1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint-csökkentő tározó területén

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kivonat a 2011. április 29-én készült Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányból

1. VÁLTOZATELEMZÉS

1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések A változatelemzés keretében összesen három változat bemutatására és összehasonlító elemzésére kerül sor: -

„0” változat, Jelen projekt elmaradásának változata

-

„1.” Változat, (gravitációs vízpótlás) A tájgazdálkodási vízi infrastruktúra fejlesztése a belvizek visszatartásának megvalósításával, a helyben keletkező vizekkel való gazdálkodás céljából. Gravitációs Tiszai vízpótlással.

-

„2.” Változat, (kombinált gravitációs és szivattyús vízpótlás) A tájgazdálkodási vízi infrastruktúrafejlesztés a belvizek visszatartásának megvalósításával, kombinált szivattyús és gravitációs Tiszai vízpótlással.

A változatok összehasonlításakor a beruházási költségek csak az építéssel és az ahhoz kapcsolódó területszerzésessel kapcsolatos költségeket tartalmazzák, az egyéb projektköltségeket nem. Az egyéb projektköltségek részletezésére csak kiválasztott változat esetében került sor a 6.3 fejezetben.

1.1.1. A „0” változat A „0” változatnak jelen projekt esetében azt a változatot tekintjük, amikor a tájgazdálkodás elősegítésére csak a Beregi árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés keretében előirányzott létesítmények valósulnak meg, (tehát a 0 változat nem a jelen állapot), így (9. melléklet): -

A Beregi tározó beeresztő műtárgya Középen csőáteresz jellegű vízátvezető nyílás kialakításával vízpótlási célú vízbeeresztéshez, terepszint alatti mélyvezetéssel, 108,60 mBf küszöbszinttel.

-

Lónyai fióktározó melynek természetvédelmi vízpótlást is.

-

Vízpótló csatorna építése átereszekkel, műtárgyakkal a beregi vízkivezető nagyműtárgyhoz kapcsolódva, mely lehetővé teszi „kisebb” 5-8 m3/s víz kivezetésére de csak 400–450 cm-t meghaladó tiszai tivadari vízállások idején. A tervezett vízpótló csatorna az árapasztó tározó mélyebb területein teremti meg a szelíd árasztás lehetőségét.

-

Vízkivezetés kialakítása Tiszaszalkánál, aminek a segítségével a Szipa-Csaronda rendszer egy része látható el vízzel.

-

Fenékküszöbök építése a Csarondán és a Szipán. Célja: A főcsatornák melletti mélyebb területekre, holt-medrekbe való vízkivezetés feltételeinek javítása, medertározással a belvizek, vagy a Tiszából beengedett víz visszatartása, az eddigieknél magasabb és állandóbb vízszint tartása.

-

Szipa főcsatorna hidrmechanizációs kotrása Csarodánál a tó vízmélységének növelése céljából.

-

Meglévő vízkormányzó műtárgyak felújítása újak építése a Beregi vízrendszerben hármas céllal: belvízvisszatartás, revitalizáció, tájhasználatváltás elősegítése.

létesítményei

lehetővé

teszik

a

tájgazdálkodási,

A „0” változat önmagában is jelentős pozitív hatást fejt ki a tájgazdálkodás fejlesztése tekintetében,,ugyanakkor a Felső-tiszai árhullámok rövidsége miatt csak évente 1-2 alkalommal maximum 2.3 napig teszi lehetővé a tiszai vízpótlást, így ártérrevitalizáló hatása és az aszálykezelés csak igen korlátozottan érvényesülhet. Ezen változat esetén nincs mód a

1


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

gyakoribb és biztonságosabb tiszai vízpótlást igénylő tájhasználatok bevezetésére (holtágrevitalizáció, horgászat, halászat, ívóhely kialakítás, fokgazdálkodási imitáció, tájkondicionálás). A beregi tározó projektben megvalósuló létesítményekkel az alábbi 5.1., 5.2. táblázat szerinti területen és mennyiségben lehet belvizet visszatartani illetve vízpótlás esetén vizet befogadni. 5.1 táblázat Belvízvisszatartás lehetséges mennyisége a beregi árapasztó tározó projekt keretében megépülő létesítmények segítségével a Csaronda, Szipa és a Dédai- Mitz mentén Érintett társulati csatornák

Rövid név

9

Csaronda Fcs. 5+330 zsilip

Holtmeder felület (ha)

Holtmeder térfogat (H=0,8m) [m3]

3,4

27 200

Vámosatya

Melyik településhez tartozik

11

Csaronda fcs. 11.+256 zsilip

39. sz. csat

7,9

63 200

Barabás Tiszaadony

13

Csaronda fcs. 15+160 zsilip

-

7,1

56 800

Tiszakerecseny

15

Csaronda fcs 17+096 zsilip

-

2,8

22 400

Tiszakerecseny

16

Csaronda fcs 17+892 zsilip

-

13,5

108 000

Tiszakerecseny - Mátyus

26

Csaronda főcsatorna 15+292 km

-

7,1

56 800

Tiszakerecseny

32.1

Dédai-M. cs. 1+205 zsilip

-

4,0

32 000

Barabás Tiszaadony

33

Barabási cs 4+389

-

0,6

4 800

Barabás

34

Gelénesi cs

36. sz. csat

4,4

35 200

Barabás

35

Gelénes cs. 4+275 zsilip

36. sz. csat

2,7

21 600

Vámosatya

36

65. sz. csatorna tork zsilip

65. sz. csat, 89. sz. csat

2,6

20 800

Barabás

37

Dédai-M. cs. 12+070 zsilip

90. sz. csat.

10,8

86 400

Barabás Beregdaróc

39

Barabás_kőbánya 1+220 zsilip

-

16,9

135 200

Barabás

40

Gelénes 1.sz bögéző_zsilip

-

1,2

9 600

Gelénes

42

Gelénes 043/3, 043/10 hrsz rét

Legelői

11,0

88 000

Gelénes

43

Szipa főcsatorna 8+980 km

Ágakközi II., Legelőihez csatlakozik, Szilvás

7,8

62 400

Csaroda

Típus Fenékküszöb és kibeeresztő zsilip 39. sz. csatorna d=100cm torkolati zsilip Csaronda főcsatorna 15+160 km jp-i szelvény holtmeder becsatlakozásbanØ80 zsilip Csaronda főcsatorna 17+096 szelvényben bp-i árok torkolati Ø60 cm zsilip Csaronda főcsatorna 17+892 szelvényben bp-i árok torkolati Ø60 zsilip Fenékküszöb Dédai-Micz 1+205 szelvénybe csatlakozó holtágnál torkolati zsilip 38. sz. csatorna torkolati Ø80 zsilip 36. sz. csatorna torkolati Ø100 zsilip rekonstrukció 36. sz. csatorna 4+275 km szelvényben Ø80 cm zsilip 65. sz. csatorna torkolati Ø80 zsilip rekonstrukció 90. sz. csatorna torkolati zsilip Barabás kőbánya felé vezető út alatti áteresz Ø60 cm zsilipfej Gelénes- csarodai holtmeder 1. sz. bögéző zsilip Gelénes-csarodai holtmeder fenékküszöb Fenékküszöb (Csaronda tó vízvisszatartás)

2


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

ÖSSZESEN

103,8

1 702 400

5.2 táblázat Belvízvisszatartás lehetséges mennyisége a beregi árapasztó tározó projekt keretében megépülő létesítmények segítségével a Lónyai árapasztó fióktározó területén (10.c. melléklet) Tervezett műtárgyak jele Délről Észak felé halad-va

47 23

Csaronda fcs. 26+918 zsilip 1

24 25

27 28 18 19 29 20 30

Holtmeder térfogat (H=0,8m) [m3]

Helye

-

6,3

50 000

Tiszakerecseny 0132. hrsz (út)

-

14,9

119 000

45. sz. csat

28,4

227 000

-

3,5

28 000

Csaronda 18+875 szelvénye Csaronda főcsatorna 19+800 szelvénye Tiszakerecseny 0161. hrsz (erdő)

-

15,7

126 000

Lónya 0154. hrsz (gyep)

Longdűlő csat

54,7

467 000

2,3

18 000

Csaronda 19+800 szelvénye Lónya 0152 hrsz (Longdűlő csatorna) 0153/1 hrsz. (út)

49. sz. csat

45,2

361 000

Csaronda 24+000 szelvénye

Rövid név Csaronda fcs 18+451 zsilip Csaronda fcs. 18+875 zsilip Csaronda fcs. 19+800 45.sz Csaronda fcs. 20+629 Csaronda fcs. 22+260 zsilip Csaronda fcs. 23+060 zsilip Csaronda fcs. 23+550 zsilip Csaronda fcs 24+000 zsilip Lónya külterület (0135/2 hrsz.) 41111. sz. közl. út 3,077 km

17

Holtmederfelület (ha)

Társulati csatorna

Béke csat

45,2

361 000

8,5

68 000

Csaronda fcs 27+610 tork zs

50. sz. csat Ligeti csat, Patakközi csat

8,5

68 000

Csaronda fcs. 28+496 zsilip

-

6,2

50 000

239,4

1 943 000

ÖSSZESEN

Lónya külterület (0135/2 hrsz.) 41111. sz. közl. út 3,077 km Lónya 086/3. hrsz (mocsár), 086/6 hrsz (erdő) 0136. hrsz. (Csaronda főcsatorna) Lónya 086/3. hrsz (mocsár), 086/7 hrsz (gyep) 0136. hrsz. (Csaronda főcsatorna) Lónya 058. hrsz (vízállás), 0136. hrsz. (Csaronda főcsatorna)

A „0” változat becsült beruházási költségei A jelen projekt szempontjából a „0” változat adottság, így nincsenek figyelembe vehető beruházási költségei és többlet fenntartási és üzemeltetési költségei sem.

1.1.2. „1” változat (gravitációs vízpótlás) A változat lényege, hogy a § változathoz képest növeli a belvízvisszatartás lehetőségét elsősorban a Beregi árapasztó tározó területén, valamint javítja a vízpótló csatornán gravitációsan kivezetett vizek vízkormányzásának lehetőségét. Ugyancsak javulnak a helyi vízvisszatartás lehetőségei azáltal, hogy a vízvisszatartásra és ártérrevitalizációra kijelölt holtágakhoz kapcsolódó társulati csatornák rekonstrukciójára sor kerül. Ezen változat keretében megvalósuló vízi infrastruktúra fejlesztés konkrét elemei és várható hatások:

3


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-

2 db vízvisszatartó műtárgy építése a Makócsán. Ezzel a Makócsa vízszintje szabályozható (emelhető, csökkenthető), lehetővé téve a visszatartott belvizek és/vagy a vízpótló csatornán kivezetett vizek tájgazdálkodási célú hasznosítását. Ezzel a Beregi árapasztó tározó területén a 108.00 mBf szint alatti területeken alakíthatók ki vizes élőhelyek, a 107.00 mBf terep szintekkel jellemzett területeken pedig állandó vízfelületek is kialakulhatnak, de csak kedvező hidrológiai helyzetben, átlag feletti éves csapadék mennyiségek esetén.

A 108.00 mBf alatti területek nagysága 1150 ha, ahol 3.2 – 3.3 millió m3 víz tározható.

a 107.50 mBf alatti területek nagysága 190 ha. ahol 0.9 – 1,0 millió m3 víz tározható.

A tározó mélyebb részein történő helyi vízkormányzás érdekében a fentieken túl még 5-8 db kisebb műtárgy építésére lehet szükség, melyek pontos helyeit a projekt-előkészítési fázisban lehet meghatározni. -

1 db vízvisszatartó műtárgy építése a Szipán a Tarpa-Beregsurány és az országhatár közötti szakaszán. Ez a műtárgy Tarpa külterületén nyújt lehetőséget a belvizek visszatartására, aminek segítségével az ottani gyepek területe alakulhat át szelíd árasztásos területté. Itt a vízvisszatartás 100 – 150 ezer m3 lehet, a vízelöntés mélysége 20 – 50 cm.

-

A belvízkormányzásba bekapcsolható a Beregi árapasztó tározó mindazon arra alkalmas műtárgya. Ezek segítségével további beruházási költség nélkül lehetőség van belvízvisszatartásra, mederduzzasztásra. Ezek a műtárgyak elsősorban az alábbiak lehetnek: Z1, Z2, Z3, Z4, S1, S4, S5, S8, S9, S10, S12. (9. melléklet) Ezen műtárgyak vízvisszatartó szerepének mértékét az előkészítési fázisban fogjuk részletesen vizsgálni.

-

A Beregi árapasztási és ártérrevitalizációs projekt valamint a jelen projekt a Szipa, a Csaronda, valamint a Dédai-Mitz főcsatorna menti holtágak esetében teremti meg a vízkormányzás (vízépítés, vízvisszatartás) lehetőségét. Ezen holtágak összkapacitása 1.71.8 millió m3, összes területe 100-110 ha. (5.2 táblázat) Ahhoz, hogy ez a térfogat jól hasznosuljon, szükséges a hozzájuk csatlakozó döntően társulati csatornák felújítását elvégezni, helyenként rövidebb új csatornákat kialakítani. A rekonstrukcióra tervezett csatornák becsült hossza 120 km, az új csatornáké 2,5 km.

-

A Lónyai fióktározó területén ebben a projektben 3 új újabb létesítményt tervezünk. A Beregi árapasztó projektben betervezett és az új vízkormányzó létesítményekkel 2-3 millió m3-es víztérfogattal lehet 230-250 ha revitalizált holtmeder rendszert kialakítani. Itt a maximális kialakítható belvíztározó térfogat 9-10 millió m3 104.50 mBf. belvíz tározó üzemvízszint mellett.

Ezen 1. változat tehát 13-18 millió m3-nyi belvízzel való gazdálkodás lehetőségét teremti meg, és segítségével 450ha területen lehet úgy hasznosítani a vizeket, hogy közben nem romlanak inkább javulnak a jó talajadottságú területeken szántóföldi művelés feltételei. 5.3 táblázat Szükséges beavatkozások (rekonstrukció, fejlesztés) Beavatkozások meglévő belvízcsatornahálózat rekonstrukciója ebből természetes medrek rehabilitációja új belvízcsatornák építése műtárgy megépítés műtárgyak felújítás tájgazdálkodási célú töltés építés (földutak kiemelése) Valami spéci pl:digógödröknél átművelhető vápás csatornák építése

km km km db db m km

Mennyiség 120 Kb 30 2.5 15 0 800 -

m3 % m3 ha m3 ha m3 m3

Mennyiség 5.8-8.8 millió 100 13-18 millió 500 5.8-8.8 milió 1500 7.2-9.8 millió 1-2 miliió

5.4 táblázat Visszatartott vízmennyiségek Jellemzők tájgazdálkodási célból bevezethető legnagyobb vízmennyiség* ebből tájgazdálkodási célra felhasznált vízmennyiség visszatartott víz mennyisége (összesen) a vízvisszatartás helye szerint állandó vízborítású terület (összesen) állandó vízborítású területen visszatartott vízmennyiség** időszakos vízborítású terület (összesen) időszakos vízborítású területen visszatartott vízmennyiség*** a csatornahálózatban visszatartott vízmennyiség

4


------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------a területen visszatartható belvizek mennyisége belvíztározásra használt területek***

*

a terület vízvisszatartási képessége

**

*m vízborítással számolva

***

* m vízborítással számolva

m3 ha

13-18 millió 1500

Az 5.4 és 5.5 táblázatban szereplő értékek a projekt-előkészítés további fázisaiban pontosításra adaptálásra kerülnek! Az 1. változat becsült beruházási költségei 5.5. táblázat A tervezett beruházási költség Tervezett műszaki beavatkozások

Becsült bruttó költség (ezer Ft)

2 db vízvisszatartó műtárgy a Makócsán

60000

1 db vízvisszatartó műtárgy a Szipán

15000

8 db vízkormányzási műtárgy építése a Beregi árapasztó tározó területén

60000

9 db vízkormányzási műtárgy építése a Lónyai fióktározó valamint az öblözet egyéb részén

80000

120 km társulati csatorna rekonstrukciója a belvizek mélyebb területekre történő eljuttatása és a vízpótlás céljából

250000

2,5 km új csatorna építése a vízpótlás elősegítésére

25000

Területszerzés költsége (6 ha) (1 millió Ft/ha) (kisajátítás, illeték)

19000

Összesen

509 000

1.1.3. „2” változat (kombinált gravitációs és szivattyús vízpótlás) Az 2. változat műszaki koncepciója (10.a.,10.b., 10.c. melléklet) A változat lényege: megtartja az 1. változat összes elemét és figyelembe veszi a Beregi árapasztó tározó projekt összes vízkormányzásra, vízvisszatartásra megépítendő létesítményeit. Ezt a változatot kibővítettük egy új elemmel, nevezetesen megépítünk egy 2-3 m3/s kapacitású szivattyútelepet a Tisza 711,9 szelvényében, (11. melléklet) azzal a céllal, hogy jelentős mértékben megnöveljük a Tiszai vízpótlás lehetséges időtartamát. Ezzel megteremtjük egyrészt az aszályos időszakok vízpótlásának a lehetőségét, másrészt bekapcsolhatjuk a tájgazdálkodásba a tározó építés és a Beregi töltésfejlesztések kapcsán létrejött illetve létrejövő anyagnyerőhelyeket. A szivattyútelep helyét alapos elemzést követően határoztuk meg. A lehetséges szivattyútelepítési helyszínek közül a 11. mellékletben megjelölt helyszínre esett a választás, döntő módon azért, hogy az a Szipa, és a Makócsa völgyet egyaránt elláthassa vízzel. A Szipa felé történő vízpótlás azért is fontos, mert gravitációs úton a Beregi tározó projekt keretében megépülő vízpótló csatornán ekeresztül erre nem lenne lehetőség. A szivattyúval kiemelt víz a Szipán, a 19. sz. csatornán és a Makócsán keresztül, tetszés szerint eljuttatható a Beregi öblözet északi területeire is, egészen a Lónya térségi magyar-ukrán határszelvényig. 5.6. táblázat Szükséges beavatkozások (rekonstrukció, fejlesztés) Beavatkozások meglévő belvízcsatornahálózat rekonstrukciója ebből természetes medrek rehabilitációja új belvízcsatornák építése műtárgy megépítés

km km km db

Mennyiség 120 Kb 30 4.5 22

5


------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------műtárgyak felújítás tájgazdálkodási célú töltés építés (földutak kiemelése) Szivattyútelep építése

db m db

0 800 1

5.7. táblázat Visszatartott vízmennyiségek Jellemzők tájgazdálkodási célból bevezethető legnagyobb vízmennyiség*

m3

ebből tájgazdálkodási célra felhasznált vízmennyiség visszatartott víz mennyisége (összesen) a vízvisszatartás helye szerint állandó vízborítású terület (összesen) állandó vízborítású területen visszatartott vízmennyiség** időszakos vízborítású terület (összesen) időszakos vízborítású területen visszatartott vízmennyiség*** a csatornahálózatban visszatartott vízmennyiség a területen visszatartható belvizek mennyisége belvíztározásra használt területek***

% m3 ha m3 ha m3 m3 m3 ha

* ** ***

Mennyiség Igény szerint (jellemzően 7.2-9.8 millió) 100 13-18 milllió 500 5.8-8.8 milió 2500 7.2-9.8 millió 1-2 miliió 13-18 millió 1500

a terület vízvisszatartási képessége *m vízborítással számolva * m vízborítással számolva

Az 5.6 és 5.7 táblázatban szereplő értékek a projekt-előkészítés további fázisaiban pontosításra adaptálásra kerülnek! A 2. változat becsült beruházási költségei 5.8. táblázat A tervezett beruházási költség Tervezett műszaki beavatkozás

Becsült bruttó költség (ezer Ft)

2 db vízvisszatartó műtárgy a Makócsán

60000

1 db vízvisszatartó műtárgy a Szipán

15000

8 db új vízkormányzó műtárgy építése a Beregi árapasztó tározó területén

60000

9 db vízkormányzási műtárgy építése a Lónyai fióktározó valamint az ártéri öblözet egyéb részén

80000

120 km társulati csatorna rekonstrukciója a belvizek mélyebb területekre történő eljuttatása és a vízpótlás céljából

280000

2,5 km új csatorna építése a vízpótlás elősegítésére

25000

1 db vízkormányzó műtárgy a szivattyús vízpótláshoz kapcsolódóan

35000

Szivattyútelep építése a Tisza 711.9 fkm szelvényében (építés, gép, partrendezés, elektromos energia ellátás)

375000

Vízpótló csatorna rekonstrukció a szivattyús vízpótláshoz 2,0 km

30000

Töltéskeresztező műtárgy építése a szivattyús vízpótláshoz Tarpánál

50000

Új csatorna építése a Tisza töltés és a szivattyús vízpótló csatorna, valamint a Diáksánc csatorna között

40000

Területszerzés költsége (10 ha) (kisajátítás, illeték)

31000

Összesen

1081000

6


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

1.2. A koncepcionális változatok összehasonlítása, a megvalósításra javasolt változat kiválasztása Az alábbiakban az 5.1 fejezetben bemutatott két alternatívát vetjük össze egymással és a meglévő helyzettel is, különböző társadalmi-gazdasági és környezeti szempontok szerint: 5.9. táblázat Az értékelés szempontjai Kritériumcsoport

súly

A) Természeti adottságokhoz való rugalmas alkalmazkodás, a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kezelhetősége

40 %

B) Gazdasági, hatékonysági és megélhetési kérdések

30 %

C) Környezet-, természet- és tájvédelem

20 %

D) Társadalmi kérdések

10 %

Ez azt is jelenti, hogy a társadalmi-gazdasági és a természeti-környezeti kérdésék közül itt a természetiek kaptak nagyobb 60 %-os súlyt, ennek oka, hogy szemben a többi árvízi tározóval, ahol jórészt intenzív mezőgazdasági műveléssel találkozhatunk, itt viszont jelentős a Natura 2000 területek aránya. A) Természeti adottságokhoz való rugalmas alkalmazkodás, a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kezelhetősége 5.10.táblázat Az egyes kritériumok értelmezése Értékelési Kritérium

A kritérium tartalma

A1) A természeti adottságokhoz való alkalmazkodóképesség

A kérdés a meglévő és a tervezett tájhasználatok és a természeti adottságok közötti megfelelésre vonatkozik. A magasabb pontszám jobb megfelelést jelent.

A2) A területhasználatok alkalmazkodóképessége a tározó használata során várható árvízi feltöltésekhez

A tározó időközönkénti árvízcsökkentési célú elöntése, nagyban zavarhatja, egy időszakra el is lehetetlenítheti a területhasználatokat. A kérdés arra vonatkozik mennyire képes ehhez a helyzethez a meglévő és a tervezett használati struktúra alkalmazkodni. A jobb helyzetet a problémamentesebb működés jelenti.

A3) A rendszer jó működéséhez szükséges víz rendelkezésre állásának biztosíthatósága mennyiségi és minőségi szempontból

A meglő és a tervezett tájgazdálkodási rendszereknek megvan a maga vízigénye mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt, kérdés hogy a meglévő illetve a kiépítendő vízgazdálkodási rendszer milyen biztonsággal képes ezt kielégíteni.

A4) Alkalmazkodóképesség az aszály okozta problémákhoz, vízmegtartó képesség alakulása

A meglő és a tervezett tájgazdálkodási rendszerek másképpen reagálnak egy aszályos helyzetre, kérdés hogy a meglévő illetve a kiépítendő vízgazdálkodási rendszer mennyire képes segíteni a vízhiányos helyzet megoldását, milyen a vízmegtartó képessége, mennyire segíthet abban, hogy ilyen probléma létre se jöjjön.

A5) Alkalmazkodóképesség a belvizek okozta problémákhoz, kockázatcsökkentési hatások

A meglő és a tervezett tájgazdálkodási rendszerek másképpen reagálnak egy belvízelöntéses helyzetre, kérdés hogy a meglévő illetve a kiépítendő vízgazdálkodási rendszer mennyire képes az ilyen problémákat kezelni, az ebből eredő kockázatokat csökkenteni.

A6) Az árvízi tározási funkció működésére vonatkozó hatások

Az árvízi tározás szempontjából felmerő problémák: tározókapacitás csökkentése, feltöltés vagy a levezetés akadályozása, zavarása, káros hatásainak fokozása. Azt kell itt eldönteni, hogy számolni kell-e ilyen problémával is milyen mértékben.

7


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

B) Gazdasági, hatékonysági és megélhetési kérdések Az egyes kritériumok értelmezése: Értékelési Kritérium


B1) Az érintett területek aránya a teljes hatékonyan bevonható területhez képest

Az alternatívák eltérő mértékben képesek bevonni az arra lehetőséget nyújtó területekből részeket a projektbe. A kritérium ennek mértékére vonatkozik, de csak a ténylegesen, hatékonyan bevonatható terület lehet a viszonyítás alapja. A meglévő rendszert a saját lehetőséghalmazán kell értékelni.

B2) Az eddig megtervezett tájgazdálkodási elemek hasznosulásának javíthatósága, rendszer bővíthetőségének lehetősége

A kiépíthető rendszerek eltérő módon bővíthetők területi és vízmennyiségi szempontból, a pályázat korlátai miatt a teljes hatékonyan felhasználható terület valószínűsíthetően nem bevonható, tehát kérdés mennyire adott a bővíthetőség lehetősége, a tovább fejlesztés. A meglévő rendszer önmagában is bővíthető, hiszen már vannak a tervben tájgazdálkodási elemek, ugyanakkor ezek minél jobb felhasználása is cél.

B3) Fejlesztési költséghatékonyság (Terület/költség)

A kritérium egyértelmű, a hatékonyságot a bevonható terület költségfajlagosával méri. A meglévő rendszernél a kérdés az hogy az eddigi fejlesztések milyen arányban tették a területet a saját céljaiknak megfelelően felhasználhatóvá.

B4) A működtetés költségeinek nagysága és biztosíthatósága, a rendszer fenntarthatósága

A kritérium nem csak a működtetés eltérő költségigényére utal, hanem annak valamilyen forrásból való valószínűsíthető rendelkezésre állási lehetőségére is.

B5) A mindenkori támogatási, szabályozási rendszer változásaihoz való alkalmazkodás lehetősége

A használatokat és gazdálkodókat érintő fő bizonytalanság az időjárás mellett a változó támogatási rendszer, kérdés hogy a meglévő és a tervezett tájgazdálkodási rendszerek mennyire függvényei ennek, mennyire tudnak a változásokhoz alkalmazkodni segítségükkel a gazdálkodók.

B6) A projektben részt nem vevő gazdálkodóknak okozott esetleges hátrányok

Előfordulhat olyan helyzet, hogy a változások egyes, a programból kimaradó gazdálkodókat hátrányosan érintetnek, például a területük belvíz levezető képességének rontásával, jó helyzetnek az ilyen helyzetek hiánya tekinthető.

B7) A terület (nem közvetlenül csak agrár) eltartóképességéhez való hozzájárulás, piaci, termelési élelmiszerbiztonsági kockázatkezelési képesség

A projekt hatásterületén élő lakosság számára, mind a meglévő, mind a tervezet helyzet egy lehetőség-halmazt jelent a megélhetés szempontjából, kérdés melyik alternatíva nyújtja a legjobb eltartóképességet, beleértve a külső piaci, és a belső termelési és élelmiszerbiztonsági kockázatok lehetséges hatásait is.

C) Környezet-, természet- és tájvédelem Az egyes kritériumok értelmezése: Értékelési Kritérium


C1) A vízgazdálkodási rendszer kiépítésnek és működésének káros és hasznos környezeti hatásai

A kritérium a működő és a kiépítendő rendszerek környezeti hatásvizsgálati értelemben vett hatásaira vonatkozik, jellemző hatásviselő itt a víz, a talaj és az élővilág. Az a jobb rendszer, amelynek összesített hatásai kedvezőbbek.

C2) A terület ökológiai vízigényének biztosíthatósága, a biodiverzitás javulása

A kritérium a tervezett alternatívákat értékeli abból a szempontból, hogy mennyire képesek a terület ökológiai vízigényét kielégíteni. A fő kérdés az, hogy a változások mennyire javítják az adott terület biodiverzitását, mennyire járulnak hozzá a folyó összefüggő ökológiai folyosóként való működéséhez. A meglévő rendszer egy állapotot jelent

8


------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Értékelési Kritérium

A kritérium tartalma ebből a szempontból.

C3) A Natura 2000 területek jó állapotának biztosíthatósága

A kérdés kifejezetten a Natura 2000 területek jó állapotának biztosíthatóságára vonatkozik egyrészt vízgazdálkodási, másrészt területhasználati szempontból.

C4) A tájkép változatosságának, értékeinek növekedési lehetősége

A kritérium az előzőhöz hasonló, de tájképi értékek megjelenési lehetőségére vonatkozik. A meglévő rendszer itt is adottság ebből a szempontból.

D) Társadalmi kérdések Az egyes kritériumok értelmezése: Értékelési Kritérium


D1) Várható elfogadottság szintje az érintett gazdálkodók részéről

A kritérium az érintettek véleményét méri az egyes alternatívák vonatkozásában. Kérdés, hogy ezek mennyire elfogadhatók alapvetően a területen gazdálkodók számára. A meglévő rendszer valamilyen szinten elfogadhatónak tekinthető, hiszen működik.

D2) A gazdálkodás munkaerő-szükségletének változása

Miután a mezőgazdaság elképesztően kevés embernek ad munkát jelenleg, és ezért is nagyon jelentős a falusi munkanélküliség, a kritérium a nagyobb munkaerőigényt kívánja jutalmazni, a jelenlegi állapothoz képest.

Az eddig bemutatott kritériumcsoportok alapján kíséreljük meg rangsorolni a már korábban ismertetett 2 fejlesztési alternatívát: (0. változat – a jelenlegi tájgazdálkodást kismértékben támogató 1. - 2. változat tájgazdálkodást jelentősen támogató műszaki alternatívái). Az egyszerűség kedvéért az alternatívákat 100 maximum kapható ponttal értékeltük, így az egyes kritériumcsoportok maximális kapható pontszáma megegyezik a súlyszámukkal. Az egyes csoportokba sorolt kritériumok pontszámait összeadva kapjuk meg az alternatíva relatív megfelelőségét az adott kérdésben. Az értékelés eredményét a 5.11. táblázat tartalmazza. A 0 változat speciális abból a szempontból, hogy egy 0 fejlesztési igényű, nem bővíthető, de az érintettek által elfogadott rendszernek tekintjük, itt mindig ez a viszonyítási alap. Így itt célként is a rendszer megtartását tekintjük. 5.11. táblázat Alternatívák összehasonlító értékelése Pontszám

0. változat

1. változat

2. változat

A) Természeti adottságokhoz való rugalmas alkalmazkodás, a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kezelhetősége

40

20

27

34

A1) A természeti adottságokhoz való alkalmazkodóképesség

5

3

4

5

A2) A területhasználatok alkalmazkodóképessége a tározó használata során várható árvízi feltöltésekhez

5

3

4

4

A3) A rendszer jó működéséhez szükséges víz rendelkezésre állásának biztosíthatósága mennyiségi és minőségi szempontból

10

3

6

10

A4) Alkalmazkodóképesség az aszály okozta problémákhoz, vízmegtartó képesség alakulása

10

5

7

10

Kritériumrendszer

9


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Pontszám

0. változat

1. változat

2. változat

A5) Alkalmazkodóképesség a belvizek okozta problémákhoz, kockázatcsökkentési hatások

5

3

3

3

A6) Az árvízi tározási funkció működésére vonatkozó hatások

5

3

3

2

B) Gazdasági, hatékonysági és megélhetési kérdések

30

19

21

27

B1) Az érintett területek aránya a teljes hatékonyan bevonható területhez képest

5

2

2

5

B2) A kiépített rendszer bővíthetőségének lehetősége

5

3

3

5

B3) Fejlesztési költséghatékonyság (mennyiség/költség)

5

3

5

5

B4) A működtetés költségeinek nagysága és biztosíthatósága, a rendszer fenntarthatósága

5

3

3

2

B5) A projektben részt nem vevő gazdálkodóknak okozott esetleges hátrányok

5

5

5

5

B6) A terület (nem közvetlenül csak agrár) eltartóképességéhez való hozzájárulás, piaci, termelési élelmiszerbiztonsági kockázatkezelési képesség

5

2

3

5

C) Környezet-, természet- és tájvédelem

20

10

13

20

C1) A vízgazdálkodási rendszer kiépítésnek és működésének káros és hasznos környezeti hatásai

5

3

3

5

C2) A terület ökológiai vízigényének biztosíthatósága, a biodiverzitás javulása

5

2

3

5

C3) A Natura 2000 területek jó állapotának biztosíthatósága

5

2

3

5

C4)A tájkép változatosságának, értékeinek növekedési lehetősége

5

3

4

5

D) Társadalmi kérdések

10

6

6

9

D1) Várható elfogadottság szintje az érintett gazdálkodók részéről

5

4

4

5

D2) A gazdálkodás munkaerő-szükségletének változása

5

2

2

4

100

55

67

90

Kritériumrendszer

Összesen

10


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az alternatívák értékelésnél azért is foglalkozunk a jelenlegi helyzettel, a 0 változattal, hiszen a fejlesztési alternatíváknak ennél mindenképpen jobbnak kellene lennie, hiszen csak akkor van értelmük. Tehet ebből a szempontból a 0 változat pontszáma minimum kritérium. A többszempontú változatelemzés eredménye egyértelműen mutatja minden felvetett kritérium alapján a 2. változat tekinthető a megfelelő megoldásnak. Igaz ennek nagyobb a beruházási költségigénye is. Ennek megvalósítását támogatta az előzetes egyeztetés alapján a FETI-KÖVIZIG, az érintett települési önkormányzatok és a gazdák is. Jelentős támogatást kapott a 2. változat a halászati és a horgászati potenciális hasznosítóktól is. A nagyobb költségekhez tehát nagyobb haszon is tartozik, a véleményalkotók szerint.

11

1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések

Recommend Documents