130 tétel biológiából emelt szint szóbeli A tételek

130 tétel biológiából

emelt szint – szóbeli

„A” tételek 24. tétel: Növényi szövetek FELADAT:

1. 2. 3. 4.

Mi jellemző a növények osztódószövetére? Ismertesse a bőrszövet felépítését! Milyen típusai vannak a bőrszövetnek? Mi a különbség a felépítésükben? Milyen különbség van a zárvatermők két osztályát alkotó növényfajok gázcsere nyílásainak elhelyezkedései között? 5. A szikes talajokon előforduló növények számára miért okoz nehézséget a szükséges víz felvétele? 6. Hogyan hidalható át az említett probléma? Értékelés 1. A növényi léthez hozzá tartozik az állandó növekedés. Ezt az ún. osztódószövetek biztosítják, melyek kisméretű sejtjeire a vékony sejtfal, a viszonylag nagyméretű sejtmag és a dús citoplazma jellemző. 2 pont A hajtás- és gyökércsúcs, valamint a szárcsomókban, interkalárisokban megtalálható osztódószövetek teszik lehetővé a növény hosszanti növekedését, illetve a szártagok megnyúlását. 1 pont A kambium, amely szállítószöveti elemeket képez, a szélességbeli növekedésért, a szárvastagodásért felelős. 1 pont 2. A bőrszövet a növény felületét borítja. A sejtek szoros illeszkedésűek, és általában egy rétegben fedik a növényt. A szukkulens növényekre, amelyek jól tolerálják a szárazságot, a többrétegű bőrszövet jellemző. A hajtás bőrszövetén a kutikula réteg is kialakul, amely fontos a növény vízgazdálkodása szempontjából. A növényi szőrök is fokozhatják a vízvisszatartást, mivel a fedőszőrtípusuk jelentősen csökkenti a párologtatásból adódó vízveszteséget. 4 pont A bőrszöveti sejtek átlátszóak, ezért az alattuk lévő fotoszintetizáló alapszövet elegendő fényt kap a benne zajló biokémiai folyamathoz. 1 pont 3. A gyökér bőrszövetét nem borítja be kutikula, így lehetséges a víz felvétele a talajból. 1 pont A felszívási zóna plazmanyúlványai, a gyökérszőrök is csak a gyökeret beborító rhizodermiszre jellemzőek. 1 pont A hajtás bőrszövetének különleges sejtjei a babszem alakú zárósejtek, amelyek egymás felé eső sejtfalában jellegzetes sejtfalvastagodás figyelhető meg. A köztük lévő légrés kinyílása és záródása a fénytől függ. Nappal kinyílnak, éjszaka bezáródnak. 3 pont 4. Az egyszikű növények levelének mindkét oldalán találunk gázcserenyílásokat, a kétszikű növényekben viszont csak a levél fonákán. Kivételt csak a vízinövények képeznek, mivel ezek levelének a felső részén találhatók a gázcseréért felelős légrések. A lágyszáron kisebb számban előfordulnak gázcserenyílások. 3 pont 38

5. A szikes talajoknak nagy a sótartalma, ezért a gyökér bőrszöveti sejtjeinek nagyobb ozmózisnyomást kell létrehozniuk, hogy a víz a sejtekbe áramoljon a passzív transzport folyamatában. 1 pont 6. A növény energiát felhasználva, aktív transzporttal K+-ionokat vesz fel a talajból, ezzel növelve meg ozmózisnyomását. A keményítő hidrolízisekor nagy mennyiségben keletkező glükóz is növelheti a bőrszöveti sejtek ozmózisnyomását. 2 pont

25. tétel: Az állatok táplálkozása FELADAT:

1. Ismertesse a táplálkozás feladatát! 2. Táplálkozásukat tekintve milyen életmódot folytatnak az állatok? Definiálja a fogalmat! 3. Csoportosítsa az állatokat táplálékfelvételük alapján, adja meg az egyes csoportok ökológiai státuszát is! 4. Milyen sajátságos táplálkozású csoportokat ismer? (Legalább 2 csoportot említsen!) 5. Mi a tápcsatorna feladata? 6. Ismertesse a felsorolt állatcsoportok táplálkozási rendszerének típusait: szivacsok, laposférgek (szabadon élők), gyűrűsférgek, csigák, rovarok, gerincesek! 7. Milyen típusú fogaik vannak az emlősöknek általában? 8. Ismertesse az emlősök táplálkozási módjának és fogazatának összefüggéseit! Értékelés 1. A táplálkozás az állatok életműködéséhez szükséges energiatermeléshez és a saját anyagaik előállításához szükséges alapanyagokat biztosítja. 2 pont 2. Az állatok heterotrófok. Kész szerves anyagokat vesznek fel, ebből termelik saját testük anyagait, és ezek oxidációjával jutnak energiához is. 1 pont 3. A táplálék felvétele alapján az állatok lehetnek: Növényevők: a növények anyagait fogyasztják, elsődleges fogyasztók. 1 pont Ragadozók: rendszerint más fajba tartozó állatokat fogyasztanak (ritkán kannibalizmus is előfordulhat), másodlagos vagy harmadlagos fogyasztók. 1 pont Mindenevők: vegyes táplálkozásúak, tehát növényi és állati anyagokat is fogyasztanak, ebből kifolyólag bármely fogyasztói szinten állhatnak. 1 pont 4. Sajátságos táplálkozásúak: pl. a szimbionták (csalánozókkal egyes halak), szaprofiták (giliszták, szivacsok stb.), ekto- és endoparaziták (szúnyogok, kullancsok, májmétely stb.). 1 pont

39



„A” tételek 5. A tápcsatorna feladata: a táplálék felvétele, a tápanyagok emésztése, felszívása és a salakanyagok eltávolítása. 1 pont 6. A tápcsatorna felépítése, rendszerének típusai: A szivacsok, mivel valódi szöveteik nincsenek, az űrbélből veszik fel tápanyagaikat, és sejten belüli emésztést folytatnak. 1 pont A laposférgekben (örvényférgek) két szakaszos béledényrendszer alakult ki, melyben sejten kívüli emésztés is zajlik, de mindenképpen a sejteken belül fejeződik be. Az anyagáramlás kétirányú. 1 pont A gyűrűsférgekben háromszakaszos, kevésbé differenciált tápcsatorna van, amelyben az anyagáramlás egyirányú. 1 pont A csigáknak háromszakaszos bélcsatornájuk van középbéli miriggyel. Csigáknál és fejlábúaknál gyakori a reszelőnyelv (radula) megléte. 1 pont A rovarokban a tápcsatorna háromszakaszos: elő-, közép- és utóbélre tagolódik. Az emésztés kizárólag sejten kívül zajlik. Emésztőmirigyük (nyálmirigy) is kialakult. A bélcsatornának két nyílása van. 2 pont A gerincesekben is háromszakaszos, kétnyílású bélcsatorna alakult ki. Az emésztés kizárólag sejten kívüli. Járulékos emésztőmirigyeik általában a nyálmirigyek (de pl. a halaknak nincs), a máj és a hasnyálmirigy. 1 pont 7. Az emlősök táplálékszerzésében nagy szerepet játszanak a maradandó gyökeres fogak, melyek különneműek (kivéve a rovarevőket). Megkülönböztetünk metsző-, szem-, kisőrlő és nagyőrlő fogakat. 1 pont 8. Az emlősök táplálkozási módjának és fogazatának összefüggése: Ragadozók: a metszőfogak kicsik; a szemfogak erősek, hegyesek, kiemelkedők; a zápfogak tarajosak. 1 pont Rovarevők: differenciálatlan tűhegyes fogak. 1 pont Növényevők: a metszőfogak változatosak (kérődzőkben felül nincsenek, rágcsálókban 2-2 nyitott gyökerű), a szemfogak általában hiányoznak, a zápfogak redősek. 1 pont Mindenevők: a metszőfogak előreállók, a szemfog agyarrá fejlődhet, a zápfogaik gumósak. 1 pont

26. tétel: A madarak és az emlősök légzésének összehasonlítása FELADAT:

1. Miért szükséges a madaraknak sok oxigén? Ismertesse a madarak szervezetében a levegő útját! 2. Milyen anatómiai és működésbeli különbségek figyelhetők meg a két élőlénycsoport légzőszervrendszere között? 3. Hogyan adnak le hőt a légzőrendszerükkel ezek az élőlények?

40

4. Milyen folyamatban, hogyan, és melyik sejtalkotóban keletkezik az a hőmennyiség, amely biztosítja az állandó testhőmérsékletet? Értékelés 1. A repüléshez nagy mennyiségű energia szükséges, ez fokozott oxigénfelhasználást igényel. 1 pont A madarak orrnyílásán keresztül a levegő a felső gégefőn át a gégecsőbe jut. A cső a nyak tövével egy magasságban kettéágazik. Itt található a madarakra jellemző alsó gégefő, amely a hangadó szervük. A hörgőkön át a levegő a tüdőbe jut. 2 pont 2. Az emlősöknek nincs alsó gégefőjük. 1 pont A madarak légzőrendszerének kiegészítői a csontokba, valamint a zsigeri szervek közé is benyúló légzsákok, amelyekből általában öt pár található. A légzsákok teszik lehetővé a kettős légzést, ami azt jelenti, hogy a be- és a kilégzés során is oxigénben dús levegő áramlik át a légzőhám felszínén. 3 pont A madarak esetében a légzőhám nem léghólyagocskákat jelent, hanem légkapillári sokat/léghajszálcsöveket. 1 pont A tüdő mögött a belégző légzsákokat, a fej mögött, a test elülső részén az elülső, vagy kilégző légzsákokat találjuk, amelyek a levegő tárolására alkalmasak. 1 pont A madaraknak nincs rekeszizmuk, az emlősökben viszont ez az izom megtalálható a bordaközi izmok mellett, amelynek összehúzódása létrehozza a mellkasban a légzésükhöz szükséges nyomáskülönbséget. 1 pont A madár a belégzéshez a bordaközi izmait használja, ami a tüdő helyett inkább a légzsákok térfogatnövekedését idézi elő. 1 pont A kulcscsont alatti nagy légzsákokból repülés közben a repülést biztosító izmok okozta szárnycsapások okozzák a levegő kiáramlását, ezért vitorlázórepülés alatt is szükségesek szárnycsapások. 2 pont 3. Az emlősök lihegés során nagy mennyiségű hőtől képesek megszabadulni. A madarak légzsákjainak nagy felülete a belső szervekből sok hőt von el, így biztosítja a hőleadást, amely a testfelület tollborítása miatt csak így lehetséges. 2 pont 4. A sejtekben a mitokondrium a biológiai oxidáció színhelye. A citromsavciklus (Szent-Györgyi–Krebs-ciklus) a mitokondrium alapállományában megy végbe, a terminális oxidáció folyamatai a belső membránhoz kötődnek. 2 pont A terminális oxidáció folyamatában a mitokondrium két membránja közti térben H+ionok felhalmozása történik. Speciális ioncsatornák megnyílásakor az ionok transzportja ATP szintézisére fordítódik (ATP-szintetáz-enzimek). A folyamatot az ún. kemiozmotikus elmélet magyarázza. A folyamat közben hőenergia is felszabadul. 3 pont

41



„B” tételek 9. tétel: A kék emberek rejtélye „A molekuláris oxigén reverzibilis kötésére nem képes, a hem vasat oxidált állapotban (Fe3+) tartalmazó methemoglobin az egészséges szervezetben is folyamatosan képződik, azonban mennyisége nem haladja meg az 1%-ot. Methemoglobinémiában a szint, oxidáló toxinok vagy örökletes rendellenesség hatására megemelkedik. Az örökletes formák oka vagy kóros Hb variánsok – HbM – jelenléte, vagy az oxidált hem vas redukálásában szerepet játszó enzimek, a citokróm b5, a citokróm b5 reduktáz és a NADPH-flavin reduktáz hiánya, csökkent aktivitása. A szerzett forma kiváltásában szerepet játszó vegyületek nitro-, hidroxi-, vagy amino-csoportot tartalmaznak. Különösen fogékonyak az újszülöttek és csecsemők, akikben típusosan nitráttal vagy nitrittel szennyezett víz, általában ásott kútvíz, illetőleg az ezzel elkészített tápszer elfogyasztását követően lép fel toxikus methemoglobinémia. A methemoglobinszint kóros emelkedését hasmenéses csecsemők endogén nitrittermelése exogén terhelés nélkül is okozhatja.” (www. tankonyvtar.hu) „Troublesome Creek, Kentucky: itt élt valaha egy Fugate nevű család, amelynek tagjai között kékbőrűek voltak. Legtöbbjük nyolcvan évnél is többet élt, komolyabb betegség nélkül. Generációkon át öröklődött a furcsa tulajdonság: a családtagok bőre kék, szilvaszínű, indigó majdnem bíborszínű is lehetett. Természetesen sokan szerették volna kideríteni, hogy mi állhat a kékség hátterében. Vannak, akik szerint Martin Fugate felesége, Mary hordozta az örökletes betegség, a methemoglobinémia génjét. A kór egy enzim-hiány, amely miatt csökken a vér oxigénszállító képessége, így a vér a normális vörös helyett csokoládébarna, a bőr pedig kékes árnyalatot kap. Martin és Mary Fugate az 1800-as években éltek. Egyikük sem volt kékbőrű és felmenőik között sem fordult elő ilyesmi. A családtörténet szerint 1832-ben született Mary volt az első kék gyermek. Mint afféle izolált hegyvidéki populációban, itt is gyakori volt az unokatestvérek és közeli rokonok házassága, így a tulajdonság ezt követően halmozódott a családban. 1960-ban egy Madison Cawein nevű orvos hallott a Fugate-esetről és kapcsolatba is lépett a család tagjaival. Nem sokkal azelőtt olvasott arról, hogy bizonyos alaszkai népeknél szintén előfordul a methemoglobinémia, és a leírás alapján könnyen diagnosztizálta azt. Metilénkékkel kezelte őket, amely elősegítette az oxigénszállítást a szervezetben. A változás drámai volt: pár perccel a kezelés után a kékség eltűnt és a Fugate-ok szép rózsaszínűvé váltak – először életükben.” (www.drinfo.hu) FELADAT:

1. Jellemezze a hemoglobinmolekulát felépítése alapján! (2 pont) 2. Hol képződnek a vörösvérsejtek? Milyen vitaminok szükségesek a képzésükhöz? (2 pont) 124

3. Mi a hasonlóság a NADPH-flavin reduktáz és a betegség kezelésében használt metilénkék között? (1 pont) 4. A leírás alapján hogyan öröklődik a betegség? (1 pont) 5. Melyik, nem adaptív evolúciós folyamatra utal a szöveg? Milyen következményei vannak a folyamatnak? (4 pont) 6. Mi a sorsa az elpusztult vörösvértestekből kiszabaduló hemoglobinnak? (4 pont) 7. Milyen okai lehetnek a vérszegénységnek? (1 pont) 8. A cikkben a betegség szerzett változatát a nitrátos ivóvíz is okozhatja. Milyen forrásból kerülhet nitrátion az ivóvízbe? (1 pont) 9. Milyen baktériumok és hogyan vesznek részt a nitrogén körforgásában? (9 pont) Értékelés 1. A hemoglobin negyedleges szerkezetű metalloproteid, amely tetramer szerkezetű. Négy globuláris alegységből és négy központi helyzetű Fe2+-iont tartalmazó porfirinvázból (hemcsopotból) épül föl. 2 pont 2. A vöröscsontvelőben képződnek, képződésükhöz főként B12-, folsav, B6-, és C-vitaminok szükségesek. 2 pont 3+ 3. Az enzim és a metilénkék is redukálja a hemoglobinban lévő Fe -iont. 1 pont 4. Recesszíven öröklődik, mert „Egyikük sem volt kékbőrű és felmenőik között sem fordult elő ilyesmi. A családtörténet szerint 1832-ben született Mary volt az első kék gyermek.” 1 pont 5. A nem véletlenszerű párválasztás szélsőséges esete a közeli rokonok házassága. Kis létszámú izolált közösségben nő a rokonházasság valószínűsége. Az egymással rokon embereknek nagyobb részben közös a génkészlete, így nagyobb az adott génre nézve homozigóta recesszív gyermek születésének valószínűsége is. A populáció nincs egyensúlyban, nem valósul meg a Hardy–Weinberg-eloszlás. 4 pont 6. A lépben a szétesett sejtekből kiszabaduló hemoglobin fehérjerésze aminosavakká bomlik, majd újra felhasználódik fehérjék építésére, vagy a májban lebomlik karbamiddá és a vizelettel kiürül. A hemrészből kiszabaduló vasion a májban raktározódik, porfirinváz részéből pedig epefesték keletkezik. A biliverdin zöldes, a bilirubin sárgásbarna színű vegyület. A vizelet színét is a hemből képződő bomlástermék adja. 4 pont 7. Vashiány, alultápláltság, a B12-vitamin hiánya, csontvelő elégtelen működése, a vasion felszívódási zavarai stb. 1 pont 8. Műtrágyázással (pétisó) és ásványi szén égetésével is kerülhetnek a környezetbe nitrogén-vegyületek, amelyek a talajvízből a természetes felszíni vizekbe mosódnak. 1 pont 9. Elemi állapotban csak a pillangósvirágú növények gyökérgümőiben és a talajban szabadon élő néhány nitrogéngyűjtő baktérium képes hasznosítani. A többi növény a talajoldat nitrogéntartalmát leginkább nitrátion (NO-3 ) formájában veszi fel, míg a nitrit- (NO-2 ) – és ammóniumion (NH+4 ) tartalom kisebb mértékben hasznosítható. 125



„B” tételek A nitrogén leginkább a növények fehérjéibe, nukleinsavaiba, koenzimeibe épül be. Az állatokba szerves formában kerül be a táplálkozás során. Az elpusztult élőlények maradványainak lebontásából ammónia is keletkezik, amelyből NH+4 -ion jön létre. Az ammóniából a nitrifikáló baktériumok kemoszintézissel nitrit- és nitrátsókat állítanak elő. A talajban feldúsult nitrogénvegyületeket a denitrifikáló baktériumok – levegőtől elzártan, anaerob körülmények között – alakítják vissza elemi nitrogénné (N2). 9 pont

10. tétel: Kezelhető paradicsom „Campbell Soup Company és a Calgene (USA), valamint a Nottingham Egyetem és a Zeneca (EK) kutatói egy új módszert találtak fel a gyümölcs megpuhulásának és megrothadásának megelőzésére. Stratégiájuk az volt, hogy megakadályozták a poligalakturonáz (PG) nevű enzim termelődését; ez az enzim normális körülmények közt lebontja a sejtfalakat szilárdan összekötő pektint, és ezzel megpuhítja a gyümölcsöt. A PG termelődésének megakadályozására a paradicsom sejtjeibe egy megfelelőképpen összeállított fordított sorrendű (ellenirányú, anti-sense) DNS-darabot juttattak, amely útját állta a növény saját DNS-ének az enzim termelésében. Bár a PG 10 százaléka így is aktív maradt a kísérletek korai szakaszában, a leginkább enzimtermelés-gátolt növények egymás közötti megporzásával 99 százalékos gátlású növényeket állítottak elő. Ezek a paradicsomok jobban kezelhetők, mint a közönségesek, és állítólag ízletesebbek is.” DNS „sense” szál „A DNS-nek csak az egyik Promoter szála íródik át általában mRNS-re. Ez a »sense«-szál. A gén előtt egy promoter van, amely elindítja az olvasás A képződött mRNS-szál folyamatát. Ha a növénybe egy erős promotert jutattunk Összekapcsolódott szálak, amelyek a gén »hibás« végére, akkor le nem fordítható RNS-duplexet alkotnak ez »anti-mRNS« képződését anti-mRNS-szál váltja ki, amely a DNS komplementer (anti-sense) száláról íródik. Az anti-mRNS és a normál mRNS erősen összekapcsolódik, így nem képződPromoter „Anti-sense” DNS-szál het fehérje. A gén valósággal »ki van kapcsolva«.” Az „anti-sense” technológia elve (www.mek.iif.hu)

126

FELADAT:

1. A növények sejtfalában milyen anyagok találhatók a cikkben említett pektinen kívül? (3 pont) 2. A gyümölcsök érését melyik növényi hormon fokozza? Milyen egyéb hatásait ismeri az említett hormonnak? (3 pont) 3. Miért nőtt a gátlás mértéke a 99%-os gátlású növények előállításakor? (2 pont) 4. Mi a szerepe a promoter régiónak? (2 pont) 5. Milyen kötésekkel kapcsolódik össze az RNS és az anti-RNS szál? (2 pont) 6. Mire utal a „valósággal ki van kapcsolva” mondatrész? (2 pont) 7. Milyen veszélyeket rejt a transzgenikus növények, élőlények széles körű elterjedése? Mi indokolja a használatukat? (6 pont) 8. Transzgenikusak-e a poliploid növények? Válaszát indokolja! Milyen célból termesztünk ilyen növényeket? (5 pont) Értékelés 1. A cellulóz, a lignin és néhány növényfaj esetén (pl. zsurlók) a szilícium-dioxid is sejtfalalkotó lehet. 3 pont 2. Az etilén/etén nevű hormon, amely gátolja az auxin szállítását, így gátolja a növekedést. A gyümölcsök érését serkenti. 3 pont 3. Az enzimtermelés-gátolt növények egymás közötti tenyésztése beltenyésztést jelent, ami jelentősen növeli a homozigóta egyedek gyakoriságát. 2 pont 4. A promoter a DNS azon szakasza, amelyhez az RNS polimeráz enzim kapcsolódni képes, hogy a transzkripció folyamatában mRNS-másolat készüljön a DNS génjében tárolt információ alapján. 2 pont 5. Az RNS is képes dupla szálat képezni. A citozin a guaninnal, az adenin viszont az uracillal képes H-hidakkal kapcsolatot létrehozni. 2 pont 6. Mivel az mRNS-molekulákból álló kettős szálú szerkezet nem teszi lehetővé a riboszómákhoz való kapcsolódást, így a transzláció folyamata nem mehet végbe. 2 pont 7. Mellette: A Föld növekvő népességének élelmiszerellátása nem megoldott. A nagyobb terméshozam és a betegségeknek jobban ellenálló fajták termesztése elfogadható érvek. A génmódosított haszonnövények némelyike rövid távú gazdasági előnyhöz juttathatja a termelőket. Ellene: A termelők függősége nő az új biotechnológia miatt a monopolvállalatokkal szemben. Számos génmódosított szervezetet olyan környezetbe bocsátanak ki, ahol a fajnak vadon élő közeli rokonai élnek, és a bevitt új gén kereszteződés útján átadódhat. A rendszertani kategórián belül, és azok között – nagy genetikai távolságokon át – is létrejöhet horizontális géntranszfer. Számos patogén baktérium feltehetőleg horizontális géntranszferrel tett szert virulencia génekre, és vált fertőzőbbé. A kísérletek így a szabadban is folynak. Nem mindig lehet visszavonni a következményeket, ha valamilyen probléma merül fel. 6 pont

127

Tartalomjegyzék Előszó................................................................................................................................................................5

A tételek 1. tétel: Az élet jellemzői, szerveződési szintek.............................................................................................6 2. tétel: Fájdalomcsillapítás jéggel?................................................................................................................7 3. tétel: Az enzimek..........................................................................................................................................9 4. tétel: Az élet építőelemei..........................................................................................................................10 5. tétel: A lipidek csoportosítása, jelentőségük...........................................................................................11 6. tétel: A szteroidok és karotinoidok biológiai jelentősége.......................................................................13 7. tétel: Tejcukor-érzékenység......................................................................................................................14 8. tétel: A fehérjék..........................................................................................................................................15 9. tétel: Az élet molekulája............................................................................................................................17 10. tétel: Nukleotid típusú vegyületek........................................................................................................18 11. tétel: A sejtek anyagcsere-folyamatai....................................................................................................20 12. tétel: A glükóz sorsa a növényekben.....................................................................................................21 13. tétel: A gerincesek keringési rendszerének összehasonlítása..............................................................22 14. tétel: Prokarióta és eukarióta sejt összehasonlítása .............................................................................23 15. tétel: A biológiai oxidáció és az erjedés.................................................................................................25 16. tétel: Endoszimbionta sejtalkotók..........................................................................................................26 17. tétel: Fehérjeszintézis mirigysejtekben.................................................................................................27 18. tétel: A sejtciklus......................................................................................................................................29 19. tétel: Molekuláris betolakodók...............................................................................................................30 20. tétel: A baktériumok jellemzői................................................................................................................32 21. tétel: Eukarióta egysejtűek, a lüktető űröcske ......................................................................................33 22. tétel: A gombák........................................................................................................................................35 23. tétel: A mohák és a harasztok összehasonlítása....................................................................................36 24. tétel: Növényi szövetek...........................................................................................................................38 25. tétel: Az állatok táplálkozása..................................................................................................................39 26. tétel: A madarak és az emlősök légzésének összehasonlítása..............................................................40 27. tétel: A növények vegetatív szervei........................................................................................................42 28. tétel: A növények anyagszállítása..........................................................................................................43 29. tétel: Növényi hormonok.........................................................................................................................45 30. tétel: Zárvatermők szaporodása............................................................................................................46 31. tétel: Ivaros és ivartalan szaporodás......................................................................................................47 32. tétel: Az ember hőszabályozása..............................................................................................................49 33. tétel: A bőr felépítése, funkciói...............................................................................................................50 34. tétel: Vázrendszerünk..............................................................................................................................52 35. tétel: A mozgási szervrendszer aktív része.............................................................................................53 36. tétel: A glükóz útja az emberi szervezetben..........................................................................................54 37. tétel: Lipidek emésztése..........................................................................................................................56 38. tétel: Egy sikeres molekularészlet...........................................................................................................57 39. tétel: Legnagyobb mirigyünk – a máj.....................................................................................................58 40. tétel: Akkomodáció és adaptáció............................................................................................................59

237



Tartalomjegyzék 41. tétel: Légzőmozgások, a légzés szabályozása........................................................................................61 42. tétel: Az emberi vér..................................................................................................................................62 43. tétel: A nyirokrendszer............................................................................................................................64 44. tétel: A keringési rendszer központja a szív...........................................................................................65 45. tétel: A kiválasztó szervrendszer.............................................................................................................67 46. tétel: Elemi idegjelenségek.....................................................................................................................68 47. tétel: Az agytörzs.....................................................................................................................................70 48. tétel: Gerincvelői reflexek.......................................................................................................................71 49. tétel: A nagyagy......................................................................................................................................73 50. tétel: A fény útja a szemben....................................................................................................................74 51. tétel: Hallás és egyensúly-érzékelés.......................................................................................................76 52. tétel: A vegetatív idegrendszer...............................................................................................................77 53. tétel: Az agyalapi mirigy és a hipotalamusz...........................................................................................78 54. tétel: A cukorbetegség.............................................................................................................................80 55. tétel: A női nemi ciklus hormonális szabályozása..................................................................................82 56. tétel: Az immunrendszer és az immunválaszok típusai.........................................................................83 57. tétel: A nem meghatározottsága............................................................................................................84 58. tétel: Az ember egyedfejlődése..............................................................................................................86 59. tétel: Populációk......................................................................................................................................88 60. tétel: Ökológiai niche...............................................................................................................................89 61. tétel: Az ember evolúciója.......................................................................................................................91 62. tétel: Populációs kölcsönhatások...........................................................................................................93 63. tétel: Középhegységi kirándulás.............................................................................................................95 64. tétel: A talaj.............................................................................................................................................96 65. tétel: Anyagforgalom..............................................................................................................................97 66. tétel: A szén körforgása a természetben...............................................................................................98 67. tétel: A rendezetlenség fontossága.....................................................................................................100 68. tétel: A génműködés szabályozása......................................................................................................101 69. tétel: Mutációk......................................................................................................................................102 70. tétel: A biológiai evolúció kezdetei, a Miller-kísérlet.........................................................................104

B tételek 1. tétel: A DNS rejtélye.................................................................................................................................107 2. tétel: A genetikai ujjlenyomat készítésének menete.............................................................................109 3. tétel: Evolúció és populációk...................................................................................................................110 4. tétel: Transzgenikus stratégiák...............................................................................................................112 5. tétel: Rokonházasság...............................................................................................................................114 6. tétel: A fotoszintézis vizsgálata..............................................................................................................117 7. tétel: Bükkerdők veszélyben...................................................................................................................119 8. tétel: Gyógyszerkészítés génszereléssel.................................................................................................121 9. tétel: A kék emberek rejtélye..................................................................................................................124 10. tétel: Kezelhető paradicsom..................................................................................................................126 11. tétel: Növényi baktériumokkal népesítenék be a Marsot....................................................................128 12. tétel: Mutációk.......................................................................................................................................130 13. tétel: A sejtciklus....................................................................................................................................132 14. tétel: Humángenomprogram................................................................................................................134

238

15. tétel: Kleptomániás vírusok...................................................................................................................137 16. tétel: Korunk, az őssejtek kora..............................................................................................................138 17. tétel: A mirigysejt működése................................................................................................................141 18. tétel: A mitokondrium és a zöld színtest..............................................................................................142 19. tétel: Programozott sejthalál................................................................................................................144 20. tétel: Szteroidok.....................................................................................................................................146 21. tétel: Átírás és lefordítás........................................................................................................................148 22. tétel: WHO jelentés................................................................................................................................150 23. tétel: A hangképző apparátus...............................................................................................................152 24. tétel: Peritoniális dialízis.......................................................................................................................154 25. tétel: A szív hangjai................................................................................................................................155 26. tétel: Tumormarkerek............................................................................................................................157 27. tétel: Egy endokrinológiai lelet.............................................................................................................159 28. tétel: Világjárványok..............................................................................................................................161 29. tétel: Szklerózis multiplex.....................................................................................................................163 30. tétel: Anyai hatás, anyai öröklődés.......................................................................................................165 31. tétel: Myxoedema..................................................................................................................................168 32. tétel: A női nemi ciklus hormonális szabályozása................................................................................169 33. tétel: A testtömegindex.........................................................................................................................171 34. tétel: Alkoholizmus Magyarországon...................................................................................................174 35. tétel: Bioritmusok..................................................................................................................................176 36. tétel: Előtérben a „jó zsírok”..................................................................................................................179 37. tétel: Fenyegető „járvány”....................................................................................................................180 38. tétel: Humán vércsoportrendszerek.....................................................................................................183 39. tétel: Mindennapos méreg....................................................................................................................185 40. tétel: Vitálkapacitás...............................................................................................................................188 41. tétel: Az ökológiai lábnyom...................................................................................................................190 42. tétel: Veszélyeztetett populációk.........................................................................................................193 43. tétel: Szukcesszió...................................................................................................................................195 44. tétel: Környezetvédelem.......................................................................................................................197 45. tétel: Globális felmelegedés..................................................................................................................200 46. tétel: A levegő urai.................................................................................................................................202 47. tétel: Terpén a terepen..........................................................................................................................204 48. tétel: Egy természettudós utazása........................................................................................................206 49. tétel: Nagyszívű verebek.......................................................................................................................209 50. tétel: K- és r-stratégista populációk......................................................................................................212 51. tétel: Jaccard-index................................................................................................................................214 52. tétel: Cönológiai gyakorlat....................................................................................................................216 53. tétel: Biodízel.........................................................................................................................................220 54. tétel: Az erdők gyenge kapcsolatai a talajban vannak........................................................................222 55. tétel: A fény hatása a virágzásra...........................................................................................................224 56. tétel: Antocián-öröklődés......................................................................................................................226 57. tétel: Vízkultúrás kísérletek...................................................................................................................228 58. tétel: Zárvatermők életciklusa..............................................................................................................230 59. tétel: Növények és állatok szaporodásának összehasonlítása............................................................232 60. tétel: Nemhez kapcsolt öröklődés.........................................................................................................234

239

130 tétel biológiából emelt szint szóbeli A tételek

Recommend Documents