Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
Kollégiumi nevelés
1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: "Képes segíteni a tanulók iskolai tanulmányi munkáját, a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését, szemléletmódjuk alakulását, a képességeik fejlődését. Rendelkezik a foglalkozások megtartásához szükséges általános műveltségi ismeretekkel. Ismeri az intézményi pedagógiai programban rögzített nevelési-oktatási célokat, alapelveket, feladatokat, tartalmakat, módszertani eljárásokat. Képes tanári kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni a kollégiumi nevelés folyamatában. Ismeri a közösségfejlesztés szellemi tradícióit, a legfontosabb filozófiai, szociológiai és társadalmi, közösségi tanulással és cselekvéssel foglalkozó elméleteket. Rendelkezik az egyéni, a csoportos és a közösségi sajátosságokhoz igazodó szakmódszertani felkészültséggel, kompetenciákkal."
1.1.
A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák Indikátorok A portfólió alapján Az óralátogatás alapján A kollégiumi nevelés megvalósításához szükséges tudást birtokolja, a Foglalkozásainak tartalma korszerű, a cél- és feladatrendszer koherens. A tudástartalmak alkalmazását értékeli, reflektálásai önfejlesztő célúak. felkészítő foglalkozásokat tanulástámogatási szempontból eredményesen Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással tartja; a fejlesztő foglalkozások személyiségfejlesztési szempontból rendelkezik. eredményesek. Foglalkozásai logikus felépítésűek.
1.2.
A kollégiumi nevelés országos alapprogramjában (KNOAP-ban) Tudatosság jellemzi a módszerek, az eszközök célszerű alkalmazásában. A meghatározott feladatok megvalósításához szükséges tudást birtokolja - 12 foglalkozás eredményességéről meggyőződik. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani kiemelt feladat -, a foglalkozásokat szakszerűen tervezi, szervezi, irányítja, a tudással. vállalt pedagógiai folyamatokat adekvát metodikai tudással szervezi, ellenőrzi, értékeli.
1.3.
Fogalomhasználata pontos, következetes.
1.4.
Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a Széleskörűen használja ki a műveltségterületek és az általános műveltség koncentrációját. szaktárgyi koncentrációt).
1.5. 1.6.
A szaktárgy tanítása során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett Épít a tanulók formális, informális és nem-formális tudására. tudására. A rendelkezésre álló, foglalkozásokat segítő anyagokat, eszközöket A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és kritikusan és adaptívan alkalmazza. eszközöket is – ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja.
1.7.
A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz.
1.8.
Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli.
1.9.
A személyiségfejlesztés alapfogalmait és a szaktantárgyi terminológiát szakszerűen használja.
Törekszik az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek felismertetésére.
1.10. Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját.
Saját hibáit javítja, a tanulók tévedéseit megfelelően korrigálja. Tanulássegítő foglalkozásai során fogalomhasználata kapcsolódik az iskolai tananyaghoz. Kapcsolatot létesít a hatásukat tekintve rokon nevelési tartalmak, fogalmak között, és a kapcsolódási pontokra a tanulók figyelmét is felhívja. Tudatosan épít a tanulók meglévő tudására, érdeklődésére. A meglévő ismeretek felvezetésére, alkalmazására lehetőséget biztosít. Eszközhasználata változatos és célszerű.
A tervdokumentumokban korszerű oktatásszervezési eljárások, változatos Csoporthoz és tartalomhoz adaptált oktatásszervezési formákat alkalmaz. munkaformák jelennek meg. Tevékenységét az innovációra való hajlandóság Együttműködést generáló munkaformákat alkalmaz. Motiváló tanítási jellemzi. stratégiát alkalmaz. Foglalkozásvezetésére az innovációra való nyitottság jellemző. A pedagógiai folyamatokban törekszik a tanulók önálló gondolkodásra Tanulói kreativitást igénylő gyakorlatokat alkalmaz. Nyílt végű, nevelésére. Kreativitást igénylő tevékenységeket és logikus, önálló gondolkodtató kérdéseket megfelelő arányban alkalmaz. Elsősorban gondolkodást fejlesztő foglalkozásokat szervez. tanulóközpontú módszereket és munkaformákat alkalmaz. Kiemelt figyelmet fordít az elméleti ismeretek és a gyakorlat Foglalkozásvezetése gyakorlatorientált, a tanulói tevékenykedtetés, a saját összekapcsolására. A dokumentumokban megjelennek élménypedagógiai élményű ismeretszerzési folyamatok előtérbe kerülnek. Biztosítja a tanulói elemek, az ismeretek és a munka, a gazdaság világa, valamint az ismeretek tudás kipróbálhatóságát az ismeretátadási folyamatban. és a valós élethelyzetek kezelése közötti összefüggések bemutatása. Tevékenységrendszerében megjelennek az online médiahasználat jogi és etikai vonatkozásai, az online információk megfelelő feldolgozására és megosztására való nevelés.
Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.
Az online tartalmakat tudatosan tervezi és alkalmazza foglalkozásain. Felhívja a tanulók figyelmét a tanulmányokhoz kapcsolódó online tartalmak forrásértékének, megbízhatóságának ellenőrzésére, a hivatkozások fontosságára.
1
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
Kollégiumi nevelés
2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Szaktárgyi KKK-k: "Képes a pedagógiai munka átfogó és részletes elemzésére, megtervezésére, a tapasztalatok reflektív módon történő elemzésére, értékelésére. Ismeri a kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a helyi tartalmi szabályozás előírásait, a tanulóközösségek, csoportok és egyének sajátosságait, és ezek ismeretében képes az adott kollégiumi csoport vagy foglalkozási csoport pedagógiai terveinek (éves tervek, programtervek, foglalkozástervek) összeállítására. Képes figyelembe venni a vonatkozó kompetenciaterületek fejlesztési követelményeit, alkalmazkodva az egyéni és a közösségi igényekhez, egyensúlyt tartva a közvetítendő értékek, valamint a fejlesztő feladatok között. Jártas a hagyományos, a digitális és az online eszközök kreatív és adaptív alkalmazásában."
2.1.
2.2.
2.3.
2.4. 2.5. 2.6.
2.7.
A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák Indikátorok A portfólió alapján Az óralátogatás alapján A tervezési dokumentumaiban megjelennek a KNOAP, a pedagógiai Foglalkozásait az előzetesen megtervezett célok szerint vezeti. A A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe program céljai, alapelvei, feladatai. szituációhoz igazodva kreatívan tűzi ki az új célokat. A célok eléréséhez veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. megfelelő feladatokat, tevékenységeket választ. Éves szintre készült dokumentumai logikusan, tervszerűen vannak felépítve, Foglalkozásain az egyéni fejlesztésre is hangsúlyt fektet. A csoportra Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre folyamatjellegűek. Szükség szerint képes rövidebb (féléves, negyedéves) szervezett folyamatokban is tudatosan differenciál. Az intézményi szintű és órákra bontva is megtervezi. tervezésre. tevékenységeit is tervei alapján végzi. Szabálytisztelő magatartásra szoktatja a tanulókat, alakítja a személyiség és Kollégiumi tevékenységei során pedagógiai-pszichológiai szempontokat Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges a közösség összhangját. Környezettudatos szemléletmódot tükröző követ; az egyént, a személyiséget fejleszti a nevelés és a tanítás elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori tevékenységeket, programokat szervez. Tudatosan épít a kollégiumi összefüggésrendszerében. Foglalkozásain jelentős hangsúlyt kap a sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb. környezet szocializáló hatására. kollégiumi környezeti hatások értelmezése. A kollégiumi nevelés céljainak megfelelően szakszerűen és adaptívan A célokhoz és az adott nevelési helyzethez igazodva választ a hagyományos Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. használja a hagyományos és a digitális eszközöket. és a modern nevelési-oktatási eszközök közül. Foglakozásait a diákok sajátosságaiból kiindulva, az irányító A tevékenysége építkező logikát tükröz, az egymást követő pedagógiai Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. dokumentumoknak megfelelve logikusan építi fel. lépései igazodnak az egyén, a csoport sajátosságaihoz. A tevékenységek szervezését a komplex személyiségfejlesztés jegyében Személyiségfejlesztő feladatokkal hat a szociális fejlődésre és a megfelelő valósítja meg. Tanulóközpontú és tanulástámogató foglalkozásokat tervez és szokások, viselkedési normák elsajátítására. Tanulóközpontú és A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. szervez. tanulástámogató foglalkozásokat tart. A csoport- és a közösségfejlesztést alapelvekre építi, a társas kapcsolatok Tevékenységében szerepet szán a kortársi interakcióknak, ezek szabályozó, fejlesztését a közösségi folyamatok dinamikáját kihasználva valósítja meg. irányító funkcióját hasznosítja. Törekszik az elvárt viselkedésformák vagy értékek közvetítésére. Ezeket a közösségépítés érdekében is fejleszti. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Foglalkozásain követendő mintákra épít, amelyeket utánozni lehet, amelyekkel azonosulni lehet, amelyeket be lehet építeni.
2.8.
Alkalmazza a differenciálás elvét.
2.9.
Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására.
2.10.
Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket.
2.11. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik.
A differenciált nevelés-oktatás alapelveit alkalmazza: egységesség és differenciálás, adaptivitás. A differenciálás szintjei elkülönülnek pedagógiai munkájában. Támogatja és megszervezi a különböző képességű vagy tudású tanulók egymás tanulmányi fejlesztését segítő közösségeit (tanulópárok, önképzőkörök).
Foglalkozásain a diákoknak egységes és differenciált lehetőségeket is biztosít. Törekszik az egyéni sajátosságok és képességek szerinti differenciálásra. A kollégiumi életforma sajátosságaira is építve teret biztosít az eltérő képességű tanulók egymás tanulmányi fejlesztését szolgáló tevékenységének kibontakozásához.
Dokumentumaiban, foglalkozásain tudatosan határozza meg a külső és a belső motiválás lehetőségeit, az érdeklődés fenntartásának módszereit.
Bizalmat és támogatást nyújt az önszabályozó tanuláshoz. Foglalkozásain hatékonyan és teljes körűen motivál.
A nevelési és az oktatási metodikát a céloknak megfelelően határozza meg.
A foglalkozásokon célszerűen választ ismeretbővítő, -felidéző és fejlesztő stratégiákat. A foglalkozáson alkalmazott módszertani megoldásai a szituációhoz is igazodnak. A tervezettekhez képest a foglalkozásokon szükség esetén módszert tud váltani, ehhez módszertani kultúrája mozgásteret biztosít.
A tudományos és a gyakorlati élet módszereit egyaránt alkalmazza, vállalkozik új eljárásmódok kialakítására.
Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.
2
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
Kollégiumi nevelés
2.12. Terveit az óra eredményessége függvényében felülvizsgálja.
Tevékenysége eredményeit önkritikusan elemzi, és ennek megfelelően alakítja a további nevelési-oktatási tevékenységeit.
Foglalkozás közben rugalmasan alkalmazkodik az aktuális helyzethez az eredményesség érdekében. Reálisan tudja értékelni foglalkozásának eredményességét.
3. kompetencia: A tanulás támogatása Szaktárgyi KKK-k: "Ismeri a közösségi együttműködésre jellemző gondolkodásmód kialakulásához, kialakításához szükséges tényezőket, feltételeket. Képes a hatékony tanulási környezet kialakítására, a tanulási folyamat kollégiumon belüli és kívüli tényezőinek összehangolására, a tanulási folyamat kreatív és integrált támogatására. A tervezéskor figyelembe veszi a tanulók aktuális állapotát. A tanulási-tanítási folyamatban lehetőséget biztosít az eredményes tanulási stratégiák, módszerek elsajátítására, gyakorlására, a kompetenciák fejlesztésére; tudatosan alkalmazza az önszabályozó tanulás kialakítását segítő eljárásokat. Képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére. Rendszerben és szervezeti keretekben képes a kollégiumi tevékenységeket tervezni, szervezni, szabályozni." A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Indikátorok
3.1.
Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket.
3.2.
Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein.
3.3.
Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalomteli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra.
3.4.
3.5.
3.6.
3.7.
3.8.
Szakterületi/szakspecifikus példák A portfólió alapján Az óralátogatás alapján A tanulók érdeklődésére építve közvetíti a kiemelt nevelési feladatok Felismeri a diákok egyéni tanulási szükségleteit. Kézben tartja az egyéni tartalmát, ösztönözve és alakítva az önnevelés, az önművelődés igényét. tanulás irányítását. Egyénre szabott, fejlesztő és motiváló visszajelzéseket ad. A tanulóktól érkező kommunikációs jelek alapján rugalmasan vezeti foglalkozásait.
A csoportfolyamatokat kontroll alatt tartja. A mindenkori tanulásszervezéskor figyelembe veszi a tanulók igényeit, képességeit, általános mentális állapotukat és tanulási képességüket, tanulási motiváltságukat. Kifejezetten igényli a tanulói visszajelzéseket fizikai és érzelmi állapotukról.
A foglalkozásokon természetesnek tekinti a hibázást, a tévedéseket adekvát A nevelési és az oktatási folyamatban természetesnek tekinti a hibázást, a módon javítja. tévedéseket adekvát módon javítja. Érezteti a tanulókkal, hogy tanulásszervezési kérdédekben bizalommal fordulhatnak hozzá. A tanulási környezet tárgyi, személyi feltételeit optimalizálja. A foglalkozás fizikai környezetét optimalizálja. Épít arra a tényre, hogy a A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a tanulási folyamat sikere a tanuló döntésén alapul. Tanulástámogató taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. motivációs rendszert működtet. Szakirodalomra alapozott és egyéni fejlesztésű tanulást támogató rendszert Kidolgozza és működteti tanítványai kollégiumi tevékenységrendszerét. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási épít ki. Tanulástámogató foglalkozásait úgy tervezi, hogy az ott szerzett Tanítványainak eligazítást ad a tanulássegítő eszközök, tartalmak eszközöket biztosít a tanulók számára, pl. webes felületeket működtet, tárgyi és módszerbeli ismeretek elősegítsék a diákok hatékony tanulását. elérhetőségéről. amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. Kiemelten kezeli a tanulás tanítását. Eredményesen foglalkozik a tanulási folyamat megtanításával. Konkrét Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák tananyag elsajátításához is képes célravezető tanulásmódszertani elsajátítására, gyakorlására. javaslatokat tenni. Szakemberek bevonásával diagnosztizálja a tanulási problémákat, és a Egyéni fejlesztés, egyéni törődés során foglalkozik a tanulási kudarcokkal. Hatékony kommunikációt folytat a tanulókkal. Döntéshelyzetbe hozza a Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai szakemberek ajánlásai alapján részt vesz a fejlesztésben. tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat, és alternatív valós megoldásokat segítséget kínál számukra. kínál számukra. Épít a saját élményű tanulásra, a közvetlen ismeret- és tapasztalatszerzésre. Foglalkozásokon épít a tanulói öntevékenységre az IKT-használat területén Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás Projektek tervezésénél és szervezésénél figyelembe veszi az adottságokat, is. Tehetséggondozó munkájában felkelti a tanulókban a kutatás igényét. igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a projektjei tanulmányokat segítő célok mentén szerveződnek. Felzárkóztató munkájában az önálló ismeretszerzés érdekében törekszik a tanulás folyamatában. tanulói motiváltság emelésére.
Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.
3
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
Kollégiumi nevelés
4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Szaktárgyi KKK-k: "A kollégiumi nevelőtanár képes a személyiség sokoldalú fejlesztésére a tanulás tanításával, az erkölcsi, az állampolgárságra és demokráciára, a nemzeti öntudatra és hazafiasságra, a családi életre, a testi és lelki egészségre, a gazdasági és pénzügyi, a médiatudatosságra, a környezettudatosságra neveléssel, az önismeret és a társas kultúra fejlesztésével, az önkéntesség alakításával, a pályaorientációval. Képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, elemzésére, megértésére. Képes felismerni és a nevelés-oktatás folyamatában adekvát módon figyelembe venni a tanulók eltérő szociokulturális feltételeit, egyéni sajátosságait, és ennek megfelelően egyéni eljárásokat alkalmazni a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésében, felzárkóztatásában, valamint a tehetséggondozásban. "
4.1.
4.2.
A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák Indikátorok A portfólió alapján Az óralátogatás alapján A nevelést és az oktatást komplex módon értelmezi, ennek megfelelően A foglalkozásokon tekintettel van mind az oktatási célokra, mind a tervezi, szervezi és értékeli a kollégiumi tevékenységeket. fejlesztési feladatokra. Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel.
Alkalmazza a pedagógiai-pszichológiai kutatási módszereket a kollégiumi tanulók nevelésében. Alkalmazza a személyiségfejlődésre vonatkozó elméleteket, kutatási eredményeket.
4.3.
A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli.
4.4.
A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik.
4.5.
Tevékenységében a személyiséget komplex módon értelmezi, a teljes körű megismerést és fejlesztést képviseli. Az autonóm szemilyiség kialakulását a közösség érdekeit is szem előtt tartva- támogatja. Kiemelten kezeli a fejlődésben bekövetkező negatív változásokat, a kompetenciahatárain belül ezeket kezeli, megoldja, kompetenciahatárán Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes kívül szakemberek segítségét kéri. számukra segítséget nyújtani vagy más szakembertől segítséget kérni.
4.6.
Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja.
4.7.
Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására.
4.8.
A tanuló hibáit, tévesztéseit mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.
Az egyéni szükségleteket figyelembe veszi a foglalkozásokon. A foglalkozás tematikáján átívelő kompetenciákat is fejleszt. Konkrét tanulói és csoportismérvek alapján tervezi, szervezi a foglalkozásait. Érzékelhető az a tudatosság, amely alapján egyéni módon bánik a különböző gyerekekkel. A kollégiumi kultúrtechnikák (napirend szerinti élet, önellátó tevékenységek) megtanítását egyénre szabottan végzi. Eltérő személyiségfejlődési szakaszban lévő tanulókat eltérő pedagógiai módszerekkel fejleszt: tanuló és tanuló közötti differenciálásának nem csak életkoruk az alapja. Épít az előzetes tudásra. Pedagógiai visszajelzései személyre szabottak, fejlesztőek. Az egyén apró fejlődését is visszajelzi, a pozitív visszacsatolás támogató hatását kihasználja. Kommunikációja, kifejezései, tettei alapján érzékelhető a tanulók személyiségének tisztelete. Az egyén fejlődése számára pozitív kollégiumi lehetőségeket tanítványai számára bemutatja, a foglalkozásokon, a programokon való részvételt szorgalmazza. A motiválást nem hatalmi helyzetből, hanem tanári személyiségéből adódó tekintélyével és odafigyeléssel képes biztosítani.
A sajátos nevelési igényű tanulókat egyéni fejlesztési terv megfogalmazásával és megvalósításával támogatja. Törekedik a tehetségek azonosítására, a tehetségazonosításhoz szükség esetén szakmai segítséget kér, támogatást nyújt.
A személyiségfejlesztő feladataihoz hiányzó kompetenciáit külső segítség igénybevételével pótolja. Kihasználja a kollégium külső kapcsolatrendszerét, külső előadókat is hív a foglalkozásokra. Rendszeresen analizálja a fejlődés eredményeit, és ezek függvényében a foglalkozásokon is egyéni fejlesztő feladatokat ad.
Optimálisan megvalósítja az egyéni, a csoportos és a közösségi társas lét összhangját a különféle kollégiumi tevékenységekben.
A különleges bánásmódot igénylő tanulók számára tartott foglalkozásokon a fejlesztési terv szerint tevékenykedik. Rendszeresen visszajelzést kér a fejlődésről. A fejlesztést komplex módon, a nevelési területekkel összefüggésben értelmezi a foglalkozásokon is.
A tévedést, a hibázást a nevelési-oktatási folyamat természetes velejárójaként értelmezi és kezeli.
A kollégiumi kultúrtechnikák (napirend szerinti élet, önellátó tevékenységek) megtanítását egyénre szabottan végzi. Csoportos foglalkozáson is differenciált módon foglalkozik neveltjeivel. A tanuló hibáját, tévesztését, ellenkezését ok-okozati összefüggésekben vizsgálja, és keres rá megoldást.
Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.
4
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
Kollégiumi nevelés
A közös kollégiumi nevelési célokkal összhangban határozza meg az egyéni Tetteivel és szavaival kifejezi, hogy a tanulók közötti különbségek, az eltérő Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó szükségletekhez igazodó fejlesztési stratégiát. fejlettségi szint, az egyes tevékenységek, feladatmegoldások során fejlesztési célokat egységben kezeli. jelentkező teljesítménykülönbség természetes jelenség. Rendszeresen elemzi saját pedagógiai gyakorlatát és eredményeit, hogyan Következetesen figyeli a tanuló teljesítményét, és a követelményeket, alkalmazza az egyéni bánásmód megvalósítását kognitív, affektív és pedagógiai gyakorlatát az eredmények függvényében folyamatosan alakítja. 4.10. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni szociális téren. A pedagógiai kudarcokat elemzi és értékeli, ennek alapján módosítja az bánásmód megvalósítását. egyéni bánásmódot megvalósító fejlesztési feladatokat és módszereket. 4.9.
5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Szaktárgyi KKK-k: "Teljes kollégiumi tevékenységi körében képes hitelesen közvetíteni az alapvető erkölcsi normákat. A csoportdinamika törvényszerűségeinek felhasználásával képes kollégiumi csoportok kialakítására, fejlesztésére, a tanulói közösségekben rejlő lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésére, az inter- és multikulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködési készségek fejlesztésére. Képes arra, hogy motiválóként, résztvevőként, direkt és indirekt irányítóként, segítőként részt vegyen az egyéni és a csoportos fejlesztésben. Elkötelezett az egyéni és csoportos tevékenységek megszervezésében, a szociális kompetenciák fejlesztésében." A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák A portfólió alapján Az óralátogatás alapján Kommunikációjával és pedagógiai tevékenységeivel olyan légkört teremt, A verbális és a nonverbális kommunikáció eszközei a nyugalmat, a amelyben az egyén és a közösség is érzi a biztonságot, az elfogadást, az biztonságot, az empátiát és a toleranciát tükrözik és valósítják meg a Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. őszinteséget. foglalkozásokon. Hangsúlyt fektet az erkölcsi értékek közvetítésére, kiemelten: a A tanulók elfogadják egymást, megnyilvánulásaikban érződik az alapvető humanizmus, az empátia, a tolerancia fejlesztésére. erkölcsi normák, értékek belsővé válása. Az ettől eltérő tanulói Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. megnyilvánulásokat példamutatóan kezeli, kiigazítja. Figyelembe veszi az eltérő szociokulturális feltételeket, tevékenységében, Foglalkozásain szakszerűen használja a differenciálás módszereit, szervezési módszereiben, eszközeiben megjelennek a hátrányok csökkentését szolgáló módjait és eszközeit. Foglalkozásvezetése minden tekintetben a csoportra Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő eljárások. A hátránykompenzáció során -amennyiben módja van rá- adaptált. kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. támaszkodik a csoport jobb szociokulturális háttérrel rendelkező tagjainak integratív segítségére. Indikátorok
5.1.
5.2.
5.3.
5.4.
Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.
5.5.
Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel.
5.6.
A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli.
5.7.
A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját
A kollégiumi tevékenységének teljes rendszerében jelen van a segítés, a támogatás, a motiválás, az egyéniség kibontakoztatásának feltételei.
Foglalkozásain érvényesül az egyéni bánásmód módszertana, kiemelten a motiválás, a fejlesztés és a formatív értékelés. A szervezett szabadidős tevékenységek során megjelenik a fejlesztés, a közösségépítés és a hátránykompenzáció szempontja. Preventív technikák alkalmazásával a konfliktusok megelőzésére törekszik, Körültekintő, részletekre kiterjedő tervezéssel megelőzi a konfliktusok és olyan szabályokat alkalmaz, amelyek kijelölik az együttélés értékeit. kialakulását, a közösségi tevékenységek végzéséhez szükséges szabályokat betartja és betartatja a foglalkozásokon is. A konfliktusos pedagógiai helyzeteket alkotó módon, kooperatívan, A kialakuló konfliktusokat konstruktívan oldja meg, építve a konfliktusban konstruktívan oldja meg, és elfogadja, hogy a konfliktusok a pedagógiai rejlő nevelési lehetőségekre. Konfliktuskezelési stratégiája kerüli a lose-lose gyakorlat velejárói. helyzetek kialakulását (win-win megoldásokra törekszik). Tevékenységek szervezésével segíti a tanulók verbális és nonverbális kommunikációjának fejlesztését.
Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.
Tanulói tevékenységek szervezésével segíti a tanulók verbális és nonverbális kommunikációjának fejlődését. A témafeldolgozás módszereként gyakran alkalmazza a vitát, amit moderátorként irányítani is képes.
5
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
Kollégiumi nevelés
Személyiségére jellemző a kongruencia, az értékek hiteles közvetítése. 5.8.
Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi.
5.9.
Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén.
5.10.
Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit.
A digitális eszközök kollégiumi használatával példát mutat.
Csoportdinamikai alapismereteinek felhasználásával segíti a közösségek kialakítását és fejlesztését.
Magatartása, viselkedése, szakmai megnyilvánulása hiteles, példaértékű, nyitott. A foglalkozásokon bátran és egyértelműen, következetesen fejezi ki meggyőződését. Olyan tevékenységeket szervez, amelyek a tanulókat a mások tiszteletére nevelik. A feladathelyzetnek megfelelően, a tanulóknak példát mutatva alkalmazza a digitális eszközöket. A digitális világ hasznára és veszélyeire felhívja figyelmüket, használatukkal tisztában van. A szociális kompetenciákra építve a foglalkozásokon fejleszti a közösség normáit, értékeit, tudatát, céljait.
6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Szaktárgyi KKK-k: "Képes a tanulók személyiségfejlődésének értékelésére, a különböző értékelési formák, eszközök célnak megfelelő és eredményes használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére. Ismeri a nevelési eredmények vizsgálatának módszereit, a pedagógiai értékelés funkcióit, típusait, formáit, és ezeket képes folyamatosan, egységben alkalmazni, valamint tervező munkájában felhasználni. Képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszony kialakítására, a konfliktusok eredményes, konstruktív kezelésére." A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák A portfólió alapján Az óralátogatás alapján Foglalkozásain megjelennek a kollégiumi nevelés országos Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit Az országos és a helyi szintű irányítási dokumentumokban alapprogramjának céljai, feladatai, elvárásai. ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan megfogalmazottakat adaptívan alkalmazza a csoportjára. körülhatárolni, következetesen alkalmazni. A sokoldalú értékeléshez pontosan választja meg az ellenőrzés és az Tudatosan alkalmazza a formatív, a diagnosztikus és a szummatív értékelési Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a értékelés módszereit. formákat, eszközöket. A sokoldalú értékeléshez felhasználja a megítélést, a különböző értékelési módszereket, eszközöket. becslést és a mérést. Nevelési eredményvizsgálati módszereket alkalmaz, és eszközöket készít a Foglalkozásain használja azokat a mérőeszközöket, amelyek hozzájárulnak a tanulók, a csoportok és a közösségek megismeréséhez, fejlesztéséhez, az tanulók egyéni és a csoport fejlesztéséhez. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket elért eredmények értékeléséhez. A rendelkezésre álló központi mérési(kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít. értékelési dokumentumok információit munkája során felhasználja. Indikátorok
6.1.
6.2.
6.3.
Tevékenységében rendszer szinten van jelen a folyamatos fejlesztő értékelés. Megbeszélések, tanulói önértékelések, társak értékelése, csoportmegbeszélés felhasználása a fejlesztésben. A tanulói eredményekről folyamatosan, objektíven visszajelzést ad. A foglalkozásokon fejlesztő visszajelzéseket ad a tanulói tevékenységekre és eredményekre. Értékelése jellemzően formatív. A fejlesztő értékelést alkalmazza a foglalkozásokon is. Kooperatív csoportmunkával, egyéni feladatokkal segíti a helyes önértékelés Az együttműködésen alapuló feladatok értékelésében kiemelt szerepet kialakulását, a pályaorientációt. tulajdonít a társak értékelésének és az önértékelésnek.
6.4.
A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre.
6.5.
Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek.
6.6.
Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az A tanulói produktumokat elemzi, értékeli és felhasználja nevelői tevékenységében. Pedagógiai munkájában felhasználja a tanulói egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén teljesítmények iskolai mérésének, értékekésének eredményeit. gyakorlatát módosítani.
6.7.
6.8.
Az értékelés eredményei és a közvetlen tapasztalatok alapján szükség szerint módosítja pedagógiai gyakorlatát.
7. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Szaktárgyi KKK-k: "Képes az önálló és közösségi tevékenység támogatására, hatékony ismeretközvetítésre, a pedagógiai kommunikáció sajátosságainak megismerésére, a kommunikációs eszközök alkalmazására. Folyamatosan fejleszti a diákok kommunikációs kultúráját, a kapcsolatteremtő, a kapcsolattartó és a kapcsolatot lezáró képességeit. Képes a kollégiumi tevékenységeihez kapcsolható más szereplőkkel - kollégiumon belüli és a kollégiumon kívüli - kooperatív és konstruktív együttműködésre. A kapcsolattartás és az együttműködés során használja az IKT-eszközöket és a különböző online csatornákat."
Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.
6
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
7.1. 7.2. 7.3.
7.4.
7.5.
7.6.
7.7.
7.8.
Kollégiumi nevelés
A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák Indikátorok A portfólió alapján Az óralátogatás alapján Folyamatos kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, a kollégákkal, az A foglalkozásain épít a kollégiumon kívüli együttműködés, a megvalósult Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás intézményvezetővel, a nevelésben-oktatásban résztvevőkkel. programok elemeire. jellemzi. Kapcsolattartásában épít a korszerű eszközök és online csatornák Felhasználja az online csatornákat információforrásként és eszközként is a A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az lehetőségeire. foglalkozásokon. infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. Az együttműködő felektől (tanuló, szülő, kolléga, vezető, szakemberek stb.) Az együttműködő felektől érkező információkat kulturáltan építi be a Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó érkező jelzéseket, megállapításokat kritikusan elemzi és használja fel. foglalkozásiba. Kommunikációja nem egyirányú: igényli a visszajelzéseket, visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. reagál és épít rájuk. A partnerekkel történő együttműködése folyamatos és eredményes. Foglalkozásainak tervezésénél és megvalósításánál szükség szerint A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik felhasználja az iskolától, a szülőktől és a tanulóktól érkező információkat. a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.
Álláspontját kulturáltan megfogalmazza, mérlegeli mások véleményét, és maga is meggyőzhető.
A kollégiumi működést ismeri, a vonatkozó szabályokat adaptálja Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, tevékenységébe. Az intézmény működésével összhangban képes munkájának önálló tervezésére és elvégzésére, s ehhez megfelelő és a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. hatékony kommunikációra. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt Kollégiumi szintű feladatokat vállal, együttműködik kollégáival. vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. A tanulás tárgyi és személyi feltételeit megteremti, kiemelten kezelve az A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, egyéni sajátosságokat. feltételeket alakít ki.
Kommunikációja a pedagógiai céloknak megfelelő. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. 7.10. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának Következetesen fejleszti a tanulók egyéni és csoportos kommunikációját, ösztönözve őket a kulturált magatartásra. fejlődését. 7.9.
A foglalkozásokon is mintát mutat a kulturált vitára, a vélemények megfelelő megfogalmazására. A szabályokat következetesen betartja és betartatja.
Kollégium szintű programokat szervez, amelyeket a szakmai elkötelezettség, az együttműködésre való nyitottság jellemez.
A tanulás tervezésekor és szervezésekor figyelembe veszi az ergonómiai és személyi feltételeket. A tanulás tárgyi és személyi feltételeit megteremti, kiemelten kezelve az egyéni sajátosságokat. Kommunikációja tervezett, szervezett, igazodik a kommunikációs körülményekhez és pedagógiai helyzetekhez. A tanulók pozitív kommunikációját megerősíti, a negatívakat javítja, módosítja.
8. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Szaktárgyi KKK-k: "Képes a szakirodalom folyamatos követésére, az önálló ismeretszerzésre, a neveléstudományi kutatások eredményeinek, a kollégiumi nevelés aktuális kérdéseinek értékelésére, alkalmazására, a személyes tapasztalatok integrálására a tudományos keretekbe. Elkötelezett az igényes nevelői munka és a reflexió iránt. Egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgál a diákok számára. Képes saját szakterületén a folyamatos önképzésre, szervezett továbbképzés keretében tudásának megújítására, valamint a szakmai fejlődését támogató szakmai kooperációra. Részt vesz az intézményi innovációban, pályázatokban és kutatásokban, az online megvalósuló együttműködésekben."
8.1. 8.2. 8.3.
A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák Indikátorok A portfólió alapján Az óralátogatás alapján Kompetenciáit tudatosan alkalmazza, fejleszti a foglalkozásokon is. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, Szakmai ismeret- és képességbeli tudását helyesen alkalmazza a feladatköreiben. és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Tervező, megvalósító tevékenységeire önszabályozó céllal reflektál. A foglalkozás pedagógiai és logikai elemeinek tervezését, célkitűzéseit Pedagógiai hatékonyságának növelése érdekében innovatív megoldásokat érzékelteti, meghatározza. Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. alkalmaz, pedagógiai gyakorlatát képes megújítani. Pedagógiai kommunikációját a céloknak és az interperszonális A foglalkozásain tudatos kommunikációt valósít meg. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. kapcsolatoknak megfelelően fejleszti.
Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.
7
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
8.4.
Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.
8.5.
Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket.
8.6.
Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat.
8.7.
Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is.
8.8.
Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.
8.9.
Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek.
Kollégiumi nevelés
Szakirányú továbbképzéseken részt vesz, autodidakta módon is fejleszti tudását.
A foglakozások tükrözik a témához tartozó aktuális, legújabb szaktudományos és módszertani ismereteit.
A legújabb tudományos eredményeket összhangban alkalmazza napi gyakorlatával. IKT-kompetenciáit folyamatosan fejleszti.
A pedagógiai elmélet és gyakorlat szerves egységben jelenik meg a foglalkozásokon. Az IKT-eszközöket a témának, szakmai felkészültségének és a körülményeknek megfelelően használja.
Szakmai kérdésekről rendszeresen konzultál a kollégáival.
A kollégáktól kapott szakmai információkat folyamatosan, tudatosan alkalmazza a foglalkozásokon is. A foglalkozásokon kipróbálja az intézményi és egyéni innovációkat adaptálja az eredményeket. Az online szakmai közösségek eredményeit alkalmazza tanulói körében.
A lehetőségeknek megfelelően vesz részt intézményi innovációban, pályázatokban, fejlesztésekben. Lehetőség szerint részt vesz az online kollégiumi szakmai közösségek munkájában.
Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.
8