10. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, január 26., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2005. január 26., szerda

TARTALOMJEGYZÉK 11/2005. (I. 26.) Korm. r. 12/2005. (I. 26.) Korm. r. 13/2005. (I. 26.) Korm. r.

14/2005. (I. 26.) Korm. r.

10. szám

15/2005. (I. 26.) Korm. r.

16/2005. (I. 26.) Korm. r. 1/2005. (I. 26.) ICSSZEM r. 11/2005. (I. 26.) KE h. 1004/2005. (I. 26.) Korm. h.

Ára: 1472,– Ft

1005/2005. (I. 26.) Korm. h. 1006/2005. (I. 26.) Korm. h. 12/2005. (I. 26.) ME h. 13/2005. (I. 26.) ME h.

Oldal Egyes lakáscélú kölcsönökbõl eredõ adósságok rendezésérõl. . . . . Egyes egészségügyi tárgyú és az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörével összefüggõ kormányrendeletek módosításáról . . . . A Professzorok Háza szervezeti átalakításával és a Balassi Bálint Intézet felügyeleti jogának megváltozásával összefüggõ jogszabály-módosításokról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közmunkaprogramok támogatási rendjérõl szóló 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyes miniszteri rendeletek szociális szakvizsgáztatással összefüggõ módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szolgálati viszony megszüntetésérõl és szolgálati nyugállományba helyezésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vidékpolitikai kormány-meghatalmazott kinevezésérõl és feladatairól szóló 1063/2003. (VII. 15.) Korm. határozat hatályon kívül helyezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közszolgálati ellenõrzések 2005. évi vizsgálati tárgyköreirõl és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . Államtitkári juttatások biztosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnökének kinevezésérõl. . . . . . . . Kormányzati fõtisztviselõ áthelyezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (I 05) zenemûvek nyilvánosság számára egyedi lehívásra („on demand”) hozzáférhetõvé tétele fejében fizetendõ szerzõi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (K 05) az üzletek és egyéb zenefelhasználók számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl . . . . . . . . . . . Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (M 05) a hangfelvételen többszörözött, illetve filmalkotásokba foglalt, videón vagy DVD-n többszörözött zenemûvekre megállapított mechanikai minimum jogdíjairól a 2005. évre . . . . . . .

A tartalomjegyzék a 260. oldalon folytatódik.

261 267

268 269

269 286 286 288

288 288 289 289 289

290

295

301

260

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/10. szám

TARTALOMJEGYZÉK Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (R-TV 05) rádió- vagy televízió-mûsorok egyidejû továbbközvetítéséért, valamint az irodalmi és zenemûvek sugárzás útján, vezetékkel vagy egyéb módon a nyilvánossághoz történõ közvetítéséért fizetendõ szerzõi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (Sz 05) az elõadások szervezõi számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében fizetendõ szerzõi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (Ü 05) a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjakról a 2005. évre . . . . . . . . . . . Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (V 05) a vendéglátóipari üzletek és kereskedelmi szálláshelyek számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Reprográfiai Szövetség közleménye a fénymásolással vagy más hasonló módon történõ többszörözés után járó (reprográfiai) jogdíjakról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Baranya Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye . . . . . . . . . . Az Országos Rádió és Televízió Testület jelentkezési felhívása a közszolgálati rádiót és a közszolgálati televíziókat felügyelõ közalapítványi kuratóriumokba történõ delegálásához szükséges nyilvántartásba vételre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

304

307

313

315

329 331

333 337 337

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelete egyes lakáscélú kölcsönökbõl eredõ adósságok rendezésérõl A Kormány a szociálisan hátrányos helyzetû családok lakhatási feltételeinek megõrzése érdekében, egyes lakáshitel-adósságok rendezése céljából az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A Magyar Állam az e rendeletben meghatározott feltételekkel az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaságnak (a továbbiakban: OTP) az 1988. december 31-e elõtt hatályban volt jogszabályok alapján megkötött lakáscélú hitelszerzõdésbõl (a továbbiakban: hitelszerzõdés) eredõ egyes követeléseit – a törlesztési kötelezettség felfüggesztése mellett – a központi költségvetés terhére megvásárolja.

2. § E rendelet alkalmazásában a) adós: a hitelszerzõdés kötelezettje; b) hátralék: az esedékessé vált, de meg nem fizetett törlesztõrészleteknek az OTP által megállapított, 2004. december 31-én a havi törlesztõrészlet hatszorosát meghaladó összege; c) család: egy lakásban együtt élõ, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók közössége; d) jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak; e) adósság: a tõketartozásnak, a kamattartozásoknak és a hitellel kapcsolatosan felmerült költségeknek az OTP által megállapított, és a 4. § (3) bekezdése szerinti igénylõlapon közölt együttes összege.

3. § (1) A hitelszerzõdésbõl eredõ követelés megvásárlására és a törlesztési kötelezettség felfüggesztésére – kérelemre –

261

a fedezet nélküli adóssággal rendelkezõ és fizetésképtelen adós esetében kerülhet sor, ha az OTP által nyilvántartott adatok alapján 2004. december 31-én a) hátraléka van, vagy b) a hitelszerzõdés az OTP részérõl felmondásra került. (2) Fedezet nélküli adóssággal rendelkezik az adós, ha a) az adósság összege meghaladja a hitelszerzõdéssel érintett ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) becsült forgalmi értékének 50%-át, b) az ingatlant a hitelszerzõdéssel összefüggésben elárverezték, de az OTP-nek a havi törlesztõrészlet hatszorosát meghaladó összegû követelése maradt fenn, c) az ingatlan önkormányzati bérlakás, d) az ingatlan elemi kár következtében lakhatatlanná vált vagy megsemmisült. (3) Fizetésképtelen az adós, ha a család a) egy fõre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 150%-át, és b) nem rendelkezik olyan egyéb értékesíthetõ ingatlannal, jármûvel – ide nem értve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármûvet –, gépi meghajtású termelõ- és munkaeszközzel, továbbá vagyoni értékû joggal, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke meghaladja az adósság összegét. (4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti becsült értéket a helyben kialakult forgalmi értékek figyelembevételével az ingatlan fekvése szerinti települési, fõvárosi kerületi önkormányzat jegyzõje (a továbbiakban: jegyzõ) állapítja meg. (5) A (2) bekezdés a) pontja, valamint a (4) bekezdés rendelkezéseit csak a 4. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott összegû tõketartozással rendelkezõ adós által benyújtott kérelem esetén kell alkalmazni. (6) A törlesztési kötelezettség felfüggesztésének feltételeként az ingatlanra e rendelet alapján az ingatlan fekvése szerinti települési, fõvárosi kerület önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalom kerül feljegyzésre. (7) A (6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a (2) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott ingatlanra.

4. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelõ adóst a törlesztési kötelezettség felfüggesztésének lehetõségérõl, valamint az e rendeletben meghatározott további jogosultsági feltételekrõl – figyelemmel a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokra és határidõkre – az OTP tértivevényes levélpostai küldeményben tájékoztatja.

262

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az OTP az (1) bekezdésben meghatározottakról a tájékoztató levél kiküldését megelõzõ év december 31-én nyilvántartott adatok alapján a) 2005. február 15-ig a 100 ezer forintot meg nem haladó összegû tõketartozással, b) 2006. január 31-ig a 100 ezer forintot meghaladó, de a 200 ezer forintot meg nem haladó összegû tõketartozással, c) 2007. január 31-ig a 200 ezer forintot meghaladó összegû tõketartozással rendelkezõ adóst tájékoztatja. (3) A tájékoztató levélhez az OTP a rá vonatkozó rész kitöltésével mellékeli az 1. számú melléklet szerinti, a kérelem benyújtására szolgáló igénylõlapot. (4) Az át nem vett küldemény címzettjének elérhetõségérõl a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján az OTP megkeresésére a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adatszolgáltatást teljesít.

5. §

2005/10. szám 6. §

(1) A kérelemrõl a jegyzõ határozatban dönt. A határozat rendelkezik a 3. § (6) bekezdése szerinti elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzésének tényérõl. (2) A törlesztési kötelezettség felfüggesztésének idõtartama 10 év. (3) A jegyzõ az (1) bekezdés szerinti határozatot tárgyév augusztus 31-éig megküldi az OTP-nek.

7. § (1) Az OTP a beérkezett határozatok alapján a törlesztési kötelezettség alól felfüggesztett hitelszámlákat a 2. számú melléklet szerinti listán összesíti. (2) Az összesített adatokat az OTP tárgyév október 15-éig megküldi az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium). A listán közölt adatok alapján a Minisztérium az OTP követeléseit tárgyév december 15-éig, a 2. számú melléklet 10. oszlopában meghatározott végösszegnek megfelelõ összegben megvásárolja.

(1) Az adós a törlesztési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelmét – a (3) bekezdésben meghatározott határidõre figyelemmel – az igénylõlap rá vonatkozó részeinek kitöltésével a jegyzõhöz nyújtja be. A jegyzõ a törlesztési kötelezettség felfüggesztésével kapcsolatos eljárásában az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, valamint az e rendeletben foglaltak szerint jár el.

(3) Az OTP a követelésének megvásárlását követõen haladéktalanul kezdeményezi az ingatlanhoz kapcsolódó bejegyzett jogainak, feljegyzett tényeinek ingatlan-nyilvántartásból való törlését. Ezzel egyidejûleg a határozatot a 3. § (6) bekezdése szerinti elidegenítési és terhelési tilalom tényének ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése érdekében megküldi az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalnak.

(2) Az igénylõlaphoz az adósnak mellékelnie kell a maga és családja jövedelmi helyzetére, valamint az ingatlanra vonatkozó iratokat.

8. §

(3) A 4. § (2) bekezdésének a) a) pontjában meghatározott adósnak 2005. június 30-ig, b) b) pontjában meghatározott adósnak 2006. június 30-ig, c) c) pontjában meghatározott adósnak 2007. június 30-ig kell az (1) bekezdés szerinti kérelmét benyújtani. (4) A (3) bekezdésben foglalt határidõk elmulasztása jogvesztõ. (5) Amennyiben ugyanazon hitelszerzõdéssel kapcsolatban több adós nyújt be kérelmet, a jegyzõ elsõsorban az ingatlanban lakó adós jogosultsági feltételeit vizsgálja. Amennyiben egyik kérelmet benyújtó adós sem lakik az ingatlanban, az adósok megállapodása, ennek hiányában a jegyzõ dönt. (6) A jegyzõ az adós által bemutatott okiratok és a megtett nyilatkozatok, valamint a rendelkezésére álló nyilvántartások alapján kitölti az igénylõlap megfelelõ részeit.

(1) A törlesztési kötelezettség felfüggesztését a jegyzõ megszünteti és az adóst teljesítésre kötelezi, ha a felfüggesztés idõtartama alatt a) a jogosult családjában az egy fõre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, vagy b) a jogosult a 3. § (3) bekezdésének b) pontjában megjelölt vagyona az adósság összegének háromszorosát meghaladó mértékben gyarapodik. (2) A jogosult a jövedelmi, vagyoni helyzetében bekövetkezett, az (1) bekezdés szerinti változást köteles a jegyzõnél bejelenteni. (3) A jegyzõ a törlesztési kötelezettség felfüggesztésének idõtartama alatt a) legalább kétévenként, illetõleg b) hivatalos tudomásszerzés esetén haladéktalanul ellenõrzi, hogy a törlesztési kötelezettség teljesítésének (1) bekezdésben meghatározott feltételei fennállnak-e.

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyongyarapodás bejelentésére és ellenõrzésére a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit csak a 2007. évben megállapított jogosultság esetén kell alkalmazni.

9. § (1) A törlesztési kötelezettség teljesítésének fennállása esetén az adós a tartozásával összefüggésben az ingatlan fekvése szerinti települési, fõvárosi kerületi önkormányzathoz történõ befizetéssel teljesít. A befizetett összeg az önkormányzat saját bevételének minõsül.

263 10. §

(1) A jegyzõ a törlesztési kötelezettség megszûnésérõl és az elidegenítési és terhelési tilalom tényének ingatlan-nyilvántartásból való törlésérõl a) a törlesztési kötelezettség felfüggesztési idõtartamának elteltével, vagy b) az adós halála esetén, továbbá c) az adósság kiegyenlítése esetén határozatot hoz. (2) A jegyzõ az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen határozatot hoz az elidegenítési és terhelési tilalom tényének ingatlan-nyilvántartásból való törlésérõl, ha az ingatlan lakhatatlanná vált vagy megsemmisült.

(2) Az adósságot teljesítési kötelezettség esetén az adós havi részletekben fizeti meg oly módon, hogy a törlesztõrészlet egy hónapra jutó összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-ával, kivéve, ha az adós vállalja az ennél magasabb összegû törlesztõrészlet vagy az adósság egyösszegû megfizetését.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

1. számú melléklet a 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelethez IGÉNYLÕLAP a lakáscélú hitelhátralék törlesztési kötelezettségének felfüggesztésére I. rész Az OTP Bank Rt. a postára adást megelõzõen tölti ki! A lakáshitellel kapcsolatos adatok Kötelezett neve: Kötelezett lakcíme: A lakáshitel számlaszáma: Hitelszámlát kezelõ neve, címe: A hitelfelvétel idõpontja (1988. december 31. elõtti): A hitelszerzõdés felmondásra került: Az adósság (tárgyévet megelõzõ év december 31-én fennálló) összege: ebbõl – tõketartozás: – kamattartozások: – költségek:

igen

nem

.......................................................... Ft ........................................................ Ft ........................................................ Ft ........................................................ Ft

Kelt: ............................................ ..................................... ügyintézõ P. H.

264

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/10. szám

II. rész A hitelszerzõdés kötelezettje tölti ki! A kötelezett adatai Név: Születési hely, idõ: Anyja neve: Lakcím (település, utca, házszám): Családtagok: – házastárs, élettárs neve: – kiskorú gyermekek neve:

– nagykorú eltartott gyermekek neve:

Vagyoni helyzet: A hitellel terhelt ingatlan címe (település, utca, házszám, helyrajzi szám): A család tulajdonában lévõ – nem a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értéke: – gépjármû forgalmi értéke: – gépi meghajtású termelõ- és munkaeszköz forgalmi értéke: – vagyoni értékû jog (takarékszámla, lakossági számla, értékpapír, életbiztosítás stb.) értéke:

.......................................................................................... 1. ..................................................................................... 2 ...................................................................................... 3. ..................................................................................... 4. ..................................................................................... 5. ..................................................................................... 6. ..................................................................................... 1. ..................................................................................... 2. ..................................................................................... 3. .....................................................................................

.................................................................... ezer Ft .................................................................... ezer Ft .................................................................... ezer Ft

.................................................................... ezer Ft A hitelszerzõdés kötelezettje tölti ki! Alulírott ............................................. kérem az igénylõlapon feltüntetett, az OTP Bank Rt.-nél vezetett hitelszerzõdés alapján fennálló adósságom felfüggesztését. A törlesztési kötelezettségem felfüggesztése esetén hozzájárulok, hogy a hitelhátralékkal terhelt ingatlanra a felfüggesztés idõtartamára, jogszabály erejénél fogva elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre. Büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy az igénylõlapon általam feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. A kérelem elbírálásához szükséges körben az OTP Bank Rt.-t a titoktartási kötelezettség alól felmentem, továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy az egyes lakáscélú kölcsönökbõl eredõ adósságok rendezésérõl szóló 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt személyes adataimat a törlesztési kötelezettségem felfüggesztésének idõtartama alatt az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium kezelje. Kelt: ..................................... ................................................ adós (Aláírás nélkül a kérelem érvénytelen!)

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

265

III. rész A települési önkormányzat jegyzõje tölti ki! A jogosultság elbírálásához szükséges adatok 1. Az adós jövedelmi helyzete* Jövedelem típusa – tárgyévet megelõzõ év összes adóköteles jövedelmének jövedelemadóval és járulékkal csökkentett része osztva 12-vel – tárgyévet megelõzõ év decemberében: = nyugdíj vagy nyugdíjszerû ellátás = gyermekgondozási segély = gyermeknevelési támogatás = önkormányzattól kapott rendszeres szociális támogatás Egyéb rendszeres jövedelem Összesen Család 1 fõre jutó jövedelme (A család összjövedelme osztva a családtagok számával)

Adós

Házastárs/élettárs/családtagok

........................................ Ft

........................................ Ft

........................................ Ft ........................................ Ft ........................................ Ft

........................................ Ft ........................................ Ft ........................................ Ft

........................................ Ft ........................................ Ft ........................................ Ft

........................................ Ft ........................................ Ft ........................................ Ft

.................................................. Ft 2. A hitellel terhelt ingatlanra vonatkozó adatok – ingatlan becsült forgalmi értéke ........................................ Ft – az adósság összegének aránya az ingatlan forgalmi értékéhez viszonyítva ........................................ % – az ingatlant elárverezték igen nem – az ingatlan önkormányzati bérlakás igen nem – az ingatlan megsemmisült vagy lakhatatlanná vált igen nem 3. A törlesztési kötelezettség felfüggesztésének az egyes lakáscélú kölcsönökbõl eredõ adósságok rendezésérõl szóló 11/2005. (I. 26.) Korm. rendeletben meghatározott jogosultsági feltételei fennállnak. igen

nem

Kelt: ............................................ ..................................... jegyzõ P. H. * A kérelmezõnek és családjának a tárgyévet megelõzõ évi jövedelmi adatainak kitöltéséhez például az alábbi jövedelemigazolásokat vagy azok másolatát kell csatolnia: – adóbevallást vagy az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal által kiadott igazolást, ha a tárgyévet megelõzõ évi jövedelmérõl az érintett maga nyújtotta be a személyi jövedelemadó-bevallást, – a munkáltatója által kiadott igazolást, ha a tárgyévet megelõzõ évi jövedelmérõl a munkáltatója számolt el, – ha a tárgyévet megelõzõ évben nem volt adóköteles jövedelme, akkor a nyugdíj, nyugdíjszerû ellátás, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, munkanélküli-járadék kifizetését igazoló postai utalvány, bankszámla kivonata vagy más folyósítást igazoló dokumentum fénymásolatát.

266

2. számú melléklet a 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelethez Összesítõ lista a törlesztési kötelezettség alól felfüggesztett hitelszámlákról

A törlesztési kötelezettség felfüggesztésére jogosult adós A határozatot hozó jegyzõ székhelye (település)

Hitelszámla száma

1.

1. 2. 3. ........ Összesen Fel nem mondott hitelek:

neve

lakcíme

2.

3.

4.

A tárgyévet megelõzõ év december 31-e és a lista közlésének idõpontja között keletkezett

Határozat száma

5.

tõketartozás (Ft)

kamattartozás és egyéb költségek (Ft)

kamattartozás (Ft)

egyéb költségek (Ft)

6.

7.

8.

9.

A hitelszámlát terhelõ összes követelés (Ft)

10. = 6. + 7. + 8. + 9.

MAGYAR KÖZLÖNY

Felmondott hitelek:

A tárgyévet megelõzõ év december 31-én fennálló

1. 2. 3. ........ Összesen 2005/10. szám

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

267

A Kormány 12/2005. (I. 26.) Korm. rendelete

adhat egyedi hatósági ügyekben utasítást a hivatali szervek részére.”

egyes egészségügyi tárgyú és az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörével összefüggõ kormányrendeletek módosításáról

2. §

Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, továbbá a magzati élet védelmérõl szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkezõ 2000. évi LXXXVII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. §-ának (1) bekezdésében és a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérõl szóló 1998. évi XXXIX. törvény 11. §-ának b) pontjában, továbbá a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-ának (2) bekezdésében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 17. §-ának b) pontjában és a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 8. §-ának (5) bekezdésében, valamint 260. §-ának b), d) és e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az alábbiakat rendeli el: 1. § (1) A társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányításával kapcsolatos feladat- és hatáskörökrõl szóló 131/1998. (VII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tbir. r.) 3. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövege és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A T. 1. §-a (2) bekezdésében meghatározott irányítási jogkör kiterjed: c) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az egészségügyi miniszter, a Nyugdíjbiztosítási Alap (az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap a továbbiakban együtt: Alapok) tekintetében az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter a gazdálkodással kapcsolatos felügyeleti jogkörben, ca) az Alapok költségvetése végrehajtásának figyelemmel kísérésére, ezen belül a hivatali szerv vezetõjének az Alapokból teljesített idõarányos kiadásokról, illetve a tervezett bevételek idõarányos teljesülésérõl történõ beszámoltatására, cb) az egészségügyi miniszter, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter ca) alpontban meghatározott jogkörében tapasztaltakról tájékoztatja a pénzügyminisztert;” (2) A Tbir. r. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az egészségügyi miniszter, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter nem

A Tbir. r. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § (1) A pénzügyminiszter az egészségügyi miniszterrel, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszterrel együtt az Alapok egyensúlyi helyzetérõl rendszeresen tájékoztatja a Kormányt, és szükség esetén kezdeményezi költségvetési egyensúlyuk fenntartásához, illetve megteremtéséhez szükséges intézkedéseket.”

3. § A nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „25. § (1) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter és az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter, hogy együttes rendeletben határozza meg egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeit.”

4. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyével mûködõ Családvédelmi Szolgálat mûködésének engedélyezésérõl szóló 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatlapok mintapéldányát az ÁNTSZ Országos Tisztifõorvosi Hivatala nyomtatott, illetve elektronikus úton biztosítja.”

5. § A kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) 50 000–5 000 000 Ft-ig terjedõ bírság szabható ki arra, aki] „g) az Európai Parlament és a Tanács veszélyes anyagok kivitelérõl és behozataláról szóló, 2003. január 28-ai 304/2003/EK rendeletében foglalt rendelkezéseket megsérti;”

268

MAGYAR KÖZLÖNY 6. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányítá sá val kap cso la tos fel adat- és ha tás kö rök rõl szóló 131/1998. (VII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 129/2002. (VI. 8.) Korm. rendelet, b) a Tbir. r. 2. §-a, valamint 4. §-ának (3) bekezdésében „a 2. §-ban meghatározott,” szövegrész, c) az R. 8. §-a (4) bekezdésében „az Egészségügyi Közlöny útján” szövegrész, d) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. §-a m) pontjának 1. alpontjában az „Egészségügyi Közlönyben kihirdetett” szövegrész, e) a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 7. §-a (10) bekezdésében „az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint” szövegrész, f) az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 17. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) a magyar Nemzeti Kábítószer Adatgyûjtõ és Kapcsolattartó Központ feladatainak ellátásával kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 28/2004. (II. 28.) Korm. rendelet aa) 1. §-ának (2) bekezdésében és 3. §-ának (2) bekezdésében az „egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe az „egészségügyi miniszter”, ab) 3. §-ának (1) bekezdésében az „egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek, a gyermek-, ifjúsági és sportminiszternek” szövegrész helyébe az „egészségügyi miniszternek, az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszternek”, ac) 2. számú mellékletében az „Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „Egészségügyi Minisztérium”, a „Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium” szövegrész helyébe az „Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium”, b) a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában az „egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe az „egészségügyi miniszter”, c) a befogadó nemzeti támogatás egyes kérdéseirõl szóló 176/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében az „Egészségügyi, Szociális és Családügyi

2005/10. szám

Minisztérium” szövegrész helyébe az „Egészségügyi Minisztérium”, d) a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program mûködtetésérõl szóló 95/1999. (VI. 23.) Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének c) pontjában az „Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „Egészségügyi Minisztérium” szövegrész lép. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 13/2005. (I. 26.) Korm. rendelete a Professzorok Háza szervezeti átalakításával és a Balassi Bálint Intézet felügyeleti jogának megváltozásával összefüggõ jogszabály-módosításokról A Kormány a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának m) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § (1) Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjérõl és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. §-a (8) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következõ mondat lép: „Másodfokon – a Testület elnökével egyetértésben – a fellebbezést a Professzorok Háza Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (a továbbiakban: PH Központ) vezetõje bírálja el a másodfokra való benyújtástól számított 15 napon belül.” (2) A Rendelet 3. §-a (10) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ mondat lép: „A vizsgabizottság a vizsgáról anyakönyvet állít ki, melynek egy példányát a vizsgaközpont megõrzi, másik példányát pedig – a vizsgázó adatkezelésre vonatkozó elõzetes írásbeli hozzájárulásával együtt – megküldi a PH Központnak.” (3) A Rendelet 7. §-a (2) bekezdésében a „május 31-éig” szövegrész helyébe a „január 31-éig” szövegrész lép. (4) A Rendelet 3. §-a (8) bekezdésének ötödik és hatodik mondatában, 3. §-a (10) bekezdésének második mon-

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

datában, 4. §-ában, 5. §-a (1) és (7) bekezdésében, 6. §-a (3) bekezdésében, 7. §-ában, 11. §-a (3) bekezdésében, valamint 12. §-a (1) bekezdésében a „Központ” szövegrész helyébe a „PH Központ” szövegrész lép. (5) A Rendelet 10. §-a (4) bekezdésében és 13. §-a (6) bekezdésében a „Központnak” szövegrész helyébe a „PH Központnak” szövegrész lép.

269

l) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi l) pontjának jelölése m) pontra változik: (A miniszter) ,,l) koordinálja a minisztériumok és más kormányzati szervek falu- és vidékpolitikáját, az ezzel összefüggõ intézményfejlesztést érintõ stratégiai tervezõ tevékenységet, ennek keretében kezdeményezi a falu- és vidékpolitikát érintõ jogalkotási feladatokat, javaslatot tesz az ilyen költségvetési elõirányzatokra;”

2. § A külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsõfokú tanulmányainak egyes kérdéseirõl szóló 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet 7. §-a (2) bekezdésében és 8. §-ában a „Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ” szövegrész helyébe a „Professzorok Háza Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ” szövegrész lép.

3. § A szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényben meghatározott támogatások központi nyilvántartásáról szóló 92/2002. (IV. 26.) Korm. rendelet melléklete II. fejezetének 10. pontja helyébe a következõ pont lép: „10. Balassi Bálint Intézet (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet)”.

2. § Az R. 4. §-a (1) bekezdésének bevezetõ rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A miniszter – meghatározott feladattal megbízott politikai és címzetes államtitkárok közremûködésével – ellátja” 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

4. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit 2005. január 1-jétõl kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Rendelet 4. §-ának (1) bekezdése. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 14/2005. (I. 26.) Korm. rendelete a Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról 1. § A Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a a következõ új

A Kormány 15/2005. (I. 26.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 121. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6/C. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

270

MAGYAR KÖZLÖNY

„(5) Amennyiben a finanszírozási szerzõdés azért szûnt meg, mert az egészségügyi közszolgáltatásért felelõs szerv ellátási kötelezettségének átruházásáról más egészségügyi közszolgáltatásért felelõs szervvel megállapodott, vagy az ellátási kötelezettsége körébe tartozó közszolgáltatások nyújtására más egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi ellátási szerzõdést kötött, akkor a finanszírozási szerzõdés megszûnését megelõzõen nyújtott és elszámolható teljesítmények után járó díjat az OEP a megállapodó, illetve a szerzõdõ felek erre vonatkozó külön megállapodása szerint utalványozza.” 2. § A Kr. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A háziorvosi szolgáltató a körzet lakosságszáma és a rendelõ adottságai alapján – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az alábbi fix összegû díjra jogosult: a) felnõtt körzet esetén, ha a körzet felnõtt lakosainak száma aa) nem éri el az 1200 fõt 188 000 Ft ab) 1200 és 1500 fõ között van 165 000 Ft ac) 1500 fõ felett 122 000 Ft b) gyermekkörzet esetén, ha a körzet lakosainak száma ba) nem éri el a 600 fõt 200 000 Ft bb) 600 és 800 fõ között van 177 000 Ft bc) 800 fõ felett van 135 000 Ft c) vegyes körzet esetén, ha a körzet lakosságszáma ca) nem éri el az 1200 fõt 196 000 Ft cb) 1200 és 1500 fõ között van 170 000 Ft cc) 1500 fõ felett van 129 000 Ft.”

3. § A Kr. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 11–12. § és a 17/A. § alapján megállapított díjat az OEP a jelentés leadását követõ hónapban utalványozza.” 4. § A Kr. 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az egy éven túl helyettesítéssel ellátott iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat fõfoglalkozású orvosa a finanszírozási alapdíj 60%-ára jogosult. Nem tekinthetõ helyettesítésnek, ha a szolgáltató a praxis ellátására a teljes rendelési idõben másik szakorvost foglalkoztat.”

2005/10. szám

„(7) Fogászati alapellátás körébe tartozó sürgõsségi ellátásra – a 23. § (3) bekezdés szerinti feltételekkel – a fõvárosban legfeljebb hat, a 20 000 fõt meghaladó lakosságszámú településenként legfeljebb egy, valamint e rendelet hatálybalépésekor is mûködõ ügyeleti szolgálatra köthetõ finanszírozási szerzõdés.”

6. § A Kr. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A fogászati ügyelet alapdíja: a) 50 000 fõ alatti lakosságszám esetében, folyamatos elérhetõség biztosításával, minimum napi 4 óra helyszíni tartózkodással 310 000 Ft/hó, b) 50 001–100 000 fõ közötti lakosságszám esetében, folyamatos elérhetõség biztosításával, minimum napi 6 óra helyszíni tartózkodással 350 000 Ft/hó, c) 100 000 fõ feletti lakosságszám esetében, folyamatos elérhetõség biztosításával, minimum napi 6 óra helyszíni tartózkodással 412 000 Ft/hó, d) 100 000 fõ feletti lakosságszám esetében, folyamatos elérhetõség biztosításával, napi 24 óra helyszíni tartózkodással 600 000 Ft/hó, e) kizárólag munkaszüneti napokon, heti pihenõnapokon, valamint ünnepnapokon az a)–d) pontban foglalt folyamatos elérhetõséggel és az elõírt helyszíni tartózkodással biztosított fogászati ügyeleti ellátás esetén az a)–d) pont szerinti összeg 50%-a.”

7. § A Kr. 27. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4)–(14) bekezdések számozása (5)–(15) bekezdésre módosul: „(4) Amennyiben a szolgáltató személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában átmenetileg nem tudja kihasználni a teljesítményvolumenét, akkor annak idõleges átcsoportosítását az ÁNTSZ illetékes megyei intézete, illetve az illetékes MEP is kezdeményezheti az egészségügyi közszolgáltatásért felelõs szervnél.” 8. §

5. § A Kr. 22. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

A Kr. 29. §-a a következõ új h) ponttal egészül ki: [A járóbeteg-szakellátás finanszírozási szerzõdésében az – Eb. tv.-ben, valamint a Vhr.-ben foglaltakon túl – meg kell határozni:]

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

„h) a teljesítmény mennyiségét és a teljesítés idõbeli ütemezését.”

9. § A Kr. 35. §-ának (13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(13) Az a szakápolási szolgáltató, aki/amely telephelyén kívül más településen vagy külterületen lakó biztosítottat lát el, a MEP-pel kötött szerzõdés alapján területi pótlékra jogosult. A területi pótlék összege a vizit díjának 10%-a. A vizitdíj 20%-ának megfelelõ összegû területi pótlék illeti meg a szolgáltatót, ha 2000 fõnél kisebb lakosságszámú településen történt a szakápolás, illetve a hospice ellátás. A MEP abban az esetben számol el pótlékkal növelt összegû vizitdíjat, ha az adott területen nem mûködik másik szakápolási szolgáltató. A vizitdíj nem haladhatja meg a havonta megállapításra kerülõ keretösszeget. Az OEP a telephelyen kívüli településen végzett szakápolás esetén a területi pótlékot a szerzõdés szerinti havi keretösszegen felül számolja el.”

271

(3) A Kr. 50/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az OEP a háziorvosi szolgálat orvosához bejelentkezett biztosítottakról vezetett nyilvántartásból kigyûjti, és külön nyilvántartja a pályázatot nyert ellátásszervezõ egyes háziorvosi szolgálataihoz bejelentkezettek TAJ számát, és a bekövetkezett változásokat havonta átvezeti.” (4) A Kr. 50/A. §-a (10) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) A (2) bekezdés e) pontja szerinti érdekeltségi rendszert úgy kell kialakítani, hogy a T. 78. §-ának (6) bekezdése alapján megállapított bevételi többletbõl a háziorvosok legfeljebb 40%-os mértékû anyagi érdekeltségben részesüljenek.”

12. § Az R. 50/B. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az év vége elõtt megszûnõ ellátásszervezõi tevékenység esetén az ellátásszervezõnek a számlával, bizonylatokkal nem igazolt prevenciós és szervezési díj összegét vissza kell fizetnie az OEP részére.”

10. § A Kr. 37. §-ának (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: [(2) A szerzõdésben – az Eb. tv.-ben és a Vhr.-ben foglaltakon túl – meg kell határozni] „f) a teljesítmény mennyiségét és a teljesítés idõbeli ütemezését.”

11. § (1) A Kr. 50/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A szerzõdés mellékletét képezi:] „b) a háziorvosi szolgáltatókkal – ideértve az alapellátást mûködtetõ önkormányzatokat is –, valamint az ellátásszervezõ által nem nyújtott járó- és fekvõbeteg-, valamint egyéb szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókkal kötött megállapodások;” (2) A Kr. 50/A. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A szerzõdés mellékletét képezi:] „f) az érdekeltségi rendszerben résztvevõ egészségügyi szolgáltatókkal kötött megállapodások, amelyek tartalmazzák az elvi folyószámlán jelentkezõ megtakarításból anyagi érdekeltség címén való részesedés %-os mértékét, annak felhasználási körét, módját, idejét, valamint az irányított betegellátási modellkísérletbõl való kilépés feltételeit és a felek közötti elszámolás módját kilépés esetén;”

13. § A Kr. 50/C. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A szervezõ feladata különösen:] „c) a vállalt prevenciós terv megvalósításának megszervezése, koordinálása, ellenõrzése és értékelése, valamint módosítása a jogszabályok által kötelezõen elõírt vagy egyéb forrásból támogatott programok változása miatt, továbbá a módosított terv jóváhagyásra való megküldése az OEP részére,”

14. § A Kr. 50/D. §-a (4)–(8) bekezdéseinek helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(4) Az OEP a prevenciós program megvalósulását negyedévente a helyszínen ellenõrzi. (5) Az OEP évente egy alkalommal teljes körû ellenõrzést végez, amelynek során ellenõrzi különösen: a) a betegutak követésére és elemzésére használt rendszereket, s azok megállapításait, b) az ellátási utak módosítását, c) a minõségbiztosítási rendszerek mûködését, a diagnosztikus és terápiás irányelvek alkalmazását, d) a (2) bekezdés szerinti pénzeszközök elkülönített kezelését, a folyósított elõleg összegének terv szerinti fel-

272

MAGYAR KÖZLÖNY

használását, az elszámolások, dokumentumok folyamatos átláthatóságát és követhetõségét, e) a szervezésbe bevont háziorvosok keresõképtelen állományba vételi gyakorlatát, f) a biztosítottak kijelentkezésének jogcímét, g) az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének alakulását, h) modellkísérlet mûködtetésére létrehozott önálló szervezeti egység mûködését, a személyi és tárgyi feltételek megvalósulását, i) a bevételi többlet jogszabályi elõírások szerinti felhasználását. (6) Ellenõrzéskor az ellátásszervezõ és a prevenciós tevékenységet végzõ szolgáltató köteles az irányított betegellátáshoz kapcsolódó nyilvántartásokat, bizonylatokat az ellenõrzést végzõ személyek rendelkezésére bocsátani. (7) Az ellenõrzés tapasztalatairól az OEP összefoglaló, értékelõ jelentést készít az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter részére. (8) Az e rendelet 19. számú mellékletének A) pontjában foglalt ellátások biztosítására a szervezõvel megállapodást kötött egészségügyi szolgáltató által az érintett lakosok részére nyújtott – a finanszírozás alapjául szolgáló – egészségügyi szolgáltatások közül a fekvõbeteg szakellátás teljesítmény jelentését a tárgyhót követõ második hónap 25. napjáig az OEP küldi meg a szervezõnek a teljesítményjelentések formátumában. (9) Amennyiben a szervezõ a (8) bekezdés szerinti jelentést nem vitatja, akkor az általa ellenjegyzett teljesítményjelentést megküldi az OEP részére. A jelentések megküldésének határideje a tárgyhónapot követõ második hónap utolsó napja. (10) A felek által vitatott elszámolás esetén a tárgyhónapot követõ harmadik hónap 5. napjáig egyeztetést kezdeményeznek az OEP-nél. Az egyeztetést a tárgyhót követõ harmadik hónap 10. napjáig kell lefolytatni, s annak eredményét jegyzõkönyvben kell rögzíteni. A jegyzõkönyv alapján el kell végezni a jelentésben vitatottak korrekcióját. (11) A felek közti egyetértés hiányában az OEP fõigazgatója azonnal ellenõrzést rendel el, amelynek eredménye alapján dönt a felek által vitatott tétel elszámolásáról. (12) Az egészségügyi miniszter által létrehozott szakértõi csoport a tárgyévet követõ év március 31. napjáig értékeli a modellkísérletet, és a tapasztalatokról jelentést készít az Egészségügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium részére, továbbá azt tájékoztatásul megküldi az OEP fõigazgatójának.” 15. § A Kr. a következõ 50/E. §-sal egészül ki: „50/E. § (1) Az OEP a T. 78. §-ának (14) bekezdése alapján pályázatot ír ki háziorvosi prevenciós tevékeny-

2005/10. szám

ségre, amelyet az Egészségügyi Közlönyben, az Egészségbiztosítási Közlönyben, az Egészségügyi Minisztérium a saját információs honlapján közzétesz. (2) Az (1) bekezdés szerinti pályázaton azon háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vehet részt, aki/amely vállalja a 20. számú mellékletben meghatározott adatok havi, a tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig történõ jelentését. (3) A pályázó a pályázatában – a pályázati kiírásban foglaltak szerint – bemutatja a lakosság egészségi állapotára vonatkozó átszûrtséget, a kiegészítõ prevenciós tevékenység szakmai tartalmát, célcsoportjait, a végrehajtási tervet, a lakossággal való együttmûködésének és a lakosság tájékoztatásának különbözõ formáit. Továbbá nyilatkoznia kell a pályázónak arról, hogy a vállalt kiegészítõ prevenciós tevékenysége(ke)t az ellátási körébe tartozó lakosság hány százalékánál kívánja végezni, ennek mértéke azonban nem lehet kevesebb 25%-nál. (4) A pályázatok véleményezésére az OEP fõigazgatója 7 tagú bíráló bizottságot hoz létre. A bírálóbizottság 2 tagját az Egészségügyi Minisztérium, 1 tagját az Országos Alapellátási Intézet, 1 tagját a Pénzügyminisztérium, 2 tagját az OEP, 1 tagját a Népegészségügyi Program kormánymegbízottja delegálja. Az OEP fõigazgatója az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a bizottság tagjai közül kijelöli a bizottság elnökét. (5) A pályázatokról az OEP fõigazgatója az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a pályázati határidõ lejártától számított 40 napon belül – a bírálóbizottság véleményére tekintettel – dönt. A pályázat nyerteseirõl készült lista az Egészségügyi Közlönyben, az Egészségbiztosítási Közlönyben, valamint az Egészségügyi Minisztérium és az OEP információs honlapján kerül közzétételre. (6) A nyertes pályázóval a finanszírozó szerzõdéskiegészítést köt egészségmegõrzõ, egészségfejlesztõ és betegségmegelõzõ tevékenység végzésére a T. 78. § (14) bekezdése szerinti idõpontig. A szerzõdés-kiegészítés tartalmazza a pályázó szakmai és pénzügyi beszámolási kötelezettségére vonatkozó elõírásokat. (7) Az OEP a szerzõdés-kiegészítés megkötésének hónapja utolsó napján a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett biztosítottak száma alapján megállapított prevenciós díj idõarányos összegének 50%-át a szerzõdés-kiegészítés érvénybe lépését követõ második hónap 20. napjáig utalványozza a szolgáltató részére. A 2005. év harmadik negyedévének utolsó napján bejelentkezett biztosítottak száma alapján megállapított prevenciós díj idõarányos részének 50%-a november 20. napjáig kerül utalványozásra, amennyiben a pályázó teljesíti a (8) bekezdésben foglaltakat. (8) A pályázó akkor jogosult a prevenciós díj második felére, ha a felvilágosító, tájékoztató tevékenységét a helyi tömegkommunikációs eszközöket is igénybe véve rend-

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

szeresen fejti ki és errõl a (10) bekezdés szerint elkészített beszámolóban tájékoztatást ad. (9) A pályázat teljesítése akkor fogadható el, ha a prevenciós tevékenység eredményeként a (3) bekezdés szerint vállalt biztosított számára igazolhatóan dokumentált információ kerül átadásra egészségi állapotlap, kis könyv vagy egyéb formában, és a pályázó a (11) bekezdésben foglalt kötelezettségének is eleget tett. (10) A pályázó a szerzõdés-kiegészítést követõ negyedév végén részletes szakmai, pénzügyi beszámolót készít és megküldi a finanszírozónak. (11) A pályázó a pályázati idõszak végén az ellátási körébe tartozó lakosság, illetve település(rész) népegészségügyi és prevenciós szükségleteire, céljaira, valamint azok megvalósítására vonatkozó összefoglaló tanulmányt készít legkésõbb 2006. január 31-ig. (12) Amennyiben a pályázó nem tesz eleget a (9) és (11) bekezdésben foglaltaknak, a kiutalt díj 50%-a visszavonásra kerül. (13) A pályázat nyertese a 17/A. § (1) bekezdésében foglalt 5000 Ft/hó külön díjazásra nem jogosult.”

16. § (1) A Kr. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) A Kr. 6/A. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (3) A Kr. 10. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. (4) A Kr. 14. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép. (5) A Kr. 20. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.

17. § A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A mentés finanszírozására a külön jogszabályban elõírt feltételek fennállása esetén a MEP szerzõdést köt az Országos Mentõszolgálattal, valamint a pályázat útján befogadott, mentést végzõ egészségügyi szolgáltatókkal.”

18. § (1) A Kr. módosításáról szóló 264/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Krm.) 9. §-ának (6) bekezdése a következõ szövegrésszel egészül ki:

273

„Amennyiben a tanulói létszámtól való negatív irányú eltérés esetén a tanulók létszáma alapján számított pontszám meghaladja a 800 pontot, akkor a számított pontszámnak megfelelõ finanszírozási díj kerül kifizetésre.” (2) A Krm. 9. §-ának (8) bekezdése a következõ szövegrésszel egészül ki: „Az egy pontra megállapított díj összege legfeljebb 330 Ft lehet.” (3) A Krm. 9. §-ának (9) bekezdése a következõ szövegrésszel egészül ki: „A havi fix díj teljes összegére a szolgáltató akkor jogosult, ha a védõnõt teljes munkaidõben foglalkoztatja, részmunkaidõben történõ foglalkoztatás esetén a díj arányos része illeti meg.”

19. § (1) E rendelet – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Kr. a) 6. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, a 6/A. § (2) bekezdésében, a 10. § (2) bekezdésében, a 27. § e rendelettel átszámozott (7) és (9) bekezdésében, a 30/A. § (1) bekezdésében, a 33. § (6) és (7) bekezdésében, a 36. § (6) bekezdésében, a 37. § (3) bekezdésében, a 38. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében és az 52. § (10) bekezdésében az „egészségügyi, szociális és családügyi” szövegrész helyébe az „egészségügyi” szövegrész, továbbá a 42. § a) pontjában, a 43. § (3) bekezdésében, a 44. § (2) bekezdésében és az 50. § (2) bekezdésében az „Egészségügyi, Szociális és Családügyi” szövegrész helyébe az „Egészségügyi” szövegrész, valamint a 42. § a)–b) pontjában az „ESZCSM” szövegrész helyébe az „EüM” szövegrész, az 50. § (4) bekezdésének d) pontjában és az 50/A. § (2) bekezdésének d) pontjában „az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjával” szövegrész helyébe „a Nemzeti Népegészségügyi Programmal” szövegrész; b) 14. § (5) bekezdésében a „75 000 Ft” szövegrész helyébe a „78 000 Ft” szövegrész, a 19. § (2) bekezdésében „– az 1. számú melléklet szerint jelentett –” szövegrész helyébe a „háziorvosi ellátásra szóló szerzõdés szerinti” szövegrész, a (3) bekezdésében a „37 Ft/fõ” szövegrész helyébe a „38 Ft/fõ” szövegrész, és a (4) bekezdésében az „Amennyi ben a köz pon ti” szö veg rész he lyé be az „Amennyiben a (3) bekezdés szerinti központi” szövegrész, a 20. § (3) bekezdésében a „60 Ft/fõ” szövegrész helyébe a „62 Ft/fõ” szövegrész, a 23. § (1) bekezdésében a „30 Ft/hó” szövegrész helyébe a „31 Ft/hó” szövegrész, a 27. § e rendelettel átszámozott (12) bekezdésében a „Célelõirányzatok Egyéb” szövegrész helyébe az „Aktív fekvõbeteg szakellátás” szövegrész, a 33. § (2) bekezdésének

274

MAGYAR KÖZLÖNY

a) pontjában a „350 forint” szövegrész helyébe az „500 forint” szövegrész, a b) pontjában a „230 forint” szövegrész helyébe a „240 forint” szövegrész, és a c) pontjában a „120 forint” szövegrész helyébe a „125 forint” szövegrész, a 34. § (2) bekezdésében „a 6000 forint” szövegrész helyébe a „7000 forint” szövegrész és a „9000 forint” szövegrész helyébe a „10 500 forint” szövegrész, a 35. § (11) bekezdésében a „2850 forintos” szövegrész helyébe a „3000 forintos” szövegrész, a 47. §-ában a „700 000 forint” szövegrész helyébe a „220 000 forint” szövegrész; c) 13. §-ának (4) bekezdésében a „6. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „6. § (3) bekezdése” szövegrész, a 27. § (1) bekezdésében a „(teljesítményvolumen megállapodás)” szövegrész helyébe „(a továbbiakban: szolgáltatás-volumen)” szövegrész és a „teljesítmény mennyiségét” szövegrész helyébe a „teljesítmény mennyiségét (a továbbiakban: teljesítményvolumen)” szövegrész, az e rendelettel átszámozott (6) bekezdésében a „további teljesítményt” szövegrész helyébe a „további teljesítményt – ide nem értve az egyes szolgáltatás-volumen szerzõdések szerint elszámolható teljesítményeket –” szövegrész, és az e rendelettel átszámozott (8) bekezdésében a „33. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „33. § (5) bekezdésében” szövegrész, a 37. § (2) bekezdésének d) pontjában „az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimumfeltételeirõl szóló 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet” szövegrész helyébe „az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekrõl szóló külön jogszabály” szövegrész, a 38. § (4) bekezdésében a „2900 millió forintos” szövegrész helyébe az „1700 millió forintos, a járóbeteg-szakellátási kasszából 420 millió forintos,” szövegrész, és a (6) bekezdésében a „fekvõbeteg-ellátást” szövegrész helyébe a „fekvõ-, járóbeteg-szakellátást” szövegrész, az „aktív, illetve” szövegrész helyébe az „aktív, járó, illetve” szövegrész, az 50. § (1) bekezdésében a „2004. évi költségvetésrõl és az államháztartás hároméves kereteirõl szóló 2003. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: T.) 77. §-a” szövegrész helyébe a „2005. évi költ ség ve tésé rõl szóló CXXXV. tör vény (a továbbiakban: T.) 78. §-a” szövegrész, a (4) bekezdésének b) pontjában a „bejelentkezett, és az E. Alap terhére finanszírozott ellátás igénybevételére jogosult biztosítottak számát,” szövegrész helyébe a „bejelentkezett biztosí-

2005/10. szám

tottak számát,” szövegrész, és a c) pontjában az „önkormányzat(ok), illetve az országos (ágazati) ellátási kötelezettségért felelõs minisztérium(ok)” szövegrész helyébe az „önkormányzat(ok)” szövegrész, a (6) bekezdésében a „T. 77. §-ának (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „T. 78. §-ának (7) bekezdése” szövegrész, az 50/A. § (1) bekezdése a „T. 77. §-ának” szövegrésze helyébe a „T. 78. §-ának” szövegrész és az e) pontjában, továbbá a (12) be kez dé sé ben, az 50/B. § (4) be kez dé sé ben a „T. 77. §-ának (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „T. 78. §-ának (5)–(7) bekezdése” szövegrész, az 50/C. § j) pontjában a „T. 77. §-ának (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „T. 78. §-ának (9) bekezdése” szövegrész, a 19. számú melléklet A) pontjában a „12. Gyógyfürdõ-szolgáltatás” szövegrész helyébe a „12. Gyógyászati ellátás” szövegrész lép. (3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Kr. 6/C. § (6) bekezdése, a 23. §-ának (4) bekezdése, a 29. § e) pontjából „az ideg-,” szövegrész, a 30. §-ának (13) bekezdése, a 31. §-ának (5) bekezdése, a 35. § (9) bekezdésében az „– ide értve a hospice ellátást indokoló állapotot is –” szövegrész, az 50/A. § (2) bekezdésének g) pontjából „a jelentési és az adatszolgáltatási követelményrendszert,” szövegrész és a gc) pontjából a „(morbiditási és mortalitási – BNO – gondozási, gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz vényfelírási, közgyógyellátási adatok, továbbá külföldi állampolgárok ellátására vonatkozó, valamint betegút követési adatok)” szövegrész hatályát veszti. (4) E rendelet 11. §-a és 16. §-ának (5) bekezdése 2005. április 1-jén, a 4. §-a és a 18. §-a 2005. június 1-jén lép hatályba. (5) E rendelet 2. §-ában, 6. §-ában, 9. §-ában, 16. §-a (1) bekezdésében és a 19. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglaltakat elsõ alkalommal a 2005. január hónapra szóló kifizetések tekintetében kell alkalmazni. (6) E rendelet 8. §-ában és a 10. §-ában foglaltakat elsõ alkalommal 2005. évre vonatkozóan kell alkalmazni.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

275

1. számú melléklet a 15/2005. (I. 26.) Korm. rendelethez ,,5. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez Gyógyító-megelõzõ ellátások jogcímcsoport 2005. évi kiadásai elõirányzatai Millió forintban

276

MAGYAR KÖZLÖNY

2. számú melléklet a 15/2005. (I. 26.) Korm. rendelethez ,,6/A. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez

2005/10. szám

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

277

278

MAGYAR KÖZLÖNY

3. számú melléklet a 15/2005. (I. 26.) Korm. rendelethez ,,10. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez

2005/10. szám

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

279

280

MAGYAR KÖZLÖNY

4. számú melléklet a 15/2005. (I. 26.) Korm. rendelethez ,,14. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez

2005/10. szám

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

281

282

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/10. szám

5. számú melléklet a 15/2005. (I. 26.) Korm. rendelethez [20. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez] Háziorvosi betegforgalmi tevékenység tételes jelentése Jelentési idõszak: 200.......... év ............................................... hó Szolgáltató OEP kódja: Szolgáltató neve: ................................................................................................................................................................ helység (irányítószámmal):

..............................................................................................................................

utca/szám: ........................................................................................................................................................................... Háziorvosi szolgálat kódja: Háziorvos kódja, neve:

.................................................................................................................................

Háziorvosi program azonosítója és verziója Ellátottak száma A jelentés rekordképének verziószáma Jelentés készítésének idõpontja Jelentés típusa Betegforgalmi napló sorszáma Személyazonosító típusa Társadalombiztosítási Azonosító Jel Páciens törzskarton sorszáma Gondozás Az ellátás dátuma Az ellátás helye Az ellátás formája Térítési kategória Érvényes biztosítás országa, vagy a beteg állampolgársága EU adatlap kitöltés igen nem Ellátás oka Diagnózis BNO kód Továbbküldés oka Továbbküldést indokoló diagnózis BNO kódja Továbbküldés iránya Továbbküldés eszköze Gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz A vény azonosítója (kitöltése opcionális) A rendelést indokoló diagnózis BNO kódja A rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz TTT-kódja A rendelt gyógyszer mennyisége (0000.0000) formában A rendelés jogcíme Közgyógyellátási igazolvány száma Közgyógyellátási igazolvány érvényességi dátuma

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

283

Kitöltési útmutató A jelentés rekordképének verziószáma Tartalma: Az OEP által meghatározott rekordkép verziószáma, mely rekordkép alapján a jelentés készült. Jelentés készítésének idõpontja Tartalma: Az az idõpont (másodperc pontosságú idõpecsét), amikor a jelentést megfelelõ jelentéskészítõ program elékészített. Jelentés típusa Tartalma: A jelentés típusa kóddal jelölve 0 = Gondozás változás jelentés 1 = Szûrés jelentés 2 = Gondozás státusz jelentés 3 = Tételes betegforgalmi jelentés Ellátottak száma Tartalma: A jelentés hónapjában ellátottak száma Háziorvosi program azonosítója és verzió száma Tartalma: Háziorvosi szakellátási programfejlesztõk szabad felhasználására. A szoftvereik, illetve szoftververziójuk azonosítására. Amennyiben nem kerül kitöltésre, spacek-kel kell feltölteni. Betegforgalmi napló sorszáma A biztosított törzskartonjának sorszáma Tartalma: A Biztosítottak bejelentkezésének sorrendjében kiadott folyamatos sorszám, amely a beteg törzskartonját azonosítja az adott háziorvosi szolgálatnál. Fontos, hogy kijelentkezés esetén ne kerüljön újra kiadásra, a háziorvosi szolgálat nyilvántartásán belül egyedi legyen. Eseti ellátás esetén „0”-val kitöltve. Személyazonosító típusa Tartalma: 0 = TAJ-szám mezõ nincs kitöltve 1 = TAJ-szám mezõ ki van töltve 2 = 6 hónapnál fiatalabb gyermek képzett TAJ-száma 3 = útlevélszám (külföldi állampolgár) 4 = Segítõ Jobb engedélyének száma 5 = menedékes, kérelmezõ, befogadó igazolvány száma 6 = ismeretlen TAJ-számú elhunyt személy 7 = ismeretlen beteg Az orvos országos nyilvántartási száma Tartalma: Az orvos személyazonosító bélyegzõjének 5 jegyû száma Gondozás Tartalma: 000 = nem gondozott 01A = Gyermek obesitas-hypertonia

284

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/10. szám

02A = Gyermek szív- és érrendszeri betegség 04A = Gyermek asthma-allergia 05A = Gyermek mozgásszervi kórállapot 06A = Gyermek daganatos betegségek 07A = Gyermek pszichiátriai betegségek 01B = Felnõtt hypertonia 02B = Felnõtt ischaemiás szívbetegség 03B = Felnõtt diabetes mellitus 04B = Felnõtt asthma bronchiale 05B = Felnõtt mozgásszervi kórállapot 06B = Felnõtt daganatos betegségek 07B = Felnõtt pszichiátriai betegségek Az ellátás helye Tartalma: 1 = rendelõben 2 = beteg lakásán (állandó vagy ideiglenes lakhelyén) 3 = tanácsadóban 4 = egyéb helyen A = baleseti ellátás a baleset helyszínén Praxis-paciens viszonya (Ellátás formája) Tartalma: 1 = bejelentkezett biztosított 2 = eseti (ambuláns) ellátás Térítési kategória Tartalma: 00 = biztosított térítés ellenében végzett ellátása 01 = magyar biztosítás alapján végzett ellátás 02 = magyar biztosítással nem rendelkezõ menekült ellátása 03 = államközi szerzõdés alapján végzett ellátás 04 = egyéb, magyar biztosítással nem rendelkezõ vagy más hatályos rendelkezés alapján magyar egészségügyi ellátásra nem jogosult személyek egyéb OEP által nem térített ellátása 05 = magyar biztosítással nem rendelkezõ menedékes ellátása 09 = Külföldön élõ magyarok központi költségvetésbõl támogatott ellátása (Segítõ Jobb) OA = Befogadott külföldi állampolgár OD = Menekült, menedékes státust kérelmezõ OE = Elszámoláson alapuló nemzetközi szerzõdés alapján történõ ellátás, Közösségi szabály alapján történõ ellátás Állampolgárság Tartalma: Elsõdlegesen, ha a beteg érvényes egészségbiztosítással rendelkezik, akkor az egészségbiztosítási rendszert fenntartó állam kódját, egyébként a beteg állampolgárságának kódját kell megadni. Az ellátás oka Tartalma: 0 = akut megbetegedés definitív ellátása 1 = krónikus betegség 2 = krónikus betegség fellángolása 3 = gondozás 4 = adminisztratív ok (pl. mentõutalvány, keresõképtelenséget igazoló utalvány kiállítása, hatósági vizsgálat) 5 = szûrés 6 = tanácsadás A = baleseti ellátás

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

B = balesettel kapcsolatos ellátás C = akut megbetegedés gyanúja D = hatósági vizsgálat E = védõoltás Továbbküldés oka Tartalma: 0 = nem történt továbbküldés 1 = labordiagnosztika 2 = képalkotó diagnosztika 3 = egyéb diagnosztika 4 = konzílium 5 = terápia 6 = adminisztratív ok 7 = saját labor- és eszközdiagnosztika Továbbküldés iránya Tartalma: az ellátást végzõ intézmény azonosítója Továbbküldés eszköze Tartalma: 1 = Útiköltség utalvánnyal 2 = OEP által finanszírozott betegszállító gépjármûvel 3 = Nem térített utazással 4 = Laborminta Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz Tartalma: G = gyógyszer S = gyógyászati segédeszköz F = gyógyfürdõ Vény azonosítója (kitöltése opcionális) Tartalma: A vényen lévõ vonalkód, amennyiben vényolvasó berendezéssel rendelkezik (kitöltése opcionális) A rendelt gyógyszer, illetve a rendelt segédeszköz TTT kódja Tartalma: A rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz OEP TTT szerinti kódja A rendelést indokoló diagnózis Tartalma: A rendelést indokoló diagnózis A rendelés jogcíme Tartalma: 001 = közgyógy. igazolványra 002 = Eü. rendelkezésre 003 = Eü. térítésköteles 004 = HM jogcímen 005 = Üzemi baleset jogcímen ALT = Általános ONT = Nem támogatott gyógyszer 991 = Külön engedélyes gyógyszer

285

286

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 16/2005. (I. 26.) Korm. rendelete a közmunkaprogramok támogatási rendjérõl szóló 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról 1. § A közmunkaprogramok támogatási rendjérõl szóló 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A támogatás a 2. § (2) bekezdésének a)–b) pontjában, valamint a (3) bekezdésében meghatározott feltételek szerint foglalkoztatott személyek] „f) tárgyi eszközének beszerzési költségeire, az elnyert pályázati támogatási összeg legfeljebb 10%-a mértékéig” [terjedhet ki.]

2. § Az R. 4/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A Tanács tagjai a) a belügyminiszter, b) az egészségügyi miniszter, c) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, d) a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, e) a gazdasági és közlekedési miniszter, f) az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter, g) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, h) az oktatási miniszter, i) a pénzügyminiszter egy-egy képviselõje, j) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter két képviselõje, k) az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke.”

2005/10. szám

e rendeletben foglaltakat a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:] „c) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a 8. § (4) bekezdésben foglaltaktól eltérõen – a pályázóknak a pályázat keretében bejelentett kérésére – utólagos elszámolási kötelezettség terhe mellett a dologi kiadásokra, valamint legfeljebb két havi munkabérre és közterheire támogatási elõleget folyósíthat; a támogatási elõlegrõl a 8. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott megállapodásban kell rendelkezni,”

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány tagjainak rendeletei Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter 1/2005. (I. 26.) ICSSZEM rendelete egyes miniszteri rendeletek szociális szakvizsgáztatással összefüggõ módosításáról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a (2) bekezdésének c) és f) pontjában, valamint a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. §

3. § Az R. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Kormány által kiemelten fontos közfeladatnak közmunka révén történõ ellátása, valamint a munkaerõ-piaci szempontból hátrányos helyzetû települések foglalkoztatási helyzetének elõsegítése céljából kiírt pályázat esetében

A személyes gondoskodást végzõ személyek továbbképzésérõl és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM ren de let (a továb biak ban: Szr.) 1. §-ának (2) bekezdése a következõ c)–d) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „c) egyéb felsõfokú végzettséggel rendelkezõ személy az, aki a képesítési elõírásoknak megfelelõ olyan felsõ-

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

fokú végzettséggel rendelkezik, amely nem minõsül felsõfokú szociális alapvégzettségnek; d) jelölt a jogszabály által szociális alapvizsgára, illetve szakvizsgára kötelezett, vagy önként jelentkezõ személy.”

2. § Az Szr. 4. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Ha a (7) bekezdés szerinti beszámolási kötelezettségnek a szervezõ nem tesz eleget, továbbképzési programot a beszámolás elmulasztásának évét követõ évben nem indíthat.”

287

betöltõ személyek – a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – szociális szakvizsga letételére kötelezettek. (7) A (6) bekezdésben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben magasabb vezetõi, vezetõi beosztást betöltõ személy, a) amennyiben a magasabb vezetõi, vezetõi megbízást 2004. január 1-jét megelõzõen kapta 2005. december 31-ig, b) amennyiben 2004. január 1-jével vagy azt követõen kap, illetve kapott magasabb vezetõi, vezetõi megbízást, a megbízást követõ két éven belül köteles a szociális szakvizsgát letenni. E határidõt követõen szociális szakvizsgával nem rendelkezõ személy magasabb vezetõi, vezetõi beosztásban nem foglalkoztatható.”

3. § 5. § (1) Az Szr. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Szociális alapvizsgát az a jelölt tehet, aki egyéb felsõfokú végzettséggel rendelkezik, és a) legalább öt évig egybefüggõen – összesítve legfeljebb fél év megszakítással – képesítéshez kötött tevékenységet végez, b) a gyámügyi, a gyermekvédelmi, illetve a szociális igazgatás vagy a szociális képzés területén legalább öt éves – összesítve legfeljebb fél évre megszakított – szakmai gyakorlattal rendelkezik.” (2) Az Szr. 5. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6) bekezdésre módosul: „(5) A gyermekvédelmi szakellátás területén személyes gondoskodást végzõ, egyéb felsõfokú végzettséggel rendelkezõ személy alapvizsgát tehet akkor is, ha a közoktatás területén szerzett öt éves egybefüggõ – összesítve legfeljebb fél évre megszakított – szakmai gyakorlatot.”

4. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 6. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Vezetõ családgondozói, intézményvezetõi, alapszolgáltatási központvezetõi, módszertani osztályvezetõi beosztást (a továbbiakban együtt: vezetõi beosztás) a) az öt vagy annál több szakmai munkát végzõ személyt foglalkoztató családsegítõ szolgálatnál, b) a tíz vagy ennél több szakmai munkát végzõ személyt foglalkoztató alapszolgáltatási központnál, c) az ötven férõhely feletti bentlakásos szociális intézménynél, d) a módszertani feladatok ellátására kijelölt szociális intézménynél

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 3. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Magasabb vezetõi, vezetõi beosztást a) a három vagy annál több szakmai munkát végzõ személyt foglalkoztató gyermekjóléti szolgálatnál, b) a tizenkét férõhely feletti átmeneti ellátást nyújtó intézménynél, c) a tíz vagy ennél több nevelõszülõ munkáját irányító gyermekvédelmi szolgáltatónál, d) a tizenkét férõhely feletti gyermekotthonnál, illetve speciális gyermekotthonnál, e) a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál betöltõ személyek – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – szociális szakvizsga letételére kötelezettek. Ezek a követelmények a bölcsõdei igazgatóságoknál és bölcsõdék egyesített intézményeinél csak a magasabb vezetõre vonatkoznak. (3) A (2) bekezdésben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben magasabb vezetõi, vezetõi beosztást betöltõ személy, a) amennyiben a magasabb vezetõi, vezetõi megbízást 2004. január 1-jét megelõzõen kapta 2005. december 31-ig, b) amennyiben 2004. január 1-jével vagy azt követõen kap, illetve kapott magasabb vezetõi, vezetõi megbízást, a megbízást követõ két éven belül köteles a szociális szakvizsgát letenni. E határidõt követõen szociális szakvizsgával nem rendelkezõ személy magasabb vezetõi, vezetõi beosztásban nem foglalkoztatható.” 6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.

288

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Szr. 5. §-ának (1) bekezdésében „a felsõfokú végzettség megszerzését követõen” szövegrész hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Szr. a) 4. §-ának (4) bekezdésében a „25%-a” szövegrész helyébe a „35%-a”, a „10%-a” szövegrész helyébe a „15%-a”, b) 6. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „végzésének” szövegrész helyébe az „illetve a szakmai gyakorlat” szövegrész lép.

2005/10. szám

dr. Szenes Zoltán altábornagyot, a Honvédelmi Minisztérium, Honvéd Vezérkar fõnökét. Budapest, 2005. január 21. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke

Ellenjegyzem: Juhász Ferenc s. k., honvédelmi miniszter

KEH ügyszám: V-5/0198/2005. Dr. Göncz Kinga s. k., ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter

III. rész HATÁROZATOK A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 11/2005. (I. 26.) KE határozata szolgálati viszony megszüntetésérõl és szolgálati nyugállományba helyezésrõl A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 30/A. §-a (1) bekezdésének i) pontja, a honvédelemrõl szóló 2004. évi CV. törvény 49. §-a (2) bekezdésének b) pontja, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 59. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján – figyelembe véve, hogy beosztásában szolgálati érdekbõl tovább nem foglalkoztatható – beosztásából történõ felmentésével egyidejûleg, a honvédelmi miniszter elõterjesztésére, vele egyetértésben, a 60. § (1) bekezdése alapján 2005. február 1-jén kezdõdõ felmentéssel hivatásos szolgálati viszonyát 2005. július 31-i hatállyal megszüntetem, és 2005. augusztus 1-jei hatállyal szolgálati nyugállományba helyezem

A Kormány határozatai A Kormány 1004/2005. (I. 26.) Korm. határozata a vidékpolitikai kormány-meghatalmazott kinevezésérõl és feladatairól szóló 1063/2003. (VII. 15.) Korm. határozat hatályon kívül helyezésérõl 1. A vidékpolitikai kormány-meghatalmazott kinevezésérõl és feladatairól szóló 1063/2003. (VII. 15.) Korm. határozat hatályát veszti. 2. E határozat a közzététele napján lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 1005/2005. (I. 26.) Korm. határozata a közszolgálati ellenõrzések 2005. évi vizsgálati tárgyköreirõl és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekrõl A Kormány a köztisztviselõk jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény 64/A. §-ának (1) bekezdése alapján a következõ határozatot hozza: 1. A belügyminiszter 2005. évben a közszolgálati ellenõrzéseket az alábbi tárgykörökben hajtsa végre: a) a jutalmazás és az egyéb juttatások gyakorlata az egységes közszolgálati szabályzatok alapján, b) a szabadságolási terv készítése, a szabadságok kiadásának gyakorlata, c) a közszolgálati jogviszony létesítése, az illetmény megállapítása és a polgármesteri egyetértési jog gyakorlá-

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

289

sának szabályozása, a szabályozás hatályosulásának tapasztalatai.

– 2005. január 24-i hatállyal, e megbízatása idõtartamára –

2. Az ellenõrzések az 1. a) és b) alpontok esetében 2004. január 1-jétõl 2004. december 31-ig, az 1. c) alpont esetében 2000. január 1-jétõl 2004. december 31-ig tartó idõszakra terjedjenek ki.

államtitkári illetményt és az államtitkári juttatások teljes körét biztosítja.

3. A belügyminiszter az 1. a) és b) alpontban meghatározott tárgykörök ellenõrzését a) az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnál, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál, valamint a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál, illetve b) a Fõvárosi Földhivatalnál, a Fõvárosi Kerületek Földhivatalánál és a Fõvárosi Állategészségügyi és Élelmiszerellenõrzési Állomáson a fõvárosi közigazgatási hivatalvezetõ bevonásával, c) az 1. c) alpontban meghatározott ellenõrzési tárgykörök ellenõrzését azoknál az önkormányzatoknál, ahol a közszolgálati jogviszonyban állók száma 11–15 fõ között van a megyei közigazgatási hivatalvezetõk bevonásával hajtsa végre. Felelõs: belügyminiszter megyei, fõvárosi közigazgatási hivatalok vezetõi Határidõ: 2005. szeptember 30.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

4. A belügyminiszter az ellenõrzések tapasztalatairól adjon tájékoztatást a Kormánynak, és tegyen javaslatot a 2006. évi közszolgálati ellenõrzések tárgyköreire és a vizsgálandó közigazgatási szervek körére. Felelõs: belügyminiszter Határidõ: 2005. november 30. 5. E határozat közzétételével egyidejûleg a közszolgálati ellenõrzések 2004. évi vizsgálati tárgyköreirõl és a vizs gá lat alá vont köz igaz ga tá si szer vek rõl szóló 1006/2004. (II. 5.) Korm. határozat a hatályát veszti.

Budapest, 2005. január 21. miniszterelnök

A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 12/2005. (I. 26.) ME határozata az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnökének kinevezésérõl Az Egyenlõ Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján, az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter és az igazságügyminiszter együttes javaslatára Rusznákné dr. Demeter Juditot az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnökévé – 2005. január 24-i hatállyal – kinevezem. Budapest, 2005. január 21. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Miniszterelnök 13/2005. (I. 26.) ME határozata kormányzati fõtisztviselõ áthelyezésérõl

A Kormány 1006/2005. (I. 26.) Korm. határozata államtitkári juttatások biztosításáról A Kormány a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 52. §-ának (2) bekezdése alapján Rusznákné dr. Demeter Judit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke részére

A köztisztviselõk jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény 31/C. §-ának (6) bekezdésében foglalt jogkörömben Rusznákné dr. Demeter Judit kormányzati fõtisztviselõt az Egyenlõ Bánásmód Hatóság állományába, elnöki teendõk ellátására 2005. január 24-i hatállyal – határozatlan idõre – áthelyezem. Budapest, 2005. január 21. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

290

MAGYAR KÖZLÖNY

VI. rész

2005/10. szám

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (I 05) zenemûvek nyilvánosság számára egyedi lehívásra (,,on demand”) hozzáférhetõvé tétele fejében fizetendõ szerzõi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl A már nyilvánosságra hozott zenemûvet, kivéve a zenedrámai mûveket vagy jeleneteiket vagy keresztmetszeteiket [azaz ún. kisjogos zenemûveket (lásd II. fejezet B) alfejezet 7. a) pontját)], vagy azok részleteit számítógépes hálózat útján lehívásra a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé tevõ szolgáltató [lásd II. fejezet A) alfejezet 5.1. pont] által történõ felhasználás tekintetében az ARTISJUS a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 16. § (1) bekezdésében, 26. § (8) bekezdésének második mondatában, 27. § (3) bekezdésében, valamint 90. § (1) bekezdésében és 92. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján zenemûvek nyilvánosság számára lehívásra (,,on demand”) hozzáférhetõvé tétele engedélyezése fejében fizetendõ alábbi szerzõi jogdíjakat, valamint a felhasználás egyéb feltételeit állapítja meg: I. Fejezet AZ ENGEDÉLYEZÉS FEJÉBEN FIZETENDÕ SZERZÕI JOGDÍJ 1. Letöltést nem engedõ felhasználás A mûszaki feltételektõl függõen a nyilvánosság tagja számára elsõsorban csupán érzékelést (meghallgatást), nem pedig letöltést (tartós másolatkészítést) engedõ felhasználáskor az alábbi, a feltett mûvek számától függõ átalánydíj fizetendõ: 1.1. Zenemû és videoklip

*

Nem kereskedelmi célú honlap Mûrészlet/mû száma db

1–10-ig 11–100-ig 101–500-ig 501–1000-ig 1000 felett

Kereskedelmi célú honlap [szerzõi mûvek elektronikus kereskedelmét (letölthetõ tartalom szolgáltatását) szolgáló tartalom]

Egyéb kereskedelmi célú honlap

Mûrészlet 1’ alatt Ft/hó

Mûrészlet és teljes mû 1–5’-ig Ft/hó

Mûrészlet 1’ alatt Ft/hó

Mûrészlet és teljes mû 1–5’-ig Ft/hó

Mûrészlet 1’ alatt Ft/hó

Mûrészlet és teljes mû 1–5’-ig Ft/hó

2 000 9 000 28 000 52 000 52 000 + mûvenként 5 Ft

3 000 24 000 42 000 60 000 60 000 + mûvenként 10 Ft

2 000 6 000 16 000 26 000 26 000 + mûvenként 5 Ft

3 000 24 000 42 000 60 000 60 000 + mûvenként 10 Ft

2 000 12 000 32 000 52 000 52 000 + mûvenként 5 Ft

3 000 24 000 42 000 60 000 60 000 + mûvenként 10 Ft

Az 5 percet meghaladó mû/mûrészlet esetén a fenti jogdíjakat minden további megkezdett öt perc után újabb mûként kell kezelni. * Nem kereskedelmi célú honlap a nem kereskedelmi céllal: – természetes személy, – az államháztartási szervezet, – társadalmi szervezet, – egyház, illetve egyházi jogi személy, – alapítvány, közalapítvány által fenntartott honlap.

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1.2. Filmalkotás Ha a szolgáltató teljes filmalkotást vagy filmalkotás részletét csak megtekinthetõ, letöltést nem engedõ formában ingyenesen teszi lehívásra hozzáférhetõvé, a szerzõi jogdíj a filmbeli zenefelhasználás idõtartamának a teljes film játszási idejéhez viszonyított arányában akként fizetendõ, hogy ha a teljes zenefelhasználási idõtartam megegyezik a teljes film játszási idejével, a fizetendõ jogdíj 50 Ft/hó teljes filmenként. Filmalkotás részlete esetében a fizetendõ jogdíj idõarányosan csökken. A szolgáltató választhat a fenti idõarányos jogdíjfizetés helyett 30 Ft/film/hó átalány-jogdíjfizetési kötelezettséget is. A filmalkotás, illetve annak részlete ellenérték fejében történõ hozzáférhetõvé tételére a 2.2.2. pont DRM útján korlátozott hozzáférhetõvé tételre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. 1.3. Az 1.1. és 1.2. pontban meghatározott jogdíjak megállapítása tekintettel van arra, hogy ezekben az esetekben védett és nem védett mûvek felhasználása egyaránt megtörténik.

2. Letöltést engedõ felhasználás 2.1. Jogdíj az olyan felhasználások esetében, melyekkel kapcsolatban a szolgáltató nem ér el bevételt: Zenemû/zenemûvekbõl álló album, filmalkotás, egyéb audiovizuális mû „download”-típusú, vagyis a letöltést (tartós másolat készítését) is lehetõvé tevõ ingyenes felhasználásáért az alábbi szerzõi jogdíj fizetendõ a jelen fejezet 1. pontjában meghatározott jogdíjon felül: Zenemû vagy annak részlete letöltése Teljes, zenemûvekbõl álló egész album letöltése Filmalkotás, egyéb audiovizuális mû, vagy annak részlete letöltése

letöltésenként letöltött albumonként letöltésenként

megkezdett zenei percenként 6 Ft mûvenként 15 Ft

megkezdett zenei percenként 6 Ft, de legfeljebb filmenként 50 Ft

2.2. Jogdíj az olyan felhasználások esetében, melyekkel kapcsolatban a szolgáltató bevételt ér el: 2.2.1. Zenemû A 2.1. pont bevezetõ részében meghatározott, ellenszolgáltatás fejében történõ felhasználásért a jelen fejezet 1. pontjában meghatározott jogdíjon felül a nyilvánosság tagja által a lehívás fejében fizetett díj 12%-ának, ilyen díjbevétel hiányában (a letöltés ingyenes engedése esetén) a szolgáltatással kapcsolatban elért reklám- és szponzorációs bevételek, illetve azon a belsõ oldalon elhelyezett rek-

291

lám- és egyéb bevételek 6%-ának megfelelõ jogdíjat kell megfizetni, amelyrõl a felhasználást megvalósító szolgáltatás közvetlenül elérhetõ. Legalább azonban az alábbi szerzõi jogdíj fizetendõ a jelen fejezet 1. pontjában meghatározott jogdíjon felül: Teljes zenemû vagy zenemû részlet DRM útján (pl. idõtartam vagy a letöltések száma szerint) korlátozott hozzáférhetõvé tétele Teljes zenei album DRM útján (pl. idõtartam vagy a letöltések száma szerint) korlátozott hozzáférhetõvé tétele Teljes zenemû vagy zenemû részlet hozzáférhetõvé tétele Teljes zenei album hozzáférhetõvé tétele

letöltésenként

megkezdett zenei percenként 8 Ft

letöltött albumonként

mûvenként 20 Ft

letöltésenként

megkezdett zenei percenként 10 Ft

letöltött albumonként

mûvenként 24 Ft

2.2.2. Filmalkotás, egyéb audiovizuális mû A felhasználásért a jelen fejezet 1. pontjában meghatározott jogdíjon felül a nyilvánosság tagja által a lehívás fejében fizetett díj 6%-ának, ilyen díjbevétel hiányában (a letöltés ingyenes engedése esetén) a szolgáltatással kapcsolatban elért reklám- és szponzorációs bevételek, illetve azon a belsõ oldalon elhelyezett reklám- és egyéb bevételek 6%-ának megfelelõ jogdíjat kell megfizetni, amelyrõl a felhasználást megvalósító szolgáltatás közvetlenül elérhetõ. Legalább azonban az alábbi szerzõi jogdíj fizetendõ a jelen fejezet 1. pontjában meghatározott jogdíjon felül: Teljes film DRM útján (pl. idõtartam vagy a letöltések száma szerint) korlátozott hozzáférhetõvé tétele Filmalkotás, egyéb audiovizuális mû vagy annak részlete letöltése

letöltött filmenként

letöltésenként

40 Ft

megkezdett zenei percenként 8 Ft, de legfeljebb filmenként 60 Ft

Ha a közönség tagja által történõ letöltés külföldön valósul meg, a külföldi célországban nyújtott szolgáltatással elért nettó árbevétel 12%-a, de legalább a fenti jogdíj fizetendõ. 2.3. Mobiltelefonra történõ, zenemûvek, illetve filmrészletek letöltést is lehetõvé tevõ lehívásra hozzáférhetõvé tétele esetén a fenti 2.1., illetve 2.2. pont szerinti jogdíjakat kell megfizetni. (Csengõhang szolgáltatás esetén a 3. pont szerinti díjszabást kell alkalmazni.)

292

MAGYAR KÖZLÖNY 3. Csengõhang, MMS és egyéb hasonló, mûfelhasználással összekapcsolt üzenet

3.1. Fogalmak 3.1.1. Mobiltelefon-csengõhang: elektronikus hírközlõ hálózat útján átvitt adat mobil rádiótelefon készülékre való érkezését jelzõ, elsõsorban figyelmeztetõ, megkülönböztetõ céllal felhasznált zenemûrészlet (a továbbiakban: csengõhang). 3.1.2. Multimédia üzenet (a továbbiakban: MMS): olyan szolgáltatás, amellyel a szolgáltató mobil rádió telefon készülékre olyan adatcsoportot továbbít, amely képi megjelenítéssel összekapcsolva a szolgáltató által hozzáférhetõvé tett zenemûveket (mûrészleteket) tartalmaz. 3.1.3. Egyéb hasonló, mûfelhasználással összekapcsolt üzenet: olyan szolgáltatás, amellyel a szolgáltató zenemûveket (mûrészleteket) csak érzékelést engedõ lehívásra hozzáférhetõvé tesz, és a hozzáférhetõvé tett mûvek közül a szolgáltatást igénybe vevõ személy által egyedileg kiválasztott mûvet (mûrészletet) a személy saját üzenetéhez kapcsolva harmadik személy számára érzékelhetõvé tesz. 3.1.4. Csengetési visszhang (a továbbiakban „Ring back tone”): az elõfizetõ által a szolgáltató adatbázisából kiválasztott, a hívó számához rendelhetõ és a hívó számára hallható csengetési hangot helyettesítõ zenemû, illetve zenemûrészlet. 3.1.5. Alapdíjas a szolgáltatás, ha a szolgáltató az általa nyújtott mobil csengõhang, MMS és egyéb, mûfelhasználással összekapcsolt üzenet (tartalom) szolgáltatásért a távbeszélõ, illetve mobil rádiótelefon szolgáltatás alapdíjához képest magasabb díjat nem számít fel. 3.1.6. Emeltdíjas a szolgáltatás, ha a szolgáltató a mobil csengõhang, MMS és egyéb, mûfelhasználással összekapcsolt üzenet (tartalom) szolgáltatásért a távbeszélõ, illetve mobil rádiótelefon szolgáltatás alapdíjához képest magasabb díjat számláz vagy továbbszámláz. 3.2. Jogdíj 3.2.1. A szolgáltató a jelen fejezet 1. pontjában foglalt jogdíjon felül az alábbi jogdíjakat köteles fizetni:

Ingyenes szolgáltatás

Csengõhangonként MMS-enként Egyéb, mûfelhasználással összekapcsolt üzenetenként

Forint Alapdíjas Emeltdíjas szolgáltatás szolgáltatás* a szolgáltató által a szolgáltató által elért nettó elért nettó árbevétel 12%-a, árbevétel 12%-a, de legalább de legalább

12 12

12 12

20 20

12

12

18

* Emeltdíjas szolgáltatás keretében nyújtott csengõhang szolgáltatás esetén a szolgáltató által fizetendõ jogdíj az emeltdíjas szolgáltatással elért, teljes nettó árbevétel 12%-a. Ha a szolgáltató a II. fejezet B) alfejezet 11.3. pontjának megfelelõen, igazoltan elkülöníti a fenti táblázatban felsorolt szolgáltatások nyújtása során a zenemûvek (mûrészletek) hozzáférhetõvé tételével kapcsolatban elért teljes nettó árbevételét, ezen árbevétel 12%-a, de minden esetben legalább a fenti jogdíj fizetendõ.

2005/10. szám

3.2.2. Olyan zenefelhasználással kapcsolatos szolgáltatásoknál, amelyekbõl elõfizetési díj típusú bevétele is van a szolgáltatónak (pl. ún. ring back tone), a jogdíj az alábbiak alapján fizetendõ: – ha a szolgáltató a zenemû kiválasztásért számít fel külön díjat, az ebbõl származó bevételének 12%-a, de legalább 16 Ft/mû, – ha a szolgáltató a zenemû hívószámhoz rendeléséért számít fel külön díjat, hívószámonként 16 Ft/mû. 3.2.3. Ha a közönség tagja által történõ letöltés külföldön valósul meg, a fizetendõ jogdíj a külföldi célországban nyújtott csengõhang-, illetve MMS-szolgáltatással elért nettó árbevétel 12%-a, de legalább továbbított csengõhangonként, MMS-üzenetenként 26 Ft.

II. Fejezet A) A JOGDÍJKÖZLEMÉNY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. A nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétel a zenemûveknek vagy azok részleteinek (a továbbiakban együtt: „mûvek”) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon történõ olyan nyilvánossághoz közvetítése, amelynek során a közönség tagjai a mûvekhez úgy férhetnek hozzá, hogy mind az egyes mûveket, mind a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg (,,lehívás”) (a továbbiakban: „lehívásra hozzáférhetõvé tétel” vagy „felhasználás”). 2. A lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétel megvalósul tekintet nélkül arra, hogy a nyilvánosság tagjai a lehívott mûveket számítógépre vagy bármely hordozóra letölthetik-e. 3. A jelen jogdíjközlemény körében az ARTISJUS a saját nevében jogosult a szolgáltatóknak a felhasználási engedélyeket megadni, velük szemben a jogdíjigényeket érvényesíteni, a jogdíjakra nézve a szolgáltatóknak számlát kibocsátani, és a bíróságok és hatóságok elõtti jogérvényesítés körében eljárni. Az ARTISJUS a jelen jogdíjközlemény alapján és körében a felhasználási engedély megadását a jogdíj megfizetésétõl teszi függõvé. A szolgáltató az engedélyt a jogdíj megfizetésével egy idõben, utólagos jogdíjfizetés esetén visszamenõleges hatállyal szerzi meg. 4.1. A már nyilvánosságra hozott mûvek lehívásra történõ hozzáférhetõvé tételéhez az engedélyt kizárólag a jelen jogdíjközleményben meghatározott mûvekre és felhasználásokra és kizárólag abban az esetben lehet megadottnak tekinteni, ha a szolgáltató [lásd jelen fejezet A) 5.1.1. pont] teljesíti a jelen jogdíjközlemény I. fejezetében foglalt feltételeket.

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4.2. A jelen jogdíjközleménnyel nem érintett szerzõi mû [lásd II. fejezet B) alfejezet 7/b) pontja] vagy audiovizuális mû vagy hangfelvétel lehívásra hozzáférhetõvé tételéhez a jelen jogdíjközlemény szerinti szerzõi engedélyen felül az egyéb érintett jogosultak (szerzõi mû esetében a szerzõi jogosult, audiovizuális mû, illetve hangfelvétel esetében a filmelõállító, illetve a hangfelvétel-elõállító és az elõadómûvész) engedélye is szükséges. 5.1. A szolgáltató fogalma, tartozásátvállalás 5.1.1. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában „szolgáltató” a mûvet lehívásra hozzáférhetõvé tétel céljára többszörözõ, a lehívásra hozzáférhetõvé tételre felajánló, továbbá a hozzáférhetõvé tétel céljára felajánlott mûhöz történõ hozzáférés biztosításában részt vevõ olyan személy vagy szervezet, amely az Szjt. 19. §-ban, illetve a 26. § (8) bekezdésében meghatározott felhasználási cselekményt valósít meg. 5.1.2. a) Amennyiben a jelen jogdíjközleménnyel érintett felhasználási folyamatban több olyan személy vagy szervezet vesz részt, amely az 5.1.1 pont szerint szolgáltatónak minõsül, köztük a jelen jogdíjközlemény alapján fizetendõ jogdíj megfizetésére vonatkozó tartozásátvállalásnak az ARTISJUS írásba foglalt hozzájárulása esetén van helye. Ezen hozzájárulás feltétele különösen, hogy a tartozást átvállaló szolgáltató – a lehívásra hozzáférhetõvé tétel teljes felhasználási folyamata összes résztvevõjét és résztvevõnként a tanúsított felhasználási cselekményt (többszörözés, illetve nyilvánossághoz közvetítés) az ARTISJUS-szal a legkésõbb a szolgáltatás megkezdésekor írásban közölje, valamint – írásban kötelezettséget vállal annak biztosítására, hogy az ARTISJUS a felhasználás módját, körülményeit és mértékét a teljes felhasználási folyamat összes résztvevõje tekintetében személyesen vagy képviselõje útján ellenõrizni tudja. 5.1.3. Az ARTISJUS hozzájárulhat ahhoz is, hogy a tartozást a külföldi szolgáltató belföldi képviselõje vállalja át, ha a képviselõ igazolja, hogy fel van jogosítva a saját nevében a szolgáltató javára, vagy a szolgáltató nevében és képviseletében bármely más, a lehívásra hozzáférhetõvé tétel folyamatában részt vevõ szolgáltatóval szerzõdést kötni és/vagy e körben ellenértéket átvenni, illetve az ARTISJUS-szal felhasználási szerzõdést kötni, és ennek fejében jogdíjat fizetni. 5.2. A hozzáférést biztosító szolgáltatók felelõssége korlátozásának szabályai 5.2.1. Ha az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 2. § k) és l) pontjaiban meghatározott szolgáltató az Ektv. 9–11. §-okban meghatározott feltételeknek megfelelõ tevékenységeket végzi, és egyébként úgy jár el, ahogy az a szolgáltatótól az adott helyzetben általában elvárható, az ARTISJUS és az ARTISJUS által képviselt bel- és külföldi zenei és irodal-

293

mi szerzõi jogosultak irányában a szerzõi jogsértésért az Szjt. 94. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkövetkezményeken (a jogsértéstõl eltiltás és abbahagyásra kötelezés) túl nem felel, így engedélyt sem kell kérnie, és jogdíjfizetési kötelezettsége sem áll fenn. 5.2.2. Ha a jelen fejezet 5.2.1. pont szerint eljáró szolgáltató önként vagy az ARTISJUS-szal kötött megállapodás alapján lefolytatja az Ektv. 13. § szerinti eljárást, mentesül az Szjt. 94. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkövetkezménytõl is. 5.2.3. A jelen fejezet 5.2.2. pont szerinti megállapodás az Ektv. 13. §-ban meghatározott tartalmon felül az Ektv. 13. § (11) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján az alábbiakat tartalmazza: – a szolgáltató által végzett, a jelen fejezet 5.2.1. pontjában felsorolt tevékenységek szerzõi jogi felhasználást valósítanak meg; – az ARTISJUS a sérelem tárgyát és a jogsértést valószínûsítõ tényeket, továbbá a szerzõi jogot sértõ tartalmú információ azonosításához szükséges adatokat akként határozza meg, hogy megjelöli a lehívásra hozzáférhetõvé tétel általa gyakorolható engedélyezésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket [Szjt. 27. §, 91. § (1) bekezdés, 92. § (3) bekezdés] és a közös jogkezelõ egyesületekrõl szóló nyilvántartásba vételét tartalmazó, a hivatalos lapban megjelent közlemény megfelelõ részeit, és egyben kijelenti, hogy csak olyan szerzõi mû tekintetében és csak olyan vagyoni jog érvényesítése iránt lép fel, amely a megjelölt jogszabályi rendelkezések és nyilvántartásba vétel alapján közös jogkezelésébe tartozik; – a felek a megállapodással összefüggésben hatályos írásbeli közlésnek tekintik a nekik vagy általuk harmadik személyhez címzett írásbeli magánokirat hû másolatát, továbbá az elektronikus úton tett közlést is, ha annak megérkezését a címzett elektronikus úton igazolja.

B) A JOGDÍJKÖZLEMÉNY ALAPJÁN KÖTHETÕ FELHASZNÁLÁSI SZERZÕDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI 6. A jelen jogdíjközleményben említett reklám- és szponzorációs bevételen a bármilyen forrásból származó mindazon befizetéseket és dolog átadásával vagy tevékenység végzésével teljesített szolgáltatásokat érteni kell, amelyekre az adott szervezet beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. 7. Az I. fejezet 1. és 2., 3. pontjaiban meghatározott jogdíj a) magában foglalja a már nyilvánosságra hozott zenemûvek közül az ún. kisjogos – azaz az alábbi b) pont alá nem tartozó – zenemûvek bel- és külföldi, a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználása ellenértékét

294

MAGYAR KÖZLÖNY

is. Ha az I. fejezet 1–3. pontjaiban meghatározott, letöltést is lehetõvé tevõ lehívásra hozzáférhetõvé tétel nyomán a közönség tagja által történõ letöltés külföldön valósul meg, és a letöltés helye szerinti közös jogkezelõ társasággal kötött kölcsönös képviseleti szerzõdés ekként rendelkezik, a fizetendõ jogdíj a letöltésre az érintett külföldi jogvédõ társaság által megállapított jogdíjat is magában foglalja. Ha az ARTISJUS és a szolgáltató között létrejött felhasználási szerzõdésbe foglalt engedély csak belföldre hatályos, a földrajzi terület helyett a belföld más ismérvvel is (pl. a Magyar Köztársaságot jelölõ országhívó szám) meghatározható; b) nem foglalja magában a színpadra szánt zenedrámai mûvek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik lehívásra nyilvánossághoz közvetítésének, és a zenei nagyjog fogalma alá tartozó egyéb zenemûvek lehívásra nyilvánossághoz közvetítésének szerzõi jogdíját, valamint a zene reklámcélra történõ rögzítésének (hangfelvételének), valamint megváltoztatásának, átdolgozásának szerzõi jogdíját, amelyre nézve a szolgáltatók az egyes szerzõkkel vagy más igazolt jogosultakkal közvetlenül kötelesek megállapodni. c) Ha az ARTISJUS és a szolgáltató között a nyilvánossághoz közvetítés engedélyezésére létrejött szerzõdés másként nem rendelkezik, a felhasználások fejében fizetett jogdíj a mûveknek a szolgáltatók ellenõrzése alatt álló számítógépre vagy bármely digitális hordozón rögzített elektronikus adatbázisba történõ, az ismételt lehívásra hozzáférhetõvé tételt is lehetõvé tevõ rögzítéséért járó (mechanikai) jogdíjat is magában foglalja. 8. Amennyiben a szolgáltató az I. fejezet 2. és 3. pontjában meghatározott felhasználás során kizárólag szerzõi jogi szempontból nem védett mûveket használ fel, és ezt a tényt hitelt érdemlõen igazolja, felhasználási engedély kérési és jogdíjfizetési kötelezettség nem áll fenn. 9. A jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjak az áfát nem tartalmazzák. A jogdíjat a törvényes áfát is tartalmazó összegben kell megfizetni. 10. A jelen jogdíjközlemény szerint köthetõ felhasználási szerzõdések tartama legfeljebb a naptári évre szólhat, vagy olyan bontó feltételt tartalmazhat, amely szerint a szerzõdést az ARTISJUS 3 hónapi felmondási idõvel felmondhatja, ha a felhasználás technikai körülményei vagy a jogosítás jogi jellegû elõfeltételei úgy változnak meg, hogy a változás az átengedett felhasználási jog terjedelmét, a jogátengedés vagy a szerzõi jogdíj meghatározásának módját, illetve a kikötött szerzõi jogdíj mértékét lényegesen érinti. 11.1. Az elszámolás naptári negyedévenként, a jogdíj pedig – figyelemmel az A) alfejezet 3. pontjára is – a negyedévet követõ hónap utolsó napjáig esedékes. Ha a felhasználási szerzõdés bármely okból – ideértve a 10. pont

2005/10. szám

szerinti felmondást, illetve hatályvesztést is – megszûnik, az elszámolás a megszûnés napjára nézve a megszûnéstõl számított tizenöt napon belül, a jogdíj a megszûnést követõ hónap utolsó napjáig esedékes. 11.2. A szolgáltató az elszámolással egyidejûleg közli az ARTISJUS-szal a felhasználási szerzõdésben meghatározott módon (digitális formátumban) az elszámolási idõszakban lehívásra hozzáférhetõvé tett, valamint a lehívott mûvek címét, szerzõjét, valamint az elszámolási idõszakban történt lehívások számát mûvenként és – amennyiben technikailag lehetséges – lehívások helye szerinti országonként [Szjt. 92. § (5) bekezdés]. 11.3. Ha a zenemûvek lehívásra hozzáférhetõvé tétele emelt díjas szolgáltatás keretében történik (pl. SMS, MMS, egyéb, mûfelhasználással összekapcsolt üzenet), a szolgáltató az Szjt. 16. § (7) bekezdés és 92. § (5) bekezdése alapján köteles hitelt érdemlõen [pl. a szolgáltatás elérési azonosítójának (telefonszámának) különválasztása útján] akként elkülöníteni a zenemûvek lehívásra hozzáférhetõvé tételének mértékére vonatkozó adatokat, hogy a 11.2. pont szerint a felhasználás mértéke megállapítható legyen. Ha a felhasználás mértékére vonatkozó adatokat a szolgáltató a jelen jogdíjközleménnyel nem érintett egyéb emelt díjas szolgáltatás (pl. mobil logo szolgáltatás) adataitól hitelt érdemlõen nem különíti el, az ARTISJUS a jogdíjszámítás alapjául az érintett emelt díjas szolgáltatással elért bevételt, illetve az összes lehívás számát veszi figyelembe. 11.4. Az ARTISJUS a jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a felhasználás módját és mértékét a lehívásra hozzáférhetõvé tétel céljából történõ rögzítés helyszínén ellenõrizheti. 11.5. Az ARTISJUS hangfelvételekbe foglalt zenemûvek lehívásra hozzáférhetõvé tételének jogosításakor felhatalmazást kér a szolgáltatótól, hogy a jogosítás tényét, a szolgáltató nevét, a 2001. évi CVIII. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti egyes adatait, valamint a jogosított mûvek azonosításához szükséges adatokat a többi érintett jogosult (érintett elõadómûvészek, hangfelvétel-elõállítók, audiovizuális mû felhasználása esetén filmelõállítók, illetve megfelelõ közös jogkezelõ szervezetük) tudomására hozza. 11.6. A szolgáltató köteles az ARTISJUS-szal történõ egyeztetés alapján a lehívásra hozzáférhetõvé tett mû azonosítására alkalmas elektronikus jogkezelési adatot [Szjt. 96. § (2) bekezdés] a lehívásra hozzáférhetõvé tett mûvön, illetve ahhoz kapcsolva kezelni. E kötelezettség csak az említett adat alkalmazásának nemzetközi gyakorlatban való elfogadásától vagy szabvánnyá minõsítésétõl kezdve áll fenn. 12. A jelen szerzõi jogdíjközleményben meghatározott bármely kedvezmény kizárólag azt a szolgáltatót illeti meg, akinek az ARTISJUS-szal szemben három hónapnál régebbi lejárt tartozása nem áll fenn, és a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (teljesítményekre) vonatkozó adatközlési kötelezettségének határidõben eleget tett.

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13. A jelen jogdíjközleményben egyedileg nem meghatározott, a zenemûvek nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetõvé tétele körébe esõ felhasználások esetén a közzétett szerzõi jogdíjmértékek elveinek és arányainak alkalmazásával az ARTISJUS által esetenként megállapított szerzõi jogdíj fizetendõ. 14. Zenemûvek jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználása esetében a szolgáltatókkal kötött, a jogdíjközlemény megfelelõ rendelkezéseiben meghatározott, %-os szerzõi jogdíjfizetést elõíró felhasználási szerzõdésekben az ARTISJUS jogdíjkedvezményt nyújthat. Jogdíjkedvezményt nyújtó felhasználási szerzõdés csak akkor köthetõ, ha – az azzal érintett szolgáltatónak az ARTISJUS-szal szemben szerzõi jogdíjtartozása nincs, és a felhasználás mértékére vonatkozó adatközlési kötelezettségének az Szjt. 92. § (5) bekezdésre figyelemmel eleget tett, – a jogdíjkedvezmény nyújtását a felhasználás sajátos körülményei, vagy a felhasználás és ennek folytán a szolgáltató által fizetendõ szerzõi jogdíj jelentõs mértéke lehetõvé és indokolttá teszi. A jogdíjkedvezmény nyújtása során az ARTISJUS a jogdíjkedvezménnyel érintett szolgáltatók között az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ megkülönböztetést nem alkalmazhat, azaz azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket nyújt. A jogdíjkedvezmény a jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjminimumokat nem érintheti. 15. Az ARTISJUS a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználások engedélyezésével összefüggésben ingyenesen nem kizárólagos védjegyhasználati engedélyt ad a szolgáltatónak az „ARTISJUS” védjegy használatára. Az engedély idõbeli hatálya az engedélyezett felhasználás tartamához igazodik. A szolgáltató a védjegyet az engedélyezett nyilvánossághoz közvetítéssel összefüggésben köteles a szolgáltató szolgáltatását igénybe vevõ számára könnyen észlelhetõ módon megjeleníteni, egyéb körben a védjegyet nem használhatja. A megjelenítéssel kapcsolatban a szolgáltató jogosult és köteles utalni arra, hogy a felhasználáshoz az ARTISJUS-tól engedélyt kapott.

295

Az ARTISJUS által megállapított jogdíjakat az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2005. január 13. Vass Lajos s. k., nemzeti kulturális örökség minisztériumi politikai államtitkár

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (K 05) az üzletek és egyéb zenefelhasználók számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl A jogdíjközleményben meghatározott felhasználók által történõ felhasználás tekintetében az ARTISJUS a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 16. § (1) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (1), (4), (5), (6) bekezdésében, 90. § (1) bekezdésében valamint 92. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, továbbá a 77. §-ban foglalt jogok tekintetében a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével (MAHASZ) és a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájával (MSZSZ–EJI) egyetértésben az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának, illetve nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ alábbi szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakat (a továbbiakban együtt: jogdíj), valamint a felhasználás egyéb feltételeit állapítja meg: I. Fejezet

III. Fejezet

AZ ÜZLETEK ÉS EGYÉB ZENEFELHASZNÁLÓK ÁLTAL FIZETENDÕ JOGDÍJAK

A JOGDÍJKÖZLEMÉNY IDÕBELI HATÁLYA A fenti jogdíjközlemény 2005. január 1-jétõl 2005. december 31-ig hatályos. ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület ***

1. A következõ üzletekben és egyéb felhasználóknál bármely technikai eszközzel (pl. rádió, televízió mûsorának nyilvános sugárzása, továbbá analóg vagy digitális zenei hordozó lejátszása útján – magnó, lemezjátszó, music-center, videó, CD-, CD-ROM-, képlemez-, DVD lejátszó, számítógépes vezetékes hálózathoz kapcsolt képernyõ stb. útján –) történõ zenefelhasználás esetén fizetendõ szerzõi jogdíj:

296

MAGYAR KÖZLÖNY

a) Áruházakban, üzletekben, állandó jellegû kiállító és árubemutató termekben – melyek mûködési engedélyében meghatározott fõ (jellegadó, elsõ helyen megjelölt) üzletkör áruk értékesítése – a vendéglátó kiszolgálás keretein kívül m2-enként és havi 1–50 m2-ig 31 Ft/m2 2

51–200 m -ig + az 50 m2 feletti terület után további

1 470 Ft 28 Ft/m2

201–500 m2-ig + a 200 m2 feletti terület után további

5 470 Ft 23 Ft/m2

501–2 000 m2-ig + az 500 m2 feletti terület után további

12 000 Ft 17 Ft/m2

2 001–5 000 m2-ig + a 2 000 m2 feletti terület után további

35 000 Ft 15 Ft/m2

5 001–10 000 m2-ig + az 5 000 m2 feletti terület után további

73 500 Ft 14 Ft/m2

10 001–20 000 m2-ig + a 10 000 m2 feletti terület után további

136 000 Ft 12 Ft/m2

20 000 m2 felett + 20 000 m2 feletti terület után további

238 000 Ft 11 Ft/m2

szerzõi jogdíjat kell fizetni. A közös területhez hozzá kell számítani azon üzletek alapterületét is, amelyek a közös területtel egy légtérben vannak, ha az itt említett területen nincs önálló zenefelhasználás. b) Áruházakban, üzletekben, állandó jellegû kiállító és árubemutató termekben a közös területen a vendéglátótevékenység keretein belül történõ központi zenefelhasználás esetén az a) pontban megállapított szerzõi jogdíj kétszeresét kell fizetni. Abban az esetben, ha a központi zenefelhasználáson kívül a vendéglátóipari üzlet üzemeltetõje is szolgáltat zenét, a vendéglátóipari üzletekre és kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó jogdíjközleményben (V 05) megállapított jogdíjat kell fizetni. c) Üzletekben, kiállító és árubemutató termekben – melyek mûködési engedélyében meghatározott fõ (jellegadó, elsõ helyen megjelölt) üzletkör szolgáltatások nyújtása (pl. szépségszalonok, szoláriumok, kozmetikák stb.) – amennyiben azok nevesítve a díjszabásban egyéb helyen nincsenek meghatározva – a vendéglátó tevékenység keretein kívül m2-enként és havi 1–50 m2-ig 39 Ft/m2 51–200 m2-ig + az 50 m2 feletti terület után további

1 950 Ft 36 Ft/m2

201–500 m2-ig + a 200 m2 feletti terület után további

7 200 Ft 31 Ft/m2

501–2 000 m2-ig + az 500 m2 feletti terület után további

15 500 Ft 22 Ft/m2

2 001–5 000 m2-ig + a 2 000 m2 feletti terület után további

46 600 Ft 18 Ft/m2

5 001–10 000 m2-ig + az 5 000 m2 feletti terület után további

95 500 Ft 17 Ft/m2

2005/10. szám

10 001–20 000 m2-ig + a 10 000 m2 feletti terület után további

170 000 Ft 16 Ft/m2

20 000 m2 felett + 20 000 m2 feletti terület után további

310 000 Ft 13 Ft/m2

szerzõi jogdíjat kell fizetni. d) Üzemanyagtöltõ állomásokon (a kereskedelmi üzlet zenefelhasználásán és a vendéglátó tevékenység keretein kívül) történõ zenefelhasználás esetén havi 3370 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. e) Ügyfélvárókban, ügyfélszolgálati irodákban, valamint egyéb nyilvános váróhelyiségekben felhasznált zene esetén havi 2100 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. f) Közterületre történõ nem rendszeres közvetítés esetén hangszórónként havi 700 Ft, kivetítõ használata esetén napi 1500 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. g) Közterületre történõ rendszeres közvetítés esetén hangszórónként havi 5220 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. h)) Garázsokban, mélygarázsokban, parkolókban, parkolóházakban m2-enként és havonként az 1. a) pontban meghatározott szerzõi jogdíj 50%-át kell fizetni. 2. Gépjármûvekrõl történõ reklám vagy propaganda célú zenefelhasználás esetén havi 1750 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 3. Múzeumokban technikai eszközzel történõ zenefelhasználás esetén havi 570 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 4. Eseti vásárokon, kiállításokon és árubemutatókon felhasznált zene esetén vendéglátó kiszolgálás keretein kívül: a) A vásár szervezõje, rendezõszerve vagy közremûködõje által lebonyolított központi rendezvényeken fizetendõ napi szerzõi jogdíj: – Koncert, élõzene, diszkó, divatbemutató, showmûsor, zenés sportbemutató esetén, helyszínenként Budapesten 43 200 Ft vidéken a vásár alapterülete alapján 5 000 m2-ig 26 300 Ft 2 5 001 m felett 32 500 Ft – Gépzene (a vásár területére sugárzott zene) felhasználás esetén Budapesten hangszórónként és képernyõnként 1 320 Ft vidéken a vásár alapterülete alapján 1 000 m2-ig 7 800 Ft/nap 2 1 001– 3 000 m -ig 13 100 Ft/nap 3 001– 5 000 m2-ig 15 700 Ft/nap 5 001–10 000 m2-ig 20 200 Ft/nap 2 10 000 m felett minden megkezdett 5 000 m2 után további 4 690 Ft/nap

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) A kiállítók által szervezett és az általuk bérelt területen lebonyolított rendezvények után fizetendõ napi szerzõi jogdíj: – koncert, showmûsor, diszkó esetén Budapesten 12 600 Ft vidéken 7 800 Ft – divatbemutató esetén Budapesten 7 800 Ft vidéken 4 680 Ft – háttér élõzene esetén Budapesten 5 640 Ft vidéken 4 200 Ft – zenés sportbemutató esetén Budapesten 4 680 Ft vidéken 3 120 Ft – Gépzene (a kiállítók által, az általuk bérelt területre sugárzott zene) felhasználás esetén Budapesten hangszórónként és képernyõnként 1 370 Ft/nap vidéken hangszórónként és képernyõnként 1 320 Ft/nap 5.1. Zenefelhasználás filmszínházakban: a) Filmszínházakban a film nyilvános vetítése esetén a filmben megfilmesített zenemû felhasználásáért az áfát nem tartalmazó jegybevétel 1,5%-ának megfelelõ mértékû szerzõi jogdíjat kell fizetni. Ha a vetítés látogatása ingyenes, a c) pontban meghatározott szerzõi jogdíjat kell fizetni elõadásonként. b) Filmszínházakban a fõ filmvetítésen kívül felhasznált bármely technikai eszközzel szolgáltatott zene esetén elõadásonként 74 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. c) Filmszínházon kívüli nyilvános vetítés és videó elõadás esetén, ha az fõszolgáltatásként tekinthetõ meg, a filmben, videómûben megfilmesített zenemû felhasználásáért az a) pontban meghatározott szerzõi jogdíjat kell fizetni. Ha az ilyen elõadás látogatása ingyenes, vagy ha az a) pont szerinti szerzõi jogdíj az e pont szerint fizetendõ jogdíjnál alacsonyabb összegû, az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni elõadásonként: 1– 100 fõig 101– 500 fõig 501–1000 fõig 1000 fõ felett

740 Ft 1 060 Ft 1 590 Ft 5 290 Ft

d) A filmszínházak havonta utólag, a tárgyhónapot követõ hó 10. napjáig az elõadott filmek címét és az elõadások számát tartalmazó mûsort kötelesek benyújtani az ARTISJUS-nak. 5.2. Zenefelhasználás színházakban: Színházakban a színpadi elõadás cselekményén kívül felhasznált zene (pl. háttér, elõzetes, szünetközi zene) felhasznált – gépzene esetén elõadásonként 530 Ft – élõzene esetén elõadásonként 4 230 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni.

297

6. a) Divatbemutatókon, szépségversenyeken, kozmetikai bemutatókon, fodrászversenyeken felhasznált zene esetén az áfával csökkentett bevétel 8%-át kell szerzõi jogdíjként fizetni abban az esetben is, ha a rendezvényhez mûsor kapcsolódik. A jogdíj összege nem lehet kevesebb, mint az alábbiakban a résztvevõk számától függõen megállapított jogdíj: 1– 100 fõig 101– 500 fõig 501–1000 fõig 1000 fõ felett

19 000 Ft 26 400 Ft 40 200 Ft 52 900 Ft

b) Belépõdíj nélküli divatbemutatókon, szépségversenyeken, kozmetikai bemutatókon, fodrászversenyeken felhasznált zene esetén napi 26 600 Ft (6%) szerzõi jogdíjat kell fizetni. 7. a) Repülõgépen történõ zenefelhasználás esetén – amennyiben zenefelhasználás csak a földön történik, járatonként 525 Ft – amennyiben zenefelhasználás levegõben is történik, járatonként 1 690 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. b) A tömegközlekedés körében menetrend szerint közlekedõ, személyszállítást végzõ vízi és szárazföldi jármûveken (például hajó, autóbusz, vonat) jármûvenként havi 535 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. c) Olyan vízi és szárazföldi közlekedési jármûveken, amelyeken idegenforgalmi, szórakoztató vagy egyéb kereskedelmi szolgáltatást nyújtanak (például nosztalgiahajó/vonat; sétahajó, városnézõ járat), illetve az a) pontba nem tartozó jármûveken történõ (i) diszkó zenefelhasználás esetén járatonként 4470 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. (ii) mûsoros elõadás, koncert esetén járatonként 2020 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. (iii) gépzene felhasználás esetén járatonként 1070 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. (iv) élõzene felhasználás esetén a (iii) pontban meghatározott szerzõi jogdíjon felül járatonként további 1670 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. d) Utazásszervezõk, utazásközvetítõk, idegenforgalmi szolgáltató irodák által szervezett, illetve értékesített utakon saját vagy bérelt autóbuszon történõ zenefelhasználás esetén az utazást szervezõnek, illetve az utazást értékesítõnek autóbuszonként és járatonként 1070 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. e) Taxiban történõ zenefelhasználás esetén gépkocsinként és évenként 1400 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. f) A c) pontban meghatározott zenefelhasználások esetén a jármû befogadóképességét alapul véve minden megkezdett 50 fõ után a két legdrágább belépõdíj összegének megfelelõ mértékû szerzõi jogdíjat is meg kell fizetni alkalmanként az egyébként fizetendõ szerzõi jogdíjon felül.

298

MAGYAR KÖZLÖNY

8. a) Sportversenyeken és sportbemutatókon történõ zenefelhasználás során (az ezekhez kapcsolódó mûsorok kivételével) mérkõzésenként, illetve sporteseményenként (többnapos sportesemény esetén naponta) 1– 200 fõ befogadóképességig 1 070 Ft 201– 500 fõ befogadóképességig 1 240 Ft 501– 1 000 fõ befogadóképességig 2 460 Ft 1 001– 5 000 fõ befogadóképességig 4 910 Ft 5 001–10 000 fõ befogadóképességig 12 200 Ft 10 001–50 000 fõ befogadóképességig 24 500 Ft 50 001–60 000 fõ befogadóképességig 43 800 Ft 60 001–70 000 fõ befogadóképességig 53 900 Ft 70 000 fõ befogadóképesség felett 69 300 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. b) Sportversenyeken és sportbemutatókon, azokban az esetekben, amikor a zenefelhasználás szervesen összefügg a versennyel, bemutatóval, eseményenként (többnapos sportesemény esetén naponta) az ezekhez kapcsolódó mûsorok kivételével a felhasznált zene után 100 fõ befogadóképességig 2 380 Ft 200 fõ befogadóképességig 3 560 Ft 500 fõ befogadóképességig 5 350 Ft 1 000 fõ befogadóképességig 8 920 Ft 2 000 fõ befogadóképességig 12 420 Ft 5 000 fõ befogadóképességig 15 900 Ft 10 000 fõ befogadóképességig 19 500 Ft 20 000 fõ befogadóképességig 35 000 Ft 30 000 fõ befogadóképességig 46 700 Ft 30 000 fõ befogadóképesség felett 62 100 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. c) Ha a 8. a), 8. b) pontok szerinti zenefelhasználás mellett a rendezvény a nyilvános elõadást szervezõkre vonatkozó külön jogdíjközlemény (Sz 05) I. fejezet 1. a) és/vagy 2. a) és/vagy 3. a) pontja szerinti programot is tartalmaz, valamint a zenemûvek nyilvános elõadása és sportversenyek és/vagy sportbemutatók szervesen összekapcsolódnak, a fizetendõ szerzõi jogdíj az áfát nem tartalmazó bevétel 4%-a. d) Mûjégpályán, természetes jégpályán felhasznált zene esetén a befogadóképesség figyelembevételével minden megkezdett 50 fõ után naponta a két legdrágább jegy árának megfelelõ szerzõi jogdíjat kell fizetni. Amennyiben a belépõdíjat naponta több alkalommal szedik, a szerzõi jogdíjat alkalmanként kell fizetni. e) Strandokon, uszodákban, kempingekben [a vendéglátóipari üzletekre és kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó jogdíjközlemény (V 05) 10. g), h), i), pontjaiban foglalt felhasználások kivételével], gyógyfürdõkben központilag felhasznált zene esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 1 000 fõ befogadóképességig havi 10 700 Ft minden további megkezdett 1 000 fõ után további havi 6 200 Ft f) Aquaparkokban, vízi vidámparkokban és egyéb, emelt szintû szolgáltatást nyújtó fürdõhelyeken

2005/10. szám

1 000 fõ befogadóképességig havi minden további megkezdett 1 000 fõ után további havi

15 900 Ft 6 900 Ft

9. a) Zenés csoportos sportfoglalkozáson (pl. aerobic, kondicionáló torna, egyéb) a felhasznált zene után hetenként az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: heti 1 alkalom esetén 205 Ft heti 2 alkalom esetén 380 Ft heti 3 alkalom esetén 575 Ft heti 4 alkalom esetén 765 Ft heti 5 alkalom esetén 955 Ft heti 6 alkalom esetén 1 080 Ft heti 7 alkalom esetén 1 200 Ft heti 8 alkalom esetén 1 320 Ft heti 9 alkalom esetén 1 440 Ft heti 10 alkalom esetén 1 550 Ft heti 11 alkalom esetén 1 680 Ft heti 12 alkalom esetén 1 910 Ft heti 13 alkalom esetén 2 040 Ft heti 14 alkalom esetén 2 170 Ft heti 15 alkalom esetén 2 270 Ft Heti 15 alkalom felett a jogdíj alkalmanként 100 forinttal emelkedik. b) Kondicionáló termek háttérzenéjéért a létesítmény alapterülete alapján 1–100 m2 3 360 Ft 101–200 m2 4 200 Ft 201–500 m2 5 270 Ft 501 m2 felett 7 800 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta. 10. a) Utazó vidámparkok fenntartói (mutatványosok: körhinta, hajóhinta, céllövölde stb.) által felhasznált zene esetén vidámparkonként 18 000 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni évente. b) Állandó vidámparkokban felhasznált zene után hangfalanként napi 640 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. c) Cirkuszok elõadásaiban bemutatott, nem színpadra szánt zenemûvek felhasználásáért az áfát nem tartalmazó jegybevétel 5%-át kell szerzõi jogdíjként fizetni. 11. a) II. kategóriájú játéktermekben (videojáték, flipper, nyerõgép, ügyességi játék stb.) felhasznált gépzene esetén naponta 1– 50 m2-ig 520 Ft 51–200 m2-ig 645 Ft 200 m2 felett 850 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. b) Játékkaszinókban és I. kategóriájú játéktermekben felhasznált gépzene esetén napi 1290 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. c) Játékkaszinókban felhasznált élõzene után napi 1830 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni.

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

d) Ha a játéktermekben vagy játékkaszinókban a zenefelhasználás olyan eszköz alkalmazásával (például zenegép, táncgép) valósul meg, amely lehetõvé teszi, hogy a közönség tagja egyénileg válassza ki a meghallgatni kívánt zenemûvet, akkor az a)–b) pontban megállapított összeg 20%-kal emelkedik. 12. Erotikus szolgáltatást nyújtó üzletekben (pl. peep show) történõ erotikus tánc és filmek kísérõzenéje után: – 5 kabinig napi 1090 Ft, – 5 kabin felett napi 2200 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. Szexuális és fizikai közérzetet javító szolgáltatást nyújtó üzletekben (pl. masszázsszalon) az elõzõ pontban nem említett zenefelhasználásért napi 2200 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 13. Távbeszélõ útján megvalósuló, lehívásra hozzáférhetõvé tételnek nem minõsülõ [Szjt. 26. § (8) bekezdés, elsõ mondat] zenefelhasználás után fizetendõ szerzõi jogdíjak: a) Kapcsolási, várakozási idõ alatt megvalósuló zenefelhasználás esetén: Zenefelhasználást lehetõvé tevõ technikai eszközönként (pl. központ, alközpont) a technikai eszközt üzemeltetõ: 1– 20 vonalig, havi 1 450 Ft 21–100 vonalig, havi 2 170 Ft ezt meghaladóan 50 vonalanként további, havi 730 Ft b) Emeltdíjas távközlési szolgáltatás nyújtása során megvalósuló zenefelhasználás (ide nem értve a külön jogdíjközleményben meghatározott, távközlési szolgáltatás keretében megvalósuló lehívásra hozzáférhetõvé tételt) esetében a szolgáltató: 1– 20 vonalig, havi 1 880 Ft 21– 50 vonalig, havi 6 540 Ft 51–100 vonalig, havi 13 070 Ft ezt meghaladóan 50 vonalanként további, havi 3 630 Ft jogdíjat köteles fizetni. A jelen pont alkalmazása során vonalnak kell tekinteni a hívó fél által önálló kapcsolási számmal hívható fõvonalat, valamint az önálló kapcsolási számmal rendelkezõ mellékállomást is. A vonalak számát az egyidejûleg lefolytatható beszélgetések száma határozza meg. 14. A 4. a), b), 7. b) és d), valamint 8. c) pontban említett koncert, illetve háttér élõzene kivételével az 1–13. pontokban meghatározott gépzene felhasználás után az ott megállapított szerzõi jogdíjak mellett további 20%, az elõadómûvészek és a hangfelvétel elõállítók közös jogkezelõ szervezeteit (MSZSZ–EJI, illetve MAHASZ) illetõ jogdíjat is meg kell fizetni azokban az esetekben, amikor kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel vagy arról készült másolat bármilyen módon történõ közvetlen és közvetett nyilvánossághoz közvetítésére alkalmas technikai eszköz (bármilyen berendezés) áll rendelkezésre a zeneszolgáltatáshoz.

299 II. Fejezet KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1.1. A jelen közös jogdíjközlemény körében az ARTISJUS jogosult a saját nevében a felhasználókkal szemben eljárni, a felhasználási engedélyeket megadni, a jogdíjigényeket érvényesíteni, a jogdíjakra nézve a felhasználóknak jogdíjfizetési értesítõt, illetve számlát kibocsátani, és a bíróságok és hatóságok elõtti jogérvényesítés körében eljárni. Az ARTISJUS a jelen jogdíjközlemény alapján és körében a felhasználási engedély megadását a jogdíj megfizetésétõl teszi függõvé. A felhasználó az engedélyt a jogdíj megfizetésével egy idõben szerzi meg. A felhasználás megkezdése elõtt megfizetett jogdíj, illetve jogdíjrészlet fejében a felhasználó a megfizetett jogdíjjal (a jogdíjrészlettel) arányos mértékû felhasználási engedélyt szerez. 1.2. A díjfizetéssel legalább negyedéves idõszakra – ennél rövidebb vagy idényjellegû üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes idõtartamára – elõzetesen kell fizetni a jogdíjat [Szjt. 25. § (5) bekezdés]. 2.1. A jelen jogdíjközlemény I. fejezetében meghatározott zenefelhasználások esetén az üzlet mûködési engedélyében vagy tartalmilag ennek megfelelõ közigazgatási határozatban meghatározott üzemeltetõ minõsül felhasználónak. A jogdíjat a felhasználó köteles fizetni. A jogdíj megfizetésére vonatkozó tartozásátvállalásról a II. 2.2. pont rendelkezik. 2.2. Ha eseti rendezvény szervezése során a II. 2.1. pontban meghatározott felhasználó és olyan személy, akit a jelen pont szerint az eseti rendezvény szervezõjének kell tekinteni, úgy állapodnak meg, hogy a jelen jogdíjközlemény szerinti jogdíjat e személy fizeti meg az ARTISJUS a felhasználó és az említett személy ilyen megállapodásához, mint tartozásátvállaláshoz jogosultként hozzájárulhat. (Ptk. 332. §) Az eseti rendezvény szervezõjének a jelen pont szempontjából azt kell tekinteni, akit a bármilyen formában szedett belépõdíj, valamint a bármely jogcímen a nyilvános elõadással összefüggésben befolyó egyéb bevétel (reklám- és szponzorbevétel stb.) megillet. Ha a nyilvános elõadást megvalósító rendezvényt vagy annak egy részét a szervezõ által igénybe vett harmadik személy (szervezet) szervezi, a rendezvény szervezõjének a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõt kell tekinteni, amennyiben a bevétel a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõnél keletkezik. Ebben az esetben a harmadik személyt (szervezetet) a szervezésért (közremûködésért) megilletõ (megbízási vagy egyéb) díj nem minõsül bevételnek. 3.1. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában bevételen a jegyek, bérletek eladásából származó bevételt, valamint a bármilyen forrásból származó befizetést (pl. egyéb, belépõdíjnak minõsülõ bevételt, valamint a bármilyen jog-

300

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/10. szám

címen befolyó reklám- és szponzorbevételt), továbbá dolog átadásával vagy tevékenység végzésével nyújtott szolgáltatást kell érteni, amelyekre az adott szervezet beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed.

5.4. Amennyiben a felhasználó a jogdíj megállapításához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az ARTISJUS a jogdíj alapját az Szjt. 25. § (4) bekezdése szerinti helyszíni ellenõrzés adatai, illetve az egyéb rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg.

3.2. Hozzá kell számítani a bevételhez a térítésmentes (tisztelet, szakmai stb.) jegyek értékét is. Ilyen esetben a jogdíjalap megállapításához a kereskedelmi forgalomban értékesített legalacsonyabb értékû jegy ellenértékét kell figyelembe venni. Ha a jogdíjszámítás alapja tárgya az áfának, abban az esetben bevétel alatt az áfa nélküli bevétel értendõ.

6. Zenemûvek személyes elõadómûvészi teljesítménynyel megvalósuló nyilvános elõadása (élõ zenei elõadás) esetén a felhasználó köteles a felhasznált mûvek címét, szerzõjét, elhangzási gyakoriságát az ARTISJUS által rendszeresített ûrlapon közölni [Szjt. 92. § (5) bekezdés].

3.3. A jogdíjközlemény alkalmazásában belépõdíjnak kell tekinteni minden olyan fizetést, amely elõfeltétele a mûsoros elõadáson vagy táncmulatságon való részvételnek (belépõjegy, mûsormegváltás, adományjegy, csoportok részére szervezett idegenforgalmi jellegû rendezvények részvételi díja, meghívó stb.). 4. A felhasználó a már nyilvánosságra hozott zenemûvek és irodalmi mûvek felhasználásának megkezdését és a már megkezdett felhasználás megváltoztatását az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján írásban elõzetesen köteles az ARTISJUS-nak bejelenteni. 5.1. Ha a zene- és irodalmi mûvek nyilvános elõadása körében a felhasználó a felhasználás megkezdésére vagy megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettségének [Szjt. 25. § (4) bekezdés] nem tesz eleget, és az ARTISJUS csak az ellenõrzés során szerez tudomást a felhasználásról, az Szjt. 25. § (6) bekezdése alapján a felhasználó – a közös jogkezelõ szervezet ellenõrzési költségeinek fedezésére – költségátalány fizetésére köteles, amelynek összege a fizetendõ szerzõi jogdíj összegével egyezik meg. 5.2. Ha a felhasználó az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján a felhasználás megszüntetését az 5.1. pont szerinti ellenõrzés napját követõen, az ellenõrzés napját magában foglaló negyedévben, illetve negyedévnél rövidebb idõtartamú vagy idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés tartamán belül jelenti be, a jogdíjat és a költségátalányt a bejelentés 5.3. pont szerinti hatályossá válásának napjáig kell fizetni. 5.3. Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat legalább negyedéves idõszakra kell fizetni, a bejelentés hatálya legkorábban a bejelentés napját magában foglaló negyedév utolsó napjára szólhat. Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat az üzemeltetés teljes, negyedévnél rövidebb idõtartamára kell fizetni, a bejelentés hatálya az üzemeltetés idõtartamának utolsó napjára szólhat. A bejelentés hatályossá válásáról szóló rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a felhasználás megszüntetésének az oka a felhasználó zenefelhasználással járó üzleti tevékenységének megszüntetése (szünetelése).

7. Ha valamely, a jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó felhasználónál egy napon belül többféle zenefelhasználás (pl. élõzene, technikai eszközökkel szolgáltatott zene stb.) is megvalósul, a megfelelõ szerzõi jogdíj külön-külön fizetendõ. 8. A felhasználókkal, illetve a felhasználók képviseletében eljáró, az érintett felhasználók jelentõs részét megfelelõen képviselõ országos érdekképviseleti szervezetekkel a jogdíjközlemény megfelelõ rendelkezéseiben meghatározott tételes vagy %-os szerzõi jogdíjfizetés helyett az ARTISJUS átalányjogdíjat tartalmazó felhasználási szerzõdést is köthet. Átalánydíjas felhasználási szerzõdés csak akkor köthetõ, ha – az azzal érintett felhasználónak az ARTISJUS-szal szemben szerzõi jogdíjtartozása nincs, és a felhasználás mértékére vonatkozó adat- (pl. mûsor) közlési kötelezettségének az Szjt. 92. § (5) bekezdésre figyelemmel eleget tett, – az átalánydíjas felhasználási szerzõdés megkötését a felhasználás sajátos körülményei, vagy a felhasználás és ennek folytán a felhasználó által fizetendõ szerzõi jogdíj jelentõs mértéke, vagy a felhasználók jelentõs részének azonos országos érdekképviseleti szervben való önkéntes tagsága és az érdekképviseleti szerv felhasználási szerzõdés kötésére irányuló jogszabály- és alapszabályszerû felhatalmazása ezt lehetõvé és indokolttá teszi. Az átalányszerzõdések megkötése során az ARTISJUS az átalányszerzõdésekkel érintett felhasználók között az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ megkülönböztetést nem alkalmazhat, azaz azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít. Országos érdekképviseleti szervekkel csak abban az esetben köthetõ átalányszerzõdés, ha az érdekképviseleti szerv a tagjai (az érintett felhasználók) szerzõi jogdíj fizetéséért megfelelõ biztosítékot nyújt, és/vagy az érintett felhasználók által fizetendõ szerzõi jogdíj kiszámításához/megfizetéséhez szükséges, a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (teljesítményekre) vonatkozó adatokat gyûjti és az ARTISJUS-nak továbbítja, és/vagy a szerzõi jogdíjfizetési kötelezettséget egészben vagy részben átvállalja.

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9. A jelen jogdíjközleményben meghatározott bármely kedvezmény kizárólag azt a felhasználót illeti meg, akinek az ARTISJUS-szal szemben három hónapnál régebbi lejárt tartozása nem áll fenn, és a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (teljesítményekre) vonatkozó adat- (pl. mûsor) közlési kötelezettségének határidõben eleget tett.

301

Az ARTISJUS által megállapított szerzõi jogdíjakat az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2005. január 13. Vass Lajos s. k., nemzeti kulturális örökség minisztériumi politikai államtitkár

10. Az ARTISJUS a szerzõi jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a mûfelhasználás módját és mértékét a helyszínen ellenõrizheti. 11. A jelen jogdíjközleményben egyedileg nem meghatározott, de a jogdíjközlemény alkalmazási körébe tartozó felhasználások esetén a közzétett jogdíjmértékek elveinek és arányainak alkalmazásával az ARTISJUS által esetenként megállapított jogdíj fizetendõ. 12. A jogdíjak megállapítása tekintettel van arra, hogy a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználások során védett és nem védett mûvek felhasználása egyaránt megtörténik. Ha a felhasználó bizonyítja [Szjt. 92. § (3) bek.], hogy a felhasználás – figyelemmel az át- és feldolgozott mûvekre is – kizárólag olyan mûveket, illetve hangfelvételek bármely nyilvánossághoz közvetítésével [Szjt. 77. § (1) bek.] járó nyilvános elõadás esetén kizárólag olyan elõadásokat vagy hangfelvételeket érint, amelyek mindegyikére nézve a védelmi idõ eltelt, a felhasználás fejében jogdíjat nem kell fizetni. 13. A jogdíjak megállapítása tekintettel van arra, hogy az irodalmi és zenemûvek nyilvános elõadásának jelen jogdíjközlemény szerinti engedélyezése nem terjed ki a színpadra szánt irodalmi mûvek és zenedrámai mûvek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi mûvek és a nagyobb terjedelmû nem színpadra szánt szépirodalmi mûvek (pl. regények) teljes terjedelemben történõ elõadására. 14. A jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjak az áfa összegét nem tartalmazzák. A jogdíjat a törvényes áfát is tartalmazó összegben kell megfizetni.

III. Fejezet A JOGDÍJKÖZLEMÉNY IDÕBELI HATÁLYA A fenti jogdíjközlemény 2005. január 1-jétõl 2005. december 31-ig hatályos.

ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület ***

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (M 05) a hangfelvételen többszörözött, illetve filmalkotásokba foglalt, videón vagy DVD-n többszörözött zenemûvekre megállapított mechanikai minimum jogdíjairól a 2005. évre

I. JOGDÍJAK 1. A már nyilvánosságra hozott, az Szjt. 19. § hatálya alá tartozó zenemûvek és zeneszövegek hangfelvételen való többszörözési és forgalomba hozatali szerzõi engedélye fejében fizetendõ jogdíj: a fogyasztói (áfát magába foglaló) ár 8%-a, vagy a hangfelvétel-kiadó nettó (áfa nélküli) átadási árának (terjesztõk számára közzétett katalógusár, a továbbiakban: PPD) 11%-a, amelynek alsó határát, mint példányonkénti jogdíjminimumot az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület a 2005. évre az alábbiakban állapítja meg: Nemzetközi rövidítés

Megnevezés

Max. mûszám

Max. mû- 2005-ös részlet jd. min. (Ft) vagy

VINYL LEMEZ S 8 EP 16 DS 16 RDS 16 RMS 16 EPM 20 MLP 30 LP 60 LP2 60 LP3 80

2 4 4 4 4 6 10 16 20 20

6 12 12 12 12 18 24 28 33 40

45 60 60 65 65 70 90 180 180 180

LP4

24

48

230

COMPACT LEMEZ (CD) SCD 12 2 CDS 23 5 CDM 23 5

6 12 12

54 88 90

45 ford. sz. 17 cm Single 45 ford. sz. 17 cm EP 45 ford. sz. Maxi Single Disco Single Remix Maxi Single Remix LP 33 ford. sz. 17 cm EP LP 33 ford. sz. 25 cm LP 33 ford. sz. 30 cm LP Kompiláció LP (CD LP-vel azonos tartalom) LP CD kompilációval azonos tartalommal

CD Single 2 mû CD Singles CD Maxi-single

Max. perc

80

302

MAGYAR KÖZLÖNY

Megnevezés

CD Maxi single remix EP CD CD-LP CD kompiláció SACD SACD kompiláció

Nemzetközi rövidítés

Max. perc

Max. mûszám

Max. mû- 2005-ös részlet jd. min. (Ft) vagy

RCD EPCD CD CD2 SA SA2

23 40 80 80 80 80

5 10 20 24 20 24

12 24 40 48 40 48

90 126 214 250 220 250

DVD-FILM

60'-ig 60 – 90' 90 – 120' 120' felett

MD Single/Maxi Single MD Maxi Remix MD EP MD kompiláció

DCC DCC kompiláció

KAZETTA (MC) SMC 8 MMC 16 EMC 16 RMC 16 MCP 30 MC 60 MC2 60 MC3 80

2 4 4 4 10 16 20 20

6 12 12 12 24 28 33 40

42 60 64 64 70 126 140 170

MC4

80

24

48

190

DMC

120

32

56

225

MINIDISC MDS 23 MDR 23 MDP 30 MD2 80

5 5 10 24

12 12 24 48

100 100 180 232

40 48

232 232

DIGITAL COMPACT CASSETTE DC 80 20 DC2 80 24

Jogdíj (a felhasznált zenemûvek 100%-os védettsége esetén)

100 Ft 120 Ft 150 Ft 200 Ft

VHS és CD-VIDEÓ FILM

MC single MC maxi MC EP MC Remix MC MC LP MC kompiláció MC (CD-vel azonos tartalom) MC kompiláció CD kompilációval azonos tartalom Dupla MC

2005/10. szám

30'-ig 30 – 60' 60 – 90' 90 – 120' 120' felett

Jogdíj (a felhasznált zenemûvek 100%-os védettsége esetén)

30 Ft 60 Ft 72 Ft 90 Ft 120 Ft

4. PC-alapú zenegépek (jukebox, musicbox stb.) merevlemezén tárolt zenemûvek jogdíja: 110 Ft mûvenként és rögzítésenként, merevlemezén tárolt karaoke felhasználású zenemûvek: 150 Ft mûvenként és rögzítésenként. 5. Midi-file Midi-file-formátumban történõ zenerögzítés: számlával igazolt bruttó árbevétel 10%-a, de legalább 35 Ft/mû. 6. Speciális célú hordozók

2. CD-ROM Zenét tartalmazó CD-ROM: megkezdett zenei percenként 5 Ft. 3. VHS, DVD, CD-Video Elsõsorban zenei tartalmú (koncert, zenés portré, klip stb.) filmek esetében: a fogyasztói ár 6%-a, vagy a PPD 7,5%-a közül a magasabb összegû – a film teljes lejátszási idejéhez viszonyított zenefelhasználási idõtartam aránya szerint számított jogdíj, de – VHS esetén legalább a zene lejátszási ideje szerint irányadó MK, – DVD és CD-Videó esetén a zene lejátszási ideje szerint irányadó CD jogdíjminimuma fizetendõ. Játék- és egyéb filmek esetében: a fogyasztói ár 4%-a, vagy a PPD 5,5%-a közül a magasabb összegû – a film teljes lejátszási idejéhez viszonyított zenefelhasználási idõtartam aránya szerint számított jogdíj, de legalább az alábbiak szerinti jogdíjminimum fizetendõ:

Nem önálló terjesztésre szánt hordozók (pl. lapmelléklet) másolása/többszörözése esetén fizetendõ mechanikai jogdíjat az ARTISJUS a hasonló felhasználások elveinek a figyelembevételével esetenként állapítja meg.

II. KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 1. A jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjminimumok a hangfelvétel, illetve film teljes zenei anyagának szerzõi jogi védettségét feltételezve értendõk. 2. A jelen jogdíjközlemény alapján a felhasználási engedély megadása a jogdíj megfizetésétõl függ. 3. A felhasználó az engedélyt a jogdíj megfizetésével egy idõben szerzi meg. 4. Az ARTISJUS a jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a mûfelhasználás módját és mértékét mind a hangfelvétel-kiadó székhelyén, illetve telephelyén, mind a többszörözés és a raktározás helyszínén ellenõrizheti.

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

5. A jogdíjközlemény megfelelõ rendelkezéseiben meghatározott eseti, tételes vagy %-os szerzõijogdíj-fizetést elõíró felhasználási szerzõdés helyett az ARTISJUS az olyan felhasználóval, amelynek (akinek) az ARTISJUS-szal szemben jogdíjtartozása nincs, a hangfelvételek, illetve videón, DVD-n többszörözött filmalkotások nagyobb csoportjának, folyamatos többszörözését, terjesztését és idõszaki forgalmi elszámolást engedélyezõ felhasználási szerzõdést is köthet, ha az érintett felhasználó – huzamosabb ideje jogszerû hangfelvétel (illetve video-, DVD-) -kiadói gyakorlatot folytat, – folyamatosan nagyszámú hangfelvételt (illetve videót, DVD-t) hoz forgalomba, – a felhasználási szerzõdésben meghatározott mértékû, a jogdíj megfizetését biztosító óvadékot nyújt, – az e pont szerinti felhasználási szerzõdés megkötését a felhasználás sajátos körülményei, vagy a felhasználás és ennek folytán a felhasználó által fizetendõ jogdíj jelentõs mértéke lehetõvé és indokolttá teszi. Az e pont szerinti felhasználási szerzõdések megkötése során az érintett felhasználók között indokolatlan megkülönböztetést nem lehet alkalmazni, azaz azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket kell biztosítani. 6. A jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjak az áfát nem tartalmazzák. A jogdíjat a törvényes áfát is tartalmazó összegben kell megfizetni.

303

fizetésérõl szóló hitelt érdemlõ igazolását bemutatja az ARTISJUS-nak. 2. A védjegy hordozója A védjegyet az ARTISJUS által kibocsátott, a felhasználónak térítésmentesen, a felhasználási, illetve védjegyhasználati engedélyben (pl. hangfelvétel-kiadást engedélyezõ szerzõdésben) meghatározott példányszámban használatába adott hologramos címke hordozza. A védjegyet hordozó címke az ARTISJUS tulajdona. 3. A védjegy és a -hordozó használata A felhasználó a védjegyet hordozó címkét a hangfelvétel forgalomba hozatalát megelõzõen jogosult és köteles egyéb jogkezelési adat vagy árujelzõ észlelését nem akadályozó módon a hangfelvételt tartalmazó hordozó külsõ felületén a címke sérülése nélkül eltávolíthatatlanul elhelyezni (felragasztani), egyéb körben a védjegyet nem használhatja. A védjegy használatát harmadik személynek nem engedélyezheti, és a hordozón el nem helyezett (fel nem ragasztott) hologramos címkét harmadik személy birtokába/használatába nem adhatja. A védjegy használatáért (a hologramos címkéért) sem a felhasználó, sem más személy ellenértéket nem kérhet, és nem fogadhat el. A védjegyhasználati engedély idõbeli hatálya az engedélyezett felhasználás tartamához igazodik. 4. Szerzõi hangfelvétel-kiadás

III. VÉDJEGYHASZNÁLATI ENGEDÉLY, JOGKEZELÉSI ADATOK VÉDELME 1. Védjegyhasználati engedély Az ARTISJUS a jelen jogdíjközleménnyel érintett Magyarországon kiadott valamennyi zenés hangfelvétel (vinyl, MC, CD, DVD) Magyar Köztársaság területén történõ többszörözésének és/vagy forgalomba hozatalának szerzõi engedélyezésével összefüggésben ingyenesen nem kizárólagos védjegyhasználati engedélyt ad a felhasználónak az „ARTISJUS” védjegy használatára. Az ARTISJUS védjegy a jelen pontok szerinti használat során – az ellenkezõ bizonyításáig – igazolja az engedélyezett felhasználást, továbbá jogkezelési adatnak is minõsül [Szjt. 96. § (2) bekezdés], amelynek jogosulatlan eltávolítása, megváltoztatása szerzõi jogi és büntetõjogi jogkövetkezményekkel jár. Külföldön történõ mechanikai engedélyezés esetén a belföldi mûveket tartalmazó vagy egyébként nyilvánvalóan a belföldi forgalmazás céljára – akár a Magyar Köztársaság területén, akár azon kívül – többszörözött hangfelvételekre a hologramos címke szintén kötelezõen alkalmazandó. Ez esetben a címke átvételére a hangfelvétel-kiadó/forgalmazó akkor jogosult, ha az adott hangfelvételre nézve a mechanikai közös jogkezelõ szervezet egyedileg beazonosítható felhasználási engedélyét és a jogdíj meg-

A szerzõi hangfelvétel-kiadás alapján forgalomba hozott hangfelvételekre az 1–3. pontban meghatározott rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. Szerzõi hangfelvétel-kiadás esetében az ARTISJUS a szerzõ használatába adja a védjegyet hordozó hologramos címkét – az írásba foglalt védjegyhasználati engedélyhez kapcsolódóan, – a szerzõ által írásban bejelentett példányszámban, – példányonként 10 Ft + áfa díj ellenében. A díj a szerzõt a hangfelvétel magáncélú másolására tekintettel a Felosztási Szabályzat szerint megilletõ (ún. üres kazetta) jogdíj megállapításához szükséges adatok rögzítése és kezelése fejében jár. 5. A védjegyhordozó használatának kezdõ idõpontja Az ARTISJUS védjegyét hordozó hologramos címke használati kötelezettség kezdõ idõpontja: 2004. január 1.

ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület ***

304

MAGYAR KÖZLÖNY

Az ARTISJUS által megállapított szerzõi jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2005. január 13.

2005/10. szám I. Fejezet

SUGÁRZOTT RÁDIÓ- VAGY TELEVÍZIÓ-MÛSOROK EGYIDEJÛ TOVÁBBKÖZVETÍTÉSÉT, ILLETVE NYILVÁNOSSÁGHOZ KÖZVETÍTÉSÉT VÉGZÕ SZERVEZETEK ÁLTAL FIZETENDÕ JOGDÍJAK

Vass Lajos s. k., nemzeti kulturális örökség minisztériumi politikai államtitkár

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (R-TV 05) rádió- vagy televízió-mûsorok egyidejû továbbközvetítéséért, valamint az irodalmi és zenemûvek sugárzás útján, vezetékkel vagy egyéb módon a nyilvánossághoz történõ közvetítéséért fizetendõ szerzõi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl

1. A közönség körében közvetlenül is fogható rádió- és televízió-mûsorok Szjt. 28. § (2) bekezdése szerinti továbbközvetítése fejében fizetendõ jogdíjak. A rádió- vagy televízió-szervezetek, illetve a saját mûsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítõ szervezetek mûsorában sugárzott, illetve nyilvánossághoz közvetített mûveknek változatlan, csonkítatlan, továbbsugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon történõ továbbközvetítését végzõ, az eredeti nyilvánossághoz közvetítõ (rádió- vagy televízió-) szervezettõl különbözõ szervezetek (pl. ún. kábelszervezetek), szervezeti formájukra tekintet nélkül, az egyes csatlakozott háztartások (elõfizetõk) részére továbbközvetített rádió- és televíziómûsorok után a) legfeljebb 500 csatlakozott háztartásig: televízió-mûsoronként

Az ARTISJUS a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 16. § (1) bekezdésében, 26. § (1)–(7) bekezdésében, 26. § (8) bekezdés elsõ mondatában, 27. §-ban, 28. § (2) és (3) bekezdésében, 90. § (1) bekezdésében valamint 92. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján – – a szerzõk, az elõadómûvészek és a hangfelvétel-elõállítók javára a 28. § (2) és (3) bekezdésében, továbbá a 77. § (2) bekezdés második mondatában meghatározott jogok tekintetében a FilmJUS, Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületével, a HUNGART Vizuális Mûvészek Közös Jogkezelõ Társasága Egyesülettel, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével, valamint a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájával egyetértésben – a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját mûsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítõ mûsorában sugárzott, illetve közvetített mûvek, elõadások és hangfelvételek sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon – az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával – a nyilvánossághoz történõ egyidejû, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítése engedélyezésének feltételeit és az ennek fejében fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakat (a továbbiakban: jogdíj) valamint – az írók, a zeneszerzõk és a szövegírók javára – a színpadra szánt irodalmi mûvek és a zenedrámai mûvek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi mûvek és a nagyobb terjedelmû nem színpadra szánt szépirodalmi mûvek (pl. regények) felhasználása kivételével – a már nyilvánosságra hozott mûvek sugárzása engedélyezésének feltételeit és az ennek fejében fizetendõ szerzõi jogdíjakat az alábbiakban állapítja meg:

rádiómûsoronként

1,43 Ft/hó/csatlakozott háztartás 0,57 Ft/hó/csatlakozott háztartás

b) 500-nál több csatlakozott háztartás esetén: televízió-mûsoronként rádiómûsoronként

3,53 Ft/hó/csatlakozott háztartás 1,43 Ft/hó/csatlakozott háztartás

de – mind az a), mind a b) esetében – csatlakozott háztartásonként legalább 7,80 Ft/hó összegû jogdíjat kötelesek fizetni. c) Ha a mûsorok továbbközvetítése jelen fejezet címében említett szervezet ellenõrzése alatt felajánlott, szerkesztett, a szervezet által meghatározott elnevezéssel (megjelöléssel) nyújtott szolgáltatása, azonban a csatlakozott háztartások száma amiatt, hogy a mûsorok egyidejû, változatlan továbbközvetítése nem vezeték útján, hanem a nyilvánossághoz továbbközvetítésre alkalmas egyéb eszközzel vagy módon (pl. számítógépes hálózat útján) történik, vagy egyéb okból (pl. azért, mert a továbbközvetítésnek nincsenek elõfizetõi) nem állapítható meg vagy a továbbközvetítés fejében a közönség tagjai nem a továbbközvetített mûsorok számához (mûsorcsomagokhoz) igazodó díjat fizetnek, akkor vagy továbbközvetített mûsoronként havonta 7000 Ft vagy a továbbközvetítéssel elérhetõ háztartásszám alapulvételével az 1. a), illetve 1. b) pontban a megfelelõ idõszakra meghatározott jogdíjak közül az alacsonyabb összegû jogdíjat kell megfizetni.

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. A nyilvánossághoz közvetítést végzõ szervezethez kódoltan érkezõ rádió- vagy televízió-mûsorok kódoldás után vagy (át)kódoltan történõ nyilvánossághoz közvetítése fejében az Szjt. 26. § (3) és (4) bekezdése alapján a kábelszervezetek által fizetendõ szerzõi jogdíjak. A rádió- vagy televízió-szervezetek, illetve a saját mûsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítõ szervezetek mûsorában kódoltan sugárzott, illetve nyilvánossághoz közvetített mûveknek, kódoldás után vagy (át)kódoltan, továbbsugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon történõ nyilvánossághoz közvetítését végzõ, az eredeti nyilvánossághoz közvetítõ (rádió- vagy televízió-) szervezettõl különbözõ szervezetek (pl. ún. kábelszervezetek), szervezeti formájukra tekintet nélkül, az egyes csatlakozott háztartások (elõfizetõk) részére az általuk nyilvánossághoz közvetített rádió- és televízió-mûsorokban felhasznált, már nyilvánosságra hozott irodalmi és zenemûvek (ún. kisjogos mûvek) nyilvánossághoz közvetítése fejében a) legfeljebb 500 csatlakozott háztartásig: televízió-mûsoronként rádiómûsoronként

0,66 Ft/hó/csatlakozott háztartás 0,27 Ft/hó/csatlakozott háztartás

b) 500-nál több csatlakozott háztartás esetén: televízió-mûsoronként rádiómûsoronként

1,65 Ft/hó/csatlakozott háztartás 0,66 Ft/hó/csatlakozott háztartás

de – mind az a), mind a b) esetében – csatlakozott háztartásonként legalább 3,41 Ft/hó összegû szerzõi jogdíjat kötelesek fizetni.

II. Fejezet A RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓ-SZERVEZETEK ÁLTAL AZ SZJT. 27. §-A ALAPJÁN FIZETENDÕ JOGDÍJAK 1. A rádió- és televízió-szervezetek a színpadra szánt irodalmi mûvek és a zenedrámai mûvek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi mûvek és a nagyobb terjedelmû nem színpadra szánt szépirodalmi mûvek (pl. regények) kivételével már nyilvánosságra hozott irodalmi és zenemûvek (ún. kisjogos mûvek) ismételt sugárzási célú rögzítéséért [Szjt. 26. § (6) bekezdés] és sugárzásáért [Szjt. 26. § (1) bekezdés második mondat, (2) bekezdés, (3) és (4) bekezdés] költségvetési támogatásuk 1%-ának, továbbá elõfizetõi díjbevételeik 2%-ának, valamint reklám- és szponzorációs bevételeik 4%-ának megfelelõ együttes összegû, de legalább 10 000 Ft/hó szerzõi jogdíjat kötelesek fizetni.

305

2. Az Szjt. 26. § (7) bekezdése, (8) bekezdése elsõ mondata értelmében a II. 1. pontban meghatározott mûveket mûsorszámmá, illetve mûsorrá szerkesztõ és a nyilvánossághoz közvetítést ellenõrzés alatt tartó szervezet: 2.1. a II. 1. pontban meghatározott szerzõi jogdíjat köteles fizetni, ha a mûsort nem sugárzással [Szjt. 26. § (1)–(6) bekezdés], hanem vezeték útján teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé (cablecasting); 2.2. a II. 1. pontban meghatározott, de legalább 7000 Ft/hó szerzõi jogdíjat köteles fizetni, ha a mûsort nem sugárzással [Szjt. 26. § (1)–(6) bekezdés], nem vezeték útján, hanem bármely más hasonló eszközzel vagy módon – ideértve számítógépes hálózat igénybevételét – teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé (pl. önálló webcasting). A jelen 2.2. pontba foglalt díjszabási rendelkezés kiterjed azokra az esetekre, amikor a közönség tagja a mûsort szerkesztõ és a nyilvánossághoz közvetítést ellenõrzése alatt tartó szervezet által meghatározott bármely szempont szerint, akár a mûsor nyilvánossághoz közvetítését megelõzõen vagy azzal egy idõben, akár a már nyilvánossághoz közvetített mûsorszámok archívumából válogathat a mûsort alkotó mûsorszámok közül, feltéve, hogy a kiválogatott mûsorszámok mûsorként (mûsorszámok folyamaként) érzékelhetõek, és a szolgáltatás nem terjed ki arra, hogy a közönség tagja az érzékelt mûsorszámokról tartós másolatot készíthessen. A jelen 2.2. pontba foglalt díjszabási rendelkezés nem vonatkozik azokra a külön jogdíjközleményben meghatározott esetekre, ha mûveket lehívásra tesznek a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé. 3. Az Szjt. 26. § (8) bekezdés elsõ mondata értelmében a rádió- és televízió-szervezetek a II. 1. pontban meghatározott mûveknek a sugárzással egy idõben, számítógépes hálózat igénybevételével is történõ nyilvánossághoz közvetítéséért (,,simulcasting”) a II. 1. pont szerint fizetendõ szerzõi jogdíjon felül annak 5%-át kötelesek fizetni, ha a nyilvánossághoz közvetítés a rádió- és televízió-szervezet által meghatározott, a sugárzott mûsoréval azonos vagy a jelen pont szerinti nyilvánossághoz közvetítés céljára használt elnevezéssel (megjelöléssel) történik. A jelen pont hatálya nem terjed ki az I. 1. c) pontban meghatározott esetekre. 4. A II. 1. és II. 2. pont szerinti szervezetek – ha a felek rövidebb határidõben nem állapodnak meg – negyedévente, a naptári hónapot követõ hó 15. napjáig kötelesek a ténylegesen sugárzott, illetve a nyilvánossághoz egyéb módon közvetített mûsorszámokról és a mûsorszámokban felhasznált zene- és irodalmi mûvekrõl, vagy az ARTISJUS által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával vagy más, a felek által kötött sugárzási (nyilvánossághoz közvetítési) szerzõdésben meghatározott módon (formátumban) – a II. 2.2. pont szerinti szervezetek esetében elektronikus formátumban – adatot szolgáltatni [Szjt. 92. § (5) bekezdés].

306

MAGYAR KÖZLÖNY

5. A II. 1–II. 3. pontban meghatározott szerzõi jogdíjak megállapítása tekintettel van arra, hogy az irodalmi és zenemûvek nyilvánossághoz közvetítésének jelen jogdíjközlemény szerinti engedélyezése nem terjed ki a színpadra szánt irodalmi és zenedrámai mûvek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi mûvek és a nagyobb terjedelmû nem színpadra szánt szépirodalmi mûvek (pl. regények) nyilvánossághoz közvetítésének, és az irodalmi és zenei nagyjog fogalma alá tartozó egyéb zene- és irodalmi mûvek sugárzásának és egyéb nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, valamint a zene reklámcélra történõ rögzítésének (hangfelvételének), valamint megváltoztatásának, átdolgozásának engedélyezésére, amelyre nézve a felhasználók az egyes szerzõkkel vagy más igazolt jogosultakkal közvetlenül kötelesek megállapodni.

III. Fejezet KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 1. Az Szjt. 26. § alapján a jelen jogdíjközlemény értelmében rádió-, illetve televízió-szervezetnek a saját mûsort a nyilvánossághoz földi vagy mûholdas sugárzás, illetve vezeték útján vagy egyéb módon átvivõ szervezeteket kell érteni. 2. A jelen jogdíjközlemény alapján a felhasználási engedély megadása a jogdíj megfizetésétõl függ. A felhasználó az engedélyt a jogdíj megfizetésével egy idõben szerzi meg. A felhasználás megkezdése elõtt megfizetett jogdíj, illetve jogdíjrészlet fejében a felhasználó a megfizetett jogdíjjal (a jogdíjrészlettel) arányos mértékû felhasználási engedélyt szerez. 3. A jelen jogdíjközleményben említett reklám- és szponzorációs bevételen a bármilyen forrásból származó mindazon befizetéseket és dolog átadásával vagy tevékenység végzésével teljesített szolgáltatásokat érteni kell, amelyekre az adott szervezet beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. 4. Ha a felhasználóval vagy felhasználói érdekképviseleti szervezettel kötött átalányjogdíjat tartalmazó szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, a jogdíj (jogdíjrészlet) kiszámításához szükséges elszámolás naptári negyedévenként, a jogdíj pedig a negyedévet követõ hónap utolsó napjáig esedékes. 5. Az ARTISJUS a jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a mûfelhasználás módját és mértékét a helyszínen ellenõrizheti.

2005/10. szám

6. A jelen jogdíjközleményben meghatározott, tevékenységüket megkezdõ szervezetek jogdíja – mûködésük elsõ naptári évében – kizárólag beruházási célú, nem a mûködés folyamatos költségeit fedezõ költségvetési támogatásuk és egyéb, megfelelõ számviteli bizonylattal igazolt beruházási és/vagy tárgyieszköz-beszerzési költségeik összegével csökkenthetõ. A csökkentés nem haladhatja meg a fizetendõ jogdíj mértékének 50%-át. E jogdíjkedvezménnyel együtt más jogdíjkedvezmény nem adható. 7. A felhasználókkal, illetve a felhasználók képviseletében eljáró, az érintett felhasználók jelentõs részét megfelelõen képviselõ országos érdekképviseleti szervezetekkel a jogdíjközlemény megfelelõ rendelkezéseiben meghatározott tételes vagy %-os szerzõi jogdíjfizetés helyett az ARTISJUS átalányjogdíjat tartalmazó felhasználási szerzõdést is köthet. Átalánydíjas felhasználási szerzõdés csak akkor köthetõ, ha – az azzal érintett felhasználónak jogdíjtartozása nincs, és a felhasználás mértékére vonatkozó adat- (pl. mûsor) közlési kötelezettségének az Szjt. 92. § (5) bekezdésre figyelemmel eleget tett, – az átalánydíjas felhasználási szerzõdés megkötését a felhasználás sajátos körülményei, vagy a felhasználás és ennek folytán a felhasználó által fizetendõ jogdíj jelentõs mértéke, vagy a felhasználók jelentõs részének azonos országos érdekképviseleti szervben való önkéntes tagsága és az érdekképviseleti szerv felhasználási szerzõdés kötésére irányuló jogszabály- és alapszabályszerû felhatalmazása ezt lehetõvé és indokolttá teszi. Az átalányszerzõdések megkötése során az átalányszerzõdésekkel érintett felhasználók között az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ megkülönböztetést nem lehet alkalmazni, azaz azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket kell biztosítani. Országos érdekképviseleti szervekkel csak abban az esetben köthetõ átalányszerzõdés, ha az érdekképviseleti szerv a tagjai (az érintett felhasználók) jogdíjfizetéséért megfelelõ biztosítékot nyújt, és/vagy az érintett felhasználók által fizetendõ jogdíj kiszámításához/megfizetéséhez szükséges, a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (teljesítményekre) vonatkozó adatokat gyûjti és az ARTISJUS-nak továbbítja, és/vagy a jogdíjfizetési kötelezettséget egészben vagy részben átvállalja. 8. A jelen jogdíjközleményben nem meghatározott felhasználások esetén a közzétett jogdíjmértékek elveinek és arányainak alkalmazásával az ARTISJUS által esetenként megállapított jogdíj fizetendõ. 9. A jogdíjak megállapítása tekintettel van arra, hogy a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználások során védett és nem védett mûvek felhasználása egyaránt megtörténik.

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10. A jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. A jogdíjat a törvényes ÁFÁ-t is tartalmazó összegben kell megfizetni. 11. A jogdíjközlemény idõbeli hatálya A fenti jogdíjközlemény 2005. január 1-jétõl 2005. december 31-ig hatályos. ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület *** Az ARTISJUS által megállapított jogdíjakat az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2005. január 13. Vass Lajos s. k., nemzeti kulturális örökség minisztériumi politikai államtitkár

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (Sz 05) az elõadások szervezõi számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében fizetendõ szerzõi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl Az ARTISJUS a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. § (1) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (1), (4), (5), (6) bekezdésében, 90. § (1) bekezdésében, valamint 92. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, továbbá a jelen jogdíjközlemény I. fejezet 2. pontjában és II. fejezet 2. és 3. pontjában meghatározott felhasználásokra az Szjt. 77. §-ban foglalt jogok tekintetében a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével (MAHASZ) és a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájával (MSZSZ–EJI) egyetértésben az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának szervezõi számára a nyilvános elõadások engedélyezése fejében fizetendõ alábbi szerzõi jogdíjakat, valamint a felhasználás egyéb feltételeit állapítja meg: I. Fejezet A NYILVÁNOS ELÕADÁSOK SZERVEZÕI ÁLTAL FIZETENDÕ JOGDÍJAK 1. Koncert A koncertre vonatkozó általános szabályok a) Fogalma: olyan zenei elõadás, amelyre a közönség a zene hallgatása céljából gyûlik össze, és amely elõadáson a zene fõszolgáltatásként kerül felhasználásra.

307

b) Jogdíj mértéke: az áfával csökkentett bevétel 9%-a, de a fizetendõ szerzõi jogdíj nem lehet kevesebb, mint a belépõdíj nélküli rendezvényekre a jelen jogdíjközlemény 7/a) pontjában megállapított szerzõi jogdíj mértéke. c) Elszámolás: A szerzõi jogdíj részbeni elõre történõ megfizetését magában foglaló részletfizetési megállapodás esetén legkésõbb az elõadást (rendezvényt) megelõzõ 3 nappal kell a szerzõi jogdíj elsõ részletét megfizetni. A szervezõ 3 nappal a koncert után vagy a megállapodásban meghatározott egyéb határidõre köteles az elszámolás alapjául szolgáló iratokat becsatolni. A szervezõ a belépõjegyeket – ellenõrizhetõ nyilvántartásai alapján – a számviteli jogszabályokban meghatározott szigorú számadású bizonylatként köteles kezelni. Amennyiben a szervezõ bejelentési kötelezettségének önként nem tesz eleget, az ARTISJUS kérheti a szervezõ bizonylatait, vagy elõzetes egyeztetést követõen betekinthet a koncerttel kapcsolatos elszámolásaiba. Ha a kért iratokat és bizonylatokat írásbeli felszólítás után sem nyújtják be határidõre, az ARTISJUS a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg a fizetendõ szerzõi jogdíjat. d) Mérséklések: d/1. Ha egy elõadáson belül a nem védett mûvek száma az 50%-ot meghaladja, úgy a fizetendõ szerzõi jogdíj az áfát nem tartalmazó bevétel 6%-a. d/2. A rendezvény szervezõje az alábbi kedvezményekben részesülhet: Ha a rendezvény szervezõje a rendezvény megtartását megelõzõen az ARTISJUS-szal kötött jogdíj részletfizetési megállapodás szerint vállalja a várható bevétel alapján számított szerzõi jogdíj 50%-ának elsõ szerzõi jogdíjrészletként történõ megfizetését, d/2.1. és a 2004. évi rendezvényei után 2004. évben fizetett szerzõi jogdíj összege nem éri el az 1 700 000 Ft-ot, 20% kedvezményben részesül; d/2.2. és az általa 2004. évi rendezvényei után 2004. évben fizetett szerzõi jogdíj kedvezmény nélkül számított összege eléri vagy meghaladja az – 1 700 000 Ft-ot: = 9%-os kiinduló szerzõi jogdíjmérték esetén a fizetendõ szerzõi jogdíjmérték: 6%, = 6%-os kiinduló szerzõi jogdíjmérték esetén a fizetendõ szerzõi jogdíjmérték: 4,5% – 2 700 000 Ft-ot: = 9%-os kiinduló szerzõi jogdíjmérték esetén a fizetendõ szerzõi jogdíjmérték: 5,5%, = 6%-os kiinduló szerzõi jogdíjmérték esetén a fizetendõ szerzõi jogdíjmérték: 3,7% – 3 700 000 Ft-ot: = 9%-os kiinduló szerzõi jogdíjmérték esetén a fizetendõ szerzõi jogdíjmérték: 5% = 6%-os kiinduló szerzõi jogdíjmérték esetén a fizetendõ szerzõi jogdíjmérték: 3,2% A d/2.1. és d/2.2. pontokban meghatározott kedvezmények együtt nem alkalmazhatóak.

308

MAGYAR KÖZLÖNY

e) Mûsorközlés: A szervezõ a felhasznált mûvekrõl köteles mûsorközlést adni a következõ tartalommal: – a felhasznált mû címe, – a felhasznált mû szerzõje, át- vagy feldolgozója. A mûsorközlést a koncertet (sorozatrendezvény esetén az utolsó elõadást) követõ 3 napon belül köteles a szervezõ benyújtani.

2. Diszkó, bál, össztánc A diszkóra, bálra, össztáncra vonatkozó általános szabályok a) Fogalma: olyan rendezvény, ahol a közönség szerkesztett, válogatott lemezbemutatás vagy élõ elõadás útján nyújtott zeneszolgáltatás mellett táncolhat. b) Jogdíj mértéke: az áfával csökkentett bevétel 8%-a, de a fizetendõ szerzõi jogdíj nem lehet kevesebb, mint a belépõdíj nélküli rendezvényekre a jelen jogdíjközlemény 7/a) pontjában megállapított szerzõi jogdíj mértéke. c) Elszámolás: A szerzõi jogdíj részbeni elõre történõ megfizetését magában foglaló részletfizetési megállapodás esetén legkésõbb az elõadást (rendezvényt) megelõzõ 3 nappal kell a szerzõi jogdíj elsõ részletét megfizetni. A szervezõ 3 nappal a rendezvény után, vagy a megállapodásban meghatározott egyéb határidõre köteles az elszámolás alapjául szolgáló iratokat becsatolni. A szervezõ a belépõjegyeket – ellenõrizhetõ nyilvántartásai alapján – a számviteli jogszabályokban meghatározott szigorú számadású bizonylatként köteles kezelni. Amennyiben a szervezõ bejelentési kötelezettségének önként nem tesz eleget, az ARTISJUS kérheti a szervezõ bizonylatait, vagy elõzetes egyeztetést követõen betekinthet a rendezvénnyel kapcsolatos elszámolásaiba. Ha a kért iratokat és bizonylatokat írásbeli felszólítás után sem nyújtják be határidõre, az ARTISJUS a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg a fizetendõ szerzõi jogdíjat. d) Mérséklések: Ha a rendezvény szervezõje a rendezvény megtartását megelõzõen az ARTISJUS-szal kötött jogdíj részletfizetési megállapodás szerint vállalja a várható bevétel alapján számított szerzõi jogdíj 50%-ának elsõ szerzõi jogdíjrészletként történõ megfizetését, és a 2004. évi rendezvényei után 2004. évben fizetett szerzõi jogdíj összege nem éri el a 3 700 000 Ft-ot, 20% kedvezményben részesül.

3. Táncház A táncházra vonatkozó általános szabályok a) Fogalma: Olyan rendezvény, ahol a közönség élõ népzenére, illetve népzenei feldolgozásra épülõ zeneszolgáltatás mellett táncol.

2005/10. szám

b) Jogdíj mértéke: áfával csökkentett bevétel 5%-a, de a fizetendõ szerzõi jogdíj nem lehet kevesebb, mint a belépõdíj nélküli rendezvényekre a jelen jogdíjközlemény 7/a) pontjában megállapított szerzõi jogdíj mértéke. c) Elszámolás: A szerzõi jogdíj részbeni elõre történõ megfizetését magában foglaló részletfizetési megállapodás esetén legkésõbb az elõadást (rendezvényt) megelõzõ 3 nappal kell a szerzõi jogdíj elsõ részletét megfizetni. A szervezõ 3 nappal a rendezvény után, vagy a megállapodásban meghatározott egyéb határidõre köteles az elszámolás alapjául szolgáló iratokat becsatolni. A szervezõ a belépõjegyeket – ellenõrizhetõ nyilvántartásai alapján – a számviteli jogszabályokban meghatározott szigorú számadású bizonylatként köteles kezelni. Amennyiben a szervezõ bejelentési kötelezettségének önként nem tesz eleget, az ARTISJUS kérheti a szervezõ bizonylatait, vagy elõzetes egyeztetést követõen betekinthet a rendezvénnyel kapcsolatos elszámolásaiba. Ha a kért iratokat és bizonylatokat írásbeli felszólítás után sem nyújtják be határidõre, az ARTISJUS a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg a fizetendõ szerzõi jogdíjat. d) Mérséklés: Ha a rendezvény szervezõje a rendezvény megtartását megelõzõen az ARTISJUS-szal kötött jogdíj részletfizetési megállapodás szerint vállalja a várható bevétel alapján számított szerzõi jogdíj 50%-ának elsõ szerzõi jogdíjrészletként történõ fizetését, és a 2004. évi rendezvényei után 2004. évben fizetett szerzõi jogdíj összege nem éri el a 3 700 000 Ft-ot, 20% kedvezményben részesül. e) Mûsorközlés: A szervezõ a felhasznált mûvekrõl köteles mûsorközlést adni a következõ tartalommal: – a felhasznált mû címe, – a felhasznált mû szerzõje, át- vagy feldolgozója. A mûsorközlést a rendezvényt (sorozatrendezvény esetén az utolsó elõadást) követõ 3 napon belül köteles a szervezõ benyújtani.

4. Mûsoros elõadás A mûsoros elõadásra vonatkozó általános szabályok a) Fogalma: olyan vegyes irodalmi és zenei, szórakoztató mûsor, továbbá revü, varieté, táncbemutató, táncverseny, lézerszínház stb., amelyet egy vagy több fellépõ (közremûködõ) részvételével rendeznek. b) Jogdíj mértéke: áfával csökkentett bevétel 7%-a (kivéve a jelen jogdíjközlemény 5. pontja), de a fizetendõ szerzõi jogdíj nem lehet kevesebb mint a belépõdíj nélküli rendezvényekre a jelen jogdíjközlemény) 7/a) pontjában megállapított szerzõi jogdíj mértéke. c) Elszámolás: A szerzõi jogdíj részbeni elõre történõ megfizetését magában foglaló részletfizetési megállapodás esetén legkésõbb az elõadást (rendezvényt) megelõzõ 3 nappal kell a

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

szerzõi jogdíj elsõ részletét megfizetni. A szervezõ 3 nappal a rendezvény után vagy a megállapodásban meghatározott egyéb határidõre köteles az elszámolás alapjául szolgáló iratokat becsatolni. A szervezõ a belépõjegyeket – ellenõrizhetõ nyilvántartásai alapján – a számviteli jogszabályokban meghatározott szigorú számadású bizonylatként köteles kezelni. Amennyiben a szervezõ bejelentési kötelezettségének önként nem tesz eleget, az ARTISJUS kérheti a szervezõ bizonylatait, vagy elõzetes egyeztetést követõen betekinthet a rendezvénnyel kapcsolatos elszámolásaiba. Ha a kért iratokat és bizonylatokat írásbeli felszólítás után sem nyújtják be határidõre, az ARTISJUS a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg a fizetendõ szerzõi jogdíjat. d) Mérséklések: Ha egy elõadáson belül a nem védett mûvek aránya az 50%-ot meghaladja, úgy a fizetendõ szerzõi jogdíj az áfát nem tartalmazó bevétel 6%-a. Ha a rendezvény szervezõje a rendezvény megtartását megelõzõen az ARTISJUS-szal kötött jogdíj részletfizetési megállapodás szerint vállalja a várható bevétel alapján számított szerzõi jogdíj 50%-ának elsõ szerzõi jogdíjrészletként történõ megfizetését, és a 2004. évi rendezvényei után 2004. évben fizetett szerzõi jogdíj összege nem éri el a 3 700 000 Ft-ot, 20% kedvezményben részesül. e) Mûsorközlés: A szervezõ a felhasznált mûvekrõl köteles mûsorközlést adni a következõ tartalommal: – a felhasznált mû címe, – a felhasznált mû szerzõje, át- vagy feldolgozója. A mûsorközlést a rendezvényt (sorozatrendezvény esetén az utolsó elõadást) követõ 3 napon belül köteles a szervezõ benyújtani.

5. Vegyes rendezvények a) Ha az 1/a), 2/a), 3/a), 4/a) pontokban felsorolt elõadások bármelyike egy rendezvény (rendezvénysorozat) programjának keretében úgy kapcsolódik zenemûvek egyidejû felhasználásával nem járó módon szakirodalmi mûvek, nagy terjedelmû szépirodalmi mûvek (regények) teljes felolvasásához, szakmai jellegû szóbeli elõadásokhoz, vitákhoz, beszélgetésekhez, tájékoztatókhoz és más hasonló programrészekhez, hogy a rendezvény teljes programjának írásbeli ismertetõjébõl kétség nélkül megállapítható, hogy az említett programrészek a rendezvény (rendezvénysorozat) lényeges részét alkotják, továbbá a zenemûvek nyilvános elõadása és az azt nem tartalmazó szakmai programrészek szervesen összekapcsolódnak, a fizetendõ szerzõi jogdíj az áfát nem tartalmazó bevétel 4%-a. b) Ha a rendezvény a 2/a) pontban meghatározott nyilvános elõadást is magában foglal, a fizetendõ szerzõi jogdíj az áfát nem tartalmazó bevétel 6%-a, és ezen felül további 20%, az elõadómûvészek és hangfelvétel-elõállítók közös jogkezelõ szervezeteit megilletõ jogdíjat is meg kell fizetni.

309

6. Mûkedvelõ kulturális közösségek elõadása Mûvelõdési intézmény vagy önkormányzat által tartósan mûködtetett mûkedvelõ kulturális közösség (tánc, színjátszó csoport stb.) elõadásai után, amennyiben az elõadás a mûködtetõ intézményben történik: a) Belépõdíj szedése esetén az áfát nem tartalmazó bevétel 3%-át kell fizetni szerzõi jogdíjként. b) Belépõdíj nélküli rendezvény esetén elõadásonként 440 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni.

7. Az 1–6. pontba nem tartozó, belépõdíj nélküli eseti rendezvények a) Belépõdíj nélküli rendezvény (kivétel településnap, majális, sör-, borfesztivál, búcsú, továbbá az I. fejezet 13. pontjában meghatározott felhasználás) esetén a közönség számától függõen, helyszínenként az alábbi összegû napi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 1– 20 fõig 1 400 Ft 21– 50 fõig 1 900 Ft 51– 100 fõig 3 700 Ft 101– 200 fõig 7 500 Ft 201– 500 fõig 11 300 Ft 501– 1 000 fõig 24 500 Ft 1 001– 2 000 fõig 39 200 Ft 2 001– 3 000 fõig 46 100 Ft 3 001– 4 000 fõig 59 600 Ft 4 001– 5 000 fõig 73 200 Ft 5 001–10 000 fõig 121 400 Ft 10 000 fõ felett a költségek (terembérleti díj, fellépti díj, hang- és fénytechnika) alapulvételével kell a szerzõi jogdíj alapját megállapítani, de a fizetendõ szerzõi jogdíj nem lehet kevesebb 121 400 Ft-nál. A szerzõi jogdíj mértékét a rendezvény jellegétõl függõen az 1., 2., 3. pontokban meghatározott számítási módnak megfelelõen kell meghatározni. b) Településnap, majális, sör-, borfesztivál, búcsú keretében tartott belépõdíj nélküli rendezvény esetén a közönség számától függõen az alábbi napi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 300 fõig 13 300 Ft 301– 500 fõig 20 000 Ft 501– 2 000 fõig 35 000 Ft 2 001– 5 000 fõig 84 100 Ft 5 001–10 000 fõig 128 200 Ft 10 000 fõ felett minden megkezdett 1000 fõ után további 14 100 Ft szerzõi jogdíj fizetendõ.

310

MAGYAR KÖZLÖNY

c) Önkormányzat által rendezett településnap, majális, búcsú esetén a közönség számától függõen az alábbi napi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 1– 100 fõig 3 300 Ft 101– 200 fõig 6 900 Ft 201– 300 fõig 11 200 Ft 301– 500 fõig 12 700 Ft 501–1 000 fõig 19 100 Ft 1 001–2 000 fõig 25 758 Ft 2000 fõ felett minden megkezdett 1000 fõ után további 12 900 Ft szerzõi jogdíj fizetendõ. d) Az 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyházak, vallási közösségek, vallási felekezetek által, saját közösségi helyiségükben megtartott hangversenyek, mûsoros elõadások esetén 500 fõig 780 Ft 501–1 000 fõig 1 600 Ft 1 000 fõ felett 3 100 Ft napi szerzõi jogdíjat kell fizetni. Nem jogdíjköteles az egyházi ünnepségeken, szertartásokon történõ zenefelhasználás, ha a szabad felhasználás Szjt.-ben meghatározott egyéb feltételei is fennállnak.

2005/10. szám

tén az illetékes állami felügyelõ szerv jóváhagyó határozatának egy másolati példányát; – mind közhasznú szervezet, mind közérdekû kötelezettségvállalás esetében a közhasznú szervezet képviselõje, illetve a közérdekû kötelezettségvállalást szervezõ személy vagy szervezet esetén képviselõje igazolását, amely szerint az igazolást kiállító büntetõjogi felelõsségére is kiterjedõen igazolja, hogy a közhasznú szervezet (illetve a közérdekû kötelezettségvállalást szervezõ) a hatályos jogszabályok szerint a közhasznú szervezetnek nyújtott adományról közérdekû kötelezettségvállalásról adó levonásra jogosító igazolást adhat; – az elõadókkal kötött megállapodás egy példányát, melyben szerepel a fellépti díjról való lemondás; – a szervezõ nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a rendezvény bevétele után társasági adó fizetési kötelezettség nem terheli. Ha a rendezvény nem minõsíthetõ jótékony célúnak vagy a rendezvényt szervezõ szerv a kért iratokat 3 napon belül nem csatolja be, a rendezvény után a jelen jogdíjközlemény szerint egyébként járó jogdíjat meg kell fizetni.

9. Rádió- és televízió-mûsorok nyilvános elõadása 8. Jótékony célú rendezvények Irodalmi és zenemûvek alkalomszerûen rendezett jótékony célú rendezvény alkalmával történõ nyilvános elõadásának engedélyezése fejében az egyébként fizetendõ szerzõi jogdíj 1/3-át kell fizetni az alábbi feltételek együttes fennállásakor: – ha a rendezvényt a szervezõ olyan tevékenységi körében szervezi, amely tevékenységével elért bevétele után társasági adó fizetési kötelezettség nem terheli; – ha annak közremûködõi fellépti díjban nem részesülnek vagy fellépti díjukat teljes egészében a rendezvényt megelõzõen közzétett közérdekû célra ajánlják fel; – a rendezvényt szervezõ szerv a teljes bevételt olyan közhasznú szervezet (1997. évi CLVI. törvény) számára vagy közérdekû kötelezettségvállalás céljára fizeti ki, amely esetében a közhasznú szervezet képviselõje vagy a közérdekû kötelezettségvállalás magánszemély szervezõje, illetve szervezet esetén képviselõje büntetõjogi felelõsségére is kiterjedõen igazolja, hogy a közhasznú szervezet a hatályos jogszabályok szerint a közhasznú szervezetnek nyújtott adományról, közérdekû kötelezettségvállalásról adólevonásra jogosító igazolást adhat. Az ARTISJUS a jótékony célú elõadások elbírálásához az alábbi iratok becsatolását kéri: – közhasznú szervezet esetében a szervezet közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelõ jogerõs bírósági végzés egy másolati példányát; – közérdekû kötelezettségvállalás esetén a kötelezettségvállalásra vonatkozó okirat, továbbá 1993. november 1-je elõtt történt közérdekû kötelezettségvállalás ese-

Rádió- vagy televízió-mûsorok nyilvános elõadás keretében történõ felvétele vagy közvetítése esetén az alábbiak szerint kell a nyilvános elõadási jogdíjat fizetni: 9.1. Belépõdíj nélkül: a) Azokban az esetekben, amikor irodalmi vagy zenemûvek a mûsor részei, azonban a mûsor nem csak irodalmi vagy zenemûvekbõl áll (háttérzene) a közönség számától függõen, elõadásonként 1– 50 fõig 2 800 Ft 51– 100 fõig 5 700 Ft 101– 500 fõig 8 500 Ft 501–1 000 fõig 11 300 Ft szerzõi jogdíjat, 1000 fõ felett minden megkezdett 1000 fõ után további 5700 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. b) Amikor a mûsor fõként irodalmi vagy zenemûvekbõl áll, a közönség számától függõen, elõadásonként 1– 50 fõig 5 700 Ft 51– 100 fõig 11 300 Ft 101– 500 fõig 17 000 Ft 501–1 000 fõig 22 700 Ft szerzõi jogdíjat, 1000 fõ felett minden megkezdett 1000 fõ után további 17 000 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 9.2. Belépõdíj szedése esetén: a) Azokban az esetekben, amikor irodalmi vagy zenemûvek a mûsor részei, azonban a mûsor nem csak irodalmi vagy zenemûvekbõl áll (háttérzene), az áfával csökkentett bevétel 7%-át kell szerzõi jogdíjként fizetni. b) Amikor a mûsor fõként irodalmi vagy zenemûvekbõl áll, az áfával csökkentett bevétel 9%-át kell szerzõi jogdíjként fizetni.

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10. Nyilvános családi ünnepségek Rendezõ szervek által rendezett családi ünnepségek (esküvõk, névadók stb.) keretében felhasznált zenei és irodalmi mûsorok után eseményenként 320 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni, függetlenül attól, hogy a fenti esemény után fölszámolnak-e költségtérítést vagy nem.

II. Fejezet KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 1. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában felhasználó a nyilvános elõadás szervezõje. A szerzõi jogdíjat a felhasználó köteles fizetni. A nyilvános elõadás szervezõjének azt kell tekinteni, akit a bármilyen formában szedett belépõdíj, valamint a bármely jogcímen a nyilvános elõadással összefüggésben befolyó egyéb bevétel (reklám- és szponzorbevétel stb.) megillet. Ha a nyilvános elõadást megvalósító rendezvényt vagy annak egy részét a szervezõ által igénybe vett harmadik személy (szervezet) szervezi, a rendezvény szervezõjének a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõt kell tekinteni, amennyiben a bevétel a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõnél keletkezik. Ebben az esetben a harmadik személyt (szervezetet) a szervezésért (közremûködésért) megilletõ (megbízási, vagy egyéb) díj nem minõsül bevételnek. 2. Ha a jelen jogdíjközlemény hatálya alá esõ bármely rendezvény során a fõszolgáltatásként megvalósuló nyilvános elõadást megelõzõen, annak szünetében vagy azt követõen járulékos jelleggel kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel vagy arról készült másolat bármilyen módon történõ közvetlen nyilvánossághoz közvetítésére kerül sor, az elõadás szervezõje – e járulékos felhasználásra tekintettel – köteles az egyébként a jelen jogdíjközlemény alapján fizetendõ szerzõi jogdíj 2%-át szerzõi jogdíjként, ezen utóbbi összeg 20%-át pedig az elõadómûvészek és hangfelvétel-elõállítók közös jogkezelõ szervezeteit megilletõ szomszédos jogi jogdíjként megfizetni. 3. Ha a jelen jogdíjközlemény hatálya alá esõ rendezvényen a fõszolgáltatásként megvalósuló nyilvános elõadás alatt, ahhoz kapcsolódóan az elõadás szervezõjének nyilatkozata szerint kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel vagy arról készült másolat közvetlen nyilvánossághoz közvetítésére kerül sor (az elõadáshoz hangfelvételt is használnak), az elõadás szervezõje köteles a jelen jogdíjközlemény alapján fizetendõ szerzõi jogdíjon felül további 20%, az elõadómûvészek és hangfelvétel-elõállítók közös jogkezelõ szervezeteit megilletõ szomszédos jogi jogdíjat fizetni. A jogdíjközlemény I. fejezet 2. pontjának hatálya alá tartozó rendezvények esetében a jelen pont szerinti jogdíjat a felhasználás jellegébõl adódóan minden esetben, a szervezõ nyilatkozatától függetlenül meg kell fizetni.

311

4. Bármely szervezet vagy személy köteles értesíteni a mûsoros elõadás szervezõje nevének és pontos címének megjelölésével az ARTISJUS-t mûsoros elõadás megtartására alkalmas helyiségének, területének mûsoros elõadás céljára történõ bérbeadásáról vagy arról, ha a helyiségében egyébként mûsoros elõadást rendeznek. Az értesítési kötelezettség elmulasztása esetén a jogdíj fizetéséért a helyiséggel rendelkezni jogosult szervezet vagy személy felel. 5. A felhasználó a már nyilvánosságra hozott zenemûvek és irodalmi mûvek felhasználásának megkezdését és a már megkezdett felhasználás megváltoztatását az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján írásban elõzetesen köteles az ARTISJUS-nak bejelenteni. 6. Ha a zene- és irodalmi mûvek nyilvános elõadása körében a felhasználó a felhasználás megkezdésére vagy megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettségének [Szjt. 25. § (4) bekezdés] nem tesz eleget, és az ARTISJUS csak az ellenõrzés során szerez tudomást a felhasználásról, az Szjt. 25. § (6) bekezdése alapján a felhasználó – a közös jogkezelõ szervezet ellenõrzési költségeinek fedezésére – költségátalány fizetésére köteles, amelynek összege a fizetendõ szerzõi jogdíj összegével egyezik meg. 6.1. A felhasználó köteles az elõadáson elhangzott mûvek címét és szerzõinek, át- vagy feldolgozóinak nevét az elõadást követõ 3 napon belül közölni az ARTISJUS-szal. Az ARTISJUS a szerzõi jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a mûfelhasználás módját és mértékét a helyszínen ellenõrizheti. 6.2. Amennyiben a felhasználó a szerzõi jogdíj megállapításához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az ARTISJUS a szerzõi jogdíj alapját az Szjt. 25. § (4) bekezdése szerinti helyszíni ellenõrzés adatai, illetve az egyéb rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg. 6.3. A fizetendõ szerzõi jogdíjon felül azzal megegyezõ összegû költségátalányt is meg kell fizetni a közös jogkezelõ szervezet ellenõrzési költségeinek fedezésére abban az esetben, ha a szervezõ a jelen jogdíjközleményben meghatározott, élõ elõadást megvalósító [Szjt. 24. § (2) bekezdés a) pont] felhasználások esetében mûsorközlési kötelezettségének nem tesz eleget, illetve bármely felhasználás tekintetében szándékosan vagy gondatlanul hibás vagy hiányos adatokat közöl. 7. A személyes elõadómûvészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános elõadás szerzõi jogdíját az elõadástól számított három napon belül kell megfizetni. 8. Az ARTISJUS a jelen jogdíjközlemény alapján a felhasználási engedély megadását a jogdíj megfizetésétõl teszi függõvé. A felhasználó az engedélyt a jogdíj megfizetésével egy idõben szerzi meg. A felhasználás megkezdése

312

MAGYAR KÖZLÖNY

elõtt megfizetett jogdíj, illetve jogdíjrészlet fejében a felhasználó a megfizetett jogdíjjal (a jogdíjrészlettel) arányos mértékû felhasználási engedélyt szerez. Részletfizetési megállapodás esetén az utolsó jogdíjrészlet megfizetésével a szervezõ felhasználási engedélye a felhasználás megkezdésére visszaható hatállyal a megfizetett szerzõi jogdíjjal arányosan bõvül, illetve a megtartott nyilvános elõadáshoz szükséges mértékûvé válik. 9. A jogdíjközlemény alkalmazásában belépõdíjnak kell tekinteni minden olyan fizetést, amely elõfeltétele a mûsoros elõadáson vagy táncmulatságon való részvételnek (belépõjegy, mûsormegváltás, adományjegy, csoportok részére szervezett idegenforgalmi jellegû rendezvények részvételi díja, meghívó stb.). 9.1. A jelen jogdíjközlemény I. fejezet 1., 2., 3., 4., 5., 6/a), 8., 9.2., pontjainak alkalmazásában bevételen az eladott jegyekbõl, bérletekbõl származó bevételt, valamint a bármilyen forrásból származó befizetést (pl. egyéb, belépõdíjnak minõsülõ bevételt, valamint a bármilyen jogcímen befolyó reklám- és szponzorbevételt), továbbá dolog átadásával vagy tevékenység végzésével nyújtott szolgáltatást kell érteni, amelyekre az adott szervezet beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. 9.2. Hozzá kell számítani a bevételhez a térítésmentes (tisztelet, szakmai stb.) jegyek értékét is. Ilyen esetben a szerzõi jogdíjalap megállapításához a kereskedelmi forgalomban értékesített legalacsonyabb értékû jegy ellenértékét kell figyelembe venni. Ha a szerzõi jogdíjszámítás alapja tárgya az áfának, abban az esetben bevétel alatt az áfa nélküli bevétel értendõ. 9.3. A bevételbõl bizonylatok alapján levonható: – a kiemelt (VIP) közönségtagok részére nyújtott olyan szolgáltatások értéke, amelyet a belépõ tartalmaz, de közvetlenül nem függenek össze a zenefelhasználással (reklámajándék, ingyenes parkolás, közlekedés). Nem sorolható ebbe a körbe a vendéglátó szolgáltatás, amelynek ellenértékét bevételnek kell tekinteni; – a térítésmentesen átadott (szakmai, tisztelet stb.) jegyek ellenértékébõl az összes eladott jegy (darab) legfeljebb 5%-nak megfelelõ, a legalacsonyabb értékû jegy ellenértékének figyelembevételével számított rész, ha a szervezõ a térítésmentes jegyeket olyan személynek vagy szervezetnek adja át, aki/amely szponzori támogatást nyújtott a rendezvényhez. E tényt a szervezõ úgy igazolhatja, hogy teljes bizonyító erejû magánokiratban nyilatkozik = a térítésmentes jegyeket átvevõ személy/szervezet pontos nevérõl, = az átadott jegyek számáról, = arról, hogy a személytõl/szervezettõl szponzori támogatást kapott, és arról a rendezvény bevételei között a mindenkor hatályos számviteli szabályoknak megfelelõen beszámol.

2005/10. szám

10. A jelen szerzõi jogdíjközleményben meghatározott bármely kedvezmény kizárólag azt a felhasználót illeti meg, akinek az ARTISJUS-szal szemben három hónapnál régebbi lejárt tartozása nem áll fenn, és a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (teljesítményekre) vonatkozó adat- (pl. mûsor) közlési kötelezettségének határidõben eleget tett. 11. A felhasználókkal, illetve a felhasználók képviseletében eljáró, az érintett felhasználók jelentõs részét megfelelõen képviselõ országos érdekképviseleti szervezetekkel a jogdíjközlemény megfelelõ rendelkezéseiben meghatározott tételes vagy %-os szerzõi jogdíjfizetés helyett az ARTISJUS átalányjogdíjat tartalmazó felhasználási szerzõdést is köthet. 11.1. Átalánydíjas felhasználási szerzõdés a jogdíjközlemény megfelelõ pontjaiban meghatározott feltételek fennállása mellett is csak akkor köthetõ, ha – az azzal érintett felhasználónak az ARTISJUS-szal szemben szerzõi jogdíjtartozása nincs, és a felhasználás mértékére vonatkozó adat- (pl. mûsor) közlési kötelezettségének az Szjt. 92. § (5) bekezdésre figyelemmel eleget tett, – az átalánydíjas felhasználási szerzõdés megkötését a felhasználás sajátos körülményei, vagy a felhasználás és ennek folytán a felhasználó által fizetendõ szerzõi jogdíj jelentõs mértéke, vagy a felhasználók jelentõs részének azonos országos érdekképviseleti szervben való önkéntes tagsága és az érdekképviseleti szerv felhasználási szerzõdés kötésére irányuló jogszabály- és alapszabályszerû felhatalmazása ezt lehetõvé és indokolttá teszi. 11.2. Az átalányszerzõdések megkötése során az ARTISJUS az átalányszerzõdésekkel érintett felhasználók között az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ megkülönböztetést nem alkalmazhat, azaz azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít. 11.3. Országos érdekképviseleti szervekkel csak abban az esetben köthetõ átalányszerzõdés, ha az érdekképviseleti szerv a tagjai (az érintett felhasználók) szerzõi jogdíj fizetéséért megfelelõ biztosítékot nyújt, és/vagy az érintett felhasználók által fizetendõ szerzõi jogdíj kiszámításához/megfizetéséhez szükséges, a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (teljesítményekre) vonatkozó adatokat gyûjti és az ARTISJUS-nak továbbítja, és/vagy a szerzõi jogdíjfizetési kötelezettséget egészben vagy részben átvállalja. 12. A jogdíjak megállapítása tekintettel van arra, hogy a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználások során védett és nem védett mûvek felhasználása egyaránt megtörténik. Ha a felhasználó bizonyítja [Szjt. 92. § (3) bek.], hogy a felhasználás – figyelemmel az átdolgozott, feldolgozott mûvekre is – kizárólag olyan mûveket, illetve hangfelvételek bármely nyilvánossághoz közvetítésével [Szjt. 77. § (1) bek.] járó nyilvános elõadás esetén, kizárólag olyan elõadásokat vagy hangfelvételeket érint, amelyek mindegyikére nézve a védelmi idõ eltelt, a felhasználás fejében jogdíjat nem kell fizetni.

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13. A jogdíjak megállapítása tekintettel van arra, hogy az irodalmi és zenemûvek nyilvános elõadásának jelen jogdíjközlemény szerinti engedélyezése nem terjed ki a színpadra szánt irodalmi mûvek és zenedrámai mûvek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik és a szakirodalmi mûvek, valamint a nagyobb terjedelmû nem színpadra szánt szépirodalmi mûvek (pl. regények) teljes terjedelemben történõ elõadására. 14. A jelen jogdíjközleményben egyedileg nem meghatározott, a vendéglátóipari és kereskedelmi zenefelhasználáson kívül esõ nyilvános elõadás esetén a közzétett szerzõi jogdíjmértékek elveinek és arányainak alkalmazásával az ARTISJUS által esetenként megállapított szerzõi jogdíj fizetendõ. 15. A jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjak az áfa összegét nem tartalmazzák. A jogdíjat a törvényes áfát is tartalmazó összegben kell megfizetni.

III. Fejezet A JOGDÍJKÖZLEMÉNY IDÕBELI HATÁLYA

az érintett jogosultak közös jogkezelõ szervezeteivel, a FilmJus, Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületével, a HUNGART Vizuális Mûvészek Közös Jogkezelõ Társasága Egyesülettel, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével, valamint a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájával egyetértésben a kép-, illetve hangfelvételek magáncélú másolására tekintettel az üres kép- és hanghordozókra az alábbi szerzõi jogdíjat állapítja meg: Idõtartam/Megnevezés

60 percig 90 percig 90 perc felett

Budapest, 2005. január 13.

120 percig 180 percig 195 percig 240 percig és a felett

55 Ft/db 70 Ft/db 76 Ft/db 98 Ft/db

Nyersanyagimport Hanghordozó nyersanyag Videó-képhordozó nyersanyag

244 Ft/1000 m 286 Ft/1000 m

DVD típusok DVD-R/+R, DVD-RW/+RW, DVD-RAM 4,7 GB-ig 4,7 GB felett

Vass Lajos s. k.,

150 Ft/db 300 Ft/db

CD-R típusok

nemzeti kulturális örökség minisztériumi politikai államtitkár

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (Ü 05) a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjakról a 2005. évre

23 Ft/db 28 Ft/db 34 Ft/db Videokazetta

*** Az ARTISJUS által megállapított szerzõi jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom:

Fizetendõ jogdíj

Audiokazetta

A fenti jogdíjközlemény 2005. január 1-jétõl 2005. december 31-ig hatályos. ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület

313

CD-R és CD-RW 300 MB-ig CD-R és CD-RW/Data 700 MB-ig CD-R és CD-RW/Audió, illetve 700 MB felett

16 Ft/db 44 Ft/db 64 Ft/db

Integrált tárolóegységgel rendelkezõ zenelejátszók memóriakapacitás szerint (MP3-lejátszók, IPod, IRiver-típusú zenelejátszók)

I. JOGDÍJAK Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 20. § (1) és (2) bekezdése alapján

128 MB-ig 256 MB–1 GB 1 GB–20 GB 20 GB felett

530 Ft/db 2 500 Ft/db 5 000 Ft/db 7 000 Ft/db

314

MAGYAR KÖZLÖNY

Kép- és hanghordozóként használható memóriakártyák (kártya MP3 lejátszóhoz, CF, MMC, MS, Smart Media, SD, mini SD, xD, Microdrive-típusú kártyák) 128 MB-ig 256 MB–1 GB 1 GB–20 GB 20 GB felett

320 Ft/db 1 500 Ft/db 3 000 Ft/db 5 000 Ft/db Egyéb

Minidiszk

64 Ft/db

II. 1. A jogdíj megfizetése Az Szjt. 20. § (2) bekezdése alapján a fenti jogdíjat az üres kép- vagy hanghordozó gyártója, külföldön gyártott kép- vagy hanghordozó esetén pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy, vagy – vámfizetési kötelezettség hiányában – egyetemlegesen a hordozót az országba behozó személy és az azt belföldön elõször forgalomba hozó személy köteles az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesülethez a vámkezelés befejezésétõl, vámfizetési kötelezettség hiányában pedig a forgalomba hozataltól, illetve a vámfizetés befejezésétõl számított nyolc napon belül megfizetni. A jogdíj megfizetéséért az adott hordozó összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. A jogdíjközleményben fel nem tüntetett, év közben forgalomba hozott új típusú hordozók esetén a fizetendõ jogdíjat az ARTISJUS a fenti elvek figyelembevételével, egyedileg állapítja meg. Rendkívül indokolt esetben, az egyenlõ bánásmód követelményét szem elõtt tartva a közzétett jogdíjakhoz képest év közben jogdíjkedvezmény adható. A jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjak az áfát nem tartalmazzák. A jogdíjat a törvényes áfát is tartalmazó összegben kell megfizetni. 2. Adatszolgáltatási kötelezettség Aki üres kép- vagy hanghordozót gyárt, vámfizetési kötelezettség nélkül az országba behoz, vagy az így behozott hordozót elõször belföldi forgalomba hozza, köteles az ARTISJUS-t az Szjt. 20. § (2) bekezdés szerinti jogdíjigény érvényesítéséhez szükséges adatokról tájékoztatni. Az üres kép- vagy hanghordozó behozatala miatt jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy a fentieken felül köteles az ARTISJUS-nak bemutatni a vámhatóság által hitelesített behozatali vámokmányt is. Bármely bejelentésre, illetve tájékoztatásra kötelezett személy köteles az ARTISJUS kérésére adatszolgáltatást nyújtani az üres kép- és hanghordozók beszerzési forrásairól, illetve azok egyéb forgalomba hozatali adatairól. A fenti tájékoztatási kötelezettség – akár részleges – el-

2005/10. szám

mulasztása esetén a tájékoztatásra kötelezett az üres kép-, illetve hanghordozók után a jelen jogdíjközlemény alapján számított jogdíjjal azonos mértékû költségátalányt köteles fizetni [Szjt. 22. § (2) bek.]. 3. A jogdíj megfizetése alóli mentesség esetei A fenti jogdíj megfizetése alóli mentesség fennállásának igazolásához az alábbi okiratok benyújtása szükséges: 3.1. Az Szjt. 20. § (3) bekezdés a) pont szerinti reexport esetén a kivitel igazolásához benyújtandó dokumentumok: – a kivitt áru azonosítására alkalmas, legalább a kivitt mennyiséget, a hordozó márkanevét és típusát tartalmazó nyilatkozat, valamint – az Európai Közösség területén kívülre irányuló forgalomban a vámhatóság által hitelesített behozatali és kiviteli vámokmány, – az Európai Közösség területére irányuló forgalomban olyan, a felek közösségi adószámát tartalmazó hitelt érdemlõ okirat (számla, fuvarlevél stb.), amelybõl aggálytalanul megállapítható, hogy a díjigénnyel érintett üres hordozót tartalmazó küldemény címzettje az Európai Közösségen belül lakóhellyel rendelkezõ személy, illetve székhellyel rendelkezõ jogi személy vagy egyéb szervezet. 3.2. Amennyiben a fenti, reexport alapján fennálló mentességi okra a jogdíj megfizetésére kötelezett személy a jogdíj megfizetése után hivatkozik, a megfizetett jogdíjat a 3.1. pontban meghatározott okiratok benyújtása után az alábbi feltételek együttes fennállása esetén az ARTISJUS visszatéríti: a) ha a kivitelt is a jogdíjat az ARTISJUS-nak megfizetõ személy végzi, b) ha a kivitel célországában mûködik ún. üreshordozó-jogdíjat beszedõ szerzõi közös jogkezelõ szervezet, és az tételes adatokkal azonosíthatóan igazolja, hogy kivitt mennyiségre vonatkozóan a jogdíjat a jogdíjfizetésre kötelezett a célországban megfizette, c) a jogdíj visszatérítésére még a jogdíj megfizetésének évében sor kerül, d) a hordozóról eltávolított hologramos címkét a jogdíjfizetõ visszaszolgáltatja. 3.3. A hang-, képhordozó sokszorosítást üzletszerûen végzõ (SZJ 22.31, 22.32) gazdálkodó szervezetnek történõ értékesítés során a sokszorosító teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt, a mentességi ok fennállását igazoló nyilatkozata, valamint az Szjt. 19. § (1) bekezdése alapján az ARTISJUS és a felhasználó között létrejött többszörözésre vonatkozó zenefelhasználási engedély. III. 1. Védjegyhasználati engedély Az ARTISJUS a jelen jogdíjközleménnyel érintett hang-, illetve képhordozók közül a DVD és CD-R típusú hang- és képhordozók, valamint az integrált tárolóegységgel rendelkezõ zenelejátszók tekintetében történõ jogdíj-

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

igény érvényesítéssel összefüggésben ingyenesen nem kizárólagos védjegyhasználati engedélyt ad a jogdíjat az Szjt. fenti idézett 20. § (2) bekezdése alapján megfizetõ személynek az „ARTISJUS” védjegy használatára. Az ARTISJUS védjegy a jogdíjközlemény szerinti használat során – az ellenkezõ bizonyításáig – igazolja a jogdíj megfizetését, továbbá jogkezelési adatnak is minõsül [Szjt. 96. § (2) bekezdés], amelynek jogosulatlan eltávolítása, megváltoztatása szerzõi jogi és büntetõjogi jogkövetkezményekkel jár.

315

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (V 05) a vendéglátó-ipari üzletek és kereskedelmi szálláshelyek számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl

2. A védjegy hordozója A védjegyet az ARTISJUS által kibocsátott, a jogdíjat az Szjt. fenti idézett 20. § (2) bekezdése alapján megfizetõ személynek térítésmentesen, az érvényesített jogdíjigény által meghatározott darabszámban használatába adott hologramos címke hordozza. A védjegyet hordozó címke az ARTISJUS tulajdona. 3. A védjegy és a hordozó használata A jogdíjat az Szjt. fenti idézett 20. § (2) bekezdése alapján megfizetõ személy a védjegyet hordozó címkét az üres hang-, illetve képhordozó forgalomba hozatalát megelõzõen jogosult és köteles a hang-, illetve képhordozón más jogkezelési adatot vagy árujelzõ észlelését nem akadályozó módon a címke sérülése nélkül eltávolíthatatlanul elhelyezni (felragasztani), egyéb körben a védjegyet nem használhatja. A védjegy használatát harmadik személynek nem engedélyezheti, és a hordozón el nem helyezett (fel nem ragasztott) hologramos címkét harmadik személy birtokába/használatába nem adhatja. A védjegy használatáért (a hologramos címkéért) sem a jogdíjat az Szjt. fenti idézett 20. § (2) bekezdése alapján megfizetõ személy, sem más személy ellenértéket nem kérhet és nem fogadhat el. A védjegyhasználati engedély hatálya az elsõ jogszerû forgalomba hozatallal megszûnik.

IV. A JOGDÍJKÖZLEMÉNY IDÕBELI HATÁLYA A fenti jogdíjközlemény 2005. január 1-jétõl 2005. december 31-ig hatályos. ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület *** Az ARTISJUS által megállapított szerzõi jogdíjakat az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom:

A jogdíjközleményben meghatározott felhasználók által történõ felhasználás tekintetében az ARTISJUS a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. § (1) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (1), (4), (5), (6) bekezdésében, 90. § (1) bekezdésében, valamint 92. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, továbbá a 77. §-ban foglalt jogok tekintetében a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével (MAHASZ) és a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájával (MSZSZ–EJI) egyetértésben az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának, illetve nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ alábbi szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakat (a továbbiakban együtt: jogdíj), valamint a felhasználás egyéb feltételeit állapítja meg: I. Fejezet VENDÉGLÁTÓ ÜZLETEK, SZÁLLÁSHELYEK ZENEFELHASZNÁLÁSA A vendéglátó üzletekben, kereskedelmi szálláshelyeken bármely technikai eszközzel (pl. rádió, televízió mûsorának nyilvános sugárzása, továbbá analóg vagy digitális zenei hordozó lejátszása útján – magnó, lemezjátszó, music-center, videó, CD-, CD-ROM-, képlemez-, DVD-lejátszó, számítógépes vezetékes hálózathoz kapcsolt képernyõ stb. útján) történõ zenefelhasználás esetén fizetendõ szerzõi jogdíj: 1. a) Gyógy- és üdülõhelyeken, üdülõtelepnek nyilvánított településeken idényjelleggel üzemelõ, három hónapnál rövidebb ideig zenét felhasználó vendéglátó üzletek esetén naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

–

–

Budapest, 2005. január 13. Vass Lajos s. k., nemzeti kulturális örökség minisztériumi politikai államtitkár

I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó).

1963

–

316

MAGYAR KÖZLÖNY 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

1053

809

II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják.

1719

III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, belvárosban, továbbá sétálóutcában lévõ üzletek, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják.

1233

IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el.

767

550

428

344

V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

582

418

349

291

1301

2005/10. szám 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

317

259

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

185

159

b) Gyógy- és üdülõhelyeken, üdülõtelepnek nyilvánított településeken idényjelleggel mûködõ, három hónapnál hosszabb, de hat hónapnál rövidebb ideig zenét felhasználó vendéglátó üzletek esetén naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 788

667

545

24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó).

1963

–

–

–

II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják.

1719

1301

1053

809

III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, belvárosban, továbbá sétálóutcában lévõ üzletek, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják.

1185

762

630

545

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el.

730

529

407

333

V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

540

402

333

280

VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

307

243

175

153

c) Gyógy- és üdülõhelyeken, üdülõtelepnek nyilvánított településeken idényjelleggel mûködõ, hat hónapnál hosszabb idõtartamban zenét szolgáltató vendéglátó üzletek esetén naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó).

1963

–

–

–

II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják.

1719

1301

1053

809

317 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, belvárosban, továbbá sétálóutcában lévõ üzletek, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják.

1121

725

614

497

IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el.

704

497

397

317

V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

524

386

328

275

VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

296

238

169

153

d) Gyógy- és üdülõhelyeken, üdülõtelepnek nyilvánított településeken egész évben zenét szolgáltató vendéglátó üzletek esetén naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó).

1952

–

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

–

–

318

MAGYAR KÖZLÖNY 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

1047

804

II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják.

1703

III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, belvárosban, továbbá sétálóutcában lévõ üzletek, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják.

1084

IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el.

661

476

370

302

V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

503

376

312

259

1301

2005/10. szám 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

VI. kategória:

280

222

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

159

143

Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. e) Budapesten naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás:

698

587

24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

481 I. kategória:

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

1963

–

–

–

1725

1301

1053

809

1185

767

630

524

Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó). II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják. III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, belvárosban, továbbá sétálóutcában lévõ üzletek, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják.

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

413

333

IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el.

730

V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

518

376

323

265

VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

307

238

169

143

529

24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

III. kategória:

24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó).

1270

II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják.

1164

–

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

–

–

825

640

21 óráig nyitva

857

635

455

381

651

450

344

291

503

354

312

259

296

217

159

138

Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el. V. kategória:

963

22 óráig nyitva

A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, belvárosban, továbbá sétálóutcában lévõ üzletek, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják. IV. kategória:

f) 50 000 fõ fölötti településeken, megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás:

319

Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

320

MAGYAR KÖZLÖNY

g) Város 20 001–50 000 fõig naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó).

1254

II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják.

1153

III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, belvárosban, továbbá sétálóutcában lévõ üzletek, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják.

682

IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el.

603

–

957

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

–

–

815

635

2005/10. szám 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

487

333

296

238

VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

286

212

153

132

h) Város 10 001–20 000 fõig naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

529

418

434

312

328

280

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó).

1254

–

–

–

II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják.

1153

957

815

635

III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, belvárosban, továbbá sétálóutcában lévõ üzletek, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják.

656

518

423

312

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

296

259

IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el.

566

V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

460

317

280

227

VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

275

201

143

127

397

24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

III. kategória:

24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó).

1254

II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják.

1153

–

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

–

–

815

635

21 óráig nyitva

630

492

402

302

534

376

286

243

434

312

275

212

270

196

138

116

Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el. V. kategória:

957

22 óráig nyitva

A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, belvárosban, továbbá sétálóutcában lévõ üzletek, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják. IV. kategória:

i) Város 10 000 fõ alatt naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás:

321

Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

322

MAGYAR KÖZLÖNY

j) Egyéb település 5000 fõ fölött naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó).

883

II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják.

815

III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják.

571

IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el.

439

V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

381

–

635

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

–

–

550

423

2005/10. szám 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

238

159

328

307

307

227

185

243

196

164

21 óráig nyitva

127

90

k) Egyéb település 1001–5000 fõig naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

407

22 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó).

883

–

–

–

II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják.

815

635

550

423

III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják.

540

397

296

238

IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el.

418

302

212

175

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

365

296

175

159

VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

227

153

95

85

l) Egyéb település 1000 fõ alatt naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó).

883

II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják.

815

III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják.

365

–

635

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

–

–

550

418

323 24 órán 24 óráig túl nyitva nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el.

291

217

164

143

V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

222

169

138

101

VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

196

116

79

79

2. Ha az 1. pontban meghatározott zenefelhasználás olyan eszköz alkalmazásával (pl. zenegép, táncgép) valósul meg, amely lehetõvé teszi, hogy a közönség tagja egyénileg válassza ki a meghallgatni kívánt zenemûvet, akkor az 1. pontban megállapított összeg 20%-kal emelkedik.

291

217

175

3. a) Élõzene esetén az 1. pontban megállapított összeg 60%-kal emelkedik. b) Amennyiben a felhasználó legalább két zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább negyedévre), abban az esetben az 1. pontban megállapított összeg 30%-kal emelkedik. 4. Diszkóprogram, táncos rendezvény esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként 5 510 Ft b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként 4 360 Ft c) Egyéb településen esetenként 2 910 Ft

324

MAGYAR KÖZLÖNY

5. Zenés táncos rendezvény esetén, ha annak során kizárólag élõzene felhasználása történik, az alábbi összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként 5 710 Ft b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként 4 570 Ft c) Egyéb településen esetenként 3 190 Ft 6. Elõadómûvész (énekes, táncos, artista stb.) fellépése, karaoke mûsor, továbbá tánc nélküli lemezbemutató esetén, ha a rendezvény során gépzene felhasználása történik, az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként 2 200 Ft b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként 1 980 Ft c) Egyéb településen esetenként 1 540 Ft 7. Elõadómûvész (énekes, táncos, artista stb.) fellépése esetén, ha a rendezvény során kizárólag élõzene felhasználása történik, az alábbi összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként 2 170 Ft b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként 1 870 Ft c) Egyéb településen esetenként 1 440 Ft 8. Az 1., 3., 6. és 7. pontban megállapított szerzõi jogdíjtételek alkalmazásakor, valamint a 4. és 5. pontban megállapított szerzõi jogdíjtételek alkalmazásakor abban az esetben, ha a rendezvény során nem szednek belépõdíjat, illetve nincs kötelezõ fogyasztás, az üzlet befogadóképességét alapul véve: 1–50 fõig az alap szerzõi jogdíj fizetendõ, 51–100 fõig a szerzõi jogdíjtételek 10%-kal emelkednek, 101–200 fõig a szerzõi jogdíjtételek 20%-kal emelkednek, 201–300 fõig a szerzõi jogdíjtételek 50%-kal emelkednek, 301 fõ felett a szerzõi jogdíjtételek 100%-kal emelkednek. A 20 fõ befogadóképességet meg nem haladó üzletek szerzõi jogdíjtétele 20%-kal csökkenthetõ. 9. Az 1–8. pontokban megállapított szerzõi jogdíjakon felül a következõ esetekben a további jogdíjakat kell fizetni: a) Belépõdíj szedése esetén a helyiség befogadóképességét alapul véve minden megkezdett 50 fõ után a két legdrágább belépõdíjnak megfelelõ összeget.

2005/10. szám

b) Kötelezõ fogyasztási díj esetén a helyiség befogadóképességét alapul véve minden megkezdett 50 fõ után egy kötelezõ fogyasztási díjnak megfelelõ összeget. 10. Kereskedelmi szálláshelyeken történõ zenefelhasználás: a) Szállodák, gyógyszállodák, wellness szállodák, illetve garniszállodák, csillagbesorolással rendelkezõ apartmanházak közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.) történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén helyiségenként (a vendéglátó-ipari kiszolgálás keretein kívül) az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 5* és 4* szállodákban 16 700 Ft 3* szállodákban 10 920 Ft 2* és 1* szállodákban 5 980 Ft Élõzene esetén a fenti szerzõi jogdíjak 60%-kal emelkednek. b) Szállodák, gyógyszállodák, wellness szállodák, illetve garniszállodák, csillagbesorolással rendelkezõ apartmanházak közös helyiségeivel (társalgó, hall stb.) egy légtérben, azonos üzemeltetõvel mûködõ drinkbárokban, presszókban központilag történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 5* és 4* szállodákban 35 000 Ft 3* szállodákban 20 800 Ft 2* és 1* szállodákban 14 070 Ft Élõzene esetén a fenti szerzõi jogdíjak 60%-kal emelkednek. A fenti jogdíjak kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközleményben egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni. c) Szállodák, gyógyszállodák, wellness szállodák, illetve garniszállodák, csillagbesorolással rendelkezõ apartmanházak szobáiban történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén, a szálláshely szobaszámától függõen, az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 10 szobáig 4 360 Ft 11– 25 szobáig 7 210 Ft 26– 50 szobáig 14 560 Ft 51–100 szobáig 21 850 Ft 101–150 szobáig 29 500 Ft 151–200 szobáig 37 000 Ft 201–250 szobáig 38 400 Ft 251–300 szobáig 40 400 Ft 301–350 szobáig 42 500 Ft 351–400 szobáig 45 800 Ft 401–500 szobáig 48 400 Ft 501 szoba felett 50 500 Ft

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

d) Panziók, fogadók, motelek, csillagbesorolás nélküli apartmanházak közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.) történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén (a vendéglátó-ipari kiszolgálás keretein kívül) az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: – Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten 8 290 Ft – Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban 7 560 Ft – Városokban 5 460 Ft – Egyéb településen 4 410 Ft Élõzene esetén a fenti szerzõi jogdíjak 60%-kal emelkednek. e) Panziók, fogadók, motelek, csillagbesorolás nélküli apartmanházak közös helyiségeivel (társalgó, hall stb.) egy légtérben azonos üzemeltetõvel mûködõ drinkbárokban, presszókban központilag történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: – Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten 15 000 Ft – Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban 13 540 Ft – Városokban 9 760 Ft – Egyéb településen 8 080 Ft Élõzene esetén a fenti szerzõi jogdíjak 60%-kal emelkednek. A fenti jogdíjak kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközleményben egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni. f) Panziók, fogadók, motelek, csillagbesorolás nélküli apartmanházak szobáiban történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén a szálláshely szobaszámától függõen az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 5 szobáig 3 550 Ft 6–10 szobáig 4 500 Ft 11–25 szobáig 5 950 Ft 26 szoba felett 7 140 Ft g) Kempingek és üdülõházak közös helyiségeiben történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén (a vendéglátó-ipari kiszolgálás keretein kívül) a kempingek és az üdülõházak férõhelyétõl függõen helyiségenként havonta: 500 férõhelyig 5 770 Ft – minden további megkezdett 100 fõ férõhely után további havi 770 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. Élõzene esetén a fenti szerzõi jogdíjak 60%-kal emelkednek. h) Kempingek és üdülõházak közös helységeivel (társalgó, hall stb.) egy légtérben, azonos üzemeltetõvel mû-

325

ködõ drinkbárokban, presszókban központilag történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén 500 férõhelyig 11 340 Ft – ezen felül minden megkezdett 100 fõ férõhely után további havi 1490 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. Élõzene esetén a fenti szerzõi jogdíjak 60%-kal emelkednek. A fenti jogdíjak kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközleményben egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni. i) A kempingek és üdülõházak szobáiban történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén a szálláshely férõhelyeinek számától függõen az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 50 férõhelyig 2 300 Ft 100 férõhelyig 3 090 Ft 100 férõhely felett 3 340 Ft j) Turistaházak, hostelek, munkásszállások és egyéb szálláshelyek közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.) történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén (vendéglátó kiszolgálás keretein kívül) helyiségenként havi 3880 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. Élõzene esetén a fenti szerzõi jogdíjak 60%-kal emelkednek. k) Turistaházak, hostelek, munkásszállások és egyéb szálláshelyek közös helyiségeivel (társalgó, hall stb.) egy légtérben, azonos üzemeltetõvel mûködõ drinkbárokban, presszókban központilag történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén havi 7500 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. Élõzene esetén a fenti szerzõi jogdíjak 60%-kal emelkednek. A fenti jogdíjak kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközleményben egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni. l) Turistaházak, hostelek, munkásszállások és egyéb szálláshelyek szobáiban történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén a szálláshely férõhelyétõl függõen az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 50 férõhelyig 1 500 Ft 100 férõhelyig 1 800 Ft 100 férõhely felett 2 050 Ft m) Üdülõkben, üdülõszövetkezetekben és egészségügyi intézményekben kereskedelmi szálláshelyként értékesített szobákban történõ nyilvános zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén a szállodai szerzõi jogdíjat kell fizetni.

326

MAGYAR KÖZLÖNY

11. Nem kereskedelmi szálláshelyeken történõ nyilvános zenefelhasználás esetén az alábbi összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Üdülõk és üdülõszövetkezetek közös helyiségeiben (a vendéglátó-ipari kiszolgálás keretein kívül) történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén a szálláshely férõhelyétõl függõen helyiségenként az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 20 férõhelyig 3 460 Ft 21– 50 férõhelyig 4 320 Ft 51–100 férõhelyig 5 180 Ft 101–300 férõhelyig 6 900 Ft 300 férõhely felett 8 630 Ft Élõzene esetén a fenti szerzõi jogdíjak 60%-kal emelkednek. b) Üdülõk és üdülõszövetkezetek közös helyiségeivel (társalgó, hall stb.) egy légtérben, azonos üzemeltetõvel mûködõ, eltérõ profilú értékesítési helyeken központilag történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén a szálláshely férõhelyétõl függõen az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 20 férõhelyig 6 880 Ft 21– 50 férõhelyig 8 620 Ft 51–100 férõhelyig 10 330 Ft 101–300 férõhelyig 13 750 Ft 300 férõhely felett 17 200 Ft Élõzene esetén a fenti szerzõi jogdíjak 60%-kal emelkednek. A fenti jogdíjtételek kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközleményben egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni. c) Magánszálláshelyeken (fizetõ-vendéglátás, falusi szállásadás) keretében végzett zenefelhasználás esetén havi 3360 Ft jogdíjat kell fizetni. 12. Egy vagy többnapos rendezvényhez kapcsolódó, önálló zenefelhasználást alkalmi árusítás keretében végzõ vendéglátó üzletek üzemeltetõinek az alábbi napi szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Gépzene

1–100 fõig 101–200 fõig 201–500 fõig 500 fõ felett

1 330 Ft (5,6%) 1 580 Ft (6%) 2 050 Ft (5,7%) 2 670 Ft (6%)

b) Élõzene

2 670 Ft (6%) 3 150 Ft (5,7%) 4 000 Ft (5,8%) 5 320 Ft (5,8%)

c) Diszkó, mûsor

6 620 Ft

2005/10. szám

13. Az 1., 2., 4., 6., 10., 11., 12. a) és 12. c) pontokban megállapított szerzõi jogdíjakon felül további 20% az elõadómûvészek és a hangfelvétel-elõállítók közös jogkezelõ szervezeteit (MSZSZ–EJI, illetve MAHASZ) illetõ jogdíjat is meg kell fizetni azokban a vendéglátó üzletekben és egyéb, a felsorolt pontokban meghatározott felhasználások esetén, ahol kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel vagy arról készült másolat bármilyen módon történõ közvetlen vagy közvetett nyilvánossághoz közvetítésére alkalmas technikai eszköz (bármilyen berendezés) áll rendelkezésre a felsorolt pontokban említett gépzene felhasználáshoz. 14. Zenemûvek személyes elõadómûvészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános elõadása (élõzene) esetén a felhasználó köteles az elõadott mûvek címét, szerzõjét, elhangzási gyakoriságát az ARTISJUS által rendszeresített ûrlapon közölni [Szjt. 92. § (5) bekezdés].

II. Fejezet KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 1.1. A jelen közös jogdíjközlemény körében az ARTISJUS jogosult a saját nevében a felhasználókkal szemben eljárni, a felhasználási engedélyeket megadni, a jogdíjigényeket érvényesíteni, a jogdíjakra nézve a felhasználóknak jogdíjfizetési értesítõt, illetve számlát kibocsátani, és a bíróságok és hatóságok elõtti jogérvényesítés körében eljárni. Az ARTISJUS a jelen jogdíjközlemény alapján és körében a felhasználási engedély megadását a jogdíj megfizetésétõl teszi függõvé. A felhasználó az engedélyt a jogdíj megfizetésével egy idõben szerzi meg. A felhasználás megkezdése elõtt megfizetett jogdíj, illetve jogdíjrészlet fejében a felhasználó a megfizetett jogdíjjal (a jogdíjrészlettel) arányos mértékû felhasználási engedélyt szerez. 1.2. A díjfizetéssel legalább negyedéves idõszakra – ennél rövidebb idényjellegû üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes idõtartamára – kell elõzetesen megfizetni a jogdíjat [Szjt. 25. § (5) bekezdés]. 2.1. A jelen jogdíjközlemény I. fejezetében meghatározott zenefelhasználások esetén az üzlet mûködési engedélyében vagy tartalmilag ennek megfelelõ közigazgatási határozatban meghatározott üzemeltetõ minõsül felhasználónak. A jogdíjat a felhasználó köteles fizetni. A jogdíj megfizetésére vonatkozó tartozásátvállalásról a II. 2.2. pont rendelkezik.

6 620 Ft 6 620 Ft 6 620 Ft

2.2. Ha eseti rendezvény szervezése során a II. 2.1. pontban meghatározott felhasználó és olyan személy, akit a jelen pont szerint az eseti rendezvény szervezõjének kell tekinteni, úgy állapodnak meg, hogy a jelen jogdíjközlemény szerinti jogdíjat e személy fizeti meg az

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ARTISJUS a felhasználó és az említett személy ilyen megállapodásához, mint tartozásátvállaláshoz jogosultként hozzájárulhat (Ptk. 332. §). Az eseti rendezvény szervezõjének azt kell tekinteni, akit a bármilyen formában szedett belépõdíj, valamint a bármely jogcímen a nyilvános elõadással összefüggésben befolyó egyéb bevétel (reklám- és szponzorbevétel stb.) megillet. Ha a nyilvános elõadást megvalósító rendezvényt vagy annak egy részét a szervezõ által igénybe vett harmadik személy (szervezet) szervezi, a rendezvény szervezõjének a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõt kell tekinteni, amennyiben a bevétel a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõnél keletkezik. Ebben az esetben a harmadik személyt (szervezetet) a szervezésért (közremûködésért) megilletõ (megbízási vagy egyéb) díj nem minõsül bevételnek. 3.1. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában bevételen a jegyek, bérletek eladásából származó bevételt, valamint a bármilyen forrásból származó befizetést (pl. egyéb, belépõdíjnak minõsülõ bevételt, valamint a bármilyen jogcímen befolyó reklám- és szponzorbevételt), továbbá dolog átadásával vagy tevékenység végzésével nyújtott szolgáltatást kell érteni, amelyekre az adott szervezet beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. 3.2. Hozzá kell számítani a bevételhez a térítésmentes (tisztelet, szakmai stb.) jegyek értékét is. Ilyen esetben a szerzõi jogdíjalap megállapításához a kereskedelmi forgalomban értékesített legalacsonyabb értékû jegy ellenértékét kell figyelembe venni. Ha a jogdíjszámítás alapja tárgya az áfának, abban az esetben bevétel alatt az áfa nélküli bevétel értendõ. 3.3. A jogdíjközlemény alkalmazásában belépõdíjnak kell tekinteni minden olyan fizetést, amely elõfeltétele a mûsoros elõadáson vagy táncmulatságon való részvételnek (belépõjegy, mûsormegváltás, adományjegy, csoportok részére szervezett idegenforgalmi jellegû rendezvények részvételi díja, meghívó stb.). 4. A felhasználó a már nyilvánosságra hozott zenemûvek és irodalmi mûvek felhasználásának megkezdését és a már megkezdett felhasználás megváltoztatását az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján írásban elõzetesen köteles az ARTISJUS-nak bejelenteni. 5.1. Ha a zene- és irodalmi mûvek nyilvános elõadása körében a felhasználó a felhasználás megkezdésére vagy megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettségének [Szjt. 25. § (4) bekezdés] nem tesz eleget, és az ARTISJUS csak az ellenõrzés során szerez tudomást a felhasználásról, az Szjt. 25. § (6) bekezdése alapján a felhasználó – a közös jogkezelõ szervezet ellenõrzési költségeinek fedezésére – költségátalány fizetésére köteles, amelynek összege a fizetendõ szerzõi jogdíj összegével egyezik meg.

327

5.2. Ha a felhasználó az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján a felhasználás megszüntetését az 5.1. pont szerinti ellenõrzés napját követõen, az ellenõrzés napját magában foglaló negyedévben, illetve negyedévnél rövidebb idõtartamú idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés tartamán belül jelenti be, a jogdíjat és a költségátalányt a bejelentés 5.3. pont szerinti hatályossá válásának napjáig kell fizetni. 5.3. Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat legalább negyedéves idõszakra kell fizetni, a bejelentés hatálya legkorábban a bejelentés napját magában foglaló negyedév utolsó napjára szólhat. Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat az üzemeltetés teljes, negyedévnél rövidebb idõtartamára kell fizetni, a bejelentés hatálya az üzemeltetés idõtartamának utolsó napjára szólhat. A bejelentés hatályossá válásáról szóló rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a felhasználás megszüntetésének az oka a felhasználó zenefelhasználással járó üzleti tevékenységének megszüntetése (szünetelése). 5.4. Amennyiben a felhasználó a jogdíj megállapításához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az ARTISJUS a jogdíj alapját az Szjt. 25. § (4) bekezdése szerinti helyszíni ellenõrzés adatai, illetve az egyéb rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg. 6. Zenemûvek személyes elõadómûvészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános elõadása (élõ zenei elõadás) esetén a felhasználó köteles a felhasznált mûvek címét, szerzõjét, elhangzási gyakoriságát az ARTISJUS által rendszeresített ûrlapon közölni [Szjt. 92. § (5) bekezdés]. 7.1. A zenefelhasználást végzõ üzletek (pl. vendéglátó üzletek) jogdíjfizetés szempontjából történõ besorolását a zene-, illetve irodalmi mûvek, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek felhasználása mértékének, valamint annak figyelembevételével, hogy a felhasználás milyen mértékben szolgálja jövedelemszerzés vagy -fokozás célját [Szjt. 38. § (2) bekezdés], az ARTISJUS, a MAHASZ és az MSZSZ–EJI határozza meg. 7.2. Ha valamely felhasználónál (vendéglátó-ipari üzletben stb.) egy napon belül többféle zenefelhasználás (pl. élõzene, technikai eszközökkel szolgáltatott zene stb.) is megvalósul, a megfelelõ szerzõi jogdíjat minden felhasználásért külön-külön kell fizetni. 7.3. Ha valamely vendéglátó-ipari üzletben vagy kereskedelmi szálláshelyen több értékesítõ helyen külön-külön szolgáltatnak zenét, helyenként külön-külön kell a megfelelõ szerzõi jogdíjat megfizetni, akkor is, ha a zeneszolgáltatás ugyanazon technikai eszközzel történik.

328

MAGYAR KÖZLÖNY

7.4. A jelen jogdíjközlemény alkalmazása során belvárosnak kell tekinteni a település azon részét, amelyet a település térképe ilyenként jelöl meg. 8. A felhasználókkal, illetve a felhasználók képviseletében eljáró, az érintett felhasználók jelentõs részét megfelelõen képviselõ országos érdekképviseleti szervezetekkel a jogdíjközlemény megfelelõ rendelkezéseiben meghatározott tételes vagy %-os szerzõi jogdíjfizetés helyett az ARTISJUS átalányjogdíjat tartalmazó felhasználási szerzõdést is köthet. Átalánydíjas felhasználási szerzõdés csak akkor köthetõ, ha – az azzal érintett felhasználónak az ARTISJUS-szal szemben szerzõi jogdíjtartozása nincs, és a felhasználás mértékére vonatkozó adat- (pl. mûsor) közlési kötelezettségének az Szjt. 92. § (5) bekezdésre figyelemmel eleget tett, – az átalánydíjas felhasználási szerzõdés megkötését a felhasználás sajátos körülményei, vagy a felhasználás és ennek folytán a felhasználó által fizetendõ szerzõi jogdíj jelentõs mértéke, vagy a felhasználók jelentõs részének azonos országos érdekképviseleti szervben való önkéntes tagsága és az érdekképviseleti szerv felhasználási szerzõdés kötésére irányuló jogszabály- és alapszabályszerû felhatalmazása ezt lehetõvé és indokolttá teszi. Az átalányszerzõdések megkötése során az ARTISJUS az átalányszerzõdésekkel érintett felhasználók között az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ megkülönböztetést nem alkalmazhat, azaz azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít. Országos érdekképviseleti szervekkel csak abban az esetben köthetõ átalányszerzõdés, ha az érdekképviseleti szerv a tagjai (az érintett felhasználók) szerzõi jogdíj fizetéséért megfelelõ biztosítékot nyújt, és/vagy az érintett felhasználók által fizetendõ szerzõi jogdíj kiszámításához/megfizetéséhez szükséges, a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (teljesítményekre) vonatkozó adatokat gyûjti és az ARTISJUS-nak továbbítja, és/vagy a szerzõi jogdíjfizetési kötelezettséget egészben vagy részben átvállalja. 9. A jelen jogdíjközleményben meghatározott bármely kedvezmény kizárólag azt a felhasználót illeti meg, akinek az ARTISJUS-szal szemben három hónapnál régebbi lejárt tartozása nem áll fenn, és a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (teljesítményekre) vonatkozó adat- (pl. mûsor) közlési kötelezettségének határidõben eleget tett. 10. Az ARTISJUS a szerzõi jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a mûfelhasználás módját és mértékét a helyszínen ellenõrizheti.

2005/10. szám

11. A jelen jogdíjközleményben egyedileg nem meghatározott, de a jogdíjközlemény alkalmazási körébe tartozó felhasználások esetén a közzétett jogdíjmértékek elveinek és arányainak alkalmazásával az ARTISJUS által esetenként megállapított jogdíj fizetendõ. 12. A jogdíjak megállapítása tekintettel van arra, hogy a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználások során védett és nem védett mûvek felhasználása egyaránt megtörténik. Ha a felhasználó bizonyítja [Szjt. 92. § (3) bek.], hogy a felhasználás – figyelemmel az át- és feldolgozott mûvekre is – kizárólag olyan mûveket, illetve hangfelvételek bármely nyilvánossághoz közvetítésével [Szjt. 77. § (1) bek.] járó nyilvános elõadás esetén, kizárólag olyan elõadásokat vagy hangfelvételeket érint, amelyek mindegyikére nézve a védelmi idõ eltelt, a felhasználás fejében jogdíjat nem kell fizetni. 13. A jogdíjak megállapítása tekintettel van arra, hogy az irodalmi és zenemûvek nyilvános elõadásának jelen jogdíjközlemény szerinti engedélyezése nem terjed ki a színpadra szánt irodalmi mûvek és zenedrámai mûvek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi mûvek és a nagyobb terjedelmû nem színpadra szánt szépirodalmi mûvek (pl. regények) teljes terjedelemben történõ elõadására. 14. A jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjak az áfa összegét nem tartalmazzák. A jogdíjat a törvényes áfát is tartalmazó összegben kell megfizetni.

III. Fejezet A JOGDÍJKÖZLEMÉNY IDÕBELI HATÁLYA A fenti jogdíjközlemény 2005. január 1-jétõl 2005. december 31-ig hatályos.

ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület Az ARTISJUS által megállapított szerzõi jogdíjakat az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2005. január 13. Vass Lajos s. k., nemzeti kulturális örökség minisztériumi politikai államtitkár

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Magyar Reprográfiai Szövetség közleménye a fénymásolással vagy más hasonló módon történõ többszörözés után járó (reprográfiai) jogdíjakról A Magyar Reprográfiai Szövetség a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 21. § (1), (2), (3), valamint a 22. § (1) és (2) bekezdése alapján, reprográfiával sokszorosított szerzõi mûvek magáncélú másolására tekintettel az alábbi díjakat állapítja meg:

3. Összetett gépek (multifunkciós berendezések) behozatala esetén: Amennyiben a berendezés másolási funkciója síkágyas elven mûködik, a reprográfiai díjakat az I. fejezet 1. pontja szerint, amennyiben a berendezés másolási funkciója nem síkágyas elven mûködik, az I. fejezet 2. pontja szerint kell megfizetni. Multifunkcionális készülékek esetén, a másolási sebesség megállapításához a másolási üzemmód jellemzõ adatai alkalmazandók.

II. Fejezet

I. Fejezet A reprográfiára szolgáló készülékek körének meghatározásáról szóló 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 197/2004. (VI. 22.) Korm. rendelet mellékletében (a továbbiakban: Rendelet) felsorolt reprográfiára szolgáló készülék gyártása, illetve behozatala után készülékenként járó díjat az alábbi személy a következõ határidõn belül köteles megfizetni: a reprográfiára szolgáló készülék belföldi gyártása esetén a készülék gyártója, a forgalomba hozataltól számított 8 napon belül, a reprográfiára szolgáló készülék külföldi gyártása esetén a jogszabály szerint vámfizetésre kötelezett személy, a vámkezelés befejezésétõl számított 8 napon belül, a reprográfiára szolgáló készülék külföldi gyártása esetén, ha a behozatal nem jár vámfizetési kötelezettséggel: a készüléket belföldön elõször forgalomba hozó személy (vele egyetemlegesen az országba behozó személy), a forgalomba hozataltól számított 8 napon belül. 1. Fénymásoló és egyéb másoló berendezések behozatala esetén: Készülék másolási sebessége

Percenként 9 másolatig 10–14 másolat percenként 15–20 másolat percenként 21–29 másolat percenként 30–49 másolat percenként 50 és azt meghaladó másolat percenként Lapadagoló nélküli nagyformátumú (tekercses) fénymásoló gépek esetén Sokszorosító, gyorsmásoló gépek esetén

Forint

3 400 6 800 15 300 22 100 50 000 88 500

1–19 nyomat percenként 20–34 nyomat percenként 35–49 nyomat percenként 50 és azt meghaladó nyomat percenként

A Rendeletben felsorolt, reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetõ személy az alábbi díjat köteles megfizetni készülékenként és havonta. 1. Fénymásoló üzletekben (ún. copy shopokban) vagy más vállalkozások által három vagy ennél több reprográfiára szolgáló készülék ellenérték fejében történõ üzemeltetése esetén, illetve csak egy vagy két készülék üzemeltetése esetén, amennyiben az üzlet vagy vállalkozás fõ tevékenységi köre a másolás, az üzemeltetõnek az alábbi díjat kell megfizetnie készülékenként és havonta: Forint Készülék másolási/nyomtatási sebessége

Budapesten

Városokban

Egyéb településeken

1–12 másolat percenként

4 300

3 500

2 600

13–50 másolat percenként

8 600

6 900

5 300

10 500

8 600

6 900

Több mint 50 másolat percenként

2. Kiskereskedelmi üzletekben vagy más vállalkozások által egy vagy két reprográfiára szolgáló készülék ellenérték fejében történõ üzemeltetése esetén, amennyiben az üzlet vagy vállalkozás fõ tevékenységi köre nem a másolás, az üzemeltetõnek az alábbi díjat kell megfizetnie készülékenként és havonta: Forint

51 000 90 700

2. Nyomtató berendezések behozatala esetén: Készülék másolási/nyomtatási sebessége

329

Forint

300 1 000 4 000 15 000

Készülék másolási/nyomtatási sebessége

Budapesten

Városokban

Egyéb településeken

1–12 másolat percenként

3 200

2 300

1 200

13–50 másolat percenként

6 300

4 700

3 200

Több mint 50 másolat percenként

7 800

6 300

4 700

330

MAGYAR KÖZLÖNY

3. Felsõoktatási intézményekben (beleértve valamennyi szervezeti egységét, például intézeteit, részlegeit, könyvtárait és kollégiumait) reprográfiára szolgáló készülék ellenérték fejében történõ üzemeltetése esetén, az üzemeltetõnek az alábbi díjat kell megfizetnie készülékenként és havonta: Forint

5 700 4. Nyilvános könyvtárakban, közoktatási és közmûvelõdési intézményekben (például közép- és általános iskolákban, ezek diákotthonaiban, mûvelõdési házakban) reprográfiára szolgáló készülék ellenérték fejében történõ üzemeltetése esetén, az üzemeltetõnek az alábbi díjat kell megfizetnie készülékenként és havonta: Budapesten

Városokban

3 200

2 300

Forint Egyéb településeken

1 600

5. Egyéb intézményekben, a nyilvánosság számára hozzáférhetõ helyen (például vasútállomásokon, repülõtéren, postán, polgármesteri hivatalokban, ügyfélszolgálati irodákban, bíróságokon) reprográfiára szolgáló készülék ellenérték fejében történõ üzemeltetése esetén, az üzemeltetõnek az alábbi díjat kell megfizetnie készülékenként és havonta: Forint Budapesten

Városokban

Egyéb településeken

2 600

1 900

1 100

6. Lapadagoló nélküli nagyformátumú (tekercses) fénymásoló gépek ellenérték fejében történõ üzemeltetése esetén, az adott üzemeltetõi kategóriához és településtípushoz tartozó legalacsonyabb díjat kell megfizetni.

III. Fejezet A jogdíjközlemény alkalmazásával kapcsolatos fogalmak 1. A reprográfiára szolgáló készülékek (beleértve a színes másolat és nyomat készítésére alkalmas berendezéseket is) másolási és nyomtatási sebességének megállapításánál, az A4-es formátumra, normál papírra, normál üzemmódra és a fekete-fehér (egyszínû) másolatokra, illetve nyomatokra vonatkozó adatokat kell figyelembe venni. 2. A Magyar Reprográfiai Szövetség a jogdíjelszámolás alapját képezõ adatokat, valamint a másolás módját és mértékét, az adatszolgáltatás esetleges hiányosságainak bizonyíthatósága érdekében a helyszínen ellenõrizheti. 3. Az Szjt. 22. § (2) bekezdése értelmében, a reprográfiai díjfizetésre kötelezettek tájékoztatási, díjfizetési és

2005/10. szám

felvilágosítási kötelezettségük – akár részleges – elmulasztása esetén, az egyébként járó díjazáson felül, a közös jogkezelõ szervezet többletköltségeinek fedezésére, költségátalányt kötelesek fizetni, melynek összege a fizetendõ díj összegével azonos. Amennyiben a jogdíjfizetésre kötelezettek a jogdíj megállapításához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a Magyar Reprográfiai Szövetség a jogdíj alapját a helyszíni ellenõrzés adatai vagy az egyéb rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg. 4. A reprográfiára szolgáló készülékek gyártói, illetve az ilyen készülékek behozatalára tekintettel vámfizetésre kötelezettek, valamint az ilyen készüléket az országba vámfizetési kötelezettség nélkül behozók az Szjt. 22. § (1) bekezdése alapján, minden naptári hónap 10. napjáig kötelesek tájékoztatni a közös jogkezelõ szervezetet a forgalomba hozott vagy behozott mennyiségrõl, a készülék fajtájáról és másolási sebességérõl. A jogdíjtáblázat I. fejezetének alkalmazása szempontjából gyártónak minõsül az is, aki a reprográfiára szolgáló készüléket alkatrészekbõl állítja össze. 5. A II. fejezet tekintetében, üzemeltetõnek azt kell tekinteni, akit a reprográfiára szolgáló készülékekkel történõ másolás és nyomtatás után bármilyen címen és formában szedett ellenérték megillet. Ellenérték fejében történõ másolásnak és nyomtatásnak minõsül a pénzérmével vagy kártyával mûködtethetõ másoló és nyomtató berendezések üzemeltetése is, valamint a másoláshoz vagy nyomtatáshoz felhasznált papír ellenértékének megfizettetése. 6. A felsõoktatási intézmények könyvtáraira a kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvényben foglalt besorolástól függetlenül a II. fejezet 3. pontja alkalmazandó. 7. Az üzemeltetõk a díjakat negyedéves idõszakokra, legkésõbb a tárgynegyedév végéig kötelesek megfizetni. A díjak annak a hónapnak az elejétõl esedékesek, amelyben a reprográfiára szolgáló készülék mûködtetése megkezdõdött. 8. A reprográfiára szolgáló készülékek üzemeltetõi kötelesek a készülékek üzembe állítását, vagy a már bejelentett üzemeltetés megváltoztatását a Magyar Reprográfiai Szövetségnek legkésõbb a változást követõ 8 napon belül bejelenteni. 9. A Magyar Reprográfiai Szövetség a jogdíjközlemény megfelelõ rendelkezéseiben meghatározott tételes díjfizetés helyett átalányszerzõdést is köthet a reprográfiára szolgáló készülékek gyártóival, az ilyen készülékek behozatala után vámfizetésre kötelezett személyekkel, az ilyen készüléket belföldön elõször forgalomba hozó, illetve az országba behozó személyekkel és a készüléket ellenérték fejében üzemeltetõkkel, (a továbbiakban: díjfize-

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tésre kötelezettek) vagy azok jelentõs részét megfelelõ mértékben képviselõ érdekképviseleti szervekkel. Átalánydíjas szerzõdés csak akkor köthetõ, ha – a díjfizetésre kötelezettnek a Magyar Reprográfiai Szövetséggel szemben jogdíjtartozása nincs, és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett, – az átalánydíjas szerzõdés megkötését a reprográfiára szolgáló készülékek elhelyezésének és üzemeltetésének sajátos körülményei, vagy a díjfizetésre kötelezettek által fizetendõ jogdíj jelentõs mértéke, vagy a díjfizetésre kötelezettek nagy részének azonos országos érdekképviseleti szervben való önkéntes tagsága és az érdekképviseleti szerv átalánydíjas szerzõdés kötésére irányuló jogszabályés alapszabályszerû felhatalmazása ezt lehetõvé, és indokolttá teszi, – az átalánydíjas szerzõdések megkötése során a Magyar Reprográfiai Szövetség az átalánydíjas szerzõdésekkel érintett díjfizetésre kötelezettek között indokolatlan megkülönböztetést nem alkalmazhat, azaz azonos feltételek mellett, azonos kedvezményeket biztosít, – országos érdekképviseleti szervekkel csak akkor köthetõ átalányszerzõdés, ha az érdekképviseleti szerv a tagjai (az érintett díjfizetésre kötelezettek) jogdíjfizetéséért megfelelõ biztosítékot nyújt, és/vagy a jogdíjfizetési kötelezettséget egészben vagy részben átvállalja.

331

10. Az I. fejezet 1–3. és II. fejezet 1–6. pontjaiban meghatározott jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót. A megállapított jogdíjat a mindenkor hatályos ÁFA törvény szerinti általános forgalmi adó terheli. IV. Fejezet A fenti jogdíjközlemény 2005. január 1-jétõl 2005. december 31-ig érvényes. RSZ Magyar Reprográfiai Szövetség *** A jogdíjközleményt az Szjt. 90. §-ának (2) bekezdése alapján jóváhagyom. Budapest, 2004. december 30. Vass Lajos s. k., nemzeti kulturális örökség minisztériumi politikai államtitkár

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Baranya Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (7623 Pécs, Rákóczi út 30.) hirdetménye Az FVM Baranya Megyei Földmûvelésügyi Hivatala – a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4/B. §-ának (5) bekezdése alapján – nyilvános sorsolást hirdet meg a drávaszabolcsi Dózsa Mezõgazdasági Szövetkezet használatában nyilvántartott, maradvány részarányföldtulajdonnak megfelelõ földek kiadása céljából. A sorsolás helye: Pécs, Rákóczi út 30., Földmûvelésügyi Hivatal. A sorsolás idõpontja: 2005. március 2., 9 óra. A sorsoláson részvételre jogosultak köre: a drávaszabolcsi Dózsa Mezõgazdasági Szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdonnal (aranykoronával) rendelkezõ személyek. A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Település: Alsószentmárton Helyrajzi szám

032/2/a 032/2/b

Mûvelési ág

szántó gyep (rét)

Terület (ha, m2)

2,1255 0,6080

Sorsolandó AK érték

26,57 9,00

Tulajdoni hányad

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

1/1 – 1/1 –

332

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/10. szám

Település: Csarnóta Helyrajzi szám

209 211/a 211/b 211/c 284/a 284/b 291

Mûvelési ág

zártkerti kert zk. gyep (legelõ és út) zk. kert zk. gyep (legelõ) zk. szántó zk. erdõ zk. erdõ

Terület (ha, m2)

Sorsolandó AK érték

Tulajdoni hányad

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

0,0910 0,0992

1,90 0,52

1/1 – 1/1 –

0,0480 0,0550

1,00 0,29

1/1 – 1/1 –

0,4602 0,1150 0,0557

4,79 0,48 0,23

1/1 – 1/1 – 1/1 –

Település: Drávapalkonya Helyrajzi szám

03/3 044/2-bõl 054/10 058/1 081/10

Mûvelési ág

gyep (legelõ) gyep (legelõ) gyep (legelõ) gyep (legelõ) gyep (legelõ)

Terület (ha, m2)

9,7511 10,5730 0,2639 10,2584 0,3006

Sorsolandó AK érték

87,76 109,96 2,38 102,49 3,55

Tulajdoni hányad

1/1 1/1 1/1 1/1 1/1

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

– – – DDNP fokozottan védett! –

Település: Drávaszabolcs Helyrajzi szám

019/16 076/11 076/13

Mûvelési ág

szántó szántó szántó

Terület (ha, m2)

0,3826 0,8492 0,3329

Sorsolandó AK érték

10,98 10,62 4,16

Tulajdoni hányad

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

1/1 – 1/1 – 1/1 –

Település: Gordisa Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Sorsolandó AK érték

010/2 010/7 018/1 026/2 029/4 046/1

gyep (legelõ) gyep (legelõ) szántó szántó szántó szántó

0,5021 2,7473 0,0405 1,4799 2,7921 0,1947

3,51 19,23 0,88 18,50 25,13 4,22

099/4

gyep (legelõ)

8,1587

57,11

Tulajdoni hányad

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

1/1 1/1 1/1 1850/2804 1/1 1/1

– – – – – Bányaszolgalmi jog DDGÁZ Rt. jav. 5711/13194 –

Település: Kovácshida Helyrajzi szám

0101/2

Mûvelési ág

szántó

Terület (ha, m2)

3,2262

Sorsolandó AK érték

70,01

Tulajdoni hányad

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

1/1 –

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

333

Település: Matty Helyrajzi szám

Mûvelési ág

019/4 033/4 060/11 0119/3 0122/5 0157/1

szántó erdõ gyep (legelõ) szántó szántó szántó

0157/2

szántó

Terület (ha, m2)

Sorsolandó AK érték

Tulajdoni hányad

15,6948 0,3792 1,2261 18,9055 5,0016 0,4287

157,50 0,90 12,75 226,26 62,52 5,36

0,5008

6,26

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

15750/36134 90/1079 1275/2528 1/1 1/1 1/1

– – – – – Vezetékjog MVM Rt. 1/1 –

Település: Siklós Helyrajzi szám

5509

Mûvelési ág

zk. kert

Terület (ha, m2)

Sorsolandó AK érték

0,0806

Tulajdoni hányad

1,12

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

1/1 –

A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. Több részarány-tulajdonos egyezségen alapuló írásbeli igényét, valamint a kisorsolt földrészletekre vonatkozó cseremegállapodásokat a Földmûvelésügyi Hivatal figyelembe veszi. A közös igényt a sorsolás kezdetéig a helyszínen, a cserét pedig a sorsolást követõ 15 napig lehet a Földmûvelésügyi Hivatalhoz benyújtani. A sorsolás a helyben szokásos módon is meghirdetésre kerül. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolást követõ 48 órán belül a Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címzett, de a Baranya Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz (7623 Pécs, Rákóczi út 30.) kifogást nyújthat be. Margittai Miklós s. k., hivatalvezetõ

Az Országos Rádió és Televízió Testület jelentkezési felhívása a közszolgálati rádiót és a közszolgálati televíziókat felügyelõ közalapítványi kuratóriumokba történõ delegálásához szükséges nyilvántartásba vételre A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) szerint a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumába 21-21 tagot, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába 23 tagot szervezetek delegálhatnak. A delegált tagok – az Országgyûlés által választott legalább 8-8 tagú elnökséggel együttesen – alkotják az adott közalapítvány kuratóriumát, gyakorolják a kuratórium tagjait megilletõ jogokat, a Törvény által részletesen meghatározottak szerint (pl. megválasztják a mûsorszolgáltató elnökét).

A delegált tagok megbízatása egy évre szól. Tiszteletdíj nem illeti meg õket, költségtérítésre jogosultak. A delegált tagokra is vonatkoznak a Törvény 58. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok. A kuratóriumi tagság kezdete a sorsolás idõpontja, lejárta a következõ év március 31. Delegálásra az a szervezet jogosult, amelyet az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) nyilvántartásba vesz. (Delegálásra jogosultak még a határon túli magyar szervezetek is, õket a Határontúli Magyarok Hivatala javaslatára a Testület értesíti). A nyilvántartásba vétel a csatolt minta szerint szabályszerûen kitöltött és kellõ igazolásokkal ellátott jelentkezési lap benyújtásával történik. Ha egy szervezet már élt delegálási jogával és a vele azonos csoportba tartozó más szervezetek közül van olyan, amely még nem delegált, ezen szervezet a kuratóriumi megbízatásának lejártától számított három éven belül nem vehet részt sem a megállapodásban, sem a sorsolásban.

334

MAGYAR KÖZLÖNY

I. A Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumaiba történõ delegálásra a Törvény 56. §-a (1) bekezdésének a)–p) pontjaiban megjelölt szervezetek jelentkezhetnek az egyes alpontok szerint kialakuló csoport tagjai együttesen (csoportonként) a megjelölt számban delegálhatnak tagot mindkét kuratóriumba: a) a Magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei egy fõt, b) a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy fõt, c) a b) pontban nem említett egyházak egy fõt, d) az emberi jogi országos szervezetek egy fõt, e) az irodalom, a színház-, a film-, az elõadó-, a zene-, a tánc-, a képzõ- és iparmûvészet, valamint a kultúra egyéb területén mûködõ országos szakmai szervezetek négy fõt, f) az oktatás és a tudomány területén mûködõ országos szakmai szervezetek kettõ fõt, g) szakszervezetek országos szövetségei egy fõt, h) a munkaadók és vállalkozó országos szakmai érdekképviseletei szervezetei egy fõt, i) az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy fõt, j) a környezetvédõk, természetvédõk, állatvédõk országos szervezetei egy fõt, k) a nõk országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt, l) a gyermekek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt, m) a nyugdíjasok országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt, n) a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben lévõk országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt, o) a sport országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt, p) a települési önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt. II. A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába jelentkezésre jogosultak és delegálható létszám a Törvény 56. §-a (2) bekezdésének a)–l) pontja alapján a következõ: a) a Magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei egy fõt, b) a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy fõt, c) a b) pontban nem említett egyházak egy fõt, d) az emberi jogi országos szervezetek egy fõt, e) az irodalom, a színház-, a film-, az elõadó-, a zene-, a tánc-, a képzõ- és az iparmûvészet, valamint a kultúra egyéb területén mûködõ országos szakmai szervezetek három fõt, f) az oktatás és a tudomány területén mûködõ országos szakmai szervezetek kettõ fõt,

2005/10. szám

g) az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy fõt, h) a környezetvédõk, természetvédõk, állatvédõk országos szervezetei egy fõt, i) a nõk országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt, j) a gyermekek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt, k) a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben lévõk országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt, l) a sport országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt. Jelentkezési lapot azok a szervezetek adhatnak be, amelyek bírósági (hatósági) nyilvántartásba vétele legalább két évvel a felhívás közzététele elõtt megtörtént. E szabály alól kivételt jelentenek a nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai [I. a), illetve II. a) pont elsõ fordulat], amelyeknek a jelentkezési laphoz mellékleteket nem kell csatolniuk. Nem nyújthat be jelentkezési lapot párt, alapítvány és kamara. A Testület felhívja a jelentkezõ szervezetek figyelmét, hogy az Rttv. 56. § (1) és (2) bekezdéseinek e) és f) pontjában meghatározott csoportba jelentkezõ szervezetek közül csak azoknak a jelentkezését fogadja el a Testület, amelyek megfelelnek a szakmaiság alábbiakban megfogalmazott kritériumának: Szakmai szervezetnek tekinti a Testület azokat a szervezeteket, amelyeknek valamely – a kultúra az Rttv. 56. § (1) és (2) bekezdésének e) és f) pontjában felsorolt területeinek megfelelõ – képzettséget szerzett, illetve tevékenységet folytató személyek vagy ezeket tömörítõ szakmai szervezetek a tagjai, vagy a szervezet valamely – az említett területhez kötõdõ – szakma érdekében fejti ki tevékenységét. A nyilvántartásba vétel megtörténtérõl, illetve a nyilvántartásba vétel megtagadásáról a Testület minden jelentkezõ szervezetet értesít. A Testület ezen döntése ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. A Testület a nem megfelelõen benyújtott jelentkezéseket nem fogadja el. Hiánypótlásra nincs lehetõség. A Testület felhívja a jelentkezõ szervezetek figyelmét arra, hogy amennyiben a jelentkezési lapon nem jelölik meg a megfelelõ csoportot, melybe jelentkezni kívánnak, a Testületnek nem áll módjában ezt pótolni. Amennyiben a szervezet korábban már jelentkezett valamely kategóriába, és az ORTT nyilvántartásba vette, akkor ugyanazon csoportot köteles megjelölni az idei jelentkezés alkalmával is. Amennyiben a korábbiakban már az 56. § (1) és (2) bekezdések e), f) pontja szerint nyilvántartásba vett szervezetek jelen felhívás szakmai szervezeteket definiáló szabályai miatt már nem minõsülnek a kategóriába tartozó szervezetnek, ha a tevékenységük alapján más kategóriába besorolhatóak, a jelentkezés alkalmával e másik csoportot megjelölhetik.

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A jelentkezési laphoz mellékelendõ okiratokkal igazolni kell a bírósági bejegyzést és a bejegyzett adatok fennállását, a szervezet célját, illetve a mûködési kör országos jellegét. Mellékelni kell a szervezet alapító okiratának másolatát és a bírósági bejegyzésrõl szóló határozatot vagy bírósági kivonatot, mindkettõnek három hónapnál nem régebben kelt bírósági hitelesítéssel ellátott eredeti példányát. (Ezzel igazolandó, hogy a szervezet a jelentkezés idején megfelel a feltételeknek.) A jelentkezési lap 4. pontjánál egyértelmûen meg kell adni, hogy a jelentkezõ melyik kuratóriumba kíván bejelentkezni. Egy szervezet bejelentkezhet egyidejûleg mindhárom kuratóriumba, ha a feltételeknek mindhárom kuratórium tekintetében megfelel. Az I. g), h), m) és p) pont alatti szervezetek kizárólag a Magyar Rádió és a Magyar Televízió közalapítványok kuratóriumaiba jelentkezhetnek, tehát a 4. c) pontot húzzák át. Az 5. pontban az I. a)–p) vagy/és a II. a)–l) pontok egyikét fel kell tüntetni. Egy szervezet egyidejûleg – mindhárom kuratórium tekintetében – csak egyazon csoportot jelölhet meg. A jelentkezési lapokat a szervezet alapító okirat szerinti képviselõje vagy a képviselõ által meghatalmazott személy írhatja alá. Ez utóbbi esetben a jelentkezéshez csatolni kell a meghatalmazást. Amennyiben az alapító okiratban megjelölt képviselõ személyében változás történt, úgy a jelentkezési lapot szignáló képviselõ képviseleti jogosultságát bírósági bejegyzõ végzéssel vagy bírósági kivonattal köteles igazolni.

335

A jelentkezési lapokat a Törvény szerint legkésõbb 2005. március 15-én éjfélig kell postára adni az Országos Rádió és Televízió Testület címére (1088 Budapest, Reviczky u. 5. Postacím: 1461 Budapest, Pf. 59), illetve azok, 2005. március 15-én éjfélig, az Országos Rádió és Televízió Testület székházában az átvétel igazolása mellett személyesen is leadhatók. A Testület a jelentkezési határidõ lejártát követõen a sorsolást megelõzõen az ORTT honlapján közzéteszi a nyilvántartásba vett szervezetek listáját a három kuratórium szerinti megosztásban, az egyes alpontok szerinti csoportosításban, továbbá tájékoztat a sorsolások idõpontjáról és helyszínérõl. A Testület általi nyilvántartásba vételt, illetve az errõl szóló írásbeli értesítést követõen a sorsolás megkezdéséig az azonos csoportokba tartozó szervezetek egymás között megállapodhatnak arról, hogy 2005-ben melyikük él a delegálás jogával. E megállapodásnak azonos csoporton belül teljes körûnek kell lennie. A megállapodásról a sorsolás megkezdéséig írásban kell értesíteni a Testületet. Megállapodás hiányában a Testület sorsolással dönti el a delegálás jogát a Törvényben részletesen meghatározottak szerint. A sorsolás helyérõl és idõpontjáról a Testület a nyilvántartásba vett szervezeteket közvetlenül is értesíti, ezen felül közleményt fog megjelentetni. Felhívjuk a szervezetek figyelmét, hogy a Törvény szerint csak az a szervezet vehet részt a sorsoláson, amelynek a képviselõje jelen van. A képviselõi jogosultságot a helyszínen igazolni kell!

336

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/10. szám

Jelentkezési lap (minta) a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány, illetve a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába (2005.) 1. A szervezet neve: A szervezet székhelye: A szervezet levelezési címe: 2. A szervezetet nyilvántartó bíróság neve: ügyszáma: a bejegyzés kelte: 3. A szervezet bejegyzett képviselõjének neve: címe: telefon/fax: 4. A jelentkezés a) a Magyar Rádió Közalapítvány b) a Magyar Televízió Közalapítvány c) a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába szól. (A nem lehetséges vagy nem kívánt jelentkezést áthúzással kell jelölni.) 5. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) 56. §-a (1) bekezdésének ................. pontjai szerinti csoportba kérem a szervezet nyilvántartásba vételét, illetve az Rttv. 56. §-a (2) bekezdésének ............. pontjai szerinti csoportba kérem a szervezet nyilvántartásba vételét. Budapest, 2005. ...................... ....................................... képviselõ

Mellékletek: 1. a bírósági bejegyzésrõl szóló határozat, vagy bírósági kivonat 2. alapító okirat (mindkettõnek három hónapnál nem régebben kelt bírósági hitelesítéssel ellátott eredeti példánya) Kérjük, figyelmesen olvassák el a jelentkezési felhívásban foglaltakat! Felhívjuk a jelentkezõk figyelmét, hogy a nem megfelelõen beadott jelentkezések esetében hiánypótlásra nincs mód és a Testület a határidõn túl beadott jelentkezéseket nem veszi figyelembe!

2005/10. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

337

A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A BM Központi Hivatal a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján – az eddig közzétetteken kívül – az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 058634A 111866C 476054C 179465E 947539D 058523B 755469E 271160C 247534A 230678A 222852E 286764B 085957C 001053E 703964E 000315C 476670A 927337C 367021B 277032E 028220D 965853D 981663D 300970C 083892A 181430B 406876B 541077B 207782D 403661E 700799D 068967A 967068D 322010B 968093B 106454E 796157C 093747E 805976D 348035B 407699A

155664B 459179D 517758C 266601A 777064B 788595C 850494C 995131B 028476C 026222E 396436D 097217C 168349C 953966B 965618A 751072E 428455A 440105B 901717B 201594A 586046C 906465E 098099D 896846C 555501C 506326C 318376B 194429E 492289C 731125C 844757D 648120C 068599A 343740B 350153B 733941D 475831D 960552B 838240B 820564B 761361C

481131A 576830A 844387A 364890A 504220C 453558E 986869D 454150B 423276D 496646A 083441D 478658C 663694B 204407B 872193B 492852D 043396A 466530A 098382C 260953E 721385E 036045A 153877E 778319B 840185D 396188D 327041B 861336B 434892A 692775C 910108E 370924A 956090C 846098B 309261A 147143D 210825B 037840D 289527A 987246B 787294B

107293D 943236A 332694B 755347D 963698E 204599C 594315B 335137D 799503D 303134C 929041D 149753D 511263A 514430A 397310D 182152B 887515C 525534A 880554B 717905D 267519B 125318C 697802D 771705A 761168D 453338D 130575E 724892B 485307D 855584B 843706A 657559C 245950A 233898B 091145A 519694D 542138B 453419D 233989B 656537E 716157B

595525B 566391C 559632A 130036D 202100D 415587C 296380B 059019A 988537C 670548B 372115D 531733B 573089E 465802C 207439C 407382D 946147B 839983D 382775C 501674D 363926A 545850B 136927B 382679C 120975A 119930B 641062A 542104D 782444C 461668B 960859B 084151C 428973C 351212C 380803E 141198C 830959B 921334E 558691A 602284C 894397C

119788C 006505D 191650D 806509E 162830C 656622A 464474B 495599D 375091B 297009C 032701D 396273B 484921D 592084A 866204A 265225C 375967A 839988D 260984C 994929D 289542A 979656A 862271C 054357C 452146D 162131A 804110C 698215B 728377B 287928A 450196E 801921D 912421C 212074C 472311A 328412A 083836E 735720E 531061D 923314B 279505E

092998B 226001D 104926C 680334D 156687C 634585A 282945D 344352A 875916D 084044B 688844E 175065D 475855A 818403D 654952A 049727C 478262B 936980E 317300E 599070E 896145B 054945C 766654E 823395C 024945B 306608E 463425A 505937B 949753D 007115F 440994D 985768B 369789E 420083B 095067E 618792A 991397D 417613B 319646C

Közlekedési Nyilvántartó Osztály

Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2005. évi 4. számában kihirdetett 1/2005. (I. 12.) KüM rendelet 2. §-a (2) bekezdésének utolsó sora helyesen: „(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg … 3/2004. (III. 10.) KüM rendelet 1. és 3. számú mellékletei a hatályukat vesztik.” (Kézirathiba)

338

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/10. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2005. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2005. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Ifjúsági és Sport Értesítõ Igazságügyi Közlöny Informatikai és Hírközlési Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ Közbeszerzési Értesítõ

89 148 Ft/év 13 248 Ft/év 20 424 Ft/év 4 968 Ft/év 17 112 Ft/év 4 416 Ft/év 22 908 Ft/év 19 044 Ft/év 23 736 Ft/év 3 036 Ft/év 16 560 Ft/év 21 528 Ft/év 5 796 Ft/év 4 416 Ft/év 14 352 Ft/év 19 872 Ft/év 13 524 Ft/év 94 700 Ft/év

Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Magyar Közigazgatás Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Élet és Tudomány L'udové noviny Neue Zeitung Természet Világa Valóság

22 080 Ft/év 17 112 Ft/év 17 940 Ft/év 13 800 Ft/év 19 872 Ft/év 27 600 Ft/év 11 868 Ft/év 14 076 Ft/év 10 488 Ft/év 5 796 Ft/év 8 556 Ft/év 4 416 Ft/év 9 936 Ft/év 2 484 Ft/év 4 140 Ft/év 5 520 Ft/év 6 624 Ft/év

Kibõvített Cégközlöny CD 2005 januárjától – elõfizetõi jelzések alapján – az elektronikus Cégközlöny olyan területekkel bõvül, amelyeket az üzleti környezetben mûködõ felhasználóink jelentõs hányada a naprakész információszolgáltatás alapvetõ részének tekint és igényel. A továbbra is heti rendszerességgel megjelenõ lemez a Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs adatbázisán kívül ezután a Közbeszerzési Értesítõ és a Versenyfelügyeleti Értesítõ címû hivatalos lapok információit is tartalmazni fogja. A kibõvített CD 2005. évi éves elõfizetési díja: 25%-os áfával 111 900 Ft, fél évre 55 950 Ft. A 32 éves

hagyományait viszi tovább 2005 januárjától a Jogtanácsadó.

Az új név és formátum olvasóink igényei alapján kibõvített tartalmat, új rovatokat és nagyobb oldalterjedelmet is takar. Szerzõink ezután is olyan elismert szakemberek lesznek, akik elméleti és gyakorlati kérdésekben egyaránt jártasak, a témaválasztásban pedig továbbra is szem elõtt tartjuk olvasóink kívánságait. Az új Jogtanácsadó 2005. évi éves elõfizetési díja: 5796 Ft áfával, fél évre 2898 Ft áfával.

A HIVATALOS CD JOGTÁR hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2005. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

72 000 Ft 120 000 Ft 150 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

186 000 Ft 249 600 Ft 436 800 Ft

Egyszeri belépési díj: 7200 Ft. Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2004-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 05.0202 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.