" Z.ok~l""l'O.1 leszo~t~jtl1l,,~eg

CSENo6nst:Ol LAPOK

:,-.'

.l

:1 ;I.'lt'l'telll, f.'ltilll,\"n ü.g'lIt"tt.. ktt, :\\lO'llh:I'1I (ld:1 Ilpq.."\'tt, 1;11 1"1 rt , f,'\t'nl r\l~.., t,t, ,,{,t :11, 1'~',\"II, IIlt 'g r"','.,' llqlJI<11(, i.lk:lrtl\:tll)·t ~,'1I1 t~)~'adt;l ~,1 .11}1:"IIl." ,\ hnlthl,l\,:tkl\:tl ~)":Ikl':lhlan l'l"ttn't!lll" 111""Z "r,o ,t.... l~k

l,

n !',ih \---tkl't\)k: A IHlrnJ)(ÍS,'(;U l'gyik,'

.. ,

:1

lq~:k,'lll'ull'!kn(~hh ,r(l""~

~!4.\.\::l:--\l~nak. l\~"\l't \\~"";4.\'''~ll+nl\ H Z, l\1l1.be1TÚ. Yl'\~'l.('.d~ lln,H.'\~. , Ih':lI l'!!'Y "N~lh,'\I h,tt 11) 111\lIJ\vk,k\1 'IZ Jlyen . 10 gaz, dtdll \ 'U I:Y' üpl'lIlja. 1·; ... Il 1'(''"'''Z <, zok,ll$ lX'IHII5ZRyllnl Jut'1r 'I (' - :).;:"',;,"1'\101
' riJjl'llYlI,!,:i ... ritfnja" ,úllh:ltjl1 ki .•'zt II ycsze,dellllt':; ~ :I)k:i4 .•\ m\'g'l',ig':"iitt hnJ:np?s 10Yllkat m~u' nenl '-'\'1I - ik"l'ül t'lA'lI n"S/. "Z.ok~l""l'O.1 leszo~t~Jtl1l, ,~eg­ , ':t'\'é,..;~\; I1I,ttlban .ll\r"l h\llasll1oddal., u,I" I5,-Yeresse~ - L"t'rül. u'l!\>"'LsTt'riibh .11. ilye\~t, A karór8!!'ás Jegtöhbször azzal kezrJődik, ho!!" a sol':íiO' nrhpntetptt I r~ak csnn'\ 111')'1,10..,,1>,,1 a jászlat. a \-a~karikákat vagy a vá.lasztórudat nyaJ1dos< ~k. vag'y a zcikk al játs?auak. .c\ nyalog3J1:.ás g'y13.kori oka az. hogy a takarmán}"han kevés a só, s ha ezt a hiá:lln Olestersé!!es úton nem pótoljuk, a loya1;: 11 körülöttük levő tárl!J'akat - első sorban a meszes falat nyaldossá.k, Oka lebet továbbá idült gyomo'l'hurut is; , ez utóbbi e,e1t en az alapbántalo.m gyógykezeltetéséről kell gondo,;k?dni. míg' előbbi esetbpn r enrlsz ~ r es "óadagolás::.al fogunk célt érni. Ha pedJig a ny>alogatás kizárólag a sok pihenésre és tétlenségre vezethető visz.sza. a lovak hllő foglalkrztatása fog er edményre vezetni. A nyalogatásra meg úgy is r:'t ozokik a ló. ha az állásM:'an többször cukorral e tet jük, mert a jás70lra és egyéb tárgyakra csurgó édes nyálat a ló nyaldossa, s ha ez többször is ismétlődik, a nyalogatásra, majd a karórágásra iB 'k önnyen ráswkik. Akarórágás esetéIben ÍIS elsösOIlhan a lovruk: megfelelő és rendszeres foglalko:utatásár&l kell gondos.kodnunk: a munkálan elfáTadt ló az istállóban pihemni szokott s nincs kedve ezt a fárasmó rossz sZO'kást folytatnd ...~~g~?é~elhe~ m~g~, ,~rórágó [o~~t a~ eteté,ek kowtti ldo,l:;en ugy fel·kotrui, hogy a Jas210li el ne érbes.se, esetleg az oszlopok közzé kikötni. Némely e~tren a jászol széléiIlek marhaepével való bekené~e i::, célra'ezeiliet. A megrögzött ikar órágó lovat már igen nehéz leszo.ktatni; legjobb ellenszere a rendozeres foglalkoztatás mellett a karórágó lovat az istáll&tan álJamdóan egy megrfelelő száik05árral fe lbzerelni, esetleg a lovat egy sima falakkal bekerített b~xh'l állítani, ahol támaszkcdásra nincseu alkaJm't, V~gül, ~a ez ~em ve~t célhoz, n em, marad egyéb hatra. romt a l,'ra egy Kh , 5--6 cm. szelefl tOTok~7.íjat .,zor06ra feicsatoIni. amely böfö"'éskor összeszoritia a ló torkát s ezzel fájdalmát okoz~ amiért iB a ló évt a rossz SZ/lkás~t npm űzi . sőt néha a tOl'ok~új huzamosabb alk!ll!flazá"a .. u!án egészen is el ihagyj a. ~. A .. i~z!.talqs (~zo,~, 1'lÍngadozás) alb,han áln. hogy ~ 10 eIu so l!lhru,t. szet1ernesztve .mellső iestrészélrY ~ lo,ak, a p~henbil'e szánt idől'errJ is ará!Ilylag f~~o-7tn Tl'lllnlr"t ,·'''''P7n<>l{. 'I7J~nl.-ívül plül,,:; l·íh,,;l{~t C*"~ta~~n~l e lha'zná 1ják ~<; irJnvel szabálytalan lábáll,ss (rolrl"1lt,,~. franr'i a) is Jmfejlődik, A szi1;\l;Ssról való 'f>-zoktaia, is igfon ritkán szokott sik el'üiJ!II i s itt is

r,,,,"il

1!I:li I' .. hl"llúr l:;.

inknhh :1 .ill h"IHI ,. rllod.:! sZllal1J I,irn \'1I1;. ~y.lk"l'i nlsztÍl'IM. Illint öl'" iilkl'(l"I"", VI:Z'rd" r·f·llJnz~ I',z ;t, rf)ij~z :;zokús J1!('g'gútol,haló u,!llwllllll~ , ~,:Jh1!Y\lgC)k !hl~ klynk) I'•• !r.,nlolú",úntl. nlll('I~' (,k :11', elnl",o It,d al~ ,~zdlr'rr "~7.1'; "1\ l JIlcgarkllrlálynzzúk '" czz~,1 a Hzliulu"li~ Il'hel"tlrJlIJilí Lrszik. IInH01JIt'r (,l'rdUlI'Q1Y;l'e, w'zel a \rJ'DH,k f>r:r;y R~íík H drszkal':t11 '11 h('kl',~'ít,pht :1.tltls~'(J,:', va l!) plhr'J~I'7.t!Se es('tlleO' OS7!la!1(]fk IkoZ<' valo kukulcsp JS. A lah11 \ párn{17,nU lpgyrll, kiilön!Jon zúz6rlúst, esolllhÚl'lnllobot oikozlbaL 4. .-L rUf/ás a J('gveHzecleJ~11e~elblb, rossz szokások ('O'~'ike mel,t áffJa,mlók, hátára egy, a felső részén két vaskrarikáv/lJl felszereit hevede1'lt kötŰIlik, a fejére pedig ~ényszer­ f é.ket teszünk. A csüdszíjak vlUSlkarikláiJloz egy-e.gy kötelet erősítve és a heveder karikáJin joblbról és bal1'61 átveretve, azt a kényszerfék ka.rikájához ikötjük anélkül. hogy a kötele.k ki volJOáoak feszítve. Amiult a ló enik lábával kiru/1.', az azonoldali köta'et hirte en megfeszíti s ezáltao! a kaOJtárrral ráüt a saját orráJra, ami a rugás nagyságához képest kiseblb-'l1ragyobb fáj· dalmat okoz. Vagyis a ló minden rugfusávaJ ö=ag>ának okoz fájdalmat, önma,gát bÜ!Ilteti, azért is a rugást m~hamar beszÜlltem 's gya.IDr3JO a készülé'k nélíkül sem ü1!Í továJhrb ezt a rossz szokálsát. Nem tamáesos a kMele,k végét a zablá.hoz 'eI'ősíteui - bár ez még hatásosah,h v.olna. - mert kÖ!Ilnyen hordásztÖiI'rst okoz:hat. Ennél egyszeriiblb s esetenki!Ilt szintén célrra verető módszer még a kÖ'V~ező: A rugós ló illlö,gé egy szalmáva.l kitölúÖtt zsáJkot úgy akasztmJUk fel, hogy azt a ló a rugtá&kor el tudja érni. AlmiD
ii;'

lH27

f~hJ'Uár

15.

CSENDÓRSÉOI LAPOK

l"g~' L'll lúlsWl'OS, kül>ö'llil.eu c!..sz,ul'ilja az erekeL és a llyelv elbiUJ~hat : 7. A bagó~ás ahbau: .á:ll, h?gy a ló ra félig meg. ragott !ak!l"1Ila?yt 3; .za;fliogak es a pofa közö!lt tartja, amI erJedesre e;; s7AiJbuz keletkezésére vezet. Leggya. kon'b h oka a zavfogak rendellenet;; kopása ami miw(.t a ló !1 .(.akar.ll}á>ny~ e&a~ tö~éle.tle~ül tudj~ megráglri, azonkivul az elcs iogcsucskek feLsértik a nyelvet és a ~of~k· 'teLs!í felületét. ~gy hogy ott nehe1..ell gyógyu,l ó f.~'~ .edyek laJIllad'llalk. Mlnthogy emiatt a rágás 'a lónak f.aJd.al~t okoz: a tak~~álllyt csak tökéletlenül rágja eo: sokáIg ba11;~a a szaJ3Jban. Az ilyen lovak táplálli. sa!l'a rendsZl~rlJll} !,yen:~e, mert a ~kéletlell rágás llI13tt az emesztes IB hlany06, azonkIvül idővel idült gYOImorhurut is kifejlődik; az ilyen ilovak bélsarábam sok emésztetlen, ép zabs2e'IlJet is taláJuuk. Ilyen eset. bl'n a z,ápfO!'ak lere:s7eltetésével. a száj sebek és az idült gyomor]Jurut gyógykereltelésével a bagó ms rend· szerint magától szünik meg. 8. A fogcsiszolás abban áll. hog~' a ló a metsző· fogwit ánandóan a jászolhoz dörzsöli, ami által kelile· metlen zajt csap; ·a zotnkívül idő elő1Jt elkopbaija a fogait és a nmnkaszÜllletben nem piilJen. Alíkalunas száj· kcsá.l', va~ a jás:1JolsZlélnek zsírral vagy marha epével való bedörzsölése sokszor sikerrel jáa·. 9. A farokdörzsölö lo~'ak a faroklövüket az istálló oS211cpaihoz. a választófalihoz s áHaJáballl minden a dör· zsölésre alkalmas iáJrgyhoz dörzsölik, miilJelyt erre csak alklalom adódik. A folytonos dörzsölés következ· tében a f1a"oMő"öl a sZlŐa'rei letöredezik, lekopik. majd a bőr is kdsebbesedik, a faroktő idővel teljesen kopasz lesz (paJtkálllyf'arokl, nélba pedIig még a com'bok hátsó felülete, az ülőgumók tájéka ~s hasooló elváJtozást mutat. Ennek a rcssz szokiáS'llJa.k az igazi oka majd· nem IlDdndig az ápolás hiányára'1l l'lCjlik; a farok gon· dczására 11gyanis fok rzottabb űgyp!met kell fordi'alJÍ . mert a hoss:1JÚ szőrzet az ápol>ást onegnehezíti, amellett a por és piszok :nagyobb .merunyiséghen és könnyeb· 'ben l'akódik Je, mi'1lt a n'övlÍd szőrrel fedett egyéb test· rés7c.k en. Ra ezt illem vesszük k.ellő figyelembe, a le· ra:kódoit por és piswk 1ll'a.gyfokú viszketést okoz és ennek enyhírilésére a ló a farát dQrzsÖilgeti. Ilyképpen a farokdÖl'zsölés nem is annyira rossz sz,akáR. mint Inkább egy kellemetle'n érzés (vis",ketegség) megszÜlll' tetéswe irálnyuló too'lCk'V'ése a ,lónak. Oka csrerin i nyil vántetnkini egvszer lalDgyos SZlaJPIPanyos vízben va.ló mosaMsa az egész farokmak; ha pedig a f1arok .bőre a -folytonos dör· zsöl és követkeZ/Iében már kisel1?sedett. elsősorbaJl an· nak srolksrerű gyógyke",eltetésérő1 kell gondos,k od· nunk. A f'a,rokdörZlSölésibez hasOlllló 1'OSSZ szokáJs a bőr· rágás, ami kOlr a ló láisz,óla.g minden ok n'él.kül a M~'ét ha''I8.pdáltia, IJJéha 3>runyira, ihogy ki is sebeseddk. Leg· gyaOI vedekezulJlk eLleue. 10. A "e~' ederiszonl/ oa ló has7.lnáJa.táJvaJ ~apcsolai· han mutatkozó roSSz szoká .. , amely abbam áll, hogy II felmyergelt ló a fe,lülétl utá'n >folyt.on ág!lSkodi~. esetleg hauyali i_ vá!!:in magát, Úgy. ho~' ves.zelYf"t,tetJ a 10V~lS és f;lliát. testi épségét. Ez leg!ö'bbnynre éJenkebb ver· lJllérsékJetű éroo,kemye,Llb Jovaknál S:1JcOám oa ló l'end"zerllnt ml.n· nelll ","dckpzik. Ehhez haRonlú r~RRz sz.ok'," W": .~'1llkor," ló II f!'lnYl']'g(·I&. alkalmá"nl annyira fplfUl.'a n~n':al. ~Jo/.."Y a lc''::';7,o)'r·"whh1'3 DlP.I~hü7.lott h<"ve()~' .a li A' 11<'hunl'

11O~'J' 1l.P'H !]l(lg'. kell hümi. }'jz rend sz.' 1';'1 I i,lö."ehh hu UI slm;akllu.1 Im'dlll "lő. :1"\ir'h(·k llC'11l ~1N'e,tjk ifi I<101'0,.;]'a hlJzutt h,,,,('(1(',,1

1f.pés ui án ammyÍIJ'a

1.

í",y Y(~!lpk(~1Jn~,.l{ ("'11')'111'. RI1('ln,o..;1,f'T~: . fl , 11~Yi(1(h:d II 11~' ('l"g(~l(:t-;n ,1 Ik!r~lIíí r-;z.(Jr(t,,,"\ÚJ...'1~l f1UJghUi'IIIl, ~'7.tttU11 cl

.:1;

I

D1Pgtl'(1:r.n

57

IO\'uL mcgvczetJ.J..i és az "köz!;cll JHeglazul t heyed új ból megh ú zu i. , D;. A .döcögés ,ren~zerLlJJt jobbvél'ű, élénkehb yérmensekleiu lovakmal előforduló ]'{; ~ .'z szokás és a ',tJa n áll, hogy a ló - rend.:;zel'1Í'llt má" lovak tá~a~ágábam. - rendes lépés h elyett apró lépé '..ekben szabál v!ada. nul üget (tipeg) és közb€1Il a lova.'>1t kell emetlenül Ö~,re. rázza. A döcögés dkaJ lehelnek: a lovas nyugtalan, rossz ülése, durva kere, a hib,á " nyergelés ér> ·kantáro. "ás, Illevezetesen, ha túlszoros az áLladzólálnc. vagy a feszítőzabla rossz fekvése, különösen. ha túl alac' Jnyam fekszik és bím;,varú lovaknál lépés közben állan. dóam ütögeti az agyarfogakat és az inyt zúzza. Döcög a ló aikkor i", hogyha nyeregtőrEÍbe van és a lova~ tová.blbJovagolja; ez rell'dsrerjm>[; az e'ső tünete a nyere2. iörésnek, főképpen olyan lovaknál. amelyek nem tizok. tak döc3gni. Döcögni szokott végül bármely ló akkor. ha csopoo·tbam való lovaglás közben nem mehet a cso· port élén, V18.gy ha IDem kiadós a l épése és nem bír lépést bar·t ani a többivel. A döcögés elsösort3JJJ. a ]0' vasra nézve nagyoo kellemetlen, de a lovat is ok nél· kü.l kifárasztja és a nyereg is könnye'Jyben félrec..oíszik és okozIhat törést. A döcö-géSlről csak akkor .sikerül a lovat leszoktatni, ba ismerjük az okát és első80rban azt szÜJDJtetjük meg. Leg·fontosaJb>b, JJogy a lovas ne veszítse el a tfu-elonét és ne bÜllltesse me,g- a lovat &etr leg olyan hibáért. amely nenn is a lóbam, hamem őbenne l'Cjlik. Nagyon rosszul cselekszik az a lovas, alki ahe· Iyett, hogy a döcögés okát kutatmá., a lo_t ütlegeli. vagy, ami még TosszabJb, dun-vm rá>ngatja; eZ:?Je1 is ec;ak magálll.:l.>k árrt, IDC'li a ló mé,g- illyughrulna,bb és rá néZ\'e még kellemetllenebh lesz. Hla a döcögés a ló ideges vagy izgatott voltából ered. a nyugodt ké7JI:artás, a szárak ismételt el elll!'ed ése és lassú fe!\'e\- Óse s első81'rban pedig nagy türelem fog célra veretni. Ha a döcögő ló s7Jár mögött "13111, előb,b előrehajtó segítségek· kel a zohl"dl~z hOZ1uk és aztán igyekez7iink Iénésbe venni. mt.así1ás a lovaglás, hajtás és máJhásáillat ve· zetés oklatására l. füret 197. p.) ] 2. Egy iovábbi. ritka, de annál kellemetlenebb é, veszélyesebb rossz szokása némely lónak az, amikor l11indenáron szabadulni akar a lovasától, s ha ez más· kép nem sikerül, egy alacsonyabb ágú fa alá \"alO' egy alacsonyabb bejáratú helységbe viszi és .. Ie· örli·· magáról. nyen lóval szemben helye van az indulat· mentes büntetésnek, amellyel uéha sikerül is loyat erről a határozottan rossz indulatból eredő szoká"áról leszoktatni. Célszerű továbbá a lovat rendszeresen dolo goztatni - lehetőleg eg}T olyan bekerített helyen. ahol a "letörlésre" alkalmat nem talál. 13. Nem kevésbbé kellemetlen rossz szokása a lónak az, amikor felülés közben ugrál. vag~T a felül .. , után azonnal elindul. vagy el is szökik. nyen lóra a lo'\-atfog-ó ánoló nélki.i!. e!!Tpdül f"lüln; llPnl ke1]e· mes és jó lovassal is meg-eshelik. hogy felülés közben lpesik. Ez a rossz szokás rendszerint olyan lóban fej · lődik ki, amelynek lovasa a f"Hilésnél teljes súlyá\-a I bplepsik a nyereg1be. ami fők F llen II nal.,hhh ie_ :l 100'asúly ához még- nem szoko!! lo\' aknak fájdalmat okoz: természetes, hogy a ló az ilyen dun' a búnúslllód ellt>n a maga módja szerint "édekezik. Az ilyen lovat ki kdl \ enni értelmetlen lovasa kezéhől és egy könnyebh sü]yú és értelmes jó lovas,ml 100ago](atni: a feliilé8n"'l a lovat ápolójúval tarlaljuk. eselkg feliilés közbt>1l zabbai kinál juk; a lo\-a8 pedig lassan és é'Zl'eyétlellül t;'reszkedjék bde a nyeregbe. eset!t'g töbhször is üljön fel l''''nn,,, ntÚll és l'Iin
és egyeJlsúlrha jött, II fl'liiléRnek.

"",,,l~zel'inl

lllúr n ..m SZt'giil .. ])"n

1·:1.. Yégiil elég gyakori ]'(\ .... l-li'. sz(.)k~l. . . :J Hl~~ a hn':lk (I !Jl1fkolás( t'S annak minlh' n pszküzzpl ~ II PllszegiilllPk. I~z n l"ll . . . sZ :-. l \lkú ... l"t.'lHb: (\ri nt oh"un loyakhan l''''' zIt..l hd li. anwhl~kt'l . l· ... ,kúk,"\"U"h:tll 1";111 Nzokla1hk ti llihf"I\ 'kll'" l-s n 111<'1) ,'ku"\, pn"íi l llPlIl I'Hr!1g-lntlúk Ip idúkü"'iukiul. \'n~~ ' nll11'l~· ,· kk .. l n plsií pntkolús alkalminal dUl'\'nn húulak. iilJ..~,' If,·k ,

,.lIk az. 1101.'>' Jlcm fiirik

YH~'~

Jrol'olllha és

rú.idallll:ls

kl'H~ ' ~ l t'n\ S7 kih ,\kt\t

ul'knl

Jl .. t kolúslütl lia].!', ,lll t'Y:,hhan kt\lt tIl jl"l'lluuk t,l~ n lon.d {'sak tilPHs l t:dt t ' .... ll''''l"t" '1(\m,,~ I~ ;l'!l'P [IS ii,g-Yt·:--kt'zlI. g'ynl" ko, út',)"a "':1:\h:\\1 hít.u i llHlz(ak. .\ z ,\

(ll~ii

'lIPgTü,!.!",iHt

llW II ,''' ,

11

Idlt·lls1.t'~·iilt\\t·1 ... r t'lI ' b"1l ,,-'lIl "'"l.a hthl k,' "~ , ,,,· ... ·,[ k,it iik,·!. nlk:\luHII Ui.

h'godul'\ nhh

l\S

1927 február 15.

CSENDÓRSt:U1 LAPOK

h:1\1\'11I I'hih h kl'rl'~' íi k Hh'g- It'~ r llonllzegü IÓH oká L es :ut ~lüntl'ssiik 11ll'.1t. E7.I'k :1t. okok II lcp;kiil,önfélJbbek h'hNnt'k: n lU('l!rli~·zötl ('l1l'nsze~ülöt.a k?vac~muhely­ hl'l1 nlkalmno:.'tt kt,n yszI'l'('szkiizl1k iJ eszt lk "cl .. fl II ti kl'hbtól; l'g')ik lö II múhely zujútól vagy, f~lstO~ ~~vc.1.:'l'i€t61. n m:isik :1 znjtöl ir ózil" Eg" mll~lk 10 [cl,.1 kninpúl'sütéstlll ,!lgy n rur(\g~íst nem ,turi, s 8;zel:t "':l'gül e!len lllúr n Júbfl'lyétclnek is. Nyuron .az erzekeuyebb 1t'l'll't!szetú ló n le~yek Dl~att nem állJa a I!:;t!koln"t. Ig!'n fontos. hol;1'Y II patkol as !le ,tartson SOkUlg, I'z'rt cllszu'ii fi patkokal clo\:c c k~,zl t tetll}. ~ .a p1lkohbt egy ü .~ yes és g-yorske,zu kO':!1c~r~ bl!'m. valamiul II pa' !iknl i" u nlsulusra elokeszl~.em, hogy !l f:ll'ugú" se tUJ IsoJl sokúig. "\. lowlt is el? kell kesz.~­ t .. ni n palkolúsra; ha n~Jllesak a patli:olll;sJ!ak szeg~l t'llen. hant'm egyben e~yebb rossz szo~asUl JS ,valll?-ak, thal·HJ}. ru~) " ezek ál ,t a I , \'~szél\'Pzteh u, kov r cs es a ,t'.~d.zem~lvzl'l testi epseget. akkor tanacsos a patkol:i::; '('lőtt '::l-3 napou át a lóyal a rendesnél töbhe~ do'lroztatni é~ a taknrn 1 ány egy réslj6t. az utolso Havon pedi,e- nz eJ!ész taka.l'lnány! elvonni, n}ert pyen állapotban könnyebben fekezheto meg a 10. mmtha pihent és teljes erejében van. A ló .fejére kénysze~'­ fékE! teszünk IS ha a mű'hely Jár:m h<ít ""!IT szag'ut nem tűri. a műhely mögé vagy közelében állnnk fel a ló,al; a kényszer fék szárát nem kötjük meg szilárdan, hanem egy vaskm'ikán átfűzve. a végét a kezünkben tartjuk. hogy idejében hosszabbra ereszthessük. Aki a lovat fogja, az igyekezzék a ló figyeIm ét a patkolástól elvonni: beszéljen hozzá, veregesse, simogassa, kinálja meg zabbaI; ha ez 11em használ. a felsö ajakára pipát te~zünk és annak nyelét állandóan mozgahlk. Ba a ló a felemelt elülső lábát erőszakkal kirántja. akkor l!'Úzsba kötjük. Az elülsö lábakkal rpnd~zel'int keyeserb baj van, mert azok vasalását a legotöbb ellenszegi.ilö IDPg türni szokta, a hát~ó lábak megvasalása - különösen egy megrögzött ellenszegülőn é l. DJáT sokkal Jll'hezebb, s ha a ló e~ben l'Ug'ÓS is. még veszélyes is. NéIDelyik ló egyáltalában nem enged a bátsó lábaiboz hozzányúlni. vagy ha meg is engedi fogni, nem akarja feladni; néha pedig fel is adja a lábát, a faragást is eltüri, de már az elsö kalapácsütésre kirántja azt. Az ilyen lovat a mühe!y falához álJítjuk, külsö elülsö lábát felvétet jük és a ló figyeImét a hátsó lábok:ról elvonjuk (pipa. etetés, a kényszerUk szárának r r ngatásával stb.). Közben egy segéd a lovat a hátán és farán végigsimít ja és igyekszik a külsö bátsó lábáig egy kötéllel ellátott csűdszíjat felcsatolni. Ha ez sikerült, a ló elülsö lábát leereszt jük. a csűdszíjhoz erősített kötelet a lóra csatolt bevedel' vaskarikáján átfűzve, hátrafelé mérsékelten megfeszítjük s ezzel egyidöben egy másik segéd a hátsó lábat lassan felemeli és megtámasztja, a másik segéd pedig a kötelet a csűdszíj vaskariká:ián átfűzve. előrefelé kifeszítv" tartja; enel meg'gátolja, hngy a ~ó kil'U2j (Jd;a álhl "o\lhati:k ~ZZ'Í, Milü·'.J\ a T(?SSZ szokásokrf>l való le~zoktatás reuchzerint igen nebez fela~at. in,ká~~ l!-r~'a kell !öre~edni.ink, bogy a l'O~Sz s701,a'ok kJff'Jh(le~ot meg~·~toIJul;. ami el~i\~"'l'­ pan, J'!3egfe~plö Mnásmódclal és a ló rendszeres dolgoztatasaval erhetö el

Szemel véllyek a repülés-technika fej lődéséből. lI·ta: Nagyah\sonyi BAROZA JE'NÖ t'öhadnag-y.

Hasznos szolgálatot vélek teljesíteni, midőn I' modern kérdés ismertetése céljából szót. ~érek, hogy a rendelkez2seml'e álló adatok érdesebbJe1nek közreadásával e tárgy kö~elebbi megismerésére módot nyujthassak érdeklődő baj társaimnak. Rosszul lli fcjt>zem ki magam. Alig tudnék ugyanis testüleli.i.nk tagjrai között olyan egyént elképzelni, aki a modern technika vívmányai iránt nem érdeklőd­ nék, aki közömbösen napirendre tudna térni a legI'affináltabb, legcsodálatosabh találmányok felett ma, midőn ezek úgyszólván nap-nap mellptt. újra és újra bámulatba ejtenek bennünket. Repülő technikáIl!k a háború leZiajlása után a llyugodt és biztos fejlődés útjain haladt volna, ha a trianoni béke véreink nagy tömegétől, telmészeti kincseiJllk legjavától meg nem foszt bennünket és el nem vágja még annak a lehetőségét is, hogy ct ::>aját országunk felett elterülő légben szabadon ,közl€'kedhessi.i.nk. Így nem ,követihetji.i.k a ki.i.lföld rohamosan fejlődő aviaükáját, csak lelki szemeinkhl tarthatj uk nyilván a "győztesek" k.isérleti eredményeit, hogy legalább szellemileg felkészülhes~i.i.nk, s hogy tudjuk mivel kell majd szembenézllünk: ~ mit kell leküzdeni.i.nk.

..

Lássuk, hogy a háború utáni idők elmultával s a kísérletezések kényszerű szünetelése okozta aléltságunk ideje alatt, milyen eredményeket értek ri a győztes hatalmak a repülőgépkonstl'ukciók terén. Elti.i.ntették a régi huzalokkal, kábelekkel, rudakkal keresztül-kasul szőtt szemet nyugtalanító a eroplán ~ko'.lll;trukcióka t, melyeket mél tán neveztünk a háború alatt "repülő drótakadályoknatk". :VIa ezek a felesleges légellenállá;t okozó részek eltüntek s a szárnyaik merevítés nélkül, csupán egykét rúddal lalátámasztva ágaznak .k étfelé a, gép törzséből. Ez a "szabadonhordó" elrendezés csökkenti a légellenállást és lehetővé teszi, hogy az allnak legyőzésére fordított motorerő felszabadítva, il gép teljesítményének (sebesség) növelésére fordítassék. Az összes alk'atrészek célszerü konstruálásával is hasonló célt követtek. A szárnyak minőségében ll. vastag anyagból készült szárnykonshukció győzedelmeskedett. A fa alkatrészeket sikerrel helyettesítik a szilárdabh nikkelacél, krómnikkel és duraluminium fémanyago'IDkal. Németország közkeclvelté tette a teljeseu fémből készi.i.lt gépt1pust, sőt Amerikában már a légcsavarokat is fémből állít ják elő. A háború alatt a legerŐiSebb az ötszáz lóerős repülőgép-motor volt, mig ma már ezer lóerős motorO'k is vannak. Mind nagyobb tért hódít a drága henzinnek olcsóbb nyersolaj okkal való helyetteSÍtése. Tudjuk, hogy na@;yohb magcu-l::;á~ban ritkábh lévén a levegő, annak ellenállása is kisebb, tehár gyorsabban lehet benne repülni, mint a földhöz közele'bb eső atmoszférában. A nagyobb mao'assáp:okban azonban a motor kisebb i.i.zemanyao' l~veo'ő­ keveréket kap, miért is külön "maga!'lsáJ mot~r" konstrukciók váll tak szi.i.kségessé. to>

]927 február 15.

~

CSfNDÓR"tOl LAPOK

xae;y?bb teherbírásra berendezett O'épeknek az a hatranyuk, .~ogy a fel- és leszállás balkalrrui_ n:. 1 na~obb t,eruletek b~sz~ladására van szüksé gu k, ezer~ ~ k~nr.s:e,rleszallasok. veszéllyel járnak. Ennek kikuszobolesere a franClák és az olaszok többféle megoldást találtak. " , Fontos és, nehé~ probléma volt a nagy repülű­ gep ek egyensulyozo szerkezete, melyet a németek oldotta·k m~ sikerr~l.. ~~ a megoldás ugyan is, az automah~~~ sta~ll~zalas, - .. mel! ré~ problémaJ a a repulotechmkanak - tobbfp!e modon i~ megoldást nyert. Már 1918-ban pilótanélküli repülőgéppel is folytak kísérletek, amelyet elektromágneses hullámokkal kormányoztak. Ennek a találmánynak a külföld nagy hadászati értéket tulajdonít. A mai rl?pülés megbízhatósága más földi járóruűvek~vel azonos. Erdekesnek tartom itt a legutóbbi hiteles statisztika állítását leírni, mely szerint a vasúti üzemben minden százezer km.-re több mint egy katasztrófa jut, addig pl. a német légi forgalomban háromszázezer berepült km.-en egy könnyű bale.~et fordult elő. A gyors mozgás okozta időnyereség, a gyors helyváltozt.atás lehetősége a repülést minden harcászati szempont mellőzésével is, az összes közlekedési eszközök fölé helyezte s ezért a világ mind€'l1 állama lázas munkát fejt ki, légiközlrkedésének tökéletesítésére. A közlekedé"i repülőgép átlagtipusa az egymotoros, néhányszáz lóerős, 5-6 személyes gép, melynek zárt kabinja autóí- vagy hajó-kajüthöz hasonló kényelemmel van berendezve. Vannak kéthárom, vagy többmotoros óriásg~pek, melyek 1530, sőt több utast is vihetnek magukkal. Az ilyen gépóriásll'ak több pilótája és szerelője van, al;:ik közül külön, vezető kabin ból kOl"ruányozzák a monstrumot. Persze ezpken a gépeb'll a rádió nem hiányozhatik. A légiforgalom bázisai a modern repülőterek, melyek legtöbbje a vasúti állomások majd'llem minden tartozékát magukban foglalják. Fontos intézménye a repülőtereknek a meteorologiai állomás, hol a pilóták rádió útján vett értesi.Uések alapján a berepülendő útvonal időjárásáról nyernek tájékoztatást. Közlekedési repülőgép ma már nem indul útnak drótnélküli távíró nélkül, mel1yel a a repülőtérről az időjel€ntéseket és esetleges utasításokat veszi fel és szükség ese ién felhök között és ködben ezen útján tájékozódik. A köd, mely eddig az egyetlen, de szinte legyőzhetetlen akadálya a légiforgalomnak a rádióhullámokban hatalmas ellenségre talált. Ha a köd megfekszi a repülő­ teret, lehetetlenné tesz ott nIÍnden fel- és leszállást. E hátrány megszüntetése érdekében folynak a kísérletek. Főle~ világító berendezésektől várnak eredményt. Europa legnevezetesebb légivilágító tornya jelenleg a dijoni, melynek 8i4 millió gyertyafény'erejű sugárkévéje tiszta időben 500, erő~ ködben 160 km.-ről látható a repiilőgéprő1. Pár szót szeretnék szólni még az utóbbi évek egyik legnagyobh technikai sikerérő!, a, motorné]küli repülésről. Ez a csodálatos talalmany abhol áll, hogy utánozni próbálják a nagy 1I.Iad.arak azon IJámulal.os produkcióját, .hogy ho~szú Idelg, lebeg,:e szállnak a levegőben mlnden szar~ycs~p~s, tE'~~i HwC'!JallibJi {'rílkifl?jtés llélklil. A VJ 101"1azo r<,pllles

óV

a motornak a levegő energiájával alkalmas módon való helyette.'Jítése. Lényeges az, hogy a ~ap által felmelegített levegő felemelkedik, felfelé kényszerül haladni a szél, ha útközben magas hegyhez, vagy men)dek parthoz ér. A mai vitorlázó repü'és ezeknek a felfelé emelkedő légárarnlatoknak kihasználásán alapszik. Ebben i~ a németek a m!>.;;terek s utánzóik a franciák, kik e repülésben iOO ITI. magassági rekorddal vezetnek. A német Schulz 12 óra 6 percig tartotta fenn magát ily módon a levegó'ben. Persze e vitorlázás messze elmarad még a madarak tökéletes ilyfajtJa repüléfétól. A jövő E'zt, ha nem is az energia teljes helyettesítésére, de pótlására minden bizonnyal fel fogja használni. melx által óriási JOOltségek takarittatnának meg. Xálunk Lampich Arpád mérnök konstruált egy ~egédmotoros vitorlázó gépet, mellyel ugyancsak ~zép eredményt ért el. A magyar repülőtechnika kényszerű letargiája llleJlett is, ami keveset produkált, az kifogástalan és bálTIlely külföldi nagy gyámak is dicsőségére vált volna. Ilyen a Rotter mérnök-féle sportgép a Daru, illetve Dongó, mely utóbbi 100 lóerős, 9 hengeres forgómotorral felszerelt biplán. Bár Trianon plvette szárnyainkat, de a magyar ősern csirája életre kelt s idővel megteremti majd a várva-várt virágzó magyar aviatikát.

• A Z. R. 3. ismert sikerei a kormányozható léghajó életképességét beigazolták. Anglia és Amerika már több hasonló léghajószörnyeteget épített, amelyek földrészeket összekötő tengeren túli reláciokon, nagy terhek szállítására is aJkalmas3!k. Az Anglia álla épített R. 10l-et pl. í motor hajtja, 4200 lóerővel, s teherbirása 150 tonna. Száz utast képcs magáV'al vinni, kiknek kényelmé! hálófülkék, dohányzó, társalgó és rádió v a l felszereJt táncterem szolgálja. Az Amerikában készülő léghajó"koloszusok egyike nem kevesebb, mint 284 m. hosszú és 36 m. átmérőjű, ami a 4000 lóerő~ motor aggrerátumával 140 km. óránkénti sebességgel halad, vagyis 48 óra alatt Európába lehet rcpi.ilni vele. Hogy eléghajók üzembiztonságát fokozzák, azok töltésére a gyulékony hidrogén helyett a hélium nevű nemes gázt ha~ználják. MegfelE'lŐ léghajókikötők létesíléi'-ével hatalmas forgatható léglwjóc,mnokok építésével, melyek a léghajó szabadon való kikötésére és t.artózkodására is módot nyujtanak, lehet a léghajóközlekedést biztossá és rendszl'ressé tenni. Tegyünk még egy rövid pillantást a le'l'"egö közbiztonságára, mely tárgyban már e lapok hasábjain Horváth Győző vksz!. százados é". edvary J enő főhadnagy urak tanulságos cikkeket közöltek. Mint minden Jwgystilíí dolog, úgy a repülögép segíbóégével elkövetett széllIámo~~ágok és bün cselekmények is Amerik1'íban találtak a legh'11llt'kenyebh talajra. 19y főleg az alkoholl'sempészet repiilűgéjlen, valóságos ipan'íggá fejlődött az EgYl';;ült-Allamokban, hol az óriá"i tökL'\·el rendelkezil;:. Repülőgépen csempé~zJll'l, Európúban j". KlilöJlö~l'n Oroszorsuí?:ból CSl'11lP~. Ill'k kt111l\llUnis!a röpiratokat \lia;; úllamokb:1. \ lt'11:ih:111 n al·nny- és l'ziistnl'llIíÍL'k ('''('Il1I~.• 1.(.''· ." Ú1I\1I .l,uni ' l~ - '1lan. lHl'I Pgl'~z~uropn

n

I-:I('f'\I'Ih1lI, It".,\, !!:'\1\I\,;z t,'y,ik k\rg'lIlH'11 :1 l'\'lHlh'i~"·p lIin':ail 15fl):-z''''II,ik ,; ;\l'5Hli"']Il'I'l'lhl<';'.l>, :-1,)",'1 h:1" ,oll:1\'I'\1,,( 1'1 1"1\1\1' 1,'\' 1' ;1 ptlnl n 1';1 l'l'n,l \'(~I'f rl)~tak. hogy \'n 1;\llll'ly lú~ra k('1I\ ~7. ('ril"l'k.

IfJ:!i 1'1"1'1'11;"" l:;,

CSENOÓHSÜJI LAPOK

1;\ k;\ I ln II

kl'ii ll't 1'1\ l,',;znl

.\.:: l :nl0 hal;íl'\' i,l,~b;ll l'~r 1'1'P ii1 {1gép]1('1 1'('11 ddk('r;{i r;tbl(,handa nui!.;:;i,liit!. 1\ll'l~' l'.i.i t' I \'p;é,;z f;~l­ q"bt ki rn~z t(li l ,; a ki,wt k\'::li t-jszab tiihh,;zn7. km, 1't,1 llll(.hh hn';'1nl 1'ík"pl'n g;ll'úzdúlkolloit. H\'biz"lldh,1t 1t.'1l'\'. hog" il'mel'pt!pn S7.:ínlw.::Íl"ú kiilfiil(li n']11111í~\'I)('k' nHl is úllandó c".empr,;w"t iizlwk Mag'y;l1'I\l'l<í:ág- Iprilll't{>~l. ,;ü r('püI6g{>p('kl'j ,;S: I,'lll'k, t\1~- hel):eken I~, llH'lyp'k UNU ('"twk :l rl'lldszel'l's forgnlom utvonnlaba. :\[,'" ::.;/úmtalnll ,,,,,'h't tudnék itt leírni, dr eUJlyi! [, l'lea'ellllőMk tm·tok ahhoz, hogy n n.'púlő­ g~p' ~t'sí0égéYE'1 n\?l:ehajt~.tt, biín('::;,~le?llé~yek lllt'O'CJ'ntla::.;anak (',gYl,t1lth e;;zkozere, az orsok altal hn;o~ként bejelentC'ndéí Tl'piiJötevékenységi kimutntúsok fonto...~úg-ár:l és azok pontos ös~zNí.llít8<;á­ unk sZi.iksé,gességén' reámutassak, annál is inkábh, miHI ezen büncsC'lekmények meggMlásál'a az egyedúl célrayezetö légirendőrség "agy csendőrség felállítására nz úntánt miatt még nem is gondolhatunk. Eg\' nnpilap n közelmultban megjelent számában ol.vastam, hogy Anglia egyik legrégibb pilótúja, ki emellett repúlőgépgyáros is, olyan nyilatkozatot tett, hogy a jövő légiforgalma földún~\ felett lS-:m km,-es magasságban fog leuonyolodm, miáltal a föld felszinén levő nagy légellenállás annyira c.sökkentetnék, hogy ugyanolyan energia felhasználása mellett 1600 km. óránkénti seheséggel "aló haladást érhetnének el. Eddig az ujságbír. L gyancsak' nem tudom itt elhallgatni úgyszólván a világ összes embereit izgalomban tartó problémának érintését sem, mely a világürbe való kijutás, a mérhetetlen térben lebegő égitestek elérésének gondolata. Hogy ha az eló'bbi angol forrásból származó hírnek komoly, tudományos alapja van, mint ahogyan tényleg van, úgy a repülőtechnika a műszaki élet olyan terrénumán mozog, ahol a fejlődés útjainak csak a sejtelem és a képzelet szabhat határokat. E két problémát akarattal állítottam egymás mellé, hogy olvasóimnak a tudomány mai legtávolabbi célkitüzéseit bemutathassam. ~ diákévek legkedvesebb olvasmányai a fantaszt;ikusnak tartott Weme-regények, melyek állításaI még a közelmultban is mosolyra késztető lehetetlenségeknek lát:>zottak, a mai találmányok között már lassanként a valóság határai felé közelednek. Ha ,a 18-20 k:~rl.-es magasság a repülésben m~~oldatIk, ,ú~ a vIlágür!:>e való ,lrij?-tás probléffiaJa sem latSZIk - legalabb elmelettleg - lehetetlennek. Milyen lehf'Wségekkel számolhatunk ha az angol pilóta kísérletei beválnak? A repül60'épnek L~ évi szakadatlan tökéletesítése után, ~agyis 19~+ben a, hitf'lesítet.t ~ránk~nti sf'bességi rekord 44 km., Tmg az amf'T1kaJak hItele~ítetlf'n ~ehf'sspg-i

-.l~í kll1. \ "II, I'"knnl j;'),,;tl I"W'ptl' 111<11·

l' I','dI1lI'IlYI'

lIgyn IlI'kl\ol' II

111:Jgm3~;ígl

J~ krn. ('~, hallí~'C.~ Íp 11('111 11'111'1('111'11, hllgy;t J11IJIIIl"tl'l\hlll,lw ,fp.llor1p,;p Il(.hnll\ Í'v J11l1"'n ;t ~() km.-ps PIIII'Ik!'llm;re JH Il'ltl.1íj. ,,(-gP!. 'nyu.it. Az angol pil61a iill"l pléyni ()l:tajtol( ma ma i'4s:íp;i ól inH' mii I" í'~nk (i-S kllJ. valaHzt.Ja .. l II tlld~)Illányt. Ilyen mag,lssúghan pHlinik il kiír! p~ [,'liLií, n pilóLn ,kél l!'gllng-yohiJ ellenHége élcl ninr,seIlek kisziimHhatntlnn vibarok. EIl('nben a lpvpgíí 1'I'ndkívüli ritkaságn miatt a repiilőgép lüaskahilJjait ]{>g'l11clllpsen kell lll
• Az ember nyugtalan, kutatószelleme nem ismer határokat. E folytonos nyugtalan kutatás közben elles a telmészet örök törvényeiből sok mindent, melyet saját életének kényelmére és praktikussá tételére fordít. E nyugtalan küzdés a fejlődés alapja. A fejlődés pedig a maga zaholátlan paripáján száguld a végtelenbe. A haladás, a világ folyása nem. változik, ha mi személyünkre nézve ezen állandó folyamatba belekapcsolódunk, vagy ezzel mit sem törődve, kö· zömbösen elröppenni hagyjuk a nagyeseményeket magunk előtt. Az örök fejlődésben egy perc megállás nem következik be ezáltal, de egy szép napon arra a tudatra ébredünk, hogy nem a mában, de egy elmult időben élünk, az életre való fell,é.szii.ltségüruk a mult é s nem illik reá jelenlegr. életviszonyainkra. A földön hagy az élet, a fejlő­ dés száguldásából kikapcsolódtunk s hályogos Rzemmel tapogatunk magunk körül. Ne higyjük azt, hogy e téren közömbö3ségi.i.llk pusztán tetsZlésünlue bízott valami. Ha mi elhanyagoljuk látókörünk és müveltségünk 'lJövelését, l'Z, míg a haza szolgálatában állunk, bűn, mely jobb esetben saját magunkon, rosszabb esetben szegény hazánkon bosszúlja meg magát. Elegendő­ nek tartom ezen állításom igazolására felhozni azon tényt, hogy a találmányok fejlődést jelentve, gyakran az egész emberiség kulturájának új irányokat szabnak, tehát az E'mberiség életében rendkívii.li fontosságúak. A nemzetek haclsel'egei már felszereléseikben, harcmódjukban, de legparányibb harci cselekvésükben is a kor f\:'jlődésének bélyegét vj,selik magukon, tehát a tudomány felfedezéseit mind€'n téren átvévp, hasznosít ják céljaik elérése érdekében . .Az egyes t.alálmányok tehát a nemzetek fegyveres erejét mélyreható lénYf'gi alkatrészeiben"'is átformálhatják. E pontnál pedig már fd kPU figyelnünk, ettől kezclYe már a találmányok többé nemcsak "uj!'ágO'k" számunkra, hanem' elsajátítandó tudnivalók.

•

•

192; február 15.

CSENDŐRSÉG! LI\POK

A champignon-gomba tenyés7.tése. Irta: BEl~ÉNYI LÁSZLÓ LEÓ csenelőr (Seregélyes).

•

•

A champignon-gomba (Agaricus campestris L.l eg-yJke a legkedveltebb gombáiuknak. mely változataival keeIYenc eledelül szolgál. Télen-nyáron egyaránt termeszthető, amellett előállítási költség.e - értékéhez viszonyít.va -: elen;vé~zően csekély. °AmennYiben e gombll;faJ.. t.l!-laJ3:. a loh·agya. tenyésztése a vegyes- és lo\-as-orsokon konnyen kivihető. A, gombatenyésztésre minden olyan helYiség felLa~znalható. amelyben a hőmérséklet állandóan 14]6 Co. A helyiség tiszta levegőjű. nem dob os. nem huzatos, mindamellett könnyen szellőztethető. homályos legyen: sőt ha sötét, az sem baj. Ne legyen túlszál'az. sem tulnedves. Az olyan pince, mely ezen követelméuyeknek megfelel, a legtöbb őrsön meg'van. A cbampiguou a tiszta lótrágyún tenyészik. E célból a trágyát ~. következőképen készítsük elő: . A lrágyából, amennyire lehetséges. eltávolítjuk a szalmás részeket és a tiszta ürüléket valamely száraz helyen összerakjuk egy kb. l m. hosszú. 60 cm. széles. 50-60 cm. ma!:,as rakásba, miközben az összeálló darabckat gondosan szélrázzuk, közben meglapossuk, hogy hézagok ne maradjanak közötte. A termesztéshez szánt tJ'ágyaknpacot 8-10 nap eltelte ntán átrakjuk olyanformám, hogy az eddig a sreJ.ekre esel,!:, kevésbbé átérett trágya a halom belseJébe kerüljön. Atrakás közben, ha szükséges, vagyis ha száraz, megnedvesítjük. hogy a tlágya erjedése e~-enleles lefolyású legyen. Ezen álrakást 8-10 naponkint még kétszer-háromszor megismételjük. Gombalelep-készítésre alkalmas az így elő­ készített trá~'a, ha csokoládészínű, laza, könnyű tömeggé érett és kezünkben összeswrítva egy darabban marad, rugalmas és megiartja markunk alakját anélkül. hogy levet eresztene. Nem száraz. sem nedves. lang)'OS meleg legyen. Ha kész a trágy,a, a iermesztésre szánt hely~·e. pincébe visszük és itt elkészítjük az ágyat. Lelrcélszerűbb. ha a trágyát l m. szélességben és a helyhez mért hosszúságban villával rázva szórjuk le és 5 em.-es rétegenként a villáV13 I lepaskoljuk, hogy hézag ne maradjon benne. Az ágyat 34--40 em.-nyi magasságig rakjuk. Azután rövidszalmás trágyával kb. 5-6 em. vastagon beborít juk a halmokat, hogy a trágya ismét bemelegedjék. Ha a trágyabemellegedett, a hőmérsék,leúe mintegy 25 C·, akkor elhelyezzük benne a Irombacsirákat. A csirákat úgy helyezzük bele, hOIrY a takaró rövidszalmás trágyát félrehúzzuk és az ágyban 15 em.-es távban gödröcskéket készítünk. melyekbe belerakjuk a csírák at, utána a gödrök ből kiemeIt trágyát visszahelyezzük. A lyukak 10 em.-nél ne legyenek mélyebbek. Most az egész ágyat ismét beborít juk a lehúwtl takaróanyaggal és állani hagyjuk kb. 10-15 hapig. Ha ezen idő elmultával a takarót levoniuk és azt látjuk, hogy a miceliuDl-szálak behálózták a trágya felületét, akkor az ágyat beieríijük - mintegy 3-4 cm. vastagon - Iam. réti lölddel, vagy homokkal,amit egy deSZkalap segitségevel gyeugén lenyomkodunk és langyos vlzzel megpermelezzük. A beföldelés után még takarni kell az agyat, azonban már most nem közvetlen hanem a föld felszínétol 10-12 cm. malrasan. Legcél~zerul.Jb a szalmát kis karókl'a tenni. így nem éri el a földet. Három né""y hét múlva már meg fognak jelenni " gombák.' A gómbák ~zedé.~e úgy történik. ~OIrY j
lllPl't

h'lJ'ha

Yl:'~Z.

l'Ost->Z (jIlUil.l> .... ilZ p~é . . z ~~Jlen n~l .... zt\l= JJlugll Hiún éH az ('!resz JUJ'lldozul-iunk

Pg'y

Jtu,,'{d.' VlJlIllUljn

ű1

Gombáink ellen.,égei: a pincebogár é, a U1"zteleJ. c,iga. Mind:J. keltő nagyon veszedelme', . mert nemcsak a kifejlett gombákat. hanem az a!lrókat i_ elpu"ztítja. A pincebogár ellen úgy védekeztink. hogy kivájt l,urgonyát vagy répát helyezünk az ágyakra. !lHndkettőt nagyon szeretik a pincebogarak. Ha aztán belementek a répába vagy burgonyába. könnyen összef"gdoshatjuk awkat. A csiga elleni védekezés úgy történik, hogy tányérba sört öntünk. melybe a csiga bele fog mászni. Egy másik nagy ellensége a champignonnak a gom'lJ.a.légy (Sciaro ingenua), mely a gombá.ba petézve, kukacossá teszi azt. A kukacok ellen thanatonos vízzel permetezünk, a legyek ellen pedig nagyobb edénybe fadarabkán úszó mécseseket helyezünk. A lég,. a fény körül keringve beleesik a vízbe. A cbamnignonn8k gomba-ellenségei is vannak, melyek ellen a falakat rézgáliccal keveri mésszel máwUuk be. "agy ma-ként 20-30 gr. kénport égetünk el. Ha 1'I'ind~n két hónapban új ágyat állítunk be. akkor egész éven át fr;ss gomua lesz a konY'hán.

.----------------------------~-------

A MI HŐSEINK

..

Bekes Dániel csendól'. 1915 év első felében a Szerbia ellen küzdő had"ereg parancsnoka - Jenő főherceg - egyik had~eregpal'ancsá,bam egy magyar csendőnől l'mlékczett meg, mint az elszántság é~ háto]'~iig kiyáló mintaképéről.

Ez a csendőr Bekes Dániel yolt, aki tehát már il háború első felében öregbíteUe a c,"",lldőr~ég híl'nevét s példát mutatott arra, hogyan kell ,iselkednie a magyar csendőrnek akkor. amikor harcizaj váltja fl'l a Mke csendjét. Bekes csendőr az óasszonyréti ör"ön tl'ljesített Rzolgálatot. Ennek az örsnek is, mint minden határszéli örsnek, akkortájt igen nehéz ,"olt a feladata. A rendes szolgálati tennivalók mellett az Alsó-Kazán-szoros alsó bejára tának ellc'llőrzését is az örs legénysége teljesítette. Itt a Duna körülbelül 200 méternyire szükiil össze, amely kÖlillmény lehetővé tette, hogy a szerb parton egy magas sziklafalon fészkelő ~zerb őrség a magyar partot állandóan nyugtalanítsa $ a dunaparti községeklll'k Ol'sovával való összoköUeté.;ét megnl'hezít>'('. A szerb őrség a kedYeZő helyzl'tet alapo~an ki j~ hasznáHk'1. 11inden járőrre. mindoo j[u'ó-k"lű polgári egyénre rápuskáztak. A mi járőrcink Í>' viszonozták a tüzel s így állandó volt a c~etcpaté, úgy hogy a közlekedés II magyar parion a ~zó SZúr()~ értelmében megszünt, ami ka tonai SZl'lllp~ {í fl)g~i:1 :l szerb Ör;;égl' t ml'g~emlllisít"ni. Tl'I"\'ét közölt(· ~[al"llsi('s Untl:l ,,>- l':lIl'l,k Kaníl'so'IlY (',,('n<11\1' hajt:írl"li\'al. 'akik "ZII n"lkiil \"állalkoztid, .ijPli ki"':ín(!ulúsra ... ll,'k,,-, :llOllna I III nil k:íhnz l(t t 'Itt . .. 8;;l'rzl't I k,> t r"l<'~\ hnl ú~7JhÍlrkúlt. En'ziísö k iil llll',lrny l'rt a k')l.,"~h~'n úllol1Hísozú utú~zok kiiziíl Hl ,'1111"'1"1. 1\ :r~i,zlillll.ihi;! }lN!ig n ll\>pJ'"lk .. liít. nkik h:ljlalld,d, \·"It:tk ;\nki"nt n \';íllnlko7.lÍshilll ri's; h·l'lIl1i. 1-; kis "':l]\:ltl",r. (''-lii

CSFNO{)RS~OI lApnl(

(t~

Iak,'wtl k\'~lihh

1l1rg-

krt nrpl\'lkl'lií. 'a kik ~17. ön"ön

t'lj6í h'lt I'k ~Z l) l~:í 1:1 t.ü. .\ !ki" et'apa t máju;; hó l:~-ál'n \11'l'adó éjjel szálh)it a harkúkbn .•\ 7. (>j~7,ak;1 sötétj(' kedvező volt. \. Dnl1a11 ,iha I' du 1t $ csak lH1,1U'!l('h,'z('n tudtak elő­ haladni. a hullúmY\'l'\:~b<>n . . . Nagy nehézséggel

ktiti)ttl~k ki a tul~lí parton. A hárkákat majd felfordított.:) a ~z.:;l : "' 1'"urolllyizl'Sek voltak, amikor partra

:,zúnotta k ... .A $zl?rbl?k. lUlla a viha l'lHlIk és a söt{>( r.;szakúnnk. ~\'llllnit :,,'m ,'\'lh'k 0';Z1'e.

1!,27 fp.uruár 15.

A jól végzett munka \llán Ll foglyokkal r'i a zsákmánnyal együtt csónil kha ~zálJotta k Í>,~ vi~"za­ tértek Öasszonyrétrc . A hadtápz;-lszlóaljnak trrmésZf'(PSf'll nl'lD a kadi munkája. ~e:m haragudtak éti!' . . . Sőt ... A határs~akasz parancsnoka nwlrgen megráztn Bekt>S csemdőr kezét R tudomására adtR, hogy ikiválóan vitéz cselekedetét azonnal jelenteni fogja 11 had,;eregparancsnokságnak ... A többit már tudjuk. Bekes csendőr az f. o. ezüst vitézségi Prmet, Mal'osics ~S Patrok csendőrö,k pedig él 2. o. pzüst vitézségi él'met kaptá1k hŐ3Í(>sségükért. Bekes Dániel már nem lizolgál a testületben. Nem azért, mintha kimerült volna, vagy megunta volna a csendőrségi 5zolgálatot!! ... 1918 év tava:;zán a hü'hedt "zöld káder" ellen tevékenykedett, amely szolgálatra szintén ön.ként jelentkezett. Szenttamás község határában a katonaszökevények lesből tüzeltek Bekes cRendőr járőrére s egy golyó a tüdejét fúrta át. Súlyos sebével kórházba került s nem nyertI' vissza többé eg'észségét. Mint rokkantat helyezték nyugállományba. Hősi tette külön feshnényhen ii> meg van örökítJve az utókor számára .

.

~._._---------------------~----

-_..

KÜLFÖLDILCSENDŐRSÉGEK A sp a n yol

csendőrség. Dezséri BACHÖ LÁSZ LÖ százados forditása. (2. közlemény.)

Bekes Dcílliel

cs endőr.

Beke::, röviden intézkedett. 1~ embert magához vett, a többit visszahagy ta a bárkák őrzésére. Aztán tizenharmadmagával egy vízmosáson keresztül felkúszott a hegytetőre. Amint felértek a tetőre, ott állt az őrség egyik őrszeme. Meg se mukkanhatoU, már halott volt ... Szíven szúrták ... Aztán az egyilk utász kézigránátot dobott az őrházba ... A robbanás után Bekes és társai berohantak. uz őr­ házba s a még életben lévő legénységet felkoncol · ták. A fegyvert és lőszert zsákmányul ejtették ... Távozásuk előtt Bekes csendőr észrevette, hogy az őrségből még két ember hiányzik, akik valószínűleg járől'szolgálatban vannak ... Ezeket bevárták és foglyul ejtették ... Részükről még csak sebesülés &ern történt.

Sűrűn, de hruvonta legal'á bh eg-yszer tartozIlJ3lk rnegvizs,g álni a szakaszpMallcsnokságuk alá tarcozó örsökeJt:, !Ill!1nden há:rom hóruap'ban pedig meglátogatni a soo,kJ3JS2Jparra'Dcs'lloksáJg összes klöwélgeit; a tJa,paJSQ;tal't l<en·deltlenessé.goeket meJg>s71iin1etd!k. ,~SIITléte1telll meggyő· wdnek aJárenaeltjeik VIselkedéséről és a szolgálat 1'1ltá:tásának pontosságál'ól, észleleteiket az erre szolgáló könyvbe lbeV'ezet~k és a százatdpal'ancsnok tudomására howáJk. 33. LOV1aSlszá.zadOlk kÖlÚeiLékélbe nem 't~rtozó lO,"Hss:na· kJa.swk a.lan1las tiS2Jti rendJfOIkoZla tú pm·ancsuOIk!a.inak a kötelesSlÉ'geti ugyanazok. melyek a száZ'adosok részére va.n.nak etLőÍIr'Va. 34. A századpU1'ancsnoksággal megbízott százados köte.lessége Iszáoo.dánál a szol'g álat el1atását, a legény· ség i.s.ko.lázását, a g1~dászat~öz.i.ga.z.g1at'ásj szolg>alatot vezetni és a fegyelmet fenntanalll. A száa.ados szo.l,g álatát a ta.l'.omállly po1gári fönö~é· vel egyetéI·tő1e,g látjta, el és ik.iilön'ÖSten lelelős azért, ho,..,"'Y am'lasa'i a szolgálatot pon,t osan és fál"a'd hat,atlal1 buzo gwlommal teIJ'€Sí Lséik. 35. A s'lIáz;adparancsnolk a múködésli tel'üle1t&n levő szak!ltszpau:anCSllOtkJságok .lOO:llii.l havO'llta. egyet m e·gszem· léI-ni köteles. 36. Az e céka fel!fe!kte1ettsZJe1D11erkönyvbe bevezeti a szo,lgálat ellát.fusá.nál éBzlel,t szalbáUyta\lta.IllSáJgokat. Vlala:rrui.n't az által1a megtet t. azo'k ikilküszöbö~ésére irányuló inMUedJé.saket. 37. A fenruáHó szabályok érie1mében századánaJk egész legénységé.t mea-viZlSgálhLi klötel'f:"s és sZJemléje vé'Irezte után az erre vO'l1atkozó részletes j elentését az il,e· tékes tal'tománytőnölknek beterjesztL 38. Százatdán'aik működ~si terül fJb&n le\'ő községeik et szemi éi al!kaJ.máv.al. de egyéb alkalmakJkor is. ha szol· ,gá1'a ta meg>oogedi. gya,koria me,g v'izsgálni Iköteles és pedig évente le.gtatlálb'bktéts:bel'. de ha teriil f:"te n e,m nagy lkiterjedésű, és a l!alkoS6á~ nem lliEtJgyon "ürü. éventt> töbtb!>Zör is. 39. A zászlóaljhoz beosztott se.qédtiszt közvetlemiU a parrancsnolknaJk van aláJrendelv,e , an'l1alk minde.n.neunű szolgálaJt'i és irodta>i mun.kába.n a ~.géde s öt. szolgMati szem!euila.in tlóséri.

lH27 fphruúl' 15.

CSENDÖRSÉOl LAPOK

40. JI i n/ .uu;zd(Íszflti köze.Q . aZ01l'ban ein' év lete.!~,e l~t;3-I\ ezen szolgitlat <.'J.látá",áva1 e,l-."Y új"bb éJv lete1teJg uJbol senki ",em bízható me~. • 46_ P é!lztárke;zelö tiszfté, - akii"az összes kiuc.stá11 I?eureket es a1!l púka t k~wli - mind'e'll 7..ászlóalj tisZ/(,je-i cve11te e/rY sloazaoO.,t y.ala.sztanak me"'. . 47--:-50_ A ]mnzyá11kezel,!í tisztet a~ záSzlóalj összes tlöZtJ~ (sZla~~o6Io1 felfele) választják a g-azdasá.,...o-:i (>v utoiso honaPJaba,n és l;ed'ig szó löbb,é.c,.-gel. A pénztáros ti'S?!t őrZii a pénztár harmadiik klllcsM. Szolgálatának ellátására különben a gazdászat-közigaztási szolgálatra vonatkozó r endelkezések a m,érvadók. Eren tiszi melgbízatása egy é,'ig (art. Nem választható meg újra mindaddjg, míg. az erre leki'ntetbe jöyők között V8JllJJ.aJ< olyanok, akik ezt a szologálatoi még nem láHák el. PénzbMhiáuy esetén nemc.,;ak a pénztáros tisz(, hanem miudaz(JIk e1járrus alá ,·onatna.k, a:kiik öt ezen t:isztségre megválrusZJtotiáik. ;'1. A csendőrzászlóaljak másodpU1'anc~nolrai milldazon swlg-á-latolkat telje~ítik, melyeket a csendőrség, illetve a hadserlJlg sz.abáilyzaLaIi a má..:.odik törzstiszt sz:ámá.ra előíl"lIiak. 52-53. Ha a zá.szlóaljlpal-.a.lJC>SJJok srekhehwől szolgálati ü:rv!ben eltáyozik, a par a n csnOlk sál('O't a má.od1)3JJ.·a!llICSllOk veszi M. A parancsnok betegsége , "agy szwba.
VI.

Fl~J

66-72. Milltl,," (I

kntonui

testületnek

kiJ', (!l'wncJoÖ)";-'(~g'lH~1 kií!ölllii . . . (·!l

Egyéb határozvá nyok. 73. A szolgálatban le"ő c.sendőrnek minuen rendfokozatú katona ug)'anazon tiszteletadá.sal tartozik, meJy a kattnai szolgalati szabályzat Értelmében a katonai őrszemet megilleti. . 74. A kir. csendőrség alakulatail, melyek békeidőben a hadsereg többi részétől igen különböző szolgálatot teljesítenek, sohasem lehet azon város, vagy erősség helyőrségének tekinteni, melybem állomásoznak; enDek következtében semmiféle, a csendőrSég rendeltetésén kívül álló szolgálatra nem oszthatók be, még őrszolgálatra sem a saját laktanyáikon kíYÜI. Rendkívüli' esetekben és más fegyver es erő hiányáball a tartományok kormányzói elrendelbetik, hog~- a csendőrség a közpénztáraknál és pénzküldemények szállításánál őrszolgála tot teljesítsen. 75. A kir. csendőrség tisztjei csak II hadiállapot elrendelése esetén vezényelhetők mini sZ'l\-azóbírák_ védők és ügyész ek II haditöryénygzékekhez, kivéve azon eseteke t, melyek a csendőrtestületet érintik; annál kevésbbé "ezén~'elhetők el II cbendőrlegénység tagjai irodai bármely, a csendőr,éget nem érintő heb-· őrségi szolgálatra. 76. A belyőrségekben " llapi ismertető jdekért a csendőralakulat parancsnoka az állomásparancsnoksághoz küldöllcöt küld, mely azokat zárt borítékban veszi át. 77_ Csendőrségi személyt szolgálatától st'mllliféhcím alatt nem szabad eh·onni. kivéve az ob-nn fegyelmi ese(eket. melyekért fogságbüntetés jár_ Ezen esellwn is a büntetés alkalmazását azonnal jelen(eni kell azon kihágás vag~- "ét ség megjelölé,e mellett. lllel~-ál :t büntetés kibzabatot!. 78. A csendőrség tagjai c",k elkC'rüll1l'tetlen e,<,tekben alkalmazhatók kűldöor-,zolgál"tra ~" üg~'d"ra­ bok ki kézbesítésére. 79. A ]lolgári hatóságok köll'lesl'k a kbérelldö rOgIyokat a csendöl'ségn4?k az t\l'r~ m~ghatúl'úz()tt n~lpt.l

kon átadni. 80. Szolg-álati utakoúl a c,<'lldől's,;g- ti"ztjl'i ,', lrgény"égr kötele.sek Ú~" nz át\"ll1l~ll" úllomú,,\k,'u: mi,,1 " rendeJtpI"si hl'I~'l'n. anH'nn~'lbC'u jl,.k:1rl

,.ll

kOl'DU111YZclSÍl::!' vnAT kHtOll~li paranl'slH'Iksúg: van. t.'2t..'k

t.· ... "lhhlr

tiszt ninCM.)l1, HZ Úl1tllUúsl':l l\rk~'zll p,)h~::lri knrUtÚnYl\\

]'('g'yell'ln vHk

(.\~

II

' 'w..· ho/-:~"

]"'gy(-'lenllH-'k la'lI lll·"lk",lllill. Lpg-Jiíllil "r,,,húl)' II Z, a legki,,'IJh ]'eg-yehlli kihúg-iJ" is kiillyiir(pl<-'niil iiltlii, ,,,ndő.

,zolgálati bauyagságból, plégedetlells"g lIyih-állítá"ából és lázongásból származnak. A fentemlítetl yétségeken kh-ül ,úlro, f"!,Q'plnü \'étségek még a következők: 1. A csendőrségi szolgálati sz"hál~-zat IJárnwh' pOlltjának mellőzése. . 2. A csendőrségi szolgálat lagymatag ellátá.a. 3. Szabálytalan magaviselel. 4. Kártyajáték. 5. Ittasság_ 6. Adósságcsi.uálás. 7_ Gyanus személyekkel "'''ó ériOltkezés. 8. Korcsmák. játékbarlangok és ross"hü-ű házak látogatása. 9. Hi"atalos titoktartás megsértése. 10. Bárminemű szolgálatért ajándékok vag)' kedvezmények elfogadása. SzigOl'úan tiltva vall a csendőrség tagjainak, ho/,,,' úg~' kt laktanyán belül, mint azon kí"ül, bárminemű házi szolgálatot teljesítsenek. A tisztek részére tisztiszolga jár. A cset1uőr,~é-g legény"égi állomanyú tagjai felett a közönséges, a tisz1.ek felett pedig a tiszti haditörvényszék ítélkezik, a katonai törvénykÖlnYY rendelkezései szerin!. \ TII. FEJEZET.

npl jelentkezni. Az ÖrspHl'nncl-illokok. ha úllotHúslh'lYüki\n

EZET.

Fel/yelem. 1f'lke;

63

A c~Plldijn'it.~g' r(~g-ypl u 1("1'1' VOIIH t kozúl Ug' III i ntlt'lwk pJi.1( il ldl', lJ:llhwl'l'g' fl'g'y l'1 Illi :-izllhillylli il 1l1t·!"YUllúk. gz('k Hzpr;,,( hírillbilllllk (,I II ZOli \','(sl'g'('I<, 111l' 1) ('k

---------------~--------~.~------. /: "//lb/'/','" l.-'i:II//"';IJI'S'/I 11/.. , .-/,illlJuk· ,~, I,t ,. rcs:/'-"ilil.- /I k"/II"-""!lol ""fl!l il! !ií:dyii, sit.íll.ill/IJ/I ,/I'/I"lIui I II/b, Ii'ii.-l, mdl/ch I '" 1'/'://1/:/1,1/1'1.-111'//

//11'"

íd/.'lIIfr'i/, /IId,ll "!I(lII/"":/,,I"1/

t'/V,ull/l,k.

""t

,áj:l/..

11,1.::

III ,.' t

I

a "-

1!J27 febluúl'

CSENOt'lRstOI LAPOK \';\~Y

k.\1\.}\;\i

~l ~~~.~Iil\d,'l\

l";\l' ,\ n('" Il\lkllÚ I kntllllm

,it'l l' n t k PíI llri

P!Il'llllC"ilOk",íg-

éH

hl do/, -

iírH,'g'

1"'h'It' .. ", \111\ nrra. h(\g'~ II sílolg'úllltbfill hozz{lI'onl 'llló \.... , ndúrst"gi l" ~'~ l'lllH'k $l' g·lt~ r g· c{ nyn,ilson.

Hl ('s,'\\(lórség'i szollnílllti SZlIbálYZllt ,

I.

l~EJEZET.

l , "\. kir. l'H'lllléil's,'g' l'l'll,lcllelóse:

eJ . \ közrend r"ll111urt<Í~n;

{J) .-\ ~zelll,'iy-- és Yl1gyollbizloJlság \'étlelme 1\ lakott h"b l'kt'll és azokon kíyiil: eJ A löryénn'k yógl'l'hajtúsúnú! nYl1jíandó segítség'. :!, Az t'lső pontban fog'lnlt eseteken kívül, ha a 'Zlllgú la t JUegengedi. il csendőrség mindazOJl esctek-' ht'1I feJlwszlllíllwtÓ. melyek a fegyveres erő közbe· lépl;",' t indokolttú é" szi.iksógessé t('szi k.

II, FEJEZE'1'.

.:1.

csendőrség

alárencleltsége. 3. A tSendől'sóg szervezeti, személyi, fegyelmi és felszerelési tekinletb €\n a hadügYIl1ÍJlisztertől, szolgáIMát és elszállásolását illetőleg a belügyminiszter től és a mezei és el'dőrendészeti szolgálatot illetőleg il fölclmÍyelési minisztel'től függ. 4, ~\.z igazságiigy-minisztérium il csenclQrség közremí:í.ködését II polgári hatóság útján veheti igénybe, ,,!tekintye az ezen szabályzat,ban felvett esetektől, mikor sürgős esetbpn közvetlenül a ('sendőrparan1Cs­ noksiÍgokhoz fordulhat,

Ől'st'g' JWl'HIICSnok,í 111>7, ford ulna k a ka I'lw lalollll'rL 1111'lypL pz megadlli. tm'tuzik, umcllllyihen egy már 1l1f'g'elözÖ'!eg j,gé!nypll c.'cllldől'iiég'Í szolg,állal(. e!lálásá "ill IljIlJ'C'i:lCn igéllybevpYl', CsukjH i lyell eHPt hen YlIlI jllg'a il il í I'ÓS,~g a{,él,é~éi meg l,u:.rnld II i. Hn a bíróság i::Izékhelyén lIÍllCSPll kOl'llHí.nYZÓHúg, Ilkkor a bíróság' kél'elméYPI a Ipg'közelebhi cHendőJ'­ paranc::;noksáld1oz 1'01' el u l Á>i azt II korl1lúnyzó:>úgllak iR bejelenti. 18. Az igazságiigyi ha lósiÍgok a karhatalmat min· (lig Írásban igény lik azon ok mcgjelöléo;ével, mely a karhat[\ lom ig'énybevételét s.z likségessé teszi. 19-20, .cl. bÖl'iönig-azg'atóság'ak és polgármestel'ek kö~ telessége a csendőrséggel közölni, ha a foglyok köziil valamelyik megszökik. 21. Ha a csendőrségnek yulumely bűntény elkö\"p~ fése tudomására jut, kötelessé,g'e azonkÍYül, hogy annak felderítésére a szühég'es intézkecléseket azonnal megteRzi. az illetékes bhósáj.,"IlI!ak jelentést t el11l i és a továbbiakra vonatkozólag a büntetőtörvénykönyv értelmében e lj árni. 22. A csendőrség parancsnokának érintkezésbe kell lépiIlie az igazságügyi hatósággal, ,h ogy eg'yetél'tőleg tehessék meg a hünösök kinyomozására és a l1Ieg~ szökött foglyok khl'ekerítésére szüksége5 intézkedéseket.

(Foly ta t j uk.)

.

,

TANULSAGOS NYOMOZASOK

IH. FEJEZET,

Eg'y körmönfont gyilkossá.g-

A beliigyrninis,z ter hatáslcöre.

ldnyomozása.

fi. Öfelsége rendeletei a belügyminiszter útján továbbítlatnak a csendőrséghez. 6. trgy il IOW18-, mint a gyalogcsendől'ségnek az nrszágban ' "aló 5zétos211:ása a 'beliigyminisztell: il'en CI eletei szerint történik a szolgálati követelmények szeriut. ~\ szenezeti kérdésekben azonban kizárólag a haó,ig>IllÍniszter illetékes. 7. Szükség esetén a belügyminiszter is elre.ndelheti a csendőrség összpontosítását, aminek azonban meg kell szünnie akkor, ha megszünik az ok, mely az hlöleges összevonás t szükségessé tette, S. .cl. belügymwiszter a csendőrség szolgálatára és elhelyezésére vonatkozó rimdeleteit a csendőrség fő­ parancsnokával és a polg'ári kormányzóSágokkal, esetleg a terciók parancsnokaival közvetlenül közli. 9-10. .cl. tartományok polgári kormánY7.lói a hozzáj II k beosztott cselllc!őrség szolgálatát szabályozzák ugyan, de sohasem avatkozhatnak bele a csenc!őrség személyzeti, fegyelmi és felszerelési dolgaiba, valamint azon katonai intézkedésekbe sem, melyek a szolgálat ellátására szükségesek s amelyek végrehajtása egyedül a csendőrség tisztieinek a dolga. 12-15. A községek polgármesterei a szükséges csendőri segítséget az örsparancs!llokoktól igénylik. Az örsparancsnokok ezen segítséget csak akkor iagadhatják meg, ,ha a kháut szolgálat a kOl'mányzó valamely rendeletével ellentétben állana, amely eseiben a polgál'mestereknek panaszukkal a kormányzóhoz kell fordulniok,

TV. FEJEZET. Az igazságügyi hatóságok hatásköre, 16. Az a törvényszéki elnök ","agy ügyész, akinek a jelen szabályzat értelmében joga van csendŐri scgít~éget igénybevenni, ezil'&nyú kéreIniével a tartomány kOl'Ulányzójához fon1ul, aki a karhatalom felett rendelkezik. .cl. kormányzó szabályszerü kéreimét, ll1ely l'ellc!eletekbe nem ütközik, nem tagadhat mpg. A csendörséget azonba!ll nem lehet fogságban l e vő vádlottak őrzésére és elítélt foglyok kisél'etére használni. 17. A jál'ásbírók. ha csendőrségl'e van szükségük járásukban, ba székl1elY'üköu kormányzóság is van, f'zekhez, ha niJncbcn, akkOr pC{lig köZ/vetlellül ,l csend-

l~.

NyollJozta: HOR V.0\. TH U:AROT; \. (To lwmh),

tn.

tiszthelyett(·s

Hog'Y a tet·tes uéha sél'te,(,LiIlek igyekszi'k IllW,g'út fe,ltLi'11!tew ,'5 így 'alkaJ-ja félrevezetni a 0&eiIldőI"t, ,a zt Wbh e~ől.t1oo.'l(lulr!; eser!; itmzolja. Azolk S:tlO Hak leg'l'öfblhIlY'Í!'(' ehlhez az 'eselk'özhöz foly'a modni, akilmelk TO<SSl1llU álli1 (I y a.gy coIli helyzetüik és lop,á st, ralb~ást, Ig yuj toga tá;:; t kiabálya. sokszor egészelll me,Qihafó mÓc!lcn és aJe<m eg'Y,,;zler :bváló sztruíszi 'k tévességekkel jMszitk ,,"égigvagy addig, nmí,g' a csendőr l'á nem jön il turpisságTa a sértett szerepét. A büntette~eknek ez ct különleges fajtája sok~Z(lr még a. s'a jiut vérémieIk: ontásM,ól \Sem rincl vissw., iha más III fg'oldást nem talál ana, hog'y a nyomozót fé lre'VezessE'. Olvasóink sa:iát hloasztalatukbÓl. de me!!' II llapjlapokhól is ismerhetnek olyan eset,eket. amikor v~il~ ki g~yilkosságot követett el fl azután öngYi IkoRság'ol szí nl plt. Nem mindi!!' egyszprü nnll:\k tJlpgálliJDíh\sa, hogy n két embe!' közül nlelvik a gyilkos és melYik az öngyil· kos. Az ilyen hag'édiák l'pncls7.erint né,g'Yszemközt játszódnak Ip s a tannvallomások ezért csak kövelkeztetéf'ekl'e adhatnak alapot. lK!i:ilöll!öS gClUddal kellJ a. lIyomozá~t vezetiIli legfő­ k&PIJ~n la bban az e.set'ben, ,h a az életblNl maradt szereplő azt állíHa, hogy a másik akarla őt Illeg'ölni ::; azutúll öngyilkosságot követett el. Ez nem 1::; elképzelhetetlrll. Előfordulhat s elő is fordult npm e,gy:,zel'. hogy
1927 február 15.

CSENDŐRSÉGI LAPOK

6.;;

]Pgszo.!'gosahh }<:utatás és a legélesebb szem is ha'l toponári lako, megschesHdie a Y(·jét, Farka~ Gyulát ('sendor nem kc;pes azokat az adatokat amelyek t : s amltán Öllgyj,Jkosságot kiivetett el. EiJl)e1] az Ü6~'I"," 1.J,'I)~Zlllen . talali. egymással logikai' iisszefÜgg~HiI~ az Öl'sne'k el0' já"ore a nYO-J1L'O'áÚJ;t még a r~ggel aZfMJnaJ b~,znJ, ha nlllCS III eg, az a következtelő és klÍuzelő tcl;et- be,~zettp~ al~&llrül azonban, hOi,''Ya tén~'állllist megl/Íz~,':e" ~ellyel ,!elk~ . szemei ~lőtl összeúllíUa a hűn ­ ha(oan tJisztuzui ludta YOIM. ,selekl;lJeuy eJ.!;:ovetebeL lefolyasát Úgy. amint azt 'l MiJ'c ITnrváth Lis:.Lbelyettps a Í1plyszínlÍl'p érkez..,lt. h~lysZlllen t~dalí adatok valószíllŰvé. sőt sokszor csai- Kelemen ,Jú:.'ef hulláját már feliJollcolták, a StenrlIa~(]anul bJwnyossú teszik, Nem elég (,sak nyomoka! 1.Ítsz(.0Iyt a bizo(('.-ág elvitte magával, Fark,a,., ai'ula tulal_lll. ~Jed, holt.. ~,nyt:g az a. kezünkben. ha neJ)) tu- IJedi!!, Jllár a kanos"ári kórbázban feküdt ánolás alatt. dunk oh aSOJ belolll,k eppen ugy. mint ahogy az írás- l/!,.\' Lál Horváth (i,zLhelyetü,s elesett att.íl az elön,tudatlan ember kezebeo a legérdekescbb könyv is P-l't- (i)), hogy a hely~zíllét frissiben me/!,nézbetie ,oln',,_ ],(·tetlen, meri nem tudja eloh'asni. . \[indössze a "érlóc,á( és 4 lövedék nyomát találta ott. Ha löveclékek nyomait találjuk a szobában. azokból Tekin(ettel arra, hog-y a helyszíne továbiJi -váltouí '?~ luindenre lehet következtetni akkor. ha összehasoosoknak már nem ,olt kitéve és mert tulajdonkéfJlJf'n lttJuk, kapcsolatba hozzuk azokat a hullán és a sebesülIII él:' ,elllJlIiféle konkrét gyanu nem merült fel a sZl'lön talált sebesülésekkel és a gyanusíioH előadásával rcplök egyike ellen sem. mindenekelőtt azt állapította A gyanusHoti izgatott Jel kiiállapoiáb a II azt a mesét 111 eg. I!og-y Kelemen .József és Farkas Gyula milyelJ fogja elmondani, amit máj' jó elöre kitaláH és betanult. v"zmb.,)' "olt s mit sem törőu\'e a család ellenkezé,ével kell mel"rtanulnia, Ene pedig a portyázó já),ől'uek pzer Ps haragjával, éHe csendesen a ma/!'a külön éle(ét. és C".<er alkalma. m6dia van. És tuuat alalt az p!részen Horváth ti,ztheb'p((es tehát hamarosan tiszta kép"t tunya szellemüeket ki-véve, g~'akol'olia is ezt mindenki. kapot! a tragédia hát(E'J'éTől. Ehböl leszürte azt a követKövetkeztet, elJ,épzel, lelki szpme előt! eg'ész :ielenple- keztplés(, hogy FDrkasnak volt érdeke az. hog-y apósa ket játszat le. de mindezt anélkül teszi. hO/!,~T (u un';. mpghaljon. nem ppuig megfordí h-a. mert igen ieleutö~ !liii tesz tulajdonképpen. Ezt az ösztönös kénesség-p( anyag-i érdekeit kellett annak elha(ároziÍsaitól féltenie, kell a csendőrnek tudatos agyműködéssp té ,-e. kiseb],- Azután feltün( Horyá(h tisz(helye((esnek az is. hog~­ Ilag~'obiJ próháka( tennie, szinte spol'is7-el'űleg-, kedv- Farkas (t lábán sebesült mpg. Kény(elen volt arra I elé,ből nróbálgatnia s íg-y nevelnie a következtető é' /!,ontlollli. h og:.' ha "alaki egy embert 111C:>/!' akar ölni, f' lkéllzelő kélJe~.el:ét. Száml ala n kbphb-nag-yobh g-ya- psnk a lábán (alálja el, a sebesült jaigatni kezd, ",e(lwrlati péluát lehetJle e1'1'(' r.. lhozni. de ez máJ' nag-YOII lpg védekezik, de semmi eseb'e sem keltbeti a tettesi, meghaladná (' roval k"retei! s úg-y g-ondol.iuk. hog-\' ben azt a hilet. ho/!'y áldozatát halálUball (alálta. Ib'ennill('S is rf>á ~zükség. J)lel't biszPll ))11nd()1l olvasónk ko)' a !..''Yilkos feltétlenül megismétli a lövést és )leui/!' I udja, miről van szó s tisztáJl rajta álJ. hogy ezt az Jllin,laddjg, amíg az áldozat leg-alább is olyan ,,'l,,·t iisziönö,; kénessrge( tudóssá é, p edi/!' minél alaposabi, npm kapott, aJl1l>ly(ől eszmé le(ét wszí(etle. tebát leg(urlá"á fejlessze. Maga veszi használ nemcsak a szol- al,íhb is a pillanatnyi lá ts za ( sz('rin( meg-halt. 'öt g-ála 1.cj ban. dp a J11ag-ánti}<Jt..éÜ(.,1l i:-;. löbbny;,'c még azután is lead t'/!,v-két lö,és( a (.. (te', Ezz,.l kancsolathon mé/!' ~sak annvit kell III Pg- llon'Mh tiszthelyettes nem tudta pl kénzc:>l ni. hogy ('JlIlí(,mtÜnk, hogy viszont a feg:.'elmezetlCll. miJltleJl Kl'kmen leadjon egy lö,'ést a "e.ic láháh" " azulán öng-yilkosságo( kövessPl1 rI. I1)'l'smi is plöfordulhat log~kai al~pot mellőzőellképzelés, mnit a mi n cle nn", pi pletlwn fantázia 1l"ven i.merünk. talún Jné/!' annál is ui.>yau, de ritkán. a (öhbi kiirühl1t;nyek nedi:::- "gyáltalbhan llenl azt bizonyítoiUlk. hogy itt iJy~n kiyétell)'" l'v"'~zahlJ és lIIrddőbb, mintha ",d aki pgy:\lt>ll:íbno nem ,jol;ro,ik köve(kez(cl"",el és elkéTlzplésekk el. A fan - ""d I'Ő l I cn Ile 'zó, Egy,zó""l ITo1'vil t h t i sztlwlyclteóben gyökel d y,'r! tázia könnyen elrni<'nuja az embert és a józan. lf!,g ik,ns P'Z.iÚl·ÚS útjairól lel",·\'I'. a llHtlta kiiliin, nwdtlo leg- a Ayallu Farkas G"ula (lll fl II " A tryanusí!o(1 kikhd,'z,;'" ~Ikahll,hal azt a,lta 1,1,; kiir"hell c"a pOllg. 1\ i sebh -nagsobb köve(kez(c(.~s,ei n~ef. plképzt>léseinke( teb:ít léplen-nyomon ellenol'Jznunk h( ,g-y , ::I.];Ól-i~ azzal :l pi~ztol1yal. all)(~hc."l 11 hn,·t,"té-rrill k"ll különhen Ie!t!riink a valóság u(járól II mesék hiro- hozott mtl!.n\\'al. h eves ö"zeszól"lkoz,;s ntún h"h·lött " dah'lIálJa, ab ol pedig a escndőrnek nincs Illit kerc, nie. I"bitb" R !lmikor Ő Ít,jg-u(ni k,'zllet!. iinl1lna:n e-'l~n r",., dHolta a pisz("lyt. H,)náth (i,z(h.,lyet(,o, azutan a h'/!', A hel~',zín i HzeUJlen kívül él'lékes táJllPont!)ka( I!"újthatnak a taJluk (')ö"dásui h; alTa vona(kozolag. II próbh l'észk(('k be' JJIt'nóleQ', shi II t e monda tr,,1 nllll1Ua I,." és JJlozdulatJ'ól mozdulnlrH ehnonu:l((u n loD Clnu,í!<.! h;Jg':~T aJ' áldotat P"l ~) g-yall11sí{ú1{ 1llilrp:1l "j";í'..fJ I1YI,an yoltak 1'/!,Y1l1ás~al, U1elyik volt a JlluöJkk"d , ,Z('111- tnl. ho!!,'Y <:lZ összeszólnlknzús hll).!·YHn türt~nt. I!ul úlh,!t 1"' 11 ellensP"esellh illllulu(ú, mdyikllek volt enlpk('. c'g·yik :;; hul fl Jllúsik é ... ig-y to\'úhh. A ~~· t~llU'lt\l1t ph, UclÚSÚlI lú1szot t. hogy olyan dt,ll1!'okal nh_~ sl'l. :\ltl\'ly\,k"l lIogy a lIlú,ik "l1ülljék u föld szinéröl s . 1lIelYikről le!'PI eg~e"i,égét, lclkiJlt-lét (ekintve - .I,WllI!yeh!."'" lel- Jl('ll1 {·lt út. l\lég- II lr:g·l'U'fsZf'ru hh l',t,'lHt;'n\ t ~l'lll tlld ll.teJezni. hO(:!T g:yiJko~~á;!nl "eir:uIPdJek. cs fol~::r: hol júk illtnJáhnn az ~nlurl'L'k éh'thii"Il~, I'lfll!!;.ltlha"'u ~'H;;I(.llli. 111;\ azt vlllúhan U('lll éltek út. \!!~ :1U\1 ... itntt uz allyag-i éruek' ,,' lIa,zlIoh következ(ptpSI' kel lphd (uI'"bl,U leY01J1I1 II kíilnsUIl l,:PI"ülll.' :t l"p . . zh'ipk,\L lt,-'P!t'I1-H\'nnhHl \'i ....... u zUl,kt\llt nhha nz. {lIt:tltth~n f\~h~pítt.'tt Ilh, ....·h ..'. ~ nit l~l"l,t· /..')' auIJIbHotl ma/..'tlt"rtilSáhúlIÍ6. A )egii:.oc,f'Og'yo((u hll l'1I~­ ki/!,oucl"IL h('I' i~ üg'ye ~ehht,'1l yisl ·lketlik. lJ~l l'PI1l1hcl1 . Y;lll U _HZl'~ 1 JIor\"lltJl ti . . . zt1u.,b,l'th.'\s lII~íl' 'llh\..... t biluny\\. . \ uh lIájn. lIliIIf H Ip~l'~ZI .... (·hll. ha IHUllnll yHII e, ... httl:t",lIu \. hP'1I11W. hPP'\" Ti'''l ,rk~ui a (..,,'Í(' ........ n hal'( ~ tt , .:tz. úhltl1.:d .. lh'lIl ('I'zi ul Hg-{!1 " , ]H'tlig- fonlíh"n. 'llllint ~tzt .l g'~-allu .. ihlttllak. u,ldi!.!'" HUU LÍls:-oUlIk wal' II Iu:... t l"AY kOllkJ't.'l e~l'il'l ho~~'ull "kp· Clt'llIlkh'(,,1 r-.ikt,'!'íilt t''l1litl'111 i"-,, 1~X'1l úm. ,11' ~\ ,·:--I\lhl~_t' J.,zp(( ll' l'~~' ih,." ....,,·intJul! itl,lo7AI(u(" lI'"'Ylllh t !Szl 1I1('~"4!\l)z üdl>~"-' 11t'1I1 hiY..t1.H~ ílt~k . . 'h'hút hihHl~ lh\"-o\"l.\ I",]y,·(t",. , ']lu)'\'á(1I l\it",,1I JI!. 1(1)(/IIII1'i ül',lIl'Ji )",,1111'1\1'1I"s 1\,<,'11,'1 t ";í'Á'I"{'z.n1. Hko it tOIJOlIúl'i ,u..;utúlloJllÚ"'II11 HI~l .i,'lIiu~ ~ ('II ~1 "r ,'" (l
CSENDÖRC:;~OI LAPOK

\hl

\ oa njt\\\lll "l<'llIh~1\ 1"'1l IIhlalk :k,iz,'lébcl\ védocsúl ,'" kd 1\\\ ",]';1.. 11~ " "11;\1 1:1I:íH~,. :J hnrlll:1llik lii"cdel.. ll\ ' om~l :I S~·kl,;.n\',·l1 :'It " 1111'11\ ,'Z<' t I\('. n ncp;yrdik PP dÚ:' llh a.. 71~11 ,,';11"1 ~I palllúl" halol,! he. "\ z clső Hivé",;! ':13 :ilth\,~1\ ,'lh:'ll'Ílolla ,mago/mil. \'\llltlS1Jiniíll<,g úln. h.oln II t,·II,·" k,'z"t klül,;t\;' ~ "Z""! II IÖY('llék :1 IC'([CH Johb k,'u 1','1" l''',) -ZPkl·,;!l,<.'n út ;t lllcnyeu'!bc fÚl'lÍdotl, "11'1\,' ~l~,\n :'t!haJ.ld,:\ ·lll'kiit.közöt,t lU ·7,.,;.intlelyle>lö'bc éd yjs.-.'llnlllotf :n pndl:í.,l·a. Ekkol' dulakot1ú" keIel'kezeLI. \ h'lle-" padl61'a tl'J'í,lef.le áltlow!át és 'két '! ö\'ésl mlOiU! i" l'('Ú. :\linll a kl'l lö"';", lalIIH 68 halálos 'vol'l. A z'u1áill l,in,'lIt ;t ncg)'(>,lik Iii"és, nz. aJlne:lyiklllek II !öyedéfke az a,.7·al alá a Jl~ll11óhl híródott. A ,lettes balkezével meg· fl>gtt. hogy ll1cggyilkolta az apósa. A hulJál nzon il heb-eu ·t;llúltAk meg. ahdl a ké,t lö\'eMk szilllte a ps7a) ,!eljese,n ll1e~gyl'zet.t a gyanllL,ítot't u:ijának a méretei"el s merőhe'll e'·le:nlk ezeH az áldozaté'val. A g~ ,mu ezek után olYa!Il határozott formált k:1.1l oti , b"2) e~etleg a !!)'lIJlll.1Sífott ,tagadása ellenére lis 'b irói itélet alan';a lehetett volna. Hor,Mh tiszthe!)-ettes azonban teljes munkát akau'l végezni. ~linthogy az a gyanu il; felmerült beune, hogy a gyilkcsságról a gJ"a'Ilusíto1Jt felesége és az áldozat felesége is tudomással bírt. ·a zdkat is ől'izetlbe wtte. Persze tagadtak. De amikor Horváth tiszthelyetJtes feltárta előttük. hOgJ' mennyire tiSZltálIl ,liát ja az esemé· nyeketaz ő bei"merésük néLkül is, ameHetJ!; a felrava· talozott áldozat holottesté,t is megIIl111'latta JlJeklik, a két nő megtört és beismerte a bűncselelkményt, 'Pon10salll ú..,o-y, amint azt Horvá11h tiszthelyettes elgolll!dOilrta. Farkas Gyula is ,beismel,t millldernt. A plilvl:olyi egy kapcsyári emrert&l vásá:rolta. . ~~ birói e'járá" sorálIl aztán a gyanusÍiotJ!; IlIlÍ!1ldClIlt mal1.'ara ,áJ lal! s így sikemI t feleségét és a-uyósát a bün· te1é;-;lő1 megmen'erue. Ö maga most tölti lIlyolc évi fegyhá7hün f e1é.-ét. mjikölJren a felesége és anyó"a talám ~zal Yí~asztalódnak. hogy a szégyen ma~d csak almulik, a S7eo I!"yeres udY'a~' és a földecske azonba.n mégis csak az öyé1l: maradt.

--.. ---_._-..

_--~----~--~--~-~-----~-~

AZ ORSZÁ nos TISZTI KASZINÓ KÖZLEMÉNYEI

Vigaimi hírek. 1. A tisztikasZJiooi éttel'melk ben rendezett szombat esti családi táncösszejöveteleket ezelIlJ!;úl az llra1l: csak egyenruhál:an vagy estélyi öltözetren lá. tC>l!'atbatják. A hölgyek az allkalomlllak 'llleg-felelő, de lehetőleg e,Qyszerű öltöze1!ren jelennek meg. 2. Február hó 26-ám farsang vége. Ezen tán.cöss?>ejöveiel jelme. zes lesz, a höl"ooyek és urak tehát ezalkaloIll1illal lehető­ leg ~elmezben szíveslred;enek megjelenni. Hö1,gyeklIle'k az álarc viselése éjfélig kötelező. (A selyem álarcokat eélszem házilag elöálJítani.) 3. Az idei idény utolsó sZGmbatesti családi táncössrejövetele áJpl"ilis Ibó 30-á,n lesz. 4. Hölgyösszejövetelek. Az Orszá,g os Tiszti Kaszinó vigaimi bizottsága, mint tavaly, úgy az i,d én is (délután 5-töl 8 ól'áig) művészi mŰsOll'l''<1.1 egylbekö!ött hölgyösszejöveteleket rendez a következő keddi napo· kon: február 22., márc'Íl1l6 1., április 5. és május 3·án. Mil. ,észek közreműködése bizt'obítva. A műsarszálIDok közötti szünetben tánc. Belépődíj, zenedij, ruhatárdíj nincsen. Hölgyek az allkalomn
1!)2i l'el"'II:',· I ~.

CSENDŐR LEKSZIKON 9. Kérdés. T'o{rtkiurk krrljr {,;!izuclleniil a D/lrlfl portJá/l V(III. Az elkel'ítrtl krrl ti !J. t 1 NI mn/'{/."t kopl/jríll betéved egy L'idra. A !teri ga~da'/q megfogJ,u s ml',I/. lI!JlÍ~váll. az ,íIlal bőr{>t 1/t/oJdonrt!Jo veSZt. JogosolI i,;rt-e el? Válasz. A vidra ragadozó és kál'lékon y vad. Az ilyeu v'\cht az a földtulajdonos is, aki egyébként vadászatra j~g~:;ílva nincsen, soját telkén bármikor ~lP?~ztít~.atja. .-\ pusztításnak azonban nel? SZ,:b~ld vadas~la~ eJJaráH' ~'Il törtélllnie mert ez a vadaszah Jog megs~l'tese leune. .~ tulajclono~ telkére tévedt kártékony vad a tulajdo~lOSl'a nézve uratlan jószág, amelynek tulajdonát, elpusztít.mi :iOgOSí!VH lévén, jogosan szerzi meg, ha a "adat elfogja. 10. Kérdés. A csendőrjárőr portyázás közben 11.1 észleli, llOg.1J efJ.1J uradalmi kocsis hajtotta jármíí (I vármegyei szabályrendelet tilalma ellenére néPjelző táblával nincs ellátva. A kocsis, előadása szerint, gaz· dájának többizben tett jelentést a névjelző tábla alkal· mazásának szükségesség éről, de a gazda fi.ayelmen kí /)ül hagyla jelentéseit, Kit terhel a felelősség az ('l· követett kihágásért? Válasz. A járőr foglalja jelentésbe észleleteit és a jelentést terjessze be az illptéke:; közigazgatási ható· ~ághoz. A vármegyei :;zabályrendelet rendelkezései döntik el azt. ki felelős cl kihágásért, a kocsis·e vagy pedig gazdája, esetle&' mind a ketten? Ha a szabályren· delet a jármű tulajaonosát kötelezi a névjelzőtábla alkalmazására, akkor a jármű gazdáját vo,nják fele· lősségl'e. a kocsist legfeljebb akkor, ha a névjelző tábla alkalmazása az Ő gondatlHlIsága vagy szándékos cse· lekedete miatt maradt el. Ha a jármű vezetőjét, hajtó· ját kötelezi a szabályrendelet a névjelző tábla alka lo mazásál'a. természetesen csak ezt terheli bűnvádi fele· lősség, amely alól szabadul annak bebizonyításával, hogy gazdája annak a lkalmazását eltiltotta vagy meg· akadályozta. ll. Kérdés . .dz f. r. g.llanusított a sértettre uszítja cl kut:lJá.iát s egyúttal feleségét, a II. r. gyanusítoltat fcl· szólit:ia, hoay a láncra kötött kutyát bocsássa szaba· don. Az ele1'esztett kutya a sértettre ugrik, megharapja, az ín.1J okozott sérülésbe a sértett belehal, mert a harapott seb fertőzést kapott. Mi a helyes minősítése (/ gyantlsítottak cselekményének? Válasz. Mindkét vádlott szándéka a Rél'tett bántal· mazására irányult. A kutya a bállltalmazás eszköze volt. Az T. r . gy'a!IlIUSított, a 0SElle'kimélIly tervezője, fel· hívta fp.leségét a kutya eleresztésére és a kutyát a sértetwe lliSzítovt.a. A II. r. gyanusított a bántalmazás p.F:zkczét. a kutyát szabacljál'a eresztvéll, a bántalma· zásra aJka!lD.lassá veltbe. A .két gyanusÍ'tott cselekvőség-e tehát eg) mást kiegészítő egységes. a hántalmaz;lst lét""h07ó ténykedés, amely a büncselekmooynek együt le;oren és rozötielIl alkövetél'ét je·le'u ti. A bűncsele;kmény. minthogy a gy,aillluliiÍtoitak szándéka neru irányult II ~értett megölésére. halált okozó test.i sértés bűntette. ~Btk . 306. §.). 12. Kérdés. A sértett bebúforozott kiilöt/(ílló ház· ban lévő lakását a hozzátartozó kerEtel haszonbérbe acJ.ja a ~e~tesnek. A megkötött szerződés feltételei~lek !nztosUagara a tetteF óvadékot tesz le a sértett kezebe. Ki'lerülvén, hogy a tettes a bérelt teriileten levő több inoósáaot, ez.ek közt eg:lJ régi művű faliórát jogtalanul C'ZCfdott, a sertett sikkasztás miatt feljelenti CI tettest, '~nrc ez azzal védekezik, hogy az átadott bizto~íték o~szege fedezi ~I ~árt s í gy neki bíírwádi felelőssége mnesen. H elytallo-e ez a t'édekezés? , 'y it~asz ..Az állandói bírói gyakorlat szerint a meg· t~l~lo ovad,ek esak a belyettesíthető dolgok eltulajdo· IJllÍ::sa eseteben zárja ki a sikkasztást, nem helyettesít· h!'to dolgokat ;'1zonJ;lan l'endszeri.nt nem azzal a fel· tet.ellel a?na~ at masnak, hogy azok eltulajdonítása ~t~n az atado mege!égs~i~ az érték megtérítésé-vel. Az lb e~ dolgok eltulaJdollltasa tehát mindenképen ti t~f~~rJon?s, bel:~goyezés~ ~élkül törtélllik, s így az el· t ... Jdon~to, .t~kllltet" nelkul letett óvadékára, :sikkn~z, asert bunvadl felelosséggel tartozik.

192; február 15.

.

~

CSENDÖRSÉGI LAPOK

. 13. Kérdés. A felbujt6 ráblrta a tettest arra hOgll a .,crtC'tle,t alapo,S?l1 l'er:ie meg. A leltes a trocsm6ba megy, lit beyanf! a ser,tettet. Az ittas állapotban leL'ő tette;~ 11legla11ladJa a ser:/C'ttet s kését'eI sZÍ/ien szúrja. A . sertett megllOl. Felelős-e a felb'Úit6 a halálos eredmeny~r!- holott a sértett me.qölése nem 'Volt tárglJa a felbuJIasnak? . Válasz. A. kérdésben foglalt eset szerint nem vit9.~ hogy a felbu-Jtó a sértett bántalmazására a tettest rá: bírta. A hűnvádi felelősség szempontjából közömbös hogy a felbujtó óhaját, szándékát meghaladó módo,{ yee;ződölt a bji.ncselek~én:v. A sértett halála a felbujto altal akart bantalmazas okozaü1. Ezért az okozatél't tehát a felbu-itó is felelős. 14. Kérdés. A teherben lé!,ő nő egy bábához megy s előadja, hogy magzatától szabadulni szeretne. A bába prre a nőt lefekteti. hasát nyomkodni és kene.qetni /.·('zdj. majd kézzel annak hüvelyébe is belenyúl. A teherben levő nő ezek után otthonába tér, de az elvetélés nem következett be, han em bizonyos idő multán rendes módon egészséges gyermeket szült. Bűncselek· méllyt követett-e el a bába és a terhes nő? Válasz. A teherben levő nőnek is, a bábának is az volt a szándéka, hogyaméhmagzat eltávolíltassék. Az a mód, ahogy a bába eljárt, a méhmagrot eltávolitá~ára. elvetélés előidézésére alkalmas volt. Kétségtelen az is, hogy az elvet.ílés elmaradása mem a két nő akaratán mult. Ily körülmények közt a k!:t nő cselekménye a Btk. 285. §-ába ütköző magzatelhajtás bűatettének me.glkez.dését Jog1!alja lIuagába,n. 15. Kérdés. A séri ett a tettesek sertését m ezei kártétel miatt behajtotta. Ezt bejelentette a község elöljáróságának s annak tudtával a sertést alakásához tartozó pincébe zárta. Éjjel a tettesek a sértett beleegyezése nélkül behatoltak lakása udvarára, lefeRzítetlék a pillceajtó lakatját és a sertést el hajtották. lJfily uűncselekmél1yt állapít meg a tettesek eljárása? Válasz. A sértett udvarára való behatolás, a pinceajtó zárjának lefeszítése és a pincébe való jogtalan bemenetel a Btk. 330. §-ába ütköző, a 331. §. 2. pontja szerint minősülő magánlaksértés bűntetle. A sertés elhajtása külön bűncselekmény: a Btk. 368. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétsége (nem lopás, meri a sertés a iettesek tulajClma volt, a sértettnek psak zálogjogát érte sérelem). 16. Kérdés. Valaki künll a határbcllI .icÍI·, se.qUséq utáni kiáltásra lesz figyelmessé. A IlOng után indulva, .~zemtanuja lesz annak., hog.1J <'ml hatalmas terrnetii férfi egy zsenge kOl'ú leánykán erőszakot akO?' elkö'vetni. Az állati illdulatában telgerjedt férfira Idált, mire az fenyegető szat'alwt használ, méa na.qyobb diihhel veti maaát a lállykcíra, szemmel/át/wt6 lév én, hogy annak ellenállását mihamar l egyőzi. miTe a helyszinére érkezett idegen a feldühödt férfit agyonlövi. JogoS védelem esete-e ez7 Válasz. Igeu. :Nemi közösülésre irámynló erőszakos ('selekmény oly támadás, melynek rlhál'ítáoár
l:'h"yilk tUI.du

1.~lflj(H1d{Jtt:

ti

(.~opOJ·t(k;'ll]"'ll.'"

Yi·,~1{J')l1lJtu,";lI .jO)Y!H!H~,1l ('(~!ljniilllllk LllI(l,g"\"II~Ig1fHsllt

fH

foglalja magáJban. Ez a be,zéd ugyallL, azt te,zi m'll ványal.óvá, no'/l'Y 'az (.rő·-ma;k~, fel)ép'; ., akonnán)" téÍJykedesemek meg·akadályoza'a:t ce.ozta.. Ha ugyanis ez a eélzat nem bizonyítható, az ... em \Ti]ágos, hogy a (.ettese'k a bizothág jellegéről és r6Odelteléséről tudtatk, aikkor az 1914:XL. t.-c. l. bekez.dés~be übköző, oa 3. §. &reTin'Í IIDJÍnősülő ható;áe; ellen való erőszaJk bűntelItéről van 57..6. A támadás ugyani" nem közvetImül a koormány tagjai, h'anem annak lépY6eleiÉlben eljárók eJJJ:E,n irányult, akikről nem volt és nem lEhetett mindenki e'ő vt 11yilványaló valódi jellegÜ:k. jelentöségiiJk é.s rendeltetésiilk. Ha a hi20ttság ta'g:'ai nem a2 egé.;zkormán)· megbízásábÓlI jártak el, hanem csak egyes miniszterek képví" elői voltak, lázadás 'OEm forog {,mn, hanem ható:iá.e; ellen vooó erőszak, mert a lázadá~ben tÖ·lvémyein.k intézkedései szur'lUt az áJl:j,anJlatalom nom tal t ie;émyt a közvád jogaira, hianem a sél'tett kivánság ától Lc"zí tüggővé e joe; gy.a.Jwrlását. Az állam I1Uwtá'OycIJja Iilyeu eselIbElll azt, ha a csadád jó híl'llevét a káro.,ult, a még~écrtett jog'Ú llél nun a.k.aTja meghurcolni a tör,énYl5rek tál gyalólf.mmeben. A fenl'UJ01l'gó esetben a sértett fél els&sorban az aratóm1ll1ká'$, a tmlaJdonos, akJ.netk tulajdonJogát sértette a tolvaj. De 'kél-s<;gSll.ett és meg-taláH tárgy logalma alil. mert a talált holUesttCil míuden körülmények ,közl rendl'lkt'zik :1 hatóság, eUDek reudelkezé..<ei ul,ín pedig- az c,,>t leg- jt'lt'ntkező hozzát.artozók joga nyílik JUe,g a holHe,t ,ltemet';fének rendezésére. Ezt nündenki tudja.•\z i1)'('U holttest kifosztá.s.a tehát lopás, am('ly a lopott t:ín.."· (·l'ti-k.' .. b'dUlt min&;ri.il biíntetté vagy yét .... rgg~. 20. Kérdés. r"alaki soa/.qálati I'i"oollll!/OI k<1 vcsvlatosalI bérelt lakásiÍbál r.QI' /'(' .• 0/ a/bér/rtb,' "d. A .'0.0/gálatadó a szo/q(Íluti !'i~zullyt II/cgs:iilllrtl't' " tOO,'rlól elbocsátja szo{qálalából. I,öld cs-e (/0 a/bér/u" lllktl.,· ból tál'OZlli, tekintl'c a:l, 11011.1/ II ["bá/Ő .... / so,.,.:.x''''.\ílelJ hosszabb a/bc'rlcti idótartall/ol kötött kit Válasz. A f~nn,í1ló jog-szaháln,k '",'l"Ínt a '."k:llati "i'ZOnllYH.l k·lI.jlc.,ollato,all D\> l'd t lakú" b,'rl~h' lIIt'::"Úl Jlik n. szulgitlttt.i yj,"'Zony nh,\~· ... 'Z.Ülll~"'t·\'t\1. h:h· . . :1!.k !\r. ;\r dekelt fC'lt.k ez"-,, I dkllk('~.ii lll"I!;ÚJt:1P"du,·t n,'lll k'it\it · h'k ()~"'yulil .... ~\H1. .~ ~:l()lgúl~lti Yi~l.tlll~" UH..,~ .... [, Uth.';,"l,k,.r ~

!'zz" I k'uPcs(l,llIlhllll híl't lakú~tkci kt'lI ül'it"lIi. ;\Iintlhl~l HZ ll/!ut:'J"llö u l'übiw10Yl't \:lll j,)~"\·i ... 7.t.llyb~t1\. :1 t"':\ll~--alnt .. "dó kiYúll'Úg,'1I:1 ll(,ki .., 1'c-ttélt'l n;-Ikitl t'l k,'ll lt'11!;·)1111l Ilz "lh':'l·I.'I:I"'.I1 hirt h<,lyi,;'o:"l.

1!127 ff'11I1,í,t" I;'.

CSENOÖRSÉOI LAPOK

t;S

HIREK

~l. Kt'l'lh'" JI j ti:: iirii/df'si jOf/!I,/l1 ri liil'/·(;/I.11/''\ osz . s, 1..,itt·'t·.\I'f~.'::').' /\;1.' .io!los/II/rlk C/'/'t':'

t·

Y:lI,I", .\ küt,'Ic"I"",';)'.:I iil'(\khng'~ ,', lpg·kii/.pll'llhi • k',":lill:lk '1.1 ,17. i "'é II \\'1 il';l, Illi, UlOg'Y :I~ ürül;· Io;\:.; \ ,l \ .'g·,,1 'I.k:l ral:l <,Il ~'"';l\' i ~ h i\':1f Y:l ynlllllllk ii l'ii I;"llii :I h;I~,"nl,'k , hiwll~ os h""Y:lt!;o!, .\ ,hírc'li gy"lo)' lal :1 kÜI.'I."'·I'~,ZI·" Ylll\nlkozú j ng tt g'Y l'l'llH ,kll (' kl 'l"í"ollaNbi lllnl>k:1l ('snk akko\' ig,'nYl'lIwt kiitt'IPSlész.t, hakötelE'sI' ,,"",' kiizwtl,'niil jog-osítoll lÖl"ZS('!öc1(jiik >IZ ölökl&,i kal'l.... olnthúl ki""ilk. Az (ir(iklhag-ylÍ .:;ziilleillpk cSlnk "kkf)]' .. ,lll ,kö(l'l"'n'.:,zl't' ig-ény(', ha lltiJlCS lb1.<Íl"mar..ó. A kiit"I,q~.;zrE' jO!!fhítottna:k chbeli joga, ha 1llllKlk {",ypl,y<"itl'st' ('lött l'lhal, útszúll örökös('il'l? \ kiito'I<"ll''''Z IÖl'\~nYl?s mE!-rté-ke allJnlak az összeg-Ih k ft'k tlIJH'ly értéket 'a ,köte lE'M0... ZJ:e jOg'o"ított az iil'Ökhag-yti utún mint iiilTéJ1YI?I., öl'ököR örököl'! ,'olna ukkor. ha az iiJökhagyó "ég"ő int:ézkedé"t lleill ]WI,''Yolt "ollla hútra . •\ kötclE'sr& .. zre jogosítottak köte-lesl'észükcl. az i'rÖkha!.\ ,·ú ált:;1 életébe,n tett ajándékozúsok eseté'n h köyt' telhE' ti k. Ha akötc,!esl'é-sz'l'e jog'osHott azt lútja. hogy az életihcll leyő. kötelesl'&"zt adui kötele,.; rg-yén p:lZHrol. zál"latot kélhe'! vagyonára. sőt g'ontlnolk~ág- alá h('IYIZŐ eljúrú ... t i-s indíthat. \,'1

22. Kérdés. Bünt etendő ese/rkményt kövrf-r rl az, aki sajáf fa I/.//a i te/kén szomszéd jál/ak kuf.1/(íjdt l e/öl.'i? Válas7_ Ha a kutya .. telken kárt ici,t, vag'y a telken .-aló csatang-olása kiuiétcl veszélyét l'ejti ma.g'áhan, ,agy 11a a kutyát gazdája szahályellen1'sen (jJéldául ebz..'Í.rlat eset én) hagyta szahado11, akko\' a kutya lelö"psp Hem hűnc~e!ekmény. Ha azonban ezek a feltételek nem fOTog'llak fenn, tekint,e különö.;el1 azt. JlOg\, a kutya elkerít~tlen hp!yre l1éyedt. be, a kutya elpusz(Úá,'a 'lllé,p;állapítJa a Búk. 418. §-áJba ütköző >idegen ing-ó V
Sz;íhlendel' Bi>la altábOl'llagy esküvője. SZlíhlc/lr!r,. kir. cr;('IUlörl.'lég ff'liig-y('Ilí)jp, fnh''', ,',,'i (,('hl'uill' hb 12-én ö_t'. {lró/, dr. Brthlrll Károl!l;/';. .~zi il. NrYl/rskéri Kiss Mária l11·hölgl!.'1'.'1 Bnrla.pf>s1pli itrl' ,·;os.-;Úgot kölöl t. 11(>/0 :1 llúh01'11 ag-y, D lll.

Kormányzó (J ,. e lism erésc . f(m''''úllYw (",. fi Píj"'flltj,tioo l\, l'nU'l'],p"'Iil 'liir1J-n1l p]."tnzú,a II Ika·lmá\"al H",lelel1r1/f fUIU;" ~z!Í'lJado". őrkii Iölló,Aa.lo,lt, m ....lY 1I,llk,alommal az őlikiiIönj[· J11rny "s a ke'ulrwrsi iirs á 11,"1 teb dihnncl'<és'fo,t fcjl'zlp ki a Kor . mlÍlIYzó Ol' (j FijlllélllÍslÍ{/n 1926. (>vi nyúri IIlll'IM.Jwdfu;a aikul· má\'"l (ijjdöllűl'e vPzPmYl'l1 l'i~ztl'knrik ,;, J.rg,;nY"(·gn~ a t!'lje· sí I,.lt szolgáta laiél't. Kitiintettis. A KormlÍnyzlÍ Úr (j FiimélllÍ~,í[/n az 19'2.i. >'vi :ir\"lzvesz?dell'l1l1 alkalmával éü't· é~ vagyonmeJlt~s kiirül ki f"'.ilett öTIlreM.ldozó, l;ivúlóau hátol' mngntarw",nk<'rl H er/y; .l'i· z;cf és Cs. Szabó IsI!1(íll tÖll·,.sől'I]Jle'~tel""klneik al. \T. o,~tállyú n\.;j· g~'ar él,dcm:keresztel és liiri S,ílldOl' eseud'örnclk II magyar ",.. d('ménn<'l a zö·\tcl znla'gon rudományozta,

Dicséretek. A beliig,ljllli'llisz/e r LÍr D ebreczelli JMsef !'iszI· a;>; 1925. évi ,bl'lkés-billl:U"; Úl'vízvcszNledPID alkalo lllával a llJeurlbe.Ji. 10' 1JM tettesdt fátradhnlallan lm-z.,aalomnnal párosult tlzakI uchh· sal lefO'lylntolt nyomozással killerilelte és azokaot az Úl;'Rzság· hcl~"ctJtest

Csendörségi szálIlló ! A

~r.

kir. Beltigym. körrendelet 121087jelJI. VI. C. 192(i. alatt II csend6rlegénység részére engedélyezf'tt

lijrendszerű

khaki társasá2i sapka már kapható a 38 év óta f'ennálló és a csendörségnél elismert

I1ÁRER e2venruhdzoti intézetében Budapest, VIII., Baross-tér 8, a Keleti p.-udvar érkezési oldatán, a Baross-szoborral szemben.

Telefon: József 21 - 78.

n Csendörségí H I RDETÉSEKET LUDOk részére kizárólag

Baloab Sándor birdelöirodája

\1., Révay·utca

2~.

vesz fel.

Telefon: T. 157-83.

;\lindennemü megkeresések erre a eimre inlézendök.

SZ{Ull

Kérie

I a legúiabb áriegyzékel I ,

,

Ord k

Gdbor c'a;os

Eks~erek

Budapest, V., Lipót.körút 30. - - J{érjclI órák (is

ékszel'ekből

ingyen árjegyzéket, mely szer int 3-5 hlni részlch'e Y:ts{u-olhat, - Készpénzfizetés mellett 10% engedmény.

•

HJ~í

,..

1" ' /'1"11'''' 15.

~7JJJgúJtUtilfoi k.''l. . 'VQ uldrafffl l Túlla d.

tsENDÖRstGl LAPOK juttatta,

kt!rülefi

jHlJ'Wlr .\'110k i

dicsél'Ü

A J[adtö .. (/' nelllli lIIúzeum re .ilőd ése. Néhány évv,,[ ~wl/j((

m"g n'1Jr1.'{)1l1 k<'Y(>~('ll tndhlK róla., ho,gj" a HA.-dtürt(;,wlmi ~lú­ í'A"111l'l ",z(),rgos. lQ·nkadatlurn 'Il1'lllJllkát y,p~eZt gyiijti a muH, a ih.. ...-Q t<,ttt'lk•.a IWlll(>•..;, el'-~nyl'lk UJü:!k('jt. ..A.. MÚU"l1l1ll l("tlk<"S mll11kilj {Ul~tIk f" l'(',dI]JI~ln ~"'<,Ikré p~ l1"'ll mir!. :1Il1á~' Ol\Sl"lJÚgsZJrrt G isme"ri1k. az int~"zm{'n~-t :c;; az (,fld5g f~lt,Ye őry,GH er<.:kilyéik, c!m'lé'kek clőkerrüJ­ w'k él'l. ogYl~H"k iki(osl. külön-lküJöu mÚ7Jeuma,iból, hogy" egy 1",1)."" Iniijtw h&súd....-e.hb<>n lÜ;r\deth"sbék a muhlli La1>OK:, anlf'ly I:\'('n~:{\ 10 fiizetS1.Jenií, Ü'rjedplmif?s szwn]:an j~lenIi[k meg. Elő­

Kérclmck. K ö/C'Ö"ÖH ál helyez"süket óhrrjl jál,: Pesli 1.I .. u" kurdi örs~1i (sz['lk....'Zárdi oiSzt.ály") ('Aendőr a kl"'"{·,..k(..;n{·tj ()... ztálJ,-

tf'riilel~; Siitő Kríro/ )j kápolnai őffilwli (('g1'i ()-.'%tály) c,~oP1l1(j,.. {Jf'brceeni vagy nyü'pg)"'IUJ.'l..

r<' . K~Tj'k 1iöle;önös átheh·C'7i~ . . ii'k('1 úh:!jtú l njtár-

!l

~.;aiikfll. hogy <"Ímiikf't k~jziilj,í'k \'(>'liik.

.............

~-.......

...........

~

II

.........

~--

..

SZERKESZTOI UZENETE K

Házass;ígot kötöttek: az I. szómú csencl.61' kerületben: no/u;r Jakab t,i~zth(lolyelt:es ÖZY. Giesz G.ljulfiJlé ,s7Jiil. Kos;cz!fi Erz.,é/;e.lfel ~ nálkoS8zent!miiháJ,on. Nagy Gábor lJ. tör7.sör· Tlwsle.r P ap Juliaul1fÍl'al XHgykő,rösön. K01)6c.y András ör-

Cikket nemcsak II csendőrség tagjaitól, hanem c)[ogadunk S azt megfelelően honoráJjo..k. I\éziratot nem adunk vissza. A közleményeket kérjük az ívnek esak egyik oldalára, lehetölel(" félhasábosan és könnyen olvasható írással írni. A szerkesztői üzenetekben mindenkinek válaszolunk, levélben senkÍIl ek. válaszbélyeget tehát fölösleges beküldeni. Jeligéül kérjük kisebb helységek neveit választani, mert az azonos .ieligékből származó félreértéseket csak így lehet elkerülui. Az előfizetést kérjük pontosan megújitani meri a felszólítás költségét külön felszámít juk. A Csendőrségi Lapok részére szánt pénzküldeményeket ne a szerkesztőségnek, hanem a Nemzeti Hitelintézet Budapest- Krisztinavárosi fiókjának tessék beküldeni (Postatakarékpénztári cheq ueszámla: 1672.). A szelvényen mindig jelezni kell, hogy az összeg a Csendőrségi Lapok folyószámlájúra lett be/izetve. A hozzánk intMAltt leveleket így kell címezni: .. A Csendőrségi Lapok szerkesztőségének Bndapest. r. ker. Vár, Országház-utca 30. szám."

Kiss ,Tulianl1rí1'rrl ~o\Jbon"Y'ban.; a liI. számú esendől" Ii(~riiletben: GJJóre /.\·t,.,ío tiszthely<"tles Nao.i/ Al1luí1'ol Sz.cIw.tkeu f?::, a l'11. szánn; csendörkeriil.efben: Z(Írd('zk .iJ . {fJoslOll Ifir7. ...öl'nu:'.stt~l' Rtpf(ik Korolillát'ol Sz:k.-.;zón.

N .'lmi L eyéltál'hoz. (Bndape!'it. ,,"úr, B~('~ik.3pn-t~r 4. ",z." :!... KHri.intetéf'tüt az osz,tiIlypal'an'('~oksá.gtól lly<"rt ,a dnto:k al.lp, jl.L!l v('-tliik fel 8 mult éTi f~ a folyó t;,yi z:o-('l;.könyvllt".

HEGEOÜ

11111111111111111111111111111111111111111111111111111111 111111111111111111111 111111111111111111111 1111111111111111111111111111001111111111

~g>é;z é"re 8 peng-ő. l:éJévre 4 pengő. eg,esiileúi (a~·()kru:J.1k a a--elThdlfS ~1ö.fizeté.4 d~j if·ele. ÉrdC''k.esés ti.sztán magyft r ,·on"liko'l,á,;ú b~·d1'jli>'nc,lmi «IuM'keik, i,mpl"·!,,ik tölt1k 'be a 1"1) ha~:í.hj"it, mind ol,
fi",e(';';i ,djj:

i~lH.~r(;'t,~('t növ(',lrj.ik. A l{"gmJoC-leg('lbhen GJján1jufk. olvasú.in:ku.a~k, hogy 8Z aránylag csclrély -clöflz.etési díj ('Hp,uébcl1 I'zt az .igPJl "n'lt'~lke$, j:iZÍJnes (>.., él'l1eKt's ismeretf()lrrást mifl.'él ~zu­ "losabban Ior<]itsá.k hasznukl·a. EJőfize(,;st elfogad a Hadtör t t;\ll~lmi lfú'lRmn, Buda'l){",:;t, Márja Tcréz,ia lakt..'U1~'a.

s az

E lölé})tek: (jrmes/erré: az I. suí mlÍ cseHd-őr kerületben: lfoh(Í("R Jál/ OR, HaJ öka Káro/y, .IleIi., F erel/c. Agocs JánoR. /)()/)rica Annr,;s; a Ilf. számú c,fiienclör ket/ile/ben: Forkrr s Pál IT. , Pi.lll pr J6z.~ef IT., Somogyi l slrán, rárga Jlerenc l .. l't/rgft Al1drd.$ (".; (IZ r . szánll' csendrJr kerületben: Tóth .S'(Índor

rI.

('!'i('ll'dőrők.

11W,.,.tt'1'

•

".iH

IIAIUlONIUl\1 T.'lI
f

és nz összes hangszerek, legjobbak, osak1.8 itt a gyárban kaphntók. MUvészie sen Javít, legfobb húrokat készít. .\rJes-yzóket ingyen küld

bárkitől

Szel'ctn ém kikel·csni. 1. F011duljOll

ÜLLÖI-UT 14. BAROSS-UTCA 11. Olcsó szolici ki.zolg·:U',,!

Klzár6lag a ru , kir.

cse nd őrség

.:.

ri·· .. r:'·rc

t2 hav'lre'llletre

n\glegcsítl'tt

l';::')·énf'1

Aulom,,'a "G~ Il<,ng il Vlf'lo"J"Ja LIlXUII (...

merletésl

I

.:.

nCloda 1",11 1'('11,.;.". ] >raeci083 (...

Még ma kUldje el megrendeléset vagy hrjeu ré-'h'II"

1'-

levolezőlapon.

KOVÁCS JÓZSEF

Csendúl'8égnek résr:letfizetésl kedvezmény.

BUTORSZALON

a H:uJI':;rl:"-

• Szolgálati Ugy I alkalmával sok idüt és fáradságot lakarit MagilinUgy \ meg, ba mrgbizható J,erékl';"lroll jir

MOGYORÓSSY GYUlB ~~"g~;r:;i~~ I:S VDAPE.,T, \ II., nÁKOCZI-ÚT 71. Modern

k~l'J{'-.;,~ve1

Budapest, VI., Podmaniczky-utca 18. sz. ~ .nlf:R.ti

111 11 ) II II th'1lT mellett .

~S,;

T('lf'fnn' ( ,

',!.

I{ ('rckpúl', 11101 odc Ctél l\. )) .., 1', ,a l' I 'Ú;": t~P, sporl (" i l.. I... c' Ii". g, unuulá. ru),. Csoportos alkatrész- és rrl~7.(Iorclé~r('nd('l~srknt l

részlrtJizcttís.

Cég tul. : Gi\spilir Nilindor.

111111"11111"11 111111111111111111111111111) 11111111111111/11111) 111111111111111111111111111111111111111111111 111111111111111(1111 11~1II1' I

].(:' gjohh az exüa el'(is ld \'itelíi

DÜRKOPP DIANA KERÉKPÁR J];z a

('jooo(OllflÚI'IH'k

a

*

1""11,,,,,,1

é~ tdj""

fel.zerelé.s(']

220

peng·()~]·t!

r,c~'"t'tl'hlJ

PAP-lan PAP-lan PAP-lan kárpitosárú, vas- és rézbútorgyára ,,\'.ÖIIYt.'~.

*

"'glluogj'(o}(:o)óhh

117M,l'},;

l(('l'(·'J,;-pÚI '.

J(aphat6: ]\:OV;\CH FEHENCNÍ~ L ~~mJlhatl\('l~, ](iJ'M~-lIt<'a 1:-~. ,,~.

1.,·gok~v\lh

J.l'l.:'JolJll

\lfJk.r'I1,·. Iilj{~liny. áJ:.'~ \o. (I~ It;tll·rito\., ;:y'rm,'''''''' -u.. h':\I1\'o;whnl'h"ll. :oba- "'S \",'rtllrilltll"\11. I'~\, I~ . m1I11h-1\ "',"lh'lh'lI '- 'Jl'hilt'c'\;

I~ ~ ~",Ir~,.

GICHnER JAnos Bl1thllH°l'\ t, Y ll, \ ól If.\

\

~1.

l~('rn h~ t .

BJ'7",,··lu't-I.. t\rut

I. (I I it ll~ K \I "t ·hl(\t1" o l' II II il t' lll' II \ lilr, rl'l·llth'r.
II I' II

:!H." ,~t40l. ~I

Ad,

.0

CS E NDŐ I{St:O I LA POK

a. t ....\

klÍ~.. (\.gl ,·I,·'U,\r"'na.:tt.::d 1~"t.\IIIII~SIl. IWJ.::r It 2.l kl(,$..'\uyj.n. t.h,k,lrll th ,'1'1' t·\'" n,,, I"l",'i ll"'~Ill1iYl·llli Ut'lU tu(Unt: ... l'a:~\'ülll lh\ nl II ,·~:dudh:l1l. aki \'I'1't' k('pps Y\Jlun. hu n ("'Nl{h\r .... t'~lol t'1ht-,·,.ljtUIWh.. 1·:tl IIZ, i~1I7,ol\'It1t~1 ~,,~t<,ll\i ~l'U ft tx'}iij(YllIini-Et,'r Hl'lhll. l \ '1. h. "'zU (',,"z .. 11 kl'rY"l'~ c.'hl'" lluh'lyue"- rd h' ,·j,' .... u ..\:o,:\.,t tlhk i ha I'gon t nson kl\l'jt'.

Ura\

r..~lr!,'t

.l

:!. Oi.YIl"~ t."1 Inllnuk h'~'u! ..\hhi ... zünulhnn .. l'jyill,"k" jt'lis.n\n' :;':U td,,-.:! \:lt'lIl'l1l1\ kt't. :t ll"jn k lt\ i n d k l~1 1\'1" kl' Pl'U : .. hOl'!'oIÍI t k\'!1i'k h l .... "."ájtknl.ik.. \ ., ',t\ ~'l'l'tkh,': ,.hCH.'süjtnlli". Lcw\' lU.' U.,." l>1t ~\I I\lh'rl I"PHII" jll",ir;) h,'\','trl.'zliik.

«.....

~ ...l .•,t .• \'d nUl még ~,'nki S\'I1\ hltUn llh'A'1l1ondnni, hog)' .... 1.:.."Íl,io l11ik\)1' lnilY-\'H :\rúnyhnn rO~ llH'}Xt61'lt."nni.

t',

\

'\ 30 l\llrlol"i~~·.• \

k,'n'sutt ,'im' Bndn!,,"!, 1., Budllfoki-

l

III. 13. RlIu. t'tlllc , tai

tanrol~·HIl\I'H ,'sak akkor pályázhat.ik. hll n\t~~U'l'\)It...' az, ig'tr.Uyj\lgOS\1ltsÚ~()t. EUlll'k ll('llig nz a ff'lté1.. 1t'. bOf:~- 12 t'Yi tenylt'p" szolgálut" Icgyrl1. amely i
",'i

C,i", 1. .\" 1!1~4. 120,29'2-el11. ,"r. ~. 19'24. OZ. relIIleilet ki:ldott E'llIl~keztetulap ...h'gyzet" royat.áunk 9. pontja szerint már akkll\' is ('.:lk örlUc.tel'töl felfelé volt engedélyezvc n feketl' pnutnlló visrltisl'. Onre tehát n kihordási idő nclU yon:llkoLik. illert ft'kelt' pant.lllójn nem is Ie
Törökszentmiklós. Elintézés alatt álló szolgálati iigyekről uincs módllnkban felyilágositá.>t nyújtani; de még hn erre lehetóségiink yolna. is. nkkor is elzárk6znánk az i1yrn kérés ek leljesit~e elöl, mert ezzel megsértenök a szolgálati rendet.

Bélyeglö~,

I !J:Jí r", .,'II :'!r I il,

r.·

' :I'-'I. 11 ld •• \ Idllll'g M'l.UIIuJrn l'I'H't.l il l. h It.'> r 11 1' 111 II :111 .\', 1",;11 11 1,IIH'Mlur n 1I\: n 10111 1',",1 IIlkIl IOIll 1"O \'l'l"IW ll yl ll l"!!YHI :J !04 IlIj a It SI.I:l' zi Ynl'()l~

IH'.

11'I.dohh (111ytlg·ol

att'>l " ""'gtlil "ú,,,írn lj,,. II lJ1 l' ly i,k

njiil1lnlolt. he~ZI'I't'ZIl J

tpl'o.z1 111' 111

~ l llg; ll1 oMOk

.IoIzli ll ltÜ'/t

II

1",,;o,lrlj{,iJ,h ,',. PZI' II

111.

It I ' H I

h ' llI' l .

TijJ /;,) fa.. Az o ll c uó L'Ző Mzolgu Int ot ",iikHég ig l',w rlHzcl'int I" hol clőul1i. I, lúmcglLO liLrozúH nelk iil l r hr l 1' 1. ogy n yo. mozó jti rőrl k iv"zi' u)'o l ni, ll ,ulkor nom l "lwt t ndn i, h ogy lk ~z()lgálot meddig tur t. Az o ll pnőrz(! szo lgálatró l azonban p onloson n'cg l "bct iLlInpllnni, lLogy 1llt"l1nyi ü liít vesz az igénY be. Un azntun előre nom lá tott a k adál yo k meliilnek fe l (p l. a j árőrt nem lalálta fol B azért unnuk e léhe kpJl jJortyuzniai, még mindig mcgYan reá D mód, hogy kt'sését igazol ja. Tóth. Olyassa. el "K. J. M." jeligér'p küldött üzenetiinkPl.

l j

I gényjogos ul t S. II. Az igényjogosultsági ignzolvány elnyeréséhez szükséges 12 évet a megszakitásokra való tpklnte t nólkiil számítják . A mcgszakHás időtartama természetesen a bzo'lg.áJlatl id{jlbe n€'m szú.mít be. Az iga210lvány iránti k " relmét II év 6 hónapi szolgáiD l után már beadhatja.

t

1111. A szép tavasz. 1. A

~~Cö)~~~

~ Több

...dl.....lItu....IlIIJ .. !!"lLb.""'II,!! .•IJlh!! .. IIIIl~.!~1h!!~!!!!h!!!!!.1h!~!!~U!.!:!!!!lh!!!!~lh!!!!!I!I!!!.,II!!!!!!!~!'.!.:!!!ll!!",,'1 ... !!!!!!!!!

•

Csendörtisztek és alIisztek figyelmébe

u

t

II

~!) 11

b' V I

"'

,

u r

It

•

•

~~COl~~~

JUiDt 31 év útn a világot uraló eredeti angol

~ ~3T~J~"~~~h~~i~~z~~,r!~!~~é~.~!

Telefon: 972- 54.

L

~

Cegléd. Nem írta meg, hogyakatonaságnál elérte-e és mikor a tizedesi avagy ennél magasabb rendfokozatot. E nélkül nem tudjuk megmondani, hogy a levelében emlitett idő ­ ben tényleg igényjogosult lesz-e. Tekintse irányadónak azt. hogya 12 évi szolgálalból 8-nak altiszti rendfokozatban töltöttnek kell lennie s az altiszti rendfokozat a tizedesség től számít. Egyébként az igényjogosultsági igazolvány irán ti kéreImét adja elő annak idején örskihallgatáson s örsparancsTloka a. többit majd elint~i.

Postások és rendörség szállit6;a.

Budapest V. ker.. Gróf Tisza Istvm·utca 5, sz.

[

f,


Budapest 3 ' TOR részletre BU olcsón VI., O-utca •

Beér Sándornál

I l

nőtlen c.sendl>l'1)ka kOOg'azd,álko· nős altisztek részére Lsztító sze-

•

festékpárnak, lománctáblák

l

,Will

-

lánc. pedál. nyergeket nagybani ~)·ári árbrtD, kiilsO ~ummik S'!'iQ pengOtOl, b~ l s(,k 2-10 pen !::ötöI , Mol6bécáne francia motorkerékplirokut 840 pengöért száltítunk.

LANG .lAKAB ÉS FIA kerekpár- es motornagykereskedök

r •

Nagy árjegydk 500 képpel

1n~yen,

B u cl a ll est. VIII. Józs ef-k ö rút 41.

~t..!>~"~~~ l~~~I.!)~~~

IANÁIUA POSIIÓfiYÁR R.-I.

havi reszle~re ~a.pbat bútort

h á ló-,ebéd lö- , u r lszoba és konyba-

DIID4PfST

V. HD!.. f4tIi

~IKS4-UI(Jl

20.

sz.

a legol csóbbtól a l egdrágább kivitel ig.

3 havi részletfizetésre szállít félfInom zubbony-nadrág szövetet leszállitott áron. = -

...,......,..~I .. '"'fU',.·..qll.. ··,IIII~·<1IJ11'··;.IIlI .. ·'.I\lI"··,lIjj~:;'1111ii"'III''''''III'';;''l1iiii:;IfJI",;;ijjjiii,iiijjii;;iijjii;;;iiijiiii

FIGYELEM!

pi

m. kir.

Csendőrség

IL

8LEIER Rákóczi-út 30.

legolcsóbb beszerzési forrása.

1~lemelet.

FIGYELEM!

Mindenfajta

CIPŐT oe- CSIZMF\T készpénzáron vásárolhat hathavilefizetésre Nyom tatvánnyal és felvilágositással készséggel szolgál a

NORMF\ CIPŐKERESKEDELMI R.-T. Telefon 79-79.

Budapest, V. kerület, Erzsébet-tér 13. szám.

Telefon 79-79.

•

1!t~7

,

feh ruár 15.

CSENOÖRSÉGI LA PO K

B. J . 1. Ra az ör" lemond a röldbil't<Jkrentlezé. során

hUUDára juttatott földről, azt nem lehet ef,'J"l:izerücn

Cbak.

atiratni az egyes cscndöl'ök u(.·"érc. A c."Ipndörsl~g tagj aj "ajái személyökre ugyanolyan uton igélJy(->lht'l ul'k földet. ruint akárki más. Ez il'<:Ínt a ltÖJdbirLokl't'lldt·zö Bil'ótHighoz kell kéreJclllDlel Joruulr)ja. 2. OhratilSll el lapunk 192.,L óvi 9. "zámúban .. F. J. Ii.. tbclyeitc". Nagyol'o'Zi" jeligél'e kii ldött iizell~tüuket. az ott közölt irányelvek alapjáu lUaga ifS künyIlyen kis:báauithatja a nyugdíjl>abcszámitható 8zolgálati idejét. .);trnire mi nem t UcJUl1k

időt

szakitauL

Kana la~ . A közé}Jibkolá k bau lalldijkedve7.Jlléll~·IJl'u Tt!~ZC ~ii l nek az álhwü alkalmazottak g~rermekei. Usul1an azt keU Igazolni. bog:\~ az apa álland alkalmazott. Ha u Hú kiilönösen jó tanuló. cl:ictJeg teljes tandiielengedésben i .. részesiilb(~t. ~1i

belye.ehbnek tartjuk, hogy - ha ""a k a Jiú kiilönÖöebb ".ellemi képességekkel nem rerulelkezik - inkább reítlis !,ályára u.dja, mt' rt J.,ll8gyarort:izág a je]C'ulcgi szült hatál'ai között

a

már késl., diJ) lomás f'mht:>I'f.'kot scm bjrja tPljf."s I-izámhal1 fog

lalkoztatni b il visronyo.k j~vnlá,át remélni addig, amig 'Ü'Z urszág lJatántil !'.z~jjel ncUl toljuk, nellt h·lll't. Egy jó kl'1't:8 kedö ~ugy .iparos mindenkor m~gtahíJja a llizios kf.'nyerét él) a. keresztény magyar tár~adalolllJla k is szinte létérdeke már. hogya nai II szabu(l pályákon is otthonosan 1I1OzogJunak. 19, E . Előnyben azok a tiszthelyettesek l'észcbiiluck, akik külszakaszparancsllokok. A rendelet így szól, ezt'Jl változ· tatni nem lehet, indok nél k ü l semuüesetJ"o sem tört(\nt ez az in ('ézkedés. Hiába fordu lna orvoslásért felsőbb belyre. Különben St'lll tartjuk valami Hdomosllak. bogy olYHsmivel nincs megelégedve. amit ajándékképen k apott. Egy csendőr tisztbelyeUestöl emelkedettebb gondOlkodást várn"'nk 8 még ba v~1t aV'agy ta lán yaJ6ságos sérelC'lU érte vo l na il:;, akkor is "zó nélkiil el kellene amellett baladnia. m.,,( követelni csak azt Jehpt, ami illetékC's. K ü lönöscn , amikor ol~{an kics i nysé g ről van sz6, hogy ha még- sokat jár utána, l'úfizc>U a posta-

SÁRGA JÁNOS EKSZEREsZ, ÓRAs. MOÖTVÖS cs, és kir, udvari szállító

IV., KIGYÓ-UTCA 5. Klotild-palota

..

Lán g 7, A t.űrncgvagyonbÓI eWirányzott r~ltaJp<.l1 maf!.J.rJ l;jhtJclil'e nem hw;znáJhatja fel. l'. i\:lérgcs. Sz.olgáJaLl úton érll'biiJni fog róla, ho!,.'")' lJrikor loyagló taJl.rol:r~.lInnl,

j~It'lltkczllCtjk

188", Ün azt írja, hogr a IHiuietl!!o)t new kell t~kiutH1Jl' ycuni, Wl.:n't az c>WJjál'ól ",Iőll (jn UJeguizható, Azt lJ1ég ig-az.án nem hallottuk, hogy va]akit a7Art hÜlI1.cttck volna IDPg. m"'rt - lllcgbi7AlatÓ. Az. Ön he[LlJitw.a "J'~ri'Ot lJla.jdnf'lJl Igy áll a dolog. S ba Out az elkNlvetleníti, bi:mny (~·J)Pf.'n f'zzeJ allítja ki ruegbízlwlóloiágáról a HelU yalami kivaló hizonyítvány1. GondoJkozz{'k rajta, hlj fogja látnj, hogy lI(~küllk yau igazunk" hogy WÚ8 l'ltOJl-1Uódon krll kf~l'eliUjC a boJdogu1áf"Jt fl.; I'Nlig úgy, hog)~ a hünteté.!o;t bizony nagyon iFi wkintetb~ ye..:.zi. )(anor,yár.

Kőszeghy

_--_.,..

Antal ny. czrcue!;

Buda.pe!St~n,

.'-tlila-körút 51. szám alult lakik. l1übner ume

L.

tart.

"olt

hatlnal:Dr tartózkotIábi hl'lyc llilncretl{'n. 2. Vf'gye m~g a vitezi 1'1~IHl Kisk á t t!ját, abb~1J1 megtalálja :lZ ~!datokat, amplyeket lIf'kiin k ili Jehpt,:.t1en leközöloiink t(-'Jjl'S részlet~!:ibéggel. llegrcndelheW a budapesti vitézi t;zékkapiláDy~ágnál IBudapebt. l'jyúroshú;,.a épüll'1.e. YÚci·uf{,j-t 62. bZ.). l'"táDvéttc'l kérje levelH vitéz V~~ányi ni-la szá?laclos ne-vér(' I·ÍDH·zze. Tiszahá t. OJvabbu ~I a wiudcu öl':;ön rucglc\"ö 156.600, \-L b . 1925. Sz. alalt az utazá8i illf'tményekre vonatkozólag kiadott rendelet -I. ~-ának n. rf"jc·zetét.. ott mindf'nt ml"~talál. amir!' kivcil1('si. Új falu 1878. Szerezzon be Hásbeli ig.J.zolábt ... n·ól. ho~,.y éi ICbtiiJf'ttöl lávo l tölWU iuül az ~llalU\--"a..Slltakf'ál töltötte ~ ott ::'tlláshan volt. anHdy lIyugdJjképf· ... t·o:; hogya u,rugdijjárulékokat. rendcbcu be it; lizette . ...\.Zl1táll öl'l'Ikihallgatá8on kérj" .Ollopk az igazolvicJnynalc a kl'l"iill'ti P O ll"ilflf"om ok!otáJ;)lOZ \'"aló fel terjcs7itébé t 3zzal a k~l-<.éSo;el, ]HJ~y a/, abban tárgya.lt körül mény állOluc1uYllarml<'sIHUl It túl·gyult.a:;..,ék e!'. anyakönyn J

IrJpj;íha bevl'zcttcssék. j gy nJ'''1.1gcHjaztat~",ak()r nem kell majd '-if'mm i fél L' k('rvéll~'t

kö1t>iógek r,·.

I

71

teHcl·jC'!.ztrníl'.

Brilliáns, aranyéksze,·ek. Eziistáruk. í" erseny- i·s dísztárgyak. E lsőrendű, mindennemű sdjci órák a legjutányosabb :I ron. Kedvező l'ész1 e tfize t és m ell ett i l<. Óra- és éks7erjavítások. Saját mííhely.

Evőeszk özök .

.•__ .•_---.

0111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 ~ ~.~._--_

........ •

Elsörendü "émet gyártmányú

r CSEuNDOR-'

kerékpárok és varró!épek

tisztek, altisztek és aZDk családtaglai nyolc havi részletfizetésre készpénzáron

részletfizetésre kaphatók.

II

következO cikkeket ka phatják:

végle-gesített cscn.]öröknpk

előnyös

Kelékpár é~ UarrD~ép;mre~kMelmi Uállalalnál Budapest, VI" Andrássy-út 83-85

U.

Telefon 980 - 22.

tör til köz6ket. ahroszokat, n6i-, férfi- és egyenruhJLkötött és szövött árut, szöveteket, bélésltruka t, kö tött gyel'lnekgarnitul'át. vá sznat. si fo n t, zefí reket. kesztyüt, ha risnyát. kész és egyéb vászonár ukat. kiJtött kabátokat, f ugnői S férflfehérnemüeket göny és függönykelméket, készen és rendelésre. nj. gyár ilag sterilizált ágy toU "t és pelyheket. puplanokat. mindennemü mos6kelméke t. selymeket, va lam int dIszpárná kat "

TRI80n Ruházati Részvénytársasá2nál DUD4Pf:ST, VIII., lIu61-IJT 14. SZ4I'1. Az egye. vtloár lások utAni elsO részletek I fl27 'IJlrilis ~ Ó I -óvel kezdődn ek .

.-J

----_.,. ...•.•.....•• -.',._.,... -

1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 1111111111111111111111111111 11 1111111111111111111111111111111111

BÚTORCSARNOK ERNST UYULA. BUDAPEST, VII., DOHANY·UTCA 33 (Klsar.ál-utca sarok) 'IIndonfúle bótOl-ok ('iI lakll~rundetl'l)1 hi.rl!'~i\k Órhl.>l1 dlat!l!t6\;.hNoD. \ c.~ t>Ddo~,·~ UlI::'Jallluk Jután~ooti ár él kedn-zmenYI's rt&rt~.sl h'lt..tdd•. Yldékro ct..lma~i~.

Underwood, Royal, Remin2ton

Itb.

i r óg~ p pk 12 h avi r&.zletfil.etcsre, készp,'nz :\rban, az összes r(:lJld~zedí g~'lpek heL':;er h'~(' lIS \ét()lt:' (~~ak Migll on-t nr III ) SZli közerii ja\' i h\sn. il',\~i'pkelJ"k~k stb.

NÉMETH LÁSZLÓ Ir6gépbehazatall és Kereskedelmi Véllalata

Budapest, V., Alkotmány-u. 12. t Hh· \'tjt1yslt'~k

tlH.IUl'ttl

I I

...." '.

l!'27

CSEN DÓRSÉUI LAPOK

~

t ~,'H~ \t"'\1"(l .. 1'. :\l ... Snc:~ n \H I' O'o tllvlI"',",u .. I ,.<'~(1:· jpli~t'I'I' k Ü h'I,\t.t ,illt'IH·1iinl.. ,;t pnllUHl, .' lf'" ,t~kttI.iH .. I. L\ hl n~ t~ll:! t;L '" i "'!'I.t'rh lwlurlll\'II 11 IH o:!. .:;, ..... itú ... hllll 1"" ..,t ",ti. :l1\l1uk t'zt it l"thiilllli'lI) I, ;II. 1II1YHki~II,,\i IllJ..:lhn llt'jt'gYt'ltt;k ...\ llW1.g-Ú:-.lt:Ú, nlntl a lt'llles\Úri hat! .... t~n'gllu ... nh ..... IH\h. ... flg" \t'I·tilt,!t"II. ':1;.0 j ... nkkor IJ:Hltllih't'It·ti lt'ríi ~e1\'n ".ljt"lh'(1 "'lnl~ú)al. idt'j,' k'·tsZi.l\·t'S"1l sZ;i.lIl1t ht, II nyi i g lijt\hn. Iti' {· ... ak ~l , "u h'" úc:han ntl lt'ljl.'s l tt'tt szolg:ilnt idejt'. ':!. h.~rdll\t'z.ht .ti :1 n~'u.!!'dtjaz.IHtú"'i\ ;t1knlnHt\'nl. Tt'11W··~/.dl·."i. h"~r "kUU'II) t\hk:tI hl'll ig-az\,lllin ~l/;t. hog;\" Uöl11 a :--~l.iál hibu j:lh"l 1,,·I.'tl,'·1.,·1\ a Ill~!>;s1,Olkihh. ~. .\ ll)'ugcUjban niisiiltek ;~ \'t.:'.'tl':oo Úllll'k "~alüdl p611fkh:1B rl'll''''!l·~itk e!'
n ae _kai. A Jto\l'I..tIl'1l "mlildt "t'Il.1c'~1 llIú80lalat küldje b" .."kiink .•\ nl·lkiil nem látjuk tiszliul az iigyct. Ön ugyaniazt írjll. hogy a lr"l'lében 1Ii,,"lko7.011 rendele l értplmt'bclI c~ . . lrs 'zolgalnli t~\"l'iI)Pk ht"tlldilHÚ'~HI vették vi~sza 1:1 lf'slii

1\.1' 11",,,..,. 1o ..\ \"olt k:1I'i!'·w l 50 h" Tl v{' ,j hll ~ :t;rl fl.''I. rl' d in,!tor ..... _ .. " . ;1 Ullskoki :dh-qHl fl i hivlIl:llhill l VU II .

J.

G) '"

Kr: l gdi.ii\zt:~t:'I"H: .a Jlu Il IlIlIV: I.1

tinlJlh;l,júho l lavOI

lollo!l

Hi u

ny ll ~ dl ,Plh; 1

il

n~'lJ

t "'''I'l;; IfTlIU UIi8t:k o

özvegy IlYIIgdíjra igpnyi tarthat.

Kr useva". .\ Ikölleményekihen 'J"el-felc,"i11un vD'lumi. a ltalá oon azon 1:>UITl nem iiUk meg a ,[Ilért~ik"t. Talán jmik,~bh prÓ1.á val tes>éok p,róbálkozni.

A szerkesztésért és kiadásér t f elel6s : PINCZÉS ZOLTÁN s:r;ázados. Pallus r..t, nyomdája Budapesten, V .. Honvéd·u . 10. (Telefon: ;;-67. :>-68. :;-~i9.)

8Z.

Felelllc vezetll: Tiringer Károly mÚBzaki igazgató.

I Pontos és legjobb órák: PDLGAR KÁLHAn Doxa . , 350.00 0 I{

FIA

műórá~ é~ ék!l~r~U

Budapest, VIT., T e r é z-körút 5. I. em.

Aran;r- és

ezüs t ór~ík,

é k sze r

Részletfi zet és lJe\'ezetve !

és a j á n
*

t á rb' yak.

:-!O é ves cég

Kivételes árajánlat lEG MIGNON-ínóG[PRE. Hogy a csendőrség igen tisztelt tagJainak a Mignon.lr6gép beszerzését még job1:>an megltönnyitsUk. olyan fdtételekkel hozz u k forgalomba, hogya mai nehéz viszonyok mellett is könnyen elviselhessék Hwi 8 P"ngő részletfizelésre Ön már Mignon.lr6gépen [rhatja jelpnt"',eit és egyéb írnivalóit és ezzel lekmtélyt szerpz magának ba.ililrs~, plölt és elismerés l följebbvalói részéről. A g é P á r a 17 i P c n g ö 2' Q forgalmi adó.

+

A csendörség tagjain3lk továbbra is minden kötelezettség nélkül, teljesen dlj. mentesen megküldjlik 30 napi pr6bára. A csendőrség körébpn 800-an dolgoznak Mignon.lr6gépen a le~nagyoblJ megelégedéssel, amely szám rlegennü hizonyllH alTa, h/lg\, a gép az Ön célJaira is tökr'letpsen Int'gfelel. Ki"áló t;;zteleltel

Aeg Unio MagyarVillamossági Rt. IRÓGÉP.OSZTAJ. YA

h" ,i.{Y

R

","YIIg;"dltHIlr.",hll." " lI g .:,.t ,' ly nélkiil n iíR iilbp,L. ;!. 1';gy,i1laláhau lll" ,pm k .. Jl ,.zl JI"le n l.,'nif·. hD " rr· t '· s é ~ ~ ulán járo ,·"dú.fli ",',tlekl"" H~ál1l,(1t I1f'~ tarl. :l. Jgazo lni :, .k .. ll. hogy II ft'Il'Heg-"Vf'l ,.gynll el ..>I az l ll plékp, g"zfl flsag-J hi vntal lI!..jÚIl a IwliigYlllilli"IH úrtó l kpll kérn;" fl (",d a rl i p6t1ék rOlyú~ítÚS{IlHlk '""lIgpd;'lyczését. A gYl'nupkf>k 111 :ln Mvezhp.t,) csalárli Jlt\tlpk,.lI ,'ol",tkozól ag o l vas~n pl mIIi szálllunkban .• Ml""e<'kalja·· .Hig""" kii lrlölt iizenetiink a. po n tját. 4. A n:rug-úíjhau nö~iill (·sendŰl'egy(·n hahiJa utan Ul i;zvct:..~ n~m kap nYllg(lijal. Ua azonban al. illető ny IIguíjból köz b"n té ny ll'ges ~zolgúlalba Ippel! és a évig- I'zolgálatot telj"' ítp,t t. n,.

"z

Omeg'a . 550.00 0 " 5 évi trésbeli jótá llással

kILrlJ I:t i :

15.

St.a llll al·. l

't·tht~~ h\\,,(lIl~nl'k utoIso Illolldnlilban viszont arról kél'd{"ző~ ­ l;:ó;,lik. hog~' "bwkilutt kl'üh,trll ,'ltiiltött ielőt Uli módon lehl'tn,' a IIYll~,lijúha jll',záJ\líltalni. TIt cl1rnhllondás "an. "zht kl'l1 lúlnllnk a renuelctet,

llonosjtá~. _~\ i"ell'ség 1\ll\lOs.~ga II férj honosság" után igazodik. Ha tehá t a rerj magyar bonos. a feleséget nem kell honosítani. lMrt. férj!' ulán ő i. Ulllg)-ar állampolgár.

t'p llrIJilr

BUDAPEST, VI., ANDRASSY.ÚT 29.