11. FÖLDRAJZ munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 11. osztálya számára. o s z t ály

A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

FÖLDRAJZ munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 11. osztálya számára

11.

os

C S O DÁ L

O AT S

TE

RM

É S ZE T

z t ály

TARTALOM 1. Ekvatoriális napóra készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. A Holdfázisok megfigyelése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. A Nap fényének színekre bontása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. A földkéreg egyensúlya, az izosztázia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. A tengervíz lepárlása, a só kiválasztása Tengervízből ivóvíz – a szomjazó kontinensek esélye?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. A tengeráramlás, függőleges áramlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. A konvekciós áramlás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. Idő, időzónák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. Lemeztektonika a lemezek távolodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. Törmelékes üledékes kőzetek vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. A tengerpart abráziós formakincse – Morfológiai gyakorlat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. A folyók felszínalakító képessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 13. Ködkísérlet – A füstköd (szmog) keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Szerző: Mizerák Beáta Lektor: Dávid János Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 „A csodálatos természet” című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Smohay Márton Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19.

3

Földrajz – 11. évfolyam

A kísérlet leírása

1. Ekvatoriális napóra készítése

Hogyan mérték az időt a történelmi korokban? Mi a helyi idő? Miben tér

el a napóra és a karóra által mutatott idő?

• ka rtonpa pír • hurkapá lc a • szög mérő • ragasztó • fi lctoll • tájoló • körző • olló • vona lzó

Mit csinálj, mire figyelj?

1. Vastagabb kartonból vágj ki egy 28x20 cm-es és egy 14x20 cmes téglalapot, a kisebb téglalap hosszabb oldalával párhuzamosan a lap szélétől 2 cm-re húzz vonalat, és erre középen merőlegesen is a lap hosszában. A nagyobb lapon húzz egyenes felező vonalat a lap hosszában. 2. Körzővel a kisebbik papíron a két vonalad metszésébe helyezve a körző hegyét („A” pontból) húzz egy félkört, majd szögmérővel a körön minden 15o-hoz tegyél jelölést, kösd össze a kezdő „A” ponttal, számozd meg az óra beosztása szerint. A kezdő pont 12 óra, jobbra 3, 6 óra, 9 óra. Is-

Ekvatoriális napóra

4

Hozzávalók (eszközök, anyagok)

Emlékeztető, gondolatébresztő

mételd meg az óra beosztását a papír másik oldalán ugyanazzal a középponttal. 3. Illessz egy hurkapálcát az „A” pontba, ragaszd oda, úgy hogy mindkét oldalon kb. 8 cm álljon ki és a papírra merőleges legyen. 4. Határozd meg megfigyelőállásod földrajzi szélességét. Egy harmadik papíron szögmérővel rajzolj akkora szöget, amekkora a megfigyelő állásod földrajzi szélessége, rajzolj rá ragasztó füleket, vágd ki, ezzel a kúppalásttal ragaszd össze az előző két papírlapot. (Φ) 5. Tedd vízszintes napos helyre, tájolóval állítsd be a napórát úgy,

hogy a pálca teteje észak felé mutasson! Nyáron (március 21től szeptember 23-ig) a számlap felső oldalán tudod leolvasni az időt, télen, a másik oldalán.

Zamárdi napóra

Készítette: Mizerák Beáta


FELADATLAP

Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)

1. Mit mutat a napóra?

.......................................................................................................................

2. Olvasd le a lehető legpontosabban a napóra által mutatott időt!

.......................................................................................................................

3. Mennyi a saját órádon látható idő?

.......................................................................................................................

4. Mekkora az eltérés?

.......................................................................................................................

5. Mi az oka ennek az eltérésnek?

.......................................................................................................................

6. Miért vezették be a zónaidő használatát?

.......................................................................................................................

7. Mi a világidő és mi a zónaidő?

.......................................................................................................................

8. Mennyi a valódi napidő a napórád szerint? Mennyi a zónaidő ugyanekkor?

.......................................................................................................................

9. Egy hajóról június 22-én az északi látóhatár felett 66,5 fokban látják delelni a Napot. A delelés időpontjában Greenwichben 13 óra volt.

a) Mik a hajó koordinátái? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

b) Melyik óceánon hajózik? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10. Március 21-én egy délkör két pontján méréseket végeznek. „Z” városban a Napot délben 59o magasan látják a déli horizont felett, „M” városban 68o-nyira látják delelni a Napot az északi horizont felett. A delelés pillanatában greenwichi idő szerint 10 órát mutatnak az órák.

a) Mik a két város koordinátái? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

b) Hány kilométer távolságra vannak egymástól? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

c) Mi a két város? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felhasznált irodalom: saját ötlet

5



2. A Holdfázisok megfigyelése


Melyek a Hold alapvető mozgásai? Mi a sziderikus keringésidő és a szinodikus keringésidő közötti különbség? Miért mutatja a Hold mindig ugyanazt a felét a Föld felé? Mekkora a Hold távolsága a Föld-

től? Mindig ugyanakkora a távolság? A Hold keringésideje a Föld körül 27,212 nap. A két újhold közötti szinodikus keringésidő 29,530 nap, az ugyanazon csillagig való

Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)

1. Állítsd össze az eszközt a mellékelt ábra alapján, a fényforrás (a Nap), a bábu, a Föld és a Hold egy vonalban legyenek, a fáziskorongon az újhold jelzése a Nap felé nézzen. 2. Forgasd el a Holdat az óramutató járásával ellentétes irányban, 360o-kal. Ez a sziderikus holdhónap: a Hold egy teljes kört (360o) tesz meg a Föld körül.

3. A Hold 29,530 naponként kerüli meg a Földet. Ez alatt az idő alatt saját tengelye körül is tesz egy teljes fordulatot az óramutató járásával megegyező irányban. Ez a két telihold között eltelő idő a szinódikus hónap. A keringés tényleges időtartama 27,321 nap. A különbség abból adódik, hogy egy hónap alatt a Föld is megtesz ebből a távolságból 1/13-ot,

Tellurium

Holdfázisok

6

visszatérésig tartó sziderikus keringésidő 27,321 nap. A Holdnak a tengely körüli forgása kötött forgás, ideje megegyezik a Föld körüli sziderikus keringésidővel.

Holdfázisok


• Föld-Hold -műszer • fény forrá s

miközben a Nap körül kering. Állítsd be a műszert ennek megfelelően.



FELADATLAP


1. Az első feladatban visszaért-e a Hold a kiindulási helyzetébe?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

2. A jelzőbábú ugyanott látja-e a Holdat a Naphoz képest?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. A második feladatban, amikor a Föld is mozgott a saját Nap körüli pályáján, a jelzőbábú ugyanott látja-e a Holdat a Naphoz képest?

......................................................................................................................

.......................................................................................................................

4. Mi a két holdhónap közötti eltérés oka?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

5. Melyik holdhónap időtartamát használjuk a naptárakat?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................


7



3. A Nap fényének színekre bontása


Miért látjuk hajnalban és napnyugtakor a Napot vörösnek, dél-

ben sárgának? Milyen színekből áll a Nap fehér fénye?

• Napvizsg á ló k

észlet


1. Állítsd össze a Napvizsgáló készletet a jelmagyarázat alapján, és az ábra segítségével. 2. Napsütésben forgasd addig, amíg a napkorong képe meg nem jelenik a prizma fehér oldalánál. 3. Fordítsd el a prizmát, úgy, hogy a fehér ernyőre kivetítődjön a napfény sprektuma 4. Figyeld és jegyezd le a kérdések és feladatok segítségével a látottakat, a tapasztalataidat. Fénytörés lemezen

8

Hozzávalók (eszközök, anyagok

Prizma

)



FELADATLAP


1. Hány színt tudsz megkülönböztetni a fehér ernyőn?

......................................................................................................................

2. Melyek ezek a színek?

......................................................................................................................

3. Melyik szín térült el a legjobban?

......................................................................................................................

4. Melyik szín térült el a legkevésbé?

......................................................................................................................

5. Miért láthatunk a légkörben ilyen jelenséget?

......................................................................................................................

6. Hol láthatunk ilyen jelenséget a légkörben?

......................................................................................................................

7. Mikor láthatunk ilyen jelenséget a légkörben?

......................................................................................................................

8. Milyen szögben látja az észlelő az elsődleges szivárványt?

......................................................................................................................

9. Milyen szögben látja a másodlagos szivárványt?

......................................................................................................................

10. Miért jöhet létre másodlagos szivárvány?

......................................................................................................................

......................................................................................................................


9



4. A földkéreg egyensúlya, az izosztázia


Miért változó a földkéreg vastagsága? Melyik két jellegzetes rétegből áll a kéreg? Milyen vastag átlagosan


1. A vízzel háromnegyedig telt üvegkádba tedd bele egymás mellé sorrendben (25, 10, 40, 55 mm) a fahasábokat! Figyeld meg a lesüllyedt és a vízfelszín feletti magasságuk arányát és a fahasábok közötti különbözőségét! 2. Nyomd meg az egyik hasábot, figyeld meg mi történik!

Izosztázia

10

a szárazföldi kéreg? Milyen vastagságú lehet a hegységek alatt? Milyen vastagságú átlagosan az óceáni kéreg?

3. tegyél jégkockát a magasabb hasábra, majd melegítsd, olvaszd fel.

A kéreg kisebb sűrűségű tömegének és a köpeny nagyobb sűrűségű képlékeny anyagának megfigyelésével értelmezd a kéreg egyensúlyát!


• 4 fa hasáb : 130x55mm , magasság uk: 10 , 25, 40, 55 m • 250x140 m x140 mm üv eg k á d • színes víz • jégkocká k • hajszá rító

)



FELADATLAP


1. Melyik fahasáb (kéregrész) süllyedt legmélyebbre?

......................................................................................................................

2. Melyik fahasáb (kéregrész) süllyedt a legkevésbé mélyre?

......................................................................................................................

3. Mekkora az arány a víz felett és a víz alatti hasábrészeknek? Van-e különbség ebben az arányban?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

4. Mi történik, ha belenyomsz egy-egy hasábot a vízbe?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

5. Mivel magyarázható a hasábok úszása?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

6. Miért süllyednek mélyebbre és emelkednek magasabbra a nagyobb hasábok, mint a kisebbek?

......................................................................................................................

7. Miért süllyed a kéreg mélyebbre a magas hegységek alatt, mint a síkságok területén?

......................................................................................................................

8. Mi történt, amikor jégkockákat tettél a felszínre?

......................................................................................................................

9. Mi történt a jégkockák elolvadása után?

......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: Dr. Tóth Aurél (1977): 200 földrajzi kísérlet. Tankönyvkiadó, Budapest, p.44

11



5. A TENGERVÍZ LEPÁRLÁSA, A SÓ KIVÁLASZTÁSA TENGERVÍZBŐL IVÓVÍZ- A SZOMJAZÓ KONTINENSEK ESÉLYE?


Iható-e a tengervíz? Hogyan lehet a tengervízből iható vizet nyerni? Mennyire sós a tenger? Minden


1. Oldjatok fel 1 liter vízben 35 gramm sót, kóstoljátok meg (dugd bele az ujjad, majd kivétel után a rajta levő folyadékot ízleld)! 2. Minden, a kísérletben résztvevő tanulónak önts a főzőpoharába 1 dl-t! 3. Önts a kis lombikba a pohárból kb. fél deciliter sós vizet! Só lepárlása

12

tenger egyformán sós? Mitől függ a tenger sótartalma?

4. Gyújtsd meg gyufával a Bunsen égőt, hevítsd a lombik sótartalmú vizét, amíg a víz teljesen elpárolog! Vigyázz, a lombik száját ne tartsd feléd, a lombikot a láng felső széléhez tartsd, és időnként mozgasd meg! 5. Tegyél a lombik szájához egy üveglapocskát, és a lecsapódott vizet kóstold meg!


• Bunsen-é gő • vashá rom láb • a zbesztlem ez • tengeri só • mérleg • adagolók a ná l • keverőpá lca • óraüveg • g y ufa • kis lombik • lombikfo gó • üveglap • 100 ml-e s főzőpohá r

)



FELADATLAP


1. Mennyire érezted sósnak a vizet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Mi történt a kísérlet során?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

3. Milyen sós volt a hevítés során elpárologtatott és lecsapódott víz?

......................................................................................................................

4. Hány fokon fagy meg a tengervíz? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Miért magas a tengervíz sótartalma a térítők környékén?

......................................................................................................................

6. Miért alacsonyabb a tengerek sótartalma a hideg és a mérsékelt övben?

......................................................................................................................

7. Miért magasabb a sótartalma egy óceántól elzárt beltengernek?

......................................................................................................................

8. Miért a legkisebb sótartalmú a Balti-tenger?

......................................................................................................................

9. Mekkora a vizek aránya a Földön? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Készíts oszlop,- és kördiagramot a Föld vízkészletéről!

11. Keress az Interneten adatokat a világtengerek sótartalmáról: Sótartalom

Fekete-tenger Vörös tenger Atlanti-óceán Balti-tenger Holt-tenger Felhasznált irodalom: saját ötlet

13



6. A TENGERÁRAMLÁS, FÜGGŐLEGES ÁRAMLÁSOK


Miért nem fagynak be télen sem a norvégiai fjordok, sem a murmanszki kikötő? A legutóbbi években fedezték fel, hogy a korábban ismert tengeráramlatok egyetlen nagy szállítószalagot képeznek, amelynek a Golf- illetve az Észak- Atlanti-


1. kísérlet 1. A kádat töltsd háromnegyedéig tele vízzel! 2. Szórj konfettit, vagy parafareszeléket a víz felszínére! 3. Pumpával tartósan fújj levegőt a víz felszínére egy irányból! 4. Figyeld meg a reszelékek irányát, mozgását!

Áramlás viszgálat

14

áramlat csak egy rövid szakasza. Ez az Északi-Jeges-tengerben alábukik és a mélyben hideg áramlatként (Labrador-áramlat) folytatja útját dél felé, csaknem az egész Földet megkerüli, közben két helyen-az Indiai-óceán és a Csendesóceán közepe táján- felbukkan a

2. kísérlet 1. Tedd a hősugárzót a kád egyik végéhez, kapcsold be, melegítsd a vizet kívülről! 2. A jégkockával teli zacskót csúsztasd bele a vízbe a kád másik végénél! 3. Figyeld meg a reszelékek mozgásának irányát! 4. Tapasztalataidat rajzold az ábrába és jegyezd le!

felszínre és meleg, felszíni áramlatként halad tovább.


• eg y kb. 22 5x 6 0 0 m m a lapterületű, 35 0 mm maga s üvegkád • igen sós v íz • hajszá rító , vag y hősugá rzó • jégda rab ok • a lumíniu m reszelék • konfetti • a nilin • játékhajó • pumpa

)



FELADATLAP


1. Mi mozgatja az óceán vizének tartós áramlásait?

.......................................................................................................................

2. Van-e olyan tengeráramlás, aminek segítségével körül lehet hajózni a Földet?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. Milyen gyorsan mozognak a tengeráramlások?

.......................................................................................................................

4. Milyen következményei lehetnek a partok mentén kialakuló hideg víz feláramlásoknak?

.......................................................................................................................

5. Mi a hőmérsékleti anomália?

.......................................................................................................................

6. Hogyan befolyásolják a csapadékképződést a tengeráramlások?

.......................................................................................................................

7. Az óceánok halászata nagyrészt a partok közelében van. Miért?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

8. Miért alakulnak ki ködsivatagok a hideg feláramlások menti partszakaszokon?

.......................................................................................................................

9. Számítsd ki mennyi idő alatt jut el egy tutaj a Mexikói-öbölből a Hebridák nyugati partjaihoz, ha csak a Golfáramlással sodortatja magát?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

10. Nézz utána mi az El Nino-jelenség!

. . . . . . . .keleti . . . . . . . . . . . . . . . . .keleti . . . . .szelek . . . . .gyengülnek .................................................................................... szelek

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

. . . . kevert . . . . . . . . . . termoklin . . . . . . . . . . . . . . . . . . .kevert . . . . . . . . . .termoklin ............................................................................ réteg

réteg

réteg

réteg

Felhasznált irodalom: Tóth Aurél 1977: 200 földrajzi kísérlet, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 88 alapján saját fejlesztés

15



7. A konvekciós áramlás


Miért mozdulnak el a kőzetlemezek? Mi mozgatja a kőzetlemezeket?


1. A jégkockákkal hűts le kb. ¾ liter vizet! A bébiételes üveget töltsd meg meleg, ételfestékkel színezett vízzel, borítsd le a fóliával és szorosan rögzítsd gumival! Tedd a bébiételes üveget a befőttes üvegbe, öntsd bele a lehűtött vizet! 2. Szúrd ki a fóliát egy hegyes ceruzával a közepétől kissé távolabb! 3. Figyeld, meg mi történik, jegyezd le! Konvekciós áramlás modellezése

16

4. Várj 2 percet! 5. Szúrd ki a fóliát még egyszer az előző lyuktól távolabb! 6. Jegyezd le mit tapasztaltál! 7. Várj 5 percet! 8. Jegyezd le mit tapasztaltál! 9. Rajzold le a folyadék áramlásának irányát és írd le a látottakat és a tapasztalataidat!


• jégkocká k • 2 db litere s befőttes ü veg • hideg víz • meleg víz • ételszíne ző festék • bébiétele s üveg • 10x10 cm -es a lumíniu m fólia • g umig y ű rű • óra • cer uza

)



FELADATLAP


1. Fogalmazd meg a mélyben lejátszódó konvekciós áramlások kialakulásának okát!

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

2. Miért távolodnak egymástól a kőzetlemezek?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

3. Miért közelednek egymáshoz a kőzetlemezek?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

4. Készítsd el a kőzetlemezek mozgásának világtérképét! Jelöld be a kőzetlemezek mozgásának irányát, sebességét!

idő 1. 2. 3.

folyamat/megfigyelés

megjegyzés

Felhasznált irodalom: Van Cleave, Janice (1994) Springer Hungarica Könyvkiadó, Budapest, p. 161-163 ötlete alapján

17



8. Idő, időzónák


Ha Londonban dél van, New Yorkban és Tokyoban hány óra van a Nap járása szerint, és az órák sze-


1. Vágj ki 10 cm széles papírcsíkot olyan hosszan, hogy a gömbödet az egyenlítőjénél keresztülérje! 2. Oszd a papírcsíkot 24 egyenlő részre egy-egy vonallal! Tekerd a gömb egyenlítője köré a papírt, ragaszd össze a két végét szorosan, hogy ne csússzon le a gömbről!

Időzónák

18

rint? Hány fokot fordul el a Föld a Naphoz képest 1 óra alatt? Hány időzónára osztották a Földet?

3. A szívószálból vágj le 3 darab 5 cm-es darabot, merőlegesen ragaszd rá a papírcsík 3 egymást követő sávjának közepére! Világítsd meg a gömbödet fényforrással és forgasd Ny-K irányban!


• földgömb vag y labdá k , • olló, • vona lzó, • zsírpapír , • rosttoll, • ragasztó sza lag, • g y urma ra gasztó, • szívószá la k, • mintá zó g y urma , • zseblá mp a

)



FELADATLAP


1. Hogyan változik a szívószálak árnyéka a papíron, ha a Föld forgásával megegyező irányba forgatod a gömböt?

......................................................................................................................

2. Milyen árnyékot vet az a szívószál, amelyik pontosan szemben van a fényforrással?

......................................................................................................................

3. Hogyan kell az órádat átállítanod, ha nyugatról keletre utazol?

......................................................................................................................

4. Ha a középső szívószál vonalán dél van, hány óra van a vele ellentétes oldalon lévő vonalon?

......................................................................................................................

5. Húzd meg a dátumválasztó vonalat a gömbödön!

......................................................................................................................

6. Miért nem követik az országok időzóna határai a hosszúsági köröket?

......................................................................................................................

7. Hány fok különbség van két szívószál-zóna- között?

......................................................................................................................

8. A hajó, ami a Csendes-óceánon tart Los Angelesből Tokióba, december 5-én indul, az út 12 napig tart. Tokióban 2 napot áll a kikötőben, majd visszaindul, a visszaút is 12 napig tart.

a) Milyen napot ír a hajónaplóba a kapitány, amikor odafelé 6 nap elteltével átlépik a dátumválasztó vonalat?. . . . . . . .

b) Milyen napon érkeznek a tokyoi kikötőbe? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

c) Mikor indulnak vissza?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

d) Milyen napot ír a kapitány a hajónaplóba, amikor visszaútban átlépik a dátumválasztó vonalat? . . . . . . . . . . . .

e) Hazaérnek-e a szilveszteri mulatságokra Los Angelesbe?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . indulás

dátumválasztó

érkezés

visszaindulás

dátumválasztó

hazaérkezés

Felhasznált irodalom: Van Cleave, Janice (1994) Springer Hungarica Könyvkiadó, Budapest, p. 145-154-alapján

19



9. lemeztektonika a lemezek távolodása


Miért azonosak Dél-Amerika nyugati partjának és Afrika keleti partvidékének kőzetei? Hogyan


1. Fújd fel a gömböt, éppen csak gömbre, ne legyen feszes! 2. Ragaszd rá a papírsablonokat egymás mellé (vond be vékonyan gipsszel, alakítsd ki a kontinenseket, színezd különböző

Gyűrődés

Vetődés

20

mozognak a kőzetlemezek? Miért illenek össze az Atlanti-óceán keleti és nyugati parti kontinensek?

színűre válaszd el egymástól kis távolságra)! 3. Fújd tovább a gömböt, míg lehet, feszesre! 4. Figyeld meg a kontinensek távolodásának módját!

Mióta vannak kőzetlemezek a Földön?


• felfújható gömb (labda , léggömb) • g ipsz, vag y papírkonti nensek eg y máshoz illesztve • pumpa • festék

)



FELADATLAP


1. Hol nagyobb a távolodás mértéke?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

2. Rajzold be az óceáni hátságot!

3. Az óceáni hátságtól távolodva egyre idősebbek az óceáni aljzat kőzetei. Miért?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

4. rajzold le az óceáni medence fejlődési folyamatát!

Forrás: www.sulinet.hu

21



10. Törmelékes üledékes kőzetek vizsgálata


Hogyan lehet az üledékes kőzetekről megállapítani, hogy melyik külső erő szállította? A szél, a fo-

lyóvíz görgetve, lebegtetve, oldott állapotban szállít. Mik ennek a jelei?


1. Fehér papírra szórd ki az osztályozatlan folyami üledékeket és osztályozd szemcsenagyság szerint: kavics, homok, tedd különböző óraüvegre! 2. Tegyél tárgylemezre egy csipetnyit és vizsgáld meg mikroszkóp alatt a szemcse alakját! 3. Tegyél a tárgylemezre a sivatagi homokból egy csipetnyit és vizsgáld meg mikroszkóp alatt a szemcse alakját! 4. Vizsgáld meg milliméterpapírra szórva a szemcsenagyság különbségeit! Szórj homokot, a löszt és agyagot a papírra, nagyítóval Kavics, lösz, agyag

állapítsd meg a különbségeket! 5. Folyami-, sivatagi homokból, a löszből és agyagból tegyél egyegy kis kanállal a kémcsőbe! Töltsd meg vízzel, rázd össze, helyezd vissza az állványra! Figyeld meg a kőzet oldódását, és duzzadását! Figyeld meg melyik kőzet ülepedik le leggyorsabban! 6. Másik 4 képcsőbe tegyél egyegy csipetet a kétféle homokból, a löszből és az agyagból, majd mindegyikbe egyenként csepegtess néhány csepp sósavat, figyeld meg a reakciókat!

• millimét erpapír • nag yító • 4 kémcső • kémcsőá llvá ny • ka ná l • cseppentő • sósav • víz • fehér pap ír • fény mikro szkóp • tá rg ylem ez , • óraüveg • folya mi h omok, • sivatag i h omok, • lösz, • ag yag, • kavics, (a folya mi üle dék kever ve)

Lösz + sósav

Talajok és hajszárító

Mikroszkópos vizsgálat

22


)



FELADATLAP


1. Töltsd ki folyamatosan a táblázatot a megfigyeléseiddel!

kőzet

szemcsenagyság mm

szemcseforma

oldódás utáni átlátszódás

víz hatására duzzadás

sósav hatására

kavics

folyami homok sivatagi homok lösz

agyag


23



11. A tengerpart abráziós formakincse – Morfológiai gyakorlat


Modellezzük a tengerparti felszínformákat! A térképeken megismert tengerparti felszínformák három-

dimenziós kialakítása, a tenger felszínalakító tevékenységének megfigyelése.


1. Nedvesítsétek be a homokot a terepasztalon! Formázzatok belőle tengerparti formákat: magas partot, lapos partot, folyótorkolatot, (delta és tölcsér), turzást, lagúnát!

2. Öntsetek vizet a „tengerbe” és mozgassátok, hullámoztassátok a vizet! Figyeljétek meg milyen következményekkel jár a magasés a lapos parton!

A tengerpart abráziós formakincse

24


• homokasz ta l • tisztított nedves hom ok • locsolóka n na • víz

)

3. Öntsetek a folyómederbe vizet, folyjon el a „tengerig”! Figyeljétek meg hogyan alakítja át a partot!



FELADATLAP


1. Mi a hullámtörés és mi a hullámmorajlás?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

2. Hogyan keletkeznek a turzáskampók?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

3. Keress a Balatonról készült térképeken turzásháromszöget!

......................................................................................................................

......................................................................................................................

4. Mi a Watt-part? Hol alakul ki? Keress Európa térképén Watt-partokat!

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

5. Milyen külső erők alakíthatják a tengerpartokat?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

6. Készíts gondolattérképet a partok kialakulásáról!


25



12. A folyók felszínalakító képessége


Milyen felszínalakító folyamatok játszódnak le egy folyó hosszában az eredettől a torkolatig?

Hozzávalók (eszközök, anyagok) • terepasz Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) ta l

1. Alakítsatok ki a homokasztalon vízgyűjtő területet, vízválasztót, fő és mellékfolyót, felső szakasz jellegű folyót, telepíts települést, közlekedési utakat, vízműveket a megfelelő helyekre, szórj mészkőport a vízválasztó vonalra! A folyók felszínalakító képessége

26

2. Locsolókannából önts vizet a vízválasztóra és figyeld meg a felszínforma átalakulását! 3. Alakítsatok a homokasztalon közép-, és alsó szakasz jellegű folyómedret, torkolatot, telepíts közlekedési utakat a megfelelő helyekre!

• nedves h omok • tereptá rg ya k • víz • locsolóka n na

4. Locsolókannából önts vizet a folyómederbe és figyeld meg a felszínforma átalakulását!



FELADATLAP


1. Milyen felszíni változásokat eredményezett a csapadék a folyó felső szakaszán?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

2. Milyen felszíni változásokat eredményezett a csapadék a folyó középső-, és alsó szakaszain?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

3. Kövesd végig a Duna folyó váltakozó szakaszait az eredetétől a torkolatáig. Milyen országokat, tájakat köt ös�sze? Milyen vízgyűjtő területeket alakított ki? Milyen vízválasztók előtt halad el?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

4. Készíts beszámolót a Duna egyes szakaszairól!

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna

27



13. Ködkísérlet. A füstköd (szmog) keletkezése


Miért veszélyes a szmog kialakulása a városokban?

Hányféle szmogot különböztethetünk meg? Milyen körülmények között alakulhat ki füstköd?


• átlá

tszó pille pa lack Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) • hosszú sz

1. Tölts a pille palack aljára kevés vizet, rázd jól össze! 2. Gyújts meg egy szál gyufát, várj 5 másodpercig, fújd el és gyorsan dugd bele a palackba!

3. Csavard rá a tetejét! 4. Nyomd be a palack oldalát, figyeld meg mi történik! 5. Engedd el a palack oldalát, figyeld meg mi történik!

• kevés víz

á rú g y ufa

6. Többször is összenyomhatod, elengedheted!

Ködkísérlet

Szmogtérkép

28

Magyarország légszennyezettsége



FELADATLAP


1. Magyarázd meg a jelenséget!

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

2. http://www.idokep.hu/ térképe alapján azonosítsd be a magyarországi legnagyobb légszennyezettségű településeket! http://www.idokep.hu/

......................................................................................................................

3. A honlap adatai alapján elemezd, hogy Budapest légszennyezettségi értékei elérik-e a határértéket!

......................................................................................................................

......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ......................................................................................................................

4. A honlap adatai alapján elemezd az országos mérések értékeit!

......................................................................................................................

......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ......................................................................................................................

5. (szabadon kihelyezhető)

Felhasznált irodalom: saját ötlet www.szertar.com/ László Róbert weblapja

29

JEGYZETEK

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegősze-

lepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amen�nyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/22012-0038 számú, „Csodálatos természet” Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk!

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

11. FÖLDRAJZ munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 11. osztálya számára. o s z t ály

Recommend Documents