- Kézikönyv -
FENNTARTHATÓ KÖZÖSSÉGI KERTÉSZKEDÉS VÁROSI KÖRNYEZETBEN
***
A városi kertészkedés hozzájárul a felnőttek élethosszig tartó tanulásának folyamatához, és olyan kulcskompetenciák elsajátításához is, amelyek elengedhetetlenek a tudás alapú társadalom tagjai számára. Az alábbi oktatási segédanyagok az Európai Unió Hortis – Horticulture in towns for inclusion and socialization – (526476-LLP-1-2012-1-IT-GRUNDTVIG-GMP) pályázat keretében készültek, és összefoglalják a pályázatban együttműködő településeken – név szerint: Bologna (Olaszország), Berlin (Németország), Budapest (Magyarország) and Cartagena (Spanyolország) – a városi kertészkedéssel kapcsolatos tapasztalatokat. A különböző témájú e-book-ok összeállításával, a kiterjedt tudásbázist saját tapasztalatokkal kombinálva, minden partner hozzájárult a tananyagok fejlesztéséhez. A partnerek szoros együttműködésben dolgoztak annak érdekében, hogy a városi kertészkedést minél szélesebb keresztmetszetben tudják bemutatni. Ennek a közös munkának az eredménye öt e-book, az alábbi témákban: 1. Fenntartható közösségi kertészkedés a városokban; 2. A fenntartható városi kert szervezése; 3. Városi kertek termesztő rendszerei; 4. Városi zöldségtermesztés egyszerűsített talajnélküli rendszerekben; 5. 0 km mezőgazdaság – A városi fogyasztó kézikönyve Reméljük, e munkákkal új lehetőségekkel ismertetjük meg az Olvasót, és hozzájárulunk városaink és életünk zöldebbé tételéhez! *** Material can be used according to the: Creative Contents Licence Non Commercial Share Alike
A kiadvány az alábbi pályázat keretében valósult meg: Hortis – Horticulture in towns for inclusion and socialisation (n. 526476-LLP-1-2012-1-IT-GRUNDTVIG-GMP)
www.hortis-europe.net
Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abbanfoglaltak bárminemű felhasználásért.
2
Ez a kiadvány a workstation Ideenwerkstatt e.V.és az Allmende-Kontor együttműködésével került összeállításra.
Szerkesztette: workstation ideenwerkstatt berlin e.v. Laskerstr. 6-8 10245 Berlin http://www.workstation-berlin.org Szerkesztő Bizottság: Malte Zacharias Dörte Martens Frauke Hehl Severin Halder
3
Tartalomjegyzék ELŐSZÓ .................................................................................................................................................... 5 A KÖZÖSSÉGI KERTÉSZKEDÉS SOKSZÍNŰSÉGE ........................................................................ 7 Különböző kezdeményezések áttekintése ............................................................................................. 7 A TERÜLET KIVÁLASZTÁSA ............................................................................................................. 9 A terület tulajdonosa ............................................................................................................................. 9 TANULJUNK NAPJAINK KÖZÖSSÉGI KERTJEINEK PÉLDÁIBÓL ......................................... 13 Berlin-i tapasztalatok .......................................................................................................................... 13 1) Közösségi kert interkulturális feladattal: Wuhlegarten ............................................................... 13 2) A Rosa Rose közösségi kert ............................................................................................................ 13 3) Helyi közösségi kezdeményezésből kialakult közösségi kert: TonSteineGärten ......................... 15 4) Spreegarten közösségi kert: egy kooperatív területfejlesztési program eleme ........................... 16 5) Glogauer G13 közösségi kert ......................................................................................................... 17 6) Közös kert – közös betakarítás: Stadtgarten ................................................................................. 17 7) Közös javak – közös használat: Allmende-Kontor........................................................................ 18 8) Kereskedelmi célú termesztés egy közösségi kertben: Prinzessinnengarten............................... 19 Egyéb közösségi kert tapasztalatok Európában ................................................................................ 19 A KÖZÖSSÉG ÖSSZEKOVÁCSOLÁSA, EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK .................... 30 Kertlátogatások és tapasztalatcsere................................................................................................... 30 Kinek szóljon, és milyen céllal működjön a kert? ............................................................................. 31 Keressünk együttműködési megoldásokat és éljünk a lehetőségekkel ............................................. 31 A FENNTARTHATÓSÁG KULCSKÉRDÉS ..................................................................................... 33 Hogyan tartsunk fenn és fejlesszünk egy közösséget ......................................................................... 33 KILÁTÁSOK .......................................................................................................................................... 35 AJÁNLOTT IRODALOM ..................................................................................................................... 36
4
ELŐSZÓ A városi kertészkedés egy multifunkcionális jelenség és pozitív szociális, gazdasági és ökológiai hatással rendelkezik (Müller, 2011). A történelem során a városi kertészkedés többször is előtérbe került, főként krízishelyzetek, háborúk nyomán. A világháborúk után Európa több nagyvárosában is ezek a kertek szolgáltak alapvető élelmiszerforrásként a lakosság számára (Crouch & Ward 1988). Hogy megértsük a „közösségi kertészkedés” fogalmát és e tevékenység iránt napjainkban tapasztalható megnövekedett érdeklődést, a gyakorlati oldaláról kell megvizsgálnunk a jelenséget. A városi zöldterületek választ adhatnak az olyan sokrétű kérdésekre, problémákra, mint a szegénység, légszennyezés vagy a klímaváltozás. Ebben a könyvben a közösségi kerteknek számos összetett szociális hatását és szerepét mutatjuk be, mint például: -
A szociális összetartás erősítése és a közösségen belüli és azon túlmutató aktivitás ösztönzése (Rosol, 2006)
-
Az etnikai szempontból vegyes társadalmak szociális problémái és a kultúrák közötti kapcsolatteremtésre lehetősége (Müller, 2002)
-
A társadalomi és ökológiai képzés, oktatás folyamatához helyszín és lehetőség biztosítása (Bendt et al., 2012; Madlener, 2009)
-
Fórumot teremteni az környezettudatosságra neveléshez és a környezet iránti tenni vágyók aktivizálásához (Halder et al., 2011)
-
Ráirányítani a figyelmet az egészséges szellemi és fizikai támogató tevékenységre (Martens, 2012)
A pozitív hatások mellett foglalkozni kell azonban a közösségi kertészkedés során esetlegesen felmerülő kockázatokkal is. A nagyvárosokban kell elsősorban számolni azzal a lehetőséggel, hogy egészen átalakulhat a városrész jellege a közösségi kertek környezetében. Berlinben figyelték meg először a 90-es években az ideiglenes, nem végleges helyükön működő („mobil”) közösségi kertek esetében fellépő nem kívánatos, ún. gentrifikáció folyamatát. A kerteket körülvevő területek felértékelődtek, ami felkeltette a befektetők érdeklődését, és új építkezésekbe kezdtek. Az ingatlanokat a környékre addig nem jellemző, magasabb árakon kívánták értékesíteni, ezzel felemelkedtek a környéken a bérleti díjak, így teljesen megváltozott a régi városrész eredeti jellege, és egy drágább, belvárosias környezet alakult ki (Holm et al., 2011).
5
Az alábbiakban bemutatjuk az elmúlt évtized során a közösségi kertek alapításával és fenntartásával kapcsolatban szerzett tapasztalatainkat, noha tisztában vagyunk vele, hogy ezt a tevékenységet csupán írásban szemléltetni szinte lehetetlen. Az egyes fejezetekben bemutatjuk a közösségi kertek működtetéséhez szükséges különféle feladatokat, a működés egyes összetevőit.
6
A KÖZÖSSÉGI KERTÉSZKEDÉS SOKSZÍNŰSÉGE Különböző kezdeményezések áttekintése Berlinben több különböző típusú közösségi kert működik. Felmérésükre a 2011-2012-ben került sor, melynek eredményeképpen 99 közösségi kertet sikerült összeírni (ld. www.stadtacker.net), a lista nem tartalmazza azonban a nem közösségek, hanem jellemzően magánszemélyek által működtetett kisebb veteményeskerteket. A közösségi kertek száma évről-évre növekszik, ami jelzi a városi környezetben történő kertészkedés iránti egyre erősödő érdeklődést és igényt. Rosol szerint a kerteket három nagyobb csoportba lehet osztani: tematikus kertek, helyi közösség által fenntartott kertek és e két kategória ötvözete (Rosol, 2006). a) Tematikus kertek: valamilyen speciális téma köré szerveződnek. Ilyen kertek jellemzően a kultúrák egymáshoz közelebb kerülését szolgáló interkulturális kertek. b) Helyi közösségek által fenntartott kertek: ezeket a közvetlen szomszédságban élő lakosok művelik. Az ilyen kezdeményezések célja, hogy a kertészkedés tevékenységén keresztül az embereket más szociális, politikai, gazdasági folyamatokba is bevonják. c) A tematikus, helyi közösség által művelt kertek a fent említett szerepek mindegyikét ötvözik, tehát a szomszédság számára biztosítanak kapcsolódási lehetőséget valamilyen speciális téma mentén.
A közösségi kertek felosztása Napjainkra a kertek már annyira sokszínűvé váltak, és annyi rendező elv mentén működnek, hogy a fent bemutatott kategóriákon túl szükségessé vált az egyes csoportok további felosztása. A tematikus kerteket célcsoport szerint megkülönböztetve beszélhetünk nőknek, különböző korcsoportoknak,
időseknek,
gyermekeknek,
fogyatékosoknak,
iskolásoknak
vagy
akár
dolgozóknak szánt kertekről. A tematikus kerteket (1. Ábra) megkülönböztethetjük működésük célja szerint is, így lehetnek terápiás vagy oktatási célt szolgáló, esetleg vallási viták helyszínének szánt, egészségmegőrző vagy élelmiszerellátó szerepet betöltő kertek.
7
A közösségi kertek elkülöníthetők aszerint is, hogy non-profit jellegűek vagy profittermelő szerepük van. 2003-ig csak non-profit kertekről beszélhettünk (Rosol, 2006; Madlener, 2009), mára azonban már több esetben is előtérbe került a kertek profittermelő szerepe (Bendt et al., 2012). Ilyen jellegű kert például az úgynevezett városi farm, ahol a terményből befolyt összeggel valamilyen kezdeményezést, projektet támogatnak, vagy abból fedezik a kertben dolgozók munkabérét.
1. Ábra. Emelt ágyások építése az Allmende-Kortor kertben (Berlin, 2011 tavasza)
A következőekben be mutatunk néhány berlini példát a közösségi kert kezdeményezéseket, melyek segítségével könnyebben áttekinthetjük a kertek alapításának különböző koncepcióit, stratégiáit. A közösségi kert projektek sokszínűségének oka, hogy különböző szervezetek kezdeményezésével valósulnak meg – más-más szerkezettel, lehetőségekkel és célokkal, valamint a kertészek összetétele is igen változó. Bemutatunk pár kezdeményezést, mint „jó megoldásokat”. A berlini kertek mellett megtalálható lesz az egyes fejezetekben jellegzetes budapesti és bolognai kertek leírása is.
8
A TERÜLET KIVÁLASZTÁSA A terület tulajdonosa Sajnos nem létezik egységes formula annak megoldására, hogy városi környezetben miként juthatunk közösségi kert működtetésére alkalmas területhez. Rendelkezésre állnak azonban tapasztalatok és információk, amelyek segítenek megtalálni a választ a kérdéseinkre. A városi területek jellemzően a következő szervezetekhez, intézményekhez, csoportokhoz vagy személyekhez tartoznak: -
önkormányzatok,
-
egyházak,
-
magánszemélyek,
-
ingatlanirodák,
-
vasúttársaságok vagy
-
részvénytársaságok.
A kertalapítás első lépése egy alkalmas terület kiválasztása. Első lépésként érdemes listát összeállítani azokról a potenciális területekről, amelyek megfelelnek a közösség/csoport céljainak, és emellett kertészkedésre alkalmasak. A területeket ezután célszerű sorban, lehetőleg közösen felkeresni. Mielőtt egy alkalmasnak talált terület tulajdonosát felkeressük, feltétlenül gyűjtsünk össze minden elérhető információt. Ebben segít, ha a helyi lakosságot, a szomszédságban élőket is kikérdezzük. Előfordulhat, hogy rajtunk kívül már más is kiszemelte a szóban forgó telket, területet, ebben az esetben érdemes valamilyen együttműködési megoldás keresésével próbálkozni. Noha volt már rá példa, hogy sikerrel jártak az egyeztetések, nagyobb városokban számolni kell komoly érdekellentétekkel is, és fel kell rá készülni, hogy egy adott területért nagyvállalatokkal kell versengenünk. A terület tulajdonosával folytatott tárgyalások során előnyös, ha már a kezdetektől fogva jogi személyiségként (valamilyen szervezet képviselőjeként) jelenünk meg. Jó, ha már az első alkalommal tájékoztatni tudunk a mienkéhez hasonló kezdeményezésekről, már működő kertekről, és azok példáján keresztül mutatjuk be, mit is szeretnénk mi elérni. Berlinben ez igazán nem nehéz, hiszen több mint 100 különféle közösségi kert közül lehet választani. Sokuknál elérhető egy kapcsolattartó, akik segíthetnek, például azzal, hogy mintaként rendelkezésre bocsátják saját dokumentációjukat és szerződéseiket. Ha jól felkészülten, szervezetten és a különböző megoldási 9
lehetőségekről informáltan lépünk kapcsolatba a terület tulajdonosával, nagyobb az esélyünk rá, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk. A legtöbb szervezet és intézmény nem szívesen bocsát rendelkezésre
területeket
újszerű
kezdeményezések
képviselőinek,
akiket
általában
megbízhatatlannak, a velük való kommunikációt pedig nehézkesnek tart. Az ő álláspontjuk is érthető: ha egy területet, akár csak egy meghatározott időre is, de átengednek kertészkedés céljára, olyan partnerrel akarnak együttműködni, aki képes megbirkózni az esetlegesen felmerülő problémákkal. Az előítéletek eloszlatására tehát a magabiztosság és felkészültség a tárgyalások során kulcsfontosságú.
A terület használata - alapelvek A városi közösségi kertek létrehozásának különböző megoldásai vannak, a meghatározó tényezők pedig többek között a környék lakossága, a körülmények, a források stb. Ilyen megoldási lehetőségek lehetnek például a következőek: -
egy kertészkedésre alkalmas területet elfoglalása,
-
területhasználat ideiglenes szerződéssel,
-
szponzorokat vagy közreműködők segítségével a terület megvásárlása,
-
leendő kertünket a város parkrendezési programjának részeként elfogadtatva önkormányzati támogatással történő kertalapítás
-
terület bérlése.
Hogy milyen jellegű területhez és milyen módon jutunk hozzá, azt befolyásolja például, hogy a kert milyen feltételekkel és időtartamban látogatható. A közterületen álló kertek általában a nap 24 órájában elérhetőek, míg másokat csak egy adott időszakban lehet látogatni. A kertek egy csoportja csak a közösség, a kertészek és vendégeik számára elérhető egész nap, vagy szintén csak egy meghatározott időszakban. A biztonság nagyon fontos kérdés a közösségi kerteknél is. A képviselő szervezettől függően a biztosítási lehetőségek és a felelősség kérdése is eltérő lehet az egyes kertek, kerttípusok esetén. A kommunikáció a már működő kertekkel ebben a kérdésben is előnyös lehet: az ő tapasztalataik és dokumentációik modellként szolgálhatnak a saját kertünknél is. A kert működési céljától függően számolni kell azzal is, hogy a kerten belül szükség lesz egy olyan terültet kialakítására, ahol a gyerekek biztonságban tölthetik az időt, vagy olyan útvonalakra, területekre, amelyek a kert vendégei számára vannak kijelölve.
10
A multifunkcionális városfejlesztés lehetőségei Hogy egy közösségi kert végül milyen formában (közterületen vagy saját tulajdonban lévő telken; egyszerű közösségi kertként vagy valamilyen meghatározott céllal, feladattal) valósul meg, azt több tényező befolyásolja. Vannak interkulturális kertek, amelyek iskolák területén működnek, ezáltal lehetőséget biztosítanak a kertészek és a tanulók kapcsolattartására, ami hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek már fiatalon megtanuljanak különböző kulturális hátterű emberekkel, bevándorlókkal érintkezni, kommunikálni (pl. Bunte Beete e.V., Berlin). Az interkulturális kerteknek egy másik példája a Bürgergarten Laskerwiese e.V. Berlinben, amely önkormányzati területen működik, de a közösségen belüli szerepe az előbbihez hasonló. A Wriezener Freiraumlabor szintén egy önkormányzat tulajdonában levő területen működik, de több feladatot is ellát. Az építészeti fejlesztésekért felelős minisztérium biztosított anyagi forrást egy olyan nagyobb terület létrehozására, ahol a közösség aktivizálásra alkalmas lehetőségeket lehetett kiépíteni. Ezért a területen egy iskolakerten és több közösségi kerten túl megtalálható erdei iskola, futópálya és biciklipálya is. A kezdeményezés nagyon jó példája annak, hogyan valósulhat meg többfunkciós fejlesztés, hogyan kombinálhatóak a különböző célú projektek, amelyek aztán a város fenntartható fejlesztésének alapját adják. Az alábbi táblázat (1. Táblázat) a különböző feltételek mellett (terület tulajdonviszonya, használati jogosultság időtartama) létrejött berlini kerteket mutatja be. A felsorolás nem teljes, mindössze a kerttípusok szemléltetésére szolgál.
11
Terület nagyság a (m2)
Ágyások / kertrészek száma
Ton Steine Gärten
1500
60
A kert munkájába n résztvevők száma 200
Spreegarten
500
12
20
- szerződés korlátozások nélkül a tulajdonossal (magánszemély) - a terület magántulajdon - a terület szabadon és térítésmentesen használható
Glogauer G13
1500
20
30
Allmende-Kontor
5000
285
800
Prinzessinnengarten
6000
1500
37 (5 paid)
Bauerngarten
6240
240
700
- ideiglenes szerződés Berlin-Kreuzberg városrésszel - a terület szabadon és térítésmentesen használható - használati engedély 1 évre van, a Senate of Berlin közparkkal együtt - van lehetőség a szerződés meghosszabbítására - a terület szabadon és 1€/ m2 /év díj ellenében használható - ideiglenes szerződés van Berlin városával (a cél a végleges szerződés elérése) - a terület szabadon használható - haszonbérlet profittermelő mezőgazdasági tevékenység végzésére
Kert
Feltételek / adottságok
- a használati engedély 5 évre szól, a Kreuzberg közparkkal együtt - van lehetőség a szerződés meghosszabbítására - a terület szabadon és térítésmentesen használható
1. Táblázat. Néhány berlini kert és azok jellemzői (becsült adatokkal)
12
TANULJUNK NAPJAINK KÖZÖSSÉGI KERTJEINEK PÉLDÁIBÓL Berlin-i tapasztalatok 1) Közösségi kert interkulturális feladattal: Wuhlegarten Berlin első interkulturális kertje a Treptow-Köpenick kerületben, a városközponttól nem messze található. A 4000 m2-es területen egy éve leforgása alatt került kialakításra a kert kazah, vietnámi, orosz, egyiptomi, magyar, indiai, afganisztáni, ukrán, bosnyák és német lakosok összefogásával. A hivatalos megnyitóra 2003. június 21-én került sor, számos nemzetközi vendég és résztvevő jelenlétében. A kertben megtalálható egy, külön a gyerekek számára fenntartott rész, ahol az ifjú kertészek önállóan tevékenykedhetnek és megvalósíthatják elképzeléseiket (2. Ábra). A kert megnyitását nagy érdeklődés övezte. A pozitív fogadtatás hivatalos részről azóta már több hasonló kert létrehozásához vezetett mind a kerülten belül, mind más kerületetkben.
2. Ábra. A gyerekek ágyásai 2013 nyarán
2) A Rosa Rose közösségi kert A Rosa Rose egy mindenki számára szabadon elérhető közösségi kert Berlin-Friedrichshain-ban (3. Ábra). A kertben zöldség, gyümölcs és dísznövény terem, de elég hely jut a kikapcsolódásra és
13
közös sütögetésre is. A kert szabad használatát szerződés biztosítja. Igyekeznek megőrizni a szabad és független működési jellegét, bárki, aki szeretne csatlakozni és részt venni a kert színes életében, meleg fogadtatásra lel. A kertszezonban majdnem minden délután, este összejönnek a tagok egy kis közös kertészkedésre.
3. Ábra. A Rosa Rose kert magas, régi lakóépületekkel körülvéve (2013)
A kertnek hosszú története van. A 2004-es alapítást követően új területre költöztették 2008-ban, majd 2009-ben megint. Jelenlegi helyén, a Jessnerstrasse-n 2010 óta működik. Noha minden költözés alkalmával átalakult kissé, és a közösség és a növények is kicserélődtek, a kert sosem veszítette el alapvető jellegét, és mindig nyitva állt az érdeklődők előtt. A kert működtetésének céljait igyekeztek világossá tenni minden hatóság (pl. önkormányzat) és a privát befektetők számára is, a velük folytatott egyeztetések különböző mértékben jártak sikerrel. A Rosa Rose története jól példázza több interkulturális kert esetét. Akár csak a Rosa Rose, a legtöbb ilyen kert gerillamozgalomként indult egy helyi lakossági csoport szervezésében, majd hatósági nyomásra előbb vagy utóbb megsemmisült. A kudarc ellenére az addigra megerősödött közösség nem adta fel, és új kert kialakításába kezdett. Ennek a kertnek a példája már az iskolai tananyagba is bekerült azóta , amihez az igen széles körű médiaérdeklődés is hozzájárult.
14
3) Helyi közösségi kezdeményezésből kialakult közösségi kert: TonSteineGärten A TonSteineGärten 2009-ben alakult Berlin-Kreuzberg-ben. A kert területe közel 1500 m2 és része
egy közterületnek ("Bethanien") (4. Ábra).
4. Ábra. A TonSteineGärten a régi kórházépülettel a háttérben (2013)
A kertet a közösség egy csoportja hozta létre, akik a megalapítást követő egy évben rendszeresen találkoztak a helyi kulturális központban, hogy megtervezzék a folyamatot. Már a kezdetektől fogva a közparknak szánták a kert helyszínét. A kert mögött található épület korábban kórház volt, napjainkban pedig egy kortárs művészeti múzeumnak, kávézónak és közösségi rendezvényekre alkalmas térnek ad otthont. Az eredeti kertalapítók mind a szomszédságból származtak. Ők figyeltek fel a környék rendezését célzó kezdeményezésekre, és léptek közbe, hogy maguknak, a helyi lakosoknak követeljék a terület egy részét. A munkálatok megkezdése előtt tájépítészek lakossági meghallgatásokon mutatták be a környék rendezési terveit. Ezeket az alkalmakat kihasználva adott hangot igényeinek a helyi lakosság is. A hatóságok eleinte elutasítóak voltak és kijelentették: a parkban nincsen helye veteményeskertnek. Néhány ember ennek ellenére gerillakertészkedésbe fogott, aminek azonban rendőri intézkedés vetett véget. Az illegális kezdeményezés híre eljutott Berlin-Kreuzberg polgármesteréhez, aki azután részt vett néhány lakossági meghallgatáson, majd egyeztetéseket követően egy 2000 m 2-es területet ígért a helyi lakosoknak közösségi kert alapítás céljára.
15
A kerttel kapcsolatos döntések a heti egy alkalommal tartott gyűlések során születnek. Hosszabb megbeszéléseket havonta egyszer, szezonban pedig még gyakrabban tartanak. A kertben közel 60 ágyás található, amelyek mind kisebb közösségekhez vagy önálló személyekhez tartoznak. A kertnek nincsen képviselete, nem áll mögötte semmilyen szervezet
4) Spreegarten közösségi kert: egy kooperatív területfejlesztési program eleme A Spreegarten egy kisméretű közösség kert a Spree folyó partján, amelyet 2012-ben alapítottak (5. Ábra). Éveken át beach-bárként szolgált ez a terület, amely most egy ingatlancég tulajdonában áll, akik apartmanokat terveznek építeni a parton. Felhívást tettek közé a partszakasz ideiglenes hasznosítására. Lehetőleg olyan megoldásokat kerestek, amelyek hosszú távon, az építkezés befejezése után is helyet kapnának. Az egyik ilyen volt a Gartenstudio ötlete, a Spreegarten kert. Ebből az eredeti tervből nőtte ki magát a Spreacker kezdeményezés, amely az összes rendelkezésre álló zöldterületet állókultúrás (permakultúrás) kertté tervezi alakítani.
5. Ábra. A Spreegarten első ágyásai
Kertgyűlést havonta, szezonban gyakrabban tartanak. Egy képviselő szervezet létrehozását tervezik a jövőben. A kertben szívesen látják majd az épülőben lévő házak leendő lakosait is.
16
5) Glogauer G13 közösségi kert A G13 2013-ban indult interkulturális közösségi kert Berlin-Kreuzbergben, egy korábban a zajterhelés miatt bezárt futballpálya területén (6. Ábra). A helyi lakosság aktivistáinak köszönhető, hogy ez a terület egyáltalán szóba kerülhetett, mint közösségi kertnek alkalmas helyszín. Az önkormányzat eleinte nem akarta ilyen célra átengedni a területet, de a Deutsche Umwelthilfe ’G13’ elnevezésű projektje díjat nyert, és ezután már a hatóság is pozitívan állt a díjnyertes koncepció megvalósítása mellé. Megszületett már egy ideiglenes szerződés, aminek létrejöttéhez egy óvoda létrehozásának tervei is hozzájárultak.
6. Ábra. Az épülőfélben lévő kert a volt focipálya területén (2013)
A legelső gyűlésre meghívták a környező lakosság idegen ajkú tagjait is, így a németeken kívül megjelentek arab, angol, török lakosok is. A nemrégiben megalapított Common Grounds látja el a kert jogi képviseletét. A kertszervezést heti rendszerességgel tartott megbeszélések segítik, és egyben lehetőséget teremtenek új tagok csatlakozásához is.
6) Közös kert – közös betakarítás: Stadtgarten (www.stadtgarten.org) A Stadtgarten-ben a termesztés nem ágyásokban történik, a kert nincsen felosztva. Minden kertész a teljes területen dolgozik, miközben olyan feladatokat látnak el, melyek képességeiknek és érdeklődési körüknek leginkább megfelelnek. A munkáért cserébe arányosan részesülnek a megtermelt zöldségekből, gyümölcsökből.
17
A kertészek koordinálása a stadtgarten.org webes felület segítségével történik. Hogy a rendszer működőképes maradjon, a kertészek részéről nagyfokú önszerveződési és együttműködési készségre, valamint az önkéntes munka iránti elhivatottságra van szükség. A munkaszervezést a jövőben segíteni fogja a webes felület mobil változata is, így a kertészek naprakész információhoz jutathatnak az elvégzendő feladatokról, a rendelkezésre álló lehetőségekről, valamint a termény szétosztása is könnyebb lesz. Ennek a rendszernek a tesztelése párhuzamosan egy másik, modellkertben (Berlin-Lichtenberg) is zajlik.
7) Közös javak – közös használat: Allmende-Kontor (www.allmende-kontor.de) Az Allmende-Kontor kezdeményezés a berlini közösségi kert projektek felmérésével foglalkozik (7. Ábra). Irodai munka helyett azonban egy 2011-ben alakult kertben dolgoznak a Tempelhofer Felden. Az „Allmende” szó a német nyelvben azoknak a nem magántulajdonban levő területeknek a megnevezésére szolgált, amelyeken a falvak, települések gazdálkodói közösen dolgoztak, termesztettek. A közjavakat (mint földterület, levegő, víz vagy akár az internet) a közösség által elfogadott szabályok szerint lehet használni, így az Allmende-Kontor kezdeményezés résztvevői mind egyetértenek bizonyos alapelvekben, értékekben és az együttműködéshez szükséges irányelvekben. -
A résztvevők lehetőséget kapnak a városfejlesztés környezettudatos és felelős, szociális és interkulturális szempontú fejlesztése érdekében történő együttműködésre.
-
A
közjó
koncepciójának
újbóli
bevezetésével
aktív
vita,
megbeszélés
mentén
újraértelmezhető a birtokviszony, tulajdonlás struktúrája. -
A társadalom új lehetőségeket kap a „fogyasztás” újraértelmezésére.
-
A hagyományos mezőgazdasági stratégiák új alternatívái kerülnek kidolgozásra.
-
A diszkrimináció semmilyen formában sem megengedett, legyen szó szociális háttér, nem, bőrszín, származás, vallás, szexuális orientáció, kor, kinézet vagy képzettség alapján történő megkülönböztetésről.
-
A biológiai és szociális sokféleség megőrzendő és támogatandó.
Ezek az alapelvek, célok különféleképpen kerülnek át a gyakorlatba. A kertészek kisebb területeken, kisebb csoportokban dolgoznak együtt önszerveződő közösségként. A rendelkezésükre álló területet együtt művelik, a javakból mindannyian részesülnek. Hogy ezek a kisebb közösségek
18
zökkenőmentesen tudjanak egymás mellett tevékenykedni, egy egyszerű szabályrendszert vezettek be: -
Az ágyásokat úgy kell kialakítani, hogy az mindenki számára kényelmes legyen.
-
Meg kell próbálni minél környezettudatosabban termeszteni: vegyszerek (pl. műtrágyák) nem használhatóak, és a hibrid fajták használatát is kerülni kell.
-
A résztvevők mindannyian szem előtt tartják a kert interkulturális jellegét és tisztelettel viszonyulnak egymáshoz.
-
A közös használatú javakkal (víz, talaj, fa stb.) takarékosan kell bánni.
-
Az emelt ágyások újrahasznosított anyagokból épülhetnek, de kerülni kell a szervetlen anyagok (pl. műanyag) használatát.
7. Ábra. Rendezvény az Allmende-Kontor kertben (2011)
8)
Kereskedelmi
célú
termesztés
egy
közösségi
kertben:
Prinzessinnengarten
(www.prinzessinnengarten.net) 2009-től a „Nomadisch Grün“ nevű nonprofit szervezet bérli a kertnek helyet adó területet, ahol emelt ágyásokban teljesen vegyszermentesen termesztenek zöldségeket és fűszernövényeket napjainkban is. A szervezet célja a mobil kertek koncepciójának kidolgozása, amelyekkel ideiglenesen hasznosítani lehet olyan területeket, amelyek hosszabb-rövidebb időre kihasználatlanul maradtak, üresen állnak, mint például építési területek, használaton kívüli parkolók vagy tetőkertek. A Prinzessinnengarten nyitva áll minden, a fenntartható gazdálkodás iránt érdeklődő látogató előtt. A kert találkozóknak szolgál helyszínéül, ahol Berlin fejlesztésének új, alternatív megoldásait
19
keresik. A kert ideális lehetőséget nyújt pihenésre, kikapcsolódásra és munkára is. A megtermelt javak egy részét a kert területén található kis étteremben használják fel (8. Ábra). Az ilyen jellegű kertek a nagyvárosokban újabb zöld felületet jelentenek, növelik a biológiai sokféleséget és előnyösen hatnak a CO 2 szintre, valamint a közvetlen környezet mikroklímájára. A helyi közösség számára alkalmas találkozóhelyül szolgálnak, ahol a kikapcsolódáson kívül azt is megtanulhatják, hogyan valósítható meg városokban a fenntartható élelmiszertermelés, hogyan tehetnek a klímaváltozás ellen, és ötleteket kaphatnak az egészséges életmód és táplálkozás területén. A Nomadisch Grün ezzel a projektjével kíván hozzájárulni Berlin biológiai, szociális és kulturális sokféleségének megőrzéséhez, és ennek a kertnek a példáján keresztül kívánja bemutatni újszerű elképzeléseit a városlakók együttélésének lehetőségeiről.
8. Ábra. Emelt ágyások a Prizessinnengarten-ben és a kis étterem, ahol a helyben termelt alapanyagokat is felhasználják
9) Magántulajdonú kert – közös munka – saját termény: Bauerngarten (www.bauerngarten.net) A Bauerngarten (9. Ábra) egy 2010 óta működő kisvállalkozás által fenntartott kert, melynek vezetője a tapasztalt termesztő Max von Grafenstein. A kertben több kisebb, bérlehető parcellára van osztva a termőfelület. A bérlők maguk termelik meg zöldségeiket a vállalkozás által rendelkezésre bocsátott eszközökkel és szerszámokkal, valamint a kertben kiépített öntözőrendszer használatával. A termesztési alapismereteket workshopok formájában a kert képzett vezetőjének és csapatának iránymutatásával sajátíthatják el.
20
A területen összességében több mint 50 féle zöldség terem. A farm által biztosított szolgáltatásoknak és a precíz öntözőrendszernek köszönhetően a bérlőknek már akár heti két óra ráfordítással is sikeresen termeszthetnek. A vállalkozás jelenleg három hasonló jellegű kertet működtet Berlinben és környékén. Így a szezonban több mint 1000 bérlőt látnak el friss zöldséggel.
9. Ábra: Workshop a Bauerngarten-ben (2012)
21
Egyéb közösségi kert tapasztalatok Európában
Városszéli közösségi kertek Budapesten
Ezek a kertek inkább a város szélén, ritkábban lakott területeken találhatók. Területükön korábban kihasználatlan zöld felületek, egykori parkok voltak. A telek tulajdonosa mindig az önkormányzat, amely kertészkedés céljára térítésmentesen bocsátja a közösség rendelkezésére a területet. Emellett általában még azzal is hozzájárulnak a kert alapításához, hogy körülkerítik a telket és bevezetik a vizet (amennyiben szükséges). Első Kispesti Közösségi Kert
Példa:
Aranykatica Kert Békási Kert
Közösség:
minden korosztály, elsősorban közvetlen környékbeli lakosok
A kert célja:
(bio)termesztés, közösségépítés, oktatás
Működés jellege:
önkéntes, csak saját célokra, értékesítés nincs
Jellemzők:
körülbelül 1000 m2 terület, ami önkormányzati tulajdonban van és korábban park vagy kihasználatlan volt, nem a városközpontban fekszik, de magas házak veszik körül; sima és emeltágyásos termesztés
Telek tulajdonosa:
önkormányzat
Nyitás:
2012-2013
Képviselet:
szövetség
Nyitvatartás:
a nap 24 órájában, de csak a közösség tagjainak és vendégeiknek
További információ: -
az ágyásokat magánszemélyek vagy családok, esetleg iskolai osztályok használják, de vannak közös ágyások is, amelyen zöldséget, epret és fűszernövényeket termesztenek közösen, a terményen pedig osztoznak
-
összesen 26 db ágyás (közülük több emeltágyás)
-
az ágyások mérete: 4,5-7 m2
-
részvétel rendezvényeken
22
Kertek Budapest közepén Ezek a kertek a város szívében, a sűrűn lakott területeken találhatóak, ahol szabad, üresen álló, kertészkedésre alkalmas telkeket alig találni. A kerteket általában magas házak veszik körül, betonozott felületeteken állnak, és vagy önkormányzati, vagy magántulajdonban vannak. Példa:
Leonardo Kert Grund
Közösség:
minden korosztály, elsősorban közvetlen környékbeli lakosok
A kert célja:
(bio)termesztés, közösségépítés, oktatás
Működés jellege:
önkéntes, csak saját célokra, értékesítés nincs
Jellemzők:
körülbelül
1400
m2
terület,
magántulajdonban
van
és
ami
korábban
önkormányzati foghíjtelek
vagy
volt,
a
városközpontban fekszik, magas házak veszik körül; sima és emeltágyásos termesztés Telek tulajdonosa:
önkormányzat
Nyitás:
2012
Képviselet:
szövetség
Nyitvatartás:
napkeltétől
napnyugtáig,
de
csak
a
közösség
tagjainak
és
vendégeiknek
További információ: -
az ágyásokat magánszemélyek vagy családok, esetleg iskolai osztályok használják, de vannak közös ágyások is, amelyen zöldséget, dísz- és fűszernövényeket termesztenek közösen, a terményen pedig osztoznak
-
összesen 81 db ágyás (+ konténerek)
-
az ágyások mérete: 7,3 m2
23
Budapesti kertek egyházi területeken A budapesti kertek között találni az egyház tulajdonában álló telken működőt is. A közösség itt a gyülekezet tagjai közül kerül ki. Ez a kert kertvárosi területen fekszik, jellemzően kertes házak veszik körül. Példa:
Isten Kertje
Közösség:
minden korosztály, a gyülekezet tagjai
A kert célja:
termesztés, közösségépítés, oktatás
Működés jellege:
önkéntes, csak saját célokra, értékesítés nincs
Jellemzők:
a korábban magántulajdonban lévő az egyháznak adományozták, a város külső területén, kertvárosi részen fekszik, sima ágyásos termesztés
Telek tulajdonosa:
egyház
Nyitás:
2012
Képviselet:
szövetség
Nyitvatartás:
a nap 24 órájában, de csak a közösség tagjainak és vendégeiknek
További információ: -
az ágyásokat magánszemélyek vagy családok, esetleg iskolai osztályok használják, de vannak közös ágyások is, amelyen zöldséget, dísz- és fűszernövényeket termesztenek közösen, a terményen pedig osztoznak
-
összesen kb. 30 db ágyás
24
Tetőkert (Via Gandusio, Bologna)
Közösség:
interkulturális és minden korosztálynak szól (a ház lakóinak)
A kert célja:
közösségépítés, újrahasznosítás, a különböző kultúrák integrálása, a közös tulajdonú terület kihasználása
Működés jellege:
önkéntes, csak saját célokra, értékesítés nincs
Jellemzők:
átalagosan 250 m2 méretű tetők; egyszerűsített talajnélküli termesztési rendszerek (fa növényládák, vízkultúra)
Telek tulajdonosa:
magántulajdon
Nyitás:
2012-ben, állandó használat (nincs szerződés)
Képviselet:
a lakóközösség látja el nem hivatalos formában
Nyitvatartás:
6-13 és 16-22 óra
Közösség mérete:
két 5-10 fős közösség
További információ: A városvezetés kezdeményezésére valósult meg két lakóház korábban kihasználatlan, közös tető felületének kert célú felhasználása. A kertek mérete kicsi, mivel eleinte kevés lakó érdeklődését keltette fel a lehetőség. Ennek ellenére létrejött a két talajnélküli termesztési rendszerű kert, köszönhetően a lakók egy kicsi, de elhivatott csoportjának és a velük együttműködő BiodiverCity közreműködésének. A zöldségek újrahasznosított műanyagból készült ládákban, termesztés céljára átalakított PVC csövekben és különféle tartályokban teremnek. A lakók minden munkát közösen végeznek, a terményt pedig ajtóról-ajtóra járva szétosztják a házban. Az önkormányzati támogatás egy évre szólt, mára a közösség önszervezővé vált és igyekszik maga megteremteni a tetőkert fenntartásához szükséges forrásokat. Ez a kezdeményes egyszerre bizonyult érdekesnek és kihívásnak, de a közös munkán keresztül mindenképpen jó lehetőséget teremt az egy helyen élők számára a közösség építéséhez. A nyár folyamán a tetőkertek sosem üresek esténként: a ház lakói gyakran a szomszédság meghívásával kisebb-nagyobb összejöveteleket tart, ahol többek között a kertben termelt alapanyagok felhasználásával együtt sütnek-főznek, beszélgetnek.
25
Iskolakertek Bolognában
Példa:
Giardini in Rete
Közösség:
oktatási cél és pihenőkert jelleg
A kert célja:
újrahasznosítás, talajnélküli termesztés
Működés jellege:
önkéntes, csak saját célokra, értékesítés nincs
Jellemzők:
iskolaudvar (1000 m2; részben már tevékenységek végzésére kialakítva) függőleges kert, dobozok, PVC csövek és autógumik
Telek tulajdonosa:
iskola
Nyitás:
2011/ 2012
Nyitvatartás:
az iskola nyitavatartási idejében
További információ: Gardini in Rete (GiR) egy tematikus és oktatási kertek létrehozását célzó projekt részeként a “Guido Reni” középiskolában működik Bolognában.
Az első évben két osztály építette ki a függőleges kertet, újrahasznosították a műanyag palackokat és építettek két fóliaházat is. A második évben újra beültetésre kerültek a konténerek és befejeződött a pihenésre alkalmas területek dekorálása. Tevékenységük eredményeképpen a biodiverzitásban pozitív változás állt be: a termesztett növényfajokon túl rovarok és madarak is megjelentek a kertben. Az iskolakertek célja, feladata igen sokrétű: játék és tanulás helyszínéül szolgálnak a gyerekek számára, részét képezik a kooperatív oktatásnak, valamint lehetőséget biztosítanak a kreativitás kifejezésére. 2014 tavaszán megszületett a BiodiverCity szervezésében egy, a megújuló energiaforrások bemutatását segítő képzés ötlete. A kezdeményezést a Fondazione del Monte és más szervezetek is támogatják. Az iskolakertekben a különféle programok, tevékenységek a BiodiverCity, Ortalon és a Visualmedia szervezetek, valamint az IC16 általános iskola szerevezésében, a Fondazione del Monte támogatásával valósulnak meg.
26
Interkulturális kert (Murcia)
Példa:
La Almajara de Alhama
Közösség:
interkulturális jelleg, minden korosztály számára, munkanélküliek, gyermekek részére
A kert célja:
biotermesztés, oktatás
Működés jellege:
önkéntes,
értékesítés
nincs,
a
kertkoordinátort
a
különböző
rendezvényeken (pl. éves népszerűsítő esemény) befolyt pénzből fizetik Jellemzők:
korábban termőterület volt, így a kert saját talaját használják most is
Telek tulajdonosa:
egyház
Nyitás:
2012 óta működik az önkormányzat (ideiglenes) engedélyével
Képviselet:
szövetség
Nyitvatartás:
a nap 24 órájában
További információ: A kertet működtető és képviselő szövetség nagy szerepet vállal az egészséges táplálkozás és a 0 km-es mezőgazdaság népszerűsítésében. Workshopok formájában ismerteti meg a közösség tagjaival és az érdeklődőkkel a hagyományos ételeket, valamint a kézműves termékeket és technikákat.
27
Idősek kertje (Murcia)
Példa:
Huertos de ocio
Közösség:
főként idősek, de a utóbbi években munkanélküliekkel is gyarapodott
a közösség A kert célja:
közösségszervezés, biotermesztés, tájvédelem, helyi fajták megőrzése
Működés jellege:
önkéntes, értékesítés nincs, a munkát fizetett szakember koordinálja
Jellemzők:
korábban termőterület volt, így a kert saját talaját használják most is
Telek tulajdonosa:
önkormányzat
Nyitás:
2008 óta, végleges engedéllyel
Nyitvatartás:
a nap 24 órájában
További információ: Az ágyások mérete 40 és 100 m2 között van. A parcellákhoz díjmentesen lehet hozzájutni, és 2-4 év időtartamban lehet használni.
28
Bérleti díjas közösségi kert (Murcia)
Példa:
Huertoyou, Torre Pacheco village
Közösség:
minden biotermesztés iránt érdeklődőt szívesen látnak
A kert célja:
biotermesztés
Működés jellege:
a parcellák használói bérleti díjat fizetnek, de kizárólag saját célra termelnek
Jellemzők:
korábban termőterület volt, így a kert saját talaját használják most is
Telek tulajdonosa:
magántulajdon
Nyitás:
2012
Képviselet:
biotermesztők szervezete
Nyitvatartás:
a nap 24 órájában
További információ: Az ágyások mérete 25 és 100 m2 között van. A kertészeti tevékenység mellett kulturális programokkal színesítik a közösség által a kertben töltött időt. Szakmai iránymutatás mellett zajlik a munka. Ha a parcellatulajdonos igényli, lehetősége van csak a termények betakarítására, az ápolási munkákat pedig a gazdaságban dolgozók végzik.
29
A KÖZÖSSÉG ÖSSZEKOVÁCSOLÁSA, EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK
Kertlátogatások és tapasztalatcsere A városi kertészkedés Berlinben és más nagyvárosokban új keletű kezdeményezésnek tűnik (Müller, 2011), amely különböző embereket mozgósít a városok fejlesztésének érdekében. Az ilyen kertek egyik legfontosabb feltétele egy olyan közönség, melynek tagjai készek (és képesek) a tapasztalatcserére és egymás támogatására. Egy közösségi kert indításakor fel kell készülni rá, hogy a különböző embereket, csoportokat más-más módon lehet megszólítani, például személyesen, a médián vagy interneten keresztül. a.) Közvetlen interakció. A legtöbb ember számára ez a legértékesebb kapcsolattartási forma, melynek során megvalósulhat a tapasztalatcsere és a kert tervezési szakaszában kiemelten fontos egyeztetés. A személyes érintkezés semmilyen virtuális megoldással nem helyettesíthető, főleg, ha egy olyan diverz közösséggel dolgozik az ember, mint amilyennel egy interkulturális kert esetében számolni lehet. Ez a kapcsolattartási forma kiegészíthető természetesen pl. papír alapú ismertetőkkel, amelyek szöveget és ábrákat, képeket is tartalmazhatnak (ez utóbbiak pedig a közösség olyan tagjai számára is elérhetővé tesznek információkat, aki nem tudnak olvasni – pl. gyerekek – vagy idegen ajkúak). Az AllmendeKontor kertben szöveg nélkül, vagy több nyelven, képregény formájában tesznek közre ismeretterjesztő anyagokat. b.) Események szervezése. Közös szervezésű eseményeken, például kerti munka során, workshopokon vagy más találkozókon a kommunikáció egy kissé formálisabb, szervezettebb módon valósul meg. Az ilyen megmozdulások szervezését tanulni és gyakorolni kell, amelyben a közösség tagjainak támogató hozzáállása nagyon sokat számít. A kisebb-nagyobb kerti összejövetelek, találkozók folyamatos kapcsolattartást, tapasztalat és információcserét tesznek lehetővé. Ilyen események lehetnek például felolvasások, filmvetítések, születésnapok és évfordulók megünneplése, koncertek, magbörzék, vagy akár politikai viták. c.) Felmérések, tudástárak. Céljuk szabadon elérhetővé tenni az összegyűjtött információt és ezzel nagyban megkönnyíti a kertek iránt érdeklődők, a csatlakozni vágyók dolgát. Ezek az
30
adatbázisok elsősorban interneten érhetőek el. Németországban ilyen pl. az urbanacker.net, majd később stadtacker.net, ahol az aktuális kezdeményezésekről található naprakész információ. A platform, amelye több szervezet, szövetség támogatásával valósult meg, ideális lehetőség a kertészek kapcsolattartásához. Az oldalra a kertészekről, kertekről, programokról, eseményekről tölthetőek fel információk. Linkek segítik az egymással és más szervezetekkel, kutatócsoportokkal való kapcsolatfelvételt. Az ilyen internetes felületetek használatával készült el a Berlin közösségi kertjeit ábrázoló térkép is (www.gartenkarte.de). A levelezőlisták is jól használható eszközök, hiszen egyszerű és gyors információáramlást valósítanak meg. A közösségen belüli és közösségek közötti kapcsolattartás mellet nagyon jelentős a hatóságok és egyéb helyi szervezetek bevonása és naprakész tájékoztatása is. Ha a közösségi kertek bekerülnek a mindennapi témák közé magasabb szinten is, az előnyt jelent a jövőbeni kezdeményezések számára.
Kinek szóljon, és milyen céllal működjön a kert? Hogy milyen jellegű kertet szeretnénk (pl. terápiás, oktatási, interkulturális) létrehozni és ki lesz a célközönség, azt már a legelső lépések megtételekor el kell döntenünk. A berlini kertek nagyon sokszínű közösségekkel működnek. Egy részükben a kertészek legtöbbje idegen nemzetiségű. Az ilyen kertekben szükséges tolmács biztosítása, a tájékoztató anyagok lefordítása, de ez könnyen megoldható feladat. Nemcsak a nyelv ismeretének hiánya jelenthet leküzdendő akadályt, hanem adott esetben az írástudatlanság is. Az Allmende-Kontor és a Prinzessinnengarten olyan tájékoztató táblákat használ, amelyeken a szöveg mellett sok ábra és kép is segíti a megértést. Egyes kertekben minden korosztály képviselteti magát, míg pl. Prinzessinnengarten a jellemzően fiatal kertészekkel működik. Megfigyelték, hogy a legtöbb időt a fiatalok és az idősek töltik a kertekben, így ők az információ folyamatos áramlásának és a kapcsolattartásnak a kulcselemei.
Keressünk együttműködési megoldásokat és éljünk a lehetőségekkel Közösségi kertek alapításkor érdemes együttműködni a közeli iskolákkal, szociális központokkal vagy más helyi érdekeltségű szervezetekkel, hiszen ők vannak „hazai terepen”, ők ismerik a
31
közösséget és a hatóságokat, segítségünkre lehetnek a megszólításukban. Ha segítséget nem is kérünk tőlünk, azért érdemes jó kapcsolatot ápolni minden szomszéddal. Ha már működő kezdeményezésekkel lépünk kapcsolatba, akkor a lehetőségek egy egészen új tárháza nyílik meg előttünk. Ennek jó példája a Glogauer G13 kert Berlinben. A kert szoros együttműködésben áll a szervezetekkel és intézményekkel (ifjúsági központ, templom, bevándorlók egyesülete, középiskola, sportklubok stb.), amelyekkel a területen osztozik. Ha a kertet egy speciális csoport (pl. mozgássérültek, fogyatékosok) számára tervezzük kialakítani, érdemes felvenni a kapcsolatot a velük foglalkozó, őket segítő szervezetekkel, akikkel együttműködésben könnyebben érhetjük el magát a célközönséget és a hatóságokat, valamint leendő támogatókat. Hogy a kertünk zavartalan működését biztosítsuk, ápolni kell a kapcsolatot a kert szomszédaival, legyenek azok magánszemélyek vagy intézmények, valamint a közeli kertekkel is. Ha a környékbelieket nem zárjuk ki, ha bevonva érzik magukat, sokkal inkább a szívükön fogják viselni a kertünk sorsát és ez bizonyos fokú védelmet is jelent számunkra (pl. lopásokkal, vandalizmussal szemben). A környékbeliek felé történő nyitás egyik formája lehet nyílt napok szervezése, amelyekre a közeli vállalkozásokat is érdemes meghívni.
A közösségszervezés és a kertalapítás egyik jellemző példája és (gyakorinak nem mondható) sikertörténete az Allmende-Kontor kert. A Berlin városa által rendelkezésre bocsátott területen jelenleg 700 aktív tag termeszt 300 emelt ágyásban. A kezdeményezést egy 13 főt számláló csoport indította, amelynek tagjai közül sokan ma is aktívan részt vesznek a kert szervezésében. A kert létrejöttekor, 2011-ben, mindössze egyetlen meghívó hirdette a lehetőséget: a kert nyitva állt mindenki előtt, aki csatlakozni kívánt és igényt tartott egy ágyásra a közös használatú területen, hogy térítésmentesen és regisztráció nélkül termeszthessen. A város minden tájáról szép számban érkeztek érdeklődők. Az önszerveződés ennek a követendő példáját részletesen Mallien ismerteti a www.oya-online.de weboldalon.
32
A FENNTARTHATÓSÁG KULCSKÉRDÉS
Hogyan tartsunk fenn és fejlesszünk egy közösséget Egy közösség kialakításának és fenntartásának számos lehetősége van. Mielőtt bármihez hozzáfognánk, tisztában kell lennünk a közösség tagjainak különböző igényeivel. Egymás meghallgatása és megértése a hatékony együttműködés alapja. A legjobb eredmény egy olyan nem hierarchikus rendszerű önszerveződő csoportban érhető el, ahol minden egyes tag egyenrangú és a kezdetektől fogva aktívan vesz részt minden döntéshozatali folyamatban. Ha ezt az állapotot sikerül elérni, közösség minden bizonnyal fenntartható egységet fog alkotni. A kezdeti csapatépítésen túl nagyon fontos a rendszeres kapcsolattartás, ami egy közösségi kert esetében könnyen megoldható közös sütögetés, piknik, vetőmagbörze, sportesemény, játékok, közös zenélés formájában. A szervezett eseményeken túl a spontán találkozók is erős közösségformáló szereppel bírnak. Ezek megvalósulását közös tevékenységek végzésére alkalmas területek, pihenőhelyek, játékra vagy evésre kialakított részek segítik elő. A rendszeres találkozók és megbeszélések nemcsak szezonban, hanem a téli időszakban is fontosak a közösség összetartása érdekében. Ezeknek az összejöveteleknek a témája lehet egy a kerttel kapcsolatos megoldandó probléma, eldöntendő kérdés, vagy fel lehet használni ezt az időt „továbbképzésre” is. Egy nagyobb lélegzetvételű munka előtt több találkozóra is szükség lehet. A találkozóknak nem feltétlenül kell mindig hivatalos jellegűnek lenni. Az idősek esetében leginkább a személyes találkozó célravezető, míg a fiatalok az interneten is könnyen megszólíthatóak.
Döntéshozatali rendszerek fejlesztése – módszerek és modellek A döntéshozatal egy igen bonyolult és összetett folyamat. Figyelembe kell venni, hogy a közösség tagjai különbözőképpen képesek egy kerttel kapcsolatos kérdést feldolgozni, a döntés meghozatalában részt venni. Egy hierarchikus rendszerben mindez könnyebb és gyorsabb, de egy közösség csak akkor működhet fenntarthatóan, ha a tagok egyenlően vehetik ki a részüket a folyamatból. A tagok véleménye egy kérdésről igen eltérő lehet, ezért fel kell készülni az ebből adódó feszültségek kezelésére. A konszenzusra törekvő döntéshozatal során vegyük figyelembe a következőket:
33
-
Bizonyos esetekben több időre lehet szükség, míg olyan megoldást sikerül találni, ami a közösség minden tagja számára elfogadható.
-
Előfordulhat, hogy nem mindenki kíván minden kérdés megbeszélése során ugyanolyan intenzitással részt venni a folyamatban. Van, aki évekig passzív marad az ilyen egyeztetéseken, őket nem érdemes erőszakosan állásfoglalásra kényszeríteni.
-
Van, akinek csak információra van szüksége a véleményformáláshoz, van, aki elénk viták után tud dönteni. Mindenkinek igyekezzünk az igényeihez igazítani a döntéshozatali folyamatot.
-
Ha türelmesek és megértőek vagyunk és mindenre kellő időt szánunk, a biztonságos és támogató légkörben a csoport hatékonyabban tud együtt dolgozni.
A meghozott döntéseket mindig rögzítsük írásos formában. Ez segít az esetleges félreértések elkerülésében és lehetőséget biztosít a döntéshozatali folyamatból valamilyen okból kimaradtak tájékoztatására is.
34
KILÁTÁSOK A közösségi kertek városi környezetben több szempontból is nagy előnyökkel járnak, például: egészséges, helyben termelt élelmiszert biztosítanak a városi lakosság számára; hozzájárulnak a városi zöldfelületek növeléséhez, ezáltal a mikroklíma javításához; pozitív, közösségformáló szerepük
van,
hozzájárulnak
az
egészséges
életmód
és
a
fiatalok
környezettudatos
gondolkodásmódjának kialakításához. Noha pozitív közösségformáló, szociális és egészségügyi hatásuk bizonyított, a közösségi kertek nem képezik a mindennapos politikai viták részét, nem tartoznak a stratégiai gondolkodást, tervezést igénylő feladatok (pl. városrendezés) közé, így központi támogatásuk jelenleg még Európa egyetlen nagyvárosában sem megoldott. Újabb közösségi kertek megvalósulása egyelőre az olyan, távlatokban és újszerűen gondolkodó emberek áldozatos munkájának feltétele, akik hajlandóak és képesek megbirkózni a hivatalok lassú és nehézkes ügyintézésével, a helyi lakosság esetenként nem feltétlenül elfogadó hozzáállásával és már problémákkal. Összefoglalván a tapasztalatokat elmondható, hogy egy közösségi kertet létrehozása csaknem bárhol megoldható, de fontos tekintettel lenni az olyan feltételekre, mint pl. a terület tulajdonviszonya, a közösség összetétele, a terület klimatikus és talajadottságai, a kert célja, szerepe stb. A kertalapítást megelőző tervezési folyamat és a rendelkezésre álló lehetőségek alapos felmérése meghatározó. Érdemes minden segítséget igénybe venni: konzultáljunk, egyeztessünk más, már működő kertekkel, mert az ő példájukon keresztül nagyon sokat tanulhatunk. Természetesen, mint minden más közösségben, a kertben dolgozók között is adódnak véleménykülönbségek és konfliktusok. Ezek kezelésében sokat segít a kezdetektől fogva őszinte és támogató légkör, a teljes közösség bevonásával meghozott döntések, a rendszeres találkozók, megbeszélések mind formális, mind informális keretek között. Ezek a kis, kertészkedésre, kapcsolattartásra, kikapcsolódásra, játékra, sportra, munkára alkalmas szigetek nagy hatással lehetnek egy-egy városrész vagy akár város életére. Hogy minél több ember ismerhesse meg a közösségi kertekben rejlő lehetőségeket, tartsuk nyitva a kapukat: fogadjuk az érdeklődőket, vezessük körbe őket és mutassuk be az ott zajló munkát, cserébe pedig csak annyit kérjünk, hogy tartsák tiszteletben a kert szabályait, érezzék otthon magukat és vigyék jó hírét a kezdeményezésnek!
35
AJÁNLOTT IRODALOM -
Bendt, P., Barthel, S. & Coldinga, J. (2012). Civic greening and environmental learning in public-access community gardens in Berlin. Landscape and Urban Planning 109, 18-30.
-
Crouch, D., Ward, C. (1988). The Allotment: Its Landscape and Culture. London: Faber and Faber.
-
Mougeot, L.J.A. (ed.) (2005). Agropolis. The Social, Political and Environmental Dimensions of Urban Agriculture. London: Earthscan.
-
Halder, S., Jahnke, J., Mees, C., Von der Haide, E. (2011). Guerrilla Gardening und andere politische Gartenbewegungen. Eine globale Perspektive. In: C. Müller (ed.). Urban Gardening - Über die Rückkehr der Gärten in die Stadt. München: Oekom. 266-278.
-
Helfrich, S. & Heinrich-Böll-Stiftung (Hg.). (2012). Commons - Für eine neue Politik jenseits von Markt und Staat. Bielefeld: Transcript Verlag.
-
Rosol, M. (2006). Gemeinschaftsgärten in Berlin - Eine qualitative Untersuchung zu Potenzialen und Risiken bürgerschaftlichen Engagements im Grünflächenbereich vor dem Hintergrund des Wandels von Staat und Planung. Berlin: Mensch und Buch Verlag.
-
Rosol, M. (2010). Public Participation in Post-Fordist Urban Green Space Governance: The Case of Community Gardens in Berlin. International Journal of Urban and Regional Research, 34, 548-563.
-
Holm, A. (2011). Wohnungspolitik der rot-roten Regierungskoalition in Berlin. In: A. Holm, K. Lederer, M. Naumann (Eds.) Linke Metropolenpolitik. Erfahrungen und Perspektiven am Beispiel Berlin. Münster: Verlag Westfälisches Dampfboot.
-
Madlener, N. (2009). Grüne Lernorte. Gemeinschaftsgärten in Berlin. In: Winfried Böhm, Wilhelm Brinkmann, Jürgen Oelkers, Michel Soetard, Michael Winkler (Hrsg.). Erziehung, Schule, Gesellschaft, Bd. 51. Würzburg: Ergon Verlag.
-
Martens, D. (2012). Turning Brownfield into Greenspace – A case study analyzing restorative effects. Umweltpsychologie, 16(2), 162-173.
-
Müller, C. (2002). Wurzeln schlagen in der Fremde – Die internationalen Gärten und ihre Bedeutung für Integrationsprozesse. Oekom, München.
-
Müller, C. (2011). Urban Gardening. Grüne Signaturen neuer urbaner Zivilisation. In: . In: Müller, Christa (ed.). Urban Gardening - Über die Rückkehr der Gärten in die Stadt. München: Oekom. 22-53.
-
Mallien, L. (2013). Die Regeln des Ungeregelten. Oya, 22, 14-17.
36
37
38
