11-es játszmák stratégiája Az új számolási rendszer az asztalitenisz játékot jelentısen megváltoztatta. Egy kínai kutatás rámutat, hogy a játékosnak mire kell különösen odafigyelni. Három nagy szabálymódosítást élt meg az utolsó években az asztalitenisz sport. A labda méretének megnövekedését, a szettek lerövidülését és az adogatásnál a labda eltakarásának a megtiltását. Kínai szakemberek úgy vélték, hogy a kínai éljátékosokat legkevésbé a szett lerövidítése, legerısebben az adogatás szabálymódosítása érintené hátrányosan. De nemsokára épp az ellenkezıje bizonyosodott be. Azóta a mai napig is lázasan kutatják a 11-es meccsek titkát. Egyes idıközbeni eredményeket teszünk itt közzé. A játék sőrősége és ritmusa Mint más sportágban is, az asztalitenisz meccsen is megkülönböztetünk „ tiszta idıt”, amikor a labda játékban van és teljes szünetidıt, ami a poénok közötti szünetet, a time-out-ot és a szettek közötti pihenıket tartalmazza. A versenyfázis mindkét állapota folytonosan cserélıdik és ezek a frekvenciák, nyilvánvalóan éppen ezek a ritmusváltások töltik ki a játékot. Milyen hatással volt a 21-es szettrıl a 11-es szettre való áttérés a frekvenciájára és ezzel a játékritmusra? Hogy tisztázzuk ezt a kérdést, vizsgáljuk meg a játék sőrőségét, tömörségét, definiálva, mint a tényleges együttes játékidı részének hányadosa egy meccs idıtartamán keresztül. Dr. Zhang Xiaopeng, Kína elsı sporttudományok doktora, aki asztalitenisz szakterületen doktorált, több éve vezet a kínai válogatottnál egy technikai analízis munkacsoportot. Yuan Hua a kínai asztalitenisz szövetségben az élsport osztályon dolgozik. Mindketten közreadtak a kínai „Asztalitenisz Világ” folyóiratban egy cikket a 11-es szett témájáról, amit a kiegészítésekkel és aktualizálással Henry James fordításában és összegyüjtésében közlünk. A szöveget a Kína Sports Publication baráti engedélyével közöljük. Ha egy játék példaként összesen 20 percig tart és ebbıl a tiszta idı 5 perc, így a szünetek összesen 15 percet tesznek ki, akkor az ember 5 részt számol a 20 percben—a játék sőrősége 0,25 vagy 25%. A Pekingi Sportegyetemen asztalitenisz szakos egyetemisták meccseit ebbıl a szemszögbıl analizáltuk, akik kivétel nélkül közel professzionális játékszínvonalat képviseltek. Ahogy az 1. táblázatból kivehetı, a játék sőrősége 11-ig a nemek és az ütıfogás módja alapján 18% és 26,6% között változik. Ezeket a számokat összehasonlítjuk a 2. táblázattal. Ezek az adatok egy hasonló erısségő játékosok korábbi vizsgálatából származnak, amit Wu Huanqun a Nemzeti Sporthivatal Továbbképzı Intézetébıl vezetett.
E-E E-T T-T
F N F N F
1. Táblázat: Játék 11-ig Összidı* Játékidı* 25:20 6:45 21:00 4:06 21:00 4:17 22:00 4:00 20:00 3:35
E: európai ütıfogású, T: tollszárfogású, F: férfi, N: nı * Az idı percben, és másodpercben van megadva.
Sőrőség* 26,6% 19,7% 19,5% 18,3% 18%
Akkor is, ha mindkét statisztika keretfeltételei megemelkedtek, nem lehet pontosan hasonlítani, de feltőnı különbség figyelhetı meg: 51-tıl 81,3 % teszi ki a játék sőrőségét 21es szettnél ami, mint ahogy a 2. táblázat mutatja, majdnem 3 szorosa a mai számoknak. Amíg egy meccs összidıtartama alapvetıen nem változott meg, a játékidı legnagyobb része a szünetekre helyezıdött. A játéksőrősége az új 11-es szettnél eklatánsan süllyed. Ekkor nemcsak a poénok közötti szünetek hosszabbak, mert a játékos többet gondolkodik a következı poénon és így mentálisan intenzíven elıkészül, de a labdamenetek maguk is gyorsabbak, mert megpróbálják a (nagyobb mérető) labdát korábbi fázisban keményebben eltalálni. A játéksőrőség csökkenése azt jelenti, hogy a játék- és szünetfázis közötti váltás intenzíven csökken és ezzel együtt a játékosok fizikai és mentális ritmusváltása is. Ezáltal, hogy a 11-es játéknál meghatározó lesz a több szünet ---mindenekelıtt a gyakoribb adogatócsere---kapkodó lesz a játék és a sportoló kevésbé játszik folyamatosan. Emiatt lényegesen nehezebb lesz a játékba belejönni és játékban maradni.
E-E E-T T-T
2. Táblázat: Játék 21-ig Összidı Játékidı 31:50-48:08 25:31-36:20 19:58-24:01 12:06-15:43 18:36-20:15 9:37-11:06
Sőrőség 80,0-81,3% 60,5-65,4% 51,0-54,0%
Akkor is, ha a játéksőrőség 80% fölött hihetetlennek tőnik, tény, hogy a kutatás eredménye az összes 58 játékos esetében, akik európai és tollszárfogással játszották a meccseket, meglepıen magas, átlag 10 ütés/ labdamenetet mértek. Ehhez jön, hogy a játékosnak nem volt semmi szünete a szett után, minthogy a meccseket edzı nélkül játszották. Manapság gyakran történik, hogy egyes játékosok elvesztik az elsı szettet, mielıtt igazán belejönnének a játékba. Vagy éppen játékba lendülnek, amikor a szettnek már vége--- és amikor visszajönnek az asztalhoz nem tudnak újra ráhangolódni a meccsre. A nagyobb taktikai kombinációkat, amelyek több poénra kiterjednek, idıközben lényegesen nehezebb alkalmazni—természetesen nem csak a ritmusváltások, hanem a 11-es szettnél gyakori adogatás váltás miatt is. Egy meccs fázisai Minden asztalitenisz meccset alapvetıen 3 fázisra bonthatunk, mindegyiket növekvı versenyintenzitással: Kezdıdik a hozzászokás fázissal, amelyben fokozatosan bemelegítjük a megfelelı izmokat. Bizonyos folyamatos játékkal kölcsönösen letesztelik egymást a mérkızı felek. A kezdeti tervezett játéktaktikát kipróbálják, ha nem válik be , akkor korrigálják. A versenyintenzitás ennél a pontnál relatív alacsony. Aztán a konfrontációs (szembesítı) fázis következik, amely a meccs legnagyobb részét tölti ki. Mindkét oldalon megpróbálják most a saját erısségüket kijátszani és az ellenfél gyengéit kihasználni. Egy dinamikus lefolyású meccsen állandóan váltakozik az aktív és passzív fázis. A játékosok fizikailag és mentálisan a csúcsra kerülnek, a növekvı versenyintenzitást hosszabb idın keresztül magas szinten tartják.
Végül a döntı fázishoz érkezünk, amelyben visszatükrözıdik az elızı 2 fázis eredménye. A játszma megkövetel egy világos taktikai elgondolást, amely a játék lefolyását meghatározza. Az összehasonlításban a meccs rövid végjátékában a versenyintenzitás eléri a tetıpontját. A 11-es szett bevezetése óta a fent leírtak elvileg nem változtak sokat. A poénok leredukálása és a játszmák lerövidítése által azonban a mindenkori fázisok idıtartama is éppúgy rövidebb lett. Fontos még, hogy a fázisok közötti átmenetek egyre inkább összemosódnak. Különösen a hozzászokás és konfrontációs fázis határai csúsznak egyre inkább egymásba. Egy szett és egy poén fázisai Minden kezdet nehéz, ez különösen érvényes a lerövidített szettekre. Több nemzetközi verseny „durva” statisztikájából kiderül, hogy egy játszmában, aki elıször nyer 4 poént és aki túlnyomórészt addig vezetett, kb. 80%-os valószínőséggel elkönyvelheti magának a szettet. Egyszóval a kezdeti fázis eldöntheti a végkimenetet. Egy érdekes hazai versenyek közötti összehasonlítás fekszik itt elıttünk a kínai nemzeti válogatott 2002-es Ázsiai Játékokra történı felkészülésének idejébıl. A szettek 11-ig mentek, viszont a kapcsolódó Szuperliga szezont még 21-ig játszották. Körülbelül ugyanazok a játékosok elıször 11-ig játszottak és közvetlenül utána a 21-es szettre tértek vissza. Megmutatkozott, hogy 11-ig az adogatás-fogadás játék lényegesen agresszívebb lett—a nagyobb pszichológiai nyomás miatt,-- ami ahhoz vezetett, hogy kevesebb volt a hosszú labdamenet. Ezenkívül a 11-es játéknál a fogadás poénnyerésének gyakorisága egyértelmően magasabb, mert a fogadó nyíltabban, bátrabban reagált. A játék súlypontja elırébb helyezıdik, mind a szetteken, mind az egyes poénokon belül is. Egyrészt ez azt jelenti, hogy az adogatás-fogadás fázisban még kiélezettebb a harc, másodszor, hogy a taktikai lehetıség keretei nagyon leszőkültek. Ezért szinte kötelezı a saját játékstílust a lehetı leggyorsabban kibontakoztatni és egyúttal az ellenfelet ezzel akadályoztatni. A vezérfonal tehát, több agresszivitás és nagyobb kockázat a szett elején. Adogatás és fogadás A változatosság a legfontosabb szempont az adogatásnál. A különbözı adogatások kombinációs lehetısége egy adogatás sorozaton belül erısen korlátozott lett, hiszen az 5 poénos adogatás lecsökkent 2 poénos adogatás cserékre. Többet kell így az adogatásokat variálni. Egyrészt a játékosnak több úgynevezett adogatás kollekcióval kell felfegyverkeznie, ami azt jelenti, hogy az adogatásokat hasonló mozdulattal, de különbözı falsokkal variálja. Több kínai játékosnak speciálisan a fonák adogatásban vannak hiányosságaik. Másrészt az adogatások helyezésének,-- ahogy a különbözı falsot adjuk,-- változatosnak kell lennie, hogy megakadályozzuk az ellenfelet a labda lehetı legkorábban való megütésében. Legtöbb játékosunk különösen a hosszú szervákat alkalmazza ritkán. A saját adogatás utáni támadásnál a kínai felfogást kellene alkalmazni, mindenekelıtt a gyorsaságban és az erıszakosságban. A gyorsaságnál inkább az ütésmozdulat sebessége dönt, mint a korai labdatalálat. Ha viszont túl korán találjuk el a labdát, az ütés ritmusa megtörik és így a labda repülési sebessége is csorbát szenved. Ez érvényes a saját erıszakos adogatásra is. Az ütésmozdulatoknak nem tanácsos az ütéskapcsolatok miatt túl nagyoknak lennie és a támadások folyamatosságának nem szabad veszélybe kerülnie. A fonák adogatás súlyponti kérdése a kontrol és a kezdeményezés közötti helyes arány megtalálásán múlik. A jó kontrol az alap; erre kell hogy felépüljön a növekvı agresszivitás. Kontrol hiányában támadó ütést választani a fogadásra kockázatos. Ez a bizonytalanságot növelné.
Chuang Chi-Yuan fogadásának felmérése megmutatta: 3 adogatásból 2-t passzívan fogad és ezzel relatívan eredményes. Erre a megbízható alapra építve támad, így éri el a kontrol és kezdeményezés helyes arányát. Az aktív és passzív játék közötti váltás A 11 pontos szettek bevezetésekor úgy gondoltuk, hogy a pontok lecsökkentése óvatosabbá teszi a játékost és több hosszabb labdamenet lesz. A fejlıdés egy picit ellenkezı trendet mutat. Az összes technikai spektrum az agresszivitás irányába és gyorsabb átállásra késztet az aktív és passzív játék között. Ez tesz a szükségesség egyes alapvetı változtatásokat: Elıször: a támadásoknál tenyeressel gyakrabban kell kiállni fonák oldalon. Lélektanilag a fonák kétségtelenül több stabilitást és jobb kontrolt nyújt, a tenyeres ezzel szemben több mozgásszabadságot és így nagyobb ütéserıt kínál. Aki a fonák oldalról gyakran kifordul, nagyobb nyomást helyez az ellenfélre. A 3. táblázat mutatja Wan Liqin hosszabb labdameneteinek eredményességét egy játékban. Wang Liqin Ellenfél Alkalmazás* Sikerhányados* T-T T-T 33% 80% T-F tetszés szerint 25% 80% F T-T 8% 80% F F 17% 58% F T-F 10% 17% Kényszer védekezés Támadás 5% 0% T-T: tenyeres játék a tenyeres oldalról, T-F: tenyeres játék a fonák oldalról, F: fonák játék hosszabb labdamenetek analízise (* Wang Liqin szemszögébıl)
Nyilvánvalóan a fonák oldali kiugrások a tenyeresek mellett és az egyenes megjátszott fonák a garancia a legnagyobb eredményre. Egyértelmően ellenkezı az eredmény abban az esetben, ha az ellenfél ugrik ki fonákon és támad fonák oldalra. Megállapítható, hogy a fonák oldalról való kiugrás általában jó eszköz a kezdeményezésre. Másodszor: a fonák ütésmozdulat lerövidítése bizonyos értelemben szükségszerő. Ez adódik a labdaváltás megnövekedett sebességébıl és a fonák gyakori beépítésébıl a passzív ütésnél. Különösen fontos a tudatos kemény fonák kontra és a gyors fonák pörgetés. Az impulzusfelvétel és a saját impulzus közötti kapcsolatnak kiegyensúlyozottnak kell lenni. Az elsı fonák, passzív ütés leginkább rövid impulzusfelvételbıl történik. Az aktív ütésnél saját impulzus létrehozással az ütés elıtti lazaságra és a kellı idejő ellazulásra kell figyelni a labda találkozási pontja elıtt. Robbanékonyságra és amennyiben lehetséges, meglepı gyorsításra kell törekedni. A túl nagy mozdulatokat kerülni kell, mert a támadások folyamatosságát, valamint a tenyeres játékra való átállást hátráltatja. Harmadszor: Az ellenfél tenyeres pörgetésére a saját váltás után az ellenfél mély (hosszú sarok) tenyeresére kell jól felkészülni. A mély tenyeresen támadt „lyuk” megnagyobbodik a gyakori fonák oldali kiugrásokkal és így csábít , hogy tenyeresre játsszanak. Ha azonban az ellenfél eléri a mély tenyeres labdáját, két gyakori szituáció áll fenn. Vagy meghúzza keresztbe a pörgetést, amibıl gyakran visszapörgetés alakul ki, vagy egyenesen pörget egy odaugrásból, többnyire elvesztve az egyensúlyt, amire egy fékezı dropp a legjobb válasz. A visszapörgetés megtartásának a képessége az utóbbi években feljavult a kínai játékosoknál. A visszapörgetıs edzés egyértelmően megnövelte a biztonságot. A kontrolált középre helyezett egyenes visszapörgetés gyakorlása is jó eredményt hozhat.
Edzésmódszerek A bemelegítı gyakorlatokra való készenlét alapkövetelmény a 11-es szettekkel. Amíg a játékosnak korábban még egy elnyújtott bemelegítı fázisa volt, ez a luxus tovább már nem engedhetı meg. A teljes készenlét, az azonnali játék kezdés a gyakorlatok terjedelmének kibıvítésével érhetı el. A kínai nemzeti válogatott edzésénél a bemelegítı fázis korábban 10 perc körül volt, ami futásból és gimnasztikából állt. Nos, ez a fázis 20 percre tolódott ki és különbözı új futógyakorlatokat tartalmaz. Bevezették a ritmusos kísérızenét, hogy a játékost gyorsabb mozgásba hozza. A gyorsabb ritmusváltáshoz muszáj, hogy az edzésmenetek felosztása illeszkedjen egymáshoz. A mi válogatottunkban az egyéni technikára épülı egyes edzésfeladatok korábban kb. 15 percig, ma ezzel ellentétben csak 7-10 percig tartanak. Az adogatást és fogadást már nem gyakorolják túl sokat, hanem versenyszituációban edzik, azaz 2 poénonkénti adogatás cserével. Az edzés feladatok között a játékos nem tudja magát teljesen kipihenni. Akárcsak a versenyen a 11 pontos játékban, és az edzésen is meg kell tanulniuk a játék és a szünetek közötti cseréknél, hogy önállóan szabályozzák a megfeszítést és kilazítást. Úgy fizikailag, mint mentálisan bizonyított, hogy magasabb az intenzitás a kisebb terjedelemnél. Ennek megfelelıen az edzés is megváltozik. A 4. és 5. táblázat, az egyéni technikai (soklabdás) és folyamatos edzés megkövetelt intenzitását példázza a férfi válogatott csapatnál. 4. Táblázat: Ütéstechnikai-edzés Feladat: Össze-vissza helyezett labdára mozgásos pörgetés Egy feladat ideje 1:30 Ütésfrekvencia / perc 70 Kívánt sikerhányados > 80% Pulzus / perc > 180
5. Táblázat: Folyamatos játék-edzés Feladat: Tetszés szerinti folyamatos játék Egy feladat ideje 10:00 Ütésszám / labdamenet 4-5 Kívánt tényleges játékidı > 4:00 Pulzus / perc > 160
Az edzés szisztémát, az új számolási rendszer bevezetésével még egyszer konkretizálni és pontosítani kell. Egy magas mértékő, specifikus és egységes edzés hathatós, ámbár hátrányos egyes játékosok személyes játékstílusának fejlıdésére. Ezt ellensúlyozandó, az egyéni edzések súlyát pedig növelni kell.
A német asztalitenisz szaklap cikke alapján fordította: Oláh Zsuzsa
