TARTALOMJEGYZÉK 1.
Az Európai Parlament tagjainak választása .......................................... 7 1.1. Az Európai Parlament tagjainak választása............................................. 7 1.2. A választási rendszer .............................................................................. 7
2.
Választási szervek .................................................................................... 9 2.1. A választási bizottságok ......................................................................... 9 2.1.1. Választott tagok ............................................................................... 9 2.1.2. Delegálás a választási bizottságokba.............................................. 10 2.1.3. A választási bizottságok hatásköre................................................. 10 2.1.4. Az Országos Választási Bizottság.................................................. 11 2.1.5. A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság.................. 12 2.2. Összeférhetetlenség .............................................................................. 13 2.3. A választási irodák ............................................................................... 13 2.3.1. A választási iroda tagjai ................................................................. 14 2.3.2. A választási irodák feladatai .......................................................... 14 2.3.3. A választási irodák tájékoztató tevékenysége, a választási információs szolgálatok működése .......................................................... 15 2.3.4. A külképviseleti választási iroda.................................................... 16
3.
A jelöltállítással, a pártok, jelöltek és listák bejelentésével kapcsolatos tudnivalók .......................................................................... 17 3.1. Kapcsolattartás az Országos Választási Irodával .................................. 17 3.2. A jelölő szervezet bejelentése............................................................... 17 3.3. A lista és az azon szereplő jelöltek bejelentése ..................................... 18
4.
A szavazás napján lakóhelyüktől távollévők szavazása...................... 23 4.1. Igazolással szavazás ............................................................................. 23 4.2. Külképviseleti szavazás........................................................................ 23
5.
A választási eljárás nyilvánossága ........................................................ 27 5.1. A közvélemény–kutatási adatok nyilvánosságra hozatala ..................... 27 5.2. A választási eredmény nyilvánosságra hozatala.................................... 27 3
6.
Választási kampány............................................................................... 29 6.1. A kampány időtartama, eszközei .......................................................... 29 6.2. A kampánycsend .................................................................................. 30 6.3. Adatszolgáltatás ................................................................................... 31
7.
Jogorvoslatok......................................................................................... 33 7.1. A jogorvoslatok általános szabályai...................................................... 33 7.2. A jogorvoslati fórumok ........................................................................ 33 7.3. A kifogás benyújtása ............................................................................ 33 7.4. A külképviseleti szavazáshoz kapcsolódó jogorvoslat .......................... 35 7.5. Jogorvoslatok a névjegyzékkel kapcsolatban........................................ 35
8.
Országos Választási Központ (BM Duna Palota) ............................... 37 8.1. A Választási Központ szolgáltatásai ..................................................... 37
9.
Tájékoztató rendszerek ......................................................................... 39 9.1. Az Európai Parlament tagjai választásának internetes információs rendszere ..................................................................................................... 39 9.1.2. Az Európai Parlament tagjainak választása internetes tájékoztató rendszerének szolgáltatásai...................................................................... 39 9.1.3. Az EP tagjai választása internetes szolgáltatásának menüszerkezete ....................................................................................... 39 9.1.4. A Vakok, gyengénlátók verziója.................................................... 42
10. Európai Parlament tagjai választásának informatikai háttere........... 43 10.1. A választásnapi rendszer .................................................................... 43 10.2. A végleges szavazatösszesítő rendszer ............................................... 44 10.3. A választási visszaélések valószínűségét jelző rendszer ..................... 45 11. Mellékletek............................................................................................. 47 12. A „Választási füzetek” sorozat eddig megjelent számai .................... 103 13. Hirdetmény .......................................................................................... 109
4
BEVEZETÉS A Magyar Köztársaság 2004. május 1–jét követően teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak, így a magyar választópolgárok is képviselőket küldhetnek az Európai Parlamentbe. Az Európai Parlament tagjai választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény elfogadása megteremtette azokat a feltételeket, amelyek alapján 2004. június 13–án a választójogosultak az urnákhoz járulhatnak. E választásnál új elemként jelenik meg annak a feltételnek a biztosítása, hogy az Európai Unió más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező polgárai hazánkban gyakorolhassák választójogukat, vagy akár képviselőjelöltként is megjelenjenek az európai parlamenti képviselők választásán indulni kívánó pártok listáján. Az európai parlamenti képviselők választásán biztosítani kell a külképviseleti szavazás lehetőségét. A Magyar Köztársaság nagykövetségein való szavazás lebonyolításában kiemelkedő szerepet kap az Országgyűlés által választott külképviseleti szavazatszámláló bizottság. Tagjaira a választáson listát állító pártok által bejelentett személyek közül az Országos Választási Bizottság tesz sorsolással kialakított javaslatot. A jelölő szervezetek saját költségükön további megbízott tagokat is küldhetnek ezekbe a szavazatszámláló bizottságokba. Ezen a módon megvalósul a választás lebonyolításának ellenőrzése a hazánktól távol lévő szavazókörökben is. Az Európai Parlament tagjainak választása hazánkban első alkalommal kerül lebonyolításra, így a választási irodák kiemelkedő feladata, hogy a választáson indulni kívánó jelölő szervezeteket megfelelő módon tájékoztassák. E feladat teljesítése érdekében adja közre az Országos Választási Iroda a „Választási Füzetek” sorozat jelen kötetét az irányadó jogszabályokról, a választási eljárás mozzanatairól, a jelöltállítással kapcsolatos teendőkről. Budapest, 2004. április Országos Választási Iroda
5
6
1. AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAINAK VÁLASZTÁSA 1.1. Az Európai Parlament tagjainak választása Az Európai Parlamentet, akkor még Közgyűlés néven, 1957–ben hívta életre a Római Szerződés. Tagjait 1979 óta közvetlenül választják. Az így nagyobb legitimációval rendelkező intézmény az Európai Unió fejlődése folyamán szélesebb hatáskört is kapott. A kezdetekben még csak konzultatív jogkörrel rendelkező testület ma már az Európai Tanács mellett az Unió legfőbb jogalkotója. Az Amszterdami Szerződés 732 fős korlátot szabott az Európai Parlament tagszámának bővítésére azzal a kitétellel, hogy a tagállamok és a csatlakozó államok lakosságszámukhoz mérten, arányos számban képviseltessék magukat. A tagállamonként megválasztható képviselők számát a Római Szerződést módosító Nizzai Szerződés, illetve az ahhoz csatolt nyilatkozatok határozzák meg. Magyarország – a 2004–es európai parlamenti választáson – 24 mandátum betöltésére jogosult. Az európai parlamenti választások szabályai, mind az anyagi, mind az eljárási szabályokat illetően alapvetően tagállami hatáskörbe tartoznak, csak néhány kulcsfontosságú kérdést rendez kötelező erejű közösségi szabályozás. A Tanács 76/787/ ESZAK, EGK, EURATOM határozatához csatolt okmány alapján a szavazást ötévenként, egységesen, csütörtöktől vasárnapig terjedő időszakban kell megtartani. A gyakorlatban ez június hónap egy meghatározott hete. A választási eljárás valamennyi cselekményét ezen időkorláthoz kell igazítani. Az 1993. december 6–án hozott 93/109/EC tanácsi irányelv a választójog gyakorlására nézve határoz meg fontos szabályt. Az irányelv szerint más tagállam polgára, ha megfelel azoknak a szavazásra és jelöltként való indulásra vonatkozó feltételeknek, amelyeket a lakóhelyét jelentő állam saját állampolgárainak törvényi úton megszab, jogosult szavazni és jelöltként indulni az európai parlamenti választásokon a lakóhelyül szolgáló tagállamban. Az említetteken kívül még néhány garanciális szabályt fogalmaztak meg az uniós jogalkotók, így kiemelést érdemel az a korlátozás, amely szerint a választás nem hivatalos eredményét, a feldolgozottság arányára tekintet nélkül, csak azután lehet nyilvánosságra hozni, hogy a szavazás valamennyi tagállamban befejeződött. 1.2. A választási rendszer Az Európai Parlament tagjait valamennyi tagállamban közvetlenül, arányos választási rendszerben választják, azonban a választási rendszer szabályainak kialakítása tagállami hatáskörbe tartozik. 7
Magyarországon a 2003. évi CXIII. törvény tartalmazza a választási rendszer szabályait. A 2004–es európai parlamenti választáson a 24 mandátum listás választáson kerül kiosztásra, amelyen az egész ország egy választókerületet alkot. A választópolgárok csak bejegyzett pártokra adhatják le voksukat, ugyanis listát csak ezek a szervezetek állíthatnak. A listaállítás további feltétele a 20.000 érvényes ajánlás összegyűjtése, amelyek segítségével 2004. május 14–ig lehet a listát bejelenteni. A jelölő szervezeteknek lehetőségük van közös lista állítására is. A listán szereplő jelöltek a jelölő szervezet által megjelölt sorrendben kerülnek fel a szavazólapra, a szavazók a listán szereplő sorrenden nem módosíthatnak, a bejelentés sorrendje a mandátumhoz jutás sorrendjét is meghatározza. Csak azok a listák juthatnak mandátumhoz, amelyek az érvényes szavazatok több mint 5%–át megszerzik.
8
2. VÁLASZTÁSI SZERVEK 2.1. A választási bizottságok A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, melyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek: – a közel 11 000 szavazókörben a szavazatszámláló bizottságok (SZSZB), – a magyar nagykövetségeken működő külképviseleti szavazatszámláló bizottságok (külképviseleti SZSZB), – az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság (HVB), – a 19 megyében és a fővárosban területi választási bizottságok (TVB/FVB), – az Országos Választási Bizottság (OVB). A választási bizottságok egyrészt választott tagokból, másrészt a jelöltet állító jelölő szervezetek által megbízott (delegált) tagokból állnak. A külképviseleti SZSZB–re vonatkozó különös szabályokat a 2.1.5. pont tartalmazza. 2.1.1. Választott tagok A választási bizottság választott tagjának megbízatása a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart. A 2002. évi választások idején a választási bizottságok megújultak. Az európai parlamenti képviselők választásán a választási bizottságok választott tagjainak választására csak akkor kerül sor, ha időközben a törvényben felsorolt bármely ok miatt megüresedett helyet kell betölteni és ez a póttagok behívásával nem lehetséges. A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére – a központi költségvetésből – nem jár tiszteletdíj. A választási bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető bér megtérítését a szavazást követő öt napon belül igényelheti a választási bizottság mellett működő választási irodától, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási irodától. 9
2.1.2. Delegálás a választási bizottságokba A választási bizottságoknak – a választott tagokon felüli – további egy–egy tagját a listát állító jelölő szervezet bízza meg. Ennek értelmében megbízott tagot delegálhat: – a szavazatszámláló bizottságokba (az egy szavazókörrel rendelkező településeken a HVB–be), – a külképviseleti szavazatszámláló bizottságokba, – a területi/fővárosi választási bizottságokba, valamint – az Országos Választási Bizottságba az a jelölő szervezet, amely az európai parlamenti képviselők választásán listát tud állítani. (A közös listát állító jelölő szervezetek a választási bizottságokba közösen egy tagot bízhatnak meg!) A választási bizottságok megbízott tagjait 2004. május 28–án 16.00 óráig a választási bizottság elnökénél kell bejelenteni. A külképviseleti szavazatszámláló bizottságok megbízott tagjait 2004. május 21–ig az OVB elnökénél lehet bejelenteni. A választási bizottság Európai Parlamenti választásra megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. A választási bizottság tagjának megbízatása a fent említetteken túl megszűnik: – ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek, – ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét, – lemondással és – a megbízatás visszavonásával. Ha a választási bizottság megbízott tagja meghalt, vagy megbízatása az itt meghatározott okból megszűnt, helyébe a jelölő szervezet új tagot bízhat meg. A választáson részt vevő pártok érdeke, hogy valamennyi választási szervbe delegáljanak egy–egy tagot, mivel így személyesen ellenőrizhetik a választás törvényes lefolyását. 2.1.3. A választási bizottságok hatásköre A választási bizottságok tevékenysége végigkíséri a választás egész folyamatát.
10
A szavazókörökben a szavazatszámláló bizottságok vezetik le a szavazást, gondoskodnak a törvényes lebonyolításról és megállapítják a szavazás szavazóköri eredményét. A területi/fővárosi választási bizottságok, valamint az Országos Választási Bizottság dönt a jogorvoslati eljárás során benyújtott kifogásokról. A bizottságok választott és delegált tagjai munkájuk során ugyanazon jogokkal és kötelezettséggel bírnak. A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A bizottságot az elnök képviseli. A bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Szavazni igennel vagy nemmel lehet, tartózkodásra nincs mód. A választási bizottság döntését indokolással ellátott határozatba kell foglalni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazás során kisebbségben maradtak véleményét is annak indokaival együtt. 2.1.4. Az Országos Választási Bizottság Az Országos Választási Bizottság (OVB) a legmagasabb szintű választási bizottság, a választások törvényességének és tisztaságának legfőbb őre. A jelenleg hivatalban lévő OVB–t a 2002. évi országgyűlési választásokat megelőzően hozták létre. Azok a jelölő szervezetek, amelyek az OVB–ben nem rendelkeznek képviselettel, az Európai Parlament tagjainak választása során a lista bejelentésével egyidejűleg, de legkésőbb 2004. május 28–án 16.00 óráig jelenthetik be a delegálni kívánt személyt az Országos Választási Bizottság elnökénél. Az OVB kiemelkedő feladataként – a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében – állásfoglalást adhat ki, melyet a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az Országos Választási Bizottság továbbá: – dönt a lista, valamint az azon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, – kisorsolja a listák sorszámát, – jóváhagyja a szavazólap adattartalmát, – megállapítja, hogy mely listák érték el a törvényben meghatározott 5 %–os határt, – megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, 11
– dönt a benyújtott kifogásokról, – törvénysértés esetén megsemmisíti a választás eredményét, – megállapítja és eredményét és
közzéteszi
a
választás
országosan
összesített
– kiadja a megbízólevelet a listán megválasztott képviselőknek. Az OVB–hez intézett beadványokat írásban, az 1450 Budapest, Pf. 81. címre kell benyújtani, értesítési cím megjelölésével. A külképviseleti SZSZB döntése elleni kifogásról az OVB dönt. A kifogást a külképviseleti választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja. A kifogás közvetlenül az OVB–hez is benyújtható. Az OVB ülései nyilvánosak, azokon a sajtó képviselői és az érdeklődők jelen lehetnek. 2.1.5. A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság Az európai parlamenti képviselők szavazatszámláló bizottság működik.
választásán,
a
külképviseleteken
Azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékébe – a törvényben megállapított határidőig – egyetlen választópolgárt sem vettek fel, nem működik szavazatszámláló bizottság. A külképviseleti SZSZB legalább három tagból áll (választott tagok). A szavazás zavartalan lebonyolítása érdekében minden külképviseleti SZSZB mellett egy póttag is van. A jelölő szervezetek a lista bejelentésével egyidejűleg benyújthatják az OVB–hez a külképviseleti SZSZB–kbe javasolt személyek listáját (KL1 nyomtatványon a javasolt személyek által kitöltött NY jelű nyomtatványok csatolásával), minden külképviseletre egy–egy fő jelölhető meg. Az OVB a javasolt személyek választójogát ellenőrzi, a jelöltek közül sorsolással dönt. Először külképviseletenként négy fő kerül kisorsolásra, majd ezt követően a négy fő közül ismételt sorsolással állapítják meg a póttagnak javasolt személyét. Amennyiben a jelölő szervezetek száma miatt, illetőleg javaslataik alapján nincs kellő számú jelölt a külképviseleti SZSZB–k tagjaira és póttagjaira, abban az esetben az OVB a hiányzó helyekre az OEVB–knek és a több szavazókörös települések HVB–inek – a megelőző, jelen esetben a 2002. évi országgyűlési, illetőleg önkormányzati választásokra megválasztott – tagjai és póttagjai közül (azok írásbeli jelentkezése alapján) további személyeket javasol.
12
A külképviseleti SZSZB tagjait és póttagjait az Országgyűlés 2004. május 24–ig választja meg. Az OVB javaslatához módosító javaslat nem nyújtható be, az Országgyűlés egy szavazással dönt. A külképviseleti SZSZB–k megbízott tagjait (delegált tagok) az OVB elnökénél 2004. május 21–én 16.00 óráig lehet bejelenteni. A Parlament által választott külképviseleti SZSZB–k tagjainak és póttagjainak utazásáról és szállásáról az OVI és a külképviselet gondoskodik, az utazás feltételeinek megteremtése (útlevél, vízum, szükséges védőoltás) viszont a bizottság tagjainak kötelezettsége. A külképviseleti SZSZB–k megbízott (delegált) tagjainak utazási és egyéb költségeinek biztosítása nem állami feladat. A külképviseleti SZSZB határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A póttag a bizottsági munkában nem vehet részt. Ha a bizottság tagjainak száma három alá csökken, a póttag a bizottság kiesett választott tagjának helyébe lép. 2.2. Összeférhetetlenség A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt. Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek. Ezek az összeférhetetlenségi szabályok egyaránt vonatkoznak a választási bizottság választott és megbízott tagjaira. Nem lehet a választási bizottság választott tagja a listát állító jelölő szervezet tagja, valamint a listán szereplő jelölt hozzátartozója sem. 2.3. A választási irodák A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó szervek.
13
Az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási irodák működnek: – a közel 3200 településen helyi választási irodák (HVI), – a magyar nagykövetségeken külképviseletei választási irodák (KÜVI), – a országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda (OEVI), – a 19 megyében és a fővárosban területi választási irodák (TVI/FVI), – Országos Választási Iroda (OVI). Minden választási bizottság mellett – kivétel a szavazatszámláló bizottság – továbbá a külképviseleteken választási iroda működik. A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik. A külképviseleti választási irodára vonatkozó különös szabályokat a 2.3.4. pont tartalmazza. 2.3.1. A választási iroda tagjai A választási iroda tagjává köztisztviselő és közalkalmazott bízható meg. A helyi és országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az illetékes jegyző, a területi választási iroda vezetője a főjegyző. A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az Országos Választási Iroda vezetőjét és tagjait a belügyminiszter határozatlan időre bízza meg. A választási iroda tagjai és vezetői működésük megkezdése előtt esküt tesznek. A választási irodának nem lehet tagja képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, választási bizottság tagja, a listán jelöltként induló személy és annak hozzátartozója, valamint listát állító jelölő szervezet tagja. 2.3.2. A választási irodák feladatai A választási iroda feladata:
14
a)
hirdetményt tesz közzé a szavazással kapcsolatos fontosabb információkról (a szavazás napjáról, az ajánlás, jelölés követelményeiről)
b)
közzéteszi a listák, a listán szereplő jelöltek nevét,
c)
közzéteszi a választási bizottság tagjainak és a választási iroda vezetőjének nevét, a választási szervek hivatalos helyiségeinek címét,
d)
megszervezi a választási szervek tagjainak oktatását,
e)
gondoskodik a választópolgárok pártsemleges tájékoztatásáról,
f)
ellátja az ajánlással kapcsolatos technikai feladatokat,
g)
működteti a választási csalást felderítő számítógépes programot.
Az Európai Parlament tagjainak választásán a b) és f) pontokban foglalt feladatokat az OVI látja el. A választás sikeres lebonyolítása érdekében a választási irodák közszolgálati kiadványt, hirdetményt adhatnak ki. A választási irodák szakmai tevékenységét a belügyminiszter az OVI vezetője útján irányítja. Az OVI vezetője a többi választási iroda vezetője részére, a területi, az országgyűlési egyéni választókerületi, valamint a helyi választási iroda vezetője az illetékességi területe szerinti választási irodák vezetőinek a választással kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozóan közvetlen utasítást adhat. A választás lebonyolításával kapcsolatban a választási irodák vezetőinek és tagjainak utasítást nem adhat: a polgármester, a képviselő–testület, illetőleg a közgyűlés és annak tisztségviselője. 2.3.3. A választási irodák tájékoztató tevékenysége, a választási információs szolgálatok működése Minden választási iroda kiemelt feladata, hogy pártsemleges módon nyújtson segítséget a választások lebonyolításához kapcsolódó információkról mind a jelölő szervezetek, mind a választópolgárok és más érdeklődők számára. Ennek a tevékenységének a keretében kiadványokat, felvilágosító plakátokat jelentet meg, társadalmi célú hirdetést sugároz a médiában, valamint minden településen választási információs szolgálatot (VISZ) hoz létre. A VISZ szakmailag felkészült munkatársai számára személyesen, telefonon, valamint faxon tehetők fel kérdések, amelyre azonnal vagy rövid időn belül választ is adnak. Az információs szolgálaton térítésmentesen lehet beszerezni a választási eljárásban használandó jogszabályokat, nyomtatványmintákat, a választással kapcsolatos egyéb ismeretterjesztő kiadványokat. Az Országos Választási Iroda – a korábbi éveknek megfelelően – szintén létrehozta választási információs szolgálatát, melynek elérése az alábbi módokon lehetséges: Cím:
BM Duna Palota 1051 Budapest, Zrínyi u. 5. Telefonszám: 266–1200 Ingyenesen hívható zöld szám: 06/80–204–016 Faxszám: 332–6337 e–mail:
[email protected] Internet: www.valasztas.hu 15
2.3.4. A külképviseleti választási iroda A külképviseleti SZSZB működése, valamint a külképviseleti szavazás igazgatási, technikai lebonyolításának biztosítása érdekében külképviseleti választási irodát kell létrehozni. A külképviseleti választási iroda tagjait az Országos Választási Iroda vezetője az Európai Parlament tagjai választásának időtartamára bízza meg. A KÜVI tagjává, illetőleg vezetőjévé – a köztisztviselőkön és közalkalmazottakon túl – a diplomáciai képviselet magyar állampolgárságú dolgozóját is meg lehet bízni. A külképviseleti koncentrálódik.
választási
iroda
tevékenysége
a
választás
napjára
A KÜVI–nek kell gondoskodnia arról: – hogy a törvényben meghatározott feltételek biztosítva legyenek a külképviseleti szavazókörben, majd – a szavazás lezárását követően, a külképviseleti szavazás eredményéről készült jegyzőkönyvben szereplő adatok, valamint a külképviseleti SZSZB döntése ellen benyújtott kifogások faxon haladéktalanul eljussanak az OVB–hez.
16
3. A JELÖLTÁLLÍTÁSSAL, A PÁRTOK, JELÖLTEK
ÉS LISTÁK BEJELENTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK 3.1. Kapcsolattartás az Országos Választási Irodával Az Európai Parlament tagjainak választása során a jelölő szervezetek és az Országos Választási Iroda közötti kapcsolattartás meghatározó jelentőségű. A hatékony együttműködést jelentősen elősegíti, ha a kapcsolattartás formái intézményesülnek. Az európai parlamenti képviselők választásán induló szervezetek a listáikkal kapcsolatos operatív adminisztrációs ügyeik lebonyolításához egy–egy illetékes kapcsolattartó személyt jelölnek ki. A kapcsolattartó nevét, elérhetőségi adatait (cím, telefon, fax, e–mail) a pártbejelentés megtételekor a P1 bizonylaton, illetőleg az L1 bizonylat 2. oldalának kitöltésével lehet közölni. 3.2. A jelölő szervezet bejelentése A választáson induló pártoknak nyilvántartásba kell vetetni magukat, legkésőbb a lista állításának bejelentése előtt. A bejelentést a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdése szerint az Országos Választási Bizottságnál kell megtenni. Azt a jelölő szervezetet, amely listát kíván állítani, bírósági bejegyzésének jogerősítő záradékkal ellátott hiteles másolatával kell bejelenteni. A bejelentéshez a P1 jelű formanyomtatvány áll rendelkezésre. A közlendő adatok: 1.
A jelölő szervezet előkészítéshez:
nyilvántartásba
vételéhez
és
a
technikai
− a jelölő szervezetnek a bíróság által bejegyzett neve (3x30=90 pozíción), amely a szavazólapon is megjelenik; − a jelölő szervezet rövidített neve magyar és angol nyelven (30–30 pozíción), amely a televízióban, a kiadványokban, az Interneten és más tájékoztatásokban fog megjelenni, ahol hely hiányában nincs mód a hivatalos név megjelenítésére; − a jelölő szervezet nevének betűszavas rövidítése (16 pozíción), amely a szavazólapon – kérés esetén – és az Interneten fog megjeleni; − a jelölő szervezeti embléma mellékelésének ténye, amely a szavazólapon kérés esetén megjelenik; 17
− a jelölő szervezet címe; telefon– és faxszáma, e–mail címe; − a jelölő szervezet képviselőjének, meghatalmazottjának neve, értesítési címe, telefon– és faxszáma, e–mail címe. 2. Jogi előkészítő iratok: − a párt bírósági bejegyzési okiratának jogerősítő záradékkal ellátott hiteles másolata, és − amennyiben nem a bírósági végzésben feltüntetett, a párt képviseletére jogosult személy látja el a választási eljárásban a szervezet képviseletét, az arra jogosult személy meghatalmazása. Figyelem! A megyei/fővárosi bíróság által „Kivonat a …… sz. szervezetről” című igazolás nem pótolja a bírósági végzés jogerősítő záradékkal ellátott hiteles másolatát, valamint e követelménynek a jogerősítő záradékkal ellátott végzés fénymásolata sem felel meg! A jelölő szervezet bejelentéséről az Országos Választási Iroda a párt képviselőjének igazolást ad. A megfelelő formanyomtatványokon tett bejelentéseket a számítógépes rendszerben haladéktalanul, lehetőleg még a bejelentő jelenlétében regisztrálni kell. A számítógépes regisztráció által szolgáltatott visszaigazolás egy példányát a bejelentőnek át kell adni, illetve meg kell küldeni. A szervezet bejelentett adatainak változásait a P1 jelű formanyomtatvány ismételt kitöltésével lehet bejelenteni. A bejelentő a változtatás bejelentésekor a számítógépes regisztráción történt átvezetésről igazolást kap. A P1 jelű formanyomtatványhoz – amennyiben kérik annak feltüntetését a szavazólapon – mellékelni kell a szervezet emblémájának fekete–fehér lenyomatát is. A jelölő szervezet bejelentésének elfogadásáról az OVB a bejelentést követő 3 napon belül határozattal dönt, és a nyilvántartásba vételről igazolást ad ki. 3.3. A lista és az azon szereplő jelöltek bejelentése A jelölő szervezet egy önálló listát állíthat, vagy egyetlen közös lista állításában vehet részt. Az európai parlament tagjainak választásán listát azok a pártok állíthatnak, melyek legalább 20.000 választópolgár, aláírásával hitelesített ajánlását gyűjtik össze.
18
A választópolgár az „Ajánlószelvény”–t kitölti, saját kezűleg aláírja és átadja a jelölő szervezet képviselőjének. A szelvényt a választópolgárok az „Értesítő”– vel (kopogtató cédula) együtt kapták meg 2004. április 16–ig. Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül – az alábbi kivételeken túl – bárhol lehet gyűjteni. Nem gyűjthető ajánlószelvény: a)
a munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,
b)
a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szereknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
c)
tömegközlekedési eszközön,
d)
állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.
Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos. Az Országos Választási Bizottság – a Ve. 34. § (2) bekezdése a) pontjának felhatalmazása alapján – az ajánlás és az ajánlószelvény intézményével kapcsolatban a következő állásfoglalásokat alkotta meg: – az ajánlószelvények kitöltése tárgyában: a 2/1998. (III. 14.) és a 7/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalások, – a jelöltek névhasználatának tárgyában a 3/1998. (III. 18.) OVB állásfoglalás, – a minta ajánlószelvények tárgyában a 6/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás, – a közös listák állításával kapcsolatos 5/1998 (IV. 1.) OVB állásfoglalás. A fentiekben hivatkozott OVB állásfoglalások teljes szövege e füzet mellékletében megtalálható. Az ajánlószelvényeket és a listákat az OVB–hez kell benyújtani (Budapest, IX. Balázs B. u. 35.), legkésőbb 2004. május 14–én 16.00 óráig. Az OVB az összegyűjtött ajánlószelvényeket a választói névjegyzék alapján – az Országos Választási Iroda támogatásával – ellenőrzi. Az ellenőrzés kiterjed arra, hogy: 19
– létezik–e az ajánló választópolgár az adott személyi azonosítóval; – egyeznek–e a választópolgár személyiadat– és lakcím nyilvántartásbeli adatai az ajánlási szelvény adataival; – az ajánló polgár választójogosult–e; – a választópolgár nem ajánlott–e két vagy több jelöltet is. Az ajánlások benyújtásával egyidejűleg a listát az L1 jelű valamint a hozzá csatolt kellő számú L2 jelű formanyomtatványokon kell bejelenteni. A bejelentésről a jelölő szervezet listáját bejelentő képviselője az OVI–tól igazolást kap. A számítógépes nyilvántartásba felvett adatokat a lista képviselője ellenőrzési célból a helyszínen, illetőleg egyeztetett módon (levélben, faxon, e– mail) utólagosan megkapja. A listán maximum 72 jelölt állítható. Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő lép. A listával kapcsolatos adatpótlási, javítási igényeket az L3 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni. A bejelentő a változtatás bejelentésekor a számítógépes regisztráción történt átvezetésről igazolást kap. Az L2 jelű formanyomtatványon bejelentett minden jelöltre vonatkozóan mellékelni kell az SZ1 – vagy az európai unió más államának állampolgára esetén az SZ2 – jelű formanyomtatványt. Az SZ1 nyomtatvány tartalmazza: – a jelölt személyi adatait (családi és utónév, személyi azonosító, lakóhely), – a törvényben előírt nyilatkozatát (van választójoga, a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással illetőleg megválasztása esetén arról lemond, hozzájárul fényképe és önéletrajza nyilvánosságra kerüléséhez), valamint – mellékletként a jelölt életrajzát és fényképét (9x13–as méretben). Az SZ2 nyomtatvány tartalmazza: – a jelölt személyi adatait (családi és utónév, személyi azonosító vagy a tartózkodási jogosultságot igazoló okmány száma, bejelentett magyarországi lakóhely, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány okmányazonosító száma, állampolgárság, annak a településnek, szavazókörnek vagy választókerületnek a megnevezése, amelynek a névjegyzékében a jelölt az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt, – a törvényben előírt nyilatkozatát (van választójoga, kizárólag a Magyar Köztársaságban indul jelöltként, a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással illetőleg megválasztása esetén arról lemond, hozzájárul fényképe és önéletrajza 20
nyilvánosságra kerüléséhez, valamint – mellékletként a jelölt életrajzát és fényképét (9x13–as méretben). A fénykép és életrajz átadása nem kötelező. A fénykép és az életrajz az Interneten, a közszolgálati televízió műsorában és a nyomtatott kiadványokban jelenik meg. A maximum 20 soros életrajzokat floppy–n, a WORD 6, 7 vagy 8 verziójú változatával WIN 1250 kódkészlettel, jelöltenként külön fájlban lehet átadni. A fájl neve a jelölt személyi azonosítója (személyi száma) legyen. Ha technikai okok miatt nincs mód a 11 pozíciós fájlnév használatára, a floppy–hoz fájl név– személyiazonosító listát kell mellékelni. A floppy–hoz mellékelni kell továbbá az életrajzokat kinyomtatva, aláírva is. A választás alkalmával a jelölt nyilvántartás a hivatalos név és cím írásmódot használja. Ha a névhasználat ügyében vitás eset fordul elő, arról az OVB dönt. A listán szereplő jelöltek azonosítása a választási rendszerben személyi azonosítójuk (személyi számuk) segítségével történik. A személyi azonosító és a név helyességét a személyiadat– és lakcímnyilvántartással összevetve ellenőrzik. Eltérésnél a jelölőszervezet megbízottján keresztül tisztázzák a jelölttel kapcsolatos eltérés okát, korrigálják az esetleges hibákat. Amennyiben az nem javítható, az OVB dönt. Mint az előzőekben már említésre került, egy párt egy önálló listát állíthat vagy egy közös lista állításában vehet részt. A közös listát az OVB–nél az L1 jelű valamint a hozzá csatolt kellő számú L2 jelű formanyomtatványokon kell bejelenteni 2004. május 14–én 16.00 óráig. Közös lista állítása csak úgy fogadható el, ha a listát állító szervezetek képviselői egybehangzóan nyilatkoznak arról. Az OVB és az OVI a közös listával kapcsolatos ügyekben egy – a közös jelölésben résztvevő szervezetek által – kijelölt személyen keresztül tartják a kapcsolatot, ezért ennek a személynek az adatait is meg kell adni a lista állításakor. A bejelentést követően – a visszalépett, meghalt jelölt törlését kivéve – a lista nem módosítható. A jelöltek és listák bejelentésének határnapjai jogvesztők. A határnap eltelte után hiánypótlásnak vagy a késedelem igazolásának helye nincs. Célszerű a bejelentéseket a határnapok lejárta előtt legalább 3–4 munkanappal korábban megtenni, mert így az esetleges hibák kijavítására, hiánypótlásra még megfelelő idő áll rendelkezésre.
21
Az OVB a lista bejelentését követő 3 napon belül határozattal dönt a lista nyilvántartásba vételéről, valamint e tényről igazolást ad ki. A lista nyilvántartásba vételéről szóló OVB határozatot az OVI a www.valasztas.hu honlapon közzéteszi. Azt követően, hogy az OVB listaállítással kapcsolatos határozatai jogerőre emelkedtek, az OVB kisorsolja a listák sorszámát.
22
4. A SZAVAZÁS NAPJÁN LAKÓHELYÜKTŐL TÁVOLLÉVŐK SZAVAZÁSA
4.1. Igazolással szavazás Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol van, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetője által kiadott igazolás birtokában azon a településen szavazhat, ahol tartózkodik. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől. Az igazolás kiadásához az igazolást kérő a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét köteles közölni, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az az illetékes helyi választási irodához legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván. Faxon igazolást kérni nem lehet. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel küldi meg a helyi választási iroda vezetője. Faxon igazolás nem küldhető a választópolgár számára. Igazolást legkésőbb 2004. június 11–én 16 óráig lehet kiadni. Az igazolás kiadásakor a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt egyidejűleg törli a névjegyzékből. Az igazolásban és a névjegyzéken feltüntetésre kerül az a település, ahol a választópolgár szavazni kíván. Az igazolás eredeti példánya (fax, fénymásolat nem elfogadható), valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda vezetője vagy – a szavazás napján – a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt az igazolással szavazók jegyzékébe veszi, és az igazolást a szavazópolgártól bevonja. 4.2. Külképviseleti szavazás Az Európai Parlamenti tagjainak választásán a választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségein adhatják le szavazatukat, amennyiben előzetesen kérik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe. A külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a lakóhelye szerinti névjegyzékben szereplő választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől 2004. május 14–ig. Annak érdekében, hogy szavazati jogukkal élhessenek, a külképviseleti szavazatszámláló bizottság tagjai 2004. május 21–ig kérhetik a lakóhelyük 23
szerinti helyi választási iroda vezetőjétől a külképviseleti névjegyzékbe való felvételüket. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb 2004. május 14–ig megérkezzen a helyi választási irodába. A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező: • családi és utónevét, • személyi azonosítóját, • születési helyét és idejét, • anyja nevét, • magyarországi lakóhelyét, • a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványának okmányazonosítóját, továbbá annak az országnak vagy településnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja, • a választópolgárnak meg kell jelölnie külföldi értesítési címét is, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri. A kérelem alapján a helyi választási iroda vezetője a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti névjegyzékből. A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a kérelmezőt a külképviseleti névjegyzékbe vételéről értesítő megküldésével, a kérelem elutasításáról pedig határozattal. A külképviseleti névjegyzék sajátos vonása, hogy azt a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság és a külképviseleti választási iroda nem módosíthatja. Ennek következtében nem biztosíthatnak szavazási lehetőséget a külképviseleten működő választási szervek annak a választópolgárnak, aki a külképviseleti névjegyzéken nem szerepel! A külképviseleti névjegyzéket az elutazás előtti napon át kell adni a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság elnökének, aki személyesen juttatja el azt a külképviseletre. A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép–európai időhöz képest –1 óra (greenwichi időzóna), a helyi idő szerinti 6 óra és a közép–európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Szavazni a külképviseleteken is csak kizárólag személyesen lehet. A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság – az útlevél vagy a 24
személyazonosság megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított igazolvány alapján – megállapítja a szavazni kívánó polgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel–e a külképviseleti névjegyzékben. A bizottság visszautasítja azt a személyt, aki személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a külképviseleti névjegyzéken.
25
26
5. A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA A választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak. A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a választási tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást és kérdéseikre felvilágosítást kapjanak. 5.1. A közvélemény–kutatási adatok nyilvánosságra hozatala A közvélemény–kutatási adatok a választási eljárás legnagyobb részében korlátozás nélkül nyilvánosságra hozhatók, azonban a szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a választásokkal kapcsolatos közvélemény–kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. A szavazás napján a közvélemény–kutatás során az alábbi szabályokat kell szem előtt tartani: a)
a közvélemény–kutatás csak névtelen lehet, és az önkéntességen alapulhat,
b)
a közvélemény–kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphetnek be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik meg.
5.2. A választási eredmény nyilvánosságra hozatala A szavazás napján a választás befejezése előtt a választási irodák csak a szavazók számáról és arányáról adhatnak tájékoztatást. Választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottságok és a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján az Országos Választási Bizottság állapítja meg. A választás eredményét az Országos Választási Bizottság a sajtó útján hozza nyilvánosságra. A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat az Országos Választási Iroda azt követően teszi közzé, hogy a szavazást az Európai Unió valamennyi tagállamában befejezték.
27
A jogorvoslati eljárások lezárulta utáni, országosan összesített, végleges választási eredményt az Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi. A jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában, a külképviseleti szavazás eredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példánya pedig a külképviseleten – a szavazás magyarországi lezárását követően – három napig megtekinthető.
28
6. VÁLASZTÁSI KAMPÁNY 6.1. A kampány időtartama, eszközei A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart. A választási kampány során a jelölő szervezetek plakátok, választási gyűlések, rádió– és televízió hirdetések formájában és egyéb kampányeszközök felhasználásával népszerűsíthetik programjukat. A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható. Jogvita esetén a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Plakát, az alábbi kivételekkel korlátozás nélkül elhelyezhető: • Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. • Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. • Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. • A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. • A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani. Amennyiben a jelölő szervezet választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezéséről dönt, úgy a közterület–használatról szóló jogszabályokra figyelemmel teheti ezt meg. A jelölő szervezetek a kampány során választási gyűléseket szervezhetnek. A választási gyűlések nyilvánosak. A gyűléseken a rend fenntartásáról a rendezvény szervezőjének kell gondoskodnia. A választási kampányhoz tartozó rendezvények lebonyolítása céljából az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. A kampányrendezvények és más kampánytevékenység szempontjából fontos szabály, hogy állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos. A tilalom alól az ötszáznál kevesebb lakosú települések képeznek kivételt, feltéve hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre a kampányesemény lebonyolításához. 29
A kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetés olyan műsorszám, amely párt, politikai mozgalom a)
választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, támogatására szólít fel, befolyásol,
b)
nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerűsíti.
A politikai hirdetéshez nem kapcsolható vélemény, értékelő magyarázat, egyéb kommentár. A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére az alábbi szabályok vonatkoznak: • A műsorszolgáltató híreket közlő és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg politikai hirdetésben. • Külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos. • A politikai hirdetés közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást más műsorszámok tartalmára. • A műsorszolgáltató a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelősséggel nem tartozik. • Politikai hirdetést a)
e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá
b)
egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni.
6.2. A kampánycsend A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend). A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának bármilyen formában történő befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel–ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. 30
6.3. Adatszolgáltatás A választójogi törvények az adatvédelmi törvényekkel összhangban tartalmazzák a választási eljárások és adatok nyilvánosságára vonatkozó előírásokat, valamint meghatározzák azokat a kivételeket is, amelyek a személyes adatokhoz fűződő jogok védelme értelmében nem nyilvános adatok. A hatályos szabályozás szerint nem nyilvános: – az, hogy ki vett részt vagy nem vett részt a szavazáson – a választójoggal nem rendelkezők névjegyzéke; – az ajánlószelvény a kitöltés után; – a jelöltek személyazonosító jele (személyi száma) és lakcíme; – a választási számítógépes szoftver. A választójógi törvények szerint a nyilvános választási adatokat a meghatározott választási bizottság, illetőleg közigazgatási szerv kötelessége közzétenni, továbbá meghatározott iratokat (pl.: jegyzőkönyvek) meghatározott idő eltelte után a levéltárakban kötelező elhelyezni, ahol korlátozás nélkül és ingyenesen hozzáférhetők. A jelölt, jelölő szervezet kérésére a BM Központi Hivatal, illetve a település jegyzője a választói névjegyzékből adatot (névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét) szolgáltathat. A névjegyzékből történő adatszolgáltatást – a BM Központi Hivatal és a helyi választási irodák – valamennyi igénylő részére azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében 2004. május 25–től teljesítik. A BM Központi Hivataltól kért szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhető. A település jegyzőjétől a közszemlére tett névjegyzék másolatát legfeljebb szavazóköri bontásban lehet kérni. Javasoljuk a jelölteknek, jelölő szervezeteknek, hogy a névjegyzékből történő adatszolgáltatást már május 25. előtt rendeljék meg. Ebben az esetben az adatszolgáltató felkészülhet a szolgáltatás teljesítésére és a törvény szabta határnapot követően azonnal teljesítheti. Az átadott adatokat kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni! Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személyeknek, szervezeteknek, más jelölteknek vagy jelölő szervezeteknek történő átadásuk tilos. Az átadott adatokat a szavazás napján – legkésőbb 2004. június 13–án – meg kell semmisíteni, és a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát három napon belül – legkésőbb 2004. június 16–ig – az adatszolgáltatónak át kell adni. Az adatszolgáltatások rendjét, illetve a díjtételeket a 10/1998. (II.20.) BM rendelet határozza meg (4. sz. melléklet). 31
32
7. JOGORVOSLATOK 7.1. A jogorvoslatok általános szabályai A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a jogorvoslatok két formáját különbözteti meg: a panaszt és a kifogást. A két jogorvoslati eszközt a jogorvoslat tárgyát képező sérelem forrása különbözteti meg: – panasszal a választási törvények megsértésére hivatkozva lehet élni (pl. kampánycsend megsértése), – kifogással pedig a választási szervek döntései ellen (pl. panasz elbírálása, választási eredmény megállapítása), Közös elem, hogy a puszta érdeksérelem nem alapozza meg a jogorvoslatot, mindkét jogorvoslati eszköz csak törvénysértés esetén érvényesíthető. A törvény a két jogorvoslati eszközt összefoglalóan kifogásnak nevezi. A jogorvoslati határidőket naptári napokban kell számolni. Tekintettel a határidők jogvesztő voltára, elmulasztásuk esetén igazolás benyújtására nincs mód. Az elkésett kifogást a választási bizottság vagy a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. 7.2. A jogorvoslati fórumok – a szavazatszámláló bizottságnak a szavazás levezetése, a szavazás törvényes rendjének fenntartása körében, illetőleg a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekről hozott döntései ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt. A bizottság döntése elleni kifogást a fővárosi, megyei bíróság bírálja el. Döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. – A területi választási bizottság által elbírált panasz ellen benyújtott kifogásról az európai parlamenti választáson az Országos Választási Bizottság dönt. Határozata ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni. A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. Választási eljárásban hozott bírósági döntés ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. 7.3. A kifogás benyújtása A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz, az egyéb kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell benyújtani. A panaszt és a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen! A kifogásnak tartalmaznia kell, a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a 33
kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást a választási bizottságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. A kifogást elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül dönt. A választási bizottság a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja. Ebben az esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a személyes nyilatkozattételt. A bíróság a kifogásról nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező! A jogi képviselő meghatalmazását a kifogáshoz kell csatolni. A bíróság a kifogással megtámadott határozatot hozó választási bizottság képviselőjét, illetőleg a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja. A kifogást elbíráló szerv a kifogásnak helyt adó döntéssel a törvénysértő döntést megváltoztathatja. Másik lehetőség, hogy a törvénysértő döntést megsemmisíti, és a választási eljárás egészét vagy annak egy részét megismételteti. A választási bizottság és a bíróság határozatát – annak meghozatala napján – az érintettekkel és az illetékes választási bizottsággal közölni kell. A bíróság döntése ellen sem rendes, sem rendkívüli jogorvoslatnak nincs helye. A jogorvoslat általános szabályait az Országos Választási Bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslati eljárásokban az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak az Országos Választási Bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye. A szavazatszámláló bizottságnak a szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen tehát nem lehet közvetlenül kifogást benyújtani, hanem az Országos Választási Bizottság választási eredményt megállapító döntése elleni kifogást lehet a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértő voltára alapozni. Az eredményt megállapító döntés elleni kifogás alapja a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltán kívül az lehet, ha az Országos Választási Bizottság a szavazatösszesítés vagy a mandátumkiosztás szabályait megsértette. Az eredményt megállapító döntés elleni kifogás benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidők lényegesen szűkebbek, mint az egyéb kifogások esetében. Itt a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a döntést követő napon 16 óráig az Országos Választási Bizottsághoz megérkezzen. A kifogás elbírálására jogosult Legfelsőbb Bíróság a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.
34
7.4. A külképviseleti szavazáshoz kapcsolódó jogorvoslat A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogásról az Országos Választási Bizottság dönt. A kifogást a külképviseleti választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja. A kifogás közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtható. 7.5. Jogorvoslatok a névjegyzékkel kapcsolatban A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet kifogást benyújtani. A választópolgár kifogással élhet a döntés kézbesítésétől számított 3 napon belül a külképviseleti névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatban. Úgyszintén kifogást nyújthat be az uniós polgár is a névjegyzékbe vételi kérelmével kapcsolatos döntés ellen. A kifogást a helyi választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról három napon belül dönt. A kifogás elutasítását a választópolgár annak közlésétől számított három napon belül kifogással támadhatja meg az illetékes helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál. A bíróság egyesbíróként jár el. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság döntése mindkét esetben jogerős. A helyi választási iroda vezetőjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a helyi választási iroda vezetőjével is közölni kell.
35
36
8. ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI KÖZPONT (BM DUNA PALOTA) 8.1. A Választási Központ szolgáltatásai Az Európai Parlament tagjainak választása kapcsán, 2004. június 13–ára az Országos Választási Iroda (OVI) a Belügyminisztérium Duna Palotájában megnyitja az Országos Választási Központot (OVK). A szavazás napján, illetve az azt megelőző és követő napokban az Országos Választási Bizottság (OVB) és az Országos Választási Iroda itt fogadja a nemzetközi és hazai sajtó képviselőit, a külföldi választási szakembereket, és a hazai érdeklődőket (Budapest, V. Zrínyi 5.). 2004. június 11–én (pénteken) 12.00 órakor az OVB és az OVI képviselői sajtótájékoztatón számolnak be az Európai Parlamenti tagjainak választásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalóiról. Az OVK–ban a szavazás napján több mint 30 számítógép terminál segíti az OVB, az OVI, a sajtó, a jelölő szervezetek és az érdeklődő választópolgárok tájékoztatását. A tájékoztató terminálokon a részvételi arány alakulását (naponta hétszer aktualizálódik), a jelölő szervezetek adatait, valamint 22 óra után – az Európai Unió tagállamaiban lévő valamennyi szavazókör bezárását követően – a szavazatösszesítés állását lehet megtekinteni.
BM Duna Palota (Budapest, V. Zrínyi u. 5.)
37
38
9. TÁJÉKOZTATÓ RENDSZEREK 9.1. Az Európai Parlament tagjai választásának internetes információs rendszere Az internetes információs rendszer biztosítja, a választás előkészítése és lebonyolítása alatt, a nagyközönség, a választási szakapparátus, a pártok és a média tájékoztatását. Az információk megjelenítésénél a gyorsaság és a közérthetőség dominál, de nem elhanyagoltak a bemutatás esztétikai és formai kellékei sem. A rendszerből nemcsak egyszerű adatok (eredmény jegyzőkönyvek), hanem előre programozott elemzések, és a korábbi választások adataival történő összehasonlító elemzések is lekérhetők. Hagyományainkhoz híven a szavazási esemény napján folyamatosan tájékoztatjuk a közszolgálati televíziókat, valamint az itt működő TELETEX szolgáltatások felé aktuális információkat biztosítunk. A választási eseményekről kiadványokat készítünk, valamint a szavazóköri jegyzőkönyvek teljes állományából CD–t állítunk elő. A szolgáltatás – magyarul, szűkített tartalommal angolul, németül valamint franciául – elérhető a www.valasztas.hu, www.unioscsatlakozas.hu és a www.election.hu internetes címeken. Az internetes tájékoztató rendszer információtartalma lefedi az EU parlamenti képviselőválasztás igazgatási–, jogi– és informatikai előkészítése és lebonyolítása során keletkezett dokumentumok tartalmát, valamint a választás eredményének adatait. Szolgáltatásunkban újdonságként jelenik meg az Országos Választási Iroda állandó dizájnnal elkészített menüstruktúrája, illetve a választási Web „hangos verziója” 9.1.2. Az Európai Parlament tagjainak választása internetes tájékoztató rendszerének szolgáltatásai Weblapjaink kiemelkedő szolgáltatása a dinamikus adatok közlése, melyek a választás napján folyamatos információt nyújtanak a szavazáson megjelent szavazópolgárok számának alakulásáról. 9.1.3. Az EP tagjai választása internetes szolgáltatásának menüszerkezete Országismertető Rövid ismertetőt ad Magyarországról A választási rendszer bemutatása 39
Szavazókörök címei Magyarország közigazgatási térképe Jog A szekció tartalmazza azokat a jogszabályokat, amelyek a választással kapcsolatosan az állampolgárok, valamint a választási apparátus számára eligazítást nyújtanak. Megtalálhatóak benne: Alkotmány Törvények Országgyűlési határozatok Belügyminiszteri rendeletek OVI vezetőjének intézkedései OVB OVB tagok neve, fényképe, delegált tagok pártállása OVB határozatok, állásfoglalások, közlemények Naptár A választási naptár feladata, hogy grafikai támogatással jelenítse meg az egyes választási eljáráshoz tartozó eseményeket, láthatóvá téve azok sorrendiségét. Szavazóköri információk Megye, telefon, választópolgárok száma, szavazókörök címei Választásinformatikai ismertető A választási IT, a VÜR populáris ismertetése. Jelöltek, Listák Napközbeni jelentések Eredmények Elemzések Rendkívüli események Előző választások Választástörténet NATO népszavazás 1997. Országgyűlési képviselő választás 1998. Önkormányzati választás 1998. Országgyűlési képviselő választás 2002. 40
Önkormányzati választás 2002. EU Népszavazás 2003. Elsőválasztók Választás Információs Szolgálatok Központi VISZ Linkek Az EU–s információs oldalakra Levelezés Hangos verzió Hírek, aktualitások Információk A szekció népszerűsítő formában tartalmazza, a választással kapcsolatos általános célú, tájékoztató jellegű dokumentumokat, információkat, valamint a fogyatékkal élők célzott tájékoztatását. Megtalálhatóak benne: Tájékoztató a Magyarországon élő európai uniós polgárok szavazásáról; Lakossági tájékoztató; Szolgáltatásaink; Nagykövetségek címei, elérhetőségei; Tájékoztató a külképviseleti szavazásról; Fogyatékkal élők tájékoztatása; Tájékoztató plakátok a szavazás módjáról; Reklámfilmek és hanganyagok Sajtótájékoztatók (filmek, képek, hanganyagok); Választási füzetek, témacsoportos összefoglalók; GYIK; Fogalmak; Választási Szakszótár
41
9.1.4. A Vakok, gyengénlátók verziója Jog A szekció tartalmazza azokat a jogszabályokat, amelyek a választással kapcsolatosan az állampolgárok, valamint a választási apparátus számára eligazítást nyújtanak. Megtalálhatóak benne: Alkotmány Törvények Országgyűlési határozatok Belügyminiszteri rendeletek OVI vezetőjének intézkedései OVB OVB tagok neve, delegált tagok pártállása OVB határozatok, állásfoglalások, közlemények Információk A szekció, népszerűsítő formában tartalmazza a választással kapcsolatos általános célú, tájékoztató jellegű dokumentumokat, információkat, valamint a fogyatékkal élők célzott tájékoztatását. Megtalálhatóak benne: Fogyatékkal élők tájékoztatása; Lakossági tájékoztató; Sajtótájékoztatók hanganyagai; Választási füzetek témacsoportos összefoglalói; GYIK; Fogalmak Jelöltek, Listák (szűkített verzió) Napközbeni jelentések Eredmény (szűkített verzió) Elemzések (szűkített verzió) Központi VISZ
42
10. EURÓPAI PARLAMENT TAGJAI VÁLASZTÁSÁNAK INFORMATIKAI HÁTTERE
Magyarországon az általános választások, így az Európai Parlament (EP) tagjai választásának informatikai rendszerei 1990 óta lefedik a teljes választási esemény folyamatát, a névjegyzék–készítéstől a végleges jogi eredmény megállapításáig. A választási informatikai rendszerek fejlesztésénél – a lehetőségekhez képest – minden esetben figyelembe vesszük a mindenkori információs technológia fejlesztéseit. Jelenleg az okmányhálózat használata és az alkalmazások integrált kialakítása biztosítja a kitűzött célok megvalósulását: – folyamatos, nulla hibával történő üzemelés, – a választás előzetes nem hivatalos eredményének számítógépes megállapítása, – a választás hivatalos eredményének támogatása, – a választás tisztaságának érvényesülése,
megőrzése,
a
választási
alapelvek
– a választási szervek, a média, és a választópolgárok folyamatos tájékoztatása. A következőkben a választást támogató főbb informatikai rendszerek leglényegesebb funkciót ismertetjük. Az ismertetésre kerülő rendszereken túl még számos, rendszer üzemel, és biztosítja a tájékoztatási, vezetési és más, speciális igények kielégítését, mint például: – a körzetesítés, névjegyzék–készítés és kezelés, – a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása (NESZA), – a Választás Előkészítő Rendszer, – a Választás Ügyviteli Rendszer, – a közszolgálati televíziók adástámogató rendszere, – a választás történeti adatbázis, a kiadványkészítés, – valamint a pénzügyi információs rendszer. 10.1. A választásnapi rendszer A rendszer nyomon követi a szavazókörök működését, s ha például egy szavazókör valamilyen esemény, pl. tűz miatt kiesik, ez a nyilvántartásában is megjelenik. A pontosan vezetett nyilvántartás a választási adatlapokkal, jegyzőkönyvekkel való elszámolásnál is fontos szerephez jut. 43
A választásnapi rendszer napközben több alkalommal összegyűjti–összesíti a szavazókörökből a választáson megjelent szavazópolgárok számát, s azt az Interneten és a közszolgálati televíziókban közzéteszi. Az estelegesen előforduló rendkívüli eseményekről (pl. valamelyik szavazókörbe rosszul lett egy választópolgár vagy rendzavarás történt) is tájékoztatást ad az Interneten. Este, a szavazókörök bezárásakor induló, előzetes szavazatösszesítő rendszer fő vonalaiban az országgyűlési képviselő választáson alkalmazott architektúrát követi. Ez azt jelenti, hogy az adatbevitelt végző munkaállomások (kliensek) az ország többszáz pontján dolgoznak, az összesítéseket és eredmény–számításokat a központi alkalmazás végzi el. Közöttük biztonságos hálózati kapcsolat teremti meg az adatátvitelt. Az urnák lezárása után megkezdődik a szavazatok megszámlálása. A gyors eredményösszesítés érdekében az 1997. évi C törvény végrehajtásáról szóló BM rendeletben meghatározottak szerint, a szavazókörökben dolgozó jegyzőkönyvvezetők az első számlálás eredményéből adatlapokat állítanak ki, amelyen a szavazatszámláló bizottság által még vitatott szavazatokat is fel lehet tüntetni. Az elkészült adatlapokat a polgármesteri hivatalokba továbbítják, ahol a HVI–k ellenőrzik azok helyes kitöltését. Ezt követően az adatlapokat a hálózatba kapcsolt településeken helyben azonnal feldolgozzák, vagy faxon, telefonon vagy gépkocsival bekerülnek a legközelebbi feldolgozó helyre (okmányirodába, illetve helyi adatbeviteli rendszert üzemeltető polgármesteri hivatalba). Az adatok a hálózaton keresztül a központi adatbázisba jutnak, ahol a központi rendszer mintegy 5 percenként elvégzi a szavazatok összesítését és kiszámolja az eredményeket. A központi rendszer a kiszámított eredményeket az internetes tájékozató rendszeren – a WEB szerver farmon – keresztül azonnal nyilvánosságra hozza, s egyúttal átadja a közszolgálati televíziók digitális stúdióiban dolgozó, választási adástámogató rendszernek. Az Európai Parlament tagjainak választása a tagországok mindegyikében lényegében azonos időben zajlik. Amíg az időzónákra tekintettel az utolsó választás be nem fejeződik, egyetlen, a választást korábban befejező tagországban sem lehet az eredményeket nyilvánosságra hozni. Ez az időpont magyar idő szerint 22 óra, ezért a tájékoztató rendszer ebben az időpontban hoz nyilvánosságra először előzetes eredményt. 10.2. A végleges szavazatösszesítő rendszer A végleges szavazatösszesítés az előzetes szavazatösszesítés lezárásától a jogerős eredmény megszületéséig tart. Szerepe elsősorban a választási irodák eredmény megállapítási tevékenységének támogatása. Ebben a fázisban már csak a szavazóköri jegyzőkönyvek dolgozhatók fel, s a feldolgozott jegyzőkönyveket érintő jogorvoslati események adatai. 44
A jogorvoslatok lezárása után a jogerős eredményekből elkészül a jogerős választási eredmény adatokat tartalmazó CD. Elkészül az OVB jelentés és megtörténik az adatok betöltése a Választástörténeti Adatbázisba. 10.3. A választási visszaélések valószínűségét jelző rendszer Felhasználva a 2002. évi országgyűlési képviselő–, az önkormányzati és kisebbségi választásnál, valamint a 2003. április 12–én lebonyolított népszavazásnál alkalmazott statisztikai elemzési módszereket, adaptáljuk azokat az Európai Uniós Parlamenti képviselők választására is. A programok biztosítják az igazolással szavazók adatainak, valamint az igazolások kiadási adatainak rögzítését. A rögzített adatok ellenőrzésével és összevetésével lehetőség lesz az esetlegesen elkövetett csalások felderítésére. A rendszer a szavazat összesítési adatbázis több szempont szerinti vizsgálata réven nyújtanak segítséget a visszaélés gyanús esetek megkereséséhez mind az előzetes, mind a végleges eredmények tekintetében. A kapott adatok elemzése után az illetékes választási szervek megtehetik a szükséges intézkedéseket.
45
46
11. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Az Országos Választási Bizottság tagjai 2. sz. melléklet: A Területi Választási Irodák vezetői 3. sz. melléklet: 8/2004. (III.18.) BM rendelet a 2004. június 13. napjára kitűzött Európai Parlament tagjai választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról 4. sz. melléklet: 10/1998. (II.20.) BM rendelet a választási adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról 5. sz. melléklet: OVB állásfoglalások 7/2002. (II.17.) az ajánlószelvények kitöltése tárgyában 6/2002. (II.7.) a minta–ajánlószelvények választási eljárásban való alkalmazásáról 5/1998. (IV.1.) közös jelölés tárgyában 3/1998. (III.18.) jelöltként indulók névhasználatának tárgyában 2/1998. (III.14.) az ajánlószelvények kitöltése tárgyában 6. sz. melléklet: Nyomtatványminták (a zárójelben a 6/2004. (II.24.) BM rendelet mellékleteinek megfelelő sorszámok találhatók) 1. sz. minta: P1. Listát állító jelölő szervezetek bejelentése (2. sz. melléklet 1. sz. minta) 2. sz. minta: L1. Lista állításának bejelentése (2 sz. melléklet 2. sz. minta) 3. sz. minta: L2. Lista állítása, képviselőjelöltek adatai (2 sz. melléklet 3. sz. minta) 4. sz. minta: L3. Lista Állítása Hibásan Megadott Adatok Javítása, Jelölt Kiesésének Bejelentése (2 sz. melléklet 4. sz. minta) 5. sz. minta: SZ1. Jelölt személyi lap (2 sz. melléklet 5. sz. minta) 6. sz. minta: SZ2. Jelölt személyi lap Az európai unió Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgára jelöltként történő bejelentése esetén (2 sz. melléklet 6. sz. minta) 7. sz. minta: S1. Listák sorsolás alapján kialakult sorszáma (2 sz. melléklet 7. sz. minta) 8. sz. minta: KL1. Külképviseleti Szavazatszámláló Bizottság javasolt tagjai (2 sz. melléklet 10. sz. minta) 9. sz. minta: NY Külképviseleti Szavazatszámláló Bizottság tagjának javasolt személy adatlapja (2 sz. melléklet 11. sz. minta) 47
10.
sz. minta: Megbízás és eskütételi igazolás az SZSZB–be a jelölő szervezet által megbízott személy részére (6. sz. mell. 3/a. sz. minta)
11.
sz. minta: Megbízás és eskütételi igazolás a KSZSZB–be a jelölő szervezet által megbízott személy részére (6. sz. mell. 3/b. sz. minta)
12.
sz. minta: Megbízás és eskütételi igazolás TVB tagjának (jelölő szervezet megbízott tagjai részére) (6. sz. mell. 4. sz. minta)
7. sz. melléklet: Tájékoztató a külképviseleteken történő szavazás helyéről és idejéről
48
1. sz. melléklet
Az Országos Választási Bizottság tagjai Választott tagok: Dr. Ficzere Lajos elnök Dr. Molnár Miklós elnökhelyettes Dr. Horváth Sándor Dr. Maczonkai Mihály Dr. Sándorfi György Delegált tagok: Dr. Bordás Vilmos (FIDESZ-MPSZ) Dr. Cservák Csaba (MDF) Dr. Poczkodi Balázs (SZDSZ) Dr. Szoboszlai György (MSZP)
49
2. sz. melléklet
A Területi Választási Irodák vezetői
50
Bács-Kiskun megye:
Dr. Ferenczi István
Baranya megye:
Lászlóné dr. Kovács Ilona
Békés megye:
Dr. Biri István
Borsod-Abaúj-Zemplén megye:
Dr. Illés Pál
Budapest:
Dr. Tiba Zsolt
Csongrád megye:
Dr. Huber Bertalan
Fejér megye:
Dr. Merényi Zoltán
Győr-Moson-Sopron megye:
Dr. Kovács Béla
Hajdú-Bihar megye:
Vasas Lászlóné dr.
Heves megye:
Dr. Benkár József
Jász-Nagykun-Szolnok megye:
Dr. Bozsó Péter
Komárom-Esztergom megye:
Dr. Csermák Vilmos
Nógrád megye:
Dr. Barta László
Pest megye:
Dr. Szép Tibor
Somogy megye:
Dr. Vörös Tamás
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:
Dr. Borbély Károly
Tolna megye:
Dr. Sebestyén István
Vas megye:
Dr. Kun László
Veszprém megye:
Dr. Zsédenyi Imre
Zala megye:
Dr. Sifter Rózsa
3. sz. melléklet
A belügyminiszter 8/2004. (III.18.) BM rendelete a 2004. június 13. napjára kitűzött Európai Parlament tagjai választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 153. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a köztársasági elnök által 2004. június 13. napjára kitűzött Európai Parlament tagjainak választása naptár szerinti határidőit és határnapjait a következők szerint határozom meg: A választójogosultság nyilvántartása 1. § (1) Az Országos Választási Iroda 2004. március 1-ig levélben felkéri az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: EPtv.) 48. §-sa szerinti átvett adatok nyilvántartásában szereplő polgárokat arra, hogy 2004. április 30-ig a helyi választási iroda vezetőjének nyilatkozzanak arról, hogy a 2004. évi európai parlamenti választások során kívánják-e választójogukat a Magyar Köztársaság területén gyakorolni. [EPtv. 48. § (3) bek.]. (2) A névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítőt az ajánlószelvénnyel együtt 2004. április 13. és április 16. között kell megküldeni a választópolgároknak. [Ve. 14. § (1) bek.] (3) A névjegyzéket 2004. április 14-től április 21-ig közszemlére kell tenni. [Ve. 14. § (1) bek.] (4) A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt 2004. április 14-től április 21-én 16.00 óráig lehet kifogást benyújtani. [Ve. 82. § (1) bek.] (5) A helyi választási iroda vezetője az Európai Unió más tagállamának állampolgárát – kérelem alapján – 2004. május 4-ig felveszi a névjegyzékbe, ha a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában nem szerepel. [Ve. 99/D. § (3) bek.] (6) A helyi választási iroda vezetője 2004. május 10-ig továbbítja a BM Központi Hivatal részére az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak adatait. [Ve. 99/D. § (5) bek.] (7) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől 2004. május 14-ig. A külképviseleti 51
névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb 2004. május 14-ig megérkezzen a helyi választási irodába. [Ve. 99/I. § (1) bek.] (8) Az Országos Választási Iroda a BM Központi Hivatal adatszolgáltatása alapján 2004. május 20-ig értesíti az Európai Unió tagállamainak az illetékes központi szerveit azokról az állampolgáraikról, akik az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartásában szerepelnek. [Ve. 99/F. §] (9) A helyi választási iroda vezetője a külképviseleti névjegyzék adatait 2004. május 23-ig megküldi az Országos Választási Irodának. [Ve. 99/J. § (3) bek.] (10) A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok tagjai és póttagjai 2004. május 29-én 16.00 óráig pótlólag kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe a helyi választási iroda vezetőjétől. [Ve. 99/K. § (9) bek.] (11) A helyi választási iroda vezetője a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok pótlólag külképviseleti névjegyzékbe vett tagjairól és póttagjairól 2004. június 4-ig értesíti az Országos Választási Irodát. [Ve. 99/J. § (4) bek.] (12) Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján 2004. június 11-én 16.00 óráig, ajánlott levélben pedig úgy lehet kérni, hogy az 2004. június 8-ig megérkezzen a választási irodához. Igazolást legkésőbb 2004. június 11-én 16.00 óráig lehet kiadni. [Ve. 89. § (4) bek.] (13) A módosított névjegyzék 2004. június 11-én 16.00 óráig tekinthető meg a polgármesteri hivatalban. [Ve. 15. § (3) bek.] (14) A BM Központi Hivatal az Eptv. 48. §-sa szerinti átvett adatok nyilvántartását 2004. június 14-én megszünteti és az adatokat törli. [EPtv. 48. § (6) bek.] A választási szervek létrehozása 2. § (1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok és a több szavazókörrel rendelkező települések helyi választási bizottságainak a 2002. évi országgyűlési, illetőleg önkormányzati választásokra megválasztott tagjai és póttagjai az Országos Választási Bizottságnál 2004. május 14-én 16.00 óráig írásban jelentkezhetnek a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottsági tag, illetőleg póttag tartalékának. [Ve. 99/K. § (5) bek. c) pont] (2) Az Országos Választási Bizottság a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok tagjaira és póttagjaira 2004. május 19-ig tesz javaslatot az Országgyűlésnek. [Ve. 99/K. § (5) bek.] 52
(3) A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság megbízott tagjait az Országos Választási Bizottság elnökénél 2004. május 21-én 16.00 órág kell bejelenteni. [Ve. 99/K. § (7) bek.] (4) A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok három tagját és a póttagokat az Országgyűlés 2004. május 24-ig választja meg. [Ve. 99/K. § (6) bek.] (5) A választási bizottságok megbízott tagjait a listát állító jelölő szervezet legkésőbb 2004. május 28-án 16.00 óráig jelentheti be. [Ve. 25. § (2) bek.] Ajánlás 3. § (1) A listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb 2004. május 14-én 16.00 óráig az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál. [Ve. 99/L. § (2) bek.] (2) A be nem nyújtott ajánlószelvényeket 2004. május 17-én 16.00 óráig meg kell semmisíteni. Az erről készült jegyzőkönyvet 2004. május 20-án 16.00 óráig kell átadni a választási bizottságnak. [Ve. 60. §] (3) Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda 2004. június 13-án megsemmisíti. [Ve. 59. § (3) bek.] A választási kampány 4. § (1) A választási kampány 2004. június 11-én 24.00 óráig tart [Ve. 40. § (1) bek.]. (2) Kampányt folytatni 2004. június 12-én 0.00 órától június 13-án 19.00 óráig tilos. [Ve. 40. § (2) bek.] (3) A választással kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét 2004. június 5-től június 13-án 19.00 óráig nem szabad nyilvánosságra hozni. [Ve. 8. § (1) bek.] (4) A BM Központi Hivatal a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölteknek, jelölő szervezeteknek kérésükre 2004. május 25-től adja át. [Ve. 45. § (1) bek.] (5) A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda vezetője a jelölt, jelölő szervezet kérésére 2004. május 25-től adja át. [Ve. 45. § (2) bek.] (6) Az (4) és (5) bekezdés szerint teljesített adatszolgáltatás adatait legkésőbb 2004. június 13-án 16.00 óráig kell megsemmisíteni. Az erről készült
53
jegyzőkönyvet legkésőbb 2004. június 16-án 16.00 óráig át kell adni az adatszolgáltatónak. [Ve. 45. § (3) bek.] (7) A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték 2004. július 13-ig köteles eltávolítani. [Ve. 42. § (6) bek.] Szavazás 5. § (1) Szavazni a Magyar Köztársaság területén 2004. június 13-án 6.00 órától 19.00 óráig lehet. [Ve. 61. § (1) bek.] (2) A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 óra (greenwichi időzóna), a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. [Ve. 99/N. § (3) bek.] A szavazatok összesítése 6. § (1) A szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában 2004. június 16-án 16.00 óráig megtekinthető [Ve. 75. § (2) bek.]. (2) A külképviseleti szavazás eredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példánya a külképviseleten 2004. június 16-án 16.00 óráig megtekinthető. Ezt követően a jegyzőkönyvet az Országos Választási Irodához kell továbbítani. [Ve. 99/O. § (5) bek.] (3) A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban 2004. szeptember 11-ig kell megőrizni. 2004. szeptember 11. után a választási iratokat – a jegyzőkönyvek kivételével – meg kell semmisíteni. [Ve. 75. § (3) bek.] (4) A jegyzőkönyveket 2004. szeptember 11. után kell átadni az illetékes levéltáraknak. [Ve. 75. § (4) bek.] 7. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. DR. LAMPERTH MÓNIKA
54
4. sz. melléklet
10/1998. (II.20.) BM rendelet a választási adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 45. §-a (1)-(2) bekezdésére figyelemmel – a következőket rendelem el: 1. § (1) A Ve. 45. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti adatszolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni. (2) A díj mértékét e rendelet melléklete állapítja meg. (3) Az adatszolgáltatási ügyben kiadott első fokú határozat elleni fellebbezés, továbbá a felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem díjának megállapítására az Itv. 29 §-ának (2)-(3) bekezdésében, a díj visszafizetésére az Itv. 32. §-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. 2. § (1) A díjfizetési kötelezettséget – ideértve a fellebbezés, továbbá a felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem díját is – az adatszolgáltatást teljesítő Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal előirányzatfelhasználási keretszámlájára, illetőleg – települési szinten teljesített szolgáltatás esetében – az illetékes települési önkormányzat költségvetési elszámolási számlája (a továbbiakban együtt: bankszámla) javára kell teljesíteni. (2) A díjat az adatszolgáltatás kezdeményezésekor, illetőleg – amennyiben a díj összege a kezdeményezés időpontjában nem állapítható meg – az adatszolgáltató általi díjmegállapítás közlését követő három munkanapon belül köteles megfizetni az igénylő. Az adatszolgáltatás a díj befizetését és annak igazolását követően teljesíthető. Az adatszolgáltatási kérelem elutasítása esetében a már megfizetett díjat az adatszolgáltató az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül köteles az igénylőnek visszautalni. (3) A díj az adatszolgáltatást teljesítő Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal, illetőleg az illetékes települési (fővárosi kerületi) polgármesteri hivatal, körjegyzőség esetén a körjegyzőség bevétele, bankszámlaszámát az általa kibocsátott számla tartalmazza. A díjak nyilvántartására és elszámolására a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni. 55
3. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Melléklet a 10/1998. (II.20. ) BM rendelethez Az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjai Az adat megnevezése
Díjtétel (Ft)
A névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utóneve, lakcíme (nemenként, korcsoportos és lakcím szerinti bontásban) – mágneses adathordozón
2,70 Ft/fő
– leporellón
4,50 Ft/fő
– öntapadós etiketten
5,30 Ft/fő
A közszemlére tett névjegyzék másolata A/4-es formátumban
56
8,50 Ft/fő
5. sz. melléklet
7/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás az ajánlószelvények kitöltése tárgyában Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazással élve az ajánlószelvények kitöltése tárgyában a következő állásfoglalást adja ki: A Ve. 46. § (1) bekezdése értelmében jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. A Ve. 47. § (2) bekezdésének második mondata szerint „az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az ajánlott személy családi és utónevét, a jelölő szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét.” A Ve. 49. §-ának (2) bekezdése szerint „közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve fel van tüntetve.” A hivatkozott rendelkezések értelmezése során az Országos Választási Bizottság 2/1998. (III. 14.) OVB állásfoglalásában megállapította, hogy „a választópolgárnak az ajánlási szelvény kitöltése során kinyilvánított akaratát a legmesszebbmenőkig tiszteletben kell tartani.” A választópolgár sokszor nincs tisztában a jelölt vagy a jelölő szervezet pontos, nyilvántartásba vett nevével. Mindez az ajánlószelvények minősítése során a gyakorlatban gondot okozhat. A választópolgár akaratának érvényesítése érdekében ezért azokat az ajánlószelvényeket is érvényesnek kell elfogadni, amelyeken a jelölt neve nem az anyakönyvben szereplő formában, de egyébként egyértelműen azonosíthatóan (pl. leánykori név, felvett név stb.), illetőleg amelyeken a jelölő szervezet neve a hivatalos megnevezéstől eltérő formában, de egyébként minden kétséget kizáró módon megállapíthatóan (pl. rövid név, betűszavas rövidítés stb.) szerepel. Közös jelölés estén az ajánlószelvénynek a jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét tartalmaznia kell, a fentiekben kifejtett értelmezésnek megfelelő formában. Az ajánlószelvényen a jelölő szervezetek sorrendjének nincs jelentősége. Dr. Ficzere Lajos az Országos Választási Bizottság elnöke
57
6/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás a minta-ajánlószelvények választási eljárásban való alkalmazásáról
Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazással élve – az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében –a következő állásfoglalást adja ki: A választás során alkalmazott azon gyakorlat, hogy a jelöltek, jelölő szervezetek minta-ajánlószelvény megküldésével nyújtanak segítséget a választópolgároknak az ajánlószelvény kitöltéséhez az adott jelölt támogatására, az Országos Választási Bizottság megítélése szerint nem ütközik sem a Ve. szabályaiba, sem más jogszabály rendelkezéseibe, feltéve, hogy a mintaajánlószelvény nem alkalmas a választópolgárok megtévesztésére. Dr. Ficzere Lajos az Országos Választási Bizottság elnöke
58
Az Országos Választási Bizottság 5/1998. (IV. 1.) állásfoglalása Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva a közös jelölés tárgyában az alábbi állásfoglalást hozta: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 5. § (1) bekezdése szerint két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet országgyűlési egyéni választókerületi jelöltet. Ugyanazon § (5) bekezdése kimondja, hogy a pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján – ugyanazon pártok részvételével – közös területi listát, közös területi listák alapján – ugyanazon pártok részvételével – közös országos listát állíthatnak. A Ve. 49. § (1) bekezdése szerint közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve fel van tüntetve. A (2) bekezdés szerint ha több jelölő szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban – a választás szempontjából – egy jelölő szervezetnek számítanak. A Vjt. 5. § (1), illetőleg (5) bekezdése alapján állított közös jelöltek és közös területi, valamint országos lista bejelentése során a közösen jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezetek szabadon állapíthatják meg, hogy az egyes jelölő szervezetek milyen sorrendben szerepeljenek a választási bizottságok nyilvántartásában. Ha a párt listájáról a jelölt kiesik, helyébe a soron következő jelölt lép [ Vjt. 5. § (8) bekezdés] . A szavazólapra a nyilvántartásban szereplő sorrendben kerülnek a jelöltek. Az ajánlószelvényeken, valamint a különböző egyéni, valamint területi választókerületekben a közösen jelöltet, illetőleg listát állító szervezeteket eltérő sorrendben is fel lehet tüntetni, amely eltérés a közös területi, majd közös országos lista állításának lehetőségét nem befolyásolja. A közös jelölt, illetőleg lista bejelentését követően a jelölő szervezetek az általuk megadott sorrendet nem változtathatják meg. Dr. Kukorelli István az Országos Választási Bizottság elnöke
59
Az Országos Választási Bizottság 3/1998. (III. 18.) állásfoglalása
Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 34. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazással élve az országgyűlési képviselő-választáson jelöltként indulók névhasználatának tárgyában a következő állásfoglalást adja ki: A Ve. 47. § (2) bekezdése szerint az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti lakcímét, személyi azonosítóját, saját kezű aláírását, az ajánlott személy családi és utónevét, valamint a jelölő szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét. A Ve. 52. § (2) bekezdése szerint a jelölt bejelentésének tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy van választójoga, a jelölést elfogadja, s nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond. A Ve. 96. § (2) bekezdése szerint az egyéni választókerület szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét; a (3) bekezdés szerint a területi listás szavazólapon – a jelölő szervezet által bejelentett sorrendben – fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az első öt jelölt nevét, valamint az esetleges listakapcsolás tényét. A Ve. 47. § (2) bekezdése alkalmazása során az ajánlószelvény akkor is érvényes, ha a jelöltet olyan néven ajánlják, amely szerepel a jelölt személyi igazolványában, és amely alapján a jelölt személye azonosítható. Az Ve. 52. § (2) bekezdése és 96. § (2) és (3) bekezdése alkalmazásában a jelölt családi és utónevén azt a nevet kell érteni, amely a jelöltet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 27. § (5) bekezdése alapján a születési, illetőleg a házasságban élő nők esetében a házassági anyakönyv szerint megilleti. Az ajánlószelvény, illetőleg a jelölt bejelentése érvényességének nem feltétele, hogy az ajánlószelvényen, illetőleg a jelölt bejelentése során a jelölt neve tartalmazza a személyi igazolvány kiadásának és nyilvántartásának átmeneti szabályairól szóló 147/1993. (X. 20.) Korm. rend. 11. § (1) bekezdése alapján a személyi igazolványba bejegyzett “dr.” megjelölést.
60
Az ajánlószelvény, illetőleg a jelölt bejelentésének érvényességét nem érinti, ha az ajánlószelvényen, illetőleg a jelölt bejelentése során a jelölt neve tartalmazza a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 77. § (2) bekezdése alapján viselt felvett nevet is. Ha a jelölt bejelentése a felvett nevet is tartalmazza, úgy azt a szavazólapon a jelölt neve mellett fel kell tüntetni. Dr. Kukorelli István az Országos Választási Bizottság elnöke
61
Az Országos Választási Bizottság 2/1998. (III. 14.) állásfoglalása
Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 34. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazással élve az ajánlószelvények kitöltése tárgyában a következő állásfoglalást adja ki: A Ve. 46. § (1) bekezdése értelmében jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. A Ve. 47. § (2) bekezdése szerint az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti lakcímét, személyi azonosítóját, saját kezű aláírását, az ajánlott személy családi és utónevét, valamint a jelölő szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése értelmében az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Az idézett rendelkezések úgy értelmezhetők, hogy az ajánlószelvény érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás. A többi adat az ajánló választópolgár által – indokolt esetben jelenlétében és felkérése alapján – más módon (pl. gépírással) is rávezethető az ajánlószelvényre. A nevének saját kezű aláírására képtelen (pl. testi fogyatékos, vak illetve gyengén-látó, írástudatlan) választópolgár az ajánlószelvényt a választási iroda vezetője, tagja, valamint bíróság, közjegyző előtt láthatja el kézjegyével. A választópolgár kézjegyét a választási iroda hivatalos személyként eljáró vezetője, vagy tagja, valamint a bíróság, illetőleg a közjegyző hitelesíti. A választópolgárnak az ajánlási szelvény kitöltése során kinyilvánított akaratát a legmesszebbmenőkig tiszteletben kell tartani. Dr. Kukorelli István az Országos Választási Bizottság elnöke
62
12. A „VÁLASZTÁSI FÜZETEK” SOROZAT EDDIG MEGJELENT SZÁMAI
1. 2.
Országos Választási Bizottság elvi állásfoglalásai, időközi országgyűlési választások eredményei, 1992. A társadalombiztosítási képviselők választásának eredményei, 1993.
1994. évi országgyűlési képviselőválasztás 3.
Tájékoztató a pártok és független jelöltek részére az országgyűlési képviselők 1994. évi választásáról 4. Módszertani ajánlás a Választási Információs Szolgálat felállítására és működtetésére 5. Tájékoztató a szavazatszámláló bizottságok részére az országgyűlési képviselők választásához, 1994. május 8. 6. Tájékoztató az OEVK jegyzői számára az országgyűlési képviselők választásáról, 1994. 7. Tájékoztató a települési jegyzők feladatairól az országgyűlési képviselők választásánál, 1994. 8. Pénzügyi tájékoztató füzet az országgyűlési képviselők választásáról, 1994 9. Jogszabálygyűjtemény az országgyűlési képviselők 1994. évi választásához 10-11. 1994. évi országgyűlési képviselőválasztás jelöltjei (I-II. forduló) 12. Országgyűlési választások 1994. (Képviselők fényképes, önéletrajzos bemutatása) 13. Az 1994. évi országgyűlési képviselőválasztások hivatalos végeredménye 1994. évi önkormányzati képviselőválasztás 14. Tájékoztató az 1994. évi kisebbségi önkormányzati képviselőválasztás kezdeményezéséről (magyar és kisebbségek nyelvein) 15. Jogszabálygyűjtemény az önkormányzati képviselők és polgármesterek 1994. évi választásához 16. Választási információs szolgálatok az önkormányzati és kisebbségi választásokon 1994. 17. Végrehajtási rendeletek az önkormányzati képviselők és polgármesterek 1994. évi választásához 18. Tájékoztató a pártok, társadalmi és kisebbségi szervezetek, továbbá független jelöltek részére polgármesterek, az önkormányzati és kisebbségi képviselők 1994. évi választásához 19. (1-9.) Az informatikai rendszer működése (az egyes modulok üzemeltetési leírása) 103
20. Tájékoztató a helyi választási munkacsoportok részére a polgármesterek, önkormányzati és kisebbségi képviselők 1994. évi választásához 21. Tájékoztató a szavazatszámláló bizottságok részére az 1994. évi önkormányzati választásról 22. Tájékoztató a kisebbségi szervezetek és független jelöltek részére a polgármesterek, az önkormányzati és kisebbségi képviselők 1994. évi választásához 23. Az 1994. évi önkormányzati és kisebbségi választások jelöltjeinek statisztikai összesítése 24. Pénzügyi tájékoztató füzet, 1994. 25. A Legfelsőbb Bíróság határozatai az Országos Választási Bizottság döntései elleni kifogások tárgyában. Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai 1994. február 14–1994. május 5. 26. Az 1994. évi önkormányzati képviselőválasztás országosan összesített végleges adatai 1994. és 1995. évi kisebbségi önkormányzati választás 27. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek fővárosi és országos önkormányzatainak választása 1995. 28. A Választási Kódex eljárási szabályait előkészítő szakmai konferencia (1995. június 22.) 29. Kisebbségi önkormányzati választás, jogszabályok és jelöltadatok 1995. november 19. 30. 1994. és 1995. évi helyi kisebbségi önkormányzati választások összefoglaló adatai 31. Választási és népszavazási kérdésekben hozott alkotmánybírósági határozatok (1990. február 12–1995. május 10.) 32. Útmutató és segédanyag a választási ismeretek oktatásához a pedagógusok részére 33. A választójog gyakorlásának néhány feltétele a fogyatékos emberek esetében 34. VÁLASZTÁSI OLVASÓKÖNYV Szemelvények a hazai országgyűlési és helyhatósági választások történetéből (1848-1994.) 1997. évi népszavazás 35. Népszavazási kódex az 1997. évi népszavazáshoz 36. Útmutató a választási munkacsoportok számára a népszavazás lebonyolításához 1997. 37. Tájékoztató a szavazatszámláló bizottságok részére az 1997. november 16. napjára kitűzött országos népszavazáshoz 38. Az országos választási bizottság 1993-94. évi állásfoglalásai 104
39. A városkörnyéki, kistérségi igazgatás fejlesztése és informatikai támogatása. Szakmai konferencia, Eger 1997. 40. Tájékoztató a külföldi megfigyelők számára az 1997. november 16. napjára kitűzött népszavazásról (Angol nyelven) (Referendum in Hungary 16th November, 1997 – A Guide for International Observers) 41. Választási szakszótár (magyar, angol, német, francia nyelven) 42. Népszavazás Magyarországon a NATO tagságról 1997. november 16 -i gyorskiadvány angol, német, francia és orosz nyelven az eredményekről 1998. évi országgyűlési képviselő választás 43. Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal az Interneten, 1998. 44. Tájékoztató a pártok és független jelöltek részére az országgyűlési képviselők 1998. évi választásáról 45. Integrált számítógépes rendszer felhasználói kézikönyvek, 1998. 46. Útmutató a választások nyilvántartásának elkészítéséhez és továbbvezetéséhez az országgyűlési választásokon, 1998. 47. Jogi és etikai szabályok a választási kampányban (Segédlet újságírók részére), 1998. 48. Tájékoztató a szavazatszámláló bizottságok részére az országgyűlési képviselők választásához 1998. május 10. és 24. 49. Választási Kódex az 1998. évi országgyűlési képviselőválasztáshoz 50. Jogszabálygyűjtemény az országgyűlési képviselők választásához 1998. (Angol nyelven) 51. Országgyűlési választások Magyarországon 1998. Tájékoztató a nemzetközi megfigyelők részére (angol nyelven) 52. Az 1998. évi országgyűlési képviselőválasztás jelöltjei 53. Országgyűlési képviselőválasztás Magyarországon (az 1. forduló adatai, gyorskiadvány magyar, angol, német, francia és orosz nyelven ), 1998. 54. Országgyűlési képviselőválasztás Magyarországon (az 2. forduló adatai, gyorskiadvány magyar, angol, német, francia és orosz nyelven ), 1998. 55. Választás '98. Országgyűlési képviselő fényképes, életrajzos bemutatása 56. Választójog és választási rendszerek. Öt közép – európai ország választási törvénye, 1998. Választási stúdiumok 1. 57. Országos Választási Bizottság határozatok, állásfoglalások 58. Az 1998. évi országgyűlési képviselőválasztások hivatalos végeredménye 59. Választástudományi tanulmányok. Választási stúdiumok 2. 1998. évi önkormányzati választás 60. Választási Kódex az önkormányzati képviselők 1998. évi választásához 61. Útmutató az 1998. évi kisebbségi önkormányzati választásokhoz 105
62. Tájékoztató a pártok, jelölő szervezetek és független jelöltek részére az 1998. évi önkormányzati választáshoz 63. Tájékoztató a Választási Információs Szolgálatok felállításáról és működéséről 64. Választás előkészítő rendszer '98. (2 kötet) 65. Tájékoztató a Szavazatszámláló Bizottságok részére az 1998. évi önkormányzati választáshoz. (5 kötet) 66. Tájékoztató a pártok, jelölő szervezetek és független jelöltek részére az 1998. évi önkormányzati választáshoz (13 nyelven) 67. Önkormányzati választások Magyarországon 1998. – Jogszabálygyűjtemény. (Angol nyelven) Municipality elections in Hungary 1998 Selected rules of law 68. Tájékoztató a nemzetközi megfigyelők részére – A Guide for International Election Observers (Angol nyelven) 69. Önkormányzati képviselők és polgármesterek választása Magyarországon 1998. október 18. Tájékoztató adatok 70. Tájékoztató a fővárosi és az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásáról 71. Az Országos Választási Bizottság joggyakorlata, 1998. június 1-1999. június 21. 72. Az 1998. évi önkormányzati képviselőválasztás országosan összesített végleges adatai 73. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek fővárosi és országos önkormányzatainak választása 1999. 74. Országos népszavazások kezdeményezése 1998. november 20-1999. július 7. 2002. évi országgyűlési képviselő választás 75. Útmutató a 2002. évi választási kampányhoz, jogi és etikai segédlet újságírók részére 76. Tájékoztató a Választási Információs Szolgálatok működéséről 77. Tájékoztató a pártok és független jelöltek részére az országgyűlési képviselők 2002. évi választásáról 78. Országos népszavazások, népi kezdeményezések 1999. augusztus 1. – 2002. január 24. 79. Országos Választási Bizottság joggyakorlata 1999. július 1–2001. december 31. 80. Tájékoztató a szavazatszámláló bizottságok részére az országgyűlési képviselők választásához 2002. április 7. és április 21. 81. A fogyatékos emberekre vonatkozó választójogi és egyéb szabályok 82. Választási Kódex a 2002.évi országgyűlési képviselő-választásokhoz 83. Tájékoztató a nemzetközi megfigyelők részére – A Guide for International Election Observers (Angol nyelven) 84. A 2002. évi országgyűlési képviselőválasztás jelöltjei 106
85. Országgyűlési képviselőválasztás Magyarországon 2002. Az I. forduló adatai (gyorskiadvány magyar, angol, német, francia és orosz nyelven) 86. Országgyűlési képviselőválasztás Magyarországon 2002. Az II. forduló adatai (gyorskiadvány magyar, angol, német, francia és orosz nyelven) 87. Országgyűlési képviselők 2002. 88. A 2002. évi országgyűlési képviselőválasztás hivatalos végeredménye (előkészületben) 2002. évi önkormányzati választás 89. Tájékoztató a pártok, jelölő szervezetek és független jelöltek részére a 2002. évi önkormányzati választásokról 90. A nemzeti és etnikai kisebbségek részvétele a 2002. évi önkormányzati választásokon 91. Az önkormányzás jogi alapjai, a képviselői tisztségek összeférhetetlenségi szabályai 92. Tájékoztató a Választási Információs Szolgálatok működéséről 93. Tájékoztató a Szavazatszámláló Bizottságok részére a 2002. évi önkormányzati választásokhoz (5 kötet) 94. Választási kódex a 2002. évi önkormányzati választáshoz 95. Útmutató és segédanyag a választási ismeretek oktatáshoz 96. Választási olvasókönyv 97. A 2002. évi önkormányzati választások pénzügyi lebonyolításának szabályai 98. Tájékoztató a nemzetközi megfigyelők részére 99. Tájékoztató a jelöltek és jelölő szervezetek adatairól a 2002. évi önkormányzati választásokon 100. Tájékoztató adatok a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati képviselőválasztás összesített előzetes eredményéről 101. Az 2002. évi önkormányzati képviselőválasztás országosan összesített végleges adatai (előkészületben) 2003. évi népszavazás 102. Népszavazási útmutató az első választóknak 103. Népszavazási Kódex a Magyar Köztársaság Európai Uniós csatlakozása tárgyában elrendelt országos népszavazáshoz 104. Tájékoztató a szavazatszámláló bizottságok részére a 2003. április 12-i ügydöntő népszavazáshoz 105. Tájékoztató a Választási Információs Szolgálatok működéséről 106. Tájékoztató a nemzetközi megfigyelők részére (4 nyelven) 107. Tájékoztató a 2003. április 12-én megtartásra kerülő európai uniós népszavazás pénzügyi lebonyolításának szabályairól 107
108. Ügydöntő országos népszavazás Magyarországon Az csatlakozásról 2003. április 12. Tájékoztató adatok 109. Az Országos Választási Bizottság joggyakorlata I-III. kötet 110. EU népszavazás eredménye (megyei kiadványok) 111. EU népszavazás 2003. Eredményadatok I. kötet Események képekben II. kötet 112. Az Országos Választási Bizottság joggyakorlata IV. 113. Kampányfinanszírozási kérdések
európai
uniós
2004. évi Európai Parlament tagjainak választása 114. Tájékoztató az Európai Unió Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárainak névjegyzékbe vételéről 115. Választási Képeskönyv Európai Parlamenti Képviselőválasztások 2004. június 10-13. 116. Tájékoztató a Választási Információs Szolgálatok működéséről 117. Tájékoztató az EP választás névjegyzékének vezetéséről 118. Segédlet jegyzők és jegyzőkönyvvezetők felkészítéséhez 119. Tájékoztató a külképviseleti választási szervek részére a 2004. évi európai parlamenti választáshoz
108
13. HIRDETMÉNY
109
