Monitoring jelentés 2009 Pannon gyeptípusok élőhelykezelése Magyarországon LIFE 05NAT/HU/000117
1
Tartalom
Tartalom NAGYDOROG........................................................................................................................................... 2 VÉRTESBOGLÁR ....................................................................................................................................... 7 BELSŐBÁRÁND ...................................................................................................................................... 28 DARÁNY................................................................................................................................................. 41
NAGYDOROG Botanika Research Report 2009 Szabó Rebeka MTA ÖBKI Habitat Management on the Pannonian Grasslands in Hungary Project number: LIFE 05NAT/HU/000117 Nagydorogi Szenes-legelő 1. Activities: The Nagydorogi Szenes-legelő site can be devided to three different parts according to their history and abiotic conditions: 1. Ex-arable field on a sandy dune, abandoned in 2001, sown by a commercial seed-mixture. The treatment is mowing and slight grazing by sheep, and an experimental sowing of the propagule of Stipa borysthenica, characteristic specialist species of the Pannon sand steppes (Natura2000 priority habitat 6260). 2. Ex-arable field on a sandy lowland, abandoned in 2001, sown by a commercial seed-mixture. The treatment is mowing and grazing by sheep. 3. Closed sandy grassland, managed by sheep grazing, monitored by a 12 x 12 m grazing exclusion quadrat.
2
4 exclosures (1 on each part, plus 1 more on the sandy lowland part) of approximately 12 x 12 m and treated (grazed, mowed) plots of the same size were established on the study site in 2006 in order to study the effects of grazing and mowing. The vegetation was sampled by 5 quadrats of 2 x 2 m and 2 short microcoenological transect in the exclosures and in the control plots as well. Success of the Stipa borysthenica sowing was estimated by counting the seedlings in 6 quadrats of 2 x 2 m. Research activities: • 8 May general status survey of the vegetation • 10 June Field sampling with phytocoenological relevés and recording microcoenological transect inside and outside of the exclusures. • 16 June Field sampling • 20 July Field sampling Other activities: •
Consultation with colleagues attended to monitoring researches of LIFE project (7th April). • Participation at the inauguration of a new hay bale store building (29th September) • Oral presentation: Szabó R., Illyés, E., Horváth A., and Molnár Zs.: Botanical experiences of Grasshabit Life Project regarding grassland management. At: International seminar on Grassland management with nature conservation purposes. 6-8th November 2009, Túrkeve. Results: Table 1: Species list with protection and nature conservation status (species characteristic to the natural sandy steppe habitats)
Species (scientific name) Achillea collina Achillea millefolium Achillea pannonica Acinos arvensis Agrimonia eupatoria Agrostis stolonifera Alkanna tinctoria Ambrosia artemisiifolia Anchusa officinalis Anthemis ruthenica Apera spica-venti Arabidopsis thaliana Arenaria serpyllifolia Artemisia vulgaris Asclepias syriaca Asperula cynanchyca Astragalus onobrychis Berteroa incana Botriochloa ischaemum Bromus hordaceus
Category of protection
protected invasive
Nature conservation status
weed
weed weed
invasive characteristic
3
Bromus sterilis Bromus tectorum Capsella bursa-pastoris Carduus acanthoides Carex caryophyllea Carex liparicarpos Carex supina Centaurea arenaria Cerastium semidecandrum Chenopodium album Chondrilla juncea Chrysopogon gryllus Cirsium arvense Cirsium eryophorum Conyza canadensis Convolvulus arvensis Crataegus monogyna Crepis rhoedifolia Crepis tectorum Cruciata pedemontana Cynodon dactylon Cynoglossum officinale Dactylis glomerata Datura stramonium Daucus carota Descurainia sophia Digitaria sanguinalis Echium vulgare Elymus repens Erophila verna Eryngium campestre Erysimum diffusum Euphorbia segueriana Euphorbia cyparissias Fallopia convolvulus Festuca arundinacea Festuca pratense Festuca pseudovina Festuca rupicola Festuca vaginata Gagea pusilla Galium verum Gypsophyla muralis Holosteum umbellatum Hypericum perforatum Iris pumila Koeleria cristata Knautia arvensis Lactuca serriola Lolium perenne Lotus corniculatus Lotus glaber Luzula campestris Medicago lupulina Medicago minima Medicago sativa Muscari racemosum Myosotis stricta Nonea pulla Ononis spinosa
weed weed
characteristic characteristic
weed characteristic subdominant weed invasive
weed weed characteristic shrub
degradation degradation weed weed weed weed
weed characeristic dominant characteristic dominant characteristic dominant
weed characteristic protected characteristic subdominant characteristic
characeristic protected weed
4
Oxalis dillenii Oxalis stricta Persicaria lapathifolia Phleum phleoides Phragmites australis Plantago lanceolata Poa angustifolia Poa pratensis Polygonum arenarium Polygonum aviculare Portulaca oleracea Potentilla arenaria Potentilla neglecta Potentilla repens Pulsatilla pratensis subsp. nigricans Ranunculus acris Rumex acetosella Rumex crispus Sagina ciliata Salsola kali Salvia pratensis Sambucus nigra Scleranthus annuus ssp polycarpus Silene conica Silene latifolia ssp. alba Silene otites Sitpa borysthenica Stipa capillata Sisymbrium altissimum Sysimbrium orientale Taraxacum officinale Teucrium chamaedrys Thesium arvense Thymus odoratissimus Tragopogon dubius Tragus racemosus Trifolium arvense Trifolium campestre Trifolium repens Tripleurospermum inodorum Urtica dioica Veronica prostrata Veronica verna Vicia angustifolia Vicia villosa Viola arvensis Vulpia myorus
weed weed
weed weed
Strictly protected
weed
protected
characteristic characteristic dominant characteristic dominant weed weed weed characteristic characteristic weed
weed characteristic weed weed
2. Analysis of the results The ex-arable field on the Sandy dune is still dominated by annual disturbance tolerant species. Vascular plant cover and plant height is lower due to grazing and mowing (Table 2), but the biomass is low in general at this site so this is not a considerable difference. The cryptogam cover is eliminated by the treatment. The
5
increase in the litter cover is due to the presence of more dry smashed plant parts created by grazing. Analysng the plant composition with two species groups relevant regarding the goal of the management (Graph 1) reveals that the cover of characteristic species and weeds is low with or without the treatments. The Stipa borysthenica sowing resulted in 3,16 Stipa seedlings per quadrat on average while this value is only 0,02 (means 1 Stipa seedling in one of the five quadrats) in both the exclosure and grazed plots. This result shows that the idea about propagules arriving through grazing on the sheep’s hair does not work and additional propagule introduction would be necessary in the following year. On the ex-arable field on a Sandy lowland (Table 2), the lack of treatment (Exclosure 1) resulted in low plant cover and high litter cover – the high amount dead biomass is (standing litter covers 9,2 % on average) inhibiting the growth of the plants. High cover of weeds is also observable (Graph 1). The grazed and mowed plots have the highest plant cover with the lowest litter depth, and the bigger value of plant height is caused by the healthy and flowering grasses. Grazing and mowing is also useful against weed species, but has not resulted yet in considerable increase of charactersitic grassland species (Graph 1). Lack of grazing on the natural Closed grassland resulted in an increase of vascular plant cover and litter cover and depth (Table 2). The grazed grassland is more open so the cryptogams are able to establish. Cover of characteristic species is slightly lower while that of weeds is higher in the grazed plots than in the exclosures (Graph 1), but comparison with the original composition is needed to evaluate this pattern – changes in the composition of the natural grassland are expected to be slower as it’s vegetation is more stabile than on the abandoned agricultural fields. Table 2: Comparison of the average cover values on the three different parts of Szenes legelő. Sampling site
1. Sandy dune
2. Sandy lowland 3. Closed grassland
Land use Exclosure – no use slight grazing, mowing once in August Exclosure 1 – no use Exclosure 2 – only mowing Grazing, mowing Exclosure – no use Grazing
Vascular plant cover (%)
Cryptogam cover (%)
Litter cover (%) and depth (cm)
Height of the vegetation (cm)
32
28
53; 0,3
22
23
0
71; 0,5
13
39,2
0,02
75; 2
36,25
55
0
91,6; 2,2
37
66
0
72; 0,48
43,33
79
1,2
82; 2,5
29
60
8
40; 0,5
10
Graph 1. Comparison of the cover of two important species groups: character and dominant species of dry sandy grassland and non-desired weeds (including invasive species like Asclepias syriaca and Conyza canadensis) in the three different parts of Szenes legelő.
f species groups (%)
Sandy dune 35
Sandy lowland
w eed 35
30
30
25
625
20
20
15
character
Average cover of species groups (%)
Closed grassland 70 60 50 40
character
30
weed
20 10 0 Exclosure
Grazed
3. Observations, remarks (if any): Certain effects of the different treatments can be seen based on the data of the year 2009 (which was very dry from April to July), but for the accurate analysis of the effect of grazing and mowing comparion with the data of the previous years is required.
VÉRTESBOGLÁR BOTANIKA
Kutatási jelentés 2009 Illyés Eszter MTA ÖBKI Pannon gyeptípusok élőhelykezelése Magyarországon LIFE 05NAT/HU/000117 számú projekt
7
VÉRTESBOGLÁR projekt terület 1. Activities (Tevékenységek): 2009. 06. 05. – 06. cönológiai felvételezés -
-
A 2006-ban feléllított elkerítésekben 3-3 db 2 x 2 m-es cönológiai felvételt készítettünk az elkerítésen belül és az elkerítésen kívül. A mintanégyzetekben listát készítettünk az edényes növényfajokról, és megbecsültük a százalékos borításukat. Ezen kívül felvettük a mohák, a zuzmók, a teljes gyepszint, a cserjeszint és a csupasz földfelszín százalékos borítását is, valamint a cserjeszint és a gyepszint magasságát centiméterben. Megismételtük a 2008-ban felvett 2 db 2 x 2 m-es kvadrát felvételezését a tanya közelében, az intenzívebben legelt és taposott részen
2009. 06. 05. mikrolineák felvétele -
1-1 db 3 m hosszú 5x5 cm-es beosztású lineát vettünk fel az elkerítéseken belül és kívül. A lineák mintanégyzeteiben feljegyezzük a növényfajok előfordulását és az avar meglétét ill. hiányát.
A terepi felvételezés eredményei: Az alábbi botanikai adatok készülnek el évente a projekt során: -
1. elkerítés: 3-3 2 x 2 m-es kvadrát az elkerítésen belül és kívül, 1-1 3 méteres, 5 cm beosztású linea az elkerítésen belül és kívül 2. elkerítés: 3-3 2 x 2 m-es kvadrát az elkerítésen belül és kívül, 1-1 3 méteres, 5 cm beosztású linea az elkerítésen belül és kívül 3. elkerítés: 3-3 2 x 2 m-es kvadrát az elkerítésen belül és kívül, 1-1 3 méteres, 5 cm beosztású linea az elkerítésen belül és kívül 2 további kvadrát a tanya közelében
Egyéb tevékenységek: -
2009. 04. 07. Részvétel az MME által szervezett monitoring-megbeszélésen 2009. nov. 7-8. Részvétel a NIMFEA Természetvédelmi Egyesület „Füves területek természetvédelmi célú kezelése” című nemzetközi természetvédelmi szemináriumán. A szemináriumon Szabó Rebeka előadásában bemutatta a LIFE projektünk eredményeit. Az előadás összeállításában és a kérdések megválaszolásában aktívan részt vettem.
2. Eredmények értékelése és értelmezése A 2006-2009 között felvett cönológiai felvételek adatait értékeltük. Azt vizsgáltuk, hogy a legeltetésnek van-e hatása a gyep összetételére ill. szerkezetére ? A) A legeltetés hatásának vizsgálata a teljes fajkészletre
8
Ordinációs technikával, RDA elemzéssel megvizsgáltuk, hogy a legeltetés kizárásának van-e kimutatható hatása a teljes fajkészletre, azaz, hogy találunk-e szignifikáns különbséget az elkerített és a legelt felvételek teljes növényzeti összetétele között ? Az elemzés során figyelembe kellett venni a kísérleti elrendezést. Az elkerítés helye (1., 2. vagy 3.) nem számíthatott, csak az, hogy legelt ill. kerített a felvétel. Figyelembe kellett venni azt is, hogy a felvételeket évente megismételtük a 4 év során, tehát ezek nem egymástól független minták. -
-
Az eredmények azt mutatják, hogy egyelőre nem lehet kimutatni szignifikáns különbséget a legelt és elkerített felvételek teljes növényzeti összetételében, sőt, egyelőre a legeltetés hatására kialakuló trend-szerű változásokról sem lehet beszélni. Ennek több oka lehet : - Egyelőre túl kevés idő telt el ahhoz, hogy a növényzeti összetétel megváltozzon - A kezelés (legletetés) hatása túl enyhe, túl kicsi a legelési nyomás, mivel a terület méretéhez képest kevés az állat - Az elkerítésben lévő és a legelt felvételek növényzete nagyon különbözik egymástól (ez véletlen, hiszen térben igen közel vannak egymáshoz), így a legelés hatásai nem mutathatók ki - túl kevés minta került felvételre
B) A legeltetés hatásának vizsgálata a gyep szerkezetére Statisztikai tesztekkel (GLM modellek) vizsgáltuk, hogy a legeltetésnek van-e szignifikáns hatása a következő jellemzőkre : a gyepszint, a cserjeszint, az avar és a csupasz felszín százalékos borítása, a gyepszint minimum és maximum magassága, a cserjeszint magassága, az avar mélysége, valamint a fajszám. Az elkerítés helye itt sem (1., 2. vagy 3.) nem számíthatott, csak az, hogy legelt ill. kerített a felvétel, illetve az idősort itt sem hanyagolhattuk el. -
-
Az eredmények azt mutatták, hogy igazán szingifikáns hatása a legeltetésnek egyelőre a gyep szerkezetére sincs, ennek okai azonosak a fajkészlet elemzésénél felsoroltakkal. Trendszerű változások azonban az Excel-grafikonok tanúsága szerint itt már kimutathatók voltak, lásd alább :
9
C) Az eredmények és a projekt-terület értékelése : A terület a Vértes hegység lábánál, egy lankás, délre enyhén lejtő, meszes alapkőzetű, lösszel fedett lejtőn fekszik. A Vértesboglári legelő legnagyobb értéke, hogy ez egy óriási kiterjedésű, 270 hektáros, egybefüggő száraz gyep a Vértes belsejének zárt erdei és a Zámolyi-medence vizes rétjeinek találkozásánál. A terület természetes növényzete a klíma és a talajviszonyok alapján felnyíló erdő – gyep mozaik - erdősztyep - és száraz tölgyes erdő lehetett, de a természetes erdők jelentős része már évszázadokkal ezelőtt biztosan kivágásra került. Jelenleg a terület másodlagos eredetű pannon sztyepekkel, száraz gyepekkel fedett, melyeket
10
vékonylevelű, csomós növekedésű füvek uralnak. Botanikai szempontból, ha ritka fajokra „vadászunk” azt kell mondanunk, hogy a terület nem különösebben izgalmas. Ökológiai szempontból azonban, és különösen madarász szemmel nézve viszont azt mondhatjuk, hogy egy értékes, nagyon nagy területű, egybefüggő gyepről van szó, amely remek táplálkozó és élőhelyet jelent a ragadó-madarak és a száraz füves területek, bokros foltok énekesmadarainak. A gyepben jellemzőek a csenkeszek (Festuca spp.), élesmosófű (Chrysopogon gryllus), fenyérfű (Bothriochloa ishaemum) és a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata.), valamint főleg a völgyaljakban a sudár rozsnok (Bromus erectus). A sűrű, rövid csomós füvek között olyan kúszó félcserjék élnek, mint a kakukkfüvek (Thymus spp.) vagy a sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys), a csattanó szamóca (Fragaria viridis) valamint a szárazsághoz alkalmazkodott évelők, mint pl. az árlevelű len (Linum tenuifolium), a homoki pimpó (Potentilla arenaria), a tejoltó galaj (Galium verum). A területen kifejezetten sok pillangósvirágú faj él, a herék (Trifolium spp.), a szarvaskerep (Lotus corniculatus), a tarka koronafürt (Coronilla varia), a zászlós csűdfű (Astragalus onobrychis) nagy tömegben virítanak. Az agárkosbor (Orchis morio) tavasszal szép dísze a gyepnek. Növényzeti típusba, élőhelyi-kategóriába, társulásba nagyon nehéz, szinte lehetetlen besorolni ezt a gyepet, mert kis térléptékben (néhány vagy néhány tíz négyzetméter) nagyon változatos, szinte minden foltban más a növényfajok aránya, más faj az uralkodó, nagyobb léptékben (1:5-10.000 felbontásban) viszont meglehetősen homogén a terület, és az egyes foltok, a dombtetők és dombaljak, a cserjésebb és nyíltabb részek, fajkészlete jelentősen átfed. Ha a mégis megkíséreljük az élőhelyi besorolást, akkor a módosított Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer (mmÁ-NÉR) szerint a Félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok és erdőssztyeprétek (H4) a Kötött talajú sztyeprétek (H5a), esetenként a Lejtőgyepek egyéb kemény alapkőzeten (H3a) élőhelyek között mutat valamiféle átmenet, úgy, hogy valójában egyik élőhely karakteres fajkészlete sincs jelen. Előzetes eredményeink azt mutatják, hogy a területet legeltetni kell ahhoz hogy hosszútávon megőrizzük a terület fajgazdagságát, azaz, hogy meggátoljuk a cserjék elszaporodását és túlzott megnövekedését, valamint hogy visszaszorítsuk a túlságosan uralkodó fűfajokat, amelyek kadályozhatják egyes kétszikű fajok csírását és növekedését. A jelenlegi legelési nyomás semmiképpen sem tekinthető magasnak a területen, hiszen nincsenek túllegelt részek a mintaterületen belül, sőt, a vaddisznók által 20052006 telén feltúrt területek is teljesen regenerálódtak. A jelenlegi legelési nyomás kissé alacsonybak tűnik a továbbiakban hosszútávon. Ha hozzávetőleg ez az állatlétszám marad, akkor velószínűleg időről-időre a cserjék szárzúzására lesz szükség, sőt, lehet, hogy nedves években a terület egyes részeit kaszálni is kell majd a megnövekedett fűmennyiség eltávolítása érdekében. A terület rendszeres kaszálása azonban nem indokolt, ez gazdaságilag sem kedvező, hiszen a gyep túlnyomó részt az alacsony termetű, csomós növekedésű csenkeszből áll, melyet ezen a helyen inkább legeltetni érdemes. A legeltetés előnyben részesítése mellett szól az a tény is, hogy a terüketen előfordul az ürge, amely maga is védett, valamint a fokozottan védett parlagi sas fontos tápláléka. Az ürge életfeltéteinek a legeltetés kedvez a kaszálással szemben.
3. Észrevételek, megjegyzések
11
-
-
-
-
-
A területen a projekt tényleges elindulása előtt egy nagyon erőteljes cserjeirtás történt, nagy teljesítmenyű frontrögzítésű, traktorra szerelt szárzúzóval. Botanikai felmérés, terepbejárás ezelőtt a cserjeirtás előtt sajnos nem történt, a területről a cserjeirtás előtt készült fotókat nem láttam, így csak benyomásaim lehetnek arról, hogy milyen mértékű lehetett a cserjésedés. A területet elmondások szerint a 90-es évek közepéig hol marha- hol juhlegelőként hasznosították, meglehetőesen magas állatlétszámokkal. Az intenzív cserjésedés a legeltetés felhagyása után indult el, és 2005-re olyan állapotot ért el, hogy elmondások szerint a terület legeltetését lehetetlenné tette volna. A cserjeirtás minden bizonnyal drasztikus változásokat okozott a fény- és talajvíz viszonyokban. A gyepnövényzet regenerálódása gyorsan megindult, jelenleg láthatóan szorulnak vissza a nagyobb nedvesség és kisebb fényigényű fajok (pl. a közönséges párlófű – Agrimonia eupatoria vagy a sudár rozsnok – Bromus erectus). Itt van egy elég nagy ellentmnondás a botanikai felmérés eredményei és a terepi bejárásokon szerzett vizuális tapasztalatok között. A gyep növényzete jelenleg láthatóan évről-évre jelentősen változik, ezt a cönológiai felvételek teljes fajkészletének elemzése nem támasztotta alá. A terület ránézésre „egyre jobb”, egyre inkább olyan, amilyennek egy száraz legelőt a botanikus „elképzel”. A gyep rövidebb, a szerkezete tömöttebb, a herefajok mennyisége megnőtt. Reménykedem, hogy gazdálkodási szempontból is javul, vagy legalábbis nem romlik a gyep értéke. A cserjeirtás hatása a gyep fajkészletéte viszont valószínűleg jelenleg felülírja a legeleltetés hatását. Emiatt a legeltetés hatását értékelni nagyon nehéz, illetve valószínűleg ez magyarázza azt, hogy nem tudtuk igazolni a legeltetés hatását. Tény, hogy a jelenlegi legelési nyomást alacsonyabbnak gondoljuk az ideálisnál. Ránézésre azonban, ha az ember ott áll a terepen az elkerítések mellett, akkor igen komoly különbséget lát az elkerített és a legelt területek között. Ez arra bíztat minket, hogy törekedjünk az elkerítések megtartására és folytassuk a mintavételezést a továbbiakban. Könnyen lehet, hogy az alkalmazott botanikai monitoring-eljárás (cönológiai felvételek) érzékenysége nem elég finom az eddig megtörtént változások kimutatásához. A projektben való részvétel és a projekthez lazán vagy szorosabban kapcsolódó rendezvényeken való részvétel alapján tennék egy-két megjegyzést a jelenlegi agrárkörnyzetvédelmi előírásokkal kapcsolatban. Ha jól értem, ha a gazdálkodó legelőre vesz fel támogatást, akkor évenként egyszeri tisztító kaszálás kötelezően elő van írva a legelő területére. Ezt én teljesen feleslegesnek, sőt, mondhatni károsnak tartom. A szárzúzás ill. tisztító kaszálás a legtöbb esetben nehézgépekkel történik. Ezek komolyan károsítják a talajszerkezetet, jelentősen tömörítik az, ráadáasul a gyep mikrodomborzatát is homogenizálják, amellett, hogy nem sok ökológiaigazdasági értelme van a szárzúzásnak. A megfelelően legeltetett száraz gyepeken nem szaporodnak fel gyomok és különböző szúrós-kórós növények, mivel ezek csak komoly talajbolygatás (felszántás pl.) vagy túlzott (mű)trágyázás esetén telepenek meg a zártabb gyepekben, és onnan is néhány év alatt „kikopnak”, főleg, ha tavasszal a fiatal növényket a legelő állatok megeszik vagy letapossák. A cserjék visszaszorítására pedig szintén felesleges az évenkénti szárzúzás. Ez szerintem területtől és állatlétszámtól függően 3-5-10 évente elegendő lenne elvégezni.
12
HANGYÁK Kutatási jelentés 2009 Csősz Sándor Pannon gyeptípusok élőhelykezelése Magyarországon LIFE 05NAT/HU/000117 számú projekt Vértesboglári legelő projekt terület 1. Tevékenységek: A vizsgált terület homogénnek tűnik. A mintavételezés során a myrmecologiai és a botanikai adatok összehasonlíthatósága miatt a botanikai felmérések mintaterületeit (lásd alább) követtem. A területek elnevezésénél a botanikusok által bevezetett elnevezést használom. Három mintavételi területet jelöltem ki a botanikai referencia pontoktól ~50m–es sugarú körben. Mintavételek májustól augusztusig zajlottak. Eredmények: A 2009-es év során gyűjtött fészekminták száma 185, s a 2009-ben 20 faj került elő a területekről. A fajszám alakulása az egyes mintavételi területek esetében a következő volt: 1. mintavételi pont: „rozsnokos domb”: 2. mintavételi pont: „völgy, vadászles”: 3. mintavételi pont: „fenyves melletti terület”:
18 faj 18 faj 14 faj
Fajonkénti és mintavételi pontonkénti bontásban: Faj (latin név) Species (scientific name)
magyar név
Védettségi kategória
Hungarian name
Megjegyzés (eőfordulás)
Category of protection
Remark Site 1
Tetramorium caespitum (LINNAEUS, 1758) Gyepi hangya Tetramorium_D SchlickSteiner et al., 2006 Tetramorium indocile Santschi, 1921 Solenopsis fugax (LATREILLE, 1798) Tolvajhangya Myrmecina graminicola (LATREILLE, 1802) Temnothorax crassispinus (Karavaiev, 1926)
Site 2 X
Site 3 X
X
X
X
-
X
X
X
-
-
-
X X X X X X
13
Myrmica sabuleti MEINERT, 1861 Messor structor (LATREILLE, 1798) Tapinoma erraticum (LATREILLE, 1798) Camponotus piceus (LEACH, 1825) Plagiolepis pygmaea (Mayr, 1868) Lasius niger (LINNAEUS, 1758) Lasius alienus (FÖRSTER, 1850) Lasius paralienus SEIFERT, 1992 Lasius jensi SEIFERT, 1982 Lasius rabaudi (BONDROIT, 1917) Lasius distinguendus (EMERY, 1916) Formica rufibarbis FABRICIUS, 1793 Formica cunicularia LATREILLE, 1798 Formica pratensis RETZIUS, 1783 Fajszám (total = 22)
Kétbütykös hangya Maggyűjtő hangya Horpadtorrú hangya
X
X
-
X
X
X
X
X
X
-
X
X
X
X
X
X
X
-
X
-
X
X
X
X
X
X
X
X
18
14
X X X X
Fekete fahangya Tisztaszárnyú fahangya
X X X X X -
Vöröses rabszolga hangya Rabszolga hangya
X X NATURA 2000
Réti hangya
X 18
2. Eredmények értelmezése 1. mintavételi pont A fajösszetétel alapján Lasius fajok által dominált, természetközeli gyeptípusnak tekinthetjük. A Vértes-hegység természetes gyepeiben – tapasztalataim alapján – a fajszám 5–15 között változhat. A domináns faj rendszerint vagy Lasius alienus (alacsony füvű gyepek esetén), vagy pedig valamely Myrmica faj lehet (zárt, magas füvű gyepek esetében). Lasius-dominancia esetén a fajszám rendszerint magas, míg Myrmica-dominancia esetében igen alacsony, néha a fajok száma kevesebb, mint 5. Az 1. Mintavételi pont nagyvalószínűséggel a Lasius-dominancia felé fog elmozdulni (ill. úgy tűnik abba az irányba mozdult) Kezelési javaslat: mérsékelt kaszálás. Esetleg mérsékelt legeltetés – kevéssé javaslom, mert a Lasius és Formica fajok mérsékelten bírják a taposást.
2. mintavételi pont A fajösszetétel alapján Lasius fajok által dominált, mérsékelten zavart gyepközösség. 14
Jellemző egyes tipikusnak mondható fajok hiánya. Myrmica fajok közül nagyon kis számban a M. sabuleti van jelen, a Lasius fajok közül a L. paralienus a domináns (52%), míg a L. alienus (amely hasonló, dolomit, vagy mészkő alapkőzeten domináns faj) egyedszáma mindössze 5%. Egyéb fajok jelenléte (Tapinoma spp., Myrmecina graminicola, Temnothorax albipennis) azonban arra utal, hogy a terület megfelelő kezelés mellett viszonylag hamar elérhet egy természetközeli állapotot. Valószínűleg Myrmica dominancia, vagy kevert közösség jön létre a területen. Kezelési javaslat: közepes legeltetés. A Myrmica fajok jól bírják a taposást.
3. mintavételi pont Vaddisznó-túrások következtében erősen zavart terület. Ilyen körülmények között a hangyák képtelenek életképes kolóniákat létrehozni. Fajkészlet szegényes. Kezelési javaslat: elkerítés(!)
Other activities: 3. Analysis of results Table 2: sampling sites Sampling Land use site
SITE 1
SITE 2
SITE 3
Protected species (pieces)
exclusion of 1 grazing /undergrazed grazing / slightly 1 overgrazed (2007) grazing (?) (and 1 heavily disturbed by wild-hogs)
Not protected species (pieces) 17
Invasive species (pieces)
Alkali specialist (pieces)
0
3
17
0
3
13
0
4
3. Observations, remarks (if any): nincs megjegyzés
PÓKOK
15
Alkali generalist (pieces)
Pannon gyeptípusok élőhelykezelése Magyarországon LIFE 05NAT/HU/000117 számú projekt Szinetár Csaba NyME TTMK Állattani Tanszék
2009. évi beszámoló jelentés
Motoros rovarszívós (D-vac) mintavételezés a Vértesbogári legelőn (2009.09.27.)
1. Előzmények A Vértesboglári legelő területén folyó gyepkezelés-monitorozó program keretében 2007-ben kezdődtek meg az arachnológiai vizsgálatok a LIFE 05NAT/HU/000117 számú projekt támogatásával. Az előzetes várakozáshoz képest értékesebb (természetesebb) faunaképet mutattak a 2007-es és 2008-as eredmények is. A kimutatott fajok ökológiai jellemzői alapján kiemelkedően magasnak volt mondható jó természetességi viszonyokat jelző fajok száma. Az agrárterületekhez kötődő (agrobiont: 2, agrofil: 2) fajok száma a második vizsgálati évtől bevont intenzíven legeltetett foltban szembetűnően magasabb volt, mint a szórványos legelésű, illetve legelésből kizárt területeken. A 2008-as év eredményei alapján ígéretesnek látszott a legelési intenzitás alapján elkülönített három eltérő folt
16
vizsgálatának további párhuzamos vizsgálata. A 2007-2008-as eredményeket az éves jelentések részletesen tartalmazzák (Szinetár 2007, 2008). 2. Anyag és módszer. Tevékenységek A 2008-as eredmények alapján változatlan formában egy csapdázási időszakra tervezett gyűjtési periódust hajtottunk végre a korábban bevált 5-5 Barber-csapdás mintanagysággal. Az őszi időszakban (2009. 09. 27-28.) egy további mintavételi módszer is alkalmaztunk a három kísérleti foltban. A szórványos legeltetésű, az intenzív használatú, valamint legelésből kizárt területen, 10-10 motoros rovarszívóval vett mintát gyűjtöttünk, melyek együttesen 1-1 m2 gyepfelszín teljes kigyűjtését jelentették. Jelen beszámolóban az első két vizsgálati évvel azonos gyűjtési módszerrel vett minták feldolgozásának eredményeit közlöm. A 2009-ban vizsgált területek 1. og (Lint) intenzíven legeltett terület 2. sg (Lszorv) szórványos legeltetésű terület 3. cg (Lk) legelésből kizárt terület A legelő, valamint a vadonélő állatok távoltartására vadriasztószeres (Vadóc) kísérletet állítottunk be. Mintavételi területenként 5-5 csapdát üzemeltettünk. A terepi munkák az alábbi időszakban történtek Gyűjtési időszakok: 2009. 05. 01. -06. 06. Terepnapok: 05. 01. , 06. 06., 09. 27-28. A négy terepi gyűjtőnapon a talajcsapdázáson kívül egyelő gyűjtések, és fotódokumentáció készítés történt.
1.
ábra A Vértesboglári legelő talajcsapdázott területei 2009-ben (azonos, mint 2008-ban)
17
2.
ábra Kezelési foltok a Vértesboglári legelő területén. Lint: intenzíven legetetett; Lsz: szórványosan legeltetett; Lk: legelésből kizárt (véletlenszerűen legeltetett)
1.
kép Az intenzíven legeltetett gyep talajcsapdái. (2009. 05. 01.) A legelő állatok, valamint a vadak távoltartását a csapdasor felett kihúzott zsinórra függesztett vadriasztószerrel („Vadóc”) biztosítottuk.
18
2.
kép A szórványosan legeltetett (előtérben), valamint a legelésből kizárt(kerítés mögött háttérben) mintavételi területek. (2009. 06. 06.)
3.
kép A szórványosan legeltetett (jobbról), valamint a legelésből kizárt (kerítésen belül balról) mintavételi területek. (2009. 06. 06.)
3. Eredmények A nyári csapdázási időszakban (05.01.- 06.06.) 44 faji szintig determinánlt pókfaj 421 kifejlett (adult) egyedét gyűjtöttük. (Teljes fogott egyedszám: 469). Közülük egy faj védett. A faji szintig determinált taxonok adatait az 1. táblázat tartalmazza. Az őszi gyűjtési időszak eredményeit a kutatási program zárójelentésében tárgyalom.
19
1. Táblázat. A Vértesboglári-gyepeken gyűjtött pókok fogási adatai (2009. 05. 01.-06.06.)
n: egyedszám; cg: legelésből kizárt; sg: szórványos legeltetésű; og: intenzíven legeltetett; N: Σn; Dominancia: Palmgren (1972) nyomán, módosítva; D – domináns: 5% felett; SD – szuidomináns: 2-5%; GY – gyakori:0.5-2%; SZ – szórványos 0.2-0.5%; R – ritka: 0.2% alatt; DT: bolygatotrtság tolerancia RI: természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló faj; R: természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő faj; E: bolygatást jól tűrő faj, túlnyomórészt, vagy kizárólagosan erősen bolygatott, másodlagos élőhelyekre (szántóföldekre, urbanizált területekre) jellemző, Agro Pr: agrárélőhely preferencia: Agrobiont: Azokat a fajokat soroljuk az agrobiont kategóriába, melyek a hazai agrárterületek arachnológiai adatbázisa alapján a vizsgált agrárterületek 75%-án képviselve voltak, továbbá a dominacia értékük elérte az 1%-ot a teljes mintavételi egyedszámban. Agrofil 1; 2 Azok a pókfajokat, melyek nem érik el a fenti értékhatárokat, de az agrárterületek faunájában rendszeresen képviselve vannak, azokat agrofil kategóriába soroljuk. A gyakoribb agrár-élőhelyi előfordulásnál agrofil 1, a kevessé gyakori, de szintén tipikus jelenlét esetén agrofil 2 besorolást alkalmazunk. nem jellemző a faj előfordulása agrárterületeken (elsősorban szántóföldi kultúrákra (gabona, lucerna stb.) vonatkozó megállapítás) Samu és Szinetár 2002, 2006 nyomán,
Szórványos legelésű (piros), legelésből kizárt (zöld) és intenzíven legeltetett (lila) mintavételi foltok a Vértesboglári legelő légi felvételén
20
n/sg
n/cg
n/og
Agroeca lusatica Alopecosa mariae Alopecosa pulverulenta Altella sp. Argenna subnigra Aulonia albimana Calcoscirtus brevicimbialis Clubiona diversa Drassyllus praeficus Drassyllus pumilus Drassyllus pusillus Dysdera erythrina Enoplognatha thoracica Euophrys frontalis Gongylidiellum murcidum Hahnia nava Haplodrassus signifer Lathys puta Meioneta rurestris Micaria dives Nemesia pannonica Ozyptila claveata Ozyptila pullata Ozyptila scabricula Pardosa agrestis Pardosa alacris Pardosa bifasciata Pardosa palustris Pardosa prativaga Phlegra fasciata Phrurolithus festivus Phrurolithus pullatus Pisaura mirabilis Sintula spiniger Talavera aequipes Thanatus arenarius Trachyzelotes pedestris Trichoncus affinis Urocoras longispinus Xerolycosa miniata Xysticus kochi Zelotes electus Zelotes gracilis Zora paralella Egyedszám Fajszám Denzitás
Species
0 0 5 1 11 2 1 1 2 16 0 1 0 4 0 23 0 0 1 3 0 0 1 0 0 1 0 0 0 1 5 9 0 0 2 9 0 0 0 0 2 0 14 0 115 22
1 3 6 0 7 7 1 0 0 8 1 0 0 7 0 32 0 3 0 2 2 3 0 0 0 0 1 1 1 1 7 14 2 1 1 1 1 0 2 0 1 5 21 2 145 30
0 2 1 0 11 1 0 0 9 0 0 0 1 0 1 5 20 0 0 2 0 5 0 1 6 0 0 42 0 0 3 0 0 0 1 7 0 10 0 13 4 8 8 0 161 22
(egyed/csapda/10nap)
6.21
7.83
8.7
N 1 5 12 1 29 10 2 1 11 24 1 1 1 11 1 60 20 3 1 7 2 8 1 1 6 1 1 43 1 2 15 23 2 1 4 17 1 10 2 13 7 13 43 2 421
21
Dominancia Dt 0.23 Sz 1.19 Gy 2.85 SD 0.23 Sz 6.88 D 2.38 SD 0.47 Sz 0.23 Sz 2.61 SD 5.70 D 0.23 Sz 0.23 Sz 0.23 Sz 2.61 SD 0.23 Sz 14.25 D 4.75 SD 0.71 Gy 0.23 Sz 1.66 Gy 0.47 Sz 1.9 Gy 0.23 Sz 0.23 Sz 1.43 Gy 0.23 Sz 0.23 Sz 10.21 D 0.23 Sz 0.47 Sz 3.56 SD 5.46 SD 0.47 Sz 0.23 Sz 0.95 Gy 4.04 SD 0.23 Sz 2.38 SD 0.47 Sz 3.10 SD 1.66 Gy 3.10 SD 10.21 D 0.47 Sz
RI RI E RI(?) RI R RI R RI(?) RI E E E R RI RI E RI E RI(?) RI RI RI RI E R RI E E R R RI E RI RI RI R R? RI R E RI RI RI
Agro-pref Agrofil1 -
Agrofil 2 Agrofil 2 -
Agrofoil1 -
Agrobiont Agrofil1 -
Agrofil1 -
Agrobiont -Védett! -
Agrobiont Agrofil1-2 Agrofil2 Agrofil2-
Agrobiont Agrofil 2 Agrofil 1 Agrofil1 Agrofil2
Agrobiont -
0,2
8
7 5 6 0,1
410
23
9
11
Coordinate 2
0
-0,1
-0,2
12 -0,3
13
16 15
-0,1
0
14
0,1
0,2
0,3
0,4
Co o rdinate 1
3.
ábra. Vértesboglári legelő talajcsapdáinak NMDS analízise a pókfauna alapján (Bray-Curtis –index) (piros: szórványosan legeltetett, zöld: kizárt, lila: intenzíven legeltetett) (Vértesboglár, 2009. 05.01-06.06.)
0,4
13
0,3
14 15 12
0,2 16
Coordinate 2
0,1
0
11
6
-0,1 2
4
10
7
3
-0,2
9
8
-0,3 5
-0,2
-0,1
0
0,1
0,2
0,3
Coordinate 1
4. ábra. Vértesboglári legelő talajcsapdáinak NMDS analízise a pókfauna alapján (Jaccard –index) (piros: szórványosan legeltetett, zöld: kizárt, lila: intenzíven legeltetett) (Vértesboglár, 2009. 05.01-06.06.)
22
45 40
egyedszám/csapda/1 hónap
35 30 25 20 15 10 5 0 szórvány legelés
intenzív legelés
legelés kizárás
Mintavételi foltok
45 40
egyedszám/csapda/1 hónap
35 30 25 20 15 10 5 0 szórvány legelés
intenzív legelés
legelés kizárás
Mintavételi foltok
5.
ábra A talajlakó pókok átlagos egyedszámának (felső) és átlagos fajszámának alakulása a Vértesboglári legelő három vizsgált területén (2009. 05.01. – 06.06.)
23
Szórvány legeltetés VB09 DTegyedszám szerint
E R RI
Legelésből kizárt VB09 DT egyedszám szerint
E R RI
Intenzív legelés VB09 DT egyeszám szerint
E R RI
6.
ábra A mintavételi területek talajfelszíni pókjainak bolygatásra vonatkozó toleranciája egyedszám szerint (Vértesboglár, 2009. 05.01.- 06.06.)DT: bolygatotrtság tolerancia RI: természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló faj; R: természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő faj; E: bolygatást jól tűrő faj, túlnyomórészt, vagy kizárólagosan erősen bolygatott, másodlagos élőhelyekre (szántóföldekre, urbanizált területekre) jellemző
24
Szórv ány legelés VB09 DT faj szám szerint
E R RI
Legelésből kizárt VB09 DT faj szám szerint
E R RI
Intenzív legelés VB09 DT fajszám szerint
E R RI
7.
ábra A mintavételi területek talajfelszíni pókjainak bolygatásra vonatkozó toleranciája fajszám szerint (Vértesboglár, 2009. 05.01.- 06.06.)DT: bolygatotrtság tolerancia DT: bolygatotrtság tolerancia RI: természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló faj; R: természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő faj; E: bolygatást jól tűrő faj, túlnyomórészt, vagy kizárólagosan erősen bolygatott, másodlagos élőhelyekre (szántóföldekre, urbanizált területekre) jellemző
25
4. Értékelés, következtetések. A 2009-es nyári gyűjtési periódus eredményei megerősítették az előző két évben megállapított jelenséget, amennyiben a legelés intenzitása kimutatható hatással van a talajlakó pókfaunára. Annak ellenére, hogy a 2009-es nyári mintavételek során a három kísérleti folt átlagos fajszámában, illetve egyedszámában nem volt szignifikáns különbség (5. ábra), a fauna minőségi összetétele egyértelműen indikálta az eltérő intenzitású legelőhasználatot (3-4. ábrák). A 2008-as évhez hasonlóan az intenzíven legeltetett terület faunája élesen elkülönül a másik két területtől. Megállapítható, hogy a pókfajok ugyan részben kicserélődtek az egyes foltok esetében, de az erőteljes bolygatás esetén ismét olyan pókok dominálnak, melyek kifejezetten bolygatás-toleránsak. A szórvány (mérsékelt) legeltetésű folt esetében megállapítható, hogy homogénebb a kísérleti terület, mint a legelésből kizárt foltban. Hasonló homogenizáló hatás továbbra is látható az intenzív használatú területen is. A legelésből kizárt terület faunájának összetételében is láthatóak változások. Néhány faj megjelenése, a kis egyedszám ellenére már (3 év elteltével) jelzi a korábban erdősült terület szukcessziós folyamatát, a cserjésedést. A korábbi vizsgálatok megállapították, hogy a szórványos legelésű, illetve kizárt területen több jó természetességű területre jellemző értékes, illetve ritka faj él a Vértesbogalái legelőn. A 2009-es évben is került elő újabb értékes faj. Ezek közül a Sintula spiniger emelhető ki. Ezen felül továbbra is sikerült kimutatni a védett magyar aknászpókot (Nemesia pannoniaca), valamint a 2007-ben innen ismertté vált faunánra új Calcoscirtus brevicimbialist. A 2007-ben és 2009-ben egyaránt megtalált Altella faj taxonómiai státusza még tisztázandó. Az utóbb említett fajok arra utalnak, hogy az erdőirtások helyén kialakított extenzív legelők a DéliVértes nyílt társulásainak (elsősorban dolomitsziklagyepek) értékes faunájának az élőhelyeiként szolgálnak. A 2008-as arachnológiai eredmények alapján már megfogalmaztam, hogy bár a teljes területre (270ha) vonatkoztatva nem tekinthető magasnak a 200 egyedből álló állatállomány, de ahhoz, hogy ne jelentkezzenek a túllegeltetés kedvezőtlen hatásai, továbbá a becserjésedés se alakítsa vissza a területet, a legeltetés területi és időbeli eloszlását érdemes körültekintően megtervezni, és kontrolláltan kivitelezni. A 2009-es eredmények egyértelműen ezt támasztják alá. A terület légi felvételén is jól látható a tanyához közel eső területen a túllegeltetés. A középső szórvány legeltetésű területek állapota tekinthető olyannak, amit optimálisnak lehet mondani. A legeléssel nem, vagy csak véletlenszerűen érintett területeken ismételten megfigyelhető a terület becserjésedése. A legelés térbeli eloszlásának szabályozott kivitelezése a túllegeltetett foltok időszakos lekerítésével, a legelő állatok megfelelő „mozgatásával” lenne megoldható. Ennek megvalósíthatósága már nyilvánvalóan az állattartó kompetenciája. Az eredményeink alapján megállapítható az is, hogy a talajlakó pókok bolygatásra („területhasználatra”) vonatkozó tolerancia besorolási jellemzőit, több esetben érdemes felülbírálni, illetve módosítani. A Vértesboglári legelő területén ez különösen izgalmas feladat, hiszen eleve másodlagos élőhelyről van szó, így az alkalmazott tolerancia típusok viszonylagosan értelmezhetők.
26
Javaslat
A tanya közelében lévő területek kímélése a terület további degradációja elkerülése érdekében, egyúttal a legelő É-K-i részén történő legeltetés a becserjésedés visszaszorítása érdekében. 5. Irodalomjegyzék Buchar, J. (1992): Kommentierte Artenliste der Spinnen Böhmens (Araneida). - Acta Universitatis Carolinae Bioloica 36: 383-428. Buchar, J., Ružička , V. (2002) : Catalogue of spiders of the Czech Republic. Peres Publishers, Praha. pp.: 349. Samu F. & Szinetár, Cs. 2002: On the nature of agrobiont spiders. − Journal of Arachnology 30: 389-402. Szinetár, Cs., Kovács, P. Samu, F. Horváth, R. 2006. Egy kisparcellás lucernaföld talajlakó pókfaunája és annak szezonális változásai a Nyugat-Dunántúlon. BDF. Tud.Közlem. 10. pp. 69-79. Szinetár Cs. 2007. Pókfajok előfordulásának alapfelmérése a Pannon gyepek védelme c. (’Habitat management on the Pannonian Grasslands in Hungary’) LIFE-NATURE pályázat ’Vértesboglári legelő’ célterületén. Kutatási jelentés. Szinetár Cs. 2008. Pókfajok előfordulásának alapfelmérése a Pannon gyepek védelme c. (’Habitat management on the Pannonian Grasslands in Hungary’) LIFE-NATURE pályázat ’Vértesboglári legelő’ célterületén. Kutatási jelentés. Szinetár Cs., Samu F: 2009: What is the relation between imperial eagle and grasslands spiders? 25 th European Congress of Arachnology, Alexandroupoli, Greece, Abstracts p. 116-117.
27
BELSŐBÁRÁND PÓKOK
Kutatási jelentés
Pannon gyeptípusok élőhelykezelése Magyarországon LIFE 05NAT/HU/000117 számú projekt
Projekt terület: Belsőbáránd
Viráglakó karolópók (Misumena vatia) tavaszi hérics (Adonis vernalis) virágában Belsőbáránd, 2009. 05.01.
Szinetár Csaba NyME TTMK Állattani Tanszék
2009. évi beszámoló jelentés
28
A Belsőbárándi löszvölgy részlete virágzó erdei szellőrózsa állománnyal (2009. 05.01.)
1. Előzmények A Belsőbárándi löszvölgyek területén folyó gyepkezelés-monitorozó program keretében 2007-ben kezdődtek meg az arachnológiai vizsgálatok a LIFE 05NAT/HU/000117 számú projekt támogatásával. A talajlakó pókok mennyiségi jellemzői közül az átlagos egyedszámokban szignifikáns különbségeket kaptunk az eltérő kezelésű gyepek esetében. A vizsgált területek (kezelések) fajegyüttesei esetében minőségi különbségeket is tapasztaltunk. A kimutatott fajok ökológiai jellemzőit figyelembe véve jelentősnek volt mondható a területen a bolygatást jól tűrő (E: 15 faj), valamint másodlagos és természetes élőhelyekre egyaránt jellemző fajok száma (R: 18). A bolygatást csak kismértékben elviselő, jó természetességi viszonyokat jelző fajok száma viszonylag alacsony volt (RI: 21), és egyúttal az is megjegyzendő, hogy ezek többsége csak a szórványos előfordulásúnak bizonyult a területen. A talajcsapdák átlagos fogási értékei alapján a legnagyobb egyedszámot a kézi kaszálással művelt területen tapasztaltuk. A csapdák átlagos fajszáma tekintetében szintén a kaszált terület csapdái adták a legmagasabb értéket. A 2008-as eredmények alapján világossá vált, hogy ennek az eredménynek a hátterében döntő szerepe lehet annak, hogy ez a völgyszakasz rendelkezik a legjobb vízellátással. A flórája és a faunája eleve eltér a völgy többi vizsgált szakaszáétól. A
29
talajfaunában tapasztalt markáns különbségek elsődlegesen ennek az adottságnak, és nem az aktuális kezeléseknek az eredménye. Egyedszám és a fajszám tekintetében a legalacsonyabb értéket 2007-ben az intenzíven legeltetett területen kaptunk, míg 2008-ban a 2007 tavaszán felégetett (2008-ban kezeletlen) területen tapasztaltuk. Az eredmények, valamint a 2008-ban módosított kezelési kísérletek alapján 2009-re módosítottam a monitorozási tervet, és javaslatot tettem a kaszálásos kezelés helyének megváltoztatására. A részletes eredményeket, valamint a 2008-as és 2009-es évre összeállított monitorozási terveket a 2007-es és 2008-as zárójelentések tartalmazzák (Szinetár 2007, 2008.).
2. Anyag és módszer. Tevékenységek A 2009-ben vizsgált területek 1. L (G(o)) erőteljesen túllegeltetett gyep 2. L(É08K) (GC08B) legelésből kizárt terület, 2008-ban koratavasszal leégetve. Megjegyzés: A csapdatelepítés időpontjára megszűnt a korábbi lekerítés. A kerítést a legelő állatok gyakorlatilag teljes hosszában eltaposták, így a tervezett formában már nem volt lehetőség a mintavételezésre. A csapdákat topográfiailag a tervezett területre helyeztem ki, de ez lényegében (feltételrendszerében) azonosnak volt tekinthető az első öt csapda (intenzíven legeltetett) területtel. A csapdák védelme érdekében „Vadóc” vadriszató tasakokat függesztettem ki a csapdasor mentén kihúzott zsinórra. (A módszer a „Vértesboglári legelő” esetében eredményesnek bizonyult az előző évben és 2009 folyamán is. 3. É07 4. É07K
(B(07)) 2007 tavaszán égetett, 2008-ban kezeletlen terület (legfeljebb szórványos legelés) (B(07)C) 3-os kontrollterülete (legfeljebb szórványos legelés)
Mintavételi területenként 5-5 csapdát üzemeltettünk. A 2009-es monitorozási tervnek megfelelően egyhónapos nyárelejei mintavételezést végeztünk. A terepi munkák az alábbi időszakokban történtek Gyűjtési időszak: 2009. 05.01.- 06.06. Terepnapok: 05. 0.1; 06.06.; A gyűjtőnapokon a talajcsapdázáson kívül egyelő gyűjtések, és fotódokumentáció készítés történt.
30
1. kép Belsőbárándi löszvölgy 2009-ben vizsgált élőhelyei 1. G(o): intenzíven legeltetett; GC08B: legelésből kizárt, márciusban égetett; (Belsőbáránd, 09.05.01.)
2. kép A völgy azonos része egy hónappal később. A korábbi lekerítés megszűnése, illetve a májusban kihelyezett csapdasor csaknem teljes megsemmisülése meghiúsította a legeltetett terület monitorozását. (Belsőbáránd, 09.06.06.)
31
3. kép Belsőbárándi löszvölgy 2009-ban vizsgált élőhelyei 2. B(7): 2007 tavaszán égetett, 2008-ban kezeletlen terület (a kép középvonalától jobbra); BC: előző kontrollterülete (legfeljebb szórványos legelés) (a kép középvonalától balra) (BB.09.05.01.) 3. Eredmények A területen üzemeltetett 20 talajcsapda révén, együttesen 136 egyed pók került begyűjtésre. A faji szinten determinált taxonok száma 31. Az előző két év jó tapasztalatai ellenére, ebben az évben jelentős volt a csapdák megsemmisülése. Az intenzíven legeltetett rész 10 csapdájából 7 megsemmisült, kitaposták a legelő állatok. A vadriszató a legelő állatokra, a kísérleti anyagra vonatkozó kihelyezett táblák pedig a pásztorokra nézve bizonyultak hatástalannak. Ennek következtében sajnálatos módon a kaszálásos kezelés monitorozási feltételei mellett, a legelési, illetve kizárási kísérletek monitorozási feltételei is megszűntek 2009-es évben a belsőbárándi területen Az eredményesen üzemelő csapdák számát és a gyűjtési időpontokat, valamint a csapdánkénti részletes fogási eredményeket a melléklet tartalmazza. A faji szinten determinált állatok kezelésenkénti, illetve összesített fogásait, a relatív gyakoriságaikat a fajok bolygatottságra vonatkozó toleranciáját, valamint az agrár-élőhelyekre vonatkozó preferenciáját az 1. táblázat tartalmazza. A talajcsapdás gyűjtésen kívül mindkét alkalommal végeztünk egyelő gyűjtéseket is. Ennek során adatokat gyűjtöttünk a korábbról ismert két védett faj (kövi torzpók, (Atypus muralis), bikapók (Eresus kollari) populációiról.
32
Fajok 2009
Agroeca cuprea Agroeca lusatica Alopecosa cuneata Alopecosa pulverulenta Alopecosa mariae Argenna patula Aulonia albimana Drassyllus praeficus Drassyllus pusillus Euophrys frontalis Euryopis flavomaculata. Hahnia nava Meioneta rurestris Meioneta simplicitarsis Micaria albimana Micrargus subequalis Nemesia pannonica Ozyptila claveata Ozyptila praticola Pachygnatha degeeri Panamomops mengei (!) Pardosa palustris Phrurolithus festivus Phrurolithus minimus Talavera aequipes Tapinocyba insecta Trachyzelotes pedestris Trochosa robusta Xysticus cristatus Xysticus kochi Zelotes electus
Legeltetett (részleges) n p
Égetett 2007-ben n p
Égetett kontroll n p
BT
0 0 0 0 0 3 0 1 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0
0 0 1 4 1 7 12 2 1 3 1 0 1 1 1 0 1 7 0 0 1 0 1 0 0 1 1 2 0 0 2
2 1 1 10 1 12 6 2 0 6 0 2 0 0 0 0 1 5 1 0 8 0 4 1 1 0 2 1 1 0 5
RI RI E E
Agrofil1
RI R RI? E R RI? RI? E 0 0 0 RI RI R E RI E R 0
Agrofil2 Agrobiont Agrobiont -
R R RI E E RI
Agrofil1 Agrobiont -
0 0 0 0 0 0,25 0 0,08 0 0,08 0 0 0 0 0 0,08 0 0 0 0,08 0,08 0,08 0 0 0 0 0 0 0 0,08 0
0 0 0,02 0,08 0,02 0,14 0,24 0,04 0 0,06 0 0 0 0,02 0,02 0 0,02 0,14 0 0 0,02 0 0,02 0 0 0,02 0,02 0,04 0 0 0,04
0,03 0,01 0,01 0,14 0,01 0,16 0,08 0,03 0 0,08 0 0,03 0 0 0 0 0,01 0,07 0,01 0 0,11 0 0,05 0,02 0,01 0 0,03 0,01 0,01 0 0,07
Agropref
Agrobiont Agrofil2 -
12 51 73 Σ Egyedszám 8 20 21 Σ Fajszám 1. Táblázat A 2009-ben kimutatott pókfajok fogásai kezelési foltokként. (Belsőbáránd, 2009. 05.01. -06.06.) n: egyedszám kezelési területenként; p: relatív gyakoriság kezelési területenként; BT: Bolygatottságra vonatkozó tolerancia tipizálás (Buchar 1992 nyomán, módosítva): RI: természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló faj; R: természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő faj; E: bolygatást jól tűrő faj, túlnyomórészt, vagy kizárólagosan erősen bolygatott, másodlagos élőhelyekre (szántóföldekre, urbanizált területekre) jellemző, Agro Pref: agrárélőhely preferencia: Agrobiont: Azokat a fajokat soroljuk az agrobiont kategóriába, melyek a hazai agrárterületek arachnológiai adatbázisa alapján a vizsgált agrárterületek 75%-án képviselve voltak, továbbá a dominacia értékük elérte az 1%-ot a teljes mintavételi egyedszámban. Agrofil 1; 2 Azok a pókfajokat, melyek nem érik el a fenti értékhatárokat, de az agrárterületek faunájában rendszeresen képviselve vannak, azokat agrofil kategóriába soroljuk. A gyakoribb agrárélőhelyi előfordulásnál agrofil 1, a kevessé gyakori, de szintén tipikus jelenlét esetén Agrofil 2 besorolást alkalmazunk. - nem jellemző a faj előfordulása agrárterületeken (elsősorban szántóföldi kultúrákra (gabona, lucerna stb.) vonatkozó megállapítás) Samu és Szinetár 2002, 2006 nyomán,
33
14
12
Fajszám/csapda/1hónap
10
8
6
4
2
0 Égetett (07)
Kontroll Mintavételi foltok/Kezelések
1. ábra. A mintavételi foltok (kezelési kísérletek) csapdáinak átlagos fajszáma (Belsőbáránd, 2009. 05. 01.- 06.06.)
0,6
0,5
0,4
0,3
Coordinate 2
0,2
0,1
0
-0,1
-0,2
-0,3
-0,2
-0,1
0
0,1
0,2
0,3
0,4
Co ordinate 1
2. ábra A 2007-ben égetett (piros) és kontroll terület (zöld) csapdáinak NMDS analízise a talajfelszíni pókfauna alapján (Bray-curtis index) (Belsőbáránd, 2009. 05.01. – 06.06.)
34
Égetett(07) BB09 DT fajszám szerint
RI R E
Égetett(07) kontroll BB09 DT fajszám szerint
RI E
3. ábra A 2007-ben égetett (felső) és kontroll területének (alsó) pókjainál megfigyelhető bolygatás tolerancia megoszlása fajszám szerint (Belsőbáránd, 2009. 05.01.-06.06.) BT: Bolygatottságra vonatkozó tolerancia tipizálás (Buchar 1992 nyomán, módosítva): RI: természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló faj; R: természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő faj; E: bolygatást jól tűrő faj, túlnyomórészt, vagy kizárólagosan erősen bolygatott, másodlagos élőhelyekre (szántóföldekre, urbanizált területekre) jellemző,
35
Égetett(07) BB09 DT egyedszám szerint
RI R E
Égetett(07) kontroll BB09 DT egyedszám szerint
RI E
4. ábra A 2007-ben égetett (felső) és kontroll területének (alsó) pókjainál megfigyelhető bolygatás tolerancia megoszlása egyedszám szerint (Belsőbáránd, 2009. 05.01.-06.06.) BT: Bolygatottságra vonatkozó tolerancia tipizálás (Buchar 1992 nyomán, módosítva): RI: természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló faj; R: természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő faj; E: bolygatást jól tűrő faj, túlnyomórészt, vagy kizárólagosan erősen bolygatott, másodlagos élőhelyekre (szántóföldekre, urbanizált területekre) jellemző,
36
30
Diversity
20
10
1
2
3
4
alpha
5. ábra A 2007-ben égetett (kék) és kontroll (piros) csapdáival fogott pókok fajdiverzitás profilja. A kontroll terület fajdiverzitása szignifikánsan magasabb a korábban égetett területénél. (2009. 05.01. -06.06.)
16 14
csapdánkénti átlagos fajszám
12 10 8 6 4 2 0 É07-08
É07K-07
É07-08
É07K-08
É07-09
É07K-09
Mintavételi foltok és évek
6. ábra A csapdánkénti átlagos fajszám alakulása az égetett és a kontroll terület évenkénti mintáiban (1 oszlop helyesen É07-7)
37
4. Értékelés, következtetések A bevezetőben, illetve a módszerek fejezetben leírtak alapján a 2009-es évben érdemben csak az égetési kezelés monitorozására volt lehetőség a Belsőbárándi területen. Ennek a feltételei változatlan formában biztosították a kezelési kísérlet harmadik évének vizsgálatát, mind a kezelt, mind pedig a kontrollként szolgáló foltban. Megállapítható, hogy a két folt mostanra nagyon hasonló növényzeti képet mutat, bár a fűavar hiánya (illetve lényegesen kisebb mennyisége) közelről jól érzékelhető a gyepben. A talajlakó pókfauna esetében továbbra is igaz, hogy a kontroll terület faunája egyedszámában, fajszámában és közösségi összetételében hasonló állapotot mutat, mind három évben. A 2007 tavaszán leégetett terület három évének nyári mintái lényeges különbséget mutatnak, mind a kontroll területtel, mind az egymást követő évek mintái esetében. Megállapítható, hogy a 2009-es évben a pókok denzitása és fajszáma emelkedett a rendkívül alacsony 2008-as értékekhez képest. Az égetett és kontroll területek egyedszámában, illetve fajszámában nincsen szignifikáns különbség. A csapdák fogásainak szimilaritási vizsgálata is azt mutatja, hogy van átfedés a két terület között. Ez nagy valószínűséggel az égetett terület regenerációjának az eredménye. A fentiek mellett az előforduló fajok bolygatásra vonatkozó toleranciájának összehasonlítása esetén, mind fajszám, mind egyedszám szerint nyilvánvaló különbséget láthatunk. A kontroll területen nincsenek képviselve a tipikusan bolygatás toleráns, elsődlegesen másodlagos élőhelyekre jellemző fajok. Faj-, és egyedszám tekintetében egyaránt a természetes élőhelyek fajai dominálnak. A 2007 tavaszán leégetett terület faunájában is jelen vannak a természetes élőhelyek fajai, de a fajszám, illetve egyedszám szerint is több mint 50 %-ot tesznek ki a másodlagos, illetve kifejezetten bolygatott élőhelyek fajai. A fentiek alapján elmondható, hogy a fűavar égetéssel történő eltávolítása három élv elteltével is kimutatható hatással van a talajlakó ízeltlábúak domináns csoportjára, a pókokra. Az égetés, mint természetvédelmi célú gyepkezelési alternatíva az eddigiek alapján a jó természetességű gyepekben zoológiai szempontból nem javasolható. A nagyterületű és gyakori alkalmazás nyilvánvaló káros hatásai mellett, azt állapíthatjuk meg, hogy kontrollált körülmények között elvégzett (kisterületű és vegetációs időszakon kívül alkalmazott formában) is jelentős negatív hatással lehet a talajfelszíni állatokra.
Védett pókfajokra vonatkozó megjegyzések Tapasztalatom szerint, a területen kimutatott tárnázó életmódú védett pókfaj (Atypus muralis) esetében nem jelent veszélyt az égetés. A faj több deciméter mélységű tárnákban él, így a közvetlen hatás biztosan nem érinti. A megváltozó vegetációszerkezet (a fűavar elvonása) sem érinti hátrányosan. A táplálékállatokon keresztül érvényesülő hatás külön vizsgálatot igényelne. A területen végzett egyelő gyűjtések és megfigyelések során az égetett területen folyamatosan kimutatható volt a faj. Az égetést követően felnyíló gyepben a faj talajfelszínen folytatódó (felújított) lakócsöveit lényegesen könnyebb megtalálni, mint zárt, magas fűavarú gyepben. Ez a faj felmérést és vizsgálatát némileg meg is könnyíti.
38
4. kép Kövi torzpók (Atypus muralis) hímje és nősténye (Belsőbáránd, 2009. 06. 06.)
5. kép. A Belsőbárándi völgy másik védett tárnázó pókja a bikapók (Eresus kollari), melynek hálóit némi gyakorlattal könnyű felfedezni a felnyíló száraz gyepekben. Legtöbbször az elfogyasztott bogarak kitinlemezeit lehet elsőként észlelni a fakósárga hálószövedékben (Belsőbáránd, 2009. 06. 06.) Javaslatok Már a 2008-as jelentésben is utaltam rá, hogy a terület állapotában több helyen szemmel látható degradáció figyelhető meg. Ez elsősorban a szántóföldek irányából történő özöngyomok terjedésében mutatkozik meg. A termőréteg, illetve a kemikáliák bemosódása nyilvánvalóan a harántvölgyeket érinti elsősorban. Itt figyelhető meg leginkább a vegetáció átalakulása. Ha legeltetéssel nem kezelhetőek ezek a területek, akkor a gépi kaszálást, ezekre az oldalvölgyekbe is fontos volna kiterjeszteni. A korábban tervezett pufferzónák kialakítását is csak abban az esetben érdemes tervezni, amennyiben az így kialakítandó élőhelyek rendszeres kaszálása megtörténik. Ellenkező esetben az invazív gyomok felszaporodása következne be a védett gyepek mentén. Az égetést, mint természetvédelmi célú kezelési alternatívát zoológiai szempontból továbbra sem tartom javasolhatónak a völgy természetközeli, illetve értékes gyepeinek esetében. Az égetési kísérlet további monitorozását megfontolandónak tartom, és egyúttal javaslom a természetvédelmi kezelő számára.
39
5. Irodalomjegyzék Buchar, J. (1992): Kommentierte Artenliste der Spinnen Böhmens (Araneida). - Acta Universitatis Carolinae Bioloica 36: 383-428. Buchar, J., Ružička , V. (2002) : Catalogue of spiders of the Czech Republic. Peres Publishers, Praha. pp.: 349. Loksa I. 1978. Adatok a Szigligeti Arborétum talajon élő kaszáspókjainak és pókjainak ismeretéhez. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 13: 113-117. Samu F. & Szinetár, Cs. 2002: On the nature of agrobiont spiders. − Journal of Arachnology 30: 389-402. Szinetár, Cs., Kovács, P. Samu, F. Horváth, R. 2006. Egy kisparcellás lucernaföld talajlakó pókfaunája és annak szezonális változásai a Nyugat-Dunántúlon. BDF. Tud.Közlem. 10. pp. 69-79. Szinetár Cs. 2007., 2008., „Pókfajok előfordulásának alapfelmérése a Pannon gyepek védelme c. (’Habitat management on the Pannonian Grasslands in Hungary’) LIFE-NATURE pályázat’Belsőbárándi tátorjános’ célterületén”. Kutatási beszámoló (két külön kézirat) Szinetár Cs. 2008: Grazing, mowing or burning? What is the „comment” of the spiders on this? Abstracts: p.144. 24. European Colloquium of Arachnology, Bern. Poster presentation 6. Mellékletek 1. A 2009-ben üzemeltetett talajcsapdák. x: eredményes csapda; 0: megsemmisült csapda Kezelés/mintavételi folt
Csapdázási időszak
Legeltetett
09.05.01.- 09.06.06.
X
Csapdák sorszáma x: eredményes csapda; 0: megsemmisült csapda 2 3 4 X X 0
Legeltetett kontroll (08. március égetés) Égetés 2007. tavaszán szórvány legelés 2008-ban (2009-ben legelést nem tapasztaltam) Égetés 2007 tavaszán kontroll területe szórvány legelés 2008-ban (2009-ben legelést nem tapasztaltam)
09.05.01.- 09.06.06
0
0
0
0
0
09.05.01.- 09.06.06
X
X
X
X
X
09.05.01.- 09.06.06
X
X
X
X
X
1
40
5 0
DARÁNY BOTANIKA Research Report 2009 Szabó Rebeka MTA ÖBKI Habitat Management on the Pannonian Grasslands in Hungary Project number: LIFE 05NAT/HU/000117 Darányi borókás 1. Activities: The Darányi borókás site can be devided to five different habitat patches according to their history, habitat conditions and different management targets. 1. Natural sandy grassland burnt down in 2001. The treatment is sheep grazing, monitored by a 12 x 12 m grazing exclosure plots. 2. Natural sandy grassland on a small dune. The treatment is sheep grazing, monitored by a 12 x 12 m grazing exclosure plots. 3. Secondary sandy grassland, regenerating after a flood in 1999, and after burning in 2001. The treatment is sheep grazing, monitored by a 12 x 12 m exclosure plot. 4. Sandy forest steppe, with patches of sandy grassland and juniper and oak trees. The dead junipers and the invasive tree species (Prunus serotina) were eliminated in autumn 2006. The treatment during the vegetation season is sheep grazing, which is monitored by a 12 x 12 m exclosure plot. 5. Clear-cut of an approximately 25 by 25 meter large Prunus serotina stand. After the regrowth of the Prunus seedlings, different treatments have been applied (mowing, grazing and herbicid treatment) in order to eliminate the dense Prunus serotina stand. The effect of the treatment is monitored by estimating the cover of P. serotina and other species. The vegetation was sampled by phytocoenological relevés in 5 quadrats of 2 x 2 m in each exclosures and in the grazed plots as well, and a species list with rough abundance estimation was recorded of each 12 x 12 m plot. Cover of litter, bare soils and cryptogarm cober was also recorded. Two short microcoenological transects were also sampled on the sites 1-3. Research activities: • 8 May general status survey of vegetation • 30 June – 2 July Field sampling with phytocoenological relevés and recording microcoenological transect inside and outside of the exclusures. Other activities:
41
•
Consultation with colleagues attended to monitoring researches of LIFE project (7th April). • Oral presentation: Szabó R., Illyés, E., Horváth A., and Molnár Zs.: Botanical experiences of Grasshabit Life Project regarding grassland management. At: International seminar on Grassland management with nature conservation purposes. 6-8th November 2009, Túrkeve.
Results: Table 1: Species list with protection and nature conservation status (species characteristic to the natural sandy steppe habitats)
Species (scientific name) Achillea pannonica Agrostits capillaris Agrostis stolonifera Aira elegantissima Alnus glutinosa Ambrosia artemisiifolia Anthemis ruthenica Betula pendula Bromus hordaceus Bromus tectorum Calamagrostis epigeios Carex ericetosum Carex hirta Carex liparicarpos Cerastium semidecandrum Chelidonium majus Chenopodium album Chondrilla juncea Chrysopogon gryllus Conyza canadensis Corynephorus canescens Crataegus monogyna Crepis rhoedifolia Cynodon dactylon Cynoglossum officinale Danthonia procumbens Digitaria sanguinalis Euphorbia cyparissias Fallopia convolvulus Festuca rubra Festuca vaginata Filago minima Gypsophila muralis Hieracium pilosella Hieracium umbellatum Holcus lanatus Hypericum perforatum Hypochoeris radicata Jasione montana Juniperus communis
Category of protection
Nature conservation status characteristic dominant characteristic subdominant characteristic subdominant
invasive
weed
degradation degradation characteristic weed weed
invasive
characteristic weed characteristic dominant characteristic degradation characteristic weed weed characteristic characteristic subdominant characteristic weed characteristic
characteristic characteristic dominant shrub
42
Koeleria cristata Ligustrum vulgare Linaria angustissima Luzula campestris Medicago lupulina Minuartia viscosa Moehringia trinerva Mysotis ramosissima Nardus stricta Persicaria minus Petrorhagia prolifera Peucedanum oreoselium Phleum phleoides Phytolacca americana Pinus sylvestris Plantago arenaria Plantago lanceolata Plantago media Poa angustifolia Poa bulbosa Poa compressa Poa pratensis Polygonum arenarium Potentilla neglecta Prunus serotina Quercus robur Rosa canina Rubus fruticosus Rumex acetosella Schrophularia scopollii Scleranthus annuus ssp polycarpus Silene latifolia ssp alba Solidago gigantea Spergularia pentandra Stellaria graminea Stenactis annua Taraxacum officinale Teucrium chamaedrys Thymus serpyllum Trifolium campestre Trifolium repens Urtica dioica Verbascum lychnitis Verbascum phlomoides Veronica arvensis Veronica chamaedrys Vicia angustifolia Viola arvense Vulpia myorus
characteristic
invasive
weed degradation
invasive characteristic tree
weed
invasive
weed
weed weed
weed
weed
2. Analysis of the results The lack of grazing in the natural sandy grassland areas (Table 2, 1,2) resulted in higher litter cover, higher grassland height and strong increase in the cryptogam cover. Grazing negatively influences total vascular plant in case of the sand dune,
43
probably due to the intensive trampling of the herd. The huge difference in plant height between the grazed and non-grazed sand dune is due to the tall grass Chrysopogon gryllus. Similar changes can be observed at the secondary grassland, only the litter cover didn’t change. The reason can be that the cover of perennial grasses that would respond to the grazing abandonment with increased litter production is generally low, so the litter is mostly originated from the dry and dead herbs smashed by the sheep. On the cleared forest steppe site the grazing exclosure had similar results, as it increased the cover of vascular plants, cryptogams, the amount of litter, and the plant height as well. To have more information about the composition of the grassland we analyzed the abundance of two broad but important species groups relevant regarding the goal of the management: characteristic or dominant species of dry grasslands which should be favoured by the management, and the cover of weeds and invasive species (mainly Solidago gigantea and Conyza canadensis) which should be eliminated by grazing. The results show (Graph 1) that the lack of grazing had the most pronounced effect on the secondary grassland. As it’s vegetation is not stable but continuosly changing during the process of secondary succession, the lack of management resulted in a great difference compared to the grazed plot: the cover of characteristic species decreased while that of the weeds strongly increased. None of the other patches show such a strong change, the composition of the more stable natural grasslands has not been changed after four years of grazing exclusion. The recently cleared forest steppe patch seems to be more vulnerable: grazing decreased the cover of characteristic species (mainly that of the perennial grass Agrostis capillaris). We can conlude that grazing altgether had a positive effect on the grassland, mainly considering the repression of invasive species. However on the natural grassland, where the threat of invasive species is low, the grazing pressure can be temporarily decrased in a mosaic pattern to enable the regeneration the rich cryptogam cover and facilitate the vegetative reproduction (flowering) of the vascular plants. Table 2: Comparison of the average cover values of the exclosures on four different parts of Darányi borókás.
Vascular plant cover
Cryptogam cover
Litter
Height of the vegetation (cm)
Grazed
50,6 32,4
64,6 26,2
17,6 10,4
79 6,25
2. Natural sandy grassland
Exclosure
43,8
23,4
28
50
Grazed
43,6
12,44
12,6
20
3. Secondary sandy grassland
Exclosure
70 39,6
18,04 6,64
71 71
46 11,8
53 42
22,22 17,3
50 32
29 15,4
% average cover in 2008 1. Natural sandy dune
4. Sandy forest steppe
Exclosure
Grazed Exclosure Grazed
44
Graph 1. Comparison of the cover of two important species groups: character and dominant species of dry sandy grassland and non-desired weeds (including invasive species) in the four different parts of Darányi borókás.
Natural grassland
Sandy dune 50 Average cover (%)
Average cover (%)
50 40 30 20 10
40 30
grazed
20
exclosure
10 0
0
character
character
weed
Forest steppe
Secondary grassland 50 Average cover (%)
50 Average cover (%)
weed
40 30 20 10
40 30
grazed
20
exclosure
10 0
0
character
character
weed
weed
Treatments after the clear-cut of Prunus serotina stand had different effects. Herbicid treatment proved to be the most effective in eliminating P. serotina and inhibit the growth of further seedlings. But in the same time the cover and number of other species remained quite low. Combination of mowing and grazing afterwards seems to be the most effective treatment, as it consideranly decreased the presence of P. serotina while resulted in the highest cover of other plants in the plot, and the species number stays high as well. Table 3: Some characteristics of the P. serotina clear-cut plots.
Treatments
Control Mowed Mowed and grazed Herbicid treated
Cover of Prunus serotina (%) 85 29 8,7 0,33
Cover of Number of Number of other species other species characteristic (%) species 12 14 28 13
3. Observations, remarks (if any):
45
19 17 18 15
6 5 5 7
The lack of grazing resulted in a slight increase of the litter and vascular plant cover in all sites. The effect of grazing is the more pronounced on the secondary grassland, which can be seen from the considerable diference of the cover of invasive species. Mowing and grazing is useful tool to get rid of Prunus serotina.
46
