12000 számú írásbeli kérdésre : Áz Önkormányzati Minisztérium elmúlt négy évér ől

Országgyűics 14ív itáíá Irarnánysx t

Érkezett:

ÖNKORMÁNYZATI

Iktatószám : ÖMI3972I1I2010.

201

/12o00/) MARC 2 fj,

MINISZTER

Válasz a K/12000 számú írásbeli kérdésre : „Áz Önkormányzati Minisztérium elmúlt négy évér ől ”

Kékkői Zoltán sir országgyűlési képviselő Budapest Tisztelt Képvisel ő Úr! Ön kérdésében az önkormányzati tárca elmúlt négy éves teljesítményének értékelését kér i tőlem. Emlékeztetni szeretném arra, hogy a Bajnai Gordon vezette válságkezelő kormán y minisztereként csak az elmúlt sz űk egy évről vagyok hivatott beszámolni. Ugyanakkor segíteni szeretném az Ön országgy űlési képviselőként történő minél teljesebb tájékozódását a négy év kormányzati munkájáról . Ezért feladatul szabtam a minisztériu m szakmai vezetésének, hogy készítsék e1 a szakterületükre vonatkozó négy éves munk a összegzését . Ennek összeállítását mellékelem . Szeretném megjegyezni, hogy az összeállításból jól látszik, van miről elszámolni, van mire büszkének lenni a tárca által felügyelt területek elmúlt négy éves teljesítményét illet ően. A teljesebb tájékozódás érdekében megküldöm Bajnai Gordon 2010 . február 22-ei parlamenti felszólalásának szövegét is, amelyben miniszterelnök úr bemutatja a válságkezelő kormány által tett intézkedéseket és azok gazdasági, társadalmi hatását . Felhívom a figyelmét ennek legfőbb megállapításaira. „Az ország állva maradt . Kezeltük a válságot, megvédtük polgárainkat és utat nyitottunk a fellendüléshez .” Tárcánk és az általunk felügyelt ágazatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ez a megállapítás elhangozhasson . Budapest, 2010 . március )2 " Tisztelettel :

r

Í

r'

Cím: 1051 Budapest, József Attila u . 2-4. Postacím: 1903 Budapest, Pf. 314. Telefon: (1) 441-1717, Fax: (1) 441-1720, E-mail: [email protected]

Melléklet

ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIU M

Önkormányzati és Lakásügyi szakállamtitkársá g REFORM AZ ÚJ MAGYARORSZÁGÉR T ÁLLAMREFORM

Megújuló politikai intézménye k Megújuló politikai intézmények keretében a Kormány célul t űzte, hogy már a 2006 . évi önkormányzati választások el ő tt csökkenjen az önkormányzati képvisel ő k száma. A hely i önkormányzati képviselő k létszámának csökkentésére 2006 . év óta több alkalommal is kísérletet tettünk, a tárgyban több javaslat is készült . A javaslatokat egyeztettük a Kormány-Onkormányzatok Egyeztető Fórumán az országos önkormányzati érdekszövetségekkel . Az elkészült törvény-javaslat az Országgy űléshez benyújtásra került, azonban politika i konszenzus, illetve a szükséges szavazati arány hiányában nem fogadták el . A Kormányprogram tartalmazza azt is, hogy legyenek szigorúbbak a képvisel ők összeférhetetlenségi szabályai . A helyi önkormányzati képvisel ők összeférhetetlenség e tekintetében 2000 . évben kiterjedt, modern szabályozás került kialakításra . Az összeférhetetlenségi szabályok pontosítása megtörtént, így az Alkotmánybíróság döntésének megfelelő en az összeférhetetlenségi eljárásban mind a polgármesternek, mind a képvisel őnek a jogszabály jogorvoslati lehet őséget biztosít. A közpénzekb ő l nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007 . évi CLXXXI . törvény szabályozza az állami pénzekb ő l támogatott pályázatok során a helyi önkonnányzati képviselők döntés-el őkészítő, döntéshozó szerepét, illetve e jogszabály alapján fennálló összeférhetetlenségét. Így elmondhatjuk, hogy a megfogalmazott célkit űzés teljesült . Kisebb, szolgáltató közigazgatás – Csökken ő államapparátu s A Kormányprogram vonatkozó fejezetének fontos célkitüzése a széles feladat- és hatáskörü regionális közigazgatási hivatalok létrehozása .

2 A Kormány 2007 . január 1-jével jelentő sen átszervezte az államigazgatási struktúrát. Az átalakulás révén leginkább a területi szervek integrációja valósult meg, azaz a megye i illetékesség ű szervek helyett egyetlen régiós illetékesség ű szerv jött lére . A regionális átalakítás célja a hatékonyabb szervezeti keretek biztosítása, az optimáli s intézményi és szervezeti egység méretek kialakítása, a tevékenységi és kapacitásbel i párhuzamosságok megszüntetése, a döntési szintek számának csökkentése, a m űködésigazdálkodási formaváltások, a szervezetek átláthatóvá és ellen őrizhetővé tétele volt. Fentiekre tekintettel 2007 . január 1-jétő l a közigazgatási hivatalok regionális alapokr a helyezése is megtörtént, melyek ekkortól regionális hivatalként m űködtek tovább. Az Alkotmánybíróság azonban az Országgy ű lés alkotmánysértő mulasztását állapította me g amiatt, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi ellen őrzésére hatáskörrel rendelkező szerv jogállását nem szabályozta a parlament kétharmados törtvényben, ezért a Kormánynak a kialakult helyzetben biztosítani kellett, hogy a hivatalok az államigazgatási feladataikat e l tudják látni .Ezért a Kormány az államigazgatás irányítása keretében meglév ő szervezetalakítási jogkörében 2009 . január 1-el létrehozta a regionális államigazgatási hivatalokat, melyek közigazgatási hivatalok által gyakorolt törvényességi ellen őrzésen kívül i minden más államigazgatási hatáskör tekintetében a közigazgatási hivatalok jogutódai . A kialakult helyzet ellenére a Kormány ugyanakkor mindvégig kiemelt célkit űzésének tekintette a közigazgatási hivatalok jogállásának jogszabályi rendezését és ez alapján a törvényességi ellen őrzés újjáélesztését . Ennek érdekében 2009 novemberében újab b törvénymódosító javaslat került a Parlament elé benyújtására, amit a Kormány támogatott, végszavazásra azonban e parlamenti ciklusban már nem került sor . Adott azonban az eszköz ahhoz, hogy az új országgy űlés a választásokat követő megalakulását követően a lehető leghamarabb tárgyalja e kérdést . Kisebb, szolgáltató közigazgatás — Javuló közszolgáltatáso k A közigazgatási hatósági eljárások általános eljárásjogi szabályozásának el őkészítését a kormányzati ciklus elején az önkormányzati tárca végezte . Az új eljárásjogi szabályozás (Ket.) első jogalkalmazási tapasztalatait összegyűjtve, a kormányprogramban e körbe n meghatározott feladatokkal kiegészítve törvénytervezetet tartalmazó kormány-el őterjesztést készítettünk, melynek els ő államigazgatási egyeztetését elvégeztük . A kormányzati munkamegosztás változásával 2008 februárjában a jogszabály el őkészítési feladat az igazságügyi tárcához került, ettő l az időponttól kezdve a Ket. hatályosulásának vizsgálatáért való felel ősségünk körében szerzett ismeretek rendszerezésével végeztün k közreműködői feladatokat a törvénymódosítás el ő készítésének folyamatában . Szolgáltató önkormányzat — önkormányzati refor m A Kormányprogram hangsúlyos eleme a helyi önkormányzati rendszer reformja . A célkitű zések meghatározása azon alapult, hogy alapos szakmai el őkészítés, és széleskörű egyeztetés alapján megteremthetők a többségében minősített többség ű támogatást igénylő törvény módosítások politikai feltételei .

3

A célkitű zések megvalósítása érdekében az elmúlt években széleskör ű előkészítő munkát végeztünk, számos konzultációt folytattunk, és több szakmai javaslatot dolgoztunk ki . Első helyen szükséges kiemelni, hogy 2006-ban átfogó módosító-csomag készült, amelyet a Kormány benyújtott az Országgyűléshez. A benyújtott javaslat az Alkotmány és az Ötv . szabályainak tervezett módosításáva l megoldást ajánlott — többek között — az alapvet ő strukturális kérdésekben (pl . regionáli s önkormányzatok létrehozása, a kötelez ő társulás jogintézménye, a főváros önkormányzati rendszerének újraszabályozása), és lényegében tartalmazta a Kormányprogram ezen alcím e alatt megfogalmazott célkitűzések megvalósításához szükséges jogszabály módosításokat. A tervezett módosítás széleskör ű szakmai, érdekképviseleti támogatást élvezett, azonban ne m kapta meg a szükséges kétharmados többséget az Országgy űlésben. A megkezdett munkát tovább folytattuk és 2006 végét ől új szervezeti keretekben zajlott a reformok el őkészítése. Az id őközben megalakult Kormeny- Önkormányzatok Egyeztet ő Fóruma (KÖEF) négy munkacsoportot állított fel az egyes reformterületek áttekintésére . A munkacsoportokban több, eltér ő terjedelm ű és mélység ű módosító csomagot dolgoztunk ki . Ezek közül azokból a — az önkormányzati struktúrát alapjában nem érintő — szakma i javaslatokból, amelyekben sikerült konszenzusra jutni el őterjesztést készítettünk, melyet a Kormány 2009 tavaszán megtárgyalt és elfogadott . Tekintettel azonban a válságkezelé s mindennél sürget őbb feladataira, az egyes önkormányzati tárgyú törvények módosítására vonatkozó tervezet már nem került az Országgy űlés elé. A Kormányprogram vonatkozó részének tartalmi elemeit áttekintve utalni kell arra, hogy a 2006-ban elkészült átfogó módosító-csomag tartalmazta a regionális önkormányzato k létrehozására vonatkozó szabályokat is . Figyelemmel arra, hogy a javaslat nem kapta meg a z Országgyű lésben az elfogadáshoz szükséges parlamenti többséget, szakért ői szinten töb b koncepcionális megoldást is kidolgoztunk a középszintű önkormányzásra, ezeket a KÖEF keretében egyeztettük. A Kormányprogram határozottan foglalt állást a 2004-ben létrejött többcélú kistérség i társulási rendszer meger ősítése mellett . A társulások hamar, igen széles körben elterjedtek . Az intenzív növekedést mutatja, hogy míg 2004 novemberében az ország akkori 16 6 kistérségéből (Debrecent és Budapestet figyelmen kívül hagyva, ahol nem lehetett többcél ú társulást létrehozni) 92 kistérségben alakult meg többcélú k társulás és 53 kistérségben jött létre területfejlesztési célú társulás, addig 2006 . június elején már 158 kistérségben többcélú társulás és 7 kistérségben területfejlesztési célú társulás m űködött. 2007 . június közepére mind a 166 kistérségben megalakult a többcélú társulás . A kistérségi lehatárolás 2007 . évi módosítását követ ően az ország korábbi 168 kistérségéb ől 174 kistérség jött létre . Mára mind a 173 kistérségben, amelyben többcélú kistérségi társulás alakítható, létrejött ez a fajta ogyi .ittmíiködési forma .

4 Figyelemmel arra, hogy a Kormány kötelez ő társulással kapcsolatos elképzelése – kellő támogatottság hiányában – nem valósulhatott meg a 2006-2010 . közötti parlamenti ciklusban , azonban az „önkéntes” alapú többcélú kistérségi társulások ösztönzése tovább folytatódott . A társulások támogatási rendszerében 2006 . évben jelentős változás történt : az eddig pályázaton elnyerhető forrásokat felváltották a normatív típusú támogatások . E változásnak köszönhet ő en az egyes társulások – az önkormányzatokhoz hasonlóan – már a költségvetési törvényjavaslat benyújtását követ őn képet kaphattak arról, hogy abból milye n feladatokhoz, milyen mutatók alapján, mekkora összeg ű forrást vehetnek igénybe . Ennek köszönhetően mind a finanszírozás, mind a társulások m űködése kiszámíthatóbbá, stabillá vált. A támogatási feltételrendszerek kialakításában alapvet ő szempont, hogy a 2004 . évben kialakított, és azóta folyamatosan csiszolódó feltételek lényegi elemei ne változzanak . A társulásban megvalósítható költséghatékonyabb, színvonalasabb feladatellátás ösztönzésé t segített a többcélú kistérségi társulások költségvetési támogatásainak évr ől-évre val ó növekedése . A kezdeti 2004 . évi 7,7 milliárd forintos költségvetési támogatáshoz képest 2006-ban 15,4 milliárd forint, 2007-ben 19,3 milliárd forint, 2008-ban 28,1 milliárd, 2009 ben 30,1 milliárd, 2010-ben 29,5 milliárd forint segíti a többcélú társulásban val ó feladatellátást. A fentieket is figyelembe véve egyértelmű sikerként értékelhetők a kistérségi összefogás, a többcélú társulások eredményei . A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak létrejötte és a rendszer fokozatos megszilárdulása nyomán javult az ellátá s színvonala, mérsékl ődtek a társadalmi és területi különbségek, hatékonyabbak, elérhető bbek lettek a közszolgáltatások, valamint erő södött a térségi gondolkodás . A Kormányprogram vonatkozó fejezete az államigazgatási feladatok koncentrálását is célu l tűzte ki az együttműködés erősítése mellett. Ennek fontos része a jegyzői feladatok áttekintése, hiszen a települési önkormányzatok jegyz ői évről-évre 9-10 millió hatósági határozattal záruló hatósági ügyet intéznek . Az egyre összetettebbé váló társadalmi életviszonyok a bonyolultabbá váló technikai követelmények ugyanakkor, mélyebb szakmai tudást igényelnek az egyes közigazgatási eljárásokban . Ezeknek az elvárásoknak a jegyzők nem minden településen tudnak maradéktalanul, illetőleg azonos színvonalon megfelelni . Míg a városokban olyan körülmények biztosíthatók, melyek alapján a hatósági és az önkormányzati feladatellátás gyakran egymástól elkülönült szervezeti formában történik , addig a kisebb településeken a polgármesteri hivatalok alacsony létszáma és igazgatás i kapacitása miatt erre nincs mód . A hatáskör telepítés célja, hogy növekedjen a közigazgatás i szolgáltatások minősége és szakszer űsége. A tárca a Jegyzők Országos Szövetségének bevonásával országos felmérést végzett, melyne k eredményeként igazolódott, hogy a jegyz ők által gyakorolt államigazgatási feladat- é s hatáskörök mintegy 60 %-át ( 1050 feladat- és hatáskört) lenne szakmailag indokolt kistérség i szinten ellátni . A felmérést követ ően elkészült szakmai javaslatot a Kormány Önkormányzatok Egyeztető Fóruma Feladat- és hatáskör Felülvizsgáló Munkacsoportj a megtárgyalta . Itt az, az önkormányzati oldal többsége részér ől is támogatott döntés született , hogy a hatáskör telepítés csak fokozatosan, körültekint ő jogszabály el őkészítő munkát követ ő en és az e-ügyintézés feltételeinek javítását is biztosító, megfelel ő finanszírozás mellett történhet .

5

A koncentráltabb feladatellátást szolgálja a körjegyző ség jogintézménye is, melynek az eze r lakos alatti településeken történ ő kötelezővé tételét tű zte célul a Kormány . A körjegyzőség kötelező megalakításának el ő írása a 2006-os, Országgy űlés elé benyújtott önkormányzat i törvénycsomag részét képezte . Az akkori javaslat szerint főszabályként kellett volna alkalmazni, hogy ezer lakos alatti településeken kötelez ő a körjegyzőség létrehozása . Néhány kiemelt körülmény (pl . a település fekvése, megközelíthet őség, a település jellege) megléte esetén az ötszáz és ezer lakos közötti települések m űködtethettek volna önálló polgármesteri hivatalt . Tekintettel arra, hogy a javaslat elfogadásához nem volt meg a szükséges minő sített többség nem változott a jelenlegi szabályozás . A KÖEF keretében tovább folytattuk a jogintézmény módosítására irányuló szakmai munkát , és az egyeztetések eredményeként kidolgozott tervezet egyrészt szigorította az önálló hivata l létrehozásának feltételeit, másrészt viszont enyhítette a körjegyz őségek alakítására vonatkoz ó követelményeket (pl . az egymással határosság eltörlése) . A javaslatot végül a Kormány Önkorruányzatok Egyeztet ő Fórumának önkormányzati Oldala nem támogatta, ezért a későbbi jogszabály-előkészítési munka során lekerült a napirendr ől. E mellett szüksége s hangsúlyozni, hogy az évek óta m űködő ösztönző rendszernek köszönhetően folyamatosan bő vül a körjegyző ségek száma, így mára 772 körjegyzőség működik 2059 település részvételével . A Kormányprogram célul t ű zte ki az értelmetlen terhet jelentő önkormányzati és államigazgatási feladatok eltörlését is . Ennek érdekében az országos önkormányzat i érdekszövetségek, a regionális államigazgatási hivatalok bevonásával javaslat készült egye s önkormányzati, és jegyz ő i feladatok módosítására . A javaslatok egy része az önkormányzato k számára a feladat végrehajtására vonatkozó határid őt módosította, más részük enyhített a feladat ellátására vonatkozó szakmai szabályokon . Ezen túl számos javaslat irányult az önkormányzati, jegyző i feladatok elhagyására, más szervek által történ ő ellátására . A módosításokra vonatkozó normaszöveg szakmai tervezete elkészült . Ezek közül számos beépült a költségvetést megalapozó törvénybe, illetve különböz ő ágazati jogszabályokba . REFORM AZ OKTATÁSBA N Esélyegyenlőséget teremtő, korszerű közoktatás — Színvonalas oktatás A közoktatás színvonalának emelkedését els ősorban uniós forrásokból megvalósult , megvalósuló fejlesztések segítették . Emellett azonban lehetőségük volt az önkormányzatoknak, többcélú kistérségi társulásoknak a közoktatási intézményeik kisebb, a z uniós támogatások köréb ő l nem támogatható infrastrukturális fejlesztéseik megvalósulásáho z költségvetési támogatást igényelni, tárcánk e feladat teljesítésében m űködött közre . 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben is biztosít(ott) el őirányzatot az éves költségvetési törvény a bölcső dék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének támogatására (2008-ban 2,5 milliárd forint és 1,6 milliárd forint, 2009-ben 3,6 milliárd forint, 2010-ben 4,3 milliárd forint áll(t) rendelkezésre bölcs ő dék, óvodák, iskolák fejlesztésére) . Ezen pályázatok célja, hogy a települési önkormányzat, az intézményi társulás, vagy többcél ú kistérségi társulás által fenntartott bölcs ődébe és közoktatási intézménybe (óvoda, iskola) jár ó gyermekek, tanulók ellátása minél magasabb színvonalon történhessen meg .

6 Esélyegyenlőséget teremtő, korszerű közoktatás – Esélykülönbségek csökkentés e A társult feladatellátás ösztönzése mellett fontos szempont volt a kistelepüléseken az iskolák alsó tagozatainak helyben tartása . Ehhez az éves költségvetési törvények külön normatí v támogatást is biztosítottak . Jelentő s számban alakultak és alakulnak azonban közoktatási intézményi társulások, é s elő fordul, hogy a gyermekeknek utazniuk kell a másik településen lév ő közoktatási intézménybe . Ennek segítése, megkönnyítése érdekében a Kormány az elmúlt évekbe n költségvetési támogatással segítette a többcélú kistérségi társulások közösségi bus z beszerzését. A közösségi buszok segítségével biztonságosabbá válik a gyermekek közoktatás i intézményekbe történ ő utaztatása. E buszokat azonban nem csupán e célra használhatják a többcélú társulások, hanem pl . kirándulások lebonyolítására, a rászorulók szociális/egészségügyi intézményekbe történ ő szállítására. FEJLŐDŐ BUDAPEST A Kormány az önkormányzati reform részeként még 2006-ban kezdeményezte a f ővárosi rendszer korszer űsítését. A szakmai javaslatok az Ötv . módosításának tervezetében megjelentek, továbbá kidolgozásra kerültek a fővárosi törvény szabályai . A javaslatokat azonban az Országgyű lés az ellenzék támogatásának hiányában nem fogadta el . A szakmai munka folytatásaként a KÖEF F ővárosi munkacsoportja az önkormányzati refor m részeként külön foglalkozott a fő város önkormányzati rendszerének újraszabályozásával . A fővárosi és a f ő városi kerületi önkormányzat közötti munkamegosztás újragondolásána k lényege, hogy a fővárosi közgy űlés gyakorolja a főváros egészét, illetve az egy kerületet meghaladó, a településüzemeltetéshez kapcsolódó műszaki infrastruktúra fenntartásával , fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, míg a kerületi önkormányzatok az alapfokú, a lakosságot közvetlenül érint ő közszolgáltatások ellátásáról gondoskodnak . Az Otv .-ben csak a valóban kétharmados szabályozást igényl ő, garanciális elemeket kell meghatározni, a részletek kibontása a „fő városi törvény” szabályozásának a része . A munkacsoport a fenti javaslatokat koncepcionális szinten megvitatta . NÖVEKV Ő FOGLALKOZTATÁS – TÖBB ÉS JOBB MUNKAHEL Y

A partnerség és a párbeszéd er ősítése A Kormány az önkormányzatok és a kormányzati szervek közötti együttműködés és párbeszéd erősítése érdekében egyeztet ő fórum életre hívását határozta el a Kormány Önkormányzatok Egyeztet ő Fóruma létrehozásáról szóló 1121/2006 . (XII .12.) számú határozatában . A Kormány- Önkormányzatok Egyeztető Fóruma (KÖEF) a Kormány mellett működő döntés-előkészítő, véleményez ő, tanácsadó, javaslattevő és meghatározott körben koordinál ó testület, amelynek elnöke az önkormányzati miniszter, társelnöke az önkormányzati olda l soros ügyviv ője. Az Egyeztet ő Fórum a Kormányoldal és az Önkormányzati oldal tagjaibó l áll.

7 A Fórum szükség szerint, de évente legalább négy aIkalomrnal tart plenáris ülést . A KÖEF 2006 decemberében tartotta alakuló ülését, 2007-ben hétszer, 2008-ban hat alkalommal ülésezett . A Fórum 2009-ben négy ülést tartott . A 2009. szeptemberi ülésen az önkormányzat i érdekszövetségek bejelentették, hogy ideiglenesen felfiággesztik részvételüket a Fóru m munkájában (alapvető en azért, mert nem tudnak egyetérteni a 2010 . évi költségvetés önkormányzatokat érintő megszorításaival) . Határozottan le lehet szögezni, hogy a Fórum új teret nyitott a Kormány és az önkormányzat i szféra közötti párbeszédhez . A természetesnek tekinthető véleménykülönbségek mellett számos jogszabály módosítását támogatta mindkét oldal és magas színvonalú szakmai munká t végeztek a KÖEF munkacsoportjai is .

NAGYOBB NYILVÁNOSSAG A KÖZÉRDEK Ű ADATOKNAK E fontos célkitű zés megvalósításának kiemelt eleme érinti a helyi önkormányzatokat is . Jogszabályi alapja az elektronikus információszabadságról szóló 2005 . évi XC . törvény , melynek rendelkezése szerint a helyi önkormányzat jegyzője az önkormányzat rendeletét a képviselő-testület üléséről készített jegyz őkönyv megküldésével egyidej űleg elektronikusan a közigazgatási hivatalon keresztül a helyi önkormányzatokért felel ős miniszternek megküldi . A helyi önkormányzatokért felel ő s miniszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek a z erre a célra fenntartott honlapon történ ő közzétételéről. A törvény rendelkezéseire figyelemmel az Önkormányzati Minisztérium kialakította a z Önkormányzati Rendeletek Tárát, amely honlapján mindenki számára elérhető. Az adatbázis tájékoztató jelleg ű, feltöltése folyamatosan történik . IGAZSÁGOS KÖZTÁRSASÁG Több támogatás a nehéz anyagi körülmények között él ő családokna k E célkitűzések teljesítésében tárcánk közrem űködői feladatokat vállalt. A nehéz anyag i körülmények között élő családok támogatásai keretében a Kormány ígéretének megfelel ően már 2006 nyarán biztosított volt rászoruló gyermekek nyári étkezési lehetősége . Az önkormányzatok azóta is minden évben igényelhetik e támogatást, melynek összege 2009-be n és 2010-ben a korábbi évek el őirányzatának kétszeresére emelkedett (2,4 milliárd forint) . A rászoruló gyermekek ingyenes intézményi étkeztetése — a Kormány korábbi döntéséne k megfelelően — 2010 . január 1-jétől kiterjed az általános iskolák 7 . évfolyamait végző, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül ő tanulókra . A gyermekek napközben ellátásának fejlesztés e A gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése keretében a 2009/2010 . tanévtől lehetőség van az óvoda mellett új intézmény-típust létrehozni, az egységes óvoda-bölcs ődét, amelybe a 2 . életévüket betöltött gyermekek is felvehet ők. Emellett — a kisgyermekes anyák munkaer ő-piaci helyzetét javítandó — 2010-től kibővült a gyermekek napközbeni ellátásához igényelhet ő támogatások köre, a családi napközi mellett új ellátási formaként ismeri el a költségvetés a családi gyermekfelügyeletet . Ez az új ellátási forma képes jól alkalmazkodni a szül ői igényekhez, és a fér ő hely-hiányokat mérsékelheti

$ azokon a településeken, ahol néhány gyermek elhelyezése nem megoldott, illetve a nagyob b teleüléseken csökkentheti a várólistán szerepl ő gyermekek MEGBECSÜLÉS AZ ID ŐS EMBEREKNE K E célkitű zés megvalósításában tárcánk közrem űködői szerepet vállalt . Az Idősbarát Önkormányzat Díjat- az Id ősügyi Tanács által kidolgozott javaslat alapján- a szociális miniszter és a belügyminiszter alapította 2004-ben . A miniszterek a részletes pályázati kiírás elkészítése, a beérkezett pályázatok elbírálása, valamint a Díj adományozásár a vonatkozó javaslat megtétele céljából Id ő sbarát Önkormányzat Díj Bizottságot hoztak létre , melyben az önkormányzati Minisztérium is képviselteti magát . A pályázaton nyertes helyi önkormányzat Díjat és elismerést tartalmazó oklevelet kap . A Díjjal járó pénzjutalom összege egymillió forint, amelyet a szociális tárcával együtt a z Önkormányzati Minisztérium biztosít . Az alapítók a díj adományozásával az eddigi eredmények elismerése mellett arra szeretnék a figyelmet felhívni, hogy a településeken az önkormányzatok tehetnek legtöbbet a komple x időspolitika érdekében . Az Id ő sbarát Önkormányzat Díjra valamennyi helyi (települési , megyei, kerületi, fővárosi) önkormányzat pályázhat, ha alapfeladatán túl példamutat ó kezdeményezéseket tesz időskorú lakossága érdekében . IGAZSÁGOS OTTHONTEREMTÉSI TÁMOGATÁSO K Felerő södve folytatódott az iparosított technológiával készült lakóépületek energiatakaréko s felújítása pályázat . A panel-program keretében napjainkig több mint 270 ezer laká s tulajdonosai nyertek el közel 61,4 milliárd forint állami támogatást . A beruházások összérték e közel 190 milliárd forintra tehet ő. A 2005-2006-ban meghirdetett és jelen ciklusban megvalósult pályázatok ennek dönt ő többségét teszik ki . 2005-ben több mint 67 ezer Iakás tulajdonosai nyertek el közel 13, 5 milliárd forint állami támogatást . A beruházások összértéke közel 41 milliárd forintra tehet ő . 2006-ban több mint 66 ezer lakás tulajdonosai nyertek el közel 14,2 milliárd forint állam i támogatást . A beruházások összértéke közel 43 milliárd forintra tehet ő. A 2008 . évi pályázatok megvalósulásával 88,4 ezer lakás újulhat meg, kb . 27,8 milliárd forint támogatási igénnyel, melynek többsége a Zöld Beruházási Rendszer részeként kerülhet támogatásra 54,3 ezer lakás, kb . 15,2 milliárd forint támogatási igénnyel . A felújítások eredményeként a lakások sokszor 50 % energiát is meg tudnak takarítani . A 2008-ban indult ÖKO-Programban 5,5 milliárd Ft állami támogatással közel 100 eze r panellakás fűtéskorszerűsítése valósulhat meg . Az épület-felújítások a jelent ős fűtési energia megtakarítás mellett jelent ős szerepet játszanak az épít őipari vállalkozások munkaellátottságában, segítik a foglalkoztatást . A 2006-2009 . közötti idő szakban összesen 138 ezer lakás épült, éves átlagban 34,5 ezer . Ez valamivel kevesebb, minta 20022005 . közötti időszakban, de jóval meghaladja a 2002. előtti időszakét . Míg 2002-ben a használatba vett lakások száma 21,5 ezer volt, ez a szám 2004-r e 44 ezerre nő tt, és 2008-2009-ben is 36 ezer illetve 32 ezer nagyságrendben teljesült .



9 A válságkezelő kormány– annak érdekében, hogy továbbra is segítséget nyújtson azoknak a fiataloknak, fiatal családoknak, amelyeknek az otthonteremtés önállóan megoldhatatla n problémát jelent – új, célzott állami kamattámogatási formát vezet be a 35 év alatti személyek, valamint a 45 év alatti, 2 vagy többgyermekes családok részére új laká s építéséhez, új lakás vásárlásához, vagy életkortól függetlenül a lakás korszer űsítéséhez. 2009 . július 1 jén kihirdetésre került a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009 . (VI .23.) Korm . rendelet, mely október 1 jén hatályba lépett . Az új rendszer célzottabb, amely a lakástulajdont öner őből szerezni nem képes családok – első sorban a fiatalok és a nagycsaládosok – lakhatásának támogatására koncentrál . Célja , hogy valóban csak azok kaphassanak támogatást közös adóforintjainkból, akik lakhatásuka t és nem gyarapodásukat tudják biztosítani ennek segítségével . 2002 és 2007 között az állam lakáscélra fordított támogatásai a központi költségvetés egyéb lakástámogatáso k elő irányzatából éves szinten 72 milliárd Ft-ról 200 milliárd Ft fölé emelkedtek, majd ez t követő en csökkenésnek indultak. Az önkormányzati miniszter tanácsadó testületeként m űködő Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testület keretében jelenleg szakmai el őkészítő munka zajlik egy új bérlakás program koncepcionális alapjainak kidolgozása érdekében . Vizsgáljuk a bérlakás beruházások ösztönzésének alternatíváit, így a keresleti oldali támogatások (pl . lakbértámogatás), valamint a létesítéshez nyújtott tőke típusú támogatások bevezetéséne k lehetőségét. Az állam lakáscélra fordított támogatásai Milliárd förintbanl 2002 . 2003 . 2004. tény tény tény Támogatás (vissza nem térítend ő tőke jellegű illetve É 72 137 203,9 kamattámogatások együttesen)

2005 . tény

232,5

2006 . tény

223,5

2007 . tény

2008 . tény

228,4

185,6

2009 . tény

199,3

Építési engedélyek és használatba vett lakások száma 2000-2009 .

2000 .

2001 .

2002 .

44 709

47 867

48 762

21 583 28 054 (Forrás : KSH)

31 551

Kiadott új lakásépítés i engedélye k száma (db) Használatb a vett lakások száma (db)

2003 .

2004 .

2005 .

2006 .

2007 .

2008 .

2009 .

59 241

57 459 51 490

44 826

44 276

43 862

28 400

35 543

43 913 41 084

33 864

36 159

3b 075

31 994

10 A ROMA KISEBBSÉG TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJ A 2009-ben a költségvetési törvény alapján lehet őségük volt a helyi önkormányzatoknak támogatást igényelni a szegregált lakókörnyezet felszámolásához, valamint a szegregál t lakókörnyezetben él ő k társadalmi és gazdasági kirekesztettségének megszüntetése , életminő ségük javítása, integrált lakókörnyezetben való elhelyezésük elősegítése céljából . A 250 millió forintos el őirányzatból 5 önkormányzat részesült támogatásban . BIZTONSÁGOS KÖZTÁRSASÁ G A MINDENNAPOK BIZTONSÁGA A társadalmi bűnmegelő zés állami szerepvállalás mellett zajló szakmai és civil mozgalom , amely a társadalom legkülönböz őbb szerepl ői - központi és helyi kormányzati szervek, települési önkormányzatok, civil szervezetek, egyéb non-profit és for-profit szervezetek , gazdasági szerepl ők, állampolgárok és közösségeik, egyházak, stb . - között megvalósuló együttműködésre épül . A szakma- és ágazatközi együttműködést a kib ővített tárcaköz i szervezet formájában működő, és ezáltal a közösségi bűrunegelőzés szereplői számára érdemi szakmai fórumot biztosító, Országos B űnmegel őzési Bizottság (OBmB) koordinálja, melyben az Önkouniányzati Minísztérium is aktív részt vállal . Ma már elmondható, hogy munkánk eredményeként szinte valamennyi önkormányzat rendelkezik b űnmegelőzési stratégiával , melyeknek főbb prioritásai a gyermek- és fiatalkori b űnözés megel őzése, prevenciós tevékenység végzése a potenciális gyermek-, illetve fiatalkorú áldozatok körében, városo k biztonságának fokozása, az áldozattá válás megel őzése, a bűncselekmények áldozatainak segítése és védelme, a családon belüli er őszak megelőzése, a bűnismétlés megel őzése. A z önkormányzatok számára minden évben kiírásra kerül a b űnmegelőzési pályázat, melye k tartalmának el ő készítésében, illetve a pályázatok elbírálásában az Önkormányzat i Minisztérium is részt vesz. SIKERES EURÓPAI NEMZET — AKTÍV KÜLPOLITIK A Az európai uniós integráció elmélyítés e A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 2009 . évi hazai átültetésében a helyi önkormányzatok is érintettek voltak . Az önkormányzati rendeleteket 2009 . december 28-ig kellett harmonizálniuk az irányelv rendelkezéseivel . Első körben az irányelvvel érintett önkormányzati rendeletek felmérésére került sor : a felülvizsgálat során az önkormányzatok több mint 31 . 000 érintett rendeletet jelöltek meg érintettként . E nagy volumenű munkát minisztériumunk az önkormányzati Tájékoztatóban is megjelentetett szakma i segédanyagokkal, szakmai napokon való részvétel során személyes találkozókon segítette szoros együttm űködésben a regionális államigazgatási hivatalokkal együtt, annak érdekében , hogy az önkormányzati rendeletek harmonizációja határid őben megtörténjen . A feladatatok végrehajtása a minisztérium által meghatározott ütemterv alapján történt. Az önkormányzati rendeletek harmonizációjáról — az önkormányzatok önkénte s adatszolgáltatása alapján — regionális és országos összesítések is készültek, amelye t eljutattunk a Külügyminisztérium részére is .

11 Turisztikai Szakállamtitkársá g

A 2006-os, „Új Magyarország, Szabadság és Szolidaritás, A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010 .” c. kormányprogramban a turizmussal a „Virágzó turizmus, lüktet ő idegenforgalom” című bekezdés foglalkozik . Ez a következőket tartalmazza : „Virágzó turizmus, lüktető idegenforgalom Hazánk hagyományai és kultúrája virágzó és élmények sokféleségét nyújtó, vendégbará t vendéglátásra, lüktető idegenforgalom megteremtésére teremtenek alapot . Adottságainkat kihasználva fejlesztési programjainkban méltó helyet adunk a termálvízre épül ő és az egészségiparral együttműködő gyógyfürd őturizmusnak, a konferenciaturizmust elősegítő infrastruktúra fejlesztésére irányuló magán- és közösségi kezdeményezéseknek, a falus i turizmust fejleszt ő magán- és közösségi összefogásnak . A gyógy- és termálvízkincsünk turisztikai célú hasznosítását fejlesztésekkel és pályázható támogatásokkal segítjük, folytatju k a műemlék gyógyfürd ők felújítását, fejlesztjük gyógyhelyeinket, kiemelt turisztika i övezetként, egységes és összehangolt szabályozás keretében segítjük a Balaton térségének, a Duna és Tisza környezetének fejl ődését.” Az alábbiakban a kormányprogramban szerepl ő témák szerint mutatjuk be az elmúlt 4 év főb b eredményeit . 1 . Az egészségturizmus fejlesztés e Magyarországon 1372 termálvízkút közül 207 elismert gyógyvíz, 385 településen m űködik termál- vagy gyógyvizű fürdő , ebből 186 fürdőnek van turisztikai jelentősége, és 73 minősített gyógyfürdő van. 13 gyógyhely (olyan települések vagy településrészek, amelyek különleges klimatiku s adottságokkal rendelkeznek, valamint biztosítottak a gyógy tényez ők hasznosításáho z szükséges létesítmények : Balf, Bük, Kékestető, Lillafüred, Balatonfüred, Debrecen, Eger , Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Parád, Zalakaros) . A 13 gyógyhely közül 8 településen egészségturisztikai kiemelt projekt valósul meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával . 2007-ben készült el az Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia (amely az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel, valamint a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiáva l összhangban, széles szakmai közrem űködéssel íródott, és a kereslet és a konkurenci a függvényében határozza meg az irányokat) melynek fő célkit űzése, hogy Magyarország 2015 re Európa vezető gyógyító nagyhatalma legyen . 2005-tő l került előtérbe a m űemlékfürdők fejlesztése . A 3 Mrd Ft-os pályázati keretből 5 fürdő újulhatott meg (Gellért, Széchenyi, Lukács, Irgalmas rendi Kórház, egri Törökfürd ő) . A kormányprogramban foglaltaknak megfelel ő en 200'1-ben folytatódott a m űemlékfürd ők felújítását támogató pályázat . Az 1,8 Mrd Ft-os keretb ől 4 fürdő kaphatott támogatást (Gellért, Széchenyi, Székesfehérvár-Árpád, Esztergom-Szt . István) .

12 A Magyar Turizmus Zrt . és az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság 2009-ben döntött arról , hogy 2011 az Egészségturizmus éve lesz (2009 a Kulturális Turizmus Éve, 2010 a Fesztiválo k Éve volt) . Ezzel is jelezni kívántuk, hogy az egészségturizmus a marketing területén i s kiemelt szereppel bír . Az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásainak f ő célja az ország egyedi természeti értékein (termál-, gyógyvíz) alapuló turisztikai kínálat fejlesztése : a gyógy- és rekreációs kezeléseket nyújtó fúrdő k fejlesztése, amelynek révén hosszú távon is versenyképes lehet a hazai kínálat . A 2007-2008 . évi akcióterv egészségturisztikai fejlesztése i Az egészségturizmus — mint a turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritása — minden régió operatív programja turisztikai intézkedései között külön támogatási jogcímként szerepel. • A hét régióban összesen 66 támogatási pályázatot nyújtottak be a projektgazdák mintegy 26 milliárd Ft-nyi támogatási igénnyel, 30 projek t részesült támogatásban . • A pályázatos projektek mellett hat egészségturisztikai kiemelt projekt részesül t támogatásban (Hajdúszoboszló, Újszegedi fürd őkomplexum, Hit és egészségMáriapócs-Nyírbátor, Bük, Zalakaros, Hévíz ) • A pályázatos egészségturisztikai projektek részére összesen 13,7 milliárd Ft , míg a kiemelt projektekre részére összesen 10,5 milliárd Ft-nyi támogatás került megítélésre, vagyis a 2007-2008-as akciótervi id őszakban mindösszese n 23,8 milliárd Ft szolgált egészségturisztikai célokat . A projektgazdák által biztosított saját erővel együttesen közel 57,4 milliárd Ft-nyi egészségturisztika i fejlesztés valósulhat meg . Projektlista a mellékletben . A 2009-2010 . évi egészségturisztikai pályázatok • A kimondottan egészségturisztikai tartalmú komponensek keretösszegének , valamint a tervezett kiemelt projektek és a 2007-2008-as akciótervi id őszak tapasztalatai ismeretében az egészségturizmusra fordítható források a következ ő akciótervi időszakban meghaladják a 10 milliárd Ft-ot . • A 2009-2010-es akciótervi id ő szakban a kormány mindeddig 3 egészségturisztikai kiemelt projekt akciótervi nevesítésér ől döntött (Sárvári Gyógy- és Wellnessfürd ő nemzetközi jelentőségét növelő szolgáltatásfejlesztése, Gyulai Várfürd ő fejlesztése, Debreceni Aquaticum Strandfürdő minőségorientált fejlesztése) . A három fejlesztés részére összese n 2,93 milliárd Ft támogatás került jóváhagyásra . Az egészségturizmus fejlesztésének új iránya — orvosi szolgáltatásokon alapuló gyóg y turizmus Az egészségügyi és turisztikai szakemberek elmúlt évben elkezdett konzultációina k eredményeként a jöv őben új fejlesztési irány lehet az egészségügyi turizmus, amely a gyóg y turizmusnak az orvosi szolgáltatásokra (nem kizárólag a természetes gyógy tényez őkön alapuló, többnyire balneológiai kezelésekre) szakosodott ága lehet. Magyarországon a magán és közfinanszírozott egészségügyi intézményekben nyújtott orvosi szolgáltatások piacának egyes területein (pl . fogászat, esztétikai sebészet) igen jól pozícionált, ami megfelel ő en kiválasztott turisztikai szolgáltatásokkal (szálláshely, aktív kikapcsolódás, programok) együt t nemzetközileg is versenyképes kínálat kialakítását eredményezheti .

13 Európában piacvezető gyógyászati szolgáltatáskínálatunk elismertsége az azonos min őség mellett első sorban az olcsóságból fakad . A magyar orvosi szolgáltatásokra épülő turizmu s ezért ma az „ azonos minőség — olcsóbb ár” szlogennel árulható a külföldi betegeknek . Mivel az árelőny a munkaerő olcsóságából fakad (az anyagokat, eszközöket a magyar egészségüg y is a nemzetközi piacon vásárolja nemzetközi árakon) hosszabb távon az lehet a stratégiai cél , hogy Magyarország az árel ő ny típusú szolgáltatás-csoportból a minőségel őny/hiánypótl ó szolgáltatást nyújtó csoportba fejl ődjön . A fenti célokat összefoglaló fejezettel az Országo s egészségturizmus fejlesztési stratégia kiegészítésre kerül . Az egészségturisztikai munkaerődaci egyensúly kialakításának el ősegítése Az egészségturisztikai munkaadók elvárásai és képzési programokat elvégzett szakembere k ismeretei között gyakran tapasztalható eltérés . Ezért a jelenlegi helyzetr ől 2009-ben felméré s készült. A gyógy- és termálfürdő kben, valamint —szállodákban dolgozó munkaer ővel kapcsolato s legfontosabb megállapítások a következ ők: • a turisztikai és egészségügyi szakemberek szakmai felkészültsége jó , • a műszaki üzemeltetés területeken el őfordulnak hiányosságok a szakismeretek terén is , • a komplex ismeretek (turisztikai és m ű szaki, turisztikai és egészségügyi) szaktudá s hiánya • a fürdő kben gyakran hiányzik, vagy nem illeszkedik a legfontosabb küld ő piacokhoz a dolgozók nyelvtudása (pl . szlovák, orosz helyett német vagy angol) , • a fürdők többségében nincs szakmai továbbképzési program a dolgozók számár a A képzési programokkal kapcsolatos fontosabb megállapítások : • a szakmai gyakorlati képzés elégtelen (két félév helyett csak egy félév) • nem állnak rendelkezésre megbízható adatok a képzésb ől kilépő hallgatók számáról , végzettségükről (szakirány), • az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása nem megfelel ő • a tömegképzés gyakran a min őség rovására meg y • a végzettek pályakövetése hiányo s A munkaerő -piaci egyensúly kialakítását az alábbi intézkedések segíthetik el ő : • a szakmai gyakorlati képzés meghosszabbítás a • az oktatás és képzés szakmai tartalmának a munkaerő kereslethez való igazítás a • az egészségturisztikai képzés eredményességének mérhetővé tétele • az intézmények együttműködése a komplexebb szolgáltatói szaktudás érdekébe n • nyelvoktatás javítása és • informatikai képzés erősítése. 2. A konferenciaturizmus fejlesztés e A turizmus állami irányítása és a turisztikai szakma hosszú ideje megfogalmazott kiemel t prioritása, hogy legyen Budapesten egy több ezer fő befogadó képesség ű, világszínvonal ú kongresszusi központ.

14 Ennek érdekében 2008-ban pályázat jelent meg az MNV Zrt . és az ÖM együttműködésében egy konkrét létesítmény kongresszusi célú hasznosítására, amely a pályázó — a gazdaság i válság által okozott financiális problémákkal magyarázható — visszalépése miat t eredménytelenül zárult . A pályázat kiírója és elbírálója a Magyar Nemzeti Vagyonkezel ő Zrt. (MNV Zrt .) volt, az ÖM turisztikai szakmai együttm űködése mellett. 2009 . augusztus 27-én bejelentették, hogy a SYMA Sport- és Rendezvényközpont megkapta a nagy befogadó kongresszusi központ építésére vonatkozó hatósági engedélyt . Ez a beruházá s — megvalósulása esetén — kielégíti a turisztikai szakma kongresszusi központ iránti igényét . Az ÚMFT keretében a budapesti, nagy befogadóképesség ű kongresszusi központ fejlesztéshez lehet ő ség nyílt pályázati forrás megszerzésére . A Közép-Magyarországi Operatív Programban 950 millió Ft keretre lehet pályázatot benyújtani . Európai uniós források nem csak a f ővárosban, de több vidéki régióban is rendelkezésre állta k a konferenciaturizmus fejlesztésére : vagy önálló komponensként, vagy szálláshely fejlesztés i projektek részeként valósulhatnak meg ilyen tartalmú beruházások . A konferenciaturizmu s fejlesztésére, valamint a rendezvények infrastrukturális hátterének javítására 2,2 milliárd F t támogatást vehettek igénybe a pályázók. 3 . A falusi turizmus fejlesztés e 2004-2009 között az I . Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár Vidékfejlesztés Operatív Program 3 . 1 intézkedése a vidéki jövedelemszerzési lehet őségek bővítése prioritás keretében támogatást lehetett igényelni az idegenforgalmi tevékenység fejlesztésére (pl . falusi szállásadás) . A program megvalósítási id ő szakában 272 pályázat 1,86 Mrd Ft összegű támogatásáról született döntés, 239 pályázóval 1,61 Mrd Ft összeg ű szerződést kötött az irányító hatóság, é s 208 projektre 1,29 Mrd Ft került kifizetésre. Falusi turisztikai fejlesztésekre 2007 és 2013 között az Új Magyarország Vidékfejlesztés i Program biztosít forrásokat . Ennek ún. III . tengelyén belül lehet turisztikai tevékenysé g ösztönzésére pályázni, összesen 15 Mrd forintos keretre . A turisztikai intézkedés célja a vidéki munkahelyek létrehozása vagy meg őrzése érdekében a fenntartható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális é s szolgáltatási feltételeinek fejlesztése, támogatása . Támogatás az alábbi célterületeken vehető igénybe : I. célterület: a falusi turizmushoz kapcsolódó min őségi magánszálláshelyek és kapcsolód ó szolgáltatások kialakítására, már m űködő szálláshelyek bővítésére, korszer űsítésére, akadálymentesítésére, szolgáltatásainak fejlesztésére ; 2. célterület a vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó min őségi szálláshelye k és kapcsolódó szolgáltatások kialakítására, már m űködő egységek bővítésére, korszerű sítésére, akadálymentesítésére és szolgáltatásainak fejlesztésére; 3. célterület: szálláshelyhez nem feltétlenül kötött — a vidéki települések természet i erőforrásaira, mezőgazdasági, erd ő-, vad- és halgazdálkodási adottságaira, közösségi kulturális és gasztronómiai örökségére, nemzeti tájházakra, skanzenekre, borpincékre, min t vonzerőre épülő — minő ségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítésére, már működő szolgáltatások b ővítésre, korszer űsítésre, fejlesztésére és marketingjére, a foglalkoztatást elő mozdító fejlesztésekre az alábbi területeken :

15 • alkalmi falusi- és agroturisztikai szolgáltatás, • ökoturisztikai szolgáltatá s • lovas turisztikai szolgáltatás , • vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások , • erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó szolgáltatáso k • vízi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, • horgász turisztikai szolgáltatás , • valamint az elő bbi pontokban meghatározott szolgáltatásokhoz kacsolódó gasztronómiai szolgáltatások . Az ÚMVP III . tengelyének turisztikai tevékenységekre vonatkozó támogatási konstrukciój a első támogatási körében 2008-ban 676 pályázó 13,6 mrd Ft támogatásban részesült . 4. A Balaton, a Duna, és a Tisza térséfiének turisztikai fejlesztés e A turisztikai régiók és a tervezési-statisztikai régiók közötti lehatárolási anomáliá k feloldásának egy lehetséges módjaként a Balatoni turisztikai régió esetében külön fejlesztés i területek és hozzá kapcsolódó források lettek elkülönítve a három érintett régió turisztika i fejlesztésekre szánt forrásaiból . A rendelkezésre álló jogszabályok és irányelvek nyújtott a mozgástéren belül maradva e megoldás lehet őséget biztosít a — területiség és a turizmusfejlesztés szempontjából speciális igényeket támasztó — fejlesztései elképzelése k megvalósítására . A Balaton Kiemelt Üdülő körzetre a Dél-Dunántúli Régió, a Közép-Dunántúli Régió, illetve a Nyugat-Dunántúli Régió terhére elkülönített keretösszeg a 2007-2008 akciótervi időszakra vonatkozóan mintegy 5,3 milliárd Ft volt (4,66 milliárd Ft attrakciófejlesztésre és 0,6 2 milliárd Ft turisztikai desztináció-menedzsment szervezetek fejlesztésére) . Az attrakciófejlesztési pályázati konstrukciók keretében 29 projekt részesült támogatásban, amelyek összesen 2,6 milliárd Ft támogatásban részesültek . A három régióban összesen 8 balatoni turisztikai desztináció menedzsment szervezet támogatásáról született döntés , részükre 440 millió Ft támogatás került megítélésre . A kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése tekintetében nem volt dedikált forrás a Balato n Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozóan, a balatoni szálláshelyek a három érintett régió egyé b szállásadóival versenyben pályázhattak a három régióban kereskedelmi szálláshelye k fejlesztésére rendelkezésre álló közel 13 milliárd Ft-os támogatási keretösszegre . A szálláshely-fejlesztési pályázatokon összesen 14 balatoni szálláshely részesült támogatásban , az általuk elnyert összeg meghaladta a 2,2 milliárd Ft-ot . A pályázatos formában támogatásban részesül ő projektek mellett három, a Balaton Kiemel t Üdülő körzetben megvalósuló kiemelt turisztikai projekt rendelkezik aláírt támogatás i szerződéssel . A Balaton-part ékköve II . nevet visel ő kiemelt projekt keretében folytatódi k Balatonfüred reformkori városközpontjának rekonstrukciója és turisztikai funkciókkal történ ő gazdagítása, Hévízen új fürd ő - és terápiás centrum létesül, Zalakaroson pedig sor kerül a fedett fürdő átalakítására, új gyógy- és wellness szolgáltatások kialakítására, valamint új fogadóépület megépítésére . A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet területén megvalósuló kiemelt turisztikai projektek keretében mintegy 9,5 milliárd Ft-nyi beruházás valósul meg, amelyb ől 3,6 milliárd Ft az európai uniós támogatás .

16 Mindet egybe vetve, a 2007-2008-as akciótervi id őszak forráskeretéből mintegy 8,84 milliárd Ft-nyi támogatási összeg került megítélésre a Balaton Kiemelt Üdül ő Körzetben megvalósítandó turisztikai célú fejlesztésekre, ami a projektgazdák által biztosított sajá t erővel kiegészülve több mint 20 milliárd Ft érték ű turisztikai beruházás megvalósulását jelenti . A 2009-2010-es akciótervi id őszakban a pályázatos konstrukciók keretében további köze l 4,75 milliárd Ft fordítható turizmusfejlesztésre a Balaton Kiemelt Üdül ő körzetben, 4,2 5 milliárd Ft attrakciók fejlesztésére, 0,5 milliárd Ft pedig a turisztikai desztinációmenedzsment szervezetek fejlesztésére. A Duna és a Tisza tekintetében az Új Magyarország Fejlesztési Terv véglegesítése során az a döntés született, hogy nem egységes, kiemelt térségként kerülnek lehatárolásra, hane m fejlesztéseiket a térségüket érintő régiók operatív programjai keretében valósíthatják meg . Ezzel együtt, a Duna tekintetében fontos fejlemény, hogy Európai Unió Duna-ment i tagországai közösen készítik el az Európai Duna Régió Stratégiát (EDRS), amely az Európai Duna Régió Stratégia a Balti-tengeri Stratégiát követően a második EU makro-regionális stratégia, melynek elkészítését 2010 vége el őtt be kell fejezni. A stratégia elfogadása az Európai Tanácsban a 2011 els ő felében esedékes magyar EU-elnökség kiemelked ő eredmény e lehet. A magyar Duna-szakaszra vonatkozó EDRS egyik célkit űzése a Duna menti települése k bekapcsolása a turizmus vérkeringésébe, a térség hagyományainak bemutatása, meg őrzése, a térség turisztikai kínálatának egyéb elemei (pl . kulturális turizmus, kerékpáros turizmus, borturizmus, egészségturizmus) felé irányuló kereslet növelése . A fentieken kívül a személyhajózás a kiköt ők környezetében közvetlen és közvetet t gazdaságnövel ő hatást fejt ki a kapcsolódó szolgáltatások tekintetében (szállásadás , vendéglátás, kiskereskedelem, turisztikai programszervezés, kerékpárkölcsönzés, gépjárm űkölcsönzés, személyszállítás stb .), valamint a hajózó turisták ellátása, a sétahajók, üdül őhajók élelmiszerrel való feltöltése élelmiszeripari és borexportot segít el ő.

17 Sport Szakállamtitkársá g A 2006 . évi Kormányprogram „Sport-Új Életmód” cím ű fejezetében foglalt célkitűzéseket tartalmazza az Országgy űlés 2007. június 25-ei ülésnapján, a 65/2007 . (VI. 27.) OGY határozatában egyhangúlag elfogadott, a sport hosszú távú, a 2007-2020 . közötti időszakra meghatározott fejlesztési irányait magába foglaló Sport XXI . Nemzeti Sportstratégia (továbbiakban : Sportstratégia) . A Kormány az OGY határozat alapján kidolgozta a Sportstratégia 2008-2009 . évekre vonatkozó, a stratégiai célok megvalósítását szolgáló konkrét feladatokat meghatároz ó cselekvési programját (A Sport XXI . Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007 . (VI. 27.) OGY határozat végrehajtásának 2008-2009 . évekre vonatkozó cselekvési programjáról szól ó 1030/2008. (V . 16.) Korm . határozat) . A cselekvési program a Kormányprogrammal összhangban fogalmazza meg a sport rövídtáv ú fejlesztésí feladatait .

A Kormányprogramban foglaltak végrehajtása : •

Meghatároztuk az olimpiai felkészülést szolgáló, tartósan állami tulajdonba tartoz ó sportcélú ingatlanok körét . Az ezen kívül eső sportcélú ingatlanok esetében a sporteél ú használat biztosítása mellett folytattuk az ingatlanok önkormányzati, illetve egyesület i tulajdonba adását .

•

Magyarország az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretei között a 2007-2013-a s tervezési id ő szakban 22,4 Mrd eurós uniós támogatás igénybevételére jogosult . Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív program szerkezetéb ől és az eddig kiírásra került pályázatokból megállapítható, hogy 2007-2013 . között alapvetően hat területen lehet sportcélú fejlesztéseket megvalósítani . A legtöbb esetben sportcélú fejleszté s önmagában nem, hanem a fő tevékenységekkel együtt, kapcsolt tevékenysége k formájában támogatható (turizmus, egészség, közlekedés).

•

Kiszámítható pályázati rendszert alakítottunk ki 2006-2008 . között a Nemzeti Sportstratégiában kijelölt célok mentén . 2009-ben a kialakult gazdasági-pénzügy i helyzetre figyelemmel racionalizálnunk kellett pályázati kiírásaink számát . 1. A lakosság egészségi állapotának javítása, a rendszeres fizikai aktivitás, és a mozgás gazdag életmód széleskörű lehetőségének biztosítása érdekében meghirdetett programunk, a „Mozdulj, Magyarország!” 2. A „Tárt Kapus Létesítmények” pályázati program célja, hogy a z önkormányzati sportlétesítmények délutáni, esti és hétvégi nyitva tartásána k támogatásával, különböző korosztályok, baráti és munkahelyi társaságok , lakóközösségek, illetve családok számára a rendszeres, a sportlétesítmények ingyenes igénybevételi lehetőségét biztosítsuk . 3. A „Tízezer Lépés” program keretében célunk, hogy a résztvev ő szervezetek minden évben legalább 20 alkalommal rendezzenek gyalogló eseményt a tagjaiknak, ezzel ösztönözve őket a rendszeres testmozgásra . A program

18

•

keretében lépésszámlálók átadásával gyalogló klubok alakultak/alakulnak , vagy meglév ő klubok programjait tesszük vonzóbbá . 4. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásaiva l együttmű ködésben megvalósított „Komplex Kistérségi Táboroztatási ” programmal biztosítani kívántuk, hogy a sport valamennyi hasznos funkciój a érvényesülhessen az ifjúság körében . A napközis sporttáborok, bentlakáso s sporttáborok, vándortáborok, és erdei iskolák sportprogramjai támogatás a mellett a program további céljaként fogalmazódott meg olyan komplex táboroztatási modell kialakítása, amely együttesen kezeli a létesítmény— szakember—program hármas kérdéskörét . 5. A „Kistérségi Szenior Sport — Aktív Életmód” programunkkal, a szenio r szabadidősport területi szint ű megerősítésével az időskorú lakosság fizikai aktivitásának ösztönzését dönt ő módon befolyásoltuk. 6. A „Komplex Kistérségi Szabadidősport” programot 2007-ben kísérlet i jelleggel indította útjára az Önkormányzati Minisztérium . A modellkísérlet során lakossági szabadidő sport programcsomag összeállítását és megvalósítását vártuk a modellkísérletben részt vev ő 10 kistérségi társulástól . A pályázati programok során több mint 1 millió embert sikerült aktí v testmozgásra bírnunk az óvodás korúaktól egészen a nyugdíjasokig . A költségvetési racionalizálás és az állami bürokrácia csökkentése érdekében 2006 ban a sportágazat területén m űködő költségvetési háttérintézményi struktúrá t átalakítottuk. Az átalakítás során az els ődleges szempont az volt, hogy az egye s költségvetési szerveknél egyaránt jelentkező azonos, vagy hasonló jelleg ű feladatok elvégzése egy intézményi szervezeten belül történjen, és a párhuzamos feladatellátá s megszűnjön . Az ide kapcsolódó feladatok végrehajtása az államháztartás hatékony mű ködését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapoz ó intézkedésekről szóló 2118/2006 . (VI . 30.) Korm. határozat alapján történt meg.

•

A sportegészségügy vonatkozásában a válogatott kerettagok kiemel t sportegészségügyi ellátását és a kapcsolódó szolgáltatások finanszírozását, kiemelten a sportegészségügyi szakszemélyzet feladatainak ellátását biztosítjuk . 2009-ben é s 2010-ben ismételten külön kiegészít ő sportegészségügyi támogatást (ún . vouchert ) biztosítunk egyes, eredményességi szempontból kiemelt szakszövetségek részére . Nemzetközi példák elemzését követ ően, független szakértők bevonásával előkészítettük az ún . vegyes finanszírozású sportegészségügyi rendszer modelljét, továbbá kapcsolódó szolgáltatásként kidolgoztuk az ún. co-payment elvén alapuló sportbiztosítási rendszer koncepcióját . A 2010. évtől továbbá lehet őséget biztosítunk az országos sportági szakszövetségek mellett az országos sportági szövetségek és a fogyatékosok sportjában m űködő szervezetek — Országos Sport egészségügyi Intéze t által szakmai elvek mentén — meghatározott körének a sz űrővizsgálatokban val ó részvételére .

•

A doppingellenes küzdelem hatékonyságának növelése érdekében 2006-2007-benegy olyan komplex cselekvési tervet dolgoztunk ki, amelyben fontos együttm űködő partner — többek között — a Magyar Olimpiai Bizottság is . Megalkottuk a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 55/2004 . (III . 31 .) Korm. rendelet módosításáról szóló 8812007 . (IV. 26.) Korm. rendeletet, melynek eredményeként pontosításra kerültek a doppingellenes tevékenységben résztvev ő állami és civi l szervezetek feladat- és hatáskörei, ezáltal az eddigieknél is világosabbá é s egyértelműbbé vált a doppingellenes tevékenység folyamata, egyes elemeinek

19 végrehajtása és az azokért való felel ősségi rendszer . Az athéni eseményeket követően a hazai jogi szabályozás részévé tettük a nemzetközi szervezetek ajánlásaiban javasol t azon szankciót, amely a nemzeti és nemzetközi jogszabályok és más kötelező normák megszegése esetére az állami támogatás megvonását eredményezi a különböz ő doppingellenes szervezetekt ől. Az új doppingellenes szervezetrendszerben a szükséges jogszabály-módosításokka l megteremtettük a HUNADO (nemzeti doppingellenes ügynökség) létrehozásána k feltételeit, majd 2007-ben közbeszerzést írtunk ki a feladat ellátására . A nyerte s Magyar Antidopping Csoport Kft . a Nemzetközi Doppingellenes Világszerveze t (WADA) által elismert módon a világon az egyik legprofesszionálisab b doppingellenes ügynökség . A másik lényeges új szervezet a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület, am i az athéni események tapasztalatai alapján a doppingellenes küzdelemben leginkáb b érintett szervezetek (sportköztestületek, OSEI, TF, ÖM) bevonásával a doppingellene s küzdelem nemzeti koordinációját biztosítja, emellett érdemi, napi operatív feladatokat is ellát, továbbá a Testület keretei között működik az ún. Terápiás Alkalmazási Kivétel Bizottsága (TUE Bizottság). • A sport humánerőforrás, tudományos és információs bázisának fejlesztése keretében a testkulturális képzésben részt vevő felső oktatási intézményekkel együttműködve kidolgozásra került a sporttudományi kutatások — hálózati rendszerben m űködő kutatási műhelyek tevékenysége szerinti — koncentrált támogatási modellje . Az Önkormányzati Minisztérium megbízásából 2007-ben került megszervezésre a Testnevelési és Sporttudományi Szakmai Kollégiumot alkotó fels őoktatási intézmények sporttudományi kutatások programja : a Hálózati Kutatási Projekt. A sporttudományi képzési területhez köt ődő intézményi programok a Sportstratégia célkitűzéseinek megvalósítása, tudományos alátámasztása, szellemi indoklása céljából születtek . A Testnevelési és Sporttudományi Szakmai Kollégium és az Önkormányzat i Minisztérium 2007 . május 30-án, a Testnevelési és Sporttudományi Szakmai Kollégium szombathelyi ülésén kinyilvánított együttm űködési szándékai szerint a sport-szakemberképzésben résztvevő fels őoktatási intézmények és a hozzá csatlakozó más intézmények sporttudományi kutatásokat vállalnak a Sportstratégia megvalósítás a érdekében . A kutatási témákat, területeket az egyes intézmények javasolják , kidolgozzák a kutatási programokat, befogadnak a témában érintett kutatókat más intézményekből . A kutatási tevékenység lebonyolításában és szakmai ellen őrzésében a Magyar Sporttudományi Társaság (továbbiakban : MSTT) segédkezett. Az Önkormányzati Minisztérium kezdeményezésére 2007 őszén megszervezésr e került a Sportgazdasági Kutatócsoport is . A sportgazdasági kutatások megindításáva l az Önkormányzati Minisztérium célja a sport és a gazdaság kölcsönhatásának é s összefüggéseinek feltérképezése, a hazai és nemzetközi irodalom feltárása é s elemzése, valamint összegez ő tanulmányok elkészítése, javaslatok és ajánláso k kidolgozása volt . A kutatócsoportok benyújtott elképzeléseit összegezve megállapítható, hogy a kutatás i tervek, programok a gyakorlati sportélet sportgazdasági vonatkozásaira koncentrálnak . Kiemelendő, hogy a rendszerváltással és az azóta eltelt id őszak változásaival a sportélet nem tudott kell ő hatékonysággal megbirkózni — különösen a sportgazdaság

20 területén -, s e terület mélyreható és kritikus vizsgálata, az abból levonható tanulságo k közreadása nagyon fontos feladata lehet a Sportgazdasági Kutatócsoportnak . A sporttudományi kutatások több évtizedes története során eddig nem fordult még el ő , hogy 80-100 sportszakember, egyetemi-f őiskolai oktató, kutató ilyen szervezett , egységbe foglalt, célirányos és együttműködő sporttudományi kutatási projektet valósított meg. Ez önmagában is jelent ős szervezési, szervezeti siker, amely az MST T rendszeréhez kapcsolódva komoly er ő t jelent e szakmai területen . A Hálózati Kutatási Projekt és Sportgazdasági Kutatások keretein belül kialakult egy er ős kutatási hálózat , egyrészt a projektben résztvev ő intézmények oktatói között, másrészt számos má s felső oktatási és közoktatási intézmény szakemberét sikerült munkatársként , adatszolgáltatóként, alkalmi szervezőként bekapcsolni a projekt munkálataiba . •

A korszerű gazdasági, pénzügyi, marketing és vezetői ismeretekkel rendelkező sportmenedzseri réteg kialakítása érdekében 2007-ben megkezdtük a sportági vezet ők, szövetségi alkalmazottak, sportszakemberek rendszeres, szervezett továbbképzéséne k támogatását. Emellett támogatásban részesültek a kistérségi sportszakemberek regionális képzései is. A sportági vezetők és szövetségi alkalmazottak, sportszakemberek – szakmai tematikára épül ő – továbbképzésének folytatása indokolt volt a sportszakma valamennyi területén . A program folytatására 2009-ben a Nemzeti Sportszövetsé g (továbbiakban : NSSZ) közrem űködésével került sor 7 magyarországi régióban . Összhangban a 2005-2013 . évekre meghatározott szakképzés-fejlesztési stratégi a végrehajtásához szükséges intézkedésekr ől szóló 105712005. (V .31 .) Konn. határozattal, a beszámolási időszakban a szakképzés területén korszakos változások történtek. Az új szerkezetű Országos Képzési Jegyzékben (továbbiakban : OKJ), új sportszakmai képesítések felvételére került sor elsősorban a szabadid ő sportban jelentkez ő társadalmi igények kielégítésére . Ennek eredményeként a 2006/2007 . tanévtől a korábbi 3 szakképesítés helyett 12 OKJ-s szakképesítési kínálat közül választhatnak a verseny-, illetve a szabadidő sport iránt érdeklődő szakember-jelöltek .

•

A Kormányprogram célként tűzte ki a mindennapos testnevelés feltételrendszeréne k kialakítását . Sajnos a testnevelési óraszám növelését nem tudtuk megvalósítani . 2004 . szeptember 1-jétő l a közoktatásról szóló 1993 . évi LXXIX. törvény értelmében a kötelező tanórai testnevelési órák száma a 1-4 . évfolyamon a korábbi 2,5-ről heti 3 órára emelkedett, a többi évfolyamon pedig változatlanul heti 2,5. Azonban törekedtünk a Nemzeti Sportstratégiában foglaltaknak megfelel ően a mindennapos testedzés feltételrendszerének megteremtésére . Kiemelt állami feladatnak tekintjük a z iskolai testnevelés és diáksport céljainak megvalósításához a diákolimpi a megújulásának támogatását, a minél nagyobb sportolói létszám elérését úgy, hog y mindez rendszeres heti testedzésre épüljön .

•

A versenysport területén tett vállalásainkat maradéktalanul teljesítettük . A 2008-as Pekingi Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékokon, valamint a 2010 . évi Vancouver i Téli Olimpiai és Paralimpiai Játékokon való részvétel és felkészülés állami támogatás a biztosított volt, Továbbá biztosítottuk a felkészülést és a részvételt a magyar csapatok számára a 2009 . évi Taipei Nyári Siketlimpiai Játékokon, a nem olimpiai sportágak

21 számára 2009-ben rendezett AGFIS Világjátékokon (Kaohsiung), a 2007-be n megrendezett Speciális Olimpia Nyári Világjátékokon (Sanghai), a 2009-be n megrendezett Speciális Olimpia féli Világjátékokon (Idaho), a Szervátültetettek 2009 . évi Világjátékán (Gold Coast) valamint a 2009 . évi Global Games Világjátéko n (Liberec) . Az utánpótlás-nevelést kiemelt feladatunknak tekintjük, és jelent ős eredményeket értünk el a területen . 2006-ban bevezettük a Héraklész Csillag Programot, mellye l sikerült biztosítanunk a sportoló 23 éves koráig a további rendszeres felkészítés, a nemzetközi versenyeztetés, de egyben a sportolói egzisztenciateremtés feltételeit is . 2007 februárjában kihirdetésre került a sportiskolai kerettanterv (9/2007 . (II. 27. ) OKM rendelet), mely lehetővé tette a közoktatási típusú sportiskolai rendszer beindítását a pályázati úton kiválasztás került 56 közoktatási intézményben, valamin t 6 önként csatlakozó iskolában . 2007-ben elindítottuk a Patrónus Programot az edzö i életpálya vonzóvá tétele, tervezhető, hosszú távú feltételrendszerének kialakítás a céljából, melynek keretében jelenleg lehet őség van 32 patrónus és 54 patronált edző foglalkoztatására.

22 Országos Katasztrófavédelmi F őigazgatóság Az Országos Katasztröfavédelmi F ő igazgatóság feladatrendszere vonatkozásában a Kormán y program „a mindennapok biztonsága” című fejezete fogalmazott meg célokat. n

„A készenléti szolgálatok hatékony és eredményes m ű ködésében kulcsfontosságú szerep hárul az ügyeletekre és a segélyhívásokat, bejelentéseket fogadó központokra, a 112-e s sürgő sségi rendszerre alapozott tevékenységirányítási rendszerek integrációjára . Ezeknek alkalmasnak kell lenniük a külföldi állampolgárokkal való kommunikációra, a gyor s intézkedésre és a megel őzésben való közremű ködésre, a térfigyel ő rendszerekkel val ó együttműködésre . Ezek fejlesztése kiemelt feladat . Folytatjuk a készenléti rádiótávközlési rendszer, az EDR valamennyi szervnél történő alkalmazását .”

A katasztrófavédelmi szervek 2009 . első félévében kapták meg az EDR használatához beszerzett összesen 5474 EDR készüléket, valamint tartozékait, közel 3 Mrd . Ft értékben . A polgári védelmi, és tűzoltó szervezetek 2009 . július 1-től áttértek az új rádiórendszerre . A polgári válság-, katasztrófa- és veszélyhelyzetek eredményes kezelése érdekében a jelenleginél egyszer űbb irányítási rendszert alakítunk ki, ahol a felkészülés, a megel őzés és a veszélyhelyzetek kezelése során is érvényesül a Kormány els ő dleges felel őssége és a katasztrófavédelmi szervezet koordinációs hatásköre . Megerő sítjük az integrált katasztrófavédelmi rendszert, fejlesztjük a katasztrófa-, t űz- és polgári védelem műszaki technikai eszközrendszerét, javítjuk az ország ment ő tűzvédelmének helyzetét. Az irányítási rendszer egyszer űsítését, a Kormány els ődleges felel ősségét, a katasztrófavédelmi szervezet koordinációs hatáskörét er ősítő számos új jogszabály közül kiemelhető a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetér ől és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésr ől szóló 1999 . évi LXXIV . törvény módosításáról szóló 2006 . évi VIII . törvény megalkotása . A törvény végrehajtásáról szóló 179/1999 . (XII . 10.) Korm . rendelet módosítása 2009. máju s 1-jén lépett hatályba . A jogszabály operatívabbá teszi a Kormány katasztrófavédelemmel kapcsolatos döntéseinek elő készítését, a döntések összehangolását, a feladat- és hatáskörö k egyértelmű meghatározásával el ő segíti az állampolgárok biztonsághoz fűződő jogának magasabb szint ű érvényesülését. Széles szakmai együttműködésben kidolgozásra került a települések valós t ű zvédelmi veszélyeztetettségét objektív, mérhető módon kifejező szempontrendszer . E pontrendsze r alapján a 32/2009 . (XI . 30.) ÖM rendelet a tűzoltóságok legkisebb erő- és eszközállományáról, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervr ől, a működési területről, valamint a tű zoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítésér ől egységes és átlátható, íg y egyszerűbb alapokra helyezte a t ű zoltóságok legfontosabb m űködési, finanszírozás i paramétereinek meghatározását . Az eltelt négy év alatt a hivatásos önkormányzati és az önkéntes t űzoltóságok részére átadásr a került összesen 257 darab gépjárm ű (gépjárműfecskendő, magasból mentő, daru, vízszállító,

23 stb .), számos nagy érték ű eszköz, felépült 3 új t űzoltólaktanya (Enes, Berettyóújfalu, Nyírbátor), mindösszesen 23,3 milliárd forint értékben . A katasztrófa- és tű zvédelem továbbfejlesztésével biztosítjuk a 15—20 perces beavatkozás i időt az ország bármely területén. Fokozatosan csökkentjük a készenléti jelleg ű szolgálatot ellátó tűzoltók heti munkaidejét, emeljük a veszélyes munkakört betölt ők veszélyesség i pótlékát. A kormányzati ciklus alatt létrejött 14 új önkéntes t űzoltóság, egy önkéntes tűzoltóság pedi g hivatásos önkormányzati t űzoltósággá alakult át . Az új tűzoltóságok 113 település 180 eze r fő s lakossága, mintegy 500 ezer hektár terület részére biztosítanak magasabb fokú ment ő t űzvédelmi szolgáltatást . Mára összességében az önkéntes tűzoltóságok az orszá g lakosságának 13 %-át területének 23 %-át, a települések egyötödét védik . Az önkéntes tűzoltóságok létrejöttének köszönhet ően a mentő tűzvédelmi szentpontbó l ellátatlan „fehér foltok” napjainkra szinte teljesen elt űntek. A 2005 . évi CLXXIX törvénnyel módosított, 1996 . évi XLIII. törvény a fegyveres szerve k hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról a részben, vagy egészben készenlét i jellegű beosztásokban a heti szolgálatteljesítési id ő mértékének felső határát 2008-ig 54 óráró l 48 órára csökkentette . A törvény végrehajtásával összefüggésben a Kormány a készenléti jellegű beosztások státuszainak számát 6750-r ő l 7792-re emelte, a kiképzés és a státusok feltöltése megtörtént . 2006 . évben az addig meglév ő veszélyes tűzoltó beosztás pótlék mellé bevezetésre került a veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótléka, a katasztrófa-elhárításban való közvetlen (helyszíni ) részvétellel együtt járó munkakörök esetében . 2010 . január 01 .-t ől a veszélyes tűzoltó beosztás pótlék mértéke az illetményalap 45 %-áró l 50 %-ra változott . n

A Seveso II. egyezményben foglalt európai uniós kötelezettség teljesítése érdekében a veszélyeztetettséggel arányos, országos kiterjedés ű meteorológiai és vegyi monitoring , valamint lakossági riasztórendszert hozunk létre . Biztosítjuk a gyors információáramlást, az ország területét lefedni képes reagáló rendszert .

A több éves projekt keretében megvalósuló monitoring és lakossági riasztó (MoLaRi ) rendszer a veszélyes ipari üzemek környezetében biztosítja az esetlegesen bekövetkez ő súlyos ipari baleset során kiszabaduló veszélyes anyagok id őbeni jelzését, a terjedési adato k megállapítását, az adatok döntéshozók részére való megjelenítését, a lakosság korai riasztásá t és a küls ő védelmi terv aktivizálását . A MoLaRi rendszer kiépítése 20 veszélyes ipari üzem környezetében valósul meg, mel y kilenc megyét és a fővárost érinti . A kiépítés a 2006 . és 2013 . közötti id őszakban, több ütemben történik meg, és ezzel az érintett területeken élő mintegy 110.000 állampolgá r biztonságát szolgálja . A megvalósítás ütemesen halad, eddig 175 lakossági riasztó és 222 monitoring végpont kerül t letelepítésre.

Bajnai Gordon napirend el ő tti felszólalása a Parlamentbe n 2010 . február 22 .

Tisztelt Országgyű lés! Hölgyeim és Uraim ! Magyarország állva maradt . Kezeltük a válságot, megvédtük polgárainkat és utat nyitottunk a fellendüléshez . Amikor tíz hónappal ezelő tt miniszterelnöknek jelöltek, azt kívántam, hogy ezzel a mondatta l foglalhassam össze kormányzásunkat . Ma nyugodt szívvel, tiszta lelkiismerettel, a magyar polgáro k türelme és kitartása el őtt fejet hajtva mondhatom ki ezeket a szavakat. Sőt, ami talán még fontosabb , mások is e szavakat mondják el rólunk . Magyarország erényt kovácsolt a válságból . Köszönet érte a felel ő s többségnek, amely támogatta e programot, de elsősorban is és leginkább is köszönet érte a magyaroknak, akik megvalósították, és ha kellett, elviselték a válságkezel ő programot. Ő k azok, akik munkájukkal és áldozatvállalásukkal lehet ővé tették a sikert . Köszönet Magyarországnak ! Tisztelt Országgy ű lés! Egy ciklus utolsó parlamenti ülése törvényszerűen esik egybe a választási kampány id őszakával. Természetes tehát, ha a miniszterelnök szavainak első dleges célja ilyenkor általában a meggy őzés, a választók igényeinek kielégítésére tett kísérlet . Itt és most nekem ezzel nincs dolgom, én a következő parlamentnek nem leszek tagja . Az a tisztem, hogy egyévnyi munkát értékeljek most —, illetve én csa k számot adok, az értékelés az ország polgárainak, vállalkozásainak, vagy éppen hitelez őinek a joga . Tíz hónapja azt mondtam önöknek, hogy kormányom cselekvési terve négy pillérre épül . Négy pillérre és a józan észre . Az első pillérnek az azonnali válságkezelést neveztem . Azonnal cselekednünk kellett annak érdekében , hogy megvédjük a válság veszélyének kitett polgárokat, családokat, munkahelyeket, vállalkozásokat . 1 millió 700 ezer — Magyarországon közel ennyi családnak van devizahitele . A forint árfolyama közvetlenül érinti mindennapjaikat, megtakarításaikat . Az azonnali válságkezelés leginkább mérhető hatása számukra a forint árfolyamának stabilizálódásában jelent meg . Egy évvel ezelőtt minden egye s eurónyi devizahitel után csaknem 40 forinttal kellett többet törleszteni, mint ma . Százezer — ennyivel több munkahelyet mentett meg a 30 milliárdos munkahely- meg őrző programunk . Ahogy máshol, Magyarországon sem lehetett minden állást megmenteni, de a kormány minde n eszközzel azon volt, hogy enyhítse a válság hatásait és maradandó kárait . Az Út a munkáho z programból a válsággal szembenézve további százezer alacsony képzettség ű embert hoztunk vissza a munka világába, sokévi passzivitás, segélyre várás után . És még egyszer százezer — ennyi magyar családnak nyújtott eddig segítséget a Krízisalap, hogy n e kapcsolják ki a villanyt, vagy hogy visszakapcsolják azt . A méltányossági nyugdíjprogrammal pedi g hatvanezer kisnyugdíjasnak tudtunk enyhíteni a nélkülözésén . 18 százalékra csökkentettük az alapvet ő élelmiszerek áfáját, ez is fő ként a szegényebbeket segítette . 650 ezer család, közel 2 millió ember életében hozott könnyebbséget a távh ő árának csökkenése. A másik az egyensúlyteremtés pillére volt, tíz hónappal ezel őtt. A költségvetés egyensúlyá t helyreállítandó mintegy 1200 milliárd forintos megtakarításon van túl az ország . Azt mondják külföldön , hogy ez az elmúlt évtizedek legnagyobb kiigazítása a világban . 2010 második felétől az államadósság immáron csökken ő pályára áll . Magyarország államadóssága a GDP arányában már idén is kisebb lesz , mint az eurozóna átlaga .

Az államháztartási hiányt idén 3,8 százalék alatt tartja Magyarország, megteremtve ezzel az Európa i Unió egyik legfegyelmezettebb gazdálkodását . Ki gondolta volna néhány évvel – vagy akár csa k néhány hónappal – ezel őtt, hogy Magyarország az unió ötödik legalacsonyabb költségvetési hiányá t mondhatja majd magáénak. A válságkezelő kormány programjának harmadik pillére a bizalom újjáépítése volt . Tudják, a bizalo m olyan, mint a leveg ő : ha megvan, fel sem t űnik, ha meg elfogy, fuldokolni kezdünk . Így fuldoklott Magyarország is a bizalom hiányában egy évvel ezel őtt . A bizalom újjáépítése ráadásul nem csak cselekvések egyszerű összege, konzekvens magatartás hitelesítheti csak azt . Magyarországban ma újra bíznak külföldön, ez teszi lehet ővé, hogy a jegybanki alapkamat ma az elmúlt 20 év legalacsonyab b szintjén van . A tízéves futamidejű magyar államkötvényeket Amerikában háromszorosan jegyezték tú l néhány héttel ezelő tt, és a görög válság kapcsán minket emlegetnek bezzeg-országként . A bizalom tartós visszaszerzéséhez azonban ezeken túl az is kellett, hogy amit a kormány az elmúlt 1 0 hónapban tett, több legyen, mint puszta válságkezelés . A szükségb ő l erényt kovácsolva a gyarapod ó Magyarország alapjait fektettük le . Ez volt a kormányprogram negyedik pillére, a növekedés beindítása . A növekedés nagyon egyszer ű en két dologról szól, hogy kinöhessük adósságainkat és arról, hog y felnő hessünk Európához . Felnőhessünk Európához életszínvonalban és gazdasági er ő ben. Nos, a 10 éve halogatott átalakítások gyors meglépése megteremtette az újbóli, a tartós növekedé s alapjait . A nyugdíjrendszer átalakítása nemcsak hogy évtizedekre stabilizálta a jelen és jöv ő nyugdíjasainak járandóságát, de értékes munkaer őt tart bent a munka világában, míg a szociáli s rendszer átalakítása sokakat ösztönöz majd segély helyett a munkára . Az adórendszer átalakítása pedig egyszerre ösztönzi a munkavállalást és a többletmunkát . Most, februárban már milliók érzékelhették Magyarországon, hogy nagyobb lett a nettó fizetés a bérkimutatásokban, a számlákon, egy átlagos kereset ű emberé majd 15 ezer forinttal . Ezzel párhuzamosan 400 milliárd forint marad a magyar vállalkozásoknál beruházásra é s munkahelyteremtésre . A magyar gazdaság 2011 után 4 százalék közeli mértékben b ővülhet, négy év alatt 2000 milliárd forintnyi többletforrást kínálva közös terveinkhez . 2000 milliárd forint, amit a rendszerváltás utáni Magyarország történetében talán el őször végre nem elosztogatni, hanem beosztani kellene . Befektetni, beosztani a múlt, a jelen és a jöv ő között . A múlt a felhalmozott adósságunk, a magyar állam adóssága, amit csökkenteni kell, hog y kiszolgáltatottságunk is csökkenjen . A jelent úgy tehetjük jobbá, hogy a közszolgáltatások min őségét javítjuk . Amikor a jelenre fordítunk többlet erő forrásokat, olyan területekre érdemes összpontosítani , amelyek egyben a jövőt is szolgálják és erősítik a társadalom összetartását, ígazságérzetét . A 2000 milliárdos többlet harmadik szeletét pedig költsük a jöv őre, vagyis versenyképességünk javítására és a növekedés, a gyarapodás fenntartására . Ennek érdekében én további adó- és járulékcsökkentést javaslok a következő kormánynak és parlamentnek, elsősorban és mindenek el őtt a munka terheinek csökkentése érdekében . Tisztelt Ház! Az elő bb említett 2000 milliárd a mi közös munkánk, erőfeszítésünk és áldozatvállalásunk eredménye. Ez a lehetőség akkor válik befejezett ténnyé, érzékelhet ő , megélhető gyarapodássá, ha ehhez a helye s úton közelítünk . Magyarország ma újra a helyes úton közelít a céljai felé, Magyarország újra a biztonságos, a józan észre alapozott úton jár. Ezt ma már mindenki elismeri, aki nem indul a választáson és ítéleteit nem befolyásolják napi politikai érdekek . Legyen az külföldi elemző, munkahelyteremtő befektető vagy szakmai alapon mérlegelő hazai közgazdász . Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy voltak, akik nem a cselekvést sürgették, hanem az előre hozot t választásokat . A parlament felelős többsége azonban úgy gondolta, nincs még 4–6 elvesztegetett 2

hónapnyi id őnk . Több mint másfél millió devizahiteles magyar család sem gondolhatta . A magyar gazdaság szerepl ői, a munkahelyüket féltő emberek százezrei sem gondolhatták . Görögország jelenlegi drámája, a recsegő-ropogó eurózóna állapota utólagos, kései meger ősítése annak, hogy Magyarorszá g jól tette, hogy akkor a gyors és érdemi cselekvést választotta . Azt, hogy kinek volt igaza akkor, ma már tudjuk . Veszteglés, kockázat, összeomlás helyett határozott lépésekkel elindulhattunk kifelé a válságból . A legnehezebb pillanatokban a parlamentben többsége vol t annak, ami Magyarország hosszú távú érdeke . A Magyar Szocialista Párt és a liberális frakció tagjai a z ország hosszú távú érdekét újra és újra saját rövid távú érdekeik elé helyezték az elmúlt tíz hónapban . Lehet, hogy ezt még csak kevesen köszönték meg nekik — én most megteszem . Köszönöm . Köszönöm az elszánt, tisztességes, és ami a legfontosabb : eredményes munkát ! Tisztelt Ház ! Egy éve a kényszer hatására elfogadott, elszenvedett változás visszatérített minket a józan és z birodalmába . Mondhatnám úgy is, jól m űködött az ország életösztöne . Az elmúlt egy év tiszteletremélt ó és köszönetet érdeml ő áldozatvállalása lehetőséget teremt arra, hogy itt is maradjunk . A lehetőségge l azonban élni és nem visszaélni kell, b űn lenne eltékozolni azt, még akkor is, ha tudjuk, ez bizon y rengeteg kellemetlenséggel jár majd . Szorítóan sz ű k a mozgástér, és ez fegyelmezettséget, takarékosságot és felel ősséget követel . A közelg ő választás ebb ő l a szempontból fordulópont . Vállalják-e a jövőben is a felelősség kényelmetlenségét azok, akik arra majd felhatalmazást kapnak? Ha igen, Magyarország visszafordíthatatlanul lehorgonyoz Nyugaton, modern, tartósan gyarapodó ország lehet . Ha a felelőtlenség kényelmében hisznek, ha a józanság helyett a mindig keser ű ébredéssel járó csodavárás t választják, akkor egyszer — attól tartok, nem is olyan soká — megint lesz majd egy miniszterelnök, aki azzal lesz kénytelen kezdeni programjának ismertetését, hogy : Fájni fog . Pedig higgyék el, saját tapasztalatból mondom, fáj ez annak is, aki kimondja . De tudom, még jobban fáj azoknak, akiket áldozatvállalásra késztet . Szeretnék egyértelm űen figyelmeztetni mindenkit : sem felel őtlenségnek, sem csodavárásnak, se m illúziókeltésnek nincs helye most . A józan ész politikáját feladni nem lehet. Nem lehet, mert nekünk, a z ország aktuális vezetőinek most arra kell felkészítenünk Magyarországot, hogy a következő tíz év mostohább körülményeket teremt számunkra, mint amilyen a válság el őtti évtized volt . Az ország vezető inek olyan korszakra kell felkészítenie hazánkat, amikor lassabb lesz a fejlett vilá g növekedése és élesebb lesz a verseny a munkahelyekért, a hitelekért, a piacokért . Ebben a helyzetben kell nekünk most helytállnunk, helytállni pedig csak a józan ész diktálta felel ősséggel lehet . Hölgyeim és Uraim ! A padsorokban itt sokan ülnek olyanok, akik nem lesznek tagjai a következ ő Országgy űlésnek . Vannak, akik több éves, netán évtizedes politikai pályafutást fejeznek most be . Tisztességgel szolgáltá k hazájukat, köszönet és megbecsülés illeti őket ezért. Önök közül sokan szándékaik szerint folytatják majd a munkát itt, a Parlamentben . Felelősséget vállalnak a következő négy évért is . Engedjék meg, hogy erre a felel ősségre építve, ebben bízva és reménykedve a jövő re vonatkozóan három nemzeti célt javasoljak magunknak . Egy : legyen célunk a magyar euró . Legyen ez a cél hosszú távon is védett a politika gyor s irányváltásaitól . Ha a választások után is marad elég bölcsesség és kitartás, 2014 . január 1-jén bevezethető a magyar euró . Nem el őbb, de nem is később. Nem el őbb, mert mindenkinek elege volt már az irreális ígéretekb ől, de ne is később, mert a közel kétmillió devizahiteles magyar polgár, a százezernyi magyar vállalkozás érdekeit ez sértené . Az euró 2014-es bevezetése a családo k

3

otthonának biztonságát, a vállalkozások számára kiszámítható környezetet és az állam fegyelmezet t gazdálkodását jelenti . Az euró a nehezen visszaszerzett stabilitás záloga, amit a maastrichti kritériumok miel őbbi teljes teljesítésével és fenntartásával érhetünk el . Az euróhoz tartósan 3 százaléknál kisebb költségvetés i hiány, 60 százalék felé konvergáló államadósság és alacsony infláció szükségeltetik . Ehhez pedi g fegyelmezett és takarékos költségvetési politika, célzott társadalompolitika, és nem utolsósorban ezekr e szóló, ezekre kért világos felhatalmazás kell . Egy szóval : felel ősség. Az euró a felelős gazdálkodá s fizetőeszköze, A magyar euró pedig a józanul m űködő Magyarország hétköznapi garanciája . A magyar euró ugyanis a felelősség, a húzd meg, ereszd meg politika befejezése . Abbahagyása annak az önsorsrontásnak, hog y négyévente irányt váltunk, csak azért is újrakezdünk mindent a nulláról, a startkockából . A magyar euró azt jelenti, hogy Magyarország többé nem hagyja, hogy a politika pillanatnyi önérdeke Pökdösse vag y rángassa . A magyar euró a kiszámítható fejlő dést, az egész közösséget átfogó biztonságot, stabilitás t jelképezi. Ezért fontos nekünk a magyar euró . Hogy az eurót a magyar családok és vállalkozások számára a lehet ő legkedvezőbben vezessük be , további célokat kell szem el őtt tartani . Tehát kettő: legyen cél, ami a következő ciklus egészé t meghatározza — a foglalkoztatás b ő vítése . Mert az ország gazdálkodása, a költségvetés egyensúlya, a nyugdíjrendszer biztonsága hosszú távon nagyon nehezen tartható fenn, ha nem sikerül minél többeke t bevonni a munka világába, a közös teherviselésbe . Arra van szükség, hogy többen dolgozzanak és ezáltal többen fizessenek, de jóval kevesebb adót . Ez több, mint gazdaságpolitika, ez az egyik legfontosabb társadalompolitikai feladat ma Magyarországon . Három : legyen a harmadik cél a gyors gazdasági növekedés beindítása . Ha nem térünk le a z áldozatvállalással most kijelölt útról, ha a józan ész gazdaságpolitikáját folytatjuk, akkor 2011 és 201 4 között elérhető a 4 százalékos átlagos éves növekedés . Tisztelt Ház! Ez azt jelenti, hogy 2011-től ismét érezhet ően közelítünk a rendszerváltáskor megálmodott európai életszínvonalhoz . Ez a sikerélmény adhat kitartást a nehéz úton haladtunkban . Fogalmazhatnék úgy is: a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel együtt kidolgozott program olyan, mint egy térkép, amely nag y segítséget jelenthet a következ ő kormány számára is . A térképr ől minden hozzáért ő szem els ő re leolvassa, hogy Magyarországnak meg kell másznia néhány olyan szakaszt is az elkövetkez ő években , amelyek bevá€lalásától a politika Idáig igyekezett megkímélni, nem is annyira az országot, mint inkáb b saját népszerűségét. Van két nagy és alapvet ő területe az életünknek, amelyeken épp ilyen nagy és alapvet ő változásokat kell végrehajtanunk, a lehető legnagyobb konszenzussal és a lehet ő legkevesebb rossz kompromisszum megkötésével . Meg kell újítanunk, alapvet ően meg kell újítanunk a szociáli s ellátórendszerünket és az oktatást. Tisztelt Országgy ű lés! A szociális rendszer átalakításának alapelveir ől már többször volt alkalmam részletesen szólni . Ezeknek most csak egy elemét szeretném visszaidézni, ez pedig a kölcsönösség, az egy mindenkiért, mindenk i egyért elve . Minden ember azt adja vissza a közösségnek, amit a közösségt ől kap. De igaz ez fordítva is . Minden közösség elvárhatja annak viszonzását, amit az egyénnek vagy egyes csoportoknak adott . Igen, ez is a jogok és kötelességek, a szolidaritás és a felel ősség egyensúlya . Ezért én már jó ideje olyan szociális rendszer kialakítását sürgetem, amely nemcsak segítséget nyújt a nyomorban és kilátástalan élethelyzetben verg ő d őknek, de ezért cserébe ösztönöz is legalább háro m

4

dologra. Ösztönöz, hogy a közösség minden tagja tartsa be az együttélés alapvet ő társadalmi szabályait. És ösztönöz, hogy a közösség támogatásából részesül ők éljenek is a kapott lehetőségekkel, próbáljanak meg minden erejükkel kitörni a segélyezett státuszból, ha erre lehet őségük van . Harmadikként ez a rendszer ösztökél, hogy ha már a maguk nemzedékében nem is tudnak kitörni a szegénységből és az esélytelenségb ő l, legalább tegyenek meg mindent, hogy a hátrányokat n e örökítsék át gyermekeikre, hogy az állam és a szül ő legalább együtt (egyen képes megtörni a szegénység újratermel ődését, azt az ördögi körforgást, hogy szegénynek szegény a gyereke, de mé g az unokája is . Egy köztársaságnak épp arról kell szólnia, hogy minden gyereknek joga és lehet ősége van többre vinni, mint a szüleinek . Ezért a másik terület, amelyről kiemelten is szeretnék szólni, az oktatás . A boldogulásra esélyt adó tudáshoz minden magyar gyereknek olyan alanyi joga van, vagy kell, hogy legyen, mint az ételhez vag y az egészséghez . Éppen a min őségi oktatás a legfontosabb eszköz az állam kezében arra, hogy segíts e a gyerekeket a kitörésben és a felfelé jutásban . És ha az oktatási rendszerünk végre mindenkit felfel é emel, akkor azzal az egész ország is felemelkedik . Ezért döntő jelentőségű a közoktatás megújítása . Az oktatás és a szociális rendszer átalakításának dönt ő szerepet kell játszani abban, hog y Magyarország sikeresen teljesítse a következő évtized legsúlyosabb társadalmi feladatát, a romá k integrációját . Az integráció persze egy csalóka szó . Finnyásan vagy éppen furmányosan elfedi a lényeget, sz ő nyeg alá söpör kibeszéletlen társadalmi problémákat . Az integráció, a társadalmi befogadás számomra egyértelm ű jelentéssel bír . A magyar cigányságot a mainál sokkal jobban be kell vonni az oktatásba, a foglalkoztatásba, és ezen keresztül az adó- é s járulékfizetés rendszerébe is, megteremtve ezáltal a társadalmi felemelkedés és a jobb életszínvona l esélyét . Bevonni roma honfitársainkat a lehet őségekbe és a kőtelességekbe is, szolidaritást kínálni é s felelősséget várni . Meggyőződésem, hogy a következő évtizedek talán legnagyobb társadalmi-politika i kérdése és feladata Magyarországon a cigányság beilleszkedésének kérdése, az esélyteremtés ügye . Nemzeti sorskérdés ez . Sikeres cigány kisebbség nélkül nincs sikeres többségi társadalom és nem les z sikeres Magyarország sem . Tisztelt Képvisel ők, Hölgyeim és Uraim ! A rendszerváltáskor kitű zött célok elérése sok tekintetben felemésztette az energiáinkat . Kifáradt , elfásult és kiüresedett a közélet . Kevesen érdeklő dnek igazán a közügyek iránt, kevesebben szolgáljá k ő szintén és önzetlenül a közérdeket . Elégtelen a civil világ ellen ő rző képessége, kevés a közös cél és gyenge a közös akarat . Az életünket korábban nem tapasztalt mértékben zabálja fel nap mint nap a politika . Megosztással , szembenállással, alantas stílussal mérgezi meg a hétköznapjainkat, teszi rosszkedv ű vé az országot . Kinek érdeke az, hogy kettévágja és táborokba szervezze Magyarországot? Kinek érdeke, hogy a változás okozta félelemb ő l hétköznapi gyűlölet, nem ritkán utcai erőszak legyen? Magyarországna k nem ez az érdeke l Meggy őződésem, hogy a most megalapozott gazdasági növekedés hasznát nem a demokráci a kiüresítésére, hanem annak meger ősítésére kell felhasználni . Ehhez arra van szükség, hog y megerösitsük a köztársaság demokratikus intézményeit . E tekintetben most nem a változás, hanem a védelem mellett érvelek . Mert igenis m űködik, ha nem is mindig tökéletesen, de m űködik minden intézmény, ami a köztársaság lényegét, együttélésünk alapjait, rendjét és normáit határozza meg . Éppen ezért az ezen intézményekkel kapcsolatos politikai nyilatkozatokat nem lehet alábecsülni . Fontosnak tartanám, ha most, a kampány elején egyértelm űvé tenné minden induló, hogy az alkotmányt tiszteli és tiszteletben is tartja . Annak pedig esetlegesen, ténylegesen indokolt módosítás a

5

nem történhet soha aktuális hatalmi törekvések szerint, hanem csak széles politikai és társadalm i egyetértés alapján . Egyetértve a köztársasági elnök úrral, én is úgy gondolom, az alkotmány fenntartása — ahogy ő mondta — óriási felelő sség, amelynek viseléséhez jogi és érzelmi m ű veltség kell. Veszélyes , megengedhetetlenül veszélyes azt állítani, azt sugallni, hogy az alkotmányt nem kell tisztelni . A köztársaság alapintézményei közé tartozik a függetlenül és befolyástól mentesen működő Magya r Nemzeti Bank is . Most, a gazdasági válság idején megtapasztalhattuk, milyen fontos szerepe van a Nemzeti Bank függetlenségének, és milyen veszélyeket rejt magában, ha bárki feladatának érzi a nyomásgyakorlást az intézmény m űködése felé. A politikai csatákból pedig ki kell hagyni az igazságszolgáltatást . Az bíróságok és az ügyészsége k pártatlan m űködése elengedhetetlen egy modern köztársaságban . Fontos, hogy az igazságszolgáltatá s rendszerét m űködtetők is tudják, az ő feladatuk, küldetésük sokkal fontosabb, mint politika i szimpátiájuk . Vannak a köztársaságnak új demokratikus intézményei is, amelyek meger ősítése hozzájárulhat a köztársaság erejéhez . Ilyennek tekintem a Költségvetési Tanácsot, amelynek létrejötte azt igazolja , hogy a demokrácia intézményrendszerét lehet és kell fejleszteni . A demokratikus rendszer intézményeinek független, szabad és rendeltetésszer ű mű ködése elengedhetetlen ahhoz, hogy erős legyen a köztársaság . Es minden fontos közjogi és közéleti pozíciót betölt ő emberre, politikusra, közszereplő re vonatkozik, hogy vagy tiszteli mindezt, és akkor ugyanazt várhatja viszont, vag y megkérdőjelezi fontosságukat, és ezzel zülleszti a magyar demokráciát . Tiszteletet érdemelnek ezek az intézmények, de nem alázatot és kritikátlanságot, mert mindegyi k intézmény a köztársaság polgáraitól kapja a felhatalmazást, a bizalmat, t őlük nyeri el erejét és nekik i s felel . Ezeknek az intézményeknek is újra és újra rá kell szolgálniuk a polgárok bizalmára . Magyarországon ma általános az emberek kiábrándulása a politikából . Ennek a tendenciának a megfordítása, vagyis a politika bennfentes világának megújulása nélkül nincs esély arra, hogy a z ország a jövője szempontjából szükséges változtatásokat sikerrel végigvigye . Nem utolsósorban ezér t kellene végre megállapodásra jutniuk a pártoknak a tiszta, tisztességes és átlátható pártfinanszírozá s megteremtésér ő l, vagy éppen a mai napon megszavazni az új kampányfinanszírozás rendszerét . A bizalom visszaszerzése itt kezdődik . Számon kérhetőbb, transzparensebb, elszámoltathatóbb , becsületesebb politikára van szüksége Magyarországnak . Hölgyeim és Uraim ! A beszéd, amit ma mondani szerettem volna itt, az ország házában, szándékom szerint igyekezet t elkerülni minden szélsőséget, a túlzás bármely formáját . Mert szerintem éppúgy szélsőség a mai helyzetben romeltakarításról vagy nemzethalálról beszélni, ahogy túlzás volna azt állítani, hogy ne m maradt elég nehéz feladat, és eljött a Kánaán . Én a köztársaság alkalmazottjaként szeretnék ma szólni, aki munkája végzése közben egyaránt közel érzett magához bal- és jobboldali polgárt, és olyat is, aki amúgy fittyet hány a politikára . A politika i vetélkedés ma már alig ismer határokat Magyarországon . A verseny gyakran csapott át politika i hidegháborúba, az ellenfélb ő l egyre inkább ellenség lett . A politikai ellenfelek vajon valóban azt hiszik, hogy magyarabbak lehetnek egymásnál? Vajon valóba n azt hiszik, hogy a másik hazaáruló, családellenes, vagy éppen embertelen diktátor? Vajon a Fides z valóban azt hiszi, hogy az MSZP-s komcsi, az MSZP-s meg azt, hogy a fideszes náci? Vajon valóba n hisszük ezeket a tűrhetetlen otrombaságokat, vagy csak kiabáljuk ő ket önfeledten, mint a B-közép a rigmusokat egy-egy örökrangadón?

6

Vajon csak a közbeszéd vadult meg ennyire, vagy mi magunk is? Mindenki tudja, hogy nem jó ez így . Szenved tőle az ország, szenved tő le a gazdaság és szenvednek t őle a családok, a barátok, a közösségek . Sőt, ma már szenved tőle maga a politíka is . A fanatikus szembenállásból ugyanis eg y szörny született, és ezt a szörnyet úgy táplálta napról napra a gy űlölet és a megosztottság, akár a z anyatej a csecsem ő ket, Erről a szörnyrő l akarok még szólni ebben az utolsó parlamenti beszédben . Ez a szörny ugyanis Itt áll az ajtónk el őtt és dörömböl, hogy eresszük be . És azt is mondja, hogy ránk töri az ajtót, szétveri a berendezést és beveri a képünket, ha nem tetszik neki . Mára mozgalommá vált, a mozgalomból párttá , kijutott az Európai Parlamentbe, és most be akar jutni ide, a magyar Parlamentbe . Ez az a ház , amelynek az ajtaján dörömböl . Aki ennek a háznak az ajtaján dörömböl, az a hétköznapjaink bejáratá n dörömböl, az saját házainkba, otthonainkba akar berontani, az életünkbe . Nem akarok hasonlatok mögé bújni . Már nem lehet, ahhoz már túl késő van. Már csak egyenes mondatokra maradt id ő, elvágólagos mondatokra . A Jobbikról beszélek, a szélsőjobb pártjáról , amelynek reális, valós programja nincs, csak bűnbakjai vannak . A széls őjobb nem csak szavakban , valóban sem tiszteli az alkotmányt . A szélsőjobb nem élteti, csak visszaél a demokráciával, a szabadsággal . A szélsőjobb megoldást hazudik minden elcsigázott és türelmét vesztett embernek , pedig ő maga a probléma . Tőlem nem egyszer kérdezik manapság : Mi a baj a Jobbikkal? Hiszen nem hogy kormányon ne m voltak, de még a Parlamentben sem . Ez a fontos kérdés . A széls őjobbal szembeni határozott fellépé s ugyanis ott kezd ődik, hogy erre a kérdésre válaszolunk . Az a baj a Jobbikkal, hogy tönkreteszi a hazánkat, tönkreteszi kívül és belül . Tönkreteszi azzal, hog y nem megoldásokat kínál, hanem b űnbakokat. Bűnbakokat, akikre haragudni lehet, akiken levezethetők a társadalmi vagy akár egyéni feszültségek . És a gyűlölet ereje könnyen elfeledteti sokakkal, milyen so k még ma is a vesztenivalónk . A Jobbik üzemanyaga a békétlenség, a megosztottság, a harag . Ezek fenntartásában érdekelt, ebb ő l gyűjti szavazatait, és semmi sem túl nagy ár, ha feszültséget kell kelteni . Ha kell, a szavaik erőszakosak, ha kell, a tetteik . Igény, az volna rá — hangzik cinikus ideológiájuk . A zavarosban halásznak. Azt mondják, a probléma a korrupció, a közbiztonság és a cigányság megoldatlan integrációja . Mindenki tudja, hogy ez valóban íg y van, és a demokratikus közép pártjának, pártjainak közös felel őssége, hogy erre eddig nem találta k demokratikus választ, hogy ezeket a kérdéseket a sz őnyeg alá söpörték. De a trükk az, hogy a Jobbik a valós kérdésekre hazug, országveszt ő válaszokat ad . Egy problémára a még nagyobb problém a generálása a válaszuk . Fontos, hogy önök értsék : más az, amit a Jobbikról most mondok, mint amit eddig mondtak itt a parlamentben . Ha kárhoztatták is a jelenséget, inkább csak azért, hogy a másik fejére olvashassák . Nem együtt féltették tőle a demokráciát, hanem egymás ellenében . Sőt, miközben mindig a másika t okolták a széls őjobb miatt, valójában sokszor a saját politikai érdekeiket féltették, a hatalmat, a hatalo m esélyét, nem a demokráciát és nem a szabadságot . Hasonló a hasonlónak örül . És amilyen meglep őnek tűnhet 2010 Magyarországán a mondat, olya n igaz: több a hasonlóság a Fideszben és az MSZP-ben, mint e kett ő és a Jobbik között, Igen, a hasonlóság az, hogy a Fidesz és az MSZP, akármennyire is tűz és víz, egyaránt demokratá k gyülekezete . Pont . A szélsőjobb — és most a Jobbik politikai hasznnélvezőlrőf, vezető palitlkusalról és nem a támogatólró l beszélek — pedig nem elkötelezett demokraták gyülekezete . Pont. Demokrata a demokratával fog össze az antidemokratikus törekvésekkel és er őkkel szemben . Ez a szabad demokráciák önvédelmének alapelve . A két nagy pártnak úgy kell megküzdenie egymással a

7

kampányban, hogy ne a demokrácia legyen a vesztes . Ha a széls őjobb a nevető harmadik, a másik kettő egyaránt veszített, akkor a győztes is nagy árat fog fizetni a győzelemért, Nem a vetélkedés, ne m a kemény verseny felfüggesztését kérem, illetve ajánlom önöknek, egyáltalán nem! Csak azt, hog y legyen egy téma, a széls őjobbal szemben fellépés, amelyben összefognak, vagy legalább nem játsszá k ki egymást egymás ellen . Én a politikai versenynek elfogult drukkere vagyok ugyan, de résztvevője már nem. Megtehetem tehát, hogy kimondjam azt, amit önök e kampány hevében talán nem engedhetnek meg maguknak : demokrata és hazafi Orbán Viktor Is, demokrata és hazafí Mesterházy Attila Is . Lehet, hogy csak ennyi a közös nevező , lehet, hogy csak ennyi — de ez közös nevez ő, és ez elég lehet ahhoz, hog y Magyarország legy őzze a széls őjobb veszélyt. Tisztelt Országgy ű lés! A válságnak még nincs vége . Addig nincs, amíg a munkahelyek száma is csökken míatta, A válságkezel ő kormány is teszi a dolgát, fegyelmezetten és állhatatosan, egészen az új kormán y felálltáig szolgálja az országot . Ez a szolgálat nagy tisztesség, sokak szerint nehéz feladat is . Én azonban másként látom . Nehéz a feladatuk a gyermeküket nevel ő szülőknek, azoknak az édesanyáknak és édesapáknak, aki k azért dolgoznak, hogy gyermekük el őrébb jusson, többre vigye, mint ő maguk. Nehéz a dolguk a munkájukat megtartani és ebbő l gyarapodni kívánó polgároknak . Nehéz, nagyon nehéz a dolguk a munkát keres ő munkanélkülieknek . Tisztességben ledolgozott évtizedek után sajnos még mindig nehé z a dolguk a nyugdíjuk értékét meg őrizni vágyó idő seknek. Nehéz az egyetemistáknak, akik életképe s tudásra kívánják alapozni majdani családjuk boldogulását . Nekik mind igazán nehéz a dolguk . Értük kell felel ősséget vállalni, újra megteremteni az országban az összefogás képességét . De ehhez ma nem elég a hatalomban bekövetkez ő változást akarni . Ahhoz a bennünk él ő Magyarországnak kel l megváltoznia, ahhoz Magyarországnak önmagából kell kihoznia a legjobbat . Tisztelt Ház! Az elmúlt tíz hónapban azt tettem, amit párton kívüli miniszterelnökként mindezért tehettem . Nem akartam megváltóként felt ű nni, rajongókat gy űjteni és korszakot csinálni . Szakszerű en, a lehet ő legkevésbé megosztó módon, tisztességgel, határozott, de visszafogott hanggal, eredményese n igyekeztem dolgozni . Annyit végezni a rengeteg feladatból, amennyit egy év alatt csak lehet, és mindi g a nehezét venni előre , Ebben hittem és ebben hiszek : a jó kormányzás, a politikus már kissé divatjamúlt, ókori eszményében . Es még valamiben . Hiszek a békés, gyarapodó, modern, európai Magyarországot akaró polgáro k álmaiban . Diákok és nevelő k, tisztességgel dolgozó és tisztességgel munkát adó vagy munkát keres ő emberek, nagyszül ők, szülők és gyermekeik Magyarországról szóló álmaiban . Es egy nagyon nehéz év után ma több a hitem, több a reményem az ő álmaik beteljesülésében, mint korábban . Tettem, amit ezért miniszterelnökként tehettem, a legjobb tudásom szerint . Nem tévedhetetlenül, de nag y igyekezettel . Kivételes megtiszteltetés miniszterelnökként szolgálni . Kivételes megtiszteltetés lesz ezt tenni állampolgárként is . Köszönöm, hogy meghallgattak)

s