1. A rendelet hatálya

Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …/… (…) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről

BÁTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK …/… (…) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAIRÓL, VALAMINT AZOK ELMULASZTÁSÁNAK JOGKÖVETKEZMÉNYEIRŐL

Báta Községi Önkormányzat Képviselő- testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya Báta Község közigazgatási területén a jelen rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást tanúsító természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. (2) A rendelet azon magatartási szabályok megsértése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál. 2. A közösségi együttélés alapvető szabályai 2. § Báta Községi Önkormányzat Képviselő- testülete a közösségi együttélés alapvető szabályaiként határozza meg: a) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról szóló 9/2013. (V. 23.) önkormányzati rendeletének 5. § (1) és (2) bekezdésében foglalt magatartási szabályokat, b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról és igénybevételéről, a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendeletének 5-11. §-ban foglalt magatartási szabályokat, c) a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és házszámmegállapítás szabályairól szóló 3/2013. (II. 28.) önkormányzati rendeletének 21-22. §-ban foglalt magatartási szabályokat, d) a közterület használat szabályairól és díjáról szóló 11/2011. (X. 7.) önkormányzati rendeletének 16. § (3), (5), (7), (8), (9), (10), (11), (13), (16), (17), (18) bekezdésben foglalt szabályokat. 3. Eljárási szabályok 3. § A közösségi együttélés alapvető szabályai betartásának ellenőrzésére a Képviselő- testület és szervei jogosultak. 4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás tanúsítása miatt közigazgatási hatósági eljárás indul a) bejelentés alapján kérelemre, b) a Képviselő- testület és szervei észlelése alapján hivatalból, c) a közösségi együttélés alapvető szabályai betartásának, továbbá a Báta Község Önkormányzata kezelésében lévő közterület ellenőrzésére feljogosított, közfeladatot ellátó, vagy hivatalos személy észlelése alapján hivatalból. (2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás tanúsítása miatt indult eljárás önkormányzati hatósági ügynek minősül. 5. § A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás tanúsítása miatt indult hatósági eljárás lefolytatását a Képviselő- testület a jegyző hatáskörébe utalja. 4. A kiszabható szankciók és azok mértéke 6. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást tanúsítóval szemben a) természetes személy esetén 200.000 Ft-ig, b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 2.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki. -1-


(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást tanúsító személlyel szemben a hatáskört gyakorló hatóság képviselője, továbbá a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki, ha a magatartás tanúsítója a jogsértést teljes mértékben elismeri. A helyszíni bírság mértéke a) természetes személy esetén 10.000 Ft-ig b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 20.000 Ft-ig terjed. 7. § (1) A kiszabott közigazgatási bírságot a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell a kötelezettnek megfizetni készpénz-átutalási megbízáson, vagy banki átutalással. (2) A helyszíni bírságot 15 napon belül kell megfizetni az átadott készpénz-átutalási megbízáson. (3) Fiatalkorúval szemben helyszíni bírság kiszabásának akkor van helye, ha önként vállalja a bírság megfizetését. (4) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírság kiszabásának akkor van helye, ha a fiatalkorú önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy önként vállalja a közigazgatási bírság megfizetését. 8. § A bírságot kiszabó határozatban a hatáskör gyakorlója kötelezi a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást tanúsító személyt a közösségi együttélés alapvető szabályainak megfelelő magatartás tanúsítására. 9. § (1) Ha a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás tanúsítása miatt fiatalkorú ellen indul eljárás (a helyszíni bírság kivételével), a jegyző az ügyben meghallgatást tart. (2) A meghallgatásról jegyzőkönyv készül. (3) A fiatalkorú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet és az ügyben hozott döntést meg kell küldeni az illetékes, hatáskörrel rendelkező családsegítő és gyermekjóléti feladatokat ellátó intézménynek. (4) Fiatalkorú meghallgatásáról törvényes képviselőjét is értesíteni kell, azzal, hogy gondoskodjon a fiatalkorúnak a hatóság előtti megjelenéséről. (5) Fiatalkorú esetén helye van a 10. § szerinti szankció kiszabásának akkor is, ha a fiatalkorú a 10. § b) pontjában foglalt feltételnek nem felel meg. 10. § A hatáskört gyakorló hatóság határozatban megállapítja a közösségi együttélés alapvető szabályival ellentétes magatartás tanúsítását, és közigazgatási bírság alkalmazása helyett rosszallását fejezi ki, egyúttal kötelezi a magatartás tanúsítóját, hogy a jövőben tartózkodjék hasonló cselekményektől, továbbá felhívja a magatartás tanúsítójának figyelmét arra, hogy az ismételt, a közösségi együttélés alapvető szabályival ellentétes magatartás tanúsítása esetén lehetőség van közigazgatási bírság, helyszíni bírság kiszabására, ha a) a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás csekély súlyú, és b) a cselekmény elkövetője az elkövetést megelőző egy évben a településen nem valósított meg ugyanilyen, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást, és c) a magatartás tanúsítójának személyi körülményei és a cselekmény körülményei alapján az enyhébb szankciótól is kellő visszatartó hatás várható. 5. Záró rendelkezések 11. § (1) A rendeletet a hatályba lépését követően indult önkormányzati hatósági eljárásokban kell alkalmazni. (2) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Báta, …

................................................. Huszárné Lukács Rozália polgármester

............................................ Dr. Kohány András jegyző

-2-


INDOKOLÁS Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati rendelkezésekben meghatározott szabálysértési rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 5/2012. (IV. 19.) önkormányzati rendeletével – mivel szabálysértési tényállást csak törvény állapíthat meg – hatályon kívül helyezte az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési tényállásokat. Korábban az e tényállásokban meghatározott magatartások megvalósítóival szemben szabálysértési eljárás lefolytatására és szabálysértési bírság kiszabására volt lehetőség. A 2012-ben hatályba lépett Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) lehetővé tette a helyi önkormányzatok számára, hogy – a szabálysértési tényállások helyett – rendeletben határozzák meg a kirívóan közösségellenes magatartásokat, és az elkövetőket közigazgatási bírsággal sújtsák. Az Alkotmánybíróság azonban 38/2012. (XI. 14.) számú határozatával megsemmisítette az Mötv. vonatkozó rendelkezését, így a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek rendeletei elkövetési tényállások meghatározásával nem voltak szankcionálhatók. Az Mötv. jelenleg is hatályos 143. § (4) bekezdés d) pontja felhatalmazza ugyanakkor a Képviselő-testület arra, hogy rendeletben határozza meg „az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátáshoz való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit”. E felhatalmazás az Mötv. 8. §-án alapul, amely az állampolgárok, mint a helyi közösség tagjai kötelezettségeit tartalmazza: „8. § (1) A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek: a) öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához; b) betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. (2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit.” A fentiek alapján tehát elkövetési magatartás nem, azonban a közösségi együttélés alapvető szabályai meghatározhatók önkormányzati rendeletben. Ezek a szabályok az eddig megalkotott önkormányzati rendeletekben szerepelnek, azonban az önkormányzati rendeletekben meghatározott kívánatos állampolgári magatartások nem mindegyike minősíthető a közösségi együttélés szempontjából alapvetővé. Ugyanakkor a közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározása és a hatályon kívül helyezett szabálysértési tényállások közé nem tehető egyenlőségjel, hiszen az utóbbi a tiltott és társadalomra veszélyes elkövetési magatartásokat tartalmazza, míg az előbbi a közösségi együttélés szempontjából kívánatos, tanúsítandó magatartásokat. Így tehát a két jogintézmény sem tartalmában, sem funkciójában nem azonosítható egymással. Erre tekintettel az önkormányzati rendeletekből azokat a valóban alapvető, kívánatos – tevésbe, nem tevésben és tartózkodásban megnyilvánuló – magatartásokat kellett kiválogatni, amelyek a közösségi együttélés szempontjából relevánsak lehetnek. Az alábbi lista ezért nem érint minden önkormányzati rendeletet és nem érint minden szabályozott magatartást. Jelen rendelet-tervezet szerint a közösségi együttélés alapvető szabályai a következők: a) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról szóló 9/2013. (V. 23.) önkormányzati rendelet 5. § (1) és (2) bekezdésében foglalt magatartási szabályok aa) „5. § (1) Valamennyi ingatlan tulajdonosa köteles a keletkező háztartási szennyvizet vízzáró tartályba, aknába gyűjteni, és azt a közszolgáltató részére átadni. ab) „5. § (2) A tulajdonos a vízzáró szennyvízgyűjtőben összegyűjtött és ideiglenesen tárolt szennyvizet a 2. § (1) bekezdésében megjelölt Szolgáltatóval köteles elszállítatni.” b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról és igénybevételéről, a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2013 (IV. 18.) önkormányzati rendelet 5-11. §-ban foglalt magatartási szabályok ba) „5. § Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója (a továbbiakban. Tulajdonos) köteles gondoskodni.” bb) „6. § A tulajdonos az 5. § szerinti kötelezettsége körében köteles gondoskodni a lakásnak és lakás céljára használt helyiségnek, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és ezekhez tartozó területeknek a tisztán tartásáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről.” bc) „7. § (1) A tulajdonos köteles gondoskodni: a) az ingatlannal határos járdaszakaszon és járdán, járda hiánya esetén a faltól, kerítésről az úttest széléig terjedő területsáv, b) a járdaszakasz melletti nyílt árkon és annak műtárgyi, c) a két szomszédos terület, épület közötti, kiépített úttal, járdával ellátott, vagy anélküli, közforgalmi területsáv, vagy átjáró, köz, d) a beépítetlen telek, ingatlan tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, növényzet és más hulladékok eltávolításáról.” bd) „7. § (2) A tisztántartási és gondozási kötelezettség keretében a tulajdonos, használó köteles: -3-


a) a zöldfelületek rendszeres kaszálásáról gondoskodni, b) a közterület fölé hajló ágak nyeséséről gondoskodni, c) a tisztántartás során keletkezett hulladékot gyűjtőedényzetbe helyezni, vagy más gyűjtőeszközben elhelyezni és elszállítani, d) a járdaszakaszt megtisztítani, a havat eltakarítani, szükség szerint portalanítani, vagy a síkosság-mentesítést elvégezni.” be) „7. § (3) Bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a tulajdonossal, az építési munka kivitelezője köteles az építés területét és közvetlen környékét tisztán tartani, a keletkezett törmeléket az arra előírt edényzetben (konténer) a szolgáltatást végzővel a saját költségén elszállíttatni, majd az eredeti állapotot helyreállítani.” bf) „8. § (1) az önkormányzat közterületein – a közterület-használatra vonatkozó engedély nélkül – települési hulladék, építési és egyéb hulladék lerakása tilos. A szennyező a saját költségén köteles a lerakott hulladékot három napon belül elszállítani, a szennyezést megszüntetni, az eredeti állapotot visszaállítani.” bg) „8. § (2) Az állati hulla elszállításáról, ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról az állati hulla tulajdonosának bejelentése alapján, annak költségére az önkormányzat gondoskodik.” bh) „9. § Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni.” bi) „10. § (1) Hirdetményt, plakátot felragasztani csak tulajdonosi, közterületi reklámhordozó esetén pedig az önkormányzat kezelő hozzájárulása alapján lehet. A plakátok elhelyezését oly módon kell megoldani, hogy az károkozás nélkül eltávolítható legyen. Buszvárók építményeire plakát, hirdetmény kihelyezése nem engedélyezhető.” bj) „10. § (2) Hozzájárulás nélkül elhelyezett és az idejét múlt vagy megrongálódott hirdetményt elhelyezője (elhelyeztetője) köteles azonnal eltávolítani, ennek elmulasztása esetén az eltávolítást az önkormányzat az elhelyező (elhelyeztető) költségén végzi el.” bk) „11. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az épület tetőzetéről lezúduló esővíz, hólé elvezetéséről. A víz nem csuroghat a szomszédos telek épületére, berendezéseire, nem akadályozhatja a járdán közlekedő gyalogos forgalmat, nem csuroghat a járdára, télen nem okozhat síkosságot.” bl) „11. § (2) A település lakóterületén élő vízfolyásba, csapadékvíz-elvezető árokba és csapadékvíz-elvezető csatornába szennyvíz bevezetése nem engedélyezhető.” bm) „11. § (3) A tulajdonos köteles a szikkasztó és zárt csapadékvíz-elvezető árkot és partjait és az átereszeket rendszeresen tisztítani, karbantartani.” bn) „11. § (4) Báta teljes közigazgatási területén – a nem járda mellett lévő közterületi árkok, csatornák és folyókák – tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan lefolyásának biztosításáról az önkormányzat gondoskodik.” c) a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és házszámmegállapítás szabályairól szóló 3/2013. (II. 28.) önkormányzati rendelet 21-22. §-ban foglalt magatartási szabályok ca) „21. § A házszámtáblát az ingatlanon lévő kerítésen, vagy házfalra, az utcáról jól látható módon kell elhelyezni.” cb) „22. § Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlant a megfelelő házszámtáblával ellátni. A házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, szükséges cseréjéről, megrongálódás esetén pótlásáról és karbantartásáról a tulajdonos saját költségén köteles gondoskodni.” d) a közterület használat szabályairól és díjáról szóló 11/2011. (X. 7.) önkormányzati rendelet 4. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá 8. §-ban foglalt magatartási szabályok da) „4. § (1) A közterületek rendeltetésétől eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges.” db) „4. § (2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni: a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, hirdető-berendezés, cég- és címtábla elhelyezésére, b) mobil elárusító fülke, pavilon ideiglenes elhelyezésére, c) szobor, emlékmű és köztárgyak elhelyezésére, d) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére, e) alkalmi és mozgóárusításra, javító, szolgáltató tevékenységre, f) kiállítás, alkalmi vásár céljára, sport- és kulturális rendezvényekre, továbbá mutatványos tevékenység céljára, g) vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti, illetve rakodás alkalmával göngyöleg elhelyezésére, árukirakodásra, h) üzemképes, illetve üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására, i) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi 72 órán túli tárolására.” dc) „8. § (1) A közterület-használati engedély jogosultsága (a továbbiakban: engedélyes) köteles az igénybevett területet és környezetét tisztán tartani, a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról az engedélyben foglaltaknak megfelelően gondoskodni.” dd) „8. § (2) Az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket (vállalkozói, magánkereskedői igazolvány, működési engedély, díjfizetésről szóló bizony-4-


lat, stb.) magánál tartani és azokat az engedélyező hatóságok vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.” e) a temetőről és a temetkezésről szóló 8/2000. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 16. § (3), (5), (7), (8), (9), (10), (11), (13), (16), (17), (18) bekezdésében foglalt magatartási szabályok ea) „16. § (3) Építőanyagot a temetőbe beszállítani, építési vagy bontási munkát megkezdeni, vagy bontási anyagot elszállítani csak az üzemeltető hozzájárulásával szabad. Az építési hulladékot a keletkezésétől számított 3 napon belül el kell szállítani. Az építésnél ömlesztett anyagot (betont, stb.-t) csak vaslemezen lehet előkészíteni.” eb) „16. § (5) A temetőben mindenki a hely jellegének megfelelő magatartást köteles tanúsítani.” ec) „16. § (7) Kegyeleti tárgyakat, a növényeket és egyéb díszítőanyagokat bepiszkítani, rongálni, eltávolítani és szemetelni tilos.” ed) „16. § (8) A sírhelyek gondozása során keletkező szemetet az üzemeltető által kijelölt helyre kell vinni.” ee) „16. § (9) A vakvezető kutya kivételével állatot a temetőbe bevinni nem szabad.” ef) „16. § (10) A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával szabad. Avart, elszáradt koszorút és virágmaradványt elégetni nem szabad.” eg) „16. § (11) 12 éven aluli gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat a temetőben.” eh) „16. § (13) tilos az urnafali fülkék előrészén kegyeletet vagy közízlést sértő feliratok, tárgyak és egyéb díszítések elhelyezése.” ei) „16. § (16) A temető területén csak a sírhelyek, sírboltok, síremlékek díszítésére szolgáló tárgyak helyezhetők el. Más tárgyat elhelyezni, bokrot vagy fát ültetni csak az üzemeltető előzetes engedélyével szabad.” ej) „16. § (17) Tilos a sírhelyek környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre használni.” ek) „16. § (18) A temetőben a sírhelyek, sírbolthelyek, urnatemető-helyek bekerítése tilos, arra engedély nem adható.” A közösségi együttélés alapvető szabályival ellentétes magatartást tanúsítókkal szemben a közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. Törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján széleskörű mérlegelésen nyugvó közigazgatási bírság szabható ki, tekintettel arra, hogy az elkövetési tényállások nem határozhatók meg. A Ket. a 94/A. §-a szerint a közigazgatási bírság kiszabása során a hatság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról”. A Ket. szerint a bírság kiszabása során különösen a következőket kell mérlegelni: „a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.” Az Mötv. 41. § (2) bekezdése alapján „Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.” Ezért indokolt a közösségi együttélés alapvető szabályai betartásának ellenőrzését a Képviselő-testületre és szerveire bízni. Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervei [az Mötv. 41. § (2) bekezdése szerint]: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, további a társulás. Ugyanakkor a közösségi együttélés alapvető szabályai betartatása már önkormányzati hatósági ügy. Ezért, ha a Képviselő-testület és szervei eljárása, vagy állampolgári bejelentés eljárást is keletkeztet, az önkormányzati hatósági ügy lefolytatására és döntés meghozatalára, bírság kiszabására a jegyző a jogosult. A jegyző határozata ellen a Képviselőtestülethez lehet majd fellebbezni.

ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás A rendelet megalkotásával a Képviselő-testület meghatározza, mit tekint Báta Községben az alapvető közösségi együttélés szabályainak, ugyanakkor az e szabályokkal ellentétes magatartást tanúsítók szankcionálhatóvá válnak. A társadalmi hatás nem elhanyagolható, amennyiben a rendeletalkotás célja egy élhetőbb, megélhető, európai falu megteremtése. Környezeti és egészségi hatás A rendeletmódosítás környezetre és egészségre gyakorolt hatása előzetesen ugyan nem becsülhető, azonban a közösségi együttélés alapvető szabályinak betartásával nem is elhanyagolható. A környezetre és az egészségre gyakorolt tényleges hatások a végrehajtás hatékonyságán múlnak.

-5-


Adminisztratív terheket befolyásoló hatás A rendelet hatályba lépésével az adminisztrációs terhek növekednek, ugyanakkor a döntés-előkészítés a meglévő erőforrásokkal megoldható, hiszen 2015 márciusában komoly erőforrásokat lekötő szociális hatósági ügyek kerültek át a jegyző hatásköréből a járási hivatal hatáskörébe. Az így felszabadult emberi erőforrás felhasználható az új feladat végrehajtása során a döntések előkészítésére. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye A jogszabály megalkotásának szükségességét a fentiekben indokoltuk. A jogalkotás elmaradás esetén a közösségi együttélés alapvető szabályai – szankciók híján – nem tartathatók be. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek rendelkezésre állnak, új erőforrások bevonására nincs szükség.

-6-

1. A rendelet hatálya

Recommend Documents