Beled Nagyközség Képviselő-testületének rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről EGYSÉGES SZERKEZETBEN {1/2004.(I.1.); 16/2004.(VII.1.); 22/2005.(XII.30.) és 15/2007.(XI.15.) rendeletekből}
Beled Nagyközség Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 157.§./5/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján (továbbiakban: Gyvt.) a következő rendeletet alkotja:
1.§. A rendelet célja /1/ E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén megállapítsa azokat az ellátási formákat, amelyek segítséget nyújtanak a gyermekek, fiatalkorúak, fiatal felnőttek és azok hozzátartozói törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelezettségek teljesítéséhez, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséhez, illetve megszüntetéséhez. /2/ Az önkormányzat e rendelet alkalmazása során a gyermekek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben, valamint e rendeletben elismert jogait biztosítva jár el. /3/ A helyi önkormányzat e rendeletben szabályozott gyermekvédelmi tevékenységét a családdal együttműködve végzi, elősegítve a gyermek családban történő nevelkedését.
2.§. Általános rendelkezések /1/ a.) Beled Nagyközség közigazgatási területén élő állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, - Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT) tagállamok polgáraira, - bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, - magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, b.) valamint az EGT tagállamok Beled Nagyközség közigazgatási területén dolgozó migráns munkavállalóira terjed ki. /2/ Az önkormányzat képviselőtestülete az arra rászoruló gyermekek részére – a gyermek lakóhelyétől függetlenül – rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné.
3.§. /1/ Az önkormányzat a gyermekek védelmének rendszereként a következő ellátásokat biztosítja: a.) pénzbeli ellátások, b.) természetbeni ellátások, c.) személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi alapellátások.
4. §. Értelmező rendelkezések A Gyvt. 5.§-ában meghatározottakon kívül e rendelet alkalmazásában: a.) Jövedelem: a személyi jövedelem adóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a jövedelem adóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesek vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a rendkívüli és rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a nevelő szülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint – a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével – a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka. b.) Különös méltánylást érdemlő helyzet: a családban bekövetkezett rendkívüli esemény (pl. haláleset, vagy természeti katasztrófa miatt a család havi összjövedelmét meghaladó összegű rendkívüli kiadás.) c.) Létfenntartást veszélyeztető helyzet: különösen 3 hónap időtartamú keresőképtelenség, vagy 50% munkaképesség-csökkenés miatt bekövetkezett legalább 50%-os jövedelemcsökkenés, feltéve, hogy így a család havi nettó összjövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-át.
PÉNZBELI ELLÁTÁSOK 5.§. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás /1/ A képviselőtestület felhatalmazása alapján a Szociális Bizottság a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó nettó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló, tartósan beteg gyermeket nevelő, vagy rokkant szülő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át és a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
2
/2/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege alkalmanként és gyermekenként minimum 2.000 Ft, maximum 5.000 Ft lehet. /3/ A támogatás összege gyermekenként 10.000 forintig terjedhet abban az esetben, ha a gyermeket nevelő család elemi kár, vagy egyéb ok folytán súlyos és tartós anyagi gondokkal küzd, illetve ezen körülmény miatt jelentős jövedelem kiesés következett be. /4/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás évente családonként legfeljebb 2 alkalommal adható. /5/ Különös méltánylást érdemlő esetben a rendkívüli élethelyzetbe került család részére, jövedelmére tekintet nélkül évente legfeljebb 1 alkalommal rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítható. 6.§. A pénzbeli ellátások eljárási szabályai /1/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása kérelemre indul. A kérelmet a polgármesteri hivatal jegyzőjénél lehet előterjeszteni a rendelet 1. számú jegyzéke szerinti formanyomtatványon. /2/ Kérelmet a gyermek szülője, törvényes képviselője nyújthat be. Ha olyan személy, vagy szervezet javasolja az ellátás megállapítását, akinek az ügy körülményeiről tudomása van, az eljárást hivatalból kell lefolytatni. /3/ A szóban előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A kérelmezőt szóban előterjesztett kérelem esetén a kérelem előterjesztésekor, írásban benyújtott kérelem esetén 8 napon belül fel kell hívni a kérelemhez csatolandó nyilatkozatok megtételére, igazolások csatolására. /4/ A kérelemhez csatolni kell a l49/1997. (IX.10.)Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti nyilatkozatot a kérelmező jövedelmi viszonyairól és a 6. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot. /5/ A jövedelem számításánál irányadó időszakot a Gyvt. 131. §. (2) bekezdése szerint kell figyelembe venni. /6/ A benyújtott jövedelem és vagyonnyilatkozatban, a mellékelt igazolásokban szereplő adatok valódiságát az eljárás során szükség esetén a jegyző környezettanulmány készítésével ellenőrizheti. A környezettanulmány készítésekor mód nyílik annak megvizsgálására, hogy a kérelmező számlákkal igazolható kiadásai meghaladják-e az általa bevallott nettó összjövedelmét, mert ebben az esetben az igazolásban, illetve a nyilatkozatában szereplő adatok valótlansága miatt a kérelem elutasítható.
3
/7/ Ha a család, illetve a gyermek körülményei, vagy a bekövetkezett rendkívüli helyzet azt indokolja, a támogatás azonnali kifizetése is elrendelhető. A támogatás felvételére a szülőn, törvényes képviselőn, nagykorú gyermeken kívül a gyermek gondozója, pártfogója és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat alkalmazottja (utólagos elszámolás mellett) is feljogosítható. Az eljárásban a képviseleti jogosultságot közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. /8/ Ha a gyermek tanulói jogviszonya megszűnt, illetve a kiskorú házasságot kötött, nagykorúvá vált, vagy a család jövedelmi viszonyai kedvezően változtak, azt 8 napon belül be kell jelenteni a jegyzőnél a támogatás felülvizsgálatára, illetve megszűntetése céljából.
TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK 7.§. /1/ A Szociális Bizottság döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás részben vagy egészben természetbeni ellátás formájában is nyújtható, ha azt a gyermek családi körülményei indokolják, különösen a védelembe vett gyermekek számára. /2/ Természetbeni ellátás különösen: a.) az általános iskolás gyermekek tankönyv-és tanszerellátásnak támogatása, b.) a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, c.) tandíj részbeni átvállalása, d.) egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj részbeni átvállalása, e.) tanköteles gyermek iskolába járási költségének támogatása, f.) élelmiszer utalvány g.) egyéb ellátás kifizetése a jogosult nevében.
/3/ Ha a természetbeni ellátás értéke nem éri el a kiváltott pénzbeli ellátás értékét, akkor a támogatás hiányzó részét pénzben kell kiegészíteni.
8.§. A természetbeni ellátások eljárási szabályai /1/ A természetbeni ellátások eljárási szabályai megegyeznek e Rendelet 7. §-ában foglaltakkal.
4
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ALAPELLÁTÁSOK 9. §. Gyermekjóléti Szolgálat /1/ A képviselőtestület a Gyvt. 39.§-ában meghatározott szolgáltatást, mint alapellátást biztosítja. /2/ A képviselőtestület a gyermekjóléti szolgáltatást a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás keretében, a Gyermekjóléti Szolgálat önálló intézmény egységeként biztosítja, a társulási megállapodásban és az alapító okiratban foglaltak szerint. /3/ A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. /4/ A Gyermekjóléti Szolgálat feladatait a Gyvt. továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 10.§. Gyermekek napközbeni ellátása /1/ A gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni, azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. /2/ A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani a.) akiknek a testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b.) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül, c.) akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. /3/ A képviselőtestület a gyermekek napközbeni ellátását az Általános Művelődési Központ keretében működő a.) Napközi Otthonos Óvoda b.) Általános Iskola és az Egyesített Szociális Központ keretében működő c.) Családi Napközi mint intézmény egységek útján biztosítja. A Családi Napközi személyi térítési díj mentes szolgáltatás.
5
11.§. Átmeneti gondozás /1/ A gyermekek átmeneti gondozását a képviselőtestület helyettes szülőnél szervezi meg a Gyvt. 45.§ - 49. §. rendelkezései szerint. 12. §. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások eljárási szabályai /1/ A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, a kérelmet a szülő, törvényes képviselő terjesztheti elő. /2/ Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. /3/ Ha a kérelmező, illetve a törvényes képviselője az intézmény vezetőjének meghozott döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az önkormányzathoz fordulhat. Ebben az esetben a polgármester határozattal dönt az önkormányzat nevében. Ugyanez az eljárás követendő akkor is, ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik. /4/ A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás, illetve gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított, gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni. /5/ A személyi térítési díj összegét a képviselőtestület évente legfeljebb kétszer állapítja meg, melyet a helyi költségvetési rendelet tartalmaz. /6/ A személyi térítési díjról az intézményvezető 30 napon belül értesíti a szülőt , törvényes képviselőt. /7/ A napközi otthonos óvodában és az általános iskolai étkeztetésnél a képviselőtestület a három vagy többgyermekes családok esetében gyermekenként a személyi térítési díj 50 %át kedvezményként biztosítja. 13.§. Záró rendelkezés /1/ A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Tompáné Balogh Mária polgármester
Dr. Gál László jegyző
Jelen rendelet kihirdetése 2007. november 15-én megtörtént. Beled, 2007. november 15.
Dr. Gál László jegyző
6
