Szakmai beszámoló a 3511/03707 számú, A Duna Múzeum Széchenyi gyűjteményében őrzött 49 db hajózási irat restaurálásra című pályázatról A Nemzeti kulturális Alaphoz benyújtott: „A Duna Múzeum Széchenyi gyűjteményében őrzött hajózási iratok restaurálása” témájú pályázattal az intézmény az egyedi muzeális értékű dokumentumok állapotának megőrzését és feldolgozhatóvá tételét kívánta elősegíteni. A Duna Múzeumban őrzött Széchenyi iratok gyűjteményének egy külön tematikai egységét alkotják azok a levelek, feljegyzések, határozatok, amelyek tartalmukban a gőzhajózáshoz köthetők, így azok a hazai vízügy történetének fontos és egyedi dokumentumai. A pályázatra benyújtott iratok kiválasztásánál az elsődleges szempont azok állapota volt. Az elmúlt évtizedekben ezek javarészt súlyosan szennyeződtek. Alapvetően két csoportba lehetett osztani: voltak a penészesek, savasak és tintamarásosak. A feladattal megbízott restaurátor 2013. év elején hozzálátott a feladathoz. Az iratokat a megfelelő anyagok használatával sikerült megtisztítani, majd szakadások, leválások megerősítése is megtörtént. Törekedve minél inkább az eredeti állapot visszaállítására és információtartalmuk megőrzésére. A munkálatok elvégzése után az (addig egyben tárolt) iratok megfelelő papíranyagból szakszerű csomagolást is kaptak és egy korábbi NKA pályázaton elnyert tároló szekrénybe elhelyezésre kerültek. Az elnyert pályázattal minden, abban vállalt kötelezettségünket teljesíteni tudtuk. A dokumentumok restaurálása megtörtént, állapotuk jelentősen javult és tudományos feldolgozásuk is megkezdődhet. A Duna Múzeum honlapján elérhető a restaurálás szöveges: http://www.dunamuzeum.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=69&Itemid=80 és fényképes: (http://www.dunamuzeum.hu/index.php?option=com_expose ) dokumentációja. A Széchenyi iratok restaurálásához, a szükséges anyagok beszerzéséhez nyújtott segítségüket és támogatásukat ez úton is köszönjük! 2013. június 7. Horváth Vera muzeológus
1 / 11 oldal
Állapotleírás és Restaurálási Terv Az esztergomi Duna Múzeum - Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, Könyvtár (2500 Esztergom, Kölcsey u. 2) tulajdonát képező, konzerválni és restauráltatni kívánt dokumentumokra. Összesen 49 db két nagy csoportra osztható (a csoportok között némi átfedéssel) I. Savas, tintamarásban sérültek: A vasgallusztinta készítésekor a gubacskivonathoz, a tanninhoz vas-szulfátot (Fe(II)SO4) adnak, ekkor világos barna vas(II)gallát és kénsav keletkezik. Íráskor a papíron a vas(II)gallát a levegő oxigénjével sötétbarna vas(III)galláttá alakul. A vas(III)gallát sötétbarna vagy fekete színű vízoldhatatlan vegyület. Ha vasszulfát-felesleg van az oldatban, az redox-katalitikus folyamatokat indít el, bekövetkezik a tintamarás. A tinta cellulózlebontó folyamatai során két lényeges reakciómechanizmus indul el. Az egyik a cellulóz savas hidrolízise, melynek okozója a tinta savassága, a másik a cellulóz katalitikus oxidációja, amelyet a szabad Fe2+ ionokon keresztül az ún. nem átalakult tinta okoz. A restaurálás során ezt a két folyamatot kell leállítani. A kutatások szerint a fitát oxidációt leállító hatása savtalanítással kombinálva sikeres. A kálcium-fitát és kálcium-bikarbonát kezelés adja a legjobb eredményt. Ez a kezelés a tintamarás mindkét lebontó reakcióját megállítja. 47 db ilyen savas, - amelyekből 16 db fizikálisan sérült (szakadt, illetve a savasodástól oly mértékben károsodott, hogy megőrzését, információtartalmát konkrétan veszélyeztető szakadások, leválások, betű-kitörések vannak rajta, így a semlegesítésén túl fizikális megerősítést is kíván.
2 / 11 oldal
II. Penészesek: 10 db penészes dokumentum, amelyeken nagy kiterjedt penészfoltjaikon, és környezetükben, a meggyengült részeken és egy ujjnyival azon is túl elúszott szélű perem látható, ezeken a részeken a papírt megerősítették (még az 1980-97 közötti időben). Feltételezhetően a folt az oldószer-hatására errébb-vándorolt bomlástermékek, rostközöket némileg kitöltő erősítőanyag (annak opacitás -változtató és öregedési) hatásaiból tevődik össze. Az akkoriban kiterjedten használt használt *polivinil butirál -*Regnál S1- anyaggal kezeltek, utánenyvezés -belső megerősítés céljából, helyenként nemcsak az utánenyvezésnél szokásos 1-2%os töménységben, hanem a hiányok és nagyon gyengült részeken ugyanezzel az anyaggal (~5% os oldatával) ragaszthattak fátyolpapírokat fel. A dokumentumokon oldódáspróbákat végeztünk, a legkiterjedtebb oldószerére az izopropil-alkohol-ra, mely próbált felületi részeken a papír sárgásága csökkent, az alappapír fényessége és megtartóereje is (utánenyvező hatás csökkenése), tehát gyanúnkat megalapozottnak véljük a régen felhasznált anyagra vonatkozólag. *Regnál S1 (poli-vinil-butiro-acetál): „A polivinil-alkohol és butiraldehid kondenzációs terméke. Nem az összes OH-csoport acetálozható, a különböző mértékben acetálozott termékek oldatának viszkozitása az acetálozottság mértékével arányosan nő. A Hoechst-cég által gyártott, Mowital B néven forgalmazott poli-vinil-butirált használjuk a restaurálásban, a Regnál S1 nevű, cseh szabadalom által leírt módon. A poli-vinil-butirál rugalmassága kiváló, és sokféle (poláros és apoláros) szerves oldószerben (alkoholok, aceton, ammil-, etil-, butil-acetát, kloroform, toluol) jól oldódik. Vízben, benzolban, benzinben oldhatatlan. Jó a fényállósága. Nem ereszti át az állati és növényi zsírokat, olajokat, ellenáll a savaknak, lúgoknak, hidrogén-peroxidnak. A megszáradt film 90-100 °C-on jól megolvasztható, sima felületeken is jól tapad. A gyakorlatban legtöbbször etilalkoholos oldatát használjuk különféle koncentrációban”. (KASTALY Beatrix 1991, 26–27.)
3 / 11 oldal
Válogatás a restaurálás előtti állapotról készült képekből:
A súlyosabb régi penészfertőzésben gyengültek felsorolása külön: Leltári szám Cím 28.17.189.3 Felhívás az angol részvényesekhez 28.17.250 Ismeretlen személy feljegyzése 28.17.184 Tervezet 28.17.201 Nose Karl levele 28.17.229.1 Hajómenetrend 28.17.252 Ismeretlen személy levele 28.17.606 J. Benvenuti levele 28.17.127 Sz. I. levele a DGT Igazgatóságához 28.17.656 Gőzhajó-tarifa 28.17.603 Sz. I. levél vagy beszéd fog. Válogatás a restaurálás előtti állapotról készült képekből:
4 / 11 oldal
Válogatás a restaurálás után készült képekből:
egyik kiöntött darab előoldala és hátsó lapján a hiányok kiegészítése kézi papíröntéssel
- természetesen a papíron átnézetben mindig látható lesz a pótlás, még ha az alappapírhoz vagy a folthoz tökéletesen hasonló színt is választunk
5 / 11 oldal
Kiragadott példaként rovar-rágott és penészes kiegészítés részlete és a lap egésze
6 / 11 oldal
Restaurátori Anyagok, Módszerek ismertetése és a kapcsolódó idő, költség becslése I. Savas, tintamarásban sérültek restaurálásáról: Száraztisztítás, ahol lehet ecset, radír, radírpor, szivacsradírok alkalmazásával. Meggyőződés a tintamarás semlegesítésének szükségességéről (MERCK – gyártmányú vas-ion teszttel). A szükséges darabokon (az összesen) az oldódásveszélyes színezékek vizsgálata kézmeleg vízre, a kicsit oldódó tulajdonbélyegzőkből a veszélyes színes komponens-rész gyors kioldása elszívás mellett (Metilibolya; tetrametil-, pentametil- és hexametil-pararozanilin keverék), ez a helyenként már le is vérzett, a Vízügyi Múzeumi tulajdonbélyegzők-re szorítkozott, s csak a gyorsan kioldódó komponensre, a már így is elmosodótt területeken – maga bélyegzőkép ettől a beavatkozástól alig változott. A többi oldódónak tapasztalt terület levédése ciklododekán mikrokristályos viasszal. Minden ilyen dokumentumot első nedves kezelésként egy ún Kalcium-fitátos eljárásnak vetettünk alá. A fitát szerkezetéről, alkalmazásáról: (A leírásban felhasználva Érdi Marianne és Balogh Sándor restaurátoro k ezen irányú írásait és tapasztalati beszámolóit.)
A természetben védő antioxidáns. A növényekben a fitinsav kalcium-, magnézium-, kálium- sói vannak jelen. Száraz állapotban bizonyos magvak nagyon jól ellenállnak az oxidációs folyamatoknak. Sok évszázad után még képesek csírázni. Ez az ellen-állóképesség a rendelkezésre álló vas és fitát között létrejött komplexnek tudható be. Nem mérgező az élelmiszeriparban használják, instant kávé, diétás termékek, orvosságok, anyaga, fogászatban és az iparban korrózióvédőként alkalmazzák. 1 gram fitát 250 mg vasiont inaktívál, visz komplexbe. A fitát mind a vas(II) mind vas(III) ionokkal fehér színű komplexet alkot. 1995-ben Neevel ajánlotta a tintamarás kezelésében alkalmazását. A fitát oxidációt leállító hatása sikeres, ha savtalanítással kombináljuk. A kálcium-fitát és kalcium-bikarbonát kombinált kezelés adja a legjobb eredményt. A tintamarás mindkét lebontó reakcióját ez a kezelés megakadályozza. A fitáttal kezelt papírminták papírvizsgálati értékei, mechanikai szilárdsága (Szakadási szilárdság, tépőszilárdság, repesztő nyomás értéke) növekedtek. A fitátos kezelés menete: 1 és 2 stádiumban lévő vasgallusztintával írt dokumentumok bemerítéssel kezelhetők, hacsak nincs az egyes papírfelületen, ráült, tintaréteg, ami elfut, az ilyen kezelést kizárja. 20 perc a kálcium-fitát oldatban és 20 perc a Kalcium-bikarbonát oldatban. Szobahőmérsékleten száradni hagyjuk. Zselatinnal után enyvezhető.
7 / 11 oldal
A 3. 4 stádiumú dokumentumok kezelése szívóasztalon vetexek között többször permetezve, és az alsó szívópapír többszöri cseréjével történik. A szívó hatás megakadályozza, hogy a vízzel oldható komponensek szétterüljenek a papírban. A fitátos kezelés előnye: -a tintamarás mindkét lebontó folyamatát stoppolja - védi, stabilizálja a tintát -a kezelő oldatok pH-jának megválasztásával a tintaszínváltozása a minimumra csökkenthető. Hátránya: -a vizes kezelésből származó rizikó, a vizes közegben levérző színezékek fitátos kezelésének ez vet gátat A lebomlási stádiumok jellemzése: Lebomlási stádiumok Első stádium
Második stádium
A hátoldalon részleges, Sötétbarna világos barna elszíneződés a elszíneződés következő oldalakon
Harmadik stádium Erős megbarnulás, szakadásokkal, repedések, törések a tintával írt felületen
Negyedik stádium Kiesett papír részek, nagy anyagveszteségek
Elővizsgálatok: 1. Van e vas(II) szulfát felesleg az adott tintában? Szükséges a fitátos kezelés A feleslegben lévő vas(II) ionok kimutatása. Merk által forgalmazott bipiridil oldattal átitatott pálcával, tesztcsíkkal. Egy csepp deszt vizet cseppentünk a tintára, egy perc után szívó darabbal leitatjuk és a nedves szívóhoz érintjük a teszt csíkot. Piros elszíneződés jelzi a vas(II) ionok jelenlétét. A szín árnyalatból a mennyiségre is lehet következtetni. 2. A pH érték megállapítása a papíron és a tinta felületen - szükséges-e a semlegesítés? 3. A károsodás mértékének megállapítása, látlelet (vizuális vizsgálat) vétele, melyik stádium. Hogyan nedvesedik a papír deszt vizes megcseppentéssel? A károsodási stádiumra utalhat 4. Oldáspróbák A tinta oldódik-e vízben? Milyen víz-oldható komponensek lehetnek jelen: - vas(II) sók, kénsav galluszsav derivátumok cellulóz lebomlási termékek ? Oldódik-e alkoholban? A 47 db savas, tintamarásos dokumentumból − 8 darab penészes is, ezek további kezeléséről a II.-es fejezetben írunk
8 / 11 oldal
− 16 db fizikálisan sérült (szakadt, illetve a savasodástól oly mértékben károsodott, hogy megőrzését, információtartalmát konkrétan veszélyeztető szakadások, leválások, betű-kitörések voltak rajta, így a semlegesítésén túl fizikális megerősítést is kívánt. Ezeket papíröntéssel egészítettük, zselatinos utánenyvezéssel. Az egyoldalas dokumentumoknál az beíratlan oldalon japán- fágyolpapíros megtámasztást kaptak (búza és rizskeményítő, metil-cellulóz ragasztók keverékével való kasírozás) Felhasznált anyagok: - radírpor, latex szivacs, Wishab-radírszivacs, radír (Koh-I-Noor – gumiradír) - kalcium-hidroxid, izopropil-alkohol, - karbamid (urea); EDTE komplex-kelátképző - étkezési zselatin; metil-cellulóz (thylose MH 300); bőrenyv; búza-, rizs-keményítő - lúgos feltárású lombos-fa és len rostkeverék, ingres-papírok (Hahnemuhle/Fabbriano), európai kézi öntött papírfélék, japánpapírok, lúgosra pufferolt Fabbriano- gyártmányú karton - Ciklo-dodekánnak nevezett mikrokristályos viasz - vas-ion teszt (Merc), Ca-fitat: CaCO3 , FITÁT (Myo-inositol-hexakisdihidrogénfoszfát) Fitinsav (C6H18O24P6) , ammónium-hidroxid, Kalcium-bikarbonát oldat
II. Penészesek restaurálása: 10 db penészes dokumentum, amelyeken nagy kiterjedt penészfoltjaikon, és környezetükben, a meggyengült részeken és egy ujjnyival azon is túl elúszott szélű perem látható, ezeken a részeken a papírt megerősítették (még az 1980-97 közötti időben). Feltételezhetően a folt az oldószer-hatására errébb-vándorolt bomlástermékek, rostközöket némileg kitöltő erősítőanyag (annak opacitás -változtató és öregedési) hatásaiból tevődik össze. Az akkoriban kiterjedten használt használt *polivinil butirál -*Regnál S1- anyaggal kezeltek, utánenyvezés -belső megerősítés céljából, helyenként nemcsak az utánenyvezésnél szokásos 1-2%os töménységben, hanem a hiányok és nagyon gyengült részeken ugyanezzel az anyaggal (~5% os oldatával) ragaszthattak fátyolpapírokat fel. A dokumentumokon oldódáspróbákat végeztünk, a legkiterjedtebb oldószerére az izopropil-alkohol-ra, mely próbált felületi részeken a papír sárgásága csökkent, az alappapír fényessége és megtartóereje is (utánenyvező hatás csökkenése), tehát gyanúnkat megalapozottnak véltük a régen felhasznált anyagra vonatkozólag.
*Regnál S1 (poli-vinil-butiro-acetál): „A polivinil-alkohol és butiraldehid kondenzációs terméke. Nem az összes OH-csoport acetálozható, a különböző mértékben acetálozott termékek oldatának viszkozitása az acetálozottság mértékével arányosan nő. A Hoechst-cég által gyártott, Mowital B néven forgalmazott poli-vinil-butirált használjuk a restaurálásban, a Regnál S1 nevű, cseh szabadalom által leírt módon. A poli-vinil-butirál rugalmassága kiváló, és sokféle (poláros és apoláros) szerves oldószerben (alkoholok, aceton, ammil-, etil-, butil-acetát, kloroform, toluol) jól oldódik. Vízben, benzolban, benzinben oldhatatlan. Jó a fényállósága. Nem ereszti át az állati és növényi zsírokat, olajokat, ellenáll a savaknak, lúgoknak, hidrogén-
9 / 11 oldal
peroxidnak. A megszáradt film 90-100 °C-on jól megolvasztható, sima felületeken is jól tapad. A gyakorlatban legtöbbször etilalkoholos oldatát használjuk különféle koncentrációban”. (KASTALY Beatrix 1991, 26–27.)
A régen használt utenenyvező és ragasztó anyag vízben nem oldódik, így óvatos, capilláris filcen keresztül történő átmosásával tisztítottuk nedvesen a dokumentumokat. A megtartása 2 dokumentumnál engedte csak, hogy egy nem szövött segédanyagon vízen úsztatva tisztítsuk és semlegesítsük (Kalcium-hidroxid vizes oldata, pH9, 12 percre). A Lapok kiegészítése kézi papíröntéssel: A hátoldalra felragasztott fátyolpapírokat a korábbi utánenyvező anyaggal egyenlőre fenthagytuk (a szemből lévőket óvatos alkoholos átfújás után, a takaró részeken leszedtük, ileltve az egyenlőre fenthagyottak is változni fognak- egy késöbbi fázisban kimossuk a korábbi ragasztó anyagot). A papírhiányokat európai öntött papírok (lúgosan feltárt cellulózrostokból) kézi papíröntéssel egészítetük ki (a pépbe keverve metil-cellulóz (Thylose 600) vizes oldatát), a meggyengült részekre is vékonyan ráöntve. Majd a fitátos kezeléseknél is ajánlott zselatinnal enyveztük után a lapokat. A zselatin nem oldódik alkoholban, így az előző, és így már ideiglenesnek tekinthető (1632 év) polivinil-butirált izopropil alkohollal kimosnánk a dokumentumokból. Amennyiben a korábbi japánpapírok ennek hatására leoldódtak, ott segítettük eltávozásukat, (ha színben zavaróak, akkor külön törekedtünk is erre). Ha színben megfelelőek és a zselatinos anyag, illetve a préselések hatására jól kötődnek, írást és annak olvashatóságát nem zavarták, akkor a hátoldalak felületén hagytuk (ez volt kivitelezhetőbb). Ha egy-egy kész anyag további megtámasztást igényelt, akkor: - ha egyoldalas: rizs- és búzakeményítő keverékével japán-fátyolpapírt kasíroztunk a hát oldalukra. - ha mindkét oldalán-beírtak a lapok, vagy bármi okból (vízjel, egyéb bejegyzés, pecsétsimulási veszély) a fenti folyamat információvesztéssel járna, akkor további zselatinos, klucell-es (hidroxi-propil-cellulózos) után-enyvezéssel erősítettük belülről meg. Felhasznált anyagok: - radírpor, latex szivacs, Wishab-radírszivacs, radír (Koh-I-Noor – gumiradír) - kalcium-hidroxid, izopropil-alkohol, - karbamid (urea); EDTE komplex-kelátképző - étkezési zselatin; metil-cellulóz (thylose MH 300); bőrenyv; búza-, rizs-keményítő - lúgos feltárású lombos-fa és len rostkeverék, ingres-papírok (Hahnemuhle/Fabbriano), európai kézi öntött papírfélék, japánpapírok, lúgosra pufferolt Fabbriano- gyártmányú karton - Ciklo-dodekánnak nevezett mikrokristályos viasz - vas-ion teszt (Merc), Ca-fitat: CaCO3 , FITÁT (Myo-inositol-hexakisdihidrogénfoszfát) Fitinsav (C6H18O24P6) , ammónium-hidroxid, Kalcium-bikarbonát oldat - alkoholos oldatban Klucell (hidroxi-propil cellulóz),
10 / 11 oldal
A Restaurált tárgyak elhelyezéséről A restaurált lapok egyenként kerültek sav és facsiszolatmentes papírból készült palliumokba. melyek az elválasztók szerepét is betöltik a többi (még nem restaurált) dokumentumtól (megkülönböztetést is jelent). Visszaosztás közben az eddig nagyon nagy egységekbe egyben tárolt dokumentum-csoportok közül, a legérzékenyebbnek és túlméretezettnek tapasztaltatakat új mappákba osztottuk kétfelé vagy harmadbanegyedbe (félbehajtott papírlemezek között tárolták eddig, most a tartás és kicsúszás elleni védelemből visszahajló fülekkel ellátott mappákba kerülhettek). A többi dokumentummal együtt a korábbi NKA-pályázatokból páramentesítővel ellátott un- páncél-terembe visszakerültek. 2013. március 25. Esztergom
Kovács Péter
11 / 11 oldal
