11-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁRÓL

Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

IGAZGATÓI BESZÁMOLÓ A 2010/11-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁRÓL (Elhangzott a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten)

Készítette: Házlinger György igazgató

Beszámoló a 2010/11-es tanévben végzett munkáról Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola – Házlinger György __________________________________________________________________________________________

A beszámoló tartalma

1. Bevezetés

3.oldal

2. Az iskolai alapdokumentumok felülvizsgálata

3.oldal

3. Az iskolavezetés megújulása

4.oldal

4. Személyi és tárgyi erőforrásaink fejlődése

4.oldal

5. A tanulói létszám alakulása

7.oldal

6. A tanulmányi eredmények értékelése

9.oldal

7. Az érettségi vizsgák eredményei és a levonható következtetések 13.oldal 8. A mulasztások alakulása, a fegyelmi helyzet

15.oldal

9. Pedagógiai innovációink, új képzési formáink

16.oldal

10. Diákjaink versenyeztetése

20.oldal

11. Az országos kompetenciamérés, a belső mérések, és az ezekből levonható következtetések

23.oldal

12. Az iskolai könyvtár működésének értékelése

25.oldal

13. A fővárosi idegen nyelvi project iskolai tapasztalatai

27.oldal

14. Az iskolai környezeti nevelési tevékenység értékelése

28.oldal

15. Az iskolai Diákönkormányzat tevékenységének értékelése

29.oldal

16. A szabadidő-szervező, az iskolai szabadidős tevékenység értékelése 29.oldal

17. Hagyományápolás iskolánkban

31.oldal

18. Az iskolai minőségirányítási tevékenység értékelése

32.oldal

19. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység

34.oldal

20. A Társadalmi Megújulás Operatív Programból révén támogatott projectjeink

37.oldal

21. Az iskolai pályázati tevékenység értékelése

38.oldal

22. Nemzetközi kapcsolataink

39.oldal

23. A jövő tanévben előttünk álló feladatok

40.oldal

2


1. Bevezetés A Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 2010. szeptember 1-jén a 60. tanévét kezdte el. Az alábbiakban a 2010/11-es tanév iskolai történéseit, folyamatait elemzem és értékelem. Megpróbálom

az

elmúlt

oktatási

periódus

legfontosabb

eseményeit

összegezni. Nem felsorolásra, hanem a folyamatok értékelésére törekszem: mely

tényezők

feleltek

meg

elvárásainknak,

mely

folyamatokon

kell

változtatni és javítani a hatékonyabb és sikeresebb működés érdekében.

2. Az iskolai alapdokumentumok felülvizsgálata Kötelezettségeinknek eleget téve felülvizsgáltuk iskolánk Házirendjét, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatát. Lényeges változás egyik dokumentumban sem történt, inkább csak kisebb, a megváltozott jogszabályi környezethez illeszkedő módosításokat hajtottunk végre. A

megújult

alapdokumentumokat

a

Szülői

Szervezet,

az

iskolai

Diákönkormányzat és a nevelőtestület nagy többséggel elfogadta. A fenntartó a Házirendet a 795/2011 (IV.6.) számú, az SZMSZ-t a 737/2011 (IV.6.) számú Főv. Kgy. Határozattal hagyta jóvá. A TÁMOP 3.4.1 (Migráns tanulók nevelése-oktatása) projectben vállalt kötelezettségeinknek

megfelelően

átdolgoztuk,

multikulturálissá

tettük

pedagógiai programunkat. A XXI. század kihívásainak megfelelő szemléletű stratégiai dokumentumunkat a közoktatási szakértő megfelelőnek találta, a fenntartó részére elfogadásra ajánlotta. A fővárosi közoktatási intézményhálózat átszervezése következtében alapító okiratunk

is

megváltozott.

A

jövőben

a

gazdálkodással

és

az

3


épületfenntartással kapcsolatos feladatokat egy újonnan alapított intézmény, a Gazdálkodó Szervezet látja el. A 2011. augusztus 31-től hatályos dokumentumban a nappali tagozatra felvehető tanulólétszámot 1400 főre emelték.

3. Az iskolavezetés megújulása Malaczkó Tiborné nyugállományba vonulása miatt az új tanév részben megváltozott

iskolavezetéssel

indult:

a

szakképzési

igazgatóhelyettesi

beosztást az Öveges József Szakképző Iskolából érkező Szabó Mária látja el. Az új kolléganő gyorsan eloszlatta azokat a félelmeket, hogy egy kívülről jövő, iskolánkat addig nem ismerő munkatárs hogyan lesz képes az intézményünkre jellemző nagyszámú és szerteágazó kihívásoknak vezetőként megfelelni. Szabó Mária azonban gyorsan beilleszkedett, a kollégákkal hamar megtalálta a közös hangot, a vezetőváltás tehát zökkenőmentesen zajlott le. Nemes Matild általános igazgatóhelyettesi, Stefán György közoktatási igazgatóhelyettesi, Hublik Ildikó felnőttoktatási igazgatóhelyettesi feladatköre nem változott. Az iskolavezetés munkájában továbbra is részt vesz Csordás Katalin, a TÁMOP 3.1.4 project szakmai vezetője, akinek feladatai az elmúlt tanévhez képest bővültek: ő vezeti az osztályfőnöki munkaközösséget és ő hangolja össze az ifjúságvédelemmel foglalkozó munkatársaink tevékenységét.

4. Személyi és tárgyi erőforrásaink fejlődése Iskolánk nevelőtestülete az elmúlt félév folyamán részben megújult. Az előző év végén Malaczkó Tiborné igazgatóhelyettes mellett Dömény József és Fürst Istvánné is nyugállományba távoztak, Pálosi Ildikó és Michael Bockstette szerződése pedig lejárt. Baráth Eszter és Őze Noémi másik 4


iskolában

folytatja

oktató-nevelő

munkáját,

Bihari

Zsolt

pedig

a

versenyszférában helyezkedett el. A távozó kollégák helyett, illetve a többletfeladatok miatt keletkező új álláshelyekre tizenkettő főállású és három részmunkaidős munkatárs lett a tantestület tagja. Kis Zsanett és Szabó Katalin angol nyelvet, Koller Edit finn nyelvet, Kincses Gyuláné és Kőszegi Roberta informatikát, Kádár Aranka biológiát és kémiát, Kőhegyi Borbála matematikát, Bódi Henrietta magyart, Csík Krisztina és Séra Bernadett testnevelést, Král Csilla biológiát és rajzot tanítani, Varga Éva pedig szakiskolai környezetvédelmi gyakorlatot tanítani érkezett az iskolába. Opawsky Ágnes kolléganőnk egy tanévnyi pihenést követően heti tizenöt órában visszatért iskolánkba matematikát tanítani. Molnár Cecília magyar, mint idegen nyelv tantárgyat oktat migráns tanulóink számára, Simon Hilda pedig a húszhónapos felzárkóztató osztályunkban dolgozik. Új pedagógusaink

munkáját az Intézményi Minőségirányítási

Program

keretében szabályozott óralátogatási terv alapján folyamatosan nyomon követtük. Az óralátogatásokon, óramegbeszéléseken gyűjtött tapasztalatok alapján döntöttem a határozott idejű szerződéssel rendelkező kollégáink további foglalkoztatásáról. Tárgyi erőforrásaink is fejlődtek. Az osztályok kulturáltabb elhelyezése érdekében a 2. emeleten – az eddig ki nem használt helyiségek átalakításával - két újabb tantermet alakítottunk ki. Az új termek egybenyithatók, ezáltal egy nagyterületű, esztétikus közösségi helyszínnel (díszteremmel) is gazdagodtunk. Tíz tanterembe IKT-eszközöket vásároltunk, és ezzel tanítási helyiségeink többsége alkalmassá vált a legkorszerűbb oktatástechnológiai eszközök használatára. Nyolc tantermet sötétítőfüggönyökkel szereltünk föl.

5


Kifestettettük és burkoltattuk a tornatermet, tisztasági festés volt Lajos utcai lépcsőházban, valamint a 4. emeleti folyosón. Ez utóbbi helyen a tanteremajtók felújítása-mázolása is megtörtént. A szakiskolai osztályokban jelentkező pedagógiai nehézségek mérséklése érdekében az 1. emeleten úgynevezett beszélgető-szobát alakítottunk ki. Bővítettük a nyilvános Internet-terminálok számát: a meglévők mellett most már az 1. és a 4. emeleteken és a büfé előtti területen is igénybe vehető ez a szolgáltatás. Folytattuk iskolazöldítési programunkat: októberben ismét több tíz, egyébként kidobásra ítélt zöld növényt fogadtunk be. A 2. emeleten most már egy csiga-terrárium is mutatja intézményünk ökoiskola-jellegét. Az épületünkbe érkező sok látogató könnyebb tájékozódása érdekében esztétikus információs táblákat helyeztünk ki. A nyár folyamán felújítottuk, interaktív csoportmunkára is alkalmassá tettük a biológia szaktantermünket. A tanárkollégák sok éve hangoztatott kérésének eleget téve, pótolva valamennyire

a

megszüntetendő

dohányzó

helyiség

közösségteremtő

funkcióját, a megüresedő gazgazdasági irodákból egy igényes kialakítású tanári étkező-társalgót hoztunk létre. A nyár folyamán felújítottuk, interaktív csoportmunkára is alkalmassá tettük a biológia szaktantermünket. A leglátványosabb változást a bejáratnál hajtottuk végre: kibontottuk az eddigi vakkaput, és felújítottuk a működő kaput: az újrafestés mellett esztétikusra cseréltük annak üvegbetéteit, új postaládát szereltettünk fel, valamint korszerű, automata bejárati ajtót építtettünk be a szintén felújításra került szélfogóba. Úgy érzem, ebben a félévben is jó gazda módjára bántunk a ránk bízott önkormányzati vagyonnal.

6


5. A tanulói létszám alakulása -

a nappali tagozaton, az ifjúsági osztályok nélkül 2010.06.15

2010.09.30

2011.06.15

Gimnázium

357

395

397

Szakközépiskola

311

323

302

Szakiskola

233

250

260

Összesen

901

968

959

Átlagos osztálylétszámok Törvényi határok (fő) 28-35

Thanban (fő) 32,08

Osztályok száma

Szakközépiskola

28-35

30,20

10

Szakiskola

23-30

23,75

8

Felzárkóztatódobbantó

11-15

15,00

4

Iskolatípus Gimnázium*

12

* az ifjúsági (nappali, felnőtt) osztályok nélkül

-

tanulólétszám a felnőttoktatási tagozaton 2010.06.15

2010.09.30

2011.06.15

96

111

92

185

230

149

levelező

53

119

94

Összesen

334

460

335

nappali esti

7


Összes tanulói létszám

Az

iskola

2010.06.15

2010.09.30

2011.06.15

1235

1428

1294

összes

tanulói létszáma

Az adatok vizsgálatából megállapítható, hogy az iskola képzései iránt továbbra is nagy a szülői, tanulói érdeklődés. Tanulói létszámunk – a nappali tagozaton – folyamatosan növekszik. Szembetűnő, hogy az elmúlt tanévhez képest a tagozat létszáma 58 fővel, több mint 6%-al növekedett. A tanulói létszámbővülésnek két oka van. Egyrészt idén több 9. osztályt iskoláztunk be, mint amennyi végzős tanulócsoport befejezte tanulmányait. Másrészt a beiskolázásnál továbbra is a legfontosabb alapelv az, hogy amely gyerek mindenképpen az iskolánkban akar tanulni, azt felveszem. Alapelvem – s erre kötelez fenntartó kötelező beiskolázású státuszunkra vonatkozó határozata is -, hogy bármilyen is legyen egy tanuló előélete (ideértve akár a legszélsőségesebb eseteket is, pl. felfüggesztett szabadságvesztés büntetés alatt állók, bírósági ítéletre várók) egy esélyt mindenki megérdemel. Ha beilleszkedik a közösségünkbe, és nappali tagozaton valamilyen (akár csak 10. évfolyamos) végzettséget szerez, pedagógiai sikert érünk el, ha nem, akkor továbbirányítjuk - amennyiben lehetőség van rá - a felnőttoktatási tagozatra. Csak azoktól a tanulóktól válunk meg tanköteles koruk betöltését követően, akik képtelenek bármilyen szabálykövető magatartásra, akik nem tudnak, vagy nem akarnak még a legdiákközpontúbb elvárásoknak sem megfelelni. Az ilyen tanulók száma azonban elenyésző. A közoktatási évfolyamokból az elmúlt tanévben igen kevés tanuló morzsolódott le. Bár a statisztikákból úgy tűnik, hogy hatvanan eltávoztak (ez 6,19%), többségük (45 fő, a tanulói jogviszonyukat megszüntetők háromnegyede) a kötelező beiskolázású szakiskolai osztályok tanulója volt.

8


Egy részük nemcsak általunk, hanem a hatóságok által is utolérhetetlennek bizonyult, egy részük igazolatlan mulasztásait a rendelkezésünkre álló eszközökkel erőfeszítéseink ellenére sem tudtuk megfelelően kezelni. Középiskolai osztályainkból október elseje óta mindösszesen tizenhárman iratkoztak ki. Ennek a meglehetősen alacsony lemorzsolódási aránynak a szinten tartása, esetleg további csökkentése a következő évek kiemelt pedagógiai feladata. A felnőttoktatási tagozatunkra beiratkozók létszámának csökkenési üteme mérséklődni

látszik.

A

nappali

munkarendű

osztályok

szinte

teljes

kihasználtsággal működnek (átlagos létszámuk 30,66 fő). Az esti-levelező tanulócsoportokban azonban a 2010/11-es tanévben ötvenkét fővel (12,96%) kevesebb kezdte meg tanulmányait, mint a megelőző oktatási periódusban. Örvendetes

viszont,

hogy

a

tanév

végén

öt

hallgatóval

több

állt

intézményünkkel tanulói jogviszonyban, mint egy évvel korábban. A tagozat helyzetének stabilizálása érdekében további erőfeszítéseket kell tennünk a felnőtt hallgatók beiskolázása, illetve a már beiratkozott tanulók iskolában tartása érdekében. Csökkenteni szükséges a tanulói terheket, a tagozaton fokozottan kell törekedni a project-módszer, a digitális tudásbázis használatára. Gondolkodnunk kell a népszerűbb, levelező munkarendű osztályok számának növelésén, a potenciális hallgatóink által kevésbé preferált estis osztályok erőltetése helyett.

6. A tanulmányi eredmények értékelése Bár az iskolai élet elsősorban a tanításról-tanulásról szól, álláspontom szerint a mai iskola elsősorban nem oktatási, hanem nevelési-oktatási intézmény. Továbbra is fontosabbnak érzem a szocializációs célok megvalósítását, mint a tanulmányi átlagok néhány tizedszázaléknyi növelését.

9


Véleményem szerint az ilyen nagymértékben motiválatlan, szociális és nevelési deficittel rendelkező tanulókat foglalkoztató intézményben inkább az osztályzattal nem mérhető kompetenciák kialakítására (pl. vitakészség, kommunikáció-készség, konfliktuskezelés) kell helyezni a hangsúlyt. Éppen ezért a tanulmányi helyzetet nem kívánom nagy terjedelemben elemezni, a legfontosabb adatok a következő táblázatból kiolvashatók: Tanulmányi átlag 2009/10.

Tanulmányi átlag 2010/11.

Bukási arány (%) 2009/10.

Bukási arány (%) 2010/11.

Gimnázium*

3,32

3,44

10,48

7,10

Szakközépiskola

3,00

3,07

12,33

12,04

Szakiskola

3,35

3,29

9,18

17,00

* az ifjúsági (nappali felnőtt osztályok) nélkül

A táblázat adatait elemezve azért van okunk a bizakodásra. A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulmányi átlag növekedett, a bukási arány is jelentősen kisebb lett, és már-már elfogadható mértékűnek tekinthető. A jövőben is érvényesülnie kell iskolánkban a „megtanítani és nem megbuktatni” elvnek. A további fejlődés érdekében a jövőben is ösztönözni kívánom tanárainkat a korszerűbb tanításszervezési módszerek alkalmazására. Kívánatos lenne a még mindig jelentős túlsúllyal szereplő frontális munka visszaszorítása. Több differenciált, egyénre szabott foglalkoztatás, gyakoribb csoportmunka, a project-módszer sűrűbb alkalmazása meghozhatná az áttörést a pedagógiai munkában. Lehetőség van a tanári autonómia széleskörű értelmezésére. El kell szakadnunk

a

tantervekben

leírtak

szó

szerinti,

gyakran

értelmetlen,

eredményre nem vezető értelmezésétől. Az iskolai statisztikáról készült összesítő füzet mindenkinek rendelkezésére áll, ezért csak a legjobb és leggyengébb tanulócsoportot emelném ki:

10


Legjobb tanulmányi átlagú osztályunk (a nappali tagozaton) a 9.Acsa 3,97tel, leggyengébb a 12.D 2,67-el. Iskolatípusonként vizsgálva az eredményeket megállapítható, hogy a legeredményesebb gimnáziumi osztályunk a 9.Acsa (3,97), míg a legkevésbé sikeres a 11.C 3,16-os osztályátlaggal. A szakközépiskolai tanulócsoportok között legjobban a 11.D osztály teljesített (3,43), leggyengébb pedig a 12.D. Szakiskolás osztályaink legjobbja a 10.Málna (3,86), leggyengébb pedig a 10.Pitypang 2,67-es átlaggal. Egyetlen tanuló sem bukott meg a gimnáziumi 9.Acsa,

és 13.A a

szakközépiskolai 9.Daru, és szakiskolai 9.Rigó, 9.Túzok, 9.Vidra, és 10.Sáfrány osztályokban. Legmagasabb a bukási arány a szakiskolai 9.Nyírfajd (36,8%) és 9.Mókus (34,8%) osztályokban. Tíz tanulónk végzett kitűnő eredménnyel. Lőrincz Laura 9.Acsa, Mézes Norbert 9.Acsa, Rezai Mohammad Amin 9.Acsa/M, Szöllőssy Péter 9.Vidra, Gonda Eszter 11.D, Abonyi Adrienn 12.A, Dénes Henrietta Szilvia 12.A, Bákonyi Fanni 12.B, Bíró Dorottya 12.Jegenye és Rehák László 12.Jegenye osztályos tanulók bizonyítványában csak jeles osztályzatok szerepelnek. Továbbelemezve a statisztikai adatsort megállapítható, hogy a 2010/11-es tanév első félévében a legeredményesebb közismereti tárgy az informatika (3,72), legeredménytelenebb pedig a kémia (2,78) volt. A főbb tantárgyak esetében a legjobban, illetve leggyengébben teljesítő tanulócsoportok

teljesítményét

a

következő

táblázat

mutatja:

11


Irodalom

9.Buldog 3,46

Leggyengébben teljesítő osztály és átlaga 12.D 2,36

Történelem

13.A 3,86

12.D 2,37

Matematika

9.Acsa 3,34

10.Fagyal 2,10

Angol nyelv

9.Acsa 3,73

10.Akác 2,55

Német nyelv

11.A 3,13

11.C 2,36

Biológia

11.A 4,40

9.Fagyal 2,50

Kémia

10.Bodza 3,49

9.Emu 2,17

Legjobban teljesítő osztály és átlaga

Tantárgy

A szakiskolai osztályaink statisztikailag kedvezőnek tűnő képét kissé árnyalja az a tény, hogy a magántanulói státuszok, valamint a mulasztások magas száma miatt igen jelentős az osztályozatlan tanulók száma. Osztály

Létszám 2011.06.15.

Képzési típus

Ebből nem volt osztályozható

9.Gébics

2 éves

36

8

9.Mókus

2 éves

31

8

9.Nyírfajd

20

9.Vidra

előrehozott 39 szakképzés előrehozott 26 szakképzés Felzárkóztató – 18 10 hónapos Felzárkóztató – 12 20 hónapos Dobbantó 14

10.Gyékény

2 éves

16

1

10.Málna

2 éves

13

3

10.Nyílfű

2 éves

17

4

10.Pitypang

2 éves

22

0

10.Sáfrány

Felzárkóztató – 16 20 hónapos

2

9.Pele 9.Rigó 9.Túzok

9 4 0 1

12


Tovább kell keresnünk kell azokat a lehetőségeket, hogy milyen eszközökkel lehetne

a

szakiskolai

tanulók

kezébe

érvényes,

és

további

életük

szempontjából hasznosítható bizonyítványt adni.

7. Az érettségi vizsgák eredményei és a levonható következtetések A

tanév

folyamán

két

alkalommal

szerveztünk

érettségi

vizsgát.

Novemberben hat bizottság működött, és a kollégák zömmel javító és pótló érettségi vizsgák intézésével foglalkoztak. Igazi nagy feladatot a május-júniusi vizsgaidőszak jelentett. Az érettségire jelentkező közel háromszáz tanuló kilenc bizottság előtt adott számot tudásáról. A vizsgával kapcsolatos alap-adatok a következők: (az egyik vizsgabizottság csak előrehozott, valamint javító-pótló vizsgára jelentkezőkkel foglalkozott.) - A nappali tagozaton

12.B (gimn.)

27

A rendes érettségi vizsgát megkezdte (fő) 26

12.D (szki.)

28

24

21

12.E (szki.)

32

30

27

13.A (gimn.)

30

30

25

A rendes vizsgára jelentkezett (fő)

Sikeres vizsgát tett (fő) 25

13


- A felnőttoktatási tagozaton Vizsgára jelentkezett (fő) 12.Hanga (esti)

31

A rendes érettségi vizsgát megkezdte (fő) 31

Sikeres vizsgát tett (fő)

12.Jegenye (esti)

20

16

16

12.K (esti)

14

13

13

12.Yucca (napp.)

29

20

20

30

Diákjaink – helyesen felmérve képességeiket – többnyire középszintű vizsgára jelentkeztek, valamely tárgyból emelt szintet csak néhányan választottak. Örvendetes, hogy a vizsgát megkezdő növendékek közel 93%-a sikeres volt, a 12.Jegenye, 12.K és 12.Yucca osztályokban nem is volt bukás, a 12.B és 12.Hanga osztályainkban is csak egy-egy jelölt nem szerezte meg az érettségi bizonyítványát. Valamennyi felkészítő tanár munkáját ezúttal is megköszönöm. Még egyszer gratulálunk a kitűnőre vizsgázott Bákonyi Ivonne Fanni 12.B osztályos tanulónknak. Rajta kívül ketten teljesítettek jeles minősítésre. Bíró Dorottya és Rehák László 12.Jegenye osztályos tanulóinknak is gratulálunk. Az érettségi vizsgaidőszakban a nevelőtestületünk hatalmas munkát végzett. A

Kormányhivatal

négy

tantárgyból

(angol

nyelv,

biológia,

kémia,

történelem) emelt szintű vizsgaközponttá nevezte ki intézményünket, így sajátjainkon kívül több száz diák vizsgáztatását kellett megoldanunk. Az emelt szintű érettségiztetés jelentős tanítás-szervezési változtatásokat is igényelt, valamennyi pedagógus megértését, türelmét és munkáját ezúttal is köszönöm.

14


8. A mulasztások alakulása, a fegyelmi helyzet

gimnázium*

szakközépiskola

szakiskola iskola**

Igazolt óra/fő

Igazolatlan óra/fő

2009/10.

103,42

4,66

2010/11

109,78

4,72

2009/10.

105,19

5,74

2010/11

107,11

4,33

2009/10.

82,94

15,01

2010/11

103,33

6,88

2009/10.

93,13

5,59

2010/11

107,15

5,19

* az ifjúsági (nappali, felnőtt) osztályok nélkül

** csak nappali tagozaton, ifjúsági (nappali, felnőtt) osztályok nélkül Örvendetes, hogy össz-iskolai szinten jelentősen csökkent az egy főre jutó igazolatlan órák száma az elmúlt tanévhez képest.

Igen jelentősnek

értékelhető a javulás a szakközép- és a szakiskolában. Annak fényében, hogy egyre több problémás gyereket veszünk fel, és a kötelező beiskolázású osztályokban nagyon nehéz kezelni a mulasztásokat. a hiányzások mértékével – tudva, hogy ezen a területen is bőven akad még tennivaló – elégedettek lehetünk. Rendkívül hatékonynak értékelhető az együttműködés ezen a területen osztályfőnökök, az ifjúságvédelmi felelős és az iskolavezetés között. Jól működik a prevenció, és az, hogy azonnal és időben elbeszélgetünk az iskolakerülő gyerekekkel. Fejlődésre a szakiskolai osztályok esetében van szükség, bár a családgondozók, ifjúságvédelmi szakemberek látóköréből is kikerült fiatalok esetében nem sokat tehetünk. A következő tanév folyamán is fokozott figyelemmel kell kísérni a mulasztások alakulását,

és

minden

eszközzel

törekednünk

el

az

iskolakerülés

visszaszorítására. 15


Az elmúlt félévben

fegyelmi eljárást nem

minősíthető

(lopások,

esetek

verekedések)

indítottunk. Bár súlyosnak előfordultak,

a

kialakult

helyzeteket az osztályfőnökök, az ifjúságvédelmi felelős, az iskolapszichológus, a szociális munkás és a szülők segítségével megfelelően tudtuk kezelni.

9. Pedagógiai innovációink, új képzési formáink Iskolánkban ebben a tanévben két új képzési formát indítottunk: a belügyirendészeti specializációjú gimnáziumi osztályt és az előrehozott szakképzési osztályokat. A belügyi-rendészeti osztályunk iránt nagymértékű volt a szülői érdeklődés, a jelentkezők többszörösét fel tudtuk volna venni. Noha a szaktárgyak tanítása csak a 10. évfolyamon kezdődik, a szülői-tanulói elvárásoknak megfelelően már most a kezdő évfolyamon is tanítunk heti egy órában, csoportbontásban önvédelem tantárgyat, és a II. kerületi Rendőrkapitányság segítségével kéthavonta szakmai programot is szervezünk az osztály tanulói számára. Ezek keretében látogatást tettek a tűzoltómúzeumban, a II. kerületi Rendőrkapitányság épületében, valamint a bűnügyi múzeumban, a BRFK Bűnügyi Technikai Osztályán és a Dunai Vízi rendészeti Kapitányságon. A 2010/11-es tanévben a 9. évfolyamos szakiskolai osztályaink közül kettőben a tanítást az előrehozott szakképzésre kidolgozott tantervek alapján szervezzük. Az 1/9.Nyírfajd osztályban a vízműkezelő szakképesítés (OKJ-száma: 31 853 06 1000 00 00), az 1/9.Pele tanulócsoportban az élelmiszer- és vegyi áru eladó szakképesítés (OKJ-száma: 31 341 01 0010 31 02) megszerzésére készítünk fel. Tapasztalataink vegyesek. A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportba tartozó bolti eladó (élelmiszer- és vegyi áru- eladó) szakképesítés teljesen új innováció iskolánk képzési kínálatában, ebben a szakmacsoportban eddig nem rendelkeztünk tapasztalatokkal. 16


A Belvárosi TISZK szakmai segítségével indíthattuk el az oktatást elsősorban abból a célból, hogy a kötelező felvételi feladatainknak a leánytanulók esetében is eleget tehessünk. Az osztályba történt beiskolázás sikeres volt: a szeptember 1-jei, és az október elsejei létszám egyaránt 28 fő volt. A tanulócsoportot a tanév végéig tizenegy növendék hagyta el, közülük hárman iskolán belül a hagyományos szakiskolai osztályaink egyikébe jelentkeztek át. Kilencen még beiratkoztak, az osztály létszáma 2011. június 15én 26 fő volt, közülük kilenc tanulót (ez 34,61%) mulasztásuk miatt nem lehetett minden tantárgyból osztályozni. Az iskolánk hagyományos profiljához jobban illeszkedő vízműkezelő szakma a szakképesítések virtuális hierarchiájában alul helyezkedik el, elsajátítására a rendes felvételi eljárásban mindössze néhány fő jelentkezett. A tanulócsoport persze

augusztus

végére,

szeptember

elejére

az

általános

iskolát

pótvizsgákkal befejezőkkel, a családgondozók, gyermekotthoni nevelők által küldött gyerekekkel, a más iskolákból tanulmányi, vagy fegyelmi okok miatt eltávolított fiatalokkal megtelt, de az osztály szocio-kulturális összetétele, a csoportban halmozottan jelentkező magatartási problémák miatt a tanítás igen nehézkesen halad. Az osztályfőnökön és a szaktanárokon kívül iskolapszichológusból, szociális munkásból,

ifjúságvédelmi

felelősből,

gyógypedagógusból

álló

team

foglalkozik a gyerekekkel, munkájuk eredménye azonban alig-alig látszik. Az eddigi életük folyamán súlyos iskolai kudarcokat elszenvedett, sokszor deviáns

családból

származó

fiatalokat

nagyon

nehéz

visszahozni

a

közoktatási intézménybe – tapasztalataink szerint – még szakmát tanulni is. A

június

15-én

harminckilenc

fős

osztályból

húsz

tanuló

bizonyult

osztályozhatatlannak, heten pedig (26,92%) megbuktak. Félő, hogy ebben a képzési formában ezek a fiatalok végképp elvesznek a közoktatásból. Különösen a gyakorlati foglalkozásokról sokat mulasztó tanulók további sorsa kérdéses ezekben az osztályokban, hiszen osztályozó vizsga,

17


vagy bármilyen más atípusos megoldás egy-egy tanulmányi év lezárására nem jöhet szóba. A motiválatlan, kialakult pályaképpel nem rendelkező, dolgozó családtagot nem látó fiatalok számára jobbnak látjuk a hagyományos 9-10. osztályos szakiskolai osztályok fenntartását. Ebben a két évben – tapasztalataink szerint – sok-sok munkával, inkluzív pedagógiával a gyerekek nagyobb része az iskolába visszaszoktatható és egy hatékony pályaorientációs tevékenységet követően megfelelő szakképző intézménybe irányítható. Eredményeink ebben a képzési formában biztatóbbak: a nem osztályozható 9. évfolyamos tanulók aránya 17,77%-os. A jövőben tehát – amennyiben ezt a jogszabályok engedik és a fenntartó is támogatja szándékainkat – egymás mellett kívánjuk a kétféle szakiskolát működtetni. Terveink szerint a 2012/13-as tanévtől két hagyományos és két alternatív (előrehozott) szakképzési szakiskolai osztályt iskolázunk be. Az egyes szakiskola-típusokkal kapcsolatos néhány mutatót a következő táblázatban tűntettem fel:

18


A szakiskola típusa

Másik iskolába ment Osztályozott (09.01(fő) 06.15.) (fő)

Létszám (fő)

Bukott (fő)

09.01. 10.01 06.15. 9.Gébics

2 éves

28

26

36

6

28

5

9.Mókus

2 éves

25

25

31

4

23

8

33

30

39

12

19

7

28

28

26

2

17

2

15

15

18

0

14

0

17

16

12

2

12

0

13

12

14

3

13

0

1/9.Nyírfajd előrehozott szakképzés (vízműkezelő) 1/9.Pele előrehozott szakképzés (bolti eladó) 9.Rigó Felzárkóztató –10 hónapos 9.Túzok Felzárkóztató –20 hónapos 9.Vidra Dobbantó

A szakiskola típusa

Igazolt Igazolatlan mulasztás mulasztás (óra) (óra)

Bukás (fő) egytárgyas

kéttárgyas

soktárgyas

9.Gébics

2 éves

4

1

0

42,97

2,86

9.Mókus

2 éves

5

3

0

78,84

10,90

2

3

2

105,74

7,15

1

0

1

106,65

11,85

0

0

0

75,61

9,22

0

0

0

268,50

8,17

0

0

0

117,71

0,71

1/9.Nyírfajd előrehozott szakképzés (vízműkezelő) 1/.Pele előrehozott szakképzés (bolti eladó) 9.Rigó Felzárkóztató –10 hónapos 9.Túzok Felzárkóztató –20 hónapos 9.Vidra Dobbantó

19


10. Diákjaink versenyeztetése Iskolánkba nem a tanulásban élen járó gyerekek járnak, ennek ellenére nevelőtestületünk fontosnak tartja, hogy motiváljuk növendékeinket a különböző versenyeken való részvételre. Ha különösebb eredményeket nem is tudunk elérni, a felkészülés, a versenyen való megjelenés, a vizsgakörülményekhez való hozzászoktatás jelentős pedagógiai eredményeket hoz. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenybe matematika, német nyelv, angol nyelv, és informatika tantárgyakból kapcsolódtunk be, mindösszesen 48 tanulóval. Sajnálatos, hogy a korábbi tanévektől eltérően idén nem neveztünk egyetlen tanulót sem biológiából, sem rajzból. A

Szakiskolások

Közismereti

Tanulmányi

Versenyén

magyarból

öt,

számítástechnikából három növendékünk jutott tovább az iskolai fordulóból. Diákjaink neveztek még matematikából és történelemből is, de ezekből a tárgyakból nem született jó versenyeredmény. Az Arany Dániel Matematika Verseny iskolai fordulóját harminchárom tanuló írta meg, tovább sajnos senki nem jutott. A Fővárosi komplex tanulmányi versenyen a 11.E osztályos Drotár Dénes az ötödik helyezést érte el. A Mérei Intézet szakiskolai környezet- és egészségvédelmi versenyét iskolánk csapata megnyerte. A Wallenberg Alapítvány „Régen volt, hogy is volt…” című holocaust-témájú versenyére a 10.Bodza, 10.Csenkesz, 10.Fagyal, 11.B és 11.E osztályaink állított ki csapatokat, és eredményesen szerepeltek. A Curie környezetvédelmi versenyre tizennyolc tanulóval neveztünk be. A II. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat vers- és prózamondó versenyén négy fővel vettünk részt. Bajkó István 12.A osztályos, és Kovács Barbara 11.B osztályos tanulók a második helyen végeztek.

20


A Petrik TISZK szavalóversenyén, a Semmelweis Szakközépiskolában három fővel képviseltettük magunkat, diákjaink egy ötödik és egy kilencedik helyezést hoztak el. A Petrik TISZK Diákkonferenciáján Stéhly Balázs 11.D osztályos tanulónk a környezetvédelmi szekcióban tartott előadásával a második helyezést érte el. A Természet világa folyóirat által gondozott XX. Természettudományos Diákpályázatra három munkával neveztünk, Somogyi Szandra 12.E osztályos tanulónk alkotása különdíjas lett. A Magyar Vöröskereszt Csecsemőgondozási Versenyének Észak-budai területi

fordulóját

a

9.Acsa

osztályunk

megnyerte.

A

szervezet

elsősegélynyújtó versenyén a 9.Fecske osztály csapata második helyezett lett. A Leitha Emlékbizottság által a Lajta Monitor Múzeumhajó 140. születésnapja alkalmából az újpesti Hadikikötőben szervezett vetélkedőn iskolánk csapata a tízedik helyezést hozta el. Szép sikereket értünk el különböző sportversenyeken is. Labdarúgásban a kerületi kispályás őszi tornán a fiú serdülő csapat aranyérmes, az ifjúsági csapat ezüstérmes, a leánycsapat szintén aranyérmes lett. A torna legjobb kapusává Kutasi Dominik 9.Cinke, legjobb játékosának Diószegi Bence 13.A osztályos tanulót választották. A II. kerületi Téli Teremlabdarúgó Bajnokságon a serdülő és az ifjúsági fiúcsapatunk egyaránt aranyérmes lett. A II. kerületi Kispályás tavaszi tornán a fiúk az V. korcsoportban ezüst-, a VI. korcsoportban pedig aranyérmesek lettek. Az ifjúsági kategória legjobb játékosa Czente Ferenc 12.B osztályos tanuló lett. A Pesti srác labdakupán iskolánk csapata a 3. helyezést érte el. Atlétikában, a Fővárosi Atlétikai Csapatbajnokságon fiúcsapatunk a dobogó legmagasabb fokára állhatott.

21


A Budapesti Középiskolák Atlétikai Kupa Versenyén a fiúk a harmadik, a lányok a hetedik helyezést érték el. A II. kerületi Kézilabda Bajnokságon lánycsapatunk ezüstérmes lett. A kerületi tollaslabda-bajnokságon Safi Mohamed Zahír 10.Éger osztályos tanuló első, Földvári-Nagy Krisztián 10.Bodza osztályos tanuló második, Kósa Bianka 9.Emu osztályos diákunk harmadik lett. A sportversenyeken túl, diákjaink sikerélményhez juttatása érdekében több belső versenyt is szerveztünk. A 9. osztályosok számára idén is kiírtuk a Than Károly, felsőbb éves diákjaink számára pedig a környezetvédelmi versenyt. Szintén – immáron tradicionálisan – meghirdettük a helyesírási, a vers- és prózamondó versenyeket, a 11. és a 12. évfolyamos tanulóink számára a műveltségi vetélkedőt, az angol fordítási versenyt, valamint a német és az angol országismereti és szépkiejtési megmérettetéseket. Esti-levelezős hallgatóink sikerélményhez juttatása érdekében megszerveztük három tantárgyból (matematika, biológia, informatika) a felnőttoktatási versenyeket. Meghívásunkat jónéhány felnőttoktatást folytató középiskola csapata elfogadta, saját diákjaink pedig eredményesen szerepeltek. Idén is sor került a környékbeli általános iskolák tanulói részére a környezeti nevelési rajzverseny megszervezésére. Ez utóbbinak óriási jelentősége van beiskolázásunk szempontjából, hiszen a verseny által már korán, akár 6.-7. osztályos korukban megismerkedhetnek a kicsik az iskolánkkal.

22


11. Az országos kompetenciamérés, a belső mérések, és az ezekből levonható következtetések Az 2010/2011-es tanévben végzett mérések a következők voltak: 

Bemeneti kompetenciamérés (Mérei Ferenc FPPTI) – szövegértés, matematika, idegen nyelv, történelem, könyvtári ismeretek



Országos kompetenciamérés



Mérei Ferenc FPPTI online mérés – tanulási szokások, stílusok felmérése



PISA 2012 próbamérés



ELTE Személyiség- és szenvedélyek kutatása



Belső kompetenciamérés (szövegértés és matematika)

Egészségpszichológiai

Tanszék

–

káros

A Mérei Ferenc Intézet csak az év elején szokásos bemeneti méréseket végezte el 2010. szeptember 16-án a 9. évfolyamos reprezentatív minta alapján. Ez nyolc osztályt, és százhatvanöt fő mérésben érintett tanulót jelent. Az év végi követő mérésre azonban – az intézet feladatváltozásai miatt - már nem került sor. A tanulói szokásokat, stílusokat kutató online mérés november 29-én az intézmény összes szakközépiskolai, „E osztályos” tanuló bevonásával zajlott. A mérés százharminchárom tanulót érintett. Az országos kompetenciamérést előkészítő „belső” kompetenciamérést a tavalyi év gyakorlatának megfelelően félévente (2011. január 7. és 2011. május 25.) elvégeztük az iskola az összes 9. és 10. évfolyamos osztályban. Ez mintegy 500 tanulót jelent. Ez nagyon jó gyakorlás a tanulóknak, segít megértetni velük a mérés fontosságát, és remek visszajelzés a szaktanároknak, hogy hol tartanak az egyes osztályokban a kiindulási állapotokhoz képest. Iskolánkat kiválasztották a 2012-es PISA felmérést előkészítő próbamérésre. Április 6-án a tizenöt éves tanulóink közül húsz fő vett részt az elektronikus feladatsor kipróbálásában. 23


Az elmúlt tanévben is segítettük az ELTE harmadik éve zajló kutatását. A tanulók körében tapasztalható káros szenvedélyeket (dohányzás, alkohol, drog, játékfüggőség) vizsgálta ez a felmérés, amely az idei évvel le is zárult. Itt egy osztály (11.E) volt csak érintett, kb. az osztály fele vett részt az önkéntes felmérésben. Az

országos

kompetenciamérés

(május

25.)

értékelése

elég

nagy

változásokon ment keresztül az előző tanévekhez képest. Mint minden változás, egyrészt jó, hiszen új szemlélettel, új nézőponttal gazdagítja az intézményeket, tovább mélyítheti az elemzési lehetőségeket, másrészt viszont intézményvezetői szempontból kedvezőtlen – mivel szakít az előző évek értékelésével – összehasonlíthatatlanná teszi a korábbi évek eredményeivel, így nagyon nehéz megállapítani, hogy intézményi szinten milyen módon változott a korábbi évek eredményeihez képest. A változások egyik fontos eleme, hogy a korábbi öt szinthez képest tovább árnyalták a tanulók képességeit, s most már hét szintre osztják el a tanulók az elért eredmények alapján.

Minden szinthez hozzárendelnek egy szöveges

értékelést, amely egyértelműen körülírja, hogy adott szintet elérő tanulók milyen képességekkel rendelkeznek. Továbbá az eddigi képességpontok értékét is megváltoztatták. Nagyon fontos pozitív változás, hogy a 2008-ban bevezetett mérési azonosító segítségével idén először vált mérhetővé adott tanuló személyes fejlődése. Ez valóban figyelemreméltó fejlődés, hiszen eddig az intézmény nem tudhatta, hogy milyen munkát végzett, most viszont egyértelműen kimutatható lett az iskola fejlesztő hatása. Egy új típusú komplex modell segítségével jól látható a fejlesztő hatás mértéke. Ez alapján a gimnáziumban azt láthatjuk, hogy az itt tanuló diákok mintegy fele a várhatónál jobban fejlődött, míg a másik felük gyengébben. Ez megfelel az országos átlagnak. A szakközépiskolában már sokkal kedvezőtlenebb a helyzet, hiszen a tanulók egyharmada fejlődött az itt eltöltött két év alatt, és egyharmaduk 24


alacsonyabb eredményt ért el, mint az elvárható lett volna. Így sajnos azt tapasztalhattuk, hogy szakközépiskolai osztályaink az országos átlag alatt teljesítettek. A korábbi években mindig kimagasló teljesítményt hozó szakiskolásaink 2010ben nem tudtak értékelhető eredményre teljesíteni, mivel a tanulók több, mint fele hiányzott a mérés időpontjában. Ez persze csak részben magyarázható a tanulók mulasztásával, mivel egy részük vagy már nem az adott osztályba járt a mérés időpontjában, vagy magántanuló lett. A 2010-es országos kompetenciamérés eredményeit, az abból levonható következtetéseket

Ostorics

László,

az

Oktatási

Hivatal

munkatársának

segítségével részletesen elemeztük a március 25-én megtartott nevelőtestületi értekezletünkön. (A prezentáció beszámolóm mellékletét képezi.)

12. Az iskolai könyvtár működésének értékelése Iskolánk könyvtára jelenlegi formájában tizenegy éve működik. Mostani állományát alapvetően két egykori iskolai könyvtár dokumentumainak az összevonásával szerezte meg. Ez most mintegy 16.000 dokumentumot tesz ki (ez szinte teljes egészében a Szirén adatbázis-kezelő program révén elektronikusan és analitikusan feldolgozott), melyből kb. 2.000 dokumentum elektronikus formátumú (pl. CD, DVD, videó, stb.). Az állomány gyarapítását és

selejtezését

a

szakos

kollégák

véleményének

figyelembevételével

végezzük. A tanév során a fenntartó Fővárosi Önkormányzat megbízásából szakmai ellenőrzés keretében vizsgálták a könyvtár szabályszerű működését, és mindent megfelelőnek találtak. Ezen kívül – összhangban a könyvtár éves munkatervével – folyamatban van a gyűjtőköri szabályzat felülvizsgálata és elfogadtatása. A könyvtár helysége két részre oszlik, egy kölcsönzői részlegre és egy – kb. 20 fő befogadására alkalmas – olvasói és kézikönyvtári részlegre. 25


Ez utóbbi helység használati köre az utóbbi évek során igencsak kibővült, hiszen

nyugodt

körülményeinek,

elegáns

kialakításának

köszönhetően

egyrészt menedéket biztosít a nyugalomra vágyóknak, másrészt reprezentatív célokra is szolgál (pl. vendégek, látogatók fogadása, stb.), sőt nem egy iskolai programnak, klubnak otthont ad (pl.: Teaház, Filmklub, Játékklub, stb.). Könyvtárunk ezen kívül aktív tagja a Világnyelv programnak, s ezáltal – mint Forrás Tanulóközpont – így nemcsak az iskola tanulóinak és tanárainak nyújt szolgáltatást, hanem nyelvi dokumentumait – a megfelelő feltételek teljesítése mellett – gyakorlatilag bárki igénybe veheti. A Tanulóközpont állományát folyamatosan bővítik az angol, német, francia és finn nyelvet tanító kollégák is, így elmondhatjuk, hogy ezen a téren a lehető legszélesebb körű információellátottsággal rendelkezünk. A

könyvtár

alapvető

helybeolvasás

mellett

szolgáltatásai az

közé

tartozik

irodalomkutatás,

a

kölcsönzés

elektronikus

és

(internetes)

információkeresés, illetve tanulóink számára – bizonyos esetekben – helyben nyomtatási és fénymásolási lehetőséget biztosítunk. A 2010/2011-es tanév egyik legfőbb újítása, hogy a könyvtár adatbázisa WEBOPAC

formában

már

az

iskola

(http://www.than.hu/page.php?121),

honlapján így

az

keresztül érdeklődők

is

elérhető

bárhonnan

megtekinthetik, hogy milyen dokumentumok találhatóak iskolánk könyvtári állományában. Nyitvatartása is a tanítási időhöz kapcsolódik, így minden nap 9 órától délután 15-ig (esetenként 17 óráig) fogadjuk a kollégákat és tanulókat, a könyvtári munkát pedig az elmúlt tanévben két felsőfokú végzettségű könyvtáros-tanár látja el. Így a könyvtár nyitvatartási ideje összesen 32 óra volt. Iskolánk három műszakos tanítási rendje miatt – próbálunk igazodni mind nappal, mind délután,

valamint

este

bejáró

tanulóink

igényeihez

is.

26


13. A fővárosi idegen nyelvi project iskolai tapasztalatai Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a 2010/11-es tanévben is indítottunk idegen nyelvi projectórákat angol, illetve német nyelvből szakközépiskolás

tanulóink

számára.

Idén

a

csoportok

összetétele

a

következőképpen alakult: angol nyelvből nyolc, míg németből két csoportnak tartott

foglalkozásokat

összesen

hét

nyelvtanár.

Ezen

pedagógusok

természetesen több éves tapasztalattal rendelkeztek mind a normál órák tanítása, mind pedig a projectórák tartása terén. A résztvevők száma hasonlóan alakult, mint az elmúlt években, azaz tíztizenkét fővel számolhattunk az év elején átlagosan. A hetek múlásával természetesen mindenhol akadt egy-két diák, aki lemorzsolódott, ám a legtöbb résztvevő felismerte a lehetőséget, hogy mennyit segítenek ezek a plusz órák elsődlegesen a normál órák anyagának jobb felfogásában, megértésében,

másodlagosan

pedig

eredményeiknek,

jegyeiknek

javításában. A projectórák többnyire egyedi tanmenettel működtek, hiszen minden pedagógus igyekezett a lehető legjobban igazodni a diákok szintjéhez, igényeihez. Ennek értelmében egyaránt hangsúlyt fektettek a normál tananyag gyakorlására, illetve az idegen nyelv autentikus forrásokból való megközelítésére. Több órán használtak internet adta lehetőségeket (például cikkek keresése egy bizonyos témához, interaktív szövegszerkesztés vagy szövegértés, stb.), olvastak és hallgattak autentikus szövegeket, vagy alkottak kreatív gyakorlatokat. Az eredmény természetesen idén sem maradt el. Mivel az intézményben amúgy biztosított három idegen nyelvű óra minden szempontból nézve meglehetősen kevésnek bizonyul ahhoz, hogy négy év alatt meg lehessen tanulni egy nyelvet, ezek a plusz órák segítették a diákokat jobban megérteni, illetve használni azt. A legtöbb tanulón egyértelműen látható volt a javulás

27


minden téren: ami az érdemjegyeket, ami a megértést, vagy akár ami az idegen nyelv szeretetét illeti.

14. Az iskolai környezeti nevelési tevékenység értékelése Iskolánk egyik legfontosabb tevékenysége – nevünkből adódóan is - évek óta a környezeti nevelés. Ez természetesen nem változott a 2010/11-es tanévben sem. Folytatva a két évvel ezelőtti megkezdett hagyományunkat idén is „zöld tanévnyitót” tartottunk. Ezen egyik diákunk közvetlen módon beszélt kilencedikes diákjainknak az iskola profiljáról, majd a felsőbb évesek növényekkel és környezetbarát iskolaszerekkel ajándékozták meg a gólyákat. Folytattuk a szárazelem, fém-italosdobozok, és a PET-palackok, elhasznált fényforrások, valamint a sütőzsiradék szelektív gyűjtését. A két alkalommal meghirdetett papírgyűjtések során több mint egy tonna hulladékot gyűjtöttek össze a gyerekek. Az iskolarádión keresztül megemlékeztünk a jeles napokról: az állatok világnapjáról, a víz világnapjáról és a Föld napjáról. Folytattuk az iskola zöldítési programját, számos új növény érkezett az 1. félév során az iskola folyosóira. Ennek kapcsán folytattuk azt a hagyományunkat, hogy befogadjuk a környékbeli lakosoktól a kinőtt növényeiket. A „TeSzedd” országos szemétszedési akció keretében a 9.Acsa osztály huszonöt tanulója a Budai-hegység megtisztításában vett részt. Ismét megpályáztuk és újabb három évre el is nyertük a hivatalos „Ökoiskola” címet. A tanév folyamán lehetőséget kaptunk arra is, hogy eredményeinket szélesebb körben mutathassuk be. Hagyományos, novemberi nyitott kapuk programunkat „A tudomány és a természet harmóniája!” címmel szerveztük meg. A sok száz érdeklődő több 28


tucat – a fenntartható fejlődés jegyében megtartott – bemutató óra közül választhatott. A program sikere beiskolázással kapcsolatos mutatóink bizonyítják.

15. Az iskolai Diákönkormányzat tevékenységének értékelése A 2010/11-es tanévben jelentős változás történt az Iskolai Diákönkormányzat életében. A szervezet Bátki Balázs 10.Éger osztályos tanuló személyében új elnököt, Tamás Fanni Lili 12.A osztályos diák személyében pedig új alelnököt választott. A testület munkáját Szabó Ákos tanárkolléga patronálja. A DÖK októberben csapatépítő tréninget tartott és a munkatervben előre meghatározott időben rendszeresen gyűléseket is tartott. Olyan nagyszabású kezdeményezésre, mint tavaly az iskola büfé magas árai miatti tiltakozás, idén ugyan nem került sor, de az önkormányzat megfelelő színvonalon ellátja feladatait. Szervezettségéről és működéséről a Mérei Intézet diákönkormányzati tanácsadója is elismerően nyilatkozott. A következő tanévben az osztályfőnöki munka során továbbra is kell figyelni arra, hogy növendékeink éljenek a diákönkormányzati munka által nyújtott lehetőségekkel.

16. A szabadidő-szervező, az iskolai szabadidős tevékenység értékelése Iskolánkban Horváth András szabadidő-szervező kolléga számos programot szervezett. Ebben az esztendőben hagyományainknak megfelelően megrendeztük 9. osztályos tanulóinknak az erdei tábort. Hatvanhat új Thanos, illetve a programok szervezésében segítő felsőéves vett részt a Cegléden augusztus végén megrendezett, igen jól sikerült programon.

29


A szabadidő-szervező munkatársunk meghívására december 3-án idén is meglátogatta iskolánkat a Mikulás. December 18-án tizenkilenc fő adventi programon vett részt Bécsben. Márciusban tizennégy tanuló Franciaországba utazhatott. Szabadidő szervező kollégánk munkáját számos pedagógus segítette. Keszthelyi Márta és Szabó Ákos Csepűrágó színjátszó kört vezetnek. A tagok igen lelkesek, iskolánk honlapján saját linken mutatják be hitvallásukat. Az osztályfőnökök és a szaktanárok mozi-, színház-, és múzeumlátogatások szervezésével járultak hozzá az iskolai szabadidős tevékenységhez. Sajnálatos viszont, hogy nagyon kevés pedagógus szervez osztálykirándulást. Mindössze nyolc tanulócsoport számára szerveztek ilyen programot. Ezek a következők voltak: Osztály

A kirándulás helyszíne

Időtartama

9.Buldog

Balatonfüred

3 nap

9.Cinke

Balatonszárszó

2 nap

9.Daru

Tata

3 nap

9.Emu

Felső-Tisza- Vidék

3 nap

10.Éger

Balaton-felvidék

2 nap

11.A

Tata

3 nap

11.C

Székesfehérvár

2 nap

12.A

Olaszország

5 nap

Köszönöm szépen a szervező osztályfőnökök munkáját. Nagyon fontosnak tartom az osztálykirándulásokat, még akkor is, ha óriási energiát igényel azok megszervezése és lebonyolítása. A jövőben jobban kívánom ösztönözni a kollégákat arra, hogy fordítsanak erre nagyobb figyelmet, mert e közösségi programok pedagógiai hozadéka óriási lehet.

30


Elfogadhatatlannak tartom, hogy például a tizenhárom 9. osztályból mindössze négy menjen el osztálykirándulásra. A jövőben ezen a téren mindenképpen változtatnunk, fejlődnünk kell.

17. Hagyományápolás iskolánkban Iskolánkban az elmúlt tanévben is ápoltuk régen kialakított tradícióinkat. A megszokott iskolai ünnepségek (tanévnyitó, megemlékezés 1849. október 6ról, és 1956. október 23-ról, Karácsony) idén is színvonalasak voltak. November 22-26. között ebben az évben is megrendeztük - ezúttal a TÁMOP 3.1.4 projecthez kapcsolódó témahéttel egybekötve - nagyszabású „nyitott kapuk” rendezvényünket, melynek idén „A tudomány és a természet harmóniája” címet adtuk. Több mint ötven bemutató órával, előadásokkal, iskola-bemutatókkal vártuk az érdeklődőket. Iskolánk

fennállása

óta

soha

ennyien

nem

voltak

még

kíváncsiak

programjainkra: hétfőtől péntekig 664 látogatót fogadtunk, 44%-al többet, mint 2009-ben. A szülők, tanulók elsősorban a belügyi-rendészeti és a honvédelmi-katonai képzéseink iránt érdeklődtek, de biztosak lehetünk abban, hogy a többi tagozatunkon sem lesz probléma a 2011-ben induló 9. osztályok elindítása. A demográfiai apály közepén ezek óriási eredménynek számítanak. 2010-ben volt névadónk születésének 176. évfordulója. Ebből az alkalommal ünnepélyes keretek között megkoszorúztuk az előtérben lévő mellszobrát, valamint a Kerepesi temetőben lévő síremlékét. A szalagavató bál a megszokott magas színvonalon, új helyszínen, a Sportmax területén került megrendezésre. Az iskolai pikniket idén a Kamaraerdei Ifjúsági Park területére szerveztük. Sajnos a programot kissé megzavarta a kedvezőtlenre fordult időjárás.

31


A néhány éve bevezetett szokást folytatva iskolagyűlés keretében került sor a különböző dicséretek és jutalmak átadására. Nagyon fontosnak érzem ezeket az alkalmakat. Mivel nagy az iskolánk, ezért a legtöbb diák csak ilyenkor találkozik közvetlenül, és nem az osztályfőnökén keresztül az iskolavezetéssel.

18. Az iskolai minőségirányítási tevékenység értékelése Minőségpolitikánk célkitűzése, hogy az intézményben folyó oktatás- nevelés minősége folyamatosan feleljen meg a jogszabályok és a partnerek által elvárt igényeknek. Ezért a partneri igény– és elégedettség méréseket az IMIPben előírt módon kétévente a tanév végén végezzük el. A 2010/ 2011-es tanévben volt az ötödik elégedettségi mérésünk. A partnerként azonosított tanulói-, szülői-, és dolgozói mintacsoportot kérdőív segítségével kérdeztük meg és a kapott visszajelzéseket kielemeztük, és a javaslatokat beépítjük a következő tanév munkatervébe. Az elégedettségmérés sikerkritériuma, ha a partnerek

a

kérdések

megválaszolásakor

+0,3-as

értékkel

növelik

az

elégedettségüket, az előző évhez képest. A szülői kérdőív esetén minden kérdésnél pozitív növekedést tapasztaltunk, a tanulók esetén a kérdések 50 %ánál volt növekedés. A mérési eredményeket táblázatok, grafikonok formájában az iskolai minőségirányítási faliújságon tesszük közzé, és nevelési értekezleten, szülői választmányi ülésen és a Diákönkormányzat ülésén beszéljük meg az érintettekkel a tapasztalatokat. A minőségirányítási munka fontos és folyamatos feladata a partneri kapcsolatok

kulcsfolyamatainak

figyelemmel

kísérése,

az

adatok

összehasonlítása az előző évekkel és az IMIP-ben előírt minőségi célok elérésének vizsgálata. Ilyen a szülőkkel való fontos kapcsolattartás, a szülői értekezleteken és fogadóórákon való szülői részvétel. A minőségi cél, hogy a szülői részvétel a szülői értekezleteken legalább 70 %-os legyen. Ez a mutató csak az év elején tartott értekezleteken valósul meg, a második félévben a 32


félévi értesítő kiosztása utáni értekezleten sajnos kevesebb a megjelent szülők száma. Ennek okát fel kell tárnunk, és nagyobb odafigyeléssel hatékonyabbá kell tennünk a szülői együttműködést. A nyitott kapuk látogatottságának növekedésének sikerkritériuma az előző évhez képesti 10%-os javulás lenne. Idén ezt magasan túlszárnyaltuk. A nyitott kapuk rendezvénysorozat színes, és kreatív kiállításai, a változatos bemutató órák, az általános iskolák részére szervezett környezetvédelmi vetélkedők, rajzpályázatok, az egyre szépülő iskolánk, a beindított új képzések népszerűvé tették iskolánkat. Így egyre több általános iskolás tanuló és szülő keresi fel iskolánkat a nyitott kapuk hetében, idén 664 fő. Az iskolai létszám növekedése is örvendetes. 2002-ben az IMIP minőségi célként a 900-főről, 1200 főre való emelkedést jelölte meg távlati célként. Ez a cél maradéktalanul megvalósult, 2010/2011-es tanévben 1294 fő volt az iskola létszáma. Külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók szakképzésbe való bevonására, felzárkóztatására, a lemorzsolódás csökkentésére, ezek a mutatók is javultak ebben a tanévben. A mulasztások igazolásának szigorúbb ellenőrzése, az igazolatlan órák számának jelentése a kerületi hivatalok felé azt eredményezte, hogy az igazolatlan mulasztások száma nagymértékben csökkent. A tavalyi tanévben nálunk végzett szakiskolai tanulók 58,6 %-a folytatta a tanulmányait a mi iskolánkban, ifjúsági tagozaton, vagy felnőttképzésben, magasabb végzettség elérése érdekében. A pályakövetés, a továbbtanulás figyelemmel kisérése is fontos feladata az iskolai minőségirányításnak. Az osztályfőnöki munka jó színvonalát dicséri, hogy tanulóink 90 % - ról vannak adataink, és a továbbtanulási eredmények évről évre javulnak. A szabályozásunk a felsőoktatásban sikeresen felvételizők számát 30%-ban határozza meg. A 2009/2010-es tanévben a gimnáziumi évfolyamon végzett tanulók 44 % - a nyert felvételt felsőoktatásban. A szakközépiskolai osztályainkban a TISZK intézmények szoros együttműködése alapján a technikus képzésben való továbbtanulás a jellemzőbb. A tanulók 33


24 %- a a Petrik TISZK-ben szakirányban, 27 %- a egyéb OKJ-s képzésben, és 7%-a

felsőoktatásban

tanul

tovább.

A

2010/2011-es

továbbtanulás

eredményeinek felmérése folyamatos. Folyamatosan alkalmazzuk a minőségirányítási team által kidolgozott, munkánkat segítő folyamatszabályozási leírásokat, dokumentumokat. Így minden évben az új munkatársak beilleszkedését egy mentor kolléga segíti, és az elvégzett munkát a mentori naplóba rögzítik. A tanári adminisztráció ellenőrzése is a naplóellenőrzési lap alapján történik. Az IMIP által rögzített és átdolgozott pedagógus értékelési rendszer is tovább működik. Ebben a tanévben is megtörtént az eddig még nem értékelt, új kollégák ön- és vezetői értékelése az önértékelési lap segítségével, a tanári oktató- és nevelőmunka több területeit vizsgálva. Az

intézmény

adminisztrációs

fegyelmében

érzékelhető

változást

eredményeztek az IMIP által előírt folyamatleírások.

19. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység Iskolánkban a nagy létszámú diákközösség és a heterogén tanulói megoszlás miatt a korábbi évekhez hasonló jelentőségű volt az ifjúságvédelmi tevékenység. Fontosságát mutatja, hogy ötvenöt diákunk számít hátrányos helyzetűnek, a védelembe vett tanulók száma huszonöt, hatvanhat esetben adtunk valamilyen probléma miatt jelzést a gyermekjóléti szolgálatok felé, húsz alkalommal történt meg – a felmerülő problémák rendezése érdekében - a családok személyes felkeresése. A sok feladat hatékonyabb megoldása érdekében az ifjúságvédelmi munka szervezését megújítottuk: Csordás Katalin szakmai vezető irányításával hétfő délelőttönként

esetmegbeszélést

tartanak

a

területen

dolgozó

munkatársaink. Az értekezleteken rendszeresen részt vesz Balogh Tiborné ifjúságvédelmi felelős, Kőhegyi Zita iskolapszichológus, Erdélyi Alice szociális 34


munkás. Decemberig alkalmaztunk egy konfliktuskezelő, mediátort is Dan Viktória személyében. Néhány hónap alatt bebizonyosodott azonban, hogy ennyi ember között gyakran elvesznek a feladatok, ennyien nem képesek hatékonyan

együtt

dolgozni,

és

a

pedagógusokkal

eredményesen

együttműködni, így ezt a beosztást megszűntettük. Az ifjúságvédelmi munka egyik nagyon fontos elemeként idén is sikerült megalakítani a kortárssegítő csoportot. A kortárssegítő gyerekek Balogh Tiborné ifjúságvédelmi felelőssel havonta jártak a Családok Szövetsége által szervezett kortárstalálkozókra is, ahol más iskolák fiataljaival cserélnek tapasztalatokat. Ugyanezek a fiatalok a tanév folyamán több külső helyszínen (általános és középiskolákban) végeztek kortárssegítő munkát. Tevékenységük színvonalát bizonyítja az, hogy jelentős pénzügyi támogatást kaptunk arra, hogy Mérei Intézet megbízásából más fővárosi fenntartású intézményben (a félév során a Váci Mihály Kollégiumban) is bemutathatták programjukat. Az ifjúságvédelmi tevékenység részeként szeptemberben a Szt. Imre Kórház nyílt napjára látogatott el tizenhárom diákunk. Szeptemberben – szintén tizenhárom tanulóval – vettünk részt a „Memória Híd – Élőlánc” alkotásában, melyet az Alzheimer Világnap alkalmából szervezett a Magyar Vöröskereszt. A „Nyitott bíróság” project keretében októberben nyolc, március-áprilisban harmincöt diákunk kísérte figyelemmel azt a büntetőeljárást, melyet négy fiatal iskolai verekedése kapcsán folytattak le.

A tárgyalást követően, a

terheltek elvonulása után egy igazságügyi szakember magyarázta el növendékeinknek, hogy miért nem célszerű a konfliktusokat erőszakkal megoldani. Novemberben

ötvenegy

szakiskolás

tanulóval

tettünk

látogatást

az

Emberbarát Alapítványnál. Itt a tanulóknak lehetőségük volt a rehabilitáció

35


alatt

álló,

a

drogról

leszokó

fiatalokkal

beszélgetni,

azok

életének

drogfogyasztással kapcsolatos buktatóit megismerni. Decemberben drog prevenciós szülői értekezletet szerveztünk, melyen sajnos csak nyolc gondviselő jelent meg. Februárban a 9.Pele, Nyílfű, Fecske osztályok és a 12.E osztály látogatást tett a Deák Ferenc Kollégium „Köztes átmenetek” című drog prevenciós kiállítására. Márciusban a Kolibri Színház bűnmegelőzési programját száznegyvenhat növendékünk tekintette meg. Kollégáim idén is megszervezték az egészségnapot. Ezen számos előadás és program várta diákjainkat. Újszerű volt a lebonyolítás, hiszen az érettségi vizsgák miatt a programot délutánra tettük. A program szervezettsége, az érdeklődés, és a kollégák hozzáállása azonban így is megfelelő volt. Ugyan az egészségnaphoz kapcsolódva, mégis attól időben elkülönülve került sor az iskolai véradásra.

Ezen sok új véradót regisztrálhattunk, még

mindig alacsony azonban a vért adó felnőtt dolgozók száma. Kicsi a felnőttoktatási tagozatra járó donorok száma is. Igen-igen sok múlna az ezekben az osztályokban dolgozó biológia tanárok és osztályfőnökök hozzáállásán, ezen a területen mindenképpen fejlődni szükséges. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenységhez jelentős segítséget nyújt – az idén a II. kerületi Önkormányzat által Gyermekekért Díjban részesített - Jankovics Klára védőnő. Munkánk

középpontjában

tehát

a

prevenció

áll.

A

tevékenység

eredményességét mutatja, hogy az iskolai drog-, illetve fegyelmi helyzet megfelelőnek minősíthető. Ugyan még – különösen a szakiskolai osztályokban - sok a tennivaló, a helyzet azonban kezelhető.

36


20. A Társadalmi Megújulás Operatív Programból révén támogatott projectjeink A 2010/11-es tanévben folytattuk az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja által finanszírozott projectjeink megvalósítását. A TÁMOP 3.1.4 (A kompetencia alapú oktatás elterjesztése, módszertani megújulás a Főváros oktatási intézményeiben) program megvalósításának első

szakasza

augusztus

30-án

a

Pesti

Barnabás

megtartott záró-rendezvénnyel befejeződött.

Szakközépiskolában

A szerződés értelmében a

projectet fent kell tartanunk, ezért a bevont tanulócsoportokban idén is tantárgy-tömbösítéseket alkalmaztunk, illetve figyeltünk az IKT-támogatott tanítási

órák

megfelelő

arányára.

Novemberben

megszerveztük

a

témahetünket, és készülünk a februári témanapra is. A TÁMOP 3.1.5 (Pedagógusok új szerepben) project keretében öt kollégánk kezdte meg egyetemi tanulmányait: Kiss Marianna mesterképzésen vett részt matematikából,

és már

át is

vette

diplomáját.

Szendi-Káldi Mónika

gyógytestnevelés szakon tanul, Varga Borbála, Gecse Nóra és Tóth Csilla Ida pedig a pedagógus szakvizsga letételére kezdték meg a felkészülést. A

bevont

kollégák

jelentős

munkaidő-kedvezmény

mellett

folytatták

tanulmányaikat. Az eredményes felkészülésüket - a szintén pályázati pénzből vásárolt laptopok segítették. A TÁMOP 3.4.1 (Migráns tanulók nevelése-oktatása) projectben vállat kötelezettségeinknek megfelelően kidolgoztuk multikulturális pedagógiai programunkat, beiskoláztuk a magyar, mint idegen nyelv nyelvi előkészítő osztályunkat, hatvan pedagógusunk pedig október végén egy harminc órás multikulturális továbbképzésen vett részt. A TÁMOP 3.1.3 (A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban) projectben, melynek a Fazekas Gimnázium a gazdája, egyike vagyunk azoknak az intézményeknek, 37


melyek diákjai évente harminc órában komplex természettudományos laboratóriumban,

sok-sok

kísérletezéssel,

megfigyeléssel

egybekötve

tanulhatják a biológiát, kémiát, fizikát és a földrajzot. Június 9-én, a project nyitórendezvényén Csomós Miklós főpolgármesterhelyettes úr adta át iskolánknak a programban való részvételünket tanúsító táblát. A

nyár

folyamán

adtuk

be

dokumentációnkat

a

TÁMOP

3.1.7

(Referenciaintézmények országos hálózatának kialakítása és fenntartása) című kiírásra. A programban való részvételre gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzési típusunkkal is pályázunk.

21. Az iskolai pályázati tevékenység értékelése Iskolánk pályázati tevékenysége – noha a korábbi tanévekhez képest kevesebb forráshoz jutottunk – sikeresnek értékelhető. Ebben a tanévben is valamennyi felkutatott pályázati kiíráson elindultunk, a benyújtott dokumentumok túlnyomó többségét pozitívan bírálták el. Ilyen módon a 2010/11-es tanévben – az Új Magyarország Fejlesztési Terv költségvetéséből folyósítottakon túl - több mint egymillió forint pluszforráshoz jutottunk, amely igen szép teljesítmény a pályázatírásban részt vevő kollégáktól. Legjelentősebb sikereink a következők voltak: -

A Budapest Mozi Közalapítvány 300.000 Ft értékben járult hozzá szabadidős programjaink költségeihez.

-

A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány 288.500 Ft-tal segítette az iskolai sportkör működését.

-

A Wekerle Sándor Alapkezelő 350.000 Ft-tal támogatta a „Társprogramra” benyújtott pályázatunkat.

38


22. Nemzetközi kapcsolataink alakulása Iskolánk bekapcsolódott a British Council által – a tanév kezdetén indított – „Világsuli” programjába.

A project – reményeink szerint - hosszú távú

kapcsolatot teremt brit, magyar és más országbeli iskolák között. A kialakuló nemzetközi kapcsolatok segítik diákjainkat abban, hogy megismerkedjenek külföldi fiatalokkal, ezáltal elfogadóbbá és nyitottabbá váljanak más kultúrák iránt és felismerjék a másságból adódó értékeket. A projectben a tanulók és a tanárok (iskolánkban Hublik Ildikó és Weisz Viktória a kapcsolattartók) a kölcsönös megértés és befogadás témakörében valósítanak meg tantárgyközi projekteket, s miközben a diákok más kultúrákkal, más nyelvekkel ismerkednek, közvetlen tapasztalatot szerezhetnek arról, hogyan dolgozhatnak együtt más országokban élő társaikkal. A Comenius-program keretében új project előkészítésébe kezdtünk Energising Europe címmel. A project-előkészítő találkozó Belgiumban volt, január 17-19. között. Folytattuk

a

hagyományos

német

cserediák-programunkat.

Diákjaink

Neumarktba utazhattak, illetve német fiatalokat láttunk néhány napra vendégül. Szomorú tapasztalatunk, hogy a növendékeink egyre kevésbé motiválhatók arra, hogy Németországba utazzanak. Elfogadhatatlan, hogy néhány németes csoportból senki nem képviseli az iskolát ezeken a programokon. Szintén egy pályázati lehetőséget kihasználva integrációs tapasztalatcsere céljából utazott Portugáliába Hublik Ildikó igazgatóhelyettes. Május 26-án pedig egy finn tanulócsoport tett látogatást iskolánkban Koller Edit kolléganő szervezésében.

39


23. A jövő tanévben előttünk álló feladatok A következő oktatási periódusban folytatnunk kell a vezetői programomban megfogalmazott, a nevelőtestület által is elfogadott elképzelések és feladatok megvalósítását. Legnagyobb feladatunk a Gazdálkodási Szervezettel történő hatékony és eredményes együttműködési rend kialakítása. Az önállóan gazdálkodó státusz elvesztése új szemléletmódot, és – amíg a struktúrák ki nem alakulnak – sok-sok türelmet igényel. Kihívást jelent a honvédelmi-katonai specializációjú gimnáziumban folyó szakmai munka megszervezése. Erőfeszítéseket kell tennünk a különböző Uniós projectekben (TÁMOP 3.1.4; TÁMOP 3.1.5; TÁMOP 3.4.1; TÁMOP 3.1.3) való eredményes és jogszerű közreműködés érdekében. A következő tanév elején várhatók iskolánk működését is alapvetően befolyásoló törvények elfogadása: a közoktatási (köznevelési) és szakképzési törvényeké. A 2011/12-es tanév kiemelt feladata lesz az új jogszabályok megismerése és a felkészülés azok hatálybalépése utáni alkalmazására. Természetesen továbbra is fő célunk a dinamikus állandóság, vagyis a változó körülményekhez történő folyamatos alkalmazkodás, úgy, hogy közben a már elért eredményeink ne kerüljenek háttérbe, a befektetett szellemi munka ne vesszen kárba.

40

11-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁRÓL

Recommend Documents