-TlN'ANYAOOYUJTEJ\tTÉNY

•

-TlN'ANYAOOYUJTEJ\tTÉNY •

A

•

PRÓI:MCSENQŐRŐK SZ:\.MARA.

.

•

• Al- ()~~l\\")SIo1 .. KfR. l"S-ENrl ... 111~;·OLJ\ r~N1'fikW

OSS7~ALI.,..·r.i

,\\(,

J\IWAY fttR~tl r PA'jOr. T.AMA~ eS dr, KONKOLY, I\' :iJ ,I\. .Kf~. l:SeN['I(r"rÓtrA9~:,I(,\ .-!it

-, ...

"

AIAPJM'

•

.

Ara 2 kor.' 80 tilI_ .

• !/ .\ R !>; A. Y 1." t{ l A D AS il IlUUt\I?ES I· lI:;G~D .

•

"f, <J)'lI,.ullli 26. ~r~Ü·"f'1'" • • J91~,

,

.

.;

",.,.t.

"

,

T

I 1

TANANYAGGYÜJTEMÉNY

.~

\

j

PRÓBACSE~'\ '\

\

,)

\

ÖRÖK SZAMARA.

. )'\ \ AZ ORSZÁGQS M. KIR. CSENDŐRISKOLA ,TANTERVE AL'APJÁN ÖSSZEÁLLITOTTÁK :

t

-1

...

,

ARGA Y FERENC PAJOR TAMÁS és dr. KONKOLY IVÁN M. KI!<. CSENDŐRFŐHADNAGYOK.

Ára 2 kor. 80 fill.

,I ,

VÁRNAY L. KIADÁSA

i

B~OAPEST, S~~GEO, VI. , Gyar-utca 26. I Karasz-utca 9. ,. 1914.

. SZ3111.

i '

, l,

• • "

--- - --':::>

TARTALOMJEGYZEK.

, ,

UIJ.I

Előszó

fl próbacsendörOöz , EIOszó ' 3Z ok tatóhoz l<\vonat az Ulasitasok

gálati

5 7

lll. kir. cSflH.lörség- sza mara C. szol-

il

k ö nyvből :

I. rész (Szervezeti Utasítás) ___ .•. .•. ______ _ ll. " (Szolgálati Utasítas) ._ ... . _ III . .. (Határszéli szolgálati Utasítás) Kivonat az ~ltalános szolg~lali ,Hat~- --- __ " a Killönleges rozvanyok-bol _. __ _

•

I

..

' ._

._ .

_

__

__

__ _

'._

•••

•

__

•

••

JS IQ::? 111

_. _

Büntetótörvéllyek kivonata: az 1878. 'v. t-c.-bÖJ (bünteuek és vétségek) 1879, XL. t.- c,-böJ (kihágások)

'.,

!J

a Közgazdálkodások vezetésé re vonatkozó hatá rozvanyokból 1-15 0'0

"

o

l.

53

7J. _ _ • 81 1879. XXX l. l- c.-böl (erdötörvény) 1883. XX. t. · ,.~böl (vadászat) 8J .. 1883. XXlJl. ·I..c. ~böl (fegyver és vadászati adó) . . _ 85

•

o . _

"

_

_ _ _

1888, VII. 1.-C,-bÖI (állalCgészségügy) .. ,

•

• 1888. X IX. L- c . -ből (halászaI) ._~ " 1890. I. L-c.-böl (közutak és varnok) _

"

_4 4

._

Y2

87 !iO

.. 1894.- XIl. t.-c.-böl (mc:z6gazdaság és mczörcnuő rség)

oo .

.. .

.

_

•••

_

. . . . . . . .

.

____ •

_

•

.. 1898. IV. L-c.-böl (munkaadók - munkásuk k{höni ~.

jogviszony)

,

I

'

, \o,

" \ 1, ,

~ )'Il!l1aluU Várnay L. kony~'n)'omdájában , SZC~l'd.

".'

J'I.

.r' l,

• " " ..

1903. 1903. 1909, 1910.

.. . __

o

_. _

..... .

...

_

..

__ •

97

V. t-c.- böl (külföldiek lakhatása) 101 VI. 1.-c. -ből (ullevélügy) 98 II. I.-c"böl (kivándorlás) 97 évi 57.CXX>. B. Ü. M. R.·hill (Gépjármüvek) 101

4' Olda'

Kivonat a házalási rendszabályból _ _ _____ 98 a Szolgálati Szabályzat I. részből 114 aLaktanya Szabályokból-- ___ ___ 123 az Utasitás az egészségápolás tanítására c. szolgálati könyvböl ___ ___ ___ ___ 128 a Fegyverutasításból ___ --- --133 133 A) 95. mintáju csend. ismétli) karabély B) Frommer-féle ismétlő pisztoly ___ ___ ___ J4J c) Csendörségi kardok __ __~ ___ __ _ --- - - - - - 142 .. a Lüvőutasításból ___ --- --- --- --- --- 142 az Illetékszabályzatból _ ______________ --- --- -- J44 a Gazdászatkezelési utasitásból a m kir. csendörőrsök ________________________ 144 " számára ___ --- --- -___ ___ ___ ____ ___ • 147 Alapfogalmak a térképolvasáshoz

Előszó

a

próbacsendőrhöz.

A földmíves, az iparos vagy más foglalkozásbeli ember, ha meg akar élni, munkáját, mesterségét meg "kell tanulnia. Igy van ez a csendőrrel is. Az ő munkaköre a közbiztonsági szolgálat ellátása, vagyis ügyelni mindenkire és őrködni minden felett, ami a személy- és vagyonbiztonságot megzavarhatná. E~ a kötelesség nehéz. Ennek teljesítésében nem járhat el a csendőr kénye-kedve sz~rint. A törvények és a rendeletek, az utasítások és a szabályzatok határozzák meg, mikor és hogyan kell eljárnia. Ép ezért részesül a csendőr próbaszolgálatának ideje alatt tanításban, kiképj

zésben.

A csendőr hivatása nagyon széleskörü és sokoldalu tudást kiván. Ezeket a próbaszolgálat rövid ideje alatt mind megtanulni nem lehet. Ezért az iskolában csak a legszükségesebbek tanitására és tanulására lehet szoritkozni. Ezt a legszükségesebb tudnivalót tartalmazza ez a könyv. Vannak ismeretek, amiket a csendőrnek jól kell . tudnia. Ezek a könyvben kérdés és felelet alakjában vannak feldolgozva. Ezeket tehát a próbacsendőr tanulja

meg jól. í_

6

Vannak ismét oly ismeretek, melyekből elég, ha a próbacsendőr hallott róluk. Ezek a könyvben sz~ntén benfoglaltatnak, . de megkülönböztetésül apró betU~kel vannak nyomtatva. Persze ezekből is minél többet ajánlatos megjegyezni. Aki mesterségét nem érti, nem boldogul; minél hozzáértőbb és szorgalmasabb valaki, annál könnyebben halad. A csendőr, ha hivatásához nem ért, felelősségre vonják, sőt el is távolithatják a testüle!ből, ~"enb~n. hozzáértő, szorgalmas és becsületes munkaval ehsmeres, jutalom és előrehaladás lesz az osztályrésze.

Előszó

az oktatóhoz.

Ez a könyv tartalmazza mindazt, amit a próbacsendőrnek a szorosan vett szakismeretekből elméletileg elsajátitani szükséges. Célja: könnyiteni az oktató és a tanuló munkáját. Természetesen nehéz és fontos feladat vár e könyv használata mellett is az oktatóra. Rövidség okából csak ott tartalmaz e könyv egyszerü mag~arázatokat és példákat, ahol az anyag a 'próbacsendőr. fogalomkörétől nagyon távol esik és igy az oktató befolyásának támogatására ezeket megrögziteni szükségesnek tartottuk. Legtöbb helyen tehát egy\!dül az oktatóra van bizva, hogy az anyagot megmagyarázza, a megértést szemléltetéssei és példákkal előmozdítsa. A tananyag egy részét nemcsak elméletileg kell élelsajátittatni, hanem célszerü, sőt szükséges is azt be is gyakoroItatni. Igy például az elővezetést, az elfogást, a bilincselést, a megintést és figyelmeztetést, a megállitást, az igazolványok átvizsgálását, lesállást, de általában minden szolgálati fellépésnél a magatartást és eljárást. Az oktató · helyes érzékétől függ, hogya tananyag eme részét kiválassza, a szükségeseket bemutassa, a tanulóval megismételtesse, begyakoroltassa, még pedig legalább is oly mérvben, hogy a másodcsendőrre háramolható munkakörben képes legyen helyesen viselkedni, eljárni.

8

Szükséges a próbacsendőrökkel terepre is kimenni. Itt bemutatható a megelőző szolgálat, az őrjárat leportyázásnál követendő eljárás, tájékozódás a terepen, a térkép felhasználásával stb . Felébreszthető itt bennük a szemesség is; ne csak nézzenek, de lássanak is és következteWképességükre is termékenyítőleg kell hatni, ami a nyomozóvá való képzés előiskolája. Mindezek mellett az oktatónak nemcsak a szakismeret terjesztésére kell gondolnia, hanem az általános tudás fokának emelésére is törekedni kell. Feltétlenül szükséges a próbacsendőrt megismertetni az időszámítással, az órával, az irány tűvel, nemkülönben a hossz-, ür- és súlymértékkel, a. vasuti menetrenddel, a hőméfŐvel és más l11ulhatlanLlI kivánatos, a mindennapi életben is szükséges általános ismerettel.. Külön tárgyat ezek megismerése végett a tanrendbe beállítaní nem lehet, szorosabb. útmutatással· ez a könyv sem szolgál, de méltán elvárható, hogyaszakoktatással kapcsolatosan ez irányban is fejleszt'öleg fog hatni az oktató.

Utasítások a magyar királyi csendőrség számára cimü (Cs-I) szolgálati könyv kivonata. I. Szervezeti Utasítás.

II

•

1. (I. ~ ).Miképpen fcladaV

\'(111

a csendörst!f.!. SUf\'ez,'c Js mi

A csendőrség a közbiztollsági szolgálat teljesitésére rendelt katonailag szervezett őrtest. Feladata: müködési területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és közrendet fenntartani, a büntetőtörvé­ nyek, a rendeletek és szabályrendeletek megszegését, a véletlenségből vagy bármily természetű mulasztásból eredhetö veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart rendet és békét helyreállitani, az ezek ellen vétőket kitudni. s megfenyités végett az illetékes biróságnak vagy hatóságnak kijelenteni, illetöleg átadni. A csendőrség müködési területe huánknak egész területe, kivéve Budapest székes fővárosnak és a törvényhat6sági joggal lelruházot.t városoknak, végül a nyomozó szolgálatra vona1kozólag a rendezett tanácsu városoknak kiilés belterületét. ('rehát a rendezett tanacsú városok területén a csendőrs,'g feladata: a megelőző szolgálat teljesitése.) A közbiztonság ellátása véget ezen a területen csendőr őrsök mííködnek, melyek mindegyikéhez egy vagy több község bel- és külte;ülete tal tozik. Ez egy őrs működési területe. (örskörlet. )

·?".~2. ~.) -Kinek "{lll aldrerulelve II cSl'luhírséf.!.: ka/mil:! és fe-gyCtmi tekintetbell és kineR a közl>izlonslÍf.!.i szolgáiM és gazdászati üf.!.yeket illeNileg! A magyar királyi csendörség katonai és fegyelmi tekintetben, továbbá személyi ügyekben saját elöljáróinak, felsőbb fokban a magyar királyi honvédelmi miniszternek - a közbizton$ági szolgá-

ll

10

lat teljesitésére és gazdászati iigyekre nézve pedig a magyar királyi belügyminiszternek van alárendelve.

dés; kutak, itató k fertőzöttsége miatti teendők; épületek, kályhák, kémények tűzveszélyes volta miatti közbelépés, stbi,

A csendör katona. Az ország katonai ligyeit a honvedelmi miniszter intézi. A közbiztonság ell;itásáról és annak költségeiról a belügyminiszterium gondoskodik. Ezért van a csendőrség két miniszternek alárendelve. Mindkét miniszteriumban csendörségi ligyosztály van. Katona és személyi ügy például; a csendőriegénység kiképzése, ölJözkiidése, felfegyverzése, nemkülönben a nyugdíjazása ; a tábori csendőr ügyek, lI10zgösítási iigyek, stb. Fegyelmi ügy például ; csendőregyének fegyelmi uton való '!ltávolitása, stb. A közbiztonsági szolgálatra vonatkozó ügy például: a csendőrség állományának, a parancsnokságok székhelyeinek megállapítása, összpontositások, vezénylések, stb. Gazdászati iigy például; a csendőrök zsoldjának, szolgálati pótdijánaK. egyéb illetékeinek fedezése; ruházaltal, fegyverzeltel, lóval val() ellátása; elhelyezesről való gondoskodás, stbi.

6. (5y §-.) A csendőrség szolgdlatút miknek alapjlÍlI és hogyan Teljesíti?

.). ).3. ~.) A cSl'nd/irs(;gi /irsijk II kiizcsend, rend és bizt(/llS~rrr fenntartíÍsa ádekdJeTl, lllely lwtdságok re/lde/kelésál' ÚllllTlllk:; Kell-e II Iw(úsíÍ!
A ésenoörségi örsük a közcsend, rend és biztonság fenntartása érdekében a közigazgatási hatóságok rendelkezésére állanak;. <1ll1ennyiben az ezen hatóságok által irásban kiadott hivatalos felhivásoknak eleget tenni tartoznak, anélkül, hQgy a felhivások meghirálás~lba hocsátkozhatnána~.

A beliigYllliniszteriulll a orsZ<Íg közbiztonsági ügyeit a közigazgatási hal
4. (.3 . ~.) tla II kl'sedelem \~eszéllyel júr, allfllltá-e SZÓ\'01 iirfelhí\'lÍS l;S teljesitenll/J-e az: Ha a késedelem veszéllyel jár, szóval kiadott hivatalos felhivásnak is eleget kell tenni, de e sürgős esetben szóval kiadott fellt.ivást a csendörségnek n1indenkor utólagosan irásban is ki . kell adni.

A csendőrség szolgálatát a fennálló utasitások és saját járói parancsa szerint önállóan teljesiti.

A fennálló utasítások alatt az érvényben levő szolgálatt utasitásokat, szabályzatoka!, valamint a ministeri rendeleteket értjük.

7. (8. §.) A felhívlÍs tartalmdért és annak fogallafosítlÍsd ért Ri fele/ös? (

Helyi rendészeti ügyek azok, amelyek a i.özségek hatáskörébe v.innak utalva, például: községi utak, hidak jókarban tartása iránti intézke-

,/'

A felhivás tartalmáért mindenkor az azt kiadó vagy kiállitó hatóság vagy egyén - a felhivások foganatositásáért, valamint a törvény és a szolgálati utasitás határozványainak pontos betartásáért pedig az eljáró csendör felelős. Egyén alatt az intézkedésre hivatott hatósági személyt kell érteni, például : a szolga birói hivatalnál a főszolgabirót és a szolgabirót, de nem a járási számvivőt vagy irnokol. (9. §.) A csendőrség minden tagja fegyelmi és büntető ügyekben a Fegyelmi honvédséggel azonos szabályok atatt áll, azzal a különbséggel, hogyacsendőrt szafegyelmi uton lefokozni nem lehel. bályok.

R. (l0. S.) Midön a csendür nyomatékosan fellépni aiwr milyen szavakat használjon, s felhívdsának tartozik-e mindenki engedelmeskedni? Midőn a csendőr valakivel szemben nyomatékosan fellépni akar, az illetőt vagy illetőket, Q1indenek elött "a törvény nevében" szavakkal szólitja meg. A szolgálatban levő csendőr felhivásának mindenki külömb· ség nélkül, legyen az akár polgári, akár katonai szemely, utólagos panaszlási jogának fenntartása mellett, engedelmeskedni tartozik.

.A törvény nevében" szavakat tehát csak· fontos esetekben kt'1I alkalmazni.

,::;. (3. ~.) tlelyi Tl'lUh;szeti üKyekbell, mire van II csend-

(írsi'g IilwiÍ\'a? Helyi rendészeti ügyekben a csetldéírség csakis felügyelő és a k()zségi közegeket támogató segédkezésre van hivatva.

elől­

-

9. (ll. §:) A csendőr - szolgálatdnak teljesítése aiutt törvényes jogokkal van felruházva?

minő

A csendör - szolgálatának teljesitése alatt - ugyanazon törvényes jogok kal van felruházva, melyekkel. a katonai őr és ugy a polgári, mint a katonai törvénykönyv külön oltalomban részesíti.

12

13

10. (II.

testek és ezek tagjainak, nemkülönben községi erőljáróknak és a katonai vagy honvédparancsnokságnak támogatását igénybe venni.

~.) A cscTllJörnfk sujbeli vagy tettleges meg·

sérttisc (iS ellcnébl'Tl kifejezett veszélyes fenyegetés ('r/;szakos elleTlszegülés mikép büntettetik?

vagy

Közszolgálatban álló közeg: rendör, pénzügyőr, egyéb polgári ör, mezö-, hegy-, gátör, sIbi. Községi elöljárók például: a biró és jegyző.

A csendörnek minden szóbeli vagy tettleges megsértése és ellenében kifejezett minden veszélyes fenyegetés vagy mindennemíí erőszakos ellenszegülés az érvényben álló polgári vagy katonai büntető törvények szerint büntettetik; ha pedig a cselekményt tény, lenes szolgálatban álló katona vagy honvéd követte el; azzal szemb:n hadtörvényszékileg ép úgy járandó el, n1Íntha a tettet őrhelyen álló katonai ör ellen követte volna el.

erdő-,

13. (14. S.) Ki gyakorolja II cseruJiírS(ig fdctt II katolIlIi parancsnoklás jogát? A katonai parancsnoklás jogát a magyar szent korona országaihoz tartozó csendőrség felügyelője gyakorolja. A felügyelő egy cs. és kir. altábornagy vagy vezérőrnagy, helyettese cs. és kir. vezérőrnagy.

A szolgálatot teljesítö csendőr ki elleTI és milyen esetekhl'Tl van jogosítva fegyverét használni?

14. (16. §.) Hány csendiJrkerület van Iwzdnkl)(m, vannak azok és hogyan van egy-egy kerület szervezve:;

A szolgálatot teljesítő csendőr fegyverének használatára mindenki ellen jogosítva van: 1. aki a csendórt eröszakosan megsérti vagy őt támadással veszélyesen fenyegeti; 2. ha a tettenért gonosztevö vagy alapos gyanuval terhelt egyén felfegyverkezve lévén, az előzetes felszólítás dacára magát önként· meg nelll adja V{lgy esetleg védett helyzetéből előjönni vonakodik; 3. aki figyelmeztető utasításainak, őt szolgálata teljesítésében Illeggátlandó, tettlegesen ellenszegül; 4. aki, mint veszélyes gonosztevő, a csendőrség által elfogandó vagy elfogás végett üldöztetik, elfogatik vagy őrizete alá adatik és bár erőszakos ellenállás nélkiH, de a megállításra célzó fenyegető rákiáltás dacára elfut, ha visszatarlózlatására más mód nem létezik; 5. aki háboru vagy ost.romállapot idején magát gyanussá teszi és a felhívásra kielégítő válasz nélkül elszalad.

Hazánkban nyolc csendArkerület van. Ezek: L Kolozsváron, II. Szegeden, III. Budapesten, IV. Kassán, V. Pozsonyban, VI. Székesfehérváron, VII. Brassóban, VIII. Oébrecenben. Ezeken kívül van még egy m. kir. horváth-szlavon csendőrparancsnokság, melynek székhelye Zágráb. Egy csendőrkerüld tagozódik: törzsre, pótszárnyra, szárnyakra, szakaszokra, járásokra, őrsökre, esetleg különítményekre.

1 1. (l 2.

~.)

Magyarázatát lásd a szolgálati utasításnál.

12. (13. ~.) A szolgálatban állá cseTllU;r kiknck tdmo· gatlisút jogosult igénybe venni?

A csendőr szolgálatának teljesítésekor jogosult mindennemü közszolgálatban álló közegeknek, különösen a polgári és más őf-

•, ,

'wi

15. (16. S.) Ki a csendiJrkerület parancsnoka és 'dk vannak hozzlÍ beosztva? A csendőrkerülel parancsnoka csendőr ezredes, aki mellé két törzstiszt, egy segédtiszt és egy számvivőtiszt van beosztva. A ll. .és VII. kerületnél pedig még kikülönített törzstisztek is működnek.

16. (17. és 18. §.) A pÓfszdrny, szdrnyak, szakasz()J~. járdsok és őrsök élén kik állanak? A pótszárnyak és szárnyak élén százados; a szakaszok élén főhadnagy vagy hadnagy

.'f:

>. '"

(ideiglenes zászlós); járások élén já~ás­

őrmester és az őr§ök élén őrmester áll. . (20. es 22. §.) A csendöregyének kiképzése az országos Ol. kir. csendi'r Kiképzés és feliskolában (Nagyváradon) történik. A csendőrség szolgálati lovait egy pótlóidomitó osztaly (Halason) idomit ja. szerelés A legénység felszerelési és tÖlllegbeli cikkeit a csendőrségi felszerelesi

anyagraktár (l:Sudapest) szerzi be.

(37. §.) A csendőrlegénység elbocsáttatik : a) próbaszolgálat alatt, ha ~egénv­ alkalmatlannak találják; b) méltánylást érdemlő csaladi okokból; c) szolgálati seg elbúkötelezettségéneK leteltével; -d) felülvizsgálat folytán. cSá!ása,és eltavohtása.

14

15 A csendörlegénység eltávolíttatik: a) ha,d törvenysz " ék'I itéletlel; b) fe" f I á kölcsi fogyatkozás eseten, "Iád' elJarás o Yprob,?csen t ~ er d' orne " k csak hatóságilag igazolt súrgos csa I ""yelmi (38, §,) A Prób~,- okokból engedélyczheto rovld szabadság, " " , , " csendor " szabadA sza bad sag kihallgatáson a közvetlen elolJarotol kérendo, " ' saga,

őrstől

. badság levo az csendorA rövid szabadságon levo.. csen,d"or a sza zabadsáhelyén olás helye örsparancsnokságnál is les a s.za- távolabb fekszik, a jeletkez s Iras n, badsag helyén,

J~lentke-

jelentkéez~l, t~~OZlkpÓ~: ~tj~n

eszgközölhető,

hivatva, nem alkalmazhatja, ha csak az elkerülhetetlen szükség, illetőleg késedelem miatt beáll ható veszély által nem indokoltatik, de akkor is csak mint segédlet vehető igénybe, Ha a csendőr, mint segédlet (karhatalmi szolgálat) működik, csupán az a feladata, hogy ama hatósági személyt, ki mellé kirendeltetett, megoltalmazza, feladatának teljesitését lehetővé tegye. Ennek eljárásában azonban cselekvölcg részt nem vehet. " (3. §.) A csendőrség kizárólag saját előljf.róinak van alárendelve; a A cse~d~r hatóság ennélfogva minden elleni ügyben a tiszti kell hogy forduljon. .. ennto Ha a csendőrnek hatósági egyén vagy magánosok ellcn van panasza, ~gyek beazt közvetlen előljárójának jelentse be. Jelentése.

csendőr

II.

Szolgálati Utasítás. I. O. ~.) A közbizfo11slÍgi sz~)lglÍlaf elllÍtlÍslir~ a CSe!l.{~: /jrs/'g nlety területen van IlÍ~'llf\'a~ ~e!lll~'zett ,ta~wC;l~n~([7;it sokluw II bünügyi nyonlOzlIs telJesltese, rt n SZt TI '

illet meg: ellátására, tehát ~z ez~:I, járó nkY~, . ,'t" is Budapest szekes fovarosna es muzó cselekmények teljesI esere, . ' , k k bel- és külterületét a törvényhatósági joggal f~lruhaz~,tlt ~aroso na kir csendőrség van k" Marország egesz teru eten a m. , lveve, agy , , k b I ' külterületén azonban I ' t a Rendezett tanacsu varoso e - es " . óa nyomozások teljesítése a városi rendon hat ságot és ennek közegeit IlletI meg. , t' A közbiztonsági

1~~~~Ü~;i

sz~lgálat

r~n?sz~rinti

I " 27 van Ezek önkormanyza 1 Törvényhatósági joggal lelruhazolt var kOS a' rme'gye' k l' S ilyen 63 van. .. , r' g t elvezne a v , jogot élveznek, Onkormanyza I ~o o , é á megyéket törvény hatóA törvényhatósági joggal IClrul!a~ott v~rot sOkaátro~i ~Ö;V~nYhatóSágOk élén főisd ' k Ugya megyck mll1 a v " , ságoknak mon Ju, , ' , k elöbbieknél kisebb önkormanypánok állanak, A rendezett tanacsu va~?s~ t ak de nincsenek a járási zati jogot élveznek, a vármegyék a ~ ar ~~n , ' szolgabírói hivataloknak alárendelve, mmt a kozsegek,

, . a cse nllu"rt a 2. (1. ~.) Elvon/wt ja-e a ltatoslIg t onslÍgi szolglÍlatt ól? ndőrt egyedül a szolgálati utasításban

A cse

.,

h tó'

a

csendőrt

közbiz ~

előírt sz~lgálatra

az annyira fon-

::b:~z~f!'::n~g~e:Z:II~1:~~11 ael :e:~onhatia, soly SZOlgá~!~~~~ t1wl"pknpk

teliesítésére más állami vagy községi közegek

csendőr

előljáróihoz sZ~f!1elyet

3. ('!.-/ §.) Milj!en magaviseletet tUllusitson II csel/dilr szolgálatlfán, valamint szolgálaton kivül? A túlkaplÍs és durvaság mire vezet? Fokozott tapintat mikor kij\'eteltetik a csendörtöl? Intézményünk jó hirneve irlint miT/ö kötelessége van minden cseTUlörnek? A csendőrnek úgy szolgálatban, valamint szolgálaton kívül is, komoly, előzékeny és tisztességtudó magaviseletet kelt tanusítani, valamint minden szavában és tetteiben mindazt tapintatosan kerülni, ami szolgálati fellépését nehezítené és az intézmény jó hirnevének kisebbítésére szolgálhatna. Minden lealacsonyítja tel jesítését.

túlkapás vagy durvaság - szóval vagy tettel _ és az intézményt is, s megnehezíti feladatának

őt

A csendörtől fokozott tapintat, elövigy:íz:1t és körültekintés követeltet ik, különösen ünnepélyek, népgYiil ::'<;e k és népcsoportosulások alkalmával, amikor is minden meggol .' i!;; tlanság, h~ncegés, felesleges fontoskodás vagy szükségtelen hC':! vatkozás csaj< kellemetlen - sőt veszélyes - következmény(:~ , t vonhat maga után, A csendőrök kötelessége az intézmény j'; Ilírnevét féltékenye n megőrizni, egymást kölcsönösen felügyelni:-,: buzdítani, ami által ,lehetségessé válik az egyéni hibáknak Vl:;~~! r0~SZ szokásoknak mindjárt kezdt!ükben való kiirtása és íg) ki)/,él dekben annyira fontos csendörségi szolgálatnak fokról-foki , :!ö tökéletesítése.

4·ft: §.) A csendbr nyil\'IÍnus:: '. (.'11 miként legyen ö[föz'Tié? SZOlgálatban miként leKye/! ' !feKyverkczve cs

'fe(szerelve? Milyen legyen II csellllór

!'

A csendőr nyilvános helyen szabály ' . fegyveresen tartozik megjelenni.

,' r([tartlÍsa? öltözködve és oldal-

17

IG A sZolgálatban álló csendőrnek teljesen felfegyverkezve és felszerelve (töltött karabéllyal, feltíízött szuronnyal, ismétlő (forgó) pisztollyal és kézi bilinccsel ellátva) kell lennie. Vasúton, villamoson, hajón v~gy kocsin való utazás alkal!Uával a karabélyról a szurony leveendl). Hogy a szolgálatb~ induló csen dör az örjárati lap~n kí~ül .a szolgálat minemüsége szerint, minő tárgyakat köteles magaval VI!1!11 : az az általános szolgálati határozváilyokban és külön rendeletekben

van meghatározva. Magatartása és fellépése nlindig katonás, járása oly mérsékelt legyen, hogy mindazt, ami kiirliliitte türténik, biztosan észlelhesse. A szolgálatban induló cs~ndör rendszerint magával viszi. az őrjárati

lapon kívül: a jegyzékkönyvecskét és a kideritetlen közbiztonsági zavar~król elöjegyzést, 2-3 drb. szolgálati jegy ,2-3 drb. nyilat~o.zat ~rlapot, tts:ta írópapirt, 2-3 borítékot, a feliigyelöségnek, s a belltgymll1lsztenu~ ..c~endor­ ségi ügyo~ztályállak címezett jelentés ürlapból 2--2 darabot, (rendklvul.l,esetek közvetlen bejelentésére), 2-- 3 távirati iirlapot, végül a pecsétnyomó]at és a.

de ott fegyverét letenni és huzamosabban tartózkodni mint a szolköveteli, határozottan nem szabad és h~ ily belépés bármely oknal fogva megtörtént, ezt bevonulás után az iirsparancsnokságnak kifejezetten be kell jelenteni.

g~lat feladat~

II

Rossz hírben álló férfi- vagy nőszemélyekkel való bizalmas éi'intke~és tilos. Ily személyeket a csendörlaktanyában látogatókként fogadm vagy megengedni, hogy azok mások által oda bevezettessenek : nem szabad. •

sebkötöző csomagot. "cse11llőrhöz valaki feljelentéssel vagy panasszal fo(d~l, Jt'gyzö,_ (7. §.) Ha a nem vehet fel, hanem tegyeit őrsparancsnokának Jekönyvek errol Jegyzőkönyvet elvét elé- lenti'st. nek tilalma. -' arra , ,,) \ csendür szolgálatban és szolgálaton k'IVU"I -IS vlgyazzon ( u" ' :;, Magatarl~. • . d hogv ferde megitélés, gúny vagy nevetség tárgya ne legyen. t as 0. b db ,I há~yzás. A dohányzás a községeken kívül portyázás ~özben a sza a an, v~gJ _ pihenők alkalmával a szobában, van megengedve, szolgála~ban egyébkent, Igy kü!önösen a fogolykisérés vagy örzés egész tar~ama alatt ttlos.

S.) A cselldiJrTlek szolgalatteljesités alatt szabad-e dke~s \'a-~y mulatság céljából korcsmába vagy kavéházlw helépni? Aljas csapszéket szolgálaton kívü~, sza~ad,-e. láto~lltTlill? Sz()l~lílat i okhdl lJemehef -e II csend or nYllvanos lw,=,.

(lj.

lyiségbe? , A csend6'rnek a szolgálatteljesités ideje alatt étkezés, italélvezés vagy mulatság kedvéért vendég\őbe, korcsmába vagy kávéházba belépni szigoruan tilos. Aljas és rossz hirben álló csapszéket a csendőrnek szolgálaton kívül sem szabad látogatnia. Portyázás - vagy más szolgálati ténykedés közben azonban bármilyen most említett helyiségekbe is ~:I~phet, ha err,e a tett észleletek vagy fennforgó körülmények kello mdokot szolgaltatnak

.....

6. (l O. ~.) Rossz hírben lillú szemé7vekkel áinlkezhl'f-I..' csendiJr? '

7. (ll. ~.) Milyen erkölcsi hibdk nem tlirhet()f~ /írségnél? Ittas cscTlllijrrel miként kell el;dmi:

il

cscncl-

J

Erkölcstelen életmód, szeszes ital túlélvezése, pénzben kár• tyázás, tivornyázás és adósságcsinálás oly hibák, melyeknek a c~endőrnél semmi szín alatt sem szabad előfordulni és egyáltalálaban meg nem tíírhelök, hanem elnézés nélküli szigorral kiirtandók. . Ha netalán valamely csendőr önmagáról mégis annyira meg· feledkeznék, hogy valahol ittasan jelennék meg, akkor bajtársainak kötelessége, őt minél gyorsabban a közönség szeme elől elvonni . és felelősségre vonása végett jelentést tenni. ~I~. §.) ~olgári" ha~ós~gok .tagjait .. a csendőr szolgálati érintkezéseknél kat
Magatartás hatós-í Ji ca ,\

'~ek~r

szemben.

(I~. ~.) A c~e.ndö~ !l1indenkivel szem~ell i!led~Il:les és udvarias legyen. Ma atarHa valaki tole felvllagosltast vagy segélyt ker, lehe!oseg szerint segítsen rajta. tás ~olgári egyének-

8. (18.

~.)

Mi az ami a csclllförtdl feltétleniil mcukli\'c-

kelb~~l~m­

teltelik ? Mit ért ezek alatt? KüWnösen mr van"" tiltva szolgálatban, i{letve mit nem szabad elfogadni a szolgálat· teljesítésért ? .

.

A csendőrtöl feHétlenül hlegküveteltetik a ll1cgveszte a ethetetI:> lenség és az igazságszeretet. : Ez alatt az értendő, hogy a csendür pénzbeli vagy pénzértékű ajándékozás által ne legyen megközeiíthetö Magát sem rokonsági kötelék, sem baráti viszony sem pedig személyes rokon-p-. 2

,

'

Ji

19

vagy eilellszeliv és e~;yáltilláhan semminemü melléktekintet vagy magánérdek által kötelessége teljesítésétéíl CI ne tántoríHassa. Mindelll1emü jelentését és nyilatkozat;ít csakis a legtisztább igazság szerint legye Illeg. /{ii/ül/ösen és szigoruan Illeg van tiltva, szo/gálatban egyáltalán, vagy épel/ volamely szolgdlat teljesítése fejében bármel~ féltől ajándékot, juta/!llat vagy il/gyen ellátús! elfogadni és pedig még • ukkor is, lia ilyenek il legllggúlytalanabb körülmények között kinál~ tatl/LÍnak. l~pe l1úgy ttltlS, il sz.vlg:iIJti kötelesség teljesítését bármely igércttöl függ\lvé tenni. lj.

(1 (). ~,)

A cscilflt'ír lddt esküj énél fogva szoigúiati

'. A cscndilr. már a letelt csendör-eskiinél fogva is, mindennemü szolgúlati iigyhcll a legszigorubb l1allgatagságra és titokt i:lrtás ra van kiite](;l.ve, me!'t az esk ii szavai igy szólnak: "ti szolgálati titkol Mvel/ mcg6rzüllI." 8i/.,)ii VítVá!l\"Ók

ki::td ?~S~lilak

~(). ~. Cselldörségi személyek a szolgálattal összefüggö ügyt>kben irá~­ beli bil.Onyitl'állyokat nem állithatllak ki.

tila llll a. i\'\ q.~todá s

21. ~. lia a cse nd ill t bec sliit'ií'!bcll Illcgsértdt ék , rágalmázták vagy ellene hanIis vádat emeltek, a thrvényes ílIcgtorl:is c-:ljáb,') 1 tegyen őrsparancs noká­ -:scndor nak jelenté51. tlll'g3értéSe esctell. 1!J. (22 . ~.) A esC/ui/Jr rendszerint miíwr ,h;p f('l szui·

kerb es.

II

J:ululilu,!{J A csak !;:a,tfdu! dld!ott csefl(Uír mikor lt;pltcf fel:; A csend!)!' renJszcrillt c~ak akkor léphet fel szolgálatilag, ha szolgálattételre kirendelve és szabályszerüen felfegyverkez ve van. A csak kardd al L'lbtott csendör sürgös esetekben, tudniíllik ha a ké sedelem veszéllyel j:'tr és rögtönzött fellépése eredményre nyújt kilátilst, saj:'tt kczcleményezéséböl is jogosult, söt köteles fellépni.

ll. (22. ~.) A i['l~Y\'i'TI)('('siilet mit kiil'efel a cselllWrlt'i1.;· A csendőr fegyvere hecsiiletét mindenkor köteles szem előlt tartani. Ha tehát a helyzetet megfontolva, látja, hogy a fennforgó

esetben egyedül vagy az esetleg közel levő polgári rendőri közegek, katonai őrség, járőr vagy ügyeletes igénybevételével célt nem érhet; a csendőrségi laktanyából kell segélyt hívnia. Ha azonban a késedelem veszéllyel jár, valamint mindenkor amikor csak önmagára van utalva, kötelességének hű teljcsítésétöi sohasem szabad magát - csakis a saját biztonsága érdekében elvonni. Fegyverének becsületét nem óvta meg pl. az a csen dör, akit gondat.lansága, vagy gyáva magatartása folytán lefcgyvereztek.

12. (23. ~.) fia a esendör telJ'es Ilvomllfl'kka[ szo!"álu. . o illag akar fellépni, mini) SZll\'llkllf IWSZlllÍLjoTl? Ita a lliL'gszólított magyarul nem ért, mi II teelld/P lia ellenszegülJstöl vagy tdnuulúst()! tart, mit tegyen? A csendőr, valahányszor egy vagy több egyénnel szemben nyomozó cselekményt teljesíteni vagyegyébképen szolgálatilag teljes nyomatékkal fellépni akar, ezen szavakat: "a törvény nevében" bocsássa elöre. Ha azon egyén, ki ellen eljárnia kell, magyarul nem tud, e szavakat a csendör, amennyiben arra képes, az illető egyén által értett 11) elven ismételje. A csendőr, mikor valaki ellen szolgálatilag gyalog fellép, ha a körülményekhez képest esetleg ellenszegüléstöl vagy megtámadástól lehet tartania, még mielölt: "a törvény nevében" szavakat kimondja, magát a törvényszegőtől legalább 3-4 lépésnyire távol tartva, a karabély t - balra fordított zárócsapóval kész helyzetbe vegye, a lóháton levő csendőr pedig - a helyzethez mérten - kardot rántson vagy az ismétlő-(forgó )-pisztolyt ragadja meg oly célból, hogy nlÍnden ellentállást lehetőleg megelőzzön, személye ellen intézett váratlan támadás esetére, a fegyverminden pillanatban készen legyen. A .csendőr ne engedje meg, hogy a törvénysértő bármi ürügy hozzá közelebb lépjen. Ha lehetséges, a csendőr, anélkül, hogy félelmet mutatna, ügy álljon fel, hogy háta fedezve legyen. 24. §. A cSendörnek helyi és személyi ismeretet kell szerezni mert ez Helyi és szolgálatát megkönnyíti. ' személyi .. Helyi ismeret : az ~.rskörlet községeinek, gyárainak,egyáltalán lakolt heismeret lyemek, az ezekhez vezeto utaknak, a biztonságra veszélyes egyének lakásainak, 'szálló és rej~khelyeinek ismerete. ~~e~~lyi .isme~et : az örskörlet lakosságának nemzetiségi, vallásfelekezeti fogla~kozásl és eletmod, ~Iem különben ruházkodás szerinti ismerete; nemkülön: . ,~ na~ ... ~lk h.,a~!uknál Jj~gyzö! bir. vagy szolgálatuknál ben Ismerése

IIM>.1

il

~

..~

-

--_._._-.....

')*

20

21

(községi rendőr, csosz stb.) fogva a csendőrségge.! érintkezésbe jönnek vagy a lakosságnál különös tekintélynek örvendenek, (pap, tanító stb.) végül a kik a közbiztonságra veszélyesek (vásári tolvaj, vérengző verekedő stb.) vagy ilyenekkel érintkeznek (orgaz?a, lebuj tulajdonos stb.) A szol(26. 27. §§.) A csendőrség szolgálatai I. rendes szo/ga/ati teendők (búngálati cselekményeket megakadályozni, törvénysértőket kinyomozni, balesetnél, elemi teendők csapásnál segélyt nyujtani stbi) ezeket saját kezdeményezéséből, minden hatóbeosztása. sági felszólítás nélkül tartozik teljesíteni; 2. fe/szó/itolt szolga/ali teendők (végrehajtásnál segédkezni, szökött cselédet elővezetni l>tbi) ezeket csak akkor teljesíti ha a hatóság erre felszólítja. Szolgálatának ellátásánál a csendőr figyelmeztetést, megintést, feljelentést, elővezetést, elfogást, megbilincselést alkalmazhat, meghatározott esetekben fegyvert is használhat. Járőrök 28. §. A csendőrségi szolgálatot járőrök teljesítik A járőr rendszerint.....,.. ereje sfe- 2 főből áll. A szolgálati végrehajtásáért a járőrvezető felelős . t . lelössége. járőr köz30. §. Azon hatóságok, melyek a csendőrség igénybevételé[e jogosultak veti en (pl. ügyészség, járásbiróság, főszolgabíróság, községi előljáróság stb.) sürgős; igénybe- esetekben nemcsak az őrshöz, hanem bármely jarőrhöz, vagy őrsre beoszvétele ha- tott csendőrhöz~vetlenül fordulhatnak valamely szolgálati teendő végrebajtása tóságok vagy segélynyuJtás végett. áttal. . 31., 32., 33. §§. Ha a csendőr hatósági eljárásnál (pl. ad6végrehajtás-· A felszóIitotlszol- nál stb.) karhatalom segélyszolgálatot teljesít, a hatósági eljárásba be nem gálat vég- avatkozhatik, ily esetekben csak az a kötelessége, .hogy az eljáró személyt az rehajtása. erőszakoskodást6l védelmezze meg és, tegye lehetővé, hogy az feladatát teljesíthesse. I

13. (35. S.) A cselldör az elfogást milyen szavakkal foganatosítsa? Ha az illef(j magyarul nem tud, mi a teendö? Mit kell az elfoglÍsnál és bekisérésnél kerülni? Az elfogás a következő szavak használatával foganatosítandó: "A törvény nevében foglyom. " E szavak, ha az elfogandó magyarul nem ért, a csendőr által, ha erre képes, oly nyelven ismétlendök,. . melyet az elfogandó ért. Elfogások és bekisérések alkalmával minden lárma, durvaság ... fölösleges feltűnés vagy erőszak mellőzendő, s kényszereszközök csak' akkor és annyiban alkalmazandók, amikor és amennyiben a a bekísérés másképen teljesen lehetetlen. A szükséges elővigyázat pedig különösen szem előtt tartandó. -

Az elfogás valakinek személyes szabadságát6l való megfosztása (&zóbels. fogolylyá nyilvánítás által) a hatóság vagy őrsparancsDokság elé állítás céljából.

14. (36. ~.) Kit lellet megbilincselni és mikor? Az elfogott egyén ellen a járőr vagy az őrsparancsnokság bilincs csak akkor alkalmazható: a), ha ellentállása máskép meg nem törhető, illetőleg rakoncátlan magaviselete máskép meg nem fékezhetö; ;. részéről

bJ ha a csendőr ellen erőszakos támadást intézett, vagy ilyen11el veszélyesen fenyegetőzött; c) ha szökéstől, vagy a fogolynak mások általi kiszabaditásától tartani lehet és ez máskép meg nem akadályozható; ami különösen akkor állhat elő, ha a fogoly éjnek idején, vagy erdőn, vagy oly területen kísérendő, ahol a szökés a terepviszonyok által könnyítve van, vagy közveszélyes egyének tartózkodnak; d) ha lelki állapota miatt saját magának vagy másnak biz10nságára szükséges, hogy ártalmatlanná tétessék. A hatóság által különösen veszélyesnek jelzett foglyok míndenkor meg(Sz. U. 72. §.)

bilincselendők.

15. (36. S.) A bilincsnek milyen módon Vltl'f alkalmazása tilos? A bilincselésröl kell-e jelentést tenni? A bilincsnek oly módon való alkalmazása, mely a megbilincseltnek fölösleges fájdalmat vagy épen sérülést okoz, - nevezetesen a gúzsláncnak a szükséges mérve n túl való megszorítása . szigorúan tilos. A bilincs alkalmazásáról, s annak okairól az őrsparancsnok­ ságnál - illetőleg azon hatóságnál, amelyhez az illető bekísértetett : mindenkor jelentés teendő. 16. A csendör az elövezetést miképpen és min ö 'Szavakkal foganatositsa? Mit nem szabad az elövezetelldő­ vel' tenni és mit lellet annak megengedni?

> Az ' elóvezetés tulajdonképeni elfogás nélkül, az elővezetendő h\':.,~gyén lehető kímélésével és mindannak mellőzésével, ami az illető ·~1.~gfén előállításának biztosítására nem okv.etlenül szükséges, az illető egyén őrizetbevétele mellett akképen foganatosítandó, hogya ~Sendör az elővezetendőhöz a következő szavakat intézi: "A tört.~l«}" n~~ében a (megnevezendő) hat6sághoz leendő elővezetés célp~');ijáppi őrizet am veszem"; mely szavak, ha a csendőr erre képes, ~Yt; ~el~veietendő által értett nyelven ismétl end ők. \/:.' . A·l e[óvezefendóf nem szabad megbilincselni, meg szökése ese.t!; -tébén nem szabad ellene fegyvert használni; az is megengedendő 1\~ ·.n~ki, 'hogy saját költségén, a kísérő csendőrrel együtt, kocsit, vas~at · vagy hajót vegyen igényhe és egyáltalában személyes szabad. . ~orlátozandó nagyobb mérvben, amint az a cél e~rése

22

I

23 szempontjából szükséges A kell<'> elövigyázat azonban elövezetések foganatosítása alkalmával sem tévesztendö szem döl.

lIycn közszolg:ilatb 'Id' , , '" , a n van pe aul: a pilsta- vasuti liszt a va'I(')(")r ko" /. SC"I je"yzo slb ' á 'II I ' ",'; , .." , ., mag Ilva a aInál alkalmazott ilyell e(Jy~n p~ldául' , ,,\ \" gyarl uzemben alkalmazott munkás, erdész, sth. <, a c,qlesz,

Az eliívezctés valakinek iirizl'l alá vétele (sv)beli kijelentés' által) a személyes szabadság korlátozásával a hatósál~ vagy őrsparancsnokság elé állítás céljából.

tiJnek

40. §. Ha az, akit el kell fogni V·"' .j'" ',. II .' pl. beteg - azt a közs!.", I' elo"I': .' ,,' ,'ll,.,J e~) "y ,vezetni nem szállitható _. I3ete.~ jalosag il tal a j'lror o' , t "'" .. , .... " Iasakor ":1 yes g'(lnO ,·'te ' '" IIZ l'~yén ,", ' ha azonban az 1'lle'I(')' vesze t ~sse " '"S elTuj bc'\'(\nuOflzni és erről még a helyszinér61 ö .. ' , s,. v,o, az a Jaro!' lllaga ""telcs 1'Ifqg:'lsa. . rspalililcsnokanak tegyen jelenIesI.

1 7. (,3 7. ~.) Mj a tel.'/I(f(í, Iza az d()\'t'4,ell's alaf t az illeelfo~lÍsll vúlik irll]okulttlÍ?

41, §. Ha valakit felszólítás folvtán {tIl 't ' l '. ' , "" ad;iskor az eredeti felhivásoll ilz l'll"to" il't 't lj 'ta latosag ele a )iHOl", , , .. 'vc: e C Ismertesse el.

Ha az elóvezetés alatt oly körülmény állana be, mely miatt az elövezetendiínek e/fogása indokolt: akkor az elfogás foganatosítandó és vele ezentúl mint elfogottal kell bánni. Elfogandó és továbbra, mint fogoly, kezelencW azon elövezetendó egyén is, ki az elövezetésnek ellenszegül vagy azt bármi más módon megakadályozni törekszik vagy sziikési kísérletet tesz.

Óvato~ság

. 42.. §. A saját kezdeményezésből elfo"( tr ,.) ", '. , nnt az ursparancsnokságnak állítamlö el ü, ,,) , \dgy onzetbe vett

I 'J. (44. ~.) A csendőrsét; meddif!. fartlzatja

az fll- Az útvétel

cIJsmerése,

rendsze- SajM kezdeményezésből eltUR!)tt hova állít:isa,

/írízCf' otalt azt, akit e[fogotl, \'l1R.\' úrizetbe Vttr? lia azt az o/Illa l t,,;\,(Íb/} kisérni nem lellet, ki l;S hol /jrÍzze?

38. § Ha a csendür felsz0litás folytán valakit ömet alá vesz, vigyáz-

aszemély- zon ,a szt!mélyazoI1osság megállapítására, vagyis arra, hogy L vedésből más azonos- egyént ne fogjon t!1 vagy vezessen elő, s~gra Ha tévedésböl mást fogott el, vagy vel! őrizet alá, millt akit ,kellett /lezve. volna, azt bocsássa szabadon és bevonulásakor erről tegyen őrsparancsnokának jelentést. ! Ha valakinek elövezetéseazért rendeltetett el, mert a rá5zabolt pénzbüntetést meg nem fizette és a pénzbüntetést a járőr jClenletéb"n a községi elöljáróságnál lefizeti avagy postára adja, a llckisérést lIleiliizze.

" Az, elfo~ott "vagy elöl'ezetelldó egyén a csendijr~,ég :'dtalll/ieltJbb at~lda~ldo az Jllelo hatóságnak és S('lIlIlIi szill alatt S;lIllartható az eJfogas vagy elövezetés céljából türL'nt örizt'( 'lia vc't"l! "I .... ' , . - <, '- () szarni, " , ' oran tl/l ~ csendőrség öriwtéhcn, ha csak él háríthatatlan nem ho'atolJ'ák ' ezen iuUfl ',l" ",' dkadalyok , ( az heiolI aladást Az 'Had J ~t ~'iltl{l akadályok a b' h" , (d~ " ' (zon an a atosagnak Ilundenkor jelentendtk , Az elfogott vagyelővezetett egyén, ha azolmali lovábbkisél:C~: nem. I:hetsé~:s és ~I~almas községi ftlgda, v,lgy rnegfelclü ~:1~~ he~.YI~eg a kozséghazanál, vagy más küzépületben van 'abban of'lZendo cs pedig' a csend"ors ég a'It aI ' ; csak uly c l .. , " gl, e o?~ sagra, ktknek rnegszükésétöl tartani _ Ll térhükre ro,tt t c,nve ny, sertes cseké,lységénél és a fennforf:ó egry:.;b , ~ . - .<ürüiméII } ek ne I f ogva --- semmt ok sincsen. tUllló 24 "

l:-l. (3Y. ~.) Mit ('simí/joTl II csend/ir, Illl közszolRá[atban lílllÍ Vllf(V mllglÍnvdlla[atmíl illkalmazott egyént kell elfognia:.)

Ha a közszolgálatba n álló vagy magánvállalatnál alkalmazott oly egyénnek elfogá~a vagyelővezetése eszközlendő, akinek rögtöni' helyettesítése a közb iz ton ság, vagy más közérdek folytán szükséges, akkor az illetönek közvetlen elöljárója a szükséges helyet'tesítés iránti intézkedés céljál1ól - még az elfogatás vagy előve­ zetés eszközlése elölt - értesítendő és a helyettesítés megtörténtéig csakis a megszökl1etés meggátlására szükséges intézkedések alkalmazandók, Ha azon han az illeWneK mcgszö!:ésétől, üsszeheszéléstől, vagy a bűncselekmény nyomainak megs'~t11ll1isítésétöl kell tartani, akkor az elfogás vagy az el{)vezetés cél jából őrizetbe vétel azonnal teljesítendő ugyan, de egyútta! az illeWnck clölj{lrója is rögtön értesÍtendö és az elövezetésscl addig várni kell, míg a szükséges helyettesítés iránt gondoskodás ti\rtént.

A csen?őrlaktanyában - és pedig' csakis szobdbwl az elf'legr y6t;; f1 csak .. ' gott vagyelovezetendő , _ ' , a kk Ut. tart I1atu' onzet alatt, l It l'! ' ' la erre alkalmas mas helyisé"b egy'; , cl a a Jan nell1 ali rendelkezésre. ,

Az els~llítás akadálya pl: a na"\!

anya stb,

,

",

45. §. Amikor a csclldiír a hat,) ' á l ' 'I' ' ," kihallgatja hOf1y van-e v~la ll' .. :; g IOZ V,~ a..:,{ hU;Jsn, a halós;ía
fui

'.

kérdezés. ,

~'

25

24 Figyelő47., 48., 49. §. A portyázó ~send?r szol~álatában. mindenkor. óvat.os é~ állás. Ve- köriiltekintö legycn. Ha valamclv jelenseggel nmcs tIsztaban, foglaljon figyelo szélyesje- állást. Mindarra különöscn ügyeljen, amiből kár, vagy veszély keletkezhet; lenségek czeket töle telhetőleg gátolja meg. Ha pl.: észleli, hogy ~gy. ház bedőlt" vagy megfigye- ettől tartani lehet; h~ valah~)1 t~zzel, --:- tüzes hal!lU~al ylgyazatlanul bann~k; lése. ha embereken elmehaborodas, allatoknal veszettseg jelel mutatkoznak; az erdekeltcket figyelmeztessc, a községi elöljáróságot rögtön értesítse s őrsparancs­ nokának tegyen jelentést. 50. §. A szolgalatot teljesitö csendőr elemi csapásokat, vagy hasonló Elemi csapás, szerencsétlensé"eket már keletkezésükben észrevehet. A fenyegetetteket figyelszeren- meztesse és sz~mélyesen is tegyen Illeg mindent a veszély elhárítására. Kücsétlenség Iiinösen az emberélet és vagyo~ ,n~,eg!lIentésére tör~kedjék és a m~gmentett esetén gyermekek és betegek elhelvezeserol IS gondoskod)ek. - Ilyenkor kIvetelesen eljárás. (~jjel és nappal bármely házba is behatolhat.

Gyanus helyek, gyanus egyének megfigyelése, és eljárás.

51. ~. A magános és rossz hirben álló csárdákra és gyanus helyi ségékre figyélmet kell fordítani. Az ott talált idegeneket, ha gyanúsak, iga~ol­ tatni kell. Hasonlóan cselekszik a csendőr a~ útközben talált gyanus egyénekkel sZembel1. Utasokat csak azert, hogy igazolványukat előmutassák, megállí..tani nem szabad.

Ismertető

52. §. AlOn célból, hogyajárőrök (csendőrök éjjel, vagy városban) jelek. egymásnak segítségére lehessenek és hogy nagyobb távolságról IS felismerRiasztó jék ef!:ymást, a kerületi parancsnokságok által évente sípjelek állapíttatnak lövés. meg. Szüksé~ esetén ríasztó lövés adható. Munkások 53. §. A csendőr a munkásosztály t jól figyelje meg; ha közöttük összefelügye- beszélésekd, elégületlenségct, .a !l1unk~beszüntetés (st re ik) ter~é! tapaszta,~ja, lése. őrsparancsnokának legyen arrol Jelenlest. A munkások dolga lrant erdeklodjék, hogy azok bizaimát megszerezze. 54. §. Ha vásár vagy búcsu van, a csendőr addig, míg komolyabb eset Vásárok, búcsuk közbelépését nem kivánja -- csak.-támogalja a helyi rendőrséget. Különösen IeIügye- megkeresésre, ilyenkor közbe is kell lépni; népgyüléseknél és más hasonló alkalmakkor a hatóság íntézkedéséhez tartja magát, dc eljárására saját utasíIése. tásai is kötelezők. A mikor a mulatságokat felügyeli, ne akadékoskodion és ne legyen kihívó magaviseletü.

20. (55.

~.r

Jfolttest taldlds esetén mi a csend!;r (eell-

lMje?

Ha a csendör úton, útfélen, vízben vagy bárhol holttestet talál, kötelessége: 1. a legközelebbi környéket és a helyi viszonyokat szemügyre venni és észleleteit feljegyezni (helyszíni szemle); 2. a talált nyomokat biztosítani (bűnnyom) ; 3. feljegyezni, hogya hulla' milyen helyzetben találtatott,' rajta és melldte minő ruházat, s mi egyéb tárgyak találtattak . (bünjel) ; 4. ha valakit ci. hulla közelében talál, azt az esetre és körülményeke nézve pontosan ki kell kérdeznie (tanú).

\

A hullának egyelőre a talált helyzetben való biztos megőrzése végett szükséges intézkedések is megteendők. Ha azonban a hulIának változatlan állapotban való megőrzése azon a helyen, ahol találtatott, nem biztosítható, vagyahullának a feltalálás helyéről való eltávolítása más fontos okból elkerülhetetlenül szükséges: akkor arról kell gondoskodni, hogy a hulla a legközelebbi községi előljárósághoz városokban a rendőri hatósághoz - olyképpen szállíttassék, hogy azon a szállítás közben sérülések vagy egyéb változások ne keletkezzenek és hogy a községi elöljáróságnál vagy rendőri hatóságnál biztosan és változatlanul megőriztessék. A környék felvilágosítást adhat arról honnan jött, egyedül volt-e, történt-e dulakodás, stbi. Bünnyomoklehetnek: vér-, lépés-, jármü- stbi nyoma. A hulla közelében talált tárgyak lehetnek például: az öngyilkos búcsúlevele, fegyver, amely használtatott, stbi.

2]. (55. S.) A tallilt Iwltteströl mikor teszünk jelentést csak a kÖZigazgatási IwtúslÍgoknak és mikor a binjs(Íf!.nak is? Ha a körülményekből bizton megállapítható, hogy a halál nem idéitetett elő büntetel1llő cselekmény által és az elhalt nem ismeretlen egyén, csak a közigazgatási hatóságnak, más eset:. ben' azonban ezen felül az illetékes kir. ügyészségnek, ha pedig a járásbíróság közelebb van, ennek kell jelentést tenní; ezek a jelentések sürgősség esetében közvetlenül a járörvezető vagy egyes csendőr által, esetleg szóbelileg vagy távirat, távbeszélő útján teendők meg.

22. (55. ~.) H II valamely felta/dU halottnak lú/sztÍ egyénr{ílnem bizunyos, hogy meg/lilit, mi II teendi;? Ha valamely I.eltalált· - különben halottnak látszó - egyénmég nem egészen kétségtelen, hogy meghalt, a megmentés mindenesetre még megkísérlendő. E célból a csendőr rögtön orvosi segé.)yről gondoskodjék, enn.,ek megérkeztéig pedig az előírt megfelelő életrehozatali kísérleteket tegye meg. ről

Megfagyottnak látszó nál melegre dörzsölés, megfuladtnak látszónál mcsterséges lélegzés kísérlendö meg, akasztott ember, ha élet van benne, óvatosan leemelendö, stb.

.

26

:;(i. S. fia a csend"')r véres fegyvert, gyilkoló eszközt, véres ö!tönydaBiinn: mutató rabokat, ;iltalában oly tárgyakat talal, melyek 11iíncselekményre mutatnak, intárgygyal dit~/Jn nyomozást egyantI megilllapitására. Egyébként minden talált tárgyat, eljárás. át\·ételi eliSlIlcr\'cny Incllett, il rendőri hatóságnak adjon át.

Tüzeset57., 58. §. Ha \'alalll,1 tiiz \'an, a tiizoltás vezetöjét kell támogatn i ; küncl lüni\~en az élet- és vagyon mentésre türekedjek és a nyolllozást is azol1n.d eljárás. kezdJc Illeg. Vizára59. § . Vizáradás, árvíz esetén a közigazgatási hatóság rendelkezései dásnál s:rerillt jár cl. Fontosabb intézkedések: töltések gátak javítása, hajók, ladikok eljárás. késlclltart;ba s azoklloz értö el11berek kijelülése ; ha a vcszély növekszik, a lakusuk ~ ingúságaik biztos helyre szállitása.

(iO .. til. §. Utcákon, tereken rendetlenséget vagy szemérmet sértii do!LJtrendl'- . szet fel- g()!;a! ne türjiin . A közlekcdés szabályait tartsa szcrlllllel. Ha eltcvedt gyerügyelcse. IllckL'l lal,il, vezesse azt a közscgi elöljárósághoz ; állatkínzást akadályozzon l1H..'g.

Külön62. §. ;\z erd ötö rvény, a \'adász~tra és halászatra, ncmkülönbcn a többi bözö tiir- büntl'li) reildell,cz('sekl'l tartalmazó törvcnyek és rcndeletek betartására szin. vényck tén LI !; e l! ügyelni. elleniirzésc. Helyi rellliJ. S. Azokat a rendüri teellllökel. a Inelyeket clsö sorban a kiizség dészcti ie.ladata elliltlli, hl~lyi rendcszeti tel'lIdiikllL'k nevezzük . Ilyenek: ütak, hidak ügyckbcniúkarhantartiba, I(útak, itatúk IClltartása; épülett'l(, kémények tüzbiztonsága stb. eljárás. Ezekbl'n az ügyekben a csendür szerepl' c~ak fclügyelő és a község küzcgcit tnnj()gat( ·).

törésére, a megszökés megakadályozására vagy az egyéb törvényes cél elérésére alkalmas és megengedett enyhébb eszköz rendelkezésre nem áll, illetve miután minden ily enyhébb eszköz alkalmazása eredmény nélkül maradt, s ekkor is mimlég a lehető kimelettel

já/jon el.

25. (65. ~.) .MfYl.vek az l'lIyhéhb cszkiiziík, llmelyek a h 'g)'\'(>f haszTUi!at ot megeWzlíleg lehet/íleg ([llwl il/([Z{[luJi}/z:; Az enyhébb eszközök, amelyek a csendőr által a fegyverhasználatot megelőzöleg - ha lehetséges - alkalmazandók, a kiivetkezők:

1. ellenszegülés vagy l11egkísérlett támadás esetében: a) parancsoló hangu intés, LJ) elfogás, e) l11egbilincselés és szükség esetén kényszereszközökkel való elszállítás (esetleg kocsin vagy más szállítóeszköz segítségével) ; 2. megkísérlett megszökés esetében:

a) parancsoló hangu intés,

.?.;. (6,::;. :*.) A cSt'Tli/('ír ll' gy\'erét cSilk

minö módol1 jwszlIiÍ/i.'at;u:) Mire s;wlgiÍl II kard, II szurony, a Wfegy\'l!r? V( ;,:.:\:; :j < ~; ht escldl('1l mikólt huszlIlÍl/tUtlík lllegyverek? A cscndlírnek, mikor fegyyerhasználatra jogosult és küteles, fegyverét csak katonai IT/(jdon szabad használ Ilia. A kard vágásra és csak kivételesen, szükség esetén szurásra, a feltliziltt szurony sz ti'rüS r:I, a karabély és az ismétlő (forgó) pisztoly liivésre szolgál. A iegyvereknek nlinden más, nel1", katonai alkalmazása a csendi')rnek tilns; dulakodás alkalmával azonban, végső szükség esetéhen elMordulhat, lwgy a karabély agya (tusa) vagy a kard tlurkul ata liikésre vagy iitésre hasz:'iÍltatik. ';-1. (hej. ~.) A sZ/J!glÍ!{[{lit tcljl'sítt'í csent/br h'~y\'cra II SZ{'I'I'l'zeli L'fi!sitús!;all TIlcg/wflÍrozolt l'se'tekbl'Tlis csal~ mi·

kor, illet\'c rnlutlÍlI IwszlllÍlja:;

27

,

A csendőr, a Szervezeti Utasításban • nU:ffhatórozotl esetekbcll is, fegyverét csak akkor, illetve azutún használja, amikor a veszély elhárítására, az engedelmesség hiztosítására, az ellenszegülés meg-

b) a megszökönek üzöbe vétele, c) netalán közel levő egyéneknek felhívása, a szökésben levő­ nek elfogásában való közrernüködéshez.

26. (64. ~.) Mit ért lehfYtö kímélft'dalT h; CIIl/df(),f!,\'lI, amennyibell !lzl (/ viszonyok engl'dlk, mim') fegyver Iz03?,.luíllllldií eWblJ? A lehető kimé/et alatt az értendő, csendőr

hogy a fegyvert

használó

szándékának csak arra szabad irányul/lia, hogya támadót,

illetőleg ellenszegülőt

a támadás folytatására, vagy az ellenszegülésre, a megszokni törekvé) veszélyes gonosztevöt pedig a megszökésre képtelenné tegye. Ennélfogva, és amennyiben azt a' viszonyok engedik, elöbb a -1,<evésbbé - veszélyes fegyver (kard vagy szurony) használandó, amire né~ve határozó befolyással még az is bír, vajjon az, aki ellen a fegyver használandó, szit'ltén . fegyverrel és pedig milyennel, vagy testi sértést okozható milynemii más eszközzel van

ellátva.

29

28

27. (65. ~.) Mely

"

ke\'ésbbé veszélyes és melyek a veszélyesebb fegyverek és miért? II

Kevésbbé veszélyes fegyver rendszerint a kard, nevezetesen azért, mert annak hatását a csendőr biztosabban kiszámíthatta míg ellenben a feltlízött szurony és a karabély, mint lőfegyve; vagy az ismétlő (forgó) pisztoly, rendszerint veszélyesebb fegyvereknek tekintendők, mert ezek alkalmazásánál az eredmény, kivéve a szuronynak csak a végtagok (karok, lábszárak) ellen való irányításánál, veszélyesebb szokott lenni és pedig azért, mert leginkább a fegyvert alkalmazónak ügyességétől függ, amelyre pedig izgatott lelkiállapot mellett, nem lehet mindenkor számítani. 2k. (64. ~.) Minden fegyverhllszndlatndl II törvényt/s. cél elérésáe való törekvésen kívül még küZönöscn !llÍre ügyeljell ([ escndör?

Ellellszegüléseknél vagy valamely csendőrre intézett támadásnál a csendőrnek mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy az illető személyt az ellenállásra, illetve támadásra, esetleg megszökésre képtelenné tegye, amihez képest. lehetőkg még azt is számba kell venni, hogy milynemü fegyver és mily 'irányban használanaó, houy az illető ell1ber élete lehetőleg kíméltessék és más személvek élcle vagy testi épsége ne veszélyeztessék. . '

29. (65. S.) Mikor hqszndljon a csendlír kardot és mikur sZllronyt?

.

Ha egy vagy több fel nem fegyverkezett egyén támadja. meg a csendőrt, készül ö( megfogni vagy megütni és a körülmények • e~gedik: rá.ntson kardot és mérjen azzal e~hvágást lehetőleg a tamadó arcaba, szükség esetén végtagjai ra vagy fejére. Ha a kard használata, mint p. o. szűk, alacsony helyiségben .. nem lehetséges vagy nel:l m~tatkozik célszerünek, vagy 'a csend őrnek nincsen ideje kar~ot rant~I11: .. a feltűzött szuronnyal intézzen döfést és pedig le- • hetoleg az Illetonek combjára, karjába, szükség esetén arcába. A ~est :örzsére való döfés, karddal való vágás vagy Szu rás, ép úgy altalaban a lövés. csak a végső esetekben vall megengedve. .30. (65. ~.) lvIikor /UlszTllíljon

II

cscTll/{ír /öfegy\'ert?

. . ~a a csendör egy vagy több karddal, lőfegyverrel, fejszével, vasvIllaval, cséphadaróval vagy egyéb veszélyes eszközzel felfegy-

verzett egyén által, vagy egyáltalán olyképen támadtatik meg, hogy élete vagy testi épsége veszélyeztetettnek látszik, vagy lefegyverezéstől kell tartani, akkor. a kardot, a feltűzött szurony! vagy a lő­ fegyvert (lövésre) a szükség határain belől, tekintet nélkül és teljes komolysággal használni jogosult.

.31. (64. S.) A fegyverllllszTuílati

jog

túlllúgüsliért II

csendör felelös-e?

goru

A fegyverhasználati jog minden túlhágásáért a felelősségre vonatik.

csendőr

sz i-

.32. (64. S.) Ha valamcly ellenszegüZö II fegyverlzaszmilllt következtélJen megsebesült, mi a csendőr kötelessége?

Ha valamely ellenszegülö a fegyverhasználat következtében megsebesíttetett: akkor csendőr azonnal az illetönek a lehetőség szerinti orvosi ápolásáról gondoskodni, de addig is őt az első­ segély?en részesíteni tartozik.

33. (66. S.) Mondja el a fegyverhasznlÍlati jog bevczetö szavait? Szolgálatot teljesitönek mikor tekintendő II csendör? Minli fegyver haszmílatdra van jogosít va és ki ellen? "A szolgálatot teljesítő csendőr fegyverének használatára mindenki ellen jogositva van". Szolgálatteljesítőnek a csendőr nemcsak akkor tekintendő, amidőn vezénylés folytán szabályszerűen felszerelve áll szolgálatban, hanem akkor is, ha sürgős esetekben - bár csak karddal is ellátva - szolgálatilag fellép. , A csendőr csak fegyverét, azaz csendörségi fegyvert van jogosítva használni; más' fegyver p. o. vadászfegyver, (nem csendörségi) forgó- vagy ismétlő-pisztoly, kés,tőr, stbi használata nem eshetik a jogos csendörségi fegyyerhasználat fogalma alá. A 'csendőr a fegyvert mindenki ellen, tehát társadalmi állás és személykülönbség nélkül és így tekintet nélkül arra, vajjon ~z illető gazdag vagy szegény, úr vagy pór, használhatja . Azt, hogya csendőr szolgálatilag mikor léphet fel, a Szolg. Utas. 22. §-a határozza meg. Lásd 12. sz. kérdést.

30

JI Ha a csendőr a jogos védelem korlátai közölt - bár nem a csendörségi fegyverhasználati jog fe!tételei alatt - ölt vagy sebesített meg valakit és pedig akár csendőrségí 'fegyverrel, akár más fegyverrel vagy eszközzel, ép úgy, mint más egyén ~ nem bün-

,,4. ((ICi. ~.) Mondja el a fcg.V\'erlwszmílati jog /. pll!1rjút:" /Hir ár a/íszakos megsértés alat!:" Jogosit-e sz(ÍIldi !!1l'gsáttís feg.v\'erhasznlÍlatra: "Aki a csendőrt szélyesen fenyegeti·.

erőszakosan

megsérti vagy tál1ladással ve-

tethető.

A jogos védelem határainak hir!clen meglepetésből, megzavarodásból vagy ijedségböl való túlhágása nem büntettetik; gondatta~ságból eredő ily túlhágás a~onban, a körülményekhez képest, mmt az élet biztonsága vagy a testi biztonság elleni vétség, büntetteti k.

Erüszakos megsértés alatt csakis tettleges bántalmazás értendő és pedig akár valóságos fej"yverrel (pisztoly, puska, kard, tőr, SIbi) vagy az életet avagy a tesr épségét veszélyeztető más eszközzel (bot, szurony, fa- vagy vasvilla, kés, balta, fejsze), akár puszta kézzel (ütés, lökés) vagy kövel való dobálással ; csak szóbeli megsértés, szidalmazás, káromlás, a fegyverhasználatra semmi szín alatt scm ]·ogosít.

.37~ (66. ~.) Mmufja cl II fegyverllasZlllílati jog 2. punt . jtit? Gonoszteviik alatt mily egyének értend6k:"

~ ~- --....

.1,::;. (66. ~.) TlÍllwlilíssal valú veszélyes fCllyegetés. ululf !;; in/i magav iseletet kelt értelli? jogosít-e a tlÍlI1adtissal \'tIlt i sz(í /Jeli fenyegrt(ís fe.!!.yverlwsznrílalra? Támadással való veszélyes fenyegeiés alatt oly magaviselete!

,. I' :l

! !

"Ha a tettenért gonosztevő, vagy alapos gyanuval terhelt egyén felfegyverkezve lévén , az előzetes felszólítás dacára' magát önként meg nem adja, vagy esetleg védett helyzetéhől előjönni vonakodik" .

kell érteni, melynélfogva - a helyzet összes körülményei folytán - attól kell tartani, Ilogy a cs~ndőr erőszakos megtámadása azonna'l be fog következni, p. o. Illikor valaki fegyverrel vagy az életre, illetve a testi épségre veszélyes más eszközze) vagy akár csak pus zta kézzel, de kétségtelen ul támadó szándékkal, a csendőrnek neki I11cgy va gy annak fegy verét megragadja oly célból. hogy a cscndé)rt lllegroltanja, 1llegüsse, megsebesitse; vagy mikor valaki Iöfegyverrel a csendőrt célba veszi, követ - ellene való dobásra vagy más tárgyat - ellene Villó ütésre - emel, stbi. Minden ily esetben, ha a körülmények engedik, a fegyver- , használatot, annJ k _bekövetkezésére val ó előzetes figyelmeztetés előzze meg. A ttímadássat vuld szóbeli fenyegetés ö'lmagában nem képezhet okot iugos fegyverltasználatra, mert nem tekiilUlető közvetlenül veszélyesnek. \

.. Gonosztevők alatt csak él büntet tet elkövetett egyének értelldok, nem pedig az oly egyének, kik csak csekélyebb súlyú büntetendő cselekméllllyel terheltetnek.

3S. (66. ~.) AlajJos gyarwval terhelt alatt milyen ('uvén

. ~( Alapos gyanuval terllelt egyén alatt azt kell érteni, kire nézvl' alapos gyanú .létezik, hogy gonosztevü, nem pedig oly valakit, gyanújával ki csekélyebb súlyu büncselekmény - bár alapos van terhelve. . . •

39. (66. ~.) Kik azok

vagy

vagyona ellen intézett vagy azt fenyegető, jogtalan és közvetlen megtámadásnak elluÍrfldsára szükséges.

II

le/fegyvCfzetr egyóll't7:.J

Felfegyverzett nemcsak azon egyén, kinél fegyver (IőfeJ:yver,

,)(j, (Ml. ~.)

Mi a jogos \'étlelem? /Jüntcthetö-l' ([ csent/('ir, Illi a jogos \'lítfdcm korlcitai kiizött Nt vagy se[lesí!dr !lleJ!. valakit:" Mikor !lem hiintethet{i a' jogos vét/elem határainak túlluíglÍsa? Jogos j/éde/em az: mely ak~r a ,saiát) akár másnak személye

~.

értelldlP

"

kard, tör) van, de az is, kinél más oly eszköz van, mellyel emberhalál vagy súlyostestisértés könnyen előidézhető, p. o. nagyobb kés, fejsze, _bárd, villa, stbi.

.

40. (66. S.) MilwT vall II gOT1osz(cv/i \'Mí.'If

ilc/y -

zetben? Védett helyzetben van az a gonosztevő, akit a csendőr él etének vagy testi épségének veszélyeztetése nélkül meg nem közelít-

32

- míg a gonosztevö takarva, védve - tehát a eliínyüsebb helyzetben van.

csendőrrel

..

szemben

gyilkosság, rahlás, gyujtogatás, emberölés, hetöréses lopás, sIbi elkövetésével terheltetik.

Ut S, 41. ((lÖ. ~.) MOl/dja el, II ,zerv. ') . /2. §-lÍnak 3. jtit. F szerint mikor I1llszl/1I1 fegyvert.

pOllt- . 44 . (66. S.) tla a fogOly /lem vesúlyes gO/losztev (í, mcgszDkl;S esetében szabad-e fegyvert IlllSZfldllli?

. tet"() u... tasít."sainak ..- " őt szolgálata teljesítésében ,Aki. figyelmez ' I dó - tettlegesen ellenszegui , " k n használható a fegyver, ha a csendorne meggato an " itását 'célzó tényleges ellenszegülést E pont ~,~etébe d" t egy bizonyos már szolgálati teendomek meg111us, fék . tehát ha valaki a csen or , , kell meg ezOl; . " hel ezett szolgálati teendő foganatosítamegkezdett vagy kllatasba ,Y t 'tás dacára tényleges ellensz€!- _ sában előző figyelmeztetés es u aS.1 , , "It I egakadályozni törekszik, . I lfSzeaelések, melyek más meggüles a am Csupán szób~h vagYt;rl~et~~ e vag; hatálytalanokká tehetök, engedett módon' IS meg fegyverhasználatra okot nem szolgáltathatnak.

. Ut 42. (6ü. ~.) M01lllja el a s?e:v. ,. ' /2 ")'~-lÍnak -1. jút, Ki ellel/, mily esetben haszna/hat /'ll azt.

Ha a Illegszökött fogoly nem veszélyes gOfl05Z/cVŰ és elfut vagy másképen menekiilni törekszik, a csendőr serényen üldözni tartozik. Igyekezzék az ilyeneket is elfogni, de az ilyenek ellen a szökés meghiusítása végett fegyvert használni ner:n szahad .

45. (66. S.) A veszélyes gOlloszfev/í üldijzésekor II fegyverhasznlÍlato{ mege[(Jz6[eg mit kell tenni a cseTU/ÚTnek? tla mlÍs lÍrtat/an ember élete veszélycztetnék, szabad-e fegyvert hllszruílni?

pont-• ,

.. 'ka csendőrség Aki mint veszélyes g?nosztevo, őrizeteáltal alá elfogando adatik és ' tt "ldöztehk elfogah vagy vagy elfogás ve ge u , , ' .. . _ de a megállításra célzó ft

fenyl:~~et~I~:::~á~:áS e~:~~~~a:IfEt~l~' visszatartóztatására .

b

más mód

nem létezik.· ., . zélyes gonosztevő ellen haszEzen pont alapjan l:sak a~?néves , elfogott vagy aki mint ' f akit a cs~ndors g mar . . nal ható a rgyver, . , 'é é ett . átadatott vagy áklt elfogoly a csendőr~égnek- beklser s v g k' Mrmi ~ás okból elfois a me állítá-sára fogás végett a hatóság üldöztet, vagy a 1 gandó és bár erőszakosan ellent .nem áll'ök~iég vagy . el~enekülHi célzó fenyegető reákiáltásra elfutnI, megsz , igyekezik.

4.1. (66. ~. s ) Veszélyes gonosztevönek ki tekintelldlP Veszélyes gonosztevőnek tekintendő; ..., me _ k't hatóság midőn acsendőrnek orklserés vagy ~ :t:d,a vagy kinek elfogása iránt relhívást vagy megkeresest intézett ilyennek megjelölt; . , k "](j 2' az a bííntettes, aki egyáltalán, mint a közblztonsagra u . .I~ere tes, vagy súlyos büntett, p. o. nösen .veszélyes egyémség

örzés~~

33

'

Ha a csendőr által elfogott, neki 6rizet végett ál:ldott vagy általa elfogás végett , üldözőbe vett veszélyes gonoszlevű, bár erő­ szakos ellentállás nélkül, élfut, illetve szökést vagy az elfogás előli menekülést kisérel meg: a csendőr er&, parancsoló hangon "a törvény nevében" szavak előrebocsájtásával kiáltson reája, hogy álljon meg, mert kijl önben ellene fegyvert használni és reálőni fog, egyideiííleg azonban siessen a megszökő után, hogy azt lehetőleg el érje és megfoghassa. Ha azon a tájékon, amerre a megszökö menekül, ember látható, arra is reá kell kiáltani, bogy állja a gonosztevö ~tiát és fogja meg. Ha pedig a csendőr azon meggyőződésre jut, hogy a megszököttet sem maga, sem mások segítségével kézrekeríteni nem képes: akkor' álljon meg' és megfelelö helyzethöl nyugodtan célo~~pn és löjjön. . Ha a IövésTIáUal más ártatlan , v<;szélyeztetik - lőni nem szabad.

nem részes _ ember élele

46. (66. S.) Veszélyes gOlloszte\ ,j megsZijkóének meg- . gátüjsq, céljdbdl m('(v esetben hasZllúl/llltja II ('sendür SZl.l- ~L ronydt vagy kartljút? .tlelyes leTlIll' "e, ha a ('Scnt!6r az ül- ~" . diizést kiml!rjiléSig fvlytatnti.? Ha a csendőr a menekiilö veszélyes gonosztevöt annyira megközelíti, hogy szuronydöféssel vagy kardvágással elérheti, de minden erejének megfeszítésével sem képes azt annyira megközelíteni, hogy kézzel megfoghassa, és nincsen más mód a ~ziikevény elfogására, a fenyegető reákiálltásnak, ha lehetséges, ismétlése után, 3

35 34

szuronydöfést vagy kard~ágás~ i,s alkalmazhat a megszökő továhbi menekülésének megakadalyozasara. .. " ' Ha a csendőr az utolérés valószinősége nélkül, az \,lldozest saját kimerüléséig f;)lytatná vagy nagyobb távolságra engedne menekülni az üldözöttet, mielőtt reá lőne, az helytel~n, lenne, l,~~rté~ kinlerülés által elvesztené a ny~odt ~~ bizt~s celzas lehetoseg , nagyobb távolságra pedig a lövés talalasa bizonytalan. ~ ~ MOTlllja el a Szerv. Ut. 41. (66. )0).)

s'

.

12 .. s-?,natz .). luilwrLÍ- vagy osfronuíllafJ ot ulCJcll gyapOllt.i tit . Ki \'lilik ,

II11SS(e

. Aki háború vagy ostrom állapot )idején magát gyanussá teszi és a f~lhívásra kielégitö válasz nélkiil elszalad.· , . Háboru vagy Dstromállapot idején, tehát ellens:ges viszonyokd .' . akinek viselkedese arra enge között, az teszI magat gyanussa, ., " . következtetni, hogy államunk hadereje ellen b.u~csele~m.e~y,~ k~ve .. tett el, pid ul: kémkedést. H~ ilyen eg.yén f:lh,I."asra kleleglto va asz nélkül elszalad, ellene fegyvert lehet hasznainI. . Háboru alatt az államok között felmerült ellentéteknek fegyveres erejükkel való elintézését értjük. Ostroll1ál1apot is háborus időben fordul elö. . k" l dállá'ainkat katonai erönKémkedésb~n teszi magát gyanussa pl. az, a I la . " . '~, ' ra inkat, stb. megfigyeli, hogy azokról az ellenseget ertesltse. ket, va

4í-\. (üfJ. ~.) A lelzcrr'í l~iJll(.úct mell~tt. ~ feg/verlll1szndlat crdyess('gáe ná\'c nlit ir elő az utllSltas! . "I alkallna' val · lehetőleg kiméle,Hab ár minden fegryverhaszna at . , '~en nem tesen kell eljárni és ember életben vagy a tesh epseg "k szabad sztÍndékoSll/l vagy II/eggondolatlanságból a fel~~tlenül s~u, - " ségesnél nagyobb kárt okozni: mégis a fegy~ert a szuk:ég hoatar:~ kell alkalmazl1l oly célbol, h g~. b e1II"1 , férfiasan és erélyesen " 'k lIenszegulés ellenfél azonnal támadásra képtelenné tet~s~e : ,az e . ' megtöressék, veszélyes gonoszte~őnek sz~kesl klserlete ?lk~lma~al p-edig a szökés, illetve meneküles folytatasa ; lehetetlenne tet~s~ek. . Ismételt gyenge szurkálás a szu ron nya.l. vag? gye~,ge, vagas a' karddal, lövés célzás nélkül vagy csak meglJeszt~s ,eélJabol" re~~­ sze ri,n t eredménytelen, sőt az ellenszegülőt még ll1kabb felbatontja és ingerli, tehát feltétlenül mellőzendő.

68. §. Veszélyes jelleget öltött rendzavarás esetén az összes legénység Veszélyes tartalék lőszerrel vonul ki a rendzavarás színhelyére és ott lehetőleg fedett rendzavaháttal feláll. A tömeg a törvény nevében szétoszlásra hívandó fel. Ha lehet a rásnál főcinkosokat el kt:11 fogni. Eredménytelen felszólítás után szurony támadást eljárás. kell megkísérelni. Ha a néptömeg fel van fegyverkezve és a csendőrség szélső szorongattatásba jut, lőfegyvert kell - főleg föcinkosok ellen - alkalmazni. Levegőbe vagy célzás nélkül lőní tilos. Gyermekek, asszonyok, aggok ily alkalommal lehetőleg kimélendők. Ha a visszavonulás elkerülhetetlen - ez csatározó módon történjék.

69-81. §§. A csendőr minden foglyot motozzon meg, nehogy magában, másban vagy a csendőrben kárttehessen, vagy szökését elősegítő tárgyak nála ne maradjanak. A csendőr gondoskodj(k arról, hogy a fogolynak ruhája, élelme legyen. Kíséret közben olyan közel legyen, hogy szökés esetén azonnal utolérhesse. A fogolylyal a csendőr ne beszéljen .és ne engedje, hogy az oárkivel ,érintkezzen. A fogolynak étkezésénél, term~szeti szüksége végzé~énél a csendőr Jegyen jelen, kiilönösen vigyázzon arra, hogy öngyilkosságot el ne követhessen. A fegyvereknek nlÍnden fogoly kisérést:lél töltve kell , lenni. Ha vas uton, vagy hajón kíséri a foglyol, csak a szekrényben legyenek töltények, a ft~lszálláskor pedig a szurony t rejtsc el,leszálláskor pedig ismét ' túzz~ fel. A veszélyes foglyokat kiséréskor mindig meg kell bilincseini. Ha több foglyot kisér a járőr arra ügyeljen, hogy azok össze ne be'széljenek. Ha a fogoly útközben megbetegszik, leh,etőleg orvosilag kell meg\'izsgáltatni. ' Ha az örkisérés alkalmával segitségre vall szüksége, il. legközelebbi községi előljáróságtólkérjen támogatás!. Az átadásnál - akár más őrsÖn, akár pedig hatóságnál a fogoly tárgyaina,k átadása a kisérő ,Iev,él alapján tÖrténik, amit az ' átyevö 'irásban bizonyítani tartozik. Ha a hatóság a foglyqknak kQPlmyeket, takarókat stb .. adott, a csendőr úgy ezen tárgyakra, mint a foglyok tulajdonát képező más dolgokra is ügyeljen fel, s ezeket szintén elismervény mellett adja át. Ha a foglyot a hatóság adja át a csendőrnek, az határozza meg, mily szállitó eszköz használtassék; egyéb esetekben ha a fogoly vasúton, kocsin stb. akarna menni, ez csak akkor engedhető meg, ha az a szolgálati' teendőkkel aggálytalanul összeegyezhetö és ha a költséget azonnal fedezni tudja, Ha őrjzni kell a foglyot ezt a honvédségi Szolg. Szah. I. R. szerint teljesíti, amikor különösen ne engedje meg. hogy illetektelen személy a fogolyhoz lépjen, vele beszéljen, vagy vele bármiképpen érintkezzék.

Fogolyörkiséret szabályozása.

a

82., 83., 84., 86-90 §§.Kis és nagyközségek területén a bűncselekmé- Bűnügyi nyek nyomozását a csendőrség teljesíti és pedig úgy saját kezdemenyezéséből nyomomint a rendőr - (pl. járási főszolgabiró) és a bir6i hatóságok felszólítá- zásokr~ sára. Ugyanezeken a területeken a községi előljáróságok is nyomozhatnak, de val~ te ru.csak akkor, l .) ha előbbi hatóságok erre utasítják, 2.) ha a c~endőrség nincs let Illetéjelen, nyomban nem értesithetö es a késedelem veszéllyel jár, 3.) ha egy nyo- kesség. mozó cselekmény teljesítése slüksége~, mire a csendőrnek joga nincs (pl. jegyzőkönyví kihallgatás) és ennek .teljesítésére a csendőrség megkeresi. Minden egyéb esetben előfordult bűncselekményröl a csendörséget tartozik értesíteni. . . Rendezett tanácsú városok területén bár az egyéb szoll?álatot a .csendőrség a bűnügyi nyomozást rendszerint a rendőrhatóság teljesíti. Itt a csendőr csak akkor nyomoz, ha erre valamely birói hatóság felszólitja, vagy ha rendőr nincs jelen és a késedelem veszéllyel jár. Jogositva· van arra is a csendőr, hogy saját területén elkövetett bűn­ cselekmény nyomozásközben nyomon üldözött tettes elfogása végett, vagy célszerüségi okból bármilyen idegen rendőrhatóság (idegen járás, rendezett tanácsu- törvényhatósági joggal felruházotl- vagy a fö-és székváros) területére átlépjen . 97., 98., 101., 106. §. A bűncselekmények nyomozásának célja megáJ- Feljelenlapítani, hogy tényleg büntetendő cselekmény forog-e fenn, s ha igen kik a tések e1bűnösök. A nem csupán magán inditványra üldözendő bűncselekmény 'észle- fogadása, lésekor, vagy ha ilyen miatt bárki feljelentést, vagy panaszt tesz, a nyomozást nyomozás _J.l!_

37

36

A felismerés vagy bzeIllélyawnosság megállapítása céljából való szembeállítás azonban, ha szükségesnek mutatkozik, foganatosítható.

hivatalból kell megejteni. A csupan magáninditl"ányra, ü!dözendő bűncselek­ mény csak akkor nyomozandó, ha a sértet! fel ezt kIv~nF~ es enne~, m~gfele: Jően írásbelí nyilatkozatot ad. Ha a c,emiór n1aganlndIt~ányra. uldoze~do biíncselekményt észlel vagy erről olyantól értesül, a kl Ind.ltv~nyteycsr~ nem jogosult, -~ felté~e, hogy ~ sértett fel ,nincs !e'en, - ad~lg, IS, n!I~, ez nyilatkozik, csak il közbiztonsági szelllpontbol ,!lalaS21hatatlan IIIte7~e(kSt.ket szabaJ megtennie, A mennyiben a sértett fel kiJelenti, hogy az elJaras fol) tatását nem kívánja; a nyoTllozást abba kell hagyni. , . " A csemliírség nyomozás közben részrehaJlalla~ul ~s,az ~gazsag~ak megfelelően úgy a terhelii, mint az enyhítő, vagy mento korulmenyt::ket IS puhatolja ki. . . " , , . ,\ helyI(N. 110. §, Azok a nyomok, a melyek az eljarasra fOl1tos~k, (v!ssza:szini maradt láb kerék, kéwyomok) ll1egörzendök, hogy ezeket aka~ a klUtazo szemle. hatóságí s7~emély, akár pedig a csendőr fell.~as~nal~assa, Ha ezt yaltozatlanul nem lehet megőrizni; jegyezzen fel a csendor Jol es pontosan, nJlnden ad~tot (esetleg vegyen méretet a nyomokröl) és egyuttal az?kat.. a kik, valamIt IS e nyoll1okröl bizonyitaní tudnak, li~yelll1eztesse, hogy jol jtgyezzek meg maguknak azt a mit láttak, hogy Tllajd tanuskodhassanak. . . . ~ kikérlll. §. A járőr ',la. nyomoz, j~.ga ~a~ Illindenklt klké~d~zl11, a kl mag: dczés, látta, (pl. a házfelgyújtasat) vagy saja! fulelv~! ha)lotta (a lO,ve~t, ~ mely clll ber halálát idézte elö) a büncselekllleny elkoveteset. E celb.ol Joga .v~n a csendörnek a terheltet' vagy a tanukat szemé1 yesen felkeresnl, ~agy k,lkerdezésre a községi elöljá;ósághOz elhívatni., De h~ a körülmények ugy ko~~~ehkT a kikérdezést a szabad ég alatt, ~agy, masult IS lehet megtart~l1I. A klkerd~­ zésnél lehetőleg két tanu (t~.izaln.lI ,fé~ll) I~gyen, a kIk ha netalan panasz merul fel, bizonyithassák a csendor !11Ikenh eljarását. ..

49, (112. ~.) Hol és kik e/ött 'történik II terhelt kikL:r(/ezúse? A1i II kikádczés célja? Köteles-e tcrhflt vullOTJ!tlst (('Il ni?

Szcm/)csités mikor van megengedve?

" Mindegyik terheltet lehetőleg külön-külön - lehetöleg a községházánál és két bizalmi férfi mint tanú jelenlétében - keH kikérdezni, A terhelt kikérdezésének nem az a célja, hogy ö nJindenképen beismerésre birassék, hanell1 az. hogya csendőrség a felmerült gyanunak alapossága vagy alaptalansága felől lá~éko~ást ~zerezzen és a gyanusítotlnak alkalmat adjon, hegyaterhere rott bunt selekménnyel szemben védelmét is elöadhassa. . . A terhelt a törvény értelmében nem kőteles vallomast tenni, tehát ;\ vallomá~llak vagy beismerésnek kieszközlése végett nem szabad sem ígéretet, biztatást, ámítást, fenyegetést, eröszakot vagy kényszert has;nálni, sem a terheltet éjjeli kihallgatá~sal vagy más. módon célzatusan kifárasztan i. Ha a csendör ezen tilalol'} lLcára megI:; ilyen visszaélést követlle el: szig~"1Í jele/iÍ:i.sé::,re, esetleg liadf(!rvcnyszcki viz<;gálat alá vonatik. A terheltet más terhelttel vagy tant'Ival -- eltérö vallolllások egymi,snak szemoel1londúsa c~iiából - a júr::r ne/ll szernbesítheti.

Terhelt, illetve gyanusíto!t az, aki annak gyanúja alatt áll, hogy valamilyen bűncselekmény! elkövetett.

50. (l J 3. ~.) kérdezése és ho!?

/11ikázt törthlik

II

sátl'U

(js

II {Ullti

!:i-

Mindegyík sértettet és tanút lehetöleg egyenként, a másiknak távollétében vagy a községházánál kelj kikérdezni, vagy kikérdezésük végett öket személyesen fel kell keresni. ' Sértett az, aki ellen a büncselekmény elkövettetett \'agy akinek ez kárt okozott. Tanú az, akinek a büncselekménl'riíl valamiJyen közvetlen tudomása van.

"

S I. (113. ~,) Tal1uk gyanlÍnt kik llem kádczlz('!(lk ki': Tal/ll gyanánt ki nem kérdezhető: a) a lelkész arra nézve, amit vele a gyónásban vagy egyébként a titoktartás egyházi kötelezettsége alatt közöltek; bJ a védö arra nézve, amit a te-rhelt vele mint védöjével tudatott; c) a közszolgálatban levő, vagy abból kilépett egyén, ha a tanuságtétellel ll1egsértené a hivatali vagy szolgálati titoktartás kötelességét és e kötelezettség alól őt az illetékes feljebbvaló hatóság fel neIll mentette.

Védő - rendszerint ügyvéd - aki a bíróság elött a terheltet védi. Közszolgálatban van például: a csendőr, a rendőr, pénzügyőr, vasuti-, postai alkalmazott, stb,

52. (I 1.3. S.) II tanuzlÍsköfclessl'ge q/úl kik mentesek? A tanuzás kötelessége alól mentes és ha felelni Ilem hajlandó a sértette ket is beleértve - ki nem kérdezhetö: I. a terheltnek fel- vagy lemenö ágbeli rokona vagy sógora, unokatestvére }fagy ennél ,közelebbi oldalrokona, házastársa vagy jegyese, házastársának testvére, testvérének házastársa, örökbefogadó vagy nevelőszülője,-örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, gyámja, gondnoka, gyámolt ja vagy gondnokoltja ;

-

2, az ügyvéd, a közjegyzö, az orvos, a sebész, a gyógysze. resz, a szülésznő és segédjiik arra nézve, amit valaki a hivatásukkal járó bizalom nál fogva titoktartás kötelezettségével bizott reájuk, hacsak a megbízó öket a titoktartás alól fel nem mentette.

38 Felmenő ágbeli rokonok: atya, anya, nagyatya, stb. lemenöágbeli rokon: a gyermek, az unoka, stb; unokatestvérénél közelebbi rokona valakinek a nagybátyja, s nagynénje.

53. (113. ~.) Mi a feemW a fanuzús kötelessl;ge alól mentes egyén kikérdezése elütt? Szabad-e a tanukat szelll/JesÍ/eni:J

A tanuzás kötelezettsége Jlól mentes egyének kikérdezésük vagy amikor a kérdéses viszony kiderül, jigyelmeztetendők, hogy nem kötelesek tanuságot tenni. Az ilyen tanu a kikérdezés folyamán is kijelentheti, hogy nem kíván felelni; de más tanu vagy sértett sem kényszeríthető arra, hogya csendőrség előtt vallomást tegyen. A tanuknak, illetőleg sértetteknek egymással, valamint a terhelttel való szembesítése, csak felismerés vagy személyazonosságmegállapitás céljábÓl van megengedve. előtt

54. (117. S.) Kinek felhívlÍsa, megkeresése vagy utasítdsa folytdn tartozik II jlirör elfogás t, vagy elüvezetést .. fo gallatositani? A jórőr elfogást vagyelővezetést foganatosítani tartozik, ha az illetékes hatóság (a kir. ügyészség vagy ennek tagja, a jfrásbíróság vagy ennek bírája, a vizsgálóbiró vagy akir; törvényszék - avagy a kir. itélőtábla - által kiküldött bíró, a járási főszolgabiróság, vagy ennek tagja, a területileg illetékes m. kir. határszéli rendőrkapitányság vagy kirendeltség vez~tője (utóbbi csak akkor, ha az intézkedő személyzethez tartozik) által felhívatott vagy rendőri hatóság áltat :- a községi előljáróságokat kivéve ~ ez iránt megkerestetett vagy előljáró csendőrségiparancsnokság által erre utasíttatott.

e~

Vizsgálóbíró minden kir. törvényszéken működik és súlyos bűncselek­ mény esetén (gyilkosság, rablás) a bírói vizsgálatot ejti meg. . A határszéli rendőrkapitány (kirendeltség) az ország határain a rendészeti teendőket végzi. Rendörhatóság például a városi rendörkapitányságak, stb.

55. (117. ~. I--- IV.) A júrör felhívás, megkeresés, de nu;gis lwtúsági illtézkedésre míkor köteles még valakit el-

fogni? A járJr felhívás, niegkeresés, illetve' utasítás nélkül is elfogni köfeles azt:

3Y I. aki ellen a rendőri hatóság, a vizsgálóbíró vagy a büntető biróság által előzetes letartóztatás, iII~tőleg vizsgálati fogság van elrendelve, vagy aki ellen nyomozó levél vagyelfogató parancs van kibocsátva; [I. aki büntetésének töltése közben valamely letartóztatási helyről megszökött ; III. aki jogerős itélettel kiutasítva vagy kitiltva van, s ezen tilalmat a rendőri hatóság engedélye nélkül megszegi ; IV. aki a bíróság által valamely helyen való tartózkodásra utasíttatott vagy valamely helyen való tartózkodástól eltiltatott és ezen rendelkezést, illetve tilalmat megszegte. Előzetes letartóztatás a nyomozás ideje alatti fogvatartás; ha a terhelt a vizsgálat ideje alatt is fogva tartatik, ezt vizsgálati fogságnak mondjuk.

Általában nyolllozólevelet vagy elfogatási parancsot oly egyének kézrekeritése végett ad ki a biróság vagy a rendörhatóság, akik bűncselekmény t követtek el és szökésben vannak. Letartóztatási hely például: a fegyház, kerületi börtön, fogház, gyüjtöfogház, stbi. Jogerős valamely itélet, ha már v~gr(>hajtható, például az elitélt nem felebbczett. Akiutasítást külföldi vel szemben alkalmazzák. Kitiltani lehet valakit onnan, ahová nem bir illetöséggel. Ezt a kitiltást a rendörhatóság mondja ki.

56. (117.

S.

V.) Ok-e

II tettenkapás az elfoglÍsra

s mi (c-

kinte/ll[ö tetfcnkapLÍsnak? Vétség esetéTl csak melyik 'tettL'/Ikapottat foghatja el?

A járőr felhívás, megkeresés illetve utasitás nélkül is köteles a tettenkapott elfogására, ha az bűntettet- követett el. Tettenkapásnak tekintendő: l. ha a csendőr - vagy más valaki a tettest vagy a részest a büncselekményen rajta éri; . 2. ha a csendőr vagy más valaki, -mint szemtanú vagy szemtanu által figyelmeztetve, a tettest vagy részest azonnal a büncselekinény elkövetése után elfogta vagy üldözőbe vette. Vétség esetében a tettenérés csak akkor ok az elfogásra : ha szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétségről van szó és a tettes kiléte meg nem állapítható. Ha a vétsége n ért tetlesnek kiléte ismeretes, ő csak a Szolg. Utas. 117. §. VI. fejezetében foglalt feltételek egyikének fennforgása esetében fogható el.

4U

41

,"17, (117. ,~, \ I.i \nzdlyl'l fúni 1~(;\('(ld(,1Il il \'lf'Í(:,'..;/'1I

1',>l'Ii/l,

Sz"ká:;(JÓo blintcttcs étZ, "ki hlilllse!ekI1J~lly(;k h<J~ZIlalJ('Jl tMtja kllll 1:.;;'(ZschllletszGk, vásári tolvajok stb,) Kiizbotrányt okoz példaul az, aki nyiivanos lielyen lajtalankodik, val'a:-;lIáooritást követ cl stb.

l/il

~át.

11'1/1'1/(:"/ 1','.!.",I'(:1l ki/l:/e iSJ//('f'('(cs, ffl\'IÍ/J/JfÍ lu; flL-

fu b ll!!, Y(/ II 1('If ('1/ l/l' III á('fl'll, ti i' ('il li/Ir II d I \"l,!!.,\' \ 'chl!.;' dl:ii\'('I/:s(:/Ic!; 1I,\'IIIIUlfd;os t..:,\'IIlIll;U t('rhdi, mikI/r i ';:Z1/(/ l (i 1'1:"

Sx. (117. ~. VII.) A ki/uiglÍsoll {dl('u/w/Jollat ('sok I!;!kor lOJ!.//{/i/{/ CI (/ itÍr/ír:~

lia a k0sedelelll vesz011yel jÚl', azon a vétsége n ItHen ért egyéllt, killek kiléte iSllleretesll'!()v:tllhú az bCIlJtett vagy szabadságvesztl:ssel hiintetelld(i v0ts('g e1kiívet0s0vel nyollliltékusJn gyallusítutt egyént fughatja cl d j:'tr(jr:

1
u) aki gyilkuss;'lggal, emberüksscl, rablással, betüréscs-Iúpással, gyl'lj!ugat;tssal vagy IlIÚS IJasul1l() súlyus büntettel !erlleltetik; /1) aki a Ili'illl'selel-::Illélly e1kiivdése utilIl Illegszükiitt· Vétgy ll1egsl.Clkési e1(iké:;zií!etekel lesz, vagy_ aki clrejtiiziitt;

c) aki a/.llll éro.:t i k, l1ugy bíinjelt elrejleni, IlH.:gsemll1isÍtt:ni vagy l11ag:.ílúl cld'olmi igyekszik, vagy aki a blinl'sdelol1ény IlyollIait ll1egsellllllisiteni, Illcgv:tlt!JZtatni 1(J1'ekszik, vagy ki tette:ótársát, részcsét, az ()rgazdút, bi'll1i)
sit\'l('

ti) aki il 1l11:gkisérielt blintctendii cselekményt befejezni akarja vagy azzal Icllyegl'1,'lzik, IlUgy azt végrehajtja, vagy hogy más olilltetcnd,) csclekilll'llyt kClvet el, s a bí'll1l'selekl1lény elkiivetését Vdgy fulytatits;it IlIiisképell Illcgakadúlyuzlli nem Iellet;

Elfugllatlik a jár<'ír ;illal mindazok: l. akik tiltott lllcstc'rséggel vagy tiltott játékkal fuglalkoznak ; 2, olyanok, akik csopurtosan csavarognak és iilésrc, Ie:óti sértésrc vagy lopásra alkalmas eszkiiziikkcl vallnak ellátva; 3. h{tzalók, kik házalási clIgcdélylycl IIClll hírnak; 4, akik éjjel, gyallut ébresz!ö kürlil\llél:yek k(iziitl és oly cszközök birtukában találtatnak, melyek bíincselekl1lény e1kiívetésére .alkallllasak; végül 5. akiknél oly tárgyak Vi:lllllak, amelyek till'vényszerü bírll~l­ kása vagy használata irúnt alapus kétség vagy gyanu furug felll!.

e) aki l'savarg(') é~ relldes lakússal és !ugl;1lkuzással nell1 bir;

f) aki HiV()tt el!'iéletíi vagy il cscndiilség elölt szokásos büatettcsként iSllIeretcs. Vilgy relldiiri' feHigycld alatt áll: • !.; I aki kilétét 0s sLL:11l0lyazollusSi'tgát igazolni nem képcs, vagy dL igawlúsl Illegtagadja ;

lz) akl il l'sL'lldiirt IlivaLtIus eljárús küzllcll /)(llltallllaZZil, vagy veszélyescll fellyegeti; i) aki uly termés/etí'1 b 1'1 lll'sL'lek11léllyt kijvel el, JlJ(,;ly kLzbut-

Tiltott lIIesier>ég például: a kUTII/.sl;IS, jóslás, varazslJlás, stbl. Tiltott játék !Jéldául: a rulett, lIlarialldlí, birbi~s, sthi.

rc'lIlyt UkUL és az el,'iidézctt lelldetkllséget vagy rendzavarás! csak a tdles vagy r0szes eltug;í~;lval Iellet IllegszüntetllÍ. Elrl:jtl)/.<:snek tekintc:lelll al is lia valaki kiilscjé! ligy vii:toztatja ci, hogy kiIsll1\!flli II~ klll::,SCII. Biinjel p~ldálll az il li,r.:.:y amivel a lJiinc~l'I~kJlll~ilyl elk;,vették (kés, J11i.:llyel l'alakiJ le~zllltak), az, iliIlit a bünc,;ekkl1lélll' l(;[reii(Jzutt (hamtSpénz), de
(I 17. ~, VIII.) A kiizIJizto/lslÍJ!.r{/ 1'1I11) lÍrfal/lllls'ilÍkiki/ek az dfoglÍslÍra 1'(/11 (/ fdn'ír ilU:,!!. J'f'/io;::Ii-

,'i() ,

guk/!(íllm;\'(J,

•

fl\). (: 17. ~, IX,)

hl'! cl/i

II

:"'-ulút

!:{'Z{/l'/l/(:II.\'l'ZI'sh/i{ i,'ij.'i'I \'('zi'!

iá/ír:)

EtŰI'cze/lle/ú!; aZ(Jk az egyének is, kikllek eJ!og;;s;'tra elcgclldr. ok ugyaJl nincsell, kik azon han gyal/ils kiiriillllL'II,l'l'k ll/iaU il kiJzbiztonságra nézve vl'szélycsck/lck léits/,all,Jk, nevezetescll :

42

43

a) idegen iIIetősségü csavargó koldusok, vagy engedély nélkül adományokat gyííjtö egyének; b) oly egyének, kik szolgálat vagy munkakeresés ürügye alatt csavarognak, anélk,9l, hogy munkát vállalnának ; c) bohócok és mindennemű mutatyányosok, utcai vagy korcsmai zenészek, kik előadási engedéllyel nem bírnak, vagy az engedélyt áthágják és magukat rendetlenül viselik vagy kihágást követnek el; d) hamis vagy gyanus útlevéllel, vagy igazolvánnyal ellátott, vagy oly egyének, kik a hatóság félrevezetése vagy zsarolása céljából álneveket használnak, vagy más hamis körülményeket adnak elő, vagy ugyanazon célból álruhában, vagy más módon átalakulva jelennek meg; e) akik jogosulatlan .. katonai vagy közhivatalnoki egyenruhát viselnek; f) kik a most felsorolt egyéneknnk üzletszerűleg lakást adnak, vagy azoknak felfedezését, elfogását vagyelővezetését meghiusítani igyekeznek; , g) akik másokat csavargásra, }wldulásra buzdítanak, vagy ~ra tanítanak, vagy a koldulás eredményében részt vesznek; h) aki a csendőrt szolgálata közben többek előtt durván és lealacsonyítólag szidalmazza vagy sértegeti és ezzel ismételt figyelmeztetés dacára fel nem hagy. Magánszemély által elfogottal eljárás.

,

119 §. A tettenkapottat bárki elfoghatja. Ha valamely tettenkapottat vagy esetleg gyanusitott egyént magánember ad át a járörnek, úgy az átadónak, mint az átadottnak nevét és lakását, valamint azt, ho~y ,az elfogás mi okból és mily körülmények között tQrtént, meg kell állapítam. Ha az ellogást vagy elövezeté·,t a járör is 'szükségesnek látja, azt foganatositja; ellenkező esetben szabadon bocsátja az illetőt és erröl örsparancsnokának, amint lehet, jelentést tesz. '

61. (120. ~.) Tettenkapcís esetén kinél és hol tart/zat jtiriír luizkutlltdst?

ft

Tettenkapás esetében a járőr, a bűntett vagy. nem. csupán pénzbüntetéssel büntetendő vétség gyanujával terheltnek házát, lakását, valamint az általa bírt, illetőleg használt más helyiségeket., és a bennük talált tárgyakat ...- abban az esetben pedig, ha a tettenkapott a 'bűncselekmény t másoknak a házában,' lakásában vagy egyéb helyiségeiben követte el, ,vagy üldözés közben a most említett helyiségekbe menekült, vag)' öt ott Jogták el - az ,\ltóbb felsorolt helyiségeket is - az elrendelésre jogosított hatósághatáro-

zata nélkül átkutathatja : ha alaposan vélelmezhető, hogy az átkutatás a tettes vagy részes kézrekerítésére, vagy bizonyítékok felfedezésére vezet.

~.

.

Ha valaki büntetten vagy szabadságvesztéssel büntetendövétségen rajtakapatott, a csendőr átkutathatja : 1. azt a helyiséget, ahol a cselekmény történt, 2. a tettesnek házát, lakását és általa bírt, illetőleg használt helyiségeket, végül 3. mindazokat a helyiségeket, melyekbe üldözés közben menekült vagy ahol elfogták. A házkutatást a csendőr csak akkor tarthatja meg, ha a késedelem veszéllyel jár, vagyis attól kell tartani, ha a kutatás azonnal meg nem történik, a keresett személy megszökik, vagy a keresett tárgyat elrejtik, megsemmisitik, stbi. "

62. (120. §.) A tettenkapás esetén kíviil még mikor tarthat a jár házkutatást? A tettenkapás eset én kívül még házmotozást tarthat a járör és átkutathatja másoknak házát, lakását vagy egyéb helyiségeit ha: a) a megszökött fogoly kézrekerítése végett szükséges; b) a járőr segélykiáltásra jelent meg; c) a házzal vagy a helyiséggel rendelkező kívánja, de az utóbbi esetben is csak azon helyiségekben teljesíthető házkutatás, melyek kizárólag annak rendelkezése alatt állanak, ki által a járőr . behívatott és csakis azokkal szemben, kik a behivónak családjához és háztartásához tartoznak, vagy akik a lakással rendelkező által ótt a lakásban akkor elkövetett büntetendő cselekménnyel vádoltatnak ; d) a házzal vagy a belyiséggel rendelkező rendőri felügyelet alatt áll, illetőleg a csendőrség előtt, mint szokásos bűntettes, is, . ' , meretes, vagy elővezettetése, illetőleg elfogása el van rendelve. Végül korcsmák, csárdák, kéjházak és azok a nyilvános vagy a közönségnek nyitva álló. helyiségek, melyekben tiltott szerencsejátékot üznek, vagy amelyek bűntettesek rendszerinti rejtekhelyéül 'szolgálnak, - és ,pedig kihágás esetében .is - bírói határozat nélkül, bármikor átkutathatók.

63. (1iL §.) Ifabár a jlirör a hdzkutatds ömílló megtartlÍsdra jogosult lenne is; csak mily esetben tartsa llzt meg? ' Azokban az esetekben is, amikor a járőr a házkutatást önállóan is megtartani jogosult, a házkutatást csak akkor tartsa meg, ha veszély V3n a késedelemben és tartani lehet aitól, hogy addig

45

:;, lIlig az illetékes hatóság intézkedhetik, a terhelt megszökik vagy a keresett tárgynak nyoma vész. Azon esetben tehát, ha jelenségek vagy biztos gyanuokok :;zúlnak amellett, hogy valamely házban, vagy helyiségben büntett vagy vétség elkövetésével gyanusított egyén van elrejtőzve, vagy hugy azokban olyan blínjelek vagy tárgyak vannak, melyeknek kézrekeritése vagy meg~kil1tése fontussággal bír: első kötelessége a csendőrségnek fenti esetekben puhatolózás, megfigyelés és észleIések alapján lelkiismeretesen meggyöz6dést szerezni, vajjon forog-e fenn elegendő gyanuok és~eszély a késedelemben aházkutatas rögtöni megtartására '? Ha igen: az általa megtartandó ; de még ez esetben is a' csendürség - amennyiben lehetséges - il lehető legrövidebb úton értesítse aházkutatás szükségéröl a községi elől­ járöságot és igyekezzék arra, hogy az előljáró~úgnak két tagj'" a kázkutatás alkalmával jelen legyen. ()4.

(121.

Aházkutatás lehetüleg két ,tanunak és pedig. amennyiben lehetséges, községi döljárósági tagoknak vagy küzegeknek jelenlétében, a lehet{) legnagyobh kíméletlel és rendszerint csak akkor foganatosítandó, midön az illetö a kívánt, tárgy clöadására, illetőleg a keresett egyén hollétén.ck tudatására eredmény nélkül szólíttatott fel. Mellőihetö az c1iíleges felszólítás, ha az illeW a csendíírség előtt szokásos büntetttsként ismeretes, ha a késedelem veszéllyel jár, vagy ha a küziinség számára nyitva álló helyiség kutatandó át. A házkutatás, ha azt a csend(Jr iinállóan teljesítí, hármikor megkezdhető és foganatosítható. Az önállóan . végzett házkutatás b;irlllikor megkezJhet
~.) fia II jtír/ír Hem tartja II }uizklltatlÍSl Iw-

lllSZIlIlltatlalllwk, mi cl -+(eTllllí:~ " . Ha a csendörség a házkutatási nem tartja halaszthatatlanul sürgösnek, a legrövidebb úton tegyen jelentést a legközelebb lévő vizsgálóbírónál, illetőleg, ha a járásbíróság közelebb van, ez utóbbiná!; vagy a közelebb lévő föszolgabírónál, törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsu városokban pedig a városi rendőri hat6ságllál és egyidejüleg lehetőleg intézkedjék, hogy a hatósági tag megjelenéséig ~.l házkutatás alá veendő helyiségekböl senki meg ne szhkhessék és ollnan tárgyak el ne vitetIlessenek ; vagy ha ezek megtörténnének, err'öl hitelt érdemlő tanuság legyen szerezhctö.

(122. ~.) A cselUUir II bekís(>relUJl)'egyénell mikor lu i!ana fosÍ/ lwt szelluílynw(ozlÍst? (),=).

A csendDr a hekísérendü egyénell és birialatában levő -tárkülön hatósági rendelkezés, nélkül is személy"motozást végezhet; arra nézve, hogy nillcs-e nála fegyver, támadásra vagy ölésre, nemkülönben szökésre vagy ennek elősegítésére .szolgáló eszköz. A bünteti vagy fogházbüntetéssel büntetendő vétség nyomatékos gyanujával terhelt elfogott, vagyelővezetendő 'egyének eZ~Il\ felül még arra nézve is megvizsgálandók, nincs-e náluk bűnjel, -gyanus, vagy bizonyítékul szolgáló tá~gy.

Ú ail1 ,

60. (12.1. ~.) tJlÍzkutatús megkezdése eUjtt mit tegyl'11 a csendör?

ü7. (12.). .

•

~.)

A //(ízku!alLÍsTuí! rendszeri1lt ki legyen

jcl{,ll:~

A házkutatás rendszerint a házzal vagy helyiséggel rcnuelkezönek vagy megbí~ottjának jelenlétében foganatosítandó. Ha az, aki ellen a ház kutatás foganatosítandó, távol van és megbízottja nincs jelen: felnőtt családtagjai vagy szomszédjai kiizül kell valakit meghívni. Ez utóbbi aházkutatás foganatosításánál mindazokat a jogokat gyakorolhatja, melyek azt illetik, aki ellen aházkutatás foganatosíttatik. Házkutatásoknál a gyanusított (terhelt) védője szintén jelen lehet, de a védöneksin.csen több joga annál, amennyi aterhelten kívül álló harmadik személyt megillet.

68. (12,). ~.) Mikor szab{ul a jlÍrörnek házklltatás alka!ll/(í\'{L!z(Írt helyiséget felnyitni? Ha a járör tárgyakat ,'ctt iírízet aId, mit tartozik szerkeszleni? Mit tesz a jár;;r az örízetbe \'elt flÍrgyakkal? A járőrnek a házkutatás alkalmával csak akkor szabad zArt helyiséget vagy készüléket feltörni, vagy zárat felnyitní, ha scm a velök rendelkező, sem allnak megbízottja nincs jelen, vagy ezek

-ltl f..:lllyitást 1111:gtagadt;ík. lia a feltiirés vagy felnyitás a tulajdonoslIak vagy Illeghiwltpnak túvolléte miatt történt, az illetö helyiség, \agy tárgy il kutatús megti'>rténte után ismét elzárandó.

47

II

Ha a j<'lr('lr h;izklltat{ls vagy átvizsgúlás alkalmával tárgyakat vesz i'írizd alá: erriíl. külön jegyzéket készitsen s azt az érdekeltekkel és él tanukkal, illet<íleg a községi c1őljárúsagnak a házkutatásnál ki'mel1lí'ik('ldi'ltt tagjaival, vagy küzegeivel is írassa alá, Az (írizet al!} Vl'tt tárgyakat, amennyire minöséglik engedi, kiilün horitékba, vagy megfelelíí tartúba kell tenhi és a járőr tagjainak, tIJvállhú - a Ieheti'lséghez képest - a jelen volt ki)zségi e!ííljárúsúgi tagokllak vagy ki\zegeknek, valamint az érdekeltnek, illetií!cg megbíwttjúnak vagy a meghívott családtagnak vagy szornszédnak pecsétjével is le kdl pecsételni.

•

1\ ján'ír a tárgyakat rendszerint magával viszi, esetleg meg""1' lésiik ir<Íllt l11áshllt intézkedik. Al úrizet alá

\'l~tt

tárgyak átv0teli elismervén v ellenében átadhatók 11I('~,',rzés végc:t! a kiiz~egi eliíljáróságnak, esetleg közs~gti'>1 távol, megbízható egFnnek. ~, (Jrizc:thL: VL'l'lldi', ~s elk"hz3nL!(, ·t;írg\';ik Ille"ielöl&sc,

1:25. 12G. $i~ (Jri:cf ll/ci l'e!'lldiJk az oly biinjelek és biincse!ekménnyel iisszdiíg!l;ésbell .111(\ targyak, amelyek 1.) a tett szin helyén, 2.) a terheltnél vagy IL:S/l'SlIl'l tai.dtatnak, J,l sellkillek birtokában nincsenek, 4.) önkd adatnak at a c:sentli'lrnek, l:'IkOb.~Wlll<Ík milldazon t;irgyak, melyeknek birtoklasa használata vagy terjesztese tiltva van, (riltott fegyver, hamis p~nz stb,) Nemküliinben elveendi,k az elfogottnal illl'ti'I!L:g eliivezetelldiínél t'llitlt fq,(yver, továbba az iilésre alkalmas, vagy szökést elüsegitií eszköz, ,\\indell elvett tarf!y az örspar:lncsnoksiÍgnak adandó át.

ID .. 12~J .. l:lH., 13~). §§. Nyomtatványokat. leveleket, táviratokat \'<1lamint posta es tiÍvirúhivatalnknál, v;lgv egyéb szallit küldeméllveket a cSl'ndiírség csak hatósflgi felhivásra, vagy megkeresésre foglalhat k, lia ezen tárgyak h;\zkul1lásnál va'gy személyrnotozásnál kerülnek elő, azokat il L'~(,lIlli',rsé" i\rizete alá veheti de <1ondosk"dlli tartozik hoay az Iratok nyolll(ll'" tartalmán'll ilkl~ktelellek tudomást' ~e sz~rezhessellek. A csendőrség az iratocsekk- kal nem vizsgáihatja át, ha az iratok birtokosa vagy megbizottja ez ellen til!l1~lI\'c:k (;lkOl-Ík, Ilyen esethL:n ezl zárt btlritékba kell tenni s pecsdekkel te kell zárni ,\1. őrsparancsnokság azl a hatós<'tgnak küldi be. lia a csendiirséghez más zárt levele, távirata vagy egyéb pestai küldel1léll\'e kertil, azokat sohasell1 szabad a csendiirnek felbontani. A csendőr ny(1I11nzfls kiizben jegy úikiinyveket nem vehet fel, de magán feljegyzéseket ké~zithet. EredményeiTi'll iiJsparam;snokának szóbelileg jelen!.

,\

cselldiirség által nel 11 teljesithetii

TL:rült'14ü" 147, ~§. A csendi',r rendszerint mindcnkivel sumben, - személytenklviili- L:S állásküliinbség nélkül egyformán jár el. Ez alól azonban kivétetnek : ség és I. külföldi államfiík, továbbá klilállamok kiivetei és Illcghatalmazottai, !lIenteilIli stbi, ezek ellen eljúrni egyáltalán eljárni nem lelleI (ez a területen kivüliség jug. joga); ilvell esetben a csendü r észleleteit jelentse iírsparancsnokának; :2, a magyar országgyiilés tagjai, ezeket - tettenérés esetét kivéve ! • elfogni nelll lehet (az a menteimi jog).

152, §§. A c!'endiir bl' t 'It - "k ,. .., , VíJ~10rszag es Ausztriának terület~~ee I'~s(" l,lldo/~~se vegett csak Ilurvát-SzlaAz orszag teriiletét selll viswn)'ok ország '" • ,.,,' 1\ II nem SUllJad határának 154-15t;, 158--159 ICI f ' , ' . .." átlépése. ~ilttonati p~rancS;lOkságOk~;k, ÖrÚk~l~k ~s l~~gelyJ~;):ti J:lgcllsi,tlva t van sz(,jgálatáhan A (,;endga asa Igenybe venni. ,~ sz\) ga at )all áll
~:;:~:!0Ji~z

szolgá~~;:;~:J ,~I~IIII.;!'~~:;f~~~II(~el~llles

Saját kezdemt'nyezéshől a ", d"

or t~r~~'I~I.!.C~CI eJ ,

egyénekszolgái.atban álló katona kel ~aroJa I1lncs Jelen.) Ily egyént a csendŐ la s~~f II VcszL'lvlyel jár (pl. eliJl-,zernben, oglalt ,esetekben el is foghat _ 'k'! r.t, ~ zo g, Szab. l. I<. J:!!;. pontjában kat< ,I, l, az l orsparancsl1okságn;lk kell eliiállitani Katonai épületben vaay ny?mo~ó cselekményeket csak ~nl~~ag ~ tal ll1?gsláll(,I!t ,epületben a cser~dől: ~~all ve~ezhet., A c~endőr alapos ok t~~~~ar(al~(S~](~kS?!Plal !iirtént j'elentkezco es honved legenysegi egyének i, I ' n p. slOkcshen gyanus) a katonai zo .yallya~nak atvlzsgálására is jogosult. II" l-3azolványok: Szabadsá olási I ~()nyvecske és a Népföl~elő IOI~any, !\a,tol~al Igazolvány, Honvéd l"aZOI() Iga;.;olványok személyi adatait azZ(t ,vall). ,Az, a~v~.zsgal<Í~lIál Itaslllllitsa iis~ze az arrol IS, hogya köteles j6Ientkezé~~~~e~11~)eg~ltOI;~W.~~jaVal s gyiiziidjék Illeg

~,gy,~luJeI sze~llben csak akkor j<Írj(~I~L~1

a

19;Ji:

49

48

.

. A~t i~ meg kell állapitani, h~gy az útra kelt kivándorlók nem csábítás ~Ido~~tal-~, ~agy.?bb csoportb~~ ut~zókn.ál ki a vezetőjük, nem ,hiva1ásos

III.

Határszéli szolgálati Utasitás. A c,.entlil r (l. ~.) Az ország határszélén szolgalatot teljesiti) c~endörnek a határoll telaliata a áth'li'd,ej kell kiiliinüsen figyelemmel kisérni. Gatolja meg a kéll1keLlht, a más határ állam lakúi részériii jöhctö eröszakÓs támadásokat, csempeszetet, nemkülönben szélen. ügyeljen arra. hogy kitiltott és rendiirileg gyanus egyének az országba he ne hatolhassanak ; . a külföldiek jelentkezésére vonatkozó törvény betartását is clleni.rizze. továbbá a büntetendő cselekmén ve k miatt nyomozott egyének, tovabbá a hadköteleseknek az országból való kiszükését, a tiltott kivándorlást, továbbá a leánykereskedést akadályozza meg. A csendiirség ezen szolgálati teendöket nCl\lcsa1: önallóan, hanem 31 ha1árszéli l'enLlürkapitány~;lgok és kircndeltségekfelhívasára, illetőleg meg~l'l?sésére is teljesiteni tartOZik. . Bilvebb tajékozáslII az egyes fontosabb teendiiket illetőleg lIIég a következők álljanak itt. (4, S.) lia valalllel~' külföldi az ország területén megszallaní, va,gy megA kül1,iliJid; telepedni, vagy innen végleg eltávozni akar, ezt a szallás adója . tartotik a lal:hatú- hatÚ:iágn;.l k I\llndig bejelenteni ;~It)1 a külföldinek megtelepedési szándéka vall, sara \'0· a lI:ttóságll;'11 szelllélyesen is keli'jelentke7.l1ie. n:ttko/ú lia a csendiir arn"l értesiil. hogy szallodában, vendéglőben, megszállóte,n't'IlI' helyen, korcsmában, kávéházban, kéj házban vagy olyan nyilvános - a közön-· ell('I1-· ségnek nyitva állt'> - helyiségekben, melyekben tiltott szerencsejátékot üznek i\r;l'~", vagy 'amelyek büntettesek rendszerInti rejtekhelyéül szolgálnak, az érkezés bejelentése nélkül, vagy a távozás bejelentése után külföldi tartózkodik, avagy kii!fiildit n:Jlegetnek: úgy erröl köteles személyes megjelenése által meggyö7Ő;' dést szerezni. t\\ag;lllh;úakban elleniirlés céljából a ("emliir csak akkor, ha nyomatékos gyanu f!Hog lenll arra lIl'zve, hogy valamely külföldi érkezésének vagy távozásának bejelentésére vonatkozó kütelesség teljesítése körül a szállásadú vagy megbizottja mulasztásI kö\'etett el és ez máskép, mint személyes megjelenése ,\Ital, ,meg nem allapitható. Ol'anus (fi, ~) A csclldörség akadályozza' meg, lHlgy kitiltot! egyének, továbbá egyének akik rl?ndes foglalkozással vagy kerescttel Ih~m birnak: a csavargók és olya~ \'Issza- nok, akik a küzbiztonságra veszélyes egyéneknek benyomáliát kelthetik, hogy utasítása, az ország teriiklcre bejuthassanak: Ezeket föl kell tartóztatni és ha magukat kellö okmányokkal igazolni ncm tudják, vagy egyébként gyanusak, ahatárról visszautasitani. A visszautasitást a határs7.éli rel1l.lőrhatóságnak be kell jelenteni. Leány-, (Il. S,) A cscndörscgnek kiiWniisell fontos erkölcsrendészeti feladatát esem pé- kl·p~Z1.e: a határ::>zéli vasúti vagy gözhajó állt\ll1ásokra rnegérkezö vagy omt.m szet meg- elutazó kÖ7önséget fc1tünés nélkül. a személyes szabadság megóvása mellett g:\tl:isa. megfig;'clni és il kcrítés (niicscmpészet, leánykcreskedés) mimten módját rnegakadályozni. Különöscn ébcr figyelcmmel kell kisérni azt, hogy kivándorlas iirikye alalt leánykereskedés ne íízessék. h:crít~s gyanúja esetén a cscmtiirjáriirnek úgy a tettt:nért kerítiit (nöcscmpészt, lcanykereskedöt), mint a vele kiu1azni szándékozt'> vagy id ~ megérkezett nőszemély t, a legközelcbbi hatfnszéli 'rendőrkapitányságnak leendii, clőve7,ctés céljából, őri7.ctbe kell venni. Kidndor, 'IG, §. fl kivándorlás cllenörzése céljábúl a titkos kivándoilási iigyniiláselkll-, It
ugyn,ok-e az Illeto, avagy nem ugynok biztatásara viszi-e magával a kivándorio csapatot. A kivándorlási üzlet körébe tartozó mindennemű tilos lc\'eleket hirdet~l~nyeket, nyomtatványokat, továbbá hajójegycket az eljáró esendő; vegye onze!be és, a lefoglalas elrendelése végett, az illetékes közigazgatási vagy rendorhatósaghoz szolgáItassa be.

1. (33. ~.) Uorntílliúval (js SzerlJiúval szembeTl ellldvezett csendii,,'írsiik júrfírei II hatdrmeTl{(jn feg\,\,(Jriiket mi/wr lwszndlhafjlik? ' Romániával és Szerbiával szemben elhelyezett őrsök jarorel a határmentén és annak közelében teljesített szolgálataik alkalmával a - Szervezeti Utasítás J 2. §-ában felsorolt eseteken kívül fegyverüket még a következö esetekben használhatják: 1. Ha valamely község határán kivül vezető mellék utakon ke~tőnél többen éjjel, nemkülönben ha árukkal vagy más szá\lítmannyal nappal is találtatnak és a járörnek fegyverhasználattal (lövéssel) feny:geteit felhivására (reákiáltására) meg nem állanak, hanem egyen kent vagy valamennyien megfutamodnak. .~. ~a ,hajósok éjjel vagy pedig ha fedett, avagy megrakott VIZI Jarmuvekkel nappal is találtatnak és fegyverhasználattal (lelövéssei,> fenyegetett kétszeri felhívásra (reákiáltásra) meg nem állanak, Illetve ebbeli szándékukat kétségtelenül nem bizonyit ják, hanem egyenként vagy valamennyien távozni (menekülni) igyekeznek.

2. (3.3. ~.) Miként kell történni II fegyvcr!zaszll(Í{a{o! meg,elöz:') fenyeget/) rlÍkitíltúsTlak? Mikor {'egye ig(jllyhe II lwtarszelen jogos fegy\'(!rlwsZlUíllltot a csendiir:; V(j f!.ii l gyanus hajú ellen csak mikor hllSZTllíl!W{jll fegyverét? Kétszeri fenyegető felhivásnak (reákiáltásnak) a vidéken dívó nyelv:n ,oly ha~gosap kell történni, hogy azt az illetök . tényleg meg IS erthessek. Azonban a löfegyvert még ez esetben is csak ~kkor szabad használni: ha a járőr, meggyöződütt arról, hogy az Illetők a felhivást tényleg megértették. (Ez különösen abból következtethető, hogy pl. a csempészek és dugárusok menekülni igyekeznek.) . Tekintve azonban azt a körülményt. hogya határszéien jogos fegyverhasználat alapján általában a legtiibh esetben az elmenekülés, illetve megszökés megakadályozása: a cscndörjárör ezt a végső eszközt lehetőleg csak akkor vegye igénybe, ha szolgálati célját másképen biztositani nem tudja. 4

50

Gyanus hajó, illetve annak személyzete ellen fegyvert csak azon esetben szabad használni, ha az illető hajó már kikötött és il ';scndörjárör - átkutatást célzó - felhívásának ellenszegül, vagy pedig, habár még csak kikötni szándékozik, azonban a csendőr­ járőrt észre véve, a pa r tftí I . eltávozik és a járőr fegyverhaszná'lattal fenyegető felhivása (reákiáltása) dacára oda visszatérni, illetve kikötni nem ak.ar. T~jékozásul eső

Büntetöhatározatokat tartalmazó jogszabályok kivonatai.

a 33. §-hoz. (1., 2. kérdések).

A "község határán kivUI" kifejezés alatt a község' lakott részén kivül területe! kell érteni.

Bevezető

Éjjcli időnek tekintemlő ~ január és deccmber hóban d. u.· 6 -d. e. 6. február és november It 75. március, szept. és október hóban » • 8- " 4. április, augusztus 9- " 3. május, junius és julius 10- " 3. óráig terjedii idő. .. Lóháton vagy jármílvön menekülő emberek szökésének megakadályozása vegetl hacsak lehet, a lovakat vagy a jármüveket kell használhatatlanná tenni.

....

..

1

a büntetőjogszabályokhoz.

Az ember tesz, vesz, dolgozik, cselekszik azért, hogy önmagát fentartsa. A napszámosember elsősorban azért áll munkába, ~ a gazda azért megy földjére szántani, a hivatalnok azért megy irodájába, hogy mindennapi kenyerét magának, 'esetleg családjának megkeresse. De minden becsületes, jóravaló polgár nem csak a saját hasznát keresi, hanem dolgaiban, cselekedeteiben arra is vigyáz, hogy másoknak kárt, bajt ne csináljon - s így amellett, hogy munkájával élelmét megkeresi, az által, hogy más embereknek kárt, bajt nem idéz elő - azoknak is lehetővé teszi háborítatlanul munkálkodni. Az ilyen ember tehát nemcsak magának, de másoknak, a többi polgároknak és így a hazának is javára van. Ha minden ember ilyen volna, nem igen kellene a börtön. De sajnos, sok lusta, rossz nevelésü ember inkább lop, minthogy dolgozzék, sőt még embereket is megöl, hogy ezáltal vagyonhoz jusson - vagy azért, hogy. eltegye láb alól a neki ut jába levő embert. A becsületes ember meg az ilyen haszontalan, züllött ember között igazságot kell tenni, rendet kell csinálni, törvényeket szükséges alkotni. Meg kell védelmezni a becsületes állampolgárt az ilyen tolvajoktól, rablóktól, gyilkosoktól. Ezt a nehéz feladatot az állam teljesíti, ő mondja meg, hogy mit nem szabad az embereknek cselekedni.

52 Türvényben mopdja meg, hogyan keH megbüntetni ait r aki másoknak kárára van. A csendőr hívatása az, hogy e nehéz munkában segítsen az államnak - s így ha a csendőr jó szolgája akar lenni, tudni kell azt, hogy mik azok a cselekedetek, mely JTIásoknak kárára és ez oknál fogva büntetés terhe alatt tiltva vannak. . A csendőr ezeket a büntető törvényekből.tanulja meg ;. itt van megirva, hogy mit nem szabad az állampolgároknak tenni. Azokat a cselekményeket tehát, melyeket büntetés·· terhe alatt tiltva van tenni (lo~ gyilkolás· stb.) bünte-· tendö cs.elekmények-nek nevezzük. Bizony ilyen - mint látni fogjuk - sok van; de ha csak kettőt is kiveszünk- eme .sok tiltott cselekmény közül példaképen; mindjárt egy fontos dolgot tanulunk me~. Gondoljuk el például, hogy egy ember meggyilkolta. a másikat - egy másik ember meg' ellopta felebarátjának a csizmáját - egyforma súlyu bűnt követ-e el mind ... kettő? Mindenki érzi, gyilkolni nagyobb, súlyosabb bűn': cselekmény, mint lopni. - A bűncsdekmények között különbséget tesz a törvény is, és így a legsulyosabb bűncselekményeket bűntett-nek, (mint pl. gyilkosság, rabl
. ,

Kivonat a bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntető törvénykönyvből. (1878. évi V. törvénycikk.) 8n. itt a Büntető Novellát (1908. évi XXXVI. törvénycikk) jelenti, amelylyel a büntető törvénykönyv módosittatott és kiegészittetett.

l. (1. ~.) Büntettet vagy vétséget csak milyen cselekmény képez-és csak milyen büntetésseileIzet azok clkövefőif büntetni? Büntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánít. Bűntett vagy vétség miatt senkisem büntethető más büntetéssel, mint amelyet arra, elkövetése előtt, a törvény megállapított.

2. (5. ~.) Mely területre terjed ki vény hlltáskiire?

II

magyar büntet(; tiir-

A magyar büntető törvény hatálya a magyar állam egész területére kiterjed, Horvát- és Szlavonországok kivételével. Az ezen területen' akár magyar honosok, akár külföldiek által elkövetett bűntettek és vétségek a jelen törvény határozatai szerint büntettetnek. A kivételeket a fegyveres erőhöz tartozó személyekre nézve, külön törvény szabályozza. A területkívüliségre nézve a nemzetközi jog szabályai Irányadók. Magyarország áll: az anyaország és társországaiból. Társországaink : Horvát- és Szlavonország. A társországoknak önkormányzati joguk van, s .ennélfogva ott más büntetőtörvénykönyv van érvényben. Fegyveres erőhöz tartozik az, aki a közöshadseregben, a haditengeré-

54

,JJ

szetbcn, a hOllvédségnél vagy a csendörségnél ténylegesen szolgál. Ezekrenézve a katonai büntetőtörvénykönyv érvényes. A (G. §.) Magyar honos az, aki a magyar állam területén honossá/lgall?ir. honosság. Ausztria hunosai rendszerint a killföldiekkel egyenlő elbánashan reszesOlnek.

.3 .. 3(j .. ~.) Melyek a lJiintet($sek nemci? A I. 2. 3. 4. 5. 6.

büntetések nemei halálbüntetés; fegyház; állam fogház ; börtön; fogház; pénzbüntetés.

:l

kövctkezök.

2. aki a bűntett vagy vétség elküvetését szándékosan elő­ mozdítja vagy könnyíti; vagy annak előmozditására vagy könnyitésére mást reá bir; úgyszintén aki másokkal a bűncselekmény elkövetésénél, vagy annak elkövetése után nyújtandó segély vagy a cselekményből származó ·haszon bizto~itása vagy pedig a hatósági intézkedések meghiú~tása iránt megelözöleg egyetért (bíínsegéd.) (70. ~.) Tetlesek azok, akik a bűntettet vagy vétséget együtt vagy kö- A tettesek zösen követIk cl. .

...

A bün-

6. (75. ~.) Büntettet VllRY \'ÚS(;RC( csak hugyafl i'lkii\'etett cselekmények képeznck?

(21 26. §.) A halálbüntetés kötél által hajtatik végre. A fegyház vagy életfogytig, vagy 2-15 évig tart. • végreAz államfogház 1 naptól 15 év, a börtön () hótól 10 év, .a fogház l nap és 5 év között váltakozik. ~tása. . A pénzbüntetés 2 koronától 8000 koronáig ~ha'tó ki. A (44., 48., 50., 51. §§.) Az egy évnél hossza1ilrtartamu ~zabadsagveszfeltételes tésre itéltek, ha büntetésük háromnegyed részét jó magaviselettel kitöltötték~ szabad- feltételes szabadságra bocsáthatók. Ezek rendöri felügyelet alatt állan~k, ~ml ságra- azt jelenti, hogy tartózkodási hely, vis~let és életmód tekllltetébe.n sZI~o.rubb bocsátás. hatósági felügyelet alatt állanak és feltete~es szabadsaguk (a rendorhatosag és kir. ügyész által) vissza is ·vonható. . A ~ellék(54-.56. §.) Mellékbüntetésül hivat,J.lvesztés és a politikai jog
csak szándékosan el követett cselekmények képeznek. Ugyanez áll a vétségekre is, kivéve, ha a gondatlanságból elkövetett cselekmény a törvény különös részében vétségnek nyilvániltatik.

~.) Mely cselckmhlY az, me/y a sZlÍlllléko!t bűn­

Nem számítható be a cselekmény annak: aki azt öntudatlan állapotban követte el, vagy akinek elmetehetsége meg volt zavarva és e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem hirt.

tet~ek

::!y.(6,'.

"étséR kisérletét képezi? A cselekmény, mellyel a ,szándékolt büntett vagy vétség vég, hez vitele megkezdeteU, de be nem végeztetett: a megkezdett bűn~ tett vagy vétség kisé"letét képezi. A büntett kisérlete mindig, a vétségé azonban csak a törvényben külön meghatározott esetekben büntetendő. tett

VlIf.{Y

Abüntet0s . (67. §.) Nem biinteltetik a kisérlet : . . .. mentes I. ha tettes a büntett vag~ vétség \'éghezvitelétől önként elállott; . .. kísérletek. 2. ha a bűntett vagy vétség tényálladékához tartozó eredményt mIelott cselekménye felfedeztetett önként elháritotta ..

5. (69. ~.) Ki a véghez vitt vagy megkisérlett bűntett \'ag,y "étséR részese? A véghezvitt· vagy megkisérlett büntett vagy vétség részese az: 1. aki mást a büntett vagy vétség elkövetésére szándékosan reábir (telbt'ljtó);

Bű ntettet

Szándékos a cselekmény, ha például valaki egy embert meg akar ölni, ezért reá lö és meg is öli (itt bekövetkezett, ílmit a :ettes akar). Gondatlanságból elk'övetett a cselekmény, ha valaki egy 5zarvasra lő, hogy azt elejtse, de a golyó egy nem messze álló ember talál el, s ezt öli meg (itt nem azt akarta a tettes előidézni, ami cselekvése folytán bekövetkezett.)

7. (76. ~.) Kinek nem szdmitlllltú be lekmény?

II

biilltl'fendú cse·

Öntudatlan állapot: az álom, a teljes részegség, stb. Elmetehetsi'ge meg van zavarva annak aki valamilyen elmebaj ban (öriilt, tébolyodott) szenved. Az ilyen nem büntethető. . (~7., 78., ~O. §§.) Nem. számithat? he a cselekm~l1y .. all~ak .. Sc~l11, aki BeszámíJogos vedelemboi vagy ellenallhatlan kenyszcr vagy vegszuksegbol követte tást kiazt e l . ' : . t0zaro "ábbi R. (Bn. 1.=i. és 16. ~.) A ~yl'rmek- (iS tia{lll1wrlÍa,~I~(J! okok.

szemben, ha büntettet vaRY \'útséRet kiivetnek el, mi

llZ

ci-

jdrás? Az ellen, aki a büntett vagy vétség elk1ivetésekor életének 12. évétmég meg nem haladta (gyerrnekkorú) sem vád nem emelhető, sem bünvádi eljárás nem indítható, ép ügy, aki 12 évé! meghaladta; de a 18 évét még be nem töltötte (fiatalkort';) ha a

56

57

biintcthetöségéhez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettsége nem volt meg, szintén nem vonható felelösségre A gyer(Bn. 16. 17.) A gyermekkoru be nem számitható bűntevőt a hatóság mek és a vagyaszülőknek vagy az iskolai hatóságnak adja ki s ezek megbüntetik, fiatal- esetleg g)!ermekmenhelybe száilitását rendeli el. Hasonlóan jár el a hatóság korúak a fiatalkorú bűnössel szemben is, ha az felelősségre nem vonható, (be nem ellen számítható) azzal a különbséggel, hogy javító intézetbe is küldhető. . tehető H.a a fiatalkorú felelősségre vonható, (beszámítható) a biróság: .ll1egintéz- dorgalja, próbára bocsáthatja,. fogházra vagy államfogházra itélheti. kedések. A bün(105. §.) A tJünvádi eljárás meginditását kizárja: a bűqös halála, a vádi királyi kegyelem és az elévülés. lj . eljarást kizárö • okok. A magán· <110. 112. §.) A büncselekmények vagy hivatalból vágy magán i~dítin41tv4.ny. ványra üldözendök., A hivat~lbúl iil,dözendő bűnc~l!lekm~nyek miatt az elJá~ás ",' a sértett fél kivansaga nélkul IS (hivatalból) megmdltandó, ellenben a magani,' inctitványiaknál csak akkor, ha az eljárás megindítás át a magán (sértett-)fél kivánja. E kivánságot azonban 3 hó alatt elő kell teriesztenié.

-

.

9. (12ó. S.) A fds(ígsértó bÜl/fettét ki követi cl? A felségsértés büntettét kpveti el: 1. Aki a. királyt meggyilkolja vagy szándékosan megöli, vagy ezen cselekmény t:! k valarrelyikének véghez vitelét megkisérli; 2. aki a király testi épségét megsérti. vagy őt az uralkodásra képtelen né teszi; 3. aki a királyt aZ ellenség hatalmába adja, vagy az uralkodásának gyakorlatá ban akadályozza, vagy személyes szabadságától erőszakkal vagy fenyegetéssel, megfosztja; 4. aki az előbbi két pontban meghatározott valamelyik cselekmény véghezvitelét megkisérl i. Felségsértés egyéb eselei.

(127" 130. 133. s§.) Felségsértés bűntette még az iS,amidőn a trónöröklés rendje, az ádam alkotmánya és területe erőszakkal van megtámadva. A felségsértésre irányzott szövelség és. az crre való e'lő~észület. szin,tén bűn· cselekmény. •

I fl . (1.:3 1). ~ . ) Ki követi cl

II

király luíllfalryazlÍsúnttk

hllltettét?

Aki a királyt tettleg bántalmazza, amennyiben cselekménye felségsértést nem képez: a király b~ntal\11azásának büntettét követi . el. (Pl. testi sértés okozása nélkül.) ,\ klraiv· 140. 141. §§. A király elleni sértés ~zóval. vagy i.~attal, nemkülönben a sért '2s. kir:'tlyi ház tagjainak bántalmazása és sért ese sZlllt~n buncselekmény.

. ll. (142. S.) A IIl1tlenség lJünfettéf ki követi el? A hűtlenség büntettét követi el azon magyar honos, aki valamely kiilhatalom korniányával szövetkezik, vagy azzal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe bocsátkozik avégett, hogy azt a magyar állam vagy az osztrák-magyar monarchia elleni ellenséges cselekményre birja; valamint az is, aki valamely külhatalmat az osztrákmagyar monarchia elleni háboru ra indítani törekszik. Az osztrák-magyar monarchia áll Magyarországból és Ausztriából.

12. (153. S.) LlÍzadtís büntettét melycsoportosúltís képezi? Lázadást képez azon csoportosulás, melynek célja a polgárok valamelyik osztályát, nemzetiségét vagy hitfelekezetét fegyveresen megtámadpi. Csoportosulás alatt annyi embert kell értcni, melyek a közbékét megzava(hatják. A polgárok valamelyik osztálya alatt például a papokat, a kereskedő­ ket, stbi!, n~mzetisége alalt például az itt lakó németeket, szerbeket, stbit, hitfclekezete alatt például a római katholikusokat, iHaelitákat stbit kell érteni.

13. (163. ~.)A hatóslÍg vagy IllltóSlÍgi közegek elleni

er(íszak bl1nfettéf mely csoportostílds követi eP A csoportosulás, me~nek célja valamely hatóságot, erőszak vagy veszélyes fenyegetés által hivatása gyakorlatában megakadályozni, vagy valaminek elhatározására, valamely intézkedésre, valaminek elhagyására kényszeriteni : a hatóság elleni erőszak büntettét képezi. Ezen büntettet nemcsak csoport, hanem egy személy is elkövetheti. 164. §.-167. §. Hatóságok alatt a közigazgatási, (szolgabíróság, rend- Hatós,

őrkapitányság, pénzügyigazgatóság stb.) bírói (járásbíróság, törvényszék, tábla,


14. (171. ~.) Az alkotmlÍlly elleni izgatús bIll/tella Jú követi el?

Aki valamely gyülekezeten nyilvánosan, szóval vagy a ki nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése, vagy közszemlére

58

59

kiilllítása által, büntett vagy vétség elkövetésére egyenesen felhív, híínkttet kiivet el, s há a bííntett vagy vétség elkövettetett, az illeti>, mint felbújtó, büntetendö. Ha pedig a felhívás eredménytelen maradt, amennyiben az a jelen tiirvény küli'ln rendeletei alá nem esik: a büntett enyhébben lesz hü nletve. Alkotmány alatt országunk alaptörvényeinek összeségét kell érteni. Képes ;'tlwáwlat: kép, rajz, fcstml·ny.

l,::'. (1/;'). ~.) {I!imdfl;' ?

Ki kih'cti cl

.,

II

maglÍllosok elleni cr(jszak

Ha valamely csoport, azon célból,' hog!, személyeken vagy dolgokon eriJszakot kövessen el, valakinek lakába, üzleti helyisé.gébe, vag\' bekerített birtokába betör: a csoportnak minden tagja, magánosok elleni eriíszilk büntettét kiivcti el. Szcmélyesen elkövetett eriiszak pl. Clp berek megölése, megsebesílése, bántalmazása; dolgokon elkövetett erőszak; házak, épületek megrongálása, júszágok bántalmazása stb.

"-

Magáno17G-, 177. §. lia a csoport ny'ill helyen követi el az erőszakot, vagy ha sok. ell ell I az eriiszak bár egy cm\)er által is a 1I1únkab~r felemelése, Icszállítása, a e~()szak 1llUII!-;a megkezdésének vagy folytatásának mcgakadáiyozására stb .. irányul, vetse~l'. szinll'n lliincselckményt képez. . '

1(,. (I (JI I. ~.) Istcnkáromlás és valldsluí[wrítús VdSI S.u:d ki '~ih'('ti C!:) Aki valamely gyülekezeten, nyilvánosan szóval, nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terj<.:sztése vagy közszemlére kiállítása {Iltal Is!cn ellen intézett gyalázó kifejezések által közbotránytokoz ~­ Istenkáro1l11;ls - aki pedig az állam által elismert vallás szertartását eröszakkal megakadályozza, vagy megzavarja : vallásháborítás vétségét küvcti cl. Kisérlet büntetcndö. . Ai

állal,. filtal clismcrt vallások: a róm, kath,-, gör, kath.':', giir. keleti-, rdor1llátl1~-, evangelikus-, unitárius-, zsidó- és bai~tista-vallás. Vallás1\/1.. .§. A ki t~ll1plomban yagy im~házb,an nyilvánosan botrányt követ halwfltas, el, avallasl slertartashnz tartozo, a \'allasl tisztelet tárgyalt botrányos sza-. vakkal meggyalázza; u;.!y'ancsak bi'lncselcklllényt kövel el.

I<,

l.j' i

ii

17. (J 1)3. ~.) A szellu'lyes szabadság elleni Vc>tSlíf!,ct mel\' kijz/iivalJl/llok k;;veti el? Azon ki\zhhatalnok, aki hivatali hatalmával visszaélve, tiirv~nyellcnesen valakit elfogat, elfog vagy ietartóztat: a személyes szahadság elleni vétséget követi el.

Ezt a vétséget azon közhivatalnok követheti el, a ki a törveny értelmében a letartóztatás jogával fel van ruházva, (200, 201. §,) A posta-hiva'talllok vagy szolga, , ha a. ~ürvén~'. elle~ér~ ~ Levél- ~s postára adott levclet, lávírato,t vagy csolllagot fell!Wltjil; vIsszat~l]a, ll~e~~en:_ tá":lrta lIl,isiti,.vagy ilyet másnak megenged, vctsegel (Ievel- v, tavllda-hlok mc.gserle mt~~~ér_ set) kovet cl. tése,

1K.... (203. S. és Bn. 39. ~.) PéTlz!zamisí{ús büntettél (js \,(jt~éga ki követi el? A pénzhamisítás hüntettét követi cl: aki azon célból, ~ogy .az valódi, illetőleg teljes értékü pénz gyanánt forgalomba tetessek, bel- vagy külföldön folyamatban levö: 1. fém- vagy papírpénzt utánoz vagy utánuztat; 2, valódi fém- vagy papírpénzen olyan változást eszküzi!l vagy eszközöltet, hogy ez nagyobb értékiínek lútszassék; 3. valódi arany- vagy ezüstpénz fémtartaimát bánni módon csökkenti vagy csökkenteti. Ugyanezen bí1ntettet követi el az is, aki a forgalrnon kívül helyezett p.énzen, a fennebb emlitett célból olyan változásokat eszközöl vagy eszközöltet, hogy az még forgalomban levőnek látszassék. . Ha azonban az itt megjelölt cselekmények tárgyá! az l, 2, 10 és 20 filléres (koronánál kisebb) váltópénz képezi, a cselekmény a pénzhamisítás vétségét képezi. (Bn, 41. §.) A ki a lopott vagy talált hal11ispénzt forgalomba hozza; hamis pénz csalárd használatának büntettét követi el.

19. (209. ~.) HUll/is péTlz killlltíslÍnllk \'Ns('gN ki ki'j· \'eti cl? Aki a valódi pénz gyanánt kapott hamis v. hamisított pénzt valódi illetőleg teljes értékü pénz gyanánt tudva tesz forgalomba, a hamispénz kiadásának vétségét követi el. 2n~ (21.1. ~.) A

hll1llis tanúzlÍs lJ/lntctid ki kiiveti el?

Aki bünvádi ügyben a bíróság elölt az ügynek valamely lényeges körülményére nézve hamis vallomást tesz és azt eskiivel megerösíti: a hamis tanúzás büntettét követi el. (214. §,) Ha a hamis tanúzás kihágási csak vétséget képez,

ügyben történt, a cselekmény

Hamis pénz csalán haszn! lata.

60

6t nak 14. évét még be nem töltött tisztességes leánnyal nemileg közösül.

21. (227. és 228. ~.) Hamis vlidal ki követ el? Hamis vádat követ el 'az: aki mást valamely hatóság előtt· büntetendő cselekményelkövetésével tudva hamisan vádol vagy ellene ,tudva '"hamis bűnjeleket vagy bizonyítékokat kohol vagy állit elő. .

Tisztessé,ges az, aki. jóhirben áll, feslett életet nem folytat, bárha nem is

25. c) (239. S.) Mikor indítható meg hivatalbúl az eljdrlÍs eröszakos nemi közösűlés, szemérem elleni er(iszak és . megfertözés bűntette esetén?

A hamis vád, ha bííntetire vagy vétségre vonatkozik:· büntettet, ha pedig kihágásra irányul, akkor vétséget képez. A hamis vád hivatalból csak akkor üldözendő, ha ennek alapján a büntető eljá~ás a vádlott ellen már megindíttatott, ellenkező esetben a sértett fél indítványára.

nézve fenn;

kih'eti el? Erőszakos nemi közösülés bííntettét követi el az: 1. aki valamely nőszemély t erőszakkal vlgy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy vele házasságon kívül nemileg közösüljön ; 2. aki valamely nőszemélynek öntudatlan vagy. akarata nyil- • vánitására vagy védelmére t~hetetlen; állapotát arra használja fel, hogy vele házasságon kíyülne~g közösüljön, akár ő idé:zte elő azon állapotát, akár nem. (Sértett "Tél indítványára . üldözendő és a vád vissza nem vonható.)

26. d) (241.

'

elleni

erőszak bűntettét

Fajtalanság alatt itt a nemi érzésnek (ösztönnek) minden, akár természetes, akár természetellenes ki~légifési módját értjük, a nemi közösülés kizárasával, mert ily esetben a cselekmény súlyosabb beszámításu. (Erőszakos nemi közösülés.)

24. (236. ~.) A megferf6zés bűnteffét ki követi el? A megfertöztetés bUntettét követi el azon férfi, a ki életkorá-

Mi képezi a természetelleni fajtalallslÍg

Férfiak közt véghez vitt fajtalanság, úgyszintén embernek állattal elkövetett fajtalansága : a természet elleni fajtalanság vétségét képezi.

27. e) (243. és 244. S.) V érferfüzést mi képez? Nemi közösülés felmenő vagy lemenő ágbeli rokonok. továbbá testvérek között: vérfertőzést képez. (Hivatalból üldözendő; ha azonban testvérek között történt, rendszerint csak a sértett fél indítványára.)

ki

A szemérem elleni erőszak bííntettét követi el, a ki valamely nőszemélyen erőszakkal, vagy fenyegetéssel, vagy a nőszemélynek öntudatlan, akarata nyilvánítására, védelmére tehetetlen állapotában, házasságon kívül tajtalanságot követ el, amennyiben cselekménye súlyosabb beszámításu bünteltet nem képez.

*.)

\'étségét?

Öntudatlan állapotban van prldául: az alvó, az elájult egyén. Akarata nyilvánitáséra egyáltalán képtelennek te~intendő a 12. életévét még meg nem haladott gyermek. Védelemre tehetetlen állapotban van pl. a beteg, megkötözött stb. nő.

~.) Sz~múrem

1. Ha a teHessel szemben az elkövetés helyére vagy idejére összefUggő és hivatalból üldözendő más büntett is forog

2. ha a büntett a sért~tt halálát okozta; 3. ha azt felmenő, vagy lemenő ágbeli rokonán vagy testvérén követte el a tettes és végül ' 4. ha azt a tettes gyámságára, gondnokságára, tanítására, nevelésére, felügyeletére. gyógykezelésére vagy gondviselésére bízott személyén követi el.

22. (232. ~.) Er(~akos nemi közösülés bűntetfét ki

23. (2.3.3. kii\'eti el?

szűz.

\

(246. §.) A házasságtörés, ha

emia~t

a házasság felbontatik, -

vétséget

képez.

2&. f) (247. S.) A cslibítlis

bűntettét ki követi el?

Azon szUlö, aki törvényes vagy természetes nögyermekét mással nemi közösülé:;re vagy, aki törvényes vagy természetes gyermekét mással nemi vagy természetelleni fajtalanság elkövetésére csábítja: csábítás büntettét követi el. (Hivatalból üldözendő.) Nemi fajtalanság: különbözö nemü, természetelleni fajtalanság: egynemü egyének között történhet.

ti2

63 2().

(-U.

~.

Un.) Kcrítíís \,(ítSííglít ki kiíveti el?

.B. (2() 1 és 26k.

A kerítés vé!ségét követi el, aki valamely tisztességes nö! házasságun kívül nemi közösülés vagy fajtalanság céljaira önérdekbiíl más részére szándékosen megszerez vagy megszerezni törekszik, .ha a ni) l életének még 20-ik évd be nem töltötte. :1 11. (4··L ~. BII.) //(íZlll~

(270. ~.) Ha a rágalmazás vagy becsületsértés a hatóság, vagy közhivatalnok, vagy a fegyveres erő önálló fI'sze ellen követtetik el, az eljárás hivatalból inditandó meg,

Ki kiívcti el a kerit ó vétségét borddy-

níszáe \'al() keri{(ís által és mikor képez ez büntettet?

(Bn. 45. §.) Büntettet képez még a kerités, ha a tettes: l. csalfirdsúggal. erőszakkal vagy fenyc'getéssel követi el ; 2. a cselekményt hozzátartozóil!, nevelés,' tanitás, vagy felügyelet végett rábizott vagy neki alárendelt nö ellen követi el ; :1. a nót kiilfiildre száll it ja vagy s~llittatía;' . 4. a keritéssel üzletszerüleJ.( foglal~ik, vagy kerités miatt már egyszer bünte(ve Vult és büntetésének kiállása óta tiz év még el nem' telt. .

A kettlis (2:) l. ~.) Aki érvényes házassági kötelékben lévén, ismét házasságra lép, házassag. úgyszintén azon nem hazas is, aki tudva oly egyénne! házasságot köt: a kettiis húzasság büntettet követi el.

.~ 1. (2;' ..1. ~.)

34. (278. ~.) A J!.yil!wsslÍg büntetta I~i !úi\'di

Előre megfontolt szándék, ha a tettes szándékolt .cselekményd i11ielött végrehajtotta, alaposan átgondolta.

:-3S. (27.9. ~.) A szdndékos l'llI!Jerii/t;s Illlllteud ki hi-

veti cl? Aki embert szándékosan megCd, l1a sZ;'lIldékát nem cl()re tolta mcg: a szándékos emberülés büntettét követi el.

• .

l'

•

A 11atóság (260. §.) A hatóság előtt való haniisan vádolás eIottJ r;~- tette meg nem állapítható, - rágalmazást képez. galmazas.

ha a hamis vád bün-

f(Jl1-

Nem eliire fontolta meg szándékát pddául az, akinek a cseleklllt:ny megfvntolására elég ideje nem VLlIt.

36. (2:-:4.

~.)

A !!.yeTlllc/;:iihís bill/tettét ki hirdi c!:)

A gyermekölés büntettét követi el: azon anya, aki a házasságon kivül született gyermekét a szülés alatt, vagy közvetlenül a szülés után, szándékosan megöli.

Aki valamely gyermeket más családba csempész, kicserél, elsikkaszt, eltitkol, rendszeri~1t járt heiyre kitész,' vagy bármely más módon családi állásától !l1egfoszt, vagy ezen állását l11cgváltoztatja; a családi állás elleni büntettet követi el.

A rágalmazás vétségét követi el az, aki yalakiröl, többek jdenlétéLH:ll, vagy több, ~labár Ílem együtt lévö személy elölt olyan tény.t állít, mdy - valódisága csetében - az ellen, akiről állíttatott, a blintetö eljárás megindításának okát képezné, vagy azt a küzmegvetésnek tenné ki. A sértett fél inditványára üldözendő.

e[:)

Aki embert előre megfontolt szándékból Jllegül: a gyilkosság bííntettét követi el és halállal' büntetendő.

A csullídi lillús elleni hüntettet ki /;:ö\'eti cl?

32. (:?=i:-:. ~.) !<ú!!.alfllllzlÍs VdS(;!!.Lít ki kiívcti cl?

A hecsiiletsJrtó rdség'(í( lá hi-

Aki más' ellen meggyalázó kifejezést használ vagy meggyalázó cselekményt követ el, a becsületsértés vétségét követi el. A sértett fél inditwínyára üldözendő.

Kerítés vétsógét követi el, aki valamely tisztességes nőt szándékosan rábir, hogy nemi közösUIés vagy fajtalanság céljára bordélyházba vagy hasonló üzletbe lépjen. E cselekmény büntett, ha a sértett életének 20-ik évé! ~lég nem töltötte be. Kerítés büntettét küveti el az is, aki valamely nőt bordélyházban vagy hasonlú üzletben akarata ellenére bármely okból viszszatart. A kcr;h~s Illinösített eselei.

~.)

\'l'fi cl?

37. (2?-:S. ~.) AI11!!.zatellllljtús /Jtiutet{(í( ki kii\'cti et:)

j l

t I

t

I

A méh magzatelhajtás büntettét követi el azon teherben levö nö, aki mél1magzatát szándékosan elhajt]a, megi'di vagy azt más által eszküzölteti; ha házasságon kivill esett tellerhe, enyhébben, ellenkező esetben pedig súlyosabban büntettctik. Az anyáva1 azonos büntetés éri azt, a ki a bü ntettct a teherben levő nó beleegyezésével követi el. (287. §.) Gyermekkitétel bűntettél követi el a szülő, aki önsegélyre ké;1- ci. gyer telen gyermekét oly helyre (eszi ki, vagy ugy hagyja el, hogy megmentése a l11ekkitét véletlentől függ. Ugyancsak büntetendü az, aki korána], vagy allapotánal fogva és az önsegéiyre képtelen személyt, kinek ápolil,;ára, felügyeléséle kötelezve van; elhagyá kitesz, vagy elhagy.

64

653,'-;. (2(j0. ~:) f:'mberiiilís vétsé~ét ki követi el?

Aki gondatlansága által embernek halálát okozta: az emberQlés vétségét követi el.

. Aki valakit törvényellenesen elfog, elf<;>gat, . letartóztat,. vagy . sze~élyes szabadságától bármi más módon megfoszt, ugyszlOtén az, aki valakit a torvény által megengedett esetekben tartóztat le, ~zonb!ln c c~elekményét azonnal mihelyt lehetséges volt, a hatóságnak nem IeienI! be. (Vetség,)

rviadal (293. ~ .) Valakinek kihivása párviadalrd, (párbajra) úgyszintén a kihívás ts ége. elfogadilsa: párviadal vétségd képezi.

42. (330.' S.) A magán lak megsértés lJüntettét ki ,~ij­

J<). (.WI. és 302 . ~.) Testisértést ki kiivet el? Aki másnak testét szándékosan, de ölési szándék nélkül bántalmazza, vagy egészségét sérti, ha az ez által okozott sérülés, betegség vagyelmekór 20 napnál hosszabb ideig tartott: a súlyos testisértés büntettét ; ha 20 napot túl nem halad9tt, de.8 napnál tovább tartott: a súlyos testisértés vétségét; ha pedig 8 napnál tovább nem tartott': a könnyü testisértés vétségét követi .el. A könnyü testisértés vétsége a s~rtett fél indítványára üldö-. zendő. . hal ált KOZÓ

llyos esti Ttés.

be -

30G. ~. Ha. a súlyos testi sértés folytán a megsértett halála következet! a cseJekl1leny sulyosabban büntettetik.

•

'40. (31 O. ~.) A gondlltlllllslÍg!Já[ okozoit súlyos /l'stisátl;S \'dségá ki kiiveti cl? ' . ~. Aki gondatlanság által másnak súlyos testisértést okoz: a gondatlanságból okozott súlyos testisértés vétségét követi el.

41. (314. ~.)

Ki

kiÍ\'l'fi ela kiizcgl'szség cllcni ,'dSl'gd?

Aki a közfogyasztás tárgyát képező, s e!árusításra vagy szétosztásra rendelt élell11i cikkek közé az egészségre ártalmas anyagot "ever vagy kevertet; úgyszintén az, aki az ekként n!eghan1isított vagy életveszélyes élcimi cikkeket árusítás, vagy szétosz'tás céljából boltjában vagy más árú helyen vagy raktárban tartja: közegészség elleni vétséget követ el. '\ 3 17., 320, 321., 223, §§. Gyermekrablást követ el : nelyes A.ki tiz~~négy éven aluli .. gyermekct akarata ellenére szülője, gondnoka ladsag V<1i~Y felugyeloje hatalmából erogzakka:, fenyegetéssel, vagy ravaszsággal elvisz leg- V<1gy letartóztat. (Bünteti.) tései. Szöktetést követ el: Aki élctkorána~. ~izel1negyedik ~vét még túl nem haladott leányt annak beleegyezesével, sZlIIojenek, gondnokanak, vagy felügyelőjének felügyelete alól azok akarata el~en!!re elvisz vagy letartóztal. (v'étség.) Nőrablást követ el : . Aki fajtalanságra vagy házasságkötésre irányzott célból valamely nöszemelyt ennek. akarata ellenére erőszakkal, fenyegetéssel vagy ravaszsággal ha• talmába ken,t, elvisz vagy le :artóztat. (Büntett.) Szemelyes szabadság, jogtalan korlátozását követi el:

veti el? Aki másnak lakásába, üzlethelyiségébe, azokkal összeköttetésben levő vagy azokhoz tartozó helyiségbe, vagy keritett helyre az ott lakó, vagy a lakással rendelkező beleegyezése nélkül jogtalanul, erőszakkal, fenyegetéssel vagy hamis kulcsok használása által behatol - amennyiben sulyosabb cselekmény fenn nem forog a magánlak megsértésének büntettét követi el.

43. (332. S.) A magánlak megsértés vétségét ki kö·

veti el? Aki' másnak lakásába üzlethelyiségébe, azokkal összeköttetésben levő, vagy azokhoz tartozó valamely helyiségb~ jogos indok nélkül, cselszövénnyel vagy az abban lakónak vagy a lakással rendelkezőnek akarata ellenére bemegy, vagy abban akarata ellenére benmarad : a magánlak megsértésének vétségét követi el. Csak a sértett fél indítványára üldözhető.

44. (333. és Bn. 4~. §.) Ki követ el lopást? Aki idegen ingó dolgot másnak birtokából vagy birialatából annak beleegyezése nélkül azon célból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa: lopást követ el. A lopás 200 korona értékig vétséget, ezen felül pedig bÜNtettet képez. A lopott dolog értékének az veendő, mellyel az a lopás idején birt. Ingó dolog a könyv, .pénz, butor, szóval amit egyik helyriii a másikra át lehet tenni. Ingatlan_a ház, föld. Ha veszek vagy kapok egy zsebórát - - ez tulajdonom - s amig ez az én kezeim között van ugy mondjuk birtokom. Ha ezt az orát másnak pl. kölcsön adom, az óra annak csak birlafában lessz, mert ez nem az ö tula;dona. 335. §. Annak meghatározása végett, vajjon büntettet, vagy vétséget Érték képez-e a lopá,;, mindazon dolgok értéke egybefoglalando, melyeket ~gyanazon meghatátettes bár több külön lopás alkalmával ellopott. vagy ell op III l11egklserelt, vagy roz~s a lopasnál. melyeknek ellopásában részes volt.

5

bb

67 4.1. (336., 3.H ..

"ak.

47. (344. ~.) A rabllis büntettét ki követi et!

~~.) Tekintet nélkül a lopott do-

[o!!. á/(;kl;re mikor kc;pez a loplÍs büntettet? Tekintet nélkül a lopott dolog értékére, büntettet képez a lupás, ha: 1. valamely az állam által elismert vallás szertartásai ra rendelt helyiségben, a vallás szertartásaihoz tartozó, vagy kegyes, vagy jótékony célra szánt tárgy tulajdoníttatik el:· 2. temetőben a holtak emlékére rendelt, vagy holttesten lévő t. tárgy lopatik el; 2. épületben, bekerített helyen, vagy hajón követtetik el, hova a tolvaj betörés vagy bemászás által jutott; vagy ha a lopás céljá• ból a zár, vagy a megőrzésére szolgáló egyéb készület feltöretett; 4. a felnyitásra hamis, vagy lopott kulcs használtatik; 5. csata, tíízvész, vízáradás vagy más közveszély színhelyén, • vagy közelében követtetik el; 6 elkövetésénél rabló, vagy tolvaj szövetségnek két vagy több . tagja mííködött közre; 7. szolgál~tban álló személy azon, ~ne,k s,?olgálatában áll, • " .. vagy annak házához tartozó .személyen követi el; 8, a tolvajjal házközösségben vagy közös háztartásban élő személy ellen követtetik el; 9. a lopást közhivalalnok, közhívatalnoki jellegének felhasználásával követi el; 10. a tolvaj, vagy ha többen volnának, ezek egyike a' lopás elk(~vetése végett közhivatalnoki jelleget vagy hatósági mesbízást színlel; . II. ha a tolvaj a lupás elkövetésekor fegyverf viselt, hilbár azt se nem használta, se nem mütatta; 12. ha a lopást olyan egyén követte el, aki rablás, zsarolás, lop~s, sikkasztlÍs, vagy orgazdaság büntette vagy vétsége miatt már két ízben meg volt büntetve es az utolsó büntetés kiállása óta 10 év még nem mult el.

Aki idegen ingó dolgot annak birtokosától, vagy birialójától, ez vagy mas jelenlevő ellen ·alkalmazott erőszakkal vagy fenyegetéssel azon célból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa : a .rablás büntettét követi el. 4~.

A lopás rablásnak tekintetik, ha a tetten kapott tolvaj a lopás véghezvitele· vagy a lopott tárgy megtartása végett erőszakot, vagy . fenyegetést használ. Rablásnak tekintetik a lopás akkor is, ha oly módon követtetik el, hogy véghezvitele céljából valamely személy öntudatlan, vagy védelmére tehetetlen állapotba helyeztetik. 347. §. Fenyegetés alatt oly cselekmény közvetlen elkövetésével való Fenyegefenyegetés értetik, mely által a fenyegettetnek vagy hozzátartozój*nak, vagy tés megvalamely jelenlevőnek élete testi épsége vagy vagyona sulyos veszélynek halArotétetik ki. zása.

49. (350., 351. és 352. SS.) Zsaroltist ki ki)vef el?

..

..

Aki azon célból, hogy magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, valakit erőszakkal vagy fenyegetéssel valaminek cselekvésére, eltürésére vagy elhagyására kénysierit, amenynyiben cselekménye súlyosabban büntetendő cselekményt nem képez: a zsarolás vétségét követi el. Ezt a cselekményt követi el az is: aki azon célból, hogy magának vagy másnak vagyoni hasz.not szerezzen, valakit rágalmazó vagy becsületsértő állításának nyomtatvány által való közzétételével fenyeget. A zs.arolás vétségének kisérlete is büntetendő . 353. §. Büntettet képez a zsarolás ha: A zsarolás l. a zsaroló gyilkossággal súlyos testi sértéssel, gyujtogatással, vagy minősített más súlyos vagyoni kár okozásával fenyeget, csetei. \ 2. közhivatalnoki minöség szinlelésével vag}! valamely hatóság hivatalos rendeletének ürügye alatt követtetett el.

50. 4(1.

(,3.1 lJ. ~.) Büntl'fl'lllJ/j-e II [uplÍs vétségéilcJ~ kisér-

,

A lopás vétségének kisérlete büntetendő. A lopás magán342. 343. §§. A sértett fél inditványára üldözendő a lopás, ha az köndítványi zeli rokonok, vagy közöshilztartt:tsban élő rokonok között követtetlk eJ, továbbá, cselej. ha a tOlvaj attól lopott, akinek fizetésében vagy szolgálatában áll.

(345. 346. SS.) Mikor fekintetik II loplÍs rabllÍsnllk?

1

(355.-~.)

Sikkllsztlisf ki kave! le:.)

Sikkasztást követel: aki a birtokában vagy birialatában levö idegen ingó dolgot jogtalanul eltulajdonít ja vagy elzálogosít ja. Az eltulajdonítás be van végezve, mihelyt a birtokos vagy birialó a dolgot elidegeníti, el használja, a visszakövetelésre jogositott előtt eltagadja, vagy avval bármi más módon, mint sajátjával rendelkezik. 5*

.68 :;" A birtoklás itt nem teljesen olyan értelmű mint a lopásnál,~ me!1 a c helyeltesithetó dolog (pénz, buza, stb.) kivételesen ha még másé is és nálam van - a jog szerint ugy tekintetik, mintha birtokomban lenne, bár tulajdon- képen csak birIalatomban van. .

54. (374. §.) Ki követ el

Aki bilntettből vagy vétségből származó előny biztosítására, "közremüködik, ugyszintén az, aki valamely bünteti vagy vétség részesének segítséget nyújt arra, hogya hatóság illdözése elől menekilljön, a büntető eljárás sikerét meghiúsítsa, vagy büntetlenül maradjon, ha ez iránt nem a büntett, vagy vétség elkövetése előtt egyezett meg: bűnpártolást követ el.

51. (.3Ei7. ~.) Mikor képez.a sikkasztlÍs vétséget és mikor büntettet?

Ha az elsikkasztott vagyon értéke nem tesz többet 200 koronánál ;. a sikkasztás vétséget, azonfelül pedig büntettet képez. Büntettet képez . Lnég a sikkasztás az értékre való tekintet nélkül, ha azt olyan · egyén követte el, aki rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság büntette, vagy vétsége miatt már két , ízben meg volt büntetve. '\

52. (365., 367. SS.) A jogtalan elsajátítás vétségét ki kii\'eti el?

Aki idegen dolgot talál és azt 8 nap alatt a hatóságnak, vagy annak, aki elv~ztette, át nem adi: a talált dolog jogtalan elsajátításának vétségét követi el. A jogtalan elsajátítás vétségét követi el az is, aki másnak tulajdonát képező ingó dolgot, ha véletlenségből vagy tévedésbIiI birIalatába jutott,' jogtalanul . eIsaI játítja. . Tal~lt ~

366. §. A talált kincs jogtalan elsajátitásának vétségét követi el, aki régi kmcs)o~t. kincset talál s azt a hatóságnak nyolc (bejelentett kutatás esetén pedig ha elsaJátl- azt harminc) nap alatt be nem jelenti. • . tása.

.),). (.370. S.) Az orgazdasdg bá~tettétés annak vétségét ki kö\'eti el?

Aki olyan dolgot, melyről tudja, hogy lopás, sikkasztás, rablás vagy zsarolás büntette következtében jutott birtokosa, vagy birIaIójának kezéhez, vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy annak elidegenítésére közremüköLlik: az orgazdaság bilntettét követi el. Ha pedig a dolog lopás, zsarolás, sikkasztás vagy jogtalan elsajátítás vétsége következtében jutott birtokos vagy birlalója kezéhez: az orgazdaság, vétséget képez. Az orgaz371.' §. Bűntetlet képez az orgazdaság még akkor is, ha azt oly egyén daság követi el, aki rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság miatt már minősített két izben bűntetve volt és utóbbi büntetésének kiállása óta tiz ev még nem , esetet. tett el.

bűnpártolást?

J \'

Ha evégett a tett elkövetése elótt már megegyezett, úgy nem bűnpár­ toló, .hanem az elkövetett bűncselekmény részese, mint bűnsegéd. (Lásd: 5. kér. dést.) Ha valaki a bűnpártolást valamely hozzátartozójának érdekében (anyagi haszon nélkül) követte el, nem bűntethető.

55. (Bn. 50. §. és Btk. 380. S.) Ki kiiveti el a csahís bfínteftét vagy vétség~t?

Aki azon célból, hogy magának vagy másIlak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit fondorlattal tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart s ezáltal annak, vagy másnak vagyoni kárt okoz, csalást követ el. A csalás 100 koronáig vétség, ellenkező esetben büntettet képez. (A csalás vétségének kisérlete is bilntetendő és a csalás rendszerint hivatalból is üldözendő. Fondorlat az, amivel valakit félrevezettnek (ámitás, rászedés, ravaszság), feltéve, hogy ehből anyagi elóny áll eló.

56. (.381., 381. §§.) Tekintet nélkiil llZ okozott kúr összeg ére, mikor képez a csallis büntettet? Tekintet nélkül az okozott kár összegére, bü ntettet képez. a csalás, ha: 1. a csaló annak elkövetése végett közhivatalnoki jelleget, vagy hatósági megbízást színlel; 2. közhivatalnok, ügyvéd, meghatalmazott ilgyvivő, vagy magánhivatalnok azt hivatala, vagy megbízása körében követte el; 3. csalás miatt már két ízben megbüntetve volt és utolsó bilntetésének- kiállása óta 1Ú év még nem telt el ; 4. ha valaki azt saját biztosított vagyonának megsemmisitése vagy megrongálása által követi el. A 4. alatt említett csalási követik el.

módot leggyakrabban felgyújtás segélyével

71

70

.')7. (:11) l. ~.) Ki követi el a közokirat ,lwmisitás búntettd:~

Aki hamis közokiratot készít, vagy a valódi közokiratot tartalmának megváltoztatása által m.eghamisít, ha ebből valakire jogsérelem háramlik vagy háramolhatik, akár belföldi, akár külföldi legyen azon közokírat: a közokirat hamisításának bííntettét követi el. Közokírat például: járlat, a születési bizonyítvány, a telekkönyvi kivo-

'..,

nat stb. Közokiraton kívül még a magánokírat is meghamisítható és ez bizonyos esetekben büntethető. Magánokírat például: a számla, adásvevésí szer-

ződés stb. , \ Orvosi ~s 408., 41 \. §. Azon orvos, aki valamely egyén egészségi állapotáról ha~özsegl mis hizonyítványt a végett ad ki, hogy valamely hatóság vagy biztosító tárblzonY,ít. saságnál használtassék, vétséget követ el. Azon községi elöljáró, aki valakinek erkölcsi viseletéröi, vagy vagyoni hván~o.k ami . t arta I mu b'lzonyltvanyt " . é n vé tása.51- a'II apo t'ar ól t u d va, hanus ad k'I, _ _ ~Zll1t ts'eget k"0vet el. (18m. évi XXXVII. t.-c.) Aki az állam által kiadot! és forgalomban levő Bélyeghamisítás. bélyeget, postajegyet vagy az adóbiztosítására szolgáló más jegyet, pecsétet, valamely edény ürtavalmának vagy a fél\,llfk természetének és beltartalmának biztosítasáta szolgálo állami vagy hatóságt jegyet felhasználás, vagy forgalomba hozás végett utánol vagy meghamisít, vagy aki ily b~lyeget, jegyet, pecsétet tudva felhasznál vagy jorgalomba hoz: a bélyeg ,hamisítás vétségét követi el. Hasonló külföld: cikkek meghamisítása is a fentiek szerint büntetendő.

•

.~

helyiséget,mely emberek lakául szolgál vagy erre van rendelve vagy pedig több ember. összejövetelére használtatik, olyan idöbe~ szándékosan gyújt fel, midőn abban senki sem tartózkodik' 2: ra~t~,rt: gazd~sági~pület, szabad itren fekvő n~gyobb mennylségu aru- vagy terménykészletet, a földtől el nem vált vagy garmadában vagy halomban lévő: gabonát, erdőt, nagyobb menynyiségü építési, vagy tüzelésre szolgáló anyagkészletet, hidat, hajót vagy bányát szándékosan felgyújt. Nem büntettetik a cselekmény, ha a felgyújtott tárgy a felgyújtó tulajdona és annak minősége és fekvése olyan volt, hogy felgyújtása másnak sem személyére, sem vagyonára nézve veszélyt nem okozott. Nagyobb mennyiségünek itt az az anyagkészlet, stb. tekintendő, aminek az értéke a 100 koronát meghaladja.

60. (425. ~.) Ki követi el

o

• f

sz :; sz

427. §. A gyujtoga~ás nem bÜl1t~ttetik, ha a tűz továbbterjedése előbb, Nem t a tett felfedeztetett es nagyobb kar okoztatott volna a tettes által vagv t th az () IIltézkedései következtében eloltatolt ' ' . gyuJ e el gatá .

mln~

61. (429. S.) Ki köveii eZ

S,

II

vízlÍradús okozáslÍlll1k !JÚI/-

tettét és ki annak vétségéf! A vízáradás okozásának bűntettét követi el az, aki valamely töltést, gátat vagy zsilipet, szándékosan és jogtalanul átmetsz, megrongál vagy megnyit és másnak vagyonába vizet bocsátván' az áradas által azt megkárosítja. '

,

432. §. Ha a vízáradás gondatlanságból okoztatott, akkor a cselekmény vétséget képez.

Szakértő például a bíróság előtt valamely betegségről, sérülésről véleményt adó orvos.

tt1zvész okozlÍslÍnak \'ú-

Aki a gyújtogatás tárgyait gondatlanságból gyújtja fel: az tűzvész okozásánák vétségét követi el. .

51-1. (41 R., 419.~S.) MlÍs vagyona megrongállÍslÍnak \'étségét ki követi el és mikor képez az büntettet? Aki idegen ingó dolgot szándékosan és jogtalanul megrongál vagy megsemmisít; vétséget követ el. Csak a sértett fél indítyá:' nyára üldözendő. Kísérlet büntet~ndő. Büntettet képez a cselekmény, ha az tanúk, szakértők, közhivatalnokok vagyonán, azok tanúzása, véleménye, vagy hivatalos . eljárása miatt bosszúból követtetett el.

II

ségét?

62. (434. nak

bűntettét

~.) Ki kijveti t-'Z a kijveszélyü megrongdlrisés ki annak vétségét?

42 \. § .. Az idegen ingatlan vagyon jogtalan elfoglalása. szándékos és Idegen ingatlan jogtalan megrongálása, ha az okozott kár 10 koronát meghalad: szintén vétjogtalan s~get képez, ez értéken alóli kár esetén csak kihágást. elfoglalása. S0. (422. ~.) A ~yLÍjt()gatlÍs biíntettét ki követi el?

Akí avaspályának, göz- vagy más hajónak, vagy ezekhez tartozó tárgynak szándékos megrongálása által, a vastúon vagy a hajón lévő személyeket vagy árúkat veszélynek teszi ki, a közveszélyü megrongálás bííntettét követi el.

A gyújtogatás bííntettét követi el az, aki: l. olyan házat, kunyhót, malmot vagy bármely épületet vagy

437. §. Ha a veszély gondatlanságból keletkezett, a cselekmény vétséget képez.

73 Távíró439., 440. §§. Akí a távírdát (telephont) vilgy annak valamely tartozékát készülék szándékosan megrongálja, vagy szándékosan oly cselekményt vagy mul.asztást megron- követ el, mely által a távirda használhatósága félbeszakíttatik, vagy gátoltatik, gálása. vétséget követ el. Vétséget képez oly cselekmény, vagy mulasztás gondatlanságból való elkövetése is, melynek következtében a távirda használhatósága félbeszakad. Marha1888. VII. t.-c. 146. §. (Bnv. 446. §. helyett). v~sz terAki a marhavész terjedése ellen a hatóság által elrendelt zár vagy Jed~se egyéb feliigyeleti szabályokat megsérti, vétséget követ el. ellem szabályok.
ki

(,.1. (447. ~.) Ki követi el a fugoly szöktetés büntettét (11l111tk vétségét?

A~i

valamely fogolynak a fogságból vagy a hatósági örizetből való megszökésére segélyt nyújt,' büntettet követ el. Aki pedig a fogoly megszökését gondatlansága által idézi elq, vétséget követ el. Például fegyvert, kulcsot, reszelőt, stbit,.!ld a fogolynak.

(1912. évi XXX. t.-c. a véderőről.) A fegyveres erő ellen vétséget köA fegyv~res . e~o vet el: l. Aki fondo'tlattal Ntörvényes hadkötelezettség alól magát kivonja; I 2. aki magát megcsonkilja vagy más által megcsonkíttatja, egészségét ellem bun~é~;:k' mcgrongálja vagy más által megrongáltatja és ezáltal a törvényes hadlcötele• zet~ég teljesitésére s ándékosan magát a1kalmatlanná teszi; • . 3. aki mást megcsonkít vagy annak eg~segét megrongálja. és ez által azt a törvényes hadkötelezettség teljesítésére szándékosap alkalmatlann~ teszi. . (455. §.) Aki az állam hadi erejére és hadi védelmére vonatkozó intézkedéseket, tárgyakat, amelyekről tudja, vagy tudhatja, hogy titokban tartandó k, valamely tilalom meg!lzegésével, vagy félreve1etés, színlelés vab'Y másnemü fondorlat által béke idején és azon szándékból kémlel l
f

\

Kivonat a kihágásokról szóló magyar büntető törvénykönyv ből. (1879. évi XL. törvénycikk.) t. (1. S.) Kihágásf mely cselekmény képez?

··t

•

f

Kihágást képez azon cselekmény, melyet: l. a törvény; 2. a miniszteri rendelet; 3. a törvényhatóság, vagy 4. a törvényhatósági joggal fel nem ruházott, szabad királyi . város vagy rendezett tanáccsal bíró város által kiadott szabályrendelet kihágásnak nyilv.ánít. Ugya miniszteri rendelet, mint a szabályrendeletek csupán valamely rendőri tilalomnak vagy rendelkezésnek megszegését {llinősithetik kihágásnak .

(2. §.) A kihágás i büntetőtörvénykönyv ugyanazon területre és szemé- A törvény lyekre terjed ki, mint a büntetlek és vétségekröl szóló bűntetötörvénykönyv. hatálya. (5. §.) A szabályrendelet rendszerint érvényességéhez belügyminiszteri hozzájár!1lás szükséges. (7. §.) A törvénnyel nem ellenkezhet sem a miniszteri, sem a szabál~rendelet; a miniszteri rendelettel viszont a szabályrendelet nem intézk~dhel1k ellenkezően. . (9. §.) A rendeletek és szabályrendeletek érvénybelépésére a kihirdetés az irányadó.

2. (l5.

S.)

A rendelet érvényes-

ség,éne~ felteteleI.

A kihdgások büntetési nemei melyek?

, Kihágások büntetései a l. elzárás; 2. pénzbüntetés.

következők:

3. (26 . . ~.) Kihdgds esetében büntetend,jk-e a részesek':' Büntethető-e a kihdgás kísérlete?

,

Kihágás esetében tettesen kívül a részesek is büntetendők. A kihágás kisérlete nem büntettetik. (27. §.) Amidőn a törvény a kihágásért a csalá~föt,. vagy a ~lunkaadót ~család­ teszi felelőssé, a családtagok vagy munkások kihágásal mIatt, az elobblck vo- fo, munkaadó felelőssége.

75

74

7. (42.

S.)

natnak. felelősségre; ha azonban a családtag vagy munkás kihágás4t valamely rendőri közeg figyelmeztetése előzte meg, önállóan is felelös lesz cselekményeért.

Hatóság iránti engedetlenség ájtal hatóság elleni kihliglÍst ki követ el?

A gondat(28. §.) A gondatlanságból elkövetett kihágások csak akkor büntethetök, lanságból ha a törvény azt kifejezetten megmondja. elkövetett kihágások büntethe4. (.3 t. ~.) A büntetiJ eljárcís megindíthatása és a kiszatösége.

Aki nyilvános csoportosulás vagy; zavargás esetén a hatóság által a rend fenntartására, vagy helyreállítására tett intézkedéseknek nem engedelmeskedik.

hol! büntetés mikor évül el?

A büntető eljárás megindíthatása, amennyiben kil1ön törvény ellenkezöt nem reQdel, 6 hó alatt; a kiszabott büntetés pedig t év alaH évül el. . Elévülés alatt azt kell érteni, hogy a meghatározott idő elmultával az addig fel ne~l1 jelentett kihágásért a tettest elítélni, a kiszabott büntetést pedig végrehajtani nem lehet. Igy van ez a bUntettek- és vélségeknél is, de otihoszs7abh az elévülési idő.

5. (.3.3" *.) Államelleni kiháglÍst valamely vlÍr, stbi tervének megs.z-érzése lÍltal ki követ el? ,.. . Az, aki valamely vár, vagy .erőd vagy a védelem céljából létesített megerősített' tábor Jekvéséről, er6ditmén~ei.ről vagy ezeknek valamelyik részéről, az illetékes hatóság engedelme nélkUl, .tervet vagy vázlalot készít vagy közzé.esz, úgyszintén, aki hivatal<_s őri-·... zet alatt lévő ilyen tervet vagy válla tot magának vagy másnak megszerez, lemásol vagy lemásoltat. Címer-, (37. ~.) Az ors7ág, társaságok vagy az osztráJ<>.magyar monarkia nyilzászló- ván osan kitüzött cimeréllek vagy zászlójának, ugys2intén' polgári vagy katonai sértés. hatóságok nyilvánosan használt zászlójának vagy címerének meggyalázása ki11ágást képez.

f

(39. §.) A pénzbüntetésre ítéltnek, büntetése fedezése céljából, pénzPénzgyüjtés elítélt gyüjtésre felhívást kiadni kihágást képez. javára.

*.)

lIatósdg és közcscnd .elleni kihágás t hamis \'t'szjelzés {Wal ki követ el?

6. (40.

Aki aharangok félreverése, vagy másnemű '{észjelzés által, tudva, hogy erre ok nerp forog f~nn, a lakósok nyugalmát meg,zavarja, vagy aki a hatóságot valótlan vészhir vagy zavargás bejelentése által szándékosan félrevezeti: hatóság és közcsend elleni kihágást követ el. Veszélyes (41. §.) Nem zsarolás céljából közveszélyes l:)üntett elkövetésével- ráfenyege- galmazó 'agy becsületsértő állitásnak nyomtatvány útján való közzétételével tés. fenyegetni - kihágást képez.

(43-46. §.) Aki a hatósági személynek nevét, állásá!. lak.hely~t a~nak Név, stb} hivatalos felszólítására meg nem mondja, vagy azt eltagadJa,. k!.hág~st k,övet bemonda~1. Ugyszintén az is, aki ily személyt hivatalos eljárásában serto kifejezessel s!~~~ Illet. tagadása.

(49-50. §.) Fáklyásménetet utcán vagy ny.ilvá~os téren r~ndezni kihá- Fáklyá~hatóság tilalma ellenére (endezm szmten klhagas. kf!1~nl.et'teás gás', kiviláaitást '" tVl agi s . ' k b d' k l t ellt'l'z' rendeR. (51. ~.) Vallás es anna sza a gya or a a 'zése.

kiluíglÍst ki követ el?

Az aki az állam által elismert valamely hitfelekezet vallásos tiszteletének targyát, a vallásos szertartásra rendelt helyiségen kívül és nem a vallásos szértartás alkalmával nyilvánosan meggyalázza és ezáltal közbotrányt okoz. .... .

(52. §.) A törvénynek az ünnep- és. vasá~napokra. von,atko~o IIltezkedesei! aki megszegi, kihágást követ el. Igy hlos oly munkat vegezl1I, m~ly a vallási szertartást zavarná, azon műhelyekben, amelyekre a törveny kivetelt nem tes l (gyár) ipari munkát végezni, stb.

9. (55. S.) Pénzhamisítcisi kiháglÍst ki követ el? Az, a~i nem azon célból, hogy forgalomba tétessék nagyobb mennyiségben: l. hamis fém pénzt vagy papírpénzt készít vagy készíttet; 2. valódi fém- vagy papírpénzen olyan változást eszközöl, vagy eszközöltet, hogy az nagyobb értékU nek látszassék ; . 3. a valódi fémpénz fémtartaImát csökkenti vagy. csökkentet\.

10. (61. ~.) Közbiztonság elleni kihágdsf fegyvertartlÍs tilalmlÍnak megszegése által kik k6vetnek el? Azok, akik hatóság vagy magánosok elleni erőszak, gyil~os­ ság, rablás;' zsarolás, lopás vagy két izben elkövetett orvvada~zat miatt megbuntettetvén, bUntetésUk kiállása után, a .hatóság altal fegyverbírhatástól eltiltattak - ha e tilalmat megszegIk. ,

ll. (62. §.) KözbiztonslÍg elleni

kihdgdst

csavargds

által ki követ el?

Az, akinek bizonyos lahelye nincs vagy azt elhagyia és foglalkozás vagy munka nélkUl csavarok, ha a ható!\ág által kitűzött

Ünnepsértés.

7b 77

hal~ridij

alatt sem a fenntartására szolgáló eszközökct, scm azt, hogy azok tisztességes megszerzésére törekszik, kimutatni nem képes. 12. (66. ~.) Kiizbizt(}nslÍ~ elleni killlígdst kolduhís últai

l'i kiil'l'l eLJ

,

Az, aki hatósági engedély nélkül nyilvános helyen, vagy házról-házra koldul, vagy aki 16 éven alóli ayermekeket a koldulásra biztat vagy koldulni küld, vagy e célMt másnak rendelkezésére bocsát. , Hatús,igi engedéllyel is csak ott szabad koldulni, ahova az en oedély szol. '" Tiltott " (70. §.) Ha valaki olyan területre tér, ahonnan ki van tiltva kihá , .,.oást visszaté- kuvet el. rés. Igazol vá- . . (71. § ,) Ipa~könyvét, cselédkönyvet, útlevelet, katonai elbocsátó levelet nyok ha- stb. , ha valaki azert hamisIt, hogy azzal alkalmazást vaDy seoélyt nyerjen ki~ lIlIsItasa. hagasban es nem oklrathalllisitásban válik bűnössé. "" ,

13. (7.:t. ~.) Kik követnek cl közrend z/ír/ira hl' nem {ar/dsa {iltal?

elleni

kihdgdsí

Azok avendéglősök, korcsmárosok, vagy kávéháztulajdonosok, akik vendéglőjükben, korcsmájukban ..vaSY kávéházaikban, a hatóságilag megállapított.rórákon tül vendégeket időzni engednek, ügyszintén akik a "hatósági közegek azon meghagyásának hugy i1clyiségeiKet zárják be, ' nem engedelmeskednek, vaTamin:r azok is, akik a hivatásában eljáró közeget be nem t1ocsátják, vagy eljárását akadályozzák, vagy ' pedig vendégeiket elrejtik. Elköveti ezen kihágást azon vendég is, aki a záróra' után "a vendéglős, korcsmáros, kávéháztulajdonos vagy ezek megbízott jának vagy a hatósági közegnek felhívására el nem távozik, vagy elrejtőzik.

.

'

. , l-L (I.;. ~.) A ,'ereke{his mikor képez ktzrend elleni

I: i" dg d s (J

Verekedés az utcán vagy nyilvános téren, korcsmában, venvagy más nyilvános vagy a közönzég használatának nyitva álló helyen, ha testisértés nem követtetett el: közrend elleni kihágást képez .

Jéglőben

Hatósági (78, S.) "ki , nyilvános ü,;nepségek, körlllelH~tek, stbi alkalmával a r.:nd intézkedések fenntartasa cclJabol tett hatósági intézkeciéseket megszegi, kihágást követ el. Illegszegése.

- Csalárd, "

"zemfény\'esztcs ,

(80. §.) Sírnak, szobornak, miivészetí tárgyaknak , bemocskolása., ~g}:- Nyilvános szintén köztemetőnek, nyilvános sétánynak vagy ott felalllt
,(7!J. §.) , Varázs olássaL szellemek idézésével , kártyavetéssel, általában

~zclllfelly\'e:-;ztesscl uzletszeruen foglalkoZIIi, kiháoást k0pez. . "

"

JS. (83. ~.) Kiizszemérem elleTIi kiJllí~{íst fürdés (Jlí~({lmlÍval ki követ el? Közszemérem elleni kihágást követel: aki a közönség szemléletének kitett helyen, szemérmet sértő módon, öltözet nélkül fürdik.

16.

(~4. S.) Ki kövel el kiízri'nd

és kijzszemáem clltni

kiluíglÍsl részegség {íltaP Aki nyilvános helyen botrányt okozó részeg állapotban jelen meg: közrend és közszemérem elleni kihágást követ el. (85. §.) Valakinek kor~smában, vendéglőben. ált~lában nyilvános helyen Lerészevaló lereszegitése, avagy részeg embernek korcsrnabol Ital kladasa klhagités. gást képez. (86. §,) Az állatoknak nyilvánosan és botrányt okozó módon való kínzása kihágást képez,

Állatkinzásr

17. (R7. ~.) Szerencsejdlék liltllli kiJllíglÍst ki kiNet cl? Az, aki nyilvános, vagy a közönségnek nyitva álló helyen szerencsejáték vállalatot tart, valamint az is, aki a vállalkozót a szerencsejáték' üzésében segíti. A közönségnek nyitva álló helynek tekintendő azon magánlak is, melybe azon célból, hogya szerencsejátékban részt vegyen; bevezetés mellett vagy anélkül mindenki bebocsát/atik . (90. §.) Ily esetben úgy a szerencsejáték eszközei valamint a pénz lefoglalandó.

18. (91. S.) Mi tekintelik szerellcsejlitékrtak? Szerenc~ejátéknak tekintetik az, amelyben a nyereség vagy veszteség kizárólag a vé 'eUentöl függ. Szerencsejáték például : a birbics, mOlIakó, mariandli; ilyen kártyajáték a ferbli, huszonegy, stbi. (92. §,) I. Az, ak, szabályszerű jogositvány nélkül fizetésért. vagy .iuta~ Kuruzslás. lomért, orvosi, sebészi vagy pedig ol.i·an h,ely.en, ah~,1 s~ulesz vagy szuleszno van és ezek akadályozva nincsenek, szüleszl teend ot \'egez, továbba 2. aki szabályszerű jogosítvány nélkiil gyógyszert bet,egek számára árul vagy elad, vagy bizonyos gyógyszert hatósági tilalom ellenere, habár, Ingyen, osztogat vagy ád , kihágást kö\'et el.

7~

79

]árván}:os . (99 .. §.) Azon családfő, akinek családjában azon iparos, akinek mühebetegseg Iyebcn, gyarában munkásai kÖl.öll ; úgyszintén azon neveldetulajdonos akinek eltitko- intéze.tébcn va!.amcly járványos vagy ragalyos betegség kiütött ha 24 Óra alatt lasa. orvosI segélyrol nem gondoskodik, végül az az orvos is; aki valamely járvány vagy ragály kiütését, az erröl Sl.erzett tudomása után 24 óra alatt a hatóságnak fel nem jelenti, kihágás! köve! el. (102. §.) Al., aki a felügvelete alatt levő állaton a veszettség vagy más. Álla.ti veszel yes akár az emberekre, akár az állatokra veszélyes betegség jeiét észleli és azon bet~gség allatot .azonnal el nem különíti vagy másként ártalmatlanná nem teszi, egyeltItko· szersm1l1d pedig az észlelt betegségről a hatóságnak jelentést nem tesz kilása. hágás! követ el. '

19. (l 05. ~.) Kijzegészsé t:-,o., elleni kihli!!dst ivóvíz merJ~ rongüsa lillal ki k/h'et el? c"

"

Az, aki az emberek használatára szolgáló kútba, vízvezetékbe vagy forrásba ronda vagy undorító tárgyal dob. Ugyszintén az is, aki közhasználatban levő kútat, vízvezetéket vagy forrást szándékosan akként ront meg, hogy azok vize élvezhetetlenné válik, vagy használhatósága fJlbeszakad.

~ajka r~= '. 11?6. §,) Azon n~személy, aki, tudja, hogy ragályos beteg~égben vagy g~:).\l~ be bUjakor?an s~enved, l1Iegls, mmt dajka, szolgálatba lep, vagy, ha szolgalatba t~",seggeL lepte utan eSik rag~lyos bdegségbe vagy bujakórba, s ezen körülményt, mi-

helyt annak tudomasara lut,. ;Honnal föl '!lern fedezi, kihágást köve! el. I (1,13. §.)Aki valamely hid, komp. vagy mélységek~ árkok- feletti átjáró k !Szab. meg- fCl1lltartasara kotelczve van, ha az életblztonsag szempontjából kiad0t! hatószegese. sagl llltézkedéseket Illeg szegi kihágást követ el.

.j20. (114. ~.) Testi épség' elleni, kiluígdst közlekedési :sz/iiiziikre \'onatkuziJ szabdlyok be nem tart li/a dltal kik" l:iin'fTll'k el? Azok, akik a közlekedést gőzhajón, gózkompon, gőzsikjón. vagy lóvonatü vaspályán eszközlik és az ezekre nézve az élethiztonság szempontjából kiadott hatósági rendeletnek nem felelnek meg.

.21. (11:i. ~.) Testi épség elleni kiluíglÍst lövöldözés és (' "·í;cf!..'Tl'rrel \'llld gOTldai/all bdnlÍs dltal ki követ el? I. Az, aki a' hatóság tilalma ellen valamely községben vagy ennek közvetlen közelébe lö;

2. az, aki lőfegyvert használatra vagy töltött löfegyvert felügyeletre olyan egyénnek enged át, aki az erre szükséges jártassággal vagy értelmi tehetséggel nem bir. (117., 118. §§.) Az épitkezésre, az állvanyok felállitására kiadot! szabá- ÉpitkcIyok megszegése -.úgyszintén a szilárd anyagu tárgyaknak eldobása, ha ezzésre által valaki megsérülhet, kihágást ~pez. vonatkolÓ szab.megszegése. (119., 120. §§.) A városban, vagy községben a közlekedést akadályozó Útrendőri cselekmények elkövetése, nemkülönben figyelmeztető jelek eltávolitása, - szab. megtovábba minden sebes vagy vigyázatlan hajtás, lovaglás, mely a fennáló sza- szegése. bályok ba ütközik, kihágást képez. (l Ú., 122. §§.) Az, akinek birtokában vagy felügyelete alatt veszélyes Veszélves vadállat vagy olyan kutya vagy más olyan allat van, melyröl tudja, hogy az állat gónember életére, vagy testi épségére nézve veszélyes tulajdonsággal bir, s mind- dat lan amellett a veszély megelőzésére és megakadályozására szükséges elövigyázati tartása. és oltalmi intézkedéseket nem alkalmaz, kihágást követ el.

(124., 125. §§.) Kihágást- követ el, aki elhullott állatot udvarában tart, Tisztavagy onnan kidob, úgyszinti!n, aki udvarában szemetet, trágyát összegyűlni ságra enged. vonatkozó szab. megszegése.

22. (Bn. 51. ~.) Tulajdon elleni kiluígdst l () korond t felül nem haladá élelmi, é/vezeti vagy egyéb életszükségll'fi cikk vagy tiizelöszer eltulajdonítása ,í!ta[ ki kijvet el?

Az, aki IO korona értéket felül nem haladó éleiIlli vagy élvezeti cikket, tilzelőszert vagy egyéb életszükségleti tárgyat lop, elsikkaszt v:agy jogtalanul elsajátít; de csak akkor, ha a cselekményt bűntetté minősítő körülmény nem forog fenn. (A sértett fél indítványára üldözendő.) Élvezeti cikk például a dohány, életszükségleti tárgy például télen a lábbeli stb .

23. (127. ~.) Tulajdon elleni kiluigdst idegeJl ingó dolog jogtalan Jlllszndlatll és idegen ingatlan lllegrongálása dltai ki követ el? Az, aki idegen ingó dolgot tudva, jogtalanul használ és ezál. tal azt megrongálja vagy értékében csökkenti vagy a jogtalan használat által egyéb módon kárt okoz. Ugyanezen cselekményt követi el az is, aki másnak ingatlan vagyonát szándékosan és jogtalanul megrongálja vagy annak földtöl el nem választott termékét felhasználja, amennyiben az okozott kár 10 korona értéket felül nem halad. (A sértett fél indítványára iildözendő.)

80 24. (J 29. ~.) Tulajdon elleni killlíglÍst gyanus hir Sak mt'!!,szerzése által ki követ el?

Az, aki valamely dolgot megszera olyan körülmények között, a melyekböl gyanítható, hogy az lopás, sikkasztás, rablás, zsarolás vagy jogtalan elsajátítás következtében jutott birtokosa vagy birlalójának kezéhez, vagy ugyanilyen körülmények között a dolog elidegenítésére közreműködik.

81

27. Ki}uíglÍs ~('setén

n ·k: t·t lTl (/.ltll1UIt;

. II ul

meR az eljdrlÍs?

A kihágás· b·' t t" ., • .' , I un e otorvénykönyv által felölelt k·h' . k ' az elJaras rendszerint hivatalból ' d.t d' .1 ,agaso esete n lopás, sikkasztás és jogtalan Clsal.~ti~ ~n o meg; k.I~~telt képez a vagyonron~álás altal eik·· t t J. as (8n. 5 I.) utJan, továbbá a mert ezek csupán a Séri.n.~vfee.el" td~ltaJ?on, elleni kihágás (127. §.), '" In I vanyara iildözendők,

~ Gyanus

(132. §.) Ha valaki megtudja a2t, hogya hozzá került dolog büntetendő dolog cl- cselekmény folytán jutott előbbi bartokosa kezéhez, "3 erről 48 óra alatt a titkolása. hatóságnak jelentést nem tesz, kihágásban válik bünössé.

:I

i!

Tiltott (133., 135. §) Azok a lakatosok vagy más iparosok, akik lakatokat vagy zárfcl- zárakat készitenek vagy árulnak, ha valamely lakást, helyiséget, pénztárt vagy nyitás és zárral ellátott bármely tartály t másnak rendeletéből nyitnak fel, mint akinek, a kulcs fclnyitásra való jogosullságáról maguknak tudomást szereztek. készítés. Ugyanezen cselekményt követik el akkor is, ha olyan kulcsot, mellyel valamely lakás. helyiség, pénztár vagy zárral ellátott más tartály felnyitható, másnak rendeletéből készítenek vagy másnak adnak át, mint annak, akirő\ tudják, hogy arra jogosultsággal bir.

25. (I36. S.) Mely kereskedö :kővef el mértékek kiirü[i haszncilat vpgy tartcís-dltal?

kihcíglÍst

II

"

Az a kereskedö, aki kereskedésében,~ -raktárában, iparüzletében vagy árudájában h~ósági hitelesítéssel el nem látott súly-, hossz- vagy iirmérféket használ vagy ezeket a helyiségben bár használatlanul tartja.

S.)

a tűzvész esetén tett lzatdslÍgi intézkedések megszegése liltal ki kővet el tulajIlon elleni k i h á g á s t ? · ,

26. (141.

Tűzrendűri szabályok

s

Aki a tűzvész kiütésének vagy terjedésén'ek, meggátlása cél~ jából kiadott szabályokat megszegi, továbbá a tűzvész kiütése esetén az oltásra, a rendre és biztonságra nézve kiadot! szabályokat megszegi: tulajdon elleni kihágást követ el.' E szabályok hatósági szabályrendeletekkel vannak életbe léptetve, vagy • a rendörhatóság által il tiizvész szinhelyén adatnak ki. Tüz(142, §.) Az, aki tűzvész, Vjlgy vizáradás esetén nem engedelmeskedik ll ··.· a hatóság azon meghagyásának, hogy a fenyegető, vagy már bekövetkezett s:e~. O~I _ közveszély ~Iháritás~", ,i!letőleg megs~Unt~té~é~~ sZ,~m~lyesen, vagy háznépé• : ~. m, g rlek, c~elédel!lek, munkajával szekeremek, vlzjarmuvemek, avagy az oltalom szegese. szempontjából szilkséges egyéb eszközeinek, nem különban hámos lovainak vagy vonó marháinak ideiglenesen a hatóság rendelkezése alá bocsátása által közremüködjék, amennyiben abban alapos okok által nem akadályoztatott.

K·ivonat az erdötörvényröl szóló 1879. évi

XXXI. l-c.-böJ. ' - (2.,4.,6.,8 ~H Az i4-tás tarváuá .. .. t~ tiltva van azon eldőkbe~ va '" s,~I,~I~kulonben a tuskó, gyükérirtás alOIll

". melyek ,lIIag,asabb 'l;egyekgYkl~t áJ an:k, vagy SIk talajon a futÓholl1ok~e ' dg,or.getegek es VIZlllosások táma~ég~~ ~a~~le1ö~~~~_~lp~szt!lJáSa folytán ali~ta~sb.e1~tv~lere~~.~dtáJkyoZáSár~ szol,cuesl utak biztonsá . \ . U e e termoképes_ b lá ~0'!1 o ,s .na~ U,! l~yitlatnÉk. Ezen erl·a v,es~el~eztetnék, vagy szél vészek JeJ:J hatarJclzokrol Ismerhetők fel. ok vederdoknek neveztetnek és V. E.

a~~etegein, hav~sok fensíkjai/kő~r v~resz~~~~n,

1• (t). • .~'. ')'\l '· ' ,'-1<:; cr: 00l'1I (:' SZt/bad tiiz(?t r u l m i ? ' s

-

'k k'·

(J4(,

,

'OU/eben (sak lIú;:'or

Az erd6ben és azok közelében 100' , csak az erdőégések me akadál oz. ..meter tavolságon bellil megtartása, ideaenekne: file' y aSfára Szukséges óvrendszabályok . b g azon eiül csak a dés . ze t engedelye mellett szabad t·· t .' z er zeII személy·1 l k uze rakni Az erd"" a ta u őrzött területeken fa 'o-. k ,.ooro·'k azonban az nyákban és a nyájukat ieg;~beto., a .vagasokban, kőfejtők a kő bá, tI ol p a shelyeken ztoro k főzés' es ' f'l • vege Yo veszélytelen I k o melegedés gerjesztést világosan el nem tilt~tt;e!...e en az erd~birtokos a tiízrak, tartozik azt minden esetben t' r~khatn~,k tl/zet. - Aki tLizet Különösen száraz időjárás alkal ' alvoz asa ,~'ott teljesen eloltani, jüzelést a~. erdőben egészen elti~~:~a.az erdorendészeti hatóság a

.. ~. (11. ~.) AIit tartozik tenni l,· kozelt>ben l' ' (Ji([ erdúbcll \'ll,.! !\' e Iwgyolt tüzet f a l d l ? ' -

(///11(·' )'.

"

Aki erdőben vagy annak k·' I·b . tozik azt lehetőleg eloltani. ha oze. e en elhagyott· tiizet talál, tarvagy ha erdőégést é' pedig azt eloltani már nem bírja vesz sue, vagy anna,k tudomására jut, tarto~ 6

, 83

U')

0_

által lett elkövetve. (PI. egy idegen embh erdőben engedély nélkül tüzet rak, vagy valaki a rakott tüzet eloltani elmulasztja, stb,) Ha pedig a kihágás fa lopása vagy fák rongálása által elkövetett károsításból áll elö (pl. 1. 3. kérdést), az eljárás csak magánindítványra indítandó meg:

zik azt az útjába esö legdsii lJáz lakúsainak tudtára adni, azok pedig tartoZ\1ak az erd('iégésrrd az erdőbirtokost, vagy annak ház-' népét, vagy az erdiifeliigyelettd megbízott személyzetet értesíteni, Illetve a legközelebbi község elóljáróságának azt (szolgabírónak \':igy a mezei rendlirkilpitánynJk) bejelenteni. Erdi,öriík,

Cl7., 40., 45. ~.) Erdölír -, ki egyultal vadászati felügyelő is lehet ",:~ak "ly feddhetlen .:Iöéletii, :24 él'd hetöltött egyén lehet, ki az erdöőri szak\'izsgálalot letdIe. El.vk kijIül awk, akik hatt'lságilag feleskettetnek - lIah')s;igi közegeknek kklntclldi'lk; fegyvert viselhelnek -, mely adómentes s/(1Igt:latban "Erdi'li'tr" feiiráslI jelvényt kiitelesek viselni,

,), (lllJ. ~.) Az l'{{hílr'jr'\'(~II,\'/J(,TI megllllllÍrozotf IO/JlÍsok i

S lJf(íS!iUf; ert/ej d)!' TI !'//;ii\'ctl'ft ,~(Írositds()k

mikor kéliCZ-

lIek /'Tilei kil/{í,f.!,'(ís(J Az erdiHürvényhen meghatározott lopások és másnak erdejéhen elkövetett károsítások erdei kihágást képeznek, ha: I, lopás esetében a lopott dolug értéke - a külön megtéríkndii k~lr beszámítása nélkül 60, 2, kúrusílás esetében pedig az pkozbtt kár összege ugyancsak 60 kor(Jnát nem lnlad túl. ~ ~

' /lZr erdei lclTws

-L (;,)., 7·1. ~~.) .\1ib),r ';(~/I('Z I~'d rosi llÍs \'(:tsÓ.!(/

'

Ha a lupu!t dolog ~rkke vagy az ukuzott, kár összege 6{) kofonát felüllwlad, a cselekill(\ny a' büntetiítörvénykőnyv' (Ttelmében v~ts~g.Jt, ilktiíleg büntettet képez, ' ~lintettet képe!. az erde; \.opás, habár a loputt dolog értéke 60 k\lrill1át nem is Ilal:ld tlil ha erre vonatkozólat valamelyike azon kiirlilmél1yeknek fomi fenn, melye,{nél fogva a lopás, tekintet nélkül a loputt doing értékére, a bünteWtörvények szerint blíntc:ttnek úilapíttatík I11cg.- r\ hiinteWtörvényeknek a fegyverviselésrc vunatkoz() Illt:;;allapitiÍsJ erdei lopást illetéíleg csakis löfegy• \erre értcnd('í, (HI). ~) I\t: erdei I"p,t~ ki~.::ril'k bün!etenctó még akkor is, ha a lopás kihagás lé-.:I;ezvitelc ut;'tn c'sak killaga,; Il:tl'~ülne i~, Ez az egyedüli kihágás, melynek kisérlete f;l,;erkte j:; lJüulettl'tik, • blintetenek" ,:::.. ((l'? .. :-.2. ~~.) Erd ci kiluíglÍsok esethl11likor indi/mul';

Az erdei

('S

(;\'ül cl 'az

erdei killligLÍsuk

I .l

Az erdei kihágásnak büntethetősége a kihágás elkövetésének napjától számított 2 év alatt évül el, - eltérőleg más kihágásoktól, . melyeknek elévülési ideje 6 hó. .. (117 -118. §.) A birói hatóságot eböfokban, ha a lopás vagy károsítás Erdei osszege 20 korona értéken 'alul van, a községi elöljárósáuok killimben pe- kihágás dig a szolgabírák gyakorolják. b felettitélni hivatott <

ható~ág.

Kivonat a vadászatról szóló. 1883. évi XX. t.-c.-ből.

vagy ,'rdcl

iIli' l i'íl c:!.lillnf (' tt et?

mc!!.' (lZ l'l/tírlÍs hil'lIfulh(íl

6. (86. ~.) Mennyi ilW alatt Z,ünfefhet(Jsége?

mikor lIU/glÍl1iTlllítvíÍnyra?

Az erdei kihágások esetén hivatalból akkor kell az eljárást lllt'trindítani. ha il kihágás az erdő-rclldészeti szabályok áthágása

1. (1. ~.) A \'(uJászati jog minek képezi tartozékát és nút jelent t!z?

A vadászati jog a földtulajdonnak képezi elválaszthatatlan tartozékát, ami annyit jelent, hogyakié a föld - ha 200 holdnál nem kisebb - azé a vadászati jog is azon a földterületen. , Akinek 2(J() h,oldnál kisebb, földbirtoka van, a vadás1.ati.i0g~ól" - h~sak birtoka Illncs bekentve - a torveny szennt tartozik a közseg ]avara lemondani. Az ily kisebb birtokbúl álló határt a községi előljáróság tartozik vadászatra b~rbcadni s a bérjövedelmct a község javára fordítani.

2. (2. ~.) Saját fiilt/birtokáll li tulajdollos mikor gyak(j, rvihatja ([vadászatot? Saját földbirtokán a tulajdonos vagy az, akinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot, a vadászatról szóló törvényben meghatározott korlátok között, szabadon gyakorolhatja, ha az: l. egy tagban, egy összefüggésben álló részekben legalább 200 holdra terjed, holdját 1600 o-ölével számítva, habár több határban fekszik vagy utak, vasutak, csatornák, folyók vagy patakok által hasíttatik is; vagy ha a földbirtok 6*

Vadászatra bérbeadandó határ.

84

85

2. 200 holdnál kisebb ugyan, de kertileg mtiYeltetjk~és kerí-· tés sel vagy árkolattai el van zárva, belső telket, szőlőt vagy állandó szigetet képez; 3. az egy tagban legalább - holdját 1600 o-ölJel számítva 50 holdat tevő földbirtokok tulajdonosai összefüggésben levő földjükre nézve a vadászati jog gyakorlására egyesülhetnek, amennyiben az egyesített területek a 200 holdat megütik.

3. (9. ~.) Az dltalállos vaddszati tilalom (lik és meddig tart?

mi.j.or

7. (I8, §.) helyen?

8. (26., 27., '29., 32. §§.) vet el?

kezdv-

...

'.

Az ettől eltérő vadászati tilalmakat a vadász naptár mutatja, melyen eligazodni tudni minden próbacsendőr kötelessége.

4. (10. S.) Tilalmi idöszak alatt szabad-e vadat árulni? A tilalmi időszakban az első 15 napot kivéve, vadat 4Jtalában vagy ha a tilalom csak némely vadra ~bnatkoiik, illyet 'á,úlni, venni vagy lIyilvános helyiségekben étlapra jegye7ni nem szabad. ~

5. (16. S.) Miként gyakortJlIl.dió '·a vadászat? Xvadó- •. sza t közben okozott kárér';' ki II felelös? . . A vadászat csak lőfegyverrel, vagy Ipháton bárminem U ~adász­ ebek használatával gyakorolható. A vadásllt közben a vetések ben •vagy tiltetvényekben. gazdaságban vag'J erdőkben okozott minden kárér, a vadászatot gya-. korlók teljes kárpótlással tartoznak. ~

.'"

\'addszat

elzárt

VadlÍszati

kiluígdst ki kö-

1. A,ki a tulajdonosnak, vagy ha a vadászat bérbe van adva, engedélye nélktil vadász; 2. ha az orvvadászat éjjel vagy kerített helyen, vagy tiltott eszközökkel történt, vagy ha az orv-vadász álcázva, avagy másképpen ismeretlenné téve találtatik, vagy ha a nevét eltagadja, avagy álnévvel azt, k.i tetten kapja, félrevezetni igyekszik, vagy azt veszélyesen fenyegeti, ellene fegyvert fog vagy erőszakot használ, ezenfeltil, amennyiben.az elszámlált esetek a btintetőtörvény értelmében is tiltott cselekményt képeznek, a büntető eljárás külön megindítandó ; 3. aki tiltott időben vadász; 4. aki ebét szándékosan valamely reá nézve tiltott vadászati térre viszi, úgyszintén az is, aki a nyájőrző ebekre vonatkozó intézkedés ellen vét. .. / a

haszonbérlő nek

(46-47. §.) A vadászau kihágást nem lehet büntetni, ha a tett elköve- A vadá1ése napjától szál~ított 3 hó alatt panasz vagy feljelentés nem tétetik. A kiszati A rendészet körébe kihágás hágásban ítélkezni a szolgabíró van első fokban hivatva. 'vágó kihágások itt is hívataiból üldözendök. elévülése; eljárásra hivatott hatóság megjelölése.

1. (2. §.)-J(i fizet fegyveradóf?

A vadászteriiletre csak a ~adásza:ra jogosított bocsájthalja kUlyáját, kivétetvéna nyájőrzö ebek, de ezekre is olyan koloncot kell tenni, rnely a kutyának elsö lába térd~nél 3 cllJ.-el lejebb ér.

§.l

A sebzett vadat idegen terüle re üzni nem szabad. Ha vadászterületre megy, ezt az idegen terület tulajdonosa befoghatja. lor Mas kóhor kutya vagy macska, ha vadászteriileten találtatik, a vadászatra jo{ le- gosított által szabadon cl is pusztítható. ése.

II

Kivonat a fegyver és vadászati adóról szóló 1883. évi XXiU. t.-c.-böl. .,

6. (l b. ~.) A \'lIlhfsztl'r(i[etre csak ki bocsájtfzatja ku,

l.:lt (17, ~~se, ku~ya idegen

gyakoro/hatú

Kerítéssel, kellőleg elzárt oly helyeken, a hol a vad ki nem "álthat, a tulajdonos vagy vadászatI' bérlő a vadászatot minden időben gyakorolhatja és megenged heti.

Az általános vadászati tilalom február hó l-től "kezdődik és, augusztus hó 15-ig tart, mely idő alatt hajtó kutyákkal (kopó, tacskó, agár, komondor vagy egyéb hajtóebbel) egyáltalán, nem szabad vadászni.

t)'lijdt?

Miként

•

Fegyveradót fizet mindenki a birtokában levő vadászatra hasz-o nál ható lőfegyverek után; ugyszintén azon fegyverek után, melyek -családtagjai, vadászcselédjei, a vadak gondozására és erdőterületek -őrzésére alkalmazott cselédjei, valamint mező-, szőlő- vagy erdőgazdas.ágban alkalmazott csőszök, pásztorok és erdőkertilők birtokában vagy használatában vannak.

87

86

.,.

::. (.1. ~.) fú tizet fl'J';".'Tl~iI(lrill kivül vadászati adót? A fegyveradón kívül vadúszati adót fizet az: aki a vadászatra jogosítva van és ezen joggal a törvény korlátai között akár saját földbirtokán, akár más földjén élni kíván. Aki fegyvert nem tart, de lóháton és bárminem ü ebekkel vadászik, csak vadászati adót fizet.

.3. (4.

~.) A fCf!:vPl'wll() (;5 II vadlÍszati adó alól kik

illik ki\'h'e?

nm-

r-

A fcgyveradó és a vadászati cs-alád tagjai ki vannak véve.

adó

fizetése

alól az uralkodó

A !egyver(5. §.) A törvény szerint nem kell feQyveradót fizetni: adó alól I. küzintézetekben, nyiIvanos gyüjteményekben, közhat(>ságoknál őrzött mentes fegyverek; . . fegyverek. 2. emlék vagy családi ereklyeként tartott fegyverek; 3. magánosok oly fegyvergyiíjtel1lényei, melyekben mar használaton kívül levő, régi szerkezetű fegyverek tartatnak; • 4. a kizárólag céllövészet re használt fegyverek; 5. a csendőrök, az állami rendőröknek, törvényhatösá~i-, városi-, állandóan alkalmazott községi rendöröknek. fegyórökne~, pénzügyöröknek, a dohánybeváltó hivataloknál alkalmazott örök és a vasuti őrök fegyverei; 6. a felesketett erdötiszteknek és a kir. erdófelügyelöségi személyzetnek '. szolgálati ha5ználatra rendelt fegyverei; • 7. a felesketett er,döörök fegyverei; •. . \ K a köz!)s hadsereg és a honvédség tisztjeinek ~s legénységének vadaszatra nem használt fegyverei; . 9. a pllskamüveseknél é~ Ii',fegyvarárusoknál .eladásl( szánt fegyverek utan. " . • (6. §.) A törvény szerint nem fizetnek fegyveradót : l. a vadászterüll"ll'!k tulajdonosainak vagy bérlöiJlek • szolgálatában álló vadászcselédek ; 2. a vadak gondozására és va.lászteriiletek örzésére alkalma:zott cseledek; 3. a rnezö-, szöló- és erdőgazdaságnál alkaltnazo!t csöszök, pásztQTok, erdőkeflök ; . a hatósági lag felesketett erMtisztek, erdöőrök es' ~ir. erdőfelűgye­ löség személyzete, stb.

A fegyveres vadászall adó évi összege.

..

(8., 9., 10. §.) A fegyeraéfó évi összege: a) egy csövü fegyver után 2 K; b) két vagy több csövü fegyver után 4 K. . A vadászati adó évÍ esszege 24 K . ·

g

5. (39. §.) Kil~ hite/esek cs J::iF jogosultak (/ \'lltlds:wr elll'Tllíri zni?

"'l korili stíl

Az állami csend- és rendörök, törvényhatósági közbiztonsági közegek, valamint a pénzügyöri)k kötelesek; - a vadászati jog tulajdonosai, haszonbérlöi, gazdatisztjei ps az erdök, szölök és mezök felügyeletével megbízott személyek pedig jogos/tFa vannak azokat, kik akár löfegyverrel. akár lóháton és bárminemií ehek haslI1álatával vadásznak, a ~adászati jegy elúl1IutaliÍsúra felszólítani .

. C. (40. ~.) K(Jtelcs-l' II \'(l/fIí...;z/) csc;u/(ír fe/sz tili t iÍsiÍ rlt ei/ím II f II t 11('

\'lIiliÍszati

ieg,yd

II

A csendőr felszólítására a vadászó .a vadászati jegyét elömutatni köteles, aki pedig azt bármely okból elö nem mutatja, tartozik a vadászatlal azonnal felhagyni ~s lu ismeretlen, a felszólító kívánatára nevét és lakását megmondani. söt a célból, hogy ezek bizonyítására szorítható legyen, a csendört a legközelebbi. község előliáróságához követni is köteles, hogy kiléte ott kidelÍtessék. (42. §.) Jövedéki kihágást kiivetel:lz : Ajövedél I. aki vadászati jeggye I bír, azt awnban a csendör felszólítására elii kihágás t eit'vülés nem mutatja; 2. aki a csendőr felszólítására a vadászaItal azonnal fel nem ha'~\·. annak sem nevét, sem lakását meg nem Ipondja. zálogot nern ád, öt a legközelebbi község elöljáróságához követni nel1J akarja, vagy a felszólítónak hamis I)evet vágy.lakast mOIJd be; 3. aki saját nevére szóló vadász ,11 i jegl·"t használat végett másna" átadja; 4. aki a nélkül, hogy vadászati jeg;cyel birna, vagy másnak nevére szóló vagy érvényességére nézve lejárt vadá,zali jegy használata mellett vadászik; 5. aki meghamisitott vadászati jegy mellett vadászik; 6. aki adóköteles fegyverét az adó cliil elvonja, eltitkolja, vagy az ad,;mentesnek nyilvánított löfegyvereket vadászatra l1asmálja. (43. §.) A jövedéki kihágás elévül, ha a tett elkövetése napjától számított 6 hónap alatt a jövedéki vizsgálat meg nem indíttatik.

.

Aki csak egy hónapig akar vadászni, 12 K-ért kap erre engedélyt. Az erdészeti szakiskolálC hallgatói egész évre is csak 12 K vadászati adót fizetnek.

4. (l I. ~.) A fe~y\'l'radúra-, valllll,int II vaddszati adóra nl~z\'l' uz h·' mikor kl'zdlídik és mikor "égJödik'! A fegyveradóra, valamint a vadászati adóra nézve az ..adóév augusztus hó l-ső napján kezdőd\k és a következő évi julius hó 31- ik napján végződik.

Kivonat •a halászatról szóló 1888. évi

t.-c.-böl. t (12. §.) A halászati jog a földtulajdon elv;ílaszthatatlan tartozéka. I!alászat Árvíz esetén a halat a víz által elborított területen minden földtulajdlljog. nos elfoghatja - de 'l halaknak - különösen apadás eset éli az eredeti mederbe való visszatérését megakadályozni tilos.

I

B9

,,'

'.

i-. *.>'···'·'·'·" I. (:-I. ~.) Mit Ni/dcs !'liltani az, aki hllltiszntakür? Aki halászni akar, az halászjegyet váltani és azt halászás közben ll1agával vinni kiiteles. A halúszjegyet a küzigazgatási hatóság úllítja ki, s azon világosan kiirandó annak neve, állása vagy fuglalkuzása és lakóhelye, akinek javára kiállíttatik.

2. U""

,.r-

~.) /\íclíl!\'i II IwllÍsz.i('~.\' bdy('~illctl;kl': A1ct1di~

("T('II,\'l'sd,' II

1/(:liÍs2je~yel~?

Ahalúszjegyek bélyegilletéke szell1élyenkint 4 korona, a haL:íszatra jogosítottnak segédsLCllIélyzete és 1l11lllkásai részére pedig személyenkillt lkoruna. A Ilalászjegyek érvényének tartama egy év (május_I-től következö év április 30-ig) és azoknak alakját és szövegét a föld-' mÍvélésligyi miniszter rendeleti úton állapitja meg.

3. (lj.

,

!,

~.)

Kik !.'tIldesd

(;s

!:i/;

/og.oslIltak II

"'.

llílÚísz-

• iCi!."ck dlclI/írúsál':.1 :\z úllamÍ csend- és renc!örök, t:irvényhatósági közbiztonsági küzegek, valamillt a péllzJgyörök kötelesek'; - a halászatijög tulajdonosai, haswnbérlöi és alkalmazottai,' valamint az erdök, szölők, Illezök és gútuk klligyelc'tével megbízott !'!zemélyek ~dig'jogositva \'allnak .Llz\)kal, akik halászati eszközökke[ vizek partján járnak, a' lIalJsz'tti jegy cliJlllutatjsára f~lszólítall,i,

-I. (1 :i, .::::.) ,', f',~(,fllÍtir lds.ziÍliliÍslÍTa (1"1w!ú!'zú lwltiszbi f cl (' s (' i ~{í /Illi tafil i:J A cscneJör fclsú,Jítására a haliíszo a I!alászjegyét elÖlnutatni

ic.!!,·ya

kiiteles; aki pedig ezt hÚflnely okll(JI ciii ~lelll mutatja,· tartozik a l1al,iszal1'<'ri-awl1llal kihagyni és Ila ~slJlerctlerJ, a felszólít.l:l. kívánatáJ':! ak:':r llevét és I:.lkásút megIllundani, s a célból, hogy ezeknek bizonyitásiira swrithatú Iegy'cn, .r felszólítót it legközelebbi község eltiljárös{lgúÍl(jL k(ivelni, hogy kiléte ott kiJeríttessék, (12. ~) ,\ parti hlrt"!;",, tiil'lli tart',zik. hugy flildjén keresztül a haláparti irtokos ,:/alra jPg, lsitutt a \'izlle/, ja I'Jllli , hákljút vagy egyeil Ilalászati eszközét a part5tdes- j'.1Í il \'Ilh~ vetllC,.;,.;e l:,ó killlúllas~a. I'la a halás/atra jogosított e közben kárt L,.;i;lal. elert felel,is,

,:;. (li. ~.)

:\li/y \'izeh

telúllt('lld/i/~

zlÍrt \'ize/meR S II

1,~llii-,=u! (,f{ /iu.'..!\'U/1 l~y(ik()ro/l/{/t(í:.1

Z:trt vizeknek tckintel1lWk: I. a mesterséges lnlastavak, akár ~dlanal< halas vizzel össze-

',ötte!0sbell, akár IleIll ;

'--.

2. minClazon egyetlen vagy több birtokos osztatlan tulajdona között fekvő vizek, melyek más halat tartó vizekkel nincsenek oly összek3ttetésben, hogya halak az egyikből a másikba átmehetnek. Zárt vizekben a halászat a haiász!'tra jogosult által korlátlanul gyakorolható.

14. §. Minden más - tehát nyilt vizekhen a halászatot önállóan csak akkor lehet -gyakorolni, ha 'a szomszéd birtokos ez által' nem károsodik. Ha ez fennáll - vagy a halászatot igy okszeriien nem lehet tizni - a jogosítottak a -halászati jogot csak társulatban gyakorolhatják. (16., 17., 26. §.) Állandóan víz alat! lévö oly tel'Ületek, a melyek a halak ,\ kiméleti ivására s a halivadék fejlődésére a)kalmasak, kíméleti terekké nyilváníthat6k. terekrő!. A kíméleti terek határai táblákkal jelölendők mug, amelyre egy hal van festve és reá van írva: Kiméleti lér. Ily helyeken a halaszat, vadászat, békafogás, csúnakáliÍs, fürdés, kavics-, iszapszedés- nemkülönben minden oly Illiívelet, lIlely a halak ívását, (szaporodását), fejlödését hátráltatná - tiltva van. Tilo:; továbbá ily helyre marhákat, kacsákat, lúdakat és egyébh állat\)· kat vízbeereszteni.

Ó. (I~. ~.)

A lw/liszat llyilt vizekbel/ IIzi/~()r

,'(l/l 1liC,!~

filt\'l! ? A halászat Ilyilt vizekben a tilalmi idöszak alatt van tiltva; ennek küzelebbi részleteit a halásznaptár mutatja.

, "

.,,

III eg-

A halásznapt4rban eligazodni tudni minden pröbac:;endör kötelessége. , (20. §.) A töl:vényben a~ is Illeg van mondva, hogy legalább is hány ,\ kifogcentiméternek kell annak a halnak lenni, amit ki szabad fogni. Igy pi. a pisz- ható halak tráng csak akkor fogható ki, ha legalább 20 Clll., a kecsege, ha legalább 30 nagy:;ága. Clll" a ponty: ha 30 cm., stb, az ezen méretnél kisebb halakat a vizbe ViSSia . kell dubnir

p3. §.)

Tilos:

Tiltott halászati 2. minden oly halfogó eszköz, pi. h:i!úk, kosarak, .varsák, továbbá min- cselekden oly készülék hasznalata, amelyek nyilása (szcnJl'i) nedves állapotban mérve, l1léllvck. négy centiméternél sziíkebbek; 3. lllim!cn állandó halfogó-készülék, pi.: a rekesz, kosár "írható alkalmazása, meiy közönséges vízállás mellett, a parUól derékszögben mérve, il vízfolyás felénél többet elzár; 4, több állandó készülék, háló (eresz!öháló használat'!. ha egymást61 legalább 50,m~ter táyobágra nincsenek; ., 5. a halaKat el kábitó, megrnérgczö és robbanó-s:wrek (maszlag, oltatlan mész, méregfü. dinamit, stbi) használata; " 6. az éjjeli halászat, napnyugtátÓl napkeltéig ; 7. gátaktól, zsilipektől. hallépcsöktől és egyéb vízi müépítlilényektiil harminc méternyire Wlfelé vagv lefelé horog kivételével halászni; 8. vizeket, a bennük levő halak kifogása céljából, szakaszonként (duga) vagy egészben lecsapolni, vagy úgynevezett bányákban felfogni. Tisztogatás céljából történö vízfolyások lecsapolásának idejéröl az érdekeit halászati jogosítottak nyolc Ilappal elöbb értesitcndók. I. a halikraszedés a halászatra jogositott engedélye nélkül;

90 91 Halra káros áliatnk pusztítása.

(2G. §.) A halászatra jogo!'\ítottak, ha vpdászati jogosítvárlnyal ncm bírnak IS, lőfegyverhasználat nélkiil, elpusztíthatják a ·halakra nagyobb mértékben kártékony állatok köziB a vldrát, a vidranyestet, a csonttörő sast, a halászó sast, a jéj.{madárt, valal1lJnt a gémeket, rucákat és lúdféléket ; a vadászati terület tulajdonosának, esetleg bérlöjének azonban az ily módon befogott vagy elejtett vad iránt való tulajdonjoga fentartatik.

7. (2~. ~.) Aki (/ tillllmi id/j belillta eWtt fogott \'ügy zlÍrt \'izeklJiil szlÍrmazlÍ Iwlakat vagy rdkot II tihi/mi ilU; allltl sztillit \'agy dad, nlit tartozik igazolni?

Aki a tilalmi idéí beállta előtt fogott, vagy zárt vizekből származó halakat vagy rákot a tilalmi idö alatt szállít vagy elad, az tartozik származásukat s a befogatási idöt minden egyes esethen a kiizség elöljáróságától kiállított bizonyítv:innyal jgazolni. K. (()2. ~.) Ki hii\'cI d lUlllÍszati killlíglÍst?

""

Halászati kihágás! követ el: 1. aki kábító, mérgező és robbanó szerekkel· halász; 2. aki a halászat gyakorlására jogosítva nincs, ha a halászatot éjjel, tilalmi id<'ibcn, kijelölt kiméleti helyen vagy tiltott eszközzel üzi; vagy pedig, ha a halászatot álcá~va vagy maga! felismerhetetlen né téve üzi vágy a tetten éI.őt veszély;seh' fenyegeti, ellene fegyvert fog vagy criíszakot használ, amennyiben aveszé. Iyes fenyegetés, fegyvcrfogás/ vagyerö$zak súlyosabb ·.büntetés alá esií c:selekményt nem képez. I

•

. ,,(60 .. §.) Ha valaki h~lágzati kihágást kpvet el, 'lzt a fpszc:lgabiróhoz kell fel]elentelll. •

,

I'

.

...

1. minden jármíível balra kell hajtani, szemben jövö jármű­ nek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni ; ~ 2. hidakon más jármunek eléje' tIajtani tilos; 3. udvari, katonai, pósta és !üzoltó, valamint mentő jármű­ , vekn~k minden más, akár szembe jövö, akár azokkal egy irányban haladó jármű feltétlenül kitérni tartozik; 4. oly utakon, melyek~ akár az l.'ttpálya keskenysége, akár más okból csak egy járt nyom létezik, üres jármü a személyszállítónak, vagy terhelt nek, - személyszállító a s(I1yosan terheltnek, egyenlő jármüvek közül a lejtőről lefelé jövé) a felmenönek egészen, 'végre egyenlö minőségüek és sík pályán ef,'Ymásnak félnyomszélességnyi.r~ kitérni tartoznak. (109. §.) Szabadon hajtott állatcsoporfokkal (nyájak, csordákkal, falká.k- Kitérés kal stb.) val o találl~07ásnál minden járművel lépésben kell hajtani mindaddIg, állatcsomíg az állatcsoport mellett elhalad, anna!!' tulajdono~a és haicsárjai pedig portokkal. kötelesek akár szembe jövő, akár Mtuk m,)giil előre hajtó járműveknek megállás nélküli elhaladhatására, az útpályán elégség('s útat nyitni és ennek gyors eszközlésére az állatcsoport mellett elégséges veletót, hajcsárt, stbi alkalmazn i. Kisebb állatcioportokkal csak az út felerészét ~zabad elfoglalni; eg\es állatok pedig féken vagy pány ván vezetendök. (110. §.) Üres vagy terhelt járműveket az íltpályán hagyni, vagy von<Íálla- Útr~ndétokkal ellátoltakkal az úton álldogálni nem szabad. szett sza. Azon járl1lűvekkei, melyekkel a hosszabb idei~ .való megállás e!.kerü~- bályok. hetetlen ül szükségES, az út egyik oldalára kell állam ugy. hogy mellettuk ket egymással szembty"jövő járműnek az útpályán közlekedhetéhtre kellö tér maI radjon.

(i 12. §.l 'Minden járműnek éjjel és sötét időben feltűnő helyen vagy lámpával világítva kell lennie, 'fagy a vonó-állatok legalább egyike csengővel látandó el.

,-..

Kivonat a közútaK és vátnokról szóIól890. ~vi I. t.-c.-böl. \z utak el(1. §.) A ~ö~;ut~kat a !örvény a gzeri~t nevezt7 el, hogy ki tartja azonevezése. kat f~11l.1, -;- .s mIno tontos>,aguak azok; Igy van al/ami út, mely az .1IIam k Itsegen epul, mert orszagos fontosságu. Van továbba törvényhatósáai út, kÖZSégi közlekedési M, tisztdn kÖZSL;~i út, vasúti dl/omdsokllOZ vezetö stb.

lÍr

I. (I n7. ~:) A hízuíakoll \'alá hajtlÍs és kitérés szabll-

l.\'ozLÍstÍra mildí sZllbdlyok vannak m('~lÍllllpit\'a?

A közútakon való hajtás és kitérés szabályozására a követkczö szahályok vannak megállapítva:

2. (11.3. ~.) A jtírmű\'ekhez hdny lillatot s.wbad !liliI/kötni? A rakomlÍny mily szélességben rakhat(j:J A járművekhez hátulról kettőnél több" állatot, vagy a vonóállatok· mellé szintén két állatnál többet kötni tilos, s<'i t (egy sorha fogott) hármas fOgatnál csak egy köthető. A jármíívekre a rakomány három métert meghaladó szélességben nem rakható. (114. §.) A némely vidéken szokásban lévő (a község bejáratán,. fel- A vetésállított u· n.) vetéskapu csak ugy engedhető meg, ha annak a kezelésére éj- kapu. jelre is kirendeltetik valaki - s ez díjtalanul foganatosíttatik. (119. §.) Kő-, kavics-, föld- vagy homokbánya utak mellett csak hatósági engedéllyel és csak akkor tartható fenn, ha a közlekedést ez nem hátráltat ja.

93 .3. (121. ~.) 1101 tilos ostorral cserdítelli, I i;/1 ('Ilyeket cl dll rrantani:-

Kivonat az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. t.- c.-ből.

Wni, robbllnó

Községek helterületén _yáltalában, községeken kívül pedig jármüvek, illetőleg szabado~ajtott állatok közelében ostorral cse.rdíteni, IŐlIi vagy robbanó töltényeket eldurrantani tilos.

4. §. Ragadós betegségben (lépfene, sertésvész, száj és körömfájás stb.) Ragéidús állatot az országban, vagy drszág határan nem szabad hajtani, vagy beteg. szállítani. A megbetegedett állatot azonnal el kell különiteni s az esetet a ségben levő hatóságnak bejelenteni. állatokkal \ való 1. (8., 9. ~~.) A marillllevél mire valtJ s ki állítja azt ki? bánásmód. szenvedő

4. (122. ~.) Az út mellett levö épületek útfelöli oldaldn.. I'llJ!.), útOI/ Iwlwil) júrmüvcken mily tdrgyakat nem sza[Hul felag:J!.atnrJ Mit tilos az lÍt árkába dobni? Út mellett fekvö épületeknek ütfclöli oldalán, vagy az út mellett közvetlenül levö helyeken, vagy az úton haladó jármüveken oly tárgyakat, melyektöl az igavonó és más állatok megré~ülhet­ nének, továbbá nyers hust állatbörüket, stb. takaró nélkül felaggatni vagy szállítani nem szabad. Az útjrokba állati hullákat vagy egyéb undort, vagy ijedelmet okozó tárgyakat dobni nem szabad, azoknak eltávolításáról' pedig a község elöljárói gondoskodni tartoznak. KÖl.lTlun~

,

hatóság a marhalevélre rávezeti.

2. (8. §.) Milyen állatokra és rflikor kell mar/lll levelet wíltant?

(123. §.) HMúvás, ilegyomlás, árvíz 'alkalllláv;ll a köz$égek lakosai dijalkalm'assá tenni. Akr a 'hatóság ily irányu felllívásának nem engedelmeskedik, kihagást kö!et el. •

Ha valaki lovat, szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést, sZ;!marat, vagy öszvért elad vagy száll it - ezekre marhalevelct kell váltania. Ha azonban az ily állatokat csak azért szállitja valaki, hogy másutt levő saját gazdaságába átvigye, vagy oda Jegeltetés céljából áthajtsa vagy úsztassa, marhalevél nem szükséges .

kal~a valo talanul tartoznak minden utat a forgalomra

kotel 7zettseg.

Útrendé,• 125., 126. §S. Az úttestnek, az azok mellett levő árkoknák, átereszeknek, szell klha- ültetvényeknek - s általában ezek minden tartozékainak akár szándékos, gasok. akJír gondatlanságból történő rongálasa kihágást képez. '. 127. S. Az úttesten, tartozékain llIagáncélokat szolgft~ csatornákat, át• ereszeket stb. csak hatósági engedél v mcitett szabad épitem. . 128. !=i. Tilos az utakon tárgyakat oly módon szállitani (pl. szálfat, fa- • törzset kocsi után kötni stb.) vagy oly eszközökkel közlekedni (1'11. a k@csi kerckböl kiiilló szög, vas borona) melyek az uUestet megron~áJják. • • 1~3\., 132. §§. Az uHestet magáncé~kra elfoglalni ~g ideiglenesen is tiltva van. (PI. utra követ, fát,.téglát stb. lerakni.) Ha valarnely gyárnak vagy telepnek az út mell,ett ily helyre szüksége v;. ,1, erről gondoskodni kell terület biztositás altal. Allóhdyekd a községi előljáróság tartozik kijelölni. Minden korcsmáros, gyáros stb. kötelezve van, hogy egy táblát állitson korcs.. . mája st? _elé; lJlÍszerint .az úto.1l ~Idogálni,. etetni tiltva. van; 13:>. ~. lia valakI egy ul mellett épItkezes, vagy mas ceiboi állvanyoengedélyt kell erre kérnie. kat akar felállitani, vagy Lit mellé számit épiteni Ha ezt engedély nélkül teszi, vagy li nyert engedély részleteit áthágja kihágásban válik büniissé _ , 136, 137. §§. ;\z utak árkait azért betöm ni, hogy azon kocsival vagy máskeppen átmenni lehessen - nem szabad. Az utak árkaiban, padkáin legeltetni, vagy azokat f,,!turatni -- kihágás. 140. §. Utakon vámot szedni csak annak szabad, akinek a hatóság a törvény szerint, erre enge(télyt adott. (PI. az útfenntartónak.)

A marhalevél arra való, hogy azzal a tulajdonos az állatra vonatkozó tulajdonjogát igazolja. A marhalevelet azon község állítja ki" amelyből a marha elhajtatik. Ha a marhát valaki (pl. vásáron) eladja, a tulajdonjog megváltozását a

\ t

(9. §.) Cs i kóra;-bo".-ju ra, malacokra stb. szintén marhalevél kell. A A marhalevél marhalevélen a községi elöljáróság mindig tartozik igazolni, hogya község kerUletében, valamint tudomása szerint a szomszéd községekben sem uralko- kisebb (fiók) álladik az illető állatfajra veszélyes ragadós betegség. tokra szintén szükséges. ll. §. Állatvásárokon a vidéki szarvasmarhák elkülönitve a helybeliek- Vásári től állitandók ki. AlIatvásárra marhalevél nélkül állatot vinni tilos. állatrend16. §. Vendégfogadók, csárdák előtti helyek vagy istállók s általában tartás. mindazon helyek, hol állatok átlHenetileg vagy állandóan tartózkodnak - időnkml fertőtlenitendök._

.3. (18. S.) Vágómarha, vagy kereskedésrc sZlÍnt s2urvasmarlza milye1l utakon hajtható, s ez kik által cUell· örizlletö? Vágómarha és kereskedésre szánt szarvasmarha - vasutol1 és hajon kivül - az ország területén csak oly utakon szállitható, illetve hajtható, melyet a hatóság e célra kijelölt.

95

Az ily lábon hajtott marhacsapatokat a csendő~ég, pénzügyiJrség, nemkülönben a községi előljárók ellenőrzik és a megfelelö marIlalevelek elömutatását bánnikor kivánhat ják.

ban, szőlőkben, gyümölcsösökben és kertekben lévö fáit és bokrai t a kártékony hernyóktól, illetőleg hernyófészkekt<íl ~s lepketojásoktól megtisztítani s az összegyüjtött hernyófészkeket és hernyótojásokat elégetní. A később mutatkozó kártékony hernyók, valamint a csert.:bogarak tömeges megjelenésük alkalmával is, megfelelö módon pusztítandók.

Az ellenőrzés abban áll, hogyacsendör a marhalevelekel előkéri, megvizsg{dja, hogy az állatok azonosak-e a 'marhalevélben jegyzettekkel, -~ a marhalevélen jelzett utirány be van e tartva, - van-e az állatok között - küIönösen ragadós beteg állal. Ha valami nincs rendben az állatokat fel kell tartani, elküliinített helyre tcrcini s a községi elöljáróságot értesiteni. -

I~~gadós allatJetcgsége~, -:e1]aras.

.,

(24-123. §§.) tiogy mclyek a ~dós állatbetegségek, a törvényben (24. §.) van felsorolva. Ha ezek valame.t a (sendör eszleli, azt a községi elöljáróságn -k jelentse. Ha pcdig ily járvany esetén a hatóság zár vagy felügyeleti szabályokat adott ki, a (sendör gondoskodjék ezek pontos betartásárói s aki ezt megszegi, azt jelcntse fel. A Hnnvédelmi minister 181:\8. évi 6846/XVI sz. rendeletével elrendelte,_ hogya csendörség nJinden alkaloIllmai, midiin állampolgárok élete veszélyeztetve van, vagy egy pillanatnyi veszély el hárítandó a veszett eb ellen fegyverét bárhol használni kötcles. 125. §. Az állategészségügyi rendeletek áthágVit a föszolgabiróhoz kell fdjeknteni.

,

Kivonat a

mezőgazdaságról

rendőrségről

és

mező­

szóló 1894. évi ;xn.t.-c ...;ből. •

•

A tölJ(1. §.) }\\ezei földbirtokát gazdasflgilag mindenki szabadon használhatja'. birtok (Vadászatra, l1alászatra azonban csak a törvény korlátai közölt.) llegváltilatósága. 1. (17. ~.) Kelldert (~s ["elit csak hul szabad LÍztatni: <

'

,

Kendert és lent áztatni csak a -hatóság - által e célra kijelölt helyeken és megállapított módozatok mellett szabad. Egyáltalán nem en~letö meg az áztatás: I. a ktlzségek bél'ft!.rületén; vágy • közvetlen közelében levő vizekben;. 2. azon vizekben" fflllelyek rendesen ivásra vagy állatok itatására használtamak; 3. azon vizek'ben, melyekben rendszeres l1i1iászat vagy haltenyésztés üzetik. 2. (11'\. ~.) /vIikl;/JC;/ sZlll)(ul legeltetni?

Legeltetni csak keUö felügyelet mellett szabad. Bekerített helyeken az állatok felvigyázó nélkül is legelhetnek.

3. (,')\1. ~.) Mirc kiitelcs a birtokos kw/ (Ísa el/it t:'

II

tlik rügyeinck fa-

Minden birtokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt, legkésöbben azonban március hó végéig, a belsöségekben, majorok-

4. ('=; l. ~.) Alikor I~iitcl{'s armlkát kiirta1li?

.

II

birtokos

II

szerbtii\'ist

cs

Minden birtokos köteles birtoka egész területén a szerbtövist virágzása előtt, az arankát pedig megjelenése után azonnal alkalmas módon irtani.

.=;. ('=; 2. S.) il szcrhtiivist, tovlÍlJlní l'f.rydJ gy()Tlwt cs gazt llZ utak III cnt hl , valamin/az LÍttcsteken ki tartozik kiirtani? Az utak mentén, valamint at úttesteken a szerbtövist, gyomot és gazt az útfenQtartó tartozik kiirtani; a gyümölcsfákat pedig a kártékony hernyóktól megtisztílani a gyümölcsfa-birtokos köteles. Aki a kártékony állatokat és növényeket irtani elmulasztja, helyette az irtást - a mulasztó költségére - a községi előljáróság köteles végeztetnr.

6. (57. ~-Zal}(lll-l!

IWSZ1WS lllllllllTllkat

/Jllsztitolli,

\,(1-

ltuninl azok tojásait elszed ni?

•

A hasznos madarak pusztítása tilos. Azok fészkeinek és tojásainak elszedése, valamint a hasznos madarak és tojásainak forgalomba hozása hatósági engedély nélkül szintén tilos. Ezen tilalom a lakóházakon levő madárfészkekre nem terjed ki. 7. (.19. S.) Kirepiilt mam/jt II tulajdol/os lluís tdk(;'i elfoglzatja-e? Ifa 2 nap nem ki'Tcste, kié II 11lalra;? Kirepült nléhrajt a tulajdonos, ha a keresést nyomban eszközli, másnak telkén, szükség esetén a községi elöljáróság közbejötte mellett is, keresheti és elfoghatja, tartozik azonban a netáll • okozott károkat megtéríteni. Ha a méhraj tulajdonosa raját két nap alat! nem kereste s el nem fogja, a raj annak tulajdonává válik, kinek birtokán lelelepült, vagy ki azt két napon túl elfogta.

97

96 zőór(74., 77., 78. §§.) A ~győr. llIeziíőröket, a hegyközség

fl!!:

(94. 95. §§.) Hivatalból iildözendő és súlyosabban büntetendő mezörendöri kihágást "követ el az: . I. Aki a gazdasági célra szolgáló megfigyelö eszközöket, hatósági jeleket vagy mérnöki jelvényeket jogosulatlanul rongál, n]egsemrnisit, elvisz vagy más helyre áttesz, amennyiben iJZ okozott kár 60 koronát Illeg nem halad; 2. aki jogos zálogolást meghiusitani törekszik, ilfllellnviben cselekménye hatóság elle.ni erőszak büntettét vagy jogtalan elsajálitás véiségét nem kepeii; 3. aki mezei közös dűlő-utat jogosulatlanul mcgszükit, másfelé iran) it, elszánt vagy megrongál; 4. aki apaállatot, tenyész-igazolvány megszerzése nélkiil másoknak tenyésztési célokra átenged, vagy aki ily állatot ll1ásnerníí állatokkal együtt közös legelöre hajt; , 5. aki a vetés forgóra és a legeltetésre nézve megállapitott rcndl'lkezéseket nem tartja meg; 6. aki a nem arankamentes lucerna- vagy lóhere-magot termelés céljából forgalomba hoz; . . 7. aki. a kendert vaey lent nem a hatóság által kijelölt helyen és lllegallapltott Illodozatok mellett áztat; 8. aki állatokat felügyelet nélkül legeltet; 9. aki a hasznos madarakat pusztitja, azok f~szkelt tojásait elslel:i, stb.

községek kötelezve vannak a mezők felügyeletére pedig felesketett hegyiírt és pedig megfelelő szám-

ban alkalmazni. Mezőör vagy hegyör gyanánt azt lehet felesketni, aki magyar állampolgár, bünteti vagy nyereségvágyból eredö vétség miatt elitélve nem volt stb. Aki irni olv dsrli tuu, elör~ybe helyezendö. Az esküt a !öszoJgabiró veszi ki, s erröl bizonyitványt ad,- s egyidejüleg kiadja szolgálati jelvényét, melyre a magyar korona mellett a "Mezöör" vagy "Hegyör" felirás van. .

(-\. (1-\ l. ~.) A felesketett mezlíl,r szolgálata g):akorftis(ibaJ/ mil/ck tdúnlclllltP Afilyl'1l fegyverrel van ellátva? A felesketett mezö(ír szolgálata gyako~ban nyilvános őrnek tekinteti k s a törvényen alapuló mindazon jogokat élvezi, melyek a közbiztonsági közegeket megilletik. A mezöőrök rendesen forgó-. pisztollyal vannak ellátva, melyet szolgálatban mindig magukkal v'nni kötelesek. ~zőiír

,gaL

83·8G. §§. A rnezöőr hatáskörébe lartozó felhivásá'nak mindenki tartozik engedelmeskedrll. Akit mezei lopáson tetten ér, ha az elötte ismeretlen, a községi elöljarósághoz bekiserlleti; de más egyént is letartóztathat, ha az neki ellensz':güi, öt gyalázó szavakkal illeti, vagy jelentékeny kárt okozott. Ily menekülöt üldözőbe is vehet. Mezei kihágást elkövetett egyenektöl a bünjelek<;:t is őrizet alá veheti.

'omfi, 90. §. A tilosba talált baromfi - ha behájtása nehézségekbe: ütközik -. tilos- rnegölhetö. ,\ kóbor ebeket és macskákat saját birtokán mindellki' elpU'3ztitvan, hatja. . Isztítató. lj. (lj.,). ~.) fú k/ívet cl mcz/ircll1h,ri kiluiglÍst gazdaslÍ[!1 ferTlu;llrck elloplÍsa, llUlJ~lÍ/l lzatlÍr- ús tilalmi jelek, guzda:;iÍ'!,i termhl}'ek, flik, cscmc!L;k, sIbi l1Ic[!.ro!lgúltísa által!

,.

Mezőrenci<'íri kihágást követ el az: , , Aki gazd,i terményeket gyümölcsös kertböl, szőlöböf,' faiskolából vagy a mezőről lop, vagy aki másnA'k lábán le~gabo.­ nit ját, takarmányát vagy fán levő gyuriiOlcsét jogosulatlanul leszedi, • levágja vagy ellopja, amennyiben a dolog értéke 60 koronát meg nem halad, de csak akkor, ha ... lopás a büntetőtörvénykönyv 336. §-a szerint - tekintet nélkül a lopott dolog értékére - büntettet nem képez, kivéve a be1l1ászás által elkövetett lopást, mely ez eset,ben is csak kihágásnak minösjil.

(9:1. §.) Ugyanez.en kihágásban vállik bünössé az is, aki magán határldiíri és tilalmi jeleket jogosulatlanul szándékosan megsemmisit, elvisz, megrongál, ágas más helyre áttesz vagy kiás, vagy aki gazdasági terményeket. fákat és csemeyélJ téket vagy gylimi\lcsett jogosulatlanul rongálja levágja, kitördeli, legalyazza ~tci. vagy kiássa, am cn nyiben az okozott kár a 60 koronánál nem nagyobb. Ezen esetekhen az eljárás csak a károsult fél inditványára inditandó Illeg. Ez utolsó esetben azonban az eljárás, ha a kihágás köztereken vagy közutakon levő fákon és csemeteken követtetett el, hivatalból inditandó meg.

czii-

I

. ; (102, 1"03. §§.) A mezőrendiiri kihágást elkiivdöt ha il kár ~U !;or. erteket meg nem halad, a kiizsl'gi eliiljárósághoz - kiilönbcll pedig a töszolgabiróhoz kell felielenteni.

·c .

Kivonat a munkaadók és mezőgazda­ sági "munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898. évi II. t.-c.-ből. . . !". 2-37.

~.§'. J\lWd.enki, aki nem cSl'léd minőségben gazdasági l11l1n"a MUllkás~gazolvánnyal kell bírnia, melyet a kiizsl'gi igazolel.olJáro.sag alllt kr. Ha ily munkasok a Illunka helvén ioazolatlanul 111C" nel11 vány. jelennek, vagy onnan jogtalanul eltávoznak, ezeket a fií~zolgalliró felhi~ására a munka helyére a csendörsl'g elövezetní tartozik. tel!eslt~s~re ,szerz?d1r. munkas

Kivonat a kivándorlá~ról szóló 1909. évi

II.

t.-c~-ből.·

(I. §.) Aki tartós kereset céljábM kíi,föidre távmik. kivándorlún3k nevezzük. A.ki tehát c:,ak sz,'Jrakozás, üdet stb. véf(ett lllegy kiilf'dure, JZ nem kivandorio.

I. (2. ~.) Kiknek !icm szabad kiránt/OTO/llr) Nem szabad kivándorolni azoknak: I. akik kiskofuak, ha a ki\'álld()rlft~ha azok tiirvényes képviselüje (atya, gyám) heil' nem egyezik. I
Kivandor!ó.

,

99 alóli férfiak ezenkivül még beigazoini tartoznak azt is~ hogy rendeltetési helylikig megbizható felnött személyek kiséretében utaznak, 2. 17 éven alóli férfiszemélyek, mert védkötelezettség alatt állanak. Ezek kivándorlását csak a minister engedheti meg, 3. azok, aki kiskorú, vagy keresetképtelen személyeket gondoskodás nélkül hagynának hátra.

3. Ellgedély mellett is -

csak mikor gyakorolfzat()

II

· l'? . h aza a~. A házaló kereskedés - a kapott engedély mellett is - csak akkor gyakorolható, ha a házaló azon városban vagy községben, melyben házaIni akar, házalási okmányát a rendőrkapitányság, illetve községi előljárósággal láttamoztatta.

Kivándor(6., 14., 19., 37. §§.) Kivándorlók szállitásával c.sak az foglalkozhat, aki lási erre a belügyministertöl en~edélyt nyert. Sem ezeknek, sem másnak nem szaszállító. bad akivándorlásra c;;ábitani, sőt akivándorlással kapcsolatosan csak a menetirányra, az ut alatti elszállásolásra szabad tájékoztatót, hirdetményt közzéteni. . (49. §.) A kivándorlással kapcsolatos kihágásokat a föszolgabiróhoz, Illetékes hatóság. sajtó utján elkövetett kivándorlási kihágást, -- véts~t vagy büntettet pedig a törvényszékhez kell feljelenteni. ..

.

.

4. Mely orszdg teriiletére érvényes a hdzaldsi (llgedély? A házalási engedély csupán azon ország területére érvényes, amelyben az kiadatott.

5. Ha a házaló nuis orszlÍglw lép, hol s mely esetúCTl

Kivonat az útlevélügyröl szóló t 903. évi

VI. t.-c.-böl. l:t!e\'él' (I-6. 12. §§.) Magyarország területén való utazáshoz, vallamint az szüksége. ál.lamhatár ,átlépésehez útl~vél rendsLerint ncm szükséges, de ha mozgalmas, haboru~ Idok vannak, az utlevelkényszert az állam ·életbelépteI11eti. ,. .' • Utlevél - különösen külföldi utazásoknáJ - mégis azért célszerü, hogy az utas Illagát ezzel igazolhassa. Ennek kiállitását (melyet megyékben az alispán végez) rn~g lel~el !~gadni, ha a kérelm~ző m.ég vp~kötelet:et,tség al~tt áll, vagy ellen~ bunvadl elJarás van folyamatban. A .kladott utlevcl l cvig élve nyes.

.~

házalhat? Ha a házaló más országba lép, 10 napon belül jelentkezni' köteles; a házalás i engedély csak azon helységekre nézve érvényes, melyekre nézve a házalási okmánya az 't>.ttani hatóság ált~1 láttamoztatott. Ausztriából érkező házaló varmegyékben a varrnegye alispánjánál, törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendörkapitánynál tartozik e jelentkezést teljesíteni.

6. Mily árúkkal szabad hdrni ? Házaini csak oly árukkal szabad, amelyek az osztrák-magyar monarchia területéről származnak; ez az árukon levő árubélyeggel, valamint a v'ételi kimutatással igazoltatik.

l(ivon~ a Házalási Szab ályzalb.ó i..

.

I.

::'

Killd~

ad/wfi) J[{izalási engedély? • H;izalási engedély csak (~"an egyénnek adható, aki életkorának JO-ik évét már betiiltiitte, nyereségvágyból származó büncseleklllényért bl'lntefve nem vult és undoritó vagy ragályos betegségben nelll szenved.

:2. II JUiZlllúsi CTlf.!.cd(;ly másIlak útl'71f,!,l'dJU'tö-e? A házalási engedély csak azon személyre nézve érvényes, kinek a nevére ki ktt állítva; il házajási okmány másnak sem át nem ellgedhetéí, :o eIII más személyre ki nem teijeszthető.

7.Mily dníkkal ncm szabad Izdzalni? A narchia 1. 2. 3.

következő árukkal még ha azok az osztrák-magyar mo-

területéről származnak is, hátaini nem szabad: szesz, füszerárúk és lepárolt olajok; italul szolgáló minden folyadék; cukor, cUKormüvek és árúk, csokoládé, mézeskalács, min-

dennemü csemege; 4. kenőcsök, tapaszok s általában emberek és állatok részére való gyógyszer; 5. minden méreg; 6. higany-, ólom-készitmények: 7. minden durranó és robbanó anyag; 7*

100 101 8. drágakövek, arany és ezüst; úgy tij, mint régi, feldolgozott, vert vagy veretlen állapotban ércekben vagy kiolvasztva; bárminemű fémből való váltó pénzek; 9. egyházi ékszerek és díszítmények; 10. katonai egyenruhák és mindennemü fegyver; 11. sorsjegyek, irodalmi és müvészeti mUvek, u. m.: könyvekr naptárak, képek, szobrok és végre 12. egyedárusági cikkek: dohány, só, lőpor, szesz és bé-o Iyeg, stb.

R. Milyen lÍrLÍmcnnyiséggel tilos a hdzalcís? Oly árumennyiséggel tilos a házalás, melynek továbbviteléreszekérfogat vagy teherhordó állat kivántatik.

Kivonat a külfoldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról szóló 1903. ~vi V. t.-c.-böl. (1- 10. §§.) Bárha külföldi a magyar korona országainak bármelyikén Külföldi ·tartózkodhat, mégis al, aki szállást ad, a külföldit tartozik a községi elöljá- kötelesróságnál bejelenteni. Ha pedig a külföldi itt megtelepedni akar, e szándékát ségei. 15 nap alatt tartozik bejelenteni, amikor személyazonossága igazolása mellett ki kell mutatnia. hogy magát és családját képes fenntartani. Aki ezt kimutatni nem tudja, az a hatóság által kiutasitható.

9. Mennyi időre dllíttatik ki a luizallisi engedély? A házalási engedély egy év tartamára állíttatik ki, s ha az JeteIt és ha a házaló-kereskedés továbbüzése szándékoltatik, úgy azt ismét érvényesittetni kell. !

10. fl dzaltísi kihdf!.lÍst ki kiivet el? Házalási kihágást követ el: I. minden külföldi, ha házal, továbbá azon belföldi, ki házalási engedély nélkiil, lejárt, érvénytelen vagy más nevére szóló engédéllycl házal; 2. aki oly árúkkal házal, melyeknek az osztrák-magyar monarchia területéröl való származását igazolni nem tudja; 3. aki tiltott árukkal házal; 4. aki házalási okmányát másnak átengedi; 5. aki más országban, mint amelyre házalási okmánya kiállittatott - házal; 6. aki valamely városban vagy községben, mielőtt jelentkezett volna - hilzal; 7. aki a ilázalústlál segédet, sze{{erel, vagy teherhordó. állatot haszná! J n'';! kii I, II )~y erre világosan fei jogositva lenne.

'Kivonat a gépjármüvekről szóló 1910. évi 57000 sz. belügyministeri rendeletböl. Gépjármű alatt a közutakon sinpálya nélkül közlekedő gépeket (auto. mobilokat) értjük. Ilyennel közlekedni csak akkor szabad, ha annak forgalmi engedélye és rendszáma van. Gépjármüvet csak az vezethet, aki ebből vizsgát tett. Ha köd vagy sötétség áll be a járművön elől két, hátul egy lámpát kell alkalmazni. Ezen kivUl alkalmas kürWt is kell a gépre szerelni de sivitó fülsértő készüléket városban csak a tűzoltók, mentők, rendőrök gépeire szabad alkalmazni. A menetsebességet lassítani kell útkeresztezéseknél, egyik utcából a másikba kanyarodásnál, csordákkal való találkozásnál stb. Ha a csendőr a jármű vezetőjét megállásra inti, az azt foganatositani tartozik, s kivánatra forgalmi engedélyét és vezetői igazolványát is köteles elömutatni. A gépen levő számból és betűjeIből bármelyik gépről meg lehet tudni, .kinek a tulajdonát képe7.i.

Gépjármű

fogalma közleke.: dési szabályai.

103

4. (13. p.) Takarékossligra szüksége nek'! Ennek hiánya mire mutat?

\'aTH!

a cscndiír-

Minden csendőr köteles pénzével takarékoskodni. Minden két éven felül szolgáló csendörnek már megtakaritott pénzének is kell lenni, melyet legcélszerííbb a postatakarékpénztárba elhelyezni. Ha valamely két éven felül szolgáló csendőrnek megtakaritott pénze nincsen - úgy az rosszul gazdálkodik. 'Az ilyen csendiír csakhamar adósságba keveredik, s előbb-utóbb tiinkremegy.

Általános szolgálati határozványok a m. kir. csendörség számára címü szolgálati könyv

kivonata. Bevezetés.

I. fEJEZET.

, .J.

1. (1. p.) Általában milyen egyén legyen a csendőr?

személyes magatartása.

(1. p.) Milyen legyen

II

csend/ír llI11.f.!:alarflÍsa?

6. (2. p.) Ha II cseTllWr Szo!l!lUatOIl kivül mel!ielen, 110gyan dselkedjék? Ha a csendür szolgálaton kívül valahol megjelen ép úgy tekintse magát, mint más tisztességes ember; nincsen tehát arra feljogosítva, hogy bárki irányában hencegjen vagy parancsoló, sértő modort tanusítson, esetleg eröszakoskodást alkalmazzon, hanem mindenki irányában előzékenyen, tisztességesen és önérzetesen viselkedjék.

Az elöA csendör ezen tulajdol1ságokkal megslerzí a hatóságok és a lakosság nyös - megbecsülését és tiszteletét; ez szolgálatát is könnyíteni fogja. ,nnhéjazás, illetve a hencegés, gorombaság, eröszakoskodásra való hajlam értelmiség hiányra muhátrányos tatnak ; ily hátrányos tulajdonságokkal biró egyén a szolgálé,ltot helyesen nem tulajdon- láthatja el és a testületben sem maradhat meg. ságok köv~t2. (ll. p.) ZsebúrlÍra és pecséfnyomóra van-e sziikkezmenye. ségc a csend6rnek?

7. (3. p.) SZllbad-(j.

csend/jr/Jek fecseg/Jnek, kenynck lennie? Tréfált) beszédet folytathat-e?

Minden altisztnek és csendőrnek l zseborára és pecsétnyomóra, illetve pecsétnyomó gyíírííre szüksége van. Elvárható, hogy ezekkel magát ellássa és azokat szolgálatba mindig magával vigye.

Foglalkozás ideje alatt a laktanyából való minden felesleges kijárás tilos.

csendőr

A csendőrnek magatartása minden irányhan és 'nindcn viszonyok között komoly és katonás legyen.

A csendőr általában kiváló egyén legyen, hogy állása kötelmeinek és fontos hivatásának minden körülmények között megfelelhesen, miért is értelrllesség s ebből folyó tapintat, erkölcsösség, rendszeretet, férfias komolyság, erély, igazságszeretet és törvénytisztelet, végül rendíthetleR megvesztegethetlenség azon sarkalatos tulajdonságok, melyek nélkül jó csendör nem is képzelhető.

3. (12. p.) Szabad-e feleslegesen kijárni a foglalkozás ideje a[att? •

A

II

kiJz[('-

A bőbeszéd, az üres fecsegés nem egyezik meg a katona, de még kevésbé a csendőr állJsávai: "keveset beszélni, sokat tenni~ legyen jelszava minden csendőrnek.

,

A csendőr ne legyen ennek folytán közlékeny, hanem minden szavát, nyilatkozatát eleve jól fontolja meg s a közönséggel, jelesen idegenekkel szemben legyen tartózkodó; tréfáló, helytelen, gondatlan beszédet pedig egyáltalán ne folytasson,

104

105

x. (.3. p.) A csend/ír jelentése min alapu/jon Js feljelL'n/i;sl'kLJen mi cme!cllllb ki:) A csendür jelentése - akár elöljárójának, akár a hatóságnak teszi azt - az igazságon alapul jon. A feljelentésében mindig kicmelenc!ö, hogy abból mit látott vagy hallott önmaga és mit tudotl meg másuk elmondásából. (J. (4.) Szabad-e II cscfllWrnek politikai vitúkba vagy

sZIllglilati ügyebU!k llleg[Jeszéh;sébe lJOcslÍtkozni':' Politikai vitákba vagy szolgálati vagy ezt érintő ügyeknek, küiöllösen avati.ltlanok clötti megbeszélésébe bocsátkozni, valamint bajtársiatlan nyilatkozatok kal a jó egyetértést zavarni, tilos. 1U. (5. p.) f:'Wljúník kátléseire miként kell feleni? /Ja r(,llllrelltasitt{/tTla~, mit t('J.!yell II csefllUír:)

Az előljárók kérdéseire katonás rövidséggel és értelmesen kell felelni. Ha elöljárói a csendőrt rendreutasítanák, úgy ne mentegetéidzék, hane"1 a vett kifogásokat i.övőre nézve irányadókul vegye. ll. (6. p.) SzúralwzlÍs céljdból milyen helyiségeket kercslld fel (J csendör? Miképen viselkedjék? Adható-e nwlatús cé/fdlhíl kimaradási engedély? Kávéházak és korcslllák látogatása esetén csak tisztességes íly helyiségeket keressen fel a csendör s itt is csak jó társaságban forogjon és illedelmes magaviseletet tanusitson. Alsóbb rendü ily helyiségek látogatása, miután a csendör az ott megjelenö népség minden sértegetésének esetleg megtámadásának is ki van téve, lllellözendö. ' Tisztességes helyeken is sokáig tartózkodni, esetleg egész éjen át vesztegeini vagy épen zajosan Illulatni, a csendőr állásával össze ne III tér. ,Korcsmában való mulatás céljából -- kivéve tisztességes nyilvános táncvigall11akat, szinházi előadásokat, zene- és dalestélyeket vagy egyéb hasonló szórakozásokat - kimaradási engedély I11cgadásának nincs helye.

12. (7. p.) KiJtdl'úí-e (sent/li,. lcgúlységre is:)

II

kOrCSTlllli zlÍróra betartása

1J. (k. p.) CslJcselék-llépfJel szabat/-e l1yilvánoslln

Csőcselék-néppel vagy korhelyegyénekkel bárhol Il yilvánosan megjelenni tilos. Általában az ilyegyénekkel való minden érintkezés a csendőr állásának méltóságát sérti, ez tehát nem tíírendö.

14. (9. p.) Utcán dO!zlÍnyzlÍs!zoz lilit lwszndllwt (J csent/lír; sétdlúskor pdlcát, korblÍcsot lwsZTuíllwt-e? Sétálás alkalmával a csendör dohányzáshoz kizárólag csak szivart vagy cigarettát használ, s általában korbáccsal, vagy pálcával járni tilos. 1S. (10. p.) Sétdlds alkalmlÍval is szem ('Wtt tllrtalldl)-c

a szolgálaf érdeke? Közönséges sétálás alkalmával is mindig a szolgálat érdeke tartandó szem előtt és éber figyelemmel kisérendö ekkor is minden elöforduló esemény vagy gyanus jelenség s minden .ez irányban tett észleletről - a tárgy fontosságához képest a sétának esetleg azonnali beszüJltetésével ~ az őrsparancsnoknak jelentés tcendö. ll. fEJEZET.

Egészségápolás. A c,endőr megbetegedését őrsparancsllokának jelentse. Kisebb baj ese- Eljárás tén, ha előljárói azt megengedik, az őrsön gyógykezeltetheti magát, de ilyen- megbekor az össles gyógykezelési költségeket sajátjából tartozik fedezni. Ha erre jeaedés nem hajlandó, vagy a beteg természete ezt megkivánja, igy nemi beteg- e;etén. ségeknél mindig, - a csendőr! kórházba küldik. Ilyenkor a csendőr zsoldjat levonják. Szolgálatban történt megsériiIése esetén a csendőr nJinden illetékét megkapja és a kincstár fizeti gyógykezelési költségeit.

lll. fEJEZET.

Ruházat. 16. (1. p.) A cse1/{Mr köteles-e ruluízlltlil rnullJen

II

A korcsmai záróra betartása a csendőr legénységre is éppen úgy kötelezü, lllitlt bármely más polgári egyénre. A záróra betartására figyelmezteW községi közeggel kikötni tilos.

illU,

I atkuzni?

{(1T-

({111Í?

Köteles ruházatát tisztán, jókarban és rendben tartani. Pecsét, zsírfolt vagy egyébként talált szenyesetén a mulasztó csendőr felelősségre vonatik.

•

106 Tisztitó-. (13.) A tisz!it~shoz minden íírsiin közös használat ra, jó házi szappan és szerek. be- Itszta szes l; tartando keszletben <.'s pedig olyan helyen, hogy mindenki könyszerzese. nyen hozza fel hessen. .

í:-. (2.

p.)

A csizlluí!wt !zogYllI/ kell g(JTu[ozlli?

t~ csizma~ fejbörét vaselin-zsiradékkal nyáron hetenként egyszer, tclen pcdlg il szükséghcz képest akként kell bekenni, hogy mindé~ puhák legyenek s igy a csendür lábát ne sérthessék.

1,'1. (3. p.) Milyen

!ui za tlI:J

állapotban [egyen

II

csendbr

ru

A csendőr ruházatának -- legyen () akár szolgálatban, akár otthon a laktanyában, vagy szabadságon, stb i - mindig kifogástalan tiszta, jó állapothan kell lennie.

ll). (4. p.) lvIi legycn milli[fll ruhlldllrabra felirva? Minden egyes ruhadarabon a tulajdonos neve felírva legyen.

A fehérncmíí megfelelö jelzéssel látandó el, . A zuhbonyokra a név nem lévén ily módon rá írható, az a zubllony 3. és 4. gombja közötti távolság hosszának megfelelő és 2 C Ill. széllességü fehér vászondarabra irandó vagy nyomandó s az említett gornhok küzütt a bélésvászonra varrandó.

2 fl. C=). p.) Fesh;ssd, szak'w/ússa[ mi

II

teend/J?

A ruházaton észlelt minden legkisehb feslés vagy szakadás azonn.al kijavitandó, mert ruhát nem teljes jó állapotban szckrenyben vagy hárhol is elhelyezni tilos.

2 l. (7. p.) MiMi/ dll,

ml/(íza!a: •

s

!/fil

lírzendlí II CSflld(Jr

J

'Acsen,J(ir díszöltözetc áll: I dalah dolmány, kalap. posztcJ-nadrág, pár keztyü, darab nyakravaló, "

jelsípzsinór, kardbojtból és lovasoknál 1 pár talpalóból.

viselni,

disz

107

E díszöltözet az örs díszruhaládájában mcgfelelően nagy, zöld vászontartóba gyürödésl11entesen becsomagolva - őrzendő meg. A kalapok, csomagolás nélkül, a ruhák fülé helyezendök.

22. (7. p.) A disziiltiizetet

II

csend/ír mikor haszlliÍl-

hatja?

A díszöltözetet a

csendőr csakis díszben

való kivonulásakor,

egyéb ünnepélyes alkalmakkor használhatja; ünnep- és vasárnapokon csak akkor, ha rendes kimenö ruhája a csendörnek nem lenne.

23. (l n. p.) Nuházat tekinte!(;ben milli';

1~l'd\'L'Zlilhiyel~

illetik meg a csendört? J'v1eg van engedve, hogy - szolgálaton kívül finomabb anyagból készült, teljesen szabályszeríí, magánegyenruhát hord hasson, továbbá, hogy magán- (extra) sapkát, celuloid-csillagot, s a laktanyába - belszolgálatot teljesítök kivételévci - zsávoly zubbonyt, végül zsávolynadrágot bel- és helyi szolgálatban is viselhessen. Selycl11csillag viselése tilos.

24, (14.) Milyen legyen a

csendőr

tallbakrétája?

A csendör tollbokrétája lapos iv alakjában legyen kötve és ügy illesztendő a kalapra, hogya tollbokréta legmagasabb ' része 6 -10 cmre emelkedjék a kalap teteje fölé, míg annak végc ól kalapkaril11án alul ne érjen. (Iti., 17., 19.) Ruhát vagy egyéb tárgya! csak az er re meghatározot! Ruházat helyen szabad tartani. elhelyeÁllöruhafogason a ruha csak eddig tarthatö, ameddig az takarítás vagy zése. száritás végett szükséges. A szennyes ruha, egy erre a célra szolgáló közös ládában tartandó .. A lábon nem levő lábbelik kamrában, vagy üres szobaban tartandok.

2,=). (20. p.) ÓrllhíTlc mikénti viselése tilos? Az oraláncot, ehhez való függeléket, gummi vagy egyéb nórI a ruhán vagy ez alól kilátszóan viselni tilos.

ZSI-

26. (21. p.) A kincstári ruházata! eladni vagy elcserélni szabad-e? A kincstári ruházatból bármit is és bárkinek adni, eladni vagy bárkivel elcserélni szígoruan tilos; ép ügy tilos a csendörnek a

l Ol::> testuletből fogyaték ba jött egyénektöl kincstári ruházati és felszerelési

cikkeket vásárolni.

IV. FEJEZET.

Fegyverzet, felszerelés. 27. (1. p.) Fdc/ús-l!

II

E szolgálatában azonban nem járhat el kénye-kedve szerint, hanem minden lépését és cselekvésél, jogait ép úgy mint kötelességeit a szolgálati utasitások irják elő. Ezeket tehát nemcsak elméletileg kell ismernie, hanem a gyakorlatban is helyesen kell tudnia alkalmazni. Ha a csendőr ezen ismeretekkel nem rendelkezik, szolgálatát helyesen el nem láthatja, törvény- és szabályellenességeket fog elkövetni és büntetésbe jut. }\\inden csend ő rnek tehát nemcsak becsületbeli kötelessége, hanem érdeke is, magát szakadatlanul képezni és ismereteti böviteni.

cscl/dör fefü'\'crzetéért:"

A csendör összes fegyverzete épsége és jókarban tartásáért , személyesen - esetleg fenyítés terhe alatt - felelős, sőt estenként kártéritéssel tartozik.

2K. (2., :3. p.) Tilos-e

II

A fegyverrel való nlinden játszás, pajkoskodás, annak különösen töltött állapotban való -- mutogatása, továbbá minden nem szolgálati eljárá~ által igazolt lövöldözés, fenyítés terhe alatt tilos. II

fcgyvercsötorkolatút

[}C(/llgll-

. A fegyvercsötorkolatát akár szolgálatban, akár a laktanyában vagy bármikor is, soha semmi szin s ürügy alatt sem szabad bedugaszol ni, vagy betömni. 3\1. (S. p.) A1ik(lr tartatik az ()rSiill fegyver-, ru/w- és szcrekk vizsga: Az őrsön minden szombaton szerelék vizsga tartatik.

részletes fegyver-, ruha-

'::s

V. FEJEZET.

Oktatás. és J.. csendör

Szolgálat és annak kezelése.

fegyverrel való játszás, [ji\,(i/-

t/i)ús:-

2lJ. (4. p.) Szabat/-e szollli:'

VII. FEJEZET.

kjképzés~

(2., 3., 4. éS 5. p.) A csendórnél a tudatlanság ep oly nagy baj, mint ismeret- az erkölcstelenség, mert a tudatlan csendőr nem tud kötelessegemek eleget köre.' tenni. A csendőrnek ismernie kell a polgari életben érvényes, a közbiztonság-, ~ csend- és rend fenntartására vonatkozó törvényeket és rendeleteket; mert ezeket köteles betartani s az ellenök vétökkel szemben eljárni.

(9. p.) Rendkivüli események, zavarok, bűntények elöfordultával a helyszinére való gyors odajutás, vagy az üldözés gyors foganatba vétele céljából, a csendőrség vasutat, gőzhajót vagy előfogatat is használhat. Minden ily segédeszköz használatáról azonban - a szolgálat befejeztével ~ .. az őrsparancsnokságnak jelentés teendő.

(14. p.) Szolgálalteljesités közben a csendőr, ha szükségcs lesállást is Lesállás. tart. Lesállasnak célia: megfigyelés, rajtaérés, ellenőrzés . Lesállásokat úgy éjJcl , mint nappal lehet tartani, különösen ajánlatos ezek tartása bűntettes-, gyanus- és rendőri felügyelett alatt levő egyének lakásai, továbbá lebujok közelében, nem különben csempészutak, tanyák mellett s mAs alkalmas helyen. Lesálláson csendesen kell viselkedni, mindenre kell figyelni; beszélgetni, dohányozni nem szabad .

(16. p.) Minden járőr a szolgálati kivezénylésnél őrjárati lapot kap Örjárati mely a szolgálati meghagyást tartalmazza. Ezt az őrjárati lapot a járörveZ{~tö lap. viszi magával és a tereptárgyakon az odaérkezés és az onnan való elindulás idejét abba pontosan bejegyzi. ('24. és 30 p.) A szolg~lat sikeresebb végzéséhez a cscndörnek szüksége Besúgó. van olyan cmberekre akik közbiztonsági és egyéb ügyekben neki bizalmasan felvilágositásokat adnak. Ezeket besugóknak nevezzük. Minden csendőr igyekezzék magának besugót sl.erezni. Ennek kilétét titokban kell tartani. (31. p.) A két fél ből álló járőr lar.iainak egymástól rendszerint nem .... szabad elválni. Kivételesen csak akkor válihatnak el, ha a szolgálat miatt {~~?rOk egyiknek vagy segitségért kell mennie, vagy hirt kell adni, például: hidlesza- e \a asa. kCldásnál, vasúti balesetnél, stbi.

31. (4Z. p.) Részeg egyéllekkel szemben csak fellépni?

íliil~tlr

SZl/illU!

Részeg egyénekkel szemben, Ila egyébként büntettet vagy vétséget ncm kövcttek el, csak akkor szabad szolgálatilag fellépni, ha a fellépés mellözése által nagyobb botrány, veszély vagy érzékeny kár állhatna be, miért is ilyen egyénekkcl - szükség nélkül

II t

110

l. ha 6 Felsége a király, a királyi ház valamely tagja, idegen uralkodó vagy ezek valamely családtagja, a honvédség főparancs­ noka vagy ennek adlátusa (helyettese) érkeznek az őrsállomásra ; 2. ha az őrsállomásra bármely miniszter, vagy államtitkár hivatalból vagy, valamely előljáró szemlevizsgára érkezik; 3. végül Szent István király napján és Ö Felsége a király születése napján, mely napokon különben az isten-tiszteleten is résztvesz.

_ tárgyalásúkba vagy szóvitába bocsátkozni tilos. Ilyen egyénekre a csendür csak közvetve rokonaik, barátaik vagy polgártársaik által igyekezzt>k hatni, hogy oly helyre vezettessenek, ahol közbotrányt vagy veszélyt nem idézhetnek eli). •

32. (43. p.) (JUTilllI[liíslwtlús, eriíszakosko(]tis li!W[ 11'1;-

/lek teszi ki

/lU/[!.át II CSl'wJ(ír?

Bárki irányában is bármi célból gorombáskodni, val"akit ütni, verni, lükdösni szigoruan tilos; a csendőr ily eröszakoskodás által \ szigoru f,1elösségre vonatásnak, söt a körülményekhez képest haditörvényszéki eljárásnak teszi ki magát.

.n.

Különleges határozványok a m. kir . lovas csendörök számára című (Cs, 6.) szolgálati könyv kivonata.

(4l). p.) .M ikor al kal nwzlllltl úk a "tDrvény ní!\'éúcl1"

sZlI\'ak:J

A "Wrvény nevében" szavak csak n
Nyergelés, málházás, lótáp és kantározás. (17. p.) A patkós táskában elvicndö; nyárolI egy Illellső és e a ]' !Játsó A patkós11atá;a, pOII~osan igazított tartal~.~patk,ó, L4 darab bezsírozott patkó~wrg, patatáska tlszlltofa, telen pedig ezekhez jon meg B tompa és 8 éles csavartámszc u a mái hácsavarkulcscsal eg'yütt, vászonzacskóba téve és lehctőleg laposan fektetve." zása. A patkók vászonrongyba tekcrelldök, a patkószegek pedig kis szalmatekercsbe szurandók.

VIII FEJEZET.

(I~., 19. p.) Rendes körülmények közölt a járőr csak egy napi lótápot Alótáp magaval. pótlása Ha ~Iőre nem látott.. o~ok.~ál fogva a jár~rnek.? nagával vitt lótápja slolgáelfogyott, u~y a I?~ap a kozsegtol vagy, anllak I-:özbelljarásá\'al llI~gánosl)któl latban. ~zabalyszeruen ,klalltt<;>tt nyll~ta alapjan veendo fel ; mely nyugta :Jzután az orsparancsnoksagnak aládando. .

.

Vasúti felügyelet.

VISZ

A va~útVasút ügyeletes csctldiír ilrra fordítsotl figvelmet, hogy nlinden rendetügyeletes lenseg l's \'eszély.! vag:>: kárt okozható c~el,ekr~lény megakad,ályoz,tass~~ .. a szolgálata vaslIti rendhez tlllndenkl alkalmazkodjék. Evcgbol a vonatok erkezese es 1l1dulása idején tartózkodjék a pályaud\'aron. .. , . * . . : . . . . . . A vasútA vasút· ügyeleti csendör minden csendorse,gl tlszt,1 ~Ioljaro-. ~S feljebbügyeletcs valónál, tovAbbá minlsLtereknél és államlltkároknal magat Jelentem, Illetve bejelentke- mutatm tartozik. zései.

XVI!. FEJEZET.

Jelentkezések és bemuta~ások. 3.L (\., 2. p,) AU/zur kiife{cz(j a díszben

\'1I11!

/l/cgjc-

A nyergelésnél

, A felső, hevedert soha S~1lI .szabad az alsó. hevedcrtll'l jobban vagy t:pen akk.:n! meghuzl1l, hogy aZ utobbl ráncokat kapJon; men ez mindenesetre nyereg- vagy hevedernyomást okozna.

ll' II /'5:; A csendür legénységre nézve a díszben való megjelenés a következő alkalmakkor kötelezö:

(25., 26., 27. p.)

legelö~zör

is a ló hátat sziirlllcntében A nvergÚés. h~trafele a~ként.a 1<;> hatara, huzl1l, hogya pokróc elsii I'éi!e a ló marjára. ko~~pe, r::edlg ~ 10 hatge.rinc~r~ jusson. Ezután a nyereglapok, (nyeregtalp) el.~o, vegen a l? lapockál ~oge fektetendők. a pokrúc elől és hátul az ágasok koze em.elendo, hogya lonak hátgerincét a levegő érinthesse l'S a nyereg megc~~.tl<:sa, uta,n ~ P?k.róc ne fesz~ljön,. ~lert ll1~skülönben a ló Illmgásánál szerfolottl s,urlodas Ideztetnék elo, !Ill alta I a 10 hátán gVlIlladások, vagyis i1'yeregnyomaso~ Keletkeznének. A lópokróc eml' felhúzásá az ágasok közé, foleg a meleg evszakban, a legnagyobb fontossággal bír. . . Az. alsó h,eved~rnek oly hosszúnak kell lenni, hogy csatt jai a nyeregtalp alol kiáll o pokrocra Jussanak, a ló testét azonban soha se érintsék Azalsó heveder! szerfelett meghúzni nem szabad. . '

.

tl~ztán l,e kell törülni? S a~u!án ~ négyrét összeh;ljtot! pokröcot a lú marjátúl

It

golni.

Helyes kantározás nélkül a lovat nem lehet a~aratunkhoz képest lova- Akantározás.

112 hogy tehát eme két követelménynek megfelelhessen: 2 lépésnyi lovagol, egymás mellett, a járőr két lovasa.

'd'á k (szájvasnak) úgy kell a ló (29, 32, .53. p.) A teszl!öll-~adb(are~l~g]yn:onalban legyen és a ló agyarat "ában feküdni, hogy az az a go (r , sza]érje. ne , " " kra oly magasan csato Ita t'"ln, hogya 10 A csikó-zabla a cSI~ofekP,o f aszlJa szál'a szélét érje, de feltele ne hUlla. kell fekl'j'dnie s azt akként 'Il "d" ben laposan . .. . Az álladzúlilncnak az a go, or, k nlnc'senck meghúzva, alája ket uJjat kell beakasztani, hogy ha a kantarszara könnyen he lehessen dugnI.

A lovak gondozása és ápolása. ~ .. 4'>00 gr zab 34CO gr. széna és alom,\ lótáp· (3Q., 4j:l, 41. p.) A napl 10.t~p,: "ja 28ÓO gr., apr. I.-- szept. végéig mennyi- szalmá ból án, mely okt. 1.-lIIal c. v~ge,.,

~f;JSé~~. 2000 g~ jó ~ab száraz, tisl~t~: ad~JI~7::;:~ta~li1~~I~I:). 11Y:~é~á~~~ose::s~~:::;' maggal yegyltett z,ab .~ .sza I un _ é~ dohnelkülinek kell lenme.

száraz, lszapnelkllil, Joszagll, por I fekhessék elegendő 'k k"l1yelmesen e ", A lovak . (51 p.) A lovat,. h,ogy bárill1 'Ok~ rl"~n kere~ztül húzandó kötőfek~zar k II E Vé:gre a vas a h( 'I "gű kötnI meg, hoss;:úra e n~eg, .... : I ' köt> dii mely azonban se e esszo, ~.se Igen ,~ I kiitese. végáe HO cm. atmeroJlI ~.a~o yo. e? ~ ló első lábaihoz való ütodese .. alta nehéz ne legyen, mert kulonben ~nnak> k"t ',s tI' los , mert ezáltal a legerosebb ' "I'es o k o ztatnék könnyen sem . . A rovldre o ~

ló is hamar tönkretetetlk. . 'k h' akkor mele o és csenerkezl álladzó-lánccal aza, '" b an 1\ iútatás (GO. p.) Ha a ló nagyon. me'gizzadva . " '. kivetett a szabad ' " , .. des megeresztett es I "It. ellenben rossz azonna! addig vezetgetel1liö, ~Iiglenyerge telJesenI cnI~ o, .~e~1za!~\á~al teljesen szárazra dörzsőlendo az istállóba vezett'ndo,

időben:

I~evederrel

időben

s azután tisztára kefelendo.

. " 1 36 órán át szakadatlanul (64 P) A n\!ereg- es hevedern y ol11 asn.a ':5 zehaJ'tott hideg vizzel nedA . ." J I \gyrét vagy tbb b szor o. s "l I 'solt 'és . tehát éjjel es nappa - ne, ' , t ' k ',aay ecetes hideg vlzze mcg oc heved~rvesitelt vászondarabbal valo horoga aso . "arab valamint a friss gyepsz~l~t, nyomás friss "yepszeletek a lkalmaz
n veret~-

H~

sila" gvógvkczelendo, I s akaCzp"l'ancsö 'I t eset azonna a z . " ,\ ló(tJ ' fi") . Lia az őrsön Ch..' y 10 elilu lot, az . , I' b' I egy fcdett I A IlU II a el?:yelőre;;z istalolok o merr nem elhull:ís I . ,) . k' p 'táviratihg' jelentendö., c' . ' I '19 Illa I"ld mig a szakaszparancsl " no (Sagnd béjclen- helyre viend ö,< hol ll1indadt " • kse. érkezik.

Szolgálat. mín(102., III , p. ) A lovas-járiir menetll't eme rendes viszonyok között . .

,\

~ogy I~JIl:-

dig a ,lépcs. . ",. " J' ta tel'esítéséncl elvül szolgáljon! A lovas csendornek s .. olgala,,' . t ll ' kutatni azt leportyáml o IS kep~s . I t a "yaloocsendor il llrbizni , kénytelen, , p1 lrtyázas. den 1erepet, me >:C , b ' ll . ~',: ,zt másra azt csa k I's Inert cs Icgyen, Ha lovár(,1 lesza III e~ ' ... . , ' iI1e~bizható e~yénekre szabad blllll,l. "" ' ''' (,lld'

i1 'e l11 cs

őr

" mindkét lovasa egv vonalban . t,..,v,( 114 p, 1., 2, és 3. alp.) Ajar 'k Illa'sik után 'Iova"ül minllket ' , j k ll' l 'ok esete n eOYI a . b 'b 'I' 1ll'15 mellett Ilalat , a a a ~ . " ,'" áshl hogy halk hangon esz e vc, elijvigyá37onllan. oly távO};;:l!.(nYlradegk ' YIITl .. ·11· ne g;llOlják; zata . ' I10gy::. e -et e",.. knr JlI laS7., , "'. (- .rteke, Itessene k- es

,\ járól' a\:1kja és

.

e~'e'tben

~13Uban e"vn~á5t

távközőkkel

Portyázás lóháton rend;;zerint kivont karddal történik; ha azonban a községeket, házcsoportokat nem érint, nagynbbsl,ámu néppel nem találkozik és főképen, ha a közbiztonsági viszonyok nagyobb elövigyázatot nem követelnek - a kard elrejthető; magától értetödik azonban, hogy ily helyzetben bárkinf'k a megállítása, illetve igazolásra valci fels/ólitása tilos, miért j;; ezt megelőzőleg a helyzethez viszonyitott fegyver megragadandó.

járőr

Veszélyes viszonyok között és olyan helyeken, ahol
(114. p. 4. alp.) Községek leportyázása IlIindég gyalog történjék. E célból járör a lovakat a kiizségilázánál, vally birónál, vagy e cclra biztositott istf.l- Községek lóba beállitja, lekantározza, kötőfékszijjal Illegköti és a hevedert megereszti. leportyázása. Ennek bevégeztével il a karabély t megragadják, a szurony t fellüzik és a fegyvert a számára elöirt hordmód vállra véve, a községet gyalog leportyázzák. A portyázás bevc'geztével magukat ismét az előbben i állapotban helyezik. /ly alkaloIIlmai :l lovascsendör tilltött forgó-lismétJő)-pisztolyát mindi~ magával viszi, minélfo~l'a alIIlak ügy I1lcgtölté,e, millt kiüritése, a tárkarabélyhoz elöirt nlódon és idiiben történik.

a

csendőrük gyalogcsendőr

~zerint

~tbi ~azdatisztjében

(114. p. 5. ;tIp.) Puszták, nagyobb tanyiik, szállások, átvizsgálásánál a lovas-járör, feltéve, hogy annak tulajdonosában vagy teljesen me~bizhatik, éppen u~y jár el, nlint valamely kiizség leportyázása alkalmával és a lovakat a tanyának egy tiszta istállójába állitva, azokat egy megbízható egyén felügyelete alá helyezi.

Ha azonban e puszta lakói előlte teljesel1 iSlIleretlenek; vagy a környéken gyakrabban fordultak elii közbIztonsági zavarok, vagy éppen rablók, gonosztevők és egyéb közártalmuak ottléte feltételezhető, akkor a járőr lovait vagy már a legközelebbi lI1e~bizható pusztán viss7ahagyva, ezen helliséget gyalog portyázza le, vagy pedig, ha ez már nem volna Iehetseges, akkor a jelzett gyanllS )'lusztát, csárdát, tanyát, stb. a legnagyobb elövigyázattal lIle~­ közeliti, a lovakat fedezett helyre állitja, megnyiigözi, lehetöleg még egy tárgyhoz köti s azután minI gyalog járőr folytatja m(jkiidését.

(114. p. (j. alp.) A lovascsendör az erdöt is lóháton portyáz za át. (jyalpg csak azon esetben, ha annak siíríi alfája, vagy szakadéko s terepe az alap,)s átkutatást lóháton lehetetlenné tenné vagy biztos tudomás szerint (ltt fegyveres csavargnk, vagy rablók tanyáznak.

Puszták, slb. átvizsgálása és meglepése.

Erdők

átvizsgálása.

(114. P 7., 8., 9. alp.) Ha a két tagböl á;ló l(wlS járól' R.\31111S egyéllt megállít a lI1ásodc~endőr kivont karddal, va~y megragadott pisztol/yal a meg- Gyanus szólítottat oldalról féken tartja, a járörvezető pedig annak igazolvár;vait át, egyén vizsgálja. A járőrvezetö ez idöre az esetleg kezében vo lt pisztolyt haltel1\'c- megállírébe áthelyezi, avagy kardját csUklöjára leereszti. tása. lia a megállitás kivételesen egy csendőr által tiirténik, ez ugy I'ise/kedik, mint előző esetekben a járőrvezető.

Ha a járőrnek egyszerre több egyént kell I1lcgállítalli, akkor il járlirvezetö a Illegállítottakat háttal maga felé fordittatja, az igazolvány átvizsgáliÍ~a végett öket egyenkint szólilja a másodcsendiír pedig minden kürülrnények küzött forgó-(is'métlö)-pisztolyt ragat1 és az il/etök minden 1lI0zdulat.it a legéberebb figyelemmel kisérve, öket oldalt véve féken tartja.

elő;

Ha az elfogás szabadban történik és tekintettel il vidék jellegére, vala- Bilincs almint az vesiélyessrgcre, az elfogottak ll1egbilincselése válnék szüksé- kalmazása gessé. úgy ez a következökép eszközlendö : az alatt mig a l1IiÍsodcsendör az szabadfegyverét elreiti ban. . elfogottakat megragadott fc/,!yverrel féken tartja, rt a lörúl leSzáll és a csiközablaszárat él ló nyakáról lelll'lzva, azt a llIasodcscnd-

illetők

járörvez~tö

8

J J::> őrnek átadja es a. megbilincselés! eszközli, megje.gyeztetik, hogy kettönél többet megbilincselm :;zabadban nem lehet, hanem .lly esetben az .el!ogot~ak megragadott forgó-(ismétlő)-pisztollyal a legközelebbI helységhez klserendok, ahol azután megbilincselendők. Az elfogott és megbilincselt egyenek kivont karddal kiserendők, meg nem bilincseltek pedig megragadott forgó-(ismétlő)-pisztollyal.

4
4. (43. p.) Szabad-e politikai egyletekben résztvenni"!

Szolgálati Szabályzat I. r. a m. kir. honvédség számára című (A-32. a.) szolgálati. könyv kivonata. 1.

(v.

p.)

A fegyveres Illlta[om

[c{!,fds(jbb hadl/ra

kicsudll:J

Az összes fegyveres hatalom legfels(jbb had ura Ö császári és apostoli királyi Felsége' I. Ferencz József. 2. (4. p.) A csendijrfö[ milyen katonai erényeket lelwt ml'gkövetelni? ) .

A szeretett uralkodója és hazája iránti engedelmességet, hű­ séget és állhatatosságot. Hivatásbeli kötelmeinek teljesítésében pedig az önmegtagadást es vitézséget. Hívatás es (5 ·--10. p.) Kötelességérzet, becsületesség és becsvágy vezérelj ék a általános csendŐrt minden körülrnények k(izött. Mint katona királyáért és hazájáért bárkötelmek. mely áldozatra legyen készen. Eljen hivatásának. Komolysággal, buzgalomIllal fejlessze tehetségeit és ismereteit, hogy azokat a szolgálat javára értéke• siteni tudja. . . A csendőr hivatás~ é,; szolgálata fárasztó és nehéz. Ezt csak úgy végezheti, ha egé:lzséges. Ovja tehát egészséget, fordítson annak fenntartasára gondot, mert fáradalmai\kal és nélkülözésekkel teljes szolgálatát csak egészséges szervezettel birja elviselni. Erköl(15 17. p.) A cscndörnek erkölcsösségre is 'szüksége van. Mint katocsösség. nának nyílt, becsületes és jellemes férfiúnak kell lennie és kepmutatástól, betcges nagyravágyástól őrizkednie kell. Kötelességét teljesítse' hűséggel és ezúton t,örekedjék kitüntetésre és dicsőségre.

3. (20. p.) Mirc ll/ile[l'zi II csendörf az a kitünt(!iés, !zo!!,y fiz oltlalfi!!!,yvert szol!!,álatoll kivül is vise/heli:)

A csendör azon jogát, hogy oldalfegyverét szolgálaton kívül is viselheti, vegye kitiJntetésnek, de egyuttal ne feledje, hogy ez a

A csendőrnek politikai egyletekben, körökben, társulatokban Tésztvenni nem szabad. Nem politikai társaskörökben (kaszinókban) való beléphetéshez engedélyt kell kérnie.

5. (51. p.) Ki a feljebbvaló? A fegyveres hatalom és a csendőrség minden tagja feljebbvaló mindazokkal szemben, kik nálánál alsóbb rendfokozatban vannak.

6. (53. p.) Ki az

előljáró,

s ki az alárendelt?

Előljáró az, akit a parancsadás joga megillet, akik pedig parancsaihoz utalva vannak, azok az alárendeltek. Az előljáró rendszerint rendfokozatban magasabb avagy rangban idősebb legyen azoknál, kik parancsaipak alárendeltetnek. De kivételesen feljebbvalók és rangbnn idősebbJ!k is engedeimességgel tart0znak annak, aki előljárónak kinevezve, vagy megjelölve van .

.

c~lirányos legyen, A szolminden csendőr teljesítse azt, amit neki kötelességévé tettek. Ezt aszolgalali gálati rend kívánja így. A szolga/ali rend megkívánja azt is, hogy minden csendőr rend és a jelentését, kéreimét, panaszát őrsparancsnokánál kezdve. fokozatosan terjessze szolgálati elő, döntésre hivatott előljárójának. Ezt az eljárást szolgálati úton va:ó e1öút. terjesztésnek nevezzük.

(58-59. p.) Hogy a szolgálati ügyködés pontos és

7. (62. p.) Mi a függelem? A függelem a föltétlen engedelmességre való kötelezettség, mellyel a szolgálat érdekében minden alárendelt előljáróinak és minden alantos...Jeljebbvalóinak tartozik, mihelyt azok a parancsadást átveszik. .

8. (64. p.) A függelem mit követel az

alárendelt/ől?

A függelem megköveteli, hogy az alárendelt előljárójának minden parancsát feltétlenUI, készséggel, a kellő időben, amint ez 8*

116 117

erejébiiI kitelik és a fennforgó körülmények között csak lehefséges, jól teljesítse.

9. (65. p.) A parancs teljesítése elött mikor szabad ellcTuJszret'étl'leket tenni? A parancs teljesítése előtt ellen észrevételek et tenni csak akkor szabad, ha ezt az alárendelt nézete szerint, a szolgálat érdeke sürgősen megköveteli, vagy ha a parancs teljesítésének oly el nem hárítható akadályok állanak útjában, melyeket az előljáró a parancskiadáskor nem ismert. Ha az ellenvetések el nem fogadtatnak, a parancsot minden további vonakodás nélkül végre kell hajtani.

10.(66. p.) Mikor tagadható meg az engedelmesség? Csak akkor, ha a parancs világosan és nyilvánvalóan az esküvel fogadott kötel1sség, az állam vagy a szolgálat érdeke ellen irányulna, hasonlóképen, ha a büntetőtörvény értelmében tiltott cselekményt követelne, lehet az alárendeltnek - miután mindent jól megfontolt - az engedelmességet'megtagadni, de erről a legközelebbi előljárónál azonnal jelentést kell tennie .•

ll. (67. p.) Ha egy eWljlÍrótól vett meghagylÍs teljesítése e~y mlÍs ehiljárónak személyes rendelkezése folyttin cg('szben vagy részben aklldtílyoztatik: mi a teendő? - Ilyen esetbcn az alárendelt az előbb vctt meghagyásokat a később megjelent előljárónak bejelen teni tartozik. Mihelyt azonban az utóbbi rendelkezéseinek végrehajtását tovább is követeli, az alárendelt azoknak teljesítésére kötelezve van.

12. (6H. p.) Mit te~yen az alárendelt, ha parancs telje sitése közben ol.v \'iszonyokra bukkan, melyeket az előljriró (J parallCS kiluldsakor eWre nem ltUhatott? Ha az alárendelt a parancs teljesítése közben oly viszonYQkra bu~kan. Il)elyeket az előljáró a parancs kiadásakor előre nem láthatott, új parancs kikérésére pedig sem idő. sem alkalom nincsen és a vett parancsnak beliíszerinti végrehajtásából szemlátomást hátrányok erednének, akkor kötelessége belátása szerint és a köriilményeknek megfelelőleg, de lehetőleg a vett meghagyás szellemében cselekedni. Ilyenkor eljárásáért teljes felelősséget vál/al és

előljárójának'

lehetőleg gyorsan jelentést tartozik tenni eljárása módjáról és annak okairól.

(69. p.) Minden alárendelt előljárója és minden alaItos feljebbvalója Tiszteletiránt ; nemkülönben egyenlő rendfoko~atban ~J1óknál . a.. lia.talabb ll: ra,ngban teljes idősebbek iránt akár szolgálatban, akar szolgalaton klvul tiszteletteljes es IIle- ~aga­ delmes magaviselettel tartozik. Viselet.

13. (70. p.) SzalJad-e elöljdrókról vagy feljebbvalúkrtÍl rosszat beszélni? Előljárókról

vagy feljebbvalókról rosszat beszélni, cselekedeteiket bírálat alá vonni, vagy .épen azokat kigúnyolni, minden körülmények között tiltva van.

14. (71. p.) A büntetést hogyan kell fogadni'! A csendőrnek a rászabott büntetést vonakodás nélkül el kell fogadni és önmegadással viselni.

15. (72. p.) A fenyítés enyhítése érdekében mi megengedve (mnak, aki fegyelmi/eg fenyítve lett?

VlITI

Aki fegyelmi uton fenyitve lett, annak meg van engedve, hogy oly körülményeket, amelyek véleménye szerint a fenyítést elrendelő előljáró előtt ismeretlenek voltak és egyuttal alkalmasak arra, hogya fenyítés enyhítését indokolják, a fogság megkezdése, vagy a fenyités kihirdetése után következő első 48 óra lefolyása alatt, két bajtársa által szolgálati úton előterjeszthesse és kérhesse, hogy ama körűlmények figyelembe vétessenek. . (73. p.) A foO'ság letelte után a csendőr közvetlen elöljárójánál azonnal J~lentke­ és 48 óra lefolyása'" alatt szolgálati úton a kihaJlgatásnál azon előljárónál je- z~s a foglentkezzék aki a büntetést elrendelte. Ha utóbbinál a jelentkezés az elhelye- sag letelte után. zési viszo~yOk miatt nem lehetséges, akkor azt az állomáson jelenlevő legmagasabb közöttes elóijárónál kell teljesíteni.

16. (75 .. 76 .p.) A csend őrnek meg kell-e fontolnia kérelmét és hol adja azt elö? Minden kérelmet jól meg kell fontolni, hogy az előljáróknak -céltalan zaklatását elkerülje. Minden kérelmet a közvetlen előljáró­ nál kell előadni. Ha ez és a közöttes magasabb előljárók kérését nem teljesíthetik, akkor azt a szárnyparancsnokságnál adhatja elő.

17. (79. p.) Közös kérelmet hogyan kell eWterjesztem? Többeknek valamely közös ügyre vonatkozó kéreImét csak .azok sorába tadozó két leQföliebbvalónak vapv r:lnlYh;!n Ipl7irlö.

119

118

sebbnek - rendfokozat nélküli egyéneknél csak a kérelmezők közül való két egyénnek - szabad előterjeszteni, de erről előbb a közötíes előljáróknak jelentést tenni. Felség(80. p.) Minden csendőroek meg van engedve. hogv ma!!ánügybep a. folyamod- keriileti parancsnq,kság engedélyével, akár felségfolyamodvánnyal írásban, akár vanyok. kihallgatás útján O cs. és kir. apostoli királyi Felsége kegyelméhez fordulhasson.

IK (H2. p.) Fel van-e jogositva a cseTlllör, hogy palUlSZt tegyen'! szahad-e közös panaszra összebeszélni? Minden csendőr fel van jogosítva, hogy az őt ért igazság-o talanság miatt panaszt tegyen. Panaszát magának kell megindokolni és önállóan képviselni. Közös panaszra összebeszélni, vagy panaszt többek nevében küldöttség útján előadni tilos. 19. (R3. p.) Panutzemelésre mi a

IwtlÍridő?

Panaszokat az okul szolgáló esetet követő napnál korábban emelni nem szabad, viszont a sérel.met követő három napon belül azokat elő kell adni. Vett parancs, vagy kiSzabott fegyelmi fenyítés. miatt csak a végrehajtás után szabad panaszt tenni. 20. (H-t p.) 1101 adja e{() a csendőr panaszát?

A csendőr panaszát személyesen és közvetlenül az alosztály \ kihallgatásnál. adja elő. Ily alkalommal nem szükséges az előirt szolgálati út bdartása. Olyan csendőr aki panaszát valamely okból közvetlenül az alosztály kihallgatásnál nem adhatja elő, azt a jelenlevö legmagasabb előljárójának jelenti. Ez köteles az ekként bejelentett panasz elintézésének folyamatba tételéről haladék nélkül gondoskodni.

. 21. (90. p.) Milyen esetben

fenyítendő

meg

fl

panaszt

t('v(r'

Ha tudatosan alaptalan panaszt ad elő, vagy alaptalannak nyilvánított panaszt ismételt kioktatás dacára nyakasságbói, vagy pajkosságból folytat, továbbá, ha a panaszemelés határidejét be pem tartotta. Utóbbi esetben azónban fenyítést nem von maga után, ha a késedelmet oly körülmények okozták, melyek panaszos hibáján kivül esnek.

22. (92. p.) !:löljdrókkal és fdjelJb\'alókkal szemben . szóbeli érintkezés alkalmával mit kell teljesíteni?

(l

Elöljárókkal vagy feljebbvalókkal szembe~ a szóbeli . ér~nt­ kezés megkezdése előtt, valamint befejezése utan a katonai tlszteletadást kell teljesiteni. 2.3. (lJ3. p.) Elöljárókat és feljelJlJ\'lllúkllt llOgyWl kell megszúÚtani és milyen cím illeti meg II cs. és kir. altdiJOfnagyokat és ezek1lél magasabb rallgu katonai egyéneket?

Minden előljárót és feljebbvalót rendfokozatának említése mellett - úr szóval kell megszóIítani, ha csak öt a Felség, cs. és kir. Fenség, Fenség, Hercegség, vagy Nagyméltóságú cím meg nem illeti. Fenség és Hercegség cím szolgálatban csak a tábornokot és tengernagyot illeti meg. Cs. és kir. aItábornJgyok (altengernagyok) vagy magasabb rendfokozatban áIló katonai egyének, ha őket Felség, cs. és kir. Fenség, Fenség, Hercegség címek egyike meg nem illeti, a csendőrség egyéni "részéről " nagyméltóságú " címmel szólítanuók meg.

24. (~4. p.) Olyan q;yéneknek, akiket az eWljlÍrú 11 e111 ismer, miként kell jelentésüket megkezdeni? Milyen S2\1 használandó lÍltllldball az elöljlÍrlÍval \'ald szúlJeli érint· kezésnúl? Olyan egyéneknek, akiket az előljáró (feljebbvaló) nem ismer, jelentéseket, kérelmcket az előirt megszólítás után mindig nevük és rendfokozatuk előrebocsátásával kell megkezdeni. Elől­ járókkal és katonaállományú feljebbvalókkal való szóbeli énntkezés alkalmával az "alázatosan" szó használandó . 2S. (98. p.) Mit értüIlk fegyelem alatt? Mit követel eZ:J A fegyelem alatt a csapatban létező függclem, kötelcsségérzet és rend összfogalmát értjük. A fegyelem az előljáró részén'í! a rend kezelésében és a parancsok végrehajtásában hajthatatlan erőt, az alárendelt részéről pontos engedelmességet, mindkét részről a törvényes kötelesség iránti tiszteletet követeli. őrség,

A fegyelem éppen úgy, mint a függelem a fegyveres hatalom és a csend- Fegyelem valamint II hadierö egész szervezetére kiteried. a katonai szervezetekben.

121 foga(314. p.) Minden elölján'Hlak, valamint a katona-allományhoz (csen dörtsok. sél!hez) tartozó nlindcn feljchhvalónak jogaban áll, valamelyalárendeltnek vagy a!attosnak elfogását saját felclöségére elrendelni, vagy esz.köz.ölni. Ez akkor lesz kölclessége, ha az illetőt büntetten vagy súlyos kihágáson rajtakapja, vagy abban súlyos gyanu terheli, továbbá, ha a jelenlevő kgénységnek rossz példát adna, vagy ll)'ilvános botrányra alkallllat szolgáltatna.

2(1. (32(). p.) A cselllJörjtírlirii/(, mely esetekben valllUlk zlÍszlásl11il lllstíbb rendfukozatban levő katonai ('t!..\'hll"~l'f elfogT/t; l~iitdl'Z\'l'

A cscnuörjáröriik kiitelezve vannak zászlósnál alsóbb rendfokuzatban álló egyéneket ~lfogni : 1. ha ezen egyéneket büntetteken vagy súlyos vétségeken érik; 2. ha ily cselekményben (iket súlyos gyanú terheli; 3. ha garázda magaviselctük által nyilvános botrányt idéznek e!i); 4. ha II csendörjáröriik hatáskörébe esö utasításai kban nem engedelmeskednek, valamint ha ezen közegeket szidalmazzák vagy tettlegesen l11egtámadják; I 5. ha az elfugásra nézve különös parancs lett kiadva; 6. ha a fegyveres hatalomhoz vagy a csendörséghez tartozó eIlcnszegülü és garázdálkodó )gyének elfogására hozzájuk a körülmények által igazolt felszólítas intéztetik.

27. (.126. p.) A1ikor jogosllltak

II

csellllbritir/jriik fis/;.-

feket (tiszt.ieW!teket) iinlÍlláall ,elfogni?

A cselldiirjárürök tiszteket (tisztjelültekct) lelkészeket és tisztviselöket csak abban az esetben jogosultak elfogni: , 1. ha azokat b"í'lntetteken vagy súlyos vétségeken rajta érik; 2. ha a csendörjárör hatáskörébe esC; utasítás,ainak I"\em engedelmeskednék, a járört szidalmazzák vagy tettlegesen megtámadják, s végre 3. ha elfogásukra nézve parancs lelt kiadva.

2:...;. (.12k. p.) Ellogott katO/llI egyén((')[ mikor veelldö el (' fCf.!y\'er:; TisztckWI s tisztjelöitcktő! elfogatásuk alkalmával csak akkor el a fegyver, ha ez okvetlenül szükséges, a többi egyénektó! azonban minden esetben.

veendő

2<). (34f). p.) A rendben és sorban nem álló cst!lldúr mikor tartozik tiszteletadással? A csendőr, ha rendben és sorban nem áll, találkozásnál, valamint a szóbeli érintkezés kezdete előtt és befejezése után tisztelejadással tartozik: Ö felségeik; a legfelsőbb uralkodóház tagjai; idegen uralkodók és ezek családtagjai ; előljárók és feljebbvalók iránt. A fegyveres hatalom zászlói és az őrök iránt hasonló tiszteletadásra van kötelezve a csendőr. Oltári szentséggel való találkozáskor a katholikus vallásuak szertartásuk szerint, más vallásúak hasonló alkalmaknál saját felekezetük szokása szerint viselkednek. ;)0. (.352. p.) Sétafereken való taltilkozlÍsluí[ a tisztelgés mikor feljesitendi)? Betegek, sebesültek mel)' esetbell nem tisztelegnek? Sétatereken és más nyilvános helyeken, ahol egyének rövid ismételve találkoznak, elég a tisztelgést az első talál kozásnál megadni. Betégek és sebesültek csak akkor nem tisztelegnek, ha ebben állapotuk gátolja őket. időközben

.31. Mir(j[ szólnak a hadi cikkek:

A hadi cikkek részben katonai, részben közönséges bííntettekről és v~tségekről szóinak.

;)2. (I. hdc.k.) Függe[emsértésf ki követ el? Aki szolgálatban vagy vett szolgálati parancs alkalmával, az elöljárónak fegyver~el vagy kezének erőszakos rátevésével ellenszegül; aki előljárója ellen gyilkos szándékból - bár sikertelenül is - támadást intéz: béke és háború ide,ién agyonlövetés által halállal büntettetik. Aki a háború idején valamely szolgálati parancs tel jesítését habár csak heveskedő vagy sértő módon megtagadja, vagy valamely, az ellenség előtti szolgálatra vonatkozó fontos parancsot nem teljesít, szintén agyonlövés általi halállal büntetendő.

122

123

Háború idején, a körülményekhez képest, ezen bUntetéssel sujtandó az is, aki erőszakosan oly parancsnak sz:gül ellen, me,ly nem a tulajdonképeni katonai szolgálatra vonatkozik, hanem, melynek tárgyát, az állam vagy fegyveres hatalom javára szolgáló m~s oly mííküdés képezi, amelyhez a csendör a megkivántató ügyességgel bír. A függelemsértés egyéb csetei is, sulyosan büntettetnek.

36. (VIII. h. cz.) (jrszolgdlatbeli kötelességsértót ki kiivet el?

Zendülés (ll-III. hdck.) Csendörök, kik másokkal elöljárókna~, feljebbvalókn.a~ és vagy ezek paranc~a~nak ~I1enszegü.lnek, v.a~y. erre. csak összebeszélnek IS, lázadás. valamint az a csendór, akI egymagahan la7.lto nyIlatkozatra, vagy "c~elek­ ményre vetemedik, mely által ily ellenszegülés támadhatna, a zendulesben válnak, illetve válik bünössé. Ha a zendííliik miatt a renú és engedelmesség helyreállítására fe gyvere~ ellenerőt kell igénybe venni, akkor lá7.adás büntet e forog fenn.

.1.3. (IV. II.

Cl.)

A katonai /írségek irlÍnti ellellszegülést

,

ó; tiszte/etel/elles maJ!aviseletet ki ki;\'cti el? Aki valamcly katonai örségnek (csendör-járőrnek) öldöklő fegyverrel ellenszegül és azt meg,sebesíti, továbbá, aki valam:ly fontos szolgálati parancs teljesítésében eljáró őrségnek (csendorjáriírnek) azon szándékkal, hogy a véghezviteIt meghiusítsa, kezének eröszakos rátevésével vagy veszélyes fenyegetéssel ellenszegül, :lgyonlüvés általi hé lállal büntettetik. Aki pedig az pt elf.egni akar!') örséget (~sendőr-járőrt)., bár er(íszakos ellenszegulés nélklil küvetni vonakodIk, valamely orség küzeiében zajol1g, vagy azt bármiképen sértegeti, szintén súlyosan hlintetendö. ,l-t. (V. II. cz.) Sziíkésben ki vlilik

37. (XXII.. h. cz.) K..i követi el a hivatalos és szolgálati lwta/ommal való visszaélést? Elköveti az, aki a ráruházott szolgálati hatalmával az állam vagy más valaki kárára, hasonl esés, szenvedély vagy más mellékszándékból bármiképen visszaél, továbbá, aki kötelességszerüleg jár u'gyan el, de azért, hogy azt teljesíti, ajándékot fogad el, vagy egyébként abból magának előnyt szerez, vagy végül magát bármi módon részrehajlásra csábíttatja.

bűnössé?

A honvéd (csendőr), ki azon szándékkal, hogy magát védkiHclezettsége alól mindenkorra kivonja, csapatt.estét elhagyja vagy ahhoz be nem vonul, szökésben válik bűnössé. Az ellenséghez való szökés kötél általi halállal büntetendő.

:3'=;~ (VI. Il.

Cl.)

Az őrszolgálatbeli kötelességsértést elköveti a csendőr: l. ha' valamely észrevett bűncselekmény t vagy rendetlenséget, amelyet megakadályozni kötelessége és megakadályozhat, azt megtörténni engedi, vagy maga idézi elő; 2. ha valamely letartóztatott egyén szökését gondatlanságból vagy szándékosan elősegíti. De őrszolgálatbani kötelességsértést követ el az a csendőr is, aki mint őr,. mielőtt szabályszerűen felváltatnék, őrhelyét otthagyja, őrhelyén vagy járőr-szolgálatában megittasodik, alapos ok nélkül nem az előírt helyen pihen és alszik, a pihenésre szabott időt túlhágja, az előírt tereptárgyakat alapos ok nélkül le nem portyázza, vagy az előírt portyázási iránytól ok nélkül eltér, általában, ki őr­ szolgálatát szabályszerűen nem teljesíti.

Laktanya Szabályok a m.. kir. csendőrség számára cimű (Cs-4) szolgálati könyv kivonata. l'. (7. p.) A [aktanya mely helyiségeiben ném szablLII dohányozni vagy födetlell vildggal járni? Ha fÜz támad, mi

Me/y cselekmény kl'pez öllkéllyii eltd-

\,ozlÍs(J

Önkényü eltávozás az, mely nem azon szándékkal követtetik el, hogy az illetli magát a katonai szolgálat alól mindenkorra kivonja, valamint a szolgálattételre elkésett bevonulás vagy a szabad. ság önkényíj tt'lIhágása.

a feendő? \

Padláso kon, faszínben és más tűzveszélyes helyiségekben dohányozni vagy födetlen világgal járni tilos. Ha a laktanyába tűz támad, a ruházat, fegyverzet, ágynemíí, szolgálati irol]lányok, stb. azonnai a szabadba hordandók; lovas

125

124

7. (l9. p.) flol tarflllUJók az étkezési és ú'lÍeszkiiziík,

iírsiikün els\'ísorban a lovak helyczenuök biztonságba s azután l1lcntcndiík meg a Wbbi kincstári tárgyak. Mindezek után a tüz minden lehetö eszközzel eloltandll.

valamint

~.

kiiiríu'sc !zol tiirtóúle

A zendök.

A legénységnek kincstári fegyvereken kivül más liífegyvert tartani nelll szabad. A laktanyáha li)ni tilos. A fegyverek ll1egtiiltése és kiürités~ - és pedig mindig az (Jrsparancsl1ok vagy helyettese jelenlétébell - csak az e célra kijelölt helyen történhetik,

lj.

zárt

bőröndjei

a

padlá~on,

vagy kamrában öri-

(2 I. p.) A1acska és kutya tart/llLtv-c:;

10. (23. és 25. p.) Ki

{J

szobll{Ja{{lIlCsTwJ~

és miá,'

Ha valamely szobában két vagy több ember van elhelyezve, a rangban legidösebb altiszt, vagy cselIdiír a szobaparancsnok, aki mint ilyen a fegyelem, rend és tisztaság fenntartásáért, továbbá a szobában levö berendezési tárgyak jókarban tartásáért felelös. (20. p.) A csendőr fekhelyét csakis az őrsparancsnok engedélyével vál- Fekhely toztathatja. változtatása. (28. p.) Az ágyneműt gondosan kell kimélni, 1l1lr:dig tisztán tartani, gl'ak- Agynemű nn szellőztetni és klporolni. . ,, tisztánLepedők és vánkoshéjak időnkint változlatandúk, a szallllazsákok pedi" tartása. szükséghez képest megtömendők. ,., Az ágyban Setlllllit sem szabad tartani.

-L (I:. p.) nj'ízsiiLó, kártylÍzlÍs meg \'all-l' l'I1gl'd\'c:.J A csendtírségi laktanyában dőzsölni, különösen más őrsükről érkeú; csenuőrükkel kártyázni, zene mellett táncolni szigorúan tiltatik,

ll. (29. p.) A sajdt {JlÍTlla /zaSZruillltll séJwek l11l'K van-e enKedve?

S. (1.1. p.) KijlÍr/wt-e II szolglÍlatlllcntes legéllység:~ Szolgálatmei1tes csendöröknek kimenni szabad, de mielőtt kimennek, jelenteni tartuznak, hogy hová menpek, hogy szükség esetén feltalálhatók legyellek. .

II

nút/cn le~hly­

A nötlen legénységnek egy-egy saját, fehér vászonból készül héjjal boritott fejvánkosnak használata meg van engedve. (30. {J.) A szolgálatból éjfélkor, vagy késöbb bevnnltl<í csendiirüknek ágyakon való fekvés nappal is megvan engedve, de a lábbelit le kell vetni.

nyi-

A laktanya kapuját takarouókor he kell zárni és csak ébresztő idején ismét kinyitni. A laktanya rendszerint felügyelet nélkül nem hagyható; legalább is egy csendörnek otthon kell maradnia, aki aztán tartozik a saját, valamint távollevő bajtársainak fegyverzete-, ruházata- és szerelékeire feliigyeini.

csendőrnek

felelös?

Csendiírségi tiszt u(ak és a velük utazó szolgák a laktanyában elszállásolhat('lk. Más csapatheli tiszteknek, közigazgatási és birósági tisztviselöknek csak abban az esetben van megengedve az' elszállásolás l1a hivatalosan utaznak és ha a községben más férhely nincs, de ha 24 {}ránál a la~tanyában tovább tartózkodnának, a kerületi parancsnokságnak az örsparancsnok által közvetlenül jelenks tecnd'í,

L'S

(20. p.) A csclldr'irijk zlÍrt br'iriimljei hul ('jrizCTu/('j/::~

Macskát a szobáko n kivül, kutyát pedig csakis az egészen magánosan álló laktanyában szabad tartani és pedig nappal állandóan láncra kötve.

3. (11. p,) Csendőr- és más tisztek, továbbá tiszt l'isc/ök clszállásoll1afók-e a laktanyában?

(14. p.) A lllktllnya kapllja mikor zlÍrandó fwu!lí:; A lakt!l/Iya fcliígydct nélkül 11lI!!,y/llltó-e?

takarítlÍshoz szükséges tárgyak:;

Az étkezési és ivóeszközök, I1losdMálak, valamint a szobák takaritására megkivántató tárgyak is a konyhába tartandéJk,

2. (III. p.) Sza[)w/-l' II leghlYSlhUll'k ki1lcstári fegy\'crert /úriil lluís lt'it'cgY\'l'rt tartani:; A fegyverek megtmt(!se- l;S

(l.

II

,

il?:

(3,2. p.) A. pnlco~, fegyver és ruhafogason a szerelék és egyéb tárgyak A poleo" elhelyezese a kovetkezo: fegyver és a) g,v0lo/Jcsendörnél: a polc közepére a kalap, tokkal letakarva, eltt>! ruhafogas , rendje. Jobbra il tabon sapka, balra esetleg a kenyér, asztalkem!öbe kötve. , A ,i,0b,boldali szegre, a karabdy befelé forditott szijjal, a baloldali szegre pedIg a ]arortáska akasztandó. A fogason jobbról számitva az elsö szegre

.I~\}

127

1(1- 10 drb. tölténnycl ellátott WIlénytáskák egy sodronyból készült horogra a. fedeiével kifelé, a 2. és 4-ik fogra a jelsip, zsinórra ráerősitve ugy, hogy"a bojtlabdák és jelsip egy magasságban lógjanak. A köpeny szijjal összekötve, hátszalaggal kifelé az 5-ik fogra jut, végre a hüvelybe rejtett kard az I-sö fogra derékszijnál fogva a töltény táskák fölé, ügy, hogy a kardhüvely a fal és a fogas lába keresztkötése közölt szabadon lógjon. A hüvelybe rejtett szurony pedig akként fektetendő a fogas ra, hogya hüvely-gomb a tárkarabély felől a , fogas lábát Il·intse. b) il lovascscndömél: a fegyver a jobboldali, a járőrtáska és a tokba. rejtett forgópisztoly két hordszijánál fogva a baloldali szegre akasztandó. A ilüvelybe rejtett kard szijánál fogva az I-ső, a derékszij, melyre a töltény táskák is felhuzva vannak, a 2. és 4-ik fogra jut ugy, hogy a töltény táskák lefelé és a fedelei kifelé legyenek. A hüvelybe rejtett szurony a felhuzott szurony táskájánál fogva a 2-ik fogra akasztandó. A jelsip zsinór és köppeny ugy. mint a gyalogcsendörnél, helyezendő el.

ha valamely küldönc szolgálatot kell teljesitenie, vagy ha vizsgáló érkezett alaktanyába.

előljáró

V{[1l

Ha egyenruhába öltözött és oldalfegyverrel ellátott tiszt lép oly szobába melyben több csendőr van jelen, az őt legelőbb megpillantó "vigyázz !"-t vezényel. A legénység, ahol ép van, a belépő felé fordul, szabályos áilásba helyezkedik; a szobaparancsnok a tiszt elé megy s ezen minőségben jelentkezik anélkül, hogy előbb oldalfegyverét felvenné vagy kalapját feltenné.

Lábbelik (34. p.) A csizmák és a papucsok az ágy fejrésze alatt, sarkukkal a fal elhelye- felé helyeztessenek el, ha e célra külön helyiség rendelkezésre nem áll. zése. Könyv- s (35. p.) Irófüzetek, tintatartó, könyvek, térképek, stbi az irószekrény papír- fiókjában tartandók. nemííek elhelye12. (,36. p.) Szckrényhlek kulcSlÍf a csendbr !zol /írizze:-' zése.

IC>. (61,62. és 6.3. p.) fia a laktllTlYll-/Jllfllncslloklldl magasabb rendifokozalú elöljdr() vlÍratlanlll jön II laktllnyd/m, mi II leendö és mi akkor, ha ilyen esetlJell a CS(,lI(lí~l'­ nél magasabb rangú egyén nincsen !zon:;

A csendör szekrényének kulcsút saját belátasa szerint t'írizze

Ha a laktanyaparancsnoknál magasabb előljáró váratlanul jön a laktanyába, akkor az ügyeleti, vagy készüItségi csendőr nála jelentke'zvén a további parancsokat kéri és a laktanyaparancsl1okot (helyettesét) .értesíti. Ha pedig ilyellkor a csendőrnél magasabb rangu egyén nincsen hon, akkor helyettesi Illinőségben jelentkezik, a jelen- és távollevők felől jelentést tesz és a legels!; alkalmat felhasználja arra, hogy a kalapot fel ilehesse és kardot köthessell.

Illeg.

13. (4.3. p.) A sZ(}[Jlik lIú!\'ok dllanak fenn?

tisz'tinlartdsdra nézve nzin/i sza'

A szobák naponta s általában valahányszor szükséges, kiseprcndök és szellöztetendők. Por, pókhálók eltávo!itandók és minden butor gyakran megmosandó. Fíítés.

~Iővigyázattal

Mielőtt

(~Xí .. p.) Ha v~lallle.ly elóljání éjjel érkezik a laktanyába, akkor a Jak- Előljáró tanya. ~es~ultsége.s jelente:,t !esz ~nnak a h.on levő cscndőrök felől, kik ha érkezése a~ ~l?ljáro .ll1ás~ent nem IIltezkCthk -- tova bh nyughatnak. Az előljáró érkeéjjel. zeserol az ors- Illetve laktanyaparallcslloknak jelentést kell tenni.

csendőrök

(45. p.) A kálYháJ fíítése történjék. a lefekiisznek a szellentyíí készüléke)< eltávolilva vagy kinyitva legyenek.

14. (46. p.) Az kodva?

őrsön

éjjelre

miről

I;;. (60. p.) fia tiszf lép egy szo!níba, ahol tijbb cscnü,}r jelen, mi a teendö:-

legyen gondos-

Az őrsön' éjjelre gondoskodni kell, hogy lehessen gyújtani, 'ha szükséges.

17. (74-77. p.) Orvosi szemlék alá kik s mikor vonandók?

rögtön világot

Azok a próbacsendőrök, akik csendöri rendfokozattal nem

birna.~, hog~ valamely betegségük Inár keletkezé?ekor gyógyittassék,

(48. 53. p.) Mi az ügyeleti, iIlelp.e a készültségi csendőr kötelessége s /zogy legyen a készültségi csendőr felszerelve? Az ügyeleti, illetve a készültségi csendőrök a laktanyaparancsnoknak közegei, s kötelességük a belszolgálatnak kezelése, valamint a laktanya- és szoba-rend fentartása. A készUltségi csendőr nappal fel van öltözve, kardját s tölténytúskáját azonban csak akkor vegye li kalapját akkor tegye fel,

-

lehetoleg nl1nden hónapban orvosi szemle alá vonandók. Ez csak o~t történik, alTol honvéd vagy katonaorvos van, vagy polgári orvos ezen szemlét dijtalanul elvállalja. Ilyen állomásokon a szomszédos őrsöknek szolgálati alkalmakkor megforduló próba-csendörei is orvosilag megvizsgálhatók. (104. p.)

Éhresztő nyáron d. c.

Ö, télen d. e. 7 órakor van.

(105. p.) A takarodó nyáron d. u. lU, télen d. u. g órakor van.

Ébresztő. Takarodó

•

128 Külszolgálalban álJ
129

Ha a beteg nem kiméli magát, lágyékhajlataiban elgenyesedések (dob) keletkezhetnek.

Takaro(106. p.) Csendőrök rendes körülmények között a takarodón tul 2 órával dón túl kimaradhatnak. I •

3. (X.) Milyell

val~ k.i-

(109. p.) Az iírsparancsnok fel van hatalmazva, hogy a jelentkezök'}fk maradas. tekintettel azok minösUltségükre és a szolgálat érdekeire a meghatározott idon túl, de le~feljebb az ébresztöig terjedö killlaradásra engedélyt adjon. Ilyen engedély csak az örsillolllásra vagy a vele összeépült más községekre érvényes.

II

lmjl/kúr?

Ez a legveszedelmesebb nemi betegség. Körülbelül 21 napra a ragályozás után a ragályozás helyén gyorsan növekvő göb támad (kemény fekély, sánker), a bujakó ros méreg a vérbe is átmegy, s 7 hét mulva a bőrön ki ütéseket okoz, később gyakori a torokgyulladás, fekélyek a test különböző helyein. A betegség végső következményei, ha nem gyógykezeltetik : a terméketlenség, az agylágyulás, gerincagy sorvadás.

Az eltáAz örparancsr.ok havonta egyszer 16 órára való eltávozásra jo~ositó vozási engedélyt is adhat, mely arra jogosít, hogy az engedéllyel biró az ország engedély. határán belül bárhova ellávozhasson, ahonnal 16 órán belül állo'mására vis'zszatérhet.

4. (X.) Gyógyulllak-e a nemi betegségek? Nemi beteg. ség észlelése kor mi II feeruW?

Utasitás az egészségápolás tanítására (tervezet) cimű E-3 szolgálati könyv kivonata.* A nemi beteg:ségekről. I. (X.) AWyen a kankó?

A kankó vagy húgycsöfolyás 3-8 nappal az e betegségben szenvedö növel val&közösülés után jelentkezik. Csiklandozó érzéssel kezdődik, amely vizeléskor heves égető érzéssé fokozódik. Nemsokára sárgás, zöldessa~a váladék ürül a hi.tgycsőből. Az orvosilag nem kezelt kankó átterjedhet a herékre, húgyhólyagra, vesére, az izületekre, esetleg a szívre; ragályozza azt, akivel a beteg közösül, sokszor a férfi terméketlenségét okozza. A kankóváladékl
.'

:2. (X.) Milyell a

llÍ~yfekély?

Ez a ragályozás után 'l-2 nap mulva keletkezik. Apró fekélyekkel kezdüdik, amelyek fájdalmasak, gyorsan terjednek, úgy, hogya makk és fittyma nagyrésze elpusztulh~t.

* fejezete.

Olvasás tárgyává teemlö ezen kivül az E-3. jelzetií utasitás II-X.

,

A nemi betegségek mind gyógyíthatók és gyógyulnak. Ezért ha horzsol~s, folyást, fekélyt vagy effélét vesz észre nemi szervei n a csendőr, annál inkább azonnal orvost vegyen igénybe, mert a betegséget kezdete szakában gyorsabban lehet gyógyítani. A bujakórosbeteg társait is ragályozhatja, ha azok evőeszkö­ zeit, stbi használja. Ezért a nemi betegségek eltitkolása büntetendő. 5. (X.) Miképen védekezhetünk szemben?

II

nemi betegségekkel

Hajléktalan csavargó, tisztátlan vagy kiütésekben szenvedő nőkkel nem szabad közösül ni. Ittas állapotban sem szabad közösülni, mert a tapasztalat szerint legtöbben ilyen állapotban szerzik a nemi betegséget. Minden közösülés után vizelni kell és a nemi szerveket szappanal alaposan megmosni. Igen célszerü a laktanyában rendelkezésre álló gyógyszert alkalmazni (profilaktikon készülék).

Az egészség leggyakori!Jb zavarai.

6. (XII.) Mit tegyen II cselllWr ha rosszul erzi 1ll11gde Ha a csendőr rosszúl érzi magát, csak keveset egyen szeszes italt ne igyon, melegen öttözködjön és a házi szereket, kerülje. Sokszor a kisebb foku rosszullétet már a sza had leveg()n való mozgás is megszünteti. 9

130

131 40

-

Ha a rosszullét nagyubbfokú, urvosnak azonnal bejelentendő.

amennyiben lehet'

11. (XII.)

Bőrkérgesedést és tyúkszemképződésf mi

okoz?

7. (XII.) Mi

O/Wf

kjflijdst'!

A bőr egyes részeire gyakorolt állandó nyomás, bőrkérge­ sedést és tyúkszemet okoz, melyek néha igen fájdalmasak. Ezeket langyos lábfürdő használatával vagy salicyltapasznak (turista tapasznak) 24 órai alkalmazásával felpuhitjuk és azután egy tompa késsel kivakarjuk. A tyükszemet éles késsel kivágni, a vele járó veszély lT!iatt nem tanácsos.

Fejfájást okozhat a gyomor tülterhelésc, az erős fűtés, szoritó ruhák, (nyakravalók), szeszes italok, stbi. Ha a fejfájás hideg borogatás és nyugalom által el nem mülik, orvosi segély veendő igénybe.

s. (XI/.) il szc11lgyullwlds mi által illúztetik elö és Ilf}gyan .!!:ytjgykczdl'11lW:.J A szemgyulladás, tisztátlanság, por, vakitó fény, stbi által idéztetik elö. A szemek gyenge verességénél elégséges a hideg vizzel való mosás, de a szemeket dörzsölni nem szabad. Ha fokozottabb vijrösödés, szemégetés vagy nagyobb könnyezés áll be, ügy azonnal orvos hivandó. A szembeteg tiirülkiizöjét használni nem szabad. OrrvérOrrvérzt!s esetén nyugodtan kell maradni és a szoros ruhát illeg kell zésnél oldani. A hpmlokra és az orra hideg borpgatást kell rakni. eljárás. KöhögésErösebb köhögés esetén melegebben kell .öltözni, nem szaha.~. ,sokat nél be5zélni és dohányozni. Ha a köhögéshez . még laz (forróság) to~ Oh ~aps, de eljárás. különősen ha légzési nehézség is csatlakozIk, - orvoshoz kell fordu nJ.

lJ. (X II.) A/!!.yo11lorhdlltallllllk mitöl keletkeznek?

A gyornorbántalmak rendszerint a gyomor tülterhelé.,ébDI, vagy romlot! ételtöl keletkeznek.·J."eggyakrabban hányás köve;' ;Ilil!'íl a beteg 111cgkönnyebül. . Ilyen esetbe!': legjobb, ha a csendör koplal s hi") levest vagy vizet vesz magápoz. Ha azonban a hányás továl/J ".rt és a gyolllorban éles fájdalom áll be, orvosi segélyt vegyen "ilyhe. 10. (XII.) mit kell fenT/i:;

ffaSl/l(,l1l;S,

bélgörcs és szék'rekec','s ('setén

Hasmenés esetén, csak levest együnk, sok vizet IL .!.!:'unk és testünket, különüsen lábunkat tartsuk mt::legen. . Ha bélgörcsöket érzünk és ezek gyorsan meg nl. :-zünnek avagy lázzal járnak, orvost kell hivatni. Székrekedés esetén hashajtót kell ~evenni.

12. (XII.) Lábizzadásban

szenvedő

mit tegyen?

Mossa meg minél gyakrabban a lábait, használjon minél több. ször hideg fürdőt, változtassa naponkint kapcáit, ha teheti, cipőit is, hogy azok jól kiszáradhassanak. Ha ezen egyszerű kezelés mellet a baj csakhamar el nem mulik, orvosi segély hez kell folyamodni.

"

Amenetbetegségek. 13. (XIII.) Mivel kerülhető el a lábfeltörés, húlYllg, képzödés?

Tiszta, lábhoz simuló kapca (harisnya) és a lábhoz illő lábbeli viselésével lehet ezt a bajt elkerülni. Használjunk menet előtt . lábfürdőt, kurtitsuk meg a körmöket, távolitsuk el a börkeményedéseket és tyúkszemeket, a kapcák belsejét zsirozzuk be jól, s a lábbeHeket is puhán tartsuk. A piszkos, megkeményedett kapca (harisnya) vagy a lábhoz nem illő lábbeli igen könnyen okoz lábfeJtörést.

14. (XIII.) Mi a

teendő,

ha lábfeltörés bekövetkezett?

Ha a csendör menetközben lábában fájdalmat érez, nézzen utána. hogy_ annak mi az oka. Kapcáját igazitsa meg, lábának . megvörösödött részeire zsiros vászondarabkákat tegyen vagy zsi_ rozza azokat be. Ha már hólyagok képzödtek, azokat menetközben nem szabad kifakasztani, hanem rájok zsiros vászondarabkákat kell takarni, s erre zsirtalan gyapotot (vattát) rakni. Menet után, ha szükséges, orvost vegyünk igénybe. 9*

132

..

133

15. (XliI.) A segpofdk kisebesülése és a herezacskók fclt!örzsMése ellen hogy kell védekezni?

Fegyver és Lövőútasítás a m. kir. csend·őrség számára címü (Cs.-3.) szolgálati könyv kivonata.

Meleg idéíjárásnál némelyek, kUlönösen a kövér, testes em-- , berek, segpofáik közölt könnyen kisebesednek, vagy combjaik és herezacskóik feldörzsölődnek, ennek elkerülésére naponként hideg vizzel mossák meg a~ illető részeket és azokat zsirozzák be. A fellovagol ás által okozott fájdalmakat hasonlóan lehet könynyiteni.

fegyver utasi tás.

16. (X III.) Ha va/akin a höguta, napszúrás, vagy ájulds jelenségei vagy eWjelei mutatkoznak, mi a teendő? Akármelyik eset előfordultakor orvosi segélyt kell keresnL Addig is, hőgutánál vigyUk a beteget árnyékos helyre s magasabbra emelt fejjel fektessUk le; fejére hidegborogatást kell rakni, testét meg kell mosni és legyezzUnk reá friss levegőt. Itassunk vele friss vizet vagy gyengén citromos vizet. Napszúrás és ájulás esetén a beteget vízszintesen fektessük le, vegyUk le szerelékét, lazitsuk meg ruháját és csapj unk friss vizet az arcába, s mellére, amig nem v«:!si mélyen lélekzetet vagy nem sóhajt. SzUkség esetén mesterséges lélegzést alkalmazunk.

17. (XIV.) M/ikéPen alkalmazzuk a me,.séges lélegzés!? A csipöig levetkőztetett tetszhalott hátára fektetendő és alá ruhái ugy teendők, hogya mell magasabban feküdjék, mint a fej, s a végtagok. Térdeit behajliijttk; szoros nadrágot kinyitjuk. Most kezeinket a gyomorgödörre helyezzük és hátra és f~lfelé gyorsan fokozódó nyomást gyak<;>rolunk a hasra, s ez' által a Hidőkböl a levegőt kihajt juk. A nyomás oly erős legyen, hogya levegő kitódulása hallható legyen, de a beleket mégse sértse meg. E mesterséges kiléJtzés után kezeinket felemeljü:-, mire a l~vegö magától a tUdőbe tódul es igy létrejön mpst a mesterséges belégzés_ Ezeket a mozgásukat percenként 16-20-szor bmételjük, s addig foly tat juk, mig a szerencsétlenül járt egyén magától és rendesen nem lélegzik. A mesterséges lélegzés alatt a beteg fejére, mellére, arcára

vizet Önthetünk, vagy azt erősen testéhez c~apiuk, s azután gyorsan leszárítjuk. Am.int a beteg nyelni tud, kevés bort, pálinkát, teát vagy meleg levest itatunk yele.

1. (Bev.) A m. kir. csendörségnek milyen fegyvcrei -vannak?

-.

A 95. mintájú csendőrségi ismétlő karabély szuronnyal, a Frommer-féle ismétlőpisztoly, a gyalogfiszti kard, a gyalogcsendőr kard és a lovascsendőr kard. A) A 95. mintájú csendőrségi ismétlő karabély.

2. (Bev.) . Milyen fegyvere van II gyalog- és lovascsendörnek és milyen a törzsörmesternek? A gyalogcsendőrnek szuronyos ismétlő karabélya és gyalog
tiszti kardja van.

3. (1. §.) Sorolja fel 1<arabély förészeit! I. a

II. III. IV. V. VI. VII. VIII.

II

95. mintdjú csendörségi ismétl/)

cső,

az irányzék, a zár a szekrény az adogatóval. az ágya felsőággyal, a foglalvány, a szurony a hüvellyel, a szerelék.

,

135

134

4. (I. meg

II

S. I. 1.)

cs()lU'Tl?

f/ogy készül a csö? Mit kiiWnbőztetüllk ~

A cső hosszában való átfúrással készült. A furat elől lev8 nyilását torkolatrwk, középvonalát csőtengelynek nevezzük. A furaiban a töltényürt és barázdás részt bülönbözletjük meg. A töltényür síma és a töltény alakjával bír. A barázdás rész a lövedék vezetése végett csavarszerüen hajlított barázdákkal van ellátva. A furainak a barázdák között kiemelkedő részét ormózatoknak, a furatnak az ormózatok közé eső átmérőjét pedig öbölnek (kalibernek) hívjuk. Karabélyunk öble 8 mim.

5. (1. S. I. i.) Hogyan függ iissze a cs6 a tokkal, emelkedik ki a csöfelszinélJlil?

s mi

A csó a tokkal egybe van csavarva. A cső felszínéből a torkolat közelében a célgömbtúke emelkedik ki, melybe a célgömb van betolva.

Cl. (1. ~.II. L) Sorolja fdaz irlÍnyzék iörészeit!

Az irányzéknak a kívánt távolságra való beigazítása úgy történik, hogyatolót a jobbkéz hüvelyk és mutatóujjával jobbrólbalra megfogjuk, azután a keretet annyira emeljük, hogy a balkéz hüvelykujját alája dughassuk, azután rt toló! megfelel(í állásba csusztatjuk és a keretet felállít juk.

9. (1. ~. III. f.) Sorolja fel

I. a tok az elsüNJ készülékkel és 2, a zLÍródugattyú,

10. (I. ~. III. i.) A tok mihez vall er/ísit\'l', hiúpslirl'sze mit alku ('s miben végz/illik:) A tok n{)csavar metszeíeinél fogva a cs{)hüz van erösílve. A tcik áttört középrésze a töltényflledencét alkotja, A tok hátsó részét tokfarknok nevezzük, me ly felsü részén a záródugattYlÍ vezetésére csatornával hír, alsó részén pedig az clcsattantó .készülék egyes részei számára hosszúkás kivágás van. Baloldalán- egy kis mélycdés a zálécwpón)'llgaszt képezi,

II. (1.

I. az irdnyzékkere/, 2. az irányzék/aló,

7. (1. ~. II. L) f/olv(fn a legmélyebb és hol a legmagasabb irlÍnyzúkdllitds!lOZ való nézőke? Melyik az alapirányuJI? dlllÍs? ---...

Az ir;ínyzékkeret középsö kivágásának alsó 'részéhe a legmélyebb (300 lépésre), a keret felsó részébe a legmagasabb (2400 lépésre) távolságra megfelelö nézőke van beV'ágva. Az alapirányzékállás az 500 lépésnek nlegfelelö irányzékállás. Ennek nézőkéje a keret rövidebb karjába van bevág\'a. H. (1. ~, II. L) Az irlÍn.vzúkkeret oldalain minő beosz(úsok \'lJTllUlk? ,Miként ri)rténik itt az irányzék lJeigazítása?

Az irányzékkeret mindkét oldalán a '600 lépéstől 2200 lépésig terjedö távolságokra való beosztások vannak bevésve. Ezekhez az irányzéktolón levő nézöke tartozik.'

zlÍr flírt'sZl'Ít!

A zár förészei :

Az irányzék förészei:

3. az irLÍllyzékrugó.

II

~.)

III. f.) Sorolja fd lIZ dsiit/íkészülék f(íf(·'szeit.'

Az elsütökészülék féírészei: elsütö csap, a kive/ú, szeg.

II

cl ravasz, uz e/sli/ú l'flIeltyií, a::: kivl'lú szeg, oz elsüM rugó és az elsiitö

12. (!.~. lll. i.) Surolja fd

II

zlÍródllf!.lJftyLÍ rés?elf.'

A záródugattyú részei a zárócsapöval és a zárócsapöcsavarral ellátott fogalltyúrész, II zároló, a zúrolócsavor, II /öltényvonó, az

ütőszeg,

az

ütiJszegl/őcsavar

és az

ütőrugó.

A zár kinyitása végett a fogantyu gombját johb kézzel megfogjuk s a fúgantyu részt egy erős huzással a végtámszegig hátra huzzuk Ez által az ütőrugó megfeszül és a töltény meuencebe egy töltött tárt bCl'czelhelünk. A z~várzat . becsuk~sa végett a. záródugattyut a fogantyll gombjának megtaszilasilv~1 te!p.!sen elore kell ~~)I!IJ. ';:kkor, a legfelsö tiiltény a tárt. elhagyja és a t~lteny ~rbe, nyomul, az uturugo pedig lIlegfeszltve marad. A fegyver igy lőyesre kesz. altaP'
A zárhatásmódja.

137 136

! .~. (I. ~. V. i.) IHirl' szo[!!.lÍ[ n:!I.\'rI'Jld 1': mi

\'{III II

SZl'krlltlY'

19. (1. ~. VII. i.) tvliblH késziilt II ~zllr(}II.\'lIii\'d\':) II

szekrhlY:.J Mi

luitsd

falliba

s.?ck·

II

ertJsitve:-

A szekrény a tiiltényekkel megrakott tárnak és az adogatónak befogadására szolgál; alsó részén van a ravaszkellgyel. A szekrény az ágy fáján keresztül csavarral a tokhoz van erősítve. A szekrényjenék, melyet a szek:-énnyel a szekrényfenékcsavar köt össze, egy alacsony, fent nyitott szekrényke, mely, a szekrény oldaIpofái közé pontosan beillik. A szekrény hátsó falába a tártartó van a tórtartócsavarral erősítve. A tartárugót a tartórugócsavar erüsíti a tártartó felső karjához.

l-i. (I. ,",Zeklll',;{ til!:-

~.

IV. f.) Mire szolJ!.·úl lIZ at!o!!.a(ú ó milvell fl'· . • levő

Az adogató a tárban

löltények adogatására szolgál és

az adoga/Úlemczbö/, az adoglllóemeltyiíböl, az adogatórugoból és a tlÍllIasz/iírugóból áll. I.=i. (1. ~. V. L) '\1ilycll fl'SZei \'lllllWk az li!!.yTlllk? Az ágy részei: ,IZ clűLÍgy, melyben a ~sö, II középágy, melyben a závárzat és a szekrény fekszik, továbbá a tusanyak és a tusa, valamint a csövet takaró jels/iágy.

A si.uronyhüvely :JcélbáJogból készült és feketére van lakkozva; alsó végére egy gomb. felső nyitott végének oldalára pedig II tart6kampó vall odaforrasztva. A szuronyhlively felsé; nyílásába a sZtÍjkari~a van beillesztve, melynek a hilvelybe lenyúló és rugódó két nyelve a szuronynaK a hüvelyben való Illegtartására szolgáJ. A szuronyhUvely aljába egy parafadugú van heillesztve, hogy a helehelyezett szurony ne lötyOgjOI1.

2". (I. ~, VIII. i.) :\/ite ...;zulgúl szek fllrtozflllk JlOZZÚ?

(l

~Zl'rdd~ (;s milyell

f'(;.

A szerelék a karabély jökarbantartásitra, valalllint annak szétsZI!Jésére és összerakására szolgál. A szerelékhez tartozik: a fisztítóvesszt'í, II csavarhúzó és a

torkolutjedó.

21. (2. ~, a) Mü'or sudje

S7t.;t II

csel/dl),

II

karal}({\'t:-

A karabély! a l:sendör l:sak akkor szedje szét. lia tisztítani vagy mcgvizsgálni kdl. A csendömek külöll relllkltt lIé1kUI csakis a zlÍródllgatlyút szabad szét szedlli.

22. (2. ~. :1) Mire kell \o'igyúZ/li

16. (1. §. VI. f.) Mire szolgál a fOlTlalvány és mi tartozik hozzá'? b

kara/Jdy súrsz{,lh'· sJnet? Vi2.sgdlatlwz vagy tisztitúshoz lilit I!l~!!. eltlÍ\'olitl1lit-

A foglalv:tny a csönek az áagyal való egybekapcsolására, az ágy megóvására, valamint a karab~lyszíj odaerösítésére szolgál. A foglalványhoz tartozil5: a fe/sJ és alsó karabély-'karika, a két szijkell.f!.yel. II fiilessinf.tt lovascsendőr- karabélynál ajülessszeg)

A karahély szétszedésénél az egyes részeket a levevés sorrendjében az asztalra vagy padra egymás mellé tegyük és vigyázzunk arra, hogy azok semmivel, de kiilünösell földdel vagy homokkal be ne mocskoltassanak ; a csavarokat, nehogy kicserélödjenek, fészkükben tartsuk.

és a lusaboritó.

.

. A fclsö karabély-karika alsó lapjából li sZllrollJ1oglalék nyulik kl, baloldalába pedig II tüske van becsavs,lrva, mely a karabélynak gúlába rakására szolgál.

17. (I, ~. \·II,i.) ,,,'urolja id II SZl/ron v fijrciszeit! A szurony förészci:

l~. (I. ~. \

i I.

A markolat áll: a n)'olllógombbé/.

il

penge, II védJvas és II markolat.

i.) Mih/H il

lil!

li

markolat?

markolathüvelybö/, a két marko/atMjbál és

II

Rendszerint elégséges, ha l:sak a zLÍródugattyiÍt és . .

II

szekréllY-

feneket uz adogatóval távolít juk el.

23. (2. I.

2.

3. 4.

5.

~. -á) Milyen rl!fIllbefl keila karabély l szels?cdllz':"

ztÍródugattyút, II szekrényt, fels6 és alsó karulnHy-kurikát, t1 fe/só ágyat, () csővel. Il

j

2-L U. /ld In'I'II/Ú

~.

:tl A Iwra/Jdy mely ((;suit tilos I'agy szdsutlni:J

A csel1d<'ímck által
tilos

cs('m!(jr-

II

Ievcllni vagy szétszedni:

az

irLÍ/lyiékot, II a'lgiún!Jöt, il zúriÍc.<;apót, (IZ elsiltö készüléket, az adogatót, (/ tÚlIlIlsztú mgót, II slIjkengydeket, il jiilessillt (fülesszeget) és 11 fllsubori/iÍ/" e lIlíivclcteket szLikség esetén csak a fegyvermesternek szabad végeZIli. 2,=). (2. ~. h) A

sú/szedett Iwmbl'!yt 11lin/í sorrl'lullJi'll

I;l'll iisszuralwi: J A szétszcdet! karahl:ly ('lsszerakása általában a szétszedésnck l11\:gfurdit()(( sorreIldjébeIl történik.

2(), .L

~.)

A l;arabdy id karball tllrtlÍslÍnllk mi

(l

cdJ([:)

a célgömbre, II esöjuratra fordítsuk, ben megrongálódhatnak.

mert e reszek a Icgkünnyeb-

A karabély használhatóságát csökkenthcli annak fiildreejtése, falhoz állítása, a csöfurat bedugaszolása s él szekrény falainak esetleges benyomása is.

2<) . .3. ~.) Mikor '~!'Il a kombd)'t tiszti/l/Ili s alt/wz Illir haszluíllllltullk:; A pctrtíleul1l csak mire Illlszllli!llll{lí.) A karabély t használat után mindig haladék nélkül ti sztíta n i.

Illeg kell

A tisztításhoz, tisztitól'('sszőn kiviil még ./údurabkák, kóc, ke/lder, VÚSZOI1 valamint gyapotrongyok, tiszta viz, pdrólculII, ./IIOII/j, jegyverkenöes és kenöszappan használhatók. Más tisztítószerek használata tiltva van.

A karahély jókarhantartásának célja az, hogy a karabély Illegsérlilésektiíl és idi\eliitti clkopásoktól lI1egóvassék. A karahl'ly és h\részeinek gyakori szétszedése: megsérülésekre és idöelötti clkopásokra vezet. Az ismételt céltalan tisztítás, dc. k'ülönöscn tilos tisztítószerek használata következtébel1 a karabély rövid idő alat! elkopik, söt lJasznavelletetlenné válik.

Petróleum csak szerfölött megkeményedett mocsok, ll1eggyantásodott olaj, vagy rozsda feloldására használható. A pclróleull1nak avasrészek bekenésére vagy rozsda ellen óvszerül való használata tilos.

27. 3. ~.) !I (},!!'.)'Wl kell a kllrabdyt lllt.'J!./)rizlú s (/ lak\'a!amint szo!,!.!:ú!athllll Iwf!.Y kdl ellzelYl'zni:J

Száraz idöjáráskor való használat utiln a karabély t a portói, a mocsoktól; esős idöben való használat után pedig il nedvességtöl is megtisztítjuk, azután avasrészeket hezsírozott ronggyal jttöröljük.

!lIliydltllll

A

lIlegőrzendl)

rócsapójllk hecsukva,

iltörugója leeresztve, a záinÍnyzékuk pedig az alapdlldsbll igazítva

karal>élyok

Icgyen. . Laktanyában a karabélyuk a szobában az erre való fogasokra akként akasztassanak fel a szíjnál fogva, hogy a torkolat-védővel bezárt torkolat fölfelé jusson és jogalltyúgomb a faltól elfordítva legyen. jánirswlgálatban pihenök alkalmával a karabélyokat oly helyen kell tartani, !lOgy azokat scm a nap, selll a kályha heve vagy nedves kigiízCligés nc érje.

2S. ,). ~.) Ilo,!!.,\' kdl lJtilllli II korllbéllylllllllSZ1UUllt lújzII rOllgtiltidús/1{/k elkerülése végett mire kell figyelni?

heli (Js'

A

karabéllyal használat közben mindig a legnagyobb gond-

dal és óvatossággal kell bánni. Figyelmünket főleg az

irállyzékra,

~.)

KiiliinlJiiúi idijjtirlÍsl/(íl \'a/á 11llSZllÚlll/ hogyllll tij,Nnik a karabély tisztítása?

30. (3.

litlill

Ha nedvesség hatolt volna a szekrénybe, akkor annak feneke kivehetö, egyébként csak a szekrényt az alsó nyilásánál benyúlva tisztít juk meg. Időnként

a csőfuratot is száraz kóccal ki kell törülni és fegy-

verkenőcscsel bekenni.

Nedves idöben a tisztítást mint száraz idöjáfáskor.

általában

behatóbban

teljesítjük,

Ha a karabély nagy és hosszabb ideig tartó esöben átázott, vagy ha azt a lövések után nem lehetne hamarosan megtisztítani, akkor bevonulás után a karabély! és főrészeit annyira szétszedjük, amennyire a szétszedés általában meg van engedve. (L! 23. kérdést.)

140

141

.11. (3. ~.) l.ih'(:s llfúll I!OJ!.YtllI kel/ll karl/bély t llwgtisztílllfli:.I A l'S(iflIJ at lüvés után lehet(íleg hat órán belül rneglisztíland". II csű/urtlf kítisztításállol a :::LÍrúJuguttyút t:s il szekrény/ef/éket oz uuoj{utúval együtt kiwssziik. A zdr reszelt előbb bezsírozott, éiltán száraz ronggyal kell letörölni, végre iSJllét bezsirozni. A csJfund tisztítását ki}vetkezú m0J0rl végezzük: A tísztitúvessz\í rovátkás reszére annyi kócot, kendert, viszúnvagy gyapotrongyot csaval unk, IlOgy a csöfuratban húzósun legyen ide s oda húzható, ezt a csombolékot szappanos vízbe márt juk. s azzal, a csomboléknak esetleg többször tisztával való pótlása. mellett, a csüfuratot megtisztitjuk. A csornb01éknak huzgálás közben ugy eiül. mint hátul, nlindenk\lJ egy kissé ki kell hatolnia. hogy az egész csövet tisztítsa. Ha a csófuralot megkeményedett mocsok vagy rozsda lepte el, aKkur a tisztítóvessző csombolékját petróleumba márt juk és azzal a csiJturatot jól bekenjük. A tiszta cs6furatuI, nemkülönben a esti tiszta felszínét ronggyal Ieheletszerüen bezsír~lzz'uk.

ZSífllS

Akarabtly (4. S) A karabély megvilsgalása :Ilért törtéllIk, hogy annak haslIlálható meg- állapvtaról mcggyózodru lehessen. Minden vasrész ép. egész és rozsdamentes vizsga- legyen. A barnitas ne legyen tul:;agosan ledörzsölve. Minden rész mocsoktalasa. lan, a vasreszek leheletszerűen bezsirozva, azok a részek pedig, melyek surlódnak, beolajozva legyenek, Al ágyort szakadás, repedés, törés ne legyen. ."'\iIlJen csavar tövig be legycn csavarva, fejük ne legyen kopott. A csőfurat és a töltényür vékonyan zsirozva, mocsok, rozsda és rongálas nélküli légyen. A célgömb ép legyen és szorosan álljon. AL irányzék ne legyen llIegn>ngálódva. A lár és az adogató készülék kifogástalanul müki.idjön. A tdiÍÍzött szurony szilárdan állj()\1 a csövön, dc nagyobb erő kifejtés nélkül legyen leemelhető és feltüzhet\).

32. (S.

S.) Mib/il lilla

Wv()szer:.I

A lüvőszer a 93. mintájú éles töllényekbü/, és tárdobozokbó/ áll.

II

tölténytJrakból

33. (5. ~.) Melyek az éles ttílthly (llkatr~;szei? 1. 2. 3. 4.

a töltényhüvely, a csappantyú, a puskaportöltet, a lövedék.

(6. §') .. A löv?szer j?karban tartására nagy gond, fu:ditandó. Nevewte- A lövőszer sen: ~ teh toltenyt~lrak 1l1lndJg fl~rdobozokba~l t~rtan?ok e,s ~zokat csak ko z- jókarban~etlenul a töltés el?tt sza~ad .~ tani.obofo_kbol k~vennl. A tolten,Ytara~at l!lIndl,g tartása. ovatosan kell megtolteJll es kluntenJ. Jarorszolgalatban a tolteny /ovedeket es tarakat az elrozsdásodástól akként óvjuk meg, hogy azokat időnként fegyverkenőccsel itatott ronggyal áttöröljük. Ha tele tölténytárakat földre ejtenénk, akkor azokat a töltés előtt a portói és homoktól meg kell tisztitani.

(8. §.) B) A Frommer-féle ismétlő pisztoly. A Frommer-féle ismétlő pisztoly főrészei: L A cső és a zartok, ll. a zár, lll. az elsütő szerkezet, IV. a blztoStfÓ szerkezet, V. az adogató. VI. a tok, a tokfedC/, s a marko/atfák. VII. a szerelék.

A förészek.

Az ismétlőpisztoly, mint ahogy alapos tiszti tás hoz szükséges, csavar- A széthuzó használata nélkül kézzel szétszedhető és ugyanugy össze is rakható. A szedés. legcsekélyebb erőszakosságot is kerülni kel/o Szétszedés céljából következőképen járunk cl: I. ki vesszük a töltény tárt, 2. a kakas t felhuzzuk, 3. a rugós biztositóval ellátot! csavart balra forditva kicsavarjuk, - ellnek véuével " 4. a rögzitő szeget kinyomjuk, 5. a szabaddá vált határoló a zárórugó hatása folytán hátra nyomul: kiemeljük, végül Ö. hátrafelé kihuzzuk a zártömböt (záródugattyu és tartozékai) és a zárolót. Ha a Ilataroló a pisztoly ból ki van véve, akakast elcsattantani nem szabad, A pIsztolyt tovább szétszedni csak II fegyvermesternek szabad.

A.

pisztoly összerakása a szétszedésnek forditot! sorrendjében történik. Ugyeini kell arra, hogy a rugós biztositóval ellátott csavar teljesen be Iegyen csavarva és a biztositó a csó irányában vizszintesen álljon.

Az összerakás.

Kerülendő a pisztolv oknélküli szétszedése és céltalan tisztítása, külö- A pisztoly nöscn pedig a tiltott (maró) tisztítóeszközök használata. gondoHa ználatban a pisztoly a hozzátartozó táskában tartandú; ha ez meg- zása. nedvesedett, alaposan meg kell szárítani. A zárt, hogya pisztoly a pis7.kolódástól megóvassék, csakis közvetl"nül a töltés és ürítés ~Iőtt nyissuk fel. Az ismétlőpisztoly leejtése, a csótorkolat eldugulása, a fegyvernek hidegről meleg helyiségbe való at vitele ha a felületére rakódott nedvesség szorgosan le nem törül!etnék - rongálásnak szolgáltat okot. A pisztolyt használat után haladéktalanul és alaposan meg kell tisztítani.

142

143

c) A csendörségi kardok .

39. (3. §.) Miként történik a célzás?

.H. (ll). ~.) A kardpeT/ge mibűl van gydrtva és milyeTl

f/ín;suk/J(j[ till

II

lumP

Úgy a gyalog, mint a lovas csendörkard : a mérsékelten hajlított, kétszer finomított rugóacéJból van gyártva és súlyának csökkentése végett mindkét lapján homorúan kiköszörült; mindkét kard a pCllgéM/, II marko/aIból, (ennek részei: kosár, fogantyú, markolathLively, fogantyúkarika és szegecstok) és a hiivelyböl áll.

3,1. (Il). ~.) II g:ya!ogcscndör kardlzüvelye mibúl készült ? A gyalogcsendör kardhüvely acélbádogbúl készült és feketére van lakkozva. Az alsó végére egy gomb, felsö végére pedig a tartókampó van odaforrasztva. A kardhüvely felsö nyilásába a szájkarika, mig a kardhíivelybe a kardpenge lötyögésének meggátlása végett, két faszi/Óli k van beillesztve.

3ú. (Il). ~.) A [o\'lISCScluhJr kard hüvelye miböl késziilt? A lovascsendiír kardhüvely acélbá,dogból van gyártva, belsejéhe a rugódó nyelvekkel bíró szójkarikll és két fenyőfaszilánk van betéve, a hüvely alsú vége pedig csLÍztatóvassal van elzárva. A szájkarika rugói a pengelötyögésének meggátlására, míg a fenyöszilánkok a penge és hüvely közt levi) ür kitöltésére szolgáinak. A kardok (20. §.) A k:
A leggyakrabban

előforduló

célzási

elő

leg-

hibák a küvetkczök:

l. ]il/omaTl vett célgömb, midön a célgömb a néz{)kén alig látható, ennek mély lövés a következménye; 2, teljesen vett célgömb, midőn

a célgömb a nézökét teljesen kitölti, ennek magas lövés a következménye; 3. elszorított célgömb, midőn a célgömb nincs a nézöke közepén, ennek az a következménye, hogya lövés arra tér el, merre a célgömb elszorítva lett; végül a karabélynak egyik oldalra való elfordítósa,. ennek az a következménye, hogy a lövés arra tér el, amely oldalra a karabély fordítva volt.

41. (3. §.) Hol válasszuk meg a cé/pontot? A célpontot a cél alsó szélén igy kerülhetjük el.

választ juk, Clert a túl lövést

42. (B. 3. §.) Hogy kell célozni a futólépésben oldalt mozgó egyes személyekre, hogy az ügetésben, vagy vágtában oldalt mozgó egyes lovasra és hogy ha szél júj? Futólépésben oldalt mozgó egyes személyre: 100 lépésre köegy ember, 200 lépésre körülbelül 2 ember, 300 lépésre körülbelül 3 ember szélességgel előbre kell célozni.

(2. ~.) Ui\'edd~púlYll alatt mit ért?

Az elégö puskapor ereje által mozgásba hozott lövedék egy görbe vonalon mozog, mely az indulás irányától lefelé eltér. Ezt nevezzü~ liivedékpályának.

3~. (2. ~.) Mi itlhi eU; az indulúsi

40. (3. §.) Mely célzási hibák jordulnak gyakrabban?

rülbelől

Lövőutasí tás.

.n.

A célzás akként történik, hogya célgömb hegyét a nézöke szélességének közepébe az irányéllel egy magasságba juttatjuk és a célpontot a célgömb csúcsára hozzuk, a karabély t azonban nem szabad emellett elfordítani. Ezt nevezzük csapott célgömbbel való célzásnak s egyszerüségénél fogva rendszerint ez alkalmazandó.

irlÍnytól valú el-

táh;f? Az indulási ir,ínytúl való eltérést a föld vonzóereje és a levegü ellenállása idézi elő.

Ügetésben vagy vágtában oldalt mozgó egyes lovasra : J00 lépésre a ló szügyére, 200 lépésre körülbelül fél lóhosszal, 300 lépésre körUlbelül egy lóhosszal kell a ló szügye elé célozni. Oldalról jövö szélnél a célpont azon oldalra teendö át, a hOllnan a szél fúj.

I

J-H

Illetékszabályzat a m. kir. csendőrség számára című (Cs.-2.) szolgálati könyv kivonata. A zsold.

(27.S.) A zsold rendfokozat szerinti napi pénzilletéket képez. ~ zsold azon alapi!!eték, ilIe1\' nlÍnden csendör ,rés·l.ére a. tényleges .~zolgalat Ideje alat! a valósá,ros rendfokozat szerint megallapltott osszegben Jar. pr<Íbac~endiír zsoldja évente 900 korona, a csendőré 1000 kor.o~a, a mely naponta a próba,csendiirnél 2 kOL 46· n, a, csel~dő~nél 2. kor. 74 fl.,lert tesz kj. A zsold Ilavonkent elolegesen" l111llden ho I~en ,hz~ttehk_ kl. A kik, a csendürsé~tiil vaTó elbocsátás alatt allanak, azok tIIetekel 5-:; naponkent fizettetnek' ki. ;\ kiin nyel III i'1 , meghizhatatlan próba csend őrnek zsoldját félhónaponként is lellet !olyó;;itani, a keriileti parancsn()ksá~. engedélye alapján. A fngyatékba "étel napjá"al a zsold Jarandosága rnegszul1Ik.

A

(28 .. §.) Az elsi> töll1e~~)etét átalányö~sze~et ~épez, ..rnel~. a~ ,öl~özeti és febzerelesl sz~b~lyzatban elOlrt osszes ruhazatl cikkek elso beszerzesere szol"ál. Az elsii tiil1leghetét nagyságát időközönként a belügyrninister állapitja ~leg. Jelenleg a gyalog próbacsendörnek első törnegbetéte 160, a lovas prilaacsendőrnél 190 koroná ból áll. (29. §.) A ruhál:at,i tárgyak fentartú~ára és. utánpótlás~ra tömcgátalányt Tömegátalány. kap. A tömegátalányt Idoszakol!kén.t.a belygyl!lJn~ster allapltJa 111.~g. ~z~n at a: lány jelenleg rl'nófok0l:atra valo kulombsej-: !lel~ul" gyalogcsendor reszere eVI 110 lo\'ascsendör reszere 120 korona 80 hllerbol alI. A tömegátalányra való igény a csendőrséghez történt bemutatás napjával kezdódik és szolgálati idejének tartama' alatt jár, A tömegre való igény azon nappal szíinik meg, melyen az illető fogyatékba jut.

Elsö tömegbetét.

145

~'r

l·i~. ~­ ',~

Határozványok a m. kir. csendőrőrsök közgazdálkodAsának vezetésére cimű (Cs-20.) szolgálati könyv kivonata. A közgazóálkodásnak az a célja, hogya legénység tápláló, izletes, bő- A közgazdálkodás séges és a mennyire lehetséges olcsó étkezéshez jusson. célja. A közgazdálkodás alapját az őrsökön a következő pénzösszegek kepezik : ,\ küzgaza) a t~gok ált?l. befiz.etet! alaptőke, . dál kodás b) a kozetkezesl naplbetct, alapja. ej a drágasági pótlék, d) fentartási pótlék, e) kórházban levők és /) fegyelmi fenyítés alatt állók zsoldmaradvánvai, g) a gazdasági átalányból a közgazdálkodás· ja"ára átutalt ö;;szegek, h) a közétkezésben résztvett idegen személyektől bevételezett étkezési és átvonulási szállás pénzek, végül: i) az őrs által termelt élei mi cikkek, a tartott, vagy felnevelt hasznos házi állatok és azok termékei, esetleg az ezeknek értCkesitéséböl befolyt pénzösszel!ek. Az igy begyült pénzösszeg és a gazdálkodás folytán szerzett vagyon a résztvevők tulajdonát képezi.

A tagok által befizetett összege 200 korona.

Gazdászatkezelési . utasitás a m. kir. csendőr őrsök stb. számára cimü (Cs-13) szolgálati könyv kivonata. (J. §.) Az őrsiik a hivatalos (gazdasági átalány, közgazdálkodási és ( )rsegyél,) pénzt a pénztárban őrzik. Az örs pénztárasztala két kiilönbözö szerkepénztár. zet ü lakattal \'an elzárva A pénztárasztal az örsirodában van. Idegen pénz és más targy abba nem tehető.

A (2. S.) Az őrs pénztárát a pénztári bizottság kezeli, mely az őrsparancspénztár- n()kból és egy cscndörbiil áll. Ezek együttesen felelősek a penztárért. bizottság. (17. S.) A kúrházba menü beteg csendör megfelelü okmányokkal adatik Kórházi át a kúrhálllilk. Magántárgyait becsomagolva az örsparancsnoknak őrizetére ápolás. adja. I\, kórházi ápolási költséget, valamint a fölmerülü utazási költséget a beteg csendür zsoldjából fedezik. A fenmaradó zsoldrészt a közgazdálkodás kapja, A szolgálati pótdij a beteg csendöré marad.

alaptŐke

Az legkisebb összege l 20, legnagyobb alaptiike nagysága.

A nani betét nagyságát a közgazdálkodás résztvevői közösen állapítják A napi bt:tét meg s aszárnyparancsnokság llagyja jóvá. . A ki, kevesebb külszolgálatot végez, mint pl. az iirsparancsnok, ll-od meg;íllaal liszt, tovabbá a szolgálatmentes gyengélkedők, többet fizetnek az étkezésert pitása. mint a többi. legénység, I~livel többet vannak otthon és többet fogyasztanak, Hogy mennyit kell a napl betéten felül fizetni, azt óra szerint számit ják ki. .. A közgazdálkodás vezetését egy bizottság teljesíti, mely az örsökön az orsparan,csnokból .. és .. egy a közgazdálkodásba ré:;,~e~ csendőrből, esetleg ügyesebb probacsendorbol, mll1t gazdalkodást vezeto boi áll. Ezenfelül még egy számadást ellenőrző tagja is van a bizottságnak. ": gazdálkodást ugy kell vezetni, hogv a szolgálatban Illenö legénység amennyire lehetséges hazulról vigyen száraz élelmet magával. . Az őrs Iétszálllába beosztott nőtlen legénység az őrsön tartozik étkezni. Konyhában_étkewi tilos, . A k,özétkezé~.b~.n ,résztvevők reggelit, ebédet ~s ~acsorát kapnak. Minden etkezeskor a fozononek az asztalt meg kell ter1lel1l. .. Minden csend?rnek csinos evőeszközökkel és 2-3 drb. fehér asztalkendovel rendelkeznie kell s ezek állandóan tisztán, rendben tartandók.

A közgazdálkodási bizottsag.

A közétkezés.

Evii-.. eszkozok beszerzése.

A g~zdálkodás ~agyona a közgazdálk<:dásban résztvevő tagok tulajdona. A köz, . A koz.gazdalkodas vagyona mll1den harom 'Iónapban, vagyis minden ev vag"on m,arclUs? JUI1lUS, szcptember és december hó végével a részesek által hivalal- megbeboi lelkllsmeretc5en megbcc:;ülendő. Ha a becslésnél 120 koronánál kevescbb csülé5e. 10

146 a fejenkénti osztalék, akkor a hiányzó összeget be k~II, fi,z,etni, ,ha pedi~ 200 koronánál töhb, akkor a felesleg a tagok között, ha kivanjak sz~toszthato: Ha valaki végleg elmegy az őrsről, . akkor azt az. osztal~kot kl!-Pla, a me ly a legutolsó becslésnél ,meg .volt állapltva; ugyanennyit tartozik az ujonnan belépő tag is alaptőkéül beftzetnl. Becslés alá kerülö dolgok.

Becslés alá vétetnek: I. az élei Illi ci~kek, 2. a sertések, (tehén, juh stb.) . 3 baromfi és e"yéb hasznos háziállatok, a kerti és es~tleg a mezei termény ek, !i a tüzelő és világitási anyag, 6. tisztítószerek. Ebböl az összeghiil a gazdálkodást ~erhel~ tartozások. lev()n~ndók. s az igy nyert összeget annyi részre kell osztal1l, a hany tag a közgazdalkodasban résztvesz. Ha az őrsre ujonllan beosztott próbacsendőr a megállapított. alaptőkét befizetni nem tudja, akkor azt zsoldjából havonta legalább 8 koronas leszletekben tartozik törleszteni. .. Ha valakit időközben, még nuelótt alaptokejét teljesen be fizette yoln~ elvezényelnek; annak vezényeltetése alatt is köt,~lessége a részleteket flzetm anvaőrsén mindaddig, mig azt teljesen be nem fizette. . Ha' alaki a köz"azdálkodásból felülvizsgálat, leszerelés stb. folytáa ,;álik ki, akkor gazdálkodasl jutaléka a \liss~atéritendő, nap} betétekkel posta n a pótszárnyhoz küldetik be s ott lesz az Illetőnek kezbesltve. Minden hó vé"én, ha a próbacsendőr télen 186, nyáron ~48 óránál töbh külsznlgálatot ~gzett; min,den tov~hpi 2~ órányi szolgálat utan egy-egy napi étkezési betétet 20-~O filler levonassal VIssZa .kap.. " Ha valaki 'l hó folyamán a közgazdálkodásboi tarto~ elvez~nyles, betegsé". stb. miatt kilépett. a hátralevő időre n.~pi betét jét vIsszakapja. . ,., Ha valaki magán ügyben 14 n.ap?n bel~1 s.zabadságra mel!t, erre.. a.,l~ napra a napi betétet csak 20 fill. levonasával kapja vissza. Ez a 20 fillér a fozono bérére, világitására tartatik vi 'sza. .. .. ' " . A ki kórházhan van, vagy fegyelmi tennyltes alatt al,l s, helyetteslte~ére más örsről valaki elvezényeltctik; a zsold,!l1aradvá~y !eler.es~et az anya ors; fele részét pedig azon örs kapja, a melyrol a vezenyles tortent.

4:

Aiaptőke befizetése a próbacsendőr által. Alaptöke visszafizetése. Napi betétek visszafizetése.

ff

, . ,

•

Alapfogalmak a térkép olvasáshoz. A föld felsiinét a rajta

levő

alakulatokkal, hegyekkel, vizekkel. A

terep

terep nek, a föld felszinével szorosan kapcsolatban levő tárgyakat e~á~~~~~­ (növényzeteket, épületeket, utakat, stb.) tereptárgyaknak mondjuk. Az őrskörlet terepének megismerésére a csendőrnek szUksége van. Ez abból áll, hogya csendőr tudja milyen hegyek, vizek, milyen termőföld és terméketlen részek, milyen utak, vasutak, erdők, bányák, gyárak, tanyák, községek, stbi vannak működési terUletén. Itt minden segédeszköz nélkUl ki kell magát ismernie a csendörnek. Sokszor azonban valamilyen ismeretlen vidéken is tájékozódnia kell. E célra a térkép szolgál. A térkép nem más, mint a terepnek papirra való lerajzolása. A térkép bizonyos arány szerint késziilt. Például a katonai részletes térkép, melyet a csendőrség is használ l : 75000 arányban van készítve. Ez az jelenti, hogy ezen a térképen minden 75000-szer kisebb, mint a valóságban és viszont. Ami tehát a térképen l cm. hosszu az a valóságban 75000 cm, vagyis 750 méter, vagy mert 3 méter egyenlő 4 lépésse I - tOoo lépés hosszu. A térképen a terep ugy van rajzolva.. mint azt felülről nézve látni. A hegyeket réteg vonalakkal és csikozással rajzolják. A réteg vonalak vékony-' vonalak, melyek a hegy alakját tiíntetik. fel. A csikok sok apró vonalkák tömege. Minél merőlegesebb a hegy annak sürűbbek és vastagabbak, minéllejtösebb a hegy, annál ritkábbak és vékonyabbak a csíkozások. A tereptárgyaknak meghatározott jeleik vannak, melyeket egyezményes jeleknek nevezUnk. Ezeket a rajz/üze/böl tanuljuk megismerni. 10

A térkép.

14ö

,i: '"!

Tájékozódni annyit tesz mint eligazodni, magunkat valahol, k"lIsmernI.. A térkép tigy van rajzolva, hogy ha azt az irással magunk elé tessz~k, a felső szél északra,- az alsó szél délre, a jobb oldal kelet, a baloldal nyugat felé áll. A tájékozás céljából arccal északnak fordulunk és a térképet magunk elé tartjuk. Most megkeressük a térképen a magunk álláspontját, a terepen pedig keresünk egy 'messzefekvő szembeötlő tereptárgyat, pidui: templomtornyot, tanyát stbi. Ezt a tárgyat a térképen is megkeressük. A térképet most akként forgatjuk. hogy álláspontunknak és a terepen választot tárgynak a térképen való rajza, egy vonalba essék a termés7etben látható tárggyal. Ez· az eljárás hasonlítani fog a célzáshoz. A tájéAz északi irányt az irányUí (tájoló), továbbá a nap, a sarkkozás segéd- csillag, stbi segélyével lehet l1}egállapitani. E célból tudnunk kell, eszközei. hogy az iránytíí kékre futtatott vége mindig északnak mutat. A nap keleten kel, délben délen van és nyugaton nyugszik. Például: délután 3 óra felé a nap dél és nyugat között van; ha a nappal ellenkezö irányba fordulunk északkelet felé nézünk, .most félfordulatot balra téve megkapjuk az északi irányt. A sarkcsillagott úgy találjuk meg, ha a Oönc61 szekerének 2 utolsó csillagát képzeletben egy vonallal összekötjük s erre a két csillag közötti távolságot ötszörösen rámérjük. Az igy talált fényes csillag felé fordulva észak- . nak állunk. ' Szükségből tájékoztathat, ha tudjuk hogya régi templomok főoltára kelet felé. áll, a fák északi (északkeleti) oldala kérgesebb és mohával van benőve, stb i. A lájékozódás.

Becs alá k, dolg

Alap befiz{ a pr< csen

ált Alap vis! flzel N: bet' vis fize

f' II t