11. GYORS PROTOTYPING)
PROTOTÍPUS-GYÁRTÁS
(RAPID-
A valóságos prototípusok gyártása költséges és viszonylag lassú folyamat. A vizuális realitás módszereivel élethűen megjelent geometriai modell számos kérdésre választ ad, amelyet a prototípustól várunk. Ennek ellenére gyakran van szükség fizikailag létező prototípusokra.
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
A virtuális prototípus egyik hátránya, hogy nem állnak rendelkezésre minden tárgyalóasztalnál a szükséges hardver és szoftver eszközök. Nem mindenki tudja egyformán látni a térben a modellezett alkatrészt, különösen
nem
annak
részleteit.
A kézben
tartva
szemlélhető darab olyan ötletek forrása lehet, amelyek értéke előre felmérhetetlen. Az előbbieken túl a prototípus (mesterdarab)
felhasználható
szerszámként
(vákuumformázás), szerszámkészítéshez (Rapid Tooling) öntőmintaként,
öntőformaként.
Ezzel
lényegesen
lerövidíthető a tervezés-gyártás átfutási ideje (Rapid Manufacturing). Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
A legutóbbi években számos eljárást dolgoztak ki prototípusok
geometriai
modellek
információi
alapján
történő gyors előállítására. Ezek közös vonása, hogy az alakot rétegekre bontásán, majd a prototípusnak a rétegekre vonatkozó információk alapján való rétegenkénti felrakásán alapul. A gyakorlatban bevezetett módszerek vékony anyagból kivágva, vagy műgyantából kikeményítve állítják elő a prototípust. Tulajdonképpen a műszaki tervezőrendszerek
üzemeltetéséhez
használt
számítógépek periférikus berendezéseiről van szó. Ezek zárt rendszerben, tisztán dolgoznak, és nem igényelnek üzemi környezetet. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
A kikeményítéssel dolgozó eljárások folyékony vagy por anyagból készítik el a prototípust. A legszélesebb körben az a sztereólitográfiai eljárás terjedt el, amelynél alapanyagként folyékony műanyagot használnak. A folyékony gyanta egy tartályban van. A számítógép a geometriai modellből vett információk alapján ultraibolya lézer sugarat vezérel. A sugár hatására kikeményedő anyag felületén az alak egy vékony rétege jön létre. A test ezeknek a rétegeknek az egymásra rakásával alakul ki. A prototípus néhány órán belül készül el.
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
Az alakot vékony anyagból, a rétegek kivágásával létrehozó eljárások a megfelelő pontosság és felületminőség biztosítása érdekében lézerrel dolgoznak. A gyors prototípus-gyártó berendezés, mint minden periférikus hardver eszköz üzemeltetéséhez a tervezőrendszert megfelelő interfész programmal kell kiegészíteni. A jól kiépített tervezőrendszerek rendelkeznek ilyen elemekkel. Az interfész program a geometriai modell adatállományából szabványos STL fájlt állít elő, amely közvetlenül felhasználható a gyors prototípus-készítő berendezés vezérléséhez. Az eredmények a prototípus elkészítése előtt a tervezőrendszerben vagy a gyors prototípus-gyártó berendezés vezérlésének képernyőjén ellenőrizhetők. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.1. Geometriai modellek prototípus-eljárásoknál
alkalmazása
a
gyors
A mai modern számítógéppel segített tervezés (CAD) technológiájában konstrukciónak
viszonylag három
egyszerű
dimenziós
egy
adott
megtervezése
számítógépen. Kevésbé egyszerű viszont megjeleníteni az ilyen 3D-s modellt, mert a számítógép képernyője csak kétdimenziós. Hasznos lehet a valódi, „látni és érezni” (meg tudom érinteni) modell megvalósítás. Az elmúlt mintegy tíz évben a legtöbb ilyen 3D-s fizikai modell (prototípus) fáradságos munkával adott nyersdarabból CNC forgácsológépen készült. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
Termékfejlesztés
Prototípusok gyártási eljárásai
a prototípusok gyors rendelkezésre állása Hagyományos forgácsoló eljárások
Gyors-prototípus eljárások
* NC-marógépek
* Stereolithographie
* másoló marógépek
* Solid Ground Curing
További technikák * műanyag vákuum-formázó eljárás * nyomás alatti fémöntés
* esztergagépek
* Selective Laser Sintering
* gipszforma eljárás
* kézi megmunkálások * ........
* Fused Deposition Modeling
* precíziós öntés * homokformába öntés
* Laminated Object Manufacturing
* ..........
* 3D Printing
11.1. ábra Prototípus-gyártás modellezése és eljárásai Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
Az elmúlt években új módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel egy prototípust felépíthetünk közvetlenül a CAD fájlból (a drága és időigényes forgácsolás helyett). A legtöbb ilyen technológia gyors és egyszerű. Ezeket egy összefoglaló címszó alatt csoportosíthatjuk, mint: „Rapidprototyping” (gyors prototípus-gyártás) technológiák, de az alkalmazási céleljárás függvényében használják a „Rapid Tooling” (gyors szerszámgyártás), a „Rapid Modelling” (gyors
modellezés),
gyártás),
a
„3D
a
„Rapid
Modelling”
Manufacturing” (3D-s
elnevezéseket is. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
(gyors
modellezés)
Ez a termékfejlesztési terület a 80-as évek elején jelent meg az Egyesült Államokban és az elmúlt 20 évben óriási fejődésen ment keresztül. A termék konstrukciók sokkal összetettebbé
váltak
mind
alakjukban,
mind
funkcionalitásukban. Ezzel szemben a tervezési-, gyártási-, átfutási idők csökkentésének szükségessége növekedett (gazdasági és termelékenységi okokból), valamint a minőségi elvárások egy termékkel szemben fokozottabbá váltak. Ezen körülmények megváltozása indukálta, a számítástechnika és a tervezőrendszerek nagyarányú fejlődése pedig lehetővé tette a terület jelentős fejlesztését. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
Tehát a szilárd CAD modellezés és a számítógépes technológiák fejlődése egy új utat nyitott meg, a gyors prototípusok gyártása felé. Az Rapid-prototyping (RP) előtti időkben heteket és sok pénzt vett igénybe egy konstrukció prototípusának
legyártása.
ugyanennek
prototípusnak
a
A a
Rapid-prototypingban gyártása
manapság
hétköznapivá vált. Időtartama órákra, költsége pedig töredékére csökkent. Az RP kifejlesztése lehetővé tette a cégeknek,
hogy
gyakrabban,
valamint
kevesebb
költséggel, rövidebb idő alatt ellenőrizzék és változtassák meg a konstrukciókat. [202] Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
Szkennelési Virtuális stratégia valóság
CAD modellezés
Tapintási modellezési rendszer
Pontsereg
Referencia modell (CAD) Reverse engineering
Ellenőrzés és összehasonlítás
Interfész
STL fájl Rétegekből történő gyártás
Rétegekből gyártott alkatrész
Rétegekből gyártott szerszám
Gyors szerszámozás Prototípus szerszám
Végső prototípus
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.2. ábra Gyors Prototípusgyártás folyamata
Az eredmény egy termék, amely: • az első alkalommal már működik, • kevesebb pénzt kell fordítani a tervezésre és gyártásra, • kevesebb időt kell fordítani a tervezésre és gyártásra, • kielégíti a vásárlói igényeket, • gyorsabban
piacra
kerül,
megtérülési ideje.
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
így
rövidebb
a
Számos RP technológia van jelen a piacon, azonban mindegyik ugyanazon az alapelven működik. Az alapelvet öntőminta gyártásán keresztül mutatjuk be, két különböző eljárással. (11.3., 11.5. ábrák)
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
a) Az öntőforma tervezése CAD rendszerrel.
b) Az öntőforma 3 dimenzióban nyomtatása.
d) A folyékony fém beöntése a formába.
c) Az öntőforma összeállítása.
e) A fémöntvény formából történő kivétele.
11.3. ábra Öntőminta és öntvény gyártási folyamata 3D printer eljárással [198] Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
Szilárdtest modellezett CAD adatokat, melyek egy meghatározott feldolgozzák,
formátumban és
az
vannak
optimális
(STL),
építési
pozícióba
orientálják. Az adatokat azután az RP gépre küldik, ahol megtörténik a vékony rétegekre szeletelése. Az RP gép ezután
elkészíti
a
modell
minden
egyes
2D
keresztmetszetét és hozzáragasztja az előző réteghez, következésképpen
a
teljes
prototípus
egymásra rakásával épül „rétegről-rétegre”.
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
a
rétegek
11.2. Gyors prototípus előállítása LOM eljárással A gyors prototípusgyártási eljárások alapja, hogy CADrendszerben elkészített 3 dimenziós modellt egy alkalmas szoftverrel párhuzamosan szeletekre, rétegekre osztjuk. A berendezés
ezeket
a
rétegeket
-
amelyeket
egy
lézersugárral követve a kontúrpályákat vágja ki - egymásra építve
alakítja
ki
a
végleges
alkatrész-geometriát
megtestesítő három dimenziós prototípust, próbatestet, ősmintát.
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.4. ábra A LOM berendezés vázlata
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
A berendezés fő részei (11.4. ábra): a) vezérlő számítógép, amelyre fel van telepítve a LOMSlice program, b) CO2 lézer, amelynek sugarát tükrök irányítják, c) egy „plotter„ típusú mozgató készülék, amely a lézersugarat az XY síkban irányítja, d) a munkaasztalt függőleges irányban mozgató berendezés, e) az egymást követő rétegeket hengerlő egység, f)
a papírlemezt előtoló berendezés,
g) gázelszívó. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
A gyors prototípus gyártó gép lézer berendezése 25W teljesítményű CO2 lézer, amely biztosítja a papírlap kivágását. A sugár gyújtósugarának az átmérője 0,25 mm. Mint valamennyi gyors prototipizáló berendezés esetén, a LOM gépnél is az STL szoftvert használjuk, amelyet átvesz a berendezés LOMSlice szoftverje. Következik a D modell "szeletelése" a papír vastagságnak megfelelő rétegben,
és
ezeknek
a
rétegeknek
megfelelő
keresztmetszet profiljainak a meghatározása. Ezeket a kontúrokat követi a lézersugár. A kivágás a keresztmetszet belső oldaláról kezdődik a "Z" koordinátának megfelelő pálya szerint. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
Ez után a többlet-részek kocka-alakban való kivágása és végül a doboz külső/belső részének a kivágása történik. A Helysys cég által szállított papír vastagsága 0,1067 mm. A LOM 1015 berendezés főbb adatait a 11.1. táblázatban láthatjuk.
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.1. táblázat
A LOM 1015 jellegzetes adatai
Eljárási típusok A lézer típusa A lézer teljesítménye (W) A lézersugár nagysága (mm)
Hengerlés és vágás lézerrel CO2 25 0.25 – 0.38
Vágási sebesség az XY tengelyen (m/s)
0.38
Pontosság az XYZ koord. (mm)
±0.25
Anyagvastagság (mm)
0.05 – 0.38
Hengerlési eljárás
Hengerlés és melegítés
Munka térfogat (mm x mm x mm)
380x250x350
A réteg minimális vastagsága (mm)
0.05
A gép méretei (m x m x m) Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
1.20x0.99x1.27
A LOM modellek gyártásához szükséges lépések (11.5. ábra): • a munkadarab 3D modellezése a STL állomány alapján, • a bemenő mértani adatok osztályozása és egy új adatszerkezet felépítése (bmp, con, ini). A con állomány azoknak a háromszögeknek az összefüggéseit tartalmazza, amelyek a 3D modell felületét megközelítik. Ezt az állományt használjuk a következőkben a szeletelő algoritmusban, • az egymás után következő rétegek 2D geometriai modelleinek a meghatározása a 3D modell szeletelése által. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
A
LOMSlice
forgatását,
szoftver
eltolását,
megszerkesztését,
a
lehetővé
beosztását, gép
teszi
a
modell
tükörmásának
munkaasztalán
a
minél
célszerűbb elhelyezés céljából. Az alkatrész modellezése a következő lépésekből áll: • az
alkatrész
meghatározása,
kezdve
a
STL
állománnyal. Ebből ered a bmp állomány, amely segítségével
a
munkadarab
3D-s
modellje
megalkotható, • valamennyi réteg alakjának a meghatározása a 3D modell szeletelésével. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.5/a. ábra Öntőminta gyártási folyamata LOM eljárással [198]
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.5/b. ábra Öntőminta gyártási folyamata LOM eljárással [198]
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.3. A Rapid-prototyping modellek használata
11.6. ábra Rapid-prototyping eljárások modellezéséhez felhasznált anyagok Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
Az RP-n gyártott modellek messze túlmutatnak napjaink
mérnöki
alkalmazásain,
a
megfelelő
és
funkcionális modelleken. [202] Ma a modelleket használhatjuk: • mintaként
más
szerszámozási
és
gyártási
folyamatokhoz, • eladáselemzéshez, mint csoportmodell, • marketing modellként, • ármegállapító modellként, a gyártóhoz küldve azért, hogy a CAD adatoknál segítsen a költségek csökkentésében a technikailag helyes konstrukció kialakításáért. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.4. A prototípus gyártásának lépései 11.4.1. A számítógépi 3D modell elkészítése Napjainkban számos 3D modellező szoftver létezik, amellyel megalkothatjuk a termék alapjául szolgáló modellünket.
A
Gépgyártástechnológiai
Tanszéken
különböző programcsomagok állnak rendelkezésünkre, többek
között
a
CATIA,
Autodesk
Inventor,
PTC
Pro/Desktop. Ezek a programok számos lehetőséget biztosítanak
számunkra
a
különféle
létrehozására. [200] Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
modellek
Egyik lehetőség, hogy elkészítjük az alkatrész(ek) 2D-s nézeti képeit, majd ebből készíttetjük el a tervező szoftverrel a 3D-s modellt. Ilyen funkcióval az említett szoftverek mindegyike rendelkezik, mivel ez gyakorlatilag alapműveletnek számít a tervezés során. Egy másik lehetőség a 3D modell közvetlen megalkotása szoftvertől függően
drótváz-modellből,
felületmodellből,
valamint
volumetrikus (test) modellként, amikor is különböző testprimitívek,
halmazműveletek
segítségével
történő
felépítésével hozzuk létre a testmodellt. (Boole-algebra). A mai korszerű tervező rendszerek képesek az előbb felsorolt műveletek kombinációjára is. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
A 2D tárgyalapú rendszereknél a tárgyak egy rajzban ismételhetőek, tükrözhetőek, pozícionálhatóak, megjeleníthetőek és eltüntethetőek stb., de ez még mindig csak egy szerkeszthető rajz marad. A 3D-s modellező rendszerek használatával egy 3D-s megjelenítést hozunk létre (számos ugyanolyan alapelvet használva, mint 2D-s tárgyalapú rajzoknál), és azután különböző 2D-s képeket generálunk a 3D-s ábrázolás különböző nézeteivel. A 3D-s ábrázolásban számos olyan fogalom is létezik, amelyek értelmetlenek a 2D-rajzoknál, többek között a rejtett vonalak, halmaz műveletek, árnyékolás, megvilágítás, külső fény, anyagminták. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
Harmadik alternatív lehetőség egy 3D-s szkenner alkalmazása, amely egy létező testet tapogat le, és így építi fel a modellt automatikusan, különösebb emberi beavatkozás nélkül. Fontos azonban kiemelni, hogy ezen eljárással csak a már létező modelleket tudjuk úgymond „bedigitalizálni”. Ha tehát új dolgot akarunk létrehozni, akkor az első lépéseket mindenképpen nekünk magunknak kell megtenni. Ha sikerült a 3D-s modellt létrehozni, akkor következhet a második lépés: az
elkészített
alakítanunk,
modellt
hogy
a
olyan
formátumúra
prototípusgyártó
kell
készülékünk
vezérlőprogramja értelmezni tudja azt. Ezen formátum neve: sztereolitografikus fájl, röviden STL. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.4.2. Az „STL” fájl Az STL fájl a Rapid-Prototyping iparág szabványosított adatátviteli formátuma, amelytől megkívánjuk, hogy a legkülönfélébb
eljárások
számára
is
felismerhető,
feldolgozható, azaz kompatibilis legyen. Az STL fájl kölcsönösen megfeleltethető egy 3D nyomtatott alkatrésszel. Ez a formátum a szilárdtest modell
felületét
háromszögekkel
közelíti.
Minél
bonyolultabb a felület, annál több háromszöget kell létrehozni. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
Az STL fájloknak két formátuma van, egy szöveges (ASCII), illetve egy bináris. A szöveges leírás előnye, hogy könnyen módosítható, viszont kissé nehézkes a vele való dolgozás, és viszonylag nagy tárterületet foglal el. A bináris kódolás nagy előnye, hogy sokkal kisebb a fájlmérete, amely a hálózati adatátvitel során nélkülözhetetlen. Az ASCII fájlnak a kisbetűs „solid” kulcsszóval kell kezdődnie és az „endsolid” szóval kell végződnie. Ezen kulcsszavakon belül az egyes háromszögek listája található, amelyek a szilárdtest felületét definiálják. Minden egyes független háromszög leírása egy normál egységvektort igényel, amely a szilárdtest felületéből kifelé mutat. Majd ezt követi a három csúcspont (x, y, z) koordinátáinak megadása. (11.7. ábra) Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
Példa egy szöveges módban megadott háromszögről: solid ... facet normal 0.00 0.00 1.00 outer loop vertex 2.00 2.00 0.00 vertex -1.00 1.00 0.00 vertex 0.00 -1.00 0.00 endloop endfacet ... endsolid 11.7. ábra. Elemi háromszögelem Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
Ezek az értékek mindegyike Descartes-koordináta rendszerben megadott lebegőpontos adatok. Ezen háromszög értékeknek mind pozitívnak és az építési térfogaton belül kell lenniük. A Gépgyártástechnológiai Tanszéken működő Z400 3D printer gépen ezek az értékek: xmax=203 mm, ymax=254 mm, zmax=203 mm. Ez a maximális térfogat, amelyben az építést el lehet végezni. A modellt skálázhatjuk, elforgathatjuk, azért, hogy optimalizáljuk a építési időt, a szilárdságot és a hulladékeltávolítást. A normálvektor egy egységvektor és az origó az alapja. Ha a normálisok nincsenek megadva, akkor a legtöbb szoftver létrehozza őket a jobbsodrású rendszer szabálya alapján. Ha a normális információi nincsenek megadva, akkor az (x,y,z) értékeket 0.0 –nak kell megadni. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.5. Utókezelő anyagok, technológiai lépések 3D
Printing
porkeverékből,
eljárás és
a
során,
kötőanyag
a
berendezés
irányított
porra
fecskendezésével állítja elő a testmodellből a valós testet (11.8. ábra). Három alapvető portípust különböztetünk meg. A gipszalapú és cellulózalapú porokat általános célokra, a homokalapú
porkeveréket
öntőformák
készítésénél
használják. A berendezés tartályába a pornak megfelelő kötőanyagot kell betölteni. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
A 11.8. ábrán négy lépésben nyomon követhető a por adagolása, a por elterítése (1). A felesleges porszemcsék eltávolítása
és
összegyűjtése
(2),
melyet
az
adagolóhenger felemelésével és a modelltér vezérelt süllyesztésével oldottak meg. A testépítés során a „nyomtatófej” fecskendezi a leterített (általában 0,1 mm vastag) porrétegre a kötőanyagot (3). A gép által fecskendezett kötőanyag minimális szilárdságot biztosít (4). Ez a szilárdság éppen elegendő ahhoz, hogy a munkatérből óvatosan kiemeljük a testet. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.8. ábra A 3D printer eljárás [198] Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. elvi Dudásvázlata Illés
Világosan látszik, hogy a kész modellnek valamilyen utókezelése szükséges ahhoz, hogy a gyakorlatban is alkalmazható prototípus váljon belőle. Az utókezelés típusát a későbbi felhasználási célok határozzák meg. [200] Lehetséges felhasználási célok: • prototípus, • öntőforma, • felhasználható alkatrész. A különböző felhasználási célok esetén különböző utókezelő anyagok alkalmazása szükséges. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.5.1. Appolo 5005 (pillanatragasztó) Prototípus előállítás esetén az egyik lehetséges utókezelő anyag az Appolo 5005 (pillanatragasztó). Felvitele a tubussal történő átitatással történik. Előnyei: • gyorsan szárad, • viszonylag nagy szilárdságot biztosít. Hátrányai: • viszonylag drága alapanyag, • egészségre káros gőzei vannak, • csak a külső kb. 2 mm-es réteget itatja át (vastag falú testeknél ezt figyelembe kell venni!), • valamint a bevonás során képződött jelentős hő alak-deformációkat okozhat. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.5.2. Viaszolás (vax) Prototípus előállítás esetén a másik lehetséges módszer az úgynevezett viaszoló berendezéssel történő utókezelés. Az átitató anyag ebben az esetben közönséges viasz. A megfelelő irányú anyagáramlás biztosítása érdekében (testbe befelé irányuló) fontos, hogy az olvadt viasz hőmérsékleténél a testet 10…20 °C-kal magasabb hőmérsékletre melegítsük. A megfelelő hőmérséklet különbség elérése után a modelleket tálcán az olvadt viaszba kell meríteni, majd időt kell hagyni az anyagdiffúzióra. Ezen folyamatokat (megfelelő hőmérsékletek, bemerítési idő, stb.) a berendezés automatikusan felügyeli. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
Előnyei: • olcsó utókezelő anyag, • gyors eljárás, • jól szabályozott folyamat, • vastag réteget képes átitatni. Hátrányai: • rendkívül drága berendezés, • a hőhatás miatt deformációk léphetnek fel. A felületi minőség a rétegről-rétegre módszer miatt hagy kívánni valókat maga után. A felületi minőség javítása mindkét módszer alkalmazása után csiszolóvászon segítségével történhet. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.5.3. Epoxi gyanta Prototípus,
valamint
felhasználható
alkatrész
előállítására is alkalmas. Az utókezelés után a további alakítás, felületi minőség javítása a rendkívül nagy szilárdság,
és
forgácsolással
felületi
keménység
miatt
már
csak
lehetséges. Ezen tulajdonságai
miatt
alkalmazható akár beépíthető (funkcionális) alkatrésznek, a létrehozott modell. Kétkomponensű formátumban kerül forgalomba,
melyeket
összekeverve
érhetjük
a el
a
megfelelő
arányban
megfelelő
eredményt.
Felhordható ecseteléssel, valamint szórással is. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
Előnyei: • a modell működés közben is kipróbálható, • nagy keménység és szilárdság, • vastag átitatott réteg. Hátránya: • drága utókezelő anyag.
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.5.4. Rugalmas (elasztikus) utókezelő anyagok Prototípus, valamint felhasználható alkatrész előállítására is alkalmas. Kétkomponensű formátumban kerül forgalomba, melyeket a megfelelő arányban összekeverve érhetjük el a megfelelő eredményt. Az anyag ecsettel történő felvitele után legalább 24 órán át száradni hagyjuk. A száradási idő leteltével egy hétköznapi kalapáccsal „összetörjük”. Elasztikus modellt kapunk. Tulajdonságai: • rugalmas modell, • csak a külső 2 mm réteg itatódik át, ezért vastagabb testeknél a kívánt hatást nem tudjuk elérni, • hosszú száradási idő, • fárasztva könnyen reped. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
11.6. Prototípusgyártás a Miskolci Gépgyártástechnológiai Tanszékén
Egyetem
11.9. ábra A Miskolci Egyetem Gépgyártástechnológiai Tanszékén található Z400 3D Printer Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
A
Z400
3D
Printer
berendezés
(11.9.
ábra)
egyedülállónak számít az egyetemen és a régióban, hiszen
az
országban
ez
volt
a
második
ilyen
technológiával működő berendezés. Megérkezése után két héttel már munkára is fogtuk a szerkezetet. Első modellünk egy ívelt profilú csiga volt. Ez után a gép beállítása céljából készítettünk egy ún. kalibráló kockát, amelyen lemérve a méreteket, a készülék hibái ill. torzítása szoftveresen korrigálható volt. Ez után már kijelenthetjük, hogy méret- és alakhelyes modelleket tudunk gyártani. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
A gyors prototípus-gyártás és a geometriai modellezés egyaránt a jelen és a jövő technológiájának tekinthető, nemcsak
a
műszaki,
hanem
az
egyéb
területek
viszonylatában is. Gondoljunk az orvostudományra, ahol már napjainkban is alkalmazzák ezen módszereket anatómiai modellezésre. De tekinthetjük a művészeteket is, ahol terjedőben van az „antik” darabok modellezése, illetve a gyors 3D szobrok készítése a polaroid képek analógiájára.
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
Tehát
mindenképpen
óriási
lehetőség
van
ezen
technológiák előtt, és csak rajtunk múlik, hogy mit valósítunk meg ezek közül. Noha a 3D modellezésnek van létjogosultsága az RP nélkül is, az RP technológia nem értelmezhető nélküle, tehát nincs prototípusgyártás modell nélkül. Ezért sosem szabad gyors-prototípusgyártásról beszélni 3D modellezés nélkül. [199]
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés