baz rnek
i laokiveg ?ne-
,totiner le). ber-
ryirr iost,
ptoasa. rben
iza nem
golt
latAz k6rrok
,&z
ya
Osszegezve az afrikai kusok neveivel kapcsolatban szerzett ismereteinkef figrr l6tjuk, hogy ez a nr5p 6llatteny6szt6 volt, eleinte m6g f6mkultrlra 6s vr{,rosi civiliz6ci6 n6lkiil. Legfontosabb h6zi6llata a juh, sert6s 6s a kutya lehetett, de sz6rnyasokat (tyrikot, kacs6t) is tartott. Ismerte a m6hekkel val6 helyes b6ndsm6dot, a tejet fel,clolgozta sajtt6 6s trir6v6. EI6nk lehetett a n6pben a kiv6ndorldsi v6gy 6s ha egyes fiai ftilkertiltek Egyiptomba, a R6gi Kelet Amefikf,jdba, ott boldogan szolg6ltak mint kistisztvisel6k. Sok ndvvel illett6k 6ket magyar mestereik, szinte mindennel, amit veliik kapcsolatban 6rdekesnelq figyelemre m6lt6nak, saj6tosnak tal6ltak: testiik szin6r6l, kiiliinleges juhaikr6l, sert6seikr6l, fekete kuty6jukr6l r6s mez6ikrdl. Minclez felbecsiilheteUeniil 6rt6kes tudom6nyos erealm6ny az egyiptol6gia ter6n, de benniinket m6gis az lep meg a legjobban, hogy vizsg6l6d6saink sordn teljesen nem vdrt m6don rengeteg mag-yar szira, kifejez6sre 6s mondatra bukkantunk, amelyekb6l val6s6gos mezilgazdasfl,gi sz6t6,rt tudunk iissze6llitani a Kr. e. III. 6s II. 6vezredben forgalomban volt mawar szavakb6l. Tal6n felesleges rijra felhlvni a figyelmet arra, hogy a thrgyalt irott magyar nyelveml6kek nem az Uralhegys6g vid6k6r6l kertiltek el6, hanem a Nilus fels6 viilgy6b6l 6s hogy az egyiptomi-magyar kiiziis szavak nagy dtiriimbiil6ssel kiivetelik a maryat eredet ural-szib6riai elm6let6nek m6d6sitds5.t. Feltiind, hogy a megvizsgrilt sziivegekben sem az angol szakemberek, sem mi nem tal6ltunk semmif6le ritmutat6st arra, hogy mi lehetett a kusok saj6t nyelve. Vag:y tal6n 6k is magyarul besz6ltek? Erre egyeldre nem tudunk feleletet adni. Folytatjuk teh6t vizsg6,latainkal,, hogy a rejt6ly nyitj6ra n6mileg r6jiijjiink.
..\oz-
aga :oI1-
iszet
!'
lad-
nya
larzik, pok
taz )sz-
|th. :ik.' ,gig rtos tA''fln
726,
A magyarok megh6diti6k a kusokat 6s keverednek velfik
Az egxriptomi magyarok az afrikai kusokkal Kr. e. 3200 thj6,n keriiltek el6sziir kiizvetlen 6rintkez6sbe, amikor a Nilus viilgy6be behatoltak 6s ott egy nagy orszdgot alkottak maguknak. A lej6tsz6d6 esem6nyek sor6n a feket6k sorozatos veres6get szenvedtek 6s visszaszorultak az els6 k6torlaszt6l d6lre es6 viilgyszakaszokba. Nem tekintett6k azonban veres6giiket v6glegesnek, hanem minden egTiptomi uralkod6 tr6nral6p6se alkalm6val kis6rletet tettek arra, hogly legal6bb a Th6ba kiirtili viilgyszakaszt isszah6dfts6k, ahol a magyarok honfoglaldsa utdn is jelent6s l6tsz6mban 6ltek kisebbs6gbe szorult faji.estv6reik. Tiirekv6siik tal6n sikeriilt is 6tmenetileg 6s egyszer-mdsszor a gy6ztes magyarok mad6r-szimb6luma mellett, s6t a helyett a kusok fekete kutya szimb6luma is megjelent a kirdlyi ielm6sv6nyek 6,rb6c6.n (59m 96, 101, stb.). A "madarak" 6s "kuty6k" 6s feket6k feh6rek a vet6lked6se sz6val magyarok 6s kusok" vagTis a fea hagyom6ny szerint szdz,adokig elhriz6dott 6s v6giil is kiegyez6ssel jez6diitt be. Ennek 6rtelm6ben a Nilus viilgTe az els6 k6torlasz felett a 19
magyarok uralma al6 keriilt, az alatt viszont minden a kusok6 lett akik fejedelme ezutfn 6szakr6l lekiilttiztitt d6lre, a negyedik kdtorlasz vid6k6re. Ezt az elrendez6st nyilvSn nem fgy kell elk6pzelntink, mintha a k6t f6l kiizdtt m6r azonnal valami modern orcz{,ghathrt 6llitottak volna fel, amelyen innen is, tril is m6s kozigazgatds miikiidtitt, csend6riikkel, v6m
S. Thev called it the land of MEZOR and repre-s-ented.as -the two--patron. delties. of ttre'tinit ol btlnnt from their two anQe{ the Monarch.y (231m 98), ahol Set alatt Kus, Horus. alatt.Magyar (Ur) f-rten-{6. A 6. i6is,'luiictr ttre Gieet< rendered MESORA Kusr6l nincs gondinasztirit6l kezdve azonban iirO'CiiaMia. tgtm zga. - Ugyanez a idtat-l'iitiiS'ioaili -ttrrouqhout eOuen a me-d6llapitds-ban t6bb6. sz6, a Monarchia_v6dndke akkor G:
and the
20
dld
the Early Dynastic period egyediil Horus' 231m 99.
Kingdom SET and HORUS are
mdr
akik igre,
r f6l
gyalogszerrel a partok mentdn, sem haj6zva a foly6n. Nem szabad nekik iuhot, kecsk6t 6s szamarat sem r{thajtani a hat6ron, kiv6ve ha az 6tllatokat eladr{sra sz6,njd,k (l93m III 86 sk). Egyiptom d6li bejrf,.r6inal< lezdrrflsa n6hdny lvszazadra bek6s viszonyokat teremtett a k6t, orsz6"g kdziitt. A Lz. dinasztia idej6n azonban (r
nek tekintett6k 6s
a Kusftildet a
harmadik kdtorlaszig
belcebelezt6k
orsz6gukba. Ez a teriilet azt6n ezer esztendeig, Kr. e. g4b-ig, Egyiptom felboml5.s6ig, megszakitS,s n6lktil maryar uralom alatt maradt. Azok az
am-
j6z6rr
ne-
kll6mma-
Irarre I
lde:za,-
at'
"zot
ka :tcirlen
ztia I
SZ-
ili)g:y
;em
;of r
latt
i
ncs
q6.
mdr
egyiptomi kir6lyok, akik e h6ditrf,st v6grehajtott6k, tr6nneveik kiiz6 fellett6k az'6s6,r, Sertdshon una' cimet (Okm6nytfr Ig), az egyiptol6gusok Usertsen-j6t. A 12. dinasztia kir6lyai joggal tartottSk nagy dolognak, hory orsz6gukat ery ilyen hosszri viilglyszakasszal megtoldott6k 6s a fekete vesz6lyt a kirSlysag d6li hatrirait6l eltdvolitott6k. Feladatukat azonban a katonai gydzelemmel nem tekintett6k befejezettnek, hanem igyekeztek az ij teriletet min6l jobban elzhrni a marad6k Kusftildttil 6s min6l szervesebben hozzil"kapcsolni Egyiptnmhoz. Ev6gb6l a hosszri mdsodik k6torlaszt6l d6lre mintegy hatvau kilomrSterre, az.o'n a helyen, ahol a viilgy iisszesziikiil, Szamneh 6s Kumneh n6ven k6t hatalmas t6glaer6dtit emeltek a foly6 bal illet6leg jobb partj6n, egym6ssal majdnem szemben. E k6t erddhiiz rdviddel ut6bb a k6torlasz 6sr,aki v6g6n6l egy Brihon nevii harmadikat is 6pltettek E vr{.rak h6romszdg6ben helyeztlk el azt6,n az I. sz. egyiptomi hadsereget, amely ezentril a hatrirvid6k rendj6re iigyelt (ld. az L. sz. t6rk6pet). Figyelmet forditottak arra is, hogy a feket6k keriil6 fton, a sivatagok fel6l se tudjanak Egyiptomba belop6dzni. Ezt a c6lt merzei rend6rs6g felillitasdval 6rt6k el, amely a lakhat6 foly6vtilry 6s a sivatag 6rintkez6si s6vjr{,ban teljesit szolgSlatot. A technikai hatarzfu fel6ilft6sdn kiviil UL Sert6shon ura m6st is tett. Az els6 k6torlaszban ew 3416b sz6les eE 24 l5b m6ly csatorn6t v{,gatoLt 6s ezen a m6don a haj6k sz6* mdra kdzvetlen utat teremtett a d6li hatdw{,rak 6s birodalma kiizpontja kdziitt. E kiizvetlm haj6rit feleslegess6 tette az 6ruk kor6ban sziiksdges k6tszeri ilfuakflsdt, 6s neh6z szirazfilldi terepen val6 sz6llitr{s6t. A csatorna egyfttal eldk6szitette a Kusfiild szabadon maradt r6sz6nek jiivend6 megh6ditdsat. A 12. dinasztia kirrilyai v6gtl azzal korondztilk meg tiirt6nelmi miiviiket, hogy a megh6ditott teriileten bevezett6k az Am6n-vall6st minden intum9nyOvel egyiitt. Hitt6rit6 papokat kiildtek be, templomokat 6pitettek Am6n tisztelet6re, bevezett6k az egyrptomi ir6st x az egesz megh6ditott viilgyszakaszt iltitatti.Jr az egypitomi magTar kultrir6val. A bennsziiliittek ezt a magas kultrirrit feltiin6 igyekezettel saj6titott6k el 6s a tiibb mint ezer esztend6s egyiitt6l6s alatt elt6phetetlen lelki 6s szellemi kiitcl6kekkel kapcsol6dtak az egyiptomi magyar vil6.ghoz. A Kusfiild szabadon maradt d6li r6sz6nek ut6bb bekiivetkezett megh62L
ditds6t 6s egyiptomi gyarmattfl, t6tel6t egyes kutat6k kiz6,r6lag gazdas6gi okokkal magyafinz6k. Egyiptomnak nagyon sok f6mre (f6leg aranyra), dpit6anyagra (grdnitra), tdmj6nre 6s fiiszerre volt sziiksdge - mondj6k 6s ezek beszerz6se v6gett t6voli orsz6gokkal kellett kereskedelmet -folytatnia, le eg6szen a Nagytavakig, Zambidig. Ez a kereskedelem a Niluson, az Est-Bordn, a Vtiriis-tengeren, meg egy sereg karavdnriton bonyol6dott le. Igy tulajdonk6ppen ezeknek az utaknak biztonsSgoss6 t6tele k6sztette volna a f6,ra6kat a marad6k Kusfiild megh6ditSsara. Ilyen anyagi term6szetii indit6kok is bizonydra srilyosan estek a latba a nagy elhatiffozilskor, de a f6ok talSn m6gis politikai term6szetti lehetett. Egy 6j vil6ghelyzet volt kialakul6ban, amely Egyiptom l6t6t 6s fennmaradSs6t vesz1lyeztette, teh6t j6el6re v6dekezni kellett Az tdrtlnt, ugyanis, hogy Kr. e. 1700-1550 ktizijtt a fekete emberek, az 6 nagy tartal6kukb6l, az Indus viilgy6b6l, a R6gi Kelet tiibb teriilet6t ellept6k 6s azokon magulmak vezetlszerepet biztositottak. Kassi vagy Cossi n6ven elfoglaltdk a Tigris 6s Eufrdtesz als6 szakaszdt (Szumert) 6s ott itszdz r6vig, Kr. e. kb. 1150-ig 6k uralkodtak. Egy m6sik tiimegiik a Oxus foly6 viilgy6be leereszkedve, a Kaspi-t6ig terjed6 vid6ket lepte el. Egy harmadik 6guk pedig elkalandozott a Nilus deltSjdba s ott okozott zavart. Az indiai r6s 6zsiai kusok e vizdziinszerti el6nyomul6sa 6ppen el6g besz6des jel lehetett arra, hogy az egyiptomi magyarok is meg6rts6k, sors' fordul6hoz firkeztek. Tal6,n m6g azt is sz6mbavehett6k, hoglr a nagy n6pmozgilst a Magas Azsi6ban (Haute Asie) lak6 tiirk emberfajta inditotta el, amely r6gi lak6hely6t a Gobi-sivatag rijabb kiterjed6se miatt nagv tiimegekben elhagyta 6s maga el6tt izte a fiives teriiletek kor6,bbi n6pess6g6t. Szerintiink e megbomlott vil6gegyensrily r6szbeni vagy eg6szbeni felismerr6se k6sztethette az eg:yiptomi f6ra6kat arra, hogy sorsuk fel6l nagyobb tA,vlatokban gondolkodjanak *5s bizonyos katonai l6p6seket tegyenek a v6rhat6 esem6nyek megel6z6s6re. De b6rmi lehetett is cselekedetiik igazi rrig6ja, tfiny az, hogy a szabadon maradt Kusftjld elfoglal6,s6val d6len, Kdnafln 6s Sziria birtokbav6tel6vel pedig 6szakon is ura lettek az orszfltggk hatdrai el6tt fekv6 strat6giai terepeknek 6s igy a iiivend6 kiizdelmeket nem az anyaorczdg tertilet6n kellett megvivniok. E hat{rokon tfli h6ditflsok, mint a k6s6bbi esem@nyek igazoltdk, helyesnek bizonyultak, mert Egyiptom l6t6t ezer esztenddvel meghosszabitottdk €s lehet6v6 tett6k, hogy az orszdg n6p6nek jelent6s r6sze id6ben elkiiltiizz6k mds teriiletekre 6s igy a pusztul6sb6l megmenektiljiin. Az tti politikai elgondol6s megfogalmazhsa 6s kivitelez6se a 18' dinasztia kir$lyainak az 6rdeme, akik a tiirt6nelemben igazi politikai g6niuszokk6nt mutatkoztak be. A d6li oper6ci6t Kr. e. kb. 1525-ben I. Tud6masa hajtotta v6gre, aki a negyedik kdtorlaszig terjesatette ki uralm6t. Riividdei ut6bb III. Tud6m6sa katon6i mdr az Est-Bora 6s a Set6t foly6nSl 6lltak, amivel az eg6sz Kusfiil,tl Egyrptom uralma al6 keriilt. A hSborfi gyors lefoly{,srl volt 6s mindeniitt a magyarok g4y6zelm6vel v6gz6d6tt, iki[ akkori haditudomdny 6s haditechnika szabfl,lyai szerint harcol-
^,
22
asagi
!'ra), rdj6k ilmet
)ma ruton iL t6-
llyen nagy trgy 16s6t
k,
az
it ei-
I ossi
s ott Jxus Egv
: zael6g
iorsn6p-
:otta lagy n6y6sz-
rsuk )esg-
:t is lfog-
ura r j6-
(.E lyes-
tt6k ItoztSSZ-
zokrdsa
'vid5n5l >orfi
ldtt, :col-
tak a j6r6szben m6g botokkal 6s kdszersz6mokkal felszereg fegyelme' zetlen kusokkal szemben. F,zrek az rfljabban meg+zev,ett d6li teriiletek kiir0lbeliil hatsz6.z 6vig maradtak kiizvetlen egyiptomi igazgatils alatt, szint6n a Kr. e. 945. esztendeig, amikor a Kusf0ld Egyiptomt6l elszakadt 6s fiiggetlen orsz6gg6 lett. Mik6nt a 12. dinasziia h6dit6 kir6lyai, akk6nt I. Tud6mdsa (az esyrptol6gusok Tuthmese) is arua tiirekedett, hogy sz,erzem6ny6t 6lland6 jellegii int6zm6nyekkel kapcsolja birodalma tiirzsteriiletihez. Ez ir6nyri szorgoskod6s6nak legfontosabb rendelkez6se a th6bai Am6n-papok jelent6s r6sz6nek Napatd,ba (Napotthonba) val6 Sttelepit6se volt 6s az eg6,sz megh6ditott teriiletnek a th6bai egyhflzba val6 szerves be6pit6se. A betelepitett papok a Kusfiild m6sodik szakaszfi,n is mindenfel6 templomokat 6pitettek 6s felSllitottfl,k az eWhSni 6lettel kapcsolatos kultrirint6zm6nyeket. Az eg6sz Kusfiild legnagyobb templom6t III. Am6naWa (Amenhotep) kir6,ly idej6ben (Kr. e. 1405-1370) a Nilus partj6n l6v6 Sulb v6rosban 6pitett6k fel. A magyar-kus tisszefon6dAs jel6iil a templomhoz vezet6 sug6rutat oroszldn- 6s kos-szobrokkal 6kesitett6k, a magyarok illetve kusok n6pi szimb6lumaival (196m 60 sk). Az egyhdzi h6l6zat ki6pit6s6vel azonos jelent6s6gii nagy int6zked6s volt a kusfiildi korm6,nyz6sdg fel6llit6sa, ugyancsak Napotthon (Napata) sz6khellyel. E kiizponti korm6nyszerv 6l6n eglr alkirdly 5llt, akit eg:riptomi sz6rmaz6si tisztviseldk tSmogattak munk6j6ban. Az alkirdlyi m6lt6s6got rendszerint a th6bai kir6.ly fia, Eg':riptom tr6ni6nak vdromi,nyosa tiiltdtte be, aki itt nyert bevezetdst az 6,llarnkormdnyz6sba. KivrStelesen azonban bennsziiliittet is kineveztek e rendkiviil fontos drhelyre, ha az megel6z6leg mint kirS,lyi f6tisztviseld hosszf 6veken 6t' tanibizonys6gd.t adta hfis6g6nek 6s r6furmetts6g6nek. Ilyen kiv6tel volt az a 'Siit6t Yez0f (Waser Satet), akit I. Am6natya jutalmazott meg az alkir6lyi 6ll6ssal (211m 4? sk). Az alkfuilly tekint6ly6nek aliltdmasztilsdta szolg6.lt a helyszinen 6,llom6soz6 eryiptomi katonas6g:. Az alkirSly tov6'bbi fontos feladata volt a gazilag nribiai aranyb6ny6"k zavartalan tizemeltet6se 6s az 6vente termelt hihetetlen mennyis6gii aranynak Egyiptomba val6 biztons6gos 6"tsz6,llit6sa. Igy a Kr. e. II. 6vezred kiizep6n a ffua6k D6lkeleLAfrik6ban egy hatalmas gyarmatot alakitottak ki, amelynek minden er6forrds6t ig6nybe vehett6k az orszirg fennmarad6s66r* vivott ktizdelemben. A kusfiildi,gi'yarmatra Eg:yiptomb6l kezdett6l fogva sok katona, pap, kiizigazgatdsi ember, iparos 6s kereskedl firkezett. L 22. dinasztia kezdet6kil fogva (Kr. e. 950) pedig m6r tiimeges egyiptomi bev6ndorlSs is ttirt6nt. Ekkor ugyanis a megel6z6 dinasztia alatt kett6szakadt Eryiptom egyesit6s6re a deltabeli rii kirdly kisdrletet tett, amib6l Eszak- 6s D6lkiiziitt fegyveres iisszeiitktizr6s keletkeMemfisz 6s Th6ba Egaiptom - pap-kir6ly lett a veszteq aki enttdn a th6bai zett. A polg6.rh6borriban papjaival, h6zan6p6vel, kdzigazgatdsi embereivel,6s hiveivel egyiitt felkerekedett 6s egy kisebb fajta n6pvdndorl6s keret6ben 6tvonult a d6li gyarmatra 6s ott a Napata nevii tartomd,nyban (Ntibi6ban) telepedett le. 2g
Ez a rnagyar beiiziinl6s a napatai nfiprajzi helyzetet gyiikeresen megy6ltoztatta. Egy masik hasonl6 nagy m6retti egyiptomi bevdndorl6s psametik (hieroglif6i szerint Pis-mentik, azaz .Vizmentiek' ura) deltabeli kir6ly idej6ben (Kr. e. kb. 600) j6tsz6dott le, amikor a masodik k6torlaszn6l6llom6,soz6 240,000 katona a zsold elmarad6sa miatt fellhzadt, 6rhely6t elhagyta 6s szint6n 6tvonult a gyarmatra. Hi6ba pr6b6ltdk 6ket szeretteikre hivatkozdssal terviikr6l lebesz6lni, azok folytatt6k ritjukat, mondv6;n, hogy asszonyokat mindeniitt tal6lnak. F,zek a bev6ndorl6k a Napatdn tril ktivetkezfi, negyedik 6s hatodik k6torlasz ki)26 es6 viilgyszakaszt kapt6k meg lak6helyiil, ahonnan a kusokat j6r6szben a Viiriis-tenger
fel6 es6 Kossala vagy Kassala (Kos Helye) nevii hegyvid6kre toftek et 6s az eg6sz tartom6nyb6l egy nagy 'Maglyar Otthont', mds n6ven 'Magitri6t'alkottalc. N6pi 6s kultrlr6lis telcintetben ez ut6bbi k6t bev6ndorl6s, a mdr kor6,bban betelepedett egyh1tzi 6E kdzigazgatirsi szem6lyzettel egytitt a Nilus S-alakri hatalmas dupla kanyarj6ban m6lyrehat6 v6ltozasokat id6zett el6. Budge professzor megitel6se szerint: "Nribia val6sSgos m6sodik Esyiptomm6, vil,ltvzott 6s a nribiaiak a lehet6 legnagyobb m6rt6kben 6,tvett6k az egTiptomi kultfrdt" (193m VI 113). Uryanezt mondhatjuk el Nribia ikertartom6ny6r6l, Mag6ri5r6l, amely nev6vel is jelzi n6pi 6s kultrir6lis fel6plt6s6t. Amikor az egyiptomi magyarok n6pi, gazdas6gi, t6rsadalmi 6s kultrir6lis hat6.sa ekk6nt a hajdani Kusfiilddn tet6pontra jutott 6s a Nilus kdtorlaszoliikal tagolt h6rom szakasza megtnagTarosodott, a sors ktiliinds alakul6sa folyt6n a gyarmat elszakadt az anyaorsze$,616s iin6ll6 kirdlys6,gk6nt fo$atta 6let6t ezer esztendeig. Az tinSll6sult hajdani Kusftild azonban ekkor m6r alig hasonlitott a rdgihez.Int6zm6nyekkel iisszetartott, kdzigazgatirsi h6"l6zattal ellitott, j6l megszewezett modern orsz6,g volt, amelyben a hatalom gyakorl6i a kusokkal keveredett magyarok voltak, az trgynevezett "fekete magyarok". E vSltozds jelek6nt a Kus n6pn6v fokozatosan h6tt6rbe szorult 6s helyette Nribi6r6l 6s Mag5ri6r6l, azaz Napotthonr6l 6s Magyar-Otthonr6l besz6ltek.
":
'iw
\-
\
t
A "fekete" magyarok politikai iintudata
n
-
juk, az Axumi KirS,lys6s sz6tdarabolta orsz6guk teriilet6t, majd a kis dllamokat a 6. szdzadban keresztlny hitre k6nyszeritette. Ekkor a lakossdg 6,tt&ni nem akar6 r6sze
a nagT tiibbs6g
az iild,ldz6s el6l elv6n-
dorolt az orcrA,gbil. nagy tartom6nya volt 6s h6t jeA fiiggetlenn6 lett Kusfiildnek h6rom a fejedelme lentdsebb keriilete. Az els6 tartom6ny 'Fekete kandsz' cimet nevezt6k. Ha e lwnrtsz szdkdnek' a'Fekete viselte 6s r6la a tartomfinyt' (azaz ideogramk6nt nem Feke(Okmanyt6r 2L) nern n6v els6 ir6sjel6t 24
'
----r.fil
ai!-
-), -
kus-mag:Tarok vagy fekete magyarok iinr4ll6 orsz6gl6.sa Kr. e. 945-t6l A.D. 335-ig tartott. Ez ut6bbi 6vben az id&kiizben naggyd lett szomsz6d-
A
/ ..r t _,1 r.
.:
.'.t ,* \F
-.
-..-
-
_t
| c
c
a-
ilik Lt,
et Lt,
a
.tdl 6d-
kis laan-
je:r1et
ae lke-
t6nek) olvassuk, hanem sz6tagosan (P6-nek), a tartom6ny neve: 'F6ltorudsz sz6lee' (Budge olvasdsa: Pehqennes).6 Ez nyilv6n a bennsziiliitt fejedelem tartom6nya lehetetf az Est-Bora 6s a Set6t foly6kt6l 6szakra eltertilfi hegyvid@k, amely az 6n6,ll6 Kusftild 6let6ben alig ir{tszott szerepet. A mdsodik tartom6ny a N-A-P-x-oT-(H)ON,'Napotthoz' volt (Okm6,nytirr. 22), amely Nfbi6t, vagyis a m6sodik 6s negTedik kfitorlaszkiizf esd viilgTszakaszt jelentette, a sivatag fel6 es6 aranybSny6kkal egyiitt. A n6vben az x-szel jeliilt helyen az EPIT '6pit, 6piilet' fogalomhat{tozb 6ll, amit nem olvastunk bele a n6vbe. Napotthon alatt eredetileg ugyanis csak a Napistennek szentelt v$rost 6rtett6k 6s annak 6rtelemhat6roz6ia volt a sok 6piilet jelztue. Ut6bb igT hivtfik a tartomSnyt is, de akkor a fdv6ros nev6hez illesztett6k m|g a nagyobb teriiletet ielent6 'otthon-' 6rtelemhat6,roz6t is. Nevezt6k e tartom6nyt 'Napi Tanak' is, vag:yis Napfiildnek, Nap-orszd.gnak s ebb6l keletkezett a Napata 6s a Nribia n6v'? Napata els6sorban vallfsi kiizpont 6s papi v6ros volt. Amig ott sz6kelt a menekiilt th6bai pap-kir6ly, addig az volt az egflsz Fekete-Magyarorczflg f6v6rosa. Ebbeli szerep6t a Kr. e. 4. szdzad kiizep6n vesztette el, amikora vezet6s 6tkeriilt a kafonai iellegti harmadik tartomdnyba, Mag6'ri6,ba 6s annak fejedelmei szolgl"ltatt1k az orszil,gos dinaszti6t. Mag6ria nevgt igy olvassuk: MAG-AR-I O-T-(H)ON,'Maggar Otthort (Okmfl,nytfu 24)' Ez a tartomdny a negTedik 6s a hatodik k6torlasz kiizd es6 term6keny Nilus-szakaszt ioglalta mag6ban, az Est-Bora 6s K6k-Nilus 6ltal alkotott sziget egT darabi{,val egyiitt. Nagy el$nye volt, hoglr teriilet{n iisszpontosult az lkerorcz|rg neh6zipara, ott mtikiidtek a vasolvasrti kemen.Ct C" az,on 6t vezettek a legfontosabb keresketlelmi ritvonalak is'8 Ez a Mag6ria lehetett tal6n az a ilgt MAKAR-orszdg, ahol az egyiptomi honfogialSskor a magyarok egy nagyobb tiimege hf'tramatatlt s amelyr$l a 6.-dinasztia idei6fien hallunk 6s akik kiiz6 iiittek a Psametik kir6lv kor6ban dezert6l6 katon6k. Magdria tartom6ny nev6t 'Makori Ta' alakban is ismerjiilg amely N6bia 'Napi-Tai (Napfitld) nevahez hasonl6 m6don keletkezett Magyar Fiiltl 6rtelemben. Nrlbia-Mag6ria itn6,ll6 6let6nek elsd szakaszhban, Kr. e. 945-tdl Kr. e. 6b6-it *Cg i** besz6lhetiink ktiliin kusfdldi politikai iintudat l6tez6s6r6l. A kir",6lygel akkoriban telies eg6sz6ben Egyiptom r6sz6nek 1rezte magS't, amit a ifrefuai menekiilt dinasztia Napat6ban val6 jelenl@te naryon is va' l6szlntiv6 tett. A menekiilt kir6ly ugyanis tov6bbra is Egviptom tbrv6nyes ur6nak tekintette ntag6l, viselte a kir6lyi koron6t, hasrnfllta az Noba-hegv^et-Naphegyek,", 237m 5. A tartomdnyok fr6slelelt 22m 39 6s Yqlt,-g 286-296' R6szletesen: 2e3' ke' a h6t rgsrn vrii u2lipl6r6l veiiil, "rlol Tovdbbi g. Smeltlng .0let irdsielei ts megtalSlhat6k. ryqflq o.n a glgentic,scglq ItfU '6szfetek, 222m
:.
12.
already been.lnltiate.d at Meroe [=Magyar
fft
keretkuta- 3l*l"llrl;ofl""t,!.ti'!#[:iii:Rlii# Kdnav Ferenc mrirt sz6zadi -ie!T Egylpt_om-fa1 fhq center -of the larsorol. iron'smeltlng In' dustry inAfrica southbf the Mediterranean " i6T6 iaeiidti-"ketre-set -,.]i'tienv"A--t-6UUe,-trosv Nribla-Napf6ld coast, 196m 48'
,infi'ir"6eiiiitii,-tr,iliv' :i'l:uiio[-'iitdk:
25
\
eg'yiptomi kir6lycimeket 6s terveket sz6tt az anyaotszhgba val6 visszat6rcsre, a birodalom egys6gr6nek helyre6llit6s6ta. Bzt a gondolato! a? Am6n-papok nagy iryekezettel 6polt6k 6s heves vallasi propagand6jukkal a ttimegetcben is nEpszertisitett6k. Ugyanigy gondolkodtak a nagyurak is, akik a menektilt kirdlyi csal6ddal kercszthhzass6gok r6v6n rokons6gba keriiltek. Az Egyiptomba val6 visszat6r6sre azonban csak mintew k6tsz6,z 6v mflva, ; K". e. 8. sz;,zad kiizep6n keriilt sor, amikor egy nribiai fejedelem, kartusa szerint a 'Szud6ni Kos-Ta ura' egyiptomi feles6ge r6v6n ig6nyt emelt a ffua6k tr6ni6ra 6s a bels6 zavarokkal kiizdd orszSgban 6vre uralomra tudott jutni. Th6b6ban sz6kelt, a gyarmat vezet6""na"y s6t peaig f.ifua bizti, aki Napat6ban az Am6n-papok ir6nyit6.sa szerint korm6nyzott. E ,t"p"t"i ifiabb kir6ly nev6t sokf6lek6ppen hieroglifSlt6k 6s val6sziniileg tOfftOt" rokonhangzhsfi cimmel is illett6k' Irisjeleit bettizhetjtik PIONkInak 6s PONKURnak, amit tS,mpont hi6nv6ban hangz6sithatunk Fiunk, Ap6nk, Feiiink esetleg Fdniik ir vagy m6s valaminek. B6,rhogy is 6lljon a aotog, Napata f6nd,ke, a k6zikiinyvek Piankhiia, apja (Kr' e' hal6la ut6n katon6ival o6t-ngyiptomba sietett, elfoglalta Th6b6t koron6ztalta. MiiiOl er oft magdt tr"sy po*piu"t ngviptom kir5ly5v6 ut6n eg6sz Egyiptom il.gftOaoft neki, a "Nr"'rbiai Kir6lys6g" egyid6re Nap"tatof a potot
A nribiai eredetii egyiptomi kir6lyok
sz6m6t (3 vagy
5)
6s uralkodasuk
sorrendj6t nem tudju-k pontosan meg6llapitani, mert az adatok egym6svonja nak ellentmondanak. Deiigyelmiinkel nem is annyira akdz6fut1net kartiibb (Ap6nk) kir6lvt iiearu,hanem ink6bb uri-t1ny, hogy Piankhi 6s oS-M-A-T-AR ;;;;-;0";rgy""ort' nevezi, tLtuzve: oS-MA-T-AR' pedig SaAkit 145)144, A-MA-D-AR-I UR (193m Vi frf sk; 193m VIII bataka n6ven tartanat nyilv6n, annak neve az rir r6szleg hozn6ad6,s6val SZa-Ba-Ta-fa-RA, vagyis 'Sza6adok ura' (193m VI 133, 192). TudomSkirdlyr6l is' sunk van egy ,Ta-Hoiia-tr'nevii nribiai eredetii egyiptomi jiivendd ut6tlSt' vette mell6 maga aki uralkodasa v6ge iel6 t6rsuralkod6ul .Am6n-Tanitja urai' (222m 33 No 5; 193m VI 15s). Miut6n ez az ifjabb kir6ly beletanult mesters6g6be r5s Stvetle az utalmat (Kr. e. 664-656) 'Tanult Am6n' lett bel6le. A nribiai erecletti dinasztia uralma Egyiptom felett minteg:y sz6z 6vig, Kr. e. 750-t6l Kr. e. 663-ig tartott. A v6ge fel6 azonban ez az uralom m6r dgynevezett."fekete magvarok" ThdbSban sz6kel6 nfbiai .alkir6lyok kevered6sri aki azonban igazib6l arq- tibulat testes-iti meg,feketenek' eqvik6nek, tal6n 6ppen-al'iitdisoniri,-;irtt 'm,iiaiiut< de 6ppen' m6r nem mondhat6k666t okmenyt6runk sz. t-r. -i2 atkiratv, s6ssel feh6rnek sem. [El"i:lntiiJiS'stinii sr"tini-'"i aki Kr. ri. 0so talan halt meg' az aria-Kus
g. A
26
sza-
az
ikal rrak gba
:6v ede-
lven :ban ,.et6-
:rint if
61-
eieit angnek. aPj a
L'. g.
MiNarlagy
cimNa-
rtarAsr"rk
mAs-
'onj a
karR6s
r sasAva]
om6-
ol
isn
odf,t, I
j abhr
-656 )
errig,
l rn6r '.'arok" : azibol
€:pen-
volt 6s Kr. e. 671-ben ttibb 6vre megszakadt, amikor Esarhaddon asszfr kirdly megh6ditotta Egyiptomot. Eg7 nemznti felkel6s ugTan visszadllitotta a nribiai kirSly eryiptomi uralmdt, de Assurbanipdl Kr. e. 663-ban rijra megh6ditotta az orszSgot 6s ezznl a Th6b6t6l rSszakra eltertl6 Nilus-viilgyben a nfbiai uralomnak egyszer s minden-
csak n6vleges
korra v6ge lett. Egyiptom ezentril m6r szinte megszakit6s n6lkfll mindig idegen megsz6,ll5,s alatt 6llott z az asszirok uralma ut6n perzsa uralom kiivetkezett, a perzsa uralmat giiriig uralom vdltotta fel, azuthn pedig r6mai uralom jiitt. Erdemes megiegyezniink, hogy a nribiai eredetti egyiptomi kir6lyok 6lland6an a magyar tjntudat emel6s6n tdradoztak. Neviikhiiz f:dizddik a magyar mrilt kutat6s6nak el6mozdit6sa, a r6gi magyar nevek r5s szokdsok feftijitdsa, egy olyan szellemi mozgalom elindi' L4sa ,6s p6rtolSsa, amit nem egrSszen tal6,l6an "archaiz6l6" tiirekv6snek neveznekaz irodalomban. Enn6l sokkal tiibbr6l volt ott sz6: az egyiptomi magyar 6llameszme hiis6ges kdvet6s6r6l.
A fekete magyarok k6pviselik Afrik6ban a magyar kultrir6t ezer 6ven 5t
Tanult Am6n hal6la ut6n (Kr. e. 656) a Nilus dupla kanyariaban el-
helyezked6 Fekete-Magyarorszfug 6let6ben rij korszak kezd6dtitt. Ezentril az anyaorszfuggal val6 rendszeres kapcsolatok fenntart{sa nem volt le' hets6ges, mdsr6szt a d6lkeleti szomsz6dsdgban egy rii nagyhatalom alakult ki, a vd,r$s-tengerre t6maszkod6 Axumi Kir5,lys6g. Ez a kir6lysSg olyasf6ie szerepet t<ezdett i|tszani Nfibia-Magdri{nal szemben, mint ko' Egyiptom 6s az ikerorczdgot dflkelet-afrikai t6i6koz6d6sra k6ny' "6bb"tt szeritette. A v6,ltoz6,s azonban egyelflre nem 6rintette az orsz6g bels6 rendj6t, ott az iiriikliitt 6si kultrira, vallSs 6s irds elemi erdvel tartotta az egyiptomi magyar 6letform6t. Egy6bk6nt Egyiptomb6l ezuthn is jiitt m6glaiami n6pi meger6sit6s kisebb-nagyobb menekiil$ csoportok form6j6ban. A Napat6ban 6s MagTar-Otthonban letelepedett Am6n-papok is zaval' talanul bfi'ot O"tikbett tattottdk hiveiket, gondosan Spolva azt a hiedelmet, amely szerint Isten a papok sz6,i6val kiizvetiti a fiildieknek sz6l6 parancsait. A papok ezen a m6don a vil6gi dolgokba is hat6konyan be iudtak avatkozni,-amint ez a kfu6,lyv6laszt6sok alkalm6val i6l megfigyei-
het6. A kir6lyjeliilteknek meg kellett jelenniiik Magyar-Otthon sz6kheIy6n, az Aranv Templomban, €9y istenszobor el6tt, amelynek fei6t 6s uafiat eg:r titkos helyrdl mozgatni lehetett. Amikor azt6n a papok kiratyjetOfijl keriilt a szobor el6, a szobor hirtelen megelevenedett 6s karontoeta a jeliiltet. Flzt az "6gi" megnyilatkozflst az odaseregl6 papsag 6s ka]tonas1,g azonnal 6rtelmezte: ime, Isten az illet6t v6lasztotta ki :Otai tepvi*aOi{iit (192m 39 sk). Az ilyen besz6l6, int6, iizenfi 6s karonios6 szobrokon kereszhil a magdriai Am6n-papok a nekik nem tetsz6, 27
elaggott vagy kellemetlenked6 kir6lyt el is tudt6k tavolitani tr6ni5r6l. Isfun nev6ben megiizent6k neki, hogy m6r lej6rt az ideje 6s v6gezzen iinmagrf,val ! A kir6lyok babonas f6lelmiikben eleget is tettek- az 697 int6snek. Iddvel azonban akadt ery ARQ-AMEN nevii bizony6ra '0reg giiriigtik Ergamenese Am6n' kir6ly aki ellenszegilt az isteni in- a meg magdt, t6snek. Nem m6rgezte hanem- katondival berontott az Arany Templomba 6s az ott 16v6, hatalmukkal vissza6l6 papokat iisszekaszabolta. A kir6lW6lasztasi szertart6st ezuliln m6dositott6.k. A 16gr kultur6lis beidegezetts6g jutott kifejez6sre abban is, hogy Ntibi6ban 6s Magrf,ri6ban ragaszkodtak az egyiptomi lr6sm6dhoz s azt az oF sz6g fennmarad6sa v6g6ig gyakorolt6k is. A kirdlyok nev6t kartusokba frt4k s az uralkod6 cimei kdzbtt mindv6gig szerepeltett6k a "K6t Egnptom ura" 6s "6se a Nap" kit6telt. A k6t kartusba irt n6v egyik6ben Sltal6ban az orszilg teriilet6t neveztlk meg:, a m6sikban viszont az orszhg f6n6p6t, mindegyik utrin odat6ve az'vra' r6szleget. Az els6 kartusiban gyakran l6tjuk ezt a cimetz'[Jr-homok wa' (l6witva Honogrir, Hung6r; Okm6nyt6r 23), a m6sodikban pedig ezt: A-MA-Ta-RO-K URA, 'A Ma' gAarolc uroj (Okmdnffir 25). Amikor a dinaszti6t Napotthon (Napata) helyett a Magd,ri-Otthon (Makorita) szolgilltatta, az onnan ered6 elsti kir6ly ezt a jellemz6 eimet viselte: '0rdltdbm tw, Amdn, 6sluk6lc ura' (Okm6.nyt6r 26), magyar nyelven. - mindig egyik kiivetkezm6nye abban mutatkozott meg, Az a:rumi t6"j1koz6dds hory az egyiptomi szentird,s mell6 Kr. e. 230-t6l kezdve fokozatosan bevezett6k a vonalas vag;y rov$sirdst, amit a szakkiinyvek "Meroitic script" n6ven tartanak nyilv6n. Ebben az irdsban a mondatr6szek 6s gTakran a szavak is kettdsponttal vannak egym6st6l elv6lasztva s az irdsjelek sz6.ma a rovSsban szok{,sos huszoniit-harminc kiirtil mozog. Sok ilyen irSssal k6szitett okmdnyt taliitak a r6g6szek amib6l fejlett ir6sgyakorlatra kiivetkeztetnek. Ezeket a magyarhoni ir6sokat m6g nem fejtett6k meg; mintdjukat Okm6.nyt6runk 27. sz. alatt mutatjuk be. Abban is az rii politikai t6i6koz6dds iutott kifejez6sre, hogv a napatai kir6lyok az egyiptomi kirdlycimek mellett Kr. e. kb. 200-t6l a vaI6s6gos helyzetnek jobban megfelel6 rij clmeket is kezdtek haszn6lni. Ez,eket is k6t kartusba irt5,k s benniik egyebek ki5ziilt az orszitg egTre sivatagosod6 fdldjet juttatt6k kifejez6sre. Okrn6nyt6runkban a 28. sz. alatt kiiziilt iit nribiai maryar kirdlycimet igy olvassukz (1) 'Napatai,
Na,plcel,eti-Wugati s6mez6,nele urai; (2) 'Nwatai {trhonok lcdptralc 2rra Nonlceteti ,nezdnelt abashd'n (abesszin? haboshoni'?) wa'; (3) ura Napatai' mezdnelt (drth.'teheneltd a mez6, 'Napato{ rnaggo,r ndp ura Az iisszeszd,radt s0nalc u,ra'; (5) (4) 'orhonolt urd ami, a6ilett) taa,; 'Ase R6, Sztrutik sdtdt, m,int a iuh6, - 'fir'. A 3. helyen olvasott cim szerepel az Okm$nytSr 30. sz. alatt bemutatott kirSly k6t kartusflban is. Ismerjtik a Maryar-Otthonban sz6kel6 egyik-m6,sik kir6ly arck6p6t is. Az eryik k6pen (okm6nyt6r 29) a kir6ly D6l-Egyiptom kobrSkkal 6kesttett korondj6t viseli, nyak6ban aranyl6ncon Am6n-isten k6pe l6thal,6. 28
l616l. ezz,en
x inOreg
ri inffany colta.
' Nlilz oriokba
gyrp-
6ltarsz6g
tyak-
; OkIVIs,-
pata) elsri u,ra,'
ffie9'
n be:ript" lkran ( sz6irds:latra meg;
I
na-
a van6lni. egTre
3.
sz.
',pO,tA'i
lonok
: (s) rnez6,
;
(5)
1 SZeis.
,6t is. L
6ke-
bhat6.
Jobbj6ban kost, 6brinol6 jogart tart, balj6ban az egyiptomi kfltorszhg iogar6t, az oetort 6s a botot. Kirdlyi sz6ke (tr6nja) alatt iil 'A N6p 6se' (Anubis), ez a kus szilrmazdsra eml6keztetd fekete kutya, el6tte kisgyermekek k6p6ben az ut6dok. A kiivetkez6 k6pen (Okm6nyt6r 30) a maryar n6p MAATAR ur6t l6tjuk: k0t6ny6n madSr szerepel, er6sen kiteriesztett sz6rnnyal (MAAT), amelynek v6g6ben a kobra (AR) l6that6. A nribiai-mag6riai kir6lyk6pekkel kapssolatban egy mSsik firyelemre m6lt6 mozzanat az, hogy az uralkod6 (kir6ly 6s kir6,lyn6) gyakorta kend6t visel a v6ll6n (Okm6nyt6r 31). Ez a rahadarab a jobb v6llat eltakarta, de a balt a mellel egyiitt az isteneknek j5,r6 tisztelet jel6iil szabadon hagyta. Francia 6s angol k6zikiinyvek el6addsa szerint a nfbiai 6s mag6riai kendds kir6lyokat a CANDACE cim illette meg ami a giirtigiik feliegyz6se szerint KANDAKEnek hangozhatntt (52m I96; 193m VIII 168; 222m 84 sk, ll.2). Az angol tud6sok nem tudt6k megdllapitani, mi lehet e cim 6rtelme. Ha nem vonjuk k6ts6gbe az 6 olvasdsuk helyess6g6t, akkor magyar nyelvtuddsunk alapj6n a Kandasz, Kandakf cimel a v6llon viselt kend6vel hozhatjuk kapcsolatba, 'Kend6s' alakban hangz6sitva. Ez a ruhadarab a meleg 6giiv alatt v6delmet nyrijtott a legyek csip6se 6s a Nap heve ellen, de ewrtffial rangot is jelentett, hiszen rahdra csak az el6kel6 6s gazdag embereknek tellett.'o A kend6s cim eredet6nek 6s 6rtelmr6nek tiszt'626s6val eg:y rijabb, fontos szerepben 6116 magyar sz6ra bukkantunk. A sz6 6s jelent6se ezfittal ktiliiniisen fontos, mert amikor Eur6p6ban a Duna' medencr5ben 616 r6gibb magyar tdrzsekhez Arp6d vez6r nlpfvel 6s a fekete magyarok sokas6gdvalbefirkezett, volt ktiziittiik egy f6ember, akit a I(ende cimmel illettek, arab feljegaz6sben K-N-D-H. Tudjuk 6s r6gebben rs tudtuk, hogy ez az et7;1:6pai Kende is kir6ly volt, de cim6nek eredeti 6rtelm6t nem tal6ltuk meg. A nubia-magiriai viszonyok vizsgf,Jat{,b6l most kr6zenfekvdnek l6tszik hogy az Arpfld-korabeli Kendeh is 'Kend6s'
kir6ly volt.ll Attekintve a fiiggetlenn6 lett Nribia-Magfuia p6,lyafut6s6t, bizonyosnak l6tszik, hogy a fekete mag;yarok az afrikai vil6gr6szen az osi maryar kultrir6t anyaorszdguk buk6sa ut6n m6g i6 ezet esztendeig fenntartottdk. Olyasf6le jelens6g zajlott le EgTiptom mawar gyarmatdn, mint amin6 az rijabb korban egyes spanyol 6s francia g:yarmatokon is lejdtsz6dott, ahol a hodit6k az fislakoss{,ggal keveredve, fi n6peket hoz,tak l6trg de kultrir6ban az anyaorszf,gt haryom6nyokat folytattdk. Amikor az afrikai Fe10. Gandace... all the queens of Napata ana nrteioe-fore this title . . . Of the m'eaninq of this title and lts origin, nothing is Budge kdz6l k6! -olyan knbwn, 222m 62. tlrtuil Qiim w -No 2 6s- 112), amelybe-n-a K-eN-D-E-r6szleq naqvon 16l olvashat6, de az utena k6vetk6z6 iiSslelek 6rtelm6t egye' l6re nem tudiuk kell6 biztons6ggal 'is a megSlkirdlyl Iaoitani- A kend6 Eqviotomban ruhatdr kell6kei kiiz-6 tartozott, de ott v6szonb6l k6szitett6k, 'nemes kenddnek' ne. vezt6k s a l6ra6 a fbiCn hordta, kikem6nyft-
ve. Th6ba kus eredetii alkir{lya is fejken-
d6t hordott, amelynek hdl6szerii
volt
(Okmdnyt6r
sz6v6se
321 .
11. Az gu1-opai kenf,69 rlr?gv-ar lir6lvrpl fel' trin5en hallgatnak kr6nik5ink, Ugy l6tszik, az Arp6d-h6zi kfrilyqt alatt nem volt tan& csos flrtatni a feket6k sorsdt. Dinasztlacsere van itt a hdtt6rben, amelynek sor6n nemcsak a cfm visel6ie, hanem maga a cfm ls eltunt. Mindenesetre a dolgot most (l szempontb6l m6rlegelhetl0k. 29
J
kete Magyarorszdg befej ezte pil,lyafutasSt a n6p az risi foldrtil sz€bL,radt 6s mint kultrir-misszion6riusok elvitt6k a civiliz itcia f6kly6 jat Stttet-
Afrika
szSmos hely6re.
Kik iirtikiilt6k az afrikai magyar kultfrdtl
A kutatasok eddig el6rt eredm6nyei szerint Nribia 6s Mag6ria nt4pess6ge az A.D. 4-6. szSzad esem6nyei ut6n nagy csoportokban hagyta el az orszi,got 6s r6szben nyugat fel6 vonult el. Az errefel6 thvoz6k, tdbbs6gben Kordofdnon 6s bizonyilra nribiaiak, 6tkeltek a Szuddn sivatagos irv6n - 6llapodtak meg. Darfriron 6s a CsSd-t6 kijrtili nedvesebb dombvid6ken - nemcsak egyszerti tiirzsek vettek r6szt ebben a kiiltiizdsben, Ogy l6Lszik, hanem a helyi fejedelem maga is errefel6 thvozott. A CsSd-t6 kiiriili n6pek eml6kezet|ben ugyanis mdig 6l a hag:yom6ny, hogy kiiz6jtik egykot kelet fel6l 6ri6sok (riri 6siik) 6rkeztek, akik csod6latos tudissal rendelkeztek 6s 6ket a magasabb kulttira vivm6nyaival megismertett6k (196m 59). Fekete magyarok Siit6t-Afrikhba 6tkez6s6r6l 6s Cs6d-t6 kijriili leteleped6s6r6l a vid6k fiildrajzi nevei is tanr"'rskodnak. Ezekben a nevekben a bev6ndorl6k kett6s n6pi jellege, magyar 6s kus volta vil6gosan ttikriiztidik. Vannak ugyanis itt olyan helynevek, amelyek az TJri vagy Magyari r6szleg:et foglaljS,k magukban 6s mdsok, amelyekben a Kus-r6szleg-figyelhetd At el6bbi csoportban emlithetiiik a Jebel-tlri, Ja-flri, Uri,
^"i.Abu-Uruq, Ztar, Mo-Ura, Abu-Matariq, Wadi Magr-rir r5s Kang-Ori, Monsro-Oro, Modra neveket, meg bizonydra az Arehai (Arkai), Baki, Turda 6s AbwZabad (Szabad) neveket is. A mdsodik csoportba tafinznak term6szetesen a Kussi, Kusri nevek 6s val6sziniileg a Cs6d-t6 neve is, amely a set(6t) n6vre vezethet6 vissza. A cs6d-t6t6l beljebb is megmararlt a n6pess6g keleti eredet6nek eml6ke. ott a Joruba n6p mondja mavalahonnan ke9616l, hogy mai hely6re A.D. 600 6s 900 k6z6tt 'rkezeti, Shangfnak nelet fel6l jdve. Ezek a "j6 urak" (6,ri6k) nemzeti isteniiket vezik 6s kos alakban Sbrdzolifl,k (196m 46,6I, 113, 141). A felsorolt adatok szerint teh6t a fekete magyarok kultur6lis iiriiks6g6b6l a kiiz6pafrikai n6gerek
A kusfiildi
b6s6gesen r6szestiltek. n6pess6g egy m6sik r6szlege,
a mag6riai tiimeg, fiildrajzi
kiinnyebben jdrhat6 utat vSlasztotta, ameme kereskedelmi kapcsolatai r6v6n is i6l ismerte a j6r6st-kel6st 6s amerre egyrittal fajtestv6rei segits6g6t is rem6lhette. Ezek a d6l fel6 elvonul6 magTar n6pr6szek a Nagytavak ktizels6g6ben 6llapodtak meg, magas hegyek kdziitt, K6nya 6s Tanganyika teriilet6n. Az Afrika-kutat6k errefel6 l6pten-nyomon a "kus mtivelts6g" nyomait fedezik fel 6s az illtalak bemutatott adatok kiizdtt tiibb esetben hat'fltozottan magyar mozzanatok 6szlelhetdk. Azt halliuk p6ld6ul, hogy a tengerparti iiakaszon a kiilt6k mflg a kiiz6pkorban is Mashairi (Magyari) n6tSkat elhelyezked@s6nek kiivetkezt6ben
30
a d6l fel6 vezet6'
,dradt Sdtet-
pesse-
el az egben on
6s
meg. isben, li n6-
gl'kor lndel196nr
etele-
ben a "rozogI-ari
)g fiurl, , *.
ir
6s
Baki,
tttozve is, )gma-
I man kek lleiorolt oz6p-
lrajzi rhat6
rte
a
Ezek apod-
Afridezik r ma-
parti tdkat
szereztek 6s ezeket utobb irrisba is foglaltalq de m6,r swahili nyelven. )Iegakad a szemtink azon a hatalmas romv6roson is, amelyet a t6g6szek 1935-ben fedeztek fel, a Vikt6ria-t6t6l kelet fel4 f6hiton a tenger ir5ny6ban, K6nya 6s Tanganyika hatarhegyei kiiziitt. Ezt a romvr{,rost Engaru-Kanak hivtrik es itt volt, az rirjakusok vagy fekete magyarok vasipari kiizpontja (196m 22,4,-235). Engaru-Ka a nubiai-magdriai sok Hungar-nevet id6zi eml6kezetiinkbe r5s pdrhuzamba 6,llithat6 a dr6lmezopot6miai Ki-Engara nev6vel. Az afrikai Hungriria romjait L.S.B. Leaky szemrev6telezte eldsztir 6s megdllapit6sa szerint ott kiiriilbeliil 6,300 hhz maradv6nyai rejtlznek a ftild alatt, egy tSvolabbi viilgyben pedig tov6bbi 500. Ennek alapj6n Engaru-Ka lakoss6g6t harminc-negyvenezerre becstlte. A vSrost lak6 n6p szemfilyazonoss6gdt, virdgzil,sfi,nak 6s pusztulSs6nak idej6t 6s ktiriilm6nyeit m6g nem tudt6k meg6llapitani. Annyi azonban bizonyosnak l6.tszik, hog"y itt is a "kus drtiks6g" egyik hatalmas darabj6val 6llunk szemben, amely idegen kiirnyezetben sokdig meglrizte eredeti vondsait. Lexikonokban azt olvassuh hogy K6nya 6s Tanganyika mai lakoss6ga fcik6nt nr6ger szirmazds:6, nyelve pedig bantu. Hozziiifuik azonban, h
.2. A kus tdrt6nelem 6s n'praiz nagy tuc6sa, prof. Budge nem ad ienimi li6zz-el.ioohitri fitmutatZst arra n1zve, hosy kik milyen voftak 6s miv6 lettek a kusok, vaqy -'egyetlen nvelven besz6ltek. A k6rd6sr6l
(?!) stock... The ethnic unknown, and their language, which is still spoken, has not been satisfactorily assigned to any known group of tongues; lt ls in eivszer nvilatkozik. amikor fqv sz6l: By race no way connected with either the Berber (Hamitic) or Semitic idoms, l93m Vl tht peopl-e 'as of this countrv-iKush) ... belong6d, they still do foi the most part, 185 sk.
to the
Barabara
affinities of the Nubian Barabara are
31
{
egyik n6pi szimb6lumSr6l), sok-sok aranyr6l, a Viiriis-tenger ment6n tett 6tr6l, aa Akabai-iibiiln{l l6vd Evilath v6rosr6l 6s ery6b soha figyelemle nem m6ltatott mozzanatolrc6l. A felcete magyarok probl6mdia 6s 6ltal6' ban a kus'magyar kevered6s a legsiirg6sebben megvizsg6land6 tudom6nyos probl6m6ink egyike. A Nilus-vOlgyi magyarok Afrik6ban szEtosztott szellemi iiriiksdg6bdl csak ery-k6t mozaanatot emeltiink ki, hiszen a k6rd6snek ez a r&ze, b6r szerves tafi.oz6;ka a maryar $stiirt6netnek, annak m6gis csak mell6kSga. De amit bemutattunk, alfi&Stmasztia az itiabb Afrika-kutat6k legl6nyegesebb megSllaplt6sflt, amely szerint a kus civitiz6ci6 f6benj6,r6an befoly6solta Kiiz6p- 6s D6lkelet-Afrika miivel6d6si 6s technol6giai feil6d6s6t. Ez6rt "nem tfilzfus azt illlitani, hogy a kontinent6lis Afrika nagy r6sz6nek tiirt6nete elvfllaszthatatlan Kusoisz6,,e tiirt6net6tdl."'s Amde az is igaz, amit nem g:fdziink rljra 6s ism6telten hangsrllyozni, hogy az afrikai n6gerelimek ataA-ott els6 magas kultrira "made in lfungary" volf a Nflus-vitlgTi esoddlatos magyar haza alkot{tsa. Hog:y pedig milyen magasan 6,Jlt az afrikaiak szem@ben a nekik kultrir6t hoz6 mag12r, azt' ragyog6an igazolia, hogy 6k az istent sok helyen ma is emel a sz6val fejezik ki: Mak6r (70m II i85). Fekete Afrika a magyaroknak mindez6ft hi'lfua van kiitelezve.
6tzdtt, meg v iitcitte ftil6t. uralkod6 6let d6lben a Nap Torday Emil r6,ly 1680-bar felett teljes r az els6 hitele eml6kezet6bet
ma az afrikz betrikkel tut6 Erdemes l nagy l6p6ssel l6nktilt, az 6rc 1960-1970,
kontinensen azok erybeei
a Nilus Jegyzet az t$abb Afrika.kutatdsok
f6bb ir6nYair6l ,,Mintegy hatvan esztenrl6vel ezelfitt tiirt6nt, - lria az egJ|Ik mai Afhogy ery mag:yar ember, aki belga szolg6latban 6llt, an rifltutatO, erdds Kong6 egpti tiszffus6.n iilve, iegyzeteket irogatott. A helyet 6s iddt tekintve ez a maryar, n6vszerint Torday Emil, szokatlan tipusf ember 6s szokatlan eur6pai volt. Amit 6 keresett, nem gumi, nem elef6nt-csont 6s nem is rabszolga volt, hanem r6gi id6trre vonatkoz6 tiirt6neti adatok." Basil Davidson szavai ezek, aki kiinwe (196m) nyitS,ny{ban lry h6dol eST el$ttiink ismeretlen maglfar m6rndk eml6k6nek. Torday Emil haz$,nffiia bizoryfura uryanaz$rt kezdett jegTezgetni, mint ami$rt Tibet vid6k6n K6rdsi (isoma S-6,ntlor is. Maglyar szive 6s fiile nem haqy+a nyugodni, mikdzben a Kong6 vi,ilek$n a Kassai nevfi foly6n, majd a Sank-Uru foly6n hai6zott fiilfel6 6s eldrkezett a Bushong6 n6phez.ltt 6iszak6'kon 5,t hallgatta a helybeli mond6kat 6s az dregemberek eml6kezet6ben 616 tiirt6netet. Ifov6 lettek iegqete1 nem tutliulq tartalmukr6l sincs 6rtesiil6stink. Csak annyit ,,'J",i,"(,lt",lll"l"?i"1r'$T #3i"'"L11il Outa_.e to the ;."dilrt'li ;iid ;;'Aa 6i-dlvifzins ideas. and YJIti'"-:ir"tlrJr-iriti,uir;ui;u;ii'"ol-ioniileniai'Afrii:i to tne i,esi--dirC-6ouitr. .-..Tlt" ir?'edt-iCf transmitters of Egvptian be.liefs, l.?
iid"5i'i#'sirlln"iiseiit,
ideas. and materlal Inventions would not
32
fEo'llg "F:{xjii}xq'li':ff-s-i!:'-+ lii,"I|': in savis no-exasseration
Afrlba.
the history.of -much of continental ins that-.Th-ere Airica is inseparable from. the.history .o! Kush.
6s
46.
-A
hdrbm id6zet helve: 196m 43' 29
s(
r6gibb Afrik tdrnyi munkl AllapitSst tet SraC
tek,, mint je nensen [&gJ-r h6ncsord6k l, nyos szamdr kialakul6
drdmdjat, a Eey tov6b' az a n6zet, a rikSban tiirt( ban, hogy en lesndrmaz6ja els6 bevSndo tum kiirnyek
beltil 5000-re
det
megel6zo
kopony6knak f ajta testi nl jek bizon;'os a kus kateg,i
erkeztek kelq r6gebben Ha. neveiken sze
gydt
megsza
egyiptomi fe
t'n tett relemre eftp.,]d'-
udom6seg6bdt tze,
bht
ll6k6ga. 6nyegebefoly6,il6d6s6t. '6sz6nek
is
igaz,
ai n6ges-viilglfi ft az afigazolja, (70m
[r
citelezve.
mai Afr 6llt, a?' t 6s iddt
6 ember
inLcsont adatok.tt r6dol ery p.zhnld:ia 6k6n K6ri, mikiiz-
r6n haj6hallgatta tet. Hov6 rk annyit
. but the
of Northtion in sayrS
conti nenthl
history of
196m 43, 29
a{f,lit0nosen megov,ott meg vere kapcsolatban a kr6nika, hogr ery sierepl6..kilencvenhatodik utttte ftil6t. A Bushong6 n6p kird,lyj "gievZi rendben sorolva' egy men6 visszaiel6 uralkod6 6let6ben, a kiralyokat id6re siit6ts6g borult a fdldre' d6lben a Nap *rs;;t;ifigitani Os roviA k6rdtues ki' Torday EmiI ebtxil-ii uautiot meg tudta 6llapitani, logv-13-6'n " Bushongd m5'rcius r6ly 1680-ban orarxoAott, *"* tnltt ;;;;b"" tiirt6netir6's6ban felett teljes napfogyatkoz* noft: .Fjztilc. a Kong6-vid6k t jelenlegi' n6p' amelynek az els6 hitelesen megS'llapitott d6tum-' amito" mai fr.etyfn Jakott' Tordayt eml6kezet6b en az esem6nv megmaradt '-ii' tekintik 6s nev6t aranyaz afrikai tti"riJeffiomaivot rittiir6j6nek ma -tlitir.r.J irt6k fel az Afrika-kutat6k n6vjegvz6k&e' ^az Afrika-tudomS'nvok Erdemes honfit6rsunk lelem6nyes "ii"il-oi" gyi'^u!'o]< .fel^szafadulSs6'val meg6nagy l6p6ssel haladtak el6re, mert " Az elmfilt tiz 6v sor6n' I6nkiilt az 6rdekl6dr5s a herybeli n6pek ;;ili;ir6nt. es txivitettek ki 1960_19?0, sok egyetemen l6tesitgg5--^o.iiil,"+ansz6ketinditottak 6s kiinvvr6gibb emr.u-irrti"ll"-r."t, tov6bbl rij foly6iratokat is sok rii meg$-9*1"'tt"n t6rnyi munkSt t"ttZi"l'o'ia' Az atritai ieie'"etp6ld5,ul, hogv ezen a nagy 6llapit6st tett. UJ'mar-liroryoffiak veszik ko;szak l6ter'e*t 6s lct*ittio eu tota" "eiy es6s kontinensen u, es-{s neri6dusokban Eur6pa n6gy icgr."r*"r.auzt. luvizSll6st azok egybeestek"rliii eredm6nyez**g*"tb a Nilus 6,rad6sai mintegy n6gT m6terr"i ;il;h" es6sz konti1#li9u 'az tek, mint jelenlqg 6s igv a termel6sr"e is teiat: Kt:,"' ft-t'--gvezredben nensen nagyobbatc ;t"k NribiS'ban mag6horct6 amikorunkban avizet h6ncsord6.k legelhettek, de ugyanott A sivatagi F6f - a Szahata n1'os szam6r is alig tal6'l mag^6'nuft "ttti"ufOtirii""ai* uu.ot:u Afrika igazi kialakutSsa es a fiitd fokozatos'k -drdmd,j6,t, u t utuilJ* t".-9 -r;i"a"a*ia* inctit6 ok6"t,.- 6llapitj6k meg' esJre ffi"" i"": ed az-Afrika-kutat6kkozt Eg:y tov6bbi ereamenvt6nt-";6"". *piens) ki3t3t
6;;-
"
:6kbizonyo*oyo*utckkal-o.*."-''cg"rkateg6riSbatafi'oztak,hanem vagT szo-r-osar az 6 nyomukban r. kr'rs kategO"iaU""t"'ft"toft51Leryid6ben' i'keztek rreret teior ,'*a-rJ1.
k6pvisel6i, akiket a tudomSnv nvilv6n' tle akiket riiabban n6p:':gebben nu*i#"ta1:"-if"et"" Nilus vtilu-ftu*itift voltak azok' akik aMazori' neveiken .ru,tpJt"ittet' bzet< az nevtikiin ir6k n6pi g1'6t megszaUtait"C*^littk"t 5f"5fift"- n6ven emlesetnek s akik leszhrZ. fr,f"gr"f e5.iptomi t"fi.#rer.f.''iil;h";i
";b;;fi" lT#
;
33
maz6i mi vagyunk, magyarok. 0k szervezt6k meg nemcsak Egyiptomot' hanem Mezopotimiilt, K6,na6"nt 6s Sziri6,t, hanem val6szintileg tciltik eredt az Indus-viilgyi kultrira is. Az fijabb Afrika-kutat6sok benniinket ktizelebbrdl 6rintd nagy el'edm6nye a kusfiildi Mag6ria (MeroE) v6ros romjainak koriilhat6rol6.sa. A romok szilmbav6tele 1958-ban tiirt6nt meg 6s annak sor6n tiibb mint k$tszdz lel6helyet irtak ijssze. Ma ez a leggazdagabb, eddig m6g lii tiern akndzott r6g6szeti komplexum eg6sz AfrikSban, Ki-Engar6val egyiitt. M6r eddig felfedeztek itt egy nagyobb kiterjed6sri templomot, eg;' csom6 rovSsir6sos eml6ket, rengeteg kos-szobrot 6s azt' is megtudt6k, hogl' Mag6ri6ban is nagymr5retri bronz- 6s vasipar mfikiiddtt. Tov6bbi siker:
Magyar-Otthont6l (Merod) mintegy harminc kilom6terre, ma mar a sivatag 6ltal teljesen elboritott teriileten, egy m6sik v6ros romjaira is bukkantak, amelynek nev6t angolosan Musawarat alakban irj6t 6t. Aho' gyan a hieroglifSlt szavakat az idegenek ker6kbetdrik, e 16v mdssalhangz6inak helyes hangz6sithsa a magyar k,ulcs szerint Ma-S-ll-AR-TA' 'Magyar Ta', azaz Magyar Fijld lenne. A r6g6szek n'6zete szerint en'ideig innen kormdnyoztilk az eg6sz Kusfiildet. Ezekkel a r6g6szeti leltihei:-ekliel kapcsolatban magyar szempontb6l sok k6rd6s mertilhet fel, de azokra valaszt adni nem tudunk. Az rijabb Afrika-kutat6soknak k6ts6gtelen sok sikere mellett l'ar'r egy Srnyoldaluk is. A kutat6k a feh6r ember minden afrikai teljesitm€r:1'6ve} szemben bizonyos fokri tiirelmetlens6get tanusitanak, igyekeznek azokat Iekicsinyelni 6s 6rdemtelenn6 tenni, m6sr6szt viszont hajlamosak minden alkot6st afrikai tal6lminynak min6siteni. Szerintiik a feh6r emberek nem alkottak semmi nagyot, csak 6ppen felfirijdk a dolgokat, "feh6r' iiltizi6kat" teremtve. Ha a feh6rek Afrika sz6lein meg is alkottdk az elscj az nem az ci fajtabeli kir'5l6bbs5.guknah mondj6k magas kultrirSt, helyett tijrt6netesen E""zakKiiz6p-Afrika n6gerek .iele, mert hiszen ha a 6k ugyanolyan j61 volna, lahtak viilg3r6ben Nilus Afrik6ban vag:y a az els6 maga.s lflrlvolna ( meg6pitett6k, !) rosszul vagT ugyanolyan tfir6t. Az ilyenfajta polemikus elmefuttat6soknak term6szetesetr semmi kiiziik sincs a tiirt6nettudomdnyhoz, mert annak nem az a feladata, hogy leirja 6s tanitsa ami nem tdrt6nt meg, hanem az, hogy leirja 6s tanitsa ami val6ban megtdrt6nt. Az is meglep6, hogy a kusokat minclig mint tisztdra afrikai n6pet szerepeltetik, akik minden alkotSsa afriha.i gvtikerii.'n Mi el6gg6 beigazoltuk, hogy a kusok a magya,rok tanitvdnlai es sorst6rsai voltak, akik id6k mriltin egym6ssal egybefon6dtak 6s fekete magyarokk5 lettek. Ehhez mos| hozzdtehetjiik, hogy nem talSltunk az Afrit
