TARTALOM
. Beköszöntő
2.oldal
. Jubilál a Vasutas Egyetértés Művelődési Központ
3. oldal
. Az „otthon"
5.oldal
. A „gyökerek": dalárda, dalkar, férfikórus
6.oldal
. A Vasutas Balettiskola
8.oldal
. A világot jelentő deszkákon
9.oldal
. Táncoslábú lányok és legények
13.oldal
. A néptánctól a rock-zenéig
16.oldal
. Alkotók és gyűjtők
17.oldal
. A könyvtár „csak" 99 éves
21 .oldal
. A múlt tükre-az önálló helytörténeti kiállítás
23.oldal
. Nyári gyermektáborok
23.oldal
. A nyugdíjasokról sem feledkeznek m e g
24.oldal
100 EVE A MAGYAR KULTÚRA ÉS A MAGYAR VASÚT SZOLGÁLATÁBAN
VASUTAS EGYETÉRTÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT DEBRECEN 1899-1999
BEKÖSZÖNTŐ 100 évesek lettünk, - röviddel azelőtt, hogy az emberiség állcpi a következő évezred küszöbét. Történelmi léptékben alig több ez egy szemvillanásnál, ám csendet parancsoló az emberi létidőhöz mérve. Talán nem is véletlen, hogy kő és habarcs nem tudott ellenállni az évek száguldásának; a falak, melyek száz, vagy ötven éve még az otthont jelentették, elenyésztek már. Megmaradtak azonban a kultúrateremtő és megőrző erő és szándék dokumentumai; megsárgult, vagy színes fotók, plakátok, meghívók, feljegyzések, újságcikkek. Bizonyságául annak, hogy a korszellem járszalagára fűzve, s azzal perlekedve, az éppen az adott lehetőségek közölt őrlődve, gyakran a puszta létéért is küzdve, de működött itt (utóbb egyesülve) kél vasutas művelődési ház, - mindig a magyar kultúra szolgálatában. Mivel nem élünk a számok bűvöletében, hiszem, hogy a kétségtelenül impozáns adatoknál fontosabb; egy évszázada jelen vagyunk Debrecen kulturális életében. Szinte lehetetlen pontosan megállapítani, e száz év alatt hányan éltek az általunk kínált lehetőségekkel; hányan olvastak, pihentek, jutottak fontos információkhoz, új ismeretekhez, hányan nevetlek önfeledten a színházi előadásokon, de az utóbbi években már tízezres nagyságrendben számolhatunk. Az intézmény száz éve él és dolgozik; új értékek sokaságát hozva létre, védve a magyarság kultúrájának hagyományos értékeit, szolgálva a várost, a lakosságot, közülük is kiemelten a vasutasok nagy családját. Hisszük, hogy e szolgálatban a lárgyi emlékek létrehozásánál jóval fontosabb a lelkek építése. Hisszük, hogy e szolgálatot az emberek a jövőben sem nélkülözhetik. Ezzel a hillel lepjük át következő évszázadunk küszöbét...
2
AZ EMBER ÉS A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN JUBILÁL A VASUTAS EGYETÉRTÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT A száz forintból kevés, esztendőből sok - mondhatnánk a köznapi tudatú ember nyelvén szólva. Egy ország, egy intézmény életében pedig történelemsúlyii időszak. Három emberöltőnél is tetemesebb időről van szó. Ezalatt rendszerek jönnek és mennek, s nemcsak a nagyapa hal meg, hanem a fiúk - rosszabb esetben pedig az unokák - is. A Vasutas Egyetértés Művelődési Központ az idén ünnepli fennállásának századik évfordulóját. Nem látszik meg rajta - mondhatnánk hízelegve. S igazunk is lenne. Nem látszik meg az öreg idő a benne folytatott tevékenység szellemiségén, szorgalmán, meg-megújulni tudásán, színességén. Az utóbbi években a művelődési központ - amely a tradícióra való rámutatás igénye miatt máig őrzi régi nevét: az Egyetértést - különösen nagy rangot vívott ki magának. Sikk lett az ottani rendezvényeket látogatni, sikk lett bérletet váltani az ottani színházi sorozatokra, ismerni és magasztalni megannyi más jellegű programot, vállalást. Közönségbarát cselekedet egy művelődési háztól élvezhető, sőt egyenesen nagyszerű produkciókat meghívni, „vendégül látni", ám még nagyobb jótétemény kultúranövesztő, művészetteremtő tetteket véghezvinni. Márpedig ez a művelődési intézmény - korábban Zádor Jenő, Éles Sándor, Földvári László, Husi József és mások, ma pedig Müller Károly vezetésével - nemcsak helyet adott, asszisztált, közreműködött, reprodukált, hanem teremtett is nagyon sok értéket, s azokat továbbadta az embereknek, akik profitáltak belőlük, építőleg hatottak rájuk, szórakoztatták, pallérozták őket. A múltidézést 1898-ban kell kezdenünk, ekkor alakult meg a debreceni MÁV Műhely, mely a Tiszántúl legnagyobb ipari létesítménye volt. Alig egy évvel később a műhely kollektívája létrehozta az Egyetértés Önképző Dal- és Segélyegyletct, a tagok önképzésének, zenei műveltségük és hazafias érzületük fejlesztésének szándékával. Egy évvel később már működött a dalárda, a fúvószenekar, megnyílt a könyvtár, 1903-ban pedig létrejött a színjátszó csoport. Az említett öntevékeny közösségek nemcsak a város kulturális életében játszottak jelentős szerepet, - gyakran vettek részt országos és nemzetközi rendezvényeken, művészeti találkozókon is. A kóruséneklés nemes hagyományait 90 évig ápolták az Egyetértés Művelődési Központban, a néptánckultúra őrzését pedig az 1952-ben megalakult Bocskai Néptáncegyüttes vállalta magára. 1994-ben a Forgórózsa Néptáncegyüttes talált otthonra az Egyetértésben. A magyar népzene és a tánctradíció ápolása mindig remek közösséggé kovácsolja azokat a fiatalokat, akiknek életét áthatja az effajta értékmentő igyekezet, e két csoport is kiváló közösség volt (s az ma is) amellett, hogy vállalásuk üdvös, áldozatos és a nagyobb közösség: a nép, a nemzet javát is szolgálja. A művelődési központnak sikerült becsalogatnia- megnyernie
az ifjúságot, s nemcsak a középiskolás nemzedéket, az egyetemisták és főiskolások közül is sokan megfordultak és megfordulnak az itteni rendezvényeken. Sztárok egész sokaságát kellene most sorolni, ki mindenki fordult meg a ház színpadán Nagy Anikótól Bajor Imréig, Schütz llától Kabos Lászlóig, Kovács Krisztától Haumann Péterig, Szerencsi Évától Kovács Istvánig. S bizony ez is nagy haszna, hozadéka ennek a kezdeményezésnek: olyan nagyságokkal találkozni, akit eddig csak rádióban hallottunk, televízióban láthattunk. (Még akkor is, ha ma már összezsúfolódván a világ - az élet szédítő felgyorsulásával nagy a sztármozgás az országban, ami egyben a sztár rang inflálódásával is jár.) A művelődési központ minden nemzedékre figyel, a gyerekekre éppen úgy, mint az országot éppen a vállukon tartó felnőttekre, s mint az életet megharcolt öregekre. Nem hagy ki egyetlen korosztályt sem. Ha tehetősségében változó is volt a fenntartó vállalat az eltelt idő során, a művelődési központ mindig érezte, hogy kötelessége van a dolgozók tömegeivel szemben, hogy ne mondjuk: tartozása. Mert végül is az ő pénzükből élt és cl az intézmény. A vasút művelődési háza nem bizonyult hálátlan, rossz adósnak, sohasem tagadta meg voltaképpeni funkcióját, annak ellenére sem, hogy ma már szinte szégyennek számít, ha a munkásra hivatkozik valaki, ha a kisember -tömegek barátjának vallja magát. Szinte a kezdet kezdetétől igaz: nemcsak a vasutasoké volt ez az intézmény, kapuit kitárta a város érdeklődő, kultúrabarát polgárai előtt is, szívesen látott minden betérőt. Szervesen ékelődött a város kulturális életébe, méghozzá úgy, hogy mindig volt sajátos arculata, ízlésvilága. Ennek az ízlésvilágnak a nyitottság volt a legfőbb jellemzője, s mindig sajátja volt a színvonalasságra való törekvés is. „Száz éve a magyar kultúra és a magyar vasút szolgálatában" - cz az alcím szerepel az évfordulós nyersanyag fedőlapján. Voltaképpen szerény ez a megjelölés, hozzá kellene tenni azt is, hogy: „Debrecen város szolgálatában". Óriási számokat lehetne sorjáztatni arról, hogy a száz év alatt hányan és hányszor nyitottak be a művelődési központ (jó, igaz: nem túl szép) épületébe, s az egy ideje vele egy szervezetté összevont Petőfi téri vasutas művelődési házba. A múlt tehát kötelez, szorgalmas jövőre sarkall, arra, hogy ezután is legyen képes az intézmény megújulni, legyen képes meghallani az idők szavát, s mint eddig, legyen ezentúl is nyájas vendéglátója embernek, tudománynak, kultúrának, művészetnek, szórakozásnak.
Erdei Sándor újságíró, szerkesztő
AZ„OTTHON" A z intézmény
(jelenlegi 2. telephelyének) épülete Debrecen keleti
város-
részében áll, a Faraktár utca 67. s z á m alatt. 1941-ben Génesi Sándor műhelyf ő n ö k irányításával építették, azt m e g e l ő z ő e n a könyvtár, a zenepavilon és a M Á V G é p j a v í t ó Műhely ebédlőjében, 1913-ban létesített színpad szolgált a kultúra otthonául. Elkészülte után alig három évvel, a városból k i v o n u l ó német csapatok felgyújtották, teljes újjáépítése csak 1962-ben f e j e z ő d ö t t be, Bíró Béla ü z e m i g a z g a t ó hathatós segítségével. Jelenlegi arculatát az 1988. évi rekonstrukció n y o m á n nyerte el, e k k o r épült fel a m e g y e egyik legszebb, leghangulatosabb színházterme is. A korszerűsítés egyik l e g f ő b b k e z d e m é n y e z ő j e és támogatója Gál József ü z e m i g a z g a t ó volt.
A színházterem
5
A„GYÖKEREK" DALÁRDA, DALKAR, FÉRFIKÓRUS A művelődési központ évtizedek óta fontos feladatának tekinti a művészeti öntevékenység hatékony támogatását. Jelenleg öt művészeti együttes működik az intézményben, saját, valamint közös fenntartásban, - értékes önképzési, önkifejezési lehetőségek sokaságát kínálva. Az intézmény létrejötte is egy réges-régi művelődési, művészeti egyesület megalakulásához kötődik. 1899. július 23-án alakult meg a Magyar Királyi Államvasutak Debreceni Műhelyében az „Egyetértés" Önképző Dal- és Segélyegylet, a művelődési központ első jogelődje. Az egylet címe, eélja és székhelye. A magyai* k i r á l y i államvasutak debreceni műhelyének alkalmazottai "Egyetértés önképző-, dal- és segélyegylet" cím alatt egyeséletet alakítanak, melynek célja a tagok önképzése, a dal és zene művelése, a társas szellemnek hazafias irányban való fejlesztése, valamint a sorscsapásokkal sújtott tagok segélyezése. Az egylet székhelye: Debrecen, működési területe: Magyarország ; hivatalos nyelve a magyar. Pecsétje körpecsét: GVIáv. Egyetértés önképző-, dal- és segélyegylet, Debrecen) felirattal.
A segélyegylet keretében működött - Debrecen köztiszteletben álló személyiségének, Máesai Sándornak vezetésével a 48 tagú „Egyetértés Dalegylet", mely rövidesen országos elismertségre tett szert.
„MÁV gépjavító műhelyi Egyetértés Dalárdája az 1912. év VII. 10-én Budapesten tartott országos dalversenyen."
„Az Egyetértés Dalkara 1933.VIII.26-án. A debreceni Hatvan utcai temetőbe a Csokonai sírját megkoszorúztuk..."
A 75 ÉVES FÉRFIKÓRUS TABLÓJA
A debreceni Bartók-teremben, 1976-ban
A VASUTAS BALETTISKOLA Még egy kerek évfordulót ünnepelhetünk ebben az esztendőben; NAGYNÉ SÁRKÖZY VIOLA éppen 50 évvel ezelőtt alapította meg a Vasutas Balettiskolát, ahol azóta debreceni és környékbeli gyermekek ezrei ismerkedtek meg a helyes testtartás, a járás és a színpadi mozgás alapelemeivel. Viola néni tanítványai köziil sokan választották a táncot élethivatásul, közülük a leghíresebb a művésznő fia, a nemzetközi sztárrá emelkedett Nagy Iván. A Balettiskola mindkét debreceni vasutas művelődési házban működött az évek során. A nagy közönséget vonzó balettvizsgákat évek óta az intézmény színháztermében rendezik meg. Képeinken az 1998. évi vizsga néhány jelenete látható.
Spanyol tánc közben
8
A VILÁGOT JELENTŐ DESZKÁKON Bár az első színpadot 1913-ban ácsolták, a MÁV Gépjavító Műhelyben, később pedig a művelődési központban 1903-tól működnek színjátszó csoportok. Előadásaik számtalan nézőnek nyújtottak élményt, örömöt, kellemes szórakozást. Az 1920-as, 30-as években főként népszínműveket, operetteket adtak elő, később azonban sorra kerültek a klasszikusok is. A színjátszó csoportokból „induló" fiatalok közül sokaknak élethivatása lett a színészi pálya. Két előadás az 1960-as évekből
J. B. Pricstley: Váratlan vendég Nazim Hikmet: Csodabogár Rendező: Dr. Simon László
Balró1
Jobbra: Csiszár Tibor' Tóth ' Komlóssyné Gazda Lenke, Szabó Pálné és Húsi József Rendezte: Seprényi Lajos
Józseí
A „Kiváló Együttes" címmel kitüntetett UNIÓ Mozgásszín 1981-ben
A Rodíniána című táncjáték egy jelenete Előtérben: Mi le Sándor Rendezte: Tóth Dénes
9
A Szép Színház Stúdió 1999-es gyermekelőadása A csudálatos Mary
A kép jobb szélén a címszereplő, Szoták Andrea ... és a közönség...
A sok „teltházas" előadás egyike
Az „új fejezetek" egyike az 1995-ben létrejött debreceni Vasutas Musical Stúdió, mely évente 2-3 korcsoportban nyújt énekesi, színészi előképzést a 10-19 éves fiatalok számára. A tanéves rendszerű, magas heti óraszámú képzést ismert szakemberek, művészek és művész-tanárok vezetik. A magas színvonalú munka sikeres vizsgaelőadásokban öltött testet. Képes emlékidéző következik.
Mc Dermot-Rado-Ragni-Miklós T.: HAIR (1998)
10
Molnár F.-Kocsák T.-Miklós T.: A Vörös Malom (1999) Balról: Puskás Orsolya, Koroknai Árpád és Megyeri Tirnea Az előadások rendezője: Jantyik Csaba
A sikerekből a juniorok is kivették a rés/üket.
A kép bal szélén Jantyik Csaba
Jól csak a szíveddel látsz! (1998)
A vitéz szabólegény (1999) Előtérben a gyermekelőadások rendezője: Szinovál Gyula
A vasutas színjátszók országos találkozóit 1981 óta rendezik meg Debrecenben, általában háromévente. A találkozók a vasutas művelődési házakban működő, nem hivatásos színjátszó csoportoknak, színköröknek kínálnak szakmai megmérette tesi, bemutatkozási lehetőséget.
TÁNCOSLÁBÚ LÁNYOK ÉS LEGÉNYEK A művelődési központ régóta gondosan ápolja a magyar néptánc és népzene hagyományait. Nem véletlenül, hiszen az 1920-as években már népitánccsoport működött az „Egyetértés" Önképző Dal- és Segélyegylet keretében.
1992-ben jött létre a Bocskai Néptáncegyüttes, mely - Fadgyas Árpád művészeti vezető irányításával - rövidesen a megye legrangosabb néptánccsoportjainak egyike lett.
A második sor közepén Fadgyas Árpád
A Bocskai Néptáncegyüttes a Hortobágyi Hídivásáron
13
A Hortobágyi pásztortáncok egy látványos jelenete 1984-ben Fadgyas Árpád elköszönt a csoporttól, tisztét Kiss Ferenc vette át. Vezetésével folytatódott a Bocskai Néptánccgyüttes bel- és külföldi sikersorozata. Elnyerték az országos aranyfokozatú minősítést, a Kiváló Együttes címet, 1983-ban pedig bejutottak a „Ki mit tud?" elődöntőjébe. Végigtáncolták fél Európát, jártak Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Németországban, sőt Tunéziában is, mindenütt megérdemelt, hatalmas sikert aratva.
Pillanatkép a 30 éves jubileumi műsorból A Bocskaisok 1994-ben egyesültek a Forgórózsa Néptáncegyüttessel és azóta BocskaiForgórózsa Néptáncegyüttes néven dolgoznak az intézményben. Tevékenységüket éves átlagban mintegy ötven fellépés, önálló est, 2-3 külföldi út sikere fémjelzi, nézőik száma eléri a tízezret. Az autentikus néptánchagyományok elkötelezett folytatói.
A „Forgórózsák" szabadtéren és színpadon Képünkön jobbról a harmadik, a művészeti vezető; Győri Győző.
15
A NÉPDALTÓL A ROCK-ZENÉIG A művelődési központ zenei éleiét a magas szakmai színvonal és a sokszínűség jellemezte. A tehetséges, fiatal előadók biztosan számíthattak az intézmény támogatására. Itt kezdte magyarnóta- és népdalénekesi pályáját Zádor Aranka (Galamb Zoltánné), valamint Lente Lajos is, akit ma a műfaj legjobbjai között tartanak számon.
Lente Lajos énekel 1899-ben alakult meg az első „gyári" fúvószenekar. Ebből fejlődött ki 1923 őszére a 49 tagú szimfonikus nagyzenekar, Ábrányi Emil karmester irányításával. Az 1928-29-es zenei évadban a zenekar önállósult, MÁV Alkalmazottak Debreceni Zeneegyesülete néven. Ez volt a későbbi Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar jogelődje, a gyári fúvószenekar azonban az 1980-as évekig tovább működött.
Az 1970-es évek végén az intézmény a város rock-zenei központja volt. Egymást követték a nívós zenei események, koncertek, a szakma legjobbjainak közreműködésével. A progresszív zenét játszó, népszerű Astor-egyiittes a művelődési központ amolyan „házizenekaraként" működött.
Balról jobbra: Gombos Géza, Seicher Tibor, Katona István, Makranczy Béla^ Sörös László és Grebács László
ALKOTÓK ÉS GYŰJTŐK Az intézmény alapfeladatának tekintette és tekinti az amatőr alkotó munka támogatását éppúgy, mint a hazai képzőművészet értékeinek bemutatását, - különös tekintettel Debrecenre és Hajdú-Bihar megyére. Ennek jegyében évtizedek óta rendeznek képző- és iparművészeti, népművészeti, valamint fotókiállításokat, egyének, ill. alkotóközösségek számára. Az 1972-1988 közötti időszak legrangosabb művészeti eseményeinek egyike volt az Üzemi Tárlatok sorozata, mely közönség elé tárta a megye és a város képzőművészeti értékeinek legjavát.
Balról jobbra: Románné Tóth Erzsébet, Szilágyi Elek, Nagy László, Nagy Benjámin és Menyhárt József A művelődési központ alkotóközösségei évtizedek óta jelen vannak a város képzőművészeti életében. Az intézményben az 1980-as években ötvösszakkör is működött. A Vasutas Képzőművészeti Műhely 1980-ban alakult meg, ám a vasutas képzőművészeti szabadiskola gyökereit az 1950-es, 1960-as években kell keresnünk. A műhely, melynek alapító vezetője Kárpáti Gusztáv festőművész volt, „Kiváló Együttes" címmel büszkélkedhet. Magas művészi színvonalú munkájukkal széles körű elismerést vívtak ki maguknak. Többek között sikerrel szerepeltek a magyar vasút létrejöttének 150. évfordulóján rendezett nemzetközi- és országos kiállításokon is. Átlagosan évi 3-6 csoportos kiállítással lépnek a közönség elé, nem számítva a tagok egyéni tárlatait. A tagság sorából többen a Magyar Köztársaság Képzőművészeti Alapjába is felvételt nyertek.
A kcpen az egyik „törzstag", Makai Gyula mutatja be új alkotásait
17
1992 óta rendeznek képzőműveszeti alkotótáborokat, hagyományosan Tokajban, a MÁV Rt. családi üdülőjében. Az évente ismétlődő művésztelepen általában 20-22 alkotót látunk vendégül Debrecenből, az ország más vasutas képzőművészeti köreiből, ill. a környező országokból, ahonnan elsősorban magyar ajkú művészeket várnak.
A VIII. Nemzetközi és Országos Vasutas Alkotótábor résztvevői (1999) Az alkotótáborban kés/ült művekből állítják össze a vasutasnapi csoportos kiállítások anyagát, melyeket - intézményünkön kívül - Tokajban. í 11. más vasutas művelődési intézményekben is megtekinthetnek az érdeklődők. Avasutasnapi csoportos tárlatokat 1978 óta minden évben megrendezik.
Az 1998. évi vasutasnapi tárlat megnyitása
Kiállításaik szívesen látott vendégei a vasutas alkotók, mint a nemzetközi hírű burgenlandi fotóművész: Haus Gustav Edőcs...
Vasutasnapi ünnepi műsor a debreceni Városházán Sári Éva és Koroknai Árpád énekel
valamint a jeles debreceni karikaturista: Csátth Attila
Az intézmény 1992-ben hirdette meg először a science-fiction és fantasy képzőművészeti pályázatot. Komoly szakmai és közönségérdeklődés „szülte" a kétévente ismétlődő pályázatokat és tárlatokat, melyeket előbb csak Debrecenben. 1999től Budapesten és Salgótarjánban is láthatnak a science-fiction és fantasy műfaj kedvelői. A kiállításokon általában 35-37 művész 50-55 művével találkozhatnak az érdeklődők.
Képek az 1998-as megnyitóról 1995 óta évente hirdetnek pályázatokat Debrecen város általános iskolái, iskolásai számára. A pályázatok aktuális eseményekhez, évfordulókhoz kapcsolódva - mint pl. a magyar vasút 150 éve, vagy Debrecen fővárossá nyilvánításának 150. évfordulója - egy adott művészeit ágban, vagy közismereti tárgykörben biztosítanak kiállítási, versenyzési, vetélkedési lehetőséget a gyermekek számára.
A díjnyertes pályázók egy csoportja
1996 óta működik az intézményben a Szivárvány Foltvarró Csoport
A művelődési központban otthonra találtak az érem- és bélyeggyűjtők is. A megye talán legrégibb civil szervezete, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete HajdúBihar megyei csoportja évtizedek óta az intézmény Petőfi téri épületében tevékenykedik.
„Bélyegmustra"
A KÖNYVTÁR „CSAK" 99 ÉVES... A művelődési központ ma két könyvtári egységet működtet. A 2. telephely 34 ezer kötettel büszkélkedhet, melyből 8 ezer kötet a gyermek-, 5 ezer kötet pedig a szakkönyvtári állomány. A beiratkozott olvasók száma 1200. Érdekes egybeesés, hogy pontosan ennyi volt az 1900-ban alapított könyvtár első nyilvántartott kötetszáma. A „nyitó állományt" a gyári énekkar és a zenekar 1899. december 30-i koncertjének bevételéből vásárolták. A régi könyvtárról sajnos nem sikerült fényképfelvételt találni, annál inkább az utóbbi negyedszázad történéseiről.
1974-től a könyvtár szabadpolcos rendszerben működött és kétszer nyerte el a „Kiváló Közművelődési Könyvtár" címet.
Kiss Lajosné könyvtáros kölcsönzés közben
1975-ben Hegedűs Géza, a jeles író és polihisztor látogatott cl az intézmény könyvtárába. (Tőle balra Kiss Anna, gyermekklubvezető)
Az író-olvasó találkozók vendége volt többek között...
Szabó Magda (mellette Tóth Endre költő)...
Moldova György...
és Dr. Czeizel Endre. A népszerű műveltségi vetélkedőkhöz is a könyvtár „szállította a muníciót".
A feszült figyelem pillanatai
A MÚLT TÜKRE - AZ ÖNÁLLÓ HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS A Helytörténeti Szakkör és Vojth Zoltán szakkörvezető gyűjtőmunkája nyomán 1987ben létesült kiállítás egyedülálló kordokumentumokat; írásos és tárgyi emlékeket, művészeti alkotásokat felvonultatva eleveníti fel az intézményi lakókörnyezet, valamint a vasút és a Járműjavító Üzem történetét az 1800-as évek elejétől napjainkig. Helytörténeti és ismeretterjesztő szempontból egyaránt kimagasló értékel képvisel.
A helytörténeti gyűjtemény tárlósorai az intézmény előcsarnokában
NYÁRI GYERMEKTÁBOROK A nyári napközis gyermektáborok rendezése 18 éves múltra tekint vissza. A nyár elején, tizenöt-huszonötös létszámú turnusokban szervezett táborozásokkal a szülők gyermekelhelyezési gondjain kívánnak enyhíteni.
Gyermektáborosok Hármashegyalján
23
A NYUGDÍJASOKRÓL SEM FELEDKEZNEK MEG Az időskorúak körében végzett művelődési munkának komoly hagyományai vannak az intézmény életében. A nyugdíjas klub 1976-ban alakult, az elsők között a vasutas szakmában. A klub azóta is folyamatosan, magas színvonalon működik, értékes ismeretterjesztő rendezvényekkel, szabadidős alkalmakkal, kirándulásokkal fűszerezve programjukat. A klub látogatott és népszerű a vasutas és nem vasutas nyugdíjasok körében egyaránt, annak ellenére, hogy a havi program az ismeretterjesztésre épül, nem merül ki a csevegésben, nótázgatásban. Az Öregek Napközi Otthonát a Városi Szociális Szolgálattal közösen működtetik 1984 óla.
Idősek Napi ünnepség
Egy kellemes ultiparti
„PILLANATKÉPEK AZ INTÉZMÉNY MÚLTJÁBÓL ÉS JELENÉBŐL", akár ezt a címet is viselhetné jubileumi kiadványunk. Több, mint félszáz fénykép idézi fel egy évszázad emlékezetes mozzanatait. Az alakok nem mozdulnak, de az arcokon is időtlen már a komolyság, a nevetés, a mosoly. Számunkra a mosoly különösen fontos. Mert azt sugallja: érdemes volt...
a Szerkesztők
24
100 éves jubileumi programjaink támogatói:
. Debrecen M e g y e i Jogú Város Önkormányzata . M Á V Rt. Debreceni Területi Igazgatósága . M Á V H a j d ú Kft. . M Á V Rt. Ingatlankezelő Kft. Területi F ő m é r n ö k s é g . Vasutas Országos Közművelődési és Szabadidő Egyesület
Az intézmény a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával működik.
Fotók: a művelődési központ archívumából Szerkesztők: Müller Károly és Husi József (A M Á V Debreceni Járműjavító Ü z e m története c. kiadvány felhasználásával.) Felelős kiadó: Müller Károly A kiadásban közreműködött: Lícium-Art könyvkiadó Kft. Felelős vezető: Újvári Béla
MÁV
DEBRECEN- BUDAPEST InterCity vonattal kevesebb mint 2lh óra! Az elővételben megváltott menet, és helyjegy az Ö n kényelmét szolgálja! Bel és külföldi kedvezményeinkből a legkedvezőbbet ajánlják szakembereink. Debrecen M Á V Menetjegyiroda.Rózsa u. 4. 52-417-934
Inter City telefonos helyfoglalás Debrecen:
52-316-160
Hajdúszoboszló:
52-362-391
Nyíregyháza:
42-42 l - l 2 2
Csoportos utak szervezése Petőfi tér 12. 52/316-607 Legyen az utasunk!
