1. Lehet-e karosszériát, vagy alvázat cserélni? Szükség esetén új karosszéria vagy alváz beépítése lehetséges
2. Hogyan töröltethető a vontatási adatokra vonatkozó bejegyzés a forgalmi engedélyből? A bejegyzés csak a vonóberendezés leszerelését követő műszaki vizsga során törölhető.
3. Kell-e igazolást kérni a súlyadó kedvezmény igénybevételéhez? Általában nem, mert a mérő helyen bejegyzik az igazolólapra a szükséges kódot.
4. A területi közlekedési felügyeletnél, időszakos műszaki vizsgára történő bejelentéskor mikor hosszabbítják meg a forgalmi engedély érvényességi határidejét? Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidején belül kérték de a vizsgálatot az érvényességi határidő lejárta utáni időpontra tűzték ki. A válaszlap a vizsga érvényességet a vizsga időpontjáig meghosszabbítja. Abban az esetben ha a bejelentéskor a forgalmi engedély már nem érvényes, a válaszlap -illetékbélyeg felragasztása mellett- csak a vizsga időpontjában felhasználható, egy alkalomra szóló útvonalengedély.
5. A műszaki vizsga során kiadott adatlappal mi a teendő? Az illetékes okmányirodát 15 napon belül fel kell keresni, és adatlap alapján a jármű adatait ott módosítják.
6. Vizsgadíj befizetés milyen módon történik ? Helyszínen a vizsgaidő alatt a pénztárnál lehet befizetni.
7. Milyen esetben engedélyköteles a jármű motorjának cseréje? Ha a beépítendő motor nem típusazonos (a motor kódja nem egyezik az eredetivel).
8. Hogyan lehet pótolni a rendszámra felragasztott környezetvédelmi érvényesítő plakettet, ha megrongálódott? A területileg illetékes közlekedési felügyeletnél pótolható.
9. Szükséges-e átalakítási engedély a típus azonos motorcseréhez? Nem minősül átalakításnak a motor azonos típusúra (azonos műszaki jellemzőkkel bíró azaz azonos típuskódúra) történő cseréje ezért nem engedélyköteles. A motor más típuskódúra történő cseréje azonban minden esetben engedélyköteles.
10. Ki viheti műszaki vizsgára a járművet? Tulajdonos /üzembentartó/ személyesen, illetve az általuk írásban meghatalmazott személy.
11. Lejárt műszaki érvényesség esetén milyen módon lehet a vizsgahelyig közlekedni? A vizsgaidőpontról szóló értesítés: a) az érvényességet a vizsga időpontjáig meghosszabbítja amennyiben a bejelentkezéskor még érvényes volt b) illetékbélyeg felragasztásával egy alkalomra szóló útvonal engedélyt kér a telephelytől a vizsgahelyig amennyiben a bejelentkezéskor már nem volt érvényes.
12. Mit kell tartalmaznia az építési engedély iránti kérelemnek? A közlekedési hatósági engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell: - az építtető nevét, címét (gazdálkodó szervezet esetén: cégszerű aláírását), - a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, - a mellékletek felsorolását. A kérelemhez mellékelni kell: - az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet 2. számú mellékletének, továbbá a kötelezően alkalmazandó szabványoknak, műszaki szabályozásnak megfelelő - a külön jogszabályban meghatározott tervezési jogosultsággal rendelkező és ezt igazoló tervező által kidolgozott - engedélyezési tervet három példányban; ha az építtető a szakhatóság állásfoglalását előzetesen nem szerezte be, a szakhatósági állásfoglalást igénylő szakági terveket négy-négy példányban, - a tervező nyilatkozatát egy példányban arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak és szabványoknak, - a külön jogszabályban előírt környezeti hatásvizsgálathoz kötött utak esetében az előzetes környezeti tanulmányra kiadott határozatot, - az érintett szakhatóságok, közművek, útkezelők, az érintett ingatlantulajdonosok, a közforgalom elől el nem zárt magánút esetében a tulajdonos(ok), továbbá egyéb érdekeltek név- és címjegyzékét, - az engedélyezési tervre vonatkozó útkezelői hozzájárulást, a közművek, a tömegközlekedési szolgáltatók nyilatkozatait, illetőleg ezek hiányában igazolást arról, hogy az építtető a
hozzájárulás (nyilatkozat) iránti kérelmet mikor nyújtotta be, - az építtető és a leendő kezelő (tulajdonos) aláírásával (gazdálkodó szervezet esetén: cégszerű aláírásával) ellátott közös nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a tervezett út az országos közúthálózat vagy a helyi közúthálózat része, illetőleg közforgalom elől el nem zárt magánút lesz-e, - az elvi építési engedély számát, keltét (amennyiben azzal rendelkezik), - az építés tervezett kezdési és befejezési időpontját, - új országos közút esetén az útkategóriába sorolásra, azonosításra, továbbá az erre szolgáló számjel és betűjel megállapítására vonatkozó külön jogszabály szerinti nyilatkozatot. Ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendeletben foglaltaknak, a hatóság az építtetőt - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel.
13. Kinek kell beszereznie a szükséges szakhatósági állásfoglalásokat? A hatóság az engedélyezési eljárásban szakhatósági állásfoglalást igénylő kérdésekben csak az érdekelt szakhatóság hozzájárulásának figyelembevételével rendelkezhet. A szakhatósági állásfoglalást az építtető is beszerezheti, ebben az esetben azt az engedély iránti kérelemhez csatolnia kell. A szakhatóságok állásfoglalását megkeresés útján a közlekedési hatóság szerzi be. A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez csatolni kell a hozzájárulás megadásához szükséges mellékleteket.
14. Miért kell a környezetvédelmi igazolólapon külön igazoltatni az önkormányzat felé a jármű környezetvédelmi osztályba sorolását az adókedvezmény igénybevételéhez? A rendelet így rendelkezik, az abban előírtaktól eltérni nincs mód.
15. Hány nap az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje? A közúti közlekedésről szóló többször módosított 1988. évi I. tv. 29 §. (9) bekezdése alapján az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje - amennyiben minden szükséges irat benyújtásra került - 60 nap.
16. Mi a teendő, ha a jármű alvázszámával "gond" van? 2002. január 9-től került bevezetésre a magyar hatósági alvázszám. Azon járműveket, melyek eredetvizsgálatot követően ”B” ill. „b” minősítést kaptak, el kell látni ezzel az új hatósági alvázszámmal. A többször módosított 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 2. § (2) bekezdése, 16. §-a, valamint a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 25. és 26. §-a alapján a hatósági alvázszámot a Közlekedési Hatóság üti be előzetes átalakítási engedélyeztetési eljárás lefolytatását követően. Az engedélykérelemhez be kell nyújtani a jármű forgalmi engedélyét,
az eredetvizsgálaton kapott járműkísérő lapot, adásvételi szerződést, valamint „b” minősítés esetén a rendőrkapitányság által kiadott határozatot, ill. a Központi Okmányiroda határozatát. Az engedély kiadásának feltétele a jármű szemlén való bemutatása, melynek során másodlagos helyen az alvázszám beütését megkezdjük. Az eljárás műszaki vizsgával zárul, ekkor kerül a teljes alvázszám beütésre, majd ezt követően az okmányirodára kell menni, ahol a forgalmi engedélybe a változást átvezetik.
17. Mit kell tenni ha megsérül a jármű alvázszáma? A javítás megkezdése előtt eredetvizsgálat, illetve okmányirodai engedély birtokában Közlekedési Felügyeleti eljárás keretében új alvázszám kerül beütésre.
18. A tachográfok beszerelési kötelezettségei 92. § (1) A sebességmérő a jármű tényleges sebességénél - 20 km/h sebesség felett - kisebb értéket nem mutathat. (2) Az autóbuszt, valamint az olyan N kategóriájú járművet, amelynek megengedett legnagyobb össztömege az általa vontatható pótkocsi megengedett legnagyobb össztömegével együtt a 3500 kg-ot meghaladja - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - menetíró műszerrel (a továbbiakban: tachográf) kell felszerelni. (3) Nem kell tachográffal felszerelni a (2) bekezdésben meghatározott olyan járművet: a) amelynek tervezési sebessége nem haladja meg a 30 km/órát; b) amelyet - az üzemeltetési cél és az üzemeltetési mód alapján, az Európai Közösségek vonatkozó jogszabályaival összhangban külön jogszabály mentesít a tachográffal való felszerelés kötelezettsége alól; c) amelyet kizárólagosan belföldi forgalomban a ca)-cf) pontokban meghatározott valamely üzemeltetési célra használnak: ca) legfeljebb 17 személy szállítására alkalmas autóbusszal történő személyszállítás, cb) közszolgáltatási feladatot ellátó költségvetési szerv (intézmény), valamint önkormányzat üzemeltetésében lévő járművel történő - közúti közlekedési szolgáltatásnak nem minősülő - szállítás, cc) a jármű telephelyétől számított 50 km-es körzetben történő mezőgazdasági áruszállítás, cd) állati hullák vagy hulladékok szállítása, az erre a célra kialakított járművekkel, ce) élő állatok szállítása helyi értékesítési vagy feldolgozóhelyre, cf) közúti járművezetők képzése. (4) A (2) bekezdésben meghatározott, 2002. január 1. napja előtt
forgalomba helyezett gépkocsikra 2002. december 31. napjáig kell a tachográfot felszerelni.
19. Mennyi a hatósági eljárási díja a műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői névjegyzékbe vételnek? A közlekedési építmények és vízilétesítmények építés-felügyeleti szerveinek az építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői névjegyzékek vezetésével kapcsolatos hatósági feladatairól, valamint a hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló, módosított 9/2001. (II.14.) KöViM rendelet tartalmazza a díjakat.
20. Mi számít hídnak és mit szükséges benyújtani a hídépítési engedélyezési eljáráshoz? A 2 m szabad nyílás alatti műtárgy áteresznek minősül, míg a 2 m szabadnyílás feletti hídnak. Az engedélyezési eljárás lefolytatásához a kérelem mellékleteként csatolni szükséges 3 pld. engedélyezési tervdokumentációt az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet 2. sz. melléklet III. pont szerinti tartalmi előírással.
21. Hólánc használata. Az 1/1975.(II.5.) KPM- BM számú együttes rendelet írja elő a hólánc használatát a következők szerint Hólánc használata kötelező jelzőtábla azt jelzi, hogy az adott úton közlekedő járműnek (gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű) legalább egy hajtott tengelyén a gumiabroncsokat hólánccal kell felszerelni.
A hólánc használatának kötelező használatát jelzőtábla hatályának megszűnését az alábbi jelzőtáblával tájékoztatják a gépjármüvezetöt.
22. Gyermekülés beszerelési kötelezettsége. Olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy becsatolt biztonsági övvel van rögzítve. A személygépkocsi hátsó ülésén utazó, 12. életévét még be nem töltött és 150 cm-nél alacsonyabb gyermeket biztonsági gyermekülésben kell rögzíteni.
23. Mi szerint engedélyezi a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet a közút-vasúti szintbeni útátjárók biztosítási mód meghatározását? A Pest Megyei Közlekedési Felügyelet a vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről szóló 15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM sz. együttes rendelt, valamint az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló többször módosított 20/1984. (XII.21.) KM sz. rendelet alapján határozza meg, illetve folytatja le az eljárást.
24. Hány munkanapon belül lehet vizsgára állítani járművet ? Általában 3 napon belül.
25. Egyedi forgalomba helyezés Egyedi Forgalomba helyezés
26. Hogyan lehet pótolni a megrongálódott rendszám érvényesítő címkét? A területileg illetékes okmányirodában igényelhető.
27. A környezetvédelmi igazolólap elvesztése esetén mi a teendő? Új felülvizsgálatot kell végeztetni a járművön, az igazolólap nem pótolható. A felülvizsgálatot megelőzően katalizátor nélküli benzines gépkocsi esetén a területileg illetékes közlekedési
felügyeletnél igazolást kell kérni. A katalizátorral szerelt benzinüzemű gépkocsi tulajdonosa által tett nyilatkozat elegendő. A környezetvédelmi felülvizsgáló szervezet ezek alapján elvégzi az új vizsgálatot.
28. Mely esetekben nincs szükség építési engedélyre? Ha a munkálatok során közműátépítés nem szükséges és a beavatkozás az út közúthálózatba sorolását nem változtatja meg, nincs szükség közlekedési hatósági engedélyre a meglevő út területén végzett alábbi munkák esetében: kül- és belterületen: - a szilárd burkolatú utak, hidak és egyéb műtárgyak javítása, - a hidak és egyéb műtárgyak korrózió elleni védelme, szigetelésének, dilatációs szerkezetének, korlátjának vagy pályaburkolatának - a teherbírást nem befolyásoló - cseréje, - a közúti jelzések, berendezések tartószerkezetei és a magasságkorlátozó kapuk elhelyezése, - az út műtárgyai közül az áteresz építése, - az úttartozékok közül a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb építmények, berendezések - kivéve a pihenőhelyek - építése, továbbá a hóvédő erdősáv, fasor, cserjesáv létesítése; külterületen: - a meglevő szilárdburkolatú út pályaszerkezetének erősítése, - az út burkolatának további forgalmi sáv (beleértve a többlet- és különleges forgalmi sávot is) létesítésével nem járó szélesítése, - a meglevő csomópontnak további forgalmi sáv (beleértve a többlet- és különleges forgalmi sávot is) létesítésével nem járó átépítése, forgalomirányító lámpával való ellátása; belterületen: - a meglevő út burkolatának további forgalmi sáv (beleértve a többlet- és különleges forgalmi sávot is) létesítésével, valamint az út vízelvezető rendszerének, illetve kiemelt szegélyének megváltozásával nem járó szélesítése, pályaszerkezetének erősítése, - a meglevő csomópontnak további forgalmi sáv (beleértve a többlet- és különleges forgalmi sávot is) létesítésével, továbbá az út vízelvezető rendszerének megváltozásával nem járó átépítése, forgalomirányító lámpával való ellátása. - Közlekedési hatósági engedély nélkül végezhető munkák esetében is meg kell tartani a vonatkozó jogszabályok, kötelező műszaki előírások és szabványok rendelkezéseit. A közlekedési hatósági engedély mellőzése a munkavégzéssel kapcsolatos egyéb engedélyek beszerzésének szükségességét nem érinti, és nem mentesít a munkavégzés szabályszerűségéért való felelősség alól.
29. Hogyan lehet Kijelölt vizsgálóállomást (régen un. "ZT" vizsgahely) létesíteni? Az 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet részletesen meghatározza a létesítés személyi és tárgyi feltételeit. Alapvetően azonban két módon: márkakereskedés kaphat feljogosítást a forgalmazott gyártmányra vonatkozóan, vagy a közlekedési felügyelet által kiírt pályázatra történő sikeres jelentkezés útján (pályázat kiírása azonban jelen állás szerint nem várható, mert a megyék területén elegendő számú vizsgahely működik).
30. Meddig érvényes a kiadott, jogerőg építési engedély? A jogerős építési engedély a végrehajthatóvá válásától számított három évig érvényes. Nem szűnik meg az építési engedély érvényessége, ha az építést három éven belül megkezdték, és azt folyamatosan végzik. A hatóság az építési engedély érvényességi idejét három évnél rövidebb - de legalább egy évi - időtartamban is megállapíthatja, ha a közlekedés biztonsága, környezetvédelmi szempontok, továbbá a szakhatóságok előírásai indokolják. Az építési engedély érvényességi idejét a hatóság - az érvényességi idő lejárta előtt - az építtető kérelmére legfeljebb két alkalommal, két-két évvel meghosszabbíthatja, ha az engedély megadásának időpontjában hatályos jogszabályok vagy körülmények nem változtak meg, vagy a változás az érvényességi idő meghosszabbítását érdemben nem befolyásolja. Az érvényes építési engedélyt az építtető jogutódja is jogosult felhasználni, azonban köteles a jogutódlásról - annak megfelelő igazolása mellett - a hatóságot írásban tájékoztatni. A jogutódlásról a hatóság határozatban rendelkezik.
31. Közúti ellenőrzést követően a járművet műszaki szemlére rendeli be a Felügyelet. A műszaki szemle azonosea műszaki vizsgával ? Nem amennyiben a jármű megfelel a bemutatás díjmentes. A szemle célja annak megállapítása, hogy az ellenőrzés során feltárt hibák kijavítása megtörtént-e. A vizsgabiztos csak akkor rendeli műszaki vizsgára a járművet, ha alapos indokot merül fel, hogy a jármű a műszaki vizsgára vonatkozó előírásokat nem teljesíti.
32. A tachográf beszerelése kötelező-e az öreg, kis értéket képviselő (Robur, Ifa) tehergépkocsikba is 2003. január 1től? Igen, a rendelet nem tesz különbséget, kizárólag a jármű megengedett legnagyobb össztömege számít és a használati mód.
33. Mi a díja az építési engedélyezési eljárásoknak? A többször módosított 26/1997 (XII.12.) KHVM rendelet tartalmazza az engedélyezési eljárási díjakat. A rendeletből az adott típusú engedélyezési eljáráshoz a hatóság a megfelelő eljárási díjat (díjakat) számítja fel az építtető felé.
34. Milyen kötelezettségei vannak a járműfenntartónak a tevékenysége megkezdése előtt? Az 1/1990.(IX.29) KHVM rendelet előírásai szerinti személyi és tárgyi feltételek teljesítése, valamint járműfenntartói bejelentkezés a területi közlekedési felügyeletnél.
35. Hogyan fordulhat elő, hogy a szerelvény tengelytúlterheléses, de maga a jármű össztömege nem haladja meg a megengedett 40 t értéket? Amennyiben a tehergépjármű össztömege nem haladja meg a megengedettet, de az árut nem megfelelően helyezték el, a jármű tengelyén túlsúly keletkezik. A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről szóló 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet alapján fentiek miatt pótdíj kiszabására kerül sor.
36. Mikor kell tachográfot felszerelni? A 6/1990.(IV.12.) KöHÉM rendelet 92:§.-ában előírtak szerint, összhangban „a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK (1985.XII.20.) tanácsi rendelet” előírásaival, a gépjárművezetővel együtt 9 főnél több személy szállítására alkalmas autóbuszt, valamint az olyan tehergépkocsikat, amelyeknek megengedett legnagyobb össztömege az általuk vontatott pótkocsival együtt meghaladja a 3500 kg-ot tachográffal kell felszerelni. Vannak olyan üzemeltetési célok és módok, amelyeket azEurópai Uniós és a KöHÉM mentesít a rendelet a tachográf ill. sebességkorlátozó beépítési kötelezettség alól. A mentességek pontos körét a 15. számú kérdésre adott válasznál lehet megtalálni.
37. Sebességkorlátozó beszerelési kötelezettsége. A 6/1990.(IV.12.) KöHÉM rendelet 93/A. § szerint (1) Sebességkorlátozóval kell felszerelni - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel és a (4)-(6) bekezdésekben meghatározott határidővel: a) a 10 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű M3kategóriájú és az N3kategóriájú gépkocsit, b) az M2kategóriájú, valamint a 10 tonnát nem meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű M3kategóriájú és az N2kategóriájú gépkocsit, továbbá c) a veszélyes áru szállítására használt - külön jogszabályban meghatározott - egyéb gépkocsit. (2) Nem kell sebességkorlátozóval felszerelni: a) azokat a gépkocsikat, amelyek felépítésükből adódóan nem képesek a (3) bekezdésben foglaltaknál nagyobb sebességgel haladni, b) a kommunális gépjárműveket, c) azokat a gépkocsikat, amelyeket 1988. január 1. napja előtt helyeztek forgalomba, valamint d) az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó, 2005. január 1. napja előtt használatba vett, az A. Függelék A/41. számú mellékletében foglalt követelményeket nem teljesítő, azaz legfeljebb Euro-2.
jóváhagyású gépkocsikat. (3) A sebességkorlátozónak úgy kell szabályoznia, hogy a) a veszélyes áruk szállítására használt - külön jogszabályban meghatározott - gépkocsi sebessége 90 km/óra, b) az N2és N3kategóriájú gépkocsi sebessége a 90 km/óra (vset+ tűrések ≤ 90 km/óra), c) az M2és M3kategóriájú gépkocsi sebessége a 100 km/óra értékben korlátozott legyen. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott sebességkorlátozóval való felszerelési kötelezettséget az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó gépkocsik esetében 2004. december 31. napjáig nem kell alkalmazni. (5) Az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó, 2001. október 1. és 2005. január 1. napja között használatba vett, az A. Függelék A/41. számú mellékletében foglalt követelményeket teljesítő, azaz legalább Euro-3. jóváhagyású gépkocsit a sebességkorlátozóval: a) a nemzetközi forgalomban is üzemeltetett gépkocsi esetében 2005. december 31. napjáig, b) a kizárólag belföldön üzemeltetett gépkocsi esetében 2006. december 31. napjáig kell felszerelni. (6) A kizárólag belföldi forgalomban használt M2kategóriájú, valamint a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó N2kategóriájú gépkocsira 2007. december 31. napjáig kell a sebességkorlátozót felszerelni.
38. Sebességmérőre és tachográfra vonatkozó további műszaki feltételek 93. § (1) Sebességmérő és kilométerszámláló műszerrel fel kell szerelni - a tachográffal felszerelt járműveket kivéve - a sík úton önerejéből 40 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni képes gépjárművet. (2) A tachográfnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a) a megtett utat, b) a sebességet, és c) a gépkocsivezető vezetési idejét legalább 24 órás időtartamra rögzítse, továbbá meg kell felelnie a kivitelére és a beépítésére vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek.
39. Mikor nem kötelező a tachográf beszerelése? A rendeletek számos mentességet biztosítanak, amelyeket a 15. kérdésre adott válaszban részleteztünk. Amennyiben nem sikerül
megoldást találni a kérdésre célszerű felkeresni a területileg illetékes közlekedési felügyeletet az információ beszerzése céljából.
40. Hogyan tudható meg, hogy kell-e sebességkorlátozót szerelni a tehergépjárműbe, vagy autóbuszba? Honnan tudható meg, hogy az adott jármű legnagyobb tervezési sebessége mennyi? A 45. kérdésre adott válasz bizonyos esetekben döntő lehet. Amennyiben nem akkor célszerű felkeresni a területileg illetékes közlekedési felügyeleteket, amelyek rendelkeznek, a Magyarországon leggyakrabban előforduló tehergépkocsik és autóbuszok típusadataival.
41. Müszaki érvényesség meghosszabbítása. (5) Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidején belül kérték, de a vizsgálatot az érvényességi határidő lejárta utáni időpontra tűzték ki, a vizsganapról szóló értesítés a forgalmi engedély érvényességét a közölt vizsgaidőpontig meghosszabbítja. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidejének lejárta után kérték, az értesítés a vizsgahelyre történő közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesít.
42. Minden közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység gyakorlásához engedélyt kell kérni a közlekedési hatóságtól? A legtöbb közúti közlekedési szolgáltatás, csak engedéllyel végezhető. Közúti közlekedési szolgáltatásként a) áruszállítás céljára szolgáló járművel közúti árufuvarozás, b) autóbusszal személyszállítás, c) személygépkocsival (személytaxi-szolgáltatás, személyszállító szolgáltatás a közlekedési hatóság által kiállított engedéllyel végezhető. A tevékenységek gyakorlására vonatkozó egyes szabályokat és engedélyezési eljárások feltételeit, a 89/1988.(XII. 20.) MT rendelet, a 14/2001. (IV. 20.) KöViM rendelet, továbbá a 49/2001. (XII. 22.) KöViM rendelet tartalmazza.
43. Kétütemű motoros gépjárművek milyen feltételekkel közlekedhetnek a jövőben? A kétütemű motoros gépjárművek katalizátor nélkül 2005. 06. 30 –ig közlekedhetnek. Ezt követően szükségessé válik katalizátor beszerelése, hogy a környezetvédelmi határérték teljesíthető legyen.
44. Tachográf beszerelési kötelezettség alóli mentesség az AETR alapján. Kiegészítve az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után életbe lépett szabályzással. A 2001. évi IX. törvény kihirdetése alapján az AETR Magyarországon történő alkalmazását elfogadta és ez alapján a tachográf beszerelése illetve annak alkalmazása nem írja elő az alábbi esetekben: 1. Olyan árufuvarozásra használt járművek, amelyeknek (a pótkocsit vagy a félpótkocsit is beleértve) megengedett legnagyobb össztömege a 3,5 tonnát nem haladja meg. 2. Olyan személyszállításra használt járművek, amelyek felépítése és felszereltsége alapján a gépjárművezetővel együtt legfeljebb kilenc személy szállítására alkalmasak, és e célra vannak rendelve. 3. Menetrend szerinti személyszállítására használt járművek, amelyeknek menetrend szerinti útvonala az 50 kilométert nem haladja meg. 4. Olyan járművek, amelyek engedélyezett legnagyobb sebessége a 30 km/h-t nem haladja meg. 5. A fegyveres szolgálatok, polgári védelem, tűzoltóság és a közrend fenntartásáért felelős erők által használt vagy ellenőrzésük alatt álló járművek. 6. Szennyvízelvezetéssel, árvízvédelemmel, víz-, gáz- és áramszolgáltatással, közutak fenntartásával és ellenőrzésével, hulladékgyűjtéssel és ártalmatlanítással, távirat- és telefonszolgálattal, postai küldemények szállításával, rádió és televízió műsorszóró, illetve vevőkészülékek bemérésével kapcsolatban használt járművek. 7. Veszélyhelyzetekben vagy mentési műveletekben használt járművek. 8. Orvosi célokra használt különleges járművek. 9. Cirkuszi és mutatványos berendezést fuvarozó járművek. 10. Különleges üzemzavar-elhárító járművek. 11. Műszaki fejlesztési, javítási vagy karbantartási célú forgalombiztonsági vizsgálatokat végző járművek, továbbá forgalomba még nem helyezett új vagy átépített járművek. 12. Magáncélra használt járművekkel nem kereskedelmi forgalomban szállított áruk. 13. Mezőgazdasági üzemekből tejgyűjtésre és a tejtartályok vagy az állati takarmányozásra szánt tejtermékek mezőgazdasági üzemekbe történő szállítását végző járművek. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk (2004. május 1.) óta, a tachográf kötelezettséget a belföldi és az Európai Unión belüli szállításokra vonatkozóan a 6/1990.(IV.12.) KÖHÉM rendelet 92.§-a és az ezzel a paragrafussal meghivatkozott „a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok
összehangolásáról szóló 3820/85/EGK (1985.XII.20.) tanácsi rendelet” előírásai szabályozzák. A „Tanácsi Rendelet előírásai a felmentések tekintetében megegyeznek az AETR fentebb tárgyalt előírásaival, a kizárólag belföldi forgalomban részt vevő gépkocsikra azonban további mentességet biztosítanak a 6/1990.(IV.12.) KöHÉM rendelet 92.§-ban leírtak: a) legfeljebb 17 személy szállítására alkalmas autóbusszal történő személyszállítás, b) közszolgáltatási feladatot ellátó költségvetési szerv (intézmény), valamint önkormányzat üzemeltetésében lévő járművel történő - közúti közlekedési szolgáltatásnak nem minősülő - szállítás, c) a jármű telephelyétől számított 50 km-es körzetben történő mezőgazdasági áruszállítás, d) állati hullák vagy hulladékok szállítása, az erre a célra kialakított járművekkel, e) élő állatok szállítása helyi értékesítési vagy feldolgozóhelyre.
45. Szükséges-e menetlevelet vezetni kis tehergépkocsi közúti használata esetén? Igen, mert a 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 23. § (4), (5) bekezdésében foglaltak szerint, a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző - magán célra, vagy saját számlás áruszállításra használt - (a forgalmi engedély járműfajta meghatározása alapján) tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és ezekből álló járműszerelvény a közúti forgalomban menetlevéllel vehet részt. Menetlevélként az MT rendelet 2. számú melléklet C) pontja szerinti vagy egyéb olyan okmány használható, amely legalább a) a szállítóeszközre (rendszám, teherbírás vagy a szállítható személyek száma), és b) az üzemben tartóra, a gépjárművezetőre (üzemben tartó vagy tulajdonos neve, adószáma, telephelye, gépjárművezető neve), valamint c) a rakományra (a szállítmány megnevezése, mennyisége, származása) és a megtett kilométer-teljesítményre, vonatkozó adatokat tartalmazza.
46. Mely közúti közlekedési szolgáltatás végezhető engedély nélkül? Legjellemzőbb példa erre a személygépkocsival végzett árufuvarozás, vagy a lassú járművel gyakorolt személyszállítás. A jogszabály szerint, aki rendszeres gazdasági tevékenységként az engedély birtokában gyakorolható tevékenységek közt nem szereplő közúti közlekedési szolgáltatást kíván végezni, köteles azt a tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység
megjelölését, az ahhoz használni kívánt jármű (járművek) jellegét, telephelyét (tárolásának helyét). A területi közlekedési felügyelet a tevékenység megkezdését megtiltja, ha az annak végzéséhez előírt feltételek hiányoznak. A szolgáltatást végző gépkocsi vezetőjének, a közúton be kell tudni mutatni a bejelentés tudomásul vételét tartalmazó visszaigazolást.
47. Hány ködfényszóró szerelhető fel a gépjárműre? Gépkocsira, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, motoros triciklire 2 db. Oldalkocsi nélküli ill. oldalkocsis motorkerékpárra 1 db. 1,3 méternél nem szélesebb motoros tricikli és lassú jármű esetén 1 db.
