1. CÍMLAP Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

STÚDIÓ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI TERVEZÕ KFT. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 6. sz. Telefon/fax: 46/411-414, 412-487, 505-447 E-mail: [email protected]

Tsz.: S – 396– 01

1. CÍMLAP Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Megbízó:

Tivadar község Polgármesteri Hivatal Tivadar Petõfi u. 24. sz. 4921

Tervezõ:

STÚDIÓ Északmagyarországi Tervezõ Kft. Miskolc Rákóczi u. 6. sz. 3530

Miskolc, 2004. szeptember hó

Tivadar község Településfejlesztési koncepciója

1


Tsz.: S – 396– 01

2. ALÁÍRÓLAP Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Vezetõ településtervezõ: Lautner Emõke TT-1-05-0079 Településtervezõ gyakornok: Györe Mária Hojdák Péter Zöldterület, környezetvédelem: Dobos Sára K-1-05-0018/2003 ÉLETTÉR Bt. Bende Laura K-2-05-0426/2004 Mélyépítés tervezõje: Sarnek Ferenc KLD-1-15-0295 VCS-1-15-0295 VR-1-15-0295 SZM-15-48 MEZÕBER-PLUSZ Kft. Elektromos energia és hírközlésellátás: ………………………………….. Posch György SZV-2-15-0486 Miskolc, 2004. szeptember hó

Pirity Attila ügyvezetõ


2


Tsz.: S – 396– 01

3. TARTALOMJEGYZÉK Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

1.

Címlap

2.

Aláírólap

3.

Tartalomjegyzék

4.

Elõzmények Bevezetés Alaptérkép Elõzetes véleményezési eljárás Elõzménytervek, a területet érintõ korábbi döntések A településfejlesztési koncepció társadalmi elõkészítése

5.

Helyzetértékelés, SWOT analízis

6.

Tivadar jövõképe

7.

Fejlesztési célok, stratégiai programok

8.

A településrendezési terv programja

Miskolc, 2004. szeptember hó


3


Tsz.: S – 396– 01

4. ELÕZMÉNYEK Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Bevezetés Tivadar község Polgármesteri Hivatala megbízást adott a STÚDIÓ Északmagyarországi Tervezõ Kft.-nek a település rendezési tervének elkészítésére. A szerzõdéskötésre 2002. márciusában került sor. Jelen tervdokumentációhoz a helyszíni vizsgálatok 2003. márciusában történtek, dokumentációnk az akkori állapotokat tükrözi. A helyzetelemzés célja a fejlesztési lehetõségek, célkitûzések és prioritások megalapozása. A helyzetelemzés során a térségi összefüggések, elõzmények, az agrárgazdaság helyzete mellett az ökológiai adottságokat, a foglalkoztatást, demográfiai mutatókat, az infrastruktúrát, a természet- és környezetvédelmet, a település szociális, kulturális kérdéseit vettük figyelembe, valamint elkészítettünk egy örökségvédelmi hatásvizsgálatot, amely megalapozhatja a település helyi értékvédelmét. Mindezen elemzésekre épül a településfejlesztési koncepció, melyre a településrendezési terv épül. Alaptérkép A tervezési területre vonatkozó földhivatali nyilvántartási térképek beszerzésre kerültek. Ezek felhasználásával, kiegészítésével, helyszíni korrekciókkal készítettük el a tervezési alaptérképet. A digitális alaptérképet a Geodézia Német Kft. készítette. Elõzetes véleményezési eljárás A Polgármesteri Hivatal az elõzetes államigazgatási eljárást lefolytatta. Az illetékes államigazgatási szervek nyilatkozatait a településfejlesztési koncepció készítésénél figyelembe vettük.


4

Elõzménytervek, a területet érintõ korábbi döntések A településre jelenleg érvényes rendezési tervrõl nincs tudomásunk, azt a Polgármesteri Hivatal nem tudta rendelkezésünkre bocsájtani. Országos Területrendezési Terv Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) jóváhagyásáról a 2003. évi XXVI. törvény rendelkezett. A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény meghatározása szerint a „területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú mûszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erõforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a mûszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét”. Az Országos Területrendezési Terv rögzíti a térség területhasználatának és funkcionális övezeteinek alapvetéseit, melyek Tivadar környezetében az alábbiak: − − − − − − − −

vegyes terület felhasználású térség elsõrendû árvízvédelmi fõvédvonal országos ökológiai hálózat övezete levegõtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett terület övezete által érintett település ár- és belvíz által veszélyeztetett terület kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõségvédelmi terület övezete érzékeny természeti terület övezete kulturális örökség szempontjából kiemelt térség települése

Részlet az Országos területrendezési tervbõl

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési Terv Micropolis Területfejlesztõ Tervezõ és Tanácsadó Bt. 2000 A terv nem került jóváhagyásra. A terv Tivadart érintõ elhatározásai:


5

I. o o

Térségi területfelhasználási kategóriák vegyes felhasználású terület (szántó, erdõ) jellemzõen aprófalvas térség

Térségi szerkezeti terv I.

II. Térségi jelentõségû infrastruktúrák hálózatai és létesítményei – A) víziközmûvek o Tisza-menti töltésfejlesztés – középtávú feladat o vízmûtelep o tervezett belvíztározó és biológiai tisztító telep: Tivadar-KisarNagyar települések területén

Térségi szerkezeti terv II.

II. Térségi jelentõségû infrastruktúrák hálózatai és létesítményei – B) közlekedés o tervezett fõút: FehérgyarmatBeregdaróc o térségi jelentõségû közúti híd o országos törzshálózatba tartozó kerékpárút (a Tisza mentén)


6

Térségi szerkezeti terv III.

II. Térségi jelentõségû infrastruktúrák hálózatai és létesítményei – C) energia, intézmények o Kavics és homokkészletek övezete

Térségi szerkezeti terv IV.

I. Védelmi célú övezetek Természet és tájvédelmi övezetek o Szatmár-Beregi tájvédelmi körzettel érintett terület települése o szemétlerakóhely o tervezett levegõtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett terület o környezetileg érzékeny terület övezete által érintett település

Térségi szabályozási terv I.

II. Funkcionális övezetek o o o


idegenforgalmi települése mûemlék kulturális örökség területének alövezete

kiskörzet

érzékeny

7

Térségi szabályozási terv II.

III. Egyéb övezetek o

o

ásványi nyersanyag kitermelés számára korlátozottan hasznosítható területek Polgári védelmi szempontból az I. és II. veszélyeztetettségi csoportba sorolt települések övezete

Térségi szabályozási terv III.

A településfejlesztési koncepció társadalmi elõkészítése A településfejlesztési koncepció elõkészítéseként interjú készült a község polgármesterével. A gazdasági élet fõbb szereplõinek és a képviselõknek kiküldött kérdõívek alapján körvonalazódó legfontosabb meglátások, elképzelések a következõk: − a térség környezete, a község mûemlékei és rendezett utcái alapján elsõsorban a turisztikai fejlesztésekben látnak kitörési pontot − a gazdasági élet fejlõdését a térség rossz megközelíthetõsége és a magas munkanélküliség hátráltatják − az önkormányzat vagyongazdálkodása általában kielégítõ, de pályázati aktivitásában a forráshiány komoly problémát jelent − infrastruktúra fejlesztés településkomfortosítás fontos feladat. Ennek keretében elsõsorban o a szennyvízhálózat kiépítését o az úthálózat és a járdák felújítását o kultúrált buszváró létesítését o a közlekedésbiztonság javítását o az üdülõterület tereprendezését o parkosítást tartják legsürgetõbb feladatnak. − intézményi célú együttmûködések kialakítása a szomszéd településekkel, a lehetõségekhez mérten intézményfejlesztés − lakó- illetve üdülõterületek kialakítására komoly kereslet mutatkozik.


8


5.

Tsz.: S – 396– 01

HELYZETÉRTÉKELÉS SWOT ANALÍZIS

Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Földrajzi fekvés, közlekedésföldrajzi helyzet Erõsségek Gyengeségek – Fontos folyami átkelõhely. – A település távol fekszik a magyarországi – A megye több városa (Fehérgyarmat, gazdaságfejlesztési centrumoktól. Vásárosnamény is könnyen elérhetõ). – Növekvõ átmenõ forgalom terheli a – Az Unió keleti határsávjába tartozó község területét. település. Lehetõségek Veszélyek Az M3-as autópálya és a 49-es – Elmaradnak vagy késnek az úthálózat gyorsforgalmi út megépítése. fejlesztések. – A Fehérgyarmat-Beregsurány útvonal – A szomszédos országok (Ukrajna, fõúttá való fejlesztése. Románia) gazdasági és politikai – A Tisza-menti kerékpárút megépítése. labilitásának fennmaradása tartósan perifériára szorítja a határ menti térségeket. –

Szerepkör, települési együttmûködés Erõsségek Gyengeségek – A körjegyzõség központjához, Kisarhoz – Távol esik az ország gazdasági való közeli fekvés, közvetlen kapcsolat. vérkeringésétõl. – Jó együttmûködés a szomszédos – A rendszerváltás után a keleti kapcsolatok községekkel. leépültek. – A környék kiemelkedõ üdülõközpontja. – Az ország egyik leghátrányosabb helyzetû kistérségének tagja. Lehetõségek Veszélyek – A kistérségi összefogás erõsítése. – A térség nem használja ki földrajzi – Közös beruházások erõsíthetik a elhelyezkedésébõl adódó lehetõségeit. szomszédos községek együttmûködését. – A térségi idegenforgalmi szerepkör csak – Térségi jelentõségû turisztikai szerepkör beruházással tartható meg. fokozása.


9

Gazdasági erõforrások Erõsségek – A térségi átlagnál jobb termõföldek. – Jelentõs munkaerõ-tartalék. – Kereskedelmi szállásférõhelyek, vendéglátó egységek nagy száma. – Növekvõ vállalkozói kedv. – Önálló üdülõterület.

– – – – – –

– – – – – – –

Lehetõségek Európai Unióhoz történõ csatlakozás elõnyei (pályázatok, támogatások). Idegenforgalom fejlesztése. Beszerzõ, értékesítõ, termelõ szövetkezetek alakítása. Mezõgazdasági termékek magasabb fokú feldolgozása helyben. Idegenforgalmi adottságok maximális kihasználása beruházásokkal. Az önálló üdülõterület rendezése, rehabilitációja. Ártér rendezése a Vásárhelyi terv I. ütemén belül.

Humán erõforrások Erõsségek – A népességszám csökkenése megállt. – Pozitív vándorlási különbözet. – Az idegenforgalom munkahelyteremtõ hatása. Lehetõségek – A település népességmegtartó képességének növelése. – A különbözõ gazdaságélénkítõ programokkal elérhetõ a lakosságszám kismértékû növelése. Települési adottságok Erõsségek – – – – –

– – – – – –

–

– – –

Gyengeségek Tõkeszegények a vállalkozások. Elaprózódott a birtokrendszer. Nincs (feldolgozó) ipari hagyomány. Szennyvízhálózat hiánya. Alacsony színvonalú a mezõgazdasági termelés. Kedvezõtlen fajtastruktúra. Veszélyek Közlekedési hálózat fejlesztés lelassulása. Kiemelt központi támogatások elmaradása. Európai Unióhoz történõ csatlakozás hátrányosan érinti a gazdálkodókat. Árvíz a térségben. Magas hitelkamatok miatt a vállalkozók nehéz helyzetbe kerülnek. Hitelfedezetként bejegyzett termelõeszközök elvesztése a megélhetést veszélyezteti. Az üdülõterület fizikai állapota tovább romlik. Gyengeségek Fokozatosan elöregedõ népesség. A természetes szaporodási index negatív. Fiatalok elvándorlása.

Veszélyek – A vándorlási különbözet megváltozása a település népességcsökkenését idézné elõ. – Ha tovább romlik, a térség gazdasági helyzete és az életkörülmények, népességcsökkenés következhet be. Gyengeségek

A fenntartható fejlõdés keretein belül – Az országutak átkelési szakaszai mûvelhetõ mezõgazdasági területek. balesetveszélyesek. A terület egy része védelem alatt áll. – Az üdülõtelep rendezetlen, árvízveszélyes. Jelentõs tartalék beépíthetõ területek. – Belvízveszélyes területek. Környezetszennyezõ tevékenységek hiánya. Önálló, kistérségi jelentõségû üdülõterület.


10

Lehetõségek Veszélyek Idegenforgalmi és lakáscélú terület- – Ha elmarad a belsõ területek megújítása, használat kiterjesztése. csökkenhet a település vonzereje. – A településtest egységes rekonstrukciója. – Az átmenõ forgalom növekedésével – Üdülõtelep rendezése, megújítása. tovább romolhat a közlekedésbiztonság. – Erdõsítési program a Vásárhelyi terv – Az üdülõterület fizikai és erkölcsi keretében és azon kívül is. leépülése. –

Intézményhálózat Gyengeségek Hiányos intézményhálózat. A település egyre nehezebben tudja fönntartani intézményeit forráshiány miatt. Lehetõségek Veszélyek – A gazdasági helyzet erõsödésével a – Forráshiány miatt az önkormányzat az forráshiány enyhül. intézményi ellátás színvonalának – Pályázatokkal szerezhetõ források a még csökkentésére kényszerül. felújítandó intézményekre. – Az intézményi ellátottság hiányosságai – Közös intézmény fenntartása szomszédos miatt csökkenhet a település vonzereje. községekkel. –

Erõsségek Jó együttmûködés, közeli fekvés a teljes – intézményellátottságú Kisarhoz. –

Infrastruktúra ellátottság Erõsségek Gyengeségek – A település alapközmûvei (vízellátás, – Nincs szennyvízcsatornázás. gázellátás, elektromos energia ellátás) – A csapadékvíz elvezetõ megoldottak. korszerûsítésre szorul.

–

– – –

rendszer

Lehetõségek Veszélyek Pályázati forrásokból megvalósítani – A szennyvíz elvezetõ rendszer kiépítékistérségi összefogással a szennyvíz sének hiánya környezetszennyezéssel jár. elvezetõ rendszert. – A belvíz elvezetõ rendszer rekonstA belvíz elvezetõ rendszer kiépítésével rukciójának elmaradása belvízkárokat területek mentesülhetnek a belvíztõl. okozhat. Az árvíztározó megépítése a Vásárhelyi – Árvízveszély. terv I. ütemén belül. Internet hozzáférés biztosítása, teleház program.


11


Tsz.: S – 396– 01

6. TIVADAR JÖVÕKÉPE Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A jövõkép a település adottságaira épülõ, az önkormányzat fejlesztési szándékait megfogalmazó, a fejlõdés irányait és prioritásait, valamint stratégiáját megjelölõ hosszú távú célrendszer. Tivadar esetében a fejlõdés legkedvezõbb lehetséges irányaként a megkezdett térségi integráción belül koordinált fenntartható fejlõdési modell jelölhetõ meg. A fenntartható fejlõdési modell gazdasági oldalról és a települési funkciók oldaláról az adottságokból következõ alkalmasság szempontjait és lehetõségeit, fejlesztési oldalról a területhasználat mértéktartó, más területekkel egyensúlyban lévõ fejlesztését tûzi ki célul, mind települési, mind térségi szinten. Az elérendõ cél érdekében fontos térségfejlesztési erõ, hogy az azonos érdekeltségû, adottságú, helyzetû, piaci pozíciójú önkormányzatok, gazdasági társaságok, társadalmi és más szervezetek a hosszú távú célkitûzéseken alapuló fejlesztéseiket egymás szándékát erõsítõ, azt nem zavaró, nem gátló módon a térség kiegyensúlyozott fejlõdése érdekében együttmûködés keretében végezzék. Az együttmûködés kulcsa az azonos adottság és érdekeltség, ezért célszerû az integráción belül is az ilyen települések együttmûködésének erõsítése akár kistérségi szinten túl is. Tivadarnak, mint a fehérgyarmati kistérség egyik, a város vonzáskörzetébe és erõterébe tartozó településének erõsítenie kell együttmûködését a kistérséggel, illetve annak központi településével, valamint a környezõ településekkel (elsõsorban Kisarral és Nagyarral). Ezen együttmûködés keretein belül kell megtalálnia és megõriznie saját, önálló arculatát, önálló települési funkcióit. Tivadarnak, mint önálló jegyzõséggel nem rendelkezõ településnek, jelentõs folyami átkelõhelynek településfejlesztési célkitûzéseit az alábbiak szerint vázolhatjuk fel: Általános célkitûzések: A település életminõségének megõrzése, javítása, a gazdasági alapok fenntartható fejlesztésével. A település népességmegtartó képességének megõrzése, bõvítése. Olyan helyi közösségek kialakítása, amelyek további társadalmi-gazdasági fejlesztések alapját képezõ vonzó vidéki életmódot hoznak létre. A kistérségi, településközi együttmûködés erõsítése, a lakosság, különösen az agrárágazatban tevékenykedõk felkészítése az Európai Uniós csatlakozás utáni helyzetre, különös tekintettel az Uniós követelményekre és a pályázható támogatások ismeretére, az igénybevétel technikájára. A település üdülõterületi, idegenforgalmi szerepkörének növelése.


12

6.1. Fõ célok és fejlesztési irányok Célként tûzzük ki, hogy Tivadar a térség, ezen belül a fehérgyarmati kistérség önálló – Gazdasági, mezõgazdasági jellegét megõrzõ és fejlesztõ – Idegenforgalmi szerepét erõsítõ és növelõ – Nyugodt lakókörnyezetet biztosító – Környezeti értékeit és települési karakterét megõrzõ települése legyen. −

−

− −

−

−

−

Ehhez feltételként rendelhetjük, hogy: Az országos és megyei tervekben szereplõ közlekedési infrastrukturális fejlesztések megvalósulását a település felkészülten fogadja, ehhez a belsõ- és külsõ közlekedési hálózati rendszerét átalakítsa, belsõ kiszolgáló úthálózati rendszerét bõvítse és átalakítsa tudatos területfejlesztési politikával, mely egyúttal a belsõ területi tartalékok hasznosítását is elõsegíti. A településnek sikerül megtartania a lakosságát azáltal, hogy olyan fejlesztési projekteket indít el, amelyek növelik a lakosok komfortérzetét (település-rehabilitáció), olyan intézkedéseket hoz a település vezetése, amelyek elõsegítik és ösztönzik a helyi mikro- és kisvállalkozások megerõsödését mind az idegenforgalom, mind a gazdaság (ipar és mezõgazdaság) terén. A településnek sikerül létrehoznia szerepének megfelelõ kereskedelmi hálózatát, mellyel erõsíti meglévõ szerepét, hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a település megújuló arculatának kialakításához. A településnek sikerül idegenforgalmi szerepét növelnie elsõsorban az idegenforgalmi kínálat és a hozzá tartozó idegenforgalmi infrastruktúra kiépítésével és a település rehabilitáción és a település történeti hagyományain alapuló új arculatának megteremtésével. A település üdülõterülete rekonstrukcióra szorul. A gazdasági fejlesztés és felemelkedés nem képzelhetõ el a település gazdasági stratégiájának kidolgozása nélkül. A településfejlesztési koncepció a térbeli, területi keretek meghatározását tudja rögzíteni, a település gazdasági stratégiájának kidolgozása külön munka tárgya. A kistérségi szerepkör mellett fontos szempont a kötelezõ és vállalt önkormányzati feladatok ellátása. A településfejlesztés során a vagyongazdálkodás kereteinek és új stratégiájának kialakításakor kell dönteni a tényleges területek hasznosításáról, szükség van-e új területek kijelölésére, bevonására, vagy a régi meglévõ területek rekonstrukciójára. A települési funkciók bõvítésének fontos eleme az Önkormányzat szerepének növelése a településfejlesztésben, a terület-elõkészítésben. Itt elsõsorban a nagyarányú településfejlesztési elképzelések területi elõkészítését kell célul kitûzni, melynek elemei a területfelvásárlás, a területek funkcionális átalakításának megszervezése. (Vállalkozói övezet, logisztikai területek, lakóterületek, idegenforgalmi területek, stb.) A település üdülõterületi szerepének megõrzéséhez gondoskodnia kell az alapvetõ oktatási, kultúrális valamint egészségügyi intézmények fenntartásáról vagy azoknak települési összefogásba való igénybevételének lehetõségérõl, illetve azok színvonalának növelésérõl akár összefogásban is, illetve gondoskodni kell az idegenforgalmi kínálat bõvítésérõl és az üdülõterület rekonstrukciójáról.

A kommunikáció javítása a térség települései között, az információhoz jutás, a kistérségi érdekérvényesítõ képesség növelése az egyes települések vagy települési társulások projektjeinek egymást erõsítõ hatása érdekében.


13

Gazdasági célkitûzések: • A termelõ infrastruktúra területén: – a munkanélküliség csökkentése, a kialakult állapot kezelése – a fenntartható mezõgazdálkodás létrehozása, jövedelem termelésének fokozása, piaci versenyképességének fokozása, a helyi mezõgazdasági feldolgozóipar megteremtése – a község infrastruktúrájának fejlesztése • Idegenforgalom, kulturális szerepkör területén: – idegenforgalmi, turisztikai adottságok hasznosítása, az idegenforgalomra épülõ kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók fejlesztése, falusi turizmus meghonosítása a meglévõ értékekre alapozva – üdülõterületi rekonstrukció – rekreációs és sport területek fejlesztése, elsõsorban belsõ területi tartalékok föltárásával a Tisza partján és a belvizes területek rendezésével – kulturális beruházások települési összefogásban • Ellátó infrastruktúra területén: – új típusú kereskedelmi és szolgáltató övezetek kijelölése – kötelezõ önkormányzati feladatok ellátása – kistérségi idegenforgalmi szerepkör erõsítése Értékvédelmi célkitûzések: • Természetvédelem és az épített környezet védelme területén: – természet és értékvédelem: a tájkarakter a települési és táji értékek megõrzése, ökológiai folyosók megtartása és bõvítése – a tájvédelmi körzet területének bõvítése – a település erdõsültségének növelése – települési értékvédelem – üdülõterületi rekonstrukció mind a közterületek, mind a magánterületek esetében • Környezetvédelem területén: – tájhasználati korlátozások és szabályozások bevezetése – termõföld és talajvédelem – az üzemi és mezõgazdasági üzemi telepek környezetterhelõ hatásainak csökkentése – vízrendezés, vízminõség javítása – zaj- és levegõtisztaság. védelmi megoldások érvényesítése – ártéri területek rendezése a Vásárhelyi terv keretein belül Településpolitikai célkitûzések: – a település vonzásának megtartása, növelése és a település arculatának fejlesztése, a településkép kedvezõ alakítása, a szükséges területi fejlesztések biztosítása – szociális problémák kezelése, a hátrányos helyzetû rétegek felzárkóztatása településrészek rehabilitációja, új fejlesztési területek kijelölése – a településszerkezet korszerûsítése a megközelítési (külsõ és belsõ) viszonyok javítása, mely egyúttal a településfejlesztés eszköze, új területek bevonására – árvízvédelem és árterek rendezése


14

6.2. Jövõkép 6.2.1. A megközelítési viszonyok változása Rövidtávon elérendõ cél, hogy Tivadar, mint jelentõs idegenforgalmi potenciállal bíró település térségi kapcsolatai kiegészüljenek, illetve a szabadidõs közlekedési eszközökkel (kerékpár, kishajó) nagytérségi szinten megközelíthetõvé váljon. A várható és elhatározott fejlesztések, így – a Mátészalkát és Vásárosnaményt kiszolgáló gyorsforgalmi utak (M3). – A Fehérgyarmat-Beregdaróc útvonal fõútvonallá való fejlesztése. – Az M49 gyorsforgalmi út kiépítése. – Az országos törzshálózatba tartozó Tisza-menti kerékpárút lényegesen javítják Tivadar megközelítési viszonyait is. A belsõ kiszolgáló utak fejlesztése és a forgalomcsillapítás a belsõ közlekedési viszonyokban hozhat pozitív változást. 6.2.2. A település szerepköre A település saját intézményrendszerrel nem rendelkezõ, ezért a településközi összefogásban érdekelt kistelepülés. Az elérendõ cél – a települési együttmûködés racionális feladatainak megtartásával – a település megtartó képességének és térségi szerepének megõrzése és idegenforgalmi szerepkörének kistérségi és nagytérségi erõsítése. 6.2.3. A gazdasági szerkezet változása Tivadar fejlõdésére legközvetlenebbül az ország és helyi gazdaság stabilitása, illetve dinamikája hat, hiszen ezek következménye, hogy a munkahelyek száma elégséges-e, hogy a lakossági és önkormányzati bevételek mértéke, a lakossági ellátás, a térbeli rendezettség és a város mûködésének színvonala megfelelõ-e. Köztudott, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ma is az ország elmaradottabb, hátrányosabb helyzetû régiói közé tartozik. Ez alól csak a megyeszékhely a kivétel, dinamikus, szinte robbanásszerû fejlõdésével. A környezõ kisközép városok, elsõsorban Fehérgyarmat és Mátészalka fejlõdése nem elég dinamikus, nem tudja élénkíteni a kistérségek gazdaságát. Tivadar a fehérgyarmati kistérség települése, gazdaságföldrajzi elhelyezkedése hátrányosnak mondható az ország belsõ területeibõl való viszonylagos távolsága miatt. A település önállóságát részben feladni kényszerült. Ahhoz, hogy a település gazdasági helyzetében változás következzen be, az alábbi feladatokat kell megoldani lépésrõl lépésre: Ipari és egyéb gazdasági fejlesztések: 1. Környezetterheléssel járó ipari tevékenységek korlátozása. 2. Kézmûipari tevékenység fejlesztésének programja. • kézmûipari vállalkozások létrehozása, eszközfejlesztés, termékfejlesztés • a piacra jutás, értékesítés segítése, ösztönzése, marketing • népmûvészeti hagyományokon alapuló munkahelyteremtés (kézimunka, hímzés)


15

Mezõgazdaság: A fenntartható mezõgazdaság kialakítását, jövedelemtermelõségének fokozását, piaci versenyképességének javítását. Elemei: • az Európai Unió közös agrárpolitikájának, a közösségi vívmányoknak az átvétele, a szükséges tudásbázis megteremtése • termõföld hasznosításának racionalizálása, leépült termõalapok pótlása • a kárpótlás során kialakult elõnytelen, gazdaságtalan birtokviszony-szerkezet megváltoztatása • új termékek termesztése (gyógy-, fûszernövények, biotermékek, zöldségtermelés) • a szétszórt gazdaságok versenyképességének növelése gépesítéssel, érdekvédelmi szövetkezetek, új típusú társulások megalakításával • tároló és feldolgozó kapacitás növelése • egyenletesen megbízható minõségû termékek termesztése • az állattartás környezetvédelmi, higiéniai, állatelhelyezési feltételeinek javítása Idegenforgalom: Elemei: • a meglévõ üdülõterület rekonstrukciója, fejlesztése • új típusú idegenforgalmi kínálat megteremtése (holtágak hasznosítása, horgásztavak kialakítása, stb.) • szálláshely kínálat bõvítése.

6.2.4. A népességviszonyok változása, humán erõforrások Népességviszonyok: Tivadar népességének hosszú távra történõ prognosztizálásakor figyelembe vett demográfiai tényezõk: •

•

az élve születések (11 %) és halálozások (19 %) aránya a továbbiakban is hasonlóképpen alakul, akkor a természetes népességváltozás kismértékben (8 %) negatívra becsülhetõ; a vándorlási különbözet elmúlt évek pozitív egyenlege megmarad, és ellensúlyozza a természetes fogyást.

A népességre vonatkozó jelenlegi és várható tendenciák jövõre vonatkozó kivetítésébõl az látszik, hogy a település népessége az elkövetkezõ 15 évben növekedhet. Természetesen a gazdasági helyzet alakulása, a térség foglalkoztatási helyzetének, az életkörülményeknek a relatív romlása ellentétes hatást is kiválthatnak. Ezek alapján a lakónépesség változása +0,1 és +0,5% között prognosztizálható. A népességszámot mintegy 230 fõben maximálhatjuk.


16

T ivadar la kónépességének alakulása 400 fõ

300 200 100 0 1960

1970

1980

1990

2003

2010

2015

é v I.1-é n optim is ta

pes s z im is ta

A körülmények kedvezõ alakulása esetében az optimista, míg a jelenlegi helyzet stabilizálódása esetében a pesszimista változat következhet be, de ez sem jelent csökkenést. Humán erõforrások: A humán erõforrások valamint a tudás és a kulturális színvonal magasabb szintre hozatala – életmódhoz kapcsolódó programok, egészséges életmódot segítõ programok szervezése – teleház program, számítástechnikai ismeretek, internetes szolgáltatás terjesztése – kulturális rendezvények, amatõr kulturális együttesek létrehozása, mûködtetése – a felsõfokú képzés támogatása, önkormányzati ösztöndíj alapítása. 6.2.5.

Az infrastruktúra ellátottság változása

Közmûvek: A település hiányzó alapközmûveit, így a szennyvízcsatorna hálózatot és a belvíz elvezetõ rendszer kiépítését kell megvalósítani. Intézmények: Az intézményi infrastruktúra ellátás megõrzése a kitûzött cél, illetve a településközi együttmûködés fokozása az intézmények mûködtetése érdekében. Ezen túl helyben elvégzendõ feladatok: – a könyvtár állományának bõvítése. – a mûvelõdési ház felújítása. Településszerkezet: A településszerkezet fejlesztésének céljai: Célként tûzzük ki, hogy a település – be tudja fogadni a település fejlõdését biztosító funkciókat, melyek elsõsorban idegenforgalmi funkciók, illetve a településen belüli lakó- és rekreációs funkció.


17

– –

–

biztosítsa a településfejlõdés belsõ igényeihez szükséges területeket (lakásellátás, szabadidõs területek, zöldterületi rendszer, falusi turizmus) korszerûsítse a belsõ közlekedési hálózatot, s ezzel csökkentse a forgalomterhelést, a környezetszennyezést, növelje a csillapított forgalmú zónát, javítsa a település életkörülményeit, a település arculatát és a biztonságot javítsa a település és az idegenforgalom szempontjából figyelembe vehetõ folyóparti területek kapcsolatát.

Az új funkciók befogadásához és a belsõ fejlõdés területi igényeinek kielégítéséhez: – elsõsorban a belterület tartalékait és a falusi léptéket megtartó intenzitásnövekedésben rejlõ tartalékokat, esetleg a kertvárosias lakóterületek megteremtését kínálati szereppel – másodsorban (illetõleg indokolt esetben) a belterülethez közvetlenül csatlakozó területek tartalékait kell kihasználni. Stratégiai fontosságú gazdaságossági-és településüzemeltetési elv, hogy a beépítésre szánt terület csak indokolt esetben növekedjen. A belterületi tartalékokat elsõsorban az intézményi rendeltetés befogadását biztosító úgynevezett vegyes felhasználási módú terület bõvítésére, és a lakásépítési igény egy részét biztosító lakóterületi fejlesztésre célszerû kihasználni, elsõsorban a településközpont peremterületeinek átminõsítésével és új lakóterületek kialakításával. E belterületi tartalékokat részben a rendeltetés-módosítás jelenti, amikor a településközpont közvetlen térségében a jelenlegi lakóterületi felhasználás vegyes felhasználásra módosul, s így nõ a vegyes terület, másrészt a településközpont kertvárosi jellegûvé történõ átépülésében rejlõ intenzitás-tartalék, harmadrészt a nagymélységû telkekbõl álló tömbök belsõ részeiben alakítható új lakóterületek. A településközpont kijelölése: A településközpont kijelölésére a – meglévõ karakteres központ híján – a hídláb környezetében került sor. Idegenforgalom: Természeti és kulturális értékekre alapozó turizmus megteremtésének programja. Elemei: – meglévõ falusi magán szálláshelyek/vendéglátóhelyek bõvítése, komfortfokozatának fejlesztése – új falusi magánszálláshelyek/vendéglátó helyek kialakítása – a falusi magánszállásadói/vendéglátói tevékenységhez, vagy mezõgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó turisztikai szolgáltatások fejlesztése, kínálatbõvítés: • tradicionális falusi vendéglátás, • minõségi, tájjellegû gasztronómiai szolgáltatások, • víziturizmus, horgászat. – a kistérség valamint a szomszédos kistérségek természeti, kulturális és történelmi emlékeit bemutató programok szervezése – a természethez kapcsolódó speciális érdeklõdésû turisták (fotósok, horgászok) számára való programkínálat


18

– – –

kistérségi, kistérségek valamint települések közti kommunikáció, közös marketing településspecifikus, egyedi rendezvény(ek) megszervezése, létrehozása és rendszeres mûködtetése a település üdülõterületének komplex rekonstrukciója

Lakóterület céljára igénybe vehetõ területek: A településrõl kivezetõ utak mentén, Gulács és Tarpa irányába egyaránt lehetséges a külterületi földek belterületbe vonásával. A fejlesztéseket a meglévõ kereslet is alátámasztja. Gazdasági területek: Új gazdasági területek kijelölését nem tartjuk szükségesnek, mivel az erõs környezetterheléssel járó funkciók ronthatják az idegenforgalom esélyeit, és a település gazdasága elsõsorban az idegenforgalomra épül. Intézményterületek: A hídláb környékén célszerû kijelölni a településközponti vegyes területeket, melyek kapcsolatban vannak a lakó és üdülõ területekkel. Ezen funkciók megjelenését, fejlõdését nem szabad akadályozni. Idegenfogalmi célú és egyéb területek: – Horgásztó létesítése a település külterületén és a holtág hasznosításával, rekreációs terület kialakítása. – Sportpálya létesítése. – Üdülõtelep tereprendezése, parkosítása, teljeskörû rekonstrukciója. Zöldfelületi rendszer korszerûsítése: A település zöldfelületi elemei sávos, vonalas és szigetes elhelyezkedésûek. Az elemek, hogy mûködõképes rendszerré, azaz a települést átszövõ, összefüggõ hálózattá fejlõdjenek az alábbi rendezési cél figyelembevétele szükséges: Térben egységes ökológiai egyensúly megteremése a települési, a településközeli és a természetes környezet zöldfelületi elemei között. Ez idõben hosszú távú folyamat, melyben a célt a település természeti értékeinek a megtartásával, védelmével, a tartalékok feltárásával javasolt elérni az épített környezet rendezési, fejlesztési elképzeléseivel összhangban. Ennek során fejleszteni és rendezni kell a – A táj jellegzetes szerkezeti elemei és a települési zöldfelületek között a térben is egységes kapcsolatot. Ennek érdekében: • meg kell oldani az utcai zöldsávok kijelölését, az utcafásítást, a lakótömbök kertjeiben a kertek lombtömeg fedettségének növelését. – A település zöldfelületi elemei körül az ökológiailag érzékeny területek védelmét, így pl: • a kisebb közkertek növényállományát • a jelentõs zöldfelülettel rendelkezõ intézmények közül az egyházi és önkormányzati intézmények dús vegetációját, • az üdülõtelep parkosítását és közterületeinek komplex rekonstrukcióját.


19

– A lakótelkek zöldfelületét, a lombtömeg mértékének jelentõs növelésével. – A településszerkezet kiemelését zöldfelületekkel, zöldterületekkel. Ennek érdekében meg kell oldani az utcafásítás, a közkertek, az intézménykertek és az egyéb zöldterületi elemek kapcsolatát, zöldterületi rendszerré történõ fejlesztéssel. – A község közterületeinek átfogó virágosítását, növényesítését. Lakásellátás: A lakásellátásban döntõen a magánszemélyek építései a jellemzõek, ehhez a településen belül új lakóterületek kijelölése szükséges. Önkormányzati bérlakás építés számára kisebb társasházak építésére is alkalmas lakóterületek kijelölése. 6.2.6. A természeti erõforrások megõrzése A természeti erõforrások megõrzése a fenntartható fejlõdési modellen belül kidolgozott agrárprogram, a természetbarát tájhasználat módszerével valósítható meg, a helyi mezõgazdaság megújításával. Az országos védelem alatt álló Szatmár-Beregi Tájvédelmi körzet kibõvítése várható, mellyel tovább növelik a településen belüli védett területek nagyságát. Környezetvédelmi program készíttetése. Hulladékgazdálkodási terv készíttetése.

6.2.7. Települési értékvédelem – – – –

A települési értékvédelem, mint idegenforgalmat vonzó beruházás. Mûemlékek és környezetük rendbetétele (a templom és környéke). Helyi értékvédelmi rendelet megalkotása. Az árvíz utáni újjáépítés egységes építészeti képének megóvása.


20


Tsz.: S – 396– 01

7. FEJLESZTÉSI CÉLOK, STRATÉGIAI PROGRAMOK Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

7.1. Bevezetés A település hagyományai, javuló közlekedés-földrajzi adottságai, a térségben már jelenleg is betöltött idegenforgalmi szerepe minden tekintetben alátámasztja egy optimista jövõkép megfogalmazását. Eszerint Tivadar a fehérgyarmati kistérségen belüli települési integráció részeseként, de önálló települési arculatát megtartó és megerõsítõ településként határozza meg jövõjét. Önállóságát elsõsorban idegenforgalmi fejlesztéssel kell megalapoznia. A településfejlesztési célok és programok: A településfejlesztési koncepció ezen fejezete a település jövõje szempontjából alapvetõen és elsõdlegesen fontos körülményeket (prioritásokat) is megfogalmazza, a helyzetértékelés és a jövõkép fejezetek alapján. A prioritások a veszélyek leghatékonyabb elhárítására, a gyengeségek közömbösítésére, az erõsségek és a lehetõségek leghatékonyabb kihasználására irányulnak. Jelentõségük abban van, hogy a fejlõdés terén láncreakciót indítanak el, s így újabb és újabb fejlesztési elemeket generálhatnak. A követendõ stratégiai pozíciót (magatartást) az alábbi ábra szemlélteti:

OFFENZÍV STRATÉGIAI POZÍCIÓ

MÉRLEGELHETÕ STRATÉGIAI POZÍCIÓ A veszélyek kivédése az elsõdleges

MÉRLEGELHETÕ STRATÉGIAI POZÍCIÓ A lehetõségek kihasználása az elsõdleges

DEFFENZÍV STRATÉGIAI POZÍCIÓ

VESZÉLYEK

LEHETÕSÉGEK

ERÕSSÉGEK

GYENGESÉGEK

A fejlesztési célok, programok fejezet a jövõkép megvalósulása irányába mutató, a kitörési pontok, a prioritások mentén sûrûsödõ közép- és rövid távú, belátható idõn belül is megvalósítható feladatokat csoportosítja.


21

7.2. Elsõdlegességek prioritások, a prioritásokhoz kapcsolódó fejlesztési célok, programok

ELSÕDLEGESSÉGEK (PRIORITÁSOK)

A PRIORITÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSI CÉLOK, PROGRAMOK

A földrajzi pozíció és az elérhetõség javítása, a belsõ közlekedési szerkezet korszerûsítése

1. A Fehérgyarmat-Beregdaróc összekötõ út fõúttá történõ kiépítése 2. Belterületi utak aszfaltterítésének korszerûsítése, parkolók létesítése 3. Kiemelt külterületi kiszolgáló utak kiépítése 4. Térségi kerékpárút megépítésének elõsegítése 5. Üdülõterületi közterületek rendezése A népesség megtartó képesség − Gazdaságfejlesztés javítása, az elvándorlás 1. Vállalkozás élénkítési program kidolgozása a fiatal megállapítása, a értelmiség helyben tartásának elsõdlegességével foglalkoztatottság, 2. A termék feldolgozottság szintjének emelése munkanélküliség − Idegenforgalom fejlesztése, a kínálat bõvítése problémájának kezelése és a 1. Rekreációs terület kialakítása a belvizes területek és humán erõforrások holtágak rendezésével kihasználásának javítása 2. Bekapcsolódás a falusi- és ökoturizmusba, horgászturizmus 3. Szálláshely, bakancsos turista szálló létesítése 4. Üdülõterületek komplex rekonstrukciója 5. Ártéri rekonstrukció a Vásárhelyi terv keretében − Kötelezõ és vállalt önkormányzati feladatok ellátása 1. Intézményi társulások mûködtetése, hatékonyság növelés 2. Sportpálya létesítése A települési életkörülmények javítása, az épített és természeti környezet védelme

1.

3. 4. 5. 6. 7. Szociális válságkezelõ program kidolgozása és forrásainak megteremtése

1. 2. 3. 4.

Mûemléki terület komplex rekonstrukciója (a település központjában) Településszerkezet és települési karakter védelme, helyi értékvédelmi rendelet megalkotása Új lakóterületek kialakítása Egységes településközpont kijelölése Közpark kialakítása, karbantartása Védett és védelemre tervezett természeti területek kijelölése Bekapcsolódás a „zöld város” programba, fásítás, virágosítás Munkahelyteremtõ program Pályázatok kidolgozása, a források megteremtésére Hátrányos helyzetû rétegek felzárkóztatása Szociális lakásépítési program megalkotása


22

1. CÍMLAP Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Recommend Documents