1. Modul MIKROÖKONÓMIA. Közbeszerzési referens képzés - Gazdasági modul. Elıadás vázlatok, Oktató: Csiszárik- Kocsir Ágnes 1

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági modul

1. Modul MIKROÖKONÓMIA

1

I. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI Közgazdaságtan tárgya: Választások és döntések tudománya szűkös körülmények (szőkösség viszonyai) között, Az embereknek a gazdasági folyamatban (termelés, elosztás, csere, fogyasztás) felmerülı döntési alternatíváival foglalkozó társadalomtudomány A közgazdaságtan kérdései: mit termeljenek, hogyan termeljenek, kinek termeljenek, Osztályozása sokféle szempont alapján történhet. Elméleti / alkalmazott: Normatív / pozitív: 2

A közgadaságtan fı részei: Mikroökonómia Makroökonómia Nemzetközi gazdaságtan Gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése A közgazdaságtan fıbb módszerei: Modellezés Mennyiségi összefüggések feltárása: o Teljes mennyiség (Ty = y) o Átlag mennyiség (Ay = y / x) o Határmennyiség (My = ∆y / ∆x)

3

Elıadás vázlatok, Oktató: CsiszárikKocsir Ágnes

1


Szükséglet: A szükséglet az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti belső igény. Sokféle lehet: Társadalmi mértékben a szükségletek: effektív / látens Gazdasági szükséglet: eszköz / mozzanat Hasznosság: A javak azon hasznos tulajdonságainak összességét, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszik ıket.

4

A szükségletek kielégítésére alkalmas javak is sokfélék lehetnek: SZABAD: GAZDASÁGI: Termékek / Szolgáltatások Magánjavak (egyéni) / Közjavak (közjószágok) Termelés: A gazdasági javak nem állnak szabadon és korlátlanul rendelkezésre, A termelés az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállításának folyamata A termeléshez tartozik tágabb értelemben újratermelés mellett elosztás, forgalmazás, fogyasztás, A termeléshez termelési tényezőket kell felhasználni 5

Termelési tényezők: Munkaerő Természeti tényezők Tőkejavak Vállalkozó Info, tudás

6


2


Termelési lehetőségek határa: A gazdálkodásban megnyilvánuló döntési kényszert illusztrálja A görbe minden pontja hatékony (un. Pareto féle hatékonyság) Ahhoz, hogy az egyik termékből folyamatosan egy egységnyivel többet állítsunk elő, a másik termékfajtából a növekvő termékmennyiségről le kell mondanunk.

7

II. PIACGAZDASÁGI ALAPFOGALMAK A gazdaság szervezeti-gazdasági alapegységei:

1. Háztartás

A fogyasztás gazdasági, szervezeti egysége. Család ≠háztartás Alapvető gazdasági tevékenységük a fogyasztás, Gazdasági funkciói: végső fogyasztók, jövedelemösszpontosító, jövedelem felhasználó, munkaerőbázis, Megtakarítók – hitelkínálat, vagyonuk a nemzeti vagyon része, elsősorban saját szükségletre termelnek és szolgáltatnak, kiegészítő, kisegítő jellegű árutermelő tevékenysége is van 8

2. Üzleti szervezetek Alapvető funkciója a javak és szolgáltatások elıállítása, a termelés, Jellemzıi: • önállóság, • profitérdekeltség, • kockázatvállalás, • eredményességét a valóságos piac minısíti. 3. Állam Sajátos gazdasági szereplı + gazdasági kapcsolatot és folyamatot aktívan befolyásoló közhatalmi tényezı, Gazdasági funkciói: • gazdasági hatékonyság elısegítése • makrogazdasági egyensúly és stabilitás biztosítása • társadalmi igazságosság és méltányosság

9


3


Piaci szereplők: Mindazon személyek, szerveztek és csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat, és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetık. Piaci szereplık: háztartások, vállalkozás, állam, A piaci szereplık közös jellemzıi: • racionális gazdasági cselekvés, • önérdek, • gazdasági hatékonyság. Csak azok a piac szereplıi, akik vagy keresletükkel, vagy kínálatukkal kapcsolódnak a piachoz. 10

Gazdaságkoordinációs formák:

ETIKAI AGRESSZÍV PIACI BÜROKRATIKUS VEGYES 11

A piaci koordináció sémája:

KINEK ?

MIT ?

HOGYAN ?

12


4


A bürokratikus koordináció sémája:

KINEK ?

KÖZPONT

MIT ?

HOGYAN ?

13

A vegyes koordináció sémája:

KINEK ?

KÖZPONT

MIT ?

HOGYAN ?

14

Piaci tényezők:

1. Kereslet: Abban az árutömegben fejezıdik ki, melyet a fogyasztók az adott idıpontban, adott árak mellett képesek és hajlandók megvásárolni. Keresleten mindig a fizetıképes keresletet értjük. Egyéni / piaci kereslet 2. Kínálat: Az a meghatározott mennyiségő és összetételő árutömeg, amelyet az árutermelık valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak. Egyéni / Árupiaci kínálat

15


5


3. Ár:

Az áru értékének pénzben történı kifejezése. A piaci árat rövidtávon a kereslet-kínálat határozza meg. Azonban az ár maga is befolyásolja a kereslet-kínálatot. Az egyes szereplık számára megváltoztathatatlan külsı adottság. 4. Jövedelem: Termelı / fogyasztó nézıpontja Nominál / reál jövedelem

16

A keresleti függvény:

17

A kínálati függvény:

18


6


Marshall-kereszt:

19

Az árak gazdasági szerepe:

információ a döntésekhez, mérés, elszámolás, nyilvántartás, termelés és fogyasztás szabályozása, Jövedelemelosztás, egyensúlyteremtés a piacon.

20

A piaci verseny jellege, piaci formák: A piac jellegét meghatározzák: A piaci szereplők száma és nagysága A piacra lépés feltételei A termék jellege A piaci szereplők befolyása az áralakulásra Az információhoz való hozzájutás lehetőségei Piaci formák: Tökéletes versenypiac: Monopolpiac: Oligopol-piacnak (monopolisztikus versenypiac): Monopszónia, oligopszónia Alapvető piacok: Termékpiac Tényezőpiac 21


7


A vállalati környezet elemei

Természeti-technológiai környezet

Gazdasági-piaci

VÁLLALAT

környezet

Társadalmi környezet

22

Az üzleti szervezetek és a piaci szerkezet A piacok két nagy csoportja: Nyomásos, vevői piac Szívásos, hiánypiac A piaci szerkezetet meghatározó tényezık: A szereplık száma, nagysága, Piacra lépés feltételei, A szereplık befolyása az árra és egymás termelési döntéseire, Termék jellege, Információhoz való jutás lehetıségei, Piac típusok: Tökéletes verseny, Monopólium, Oligopólium, Monopolisztikus verseny 23

Időtávok a mikroökonómiában A mikroökonómiai időtáv a gazdasági változásokra, impulzusokra való reagálás módja és időigénye alapján határolható be. Az inputok természete különböző: Befektetett eszköz, Forgóeszköz, Három időtávot különböztetünk meg: Piaci időtáv Rövid időtáv Hosszú időtáv

24


8


p

p

p

P1 ↑ P0

Q

Q

Q

Piaci táv

Q0 → Q1

Hosszú táv

Rövid táv

Eredeti keresleti görbe (d0) Új keresleti görbe (d1) Kínálati görbe (s)

25

III. Költségfogalmak

Számviteli és gazdasági költség Explicit és implicit költség Fix és változó költség

26

Bevétel és profit

Bevétel

Profit

Árbevétel (R = p * Q)

Normálprofit Bruttó profit Számviteli profit Gazdasági profit 27


9


Rövid távú költségfüggvények π=R-C Költségek

ATC AFC AVC MC

28

AFC

29

2. Modul MAKROÖKONÓMIA

30


10


I. A makroökonómia alapfogalmai:

• Tárgya: – Törvényszerőségek feltárása, – A nemzetgazdaság teljesítményét meghatározó tényezık, – Reál- és pénzfolyamatok, – Gazdaság egyensúlyi / egyensúlytalansági kérdései, – Kormányzati gazdaságpolitika lehetıségei és hatásai • Eszközei: – költségvetési politika – monetáris politika – jövedelempolitika – külgazdaság politika 31

A makroökonómia módszerei: • Aggregálás • Indexálás • Mérleg – Bruttó és nettó nemzeti termelés mérlege – Ágazati kapcsolatok mérlege – Költségvetés mérlege – Nemzetközi fizetési mérleg • Modell

32

A makroökonómia alapfogalmai: • Kibocsátás (quantity = Q) – Nominálkibocsátás – Reálkibocsátás – Potenciális kibocsátás • Makrojövedelem (Yield = Y) • Fogyasztás (Consumption = C) • Megtakarítás (Saving = S) • Beruházás (Investment = I) • Makroegyensúly – Aggregált kereslet (aggregated demand = AD) – Aggregált kínálat (aggregated supply = AS) • Árszínvonal • Infláció 33


11


A makrogazdaság szektorai: HÁZTARTÁSOK

VÁLLALATOK

ÁLLAM

KÜLFÖLD 34

A makrogazdaság teljesítményének mérése:

KÉT RENDSZER: MPS: (material product system) rendszer: alapvetıen az anyagi termelését és szolgáltatásokat értelmezi, nem veszi figyelembe a nem anyagi szolgáltatások (oktatás, egészségügy, államigazgatás, stb.) eredményeit (pl. volt KGST országok).

SNA: (system of national accounts) rendszer: a javak összesítésekor minden létrehozott terméket, szolgáltatást és szervezett tevékenységet számításba vesz (ENSZ által kidolgozott, nemzetközi rendszer). 35

Az SNA rendszer: • A javak összesítésekor minden létrehozott terméket, szolgáltatást és szervezett tevékenységet számításba vesz. • A saját fogyasztásra szánt termékek értékét a piaci ár alapján becsülik fel, míg a társadalmilag szervezett formában végzett, de nem érékesített tevékenységeket a költségeik alapján összesítik. • A számbavétel másik kiindulópontja a gazdasági szereplık teljesítményének megkülönböztetése. – Hazai output (jövedelem) – Nemzeti output (jövedelem)

• A makroteljesítmény nominál vagy reálértéken történı kifejezése: – Nominál – folyó áron – Reál – bázisévei áron 36


12


• A makroteljesítmény piaci áron vagy tényezıköltségen való kifejezése: – Piaci ár – Tényezıköltség

• A halmozódás szerint három csoportba soroljuk a mutatókat: – bruttó mutatók: – félnettó mutatók: – Nettó mutatók:

37

Félnettó jellegő mutatók (elnevezésükben „bruttó”)

Nettó jellegő mutatók

Megtermelt jövedelem

GDP

NDP

Elsıdleges elosztás során szerzett jövedelem

GNI

NNI

GNDI

NNDI

Végsıfelhasználásra kerülı jövedelem

38

Az SNA számlarendszer legfıbb mutatói: •

Bruttó hazai termék (GDP – gross domestic product):

•

Nettó hazai termék (NDP – net domestic product):

•

Bruttó nemzeti jövedelem (GNI – gross national income):

•

Nettó nemzeti jövedelem (NNI – net national income):

– GDP = GO – termelıfogyasztás = hozzáadott érték – NDP = GDP - amortizáció – GNI = GDP + külföldrıl kapott jövedelmek – külföldre utalt jövedelmek – NNI = GNI – amortizáció – NNI = NDP + külföldrıl kapott jövedelmek – külföldre utalt jövedelmek

•

Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (GNDI – gross national disposable income):

•

Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (NNDI – net nationat disposable income):

– GNDI = GNI + külföldrıl kapott transzferek – külföldre utalt transzferek

– NNDI = GNDI - amortizáció – NNDI = NNI + külföldrıl kapott transzferek – külföldre utalt transzferek


39

13


II. Az infláció fogalma, fajtái

• Az árszínvonal a gazdaság összes terméke és szolgáltatása adott idıpontban érvényes árának súlyozott számtani átlaga. • Az árak idıszakok közötti mozgását (változását) az árindexszel fejezzük ki, ami lehet növekvı vagy csökkenı: – Infláció – Defláció

• Az általános árszínvonal változását leggyakrabban a fogyasztói árak változásával azonosítják. Az infláció alakulásának mérésére használt inflációs ráta tehát egyben a fogyasztói árindex is (Consumer Price index, CPI).

40

• Az inflációs ráta nagyságától függıen: • Kúszó infláció • Vágtató infláció • Hiperinfláció • Az infláció negatívan hat a nominálváltozók reálértékére is,

41

Az infláció okai: • Az infláció legáltalánosabban megfogalmazható oka a termelési és jövedelmi folyamatok között diszharmónia: – Keresleti infláció– árinfláció, pénzinfláció – Kínálati vagy költséginfláció • Keresleti inflációt eredményezı fontosabb tényezık: – Makrokeresletet közvetlenül megnövelı tényezık, – Makrokeresletet közvetetten növelı tényezık,

• Költséginflációt okozó tényezık,

42


14


III. A munkanélküliség fogalma, típusai

• Munkanélküli: az, akinek az adott pillanatban (az elmúlt négy hétben) nincs munkája, de aktívan munkát keres (és készen áll arra, hogy 30 napon belül munkába álljon). • Típusai: – Frikciós (súrlódásos) munkanélküli – Strukturális munkanélküli – Konjukturális munkanélküli – Kereslet-elégtelenségi munkanélküli • Munkanélküliséget kiváltó tényezık:

43

Népesség megoszlása:

Népesség Munkaerıforrás (M)

Gazdaságilag Aktívak (A)

Önállóak (Ö)

Munkaerıforráson kívüliek (NM)

Gazdaságilag Inaktívak (IA)

Foglalkoztatottak (F)

Aktív keresık (K)

Munkanélküliek (U)

Ideiglenes távollevık (NK)

44

3. Modul PÉNZÜGYEK ALAPJAI

45


15


I. A pénz fogalma, fajtái •

Ahogy a társadalom fejlıdött, úgy váltotta fel a cserekereskedelmet a pénzhasználat, Pénzfejlıdés szakaszai:

• – – – –

•

Árupénz Aranypénzrendszer elsı szakasza Aranypénzrendszer második szakasza Modern hitelpénzrendszer, belsı érték nélküli pénz

A pénz funkciói: – – – – –

•

Értékmérı funkció Forgalmi eszköz funkció Fizetési eszköz funkció Felhalmozási funkció Világpénz

A pénz fontosabb tulajdonságai: Keresett, Értékálló, Homogén, Tartós, Osztható, Szállítható,Felismerhetı, 46

•

A pénz csoportosítása: – – –

Eredet szerint: jegybankpénz, kereskedelmi banki pénz Formája szerint: Készpénz, Számlapénz Felhasználás szerint: • • • •

–

•

szőken értelmezett pénz → M1, kp + lekötési idı nélküli betétek tágan értelmezett pénz → M2, M1 + határidıs betétek, pénzpiaci értékpapírok hitelpénz → D, kvázi pénz gazdaságban lévı pénz → M2 + D

További csoportosítás: belföldi pénz, külföldi pénz

Monetáris aggregátumok: – – – – –

•

M0 - jegybankpénz: monetáris bázis, vagy forró pénz M1 - szőken értelmezett pénz: - tranzakciós pénz M2 - szélesebben értelmezett pénzmennyiség (vagy un. kvázipénzek: M1 + határidıs betétek M 3 részei: M2 + a bankrendszer által kibocsátott értékpapírok M 4 részei: M3 + vállalatoknál és lakosságnál lévı államkötvények

Pénzteremtés: – – –

Függ a bankrendszer szintjétıl Pénzteremtés történhet hitelnyújtással és devizavásárlással A pénz megsemmisülése a hitel visszafizetésével vagy devizaeladással történik

47

II. Pénzügypolitika •

A pénzügyi politika – – –

•

a gazdaságpolitika szerves része. fı célja az áru- és pénzmennyiség makroszintő összehangolása Három része van,

A költségvetési (fiskális) politika: – – –

Az állami bevételek és kiadások tudatos alakításával közvetlen hatás gyakorlása a gazdaságra, A költségvetési politika szolgálhat stabilizációs, allokációs és elosztási funkciókat. A költségvetési politika eszközei: automatikus eszközök, diszkrecionális eszközök

48


16


•

A monetáris politika: − A monetáris politika elsıdlegesen a pénz kínálatán és keresletén keresztül próbálja a pénzügyi egyensúlyt megteremteni → mennyiség és ár szabályozása, − A monetáris politikának az irányítása a Jegybanktanács feladata.. − A monetáris beavatkozás lehetséges eszközei: •

•

Indirekt: tartalékolási elıírások, refinanszírozás, kamatpolitika, Nyíltpiaci mőveletek, árfolyam-politika, Direkt: hitelkorlátok, kamatplafon, 49

•

A pénz iránti kereslet: – – –

•

Tranzakciós pénzkereslet, Óvatossági pénzkereslet, A spekulációs pénzkereslet

Devizapolitika: – –

–

Összehangolja a külsı és a belsı fizetési rendszert Devizagazdálkodás: módszerek, intézkedések, elıírások és tiltások összessége, amely révén az adott ország pénzügyi rendszere kapcsolódik a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, valamint egy másik nemzetgazdaság pénzügyi rendszeréhez, A devizagazdálkodás lehet: • •

Szabad, Kötött

50

III. Bankrendszerek •

A bankrendszer felépítését tekintve lehet egy vagy kétszintő, – –

•

Egyszintő Kétszintő

A JB alapvetı feladatai: – – – – – – –

A forint belsı és külsı értékállóságának védelme, Törvényes fizetıeszköz kibocsátása, Felel a monetáris egyensúlyért → rendelkezik a monetáris irányítás eszközeivel Felel az ország fizetıképességéért, Irányítja a nemesfém gazdálkodást, kezeli az arany és devizatartalékokat, Részt vesz a gazdaságirányításban, İ az állam bankja 51


17


•

Pénzügyi intézmények formái: –

Hitelintézet – pénz és a tıkepiacon is mőködnek, szélesebb körben tevékenykednek, mint a pénzügyi vállalkozások: • • • •

–

•

Bank, Szakosított hitelintézet, Szövetkezeti Hitelintézet, Fióktelepi formában mőködı hitelintézet,

Pénzügyi Vállalkozások – a pénzügyi szolgáltatások szőkebb körét végezheti, ma kb 100 ilyen vállalkozás van, pl ilyen a lízingcég,

Pénzügyi intézmény alapítása: – – – – – –

Meg kell lenni a jegyzett tıke minimumnak, A mőködés személyi és tárgyi feltételeinek igazolása, A folytatandó tevékenységek üzletszabályzatai és szerzıdési feltételei, Betétgyőjtés esetén csatlakozás az OBA-hoz, Zsírórendszerhez való csatlakozás, BAR-hoz való csatlakozás, 52

•

Pénzügyi szolgáltatások: – – – – – – – – – – – –

•

Betétgyőjtés, Pénzkölcsön nyújtása (hitel, kölcsön, követelés megvásárlás vagy leszámítolás, faktoring, forfetírozás), Pénzügyi lízing, Pénzforgalmi szolgáltatás (számlavezetés, fizetések lebonyolítása), Készpénzhelyettesek kibocsátása (kártya, csekk), Kezesség, bankgarancia, Pénzügyi ügynöki tevékenység Befektetési alapok részére letétkezelés, Letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, Hitel referencia szolgáltatás, Önkéntes biztosító pénztárak részére vagyonkezelés, Magánnyugdíj pénztárak részére vagyonkezelés,

Kiegészítı pénzügyi szolgáltatások: – – – –

•

Pénzváltás, Elszámolásforgalmi ügylet, Pénzfeldolgozási tevékenység, Pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi pénzpiacon

53

Betét és befektetés biztosítás : –

Országos Betétbiztosítási Alap - 1993-tól, • • • • •

–

hitelintézeteknél elhelyezett betétek befagyása esetén a betétesek részére meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, betéteseket fenyegetı veszély elhárítása, állami kezesség beváltása, részt vesz a bankok felszámolási eljárásában, tájékoztatja a betéteseket a kártalanítás feltételeirıl,

Befektetı-védelmi Alap: • •

A kisbefektetık védelmét szolgálja Minden olyan befektetési szolgáltató köteles csatlakozni a BEVAhoz, amely bizományosi tevékenységet, kereskedelmi tevékenységet, portfoliókezelést, vagy értékpapír letéti ırzést, értékpapír-számlavezetést vagy ügyfélszámla vezetést végez.

54


18


•

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: –

–

–

A szervezet célja a biztosítási, pénztári, pénz- és tıkepiaci területeken mőködı szervezetek tevékenységének ellenırzése. E felügyeletek elsıdleges küldetése a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek védelme, a tisztességes és átlátható piaci verseny fenntartása. A felügyeletek fı feladata •

a különbözı pénzügyi szervezetekre vonatkozó törvények betartatása, a pénzügyi rendszerek biztonságos mőködésének szavatolása, és mindazon piaci résztvevık érdekeinek képviselete, akik kapcsolatba kerülnek a pénzügyi piacokon mőködı különféle szervezetekkel és személyekkel.

• •

–

Ugyanakkor megkövetelik a befektetési döntések megalapozásához szükséges információk közzétételét is.

55

•

Banki kockázatok – – –

A spekuláció és a kockázat összetartozó fogalmak. Kockázat és hozam: A nagyobb hozam ígérete nagyobb kockázattal jár Pénzügyi kockázatok: • • • • • •

Befektetési kockázat: Likviditási kockázat: Hitelezési kockázat: Kamatkockázat: Árfolyamkockázat: Lehívási kockázat:

56

•

A banküzem megbízható (prudens) mőködését elısegítı követelmények – A hitelintézetek felelıséggel tartoznak a saját és a rájuk bízott idegen forrásokért. A kockázatok mérséklése érdekében mőködésüket szabályozzák az úgynevezett prudenciális szabályokkal. – Prudens követelmények: – Fizetıképesség fenntartása: • likviditás: • szolvencia:

57


19


–

–

–

Saját tıke védelme: • a saját tıke nem csökkenthet a törvény által megkövetelt legkisebb jegyzett tıke alá • A saját tıke forrásai: – Alapítói (jegyzett) tıke – Az adózott eredménynek az a része, amelyek a tulajdonosok a hitelintézetnél hagynak. Szavatoló tıke: a hitelintézet jogszabályok által meghatározott saját tıkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tıkeként bevonhatók Alapvetı tıkeelemek: • Jegyzett tıke: • Tıketartalék: • Eredménytartalék: • Mérleg szerinti eredmény • Lekötött tartalék: • Általános tartalék:

58

– –

–

– –

Járulékos tıkeelemek: • értékelési tartalék: • alárendelt kölcsöntıke: A hitelintézet tıkemegfelelése • Tıkemegfelelési mutató: 8 %-os követelmény a bank a kockázattal korrigált eszközeinek mérlegfıösszegét milyen mértékben finanszírozza a szavatoló tıkéjével • szavatoló tıke / kockázattal korrigált eszközeinek mérlegfıösszege Nagykockázat: • egy ügyfél (ügyfélcsoport) részére az összes kockázatvállalás nagysága (nyújtott hitel, vállalt kezesség, nyitott akkreditív) meghaladja a hitelintézet szavatoló tıkéjének 10 %-át. • Egy ügyféllel szemben vállalható kockázat: a szavatoló tıke 25 %-át meg nem haladó kockázatot vállalhat. • A vállalható nagykockázatok együttes összege: nem lehet több a hitelintézet szavatoló tıkéjének nyolcszorosánál Kockázati céltartalék, Általános kockázati céltartalék

59

•

Bankügyletek: – – –

A pénzügyi intézmények által végzett szolgáltatásokat bankügyleteknek nevezzük, A bankügyleteket három csoportba lehet sorolni: aktív, passzív, egyéb Passzív bankügyletek, • • • • •

–

Betétgyőjtés, pénzalapok kezelése, Értékpapír kibocsátás, Bankközi, JB-i, és egyéb hitelfelvétel, Váltó viszontleszámítolás, Egyéb forrásképzés (pl: saját tıke emelése)

Aktív bankügyletek, • • • • •

Pénzkölcsön nyújtása, Pénzügyi lízing, Értékpapír vásárlás, Tıkebefektetések, Bankgarancia, bankkezesség vállalása,

60


20


Betétügyletek: • Betétnek a betétszerzıdés alapján fennálló tartozást, vagy bankszámlaszerzıdés alapján fennálló pozitív bankegyenleget nevezünk, • Csoportosítás: – Lekötés módja szerint: – Lejárat szerint: – Kamatozás szerint: – Rendelkezési jogosultság szerint: – Betétes személye szerint: – Kezelés módja szerint: Hitelfelvétel a bank részérıl:

61

Hitelügyletek: • Az aktív bankmőveletek között ez a legfontosabb → a megtakarítások eljutnak a felhasználókhoz, • Csoportosítása: – Forma szerint: – Közgazdasági jellege szerint: – Lejárat szerint: – Technikai forma szerint: – Cél szerint: – Hitelfelvevık köre szerint: – Fedezet szerint:

62

•

Követelés vásárlás, engedményezés → ezek a szolgáltatások is a kölcsönnyújtás körébe tartoznak Faktoring: • áruk, szolgáltatások nyújtásából eredı rövid lejáratú követelés engedményezése, általában visszkereseti jog mellett, • a faktorált követelés általában nem haladja meg a hat hónapot

•

Forfetírozás: • Követelés megvásárlása általában visszkereseti jog nélkül, • A forfetírozás egy késıbbi idıpontban esedékes, többnyire beruházási javak szállításából és/vagy beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó követelések – fıleg exportkövetelések – megvásárlása a pénzintézet részérıl visszkereset nélkül, azaz az összes kockázat átvállalása mellett. • A forfetır magára vállalja a nemfizetés kockázatát, és a követelés eladójával szemben még veszteség esetén sem támaszt semmiféle igényt,

63


21


Lízing: • Lízing esetén a lízingbe adó segít a lízingbe vevınek valamely eszköz megszerzésében, • A lízingszerzıdést a hitelszerzıdéstıl alapvetıen az különbözteti meg, hogy a tulajdonjog – mint dologi biztosíték – minden lízingszerzıdésnek a feltétele. A lízing valójában áruban nyújtott hitelként is értelmezhetı, • A lízing szereplıinek száma alapján beszélhetünk: Közvetett lízingrıl, Közvetlen lízing. • Alaptípusai: – Operatív lízing – Pénzügyi lízing – Visszlízing

64

•

A hitelezési folyamat: – –

A hitel pénzeszközök ideiglenes átengedése meghatározott idıre, kamatfizetés ellenében. A hitelezési folyamat fıbb szakaszai: • • • • •

–

A hitelkérelem vizsgálatának négy szakasza: • • • •

– –

Hitelkérelem összeállítása, bankhoz való benyújtása, Hitelkérelem banki vizsgálata, elbírálása, Hitelszerzıdés megkötése vagy a hitelkérelem elutasítása, A hitel folyósítása a kölcsönszerzıdés szerint, Hitel visszafizetése, Adósminısítés Ügylet minısítés Biztosítékok értékelése Kölcsönfeltételek értékelése

A bankok a hitelkonstrukciókban elıre konkrét feltételeket hirdetnek meg → azt ellenırzik, hogy az adott ügylet ennek megfelel-e, Külön megállapítják a hitel összegét, futamidıt, kamatlábat, törlesztési és a türelmi idıt, 65

•

Bankközi Adós és Hitelinformációs Rendszer (BAR): – – – –

Célja, hogy támogassa a pénzügyi intézmények üzleti tevékenységét, hitelezési és ügyfél minısítési munkáját, és csökkentse ezzel a hitelnyújtás kockázatát, Tagjai a pü.intézmények és befektetési társaságok, A BAR rendszer vállalkozási és lakossági nyilvántartásra tagolódik: A rendszer az adatokat a tartozás megszőnését követıen még 5 évig tárolhatja,

66


22


•

Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) – –

•

valamennyi betéti termékre vonatkozóan kell számítani, Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett éves betéti kamatláb annyiban tér el egymástól, hogy míg a kamatlábak 360 napra vetítve kerülnek megállapításra, ugyanakkor egy adott év, azaz 365 nap elteltével az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg visszaszámítása magasabb kamatlábat eredményez.

Teljeshiteldíj-mutató – THM –

A teljes hiteldíj az az összeg, amelyet a hitelfelvevınek a tıkeösszeg visszafizetésén felül fizetnie kell, a THM tartalmazza a hitellel kapcsolatban felmerülı összes kamat-, díj- és kezelési költséget. minél alacsonyabb a THM, annál kedvezıbb a fizetendı teljes hiteldíj. Ezen felül az ügyintézés gyorsasága és a törlesztési szerkezet igazodása jelenthet elınyt a hitelfelvevı számára.

– – –

67

IV. ÁLLAMHÁZTARTÁS •

Az állam gazdasági funkciói: – – –

•

Allokációs funkció, Elosztási funkció, Stabilizációs funkció,

Az állam fı feladatai: – – – – –

•

Allokáció, Stabilizáció, Egyensúly megırzése, Jogi keretek kialakítása, Önfenntartás,

A négy alrendszer: – – – –

Központi költségvetés, Elkülönített állami pénzalapok, Társadalombiztosítás, Helyi önkormányzatok rendszere 68

•

Az állam gazdasági feladatai: – – – – –

•

Bizonyos infrastruktúra biztosítása, Gazdasági szereplık számára az esélyegyenlıség biztosítása, Piaci ösztönzık teremtése, externáliák mérséklése, Környezetvédelem, Közös fogyasztás intézményrendszerének biztosítása,

Az államháztartás mőködése során biztosítani kell: – – – –

Pénzügyi egyensúly, Állami feladatok teljesítése, Közpénzekkel való gazdálkodás, Gazdaság ellenırizhetısége,

69


23


Központi kormányzat • Az államháztartás központi szintjét jelenti. • Költségvetési egyenleg: szuficit – deficit. • A deficit finanszírozása történhet: – – – –

•

államháztartás rendszerén belül, jegybanki hitelnyújtással, pénzügyi intézmények által nyújtott hitellel, a vállalkozások és a lakosság által nyújtott hitellel.

A költségvetés összeállításának szemléletmódjai – –

igényalapú tervezés, erıforrás alapú tervezés,

70

•

A központi költségvetés fıbb bevételei és kiadásai –

–

Bevételek: – adók és adójellegő bevételek (pl. áfa, vám), – nem adójellegő bevételek (pl. illetékek), – tıkebevételek (állami tulajdon utáni részesedés), – nemzetközi kapcsolatokból származó bevételek (adományok, juttatások) Kiadások: – beruházások, felújítások – adósságszolgálat és kamattérítés, – az államháztartás többi alrendszerének támogatása, – a központi költségvetési szervek támogatása, – a gazdálkodó szervezetek támogatása, – nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó kiadások,

71

72


24


Elkülönített állami pénzalapok 2004

MEA

2005

2006

bevétel

kiadás

bevétel

kiadás

bevétel

kiadás

bevétel

kiadás

245 824,6

245 825,6

278 703,8

278 704,8

295 579,4

295 579,4

348 329,0

348 329,0

608,3

608,3

1 000,1

1 000,1

28 109,3

11 110,6

29 083,7

13 110,6

10 215,0

10 215,0

8 615,0

8 615,0

SZA

KNPA

29 506,1

NKA

WMÁBA

KTIA

2007

11 110,6

27 212,1

9 744,3

329,8

329,8

90,0

90,0

90,0

90,0

85,0

85,0

26 667,7

26 667,7

36 818,3

36 818,3

36 655,7

36 655,7

41 530,6

41 530,6 73

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás • Országonként jelentıs különbségek: – – – – – –

•

Ellátandó feladat, Juttatások mértéke, Járulékfizetés, Költségvetéssel való kapcsolat, Szervezeti felépítés, Biztosítási díjtételek és szolgáltatások,

Szociális biztonsági rendszer: – – – –

Kötelezı TB, Önkéntes pénztárak, Kiegészítı pénztárak, Magánbiztosítás

74

•

Két része: – –

•

Magyarországon négy pillér: – – – –

•

Kötelezı TB, Kötelezı magánnyugdíjbiztosítás (1996-tól a fiatalok már ide tartoztak + akik akarnak), Önkéntes magánnyugdíjbiztosítás, Nyugdíj elıtakarékossági számla (2006-tól)

A nyugdíj megállapításának rendszerei: – – –

•

Nyugdíjbiztosítás (cél, kezelı, bevételek, kiadások) Egészségbiztosítás (cél, kezelı, bevételek, kiadások)

Felosztó – kirovó rendszer. Várományfedezeti rendszer. Tıkefedezeti rendszer.

Magyarországi helyzet

75


25


2004

elıirányzat tény

2005

2006

2007

Központi költségvet és

Elkülönített állami pénzalapok

Társadalom -biztosítás

-978,6

24,4

-380,9

EGYENLEG -1335,1

-890

27,9

-422,9

-12850

elıirányzat

-699,7

18,4

-341,3

-1022,6

tény

-544,7

30,4

-470,8

-985,1

elıirányzat

-1531

17

-31,8

-1545,8

tény

-1266,7

55,2

-175,9

-1387,4

elıirányzat

-1656,5

16

-27,5

-1668

tény (01-08 hó)

-1166,2

81,4

-102,5

-982,3 76

Helyi önkormányzatok • Az államháztartás része az önkormányzati rendszer minden országban, • Önkormányzatok csoportosítása: – –

•

Települési Területi

Önkormányzati feladatok: – –

Kötelezı, Önként vállalt,

77

Önkormányzati modellek

Központosított Vagy Kiadásorientált

Önkormányzati Vagy bevételorientált

Euró Európában ké két alapmegoldá alapmegoldás Észak-európai (skandináv)

Dél-európai (mediterrán) Germán-modell Magyar modell 78


26


• •

Az önkormányzatok gazdálkodásának fogalma A költségvetési törvény minden évben: – megállapítja a helyi önkormányzatokat megilletı állami támogatást és hozzájárulást, – meghatározza a központi adókból való részesedés mértékét,

•

Önkormányzati kiadások csoportosítása: – közgazdasági osztályozás – ágazati csoportosítás

•

Az önkormányzati kiadások finanszírozásának módjai: – állami feladat, közvetlen állami finanszírozás mellett – állami feladat, mint önkormányzati kötelezettség finanszírozása központilag biztosított forrásból – állam által támogatott, az önkormányzat által ellátandó feladat – önkormányzat saját felelısségre végzett feladatok

79

•

Önkormányzatok bevételi jogcímei: – Saját bevételek – Állami finanszírozás és támogatás – Normatív állami finanszírozás – Címzett és céltámogatás – Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás – Önhibáján kívül hátrányos helyzető önkormányzatok támogatása – Átengedett központi adók – Egyéb bevétel

•

Önkormányzati bevételeket meghatározza:

•

Az állami finanszírozás funkciói:

− Az országban megtermelt jövedelem − A központi és helyi elvonások mértéke, − A centralizált jövedelem elosztása,

− helyi adók kiegészítése, − központilag meghatározott, helyi szinten végrehajtott állami feladatok finanszírozása, − bizonyos feladatok ellátására való ösztönzés, − területi különbségek kiegyenlítése.

80

V. AZ ADÓRENDSZER •

Adó: – – – – – –

Kikényszerített jellegő, Vissza nem térülı, Pénbeni szolgáltatás, Amelyet az állam vagy felruházott testület olyan jogszabályok alapján hajt be, amelyek meghatározzák a kötelezettség nagyságát, feltételeit, fizetési esedékességét, Ellenszolgáltatás nélkül, Nem fizetés szankciókat von maga után,

Ok → a közkiadásokból az adózó is részesül, mert a jogosultság alanyi, állampolgári vagy rászorultsági alapon áll fenn, → részesülnie kell a kiadásokból is, Adózási alapfogalmak:

• • – – – – –

Adóalany Adó tárgy, Adóalap Adó mérték, Adókulcs


81

27


•

Adók közgazdasági funkciói: – – – – – – – –

Alapvetı vagy fedezeti funkció, Kiegészítı funkciók, Az adórendszerek általános alapelvei: Objektív adómérték Szubjektív adómérték, Adóelosztás elve, Adóhatás elve, Adójogi és adóigazgatási elv,

82

•

Követelmények az adórendszerrel szemben: – – – – – – – – – –

•

Igazságosság, méltányosság Haszonelvőség, Fizetıképességi elv, Hatékonyság elve Semlegesség elve, Stabilitási elv, Egyértelmőség Egyszerőség, Alacsony adminisztratív költségek Rugalmasság,

Csoportosítás: – – – – – – – –

•

Adóviselés alapján: Tárgya: Felhasználás szerint: Mérték: Adózás módja: Adótípus: Idıbeli esedékesség: Közgazdasági funkció:

83

Fıbb adótípusok: – – – – – –

SZJA, TA, ÁFA, Osztalékadó, Jövedéki adó, Helyi adók: IPA, építmény-, telek-, kommunális-, idegenforgalmi adó

84


28


4. Modul VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

85

I. A pénz idıértéke Kamat: • A jövıbeli és a jelenbeli pénz nominális értéke közötti különbség • A kamat éves mértéke a kamatláb. • A kamat összegét meghatározza: – – – – –

• − −

Induló tıkeérték, a pénzlekötés idıtartalma (futamidı), a kamatláb, valamint a kamatszámítás módja, a kamatfizetés gyakorisága.

Kamatlábidı (kamatozási idıtartam): azt az idıtartamot, amelyre a kamatláb vonatkozik, kamatlábidınek nevezzük. Kamatláb lehet: Fix, Változó, Lebegı Kamatozás módja: Egyszerő, Kamatos kamatozás, Sávos:

86

•

•

Jelenérték: –

Egyszerő kamatozás

–

Kamatos kamatozás

FV = PV * (1 + [ r * t])

FV = PV * (1 + r) t

Jövıérték:

PV =

1 FV * FV = t (1 + r) (1 + r) t

87


29


II. Vállalati pénzügyi alapfogalmak A vállalkozások mőködésének feltételei • Vállalkozás: Eredményszerzés érdekében végzett gazdasági tevékenység • Vállalat: a szervezet, amelynek keretében a vállalakozási tevékenységet folytatják • A vállalkozás érintettjei: –

Belsı érintettek: •

Tulajdonosok: tıkenövekedés Menedzserek: részben azonosulnak a tulajdonosok érdekeivel, részben egyéni céljaik vannak Munkavállalók: munkajövedelem növelése

•

–

Külsı érintettek: Mindazok, akikkel a vállalakozás kapcsolatba kerül

Vállalkozói döntések – –

A szükséges eszközök beszerzése A szükséges források biztosítása 88

A vállalkozások pénzügyi döntései: • tartalma: alapvetı változást idéznek elı a vállalat eszközeiben – a mérleg tükrözi. • alaptípusai: –

a vállalat eszközeiben vagy forrásaiban idéznek-e elı változást, illetve (befektetés, finanszírozás) a vállalat hosszú vagy rövid élettartamú eszközeire és forrásaira vannak hatással (rövid, hosszú távú döntés)

–

•

Befektetés / finanszírozás: – –

Befektetés – eszközök megvásárlása Finanszírozás: milyen forrásból származik • •

•

Saját tıke – belsı finanszírozás Idegen tıke – idegen finanszírozás

Rövid / hosszú távú döntés: –

Hosszútávú pénzügyi döntések: a hosszú élettartalmú eszközöket és tartós forrásokat eredményeznek • •

–

Hosszú távú befektetési döntések: mibe fektetnek (mikor, mennyit) Hosszú távú finanszírozási döntések:milyen forrásból finanszírozzák

Rövid távú pénzügyi döntések – • •

forgótıke menedzselés - készletek, pénzeszközök (Cf), értékesítés hitelbe vagy nem

89

Vállalkozói tıke: • Saját tıke • Céltartalék • Idegen tıke –

Hosszú lejáratú idege tıke: • •

–

hitel, kötvénykibocsátás

Rövid lejáratú idegen tıke: • • • • •

Vevık elırefizetése Szállítók által nyújtott hitelek – számla késıbbi fizetése Tartós passzívák pl. munkabér kifizetése, adók, TB – fizetni csak esedékesség napján Rövid lejáratra felvett hitelek Egyéb kötelezettségek, pl. késedelmi kamat, a munkavállalóktól levont, máshova átutalásra kerülı összeg

90


30


III. Finanszírozás •

•

• •

Finanszírozási döntések: a szükséges eszközöket milyen forrásból és milyen struktúrában szerezze meg a vállalat − Rövid távú döntések: átmenetileg szükséges forgóeszközökkel vagy rövidlejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos döntések − Hosszútávú döntések: beruházásokra, tıkeemelésre vagy hosszú távú hitelfelvétellel kapcsolatos döntések A finanszírozás alapelve: − Befektetett eszközöket tartós forrásokkal, − Forgó eszközöket rövidlejáratú forrásokkal (kötelezettségekkel) fedezze. − Forgóeszközök egy része pénzügyi-finanszírozási szempontból tartós forrást igényel. Nettó forgótıke: a forgóeszközök azon része, amit tartós forrásokkal kell finanszírozni Illeszkedési elv! 91

Hosszú távú finanszírozási döntések: • Tıkeszükséglet kielégítése: tartós + rövid lejáratú források, • Finanszírozási stratégia jelzi, • A finanszírozást meghatározó tényezık: − Önfinanszírozó képesség (vagyoni helyzet, forrásképzıdés), − Külsı források rendelkezésre állása (támogatások, hitelek), − A nemzetgazdaság és az általános pénzügyi rendszer mőködése, • Kialakításának alapelvei: − Biztonság (elviselhetı kockázat), − Jövedelmezıség (nyereséges tıkeáttétel), − Normativitás elve – a bankok ügyfélminısítésénél szereplı fontos mutatók figyelemmel kísérése, − Függetlenség (önállóság elve), − Likviditás (készség és képesség a fizetésre), − Illeszkedés elve

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

92

TARTÓS FORRÁS

TARTÓS FORGÓESZKÖZÖK ÁTMENETI FORGÓESZKÖZÖK

ÁTMENETI FORRÁS

ILLESZKEDÉSI ELV! 93


31


szolid finanszírozási stratégia:

Átmeneti forgóeszközök Rövid lejáratú források

Tartósan lekötött forgóeszközök

Tartós források

Befektetett eszközök 94

konzervatív finanszírozási stratégia:

Átmeneti forgóeszközök Rövid lejáratú források

Tartósan lekötött forgóeszközök

Tartós források

Befektetett eszközök 95

agresszív finanszírozási stratégia:

Átmeneti forgóeszközök Rövid lejáratú források Veszély!! Tartósan lekötött forgóeszközök Tartós források Befektetett eszközök

96


32


Rövid távú finanszírozási döntések: • • •

Mérleg, Eredménykimutatás, Cash-flow kimutatás elırejelzése,

97

1 - Mérleg: • A mérleg olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait mutatja ki összevontan, csoportosítva, pénzértékben (ezer vagy millió forintban) egy adott idıpontra vonatkoztatva. • készítésének célja: a tulajdonosok, a befektetık, a hitelezık, illetve egyéb érdekeltek tájékoztatása a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetérıl, az üzleti év eredményérıl. • Bemutatja a vállalkozás vagyoni helyzetét két vetületben: – Eszközök – Források

98

ESZKÖZÖK A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

FORRÁSOK D. SAJÁT TİKE I. Jegyzett tıke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tıke III. Tıketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék

B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek

VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény

II. Követelések

E. CÉLTARTALÉKOK

III. Értékpapírok

F. KÖTELEZETTSÉGEK

IV. Pénzeszközök

I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek

C. AKTÍV IDİBELI ELHATÁROLÁSOK

G. PASSZÍV IDİBELI ELHATÁROLÁSOK


99

33


2 - Eredménykimutatás: • A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését az eredménykimutatás tartalmazza. • Bemutatja az eredmény keletkezésére ható fıbb tényezıket, a mérleg szerinti eredmény kialakulását, összetevıit. • Összevontan, egy adott idıszakra vonatkozóan tartalmazza a vállalkozás bevételeit és ráfordításait, és az így keletkezı eredményt, • Célja, hogy megbízható, valós információt nyújtson a jövedelmi helyzetrıl, jövedelemtermelı képességrıl, a mérleg szerinti eredmény kialakulásáról, valamint az eredmény felosztásáról, • Forgalmi adatokra épít, • 4 típusa van: • összköltség típusú A és B • forgalmi költség típusú A és B

100

A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE → a vállalat tevékenységének bevételeit és ráfordításait, és ezek eredményét tartalmazza, B. PÉNZÜGYI MŐVELETEK EREDMÉNYE → a pénzeszközök hasznosítását tükrözi, C. SZOKÁSOS VÁLLALATI EREDMÉNY ( A + B ) D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY → rendkívüli tevékenységek eredményét tükrözi, E. ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY ( C + D ) → ez alapján számítják ki a fizetendı adókat, F. ADÓZOTT EREDMÉNY ( E – társasági adó) G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ( F – osztalék)

101

3 - Cash-flow kimutatás: • Beszámol az üzleti éven belüli készpénzforgalomról egy meghatározott idıszakra vetítve → készpénz kiadási útja és bevételi forrása, • A pénzeszközök képzıdésének és felhasználásának folyamatáról tájékoztat → honnan származik és milyen célra használjuk fel, • 2 módszerrel készülhet: direkt / indirekt módszer • A készpénzforgalmat három kategóriában vizsgálja: 1. Mőködési CF → amortizáció, értékvesztés, idıbeli elhatárolások, követelések és kötelezettségekalakulása, fizetett adók és osztalék, 2. Befektetési CF → befektetett eszközök beszerzése, eladása, kapott osztalék, 3. Pénzügyi CF → részvény és kötvény kibocsátás és visszafizetés, hitelfelvétel és törlesztés, 102


34


Direkt módszer: Bevételek: T / SZ értékesítése, Egyéb bevételek Kamat és osztalék jellegő bevételek Kiadások: Kifizetés a szállítónak, Bérek és terheik, Kamatfizetések, Adófizetések Egyéb folyó jellegő bevétek I – PÉNZÁRAM A FOLYÓ MŐKÖDÉSBİL Bevételek: Tárgyi eszközök eladása Hosszú lejáratú befektetések, immateriális javak értékesítése Kiadások: Beruházások tárgyi eszközökbe Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása II – PÉNZÁRAM A BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉGBİL Bevételek: Kölcsönök, Értékpapírok eladása Kiadások: Kölcsönök törlesztése, Saját értékpapír visszavásárlása, Osztalék fizetése III. – PÉNZÁRAM A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGBİL 103

Indirekt módszer: Adózott eredmény + Amortizáció +- Forgóeszközök változása

Vevık és egyéb követelések, Kifizetett elılegek, Készletek, +- Rövid lejáratú kötelezettségek Szállítók állománya, változása Rövid lejáratú hitelek, Kapott elılegek, Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek, I. – PÉNZÁRAM A FOLYÓ M ŐKÖDÉSBİ L +- Tárgyi eszközök változása +- Hosszú távú befektetések változása II. – PÉNZÁRAM A BEFEK TETÉSI TEVÉK ENYSÉGBİL +- Hitelállomány változása +- Tulajdonosi érték, saját tıke változása +- Új kötvény kibocsátása, kötvény visszafizetése - Osztalék III. – PÉNZÁRAM A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGBİL 104

A módszerek összehasonlítása: DIREKT Elkülönítetten kezeli a pénz be és kiáramlásokat Összeállítása nehezebb, de a végeredmény jobban értelmezhetı Részletesebb adatokat tartalmaz, így elırejelzéshez jobban használható Elıállításhoz nem elégségesek a pénzügyi számviteli információk, szükségesek a vezetıi számvitel információi is, tehát csak belsı ember tudja összeállítani

INDIREKT Nem kezeli elkülönítetten a pénz be és kiáramlásokat Összeállítása könnyebb, de a végeredmény nehezebben értelmezhetı Összevontabb adatokat tartalmaz, elırejelzéshez kevésbé használható fel Publikus információk alapján elıállítható, külsı személy által is


105

35


Belsı és külsı finanszírozás: Belsı finanszírozás: • esetben a kiegészítı pénztıke: – A mőködéséhez adott idıpontban fel nem használt vagyonrészekben lekötött pénztıke felszabadításából, – a saját erıbıl képzett tıke a forgalomból, • Van tıkeköltség !!! • Formái: – Értékcsökkenési leírás, – Visszatartott eredmény fel nem osztott része, – Tartalékok – Mőködési eszközállomány csökkentése, Külsı finanszírozás: • Tıkepiac bevonása, • Saját és idegen forráshoz egyaránt lehet jutni, • 2 típus: – Részesedés finanszírozás, – Hitelfinanszírozás,

106

Finanszírozási formák az idıtartam alapján: 1. rövid lejáratú: • teljesítmény kapcsolatokon alapuló forrás, • váltótartozás, • váltó diszkontálás, • Faktoring, • Forgótıke felszabadítás, 2. Közép távú: • Kötvény kibocsátás, • Középlejáratú bankhitel, • Lízing, 3. Hosszú távú: • Hosszú lejáratú értékpapír kibocsátás részvény), • bankhitel

(kötvény,

107

Vállalati átlagos tıkeköltség: • •

• •

Minden cég a finanszírozáshoz szükséges pénzösszegeket több forrásból szerzi meg A súlyok és az egyes finanszírozási források egyedi költségeinek súlyozott számtani átlaga adja a cég átlagos tıkeköltségét, amelynek a jelzése WACC WACC = WE * rE + WD * Rd (W=a tıke részaránya, r=a tıke költsége) Az így meghatározott átlagos tıkeköltséget diszkontrátaként lehet felhasználni, abban az esetben, ha a befektetési javaslatok kockázata hasonló (majdnem azonos) a cég átlagos kockázatával.

108


36


IV. Pénzügyi teljesítmény megítélése

• • •

Pénzügyi mutatók egész sora áll rendelkezésre az elemzésekhez, Általában már néhány kiválasztott mutatószám is lehetıvé teszi az elemzéshez szükséges betekintés megszerzését, Az elemzésre szánt mutatók kiválasztásánál vegyük figyelembe az alábbi elemzési szempontokat:

VEZETİK TULAJDONOSOK HITELEZİK 109

1 – Vagyoni helyzet vizsgálata: • Tartósan befektetett eszközök aránya: Befektetett eszközök / Összes eszköz, • Forgóeszközök aránya: Forgóeszközök / Összes eszköz, • Saját tıke aránya (tıkeerısség): Saját tıke / Összes forrás, • Kötelezettségek aránya – eladósodás foka: Kötelezettségek / Összes forrás, • Befektetett eszközök fedezete: Saját tıke / Befektetett eszközök, Saját tıke + idegen tıke / Befektetett eszközök,

110

2 – Pénzügyi helyzet vizsgálata: • Saját tıke növekedése: Saját tıke / Jegyzett tıke • Elsıfokú likviditás: (Pénzeszközök + vevık) / Rövid lejáratú kötelezettségek • Másodfokú likviditás (Pénzeszközök + vevık + készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek • Harmadfokú likviditás (likviditási mutató): Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek • Gyors ráta: (Forgóeszközök – készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek • Pénzhányad mutató: (Összes pénzeszköz + eladható értékpapír) / Rövid lejáratú kötelezettségek, • Kintlévıségek (vevık) idıtartama napban: (Átlagos vevıállomány * 365) / Értékesítés nettó árbevétele • Szállítói tartozások idıtartama napban: (Átlagos szállítói állomány * 365) / Értékesítés nettó 111 árbevétele


37


3 - Jövedelmezıségi mutatók: • Árbevétel arányos nyereség: Üzemi eredmény / értékesítés nettó árbevétele • Összes tıke jövedelmezısége: (Szokásos vállalkozási eredmény + fizetett kamatok) / (saját + idegen tıke), • Saját tıke jövedelmezısége: Szokásos vállalkozási eredmény / Saját tıke, • Árbevétel arányos jövedelmezıség (ROS): Adózott eredmény / (nettó árbevétel + egyéb bevételek), Üzemi eredmény / (nettó árbevétel + egyéb bevételek), • Tıkearányos eredmény (ROE): Adózott eredmény / Saját tıke • Eszközök jövedelemtermelı képessége (ROA) Adózott eredmény / összes eszköz • Bérjövedelmezıség: Adózott eredmény / Bér és személyi jellegő ráfordítás • Egy fıre jutó adózott eredmény: Adózott eredmény / átlagos állományi létszám 112

4 – Tıkeáttételi mutatók: • Tıkeáttétel 1.: Hosszú lejáratú idegen tıke / (hosszú lejáratú idegen tıke + saját tıke) • Tıkeáttétel 2.: Hosszú lejáratú idegen tıke / saját tıke • Kamatfedezeti mutató: (EBIT + amortizáció) / kamatráfordítás • Befektetett eszközök fedezeti mutató: (Saját tıke + hosszú lejáratú idegen tıke) / (Befektetett eszközök + NFT)

113

5 - Hatékonysági mutatók: • Készletek forgási sebessége: Értékesítés közvetlen önköltsége / készletek átlagos állománya • Átlagos beszedési idı: Átlagos vevıállomány / átlagos napi árbevétel • Szállítók forgási sebessége: Nettó árbevétel / szállítók átlagos állománya • Szállítók átlagos forgási ideje: Nettó árbevétel / szállítók forgási sebessége • Egy fıre jutó árbevétel: Nettó árbevétel / átlagos statisztikai létszám

114


38


V. Beruházás • • •

•

Tıkekiadás fogalma (hosszú élettartamú eszközök beszerzése), Beruházás = tárgyi eszköz beszerzésére fordított tıkekiadás, Célja: − bevétel növelés, − költség csökkentés, − jogszabályi elıírás, Beruházások közötti kölcsönhatás: − független projektek esetében a döntés bármilyen lehet, − egymást kölcsönösen kizáró beruházások esetén a döntés a legkedvezıbb változat kiválasztását célozza, − más beruházástól függı projektek közötti döntés esetén adott projekt elfogadását a már kiválasztott beruházás határozza meg, 115

•

•

•

Jellemzıi: − Jelentıs pénzkiadás, − Hozamai késıbb keletkeznek, − Hosszú idıre meghatározzák a cég helyzetét, − Visszafordíthatatlanok, Beruházási döntés folyamata: − javaslatok összegyőjtése, − pénzáramok becslése, − értékelés, − kiválasztás, − felülvizsgálat, − utólagos ellenırzés, Beruházások értékelése: − Statikus − Dinamikus számításokkal 116

Beruházásokkal kapcsolatos pénzáramok: • Kezdı pénzáram: + Bekerülési érték, + Szállítás, beszerelés költségei, + Saját kivitelezéső beruházási költségek, + Haszonáldozat költsége, – Régi eszköz eladási ára ± Adóhatás • Mőködési pénzáram: + Árbevétel, – Folyó mőködési költségek, + Értékcsökkenési leírás, Adózás elıtti eredmény, – Értékcsökkenési leírás, Folyó mőködésbıl származó pénzáram, – Forgótıke változás, A periódus pénzárama • Végsı pénzáram: + Gép értékesítési árbevétele + Felszabaduló forgótıke


117

39


Statikus számítások: 1. Költség összehasonlítás (csak homogén jellegő termelés esetén) 2. Nyereség összehasonlítás (heterogén termelés esetén célszerő) 3. Beruházás átlagos jövedelmezısége (rentabilitás) Éves átlagos hozam / Beruházással kapcsolatos egyszeri ráfordítás 4. Megtérülési idı: − Rentabilitás reciprokként is megtehetı, − Mutatja, hogy hány év alatt kapjuk vissza a befektetett pénzünket. − A megtérülési szabály szerint a beruházási javaslatot akkor célszerő elfogadni, ha a várható megtérülési idı a maximális megtérülési idınél alacsonyabb.

118

− Elınyei: o Egyszerő, érthetı o Informál a beruházás kockázatáról o Likviditási szempontokat is figyelembe vesz − Hátrányai: o Figyelmen kívül hagyja a pénz idıértékét o Nem objektív o Figyelmen kívül hagyja a beruházás jövedelmezıségét o Ez a kritérium azoknak a beruházásoknak kedvez amelyeknek, már röviddel a beruházás kezdete után magas a hozamuk, így a nagyberuházások (termékfejlesztés) háttérbe szorulnak

119

− Egyszerő megtérülési idı (Mi): hány év alatt érik el a jövedelmek az eredeti befektetés összegét, − Módosított megtérülési idı (Bm, MMi): Már figyelembe veszi a megtérülés utáni jövedelmeket. Beruházással kapcsolatos egyszeri ráfordítás / éves átlagos hozam − Diszkontált megtérülési idı: − diszkontálja a pénzáramlásokat, és a diszkontált pénzáramlások alapján számítja ki a megtérülési idıt. − Nem veszi figyelembe a megtérülés utáni jövedelmeket.

120


40


C0

C1

C2

C3

Mi

MMi

DMi

A

-2000

2000

0

0

1

1

-

B

-2000

1000

1000

5000

2

0,86

2,07

C

-2000

0

2000

5000

2

0,86

2,09

C0

C1

C2

C3

DMi

A

-2000

1818

0

0

-

B

-2000

909

826

3755

2,07

C

-2000

0

1652

3755

2,09 121

5. Megtérülési gyakoriság ( egyszerő térülési idı vagy statikus forgási sebesség mutató) Bs, Fs − a beruházás hasznos üzemideje alatt elérhetı eredménybıl a beruházás ráfordításai hányszor térülnek meg. − Hasznos üzemidı / Módosított megtérülés 6. Átlagos jövedelmezıség / könyv szerinti érték átlagos hozama − jelentıs, a pénz idıértékét nem figyelembe vevı számítási módszer. − A megtérülés gyorsasága helyett (megtérülési idı) a beruházás jövedelmezıségére helyezi a hangsúlyt. − ARR = mőködési pénzáramok éves átlaga / kezdı pénzáram − ARR = mőködési pénzáramok éves átlaga / beruházás átlagos nettó értéke

122

Dinamikus számítások: 1 – NPV: • Azonos összegő jelenbeli pénz különbözı befektetésekkel elérhetı hozamainak összehasonlítására szolgál. • Elınyei: − Figyelembe veszi a mőködési pénzáramok nagyságát és idıbeli alakulását − Additív − A legjobb döntési szabály • Hátrányai: − Erıforrás korlát esetén nem biztosítja a maximális vagyonnövekedést − Sokan úgy vélik, hogy nehezen értelmezhetı a jelenérték

NPV = Σ

FV − PV0 (1 + r ) t 123


41


2 – IRR: • Az a kamatláb, mellyel a beruházás révén keletkezı pénzáramokat diszkontálva, azok összeg egyenlı a kezdı pénzárammal. • Elınyei: − Figyelembe veszi a pénzáramok nagyságát és idıbeli alakulását. − Objektív mérési lehetıséget biztosít − Épít az elemzık intuícióira. − Egyesek szerint könnyebben értelmezhetı, mint a nettó jelenérték. • Hátrányai: − Vannak olyan szituációk, amikor a belsı kamatláb használata problémát okoz n

C0 = ∑ t =1

Ct (1 + IRR ) t

124

3 – PI: • Hányszor térül meg a beruházással kapcsolatos egyszeri ráfordítás • Elınyei: − Egyszerően számítható − Erıforrás korlát esetén jobb döntést eredményez, mint a NPV szabály • Hátrányai: − Nehezen értelmezhetı − Az egymást kölcsönösen kizáró befektetések esetén, az IRR-hez hasonlóan félrevezetheti a döntéshozókat.

PI =

PV H NPV = +1 PV R C0 125

A beruházások kockázatának becslése • Bizonytalan gazdasági környezet: makrogazdasági kockázatok, piaci vagy portfólió kockázat • Az NPV becslésének problémái: cash-flow, opportunity cost, mőködési pénzáramok elırejelzési kockázatok 1 - Szcenárió (forgatókönyv) elemzés – Mi lenne akkor ha? • NPV becslés a cash-flow elırejelzések alapján történik • A projektek elemeire megnézzük az alsó, várható és felsı értékeket. • Eredmény: megtudjuk, hogy mik a lehetıségek, s jobbak vagy rosszabbak, • De nem ad választ arra, hogy mit kell tenni.

126


42


2 - Érzékenységi elemzés • A kulcsfontosságú paraméterek értékeiben bekövetkezı változások hogyan hatnak az NPV-re. • Kulcsfontosságú paraméterek: – – – –

•

• • •

a piac nagysága, a piaci részesedés, termelési költségek, eladási ár

Az érzékenységi elemzés alkalmazásakor is a pénzáramlásokat befolyásoló kulcsfontosságú paraméterekhez különbözı értékeket kell meghatározni. Abban tér el, hogy egyetlen paraméter kivételével a többit változatlannak feltételezzük. Megmutatja azokat a változókat, amelyekre nagyobb figyelmet kell fordítani. Negatívuma: az egyes változók hatását egymástól függetlenül vizsgálja

127

3 - Fedezeti pont elemzés •

• •

A fedezeti pontot úgy számítjuk ki, hogy az árbevételt és az összes mőködési költséget egymással egyenlıvé tesszük és a kapott egyenletet a fedezeti ponthoz tartozó volumenre megoldjuk. Qb = Fix ktg /(Ár – Változó ktg) Számviteli fedezeti pont: az az eladási szint, amely mellett a vállalat profitja nulla.

Qb = •

FC + Écs P − VC

Pénzügyi fedezeti pont: az az eladási volument, amely esetén a beruházás révén képzıdı pénzáramlások jelenértéke egyenlı a kezdı tıkeszükséglettel – NPV = 0

Qb =

FC + EAC P − VC 128

V. Modul NEMZETKÖZI GAZDASÁG, PÉNZÜGYI RENDSZER 129


43


I. Nemzetközi pénzügyek alapjai Fizetési mérleg: • Egy ország más országokkal (devizabelföldiek és devizakülföldiek között) egy adott idıszakban lebonyolított nemzetközi kereskedelmi ügyleteinek és tıkemozgással kapcsolatos mőveleteinek könyvelési nyilvántartása a fizetési mérleg, • A fizetési mérleg egésze (vagy egyes részei) akkor aktív, ha az adott idıszak devizabevétele > devizakiadás • Jelenleg két fı részbıl áll: − folyó fizetési mérleg (áruk és szolgáltatások mozgásából eredı), − tıkeforgalom mérlege (külsı követelés- és a külsı tartozásállományban bekövetkezett változások • Egyenlege mindig 0 szaldós (ha egyenlegrıl beszélünk, akkor mindig pontosan meg kell jelölni, melyik egyenlegrıl van szó), 130

A fizetési mérleg struktúrája: I. Folyó fizetési mérleg 1. Áruk 2. Szolgáltatások 3. Jövedelmek 4. Viszonzatlan folyó átutalások II. Tıkemérleg 5. Kormányzati szektor viszonzatlan tıkeátutalásai 6. Egyéb szektorok viszonzatlan tıkeátutalásai 7. Nem termelt nem pénzügyi javak forgalma III. Pénzügyi mérleg 8. Közvetlen tıkebefektetések 9. Portfólióbefektetések 10. Egyéb befektetések 11. Pénzügyi derivatívok IV. Tévedések és kihagyások V. Nemzetközi tartalékok változása 131

A nemzetközi pénzügyi rendszer: •

• •

• •

A nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatokban részt vevı országok fizetési mérlegének egyensúlyát, finanszírozását biztosító szabályokat meghatározó mőködési mechanizmusok és intézmények összessége, A nemzetközi pénzügyi mérlegek összegzik és jogcímenként rendezik a nemzetközi tartozásokat és követeléseket, A nemzetközi elszámolások csoportosítása: − Gazdasági mőveletekbıl eredı − Politikai okok alapján kialakult követelések és tartozások − A fizetési mérleg egy ország más országokkal lebonyolított kereskedelmi ügyleteinek és a tıkemozgással kapcsolatos mőveleteinek könyvelési nyilvántartása A nemzetközi elszámolások eszközei A nemzetközi elszámolások módjai

132


44


Devizarendszerek: • •

Aranypénzrendszer Aranystandard rendszer (teljes aranyfedezet, pénzhelyettesek, aranyparitás) Két világháború között idıszak (arany szőkössége, koncentráltsága, lebegı devizák, arany kiszorulása a belsı pénzrendszerbıl) Dollárstandard rendszer − Átváltás csak a Jegybankok számára, meghatározott áron, − Tagvalutákra a $-ral szemben paritásokat határoztak meg a fiktív aranytartalom alapján – intervenciós sáv ± 1%), − IMF létrehozása (piacok elégtelen mőködése miatt) − Az instabilitás már az induló játékszabályokban is benne volt (jelentıs aranytartalék kellett volna, nemzetközi piac fellendülése, USA túlköltekezése, $ = világpénz és nemzeti valuta), − A 60-as évek végére már tarthatatlan lett (eltérı inflációs ráták, spekuláció),

• •

133

•

Európai Monetáris Unió − Elsı szakasz − Felbomlás okai: olajsokk, nagy inflációs különbségek, valuták két csoportra szakadása − 1979.03.13 – Európai Monetáris Rendszer (infláció letörése, CAP, elszámolások stabilizálása), − ECU létrehozása (± 2,25%) − 1990-es évek: EMR válsága (líra, font, sávszélesítés) − Három pillér − Második szakasz (EMI, konvergencia kritériumok) − Harmadik szakasz (GMU, euró bevezetés)

134

Nemzetközi integráció: • •

Legáltalánosabb egyesülési folyamat, vonatkozik mind a természetre, mind a társadalomra. Fıbb formái: szabadkereskedelmi terület: (övezeten belül vámok, kvóták csökkenése, a termékrıl eredetigazolást kérnek a vámkülönbségek kijátszása ellen.) − Vámunió: − Közös piac: − Egységes piac: − Gazdasági unió: − Politikai unió:

135


45


Az EU integráció fejlıdési állomásai: • • •

1948: Európai Gazdasági Együttmőködés Szervezete. (OEEC) 1950: Európai Fizetési Unió (EPU). Az OEEC feladata a Marshall-terv koordinációja volt, az EPU a többcélú clearing elszámolásokat szolgálta. OEEC 1960-ban átalakult Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezetté (OECD) Ebben jelenleg mind a 24 iparilag fejlett orsz. részt vesz. 1951 Európai Szén és Acélközösség (Montánunió) Schuman terv alapján Fro., NSZK, Olaszo., és a Benelux-államok (hatok) 1962. döntés a közös agrárpolitika kialakításáról, 1979. márc. Európai Monetáris Rendszer, létrehozták az ECU-t, a tagországok nemzeti valutáiból képzett kosárvalutáját. 1992-tıl egységes belsı piac. 1991. maastrichti csúcstalálkozó: Az Európai Unió tervének elfogadása. Ratifikálása 1993. november 1.

•

• • • • •

136

Az EU tagjai: • • • • • • •

1951 (Párizsi Szerzıdés): Franciaország, NSZK, Olaszo., Belgium, Hollandia, Luxemberug, 1973: Nagy-Britannia, Írország, Dánia, 1981: Görögország, 1986: Spanyolország, Portugália, 1995: Ausztria, Finnország, Svédország 2004: Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Málta, Ciprus, Lengyelország 2007: Románia, Bulgária

137

Az EMU-ban való részvétel konvergencia kritériumai: •

•

• •

Árstabilitás – az árstablitás tekintetében a három legjobberedményt felmutató tagállam átlagos inflációs rátáját max. 1,5%-kal haladhatja meg az infláció, Államháztartás – GDP max. 3%-a lehet a hiány, az államadósság pedig max 60% lehet → ha ezt meghaladja, akkor túlzott mértékő hiány eljárás (mérlegelik a tendenciákat, kivételes eset-e a túllépés), Árfolyam stablitás – az árfolyam komoly feszültségek nélkül az EMS által elıírt normál ingadozási sávon belül maradt, Kamatkonvergencia – legfeljebb 2%-kal haladhatja meg a legjobb árstabilitást felmutató három tagállam átlagos nominális hosszú távú kamatszintjét,

138


46


Az euró bevezetésének szakaszai: •

•

•

1998. Május – 1998. December: döntés az eurót bevezetı országok körérıl, az EKB és a KBER létrehozása, pénzcseréhez szükséges törvények kidolgozása, euróbankjegyek és érmék elıállításának kezdete, átváltási arányok visszavonhatatlan rögzítése, 1999. január – 2001. December: − euró számlapénzként való bevezetése, − monetáris politika delegálása a KBER-hez, − Bevezetik a TARGET-et, 2002. Január: − euróbankjegyek és érmék forgalomba hozatala, − pénzcsere a közületi, vállalati, lakossági szektorban, − nemzeti valuták végleges kivonása a forgalomból, − − − − −

139

A devizagazdálkodás: •

•

Azon módszerek, intézkedések, rendeletek, elıírások, tiltások összessége, melyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkezı ország belsı pénzrendszere a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, illetve másik ország pénzrendszeréhez kapcsolódik. A devizagazdálkodás lehet: − Kötött – kötelezı jellegő szabályokat fogalmaz meg, lehet centralizált/decentralizált, szabályai, − Szabad – alapvetıen piaci mechanizmusok érvényesülnek, − Központi szerv a Jegybank

140

Árfolyamfajták: • • •

A valutaárfolyam valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára (devizaárfolyam), Valuták esetében általában nagyobb a vételi és az eladási árfolyam közötti különbség Árfolyamfajták: − Rugalmas (flexibilis) – piaci árfolyam − Rögzített (fix) – intervenciós sáv, keresleti (túlértékeltség) vagy a kínálati (alulértékeltség) oldalon való beavatkozás, − Kötött – hatósági árfolyam, eltérés valuta hiányként/többletként jelentkezik,

141


47


Leértékelés és felértékelés fogalma: •

•

Leértékelés: (260 Ft / EUR) − Akkor kerül sor rá, ha a folyó fizetési mérleg egyenlegének javítása kap elsıbbséget, Felértékelés: (240 Ft / EUR) − Véd a külföldi árfolyam emelkedéssel szemben, − Akkor, ha a külföldi inflációs ráta nagyobb a belföldinél, és a belföldi árszint védelmét tekintik elsıdleges fontosságúnak,

142

A konvertibilitás: • •

• •

Konvertibilitás alatt átválthatóságot (aranyra, más devizára) értünk, A konvertibilitásnak több típusa ismert: − Fizetési mérlegtételek szerint (teljes, korlátozott), − Érintett kör szerint (külsı,belsı), − Jegybanki szintő a konvertibilitás, − Részleges, − Nem konvertilitás − De facto / de jure A teljes konvertibilitás fı feltételei A Ft 1996.01.01-tıl konvertibilis

valutára,

143

II. Intézményi paletta (a nemzetközi pénzügyi Rendszer fı szereplıi)

• • • • • • •

Bretton Woods-i ikrek: az IMF és a Világbank-csoport (IBRD, IFC, IDA, ICSID, MIGA) Gazdasági Együttmőködés és Fejlesztés Szervezete (OECD), A “bankok bankja”: Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) Európai Beruházási Bank (EIB), Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB), Európai Központi Bank (ECB),

144


48


A Bretton-Woods-i ikrek (IMF és a Világbank): • • • • • •

Kormányközi együttmőködés megvalósítására jöttek létre, 1946-tól mőködnek Együttes tagság (jelenleg 184 tagország), Közeli székházak Washington DC-ben, Multikulturális személyzet (IMF: 2.700 + WB: 10.000, kb. 140 országból) Hasonló szervezeti, mőködési rend (Közgyőlés, Kormányzótanács, Tanácsadó testületek és bizottságok) Azonban eltér a finanszírozási cél (fizetési mérleg egyensúly/projekt), és a célcsoport,

145

Nemzetközi Valutaalap (IMF): • • •

• • •

1945- 29 ország, most több mint 180, SDR – mint nemzetközi tartalékeszköz, IMF-en belüli elszámolásokra, Alapítás célja: − Nemzetközi kereskedelem elısegítése, − Pénzügyi erıforrások biztosítása, − Fórum biztosítása, Forrásai (saját, kölcsön, egyéb), Hitelezési tevékenység: 70-es évek – jelentıs átalakulás Hitelek típusai: − Készenléti hitel (90-110%), − Kibıvített megállapodás (270-330%), − Szerkeztátalakító és egyensúlyjavító hitel (GDP alapján), − Ütközıkészlet finanszírozás, − Adósság és adósságszolgálat csökkentésének finanszírozása, − Természeti katasztrófákhoz kapcsolódó finanszírozás, − Gazdasági átállást segítı hitel, − Kiegészítı tartalék hitel 146

Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) – IBRD: • •

•

Sajátos intézmény → egyfelıl fejlesztési intézmény, másfelıl hitelfelvevı, közvetítı- kötvénykibocsátó szerep, Fıbb céljai: − háború utáni újjáépítés, − külföldi magánbefektetések elımozdítása, − segíteni a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott növekedését, − kölcsönök összehangolása más forrásokból származó kölcsönökkel, 5 pénzügyi intézmény alkotja: − Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) 1946, − Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) 1956, − Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) 1960 − Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 1966, − Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség (MIGA) 1988,

147


49


• •

•

Hitelek: 15-20 éves lejárat, 3-5 év türelmi idı, kamat, Hiteltípusok: − Beruházási hitelek → célhitelek, meghatározott beruházásra, − Átfogó szerkezetátalakításra nyújtott hitelek → fizetési egyensúly segítésére, − Ágazati szerkezetátalakításra nyújtott hitelek, Finanszírozás szakaszai: − Kiválasztás − Elıkészítés − Értékelés − Hitelvizsgálat − Tárgyalások, hitelmegállapodás, szerzıdéskötés − Beruházás, projekt megvalósítása, utólagos értékelése,

148

További intézmények: •

•

Gazdasági Együttmőködés és Fejlesztés Szervezete (OECD): − Az iparilag legfejlettebb országok egyik legfontosabb gazdasági egyeztetı fóruma, − Támogatások → kereskedelmi hitelek, ker.kedvezmények, hitelgaranciák, vállallkozásfejlesztı alapok létrehozása, − Mo: 1996-tól tag, Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS): − 1930-ban hozták létre a Hágai Konferencián (eredetileg a német adósságszolgálat kezelésére), − csak a JB-k lehetnek a tagjai – jelenleg 43 tag, − alaptevékenysége: − támogatja a nemzetközi devizapolitikai együttmőködést − a JB-k bankja − BIS mőködteti a Bázeli Bizottságot is, − Nyereségorientált szervezet, − Mo már 1930 óta tag, 149

•

•

Európai Beruházási Bank (EIB): − 1958 – a világ elsı fejlesztési bankja, − cél: − kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása, − vállalkozások átalakítása, modernizációja, − több ország közös fejlesztési tevékenységének segítése, − államoknak nyújt hitelet → projekt és globális hitelek, hosszú lejáratra, − Mo. nem tag → de az EIB tevékenysége már Mo-ra is kiterjed Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD): − 1991-tıl, − cél → KKE-ban a nyitott piacgazdaságra való átmenet elısegítése, − eszközei → hosszú lejáratú hitelek, − vállalkozások alaptıke emelésében való részvétel, − garanciaintézmények létrehozása, − közös finanszírozásban való részvétel, − Mo 1991-tıl tag 150


50


•

Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB): − EUR bevezetése az EU pénzügyi politikájának fı intézménye − Tagállamok JB + EKB − Elsıdleges cél → árstabilitás − Feladatai: − EU monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása, − Devizaügyletek irányítása, − Tagállamok hivatalos devizatartalékainak megırzése és kezelése, − Fizetési rendszerek zavartalan mőködésének elımozdítása, Európai Központi Bank (ECB): − 1999-tıl, − feladata az ESCB által meghatározott monetáris politikai irányelvek megvalósítása, − Bankjegyeket kizárólag az ECB engedélyével lehet kibocsátani − Alaptıkéjét a tagállamok JB-i jegyzik,

•

151

VI. Modul SZÁMVITELI ALAPISMERETEK

152

A számvitel tárgya: • • •

a vállalkozói vagyon és annak változásai, az üzemi/üzleti tevékenység egész folyamata a pénzügyi mőveletek és a rendkívüli események mőveletei.

A számvitel fogalma: • • • •

olyan elszámolási és objektív információs rendszer, mely a vállalkozói tevékenységet kifejezı gazdasági mőveletek/események szervezeti megfigyelését, számokkal történı kifejezését és mérését, valamit rendszerezett feljegyzését és mérését, és rögzítését jelenti.

153


51


A számvitel feladatai: •

• • • • • •

a vagyon kimutatása: célja a vállalkozó mindenkori valóságos, reális vagyoni helyzetének megállapítása, eszközei a leltár és a könyvviteli mérleg a vagyon változásának kimutatása: célja a vállalkozás eredményének meghatározása, eszköze az eredmény kimutatás az üzemi/üzleti tevékenység: elsısorban pénzforgalmi tervei megvalósításának mérése, figyelése a vállalkozás vezetése, irányítása adatbázis létrehozása és kezelése az éves beszámolók elkészítéséhez a vállalkozás pénzügyi helyzetének megállapítása: eszköze a cashflow kimutatás adatszolgáltatás külsı szervek részére.

154

A számvitel jogi szabályozása: • •

•

1875. évi kereskedelmi törvény tette kötelezıvé, 1947-ben és 1979-ben további törvényi szabályozások léptek életbe, az általános ipari és az ágazati számlakeretekrıl, valamint a számvitel rendjérıl és az állami pénzügyekrıl. Jelenleg 2000. évi C. tv. a hatályos,

A számviteli törvény célja: • • •

meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét meghatározza a beszámoló összeállítása és a könyvek vezetése során érvényesítendı elveket, az azokra épített szabályokat, meghatározza a nyilvánosságra hozatal, a közzététel és a könyvvizsgálat követelményeit

155

A törvény hatálya: •

•

a Szt. hatálya alá tartozik a gazdaság minden olyan szereplıje, amelynek mőködésérıl a nemzetgazdaság más szereplıi tájékoztatást igényelnek a Szt. hatálya alá tartozik a gazdálkodó

A Szt. nem terjed ki: • • • •

egyéni vállalkozókra polgári jogi társaságra, építıközösségre, külföldi székhelyő vállalkozás képviseletére.

magyarországi

kereskedelmi

156


52


A szt. által szabályozott területek: • • • • • • •

Könyvvezetés kötelezettsége: nyilvántartás vezetése, év végi lezárása Beszámolási kötelezettség: a vállalkozó köteles könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót készíteni. Kötelezı számviteli alapelvek: a könyvvezetés és beszámoló során érvényesítendı szabályok. Könyvvizsgálatai kötelezettség: a könyvvizsgáló igazolja, hogy a beszámolóban szereplı adatok a valóságnak megfelelnek. Nyilvánosságra hozatalra, közzétételre, könyvvizsgálatra és ellenırzésre vonatkozó követelmények. Számviteli szolgáltatások szabályozása, Számviteli szakképesítés rendszere,

157

A törvényben alkalmazott idıszakok: Üzleti év: • Az az idıtartam, amelyrıl a beszámolót kell készíteni. • Az üzleti év idıtartama általában megegyezik a naptári évvel (általában 12 naptári hónap) • Az üzleti év a naptári évtıl eltérhet: − külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepénél, − hitelintézetek, biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásába bevont leányvállalatnál. • Az üzleti év idıtartama eltérhet a 12 naptári hónaptól: − Elıtársaságnál − naptári évrıl eltérı üzleti évre való áttéréskor, − új üzleti évre történı áttéréskor, − átalakulás során megszőnı vállalkozásnál.

158

A mérleg fordulónapja: általában tárgyév december 31 (az év utolsó napja). A letétbe helyezés napja: • a kettıs könyvvitelt vezetı, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónál az adott ületi év mérlegfordulónapjától számított 150 nap, • összevont (konszolidált) beszámoló esetében az anyavállalatnál az összevont (konszolidált) beszámoló mérlegfordulónapjától számított 180 nap, • az egyszeres könyvvitelt vezetı, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónál a tárgyévet követı év május 30. • a külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepénél az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 120 nap. A mérlegkészítés idıpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérlegfordulónapját követı idıpont, amely idıpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. 159


53


Számviteli alapelvek:

Általános

Tartalmi

Formai

Kiegészítı 160

1 – Általános alapelv: •

A vállalkozás folytatásának elve: a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövıben is fenn tudja tartani mőködését, folytatni tudja tevékenységét,

2 – Formai alapelvek: • • •

Világosság elve: minden adatot érthetı módon, egyértelmően kell rögzíteni. Következetesség elve: az események rögzítésénél következetesen kell eljárni, állandóságot kell biztosítani. Folytonosság elve: beszámoló adatainak az évek közötti folytonossága. A naptári év nyitómérlegében szereplı adatoknak meg kell egyezniük az elızı évi zárómérleg adataival.

161

3 – Tartalmi alapelvek: •

• •

•

•

Teljesség elve: a vállalkozónak mindazon gazdasági eseményt könyvelnie kell, még azokat is, amik a mérlegforduló napján következtek be Valódiság elve: a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplı tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak kell lenniük. Óvatosság elve: a valóságnál magasabb eredményt nem lehet kimutatni, értékcsökkenést, értékvesztést akkor is el kell számolni, ha az veszteséget okoz. Összemérés elve: a bevételek és a költségek különbözete = az eszköz és forrás különbségével. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az idıszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok keletkeztek. Tartalom elsıdlegessége a formával szemben: az eseményt a valódi gazdasági tartalma alapján kell rögzíteni, és nem a róla kiállított bizonylat elnevezése alapján. (a bizonylaton a szövegrész a lényeges)

162


54


4 – Kiegészítı alapelvek: • •

•

•

•

Egyedi értékelés elve: minden vagyonféleséget egyedileg, egyénileg kell számba venni és értékelni. Bruttó elszámolás elve: nem elég csak a bevétel és a költség különbözetét megjeleníteni, hanem külön a teljes bevételt és külön a költségeket. A mérlegben a követelések és kötelezettségek nem vonhatók össze. Idıbeli elhatárolás elve: két vagy több évet érintı gazdasági eseményeket az idıszak bevételei és költségei között arányosan kell elszámolni. Lényegesség elve: a beszámoló szempontjából lényeges minden olyan információ, melynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait és a döntéseket. Költség-haszon összevetésének elve: a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban azok elıállításának költségeivel.

163

A számvitel alrendszerei: Bizonylati alrendszer

Könyvviteli alrendszer

Költségszámítási alrendszer

Beszámolók rendszere 164

1 – Bizonylati alrendszer: Számviteli bizonylat fogalma: • Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó, vagy más szervezet által kiállított okmány (számla, számlát helyettesítı okmány, szerzıdés, megállapodás, egyéb ilyennek minısülı irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb elıállítási módjától – amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékkel. Bizonylati elv és bizonylati fegyelem: • Minden gazdasági mőveletrıl, eseményrıl, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. • A gazdasági mőveletek folyamatát tükrözı összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. • A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerően kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni, 165


55


A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylatok általános alaki és tartalmi kellékei: • ALAKI: − Egyértelmőnek kell lennie, − Maradandó forma, − Magyar nyelven kell elkészíteni, • TARTALMI: − bizonylat megnevezése, sorszáma, egyéb azonosítója − bizonylatot kiállító és elfogadó gazdálkodó megjelölése − bizonylat kiállításának idıpontja, a teljesítés idıpontja − gazdasági mővelet tartalmának leírása vagy megjelölése − gazdasági esemény mennyiségi és értékbeni adatai (ÁFA)

166

Bizonylatok csoportosítása: • könyvviteli feldolgozásban betöltött szerepük szerint: − alapbizonylatok − összesítı bizonylatok, • kezelésük szerint: − szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok − szigorú számadási kötelezettség alá nem vont bizonylatok • keletkezésük szerint: − belsı bizonylatok − külsı bizonylatok • tartalmuk alapján: − tárgyi eszközök, − készpénzkezelés, − készletgazdálkodás, − értékesítés bizonylatai 167

2 – Könyvviteli alrendszer: A könyvvezetés fogalma, formái: • A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során elıforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekrıl - a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. • Nyelve: kizárólag magyar A könyvvezetés formái: • egyszeres könyvvitel - pénzeszközökrıl és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági mőveletekrıl, a pénzforgalmi mőveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményezı végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekrıl, ráfordításokról vezetett nyilvántartás • kettıs könyvvitel - eszközökrıl és azok forrásairól, továbbá a gazdasági mőveletekrıl vezetett olyan könyvviteli nyilvántartás, amely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelıen, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetıen mutatja. 168


56


3 – Költség elszámolási alrendszer: • • • •

Saját elıállítású termék értékének meghatározása, melyhez költség elszámolási szabályzatot kell kialakítani, A költség elszámolási szabályzat meglétéért a vállalkozás vezetıje a felelıs, A rendszer az elızı két rendszerrel egyszerre és egy idıben mőködik, Tartalmazza a költségek elszámolásának szabályait,

169

4 – Beszámolók alrendszere: • • •

Év végén készítendı összefoglaló kimutatás az egész éves tevékenységrıl, Rögzíti az év eleji nyitó adatokat, valamint az évközi könyvelési adatokat, Mindig 12 hónap gazdasági eseményeit rögzíti (1 gazdasági év) → ettıl el lehet térni (megszőnı vagy induló vállalkozás),

Fajtái:

− −

− −

Éves beszámoló: minden vállalkozás elkészítheti, mely kettıs könyvvitelt vezet. Egyszerősített éves beszámoló: csak akkor készíthetı, ha két egymást követı évben a feltételek közül legalább kettı teljesül. Feltételei: a mérleg fıösszeg 150 MFt alatt van, az értékesítés nettó árbevétele nem haladja meg a 300 MFt-ot, illetve a foglalkoztatottak létszáma 50 fı alatt van. Összevont (konszolidált) beszámoló: más vállalkozásban többségi tulajdonosi részesedéső vállalkozás (anyavállalat) készíti. Egyszerősített beszámoló: egyszeres könyvvitelt vezetı 170 vállalkozás készíti,

A beszámoló részei: − Mérleg: a mérleg a vállalkozás vagyonát mutatja egyrészt eszközök, másrészt források szempontjából (E = F), − Eredmény kimutatás: a vállalkozás eredményét és az arra ható fıbb tényezık alapján vezeti le, így a vállalat jövedelemtermelı képességét muatja be → bevételeit és a költségeket vetjük össze, − Kiegészítı melléklet: számszerő adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz, melyek a mérleg és eredmény kimutatás részleteit magyarázzák, − Üzleti jelentés: tartalmazza a vállalkozás jövıbeni stratégiáját, elképzeléseit. A választás szempontjai: − Értékesítés nettó árbevétele 300 millió Ft, − Mérlegfıösszege 150 millió Ft, − Foglalkoztatottak éves átlagos létszáma 50 fı, − Vagy ha a vállalkozás formája megköveteli. 171


57


A / ÉVES BESZÁMOLÓ • ez a legrészletesebb, vállalatoknak kötelezı. • 4 része van: − − − −

•

•

bárki

választhatja,

de

a

legnagyobb

Mérleg, Eredmény kimutatás, Kiegészítı melléklet, Üzleti jelentés.

A beszámoló elsı 3 részét nyilvánosságra kell hozni és letétbe kell helyezni (a Cégbíróságon). Nyilvánosságra hozatal a Céginformációs Szolgálatnál történik, mely az Igazságügyi Minisztérium része. A három mutatószám közül legalább kettıben a megadott érték felett van.

172

B / EGYSZERŐSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ: • Kevésbé részletes az elızınél, és üzleti jelentés nélküli. • Két egymást követı évben a három mutatószám közül kettıben a határérték alatt teljesít → éves nettó árbevétel < 300M HUF, mérlegfıösszeg < 150M HUF, foglalkoztatott létszám < 50 fı. • Részei: − − −

mérleg, eredmény kimutatás, kiegészítı melléklet. (Nem annyira részletes, mint az éves beszámolót készítıknél.)

C / EGYSZERŐSÍTETT BESZÁMOLÓ: • Egyszeres könyvvitel esetén →→→ MÁR NEM VÁLASZTHATÓ!!! • Meghatározott társasági formák esetén (iskolaszövetkezet, jogi személyiséggel rendelkezı munkaközösség, jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet /Bt, Kkt/), • Csak akkor alkalmazhatják, ha két egymást követı évben az éves nettó árbevétel 50 millió Ft alatt volt, • Részei: − −

egyszerősített mérleg, eredmény levezetés,

173

D / KONSZOLIDÁLT (ÖSSZEVONT) BESZÁMOLÓ • olyan vállalkozás alkalmazhatja, amelyik egy másik vállalkozásban többségi tulajdoni hányaddal rendelkezik. • a leányvállalatok beszámolóiból jön létre az egész vállalat csoport egyetlen beszámolója, • 3 része van: − − −

•

összevont mérleg, összevont eredmény kimutatás, összevont kiegészítı melléklet.

Kapcsolódó fogalmak: −

Anyavállalat: −

− − −

−

Az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik, a tulajdonosok (részvényesek) szavazatának többségével (50%-ot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezetı tisztségviselık és a felügyelı bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja,

Leányvállalat: Az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat 174 meghatározó befolyást képes gyakorolni.


58


Számlaosztályok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Befektetett eszközök, Készletek, Követelések, pénzügyi eszközök, aktív idıbeli elhatárolások, Források, Költségnemek, Költséghelyek, Költségviselık, Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások, Értékesítés árbevétele és bevételek

175

Kiegészítı melléklet Könyvvizsgálati jelentés

A vállalkozás pénzügyi és szervezési alapdokumentumai:

Pénzforgalom kimutatás Mérlegkimutatás Eredmény kimutatás Vezetıi beszámoló

176

1 – Vezetıi beszámoló: •

•

A vállalat teljesítményét mutatja be: − − − − −

stratégiai és üzleti tervek, általános pénzügyi adatok, üzleti eredmények, megjegyzések a gazdasági és versenykörnyezetet illetıen, a vállalat egyes ágazatainak eredményei, egyéb különleges megjegyzések (pl. az új termékekrıl, felvásárlásokról),

Általánosan használt értékelési eszköz

177


59


2 - Eredménykimutatás: •

A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését az eredménykimutatás tartalmazza. Bemutatja az eredmény keletkezésére ható fıbb tényezıket, a mérleg szerinti eredmény kialakulását, összetevıit. Összevontan, egy adott idıszakra vonatkozóan tartalmazza a vállalkozás bevételeit és ráfordításait, és az így keletkezı eredményt, Célja, hogy megbízható, valós információt nyújtson a jövedelmi helyzetrıl, jövedelemtermelı képességrıl, a mérleg szerinti eredmény kialakulásáról, valamint az eredmény felosztásáról, Forgalmi adatokra épít, 4 típusa van:

• • •

• •

−

−

összköltség típusú A és B Lényege: a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, a saját teljesítmények értékének és az egyéb bevételeknek az együttes összegébıl levonjuk a naptári évben elszámolt költségek és egyéb ráfordítások együttes összegét. forgalmi költség típusú A és B Lényege: a naptári évben elszámolt nettó árbevétel és az egyéb bevételek együttes összegébıl levonjuk az értékesítés közvetlen és közvetett költségeinek, valamint az egyéb 178 ráfordításoknak az együttes összegét.

Összköltség eljárás Hozamok:

Forgalmi ktg. eljárás

Értékesítés nettó árbevétele

= Értékesítés nettó árbevétele

Egyéb bevételek

= Egyéb bevételek

Aktivált saját teljesítmények értéke (±) Költségek, ráfordítások:

Anyagjellegő ráfordítások Személyi jellegő ráfordítások

=

Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés közvetett költségei

Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások A) Üzemi tevékenység eredménye

= Egyéb ráfordítások A) Üzemi tevékenység eredménye

179

3 – Mérleg: •

•

• • •

•

A mérleg olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait mutatja ki összevontan, csoportosítva, pénzértékben (ezer vagy millió forintban) egy adott idıpontra vonatkoztatva. készítésének célja: a tulajdonosok, a befektetık, a hitelezık, illetve egyéb érdekeltek tájékoztatása a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetérıl, az üzleti év eredményérıl. Bemutatja a vállalkozás vagyoni helyzetét két vetületben: − −

Eszközök → a vállalat vagyonszerkezete, a vagyon fizikai formája Források → a vállalat tıkeszerkezete, az eszközök forrása

Mivel statikus, és szők területre koncentrál, ezért megfelelı értékelésekkel úgy alakítható, hogy a legkedvezıbb képet mutassa, A mérleg tagolása: − − −

fıcsoport, melyeket nagybetőkkel jelölünk (A – G), csoport, amelyeket római számokkal jelölünk (I. – IV.), tétel, amelyeket arab számokkal jelölünk (1-8).

Típusai: − −

„A” - klasszikus mérleg kétoldalú, bal oldalán az eszközök (aktívák) szerepelnek, jobb oldalán a források (passzívák). „B” - egyoldalas mérlegben elıször az eszközöket, majd a forrásokat tüntetjük fel folyamatosan. 180


60


•

Aszerint, hogy milyen idıpontra vonatkozik, a mérleg lehet: − −

−

•

nyitómérleg (alapításkor és január 1-jével) évközi mérleg (rendkívüli esetekben, osztalékelıleg meghatározásakor) zárómérleg (megszőnéskor és december 31-ével).

fizetés

Készletek értékelési elvei: − − − − −

FIFO (First in first out), LIFO (Last in first out), HIFO (Highest in first out), LOFO (Lowest in first out), Átlagár: súlyozott (idıszak végén egyszer számol átlagárat), csúsztatott (minden felhasználás elıtt új átlagárat számol)

181

•

Értékcsökkenési leírás elszámolása: −

−

A mérlegben az eszközök mindig nettó értéken, azaz az értékcsökkenési leírás értékétıl megtisztítva szerepelnek → Bruttó érték = Nettó érték - écs Elszámolási módok: Lineáris écs (évenként azonos összegő écs-t számol el), Degresszív écs (a lineáris kulcsot egy szorzószámmal módosítja, minden idıszakhoz az elhasználódás alapján egy szorzószámot rendel), Teljesítmény arányos écs (teljesítmény egységre jutó écs meghatározása, idıszaki teljesítmény alapján), Évek száma módszer (évek számának összege alapján kiszámítjuk az egy egységre jutó écs-t, évek fordított sorrendje alapján szorzunk), Nettó érték módszer (a lineáris kulcsot azonos szorzóval gyorsítja, nettó érték alapján számol),

182

4 – Cash-Flow kimutatás: •

• •

Beszámol az üzleti éven belüli készpénzforgalomról egy meghatározott idıszakra vetítve → készpénz kiadási útja és bevételi forrása, A pénzeszközök képzıdésének és felhasználásának folyamatáról tájékoztat → honnan származik és milyen célra használjuk fel, A készpénzforgalmat három kategóriában vizsgálja: −

− −

•

Mőködési CF → amortizáció, értékvesztés, idıbeli elhatárolások, követelések és kötelezettségek alakulása, fizetett adók és osztalék, Befektetési CF → befektetett eszközök beszerzése, eladása, kapott osztalék, Pénzügyi CF → részvény és kötvény kibocsátás és visszafizetés, hitelfelvétel és törlesztés,

A kimutatás készítésének két módszere: − −

Direkt / közvetlen (külön kezeli a bevételeket és kiadásokat), Indirekt / közvetett (csak állományváltozási adatokkal dolgozik)

183


61


•

A két módszer összehasonlítása: −

−

A direkt módszer a vállalat számláiról vett készpénzforgalmi adatok elemzésén alapszik Megmutatja a készpénzbeáramlás fı forrásait, és a kiáramlás fı trendjeit A folyó fizetésekhez rendelkezésre álló készpénz elemzésére szolgál Összekapcsolja az összes jövedelmet a készpénzben befolyó jövedelmekkel adott beszámolási (elszámolási) idıszakban Az indirekt módszer a mérlegkönyv és eredmény kimutatás soronkénti tételeinek elemzésén alapszik Bemutatja a különbözı típusú vállalati tevékenységek közötti összefüggést Összekapcsolja a nettó nyereséget a vállalati eszközök változásaival adott beszámolási idıszakban

184

5 – Könyvvizsgálati jelentés: •

A könyvvizsgáló véleményét tükrözi a vállalat pénzügyi helyzetérıl, nyereségérıl és veszteségérıl készült pénzügyi nyilatkozatok hitelességét illetıen → ha minden rendben van, a vállalat „tiszta” minısítést kap, 5 millió Forint árbevétel felett kötelezı a hitelesítés, Fenntartásos jelentés akkor készül, ha a könyvvizsgáló nem tudja kijelenteni, hogy a könyvelés hiteles → ebben az esetben a könyvvizsgálónak a fenntartásai alapját képezı összes anyagi kérdésrıl be kell számolnia,

• •

185

6 – Kiegészítı melléklet: •

•

Az éves beszámolót a tulajdonosok, befektetık, hitelezık és az egyéb számvitelben kevésbé jártas szakemberek számára is használhatóvá kell tenni, Szövegesen értékeli a mérleg és az eredménykimutatás számszerő adatait: − − − −

A vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, Az eszközök és források összetételét, A saját tıke és a kötelezettségek alakulását, A likviditás és a fizetıképesség és a jövedelmezıség alakulását.

186


62


VII. Modul VÁLLALATGAZDASÁGTANI ALAPISMERETEK 187

I. Üzleti vállalkozás - vállalat • • •

Az üzleti vállalkozás: Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvetı célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. A vállalat: A jogi személyiséggel bíró vállalkozás szervezeti kerete. Az üzleti vállalakozás jellemzıi: − − − − − −

önálló tıke - és munkabefektetés viszonylagos önállóság saját jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat profitorientált valós piacon mőködik saját tıke befektetésével kockázatot vállal

•

Elınyei:

•

Hátrányai:

•

− nyereség − önállóság − kielégítı életstílus − befektetett energia − kockázat − kudarc

188

A vállalkozások környezete: – Makrokörnyezet: • • • •

politikai - jogi (magántulajdon védelme, állami beavatkozások) technológiai (K+F, a társadalom technikai és technológiai fejlettsége) szociális – kulturális (demográfiai, életmód, szociális értékek) gazdasági (globalizáció, regionalizmus)

– Mikrokörnyezet: • • • • • • • •

alkalmazottak tulajdonosok, igazgatóság fogyasztók szállítók versenytársak pénzügyi szervezetek kormány érdekcsoportok

189


63


•

Kockázatviselık: – Belsı érintettek: • tulajdonosok - tıke növelése • Menedzserek - stabil mőködés • Alkalmazottak - jövedelem maximalizálása

– Külsı érintettek: • • • • • • • • •

•

fogyasztók szállítók versenytársak állami intézmények helyi közösségek pénzügyi szervezetek hitelintézetek érdekcsoportok érdekképviseletek

Egy vállalkozás megítélésénél fontos belsı adottságok: – – – – – –

a vállalkozás mérete a profil, termékek jellemzıi a vállalkozás piaci kapcsolatainak jellemzıi a belsı termelési és informatikai struktúra a telepítési helyzet a szervezet eredete 190

•

Vállalkozási formák: 1.

Egyéni vállalkozás: Belföldi természetes személy üzletszerő, saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége. Felelıssége korlátlan, vállalkozói igazolvány birtokában lehet folytatni.

2.

Közkereseti társaság: Jogi személyiséggel nem rendelkezı társasági forma. A társaság tagjai korlátlan, egyetemleges felelısségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.

3.

Betéti társaság: A társasági kötelezettségekért a beltag felelıssége korlátlan, a kültag felelıssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott.

4.

Korlátolt felelısségő társaság: Olyan gazdasági társaság, amely elıre meghatározott összegő törzsbetétekbıl álló törzstıkével alakul, a tag felelıssége törzsbetétére terjed ki. Nem lehet 3 millió Ft-nál alacsonyabb tıkével alapítani.

5.

Részvénytársaság: Elıre meghatározott alaptıkével rendelkezik és elıre meghatározott névértékő részvényekbıl áll. Alaptıke legkisebb 191 összege 20 millió Ft. A tagsági jogról forgalomképes értékpapírt állítanak ki, ez a részvény.

A vállalkozási formák elınyei, hátrányai Vállalkozási forma

Elınyök

Hátrányok

Egyéni vállalkozás

Alapítás, megszőntetés egyszerősége. Egyszemélyő nyereség. Adókedvezmények. Függetlenség.

Szerényebb nyereség. Sokoldalú követelmények. Nehézkes hitelszerzés. Korlátlan felelısség. Magas kockázat.

Társaság

Egyszerő alapítás. Korlátolt felelısség. Vezetıi munkamegosztás lehetısége. Jogi szabályozottság. Adózási elınyök.

Nyereség megosztása. Személyi konfliktus lehetısége. Munkavégzés, vezetés egyenetlensége.

Részvénytársaság

Korlátozott felelısség. Széleskörő tıkebevonási lehetıség. Adókedvezmények. Tulajdonoscsere egyszerő.

Alapítás bonyolult. Magas belépı a kezdéshez. Nyilvános adatszolgáltatás. Megfelelı cégméret 192 szükséges.


64


•

Vállalati célok: – A vállalat alapvetı célja: • A fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett.

– A vállalat küldetése: • Kifejezi és körülhatárolja a vállalkozás mőködési körét. • Megkülönbözetı jegyeket ad más vállalatokhoz képest.

– Szervezeti célok tulajdonságai: • hierarchikusan strukturált • összeegyeztethetı • fölérendelt célok létezése

– A célok szervezetenként különböznek: • Tulajdonosok, • Menedzserek, • Munkavállalók,

A vállalati célstruktúra Alapvetı cél

Küldetés

Fogyasztás, Hogyan éri el Igények a vállalat az kielégítése alapvetı célt? nyereségesen

Távlati cél Mit kell teljesíteni a küldetéshez?

Közvetlen cél Irányítási célok (feladatok)

Operatív célok Akciók eredménye 193

• Célok – folyamatok – szervezetek: – A folyamatok legismertebb felosztása: • • • •

fıfolyamat feltételi folyamat kisegítı – kiszolgáló folyamat irányítási folyamat

Az értéklánc Porter felfogásában – Folyamatok másik felfogása: értéklánc modell Vállalati infrastruktúra

Támogató tevékenységek

Emberi – erıforrás menedzsment Technológia menedzsment Beszerzés

Bemenı logisztika

Termelés

Kimenı logisztika

Marketing és értékesítés

Értékesítés utáni szolgáltatások

Elsıdleges tevékenységek

194

• A vállalati stratégia: • Válasz arra, hogy a vállalat alapvetı célját hogyan valósítsa meg.

– A formális stratégiák tulajdonságai: • A vállalati stratégia 3 eleme: – legfıbb célok – tevékenység keretei, vonatkozásuk szabályai – programok a célok elérésére

• A stratégia fı elvekbıl és akciókból áll, A stratégia szintjei mindig jövıorientált. Társasági szintő TÁRSASÁG • A stratégia részstratégiákból áll, amelyek stratégia hierarchikusan és mellérendelten Üzletegység / DIVÍZIÓ DIVÍZIÓ DIVÍZIÓ divizió kapcsolódnak stratégia egymáshoz. Funkcionális stratégia

K+F

GYÁRTÁS MARKETING

HR


PÉNZÜGY 195

65


Funkcionális stratégiák a Porter-féle értéklánc modellben PÉNZÜGYI STRATÉGIA

Támogató tevékenységek

HUMÁN STRATÉGIA INNOVÁCIÓS STRATÉGIA LOGISZTIKAI STRATÉGIA

LOGISZTIKAI STRATÉGIA

TERMELÉSI STRATÉGIA

LOGISZTIKAI STRATÉGIA

MARKETING STRATÉGIA

-

Elsıdleges tevékenységek

196

II. Marketing •

A marketing fogalma és jellemzıi: – A marketing olyan tevékenységrendszer, eszköz – és módszertár, amely érvényesíti a vállalkozás fogyasztó –, és piacorientált szemléletét. – Jellemzıi: • olyan tevékenységek beindítása, melyek lehetıvé teszik a fogyasztás és piaci igények megismerését, céltudatos befolyásolását • fogyasztóorientált szemlélet és tevékenység • az egész vállalati rendszer és fejlıdés olyan kultúrája, amely a fogyasztói igények kielégítését szolgálja • olyan eszközök és módszerek alkalmazása, amelyek a fentiek megvalósulását szolgálják

197

•

A marketing stratégia: – Marketingstratégia célja: A vásárló érdekeinek maximális figyelembevétele mellett érvényesíteni a vállalati érdekeket. – A marketing stratégia elemei: • Fogyasztói szükségletek meghatározása: – a piac szegmentálása (elérhetı piac, potenciális piac, célpiac) – célpiac kiválasztása – pozicionálás • Versenystratégia: – Piacvezetı: legnagyobb a részesedése a piacon, diktálja az árakat. – Piackihívó: felfutó pozícióban van, nem piacvezetı, erıteljesen törekszik piaci részesedése növelésére. – Piackövetı: meglévı piaci részesedését, piaci pozíciójának fenntartására törekszik. – Meghúzódó: a célpiac egy-egy szegmensére specializálódnak. • Fogyasztó kiszolgálása: A marketingmix elemeinek megfelelı kombinálása.

198


66


•

A fogyasztói igényeket befolyásoló egyéb tényezık: – – – –

•

A fogyasztói vásárlás lépései: – – – – –

•

A szükséglet felismerése, Az információk összehasonlítása, Értékelés, Döntés a vásárlásról, Vásárlás utáni értékelés,

Értékesítési utak: – – – –

•

szociális (család, kultúra) pszichológiai (motiváció, tanulás) demográfiai (kor, nem) szituációs (idıhiány)

termelı nagykereskedı kiskereskedı fogyasztó

A marketingmix elemei 4P: – – – –

termék (product) ár (price) értékesítési hely (place) marketing – kommunikáció (promotion) 199

•

Termékmarketing: – Eszközök és módszerek összessége, amely a termékek körének és tulajdonságainak meghatározására, ill. a fogyasztónak való bemutatására szolgál. – Elemei: • termékszerkezet vizsgálható: – horizontálisan – vertikálisan • termékciklus szakaszai: – bevezetési fázis – növekedési fázis – érettségi fázis – hanyatlás • A termék bemutatása: – márkázás – csomagolás – címkézés

•

Ármarketing: – Olyan elvek és módszerek összessége, amelyek célja a kínált termék árának meghatározása. – Az árképzési stratégia elemei: • • • • • •

Árpolitikai célok kiválasztása. A kereslet meghatározása. A költségek megbecslése. A versenytársak árképzésének elemzése. Az árképzés módszereinek kiválasztása. A végsı ár meghatározása.

200

– Az árképzés céljai: • • • • • •

profit maximalizálása árbevétel maximalizálása forgalomnövekedés piaci részesedés növelése piac lefölözése túlélés

– Árképzési módszerek: • Költségorientált: A teljes költséget egy meghatározott százalékkal megemelik, így kapják az árat. • Keresletorientált: A fedezeti elv alkalmazása, az a legalacsonyabb értékesítési szint, amely mellett a termelés összes költsége megtérül. – Fedezeti pont: Ahol az árbevétel fedezi a teljes költséget, azaz a változó és az állandó költségeket is. A fedezeti ponthoz tartozó mennyiség meghatározása: Fix ktg./ár – vált. ktg. – Üzembezárási pont: Ahol az árbevétel fedezi a változó költségeket, vagyis a veszteség = az állandó költséggel. • Versenyorientált: A cég a piaci árszinten határozza meg az árait.

201


67


•

Marketing – kommunikáció: – A vállalkozás célpiacán szereplı fogyasztók informálása és meggyızése a célja. – Feladatai:

A marketingkommunikáció feladatai: REKLÁM

SZEMÉLYES ELADÁS

ELADÁSÖSZTÖNZÉS

KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK (PR)

202

1.

Reklám: •

Típusai: • • •

•

Reklámhordozók: • •

2.

közterület internet

Eladásösztönzés eszközei: • •

3. 4.

márkareklám cégreklám termékcsalád reklám

áruminták kuponok

Személyes eladás (termelıberendezések, új gyógyszer) Közönség – kapcsolatok (PR): , • •

A fogyasztóban kedvezı megítélés kialakítása a vállalatról, annak termékeirıl. Eszközei: • • • •

prospektusok közszolgálati tevékenységek anyagi támogatása kiállítások, versenyek médiakapcsolatok kialakítása, ápolása

203

DM eszközök LEVÉL

TELEFON

E-MAIL

SMS

Elınyök −Lehet vele −Alkalmas csomagot, párbeszédre, termékmintát küldeni, azonnali válaszra, −Kiépült adatbázisok, −Tetszıleges idıpontban olvasható,

−Hossza nem korlátozott, −Képes is lehet vele küldeni, −Tetszıleges idıpontban olvasható, −Alkalmas párbeszédre, azonnali válaszra,

−Alkalmas párbeszédre, azonnali válaszra, −Fiatalok szeretik,

Hátrányok: −Nem interaktív,

−Érkezhet alkalmatlan idıpontban is,

−Még nem épültek ki az adatbázisok, −Vírusfertızéstıl tartva kitörölhetik, −Kis teljesítményő hardvernél a képletöltés hosszú, −A cím viszonylag gyakran változhat

−Érkezhet alkalmatlan idıpontban is, −Még nem épültek ki az adatbázisok, −Hossza korlátozott,


204

68


•

A marketing információs rendszere: – A marketing információs szintjei: • A vezetık által használt információs szint: Belsı beszámoló rendszer, amely adatokat és elemzéseket ad a marketing akciókról. • A figyelı szint: a környezetben beálló változásokról nyújt adatokat. • A kutató szint: piackutatást készít. • Analitikus szint: a felmerült költségekrıl és azok elszámolásáról nyújt információkat.

– Piackutatás célja: A fogyasztók igényeinek megismerése és az igénykielégítés módjainak feltárása. – Folyamata: • • • • • •

probléma definiálása kutatás tervezése adatgyőjtés adatelemzés eredmények megállapítása összegzés

205

III. Az innováció, beruházások •

Az innováció: – A termelési tényezık új kombinációja, a fogyasztói igények kielégítésének a korábbinál magasabb minıségő módja. – Alapesetei: • • • • •

új új új új új

minıségő javak elıállítása termelési eljárás bevezetése piaci elhelyezkedés nyersanyag beszerzési forrás megnyitása szervezet létrehozása vagy megszüntetése

– Innovációs stratégiák és jellemzıik: • Támadó: – magas ráfordítás – magas kockázat – magas eredmény • Védekezı: – közepes ráfordítás – közepes kockázat – közepes eredmény • Reagáló: – kis ráfordítás – kis kockázat – kis eredmény

206

– Az innováció típusai: • A termékfejlesztés folyamata: – ötletgyőjtés (vevıktıl, K+F-bıl, versenytársaktól, kiállításokról) – termékfejlesztési koncepció kialakítása (CAD) – prototípus megtervezése, megépítése – próbagyártás • A technológiai fejlesztés: – termék (elvi- és gyakorlati terméktervezés, alkalmazás kidolgozása, szerviz) – gyártás (anyagok, szerszámok, anyagkezelés, gyártórendszerek, minıségszabályozás, karbantartás) – információ (informatikai hardver és szoftver, döntéstámogató rendszerek) • A szervezeti innováció: – TQM (Total Quality Management) – CAM (Computer Aided Manufacturing) – BPR (Buisness Process Reengineering)

– Innovációs tevékenységek: • • • • • •

ötletgyőjtés értékelés kutatás - fejlesztés beszerzés, beruházás termelés értékesítés

– A versenyképesség forrásai: • ár (profit elérése erıs árversenyben) • megbízhatóság (szállítás idıbeli pontossága, mennyiségi-minıségi megfelelés) • minıség (magas minıség, javíthatóság, élettartam) • szolgáltatás (kiegészítı szolgáltatások nyújtása) • rugalmasság (gyors reagálás a változásokra)


207

69


•

Beruházások: – Beruházások fogalma: Komplex mőszaki-gazdasági tevékenység, amely tárgyi eszközök létesítésére irányul. – Elıkészítése: • • • • • • •

cél meghatározása döntés terv elkészítése engedélyek beszerzése tevékenységek összeállítása átfutási idı kiszámítása projekt létrehozása

– Megvalósítása: • • • • •

építmények kivitelezése gépek beszerzése mőszaki átadás-átvétel üzembe helyezés használatbavétel

– A beruházások fıbb típusai: • • • • • •

Jelleg szerint: pótló, bıvítı Alany szerint: kormányzati, önkormányzati, vállalati, háztartási Szerep szerint: alap, járulékos, kapcsolódó Anyagi-mőszaki összetétel szerint: gépi, építési, szerelési, egyéb Finanszírozási forrás szerint: saját forrásból, idegen forrásból Megvalósítási mód szerint: saját vállalkozásban végzett, megrendelés útján 208 megvalósult

IV. Emberi erıforrás gazdálkodás (EEG) •

•

Emberierıforrás-gazdálkodás: Kombinálható erıforrás, felértékelıdött. A létszám munkavégzı képessége, emberi erıforrással való gazdálkodás. Feladatai, funkciói: – – – –

•

a munkaerı vonzása a munkaerı megtartása a munkaerı motiválása a munkaerı hasznosítása

Az EEG céljai: – – – –

Megfelelı összetételő, létszámú emberi erıforrás biztosítása. Szervezeti kultúra kialakítása. Szakmai ismeretek kihasználása. Az alkalmazottakra vonatkozó törvényben elıírt kötelezettségek teljesítése.

209

•

A humán stratégia tartalma: – A létszámigény mennyiségének és minıségi összetételének számszerősítése. – Munkaerıforrás meghatározása – Munkaerı-piaci pozíció fenntartása, javítása

•

Típusai: – – – –

•

Munkaerıszükséglet meghatározása: – – – – –

•

belsı fejlesztés felvásárlás szerzıdéses szövetségre lépés normaóra- szükséglet alapján elıírt létszám normatívával kiszolgálási norma alapján ellátandó funkciók elemzésével bázisalapú tervezéssel

A létszám biztosítása: – átcsoportosítás – átképzés – felvétel / elbocsátás 210


70


•

Munkaidı: – Az az idıtartam, amely alatt a munkavállalónak, a munkaszerzıdésének megfelelıen, munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére kell állnia.

•

Munkarend: – Azt határozza meg, hogy a munkaidıt milyen rendszer szerint kell teljesíteni.

•

Az üzemidı:

•

A mőszakszám:

– A munkafolyamatban részt vevı termelıberendezés mőködési ideje. – egymőszakos – többmőszakos (állandó vagy váltott)

•

A munkarend lehet: – szakaszos – folyamatos – folytonos

•

Munkaerımozgás: – Külsı: amikor valaki belép a munkaerıpiacra vagy kilép a munkaerıpiacról. – Belsı: amikor a mozgás a munkaerıpiacon belül történik. 211

•

Fluktuáció: – A belsı munkaerımozgás csoportján belüli munkahely-változtatást nevezzük így.

•

Mobilitás:

•

A munkaerı fejlesztés kiindulópontjai:

– Az a tartós külsı vagy belsı mozgás, amikor a munkavállaló új beosztásba kerül. – – – –

az egyén célja a munkakör követelménye egyéni karrier terv képzési terv

212

A munkaszerzıdés kötelezı és járulékos elemei Kötelezı elemek Írásbeliség Felek neve Munkavégzés helye Munkabér Munkakör

Járulékos elemek Munkaidı Szabadság kiadása Próbaidı Felmondási idı Titoktartási kötelezettség Személyi felelısség Egyéb juttatások

213


71


•

Bérpolitika fogalma: – Mindazoknak az intézkedéseknek, módszereknek az összessége, amelyek a bérezési viszonyok alakítását szolgálják.

•

Szintjei: – makro (kormányzati) – mezo (iparági) – mikro (gazdasági)

•

Bér: – Munkajövedelem, a munkavégzés honorálására, kompenzálására az az összeg, amit a munkája fejében a dolgozó annak ellenértékeként a munkáltatótól kap.

•

Bérrendszer elemei: – alapbér: benne a 13. havi bér. – pótlékok: az általánostól eltérı munkafeltételek elismerésére szolgálnak. – prémium: elıre meghatározott többletfeladat elvégzéséért kapott többletpénz. – jutalom: a tevékenység utólagos értékelése alapján kapott többletpénz. – kiegészítı fizetés: a törvényesen le nem dolgozott munkaidıre járó bér. – egyéb bér: a le nem dolgozott felmondási idıre járó bér. – teljesítménykövetelmény: az a munkamennyiség, amit az alapbérért megkövetelnek. – bérforma: 214

• idıbér • teljesítménybér

•

Munkaköri értékelési rendszer típusai: – Analitikus: kritériumok: • Tudás (ismeretek, tapasztalat, hivatás) • Igénybevétel (ügyesség, erıkifejtés, figyelem, gondoskodás) • Felelısség (cselekvés, döntés, vezetési felelısség, költségvetési felelısség, külsı-belsı kapcsolatok)

– Globális: A munkakörök tartalmát jól ismerı szakemberek összefoglalva ítélik meg a munkakörök értékét, majd rangsorát. – Vegyes

•

Az ösztönzési rendszerek alapformái: 1. A munkavállalók ösztönzési rendszere: A bérformákban valósul meg. – Teljesítménybérezés: Valamilyen elıre meghatározott mennyiségi, minıségi követelmény teljesítésétıl függ a bér. – Egyenes darabbér: A bér lineárisan követi a teljesítményt. – Degresszív darabbér: Egy meghatározott norma szerinti teljesítményszint fölött az egységnyi többletteljesítmény bér 1-nél kisebb módon változik, vagyis az eredeti darabbérhez képest csökken. – Progresszív darabbér: Egy adott szint fölött az egységnyi többletteljesítmény darabbérét egy 1-nél nagyobb egységet kell felszorozni, az egységnyi teljesítmény bére ezáltal nı.

2. A szervezeti egységek ösztönzési rendszere: – tervtípusú – bázistípusú – normatív típusú – Elszámolásának módja szerint: – elkülönült – eredményen alapuló – kapcsolt ~ alapuló

215

3. A vezetık ösztönzési rendszere

V. Logisztika

•

A logisztikai rendszer fogalma:

•

7M:

– Az anyagáramlással és a készletezés kérdéseivel foglalkozó vállalati tevékenység, költséghatékony, a vevıi elvárásokhoz igazodik. – – – – – – –

megfelelı termék megfelelı minıség megfelelı állapot megfelelı hely megfelelı idı megfelelı felhasználó megfelelı költség

216


72


•

Céljai: – Teljesítménycélok: • • • •

magasfokú szolgáltatás gyártás ellátása határidık betartása minıség és mennyiség betartása

– Költségcélok: • • • •

•

az anyag – és általános költségek optimalizálása raktárkészlet optimalizálása átfutási idı csökkentése kapacitás kihasználtság optimalizálása

A logisztikai stratégia részelemei: – Beszerzési stratégia: Venni vagy gyártani? – Készletezési stratégia: A készletek összetételére, a leköthetı eszközök nagyságára vonatkozó döntéseket tartalmazza. – Értékesítési stratégia: Rendelésre vagy készletre gyárt? Készletezési pontok helye, száma. – Információs stratégia: A logisztikai tevékenység mőködéséhez szükséges információkat tartalmazza.

217

•

A logisztikai rendszer részei: – Beszerzési logisztika - Követelmények: • • • •

Olcsó, minıségi anyagok biztosítása a termék elıállításához. Rövid beszállítási idık elérése a szállítóknál. Rugalmas beszállítói szállítás. Megbízható szállítás.

– Értékesítési logisztika - Követelmények: • • • •

Rövid szállítási idı biztosítása. Jó szállítási minıség, szállítási készenlét. Szállítási megbízhatóság. Szállítási rugalmasság.

– Termelési – és készletezési logisztika: A termelési folyamaton belüli anyagellátási tevékenység megszervezését valósítja meg. – Újrahasznosítási – és hulladék logisztika: • A termelési, szolgáltatási tevékenység keretében keletkezı veszélyes, illetve egyéb hulladék szisztematikus összegyőjtését, osztályozását, elsıdleges kezelését, esetleges újrahasznosítását, átmeneti tárolását jelenti a vállalat telephelyén belül. • Végsı fázisa, a hulladék újrahasznosítása, vagy megfelelı hulladéklerakóhelyre szállítása.

218

VI. Készletgazdálkodás

•

A készletek fajtái:

•

Készletfogalmak:

– Vásárolt: alapanyagok, segédanyagok, üzemanyagok, irodaszer – Saját termeléső: befejezetlen, félkész, késztermék – Minimális: Az a készletnagyság, ami alá a készletszint tartósan nem süllyedhet. – Folyókészlet: Két utánpótlási idıpont között biztosítja a folyó felhasználás anyagszükségletét. Utánpótlási idı* napi felhasználás – Átlagkészlet: A biztonsági készlet és a folyókészlet felének összege. – Maximális készlet: A biztonsági készlet és a folyókészlet összege. – Jelzıkészlet: A készlet ezen szintre való lefogyása esetén kell az utánpótlást biztosító rendelést feladni.

219


73


Készletezési modellek Mindig ugyanannyit.

• • • •

Maximális szintet érjen el.

Egyenlı idıközönként.

Főrészmodell

Ciklikus modell

Adott készletszint elérésekor.

Kétraktáros modell

Csillapításos modell

Főrész: mind a rendelési idıköz, mind a rendelt mennyiség állandó. Ciklikus: a rendelési idıköz állandó, a rendelési mennyiség változik. Kétraktáros: a rendelt mennyiség állandó, a készlet adott szintre csökkenésekor. Csillapításos: se a rendelt mennyiség, sem a rendelési idıköz nem állandó.

220

•

Készletnormák: – Készletféleségek sajátosságaira tekintettel: • Idıegységnorma (nap, hónap) • mennyiségi norma (t, m3, m2) • értéknorma (Ft) – Felhasználási cél szerint: • Folyónorma: a folyógazdálkodás céljára írja elı a készletek szintjét. • Tervnorma: a tervezési idıszak anyagszükséglete biztosítása érdekében határozza meg a készletszintet. – Termékkör szerint: • Egyedi: egy konkrét készletelemre kidolgozható. • Csoportos: készletféleségek egy körülhatárolt csoportjára dolgozzák ki.

221

•

Sorbanállási rendszerek: – – – –

•

FIFO (first in-first out): érkezési sorrendben. LIFO (last in-first out): érkezéshez képest fordított sorrendben. RND (random): véletlenszerően. PRI (prioriti): elsıbbségi.

Anyagbeszerzés folyamata: – – – – – – – – –

rendelési tétel nagysága szállítási határidı szállító kiválasztása rendelés feladása szállítási szerzıdés átvétel (szállító-, vevı-, vagy fuvarozó telephelyén) ellenırzés (mennyiség, minıség) ellenırzés (tárolás) nyilvántartásba vétel

222


74


•

Anyagnormák: – Anyagfelhasználási norma: egy termék elıállításához szükséges anyagmennyiséget adja meg. – Anyagkihozatali norma: egységnyi anyagból elıállítható termék mennyiségét adja meg. – Nettó norma: az az anyagmennyiség, amely a termékbe ténylegesen beépül. – Bruttó norma: a nettó normán felül tartalmazza a gyártási hulladékot. – Beszerzési norma: A bruttó normán felül tartalmazza a szállítási, tárolási veszteséget.

•

Az anyagi folyamatok tevékenységcsoportjai: – szállítás, anyagmozgatás – raktározás – csomagolás, kiszerelés

223

A / Szállítás: • Szállítás: A termékek a szállítótól a vállalathoz, illetve a vállalattól a vevıhöz való eljutás. • Anyagmozgatás: Feladata, hogy a termeléshez szükséges anyagokat, eszközöket a vállalaton belül a termelıhelyre juttassa a termelés igényeinek, elvárásainak megfelelıen. • Anyagmozgatás formái: – Üzemek közötti: az egy telephelyen belül lévı egységek közötti termékmozgatás. – Munkahelyközi és munkahelyi: egy üzemen belül a különbözı termelıhelyek közötti termék átszállítása. – Raktáron belüli: a tárolóhelyeken a tárolás ideje alatt történı anyagmozgatás.

224

B / Raktározás: • A raktár: A logisztikai célok, kiszolgálási színvonal hatékony megvalósításának eszköze. • A raktárirányítás funkciói: – – – – –

•

A raktározás elınyei: – – – – –

•

Árumozgatások Tárolás Készletkialakítás Folyamatos nyilvántartás Irányítási információk kezelése A termelés folytonosságát biztosítja. Kiegyenlítı szerepe van. A nyers-, félkész-, vagy késztermékek minıségét megırzi. Fokozza a mobilitást. A szolgálati szférának hasznos eszköze.

A raktározás hátrányai: – Jelentıs beruházási és üzemeltetési költséget igényel. – Az átfutási idıt növelheti. – A tárolótér megfelelı mértékő kihasználtsága nem minden idıszakban biztosítható. 225


75


C / Csomagolás: • A csomagolás: A terméket körülvevı ideiglenes védıburkolat és annak elıállításához szükséges mőveletek, folyamatok összessége. A csomagolással szembeni elvárások A termelés során:

Feleljen meg a szabványok elıírásainak. Segítse elı a termelési technológiát. Védje meg a terméket a kémiai, mechanikai hatásoktól.

A szállítás, rakodás, tárolás során:

Tömege, terjedelme tegye lehetıvé a tárolóhelyek optimális kihasználását. Biztosítson biztonságos tárolást, rakodást.

Az értékestés során:

Hívja fel a figyelmet a termékre. Valós tájékoztatást adjon tartalomról. Segítse elı a termék kezelését.

Egyéb területeken:

a

Védje a környezetet a benne lévı terméktıl. 226 Környezetbarát legyen.

VII. Termelés - szolgáltatás •

A termelés és szolgáltatás folyamata: – Input: Anyag-energia, Munkaerı, Pénz, Információ – Átalakítás: Termelés, Gyártás,Szolgáltatás – Output: Termék, Pénz, Információ

•

A termelıfolyamatok fajtái: – A termék jellege szerint: • egyszerő, szabványosított • összetett

– A termék tömegszerősége szerint: • egyedi gyártás (egyedileg vagy csak kis mennyiségben állítják elı) • sorozatgyártás (kevesebb mennyiségi igény, de a választék jóval szélesebb) • tömeggyártás (egyszerő termékeket állítanak elı nagy mennyiségben)

– A gyártási rendszer jellege szerint: • mőhelyrendszerő (minden vállalaton belüli egység a termék elıállításának csupán egy fázisát végzi el) • csoportos gyártás (területileg egy helyre vonják össze a gyártási folyamat egy technológiailag jól körülhatárolható fázisához szükséges gépeket) • folyamatrendszerő gyártás (a termelıegységek valamilyen termék elıállítására specializáltak) 227 • projektrendszerő gyártás (egyszeri elıállítás, a termeléshez szükséges eszközöket és munkaerıt viszik a termelés helyszínére)

•

Termelési ágak: – – – – –

•

Kitermelıipar Feldolgozóipar Mezıgazdaság, erdı-, hal-, vadgazdaság Élelmiszeripar Építıipar

A termelési stratégia: – A kívülrıl kapott termelési szükségleteket hangolja össze a rendelkezése álló termelési lehetıségekkel.

•

A termelési kapacitás: – A szükséges erıforrások mennyiségének és struktúrájának megtervezését jelenti.

228


76


A szolgáltatások csoportosítása A szolgáltatás tárgya szerint:

dolgokra irányuló személyekre irányuló

A szolgáltatás eredménye szerint:

fizikai-anyagi jellegő nem anyagi, szellemi jellegő

A szolgáltatás jellege szerint:

termelı nem termelı

A szolgáltatás szerint:

megvalósulása folyamatosan megvalósuló ismétlıdı alkalmilag elıforduló

229

•

A termelés megvalósítása: – A gyártási fıfolyamat: Ezekben állítják elı a vállalkozás mőködési körébe tartozó termékeket. Fajtái: • Kitermelı folyamatok (bányászat) • Az anyag vegyi összetételét megváltoztató folyamatok (kohászat) • A nyersanyag alakját megváltoztató folyamatok (gépipar)

– A gyártási segédfolyamatok: • Kisegítı folyamatok (a fıfolyamat lebonyolítását elısegítı termék elıállításával foglakozik) • Kiszolgáló folyamatok (a fıfolyamatok érdekében történı belsı szolgáltatások)

– A gyártási mellékfolyamatok: Amelyekben, a fıfolyamatban vagy segédfolyamatokban keletkezı melléktermék, hulladék feldolgozása történik. – A gyártás mőszaki elıkészítése: Amely, a gyártmány létrehozásának a gyártás lebonyolításának feltételeit biztosítja. Területei: • Termékfejlesztés • Technológiafejlesztés

230

VII. Vállalati minıségpolitika •

A minıség:

•

Garvin 5 definíciója:

– A vevık elvárásainak teljesítése vagy túlteljesítése. – Transzcendens definíció: a minıség általánosa felismerhetı jelenség, amely szorosan kapcsolódik a termékek sajátosságainak és paramétereinek összehasonlításához. – Termékhez kapcsolódó definíció: a minıség pontos és mérhetı változó. – Felhasználóhoz kapcsolódó definíció: a minıség a szándékolt felhasználásra való alkalmasság. – Gyártáshoz kapcsolódó definíció: a minıség a követelményeknek való megfelelés. – Értékhez kapcsolódó definíció: a minıség a költségekben és az árakban meghatározott kategória.

231


77


•

A minıségi koncepció fejlıdése: – A minıség-ellenırzés: • Lényege, hogy a tényleges mőködési teljesítményt, összehasonlítja a célokkal. • Típusai: – A gyártás feltételeinek ellenırzése. – A gyártásközi ellenırzés (minden darabra kiterjedı, sorozat elsı darabja, mintavételes). – A végellenırzés.

– A minıségbiztosítás: • Az a tevékenység, amely a bizalom kiépítéséhez szükséges bizonyítékot szolgáltatja minden érintett számára. • Alkotórészei: – A minıségfilozófia, -politika: az adott szervezetnek a minıség biztosítására vonatkozó, hivatalosan megfogalmazott általános szándéka és irányultsága. – A minıségirányítás: a felhasználó elégedettségének, a szolgáltatás szakmai színvonalának figyelembevétele, és mindezek hatékonyságának mérése. – A minıségügyi rendszer: a minıség megvalósításához szükséges erıforrások összessége.

– Minıségirányítás: átfogó TQM minıségkoncepció. 232

•

Minıségi szabványok: – ISO 9000: a szabályrendszer alkalmazásának általános irányelvei. – ISO 9001: a minıség szavatolásának modellje a termék tervezésében, fejlesztésében, gyártásában, szerelésében és a kísérıszolgáltatásokban. – ISO 9002: a termelés és szerelés kiegészítı modellje. – ISO 9003: a végleges ellenırzés és tesztelés specifikációja. – ISO 9004: az alapvetı fogalmak és útmutató az általános minıségkezeléshez.

•

ISO 9000 akkreditációs folyamata: – – – – – – – – – –

A menedzsment oktatása. A minıségpolitika írásbeli megfogalmazása. A minıségfelelıs kinevezése. A feladatok meghatározása. Az üzleti folyamatok azonosítása. Minıségi kézikönyv összeállítása. Az eljárások írásbeli megfogalmazása. Írásbeli utasítások megfogalmazása. A rendszer használatának oktatása. Megvalósítás.

233

•

A teljes körő minıségszabályozás (TQM): – Egy minıségközpontú vezetési felfogás, amely a gazdálkodó szervezet összes tevékenységének lépésrıl-lépésre történı fokozatos javítására irányul. A minıség biztosítását a legfelsı vezetés elkötelezett irányításával, valamennyi dolgozó közremőködésével oldja meg. – A különbözı TQM modellek mindegyikében megjelenı közös témák: • Vevı-, illetve ügyfélcentrikusság: mennyire összpontosítunk a vásárlók igényeire. • Folyamatos javítás: az alkalmazottak képesek legyenek felismerni és megoldani a saját munkahelyükön jelentkezı problémákat, részt tudjanak venni a munkafolyamatok javításában. • Az alkalmazottak felhatalmazása: a szervezet minden szintjének bevonását jelenti a döntési folyamatokba.

– Támogató elemek a TQM megvalósításához: • Irányítás: a szervezet jövıképének, céljainak megfogalmazása. • Oktatás és képzés: minden alkalmazott számára lehetıvé kell tenni azoknak a képességeknek az elsajátítását, amelyek képessé teszik ıket a minıségjavító munkára. • Támogatóstruktúra: kezdetben szükség van külsı tanácsadók, oktatók támogatására. • Ösztönzés és elismerés: a minıségjavító eljárásokat sikeresen alkalmazó alkalmazottak és teamek elérése. • Kommunikációk: szükség van a minıségkezeléssel kapcsolatos kommunikációs eszközök kifejlesztésére. 234 • Mérés: az adatok felhasználása és hatékony mérése.


78


A TQM tevékenységei és az ellátandó feladatok TQM-tevékenységek:

Ellátandó feladatok:

Vezetés:

Cél meghatározása. Filozófia, tervek készítése. Folyamat és eredményei áttekintése.

Vevı/ügyfélcentrikusság:

Vásárlók igényeinek definiálása.

Minıség tervezése:

Vásárlók igényének nyelvére.

Alkalmazottak felhatalmazása:

Részvétel a döntéshozatalban.

Szervezeti felépítés:

Párhuzamos struktúra. Minıségtanács.

lefordítása

a

gyártás

Folyamatirányítás:

Ciklusidı, veszteség, költség csökkentése.

Problémamegoldás:

Problémamegoldási technikák alkalmazása.

Statisztikai minıségirányítás:

Munkafolyamatok, vásárlói igények elemzése.

Oktatás:

Új készségek kifejlesztése.

Mérés:

Adatok elıállítása a teljesítmény mérésére. 235

A minıségi körök modelljei Munkafázis Tervezési szakasz (PLAN)

Módszerek Brainstorming NCM Egyéb alkotási technikák

2. Adatgyőjtés

Ellenırzı kártyák Hisztogramok PARETO-elemzés

3. Ok-okozati elemzés

Ishikawa-diagram Okcsoportosítás, okelemzés Faktoranalízis IF-THEN döntési fa Rangsoroló módszerek

4. Javaslattétel

Vezetıi elırejelzés

szakasz 5. Eredmény kiértékelése

Ellenırzı kártyák Hisztogramok PARETO-elemzés

Cselekvési végrehajtási szakasz (DO) Ellenırzési (CHECK)

Munkalépés 1. Problémák keresése

Beavatkozási szakasz (ACTION)

6. Szabványosítás

Mőszaki módszerek

7. Visszacsatolás

Brainstorming NCM 236 Egyéb alkotó technikák

Ajánlott irodalmak: 1. 2.

3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Roóz József: Vállalkozások gazdaságtana, Perfekt, 2002 Kopányi Mihály – Petró Katalin – Vági Márton: Közgazdaságtan I. – Mikroökonómia, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992 (folyamatos utánnyomás), Gacsályi István – Meyer Dietmar – Misz József – Simonits Zsuzsa: Közgazdaságtan II. – Mikroökonómia, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994 (folyamatos utánnyomás), Gyulaffy Béláné dr.: Pénz – Pénzügyi összefüggések, Saldo, 2006 Illés Ivánné: Társaságok Pénzügyei, Saldo, 2002 Décsi Jenı: Nemzetközi Pénzügyek, Unió Kiadó, 2001 Magyar Gábor: Pénzügyi Navigátor – Rendhagyó Kézikönyv, Cameron Crea, 2004 Joseph G. Nellis – David Parker: A közgazdaságtan alapjai, Panem, 1998 Leslie Chadwick: Vezetıi számvitel, Panem, 1999 Adrian Buckley: Bevezetés a nemzetközi pénzügyekbe, Panem, 1998 Dennis Lock: Minıség-menedzsment, Panem, 1998 237


79

1. Modul MIKROÖKONÓMIA. Közbeszerzési referens képzés - Gazdasági modul. Elıadás vázlatok, Oktató: Csiszárik- Kocsir Ágnes 1

Recommend Documents