ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokesztio.hu
Tel.: 06 1/411 6500 / 5026 melléken e-mail:
[email protected]
100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Kémia Tematika Kurzus megnevezése: Kémia Óraszám:100 óra Oktató neve: Kurzus időbeosztása: 2x3 óra hétköznap esetén, vagy 1x6 óra szombat esetén Kurzus leírása: A kémia feladattípusok begyakorlása alapvető feltétele a jó eredményű kémia érettséginek, hiszen a feladatok igen jelentős százaléka ezt tartalmazza. Bizonyos mennyiségű feladat megoldására mindenképpen szükséged lesz, ahhoz, hogy biztonsággal légy képes számítások megoldására. Természetesen, ha a feladatok értelmezésekor vagy levezetésekor problémák merülnek fel, kérdéseidre találunk választ a tanórák keretein belül is. A lényeg, hogy itt a gyakorlás, típusfeladatok megoldása a lelkiismeretes önálló munkádon is nagymértékben múlik. A tananyag feldolgozásakor az ELTE érettségi előkészítő kurzusában hangsúlyozottan szerepel a mindennapi élettel összefüggő, alkalmazható tudás feltárása, mérése. A közép- és az emelt szintű írásbeli vizsga lehetővé teszi az egységes értékelést. A középszintű szóbeli vizsga megkíséreli minél egyértelműbben körülhatárolni a kérdéstípusokat és az ellenőrzés formáit, hogy a lehető legjobban megnövelje a különböző iskolatípusokban tett érettségi vizsgák összemérhetőségét. Az emelt szintű szóbeli vizsga igyekszik lefedni azokat az ellenőrzési formákat, amelyekre az írásbeli vizsgán nincs, illetve csak kevéssé van mód. Ennek megfelelően: az érettségi előkészítő kurzusok célja: - A puszta kijelentések mellett cél a vizsgálati módszerek (eszközök, eljárások, elméleti háttér) megmutatása, az egyes módszerek korlátainak, problémáinak érzékeltetése is. - Az ember és környezete kapcsolatának ismeretében minden témakörben elvárható a helyes döntések fölismerésének képessége. - Kémiai vizsgálatok esetén cél ezek értelmezése, értékelése is. hét
1. hét
tananyag Atomszerkezet (atom, elem, radioaktív izotópok (Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a műszaki életben, a kormeghatározásban, elektronszerkezet, periódusos rendszer, atomok mérete, ionok, elektronegativitás, Pauling, mezők (s-, p-, d-, f-mező)) Kémiai kötések (első- és másodrendű kötések) Molekulák, összetett ionok (molekula, kovalens kötés,
molekulák térszerkezete, összetett ionok, ionsugár, ionizációs energia fogalma, elektronaffinitás, az atomok és a belőlük képződő anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolat; az ionizációs energia változása a periódusos rendszerben, a kötés kialakulásának feltételei, a kötéshossz összefüggései, komplex ion fogalma) Anyagi halmazok: állapotjelzők, halmazállapotok és a halmazállapot változások, egykomponensű anyagi rendszerek, kristályrácsok (ion-, molekula- , fém- és atomrács), többkomponensű rendszerek (diszperz, kolloid és homogén rendszerek), a folyadékok további általános jellemzői (felületi feszültség, viszkozitás, elemi cella, koordinációs szám). Egyszerű kísérletek értelmezése (a felületi feszültséggel, a viszkozitással és a diffúzióval kapcsolatban); forráspontviszonyok becslésével való értelmezése a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatának, a másodlagos kötőerők típusa, az olvadás- és forráspontok közti kapcsolatot adatok összehasonlítása alapján, a kovalens és az ionkötés közti átmenet megadott példavegyületek tulajdonságai alapján, számítási feladatok
2. hét
Oldatok (oldószer és oldott anyag, oldhatóság, telített oldat, exoterm és endoterm oldódás, „hasonló hasonlót old” elv, számítási feladatok, a szol és a gél állapot jellemzői, a szol–gél átalakulás értelmezése a hétköznapi életből vett példák alapján, a gázelegyek és a folyadékelegyek tulajdonságai közti eltérések (térfogati kontrakció), túltelített oldat, oldáshő fogalma, oldhatósági grafikonok, az oldáshő exoterm, illetve endoterm jellege a rácsenergia és a hidratációs energia ismeretében.) Kémiai átalakulások 1. (kémiai reakció és egyenlet, képlet, termokémia: reakcióhő (feladatmegoldással, gyakorlással) a Hess-tétel érvényességének magyarázata (energiamegmaradás) és alkalmazásának lehetőségei, adott képződéshőhöz tartozó reakciók egyenlete,a reakcióhő (képződéshő) értékének meghatározása energiadiagramon, más energiaértékek alapján; reakciókinetika, a reakciósebesség koncentráció-függése megadott sebességi egyenlet alapján, a hőmérséklet reakciósebességre gyakorolt hatása, katalízis, egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve megadott reakciók esetében. (feladatmegoldással, gyakorlással)
3.hét
Szintfelmérő feladatlap a feldolgozott témakörökből Kémiai átalakulások 2.: a kémiai reakciók típusai 1.: sav-bázis reakciók (egyenletek felírásával, gyakorlással), vizes oldatok kémhatása, savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok, Ks és Kb kapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal; a sav- és báziserősség, valamint a Ks és Kb kapcsolata. Indikátorok, közömbösítés, a Brönsted-féle sav–bázis párok többértékű savak és a víz reakciójában, a Brönsted-féle sav–bázis párok egyéb (pl. CO32– + H3O+),
4. hét
5.hét
reakciókban, az amfotéria megadott egyensúlyi folyamatok alapján, a nemvizes közegben végbemenő sav–bázis reakciók megadott példák alapján, a vízionszorzat (levezetéssel együtt), a sav, illetőleg bázis vízbe kerülésekor lejátszódó egyensúlyeltolódása, az erős és gyenge savból, illetve bázisból készült, azonos koncentrációjú oldatok pH-viszonya, a sav–bázis titrálás elvi alapjai, sók hidrolízise, vizes oldatuk kémhatása; a folyamatok ionegyenlettel. Kémiai átalakulások 3.: (a kémiai reakciók típusai 2.: redoxireakció: oxidáció és a redukció, oxidálószer és redukálószer, oxidációs szám kiszámításának szabályai és számítása, az oxidációs szám alapján történő egyenletrendezés elvei, oxidációs számok alapján a redoxi egyenletek rendezése. gyakorlás) Elektrokémia: galvánelem, elektrolízis, az elektrolízis mennyiségi viszonyai, standardpotenciál fogalma, elektródpotenciál, a standard hidrogénelektród felépítése, egyszerű kísérletek a galvánelemekkel kapcsolatban, az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatai a kénsav-, a NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2-, és a CuSO4oldat esetében, valamint az ebből kikövetkeztethető esetekben; a NaCl-oldat Hg-katódos elektrolízisének folyamatai, az oldatban bekövetkező változások (töményedés, hígulás, kémhatásváltozás stb.).. Kémiai átalakulások 4. (egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók, egyesülés, bomlás, disszociáció, komplexképződés, ionegyenlettel a csapadékképződési reakciók, a komplexképződési reakciók konkrét példán, ionegyenlettel a gázfejlődési reakciók felírása. Szintfelmérő feladatlap a feldolgozott témakörökből Hidrogén, nemesgázok, halogénelemek és vegyületeik (anyagszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, előállítás, felhasználás, kémiai reakciók, élettani hatás, egyéb: a diffúziósebességgel kapcsolatos (mázatlan agyaghengeres) kísérlet, a nemesgázok rácstípusa, a halogének: szín, szag, halmazállapot, oldhatóság vízben és egyéb oldószerekben, jódtinktúra, Lugol-oldat (KI-os jódoldat), reakciójuk vízzel, lúgoldattal, oxidáló hatásuk.) Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik: anyagszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, előállítás, felhasználás, kémiai reakciók, élettani hatás, egyéb: peroxidok. a vízlágyítási eljárásokat leíró reakcióegyenletek, az alumínium-oxid, réz(I)oxid, a réz(II)-oxid és a vas(III)-oxid halmazállapota, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, a kálium-hidroxid, a réz(II)-hidroxid, a vas(II)-hidroxid, a vas(III)-hidroxid színe, halmazállapota, vízoldhatósága., a kén melegítése közben bekövetkező szerkezeti változások (az olvadék viszkozitása, amorf kén)
6. hét
7.hét
8. hét
9. hét
A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik: anyagszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, előállítás, felhasználás, kémiai reakciók, élettani hatás, egyéb: nitritek, a nitrátok élettani hatása, a nátrium-nitrát (chilei salétrom), a kálium-nitrát, és az ezüst-nitrát (lápisz, pokolkő) színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok, a lápisz gyógyászati felhasználása, a foszfor: allotróp módosulatok közti különbség anyagszerkezeti magyarázata A széncsoport elemei és vegyületeik: anyagszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, előállítás, felhasználás, kémiai reakciók, élettani hatás, egyéb: a szódabikarbóna lúgos hidrolízise, termikus bomlása, az ömlesztés szódával (vízüvegképződés),a szilícium-dioxid reakcióját HF-dal. Fémek: anyagszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, előállítás, felhasználás, kémiai reakciók, élettani hatás, egyéb: az ötvözetek típusai, szerkezete és tulajdonságai közti összefüggések megadott információk alapján, a helyi elem képződése, az aktív és a passzív védelem: (horganyzott és fehér bádog), a lángfestés anyagszerkezeti magyarázata, olvadékelektrolízis, Ba2+ és Sr2+ mérgező hatása, amfotéria (reakció savval és lúgoldattal), akva- és hidroxokomplex, az alumíniumgyártás lépéseinek reakcióegyenletei, az ólom reakciói oxidáló és nem oxidáló savakkal., ferromágnesség, a vas megmunkálhatósága és a rácstípus közti kapcsolat, a nikkel és a kobalt reakciói nemfémekkel, savakkal, a réz(II)- és az ezüstionok reakciója NaOH-, illetve ammóniaoldattal, fényképészet (ezüst), analitikai kémia., amalgámok., a káliumpermanganátról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében... Szintfelmérő feladatlap a feldolgozott témakörökből A szerves vegyületek általános jellemzői (szerves molekulák szerkezete, izoméria, homológ sor, funkciós csoport, vegyületek csoportosítása, reakciótípusok, konformerek) Szénhidrogének I.(alkánok, cikloalkánok, alkének: nevezéktan, izoméria, anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás, felhasználás, az etán és a ciklohexán konformációi, az ekvatoriális és az axiális ligandumok, optikai izoméria, kiralitás fogalma, enantiomerpár, diasztereomer-pár, a geometriai izoméria kialakulásának feltétele, a kiralitáscentrum, illetve a kiralitás feltétele, egy konkrét példán az enantiomerpár, illetve a diasztereomer-pár fogalma, a geometriai izomerek, a kiralitáscentrum a molekulában., az első húsz normális láncú alkán neve, az alkilcsoportok rendűsége, az egyszerűbb gyűrűs, oldalláncot tartalmazó alkánok, az op. és fp. kapcsolata a molekula térszerkezetével, a Markovnyikovszabály, az egyszerűbb alkének polimerizációs folyamatai.) Szénhidrogének II. (alkinek, aromás szénhidrogének, több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének: nevezéktan, izoméria, anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás,
10. hét
11. hét
12.hét
felhasználás, Markovnyikov-szabály, a kormozó égés okai, az buta-1,3-dién téralkata, a kaucsuk és a vulkanizált kaucsuk (gumi, ebonit) közötti szerkezeti különbség, a karotinoidok színének molekulaszerkezeti magyarázata, arilcsoportok (fenil, benzil), orto, meta, para helyzet.) Halogéntartalmú szénhidrogének (nevezéktan, izoméria, anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás, felhasználás, környezetvédelmi vonatkozások, egyéb: szubsztitúció, elimináció, Zajcev-szabály, különböző alkilhalogenidek előállítási módjai) Szintfelmérő feladatlap a feldolgozott témakörökből Oxigéntartalmú szerves vegyületek 1. (Egyszerű funkciós csoportok, összetett funkciós csoportok és származtatásuk, vegyületcsoportok: hidroxivegyületek (alkoholok, fenolok), oxovegyületek (aldehidek, ketonok) és éterek anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás, felhasználás, élettani hatások, egyéb: a rendűség és értékűség ismeretlen vegyületekben, különböző alkoholok fp- és op.-viszonyai, oldhatósága, a paraformaldehid keletkezése, aldehidek ezüsttükörpróbájának és Fehling-reakciójának egyenlete (általánosan is)..) Oxigéntartalmú szerves vegyületek 2. (karbonsavak, észterek, zsírok, olajok: anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás, felhasználás, élettani hatás, az egyszerűbb molekulák acilcsoportjának és savmaradékának elnevezése, a szabályos név megadása az adott képlet alapján, a karbonsavak dimerizációja, a hangyasav redukáló sajátsága, redukció primer alkohollá, a savi erősség változását a homológ sorban, a hangyasav ezüsttükörpróbájának egyenlete, a hangyasav reakciója brómos vízzel, a karbonsavak sóképzésének egyenletei, a karbonsavak alkoholokkal való észteresítési reakciói, az egyszerűbb karbonsav-észterek hidrolízise, tetszőleges glicerid lúgos hidrolízise.) Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 1. (aminok, aminosavak, savamidok: anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás, felhasználás, élettani hatás, egyéb: értékűség, rendűség, az egyértékű, nyílt láncú alkil-aminok homológ sorának általános képlete., az egyszerűbb aminok elnevezése és csoportba sorolása a képlet alapján, a név alapján a képlet felírása, az izomer aminok, amidképzés, az alkil- és aril-aminok reakciója vízzel és hidrogén-kloriddal.) Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 2. (nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek: anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás, felhasználás, élettani hatás; gyógyszerek, drogok, hatóanyagok) Szénhidrátok (funkciós csoportok, csoportosítás, molekulaszerkezet, izoméria, tulajdonságok, előfordulás, jelentőség, reakciók, egyéb: D- és L-konfiguráció, a királis szénatomok és az izomerek száma, Fehling- és ezüsttükörpróba egyenlete általánosan is.)
13. hét 14.hét 15.hét
Fehérjék és aminosavak (konstitúció, térszerkezet, kimutatás, reakciók, jelentőség, a természetes eredetű aminosavak konfigurációja, a természetes eredetű aminosavak polaritása, sav-bázis tulajdonsága képlet alapján, kimutatási reakciók.) Nukleinsavak (konstitúció, térszerkezet, jelentőség, egyéb) Műanyagok (természetes és mesterséges alapú műanyagok, plexi és felhasználása aminoplasztok, poliészterek (terilén), poliamidok (nejlon), alapegységeik, felhasználásuk) Energiagazdálkodás (hagyományos, megújuló és alternatív energiaforrások, az energiagazdálkodásról tanultak a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében) Környezeti kémia Szóbeli feladattípusok, kísérletek és témakör kidolgozás _ Általános kémia Szóbeli feladattípusok, kísérletek és témakör kidolgozás _ Szervetlen kémia Szóbeli feladattípusok, kísérletek és témakör kidolgozás _ Szerves kémia
*A csoport kérésére egyéb témákat is érinthet az adott napi témakör (megbeszélés és időkeret alapján). Ajánlott irodalom: Villányi Attila: Tesztgyűjtemény középiskolásoknak (Műszaki könyvkiadó) Villányi Attila: Összefoglaló középiskolásoknak (Műszaki könyvkiadó) Rózsahegyi Márta – Wajand Judit: Kémia itt, kémia ott, kémia mindenhol! (Nemzeti Tankönyvkiadó, ELTE Eötvös kiadó) Rózsahegyi Márta – Wajand Judit: Rendszerező kémia mintapéldákkal, feladatokkal (Mozaik kiadó) Rózsahegyi Márta – Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek (Mozaik Kiadó) Czirók Ede: Saját kémialaborom Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából (Novotrade kiadó)
