Tartalom 1. Az irodalmi formák ismeretének szükségessége 2. Bibliaértelmezés egykor és ma 3. A Genezis 1-11 műfaja 4. A Genezis 1-3 üzenete 5. A műfaji értelmezés értékelése
1. Az irodalmi formák ismeretének szükségessége 1.1. Isten szava emberi nyelven 1.2. Az olvasói szemüvegtől az olvasott szövegig
1.1. Isten szava emberi nyelven ●
●
●
Kommunikáló Isten A természet, a lelkiismeret, együttélés a zsidókkal, megtestesülés Jézusban Írott szöveg: maradandó jelentőség, értelmezési kényszer
●
Ókoriak kultúrája, nyelve, irodalmi formái
●
Tartalom és forma, üzenet és műfaj
●
Kihalt műfajok
1.2. Az olvasói szemüvegtől az olvasott szövegig
2. Bibliaértelmezés egykor és ma 2.1. Értelmezési irányzatok a reformációig 2.2. Az európai 15-19. század és hatása 2.3. A modern bibliatudomány kialakulása 2.4. A mai értelmezési irányzatok
2.1. Értelmezési irányzatok a reformációig ●
●
●
Martin Luther
Zsidóság: szó szerinti (psát), értelmező (drás), mesés (hággádá) Óegyház: antiókhiai iskola (literális, tipologikus), alexandriai iskola (allegorikus) Augustinus, Luther
2.2. Az európai 15-19. század és hatása ●
A történelmi átalakulás drámai felgyorsulása
●
A történelmi tudat kialakulása
●
A tudományosság új értelmezése
Gilgames-tábla
2.3. A modern bibliatudomány kialakulása ●
●
Protestáns teológiák, egyetemek —
Tanszabadság, függetlenség
—
Új „kritikai” módszerek
Ókori Kelet régészeti felfedezése —
Biblia előtti vallási szövegek, megfejtett nyelvek
—
Hasonló témák, hasonló stílus
—
Szentföldi régészeti ásatások
2.4. A mai értelmezési irányzatok ●
●
Neo-kreacionizmus —
Történelmi beszámoló, tudományos adat
—
Ha nem szó szerinti, kidobhatjuk a Bibliát
Evolucionista teológiák —
●
Mitológia, az evolúcióval újraértelmezni
Műfaji értelmezés —
Világmagyarázat, bölcsességirodalmi formában
A műfaji értelmezés képviselői Henry Blocher Bruce Waltke
Gordon Wenham
Meredith Kline
3. A Genezis 1-11 műfaja 3.1. A műfaj meghatározása 3.2. A műfaj sajátságai
3.1. A műfaj meghatározása ●
Ihletettség: visszatekintő prófécia Jelenések: előre, Genezis: utólag vissza
●
Tartalom: világmagyarázat (etiológia) 1. Honnan van a világ? 2. Honnan van az ember? 3. Honnan vannak a népek?
●
Összehasonlítás: anti-mitológia
Mítoszok kontra Biblia ●
Az istenek, istennők
●
Az egyetlen Isten
●
Születnek, harcolnak
●
Örök, nem szeszélyes
●
Ők is a világ részei
●
Ő szent
●
●
Meglevő anyagból, egymásból alkotnak Ember: rabszolga, játékszer, halandó, tudatlan
●
●
Szavával parancsol létre mindent Ember: saját képére és hasonlatosságára, nem halandó, kreatív
●
Időn kívüli
●
Történelmen belüli
●
Ciklikus világkép
●
Lineáris világkép
3.2. A műfaj sajátságai ●
●
Ókori természettudományos szint —
világkép
—
időszemlélet (pátriárkák „életkora”)
Ókori társadalomkép —
egyén és közösség viszonya („Ádám” és „Éva”)
3.2. A műfaj sajátságai (folyt.) ●
●
Sémi kifejezésformák —
Amire nincs szava (levegő)
—
Amit másképp fejez ki (orr = arc)
—
Sajátos szólások (csontom, húsom = rokon)
Bölcsességirodalmi eszközök —
Számszimbolika (3, 7, 10)
—
Héber szójátékok (ádám, adámá, dám stb.)
—
Jelképes személy- és köznevek
4. A Genezis 1-3 üzenete 4.1. A világ teremtése 4.2. Az ember és a Kert 4.3. Az ember lázadása
4.1. A világ teremtése ●
Alaktalanság (tóhú)
●
●
Szétválasztás (életterek)
●
Üresség (bóhú) Betöltés (mozgó tárgyak, lények)
1. nap világosság/sötétség
4. nap égitestek
2. nap felső vizek/alsó vizek
5. nap halak/madarak
3. nap szárazföld/vizek
6. nap állatok/ember
4.2. Az ember és a Kert
4.3. Az ember lázadása ●
Bűn: öntörvényűség
●
A visszatérés
●
Erkölcsi döntés
●
Erkölcsi döntés
●
Bizalomvesztés
●
Bizalomszavazás
●
Elcsábulás
●
A szeretet vonzása
●
Lázadás
●
Az akarat átadása
●
A Gen 3-11 az ember romlásának története
●
Gen 3-tól Jel-ig a helyreállítás története Jn 14:21
5. A műfaji értelmezés értékelése 5.1. Jelentősége az evolúció-kreáció vitában 5.2. A neo-kreacionista kritika
5. A műfaji értelmezés értékelése 5.1. Jelentősége az evolúció-kreáció vitában —
Kultúrharc: egyház világ és lelkiség lelkiség
—
Nem az egyetlen módszer
—
Nem ez a téma az igaz hit mértéke
—
Nem szó szerint venni, nem is elmitologizálni
5.2. A neo-kreacionista kritika —
Liberalizmus, opportunizmus
—
Bibliai visszautalások szó szerintiek
5. A műfaji értelmezés értékelése 5.1. Jelentősége az evolúció-kreáció vitában —
Kultúrharc: egyház világ és lelkiség lelkiség
—
Nem az egyetlen módszer
—
Nem ez a téma az igaz hit mértéke
—
Nem szó szerint venni, nem is elmitologizálni
5.2. A neo-kreacionista kritika —
Liberalizmus, opportunizmus
—
Bibliai visszautalások szó szerintiek
Szakirodalom 1. Kommentárok ●
Blocher, Henry: Kezdetben (Harmat Kiadó, 1998)
●
Rózsa Huba: Őstörténet (Szent István Társulat, 2008)
●
●
●
Orosz Atanáz (szerk.): A teremtés könyve (Szent Atanáz Gör.-Kat. Hittud. Főiskola, 2000) Ókori kultúra és szövegek Dobrovits Aladár, Kákosy László: Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák (Móra Kiadó, 2003)
●
Kuhrt, Amélie: Az ókori Közel-Kelet (PPKE-BTK, 2005)
●
Maróth Miklós, Hahn István: Baal és Anat – Ugariti eposzok (Helikon Kiadó, 1986)
●
Rákos Sándor, Komoróczy Géza: Gilgames – Ékírásos akkád versek (Kriterion Kiadó, 1986)
Szakirodalom 2. Hermeneutika ●
Almási Tibor: Hermeneutika (GyuRó Art-Press, 1997)
●
Carson, D. A.: Exegetikai tévedések (K IA, 1996)
●
Dér Katalin: A Biblia olvasása (Kairosz Kiadó, 2008)
●
●
●
●
Fabiny Tibor: A keresztény hermeneutika kérdései és története (Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998) Fee, G. D. - Stuart, D.: Kétélű kard (Harmat Kiadó, 1996) Vanyó László: Az egyházatyák Bibliája és az ókeresztény exegézis módszere, története (Jel Kiadó, 2002) Zimmer, Siegfried: Árt-e a hitnek a bibliatudomány? (Kálvin Kiadó, 2009)
Köszönet Selmeczi Tamarának (ELTE-BTK Hebraisztika Tszk.) a szakmai segítségéért!
Apológia Kutatóközpont Valláskutatás, hitvédelem
www.apologia.hu;
[email protected]
Készítette: Szalai András és Brátánné Mikics Vera (Apológia Kutatóközpont, Budapest, 2009)
(Nevezd meg! Ne add el! Készíthetsz belőle származtatott munkát.)
