1. sz. melléklet: a Vállalkozó ajánlatában megadott "Tételes pénzügyi-műszaki részletezés" (továbbiakban: TPMR),
2. sz. melléklet: Műszaki leírás (III. kötet, a mellékletei tekintetében kifejezetten a szerződéskötési állapotot megjelenítő formában és ezen állapotot rögzítő céllal). (mellékletek kizárólag elektronikus formában kerülnek csatolásra )
AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ Szerződés címe:
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS A ZALAEGERSZEG BÚSLAKPUSZTAI BEZÁRT HULLADÉKLERAKÓ OKOZTA SZENNYEZÉS LOKALIZÁCIÓJA TÁRGYÚ, KEOP-2.4.0/B/2F/10-11-2012-0005 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PROJEKT KERETÉBEN ELVÉGZENDŐ KÁRMENTESÍTÉS BEAVATKOZÁSI SZAKASZÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA TÁRGYÁBAN.
KEOP PROJEKT ÉPÍTÉSI MUNKÁINAK ELVÉGZÉSÉRE Projekt száma:
KEOP-2.4.0/B/2F/10-11-2012-0005
3. KÖTET MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK
Ajánlatkérő: ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2013. december
1
Tartalomjegyzék. 1 2
Bevezetés. ..................................................................................................... 3 Műszaki előírások............................................................................................ 5 2.1 Terület-előkészítő munkák. ....................................................................... 5 2.1.1 Előkészítő mérnöki munkák. ............................................................... 5 2.1.1.1 Munkaterület és lokalizációs létesítmények kitűzése. .......................... 5 2.1.1.2 Felvonulási létesítmények kihelyezése. ............................................. 6 2.1.1.3 Hirdető tábla kihelyezése. ............................................................... 6 2.1.2 Irtási és bontási munkák. ................................................................... 6 2.1.2.1 Növényirtás. .................................................................................. 6 2.1.2.2 Bontási munkák. ............................................................................ 6 2.1.3 Lokalizáció kiépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése:....................................................................................................... 6 2.1.3.1 Energiaellátás kiépítése................................................................... 6 2.1.3.2 Munkaterület északi részének megközelítését biztosító ideiglenes földút megerősítése. ............................................................................................. 6 2.1.3.3 Zagykeverő telep vízellátásának kiépítése. ........................................ 7 2.1.3.4 A lokalizációs létesítmények építése során keletkező szennyezett talaj ideiglenes tárolóterületének kiépítése............................................................. 7 2.1.3.5 A lokalizációs létesítmények építése során keletkező szennyezettlen talaj deponálása. ................................................................................................ 7 2.1.4 Közmű kiváltások területelőkészítés keretében. ..................................... 7 2.1.4.1 Elektromos légkábel kiváltása. ......................................................... 8 2.1.4.2 Anódföldelő (gázvezeték) kiváltása. .................................................. 8 2.1.4.3 Vízvezeték kiváltása. ...................................................................... 8 2.2 A lokalizációs rendszer kiépítése. ............................................................... 9 2.2.1 Kombinált résfal építése. ...................................................................10 2.2.2 Aktív kapuk kiépítése. .......................................................................11 2.2.2.1 Az aktív kapuk kiépítési helyei. .......................................................12 2.2.2.2 Kapuk kialakítása. .........................................................................12 2.2.2.3 A kezelt vizet kiszivattyúzó rendszer kiépítése. .................................13 2.2.3 Aktív kapuk előtti vízgyűjtő rendszer (kavicscölöpök) kiépítése. .............14 2.2.4 Kezelt vizet elvezető rendszer kiépítése. ..............................................15 2.2.4.1 Puffertároló kiépítése. ....................................................................15 2.2.4.2 Nyeletődrének kiépítése. ................................................................15 2.2.4.3 Szikkasztókutak kiépítése...............................................................16 2.2.4.4 Ferde fúrásban kiképzett nyeletődrének kiépítése..............................17 2.2.5 Kármentesítési monitoring rendszer kiépítése.......................................17 2.3 Próbaüzem. ............................................................................................21 2.4 Lokalizációs rendszer kiépítése során keletkező hulladékok kezelése. .............22 2.4.1 Nyesedék kezelése. ..........................................................................22 2.4.2 Az út bontása során keletkező inert hulladék hasznosítása. ....................23 2.4.3 A lokalizációs létesítmények kiépítése során kitermelt szennyezett talaj kezelése. 23 2.5 Műszaki átadás-átvételi eljárás megtartása. ...............................................24 2.6 Terület helyreállítása. ..............................................................................24 2.7 Tervezési feladatok. ................................................................................24 2.7.1 Kiviteli terv készítése. .......................................................................24 2.7.2 Hulladékkezelési engedélyezési terv készítése. .....................................25 2.7.3 Vízjogi üzemeltetési engedélyezési terv készítése a lokalizáció során alkalmazandó vízi létesítményekre. ..................................................................25 2.8 Dokumentálási feladatok. .........................................................................26 2.8.1 Munkakezdéshez kapcsolódó dokumentálási feladatok...........................26 2.8.2 Építési Napló vezetése.......................................................................26 2.8.3 A kármentesítési monitoring rendszer kiépítésével kapcsolatos adatszolgáltatás.............................................................................................26
2
3
2.8.4 Próbaüzemi zárójelentés készítése. .....................................................26 2.8.5 A Beavatkozási záródokumentáció készítése. .......................................27 Mellékletek....................................................................................................27
3
1 Bevezetés. A zalaegerszegi búslakpusztai lerakón (0181/1-2 hrsz.) a hulladéklerakás 1984. és 2002. évek között történt. Az Önkormányzat tulajdonában lévő - és általa használt hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyisége a részletes tényfeltárás keretében elvégzett térfogatfelmérés alapján 400.000 m3. A hulladéklerakó az Önkormányzat tulajdonában van, művelési ág alól kivett szemétlerakó telep. A hulladéklerakó 2002-ben bezárt, 2009-ben rekultiválásra került. Az alsó szigeteléssel és csurgalékvíz elvezetéssel nem rendelkező dombépítéses települési szilárd hulladéklerakóban valószínűsíthetően ipari hulladékok is elhelyezésre kerültek, a hulladéktestben vízdóm alakult ki, így annak egy része a felszín alatti víz szintje alatt helyezkedett el, amelynek következtében a felszín alatti víz elszennyeződött, a szennyezés északi és keleti irányba terjed. A hulladéklerakó környezetében a felszín alatti vízben B szennyezettségi határérték (továbbiakban: B érték) feletti szennyezőanyag-koncentrációk kerültek kimutatásra, ezért a Felügyelőség 5875/1/2003 sz. határozatában (csatolva 3. kötet 1. sz. mellékletébe) tényfeltárást rendelt el. A kötelezésnek megfelelően benyújtott tényfeltárási záródokumentáció alapján Felügyelőség 5634-1/4/2007 sz. határozatában a tényfeltárás folytatásáról határozott.
a
A tényfeltárás folytatása során az Ökohydro Kft. elkészítette az ÖH-07058 sz. Tényfeltárási záródokumentációt (továbbiakban: TZD, csatolva elektronikusan 5. kötetbe). A részletes tényfeltárás nehézfém-, TPH, BTEX, PAH, klórozott aromás CH, klórozott alifás CH, klór-fenol, fenol, nitrát, ammónium, foszfát, szulfát, arzén, nikkel, bór, ólom, cink, TPH, naftalin, acenaftén, fluorén, benzo(e)pirén, diklór-etán, diklóretilén, triklór-etilén, tetraklór-etilén, kloroform, vinil-klorid, diklór-propilén, összes klórozott alifás CH, klórbenzol, diklórbenzol, összes klórozott aromás CH, monoklórfenol, diklórfenol, összes klór-fenol, fenol, krezol szennyezést mutatott ki. A TZD keretében elvégzett kockázatelemzés alapján az alábbi komponensek vonatkozásában az alábbi D kármentesítési célállapot határértékre (továbbiakban: D érték) szerepelt javaslat: Szennyezőanyag Ammónium Triklór-etilén Tetraklór-etilén Vinil-klorid Klór-benzol Klór-benzolok Monoklórfenol Klórfenolok
D érték (μg/l) 1200 50 400 1 10 20 160 200
A kockázatelemzés a B értéket meghaladó kimutatott egyéb szennyezőanyagok vonatkozásában kockázat hiányában D érték előírását nem tartotta szükségesnek, így ezen komponensek az aktív beavatkozás vonatkozásában nem is relevánsak. A TZD-t a Felügyelőség 102-1/3/2008. sz. határozatában (csatolva 3. kötet 2. sz. mellékletébe) elfogadta, a határozatban a TZD-ben szereplő kockázatelemzés alapján a D értékek előírásra kerültek. Az Önkormányzat 2010. márciusában pályázatot nyújtott be a előkészítésének KEOP 2.4.0/B konstrukcióban történő finanszírozására.
kármentesítés
4 Az 1. fordulós pályázat értékelését követően az Önkormányzat 2010. novemberében vette kézhez a támogatói döntést, a Pályázat alapján a projektfejlesztési szakaszban lehetőség nyílt a TZD fentiek szerinti kiegészítésére. A TZD kiegészítését és a tervezési feladatok elvégzését az Önkormányzat közbeszerzési eljárást követően 2011. júliusában az Ökohydro Kft-től rendelte meg. Az Ökohydro Kft. a TZD kiegészítését elvégezte a vonatkozó tényfeltárási záródokumentációt (szám: ÖH-11045/2., továbbiakban: TZDKIEG, csatolva elektrinikusan 5. kötetbe) 2012. január elején a Felügyelőségre benyújtotta. A Felügyelőség a TZD-KIEG-et 2012. június 15-én kelt, 263-1/5/2012. sz. határozatában (csatolva 3. kötet 3. sz. mellékletébe) hagyta jóvá, a határozatban a Felügyelőség az érvényben lévő D értékeket fenntartotta és ismételten elrendelte a beavatkozási terv benyújtását. A Beavatkozási terv (továbbiakban: BT, csatolva elektronikusan 5. kötetbe) és a beavatkozás során alkalmazandó vízi létesítmények Vízjogi létesítési terve (továbbiakban: VLT, csatolva elektronikusan 5. kötetbe) 2012. októberében a Felügyelőségre benyújtásra került. A Felügyelőség 263-1/14/2012./I. sz. jogerős határozatában (csatolva 3. kötet 4. sz. mellékletébe) a BT-t elfogadta és kötelezte az Önkormányzatot a beavatkozás végrehajtására. Az alkalmazandó vízi létesítményekre a Felügyelőség 263-2/5/2012. sz. határozatában (csatolva 3. kötet 5. sz. mellékletébe) adta meg a vízjogi létesítési engedélyt. A Szerződés keretében beavatkozás keretében végrehajtandó feladat a BT szerinti lokalizációs és monitoring rendszer kiépítése és próbaüzemmel történő beüzemelése, a feladat lényegi elemei: - Terület-előkészítő munkák - Lokalizációs rendszer kiépítése o Passzív kezelőfal építése o Aktív kapuk aknáinak kiépítése, szűrőtöltetek telepítése, kezelt vizet elszivattyúzó rendszer kiépítése o Aktív kapuk előtti vízgyűjtő rendszer (kavicscölöpök) kiépítése o Kezelt vizet elvezető rendszer kiépítése (puffertároló, nyeletődrén, szikkasztókutak, ferde fúrásban kialakított nyeletődrén, vezetékrendszer) o Kármentesítési monitoring rendszer kiépítése - Próbaüzem - Lokalizációs rendszer kiépítése során keletkező hulladékok kezelése - Műszaki átadás-átvétel, lokalizáció megvalósulásának lezárása - Terület helyreállítása A fentiek végrehajtása jelen közbeszerzés tárgyát képezik, a vonatkozó műszaki előírásokat a 1.2. fejezet tartalmazza. Tájékoztatásul közöljük, hogy a lokalizációs és monitoring rendszer kiépítését és beüzemelését követően kármentesítés lezárásához az alábbi üzemeltetési és utóellenőrzési feladatok vállnak majd szükségessé beavatkozás eredményes lezárását követően (ezek a feladatok nem képezik jelen közbeszerzés tárgyát, méretezésük a vonatkozó KEOP pályázatban rögzítetteken alapul): - Lokalizációs létesítmények üzemeltetése karbantartásokkal. - Töltetcsere aktív kapukban (Első 15 évben 3 évenként, azt követően még kétszer 5 évenként). - Biológiai készítmény injektálása terv szerint a kiépített ferde fúrásokba történő visszanyeletés során (üzemeltetés első 10 éve alatt 4 alkalommal). - Kármentesítési monitoring feladatok ellátása 20 db monitoring kútnál.
5
2 Műszaki előírások. A Szerződés keretében végrehajtandó feladatok lépései: - Terület-előkészítő munkák o Lokalizációs rendszer kiépítése o Passzív kezelőfal építése o Aktív kapuk aknáinak kiépítése, szűrőtöltetek telepítése, kezelt vizet elszivattyúzó rendszer kiépítése o Aktív kapuk előtti vízgyűjtő rendszer (kavicscölöpök) kiépítése o Kezelt vizet elvezető rendszer kiépítése (puffertároló, nyeletődrén, szikkasztókutak, ferde fúrásokban kialakított nyeletődrén, vezetékrendszer) o Kármentesítési monitoring rendszer kiépítése - Próbaüzem - Lokalizációs rendszer kiépítése során keletkező hulladékok kezelése - Műszaki átadás-átvétel, lokalizáció megvalósulásának lezárása - Terület helyreállítása A végrehajtandó feladatok tételes műszaki tartalma a 4. kötetben megadásra került, ott azonosítható a végrehajtandó feladat tételenként méretezett egységei becsült mennyiségek megadásával. A feladatra vonatkozó előírásokat a BT és a VLT a beavatkozás végzése szempontjából releváns hatósági határozatok tartalmazzák. (Ezek jegyzéke a 3. kötet 3. pontjában található, a releváns hatósági határozatok egyszerű másolatai a 3. kötet 1-5. mellékleteiben találhatóan, továbbá a TZD, TZD-KIEG, BT, VLT csatolásra kerültek az 5. kötetbe.) A fenti dokumentumokban szereplő előírások és követelmények pontosan meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek a tevékenység végzése során irányadónak tekintendők.
2.1 Terület-előkészítő munkák. 2.1.1 Előkészítő mérnöki munkák. 2.1.1.1 Munkaterület és lokalizációs létesítmények kitűzése. A munkaterület átvételét követően geodéziai felmérés alapján ki kell tűzni az iIngatlanhatárok, lokalizációs létesítmények és beavatkozási terület sarokpontjait EOV X, Y, Z koordináták megadásával, fölhivatali ügyintézéssel. A résfal DK-i sarokpontjának kitűzése előtt a résfal BT-ben tervezett nyomvonalán a DK-i sarokponttól É-i és Ny-i irányba 10-10 méteres hosszban és 2 méter mélységben kézi feltárást kell végezni, annak megállapítására, hogy a résfal tervezett nyomvonalát nem keresztezi-e a valóságban a GE Hungary Kft. Alkatrészgyár Zalaegerszeg (továbbiakban: GE) üzemeltetésében lévő ipari szennyvíz nyomóvezetéke. A tervezővel folytatott közműegyeztetés alapján a nincs keresztezés, azonban a vezeték közelsége miatt, ezt a kiviteli terv készítése előtt a valós helyzet alapján is tisztázni kell. Amennyiben a BT-ben tervezett résfal nyomvonalat a DK-i sarokban mégis keresztezné (a GE által nyilvántartott nyomvonal alapján ez nem várható), a szükséges intézkedést a kiviteli tervben kell meghatározni és ez alapján kell kitűzni a résfal DK-i sarkát! (Ebben az esetben az északi és nyugati irányba is eltolható max. 10-10 méterrel.) A beavatkozási időszakra vonatkozóan a kivitelezőnek meg kell oldani a munkaterület lezárását is.
6 2.1.1.2 Felvonulási létesítmények kihelyezése. Ezzel egyidőben szociális és kiszolgáló létesítményeket a területre kell telepíteni vízellátásuk megoldásával. 2.1.1.3 Hirdető tábla kihelyezése. A Vállalkozónak az építési munkák előkészítő fázisában hirdető táblát kell az építési munka helyszínén vagy a tulajdonos önkormányzattal egyeztetett helyszínen, jól látható helyen felállítani. 2.1.2 Irtási és bontási munkák. 2.1.2.1 Növényirtás. A beavatkozással érintett területrészen kb. 1500 m 2-es területrészen el kell végezni a bozótirtást. A 0182/10. hrsz-ú ingatlanon kb. 3500 m2-es területrészen az Önkormányzat által elvégzett fakivágást követően visszamaradó tuskók irtását kell elvégezni. 2.1.2.2 Bontási munkák. A bezárt lerakó körül kiépített, a 0180, 0181/1 és 0,182/14. hrsz-ú ingatlanon található út a kiépítendő résfal ill. kavicscölöpök helyére esik, ezért az 1572 m 2-en elhelyezkedő utat el kell bontani. A bezárt lerakó körül kiépített kerítést 358 fm hosszban el kell bontani, mivel ennek nyomvonalában szintén lokalizációs létesítmények (kavicscölöpök) létesülnek majd. 2.1.3 Lokalizáció kiépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése: 2.1.3.1 Energiaellátás kiépítése. A zagykeverő telep és lokalizáció során alkalmazandó vízi létesítmények üzemeltetéséhez az energiaellátást és a lokalizációs rendszerben használandó szivattyúk vezérlését is ki kell építeni. A folyamatos üzemeltetés biztosításához trafó telepítése javasolt. A trafó tervezett elhelyezkedése azonosítható a BT MB-03-05 sz. mellékletébe csatolt térképvázlaton. 2.1.3.2 Munkaterület megerősítése.
északi
részének
megközelítését
biztosító
ideiglenes
földút
A 0180, 0181/1 és 0,182/14. hrsz-ú ingatlanon található út elbontását követően a munkaterület északi része nem lesz megközelíthető, ezért a munkaterület elérésének biztosítására új út kiépítése szükséges. Az új útvonalat a munkaterület északi oldalán Búslakpuszta mellett induló, az új lerakót nyugatról és délről megkerülő, a régi depónia déli oldalán haladó útba torkolló – önkormányzati tulajdonú területen található - földút megerősítésével lehet biztosítani. Az elégséges megközelítés biztosításához szükséges stabilizáció során öt szélességben kell az útszakaszt megerősíteni, az alábbi rétegrend kialakításával: - 30 cm zúzalék (dmax=8 cm), - 5 cm murva kiegyenlítő réteg.
méter
7 A megerősítendő útszakasz elhelyezkedése azonosítható a 3. kötet 6. sz. mellékletébe csatolt vonatkozó térképvázlaton. A hivatkozott útfelújítás nyomvonalán a 0183 és a 0184 hrsz-ú ingatlanok érintettek. A 0184 hrsz-ú ingatlan az Önkormányzat tulajdonában, a 0183 hrsz-ú földút a Magyar Állam tulajdonában, a Zalaerdő Zrt. kezelésében van. A 0183 hrsz-ú ingatlan hivatkozott használatára vonatkozó tulajdonosi hozzájárulás a 3. kötet 7. sz. mellékletébe csatolásra került. 2.1.3.3 Zagykeverő telep vízellátásának kiépítése. A zagykészítéshez az üzemelő hulladéklerakó 100 mm-s vezetékéről vízbekötést kell kiépíteni a medencéig, a szükséges maximális kapacitás 3 m 3/óra. 2.1.3.4 A lokalizációs létesítmények építése során keletkező szennyezett talaj ideiglenes tárolóterületének kiépítése. A lokalizációs létesítmények (résfal, kavicscölöpök, szikkasztókutak) kiépítése során a felszín alatti víz szintje alól - a szennyezett zónából - kitermelt talaj (2595 m3, 1,7-es térfogatsűrűséggel kalkulálva kb. 4412 t) 20%-át - azaz 882,4 t talajt - veszélyes hulladékként kell kezelni. A kezelőtér a 0182/10 hrsz. területen helyezkedik el, a kezelőtér felülete – a kezelni kívánt hulladék, és átmenetileg betárolt talajmennyiség figyelembevételével - kb. 4500 m2. A kezelőtér, HDPE fóliával szigeteléssel kell ellátni, elfolyás kizárásával, a szigetelt kezelőtérhez 1 db 90 m3-s HDPE fóliával szigetelt medence tartozik. A medence vize részben visszaforgatásra kerül a depóra, nagyobb csapadékesemény alkalmával pedig az ún. csurgalékvíz nyomóvezeték-rendszeren a szikkasztókutakba jut. A medence mellett kialakított 10 m3-es tartályba csatlakozik be a puffertároló felől a szennyezett vízvezeték, a tartályból a szennyezett víz a csurgalékvíz nyomóvezetékrendszeren keresztül szintén visszaforgatható a résfallal bezárt területre, illetve - szükség esetén - a tartály leüríthető medencébe is. A tárolóterület és csurgalékvíz gyűjtő elhelyezkedése azonosítható a BT MB-03-06 mellékletébe csatolt telepítési helyszínrajzon. 2.1.3.5 A lokalizációs létesítmények építése során keletkező szennyezettlen talaj deponálása. A lokalizációs létesítmények (résfal, kavicscölöpök, szikkasztókutak) kiépítése során a felszín alatti víz szintje felett - a szennyezetlen zónából - kitermelt talajt (2728 m3) a helyszínen kell deponálni, a deponálási hely azonosítható a BT MB-03-06 mellékeltébe csatolt telepítési helyszínrajzon. A 263-1/14/2012./I. sz. határozat 12. pontja alapján a kitermelt szennyezettlennek ítélt talaj vizsgálatát el kell végezni, (500 m3-ként 1 db minta MS-Screen és tox. fém vizsgálata) a szennyezett talajegységeket a szennyezett talajegységeket ideiglenes tárolóterületére kell szállítani. 2.1.4 Közmű kiváltások területelőkészítés keretében. A tervezett beavatkozás során az alábbi kiváltások elvégzése válik szükségessé: - 560 fm hosszú elektromos légkábel kiváltása földkábellel. - 425 fm hosszú anódföldelő (gázvezeték) kiváltása. - 240 fm hosszú vízvezeték kiváltása. A meglévő közművek helyszínrajzát és a kiváltás tervezett nyomvonala BT MB-03-05 sz. mellékletében szerepel.
8
2.1.4.1 Elektromos légkábel kiváltása. A tervezett beavatkozás érinti a beavatkozási területen lévő 20 kV-os légvezetéket, tárgyi közcélú vezeték tulajdonosa és engedélyes üzemeltetője az E.ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Kft. (továbbiakban: E.ON), a vonatkozó vezetékjog az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre került az önkormányzati tulajdonú ingatlanok terhére. A 20 kV-os légvezeték áthelyezését (közcélú hálózat kiváltás) a vonatkozó kiváltási terv szerint kell elvégezni, a kiváltás engedélyes tervét az Önkormányzat saját forrásból elkészítette (Csatolva 5. kötetbe). A terv tartalma összhangban van a BT MB-03-05 sz. mellékletében a kiváltásra kijelölt nyomvonallal. A vonatkozó nyomvonal kijelölése az E.ON-nal egyeztetve készült, annak tartalmát az E.ON elfogadta. A Győr-Moson-Sopron-Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága VIII-S-001/2835-2/2013/MU-SZH sz. határozatában engedélyezte a tervben rögzített kiváltási tevékenységet. (Csatolva 3. kötet 8. sz. mellékletébe.) Az erősáramú villamos hálózatok létesítését, üzemeltetését a 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (VET) szabályozza. A VET 76. § (1) bekezdésében rögzítettek alapján az elosztói engedélyesnek kizárólagos joga és kötelezettsége van az adott területen az elosztási tevékenységre. A közcélú hálózat hivatkozott terv szerinti átalakítására vonatkozóan az Önkormányzat és az E.ON Együttműködési megállapodást kötött (Csatolva 3. kötet 9. sz. mellékletébe.), amely részletesen szabályozza a vezeték kiváltása során az Önkormányzatra, az E.ON-ra, és a beavatkozást végző Vállalkozóra, adott esetben a vezeték kiváltására vonatkozó szaképítést végző – alvállalkozóként közreműködő – az E.ON által minősített vállalkozóra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A beavatkozást végző Vállalkozó és annak a kiváltás kivitelezése szempontjából releváns alvállalkozó az Együttműködési megállapodás valamennyi rá vonatkozó rendelkezését köteles betartani, az ajánlatot ennek figyelembe vételével kell megadni! 2.1.4.2 Anódföldelő (gázvezeték) kiváltása. A tervezett lokalizáció érinti a „Devecser – Nagylengyel DN 400 PN 64” nagynyomású gázvezeték tartozékát képező „Bazita” katódállomás anódkábelét és anódágyát, a közmű üzemeltetője az FGSZ Földgázszállító Zrt. Az anódvezeték kiváltási tervét az Önkormányzat előzetesen elkészítette, a terv az 5. kötetben elektronikus formában csatolásra került, a kiváltás hatósági engedélyezési eljáráshoz nincs kötve, a közmű üzemeltetőjének (FGSZ Zrt.) tervet jóváhagyó nyilatkozata a 3. kötet 10. sz. mellékletében szerepel. A terv tartalma összhangban van a BT MB-03-05 sz. mellékletében a kiváltásra kijelölt nyomvonallal. A kivitelezés az IG-ÜZ-31 és IG-ÜZ-32 operatív szabályzatai alapján kell végrehajtani (ezek nyilvánosak és megtalálhatók az FGSZ.hu honlapon), a kiviteli tervet az FGSZ Zrtnek jóváhagyásra meg kell küldeni. A kivitelezést katódvédelmi építési munkában jártas, szakkivitelező végezheti, az FGSZ Zrt. vonatkozó szabályzatainak betartása mellett. A kivitelei terv készítése során a közmű üzemeltetője által jóváhagyott tervben foglaltakat maradéktalanul figyelembe kell venni, amennyiben az anódvezeték kiváltásának vonatkozásában a hatályos tervtől eltérő rendelkezések szerepelnek a kiviteli tervben, a kivitelezés megkezdéséhez a kivitelei terv előzetes megküldésével be kell szerezni a közmű üzemeltetőjének ismételt hozzájáruló nyilatkozatát! 2.1.4.3 Vízvezeték kiváltása.
9 A tervezett lokalizáció érinti az Észak-Zalai Víz és Csatornamű Zrt. üzemeltetésében lévő D63 KPE vízvezetéket. Az érintett vízvezeték a Búslakpusztai ingatlanok ivóvízellátását biztosító, 7701. sz. út mellett haladó D110 KPE vezetékre csatlakozó bekötővezeték. A lokalizáció során a vezeték kiváltásáról gondoskodni kell, a kiváltás előzetesen tervezett nyomvonala a BT MB-03-05 sz. mellékletében szerepel. Az Észak-Zalai Víz és Csatornamű Zrt. közműegyeztetés alapján a kiváltáshoz 40428/2012. sz. levelében (csatolva 3. kötet 11. sz. mellékletébe) hozzájárulást adott, a kiváltás közmű üzemeltető által előírt feltétele, hogy a vezeték a jelenleg meglévővel azonos D63 KPE átmérőjű és anyagú legyen. Figyelembe véve, hogy bekötővezeték kiváltásáról van szó, a kiváltáshoz külön vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása nem szükséges. A kiviteli terv részeként kell elkészíteni a hivatkozott vezeték kiváltási tervét, amely alapján be kell szerezni a közmű üzemeltetőjének közmű-csatlakozási hozzájárulását. (A kiváltásra vonatkozó tervrészt 2 példányban kell megküldeni a közmű üzemeltetőjének.) Ezt követően lehet megvalósítani a kiváltást.
2.2 A lokalizációs rendszer kiépítése. A rendszer kiépítésével alkalmazandó technológia: - A beavatkozási terület aktív kapukkal kombinált résfalas bevédése (funnel and gate) talajvízáramlási irányban. A résfalba épített aktív kapukban elhelyezett vas és aktív szén töltetek biztosítják a tisztulást. - A résfal előtt a vizet kavicscölöpök vezetik vizet az aktív kapukba, - A kapukról elfolyó tisztított víz gyűjtővezetéken keresztül puffertárolóba kerül, ahonnan nyeletődréneken, szikkasztókutakon keresztül visszasajtolják. - A lokalizációt (funnel and gate) monitoringrendszer ellenőrzi. - A résfalon kívüli, D határérték fölötti területrészen a választott mentesítési technológia természetes koncentrációcsökkenés (monitoring tevékenységgel figyelve), melynek intenzifikálására a mikrobiológiai lebontásra alkalmas oltóanyag bejuttatása történik (intenzifikált bioremediáció). A hulladéklerakó alatt elszennyeződő talajvíz további szétterjedésének megakadályozására talajvízáramlás irányába (észak és kelet), továbbá a déli oldalon részlegesen a déli irányú szétterjedés megakadályozására résfal kiépítése szükséges. A résfal anyaga bentonit, HDPE lemezzel. A HDPE lemez beépítésére a klórozott szénhidrogének jelenléte miatt van szükség, mivel ezek feltartóztatására önmagában a bentonit nem alkalmas (megbontják a bentonit hidrátburkát, ezzel megszüntetik a vízzáróságot). Az áramlási háttér felé nyitott résfal visszaduzzasztja a talajvizet, mely termelő, elvezető létesítmények hiányában előbb-utóbb megkerülné a résfalat, illetve átbukna felette. Ezen helyzet elkerülésére a résfalba aktív kapuk kerülnek beépítésre, melyek kb. 1,4 m átmérőjű, az áramlási háttér felé réselt acélszerkezetek. A résfalba épített aktív kapukban elhelyezett, cserélhető vas- és aktív szén töltetek biztosítják a szennyezett talajvíz tisztítását. A résfallal zárt területen a szennyezett talajvizet kavicscölöpsorok vezetik meg az aktív kapuk felé. Az aktív kapukról elfolyó tisztított víz gyűjtővezetéken keresztül puffertárolóba kerül, ahonnan nyeletődréneken keresztül elszikkasztják, ugyanakkor nem megfelelő mértékű tisztítás esetén visszavezethető a résfallal zárt területre.
10 A résfallal be nem védett, koncentrációcsökkenés várható.
D
határérték
feletti
területen
természetes
A későbbiekben ismertetett modellezés szerint e területrészre az áramlási háttérből érkező, a terület vízháztartását alapvetően meghatározó talajvízáramlást a résfal elvágja, és e területrészen a talajvíz szintje igen nagy mértékben lecsökken, illetve időszakossá válik, továbbá megszűnik a háttérből érkező nagyobb koncentrációjú szennyezés tápláló hatása, azaz a résfal közvetett módon biztosítja, hogy a be nem zárt területrészről se történjen szennyezőanyag eláramlás. A résfalon kívüli területrészen a szennyezettség természetes lebomlásának felgyorsítására a nyeletőrendszerhez csatlakozó kiépített ferde fúrásokon keresztül lehetőség van tisztított víz, továbbá mikrobiológiai oltóanyag bejuttatására. A lokalizációs rendszer elemei felszín alatti elhelyezkedésűek, vagy földdel takartak, továbbá a kapcsolódó vezetékrendszer is felszín alatti vonalvezetésű, így a rendszer fagyvédelme biztosított. 2.2.1 Kombinált résfal építése. A hulladéklerakó alatt elszennyeződő talajvíz további szétterjedésének megakadályozására talajvízáramlás irányába (észak és kelet), továbbá a déli oldalon részlegesen a déli irányú szétterjedés megakadályozására résfal kiépítése szükséges. A résfal anyaga bentonit HDPE lemezzel. A HDPE lemez beépítésére a klórozott szénhidrogének jelenléte miatt van szükség, mivel ezek feltartóztatására önmagában a bentonit nem alkalmas. A résfal nyomvonalának meghatározásához – a bekötésre alkalmas földtani közeg szintjének meghatározása érdekében – részletes feltárás készült. A feltárás alapján - a vízzáróság felmérésével - a résfal nyomvonalában meghatározható lett a kiépítendő résfal talpmélysége. A résfal tervezett nyomvonalán lemélyített fúrások elhelyezkedése a BT VII. mellékletben azonosítható. A résfal tervezett nyomvonalában jellemző földtani felépítést bemutató földtani szelvényt a BT MB-04-01 mellékletben szereplő szelvényen szerepel. A hivatkozott feltárás alapján a résfal nyomvonalában meghatározható lett a kiépítendő résfal talpmélysége. Ennek figyelembe vételével elkészített résfal hossz-szelvény és mintakeresztszelvény a BT MB-04-02 és MB-04-03 sz. mellékleteiben szerepelnek. A résfal horizontális nyomvonala követhető a BT MB-03-06 sz. mellékletébe csatolt helyszínrajzon. Résfal -
jellemzők: hossz: 500,5 fm mélység: 10,7-24 m között (átlag: 14,8 m) felület: 7420 m2 szélesség: 0,5 m Érintett ingatlanok: Zalaegerszeg 0181/1, 0180, 0182/14 hrsz. Töréspontok koordinátái: EOV X 163 192 163 201 163 267 163 331
EOV Y 480 256 480 337 480 320 480 311
11 163 163 163 163 163
364 375 395 443 459
480 480 480 480 480
306 296 255 145 098
A résfalhoz szükséges bentonit előállításához zagykeverő telep kialakítása szükséges, a bekeveréséhez 50*40 m-s, 1 m mély földmedencét kell létesíteni a keverőtelep mellé. A zagykeverő telep elhelyezkedése a a BT MB-03-06 sz. mellékletébe csatolt helyszínrajzon azonosítható. A helyszíni előkészítő munkák célja, hogy a résfal és az akna építéséhez szükséges műterep biztosított legyen. A műterepet úgy kell kialakítani, hogy a réselőgép közel sima és nagy sártól mentes területen tudjon haladni. A résfal építéshez és a HDPE lemez behelyezéséhez a résfal tengelyére merőlegesen kb. 5x15 m széles sávra van szükség. A résfal építése során a talajt speciális gépekkel emelik ki, miközben a rés beomlását bentonitszuszpenzió gátolja meg. A résfalhoz szükséges bentonit előállítása helyi, ideiglenes zagykeverő területen történik, a bekeveréséhez 50*40 m-s, 1 m mély földmedence létesül a keverőtelep mellé. A résvezető gerendák a leendő résfal két oldalán, a falszélességnek megfelelő távolságban készített vízzáró falak, melyek 1-2 m mélységig nyúlnak le, keresztmetszetük jellemzően téglalap. A gerendák megvezetik a réselőgépet, illetve megtámasztják azt a felső talajzónát, melynek állékonyságát a bentonitos résiszap még nem biztosítja. A réselőgépek általában ciklikus üzemű, hidraulikus vagy mechanikus erőátvitellel dolgozó (leengedés – harapás – kiemelés - ürítés gépkocsira) markológépek, ahol a markoló kanalak merev rúdon mozognak vagy kötélen függnek. Egyidejűleg egy, 5-6 m hosszú tábla lehet nyitva, mert a talaj állékonyságát részben az biztosítja, hogy a rés mentén nem a síkbeli állapotnak megfelelő Rankine-féle aktív földnyomások működnek, hanem a térbeli földék felületén fellépő ellenállások miatt ennél kisebbek. A réselés kezdő- és közöttük lévő zárótáblákból áll, első ütemben a kezdőtáblák készülnek el, zárótáblát csak két, már meglévő kezdőtábla közé lehet helyezni. A résállékonyság biztosítéka a résiszap, mely bentonit, azaz montmorillonit típusú agyagféleség, kb. 1,10 g/cm3 sűrűségű szuszpenziója. Ez nyomásával ellenáll a talaj és a talajvíz nyomásának, illetve vékony filmet képezve a talajfalon meggátolja a szemcsék kipergését is. A résiszap nyugalomban gélszerű lesz, átkeverve azonban ismét folyadékszerűvé válik, így nem akadályozza a gépek munkáját. A zagyfalba annak szilárdulása előtt kell behelyezni a geolakattal egymáshoz kapcsolt HDPE lemezt. A zagyfalban az elvesző résiszapot folyamatosan pótolni kell, majd locsolással kell biztosítani a fal nedvességét. Egy hét eltelte után a HDPE lemez betétes zagyfalat földdel kell betakarni, annak megóvása érdekében. 2.2.2 Aktív kapuk kiépítése. A hulladéklerakó irányából a résfal felé áramló szennyezett vizet aktív kapukkal kell megtisztítani.
12
Az aktív kapuk telepítésével megakadályozható a talajvíz résfal általi visszaduzzasztása, továbbá az, hogy a szennyezett visszaduzzasztott víz a résfalat megkerülje. 2.2.2.1 Az aktív kapuk kiépítési helyei. Az aktív kapuk számának meghatározására elvégzett hidraulikai szimuláció ismertetését a BT 4.3. fejezete tartalmazza. A vizsgálat alapján a tervező 4 db aktív kapu kialakítására tett javaslatot. A kapuk számított vízhozama: 1. kapu: 2. kapu: 3. kapu: 4. kapu: Összes m3/d
9,5 m3/d 4,5 m3/d 28 m3/d 60 m3/d vízhozam:
102
A kapuk helyei: -
1 kapu: a 12. és a 13. jelű fúrás között. 2. kapu: a 17. jelű fúrásnál. 3. kapu: 19. jelű fúrásnál. 4. kapu: 21. jelű fúrásnál.
Érintett ingatlanok: Zalaegerszeg 0182/14, 0180 hrsz. EOV koordináták:
1. 2. 3. 4.
kapu kapu kapu kapu
EOV X 163 374 163 412 163 431 163 449
EOV Y 480 299 480 215 480 173 480 131
A kapukban kialakított aknák biztosítják, hogy az egyes részterületek vízháztartása, nyomásszintje külön-külön szabályozható legyen, így a szennyezett területen zajló folyamatok hosszabb idő távlatában is kontroll alatt tarthatók. Az aktív kapuk elhelyezkedése azonosítható a BT MB-03-06 sz. mellékletébe csatolt helyszínrajzon. 2.2.2.2 Kapuk kialakítása. Aktív -
kapuk aknái: akna: mélysége akna: mélysége akna: mélysége akna: mélysége
12 14 20 24
m. m. m. m.
A kapukat 1,4 m átmérőjű acél aknák alkotják, melynek áramlás felé eső felülete min. 10 %-ban réselt (0,22 m2/fm). Az aknák hosszanti irányban merülő falként funkcionáló, kihúzható acéllemezzel kettéosztottak, a két térrészt elválasztó lemez alatti átáramlást lehetővé téve. Ez biztosítja, hogy a szűrők minimális mértékben legyenek kitéve a vízszintingadozásnak, így az áramlási keresztmetszetet szűkítő, oxidálódás kiváltotta pelyhesedés, csapadékkiválás rajta ne következzen be.
13 A kapuk belső kialakítását oly módon kell megoldani, hogy az aknában a teljes vízzárás biztosított legyen (résfalként funkcionál), továbbá szennyezett víz tisztítására szolgáló töltet (elemi vas és aktív szén) elhelyezhető legyen, ne okozzon visszaduzzasztást, az aknán átjutó folyadék a töltet miatt már ne legyen szennyezett, és a töltet mögötti oldalon a vízkivétel biztosított legyen. A szűrőben elhelyezett elemi vas és aktív szén töltet alkalmas a klórozott szénhidrogének és egyéb szerves és szervetlen szennyezőanyagok megkötésére. A víz alatti szénszűrő a tömegének kb. 5 %-nak megfelelő szerves anyag mennyiséget képes megkötni. A töltet úgy kerül kialakításra, hogy a cseréjét meg lehessen oldani. Az akna a résfalhoz vízzáró módon csatlakozik, mivel a résfal építéskor a zagy és az akna közvetlenül érintkezik. Az aknából a csápok kihajtása a résanyag megszilárdulása után történik. A kapuk szerepét betöltő aknákat hosszanti irányban merülő falként funkcionáló kihúzható acéllemezzel kettéosztjuk, a két térrész között lemez alatti átáramlást lehetővé téve. Ez biztosítja, hogy a szűrők minimális mértékben legyenek kitéve a vízszintingadozásnak, így az áramlási keresztmetszetet szűkítő, oxidálódás kiváltotta pelyhesedés, csapadékkiválás rajta ne következzen be. A kapuk belső kialakítását oly módon kell megoldani, hogy az aknában a teljes vízzárás biztosított legyen (résfalként funkcionál), továbbá szennyezett víz tisztítására szolgáló töltet (elemi vas és aktív szén) elhelyezhető legyen (nincs visszaduzzasztás, az aknán átjutó folyadék a töltet miatt már nem szennyezett), és a töltet mögötti oldalon a vízkivétel biztosított legyen. A szűrőben elhelyezett elemi vas és aktív szén töltet alkalmas a klórozott szénhidrogének és egyéb szerves és szervetlen szennyezőanyagok megkötésére. (A víz alatti szénszűrő a tömegének kb. 5 %-nak megfelelő szerves anyag mennyiséget képes megkötni.) A töltet úgy kerül kialakításra, hogy a cseréjét meg lehessen oldani. Az akna a résfalhoz vízzáró módon csatlakozik, mivel a résfal építéskor a zagy és az akna közvetlenül érintkezik. Az aknából a csápok kihajtása a résanyag megszilárdulása után történik. Az aktív kapuk kialakítását bemutató mintakeresztszelvény a BT mellékletében szerepel.
MB-04-04
sz.
A HDPE lemez betétes résfal építést követően kell kiépíteni a 4 db speciális nagyátmérőjű aknát. Az aknák hosszanti acéllemezzel osztottak, a két rész között merülő falként funkcionáló kihúzható acéllemez alatti átáramlást lehetővé téve. A szennyezett víz tisztítására szolgáló cserélhető töltet (elemi vas és aktív szén) a víz felőli térrészbe kerülnek, míg a szivattyú a külső oldalra. Az akna a résfalhoz vízzáró módon csatlakozik, mivel a résfal építéskor a zagy és az akna közvetlenül érintkezik. Az aknából a csápok kihajtása a résanyag megszilárdulása után, búvárok igénybevételével történik. A szivattyúk áramellátása földkábelen keresztül történik, a nyomott víz min. 0,8-rel a föld alatt vezetett 110 fm hosszú vezetékkel csatlakozik a puffertárolóhoz. 2.2.2.3 A kezelt vizet kiszivattyúzó rendszer kiépítése. A résfal tervezett nyomvonalában jellemző rossz víz vezetőképesség miatt a kapuk mögött létrehozható nyelető felületen (csápok) a víz nem tudna elszikkadni, ezért az
14 aktív kapuk szűrőtöltetén átfolyó és kezelt vizet a kettéosztott akna szűrőtöltet mögötti oldaláról ki kell termelni. Ehhez a kisebb mélységű 1. aknába 1 kW-os, a nagyobb mélységű 2., 3., 4. sz. aknákba 2 kW-os szivattyúkat kell beépíteni a szivattyúk hálózatba építésével. A szivattyúk áramellátása földkábelen keresztül történik, a nyomott víz min. 0,8-rel a föld alatt vezetett 110 fm hosszú vezetékkel csatlakozik a puffertárolóhoz. 2.2.3 Aktív kapuk előtti vízgyűjtő rendszer (kavicscölöpök) kiépítése. Az aktív kapuk előtt elhelyezett 0,8 m átmérőjű 8-16 mm (esetleg 4-8 mm) Ø kaviccsal feltöltött kavicscölöpsor biztosítja a szennyezett területről érkező víz irányítását a kapuk felé, illetve a kitermelhető vízhozam növelését. A cölöpözés alja a víztartó fekü magassága, felső szintje pedig a terepszint alatt 2 m-rel végződik. A felső szint és a terep közötti részt földdel töltik vissza. A kavicscölöpök jellemzői: - Az 1. aknához csatlakozó észak-déli csapású cölöpsor (I/a) hossza kb. 170 m és résfal nyomvonalával párhuzamosan, azon belül halad a lerakó keleti oldalán. - Az 1. aknához csatlakozó nyugat-kelet csapású cölöpsor (I/b) hossza kb. 20 m, és résfal nyomvonalával párhuzamosan, azon belül halad a lerakó északi oldalán, a buslakpusztai bekötő út nyomvonalában. Az I/a cölöpsor mélysége 10-12 m, az I/b cölöpsor hossza 9-10 m. - A 2. aknához a rávezetést a buslakpusztai bekötő út nyomvonalában - az aknától keletre - kialakított egymással érintkező kavicscölöpsor biztosítja. A cölöpök 14 – 16 m mélységűek, a 2. sz. cölöpsor hossza 24 m. - A 3. aknához a rávezetést a buslakpusztai bekötő út nyomvonalában - az aknától keletre - kialakított egymással érintkező kavicscölöpsor biztosítja. A cölöpök 20-22 m mélységűek, a 3. sz. cölöpsor hossza 24 m. - Az 4. aknához a rávezetést a buslakpusztai bekötő út nyomvonalában - az aknától keletre - kialakított egymással érintkező kavicscölöpsor biztosítja. A cölöpök 20-24 m mélységűek, az 4. sz. cölöpsor hossza 24 m. A kavicscölöpök térbeli elhelyezkedése a BT MB-03-06 sz. mellékletében azonosítható, a mintakeresztszelvény a BT MB-04-05 sz. mellékletében szerepel. Érintett ingatlanok: Zalaegerszeg 0182/14, 0181/1, 0180 hrsz., EOV koordináták: Kavicscölöpsor 1/a. sz. végpont 1/a. sz. kezdőpont 1/b. sz. végpont 1/b. sz. kezdőpont 2.sz. végpont 2.sz. kezdőpont 3.sz. végpont 3.sz. kezdőpont 4.sz. végpont 4.sz. kezdőpont
EOV X 163 373 163 203 163 374 163 381 163 396 163 412 163 415 163 431 163 432 163 448
EOV Y 480 298 480 334 480 298 480 279 480 233 480 215 480 192 480 173 480 149 480 131
A kavicscölöpök 0,8 m átmérőjű kavicsoszlopok, melyek egymással érintkeznek. Kialakításuk vibroszondás módszerrel történik. A vibroszonda egy vibrációs egységből és felette egy változtatható hosszúságú toldócsőből épül fel, melyet darura akasztanak. A vidroszondát légkompresszor látja el levegővel, illetve nagynyomású vízszivattyú vízzel. A vibroszonda erőgépét (generátor) a daru hátuljára szerelik fel. A pontra állás után a fenék jetet kinyitják, melynek hatására az alatta lévő talaj folyadék módjára viselkedik,
15 és a vibroszondát a kívánt mélységi juttatják, majd a fenék jetről folyamatos nyomáscsökkentéssel az oldalsó jetek felé terelik levegő-, vagy vízsugarat. Ezt követően a toldócsövön keresztül a kavicsot a lyukba juttatják. A kavicscölöpsor kialakítása a résfalépítésnél is alkalmazott szakaszolással történik, előbb mindig a páratlan számú cölöp épül meg, páros számú cölöp csak már két, meglévő cölöp közé kerülhet. Miután a legjobb áteresztőképesség elérése a cél, a cölöpözésnél csak a legszükségesebb mértékű tömörítést kell végezni. A kavicscölöpsor tetejére 2 m vastagságban föld kerül visszaterítésre. 2.2.4 Kezelt vizet elvezető rendszer kiépítése. 2.2.4.1 Puffertároló kiépítése. Az aktív kapukon átvezetett kezelt víz 110 fm hosszú 0,8 m alatt fektetett gyűjtővezetékre kerül, mely a vizet a 0182/10 hrsz. területen lévő 1 db puffertárolóba vezeti. A puffertárolót 3 db 50 m3-es részben földdel takart acéltartály alkotja. A tárolókapacitás a napi maximális vízhozam alapján került meghatározásra. A puffertárolóhoz kapcsolódó szivattyúk (3 db) vagy a nyeletődrénekre, vagy - a csurgalékvíz-medence mellett kialakított 10 m3-es részben földdel takart acéltartályon keresztül - a szikkasztókutakra, vagy a későbbiekben esetleg szükségessé váló ferde fúrásokba épített nyeletődrénbe juttathatják a vizet. A puffertárolók térbeli elhelyezkedése a BT MB-03-06 sz. mellékletében azonosítható. Érintett ingatlan: Zalaegerszeg 0182/10 hrsz., EOV koordináta: EOV X 163 420
EOV Y 480 225
A puffertárolót 3 db, részben földdel takart, fekvőhengeres acéltartály alkotja. A tartályokba telepített 3 db szivattyú nyomja a vizet a nyeletőszivárgókba, vagy nyeletődrénekbe, illetve szennyezettség esetén 148 fm hosszú, föld alatt min. 0,8 m-rel vezetett csővel a csurgalékvíztároló medence mellett elhelyezett 10 m 3-es acéltartályba. Az acéltartályból - szükség esetén - lehetőség van medence felé átfolyásra is, üzemszerű állapotban 401 fm hosszú (397+4 fm) föld alatt min. 0,8 m-rel vezetett csővel a szikkasztókutakba köt be. 2.2.4.2 Nyeletődrének kiépítése. A résfal a szennyezett területet hozzávetőleg három oldalról zárja le, így a szennyezett területrész az áramlási háttérből folyamatos utánpótlódást kap. Ennek okán a tisztított víz teljes mennyisége nem helyezhető el a résfallal bevédett területre, miután az a résfalon belüli területen növekvő vízszintet eredményezne, és így a szennyezett víz előbb-utóbb megkerülné a résfalat, így az a funkcióját nem tudná betölteni. A résfal külső oldalához északról csatlakozó 0182/10 hrsz. területen lévő horhos erősen homokos kifejlődésű, szivárgási tényezője relatíve nagyobb (2-4 m/d), így szikkasztásra a többi területrésznél alkalmasabb, illetve e területrészen is van D határérték feletti, beavatkozást nem igénylő szennyezés. A talajvíz jelenleg kb. 10-20 m mélységben található, illetve a résfalas lezárás tovább csökkenti 1-15 m-rel e területrész talajvízszintjét. A szakirodalom szerint finomszemcsés homokban a szikkadás mértéke 1-2 m/d nagyságrendű. A 102 m3/d mértékű tisztított víz elhelyezéséhez szükséges drénhossz a
16 modellezés eredménye alapján kb. 150 fm. A szivárgótest nyelőképessége az idő előrehaladtával ugyanakkor akár harmadával is csökkenhet. Ennek okán összesen 225 fm hosszú nyeletődrén kialakítása tervezett, a 3 db 50 m 3-es tartályhoz csatlakozóan összesen 3 db, egyenként 75 fm hosszú ág. A nyeletődrének 3 m mély, 0,3 m széles szivárgótestbe kerülnek elhelyezésre. A nyeletődrének térbeli elhelyezkedése a BT MB-03-06 sz. melléklet azonosítható, a mintakeresztszelvény a BT MB-04-06 sz. mellékletében szerepel. Érintett ingatlan: Zalaegerszeg 0182/10 hrsz., EOV koordináták: Nyeletődrének 1.sz. végpont 1.sz. kezdőpont 2.sz. végpont 2.sz. kezdőpont 3.sz. végpont 3.sz. kezdőpont
EOV X 163 394 163 421 163 389 163 417 163 384 163 414
EOV Y 480 294 480 229 480 292 480 228 480 290 480 226
A nyeletődrének kialakítása 0,3 m szélességű, kb. 4 m mélységű árokban történik. A bemetszés kialakítása után az árokba a szűrőkavics kerül, illetve annak tetején a megfelelő eséssel beállított dréncső. A kavicstest fölött 1 m vastagságban föld kerül visszatöltésre. A dréncsövek végpontja zárt, a kezdőpont a puffertároló csőrendszeréhez kapcsolódik. 2.2.4.3 Szikkasztókutak kiépítése. Az aktív kapukba próbaüzem, töltetcserék során szennyezett víz kerülhet, továbbá csapadékesemények alkalmával gondoskodni kell a szennyezett talaj tárolására kialakított terület csurgalékvíz-tárolójában összegyűlő szennyezett víz kezeléséről. Ezen esetekben a puffertárolóból a víz, a csurgalékvíztároló medence mellett kialakított tartályon keresztül nyomóvezetéken. (ún. csurgalékvíz-vezetékrendszer) a résfalon belül kialakított szikkasztókutakba kerül. A szikkasztókutak helyét az indokolja, hogy e területrészen a résfallal történő kétirányú lezárás következtében, a talajvíz szintjében nyomáscsökkenés lép fel, így a résfalon belül lehetőség van plusz talajvíz betárolására. Tervezett szikkasztókutak száma 2 db (1 db üzemelő, 1 db tartalék), mélységük 10 m. A szikkasztókutak térbeli elhelyezkedése a BT MB-03-06 sz. mellékletében azonosítható, a mintakeresztszelvény a BT MB-04-06 sz. mellékletében szerepel. Az érintett ingatlan: Zalaegerszeg 0181/1 hrsz., EOV koordináták: Szikkasztókút 1 2
EOV X 163 208 163 205
EOV Y 480 320 480 320
A szikkasztókutak térbeli elhelyezkedése a BT MB-03-06 sz. mellékletében azonosítható, a mintakeresztszelvény a BT MB-04-06 sz. mellékletében szerepel.A szikkasztókutak kialakítása védőcső alkalmazása mellett száraz technológiával történik DN 200 KG PVC csővel. A kutak talpát a víztartó feküréteg mélysége szabályozza, a szűrőzése a felszíntől a talpig történik.
17 2.2.4.4 Ferde fúrásban kiképzett nyeletődrének kiépítése. A résfal a szennyezőforrástól keletre is megosztja a D határérték feletti területet, és e területrészre nem terjed ki a résfal északi oldalán kialakított nyeletődrének hatása. A résfal külső keleti oldalához csatlakozó D határérték feletti területrészen a természetes koncentrációcsökkenés várható, miután a modell szerint a résfalas bevédés miatt e területrészen 1-7 m vízszintcsökkenés történik, és szennyeződésterjedés nem lehetséges. A projektet finanszírozó pályázat elbírálása során igényként merült fel, hogy amennyiben a kiépítendő monitoringrendszer nem igazolja e területrészen a talajvíz várható erőteljes szintcsökkenését, illetve a szennyeződésterjedés megszűnését, akkor legyen lehetőség a területrész aktív kezelésére. Ennek okán a területrész esetleges aktív kezelésére 2 db, ferde fúrásban kialakított nyeletődrén kiépítése lett betervezésre. A ferde fúrások a Zalaegerszeg 0180 hrsz-ről kerülnek indításra és a felszín alatt 5-7 m-rel vezetve benyúlnak a Zalaegerszeg 0179 hrsz alá, anélkül, hogy ezen ingatlanon lenne felszíni kilépési pontjuk. A fúrás felbővítése után a lyukba 113-125 mm átmérőjű réselt csövek kerülnek behúzásra a lyuk deformálódásától függően. A fúrások fejcsöve nyomás alatti vezetékkel a puffertároló tartályának elfolyó vezetékébe köt be fordítócsapon keresztül. A ferde fúrással kialakított nyelető rendszer a természetes koncentrációcsökkenési folyamat felgyorsítására szolgál. Amennyiben a kialakított rendszer üzembevétele szükséges, akkor a 2. sz. tartályban időszakosan levegőztetés, mikrobiológiai oltóanyag bekeverés történik. A kezelt, beoltott, oxigéndús víz bevezetése gyorsítja a területrészen a lebomlási folyamatokat, ehhez előzetesen fel kell mérni a szennyezett talajvíztér mikrobiológiai jellemzőit (csíraszám, oldott oxigén, elektronakceptorok, bontási képesség). Érintett ingatlan: Zalaegerszeg 0180 hrsz., hossz: 30 m, illetve 35 m, EOV koordináták: Ferdefúrás 1. kezdőpont 1. végpont 2. kezdőpont 2. végpont
EOV X 163 321 163 330 163 291 163 310
EOV Y 480 313 480 340 480 318 480 346
A nyeletődrének térbeli elhelyezkedése az MB-03-06 helyszínrajzon azonosítható, a mintakeresztszelvény az MB-04-06 részletterven látható. A ferdefúrások kialakítása irányított fúróberendezéssel történik, melynek alapja a fúró és a felszíni irányító közötti navigáció. A fúrás teljes időtartama alatt követhető és változtatható a fúrófej pozíciója, dőlése, iránya. A pilótafúrás befejezését követően a fúrófejet bővítőfejre cserélik, az átmérő elérése után kerül a perforált cső behúzásra. 2.2.5 Kármentesítési monitoring rendszer kiépítése. A lokalizációs folyamat ellenőrzésére 20 db monitoring kút kiépítése javasolt, a kármentesítési monitoring rendszerbe a gyűjtődrének aknájánál és a puffertárolók output oldalán kialakítandó mintavételi helyekkel.
18 A tervezett monitoring vizsgálati pontok helyei a BT MB-03-06 sz. mellékletében azonosítható. (A hivatkozott telepítési helyszínrajzon a 4. és 11. sz. furat nem került ábrázolásra, elhelyezkedésük a BT 6.2. fejezetbe illesztett ábrán azonosítható.) Monitoring kút 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
EOV x EOV y 163 170 480 070 163 220 480 300 163 410 480 170 163 460 480 340 163 410 480 310 163 450 480 210 163 300 480 340 163 470 480 080 163 520 480 100 163 420 480 370 163 520 480 390 163 180 480 310 163 380 480 300 163 450 480 150 163 420 480 260 163 440 480 310 163 190 480 220 163 330 480 320 163 400 480 260 163 470 480 260
Terep 225 215 215 210 200 212 210 220 220 200 200 218 210 218 205 210 222 210 210 218
Hrsz. 0182/13 0181/1 182/13 0179 0182/10 0182/10 0179 0182/9 0182/7 0179. 0179. 0185/5 0182/10 0182/10 0182/10 0182/10 0181/2 0179 0182/10 0182/10
A kivitelezés megkezdése előtt a 0179 hrsz-ú ingatlan tulajdonosát előzetesen értesíteni kell a 263-1/14/2012./I. sz. határozat 6. pontjában előírtak szerint. A 4., 7., 10., 11., 18. sz. furatokat az erdő művelési ágú 0179 hrsz-ú ingatlanon kell kialakítani. A hivatkozott furatok kialakítása előtt az erdő kezelőjével - a Zalaerdő Erdészeti Zrt-vel egyeztetni kell, a fúráspontok kialakítása nem járhat az erdő Zalaerdő Erdészeti Zrt. részéről nem elfogadható igénybevételével. Ebben az esetben az erdő kezelőjével folytatott előzetes egyeztetést követően a kezelővel, az erdészeti hatósággal és a Felügyelőséggel konzultálva kell megváltoztatni a hivatkozott fúráspontok helyeit. Az ehhez kapcsolódó eljárások lefolytatatása, esetleg engedélyek beszerzése Vállalkozó kötelezettsége! A kivitelezést száraz fúrási móddal, spirálfúrós (adottságoktól függően kanalazásos) technikával kell végezni. A fúrási átmérő 220 mm, a kút kialakítása során a fúrási rétegsort le kell írni, és ha a fúrás mélységét 1 m-rel a talajvíztartó feküje alatt kell kialakítani. A fúrási rétegsor dokumentálásának érdekében, a fúrás során méterenként, illetve rétegváltásonként furadékmintát kell venni. A pontos rétegsor ismeretében a csövezési tervet módosítani lehet. Az előirányzott fúrási mélység elérése után állítható össze a béléscsőrakat, amely a szűrőrakatot is magába foglalja. A monitoring kutak csövezését 125 mm-es acél csövekből úgy kell kialakítani, hogy a kút talpán 1 méteres iszapzsák, legyen, a kút talpát dugóval kell lezárni. A szűrőzést az iszapzsák és a talajvízszint közötti szakaszra kell kialakítani.A szűrőt 25%-ában kell perforálni, és 0,25 szitaszövettel kell borítani. A béléscsövet központosítóval kell ellátni, úgy kell a lyukba süllyeszteni. A gyűrűsteret a védőcső lassú visszahúzása mellett (1 méteres takarás a térkitöltés és a lyukfal között) a szűrő mellett 1-2 mm átmérőjű mosott kaviccsal, 0,5 m-re a szűrőzött szakasz fölött homokkal kell kitölteni, 1,5 métertől bentonittal kell a szigetelést elvégezni. A beépített béléscső a terep felett 0,9 m magasságban kerül levágásra. A kutak felszíni lezárásához 1,5 m hosszú, DN 160 mm átmérőjű, acél védőcsövet kell beépíteni úgy, hogy a bentonit lezárásba belekötött védőcső 1,2 m magasságban álljon ki a felszín felett. A védőcsövet a csőperemtől 0,5 m
19 távolságig terjedő (négyzet alapú) 25 cm vastag – a felszínen lejtéssel ellátott – betongallérral kell rögzíteni, a béléscső és a védőcső közti teret cementtejjel kell kiönteni. A védőcsövet háromszögletű csavarral zárható védősapkával kell ellátni, a védőcsövet kékre kell festeni, a védősapkán fel kell tüntetni a kút jelét. A kút mechanikai védelmét egy - a betongallérba 20 cm mélyen beágyazott és a talajszintből 1,0 m magasan kiálló - DN 20 mm átmérőjű acélcsövekből kialakított védőkorláttal kell biztosítani. A természetes szűrőváz kialakítása céljából, el kell végezni a tisztítószivattyúzást, majd a vízadó réteg hidraulikai paramétereinek meghatározása érdekében el kell végezni a próbaszivattyúzást (a tisztítószivattyúzás legnagyobb hozamértékének 40, 60, 80%-a). A legnagyobb hozamú termelés leállítása után fel kell venni a talajvíz visszatöltődési görbéjét. A vízszintet folyamatosan mérni kell a 1., 2., 4., 8., 16., 32., 64., 120., 240. percekben, mindaddig, amíg beáll a nyugalmi vízszint, amíg az egymás utáni legalább 2 mérés értéke meg nem egyezik (minimum 30 perc). A mérési eredményeket a fúrási naplóba rögzíteni kell: tisztítószivattyúzás hozama, időtartama, a próbaszivattyúzás hozamlépcsői és a hozzájuk tartozó üzemi vízszint, a talajvízszint emelkedésének mért értékei. A mérési eredményekből a jellemző hidraulikai, hidrodinamikai paraméterek (különösen szivárgási tényező) meghatározandók. A kútépítési munkálatok befejezését követően a kutakat geodéziailag be kell mérni. Jegyzőkönyvezni kell a kutak EOV koordinátáit, valamint abszolút magassági adatait. A kiviteli munkálatok során a kivitelezőnek be kell tartani az érvényben lévő műszaki szabványokat, munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat. A munkálatok befejezése után a kutakat műszaki átadásátvételi eljárás keretében át kell adni a tulajdonosnak. A kutak elvi kiképzése:
20
800 180
1200
Zárható kútfej
160 mm acélvédőcső
150
100
Betongallér
terepszint
290
bentonit 125 mm acél cső 500
homok
10000-30000
talajvízszint
szűrő
1000
szűrőkavics iszapzsák
fenéklezárás
125 220
A monitoringrendszer tervezett műszaki paraméterei: Monitoring kút 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Talp 20 m
Szűrő - 19 m
Csövezés 125 mm acél
Kútfej 160 mm acél
10 20 30 25 20 10 25 25 20 20 15 25
-9m - 19 m - 29 m - 24 m - 19 m -9m - 24 m - 24 m - 19 m - 19 m - 14 m - 24 m
125 125 125 125 125 125 125 125 125 125 125 125
160 160 160 160 160 160 160 160 160 160 160 160
m m m m m m m m m m m m
mm mm mm mm mm mm mm mm mm mm mm mm
acél acél acél acél acél acél acél acél acél acél acél acél
mm mm mm mm mm mm mm mm mm mm mm mm
acél acél acél acél acél acél acél acél acél acél acél acél
21 14 15 16 17 18 19 20
20 25 25 20 15 30 30
m m m m m m m
-
19 24 24 19 14 29 29
m m m m m m m
125 125 125 125 125 125 125
mm mm mm mm mm mm mm
acél acél acél acél acél acél acél
160 160 160 160 160 160 160
mm mm mm mm mm mm mm
acél acél acél acél acél acél acél
A táblázatban szereplő mélységek, szűrőzések irányadatok, melyektől a feltárás során tapasztalt rétegsor, vízszint alapján kell eltérni. A lokalizációs folyamat ellenőrzésére a fenti 20 db monitoring kutat kell kiépíteni, a kármentesítési monitoring rendszerbe a gyűjtődrének aknájánál és a puffertárolók output oldalán kialakítandó mintavételi helyeket is be kell vonni.
2.3 Próbaüzem. A lokalizációs és kármentesítési monitoring rendszer kiépítését követően 180 napos próbaüzem kerül lefolytatásra, ennek során: - A lokalizációs rendszert be kell üzemelni. - A figyelőkutakból a vízminőségi állapotot aktualizálni kell. - A figyelőkutakból, aktuális vízszintmérések alapján, fel kell mérni a lokalizációs létesítmények vízszintnövelő és vízszintcsökkentő hatását, továbbá meg kell határozni a távolhatást. - Az egyes kapukban fel kell mérni a vízhozamokat, tisztulási folyamatokat, illetve a vízhozamok változtatásával meg kell határozni az egyes kapukhoz tartozó vízgyűjtő területek vízszintjeit. - Meg kell határozni és beszabályozni az egyes szikkasztókutak, nyeletőszivárgóágak nyelőképességét, a nyeletés hatását. - A Felügyelőség 263-1/14/2012./I. sz. határozat 8., 9., 11., 15., 16., 17. pontjaiban előírtak teljesülésének igazolásához szükséges feladatok elvégzését.
22 A próbaüzem során vizsgálandó helyek, gyakoriságok, komponensek:
1. monitoring kút
Vízszintmérés gyakoriság hetente
Vízminőség-mérés gyakoriság havonta
2. monitoring kút 3. monitoring kút
hetente hetente
havonta
4. monitoring kút
hetente
havonta
1, 2, 5, 6, 7 1, 5, 6, 7
5. monitoring kút
hetente
havonta
1, 2, 5, 6, 7
6. 7. 8. 9.
hetente hetente hetente hetente
havonta havonta havonta havonta
1, 2, 5, 6, 7
10. monitoring kút
hetente
havonta
11. 12. 13. 14.
monitoring monitoring monitoring monitoring
kút kút kút kút
hetente hetente hetente hetente
havonta havonta havonta
15. 16. 17. 18. 19.
monitoring monitoring monitoring monitoring monitoring
kút kút kút kút kút
hetente hetente hetente hetente hetente
havonta havonta havonta havonta havonta
20. monitoring kút
hetente
havonta
1. kapu
hetente
havonta
1, 2, 5, 6, 7
2. kapu
hetente
havonta
1, 2, 5, 6, 7
3 kapu
hetente
havonta
1, 2, 5, 6, 7
4. kapu
hetente
havonta
1, 2, 5, 6, 7
Puffertartály
hetente
havonta
1, 2, 5, 6, 7
Hely
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
monitoring monitoring monitoring monitoring
kút kút kút kút
Vizsgálandó komponens 1, 2, 5, 6, 7 -
1, 5, 6, 7 1, 2, 5, 6, 7 1, 2, 5, 6, 7 1, 5, 6, 7 1, 6 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 1, 2, 5, 6, 7 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 1, 1, 1, 2, 1, 2, 1,
2, 2, 3, 3, 2,
5, 5, 4, 4, 5,
6, 6, 5, 5, 6,
7 7 6, 7 6, 7 7
Általános vízkémiai komponensek Fémek (As, B, Br, Ni, Pb, Se, Zn) PAH Fenolok Klórozott alifás CH Klórozott aromás CH Klórfenolok
A kármentesítési monitoring rendszer létesítményeinek térbeli elhelyezkedése a BT MB03-06 sz. mellékletben azonosítható.
2.4 Lokalizációs rendszer kiépítése során keletkező hulladékok kezelése. 2.4.1 Nyesedék kezelése. Az irtási munkák során keletkező nyesedéket fel kell aprítani, majd a zöldhulladékot ilyen hulladék kezelésére feljogosított kezelőhöz kell szállítani. A nyesedék elszállítását és feljogosított kezelőnek történő átadását dokumentálni kell (szállítójegyekkel és mérlegjegyekkel)!
23
2.4.2 Az út bontása során keletkező inert hulladék hasznosítása. Az út bontása során keletkező inert hulladék előkezelését (darálás) max. d<10 cm átmérőre a területre telepített mobil daráló berendezéssel kell elvégezni. Az előkezelt darálékot a korábban ismertettek szerint kialakítandó elkerülő útvonal folyamatos karbantartásához kell felhasználni. A tevékenység végzéséhez előzetesen be kell szerezni a hulladék előkezelésére és hasznosítására vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyt, ill. azzal a kezelőnek a tevékenység megkezdését megelőzően rendelkeznie kell. 2.4.3 A lokalizációs létesítmények kiépítése során kitermelt szennyezett talaj kezelése. A lokalizációs létesítmények kiépítése során vízszint alól kitermelt, 4412 t talajt a műszaki védelemmel és csurgalékvíz gyűjtővel ellátott ideiglenes tárolóterületre kell szállítani. A tárolóterület térbeli elhelyezkedése azonosítható a BT MB-03-06 sz. mellékletében. A talajok szennyezettségének ellenőrzésére min. 100 m3/db sűrűségű talajmintavételt és vizsgálatot (Tox. fém, MS/Screen) kell majd elvégezni, ezt a kezelés részeként a TPMR 4.3. során megadott részárban kell kalkulálni. A vizsgálatok során szennyezettlennek (B érték alatti koncentráció a mért szennyezőanyagoknál) minősíthető talajokat a szennyezettlen talajok depóniájába kell szállítani. A BT készítője a vízszint alól kitermelendő 4412 t talaj 20%-át - azaz 882,4 t talajt – becsülte szennyezettnek, mivel a víznél nehezebb szennyezőanyagok az érintett víztest alsó részében fordulnak elő jelentősebb koncentrációban. Ezen talajegységeket veszélyes hulladéknak kell tekinteni és legkésőbb a próbaüzem lezárása előtt a szennyezett talaj kezeléséről gondoskodni kell. A kivitelezést végző vállalkozó a kezelés során az alábbiak szerint járhat el: - A szennyezett talajt ilyen veszélyes hulladék átvételére feljogosított veszélyes hulladék kezelőhöz szállítja. - A tárolóterületen elhelyezett szennyezett talaj szennyezettségét előkezeléssel (mechanikai, biológiai) lecsökkenti, és a kisebb csökkent szennyezettségű talajt szállítja el feljogosított kezelőhöz olcsóbb átadási költséggel. Ebben az esetben a szennyezettség csökkentéséhez előzetesen be kell szerezni veszélyes hulladék előkezelési engedélyt. - Veszélyes hulladék hasznosítása a tárolóterületen elhelyezett szennyezett talaj szennyezettségének teljes megszüntetésével (fizikai és biológiai módszerek alkalmazásával, vizsgálatokkal) és a szennyezettlen talaj hasznosítása tevékenység során. Ebben az esetben a hasznosításhoz előzetesen be kell szerezni veszélyes hulladék hasznosítási engedélyt. A kivitelezést végző vállalkozó a szennyezett talaj kezelésénél fenti lehetőségek közül választhat, a TPMR 4.3. során a vonatkozó részárat ez alapján kell meghatározni, azzal, hogy a szennyezett talaj kezelését (helyben vagy elszállítás) a próbaüzem lezárása előtt maradéktalanul meg kell valósítani. A TPMR 4.3. során megadott részárnak valamennyi kezeléshez kapcsolódó tevékenység (vizsgálatok, tervezés, engedélyezés stb.) díját is maradéktalanul tartalmaznia kell! A kezelés megvalósulását a beavatkozási záródokumentációban kell ismertetni a vonatkozó dokumentumok (“SZ” kísérőjegyek, anyagmérleg, vizsgálati eredmények és laborvizsgálati jegyzőkönyvek stb.) csatolásával.
24
2.5 Műszaki átadás-átvételi eljárás megtartása. A lokalizációs rendszer 180 napos próbaüzemét követően – amennyiben a próbaüzem során elvégzett vizsgálatok igazolják a lokalizáció megfelelőségét – kezdeményezni kell a lokalizációs rendszer műszaki átadás-átvételét. A műszaki átadás-átvételi eljárás időpontjáról az érintetteket (Önkormányzat, Műszaki ellenőr, érintetti hatóságok, érintetti területtulajdonosok) az eljárás időpontja előtt legalább 8 nappal értesíteni kell. A műszaki átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amennyiben szükséges a 263-2/5/2012. sz. vízjogi létesítési engedély 10. pontjában előírtakról is nyilatkozni kell!
2.6 Terület helyreállítása. A lokalizációs rendszer műszaki átadás-átvételi eljárását követően az alábbi területhelyreállítási munkák elvégzése szükséges: - Elbontott út és kerítés helyreállítása. A korábbi aszfaltburkolat helyett murvás út lesz kialakítva, 30 cm vastagságban d<10 cm átmérőjű darálékkal. - Zagykeverő telep elbontása területrendezéssel. - Szennyezett talaj tárolóterületének és kapcsolódó létesítményeinek elbontása. - Résfal építése során szennyezetlen föld elterítése helyben. - Füvesítés sík felületen (elbontott létesítmények helyén). A füvesítéssel kapcsolatban az Önkormányzat fenntarthatósági vállalásként vállalta, hogy a kialakítandó zöldfelület 100%-ában őshonos, és a tájegységnek megfelelő fajkompozíciójú kell, hogy legyen, így füvesítés során 100%-ban őshonos, és a tájegységnek megfelelő fajkompozíciót kell alkalmazni.
2.7 Tervezési feladatok. A szerződés keretében az alábbi tervezési és dokumentálási feladatokat kell megvalósítani: - Kiviteli terv készítése. - Beavatkozás során keletkező nagyobb darabos inert hulladékok mechanikai előkezeléséhez és hasznosításához kivitelező nevére vonatkozó hulladékkezelési engedélyezési terv készítése, ill. engedély beszerzése. - Kiépített vízi létesítményekre vízjogi üzemeltetési engedélyezési terv készítése és engedélyeztetése az illetékes környezetvédelmi hatósággal. (A terv tartalmazza a próbaüzemi zárójelentést is.) A dokumentációk benyújtására, elfogadtatására vonatkozó eljárásrendet és a benyújtásra vonatkozó formai követelményeket a 2. Kötetben megadott Szerződéses feltételek tartalmazzák. 2.7.1 Kiviteli terv készítése. A lokalizációs rendszer kiépítése építési beruházás keretében történik, ezért szükséges Kiviteli terv készítése. A TMR Szakaszegységei közül a Kiviteli terv Műszaki ellenőr általi jóváhagyása előtt csak az alábbiak kezdhetőek meg: - 1.1. Szakasz Szakaszegységei. - 1.2. Szakasz Szakaszegységei. - 4.1. és 4.2. sz. Szakaszegységek - 6.2. sz. Szakaszegység
25 A Kivitelei tervnek az alábbiakat kell tartalmaznia a a 2.1.1.1. fejezetben ismertetett feladatok végrehajtása során beszerzett adatok felhasználásával: - Közmű kiváltási feladatok ismertetését a vonatkozó tervek figyelembe vételével. - Valamennyi lokalizációs létesítmény kiépítésének részletes tervét. - A kapcsolódó infrastruktúra kiépítésének részletes tervét. - A felhasználandó anyagok pontos minőségének meghatározása vonatkozó beépítési utasításokkal, - Munkafolyamatok részletes leírását tartalmazó organizációs tervet. - Hatósági engedélyezési folyamatok meghatározását. - A fenntarthatósági, környezetvédelmi intézkedéseket, és azok végrehajtási módját. Amennyiben a Kiviteli terv készítés keretében olyan mértékű eltérések kerülnek rögzítésre, amelyek a hatósági határozatok előzetes (munkakezdést megelőző) kijavítását, módosítását igénylik, ezen módosítások elvégzése és a kiviteli tervben rögzítetteknek megfelelő – azokkal nem ellentétes – engedélyek beszerzése a Vállalkozó feladata. Vállalkozó feladata továbbá az engedélyekban rögzített határidők meghosszabbíttatása, amennyiben erre bármely okból szükség van. Az eljárások lefolytatása okán fizetendő valamennyi hatósági (eljárási, és dokumentumok beszerzéséért fizetendő) díj megfizetése Vállalkozó kötelezettsége, a megajánlott ajánlati ára keretében. A Kiviteli tervhez csatolni kell az érintetti közmű üzemeltetőinek Kiviteli tervre vonatkozó elfogadó nyilatkozatát. 2.7.2 Hulladékkezelési engedélyezési terv készítése. A beavatkozás során tervezett mechanikai előkezelési és hasznosítási tevékenység (nagyobb darabos inert hulladék darálása és helyben történő hasznosítása útfelújításhoz) hulladékgazdálkodási tevékenységnek minősül, a kezelés kódja a hatályos Hgt. szerint R12, R5. A kezelési tevékenység megkezdése előtt a Felügyelőséggel egyeztetve el kell készíteni a vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyezési tervet a vonatkozó és hatályos jogszabályban meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint. (A jelenleg hatályos rendelkezéseket a 439/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 9.§-a tartalmazza.) A hulladék kezelésének engedélyese – mivel a tevékenységet is ő végzi – a Vállalkozó lesz. Az engedélyezés érdekében fizetendő hatósági eljárási díj megelőlegezése Vállalkozó kötelezettsége, Vállalkozó a megfizetett díjról a Szerződés (II. kötet) szerint állíthat ki számlát (továbbszámlázás Megrendelő felé). A fenti hulladékkezeléshez kapcsolódó engedélyezési eljárásokat Vállalkozó saját nevére folytatja le a Műszaki Ellenőr felügyelete mellett, a vonatkozó hulladékkezelési engedély beszerzéséről Vállalkozó tájékoztatást küld Műszaki ellenőr részére. A megvalósítási ütemterv készítésénél (mind az ajánlattétel keretében, mind a teljesítés során) figyelembe kell venni, hogy a vonatkozó engedélyezési eljárási határidő legalább legalább 60 nap; ennél rövidebb időszakkal való számolás nem felel meg a hatályos jogszabályok és ezáltal a dokumentáció feltételeinek. 2.7.3 Vízjogi üzemeltetési engedélyezési terv készítése a lokalizáció során alkalmazandó vízi létesítményekre. A beavatkozás során alakalmazandó, a 263-2/5/2012. sz. vízjogi létesítési engedélyben rögzített vízi létesítmények kiépítését, a víztisztító rendszer próbaüzemét és a műszaki
26 átadás-átvételi eljárást követően el kell készíteni a vízjogi üzemeltetési engedélyezési tervet a vonatkozó és hatályos jogszabályban meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint,a vonatkozó vízjogi létesítési engedély releváns előírásainak figyelembe vételével. (A jelenleg hatályos rendelkezéseket a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 6.§-a tartalmazza). A vízjogi üzemeltetési engedélyezés lefolytatását Vállalkozó kezdeményezi, az engedélyezés érdekében fizetendő hatósági eljárási díj megelőlegezése Vállalkozó kötelezettsége, Vállalkozó a megfizetett díjról a Szerződés (II. kötet) szerint állíthat ki számlát (továbbszámlázás Megrendelő felé). A vízjogi üzemeltetési engedélyt a Megrendelő nevére kell megkérni. A megvalósítási ütemterv készítésénél – mind az ajánlattétel keretében készítendő, mind pedig a végleges ütemterv vonatkozásában - figyelembe kell venni, hogy a vonatkozó engedélyezési eljárási határidő legalább 60 nap. Ennél rövidebb időszakkal való számolás nem felel meg a hatályos jogszabályok és ezáltal a dokumentáció feltételeinek.
2.8 Dokumentálási feladatok. A tervezési és dokumentálási feladatok végrehajtása során a Vállalkozó köteles a tervezés/dokumentálás időpontjában hatályos vonatkozó magyar jogszabályokat és szabványokat, előírásokat alkalmazni és a Megbízó rendelkezésére kell bocsátani az alkalmazott jogszabályok, szabványok és előírások listáját. Ha a Vállalkozó által javasolt termékre, építési eljárásra, minőségi ellenőrzésre nincsen magyar szabvány, akkor az általa használni kívánt szabványt a Megrendelővel el kell fogadtatnia. A dokumentációk benyújtására, elfogadtatására vonatkozó eljárásrendet és a benyújtásra vonatkozó formai követelményeket a 2. Kötetben megadott Szerződéses feltételek tartalmazzák. 2.8.1 Munkakezdéshez kapcsolódó dokumentálási feladatok. A munkaterület átadás-átvételi eljárásához kapcsolódó dokumentálási feladatokat a szerződéses feltételek 2. pontja rögzíti. 2.8.2 Építési Napló vezetése. A beavatkozási munkák során Építési Naplót kell napra készen vezetni, melyet a munkák ideje alatt a munkaterületen kell tartani, hogy az arra illetékes személyek számára hozzáférhető helyen. Az Építési Naplóba bevezetésre kerülnek különösen a napi munkavégzés eseményei, a mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok időpontjai és az elvégzett vizsgálatok száma. 2.8.3 A kármentesítési adatszolgáltatás.
monitoring
rendszer
kiépítésével
kapcsolatos
A Felügyelőség 263-1/14/2012./I. sz. határozat 10. pontja alapján a monitoring létesítmények megépítéséről műszaki adatlapot és FAVI-MIR alapbejelentést kell készíteni és azt a Felügyelőségnek megküldeni a 263-1/14/2012./I. sz. határozat rendelkező rész 10. pontja szerint. 2.8.4 Próbaüzemi zárójelentés készítése.
27 A 2.3. pont szerint végrehajtott próbaüzemről Próbaüzemi zárójelentést kell készíteni és azt a Felügyelőségnek megküldeni a 263-1/14/2012./I. sz. határozat rendelkező rész 17. pontja szerint. A Próbaüzemi zárójelentésnek tartalmaznia kell a 2.3. pontban ismertetett vizsgálatok eredményét, továbbá Próbaüzemi zárójelentésnek tartalmaznia kell a 2631/14/2012./I. sz. határozat rendelkező rész 8., 9., 11., 15., 16., 17. pontjaiban előírtak teljesülését igazoló dokumentumokat. 2.8.5 A Beavatkozási záródokumentáció készítése. A beavatkozás során kiépített lokalizációs rendszer eredményes próbaüzemmel történő beüzemelését követően el kell készíteni a Beavatkozási záródokumentációt a 219/2004. (VII.21.) Korm. rend. 9. sz. mellékletében előírt tartalmi követelményeknek megfelelő tartalommal. A Beavatkozási záródokumentációhoz csatolni kell a FAVI-KÁRINFO B3-as adtlapot.
3 Mellékletek A 3. kötet mellékletébe csatolt dokumentációk jegyzéke: 1. sz. melléklet:
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 5875/1/2003. sz. határozata (tényfeltárás elrendelése).
2. sz. melléklet:
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 102-1/3/2008. sz. határozata (TZD elfogadása, célállapot meghatározása).
3. sz. melléklet:
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 263-1/5/2012. sz. határozata (TZD-KIEG elfogadása).
4. sz. melléklet:
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 263-1/14/2012./I. sz. határozata (BT elfogadása, beavatkozás elrendelése).
5. sz. melléklet:
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 263-2/5/2012. sz. határozata (vízjogi létesítési engedély).
6. sz. melléklet:
Munkaterület északi részének megközelítését biztosító ideiglenes földút nyomvonalát bemutató helyszínrajz.
7. sz. melléklet:
Munkaterület északi részének megközelítését biztosító ideiglenes földút tulajdonosának területhasználattal kapcsolatos nyilatkozata.
8. sz. melléklet:
Győr-Moson-Sopron-Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága VIII-S-001/2835-2/2013/MU-SZH sz. határozata (20 kV-os vezeték kiváltására vonatkozó engedély)
9. sz. melléklet:
Önkormányzat és az E.ON között a kiváltás végrehajtására előzetes ajánlaton alapuló megállapodás másolata.
10. sz. melléklet:
Anódvezeték kiváltására vonatkozó közmű üzemeltetői nyilatkozat másolata.
11. sz. melléklet:
Észak-Zalai Víz és Csatornamű Zrt. közműegyeztetés alapján a kiváltáshoz 40428/2012. sz. levele.
3. sz. melléklet: Kiegészítő tájékoztatás
4. sz. melléklet: Ajánlattevői nyilatkozat a Kr. 15. § (2) e) tekintetében (szakértők)
