III. A 2010. DECEMBER 31-IG TELJESÍTENDŐ JOGHARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEK 1. Azon uniós jogi aktusok, melyek esetében a jogharmonizációs javaslat elkészítése folyamatban van -
-
-
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (kodifikált változat) Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós öko-címkéről
2. Azon uniós jogi aktusok, melyek esetében az átültetés 2010. december 31-ig teljesítendő -
-
-
-
-
-
-
Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről Átültetési határidő: 2008.09.02. Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Átültetési határidő: 2009.11.26. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/29/EK irányelve (2009. április 23.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról Átültetési határidő: 2009.12.31. Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről Átültetési határidő: 2010.01.11. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/101/EK irányelve (2008. november 19.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról Átültetési határidő: 2010.02.02. az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről Átültetési határidő: 2010.02.19. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról Átültetési határidő: 2010.06.11.
1
-
-
-
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról Átültetési határidő: 2010.07.13. Az Európai Parlament és a Tanács 1007/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a fókatermékek kereskedelméről Átültetési határidő: 2010.08.20 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről Átültetési határidő: 2010.12.12.
3. Jogsértési eljárásokhoz kapcsolódó, a 2010.12.31-ig tartó időszakra ütemezett kiegészítő jogalkotási feladat szükséges -
A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról
4. A jelentősebb tárgyalás alatt álló európai közösségi jogi tervezetek Felelős: A Stratégiai főosztály / EU koordinációs osztály általános koordinációs feladatot lát el. A végrehajtás az érintett szervezeti egységekkel együttműködve történik. •
Jogi tervezetek
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (átdolgozás) (WEEE) A hatályos irányelv (2002/96/EK) felülvizsgálatának célja az adminisztrációs költségek csökkentése, az irányelv hatékonyságának javítása és környezeti terhelés hatásainak mérséklése. A javasolt lényegi változások a következők: a hatály megváltoztatása; a begyűjtési arány növelése és a kg/fő-ben mért adat %-ra változtatása; az újrafeldolgozási irányszámok növelése; a gyártói nyilvántartások összehangolása. Lehetséges, bár nem valószínű, hogy még a spanyol elnökség alatt lezárul az 1. olvasat. Valószínűbbnek tűnik, hogy a politikai megegyezést a belga elnökség alatt sikerül csak elérni. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (átdolgozás) (ROHS) A jelenleg hatályos közösségi jogszabály (2002/95/EK) felülvizsgálatát 2007-ben kezdte meg az Európai Bizottság. Az elektromos berendezésekben felhasználható veszélyes anyagok korlátozásáról szóló irányelv (RoHS) célja az elektromos és elektronikus berendezésekben alkalmazott veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozása, tekintettel arra, hogy a veszélyes anyagok a berendezések hulladékainak környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosításának akadályát képezik. A korlátozás hozzájárul az emberi egészség és a környezet védelméhez. A RoHS irányelv tervezett fő változtatásai a tárgyi hatály pontosítása, a kivételek elfogadására irányuló eljárás bevezetése, a RoHS orvosi műszerekre való kiterjesztése, és annak a lehetőségnek a bevezetése, hogy új anyagok használatát meg lehessen tiltani. A spanyol elnökség célja a politikai
2
megállapodás elérése a Környezetvédelmi Tanács 2010. júniusi ülésen. Valószínűbbnek tűnik, hogy az első olvasatot lezáró politikai megegyezést a belga elnökség alatt sikerül csak elérni. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a biocid termékek forgalomba hozataláról és felhasználásáról A hatályos biocid irányelv (98/8/EK) felülvizsgálatának célja a végrehajtás első nyolc éve alatt feltárt hiányosságok orvosolása, az alkalmazás során esetlegesen felmerülő problémák megelőzése, a jogi szabályozás naprakésszé tétele és a legutóbbi szakpolitikai fejleményekhez való hozzáigazítása. Az új biocid rendelet általános célja a közegészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása, valamint a biocid termékek belső piacának harmonizálása, a versenyképesség fokozása az innováció ösztönzése mellett. Jelenleg a tervezet első olvasati tárgyalása zajlik a Tanács környezetvédelmi munkacsoportjában. Az Európai Parlament a tervezetre vonatkozó plenáris szavazását a 2010. május 18-20-i ülésszakra tervezi. A spanyol elnökség az eddig lezajlott témakörönkénti tárgyalást követően a tervezet tételes végigtárgyalását tervezi. Várható, hogy az időközben ismertté váló parlamenti álláspont tárgyalására is sor kerül. A belga elnökség célja a rendelet-tervezet további tárgyalása, a tagállami vélemények és a feltehetően ismertté váló parlamenti módosító indítványok összhangjának megteremtése. A belga elnökség alatt nem valószínű, hogy az egyeztetések lezárulnak és sor kerülhet az első olvasati politikai megállapodás elérésére. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az ipari kibocsátásokról (azaz a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) A Bizottság 2007 végén indítványozta a 96/61/EK tanácsi (IPPC) irányelv felülvizsgálatát és módosítását, melyet a jelenleg hatályban lévő IPPC irányelvnek levegőtisztaság-védelmi szakterületi irányelvekkel (nagy tüzelőberendezések, hulladékégetés, VOC-ok, titán-dioxid) történő összevonásával javasol megvalósítani. A tervezet ezzel a jogszabályok egyszerűsítését és az adminisztrációs terhek csökkentését célozza, valamint részletszabályokat is változtat, szigorít. A Bizottság tanulmányokat készített a módosítás megalapozására, és egy IPPC felülvizsgálati szakértői csoportot hozott létre, melynek munkájában részt vettünk. A Környezetvédelmi Tanács 2009. június 25-ei ülésen sikerült politikai megállapodást létrehozni. A komitológiai szabályok változására tekintettel 2010 februárjában sor került a közös álláspont módosítására. Az Európai Parlament plenáris ülésének döntését követően a belga elnökség alatt esetlegesen sor kerülhet egyeztetési eljárásra. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek szén-dioxidkibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról A rendelet-tervezet középtávú célkitűzése, hogy a könnyű haszongépjárművek átlagos széndioxid-kibocsátása 2014-től 2017-ig fokozatosan 175 g CO2/km-re csökkenjen. Ez a célérték a Bizottság által javasolt integrált megközelítés részét képezi a meghatározott közösségi CO2kibocsátási célérték elérése érdekében. A tervezet szerint a 2020-ra megjelölt kibocsátási célérték 135 g/km. Az új könnyű haszongépjárművekkel kapcsolatban közösségi célok kitűzésére van szükség annak érdekében, hogy a tagállami szinten meghozott intézkedések egymással összhangban legyenek. A gyártók számára a közösségi célok nagyobb biztonságot jelentenének a tervezésben és nagyobb rugalmasságot a CO2-kibocsátással kapcsolatos követelmények teljesítésében, mint abban az esetben, ha csupán egymástól független nemzeti kibocsátáscsökkentési célok léteznének. Jelenleg az első olvasat van folyamatban, amely várhatóan a belga elnökség alatt fog lezárulni. A tervezet Tanácsban folyó tárgyalásának első helyi kormányzati felelőse a KHEM.
3
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a talajvédelem kereteinek meghatározásáról, valamint a 2004/35/EK irányelv módosításáról A tervezet célja a jelenleg hiányzó közösségi talajvédelmi szabályozás alapjainak létrehozása, valamint egy olyan talajvédelmi keretrendszer kialakítása, amely a talaj funkciói megőrzésének és hatásai csökkentésének, a megromlott állapotú talajok helyreállításának, valamint a kérdés más ágazati politikákba való integrálásának elvein alapul. Az Állandó Képviselők Bizottsága 2010. március 5-i ülésén megállapította, hogy a jelen szakaszban sincs esély a támogató minősített többség létrejöttére, mivel több kulcsfontosságú kérdésben az álláspontok továbbra is jelentősen különböznek. A spanyol elnökség politikai megállapodás elérését tűzte ki célul, a Környezetvédelmi Tanács 2010. március 15-ei ülésén, a fennálló helyzetre tekintettel azonban csak előrehaladási jelentés kiadására került sor. A március 15-i tanácsülésen a környezetvédelmi biztos deklarálta, hogy a Bizottság célja továbbra is átfogó közösségi szabályozás létrehozása. Belgium tagországi álláspontja mindeddig az irányelv-tervezet konstruktív támogatása volt, a tárgykörben kitűzött elnökségi célja ugyanakkor nem ismert. A magyar álláspontra – a Kormány ellenkező döntéséig – a 2009. május 14-ei Államtitkári Értekezleten elfogadottak irányadóak. Ennek értelmében – a német állásponthoz közelítve – Magyarország irányelv helyett stratégia keretei között tartja célszerűnek a talajvédelem ügyének előmozdítását. 5. Az Európai Bizottság 2010. március 31-én közzé tett munkaprogramjában szereplő tervezetek és kezdeményezések − Európai Kutatási és Innovációs Terv – bizottsági közlemény (magában foglalja a Környezettechnológiai Akcióterv felülvizsgálatát, továbbá az öko-innovációt) − 2010 utáni EU biodiverzitás politika és stratégia – bizottsági közlemény − A klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás, a hatások mérséklése, más politikákba történő integrálás – bizottsági közlemény − A 30 %-os kibocsátás-csökkentés végrehajtásának elemzése (politikák, energia-intenzív iparágak helyzetének értékelése) − Esetleges bizottsági kezdeményezés a 20 %-ról 30 %-ra történő áttérésről (jogi eszköz) − Útiterv a szénszegény gazdaságra való áttérésről 2050-ig, 2030-as kitekintéssel − Javaslat a meglévő szabályozás felülvizsgálatára a ’mérséklés és alkalmazkodás’ integrálása érdekében (jogi eszköz) − Lehetséges javaslat és jelentés a fluorozott üvegházhatású gázokról szóló rendelet felülvizsgálatára (jogi eszköz lehetséges) − Javaslat az üvegházhatású gázok monitoringjáról szóló határozat felülvizsgálatára (jogi eszköz) − A környezetvédelmi iránymutatások módosítása a 2013 utáni ETS tekintetében – szénszivárgás kezelése − A bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumok végrehajtása – bizottsági közlemény − A 6. Környezetvédelmi Akcióprogram végső értékelése − A kiemelt elsőbbségi anyagok listájának felülvizsgálata a Víz Keretirányelv alatt (jogi eszköz)
4
− Útiterv az erőforrás-hatékony és szénszegény Európa felé 2020-ig − Irányelv-javaslat az épületek ’víz-hatékonyságáról’ (jogi eszköz) − A GMO-termesztés új politikája – a döntés tagállamokhoz történő utalása − Az energiaadózásról szóló irányelv felülvizsgálata (jogi eszköz) − Fenntartható közlekedési csomag (jogi eszközök is) A szabályozás egyszerűsítése keretében módosításra kerülő környezetvédelmi jogszabályok: − A hulladékokról szóló acquis egységesítése, egyszerűsítése (a termékspecifikus jogszabályok megfeleltetése a hulladék-keretirányelvnek: roncsautók, elemek, csomagolás.) − Az Európai Parlament és a Tanács 2150/2002/EK rendelete a hulladékra vonatkozó statisztikákról − A Tanács 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről − Az Európai Parlament és a Tanács 2000/14/EK irányelve a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről − Az Európai Parlament és a Tanács 97/68/EK irányelve a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről − A Tanács 96/82/EK irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről 6. A közösségi jog megsértésével kapcsolatos eljárások További jogalkotást, intézkedést nem igénylő jogsértési eljárások ¾ A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről
szóló 92/43/EGK irányelv nem megfelelő alkalmazása, illetve egyes rendelkezéseinek nem megfelelő átültetése miatt indított 2008/2011. számú
kötelezettségszegési eljárás
A Bizottság 2008. október 17-én beérkezett hivatalos felszólításában a következőket kifogásolta. A Bizottság álláspontja szerint a magyar hatóságok nem teljesítették az irányelv 6. cikk (2) bekezdése szerinti azon kötelezettségüket, amely olyan általános védelmi rendszer létrehozását írja elő, amelynek feladata az irányelv céljainak szempontjából jelentős hatással járó károsodás és zavarás megelőzése. Ennek keretében a Bizottság megállapítja, hogy a magyar hatóságok (i) nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy megfékezzék a sajóládi erdőben történő illegális fakitermelést; (ii) nem tettek megfelelő lépéseket a helyi közösségek Natura 2000 hálózattal és az abba jelölt területekkel kapcsolatos tájékoztatása érdekében. A hivatalos felszólításra 2008. december 16-án kelt válaszlevélben bemutattuk az erdő őrzésére vonatkozó hatályos magyar szabályozást, valamint ismertettük mindazokat a Kormány által megvalósítani tervezett intézkedéseket, amelyek célja az erdők őrzésével kapcsolatos jogkörök erősítése.
5
Bizottság aggályaira tekintettel vállaltuk, hogy a jövőben a korábbiaknál is nagyobb figyelmet fogunk fordítani a Natura 2000 területekkel kapcsolatos lakossági tájékoztatásra. A Bizottságot tájékoztattuk arról, hogy megkezdődött a 2004. május 1-je előtt jóváhagyott, még hatályban lévő üzemtervek felülvizsgálata, amely várhatóan 2009. első félévében befejeződik, valamint ismertettük az EU-csatlakozásunk után elfogadott üzemtervek kialakításának és jóváhagyásának eljárását, továbbá arról tájékoztattuk, hogy az új erdőtörvény elfogadására várhatóan 2009 márciusában kerül sor. Végül a Bizottság azon kifogásával összefüggésben, miszerint nem ültettük át megfelelően az irányelv egyes cikkeit, jeleztük, hogy az irányelv céljai megvalósulásának biztosítása érdekében az Országgyűlés által jelenleg tárgyalt új erdőtörvény tartalmazni fogja, hogy valamennyi, Magyarország EU-csatlakozása előtt kiadott erdő-üzemterv felülvizsgálatát meghatározott határidőn belül le kell folytatni. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (új Evt.) 2009. május 25-én, a Magyar Közlöny 71. számában kihirdetésre került. A 2009. június 29-én kelt kiegészítő válaszlevelünkben tájékoztattuk a Bizottságot az új Evt. elfogadásáról, valamint a válaszlevelünkben foglalt egyéb vállalásaink megvalósítása érdekében ez idáig foganatosított intézkedéseinkről. Mindezekre tekintettel kértük a Bizottságtól az eljárás lezárását. ¾ A környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra,
valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről szóló 1999/30/EK irányelv megsértése miatt indított 2008/2193. sz. alatti kötelezettségszegési eljárás
A Bizottság a hivatalos felszólításban azt kifogásolja, hogy Magyarország nem tett eleget a környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről szóló 1999/30/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének, mivel (i) nem tette meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a környezeti levegőben lévő PM10 (szállópor) koncentráció az irányelvben meghatározott időponttól kezdve ne haladja meg a megállapított határértéket, illetve (ii) a három zóna (Budapest térsége, Sajó-völgy, egyes városok) vonatkozásában kért mentességi kérelmében nem teljesítette a határérték alkalmazása alóli felmentés feltételeit. A Bizottság hivatalos felszólításában megjegyzi ugyanakkor, hogy a meghatározott feltételek teljesülésének igazolása esetén a határérték alkalmazása alóli mentesség megszerezhető. Magyar álláspont kiküldésra került, további intézkedés nem szükséges. ¾ Az újrahasznosítható bevásárló táskákra vonatkozó környezetvédelmi termékdíjat
szabályozó magyar jogszabályoknak az EK-Szerződés 28. cikkét sértő rendelkezései miatt indított 2009/2274. számú kötelezettségszegési eljárás
A Bizottság hivatalos felszólításában kifejti, hogy a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény, valamint a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet előírásai sértik az EK-Szerződés áruk szabad áramlásáról szóló 28. cikkét. Az előírás, amely szerint a magyar ökocímkézési szervezetnek is igazolnia kell az ökocímkét, illetve az a követelmény, hogy az
6
ökocímkének a táska felületének legalább 20%-át kell fednie, akadályozzák az áruk közösségen belüli szabad mozgását. A Bizottság véleménye szerint a „fenntartható” műanyag táskák használatának ösztönzését kevésbé megszorító jellegű eszközökkel is el lehetne érni. A 10/1995. KTM rendeletnek a Bizottság kifogásaira tekintettel történő módosítása a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosításáról szóló 21/2009. (XII. 22.) KvVM rendelettel megtörtént. Ezzel hatályon kívül helyezésre került a környezetbarát jelzés feltüntetésével kapcsolatos 20%-os lefedettséget, valamint a Környezetbarát Kht-val való szerződéskötés kötelezettségét előíró rendelkezés. A kötelezettségszegési eljárás lezárásához jelenleg további intézkedés nem szükséges. ¾ A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv nem megfelelő átültetése miatt indított 2007/2480. számú kötelezettségszegési eljárás
Hivatalos felszólítás: A 2008. február 29-én küldött hivatalos felszólításban a Bizottság azt kifogásolta, hogy Magyarország nem teljesítette a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv (a továbbiakban: irányelv) 1. cikkének k) és l) pontja, 2. cikkének (3) bekezdése, 4. cikkének (1) bekezdése, 6. cikkének (1) bekezdése, 14. cikke, valamint V. melléklete szerinti kötelezettségeit.. A hivatalos felszólításra 2008. május 6-án küldött válaszlevelében a Kormány arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 275/2004. Korm. rendelet) pontosítani fogja a közösségi jelentőségű természeti terület és a különleges természet-megőrzési terület fogalmára, a védett területeknek a gazdasági, kulturális és társadalmi sajátosságokra tekintettel történő meghatározására, valamint a proaktív védelmi intézkedések szükségességére vonatkozó rendelkezéseket. A válaszlevélben kifejtettük továbbá, hogy az irányelv V. mellékletében felsorolt vadon élő állat- és növényfajok védelmét biztosító intézkedésekre vonatkozó rendelkezések álláspontunk szerint megfelelően lettek átültetve, ugyanakkor a teljes megfelelés biztosítása érdekében ígéretet tettünk a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet (a továbbiakban: 13/2001. KöM. rendelet) módosítására, mellyel a rendszeresen hasznosított fajokra vonatkozó speciális védelem a hörcsögre is kiterjedne. Az esetlegesen fennálló hiányosságok kiküszöbölése érdekében ugyanakkor a Kormány konzultációt kezdeményezett a Bizottsággal. Az irányelvnek való teljeskörű megfelelés érdekében vállalt jogszabály-módosításra tekintettel a Korm. rendelet 2008. szeptemberi módosításáig kértük a Bizottságtól a kötelezettségszegési eljárás felfüggesztését. A Kormány a 275/2004. Korm. rendelet módosítását 2008. szeptember 24-ei ülésén elfogadta, majd 2008. november 6-án a Magyar Közlöny 157. számában kihirdetésre került a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet, míg a 13/2001. KöM rendelet módosításáról szóló 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet a Magyar Közlöny 90. számában került kihirdetésre. A Bizottság részére történő bejelentés az MNE rendszerben megtörtént.
7
Kiegészítő hivatalos felszólítás: A Bizottság 2009. február 24-én kiegészítő hivatalos felszólítást küldött Magyarországnak, mivel véleménye szerint a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet által módosított 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 275/2004. Korm. rendelet) 4. § (3) bekezdésének b) pontja (a Natura 2000 területeken található közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását és helyreállítását szolgáló tervfajták), valamint a 9. § (6) bekezdése (vizek kártétel nélküli levezetése a magyar jogszabályok értelmében védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken) az irányelv 6. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal ellentétes szabályozást valósított meg. A kiegészítő hivatalos felszólításban továbbá jelezte a Bizottság, hogy az irányelv 1. cikk k) és l) pontjának, 2. cikk (3) bekezdésének, 4. cikk (1) bekezdésének, 6. cikk (1) bekezdésének, 14. cikkének és V. mellékletének átültetése vonatkozásában eláll az eljárás folytatásától. A kiegészítő hivatalos felszólításra 2009. április 24-én küldött válaszlevélben tájékoztattuk a Bizottságot a 2008-as jogszabály-módosítás mögötti jogalkotói szándékról, valamint a kiegészítő felszólításban szereplő kifogások orvoslása érdekében elvégzendő jogszabály-módosításokról, azok ütemezéséről és a módosítások elfogadásáig kértük az eljárás felfüggesztését. A Bizottság aggályait elfogadva a Magyar Kormány a 23/2010. (II. 11.) Korm. rendelettel hatályon kívül helyezte a 275/2004. Korm. rendelet 9. §-ának (6) bekezdését. Ezzel egyidejűleg a 23/2010. (II. 11.) Kormány rendelettel módosította a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, melynek eredményeként az eddigi bejelentési kötelezettség helyett védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő nagyvízi mederben, parti sávon, valamint vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területen vízjogi engedély alapján lesz végezhető az üzemeltetési, fenntartási, helyreállítási és kármegelőzési munka. A rendeletmódosítás előírja, hogy a korábbi vízjogi engedélyezési eljárásokat az új szabályozás alapján 2010. december 31-ig felül kell vizsgálni, a még le nem folyatott eljárásokat, pedig meg kell kezdeni. A lezárást kérő kiegészítő válaszlevelet elküldtük a Bizottságnak. További jogalkotást vagy egyéb intézkedést igénylő jogsértési eljárások ¾ A madárvédelmi irányelvben előírt különleges védelmi területek kijelölése tárgyában indított 2007/2190. számú kötelezettségszegési eljárás A Bizottság a 2007. június 29-én küldött hivatalos felszólításában foglaltak szerint a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 4. cikke értelmében a különleges madárvédelmi területek kijelölése Magyarországon hiányos és nem felel meg az irányelv előírásainak. A válaszlevelet a Bizottságnak 2007. augusztus 31-én küldtük meg, amelyben arról tájékoztattuk, hogy 2004-ben a rendelkezésre álló legpontosabb információk alapján az irányelvnek teljes mértékben eleget téve történt a madárvédelmi területek kijelölése. A kijelölt madárvédelmi területek és az IBA 2000 jegyzékben foglalt javaslatok közti eltérés abból adódik, hogy a jegyzék eredetileg is kevésbé pontos adatokat tartalmazott a védett madárfajok állománynagyságára, illetve állomány-kiterjedésére vonatkozóan, másrészt a jegyzék által tartalmazott javaslatok elkészítése és a különleges madárvédelmi területek kijelölése között eltelt időszakban több faj esetében is természetes állományváltozás következett be. Egyúttal a Bizottság és a magyar hatóságok közötti konzultációra tettünk javaslatot az állomány-átrendeződés nyomon követésének, illetve a diszperzen előforduló madárfajok védelmének kérdéseiben. A válaszlevelünkben foglaltakra tekintettel kértük az eljárás lezárását.
8
Különleges madárvédelmi területek kihirdetése Az eljárás során az Európai Bizottság némely területen kifogásolta a magyarországi különleges madárvédelmi területek kijelölését. A magyar válaszlevélben, tételesen, adatokkal és térképekkel alátámasztva igazoltuk és bizonyítottuk a magyar területkijelölés szakmai megfelelőségét. A kötelezettségszegési eljárásban további feladat: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006 (XII. 8.) KvVM rendelet módosítása, a Bizottság tájékoztatása a kifogások orvoslása érdekében elfogadott jogszabálymódosításokról, valamint az eljárás lezárásának kérése kiegészítő válaszlevél formájában, valamint a jogszabály-módosítások bejelentése (notifikációja) a Bizottság hivatalos rendszerében, illetve kiegészítő válaszlevél küldése. ¾ Az 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelvvel és a 2003. május 26-i
2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az egyes közés magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv nem megfelelő átültetése miatt indított
2009/2116. számú kötelezettségszegési eljárás.
Hivatalos felszólítás: A Bizottság a hivatalos felszólításban azt kifogásolja, hogy Magyarország nem ültette át megfelelően jogrendszerébe az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének (1) bekezdését a 4. cikk (2)–(3) bekezdésével és a II. melléklet 10. b) pontjával összefüggésben, továbbá az irányelv 1. cikkének (2) bekezdését, valamint a 9. és 10a. cikkeket. A Bizottság megállapítása szerint azzal, hogy Magyarország helytelenül ültette át a 85/337/EGK irányelv fent hivatkozott rendelkezéseit egyúttal elmulasztotta teljes körűen átültetni a II. melléklet projekt-kategóriáinak lényegi tulajdonságait, valamint a küszöbértékek és/vagy kritériumokat helytelenül határozta meg. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy Magyarország két – a gyorsforgalmi utak engedélyezésére vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos – panaszos eljárásban korábban olyan tájékoztatást adott, amely alapján az a következtetés vonható le, hogy a tagállam helytelenül értelmezi az engedély fogalmát. A Bizottság kifogásolja továbbá, hogy a 85/337/EGK irányelv a nyilvánosságnak a hatásvizsgálat-köteles projektekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásaiban való részvételére vonatkozó rendelkezései nem megfelelően lettek átültetve a magyar jogrendbe, és így azokat a magyar hatóságok helytelenül alkalmazzák. A Magyar Közlöny 88. számában 2009. június 26-án kihirdetésre került az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LVII. törvény (a továbbiakban: 2009. évi LVII. törvény). A 2009. évi LVII. törvény 47. § (3) bekezdése oly módon módosítja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (4) bekezdését, hogy az „akkor azt a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megelőzi.” szövegrész helyébe az „az engedély akkor adható meg, ha a környezethasználó környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól nem térhet el.” szövegrész lép.
9
A hivatalos felszólításra 2009. július 15-én küldött válaszlevelünkben arról tájékoztattuk a Bizottságot, hogy (i) a kifogások egy része tekintetében időközben módosításra került a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint, (ii) hogy a Bizottság egyes további kifogásainak orvoslása érdekében a Kormány 2009. végi határidővel vállalja a Korm. rendelet ismételt módosítását, végezetül pedig (iii) bizonyos kifogások kapcsán részletes magyarázattal igazoltuk, hogy a hatályos jogszabály megfelelően biztosítja a kérdéses irányelvi rendelkezés átültetését. A jogszabály-módosítás elfogadásáig kértük a Bizottságtól a kötelezettségszegési eljárás felfüggesztését.
Kiegészítő hivatalos felszólítás A kiegészítő hivatalos felszólításban a Bizottság azt kifogásolja, hogy az irányelv átültetését szolgáló a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) további részletes elemzése nyomán úgy tűnik, hogy a korábbi hivatalos felszólításban előadottaknál az irányelv 4. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott kiválasztási követelmények átültetésével kapcsolatban a II. melléklethez tartozó projektekre vonatkozóan egy további általánosabb probléma is jelentkezik: (i)
A Bizottság szerint a magyar átültető jogszabály nemcsak az első felszólító levélben említett városfejlesztési projektek tekintetében határozott meg kizárólagos küszöbértékeket és/vagy kritériumokat, hanem a II. melléklethez tartozó számos egyéb projektkategória esetében is. A Bizottság állítása szerint ilyen kizárólagos küszöbértékek és/vagy kritériumok vonatkoznak például az irányelv II. mellékletének 1., 3., 4., 5., 7., 8., 10., 11. és 12. pontja alatt felsorolt legtöbb projektre.
(ii)
A Bizottság szerint továbbá problematikus, hogy a II. melléklethez tartozó projektekkel kapcsolatban meghatározott küszöbértékek és/vagy kritériumok láthatóan nem veszik kellően figyelembe az irányelv III. mellékletében felsorolt valamennyi releváns kiválasztási kritériumot. Mivel a magyar jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a küszöbértékeket el nem érő vagy a kritériumoknak meg nem felelő projektek esetében esetenkénti vizsgálatot lehet végezni, nem biztosítható, hogy a környezetre potenciálisan jelentős hatást gyakorló minden projekt esetében környezeti hatásvizsgálatra kerül sor.
Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a Magyarország az irányelv tekintetében nem tett eleget kötelezettségeinek, mivel nem tett meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a környezetre potenciálisan jelentős hatást gyakorló projekteket hatásvizsgálatnak vessék alá az irányelv 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 4. cikk (2)–(3) bekezdésével és a II. és III. melléklettel. 2010. március 30-án a kiegészítő hivatalos felszólításra megküldött válaszlevelünkben arról tájékoztattuk a Bizottságot, hogy a bizottsági kifogások orvoslása érdekében a magyar Kormány 2010 októberéig az alábbi ütemezéssel módosítja a releváns szabályozást: - A szakmai munkaanyag előkészítésének határideje: 2010. augusztus 31. - Egyeztetés az érintettek társadalmi és érdekképviseleti szerveivel: 2010. szeptember - Szakmapolitikai Értekezlet: 2010. szeptember 24. - Közigazgatási egyeztetés: 2010. október
10
- Államtitkári Értekezlet: 2010. október 21. - Kormánydöntés: 2010. október 27 A jogszabály-módosítások elfogadásáig kértük a Bizottságtól a kötelezettségszegési eljárás felfüggesztését. A kötelezettségszegési eljárásban további feladat: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása, valamint erről a Bizottság tájékoztatása. ¾ A 97/11/EK tanácsi irányelvvel és a 2003/35/EK irányelvvel módosított, az egyes
köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó panasz tárgyában indított
2008/4395. számú kötelezettségszegési eljárás – gönyűi kombinált ciklusú erőmű
A panaszos arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az erőmű környezetvédelmi engedélyezési eljárását különböző – a tényleges céloktól eltérő – részekre osztották fel. A panaszos állítása szerint az illetékes környezetvédelmi hatóság az erőműhöz kapcsolódó egyes fejlesztéseket az erőművel azonos területen lévő „komplex vízgazdálkodási fejlesztési projektként” engedélyezte, amely alapján a projektgazda megkezdhette az erőműprojekt tényleges kivitelezését, nevezetesen az erőműhöz kapcsolódó vízellátó létesítmények és az erőmű árvízvédelmi rendszerének kiépítését. A panaszos kifogásolta továbbá, hogy az illetékes környezetvédelmi hatóság végzése alapján a projektgazda megkezdte az erőmű építési munkálataihoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket is. A panasz fenti elemeinek vizsgálatát követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Magyarország által követett azon gyakorlat, amely szerint egy projektet két vagy több egységre bontanak annak érdekében, hogy ne legyen szükség minden egység tekintetében környezeti hatásvizsgálatra, és ezáltal nem készül a teljes projektre vonatkozó egységes hatásvizsgálat, sérti a 85/337/EGK irányelv egyes rendelkezéseit. A hivatalos felszólításra 2008. július 31-én kelt válaszunkban jelezzük, hogy álláspontunk szerint a „komplex vízgazdálkodási fejlesztési projekt”, valamint a Gönyű térségében létesítendő kombinált ciklusú erőmű két külön projektet jelent. Mivel a komplex vízgazdálkodási fejlesztési projekt és az erőmű létesítése két különálló projektnek tekintendő, valamint a komplex vízgazdálkodási fejlesztési projekt, mint önálló projekt engedélyezése során az illetékes környezetvédelmi felügyelőség az irányelvnek és a vonatkozó hazai szabályozásnak megfelelően járt el, álláspontunk szerint hazánk nem sértette meg az irányelv Bizottság által kifogásolt egyes rendelkezéseit. Erre figyelemmel kértük a kötelezettségszegési eljárás lezárását.
Indokolt vélemény: A Bizottság indokolt véleményében a gönyűi kombinált ciklusú erőmű beruházás kapcsán továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy az irányelv „projekt” fogalmának helyes értelmezése kiterjed a teljes projektre, melyek kapcsolódó fejlesztés jellegűek és a szűkebb értelemben vett fejlesztések integráns és nélkülözhetetlen részét képezik. Ezért a Bizottság álláspontja szerint a magyar hatóságok nem az irányelvnek megfelelően jártak el, amikor a „Gönyűi térségi komplex vízgazdálkodási fejlesztés” elnevezésű projektet külön projektként engedélyezték azon az alapon, hogy a projekt elsődleges célja nem a gönyűi kombinált ciklusú erőmű létesítésének megalapozása, hanem különböző közcélú infrastruktúrák létrehozása volt. A Bizottság szerint különböző kritériumok, és az ügy egyes körülményei egyértelművé teszik, hogy a komplex vízgazdálkodási fejlesztési projekt nem volt önálló projekt. A Bizottság emellett megállapította, hogy a magyar hatóságok nem válaszoltak a hivatalos felszólításban feltett arra a felvetésre, hogy – az irányelv rendelkezéseivel ellentétesen – az
11
illetékes magyar környezetvédelmi hatóság engedélyezte a projektgazda számára, hogy már az erőműre vonatkozó egységes környezethasználati engedély megadása előtt elvégezzen bizonyos infrastrukturális munkálatokat, melyek az erőmű építési munkálatainak megkezdéséhez kapcsolódtak. A válaszról a 2009. november 24-i Kormánykabinet döntött. A válaszlevében jelezzük a Bizottságnak, hogy módosítjuk a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletet, beépítve a részprojekt / kapcsolódó projekt fogalmát, ezáltal elkerülhetővé téve, hogy a jövőben a részprojektek / kapcsolódó fejlesztések külön eljárásban kerüljenek engedélyezésre. Ezen kívül a Kormány hatályon kívül helyezi a Korm. rendelet 25. § (5) bekezdését, amely lehetővé tette, hogy a környezetvédelmi felügyelőség az egységes környezetvédelmi engedélyezési eljárás befejezése előtt engedélyezze a tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások megkezdését. A projekt egészére elvégzett környezetvédelmi hatásvizsgálat elmaradása kapcsán jelezzük, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítását a Kormány beterjesztette az Országgyűlés elé. A törvényjavaslat keretében módosításra kerülnek a környezetvédelmi felülvizsgálat és a környezetvédelmi teljesítményértékelés szabályai, amelyek alapján a szóban forgó projekt környezeti hatásai az irányelv előírásaival összhangban megvizsgálhatók lesznek. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi XIII. törvényt 2010. február 26-án kihirdették.
A notifikáció hiánya miatt folyamatban lévő jogsértési eljárások: ¾ Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az
Európai Közösségen belüli térinformációs kialakításáról 2009/0358. számú kötelezettségszegési eljárás
infrastruktúra
(INSPIRE)
Átültetési határidő: 2009. május 15.
¾ Az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK irányelv 2010/0097. számú kötelezettségszegési eljárás Átültetési határidő: 2009. nov. 26. ¾ A 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei
Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló 2009/29/EK irányelv (ETS mód.)
2010/0104. számú kötelezettségszegési eljárás Átültetési határidő: 2009. december 31. (egyes pontok tekintetében: 2012. dec. 31.)
¾ A 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei
Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló 2008/101/EK irányelv
2010/0244. számú kötelezettségszegési eljárás Az átültetési határidő 2010. január 1. Egyéb bizottsági vizsgálatok
12
Felelős: A Stratégiai főosztály / EU koordinációs osztály általános koordinációs feladatot lát el. A végrehajtás az érintett szervezeti egységekkel együttműködve történik. Az Európai Bizottság folyamatosan nyomon követi a közösségi környezetvédelmi jog végrehajtását, illetve érvényesítését a tagállamokban. E tekintetben rendszeresen kér információt a vizsgálat tárgyát képező jogszabályok hazai átültetésével, illetve végrehajtásával kapcsolatban. A 2010-ben érkezett ilyen megkeresések az alábbiak: - A hulladékok égetéséről szóló 2000/76/EK irányelv átültetése – Az Európai Bizottság valamennyi tagállam esetében ellenőrizte, hogy a nemzeti jogszabályok mennyiben felelnek meg az irányelv rendelkezéseinek. A Bizottság ennek keretében felkérte Magyarországot, hogy bizonyos kérdésekben szolgáltasson információt a megfelelést biztosító nemzeti rendelkezésekkel kapcsolatban. Válaszunkban az Európai Bizottság kérdéseire részletes tájékoztatást adtunk a vonatkozó hazai átültető jogszabályok értelmezéséről. - A Víz Keretirányelv (2000/60/EK) végrehajtása – Az irányelv 15. cikke szerint a nemzeti hatóságoknak legkésőbb 2010. március 22-ig meg kell küldeniük a Bizottság számára a vízgyűjtőgazdálkodási terveket, mely Magyarország esetében még nem történt meg. Válaszunkban részletes menetrendet adunk a tervek készítéséről és elfogadásáról. - A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelv átültetése – Az irányelv 33. cikke a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló 2001/80/EK irányelvet egy új cikkel egészítette ki, mely 2009. június 26-ától alkalmazandó. A Bizottság 2010. április 23-áig várja a vonatkozó átültető jogszabályok megküldését. -
A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2008/1/EK irányelv végrehajtása – A Bizottság Magyarországot is bevonta az irányelv végrehajtásának értékelését szolgáló projektbe. Meghatározott létesítményekre vonatkozóan várnak információkat 2010. május közepéig.
13
