóan a betéti társaság kültagjához, a részvényes felelőssége is korlátlannak tekintendő, amennyiben neve szerepel a cég elnevezésében, vagy ha ügyvezetői teendőket lát el.
SCPA (betéti rt.)
A betéti részvénytársaság (akárcsak az SA) lehet - nyílt vagy - zárt alapítású is. Az alaptőke mértéke is ennek megfelelően alakul, a nyílt alapítású SCPA 225 000 EUR, a zárt alapítású 37 000 EUR tőkeminimum mellett alapítható. Speciális korlátozás, hogy a korlátolt felelősségű részvényes kizárólag pénzbeli hozzájárulást teljesíthet. Szervezeti sajátosság, hogy a társaság legfőbb szerve is kettős. A beltagok közgyűlése (assemblée), melyre a betéti társaság, és a részvényesek közgyűlése (assemblée general), melyre a részvénytársaság közgyűlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, elkülönül egymástól. A korlátlanul felelős tagok a részvényesek közgyűlésén nem vehetnek részt.
Société civile (polgári jogi társaság)
A polgári társaság, ahogy azt már korábban is rögzítettük, nem végezhet kereskedelmi tevékenységet, de ennek ellenére jogi személyiséggel bír. A társaságot – a kereskedelmi társaságokhoz hasonlóan – a kereskedelmi jegyzékbe be kell jegyeztetni, az alapításról pedig hirdetményt kell közzétenni. Egyebekben az alapítás szabályai a SARL létrehozásának folyamatát követik. Minimálisan két tag társasági szerződésével jön létre, akik egyetemlegesen felelnek a társaság tartozásaiért. A tagok üzletrészének elidegenítése csak az összes tag hozzájárulása alapján lehetséges. A polgári társaság élén ügyvezető áll, aki lehet akár a társaság tagja, akár külső személy is.
