10.3. jelű kötelezően zöldfelületként tartandó területek zónája

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG, BÉCSI ÚT 71.

2511 DOROG, PF.:43.

TEL.: 06 33 431 299

FAX.: 06 33 431 377

E-MAIL : [email protected]

ELŐTERJESZTÉS Dorog Város Képviselő-testületének 2008. október 31-i ülésére

Tárgy: Dorog Város Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosítása.

Tisztelt Képviselő-testület! Az előző napirendi pontban tárgyalta a T. Képviselő-testület Dorog Város Településszerkezeti Tervének módosítását. A Településszerkezeti Terv módosítása kapcsán szükséges a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat módosítása is, melyet az állami főépítész szakmai véleménye alapján a VÁTI Kft. készített. Fent leírtak alapján kérem a T. Képviselő-testületet, hogy az alábbi rendelet-módosítást megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen:

Dorog Város Önkormányzatának ................... /2008. (..............) SZ. RENDELETE Dorog Város Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 19/2001. (XI. 08.) számú rendeletének módosításáról (DÉSZ) Dorog Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá a Kormány 253/1997. (XII. 20.) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelete (továbbiakban: OTÉK) 4. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve Dorog Építési Szabályzatának módosítása (továbbiakban: DÉSZ) megállapításával az alábbi rendeletet alkotja:

1.§. (1) Dorog Város Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 19/2001. (XI. 18.) sz-ú rendelet (továbbiakban „R”) 7. §. a.) pontja új 3. 5. 4. –KÁN jelű különleges állat és növénykert meghatározással egészül ki. (2) A „R” 7. §-a új, az alábbi tartalmú c.) ponttal egészül ki: c.) Dorog város - SZTK tömbje, - Miksici út melletti terület, - Piac és volt brikettgyár terület, - Baumit út melletti terület,

- Homokvasúti terület, valamint - Kálvária út melletti területére szóló szabályozási tervlapjain OTÉK-jelkulcsok szerepelnek, míg a további területeken a hatályos jelek maradnak alkalmazásban. A rendelet vonatkozó részeinél éppen ezért az alábbi megfeleltetés veendő figyelembe: Lk = KL Lke = KEL Vt = TV Gksz = KG Gip = IG Z = KP 2.§. (1) A „R” 30. §. b.) pontjában az 5-dik kód az alábbi 5* kóddal egészül ki. 5* kód = épületközzel megszakítandó zártsorú beépítési mód (2) A „R” 30. §. c.) pontjában szereplő táblázat az alábbi új sorral egészül ki: Legkisebb

Legkisebb

telek-mélység

teleknagy-

(m)

ság

Legkisebb telekszélesség a beépítési mód függvényében

kód

2

(m ) telepszerű Kialakult*

Kialakult*

szabadonálló

oldalhatáros ikres

zártsorú

keretes

0*

* – kötelező telekegyesítést követően kialakult telekállapot (3) A „R” 30. §-a új, az alábbi tartalmú (7), (8), (9) bekezdéssel egészül ki: (7) A lakótelepi karakter-zóna kivételével bármely építési övezetben a beépítés feltétele a kiszabályozott építési telek megléte, valamint az új telek területét érintő önálló telek (úszótelek) megszűntetése. (8) Épületközzel megszakítandó zártsorú beépítési móddal szabályozott területeken az épületek zárt sora helyenként, legalább 10 méteres épületközzel meg kell, hogy szakadjon. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 3 m széles résznek egy telekre kell esnie, valamint az épületeket ilyen esetben a közre néző oldalukon homlokzattal kell kialakítani. (9) Ha

a

KAN

jelű

különleges

állat-

és

növénykert

rendeltetésű

zónában

a

megengedett

építménymagasságnak megfelelően a különleges állattartó épület nem helyezhető el, az indokolt mértékig a magasság csak az illetékes építészeti–műszaki tervtanács véleménye alapján léphető túl.

3. §. (1) A „R” 32. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: A melléképítmények közül a rendeltetési zónának megfelelő építési övezetre engedélyezett valamennyi építmény elhelyezhető.

(2) A „R” 33. §- (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: A melléképítmények közül a rendeltetési zónának megfelelő építési övezetre engedélyezett valamennyi építmény elhelyezhető.

4. §. (1) A „R” 43. §-a (1) bekezdésének jelölése (1) a pontra változik és egyben az alábbi tartalmú b. és c.) ponttal egészül ki: b.) Lakóterületen az építési övezetben előírt legkisebb telekterület kétszeresét elérő vagy meghaladó telekterületre tervezett bármely épület építési engedélyezési terve illeszkedés-vizsgálat köteles. c.) Lakóterületen a minimális telekterületet elérő, de annak másfélszeresét meg nem haladó teleknél max. 2 lakás, A másfélszeres telekterületet elérő vagy meghaladó telken a mindenkori minimálterület osztásával kapott érték kétszerese, de maximum 6 darab lakás helyezhető el. (például egy háromszoros minimális telekterület esetén 6 lakás). (2) A „R” 43. §. (15) bekezdése az alábbira változik: 10%-nál

meredekebb

tereplejtés

esetén,

valamint

csúszásveszélyes,

illetve

alábányászott/süllyedésveszélyes területeken az építési hatóság bármely építési övezetben elrendelheti, hogy az építési engedélykérelemhez talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni. az építési engedélykérelemhez minden esetben talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni. (3) A „R” (25) bekezdés az alábbira változik: Az építési helyen kívül eső meglévő épületek felújíthatók, de új épület csak az építési helyen belül helyezhető el. tetőterük beépíthető, de szintszám-növeléssel együtt járó, illetve beépítettséget növelő bővítésük nem engedélyezhető. (4) A „R” 43. §. (29) bekezdés a.) pontjában a felsorolás az alábbiakkal egészül ki: - különleges területeken (a KÁN jelű különleges állat- és növénykert kivételével); (5) A „R” 43. §-a új (30) bekezdéssel egészül ki: (30/a) A település alábbi területeire készülő építési engedélyezési tervhez tömegvázlat, utcakép, látványterv és illeszkedés-vizsgálat csatolandó: - a városképileg kiemelt útvonal menti, a kiemelt közterületről látható homlokzatot is érintő tervhez, - bármely építési övezetben az előírt legkisebb telekterület kétszeresét elérő vagy meghaladó telekre tervezett új épület, vagy homlokzatváltozást eredményező átalakítási tervhez, 2

- minden 500 m szintterületet elérő, vagy meghaladó épület tervéhez. (30/b) A településközpont, valamint a központi vegyes területek azon telkeire, amelyek egy része közhasználat számára megnyitott, szakági tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész tervező által készített kertépítészeti terv készítése kötelező.

(30/c) Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-és kormeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot. (30/d) A KÁN jelű állat- és növénykert területére szakági tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész tervező által készített kertépítészeti terv készítése kötelező. (30/e) Új fejlesztési terület, valamint bármely közterület kialakítása csak a tereprendezéssel és a csapadékvízelvezetéssel összehangolt tervezés alapján valósuljon meg térségi össze-függésben méretezett vízjogi engedélyes elvezető hálózat kialakításával. A „R” rendelet 50. §-ának (2) bekezdése új c.) ponttal egészül ki: c.) 10.3. jelű kötelezően zöldfelületként tartandó területek zónája A telken belül kijelölt (szabályozási terven ábrázolt) kötelezően zöldfelületként tartandó területet növényzettel fedetten kell kialakítani, rajta sem terepszint alatt, sem terepszint felett épületet elhelyezni nem lehet. A kötelezően zöldfelületként tartandó területen elhelyezhetők a pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, díszmedence, emlékmű, ivókút stb.) és a rehabilitációt segítő parkberendezések. Nem helyezhető el a zónában tornapálya, játszótér, kerítés.

5. §. (1) A „R” 51. §. (5) bekezdésének c.) pontjában Munkás utcára vonatkozó előírásai az alábbira változik, és felsorolás kiegészül a –Kálvária út 14,0 m szöveggel: - Munkás utca: kialakult (min. 16,0 m); a Gorkij utca – Mária utca közötti szakaszon (min. 16,0 m); (2) A „R” 51.. §. d.) pontjának felsorolása az alábbival egészül ki: a meglevő lakóutcák kialkult szélessége megtartandó; - A lakóutak megtarthatóságára, illetve szélességük, valamint nyomvonaluk kialakítására a szabályozási tervlapon ábrázoltak a mérvadóak. (3) A „R” 51. §. (10) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: A

szintbeni

közúti

csomópontokban,

valamint

az

út-vasút

keresztezések

környezetében

a

látóháromszögek területén a szakági előírások a mértékadók. (4) A „R” 51. §. (11) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: Magánút csak településközpont vegyes, kisvárosias lakó, különleges állat- és növénykert, gazdasági, mezőgazdasági és erdőterületen létesíthető. (5) A „R” (12) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: Önálló hrsz.-ú telek településközpont vegyes, valamint gazdasági területen – indokolt esetben – közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú magánútról is nyitható.

(6) A „R” 54. §. (13) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az új közutakat csak utcafásítással szabad kialakítani. Utak kiépítése, felújítása során 12 m szabályozási szélesség esetén egyoldali, a felett kétoldali fasor telepítése kötelező, kivéve ott, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, illetőleg, ahol a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé. (7) A „R” 51. §-a új (14) bekezdéssel egészül ki: Bármely felszíni parkoló kialakítását minden megkezdett negyedik parkolóhely után egy darab, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő lombos fa telepítésével kell megoldani.

6. §. A „R” 54. §. (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: Benzinkutak, valamint a 20 személygépkocsi befogadóképességénél nagyobb parkolók felületéről a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni. A parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. A csapadékvíz befogadóba történő bevezetése előtt a vizek összegyűjtése, előtisztítása szükséges a vízszennyezés megelőzése érdekében.

7. §. (1) A „R” 55. §. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: A vízfolyások mentén a vonatkozó – jelenleg a 21/2006. számú – Korm. rendelet előírásait kell betartani: -

a parti sáv szélessége nem állami tulajdonú vízfolyások és közcélú vízi létesítmények mentén a partvonaltól számított 3-3 méterig terjed.

-

a vízfolyások mentén 10,0 m-es sávon belül semmiféle építmény, még közművezeték sem helyezhető el, valamint e sáv deponálásra még átmenetileg sem használható. Mindennemű tevékenység csak az illetékes VÍZIG engedélyével végezhető.

(2) A „R” 55. §-a az új (7) bekezdéssel egészül ki: (7) vízfolyás partjától számított 10-10 méteren belül trágya, műtrágya nem juttatható ki. A 10-10 méteres védőtávolságon belül természetkímélő (integrált növénytermesztés, biogazdálkodás) mezőgazdasági gyakorlatot kell folytatni. 8. §. A „R” 56. §-a új (9) bekezdéssel egészül ki: (9) A jelentős átépítésre kerülő területeken a villamos közép-, kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat földkábelbe fektetve kell kiépíteni. 9. §. A „R” 58. §. jelenlegi előírásának számozása 58. §. (1) bekezdésre változik és új (2) bekezdéssel egészül ki: (2) A távhő-vezeték 5 m-es védőtávolságán belül építményt elhelyezni nem lehet, valamint: - tilos 5-5 m-en belül fák ültetése, szőlő és egyéb kordonok elhelyezése, 50 cm-nél mélyebb talajművelés, anyagok tárolása, - tilos 3-3 m-en belül cserjék ültetése.

10. §. (1) A „R” 60. §. (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: A közhasználatra nem szánt védő zöldsávokat 80% borítottságú erdőterületként cserjével vegyesen kell kialakítani. (a kötelező fásítás területeit) háromszintű sűrű növénytelepítéssel (gyep, cserje és lombkoronaszinten is zárt állomány) kell kialakítani. A háromszintű növényállomány védelmi funkcióját környezettűrő fafajok alkalmazásával kell biztosítani. (2) A „R” 60. §-a új (6) bekezdéssel egészül ki: (6) A közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya védendő. Meglévő, egészséges fák megőrzéséről minden esetben gondoskodni kell. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén. Fakivágási engedély minden esetben szükséges 11. §. (1) A „R” 61. §. (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetszerűen történhet, a partjuk mentén levő természeti

területek,

növényállományok

károsítása

nélkül.

A

vízfolyásokat,

csatornákat

kísérő

növényállomány telepítésekor és fenntartásakor őshonos fajokat ajánlott alkalmazni. (2) A „R” rendelet 61. §-a az alábbi új (14), (15), (16), (17), (18), (19/a) (19/b) és (20) bekezdésekkel egészül ki: (14) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetre. A terhelési határértékeket a talajvédelem, a radioaktivitás és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni. (15) Az új létesítmények kommunális szilárd hulladékának szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a mindenkor érvényben lévő jogszabályokban előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. (16) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítése stb.) során biztosítani kell: - a kitermelt (megmozgatott) föld területen belüli ártalommentes elhelyezését, - a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni védelmet, - a vízerózió elleni védelmet, - a felső humuszos réteg (min. 20 cm) deponálását és kezelését. (17) Területfeltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet. (18) Termékeny talajréteggel rendelkező területen történő építésnél, beruházásnál a talajvédelmi hatóság szakhatósági közreműködését kell kérni.

(19/a.) A meglevő és létrehozásra kerülő jelentős forgalmú közlekedési területek, valamint a mindenkor hatályos – jelenleg a 21/2001. (II.14.) – kormány rendeletben meghatározásra kerülő létesítmények esetén levegővédelmi övezetet kell megállapítani egyedi eljárás keretében, kikérve a környezetvédelmi hatóság véleményét. (19/b.) A kijelölt levegővédelmi övezetben nem lehet lakóépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási típusú épület, valamint idegenforgalmi funkciót szolgáló épület és ehhez kapcsolódó zöldfelületi intézményi funkció, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével kapcsolatos építményt. (20) Dorog város – a hatályos kormány rendelet szerint – nitrát érzékeny terület, ennek megfelelően mezőgazdasági tevékenységet (növénytermesztés, állattartás) csak a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően lehet végezni. 12. §. A „R” 62. §. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: Jelen rendelet mellékleteivel együtt a Településszerkezeti Terv vonatkozó részeinek módosítását követő napon lép hatályba. Előírásait az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

13. §. A „R” 62. §. (2) bekezdésében a szabályozási tervi hivatkozás kiegészül a Dorog, TRT. módosítás TSZ. 4155, 4156, 4157, 4158, 4164/2007. felsorolással.

14. §. (1) Ez a rendelet 2008. november 10-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követő eljárásoknál kell alkalmazni (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik (3) Kihirdetés napja: 2008. október 31.

Dr. Tittmann János polgármester

Tallósi Károly címzetes főjegyző

1. SZ. MELLÉKLET

FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Lehetséges csomópont A szabályozási tervlapon jelölt helyek az adott útszakaszon létrehozható csomópontokat jelölik. Két kijelölt csomópont között sem közút, sem magánút kikötésére nincs lehetőség. Közhasználat céljára átadott terület időbeli korlátozással: Telek – erről szóló külön szerződés keretei között – gyalogosforgalom számára közhasználatra megnyitott része, amelynél biztonsági okokból időben korlátozott a használat. Kortörténeti jelentőséggel bíró épületek: Azok az épületek, amelyek kiemelkedő építészeti értékkel nem rendelkeznek, ám egy adott korszakot jól szimbolizálnak. Dorog helytörténetének elemei, ezért lebontásuk csak teljes körű felmérési-, valamint fotódokumentáció készítése után engedélyezhető.

Kötött funkciójú telekrész Adott terület-felhasználási kategórián belül azt a területrészt jelöli, amelyik kizárólag az előírt funkcióra használható.

2. SZ. MELLÉKLET

Létesítmény

Védőtávolság/m lakóépülettől

ásott

Fúrt

(saját lakásnál

Kúttól

fele távolság)

Élővízfolyástól

11-től állat

100

100

100

2–10 állat

50

20

20

Nagyállat – I. kategória

2. SZ. FÜGGELÉK

Helyi védettségre javasolt objektumok

Épületek 31.

Volt Katona-ház 1452/1 hrsz.

Kortörténeti jelentőséggel bíró épületek

1.

szakrendelő (hrsz. 1466/8)

2.

gyógyszertár, fogorvosi rendelő (hrsz. 1466/8)

3. SZ. FÜGGELÉK

Városképi jelentőségű parkok és kertek

9.

Jubileum tér és a Szent Borbála templom előtti köztér 1801/1, 1801/2, 1823/2 hrsz

10.

Állat- és növénykert díszkertje (megvalósulását követően)

Városképi jelentőségű fasorok 4.

Köztársaság út 1740 hrsz

Városképi jelentőségű útvonalak 1.

10-es számú főút közigazgatási határok közötti szakasza