(.) Korm. rendelete. egyes építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggő kormányrendeletek módosításáról

A Kormány …/…. (….) Korm. rendelete egyes építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggő kormányrendeletek módosításáról A Kormány az 1-3. § a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (1) bekezdés f) pontjában, a 4. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés c) pontjában, az 5-8. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés o), r), u) és x) pontjában, valamint a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet módosítása 1. § (1) Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épköz.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § Építőipari kivitelezési tevékenységre irányuló építési beruházás esetén az ajánlatkérőnek a dokumentációt – a 3. § (3)-(6) bekezdésében foglaltak kivételével – azokban az esetekben is legalább az 1. számú melléklet szerinti tartalommal kell elkészítenie, amelyekben a Kbt. egyébként nem teszi kötelezővé a dokumentáció készítését.” (2) Az Épköz. 8. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(5) Az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban a) a jótállási kötelezettségek teljesítésének biztosítására legfeljebb a nettó szerződéses ellenérték 5%-ának, b) a szavatossági kötelezettségek teljesítésének biztosítására legfeljebb a nettó szerződéses ellenérték 3%-ának megfelelő mértékű biztosítékot írhat elő. (6) Az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban – az (5) bekezdés szerinti biztosíték, az előleg-visszafizetési biztosíték és a késedelem esetére kikötött kötbér kivételével – legfeljebb a nettó szerződéses ellenérték 7%-ának megfelelő mértékű, a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó további biztosítékot írhat elő.” (3) Az Épköz. 8/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét – a Kbt. 40. § (2) bekezdésében foglalt egybeszámítási szabály alkalmazása nélkül – elérő vagy azt meghaladó értékű építési beruházás esetén az ajánlatkérő az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági alkalmassága feltételeként köteles előírni

1

a) a Kbt. 66. § (1) bekezdésének d) pontja szerint annak igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés, a teljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű részteljesítés – beleértve az anyagköltséget, munkadíjat és gépköltséget is – forrása az ajánlattevő rendelkezésére áll, vagy rendelkezésére fog állni, amelynek a mértékét az ajánlatkérőnek – a becsült érték és az ellenérték fizetésének szakaszolása figyelembevételével – az ajánlati felhívásban kell meghatároznia, és b) – ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja annak közzétételét – az előző három üzleti év számviteli jogszabályok szerinti beszámolója benyújtásával legalább annak igazolását, hogy az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye az előző három évből legalább egy évben nem volt negatív, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét. (2) Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén az ajánlattevő műszaki, szakmai alkalmassága feltételeként az ajánlatkérő köteles előírni az ajánlattevő számára – a Kbt.-vel összhangban – annak igazolását, hogy az ajánlatkérő által a szerződésszerű teljesítéshez szükségesnek ítélt a) munkagépek, berendezések rendelkezésére állnak, rendelkezésére fognak állni, b) végzettséggel, képzettséggel és gyakorlati idővel a teljesítésben részt vevő felelős műszaki vezetők rendelkeznek és c) végzettségű, illetve képzettségű teljesítésben részt vevő szakember rendelkezésre fog állni.” (4) Az Épköz. 8/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra, azonban ha az ajánlatkérő az alkalmassági feltételeket a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra vonatkozóan is előírja, a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.” (5) Az Épköz. 8/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Az ajánlattevő az ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatát a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetési kiírás tételeinek beárazásával határozza meg. Az ajánlattevőnek a beárazott költségvetést az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott módon, elektronikus úton is be kell nyújtania. (3) Építőipari kivitelezési tevékenységre irányuló építési beruházás esetén a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás megítélésekor irányadónak kell tekinteni a) az elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti normatívákat, és b) az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített építőipari rezsióradíjat.” (6) Az Épköz a következő 9/A. §-sal egészül ki: „Az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építési szerződés kivételével a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontja szerinti súlyos szerződésszegésnek minősül, ha a teljesítésigazolással elismert alvállalkozói teljesítés ellenértékét határidőben nem egyenlítették ki.” (7) Az Épköz. a következő 19. §-sal egészül ki: „19. § (1) E rendeletnek – az egyes építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló ……/2010. (…) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kr.) megállapított – 7. §-át, 8. § (5) és (6) bekezdését, 8/A. § (1),-(2) és (7) bekezdését, 8/B.

2

§ (2) és (3) bekezdését, 9/A. §-át, 1. számú melléklet I. fejezet 1. pontját és 1. számú melléklet II. fejezet 4. pontját – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a Kr. hatálybalépését követően megindított közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az olyan építési beruházás megvalósítása érdekében megindított közbeszerzési eljárásban, amely a 2007-2013 időszakban Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti minőségellenőrző eljárás hatálya alá tartozik, e rendelet minőségellenőrző eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.” 2. § Az Épköz. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 3. § Az Épköz. 6. § (3) bekezdésében az „építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló jogszabályban” szövegrész helyébe az „építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben” szöveg, 8/B. § (1) bekezdésben az „– ellenszolgáltatás nélkül használható – elektronikus közbeszerzési költségvetési kiírási program segítségével” szövegrész helyébe az „– ellenszolgáltatás nélkül használható és elektronikus igazoló kódot generáló – elektronikus közbeszerzési költségvetési kiírási program (a továbbiakban: elektronikus költségvetési kiírási program) segítségével” szöveg lép. 2. Az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosítása 4. § Az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 8. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Az Étv. 46. § (6) bekezdése szerinti építési napló vezetésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésének minősül, ha az építtetői fedezetkezelő kötelező közreműködésének elmaradása miatt hiányzik az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás. . (3b) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint az építtetői fedezetkezelő – a fedezet építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá helyezésének hiánya miatt – hatósági intézkedés céljából megkeresési az építésfelügyeleti hatóságot, az építésfelügyeleti hatóság a fedezetnek az építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá helyezésének időpontjáig a kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja.” 3. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása 5. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 3. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki: (Az építési szerződés tartalmazza) „p) a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki.” (2) Az Épkiv. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az építési szerződés megkötése során az ár tekintetében az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti normatívákat lehet irányadónak tekinteni.”

3

(3) Az Épkiv. 3. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A kivitelező – az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint – a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát köteles elvégezni. Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, akkor a kikötött díjon felül csak a pótmunka ellenértéke számolható el.” (4) Az Épkiv. 7. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása és szervezése során az Étv. 43. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően az építtető feladata:] „i) a 16. § (3) bekezdés p) pontja esetében a teljesítésigazolás kiállítása és a fővállalkozó kivitelező által számlázható összeg meghatározása.– a fővállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől, vagy a birtokbaadási eljárás lezárásától számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül – az építtető, a fővállalkozó kivitelező, valamint az építtetői fedezetkezelő közreműködése esetében az építtetői fedezetkezelő részére történő megküldése, (5) Az Épkiv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az építtető, vagy megbízása alapján a fővállalkozó kivitelező vagy a beruházáslebonyolító a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt.” (6) Az Épkiv. 16. § (3) bekezdés o)-p) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a 16. § (3) bekezdés a következő q)-r) ponttal egészül ki: (Az építtető helyszíni képviselőjeként – ha a felek további feladatokról nem állapodtak meg – az építési műszaki ellenőr feladata:) „o) a teljesítésigazolás kiállítása és – a fővállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől, vagy a birtokbaadási eljárás lezárásától számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül – az építtető, a fővállalkozó kivitelező, valamint az építtetői fedezetkezelő közreműködése esetében az építtetői fedezetkezelő részére történő megküldése, p) az építtetővel az o) pontra vonatkozó eltérő megállapodás esetén műszaki igazolás kiállítása, q) a szerződésben meghatározott vállalkozói díj és a számlázható összegre tett javaslat eltérése esetén az eltérés indoklása és r) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén a teljesítésigazolásban foglalt számlázható összegnek az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban történő haladéktalan rögzítése.” (7) Az Épkiv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti építési beruházás, építőipari kivitelezési tevékenység értéke a) az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Épbír.) szerint számított építményérték vagy b) az Épbír. hatálya alá nem tartozó építménykör esetén az építési tevékenység végzésére vonatkozó fővállalkozói építési szerződésben megállapított, általános forgalmi adó nélkül számított kivitelezési érték,

4

amely meghatározásánál egybe kell számítani az azonos építtető által, összefüggő vagy egymáshoz kapcsolódó földterületen azonos rendeltetésű és a rendeltetésében egymáshoz szorosan kacsolódó új építmények vagy meglévő építményen végzett építőipari kivitelezési tevékenység értékét.” (8) Az Épkiv. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha az építőipari kivitelezési tevékenység költségvetési forrás felhasználásával valósul meg, az építtetői fedezetkezelő a feladatait a költségvetési forrást rendelkezésre bocsátó szervezet bevonásával látja el. Az építtetői fedezetkezelő feladatellátásába bevonásra kerülő szervezet nem vezetheti a fedezetkezelői számlát, nem működtetheti az alvállalkozói nyilvántartást, és nem kerülhet rendelkezése alá a fővállalkozó kivitelező által nyújtott biztosíték.” (9) Az Épkiv. 17. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:   „(8) A fedezetkezelői szerződés megszűnik,   a)  ha  a  fővállalkozó  kivitelező  –  több  fővállalkozó  kivitelező  esetén,  valamennyi  fővállalkozó kivitelező – vagy az építtető  aa) az építőipari kivitelezésre vonatkozó építési szerződést felmondja,   ab)  az  építtetői  fedezetkezelő  a  teljesítésigazolás  alapján  számlázott  kivitelezési  tevékenység ellenértékét – legfeljebb a fedezetkezelői számlán rendelkezésre álló összeg  erejéig – kiegyenlítette és  ac)  az  építtetői  fedezetkezelő  a  rendelkezése  alá  helyezett  pénzügyi  eszközökkel  az  építtető és a fővállalkozó kivitelező felé elszámolt, vagy  b) a 17. § (4) bekezdés b) pont szerinti esetben, ha az építtetői fedezetkezelő a hatvan napon túl lejárt követelése miatt vagy a fedezet – fedezetkezelői szerződésben meghatározott időn túli – rendelkezése alá helyezésének hiánya miatt ba) felmondja a fedezetkezelői szerződést, bb) a teljesítésigazolás alapján számlázott kivitelezési tevékenység ellenértékét – legfeljebb a fedezetkezelői számlán rendelkezésre álló összeg erejéig – kiegyenlítette, és bc) az építtetői fedezetkezelő a rendelkezése alá helyezett pénzügyi eszközökkel az építtető és a fővállalkozó kivitelező felé elszámolt.” (10) Az Épkiv. 17. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) Az építtető az építési szerződést a szerződés hatályának beálltát követő öt munkanapon belül, az építési szerződés módosítását a módosítás megtörténtét követő öt munkanapon belül megküldi az építtetői fedezetkezelő részére.” (11) Az Épkiv. 17. § (16) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki: (Az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó rendelkezéseket) „c) a köz­ és magánszféra együttműködése keretében megvalósuló azon építési beruházás  esetén,  amelynek  tárgya  az  építmény  kivitelezésén  túlmenően  annak  üzemeltetése  is  vagy  d) az olyan kiegészítő építési beruházásnak minősülő pótmunka megrendelése esetén, amely fedezetkezelés hatálya alá nem tartozó építési beruházáshoz kapcsolódik” (nem kell alkalmazni.) (12) Az Épkiv. a következő 17/A-17/C. §-sal egészül ki:

5

„17/A § (1) A 17. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben az építtetői fedezetkezelés havi alapdíját – az ugyanazon közbeszerzési eljárás keretében megvalósuló építési beruházás fedezetkezelési feladataira együttesen – az építési beruházás értéke alapján a 7. melléklet szerint kell megállapítani. (2) Az építtetői fedezetkezelés díja az (1) bekezdéstől eltérő egyéb esetben a fedezetkezelési szerződésben meghatározott összeg. (3) Az építési szerződésben vállalt kötelezettségek nem szerződés szerinti teljesítéséből származó, az építtetői fedezetkezelőt érintő többletköltségek díját a fedezetkezelői szerződésben kell rögzíteni. (4) Az építtetői fedezetkezelőként eljáró Kincstár a hatvan napon túl lejárt követelése adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelynek a végrehajtását a Kincstár a határidő lejártától számított nyolc munkanapon belül elrendeli az illetékes állami adóhatóság felé. 17/B. § A 17. § (5) bekezdése szerinti szervezet az általa nyújtott támogatás vagy biztosított költségvetési forrás elkülönítésére a Kincstárnál építtetői fedezetbiztosítási számlát nyit. 17/C. § (1) A 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti építési beruházás esetén a fővállalkozó kivitelező által a Kbt. 305. § (4) bekezdése szerinti, az építtető fizetési számlája terhére benyújtott beszedési megbízás teljesítéséhez a szerződésszerű teljesítés e rendelet szerinti igazolása és a beszedési megbízással teljesíthető összegről szóló fedezetkezelői igazolás szükséges. (2) Az építtetőnek a Kbt. 99. § (1) bekezdése szerinti beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulásban, felhatalmazó nyilatkozatban hivatkozni kell az (1) bekezdésben megjelölt okiratok becsatolásának kötelezettségére. (3) A fővállalkozó kivitelező az építtető fizetési számlája terhére az (1) bekezdés szerinti beszedési megbízást a rendelkezésre álló fedezet hiányáról kiadott fedezetkezelői igazolással nyújthat be (4) A 17. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben az építtető a fedezetkezelői szerződés megkötésével egyidejűleg beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulást, felhatalmazó nyilatkozatot ad a Kincstár javára. (5) A Kincstár a fővállalkozó kivitelező által kezdeményezett, (1) bekezdés szerinti beszedési megbízás esetén, az építtető által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be az építtető fizetési számlája terhére a fővállalkozó kivitelezőtől e rendelet szabályai szerint visszatartandó összeg erejéig, ha a visszatartandó összeg a fedezetkezelői számlán nem áll rendelkezésre.” (13) Az Épkiv. 18. § (4) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki: (A (3) bekezdés szerinti, az építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének határidőre történő kifizethetőségét biztosító pénzügyi eszköz) „g) hitelintézet által nyújtott garancia, vagy h) biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény” (lehet.) (14) Az Épkiv. 18. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az európai uniós vagy költségvetési forrásból történő támogatások esetén a támogatás folyósítása a fedezetkezelői számlára akkor történhet, ha a) a támogatási finanszírozásának módja jellege szállítói finanszírozás, b) a támogatás számlák kifizetéséhez kapcsolódik vagy c) előleg folyósítására kerül sor. (4b) A (4a) bekezdés a) pontja esetén a szállító kifizetése a fedezetkezelői számla közbeiktatásával, az építtetői fedezetkezelésre vonatkozó rendelkezések szerint történik.

6

(4c) Az építtetői fedezetkezelő a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülését a (4) bekezdésben felsorolt pénzügyi eszközök tekintetében az általa közzétettek szerint vizsgálja. Az ellenérték fedezetének építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá helyezését a) a (4) bekezdés d) pontja szerinti költségvetési előirányzat, és a (4) bekezdés e) pontja szerinti hazai forrásból származó pályázati támogatás esetén legkésőbb az építési szerződés szerinti fizetési határnapot megelőző 30. napig az építtetői fedezetbiztosítási számlára történő utalással, b) a (4) bekezdés e) pontja szerinti uniós forrásból származó pályázati támogatás esetén legkésőbb a számlán szereplő fizetési határidőt megelőző 30. napig – kivéve ha az építtetői fedezetkezelő az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatás felhasználása esetén a kijelölt közreműködő szervezettel ettől eltérő határidőben állapodik meg - a fedezetkezelői számlára utalással kell teljesíteni.” (15) Az Épkiv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha az építtető nem helyezi az előírt határidőre a fővállalkozó kivitelező teljesítésének vagy részteljesítésének szerződés szerint fedezetét az építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá és az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezési tevékenység folytatását nem állította le, a fővállalkozó kivitelező jogosult a kivitelezési tevékenységet harminc napra felfüggeszteni. Ha az építtető a felfüggesztés időtartama leteltéig sem biztosítja a soron következő kivitelezői teljesítés fedezetét, a fővállalkozó kivitelező jogosult az építtetővel kötött építési szerződést felmondani, vagy a teljesítési határidőt a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítani a munkavégzés felfüggesztése miatt felmerült költségeinek építtető általi megtérítése mellett.” (16) Az Épkiv. 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az építtetői fedezetkezelő a fedezetkezelői számláról kizárólag a) a fedezetkezelői szerződésben meghatározott fővállalkozó kivitelezői fizetési számlára, engedményezés esetén a fővállalkozó kivitelező által megjelölt fizetési számlára, b) annak az alvállalkozó kivitelezőnek a fizetési számlájára, akinek a fedezetkezelő a 20. § (5) és (6) bekezdése szerint visszatartott összeget köteles kifizetni, engedményezés esetén az alvállalkozó kivitelező által megjelölt fizetési számlára, c) az építtető fizetési számlájára vagy d) a fedezetkezelő fizetési számlájára teljesíthet kifizetést.” (17) Az Épkiv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:   „(1) Építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az alvállalkozó kivitelezők nyilvántartása elektronikus formában, a fővállalkozó kivitelező építési naplójának részét képező alvállalkozói nyilvántartásban történik. Az építtetői fedezetkezelő az alvállalkozó kivitelező védelmét szolgáló, 20. § (4) bekezdése szerinti visszatartást kizárólag az alvállalkozói nyilvántartásban szereplő alvállalkozó kivitelező javára gyakorolja. (1a) Az építésügyért felelős miniszter által biztosított elektronikus alvállalkozói nyilvántartó szoftvert az építtetői fedezetkezelő internetes formában üzemelteti. Ennek keretében megnyitja a szerződés szerinti építőipari kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó alvállalkozói nyilvántartást és rögzíti az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés adatait. Alvállalkozói szerződés megkötése esetén, az alvállalkozó kivitelező köteles a másik szerződő fél által megadott kód felhasználásával a szerződésének adatait az alvállalkozói nyilvántartásban rögzíteni.” (18) Az Épkiv. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és 19. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

7

„(4) A (2) bekezdésben előírt, a vállalkozói láncolatban megjelenő minden vállalkozó kivitelezőre egyaránt vonatkozó kifizetésből történő visszatartás következtében, a 20. § (4) bekezdése szerinti kifizetésből történő visszatartás miatt a fővállalkozó kivitelező javára keletkező – a visszatartás mértékével azonos, építtetővel szembeni – követelés átszállását eredményezi annak a) az alvállalkozó kivitelezőnek a részére, akinek a teljesítésigazolás alapján számlázott, de részére határidőre ki nem fizetett követelése áll fenn, b) a vállalkozó kivitelezőnek a részére, aki a teljesítésigazolás tartalmát vitatóval szemben ellenszolgáltatásra kötelezett, ha a teljesítésigazolás tartalmát vitató alvállalkozó nem igazolja a harminc napos felfüggesztés időtartama alatt a teljesítésigazoláson túli összeg vonatkozásában a vitarendezési eljárás megindítását vagy a vitatott követelés kiegyenlítése megtörténik, vagy c) a vállalkozó kivitelezőnek vagy alvállalkozó kivitelezőnek a részére, akinek a javára – a harminc napos felfüggesztés időtartama alatt megindított vitarendezési eljárás esetén – a jogerős döntés, vagy közvetítői eljárás esetén egyezség születik. (5) Ha a vállalkozó kivitelező benyújtott számlája kifizetéséből azért nem lehet a (2) bekezdés szerinti visszatartást teljesíteni, mert ellene felszámolási eljárás indult, akkor mindannak a vállalkozó kivitelezőnek, akinek a szerződésben vállalt kivitelezési tevékenysége megvalósításában a felszámolási eljárás alá vont alvállalkozó kivitelező részt vett, nem kell visszatartania a kifizetésből azt a ki nem egyenlített alvállalkozói követelés összegét, amelyet a felszámolási eljárás alá vont alvállalkozó számlájának kifizetéséből sem lehetett a felszámolás miatt visszatartani. (6) A vállalkozó kivitelező ellen elrendelt felszámolási eljárás megszakítja a (4) bekezdés szerinti követelés-átszállás folyamatát. A felszámolás alá vont vállalkozó kivitelező kivitelezési tevékenységében részt vevő minden alvállalkozó kivitelezőnek közvetlenül kell a követelését a felszámolási eljárás alá vont vállalkozó kivitelezővel szemben érvényesítenie.” (19) Az Épkiv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az építtetői fedezetkezelő – az alvállalkozói nyilvántartás adatai alapján – a fővállalkozó kivitelező esedékes számlája kiegyenlítéséből köteles a) visszatartani a fővállalkozó teljesítésében részt vevő alvállalkozó által a teljesítésigazolás alapján számlázott, de részére ki nem egyenlített követelésnek megfelelő összeg, kifizetését, és a visszatartásról haladéktalanul köteles értesíteni azt az alvállalkozót, aki a teljesítésigazolás tartalmát vitatta, vagy b) harminc napra felfüggeszteni a fővállalkozó teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelező – ha a teljesítésigazolás kézhez vételétől számított öt munkanapon belül az alvállalkozói nyilvántartásban jelezve vitatja a felelős műszaki vezető által kiadott teljesítésigazolás tartalmát – által megjelölt ellenérték, de legfeljebb a részére járó adott teljesítési szakasz szerződésben rögzített ellenértéke és a teljesítésigazolásban jóváhagyott összeg közti különbözetnek megfelelő összeg kifizetését.” (20) Az Épkiv. 20. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az építtetői fedezetkezelő) „a) a (4) bekezdés a) pontja szerint visszatartott összeget haladéktalanul kifizeti a teljesítésigazolással elismert, de határidőre ki nem egyenlített követelés jogosultjának, ha az alvállalkozóval szemben ellenszolgáltatásra kötelezett a fedezetkezelő írásbeli felszólítására két munkanapon belül nem igazolja a kifizetést,” (21) Az Épkiv. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

8

„20/A. § (1) Az építtetői fedezetkezelő köteles a fővállalkozó kivitelező által megjelölt ellenértéket, de legfeljebb a részére járó, az adott teljesítési szakasz szerződésben rögzített ellenértéke és a teljesítésigazolásban jóváhagyott összeg közti különbözetnek megfelelő összeget a fedezetből harminc napra elkülöníteni, ha a fővállalkozó kivitelező a teljesítésigazolás kézhezvételétől számított öt munkanapon belül az alvállalkozói nyilvántartásban jelezve vitatja a kiadott teljesítésigazolás tartalmát. (2) Az építtetői fedezetkezelő az összeg elkülönítését a) megszünteti, ha a fővállalkozó kivitelező nem igazolja az elkülönítés időtartama alatt a teljesítésiigazoláson túli összeg vonatkozásában a vitarendezési eljárás megindítását vagy a vitatott követelés kiegyenlítése megtörténik, vagy b) a döntésig fenntartja és a jogerős döntésnek, vagy közvetítői eljárás esetén az egyezségnek megfelelően kifizeti, ha a fővállalkozó kivitelező az (1) bekezdés szerinti vita eldöntése érdekében harminc napon belül igazolta közvetítői, bírósági vagy választott bírósági eljárást megindítását. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerint elkülönítetten kezelt összeg kifizetése vagy az elkülönítés megszüntetése az egyéb igények érvényesítését nem érinti. (4) Az építtetői fedezetkezelő hatósági intézkedés megtétele céljából megkeresi az építési beruházás vagy az építőipari kivitelezés helye szerint illetékes építésfelügyeleti hatóságot, ha az építtető a fedezetkezelési szerződésben rögzített határidőt követő harminc nap elteltével sem biztosítja részére a kivitelezési szakasz szerződés szerinti ellenértékének megfelelő fedezet feletti rendelkezési jogot. A megkeresésnek tartalmaznia kell az építtető nevét, lakcímét vagy székhelyét, az építésügyi hatósági engedély számát, az építtetői fedezetkezelő megnevezését és székhelyét.” (22) Az Épkiv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) Az építtetői fedezetkezelő a fővállalkozó kivitelező által nyújtott teljesítési biztosítékot az építési szerződésben meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén, az építtető kezdeményezésére és az építési műszaki ellenőr igazolása alapján az építési szerződésben meghatározott kiadások kiegyenlítésére használja fel. Ha az építtető az építési szerződésben rögzített feltételek hiányában kezdeményezi a fővállalkozó kivitelező által nyújtott teljesítési biztosíték felhasználását, vagy az építtető által lehívott teljesítési biztosíték építési szerződésben meghatározott célra történő felhasználásához az építési műszaki ellenőr nem adja ki az igazolást, az építtetői fedezetkezelő nem teljesíthet kifizetést az építtető részére a teljesítési biztosíték terhére. (1a) Az építtetői fedezetkezelő a közreműködése keretében egyeztetést folytat az építtetővel és a fővállalkozó kivitelezővel. Az építtetői fedezetkezelő a létrejött megállapodásának megfelelően intézkedik a fedezetkezelői számlán lévő teljesítési biztosíték felhasználásáról.” (23) Az Épkiv. 21. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Az építtetői fedezetkezelő az alvállalkozói nyilvántartás működtetése keretében) „a) tájékoztatja az építtetőt és a fővállalkozó kivitelezőt a felelősségi körükbe tartozó nyilvántartás-kitöltési kötelezettségről, b) egyéni kódot biztosít az építtető és a fővállalkozó kivitelező részére az alvállalkozói nyilvántartásba történő belépéshez,” (24) Az Épkiv. 21. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az építtetői fedezetkezelő az alvállalkozói nyilvántartás működtetése keretében) „d) figyelemmel kíséri a fővállalkozó kivitelező nyilvántartás-kitöltési kötelezettségének teljesítését,”

9

(25) Az Épkiv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az építtetői fedezetkezelő az elektronikus alvállalkozói nyilvántartást a fedezetkezelői szerződés megkötésétől legkésőbb közreműködésének 17. § (7) vagy (8) bekezdése, vagy 20. § (6) bekezdése szerinti befejezését követő harminc napig működteti.” (26) Az Épkiv. III. Fejezete a következő 21/A-21/C. §-sal egészül ki: „21/A. § (1) Az építtetői fedezetkezelő kötelezettségeként a 20. § (4) bekezdésében meghatározott, kifizetésből történő visszatartás szabályait a (2) bekezdés szerinti eltéréssel kell alkalmazni, ha a) a fővállalkozó kivitelező előleg kifizetésében nem részesül, b) az építtető és a fővállalkozó kivitelező a kivitelezési tevékenységnek, továbbá az ehhez kapcsolódó ellenérték kifizetésének a szakaszolt teljesítésében állapodott meg és c) az építési munkaterület átadását-átvételét követő első szakasz kivitelezési munkáinak kifizetendő ellenértéke nem haladja meg a fővállalkozó kivitelező által elvállalt teljes kivitelezési tevékenység ellenértékének 15%-át. (2) Az építtetői fedezetkezelő az alvállalkozói teljesítések kifizetésének vizsgálata nélkül köteles a fővállalkozó kivitelező által az építési munkaterület átadását-átvételét követő első kivitelezési szakasz teljesítéséről benyújtott – a teljesítésigazolásnak megfelelő és a teljes kivitelezési tevékenység vállalkozói díjának 15%-át meg nem haladó – számla ellenértékét teljes mértékben kiegyenlíteni az építtető által rendelkezése alá helyezett összegből.”

10

A fővállalkozói kivitelezői tevékenység megvalósítása projekttársasági formában 21/B. § (1) A 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti építési beruházás esetén, ha az ajánlatkérő a teljesítés érdekében a Kbt. 52. §-a szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: projekttársaság) alapítását írja elő, ezzel egyidőben az ajánlatkérő dönt arról, hogy az építési beruházás az építtetői fedezetkezelésre vonatkozó szabályok, vagy – a (2)– (3) bekezdésben és a 21/C. §-ban foglalt rendelkezések alapján – az építtetői fedezetkezelés szabályainak mellőzésével a projekttársaságra vonatkozó szabályok alkalmazásával valósul meg. (2) Nem kell az építtetői fedezetkezelés szabályait alkalmazni, ha az építési beruházás megvalósítására az (1) bekezdés szerint a projekttársaságra vonatkozó szabályok alkalmazásával kerül sor és a projekttársaságra vonatkozó szabályok alkalmazása mellett a következő feltételek teljesülnek: a) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás iratai között dokumentálja annak igazolását, hogy az építési beruházás fedezetével a 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően rendelkezik; b) az ajánlatkérő az ajánlatkérési dokumentációban meghatározza a projekttársaság – mint fővállalkozó kivitelező – alaptőkéjének minimális mértékét, azzal, hogy nem szükséges az alaptőke minimális mértékének előírása, ha olyan összegű előleg kifizetésére kerül sor, amelynek mértéke eléri a legmagasabb ellenértékű kivitelezési szakasz összegét; c) az alvállalkozó kivitelezők az építési szerződést a közbeszerzési szerződés teljesítésére a projekttársasággal közvetlenül kötik és d) az ajánlatkérő és a projekttársaság közötti építési szerződés – a 3. § (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően – tartalmazza da) az építtető számára a projekttársaság működésével, gazdálkodásával, a projekttársaság pénzügyi és számviteli bizonylataival, a szerződés teljesítésével kapcsolatos ellenőrzés biztosítását és db) a projekttársaságnak a 21/C. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséért fennálló felelősségét. (3) Az alaptőke mértékének meghatározási szempontja a) előleg fizetése esetén aa) az előleg mértéke, ab) a kivitelezési tevékenység időbeli és értéke szerinti szakaszolása és ac) a fizetési határidő hossza, b) előleg fizetése nélkül az a) pont ab) és ac) alpontjában foglalt szempontok. 21/C. § (1) Ha az építési beruházás megvalósítására a 21/B. § szerint a projekttársaságra vonatkozó szabályok alkalmazásával kerül sor, a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontja szerinti súlyos szerződésszegésnek minősül a) az alvállalkozó kivitelező elismert teljesítése határidőben történő kifizetésének elmaradása, b) a teljesítés további alvállalkozásba adása vagy c) a teljesítési igazolás határidőben történő kiadásának elmaradása. (2) Az építési naplóba és annak mellékleteibe a 26. § (5) bekezdésében foglaltakon túlmenően ellenőrzés céljából az építtető egyéb megbízottja is betekinthet. (3) Ha az építési beruházás megvalósítására a 21/B. § szerint a projekttársaságra vonatkozó szabályok alkalmazásával kerül sor, a projekttársaság alapítói a projekttársaság alaptőkéjét és az alaptőkéjén felüli vagyonát nem vonhatják el.” (27) Az Épkiv. 22. § (3) bekezdés a) pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és 22. § (3) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:   (A  kivitelezési  dokumentáció  tartalma  az  építési  engedélyezési  vagy  bejelentési  dokumentációból,  költségvetési  kiírásból  és  –  a  külön  jogszabályban  meghatározott 

11

esetekben  –  biztonsági  és  egészségvédelmi  tervből  áll  a  legfeljebb  az  alábbi  jellemzőjű  építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén:)  „ae) – az af) alpont kivételével – 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret, vagy af) 6,6 m­es falköz, oszlopköz méretű előregyártott födémszerkezet, vagy”  (28) Az Épkiv. 22. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez, a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését) „b) a (3) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában meghatározott mértéket meghaladó építmény,” (építőipari kivitelezési tevékenysége esetében.) (29) Az Épkiv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén elektronikus adathordozón az építési napló részét képezi az építési napló lezárásakor az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban rögzített alvállalkozó kivitelezők 27. § (9) bekezdése szerinti adatai.” (30) Az Épkiv. 29. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A  kivitelezés  megkezdésének  bejelentése  tartalmazza,  illetve  ahhoz  az  építtetőnek  mellékelnie kell)     „d) közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését.” 

12

(31) Az Épkiv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „31. § (1) Teljesítésigazolásra kerül sor az építtető és a fővállalkozó kivitelező, vagy a vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező között létrejött szerződés alapján, ha a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező az általa vállalt szerződés tárgya szerinti építési tevékenységet, építési-szerelési munkát a szerződésben foglaltak és jogszabályban előírtak szerint a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul elvégezte és ezt az építtetőnek vagy a vállalkozó kivitelezőnek jelenti. (2) A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője a közös helyszíni bejárás során az építési naplóban, jegyzőkönyvben rögzített mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően az építési műszaki ellenőrnek, vagy a vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének átadja a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt. (3) Az építési műszaki ellenőr vagy a 7 § (2) bekezdés i) pontja szerint az építtető, vagy a vállalkozói felelős műszaki vezetője az ellenőrzést követően teljesítésigazolást állít ki az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységről, annak mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, és ez alapján javaslatot tesz a számlázható összeg mértékére. (4) Az építtető vagy vállalkozó kivitelező a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét fizeti ki a vállalkozó kivitelezőnek. Az alvállalkozó kivitelező a vállalkozó kivitelezőnek átad minden olyan dokumentumot, amely a vállalkozó kivitelező és a fővállalkozó kivitelező közötti teljesítésigazoláshoz és elszámoláshoz, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység dokumentálásához szükséges. (5) A teljesítésigazolást nulla ellenértékkel kiadottnak kell tekinteni, ha a teljesítésigazolást a) az építési műszaki ellenőr a 16. § (3) bekezdés o) pont szerint meghatározott határidőben nem küldi meg a fővállalkozó kivitelező, b) az építtető a 7 § (2) bekezdés i) pont szerint meghatározott határidőben nem küldi meg a fővállalkozó kivitelező vagy c) a felelős műszaki vezető a 13. § (3) bekezdés m) pont szerint meghatározott határidőben nem küldi meg az alvállalkozó kivitelező részére.” (32) Az Épkiv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) Az építési beruházás építőipari kivitelezési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás megindításának időpontjáról, az építési engedély számáról és az építés helyszínéről az építésfelügyeletet értesíti. (1a) A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak ellenőrzése, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti építési szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján, a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult-e, és a teljesítés megfelel-e az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek és jellemzőknek.” (33) Az Épkiv. 32. § (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(7) A műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását követően kiállított – fővállalkozó kivitelezői teljesítéshez kapcsolódó – teljesítésigazolás alapját a műszaki igazolás képezi. Az építési műszaki ellenőr a fővállalkozó kivitelező teljesítésének ellenőrzését követően a) teljesítésigazolást állít ki a műszaki igazolásban rögzített kivitelezési munkák meghatározásáról, az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenység mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, a teljesítés időpontjáról és a számlázható összegről, vagy

13

b) a 16. § (3) bekezdés p) pont szerinti esetben műszaki igazolást állít ki a teljesített kivitelezési munkák meghatározásáról, az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenység mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, a teljesítés időpontjáról és a feladat ellátására vonatkozó szerződésében meghatározottak szerint javaslatot tesz a fővállalkozói kivitelező által számlázható összeg meghatározására. (8) Az építtető a birtokbaadási eljárásig, de legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzéséig a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét fizeti ki a fővállalkozó kivitelezőnek. (9) Építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén a vállalkozó kivitelező köteles a teljesítéséről, részteljesítéséről kiállított számlája benyújtásának időpontjáig a teljesítésben, részteljesítésben megjelenő – vele szerződéses viszonyban álló – alvállalkozó kivitelező teljesítésének, részteljesítésnek pénzügyi elszámolását elvégezni, amely magába foglalja a teljesítésigazolás kiállítását és az alvállalkozó részéről a számla benyújtását. A vállalkozó kivitelező a számla teljes körű kiegyenlítésére – a 21/A. §-ban foglalt kivétellel – csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelését kiegyenlítette, függetlenül azok fizetési határidejétől.” (34) Az Épkiv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „33. § (1) A műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, valamint az e rendeletben meghatározott esetekben az építtetői fedezetkezelői elszámolás és az építési műszaki ellenőri teljesítésigazolás, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően a fővállalkozó kivitelező az építtető birtokába adja az építményt, építményrészt, továbbá átadja a) a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságot igazoló felelős műszaki vezetői nyilatkozatot, b) az építési-bontási hulladék tárolására, elszállítására vonatkozó 5. mellékletnek megfelelő tartalmú hulladék-nyilvántartó lapot, c) a kivitelezési dokumentációt vagy az épület tényleges megvalósulásának megfelelő módosítást is tartalmazó megvalósítási dokumentációt, d) az építmény, építményrész kezelési és karbantartási útmutatóját, e) ha rendelkezésre áll, az energetikai tanúsítványt, és f) minden olyan egyéb dokumentumot, igazolást, nyilatkozatot, amely az építtető számára a használatbavételi engedély megkéréséhez szükséges. (2) Az (1) bekezdésben foglalt dokumentációk összeállításában a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő alvállalkozó kivitelezők és a beszállítók kötelesek együttműködni. (3) A birtokbaadás során a fővállalkozó kivitelező – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az építtetőnek átadja a) az őt megillető építési naplópéldányt annak összes mellékletével, b) a megvalósítási dokumentációt, c) a jótállási dokumentumokat, ca) a főbb mozgatható építményszerkezetek kezelési útmutatóját, használati utasítást, cb) üzemeltetési, használati és karbantartási utasítást, cc) a nyomáspróba jegyzőkönyveit, cd) a mérési jegyzőkönyveket és az elvégzett működési próbák jegyzőkönyveit, ce) a villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő iratot, cf) a beépített szerelvények, berendezések, burkolatok, egyéb tartozékok jótállási jegyét, cg) a közüzemi mérőórák jótállási jegyét, hitelesítési jegyzőkönyveit, ch) az építmény használatával összefüggő későbbi munkákhoz kapcsolódó – külön jogszabály szerinti – biztonsági és egészségvédelmi tervet. (4) Az építtető és a fővállalkozó kivitelező erre irányuló megállapodása szerint a birtokbaadási eljárásra a használatbavételi engedély megszerzését, használatbavételi bejelentés megtörténtét követően is sor kerülhet azzal, hogy az e rendeletben meghatározottak szerint az építtetői fedezetkezelői elszámolás és az építési műszaki ellenőri

14

teljesítésigazolás, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően a fővállalkozó kivitelező az építtető részére átadja az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat.” (35) Az Épkiv. 35. § (1) bekezdés a) pont ad)-ae) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [A vállalkozó kivitelezőre vonatkozó, az Étv. 39. § (3) bekezdése szerinti bejelentésnek – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 22. § (1) bekezdésében meghatározott adatokon kívül – tartalmaznia kell a kivitelező] „ad) építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel rendelkező – vele tagsági, alkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – szakmunkásainak számát, a szakképesítéssel rendelkező egyéni vállalkozó kivételével, és ae) rendelkezésére álló felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult foglalkoztatottak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók számát, és” (36) Az Épkiv. a következő 42. §-sal egészül ki: „42. § (1) E rendeletnek az – egyes építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló …/2010. (…) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kr.) megállapított – 1. § (1) bekezdés b) és h) pontját, 3. § (2) bekezdés p) pontját, 3. § (6) és (9) bekezdését, 4. § d) és h) pontját, 5. § (4) bekezdését, 7. § (2) bekezdés i) és j) pontját, 9. § (1) és (8) bekezdését, 12. § (2) bekezdés l) és m) pontját, 13. § (8) bekezdését, 16. § (3) bekezdés o)-r) pontját, 17. § (2) bekezdés a) pontját, 17. § (3), (7)-(9), (11), és (16) bekezdését, 17/A-17/C. §-át, 18. § (3) bekezdését, 18. § (4) bekezdés g) és h) pontját, 18. § (4a)-(4c), (6) és (8) bekezdését, 19. § (1), (1a), (2) és (4)-(6) bekezdését, 20. § (3) bekezdését, 20. § (4) bekezdését, 20. § (5) bekezdés a) pontját, 20. § (6) bekezdését, 20/A. §-át, 21. § (1) bekezdését, 21. § (2) bekezdés a)-b) és d) pontját, 21. § (3) bekezdését, 21/A -21/C. §-át, 22. § (3) bekezdés a) pont ae) és af) alpontját, 22. § (6) bekezdés b) pontját, 24. § (3) bekezdését, 29. § (2) bekezdés a) és d) pontját, 30. §-át, 31. §-át, 32. § (1) -(1a), (7) és (9) bekezdését, 33. §-át, 35. §. (1) bekezdés a) pont ad)–ae) alpontját, valamint e rendelet 17. § (9) bekezdésének a Kr. 8. §-ával történő hatályon kívül helyezését a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel – a Kr hatálybalépését követően a) megkötött tervezési, kivitelezési és építési szerződésekre, b) tervezett kivitelezési dokumentációkra, c) megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységekre, és d) megnyitott építési napló vezetésére kell alkalmazni. (2) Ha a tervezési és kivitelezési tevékenység közbeszerzési eljárás eredményeként valósul meg, az (1) bekezdésben meghatározott, Kr.-rel megállapított rendelkezéseket a Kr. hatálybalépését követően megindított közbeszerzési eljárás tárgyát képező építési beruházásra kell alkalmazni. (3) E rendeletnek – a Kr. 5. §-ával megállapított – 21/B-21/C. § rendelkezéseit a) a Közlekedési Operatív Program keretében megvalósuló építési beruházások esetében a Kr. hatálybalépését, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó építési beruházások esetén 2011. január 1-jét követően megindított közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni.” 6. § (1) Az Épkiv. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (2) Az Épkiv. 6. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép. (3) Az Épkiv. a 4. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki. 7. § Az Épkiv.

15

1. 1. § (1) bekezdés b) pontjában a „tervező” szövegrész helyébe az „ az építészeti-műszaki tervező (a továbbiakban: tervező)” szöveg, 2. 1. § (1) bekezdés h) pontjában az „a tervezési” szövegrész helyébe az „az építészetiműszaki tervezési (továbbiakban: tervezési)” szöveg, 3. 3. § (1) bekezdés b) pontjában az „a 17. § (2) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe az „– ha az az építtető és a fővállalkozó kivitelező között jön létre – a 17. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg, 4. 4. § d) pontjában a „felhasználásának módját,” szövegrész helyébe a „felhasználásának módját, ideértve az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek nyújtott, saját vagy egyéb forrásból származó, előleget is,” szöveg, 5. 5. § (4) bekezdésében a „munkaterületet átadja a fővállalkozó” szövegrész helyébe a „munkaterületet a szerződés szerint átadja a fővállalkozó” szöveg, 6. 9. § (8) bekezdésében a „kézhezvételét követően” szövegrész helyébe a „kézhezvételekor” szöveg, 7. 12. § (2) bekezdés l) pontjában az „az építési műszaki ellenőr által kiadott teljesítésigazolás alapján” szövegrész helyébe a „az építési műszaki ellenőr által kiadott teljesítésigazolásnak és a teljesítésigazolás alapján” szöveg, 8. 12. § (2) bekezdés m) pontjában az „építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az adatainak” szövegrész helyébe az „építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén, ha a kivitelezési tevékenység megvalósításában alvállalkozóként vesz részt, a szerződése adatainak” szöveg, 9. 13. § (8) bekezdés záró szövegrészében a „felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti” szövegrész helyébe a „vállalkozó kivitelezőként felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti, ha alvállalkozót nem vesz igénybe” szöveg, 10. 17. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt” szövegrész helyébe az „a Kbt. hatálya alá tartozó és a Kbt. szerinti egybeszámítás nélkül 90 millió forint becsült értéket” szöveg, 11. 17. § (7) bekezdésében az „építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti birtokba adást vagy a tevékenység befejezését követő elszámolás lezárásáig terjed” szövegrész helyébe az „építőipari kivitelezési tevékenység befejezéseként benyújtott végszámla kiegyenlítését követő elszámolás lezárásáig terjed” szöveg, 12. 17. § (9) bekezdésének l) pontjában a „– számla ellenében –„ szövegrész helyébe a ” – számla, vagy számlával azonos tekintet alá eső számviteli bizonylat (a továbbiakban együtt: számla) ellenében –„ szöveg, 13. 18. § (3) bekezdésében a „ha a felek a megállapodásukban kikötötték” szövegrész helyébe a „ha az építtetővel az építési szerződésben rögzítve kikötötték” szöveg, 14. 18. § (4) bekezdés e) pontjában az „pályázati támogatás, vagy” szövegrész helyébe pályázati támogatási szerződés,” szöveg lép, 15. 19. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „számlája kiegyenlítéséből köteles visszatartani” felvezető szövegrész helyébe a „számlája kiegyenlítéséből – az (5) bekezdés kivételével – köteles visszatartani” szöveg, 16. 19. § (2) bekezdés a) pontjában a „számlázott, de részére határidőre ki nem egyenlített” szövegrész helyébe a „számlázott, de részére ki nem egyenlített” szöveg, 17. 19. § (2) bekezdés b) pontjában a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 18. 20. § (3) bekezdésében az „építtető felé az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti birtokba adást követő öt munkanapon belül számol el” szövegrész helyébe az „építtető és a fővállalkozó kivitelező felé az építőipari kivitelezési tevékenység befejezéseként benyújtott végszámla kiegyenlítését követő öt munkanapon belül számol el” szöveg, 19. 20. § (6) bekezdésében az „egyezségnek megfelelően a visszatartott összeget kifizeti.” szövegrész helyébe az „egyezségnek megfelelően a visszatartott összeget – az alvállalkozó által az ellenszolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező nevére kiállított számla ellenében – kifizeti.” szöveg,

16

20. 29. § (2) bekezdés a) pont záró szövegrészében az „Étv. 58. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „Étv. 58. § (4) és (7) bekezdése” szöveg, 21. 30. §-ában a „nem tartozó esetben a tervezett” szövegrész helyébe a „nem tartozó, de építésügyi hatósági engedély vagy bejelentés köteles építési tevékenység esetén a tervezett” szöveg, 22. 41. § (4) bekezdésében a „követően kezdődő építőipari kivitelezési tevékenységek tekintetében” szövegrész helyébe a „követően az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés tekintetében” szöveg lép. 8. § Hatályát veszti az Épkiv. 17. § (9) bekezdés k) pontja, 17. § (12) bekezdése,18. § (4) bekezdés e) pontjában a „vagy” szövegrész, az Épkiv. 21. § (2) bekezdés c) pontja. 4. Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

17

1. melléklet a ……/2010. ( . ) Korm. rendelethez 1. Az Épköz. 1. számú melléklet I. fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. A dokumentáció tartalma a) építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység esetén a jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, b) egyéb esetben az e rendeletben meghatározott követelmények alapján készített írásos dokumentumok és tervrajzok összessége.” 2. Az Épköz. 1. számú melléklet II. fejezet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. Árazatlan költségvetési kiírás, amely tartalmazza az építési beruházás megvalósításához szükséges összes elkülöníthető munkafázis tételszámát, megnevezését, mennyiségét, munkaidőnormát, valamint az ajánlattevő általi beárazást lehetővé tevő üres anyagköltség, munkadíj és gépköltség rovatot.” 2. melléklet a …/2010. ( . ) Korm. rendelethez

1. Az Épkiv. 4. melléklet 10. pontja helyébe a következő pont lép és a 4. melléklet a következő 11. ponttal egészül ki: „10. Építtetői fedezetkezelő adatai (ha e rendelet fedezetkezelő igénybevételét írja elő) a) neve: b) címe: 11. Az építtető, beruházó mint adatszolgáltató nyilatkozata: Kijelentem, hogy az adatbejelentésben közölt adatok a valóságnak megfelelőek. Kelt: ........................... 200..... év .............................. hó .......... nap”

18

3. melléklet a …/2010. ( . ) Korm. rendelethez

„6. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez

Az építési tevékenység megkezdésének utólagos bejelentése Iktatószám: .......................... Adatok: 1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: ...................................... ...................................................................................................................................................  2. Az építtető neve, címe: ........................................................................................ ...................................................................................................................................................  3. A bejelentés tárgyára vonatkozó jogerős építésügyi hatósági engedély (bejelentés) megnevezése, száma, kelte, építésügyi hatóság megnevezése:............................................................................................................................. .................................................................................................................................................... ....................................................................... bejelentem, hogy az 1. pontban megjelölt ingatlanon tervezett új építmény, építményrész, meglévő építmény bővítése, átalakítása, korszerűsítése, felújítása, helyreállítása, elmozdítása, fennmaradása és továbbépítése, egyéb építési tevékenység a) az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez, bejelentéshez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított 50 millió forint számított építményértéket nem éri el és nem haladja meg, nem tartozik az építtetői fedezetkezelés hatálya alá, nem tartozik a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény hatálya alá, valamint a továbbépítésre vonatkozóan az 50 millió forint számított építményértéket nem éri el, b) végzését ............................... (dátum) a vállalkozó kivitelező megkezdte, az építési naplót megnyitotta. Kelt: .................................., .................. év ..................................... hó ........ nap ........................................................ aláírás (építtető)”

19

4. melléklet a …/2010. ( . ) Korm. rendelethez

„7. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez

1 2 3 4 5 6

A B Építési beruházás általános forgalmi adó nélküli Fedezetkezelés havi díja a értéke millió Ft-ban beruházás értékének ezrelékében meghatározva 90-500 millió Ft között 0,15 ezrelék, de minimum 50 000 Ft 500- 1 000 millió Ft között 0,13 ezrelék, de minimum 75 000 Ft 1 000 millió – 1 500 millió Ft között 0,11 ezrelék, de minimum 130 000 Ft 1 500 millió – 2 000 millió Ft között 0,09 ezrelék, de minimum 165 000 Ft 2 000 millió Ft fölött 200 ezer Ft

20

RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS I. Az építési beruházás közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet (Épköz.) módosításához 1. A kormányrendelet alapvető követelménye, hogy az ajánlatkérő az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárást csak jogerős és végrehajtható építési engedély birtokában indíthatja meg. A legutóbbi jogszabály-módosítás során e kötelezettség alóli kivételek úgy lettek megállapítva, hogy az egyéb előírások hozzáigazítása elmaradt. Az előterjesztés összhangot teremt a kivételi körbe tartozó esetek és a rájuk vonatkozó kötelezettségek megállapítása között. (Épköz. 7. §) 2. A Kbt. szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását az ajánlatkérő kizárólag a Kbt. 66–69. §-aiban meghatározott módon írhatja elő. Az építési beruházás területén a pénzügyi alkalmasság előírása egyrészt a szerződésszerű teljesítés biztosítása érdekében szükséges követelményként a kivitelezési szakasz fedezetének igazolására, másrészt az állam szempontjából elvárható nyereséges működés megkövetelésére terjed ki. A módosítással pontosításra kerül az az eredeti jogalkotói szándék, hogy ezen követelmények ajánlatkérő részéről történő előírása csak a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt felét ténylegesen elérő vagy meghaladó beruházási érték esetén legyen kötelező. Az igazolási mód vonatkozásában a Kbt.-re történő visszautalás teszi egyértelművé az előírható formát az ajánlattevők számára. A műszaki szakmai alkalmasság feltételként megfogalmazott követelmények előírására vonatkozóan a Közbeszerzések Tanácsa javasolta, hogy azt – hasonlóan a pénzügyi alkalmassági előíráshoz – is csak a Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó beruházási érték esetén tegyük kötelezővé. Tekintettel arra, hogy a Kbt. szerinti közösségi értékhatár fele meghaladja a nettó 600 millió forintot, a javaslatot elfogadni nem tudtuk. Hiszen ennek akár az egytized része alatti beruházási érték esetén is olyan szakértelem és technikai felszerelés iránti igény jelentkezik, amelynek figyelmen kívül hagyása szöges ellentétben áll a szakmai érdekképviseleti szervek egységesen kinyilvánított álláspontjával. Tudomásul véve a Közbeszerzések Tanácsának azt a többek által hangoztatott kifogását, mely szerint az olyan kis értékű beruházásoknál amelyeknél nem nevesíthető sem szakmai, sem műszaki követelmény, szükségszerű a kényszerűen nevetséges feltételek kiírása, olyan kiegészítését kezdeményezzük a jogszabályhelynek, mely szerint a követelmények meghatározása csak az építésügyi hatósági engedélyhez kötött beruházások esetén kötelező. Épköz. 8/A. § (1) bekezdése)

3. A kirívóan alacsony ajánlatok kiszűrésének kötelezettségét a Kbt. 86. §-a fogalmazza meg. Indokoláskérési kötelezettsége van az ajánlatkérőnek különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják. Az ajánlatkérőtől csak akkor várható el illetve követelhető meg e kötelezettség végrehajtása, ha legalább a figyelembe veendő támpontokat meghatározzuk. Egy építés beruházás rendkívül sok és különféle munkafolyamatból áll össze. Egy-egy munkafolyamat költségét az anyagköltség, gépköltség és munkadíj adja. Az egységnyi időre vetített munkadíjban nem csak a tevékenységet végző személy, hanem az egész szervezet és irányítás költségének is meg kell jelenni, amit rezsióradíjban határoznak meg. Az Építőipari Ágazati

21

Párbeszéd Bizottság minden évben közzé teszi az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben megállapított Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján számított, szakmai ajánlásban rögzített építőipari rezsióradíjat. A módosítási javaslatban rögzítettük, hogy az építési beruházás esetén a rezsióradíj jelenti az ajánlatkérők számara azt az irányadó segítséget, melynek mértékét figyelembe véve tudnak eleget tenni a Kbt. által megfogalmazott előírásnak. (Épköz. 8/B. § (2) és (3) bekezdése) II. Az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításához Az építtetői fedezetkezelő az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelettel bevezetett új, előzmény nélküli jogintézmény. A kivitelezők szerződésszerű teljesítésének kifizetését elősegítő eljárásrend alkalmazását – a tartozási lánc elleni fellépés Kormány által kinyilvánított fontosságára tekintettel – az érintettektől meg kell követelni. Mind a fedezetkezelői közreműködés, mind a beruházás fedezetének biztosítása érdekében szükségesnek tartjuk az előírásokat megkerülőkkel szembeni leghatékonyabbnak ítélt szankciók kilátásába helyezését. (Épfelügy. 8. §) III. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosításához Az 5. § (1)–(3) bekezdéséhez (Épkiv. 3. §): Meghatározásra kerültek a pótmunka elrendelhetőségének, elszámolásának részletszabályai. Ezzel egyértelműsítésre került, hogy az építtető illetve a vállalkozó kivitelező a kivitelezés során a megállapodáson túl felmerült munkák vonatkozásában milyen kockázatot vállal. A közbeszerzés keretében és a magánberuházásokra vonatkozóan elkülönítetten kerültek meghatározásra a szerződéses ár vizsgálatára vonatkozó figyelembe vehető, illetve figyelembe veendő szempontok. Az 5. § (4)–(6) bekezdéséhez (Épkiv. 7. §, 13. §, 16. §): Módosításra került – szerződéses megállapodási lehetőség beiktatásával – a fővállalkozó kivitelező tevékenységét elismerő teljesítésigazolás kiadásának formája. A fedezetkezelői jogintézmény működésének egyik fontos eleme a követelés-átszállás szabályozása. Az alkalmazás egyértelműsítése és a folyamatok szándékolt működése érdekében rendkívül fontos a félreértést kizáró előírás megszövegezése. Az előterjesztésben pótlásra került a teljesítésigazolás fővállalkozó kivitelező általi vitathatósága. Az 5. § (7)–(11) bekezdéséhez (Épkiv. 17. §): A közbeszerzés hatálya alá tartozó építési beruházások viszonylatában a fedezetkezelői közreműködés 90 milliós értékhatárának meghatározására eredetileg is azért került sor, hogy a kisebb értékű beruházásokat ne terheljük feleslegesen az így felmerülő költségekkel. Sok esetben azonban ez a szándék a Kbt. egybeszámítási elírásaiból következően nem érvényesülhet. Az olyan ajánlatkérő akinél jelentős számú és mértékű építési beruházásra kerül sor, szinte minden esetben, jóval a meghatározott 90 milliós határ alatti beruházás esetében is fedezetkezelőt kellene alkalmaznia. Az eredeti jogalkotói szándék érvényesülése érdekében a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások fedezetkezelés körébe tartozásának meghatározása pontosításra került.

22

A szakmai szervezetek kérésére e helyen kiegészült az építtetői fedezetkezelési szerződés megszűnésének esetköre is. Az NFÜ és több önkormányzat kérésére a fedezetkezelési díj mértéke, számításának módja differenciálódott. (7. számú melléklet) Az 5. § (12) bekezdéséhez (Épkiv. 17/A. §–17/C. §): a Kbt. 99. § (1) bekezdésének 2009. november 1-től hatályos előírása szerint a szerződésnek tartalmaznia kell az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulást, felhatalmazó nyilatkozatát. Ez az eljárás azért okozhat problémát a fedezetkezelői rendszer működésében, mivel az ajánlattevő (fővállalkozó kivitelező) részéről az ajánlatkérő (építtető) ellen jogosan megindított közvetlen beszedés a számlázott ellenérték teljes összegének megszerzését célozza, figyelmen kívül hagyva a fedezetkezelői eljárás egyik lényeges elemét, az alvállalkozói teljesítések kifizetésének érdekében alkalmazott kifizetésből történő visszatartást. A probléma megoldására javasoljuk, hogy az ajánlatkérő (építtető) beszedési megbízás teljesítésére jogosultként a fővállalkozó kivitelező mellett az építtetői fedezetkezelőt is nevezze meg. Az NFÜ álláspontja szerint a fedezetkezelés díja egyrészt összességében jelentős mértékben terheli az eu-s pályázati forrásból megvalósuló beruházásokhoz rendelkezésre álló forrást, másrészt hiányolják a beruházás értékének megfelelő differenciálást. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött építési szerződéshez kapcsolódó fedezetkezelői eljárás alapdíja – az építési beruházás értékétől függetlenül – havi 100.000,Ft, ami nem éri egy segédmunkás munkabér- és járulékköltségeit. Önmagában és az ellátandó feladat jelentőségéhez viszonyítva ez az összeg nem minősíthető jelentősnek. Tekintettel arra azonban, hogy az önkormányzatok egy része (főleg a kisebb önkormányzatok) évente egy-két olyan beruházást folytatnak, mely a fedezetkezelés hatálya alá tartozhat és mivel a fedezetkezelési feladatok önköltsége leginkább a tevékenységellátás időtartamának függvénye, így a differenciálást az alábbiak szerint javasolja az előterjesztés: A 7. mellékletben található táblázat a díj mértékét a beruházás értékének függvényében differenciáltan határozza meg. Nyilvánvalóan egy kisebb értékű beruházás esetében a fedezetkezelőnek sokkal kevesebb feladata van (kevesebb alvállalkozói szint, kevesebb alvállalkozói szám, rövidebb teljesítési határidő, kevesebb szakaszolás és számlakibocsátás, átláthatóbb rendszer, stb.), mint egy nagy értékű, sok alvállalkozót foglalkoztató építkezés esetében. A díj mértéke egyrészt százalékosan degresszív csökken, másrészt a minimum díjak meghatározásával progresszív nő. Ez igazságosabbá teszi a díjfizetést, ill. próbál az „arányos teherviselés” elvének megfelelni. Erre azért is volt szükség, mert több, főleg kisebb települési önkormányzat a díj egyforma mértékét kifogásolta. Néhány példa a régi ill. az új díjszámításra: a) XY önkormányzat évente kb. 5 db beruházást indít: PL.: 2 db 100 millió Ft-os, 2 db 300 millió Ft-os 1 db 500 millió Ft-os, ez összesen:1,3 milliárd Ft/év Átlagosan 1 év futamidővel számolva Fizetendő: 2*6*50.000,- =600.000,2*9*50.000,- =900.000,1*12*75.000,-= 900.000,Összesen: 2.400.000,- Ft (szemben a hatályos szabályozás szerinti: 4.200.000 Ft-tal) b) YX önkormányzat kb. 5 db beruházást indít évente:

23

Pl.: 2 db 500 millió Ft-os, 2 db 800 millió Ft-os 1 db 1,1 milliárd Ft-os, ez összesen: 3,7 milliárd Ft/év Több, mint egy év futamidővel számolva fizetendő: 2*12*75.000,- = 1.800.000,2*16*104.000,-= 3.328.000,1*18*121.000,-= 2.340.000,Összesen: 7.468.000,- Ft (szemben a hatályos szabályozás szerinti: 7.600.000 Ft-tal) c) XZ önkormányzat évente kb. 10 db beruházást indít Pl.: 5 db 300 millió Ft-os 2 db 600 millió Ft-os, 2 db 1,5 milliárd Ft-os 1 db 2 milliárd Ft-os, ez összesen:7,7 milliárd Ft/év Több, mint egy év futamidővel számolva fizetendő: 5*12*50.000,-= 3.000.000,2*16*78000,-= 2.496.000,2*18*165.000,-= 5.940.000,1*24*200.000,-= 4.800.000,Össz: 16.236.000,- Ft (szemben a hatályos szabályozás szerinti: 15.900.000 Ft-tal) Az 5. § (14)–(16) bekezdéséhez (Épkiv. 18. §): A fedezetkezelői számláról történő kifizetés pontosítása. Az 5. § (17)–(20) bekezdéséhez (Épkiv. 19. §): Annak pontosítása, hogy az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás, mely az építési napló részét képezi, egységesen minden fedezetkezelőnél az építésügyért felelős miniszter által ingyenesen biztosított szoftverrel történik. A követelés-átszállás és a visszatartás jogintézményeinek részletesebb kimunkálására volt szükség az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás vezetése és a visszatartás gyakorlati alkalmazása érdekében. Az 5. § (21) bekezdéséhez (Épkiv. 20/A. §): Az építtetői fedezetkezelő feladatainak részletesebb kidolgozása az egyértelműsítés érdekében. Az 5. § (26) bekezdéséhez (Épkiv. 21/A – 21/C. §): A rendelet-módosítás egyik legfontosabb eleme, mely azt a problémát próbálja meg „kezelni”, mely szerint a „rendszerben” nincs pénz, a vállalkozók anélkül vállalnak munkát, hogy ehhez a PTK. szerinti „fedezettel” rendelkeznének. Ezért e jogszabályhely az első teljesítési szakasz esetében a visszatartást nem alkalmazza. Az építtetői fedezetkezelő az alvállalkozói teljesítések kifizetésének vizsgálata nélkül köteles a fővállalkozó kivitelező által az építési munkaterület átadásátátvételét követő első kivitelezési szakasz teljesítéséről benyújtott – a teljesítésigazolásnak megfelelő és a teljes kivitelezési tevékenység vállalkozói díjának 15%-át meg nem haladó – számla ellenértékét teljes mértékben kiegyenlíteni az építtető által rendelkezése alá helyezett összegből. A NIF Zrt. az általa lebonyolított beruházások területén – a tartozási lánc visszaszorítása érdekében – kidolgozott egy olyan rendszert melynek céljai és eszközrendszere néhány elemében rokon vonást mutat az építtetői fedezetkezelés jogintézményével. A győztes ajánlattevő számára előírt projekttársasági forma jogszabályi keretei a Kbt. 2009. áprilisi módosításával lettek megteremtve. A új forma működéshez elengedhetetlenül szükséges részletes előírások azonban mostanáig nem kerültek megalkotásra. A projekttársasági forma alkalmazása nem helyettesítheti teljes egészében az építtetői fedezetkezelés jogintézményét, hisz annak garanciális elemeit nem biztosítja teljes-értékűen. Az alapvetően a szerződéses jogviszonyban elvárt jogkövető magatartás tanúsításán alapuló

24

projekttársaság létrehozása és működése a megadott részletszabályok mellett sem nyújt teljes garanciát a kifizetések teljesítésére és a szerződésszegési jogkövetkezmények több polgári peres (vagy választott-bírósági) eljárást is generálhatnak. Az építtetői fedezetkezelő alapvető feladata: „ garantálni az építtető által szolgáltatott építési beruházás fedezetének rendelkezésre állását, „ ellenőrizni a fővállalkozó kivitelező által nyújtott teljesítési biztosíték célhoz kötött felhasználását, „ biztosítani a szerződésszerű alvállalkozói teljesítés ellenértékének kifizetését. Megállapíthatjuk, hogy a fedezetkezelő két – ugyanazon jogviszonyból származó és sajnos gyakori – probléma megoldását kívánja biztosítani: „ egyrészt a kivitelező védelmét azzal szemben, hogy az általa elvégzett munka nem kerül kiegyenlítésre az építtető által, „ másrészt az építtető védelmét azzal szemben, hogy a kivitelező nem szerződésszerű teljesítés esetén a biztosítékokat könnyebben igénybe tudja venni a fedezetkezelőn keresztül.

25

A projekttársaság és a fedezetkezelő jogintézményének összevetése Projekttársaság Célja

A

beruházások

Fedezetkezelő

megvalósítása,

A

beruházások

pénzügyi

kivitelezése. Jogszabályban meg nem

fedezetének biztosítása az építtető

jelenő jogpolitikai cél: alvállalkozók

oldalán, a kivitelező által nyújtott

védelme.

biztosítékok kezelése a kivitelező oldalán. Jogszabályban megjelenő jogpolitikai

cél:

alvállalkozók

védelme. Formája

Nyertes ajánlattevők által létrehozott

Magyar

Államkincstár,

fizetési

gazdasági társaság

számla

vezetésére

jogosult

pénzforgalmi

szolgáltató,

közreműködő

kijelölt

szervezet,

költségvetési forrást rendelkezésre bocsátó szervezet Kinek az érdekeit

Egyértelműen az ajánlatkérői oldalt.

Mind

az

ajánlatkérő,

kivitelező

szolgálja inkább?

mind

érdekeit,

hangsúlyosabban

a

a de

kivitelező

érdekeit. Kontroll lehetősége

A kontroll lehetősége az ajánlatkérő

A kontroll a fedezetkezelő kezében

kezében van, azonban csak általános

van, a folyamatok rajta keresztül

jellegű és diszfunkció esetében csak

futása

az

közvetlen, így számos esetben a

utólagos

szankcionálás

rendelkezésre.

áll

nem

által kívánt

pedig

állandó

folyamatok

ki

és sem

alakulhatnak.

„ A projekttársaság és a fedezetkezelő jogintézménye össze nem mosható. „ Általánosságban megállapítható, hogy az alvállalkozói érdekek teljeskörű védelmét, valamint az építtetői fedezetet a projekttársasági jogintézmény egyedül nem tudja biztosítani, csak a fedezetkezelővel együtt. „ A gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy nagy valószínűséggel a beruházások drágábbak lesznek a projekttársaság jogintézményének bevezetésével, hiszen annak többletköltségeit a nyertes ajánlattevőknek fedezniük kell, ez pedig belekerül majd a megajánlott vállalási árakba. „ Az egyszintű alvállalkozói struktúra nagyon komoly aggályokat vet fel a gyakorlat szerint, bizonyos beruházások esetében szinte kivitelezhetetlen. Az 5. § (31) bekezdéséhez (Épkiv. 31. §): A teljesítésigazolás kiállításának módját szabályozza részletesen a §. A teljesítésigazolás alapja a műszaki igazolás és a

26

számlázható összeg mértékének meghatározása. Az építtető és az építési műszaki ellenőr megállapodhatnak a teljesítésigazolás kiadásának egymás közötti osztott feladatairól. Az 5. § (32)–(34) bekezdéséhez (Épkiv. 32–33. §): A részletszabályainak kiegészítése, valamint a birtokbaadási használatbavételi engedélyezéssel összefüggésben.

műszaki átadás-átvétel eljárás pontosítása a

Az 5. § (35) bekezdéséhez (Épkiv. 35. § (1) bekezdés ad) –ae) pontja): Az MKIK által a rendelkezés gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban felmerült problémákat kezeli a javaslat, egyszerűsítve a bejelentés tartalmi követelményeit. Kérem, a Tisztelt Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2010. április „ ”

Varga István

27