ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ КАФЕДРА ПЕДАГОГІКИ ТА ПСИХОЛОГІЇ II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIA TANSZÉK
ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр» за напрямом «Початкова освіта» ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK TÉMAKÖREI BSC szintű képzés II. évfolyamára felvételizőknek Tanítói szak
Берегово / Beregszász, 2016
ЗАТВЕРДЖУЮ ______________ І.І. Орос (ректор) „____” _______________ 2016 року JÓVÁHAGYTA
______________Orosz Ildikó (rektor) 2016. _______________ „____”
Kidolgozták a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszékének munkatársai: Orosz Ildikó Orbán-Lembrik Lídia Keresztény István Balogh Lívia Berghauer-Olasz Emőke Gávrilyuk Ilona Csopák Éva Pallay Katalin Hutterer Éva
Előszó Intézményünkben a szaktárgyi írásbeli vizsga feladatsorát számítógépes programmal állítjuk össze egy, a tanító szakos képzés BSc (bachelor) 1. évfolyamának alapozó szintű ismereteire, tananyagára épülő adatbázis alapján. Jelen füzettel a tanító szak BSc (bachelor) képzésébe jelentkező fiataloknak szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy bemutatjuk a szaktárgyi írásbeli vizsga témaköreit, az írásbeli vizsgán előforduló típusfeladatokat. A felvételi rendszere és a dolgozatok pontozása többször is változott a főiskola történetében, az állami elvárásokhoz igazodva. Az idén meghirdetésre kerülő szakjainkról, valamint az adott szakokra kötelező felvételi rendszerről, a dolgozatok pontozásáról és értékeléséről, a szóbeli vizsgák témaköreiről intézményünk Felvételi tájékoztatója nyújt bővebb információt. A felvételi teszt megírására 60 perc áll a jelentkezők rendelkezésére. A vizsgán összesen 100 pont érhető el, melyből a sikeres teszthez minimum 60 pontot szükséges teljesíteni. A teszt összesen 100 kérdést tartalmaz, minden kérdés 1 pontot ér. A tesztet nyitott kérdésekből állítottuk össze. A feladatsorokat az 1. évfolyam szaktárgyaiból: általános pedagógiából, neveléstörténetből, általános pszichológiából, fejlődéslélektanból és pedagógiai pszichológiából állítottuk össze. Az eredményesebb felkészülés érdekében tájékoztatónkban megtalálják a felvételi anyag tantárgyanként meghatározott témaköreit, és a felkészüléshez szükséges szakirodalom listáját is. Az értékelés az alábbi táblázatnak megfelelően történik: Шкала оцінювання: національна та ECTS A nemzetközi és nemzeti osztályozás skálája Сума балів за всі види навчальної діяльності Az összpontszám az összes tanulmányi teljesítmény alapján 90-100 82-89 75-81 64-74 60-63 35-59 0-34
Оцінка ECTS
Оцінка за національною шкалою Osztályzat a hazai skála alapján
Osztályzat az ECTS szerint
для екзамену
А В С D Е FX
відмінно / jeles
незадовільно / elégtelen
F
незадовільно / elégtelen
добре / jó задовільно / elégséges
Jelen kiadvány tájékoztató és gyakorlófüzetként kíván szolgálni azoknak, akik intézményünkbe szeretnének felvételt nyerni ás államilag elismert felsőfokú BSc szintű diplomát, ezzel együtt releváns tudást szeretnének kapni Tanító szakirányban. Jó tanulást és sikeres felvételizést kívánunk!
A FELVÉTELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIA 1. A pedagógia mint tudomány. Kialakulásának, fejlődésének, differenciálódásának főbb állomásai. Helye a tudományok rendszerében. Belső rendszere és kapcsolatai más tudományokkal. Rendszerszemlélet a pedagógiában. 2. A pedagógia fogalomrendszere, alapfogalmak: szocializáció, művelődés, nevelés, oktatás, adottságok, képességek, tevékenységek, tudás, műveltség, tudástípusok, tanítás-tanulás, célrendszer és eszközök a pedagógia folyamatában, módszerek stb. 3. A nevelés fogalma, célja, tartalmi jegyei. Alapfogalmak: nevelés-önnevelés, művelődésönművelődés, nevelés, oktatás, képzés-önképzés. Nézetek a nevelés lényegéről: humanizáció, individualizáció, szocializáció, perszonalizáció. A nevelés folyamatának jellemzői. A nevelés színterei. A nevelés speciális esetei. A nevelés módszerei. A pedagógus nevelői munkája. 4. A hazai oktatási rendszer. A közoktatás célja, feladatai, rendszere. A közoktatás működését szabályozó dokumentumok, törvények. Iskolatípusok. A közoktatás aktuális problémái. Az osztály mint az oktatás szociális alapegysége. NEVELÉSTÖRTÉNET 1. A neveléstörténet mint tudomány. A neveléstörténet kialakulása, helye a tudományok rendszerében, tárgya, forrásai. A nevelés eredete. Nevelés az emberiség őstörténetében (az írásbeliség előtt). 2. Az intézményes nevelés első formái, az ókori Kelet államai: Mezopotámia, Egyiptom, Kína, India. 3. Az ókori klasszikus görögség és a rómaiak. A görög nevelést meghatározó természeti, társadalmi, politikai eszmei tényezők. Az athéni és a spártai modell jellemzése, különbözőségük okai. Görög filozófusok a nevelés céljáról, tartalmáról és módszereiről: Szókratész, Platón, Arisztotelész. A római nevelési kultúrájának jellemzése. A görög hatás szerepe. Az állampolgári nevelés eszménye és a szervezeti formák összefüggése. 4. A középkori nevelés. A kereszténység emberképe. A klerikus nevelés intézményei, a világnézet-formálás tartalma, eszközrendszere. 5. Az egyetemek kialakulása. A reneszánsz korának nevelése. A humanizmus hatása a nevelés elméletére és gyakorlatára. 6. A kolostori, plébániai és székesegyházi iskolák. Lovagi nevelés. A magyar intézményes nevelés alakulása. 7. A reformáció és az ellenreformáció pedagógiája. Nevelési kultúrájának azonos és eltérő vonásai. Az anyanyelvi kultúra és a népnevelés kérdésének előtérbe kerülése. A kollégiumi iskolák elterjedése. A jezsuiták iskolaállítási törekvései. Luther Márton. Kálvin János. 8. A pedagógiai realizmus időszaka. Az empirikus és szenzualista ismeretelméleti koncepciók hatása. A hasznosság elvének megjelenése a pedagógiai gondolkodásban. John Locke: Gondolatok a nevelésről című művének jelentősége. Comenius a nagy összegző. A pedagógiai naturalizmus és neohumanizmus időszaka. Felvilágosult polgári elvek a nevelésben. Jean Jacques Rousseau, mint a reformpedagógia megalapozója. 9. A pedagógiai gondolkodás alakulása a 19. században. Herbart pedagógiája. Robert Owen pedagógiai törekvései. A pozitivizmus hatása. August Comte. Herbert Spencer pozitivista pedagógiai felfogása. 10. A pedagógia önálló tudománnyá válása és fejlődése. Trapp – a korai empirikus pedagógiai törekvései. Milde – a vallásos szemléletű tudományos pedagógia megteremtője. A Herbartianus pedagógia kibontakozása és térhódítása.
11. A 20. század pedagógiája. A pragmatizmus és gyermektanulmányi mozgalom. John Dewey. Eduár Claparéde – A funkcionális nevelés elmélete. A reformpedagógiai mozgalom. Ellen Key radikális neveléskritikája. A reformpedagógiai irányzat első szakasza: a művészetpedagógiai irányzat, a New school – a reformpedagógia első iskolamodellje, Mária Montessori pedagógiája, Kerschensteiner és a munkaiskola. 12. A reformpedagógiai irányzat második szakasza: a Waldorf-pedagógia, Freinet koncepciója, irányzatok az Egyesült Államokban, (Winnetka-plan, Dalton-plan, Progresszív nevelési társaság), orosz-szovjet reformtörekvések, Peter Petersen és a Jena-plán. Nevelésügy, alternatív iskolák, a reformpedagógia reneszánsza: Carl Rogers, Thomas Gordon. ÁLTALÁNOS PSZICHOLÓGIA 1. A pszichológia mint tudomány. A pszichológia tárgya, feladata. 2. A pszichológia módszerei. 3. A pszichológia fejlődésének főbb sajátosságai és szakaszai. Nagy irányzatai. A kísérleti lélektan előzményei és kezdetei. 4. A behaviorizmus. 5. A klasszikus kondicionálás. 6. Az operáns kondicionálás. 7. Fokozatos viselkedésalakítás és a Shaping módszer. Averzív kondicionálás. 8. Gestalt pszichológia. 9. Tanulás — alaklélektani felfogásban. 10. Szerveződési törvények az észlelésben. 11. Az alaklélektani iskola. Figura és háttér. 12. A pszichoanalízis. 13. Lelki tartományok. 14. A személyiség struktúrája S. Freud elmélete alapján. 15. A lelki élet energiája S. Freud elmélete alapján. 16. Nemi ösztönök S. Freud elmélete alapján. 17. Pszichoszexuális fejlődés S. Freud elmélete alapján. 18. Félelem és szorongás. 19. Elhárító mechanizmusok. Anna Freud elmélete. 20. Álom, álomfejtés. Sigmund Freud elmélete. 21. A pszichológia biológiai alapjai. 22. A megismerő folyamatok pszichológiája. Érzékelés, észlelés. 23. A megismerő folyamatok pszichológiája. A látás. 24. A megismerő folyamatok pszichológiája. A hallás. 25. A megismerő folyamatok pszichológiája. A szaglás. 26. A megismerő folyamatok pszichológiája. Az ízérzékelés. 27. A megismerő folyamatok pszichológiája. A tapintás. 28. A fizikai és szociális észlelés. A személyészlelési ítéletek pontossága. 29. A figyelem. 30. Az emlékezet. 31. A képzelet. 32. Motiváció. Az alapvető motívumok rendszere. 33. Motiváció. A drive. 34. Motiváció. A vágy mint motivációs tényező. 35. A motiváció és érzelmek. A motívumok hierarchiája. 36. A gondolkodás. A gondolkodás fogalma, fajtái. 37. Problémamegoldás és kreativitás.
38. A nyelv és gondolkodás. 39. A gondolkodás zavarai. 40. Intelligencia, kreativitás, tehetség. 41. A személyiség problematikája a pszichológiában. A személyiség fogalma. A pszichoanalitikus személyiségmodell. 42. A személyiség problematikája a pszichológiában. Az interperszonális személyiségmodell és Carl Rogers. 43. Személyiségvonások és dimenziók. 44. A személyiség tipológiai megközelítése. A Hippokrtatész—Galenosz-féle vérmérsékleti (temperamentum) típusok. 45. A személyiség tipológiai megközelítése. A Kretschmer-féle alkati típusok. 46. A személyiség tipológiai megközelítése. Sheldon alkati tipológiája. 47. A személyiség tipológiai megközelítése. A Pavlov-féle idegrendszeri típusok. 48. A személyiség vizsgálatának eljárásai. Szondi Lipót sorsanalízise. 49. A személyiség zavarai. 50. Az oligofrénia fajai határesetei. 51. A pszichopátiák. 52. A hisztéria nő és hímnemben. 53. A személyiség kóros élmény-és reakciómódjai. FEJLŐDÉSLÉLEKTAN ÉS PEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA 1. A fejlődés, mint a szocializáció problémaköre. Öröklés és/vagy környezet szerepe. 2. A fejlődéslélektan központi kérdései. Adatgyűjtési módszerek. 3. A kezdetek. Az emberi örökség: gének és környezet. Genotípus és fenotípus. A nem meghatározása. 4. Mutációk és öröklődő rendellenességek. Sarlósejtes vérszegénység, Down-kór, nemhez kötött kromoszomális rendellenességek, fenilketonúria. 5. A prenatális fejlődés. Szakaszai. A méhen belül fejlődő szervezet. A magzat érzékelési képességei. Magzati tanulás. 6. Az anya állapota és a méhen belüli fejlődés. 7. Teratogének, a születési károsodások környezeti erőforrásai 8. Születés: az első bio-szocio-pszichológiai átmenet. A születés kulturálisan eltérő változatai. 9. Az újszülött állapota. A szülő-gyerek kapcsolat kezdete. 10. A szocializáció fogalma, folyamata. 11. Hogyan válunk „szociális lénnyé”– utánzás, identifikáció 12. A státuszirigység elmélet. 13. Az önkontroll funkciók alakulása 14. Frusztráció, késleltetés, jutalmazás-büntetés. 15. A pszichológiai helyzet jutalmazásnál és büntetésnél. 16. Félelem és agresszió. A környezet hatása az agresszió alakulásában. Hogyan viszonyuljunk a bennünk lévő agresszióhoz? 17. Korai társas szükségletek és kielégítésük: a depriváció hatása és következményei 18. Ösztönkielégítés és/vagy kapcsolati igény. 19. A depriváció hatása és következményei. 20. Az attachment elmélet: Az attachment viselkedés kísérletei: az „idegen helyzet” 21. A bántalmazott gyermek attachment viselkedése 22. A gyermek és a felnőtt világkonstruálása közti különbségek. A gyermek megértésének lehetséges módjai 23. A gyermek és a felnőtt közti félreértések.
24. Nyelvzavar a felnőttek és a gyermek között. A gyengédség és a szenvedély nyelve. 25. A gyermeki fantázia és elaboráció 26. A rajz fejlődése és szerepe a gyermek fejlődésében. 27. A játék értelme és öröme. 28. Játék egyedül és társakkal. A játék társas feszültsége. 29. Életkori átmenetek, átmeneti rítusok. Szociális státuszváltás. 30. Intézményesített és szabályozott formák az életkori átmenetek megjelölésére és a változás támogatására. Azok hiánya és következményei. 31. A gyermek fejlődése az első életévben. A kezdeti képességek és a változás folyamata. 32. A gondolkodás új módja csecsemőkorban 33. A beszéd kialakulásának kezdetei. Az én fejlődése. 34. A testi és mozgásos fejlődés kisgyermekkorban. Az eszközök használata. A tevekenysés és gondolkodás kapcsolata kisgyermekkorban 35. A beszéd fejlődése a kisgyermekkorban 36. Az akarati fejlődés sajátosságai. Társas fejlődés kisgyermekkorban 37. A kisgyermekkori fejlődést befolyásoló környezeti hatások 38. Kognitív és biológiai fejlődés iskoláskorban. Az iskolai alkalmasság kérdésköre. Az iskolai környezet. 39. Társas kapcsolatok iskoláskorban. Játékok és szabályok. Kortárskapcsolatok és társas rangsor. Az új énkép. 40. A kisiskolás értelmi fejlődése. Az érzelmek és az akarat fejlődése kisiskoláskorban 41. A prepubertás. Testi változások. Tevékenység és motiváció 42. Serdülőkor. A nemi érés hatása a fejlődésre. A társas élet újjászervezése, serdülőkori kockázatvállalás és társas deviancia. Életkori átmenetek, átmeneti rítusok. 43. Emancipáció a családban. “Érzelmi leválás” a szülőktől. 44. A kortáscsoport és a barátok hatása a személyiségfejlődésre serdülő és ifjúkorban. 45. A partnerkapcsolatok fejlődése. Partnerkapcsolati problémák és következményeik. 46. A pedagógiai pszichológia tárgya feladata. 47. Nevelés, mint személyiségfejlesztés. 48. Nevezetes személyiségelméletek. 49. A személyiségfejlődés alapkérdései. J. Piaget fejlődéslélektani elmélettípusai (nativista, szenzualista, konstruktivista elméletek). 50. A pszichikus fejlődés szakaszai. Ch. Bühler, Nagy László, J. Piaget, E. Erikson, M. Cole – S.R. Cole elmélete. 51. A tanári munka pszichológiai problémái. 52. A tanári szerep(-előírások). 53. Pályaindítékok. 54. Tanári mentálhigiéné. 55. Tanár-diák kapcsolat. Nevelési stílusok. 56. Empátia. 57. Önbeteljesítő jóslatok. R. Rosenthal és L. Jacobson Pügmalion-hatásra vonatkozó elmélete. 58. A családi nevelés. 59. Diákotthoni nevelés. 60. Az örökbefogadás pszichológiai háttere. 61. Pozitív és negatív énkép kialakulásénak pszichológiai háttere. 62. A családi légkör. A család nevelési stílusa. 63. A családszerkezet változásai, következményei. 64. Konfliktus a családban. Válás mint tárgyvesztés. 65. Gyermekbántalmazás és elhanyagolás. Az abúzus.. 66. Az iskolai osztályok társas szerkezete. Szociogram.
67. Tanár-szülő kapcsolat. 68. Fegyelmezés az osztályteremben. 69. A jutalmazás és büntetés pszichológiája. 70. Az engedelmesség fonákja. A nevelői légkör. 71. A tanulók pszichológiája. Értelmi képességek és hajlamok. 72. ”Problémás gyermekek” 73. Az értelmi képességek és hajlamok. Érdeklődés, igényszint. 74. Intelligencia és kreativitás. 75. Tehetséges gyerek. 76. Érzelmi és erkölcsi sajátosságok. Érzelmi fejlődés és érzelmi kompetencia. 77. Erkölcsiség és értékrendszer 78. A táplálkozás és a kiválasztás zavarai: obezitás, anorexia nervosa, bulimia nervosa, 79. Tanulási zavarok. 80. A percepció zavarai. Az olvasás és írás zavarai. 81. Figyelemzavarok, hipermotilitás/hiperaktivitás. 82. A beszéd és a kommunikáció zavarai. A dadogás. 83. Neurózisok. Manifeszt szorongásos rendellenességek. A szorongó gyermek (generalizált szorongás). A szorongásroham — a pánik. 84. Kóros védekezési módok, fóbiák. 85. Kóros védekezési módok: a kényszer. 86. A hangulat rendellenességei. A depresszió. 87. A halál mint tárgyvesztés. 88. A nemi szerep és a nemi identitás zavarai. 89. Kábítószer-problémák. A pszichoaktív szerek. 90. A kábítószerezés pszichikus háttere.
MINTA ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIA (Írásbeli feladatsor) 1. Mi a pedagógia? (1 pont) a) A nevelés tudománya, a személyiségfejlesztés elméleti és gyakorlati kérdéseit vizsgálja; b) Az oktatás céljának, tartalmának, folyamatának, módszereinek, szervezeti formáinak, eszközeinek tudományos kifejtése; c) Alapvető nevelési modellek és metodikák értelmezése, és a köztük levő összefüggések felismertetése; d) A lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. 2. A pedagógia főbb ágai: (1 pont) a) általános pszichológia, didaktika, neveléselmélet, neveléstörténet; b) didaktika, neveléselmélet, neveléstörténet, általános pedagógia; c) általános pedagógia, pedagógiai pszichológia, didaktika, neveléstörténet; d) fejlődéslélektan, neveléselmélet, iskolaszervezettan. 3. A pedagógia tárgya: (1 pont) a) a tanítás tanulása; b) a gyermek testi fejlődésének megfigyelése; c) a gyermek alakításának, fejlesztésének folyamata; d) a gyermek személyiségének fejlesztése. 4. Mit nevezünk nevelésnek? (1 pont) a) az oktatás céljának, tartalmának, folyamatának, módszereinek, szervezeti formáinak, eszközeinek tudományos kifejtése; b) céltudatos és tervszerű, családban, iskolában, ifjúsági szervezetekben folyó tevékenység, ami arra irányul, hogy a felnövekvő nemzedéket a társadalom hasznos, építő tagjává formálja; c) a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer; d) a tanítási folyamat módszertani kérdéseit vizsgálja. 5. Mi a tanulás? (1 pont) a) céltudatos és tervszerű, családban, iskolában, ifjúsági szervezetekben folyó tevékenység, ami arra irányul, hogy a felnövekvő nemzedéket a társadalom hasznos, építő tagjává formálja; b) a személyiségfejlesztés elméleti és gyakorlati kérdései; c) egy rendszerben bekövetkező, hosszabb távon ható adaptív változás; d) az objektív kultúra tartalmának közvetítése és feldolgozása. 6. Hány éves korban kezdődik az óvodai oktatás? (1 pont) a) 3; b) 5; c) 2; d) 6. 7. Milyen fokozatú oktatási intézmény az elemi iskola Ukrajnában? (1 pont) a) І-ІІ; b) І; c) ІІІ; d) II-III. 8. A nevelés célja: (1 pont) a) az értelem képzése; b) a tanítás-tanulás összefüggő folyamatának egységes lépései; c) olyan személy kialakítása, aki megfelel az adott társadalom elvárásainak; d) orientálja az értékrendszer kialakítását.
9. Mely tudományokból vált önálló tudománnyá a pedagógia? (1 pont) a) filozófia és teológia; b) filozófia és pszichológia; c) teológia és szociológia; d) pszichológia és történelem. 10. Készségek és képességek fejlesztése, tudományos világnézet formálása, kommunikációs képességek fejlesztése – melyik nevelési tartományra jellemző? (1 pont) a) érzelmi nevelés; b) értelmi nevelés; c) esztétikai nevelés; d) testi nevelés. 11. Mint minden tudománynak, a pedagógiának is vannak részterületei, amelyeket gyakran tudományágaknak neveznek. Az egyes szakágak már szinte saját, speciális kutatási területtel rendelkeznek. Melyik foglalkozik: a nevelésnek mint személyiségformálásnak a társadalommal való összefüggésével, céljaival, lehetőségeivel, alapfogalmaival? (1 pont) a) Neveléselmélet; b) Általános pedagógia; c) Iskolaszervezettan; d) Didaktika. 12. A pedagógiai elméletek sokféleképpen ítélik meg az öröklés-nevelés viszonyát. Válassza ki a helyes arányt! (1 pont) a) 40-60; b) 50-50; c) 60-40; d) 70-30. 13. Mit jelent a görög eredetű peidagogosz szó? (1 pont) a) gyermekkísérő szolga; b) tanár; c) iskola; d) nevelés. 14. Mi a didaktika? (1 pont) a) a tananyag feldolgozásával összefüggésben vizsgálják a nevelés, képzés lehetőségeit; b) oktatáselmélet, a tanítás-tanulási folyamat tartalmi, szervezeti, módszertani kérdéseit vizsgálja; c) a nevelési eszmények és intézmények, a nevelés-oktatás gyakorlatának, nevelés és oktatáspolitikai törekvéseinek alakulását kíséri végig a történelem különböző időszakain; d) az iskolarendszer strukturális kérdéseit tárgyalja. 15. Válassza ki a helyes választ! (1 pont) a) az oktatás eredménye a bizonyos környezeti minták átvétele, az iskolai csoport értékeinek és normáinak elfogadása, betartása; b) a nevelés eredménye a bizonyos környezeti minták átvétele, az iskolai csoport értékeinek és normáinak elfogadása, betartása; c) az oktatás lényege a társadalomba való szocializálódás; d) a felsoroltak között nincs helyes válasz. 16. Nevelési tartományokat olvashat, melyik a kakukktojás? (1 pont) a) világnézeti nevelés; b) családi nevelés; c) erkölcsi nevelés;
d) esztétikai nevelés. 17. A pedagógiai folyamat egésze abban rejlik, hogy... (1 pont) a) hogy tartalmaz célszerű eszköz és tevékenység formákat; b) hogy a folyamatok, amelyek alakítják a pedagógiai folyamatot, több közös vonással rendelkeznek; c) az egymással kapcsolatban álló folyamatok, amelyek fő és általános célokkal rendelkeznek – kialakítják a harmonikus és fejlett személyiséget; d) az iskola hogyan befolyásolja a nevelői munkát. 18. Válassza ki mi az oktatás eredménye! (1 pont) a) Az oktatás eredménye a tudás; b) Az oktatás eredménye a személyiség alakulása; c) Az oktatás eredménye az érték; d) Nincs helyes válasz a felsoroltak között. 19. Melyik nem tartozik a tanulás típusai közé? (1 pont) a) verbális; b) szenzoros; c) szocializációs folyamat; d) auditív. 20. Az alábbiak közül melyik fogalmaz meg általános nevelési célt? (1pont) a) erkölcsi nevelés; b) értelmi nevelés; c) testi nevelés; d) szexuális nevelés.
NEVELÉSTÖRTÉNET 1. Melyik században alakult ki a neveléstörténet mint tudomány? a) XIV. század b) XI-XII. század c) XIX. század d) XXI. század 2. Melyik ókori államban használták a „mester” és a „nagy testvérek” kifejezéseket? a) Egyiptom b) Kína c) Mezopotámia d) India 3. Mit jelent a kemit szó? a) az írnokképzők tankönyve b) egyiptomi iskolatípus c) az egyiptomi intelmek összefoglaló neve d) szentkönyv 4. Mit jelent a „csün-cé” kifejezés? a) tökéletes ember b) kínai iskolatípus c) kínai vizsgarendszer d) indiai iskolatípus 5. Mit jelent a kalokagathia szó? a) a jó és szép harmóniája b) apa általi nevelés c) iskolai nevelés d) testi nevelés 6. A tananyag tartalma a plébániai iskolákban: a) grammatika, diktámen, kompútusz
b) olvasás és éneklés c) grammatika, diktámen, kompútusz, filozófia, teológia, jog d) matematika, írás, olvasás 7. Mi volt a „collegium iuvenum”? a) nemes ifjak csoportja b) egyetemi hallgatók c) egyetemi hallgatók csoportosulásának a vezetője d) iskolai diákok 8. Vivés melyik műve alkotta meg az első didaktikai szintézist? a) b) c) d)
A tanulmányok rendszere vagy a keresztény nevelés; Gargantua; Pantagruel; Kis Könyvecske.
9. Mi jellemezte a reneszánsz gyermekképét? a) b) a) b)
felfedezték a gyermekkort, de nem kezelték sajátos értékekkel rendelkező periódusnak; kicsinyített felnőttekként kezelték őket; nem tartották értékes lényeknek a gyerekeket; a mai értelemben vett gyermeknevelési felfogásokat képviselték.
10. Mi volt a Bell-Lancaster féle módszer? a) b) c) d)
kölcsönös oktatás módszere pedagógiai kísérlet népiskolai oktatási módszer a babonák és előítéletek kiírtásának módszere
11. Rakd sorba a Herbart által megalkotott nevelés 3 szakaszát: 1. oktatás 2. vezetés 3. kormányzás 12. Eduard Claparéde milyen irányzatok/tudományok képviselője? (több válasz lehetséges) a) b) c) d)
pozitivizmus kísérleti pedagógia pragmatizmus gyermektanulmány
13. Mit jelent a pedagógiai pesszimizmus kifejezés? a) az öröklődés fontosságát hangsúlyozó pedagógusok b) negatív pedagógiai hozzáállás c) túl szigorú osztálytermi viselkedés d) a pedagógiát, mint káros hatást tartják számon 14. Mit jelent a mendikálás szó? a) szegény diákok adománygyűjtése b) a diákok lazító foglalkozása c) énekoktatás a kolostorokban d) az oktatási folyamat egyik mozzanata 15. Párosítsd a szerzőket műveikkel: (figyelj a kakukktojásra) a) Rotterdami Erasmus 1. A gyermekek helyes neveléséről b) Juan Luis Vivés 2. Luther- Biblia c) Francois Rabelais 3. Kis Könyvecske d) Luther Márton 4. A keresztény vallás rendszere
e) Kálvin János 5. Pantagruel f) Jacopo Sadoleto 16. Az animizmus, a metafizikai, illetve a pozitív szakasz kinek a nevéhez köthető? a) Herbart b) Herbert Spencer c) August Comte d) Friedrich Fröbel 17. Melyik évben jelent meg az első Waldorf-iskola? a) 1889 b) 1900 c) 1919 d) 1960 18. Melyik évben jelent meg az első Waldorf-iskola? a) 1889 b) 1900 c) 1919 d) 1960 19. Ki hozta létre és mikor a Progresszív Nevelési Társaságot? a) Stanwood Cobb – 1930 b) Carleton W. Washburne – 1919 c) Helen Parkhurst – 1950 d) Stanwood Cobb – 1919 20. Párosítsd az egyetemek típusait: a) Déli típusú 1) Párizsi típusú egyetemek b) Északi típusú 2) Bolognai típusú egyetemek
Pszichológia Írásbeli feladatsor 1. Melyek a reflexek fő fajtái? a) a receptorok és az inger
c) az idegvégződések és az agy
b) a gyors és a lassú reflex
d) a feltétlen és a feltételes reflex
2. Melyik az a legkisebb inger, amelyet már érzékelünk? a) haptikus érzékelés b) fájdalomérzékelés c) abszolút alsó küszöb d) érzékelés abszolút felső küszöbe 3. Mi az észlelés? a) az érzékileg adott tárgy vagy jelenség tudatosulása b) a környezetből összegyűjtött élmények halmaza c) az agyban végbemenő változások összessége d) a külvilágról alkotott elképzelés 4. Hogyan nevezzük azt a jelenséget, melyben figyelmünk irányát változtatjuk? a) a figyelem szándékossága
c) a figyelem megosztása
b) a figyelem szétszórtsága
d) a figyelem függetlenítése
5. Melyek a képzelet alapvető formái? a) a reproduktív és az alkotó képzelet b) a hétköznapi és a művészi képzelet c) az erős és a gyenge képzelet d) az összetett és az egyszerű képzelet 6. Mely érzelmek tartoznak a „magasabb rendű” érzelmek kategóriájába? a) a hangulat, az indulat és a szenvedély érzelmei b) az intellektuális, az esztétikai, és az erkölcsi-morális érzelmek c) pozitív és aktív érzelmek d) pozitív, negatív, aktív, passzív, feszítő és feloldó, „magasabb rendű” érzelmek 7. Mit nevezünk adottságnak? a) a művészetek gyakorlásához szükséges tehetséget b) a fejlődési változások rendszerét c) a személyiség genetikai háztartását d) a szervezet öröklött, veleszületett diszpozícióit
8. Hogyan fejezné ki másként az „alkalmazkodás” fogalmat? a) adaptáció
c) ambíció
b) szituáció
d) anticipáció
9. Hogyan nevezzük az első benyomás vagy ösztön hatására meggondolatlanul cselekvő embert? a) impulzív
c) intellektuált
b) infantilis
d) frusztrált
10. Hogyan nevezzük az ésszerűsítést, azaz azt a pszichikus mechanizmust, amikor önmegnyugtatás céljából megpróbáljuk magyarázni, mentegetni saját viselkedésünket? a) reguláció
c) racionalizáció
b) referencia
d) regresszió
11. Mit jelent a „intellektuális ” kifejezés? a) értelmi eredetű, az értelemmel, a tudással kapcsolatos b) érzelmi eredetű, az érzelemmel kapcsolatos c) az érzékeléssel kapcsolatos d) a nemek viszonyaival kapcsolatos 12. A személyiségnek minden - az öröklés és a környezet által együttesen meghatározott, valamint bizonyos tevékenység végrehajtását lehetővé tevő – viszonylag állandó pszichikus funkcióját, illetve rendszerét, hogyan nevezzük? a) szenvedély
c) képesség
b) érzelmek
d) akarat
13. Mi az akaraterő? a) a büntetéstől való félelem b) a szándék ereje, intenzitása, amely az elhatározott cselekvés útjában álló külső és belső akadályok leküzdésében nyilvánul meg c) a jutalom reményében végrehajtott olyan mozdulatsor, melyet egyedül tervez meg a személy d) minden akadály ellenére keresztül viszi akaratát 14. Ki nevéhez kapcsolná a motivációs piramis megalkotását?
a) C. G. Jung b) A. M. Maslow c) E. Kretschmer d) J. P Guillford 15. Mi a lelki jelenségek fő funkciója? a) a lelki jelenségek fő funkciója a tevékenység irányítása b) a lelki jelenségek fő funkciója a környezet visszatükrözése c) a lelki jelenségek fő funkciója az egyre tökéletesebb alkalmazkodás d) a lelki jelenségek fő funkciója a saját akarat érvényesítése 16. Mit jelent az úgynevezett „második jelzőrendszer” kifejezés? a) az emberi beszéd, a szó által kapott információk összességét b) a hallás útján kapott ingereket c) az érzelmet d) az ingerületek összességét 17. Mely érzékszerv révén jut el az agyba a környezetből jövő legtöbb információ? a) a fül és a hallás útján b) a bőr és a tapintás útján c) a nyelv és az ízlelés d) a szem és a látás útján 18. Mi határozza meg az észlelés értelmező jellegét? a) az érzékszervek működése b) az analitikus és szintetikus gondolkodás c) az emberi logika d) a tárgyismeret 19. Hogyan nevezzük azt a jelenséget, melyben figyelmünk irányát változtatjuk? a) a figyelem megosztása b) a figyelem szétszórtsága c) a figyelem szándékossága d) a figyelem függetlenítése 20. Mi az akaraterő? a) a büntetéstől való félelem b) a szándék ereje, intenzitása, amely az elhatározott cselekvés útjában álló külső és belső akadályok leküzdésében nyilvánul meg c) a jutalom reményében végrehajtott olyan mozdulatsor, melyet egyedül tervez meg a személy d) minden akadály ellenére keresztül viszi akaratát 21. Milyen fajtái ismeretesek a gondolkodásnak? a) összetett és az egyszerű gondolkodás
16
b) hétköznapi és a művészi gondolkodás c) logikai, fogalmi és megértő gondolkodás d) asszociatív, megértő és problémamegoldó gondolkodást 22. Az akarati cselekvés mely szintjei határozhatók meg? a) az érzelmek és az észlelés szintje, a képzelet szintje, a verbális értelmi folyamatok szintje b) a tudatos szabályozás, az odafigyelés szintje c) az összpontosítás és az önmegvalósítás d) a szervezet reagálása a környezeti hatásokra 23. Mi a vérmérséklet (temperamentum)? a) fogékonyság az érzelmi ingerlésekre b) az ember azon pszichikus sajátosságának összessége, amely az érzelmi-indulati és cselekvési reagálás módjával vannak kapcsolatban c) a személyiség megismerő, cselekvő és emocionális irányulása d) az ösztönzések motorikus szférájában történő áttevődések ereje 24. Két ellentétes érzelem, például szeretet és gyűlölet egyidejű megnyilvánulása ugyanazon személy vagy tárgy iránt, hogyan mondható másként ? a) ambivalencia b) analógia c) ambíció d) appercepció 25. Mit jelent a „kinesztézia” kifejezés? a) viszonyok érzékelése, emberi viszonylatok felismerése b) időérzékelés, az ember idő intervallumban való tájékozódása c) térérzékelés, az ember térbeni elhelyezkedésének érzékelése d) mozgásérzékelés, a testrészek helyzetének érzékelése 26. Mi áll a fejlődéslélektan vizsgálatának középpontjában? a) a már kialakult, teljesen kifejlett pszichikum funkcióinak vizsgálata b) a kialakuló, fejlődő személyiség pszichikus funkcióinak vizsgálata c) az emberfajták közötti pszichés eltérések megvilágítása d) az oktató-nevelő tevékenység pszichológiai törvényszerűségének vizsgálata 27. Mi a filogenezis? a) törzsfejlődés b) egyedfejlődés c) tudatébredés d) új gondolkodási elemek megjelenése 28. Melyik kifejezés illik a következő definícióhoz? Közvetítő folyamat, az újszülött készsége, mely anyjuk illatának, hangjának, majd 3-5 hónaposan az édesanyja arcának felismerésére irányul
17
a) szocializáció b) szociális kompetencia c) szociális referencia d) szociális státusz 29. Melyik életkorra tehető az első alakváltozás? a) újszülöttkor b) csecsemőkor c) ifjúkor d) kisiskoláskor 30. Mi az ontogenezis? a) egyedfejlődés b) törzsfejődés c) tudatébresztés d) új gondolkodási elemek megjelenése 31. Milyen szaglással rendelkezik az újszülött? a) érzéketlenek a szagokkal szemben b) képes a saját anyja illatát megkülönböztetni egy másik anyáétól c) csak 5 napos koruktól érzékelik a szagokat d) nem reagálnak az olyan erős szagokra sem, mint a fokhagyma vagy az ecet 32. Az alábbiak közül, melyik reflex állandó, tehát egy életen át kíséri az embert? a) pislogó reflex b) Babinski reflex c) mászó reflex d) Moro reflex 33. Melyik kifejezés igaz a következő definícióra? Az egyén alapvető stílusa, amellyel környezetére reagál, valamint uralkodó hangulata. Gyermekeknél az aktivitás, intenzitás mutatója. a) szociális referencia b) tárgyállandóság c) szenzibilitás d) temperamentum 34. Milyen időintervallum jellemzi a kisgyermekkort? a) 0-tól 2 hónapos korig b) 2 hónapostól 1 éves korig c) 6-10 éves kor d) 1-3 éves kor 35. Mi a kisiskoláskor fő tevékenysége? a) játék
18
b) tanulás c) az introverzió d) szórakozás 36. Válassza ki, melyik nem tartozik az iskolaérettség kritériumai közé! a) fogzás b) feladattudat c) szándékos és tartós figyelem készsége d) kötelességérzet és beilleszkedési alkalmasság 37. Melyik kifejezés illik a következő definícióhoz? Az emberek által felhalmozott tudásra épülő életmódok együttese, amely a nyelvben kódolódik, illetve olyan fizikai tárgyakban, hiedelmekben, értékekben, szokásokban és tevékenységekben testesül meg, amelyeket az egyik generáció a másiknak továbbad. a) identifikáció b) internalizáció c) kultúra d) elaboráció 38. Melyik életkori szakaszban jelentkezik az Ödipusz-komplexus? a) csecsemőkor b) óvodáskor c) kisiskoláskor d) prepubertás 39. Melyik játéktípus jellemző Ch. Bühler szerint a kisiskoláskorra? a) konstrukciósjáték b) fikciós játék c) funkciójáték d) szerepjáték 40. Mi az aktív beszéd fő formája az élet 3. évében? a) prológus b) dialógus c) monológ d) papagájnyelv 41. Mi a juxtapozíció? a) átlátszóság b) ábrázolási furcsaság, aránytalan alakok a gyermekrajzokon c) rajzolás során érzett funkcióöröm d) a szituatív beszéd egyik fő alkotóeleme 42. Mi jellemző az óvodáskorú gyermek színérzékelésére? a) sikeresen választják szét alap- és közbeeső színeket
19
b) árnyalatok megkülönböztetésére nem képesek c) csak világossági szint szerint osztályoznak d) csupán az alapszínek meghatározására képesek 43. Milyen a kisiskolás figyelmének terjedelme? a) egyszerre 5-6 dolog ragadja meg a figyelmét b) egyszerre 2-3 dologra képes figyelni c) egyszerre 1 dologra tud figyelni d) egyszerre 7-8 dologra képes figyelni 44. Mit nevez S. Freud elsődleges azonosulásnak? a) a gyermekszerelmek azonosulása b) a fiú az apával, a lány az anyával azonosul c) a lány az apával, a fiú az anyával azonosul d) mindkét nemű gyermek anyával való azonosulása 45. Melyik kifejezés jellemzi a prepubertás csoportéletének fő vonzerejét? a) a tanárok elleni „haditerv” kidolgozása b) a poligám fázis megjelenése c) lehetőség az újonnan szerzett készségek, fejlesztett képességek gyakorlására és bemutatására d) erotikus-szexuális motiváció fejlődése 46. Mit jelent a laissez-faire kifejezés? a) szabályok nélküli nevelés b) másokkal szemben mutatott egyfajta közönyösség c) demokratikus nevelés d) ingatagság, változásra való hajlam 47. Az alábbiak közül melyik nem a K. Lewin által meghatározott nevelési stílus? a) demokratikus
c) laissez-faire
b) autorier
d) liberális
48. A jutalmazás mely két típusa ismeretes? (Két helyes választ szükséges megjelölnie a 2 pontért) a) tárgyi
c) vizuális
b) kommunális
d) személyi
49. Kinek a nevéhez kapcsolná az első iskolaérettségi tesztek kifejlesztését? a) Hetzer-Tent (Szegélydísz-teszt) b) Pfister (Pfister-féle színpiramis teszt) c) A. Binet (Intelligencia teszt) d) T. Simon (Intelligencia teszt) 50. Az alábbiak közül mely fogalom nem tartozik a büntetés fajtái közé? a) korholás
c) tárgymegvonás és énmegvonás
20
b) fizikai büntetés
d) lelki terror
51. Mit takar a Pygmalion-effektus kifejezés? a) szerep eljátszása
c) önbeteljesítő jóslat hatása
b) tanulás-gyakorlás
d) az együttváltozás statisztikai mértéke
52. Mely kifejezés illik a definícióra: Valamely cselekvésforma eredményes végzésére való képesség, amely örömtelivé teszi a cselekvést. a) kontiguitás
c) sematikus anticipáció
b) kompetencia
d) érdeklődés
53. Mi a diszlexia? a) értelmi fogyatékosság b) kisebb mértékű gyengeelméjűség c) az olvasás elsajátításának zavara d) levertség, tartós lehangoltság 54. Mi a diszkalkulia? a) a helyesírás elsajátításának zavara b) közép fokú gyengeelméjűség c) a hangok hibás képzése d) a számolás elsajátításának zavara 55. Mely kifejezés illik a következő definícióra? Az informális csoporton belüli rokonszenvi kapcsolatok feltárásának és mérésének , a csoportstruktúra mérésének rendszere. a) szociodráma
c) progresszív differenciálás
b) szociometria
d) statisztikai számszerűsítés
56. Mely kifejezés definiálja a definíciót? A serdülőkori ellentmondásos élethelyzet mesterséges, civilizációs meghosszabbítása következtében megnyúlt kamaszkor. a) kultúrpubertás
c) pubertás
b) prepubertás
d) latencia
57. Mely fejlődéselméletre jellemző? A veleszületett alkati tényezők fejlődést meghatározó és behatároló szerepét hangsúlyozó felfogás, mely a környezeti hatások jelentőségét tagadja vagy lekicsinyli. a) szenzualista
c) nativista
b) konstruktivista
d) Budapesti iskola
58. Mely kifejezés illik a következő definícióra? Az improvizációs színjátszás felhasználása a nem tudatos (tudattalan) tartalmak feltárására, amely bizonyos lelki sérülések esetén gyógyító hatású lehet. a) pszichoterápia
c) monodráma
b) pszichodráma
d) melodráma
21
59. Mely fejlődéselméletre jellemző? Az egyén maga is részt vesz saját pszichikumának, gondolkodásának kialakításában, amit sem az öröklött, sem a környezeti tényezők, sem ezek együttes hatása nem határoz meg kizárólagosan. a) szenzualista
c) nativista
b) konstruktivista
d) Budapesti iskola
60. Mi a mentálhigiéné? a) a lelki egészség védelme
c) alkalmazkodás a környezethez
b) az elme tisztasága
d) az elme irányítása
22
A FELKÉSZÜLÉSHEZ AJÁNLOTT SZAKIRODALOM Általános pedagógia és Neveléstörténet
Bábosik István: Neveléselmélet, Budapest, Osiris, 2004. Bábasik István: A neveléselmélete és gyakorlata Bábosik István – Mezei György: Neveléstan. Telosz Kiadó, Budapest, 1994. Mészáros István-Pukánszky Béla-Németh András: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetében. Osiris Kiadó, Bp., 2002. Dr. Mészáros István: Mióta van iskola? Móra Könyvkiadó, Bp., 1982. Dr. Mészáros István: Magyar iskolatípusok. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Bp., 1995. Németh András: A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Németh András-Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténet., Gondolat Kiadó, Budapest, 2004. Pukánszky Béla-Németh András: Neveléstörténet. Osiris Kiadó, Bp.,1996. Pukánszky Béla-Németh András: Neveléstörténet. I-III. kötet. Jegyzet. Szegedi Egyetem, BTK, 1993. Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2001. Trencsényi László: Nevelés- és iskolaelméleti gyakorlatok. OKKEr 2000. Zrinszky László: Neveléselmélet, Műszaki Kiadó, 2002. Általános pszichológia, Fejlődéslélektan és Pedagógiai pszichológia
R. L. Atkinson – R. C. Atkinson – E. E. Smith – D. J. Bem – S. Nolen – Hoeksema: Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. Bernáth L. – Révész Gy.:A pszichológia alapjai.Tertia Kiadó, Budapest, 1994. BERGHAUER-OLASZ EMŐKE: ÁLTALÁNOS PSZICHOLÓGIA. MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG. POLIPRINT KIADÓ, UNGVÁR, 2008. Geréb György: Pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. Keményné Dr. Pálffy K.: Bevezetés a pszichológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993. Sekuler, R. – Blake, R.: Észlelés. Osiris Kiadó, 2004. К. Юнг: Избранное. Минск, 1998. В.А. Романець: Історія психології ХХ.ст. Київ, »Либідь»,1998. О.В. Киричука: Основи психології. Київ, 1999. Е.И. Бондарчук: Основи психології та педагогики. Київ, 2001. О.В. Скрипченко: Вікова та педагогічна психологія. Київ. «Просвіта», 2001. М.М. Заброцький: Вікова психологія. М.А.У.П. Київ, 1998. Психологічні тренінгі. Київ. «Шкільний світ», 2002. М.Й. Варій: Загальна психологія. Центр учбової літератури, Київ, 2007. О.В. Скрипченко: Вікова та педагогічна психологія. Київ. «Просвіта», 2001. М.М. Заброцький: Вікова психологія. М.А.У.П. Київ, 1998. О.Г.Видра: Вікова та педагогічна психологія. Центр учбової літератури, Київ, 2011. M. Cole – S. R. Cole: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. Berghauer-Olasz Emőke: Fejlődéslélektan. Módszertani segédanyag. Poliprint Kiadó, Ungvár, 2008. Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 2004. Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, 2000. Horváth György: Pedagógiai pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Ranschurg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.
23
