* * * & ÉRTESÍTŐ AZ ERDÉLYI MÜZEUM-EGYLET SZAKOSZTÁLYÁBÓL. A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG TAGJAI:

* * * &

ÉRTESÍTŐ AZ ERDÉLYI MÜZEUM-EGYLET

ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYÁBÓL. iNlllllllflIllllÜllflIIIJINN

1S93. tli[l!líil!l!l!!llll![ll[!ll![l!

XVIII.

ÉVFOLYAM.

l!!IIUIIIIJ!ll!illll!l!!ljllW

A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG TAGJAI:

Orvosi szak: LŐ TE JÓZSEF.

Természettud. szak:

Népszerű

KOCH ANTAL és FARKAS GYULA.

szak:

APÁTHY ISTVÁN.

I. ORVOSI SZAK. I. FÜZET. TARTALOM: Eredeti közlemények. Közlemények Apáthy István dr. egyet, ny. r. tanár állattani és összehasonlító boncztani intézetéből. A kóros és ép fog szövettana köréből. R u d a s G e r ő dr.-tól. 1—18. 1. — Közlemény Szabó Dénes tnr. szülészeti és nőgyógyászati koródájáról. Az alumnol női bajok or­ voslásában. Á k on t z Ká r o l y dr. tanársegédtől. 19—29. 1. — Közlemények Brandt József dr. egyet. ny. r. tanár és műtő-intézeti főnők klinikájáról. I. Fű­ részelt koponyaseb esete. II. Skleroderma adultorum két esete. P a p p G á b o r dr.-tól. — A hólyagba jutott faágrészlet okozta kőképződés. D é r i J. H e n r i k dr. műtőnövendéktől. 38—51. 1. — Felső állcsont kiirtása után készült prothesis. H ö n o z K á l m á n dr.-tól. 52 — 55. I. — A magyar orvosi szakirodalom 1892-ben, Összeállította J a k a b h á z y Zsiga dr. egyetemi tanársegéd. 56—113. 1. — Vegyesek. Névjegyzék az Erdélyi Múzeum-Egylet orvos-természettudományi szakosztálya tagjairól az 1893. évi február 26-án tartott közgyűlés napján. 114—120. I. — Jegyzőkönyv az Erdélyi Múzeum-Egylet orvos-természettudo-

KOLÜZSVART. AÍTAÍ K. ALBERT KÖNYVNYOMDÁJA.

1893.

Revue

sielie

auf Seite

133

MONDANI VALÓK. Az „ O r v o s - t e r m é s z e t t u d o m á n y i É r t e s í t ő " 3 orvosi, 3 te mészettudományi és a népszerű estélyekről kiadott több füzetben jelenik meg és tartalmazza azon értekezéseket és előadásokat, melyek az Erdélyi MúzeumEgylet orvos-természettudományi szakosztályának szakülésein és népszerű elő­ adásain időről-időre előadatnak, továbbá a magyar orvosi és természettudo­ mányi szakirodalomban évről-évre megjelenő önálló dolgozatoknak névjegyzéket és a szakosztály ügyeire vonatkozó apróbb közleményeket. A f ü z e t e k e t az E r d é l y i M ú z e u m - E g y l e t - v a g y a n n a k 0 vos-termé szettudomány i szakosztályának tagjai kapják, valamint megszerezhetők azok könyvárus útján is. Az Erdélyi Múzeum-Egylet tagja lehet —• az alapszabályok 8. §-a <"" rint — minden önálló és tudománynyal foglalkozó vagy &***honpolgár. A csatlakozni kivánó valamely t a g á'*"1 téti be magát. A tagválasztásnál, a. *— ' szabályok következőién- :~" mek egyes községek, testületet —gujzottjaik vagy küldötteik által gyakorolh ••: < 10. „oiieiék: r e n d e s e k és r e n d k í v ü l i e k . A r. .0„n. vagy i g a z g a t ó k , vagy a l a p í t ó k , vagy r é s z v é n y e ­ s e k , vagy s z a k o s z t á l y i tagok. A rendkívüli tagok t i s z t e l e t b e l i e k , vagy l e v e l e z ő k . 11. §. I g a z g a t ó t a g o k azok, a kik az egylet pénzalapjába legalább 500 — ötszáz osztrák forintot adományoznak, vagy a múzeumba felvehető ennyi értékű gyűj­ teményt ajándékoznak. Az igazgató tagok az egyleti választmánynak holtokig rendes tagjai. 12. §. A l a p í t ó tagok azok, a kik akár az egylet pénzalapját, akár a múzeum gyűjteményeit 100 = egyszáz o. é. forinttal, vagy annyi értékű ajándékkal gyarapítják. Az alapító ezen egyszerre lefizetett összeg által, minden rész vényfizetés nélkül,' holtig rendes tagja az egyletnek. 13. §. Az igazgató- és alapító tagok által befizetett összegek a múzeum alap­ tökéjéhez csatoltatnak; következőleg a folyó költségekre ezen összegeknek csak kamat­ jai fordíthatók; csak a közgyűlésnek van joga előfordulható rendkívüli kiadások fede­ zésére az egylet tőkéjéből is utalványozni. 14. §. R é s z v é n y e s t a g o k azok, a kik kötelezik magokat, hogy az egylet pénztárába évenként az év első negyedében öt forintot fizetnek. " 15. §. S z a k o s z t á l y i t a g o k azok, a kik csupán egyik vagy másik szakosz­ tályba lépnek be és ha helybeliek, évi 3 frt, ha vidékiek, 2 forint tagdíjt fizetnek. Az egyszer belépő tag tag marad mindaddig, mig kötelezettségét teljesiti. 16. §. A beállási év január 1-ével kezdődik; időközben beálló részvényes és szak­ osztályi tag akként fizet, mintha azon év januáriusa l-jén lépett volna be az egyletbe. 17. §. Évenkénti fizetés helyett tiz évre eső részvénydíjt egyszerre előre is leö­ lethetni 40 = negyven o. é. forinttal. A ki pedig húsz évre akarná részvényét előre zefizetni, 60 = hatvan o. é. forinttal megteheti. Helybeli tagok 25, vidékiek pedig 15 forinttal válthatják meg tiz évi tagdíjaikat.

ÉRTESÍTŐ AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYLET

ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYÁBÓL. A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG SEGÉLYÉVEL ÖSSZEÁLLÍTJA

A

TITKÁR.

A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG TAGJAI : Orvosi szak: LQTE

JÓZSEF.

Természettud. szak: FARKAS GYULA és KOCH ANTAL.

1893. XVIII. ÉVFOLYAM. I. ORVOSI SZAK.

KOLOZSVÁRT. AJTAI K. ALBERT KÖNYVNYOMDÁJA.

1894.

Népszerű

szak:

APÁTHY ISTVÁN.

A VXIil. ÉVFOLYAM TARTALMA. ORVOSI SZAK.

I. II—III. füzet. I. Eredeti

közlemények. Lapsz.

1. R u d a s fierő dr. A kóros és ép fog szövettana köréből . . . . 1 A fogak és a fogak szövetének hiányos fejlődéséről 149 2. Á k o n t z K á r o l y dr. tanársegéd. Az alumnol a női bajok orvoslá­ sában - '. -. • i• •>. 19 3. P a p p G á b o r dr. 1) Fiirészalt koponyaseb' esete. 2) Skleroderma aduitorum két esete . . . . :,,,:..... . 30 A belső húgykőmetszés az irodalomban és Brandt tanár sebészi kli­ nikáján Kolozsvárt 163 4. D é r i J. H e n r i k dr. A hólyagba jutott faág-részlet okozta kőképzödés 38 5. H ö n ez K á l m á n dr. tanársegéd. Felső állcsont kiirtása után ké­ szült prothesis • 52 C. S z é l e s D é n e s dr. tanársegéd. A beszámithatóságáról 215 7. J a k a b h á zy Zsi g'a dr. tanársegéd. Az asarin és sósavas asarin hatásáról 199 II. Hazai

szakirodalom.

1. J a k a b h á z y Z s i g a dr. tanársegéd. A magyar orvosi szakirodalom 1892-ben III.

56

Vegyesek.

í. Névjegyzék az „Erdélyi Múzeum-Egylet" orvos-természettudományi szakosztálya tagjairól, az 1893. évi február 26-án tartott közgyűlés napján 114 2 - Jegyzőkönyv az „Erdélyi Múzeúm^Eg^iet11 orvos-természettudományi szakosztályának 1893. feb.r. 26-án,taroít közgyűléséről 121 3. Jelentés az „Erdélyi MúzeünKEgylet* orvos-természettudományi szak­ osztályának 1893. október 28-án tartott szaküléséről 132

IV Lapsz

4. Jelentés az „Erdélyi Múzeum-Egylet" orvos-természettudományi szak­ osztályának 1893. november 25-én tartott szaküléséről . .

1NHALT DER REVUE. Auszilge oder Vbertraffunaen der Originalmittheünnf/e» tiarischeti Textes.

225

des unSeite.

1. Dr Gerö R u d a s . Aus de.m Gebiete des eikrankten und gesunden /ahnes . . . . 2. Dr. K a r l Á k o n t z . Das' Alumno'l '. '. '. '. '. '. '. '. '. '. '. '. tíl • r. H e i n r i o h D é r i . Entstehung eiues Harnsteines, bedingtdurch T £ ! B l a S 6 eiI1g.6drungeneS Zweigstück 142 4 • r. b e r ó R u d a s . Über mangelhafto Entwickelurg der Zahne únd aer Zangewebe . . . •• u a b n e l p a p p . Der innere Harnröhrenschnitt in der Literátor,' <jnd auf der chirurgischen Klinik des Prof. Brandt in Kolozsvár . . 2:-!;! g m o n d v ' . - J a k a b h á z y Assistent. Über die Wirkung des Asann s und des salzsaueren Asarin's . . . \ 236

4< "5 /tfof ÉRTESÍTŐ AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYLET T

f

ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYÁBÓL I. ORVOST SZAK. XV. Kötet.

1893.

!• füzet-

KÖZLEMÉNYEK APÁTHY ISTVÁN DR. EGYETEMI NY. R. TANÁR ÁLLATTANI ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ BONCZTANI INTÉZETÉBŐL. A kóros és ép fog szövettana köréből. Rudas Gerö dr.-tól. Midőn az első fejezetben jelzett tárgyammal foglalkoztam, más érdekes szöveti eltérések is megragadták figyelmemet, minek követ­ keztében kettőt tanulmányom körébe vontam. Értekezésemet ennek következtében három fejezetre osztottam, a melyeket a következő sorrendben tárgyalok : I. a foggyökeren észlelt egy ritka szöveti eltérésről, II. a foggyökerek felszívódásáról, és III. az interglobuláris űrökről. I. •A. foggyökeren

észlelt egy ritka szöveti

eltérésről.

1887-ben, midőn az élettani intézetben a fogak szövettanával foglalkoztam, a többi csiszolatom között találtam egyet különleges járatokkal a cementben, a melyek a dentinbe is mélyen behatoltak. -Minthogy erre vonatkozólag hasonló rajzot vagy leírást nem ismer­ tem s a létrejövésre nézve magyarázat nem volt, ezt kitudandó, Különböző fogakból számos kereszt- és hosszcsiszolatot készítettem. -Nehezítette az utánjárást azon körülmény is, hogy e csiszolat eredetét Orv.-term.-tnd. Értesítő. 1893.

1

2

RUDAS

QKRŐ

DR.

nem tudtam. Összes akkori csiszolataim carioticus fogakból szár­ maztak, a melyeket fogbajosoktól távolítottam el és a melyeket ki­ húzásuk után egy dobozba gyűjtöttem volt össze, és így sorra csi­ szoltam őket, a nélkül, hogy egynek is közelebbi kórfolyamát vagy diagnózisát tudtam volna. Amint azonbnn később kitűnt, nem lett volna sikere, ha mindjárt tudom vala is a származását. A legkülön­ bözőbb okok miatt és más meg más kórfolyamokban szenvedett és eltávolított fogakat vizsgálva sem tudtam a bemutatandó elváltozás­ nak nyomára jönni. Mégis sikerűit, h i jól emlékszem, egy évre rá hasonló elvál­ tozást látnom. Ez utóbbi csiszolat ogy ép hulla-fogból ered. Az élet­ tani intézetben a fogak szövetének tanulmányozására a hallgatók ép hulla-fogakat kaptak csiszolni. Egy i l y o n fogcsiszolaton kaptam ha­ sonló elváltozást, ha nem is olyan szépet, mint az előbbi, (le az el­ változás kétségkívül ugyanazon okból jött, létre. Most ismét hullatogakból véltem felvilágosítást kapni, de hiába csiszoltam számtalant, ugyanazon elváltozásra nem akadtam többet. Hasonlókép e czélból csiszoltam Entz tanár úr szívességéből kapott ursus spelaeus-nak számos fogát, de eredmény nélkül. 1889-ben jelent meg Millertől Lipcsében a „Die Mikroorganismender Mundhöhle" czímű munka, melynek utolsó fejezetében a sar­ jadzó-, penész- és nyálkás gombákról szól. Itt hoz egy rajzot, a me y nagyrészt hasonlít és teljesen megfelel az én bemntatttam ké­ szítményeknek. Említi, hogy e készítményhez úgy jutott, hogy a praeparatum hosszabb ideig vízben ázott és azt hiszi, hogy ez alta­ tás következtében jöttek létre a dentinben azok az elváltozások, a melyeket egy sarjadzó gomba, a saccharomyces mycoderma, okozott volna. Ugyanezt találta Miller két emberfogon, a melyek a szájban mint csapfogak voltak alkalmazva. • Miller azon leírása, melylyel ezt kifejezi, nagy bizonytalanság­ ban hagy bennünket mert nem szabatos ós így B
A KÓROS ÉS É P FOG SZÖVETTANA KÖRÉBŐL.

3

Nem volt még alkalmam sem esapfog támaszául szolgált gyö­ keret vizsgálni, sem pedig re-, trans- vagy implantált fogat, és így nem tudom, hogy ezek melyike, vagy mind a kettő oly csekély ellentál­ lást tanusít-e gombákkal szemben. Nem volna érdektelen megálla­ pítani, hogy e gombamenetek mily. alkalommal, a szájűr és képletei, valamint az egész szervezet milyen állapotában találhatók. Miller egy áztatott csiszolaton kapta és két esetben emberfogon, a melynek ere­ detét nem tudjuk biztosan. Galippe egy hulla-fogon, én pedig két alkalommal akadtam rá, egyszer egy kihúzott carioticus emberfogon, egyszer egy hulla-fogon. Miller azon nézetének ad kifejezést, hogy az említett gomba a teste végén savat választ el, a melynek segélyével a legépebb dentinbe is befúródhatik. Hasonlóképen nyilatkozott Galippe x ), a ki ugyanezt találta egy a Marquis-szigetekről származó csontváz fogain, a melyeket górcsövileg megvizsgált. A csatornák itt sem a canaliculi d
) Deutsche Monatsschrift für Zalmheilkunde. 1889. III. Heft 128 Seite. (Pariser Ges. f. Biol, — D. Mod. — Zeitg 1888, Nr. 65.)

4

RUDAS

GKRÓ

DR.

ügy látszik, hogy az áztatás alatt savas erjedés folyt le, mert a vékony csiszolatokból teljesen, a vastagokból legnagyobb részben kivonódott a mésztartalom. A másik kérdés az, hogy hol fejlődtek ki e gombajáratok? Említettem, hogy a kihúzott fogakat egy dobozba gyűjtöttem volt össze, a hol egy néhány hétnél tovább nem vesztegelhettek, mert vizsgálat alá kerültek. Feltehetnők, hogy ezen fogban levő gombajáratok a dobozban fejlődtek ki- ahol esetleg alkalmas talajra talál­ hattak Ez azonban kizárható, mivel ugyanezen viszonyok közt volt 5 0 - b O fog, és így több fogban is kellett volna ugyanezt találnom, a mi azonban nem történt. Ebből teljes joggal következtethetjük azt, hogy ezek a járatok az illető ember szájában fejlődtek ki, ami, az irodalmat tekintve, nem látszik mindennapi dolognak. Készítmé­ nyemen a járatok mindjárt a zománcz határán kezdődnek. Itt a fog­ nyakon a vékony cement réteg a csiszolás következtében letörede­ zett, de a csiszolat többi helyén, úgy & cement, mint az ezt követő szemcsés réteg megvan. A járatok a zománcz határától kezdve az egész hosszcsiszolat körzetén mindenütt találhatók. Elhelyezkedésű­ ket tekintve, majd a cementben fekszenek, ennek perifériájával pár­ huzamosan .vonulva, majd derékszögben vagy rézsút szehk át a ce­ mentet es így hatolnak a dentinbe, vagy pedig a dentincsatornákkal haladnak párhuzamosan. Gyakran találkozunk e járatok kereszt­ metszetevei vagy latjuk őket rézsút elvágva, ilyen keresztmetszeté­ ét rezsut talált meneteket, vagy vakon végződő járatvégeket talá­ lunk messze benn a dentmben l s . Egyik nagyobb menet keresztmet­ szete a csiszolat penfenajától 250 p™ ] á t h a t ó , a dentin periferiájáátmetszetét °M rtí, i ^ ^ »«8 ennél is beljebb lehet találni. Ebből világosan látható, hogy sokkal hosszabb és a dentinbe mélyebben behatoló járatok voltak itt, mint tényleg a csiszolaton láthatók. E menetek tágassága 3 - 1 2 . p között változik. A menetek ritkán üresek, többnyire finomabb vagy durvább szemcsés törmelék­ kel teltek, a mi részben csiszolás közben is kerülhetett beléjük. F ü g g e l é k . Ilyen járatokat írt le legelőször Roux a „Zeitschrift für wissenschaftliche Zoologie" XLV. kötetében (Lipcse 1887.) a 227—254. lapon, ezen czim alatt „Über eine im Knochen lebende Gruppé von Fadenpilzen (Mycelites ossifragus)." Roux a rhytina stel-

A KÓRÓS ÉS É P FOG

SZÖVETTANA

KÖRÉBŐL.

5

leri bordarészében talált ilyen járatokat, a melyek a Havers-féle le­ mezeket a legkülönbözó'bb irányban járták át. E járatok elágaztak, az ágak többnyire oly átmérőjűek voltak, mint a törzs, a melyből származtak. A járatok a vérerekből indultak ki és bármily hosszúak voltak, csonttestecseket sohasem nyitottak meg, azaz csontsejteken sohasem mentek át. Roux a járatok legtöbbjében egymástól külön­ böző távolságban látott válaszfalakat A járatokat hártya béleli ki, Csak a csont belsejében voltak a járatok találhatók, úgy ; hogy a csont 2—3 mm. környéki részében a csont normális szerkezetű volt. Találta ezt sok fossil csontban és porczban. Nézete szerint ezek nem az élő individuumban fejlődtek ki. A járatokat létrehozó mik­ robákat mycelites ossifragus-nak nevezte. Schaffer a „Sitzungsberichte der mathematisch-naturwissenschaftlichen Classe der kaiserlichen Akademie der Wissenschaften XCVIII. Bánd, III. Abth. 1889. Wien", 3 1 9 - 3 8 2 . lapján „Über den feineren Bau fossiler Knochen" czímen értekezik egy diluvialis őz járomcsontjában talált ilyen járatokról, a melyeket itt fúró járatok­ nak nevez (Bohrgánge). Ugyancsak Schaffer értekezik ezen Sitzungsberichte XCIX. kö­ tetének III. részében 1891-ben e czímen: „Über Roux'sche Kanálé in menschlichen Záhnen" (371—378. lapon). Ő ezen fúró járatokat először Wedl-nek egy fogcsiszolatán látta. Azután Smreker figyel­ meztette arra, hogy olyan fogakban jönnek létre ilyen járatok, a me­ lyek hosszú ideig áznak vízben. Kapott is Schaffer ilyen fogakat megvizsgálás végett és csakugyan talált bennök Roux-féle járatokat, sot egy fiatal metsző fogon, a melynek gyökércsatornája még tág volt, ilyen járatok a pulpaűr felől is képződtek. Schaffer az algákat okolja e járatok létrehozásáért és kísérletezett is ez irányban, a mennyiben egy teljesen ép fogat tett közönséges vízbe, aztán aquawumból algákat tett belé. A kísérlet azonban nem igazolta feltevé­ set. Azt mondja u. i. (1. c. p. 3 7 7 ) : . , . . . . das Eíndrigen von cloi'ophyllhaltigen Schláuchen in den Cementüberzug glaube ich an einzelnen Stellen bestimmt gesehen zu habén." Miller berlini tanár szíves értesítése alapján leírásomat azzal bővíthetem ki, hogy ő már 1881-ben írt le ilyen járatokat az „x\.rchiv für exper. Pathologie u. Pharmakologie" XVI. kötetének 291—304. lapján. 1892-b en pedig Tomes írt le egy esetet a „ Transaction of

6

UUDAS GKRŐ DR.

odontological society of Great Britain" folyóiratban (Vol. XXIV. No 4.). Miller hozzám intézett szívós levelében kifejti, hogy még ma sem képes határozottan állítani, hogy sarjadzó gombával van-e itt dolgunk, vagy esetleg penészgomba-fajjal, a mit, száraz csiszolatokon biztosan eldönteni neki eddig nem sikerült. II. A foggyöJcereJc

felszívódásáról.

Minthogy a foggyökéren előforduló felszívódási jelenségek az előbbi fejezetben említettekhez némileg hasonlók, ezeket is vizsgál­ tam. A foggyökéren a felszívódás legkevésbé sincs összefüggésben a cement-réteg vastagságával. Ennek úgy a vastagabb, mint a véko­ nyabb cement-rétegek áldozatul eshetnek, de leghamarább támadtat­ o k meg úgy a cementben, mint a dentinbön a. hiányosan képzett helyek. A hiányosan képzett holyeket a dentinben leggyakrabban találjuk a környéki részen; ezek az odontoblastok működésének elején képeztetnek. Sokszor találjuk a pulpával határos dentinben, a mely az odontoblastok utolsó működésével esik egybe. Legritkáb­ ban találjuk a dentin közepén, a mely a fog előhaladott fejlődése alatt létrejött táplálkozási zavartól származik. A foggyökér felszívó­ dásánál es szövetének újraképződésénél nem csekély szerepet játszik az a veolus felszívódása is, amiért is e kölcsönös viszonyt szintén ügyelembe veszem e helyen. A cement a gyökér dentinje körűi rétegzetesen rakódik le. E rétegek a gyökércsúcs felé mindinkább szaporodnak. Emlősöknél, egyáltalában vénségben, a cement tetemes vastagságot érhet el; a cementanyag vagy az egész gyökér körűi rakódik le, vagy ennek csak egy-egy részén, ami által a cement-exostosisok származnak. De korántsem történik ez minden öreg fognál. A cementképződés nincsen időhöz kötve; megkezdődik, midőn a zománczképződés a koronán megszűnik, vagyis kevéssel a fog megszületése előtt, a kü­ lönböző fogaknál tehát különböző időben; tetőfokát éri el, midőn a dentinképződés megszűnik, vagy,lassúdik, de ezután is folyton kép­ ződhetik. Baume *) szerint a cement megvastagodása valószínűié^ ') Dr. Róbert Baume. Odontologische Forschungen II. Theil.

A KÓUOS Ét? KP FOG SZÖVETTANA KÖRÉBŐL.

7

még azon körülménynyel is összefügg, hogy az alveolus szabad szélei fel kezdenek szívódni, a mi néha még elég fiatal egyéneknél talál­ ható, kik kevés gondot fordítanak fogaik tisztán tartására. A fel­ szívódásnak fiatal egyéneknél fogkő az oka. A fogkő t. i. az alveotus széleit folytonosan nyomja, s mivel itt az alveolusnak szivacsos állománya nincs, hamarább jő létre táplálkozási zavar és ennek kö­ vetkeztében felszívódás. Rendes körülmények között tehát a gyökéifelszívódása a medernyujtvány sorvadásásával kezdődik. Ettől azon­ ban teljesen függetlenül és pedig a gyökéi- felszínének bármely ré­ szen is föllép. Ha így a fog alveolusának egy részét elveszíti, meg­ lazul és kiesik. E meglazulással rendesen egybeesik a c^mentállomány megvastagodása. ügy látszik, mintha a fog cement állománya térfogatának megnagyobbodásával, a veszteség daczára, helyét bizto­ sítani igyekeznék. A gyökér e pótló megvastagodása a peridentium izgatásából magyarázható, a mi ilyenkor a fog mozgathatóságától ered. Az ilyen mozgékony fogaknál azonban nem mindig találjuk a cementállomány megvastagodását és gyakran találjuk ezt a gyökér­ nek előzetes mozgathatósága nélkül is. E két tényező azonban gyak­ ran coincidál. Az ilyen cement-túltengés legtöbbször kötőszövet és vérerektől átjárt, a mi azután a túltengett képződmény felszívódá­ sára viszen. A felszívódás egyszer csak a felületen terjed inkább, máskor a mélybe hatoló csatornák alakjában, a melyek vagy periosteumcsapokkal vagy szemcsés' alaktalan mésztömeggel vannak kitöltve. A fogak gyökereinek felszívódásánál első feltétel, hogy a pulpa el­ veszítse életképességét, vagy legalább tetemesen csökkenjen, mert a rendesen működő szövetben felszívódás létre nem jöhet. Hogy a pulpa életképességét elveszítette-e, azt már első látásra észre lehet venni. Ilyenkor a fog halvány fényű, megváltozott színű. A felszívó. ast, úgy mint másutt, itt is sarji szövet eszközli, a melyet vagya Pulpa, vagy a peridentium, vagy mindkettő együtt termel. A felszí­ vódás tanulmányozására nagyon alkalmasak a tejfogak, a melyeknél A te s ' zívódás szövetkező erély hiján lép fel. A felszívódási felület szabad szemmel vagy loupeval nézve nagyon egyenetlenül gödrös, felszívódás a dentinben gyorsabban halad, mint a cementben, a miért is ez alávájoltnak látszik. Ennek oka mindenesetre az, hogy a cement a gyökérhártyával van fedve, a mely ezt a felszívódás

s

RUDAS GEHŐ DK.

KUM i \ í g ^ a f e l 8 Z Í V Ó d á s a ^ n t i n i g hatolt, itt akadálytala­ nabbal haladhat Ha egy tejfogat, a meiynek gvökere teljesen felszivodot a foghúsról vigyázva le- vagy kiemelünk, akkor a felszí­ vódás, felület alatt közvetetlenííl egy hússzemölcsöt fogunk látni, a melynek mélyedései és emelkedései teljesen a fog felszívódott felüetebe illenek Ez a szemölcs tehát a felszívódási felületnek pontos lolnl V T ™ V Í Z S g á l a t m u t a t ^ hogy sarjszövettel van a felÜl6tÓn t 6 h á t a h Wl' Z ^ ' ^ ö k é r felszívódási felületén tt talál uk a olrr 2 ° ' -.T r r ' ° J felszívódással együtt járó, o magú oriassejteket. Az előbbi módon eltávolított tejfoícsiszolaa C 6 m e n t b e n éS d e n t i Z^tZ) " állományában nagyon jól va-v l Í ! , 1 8 2 1 ' ™ ^ ^ 6 l S ! J 6 l e Í U t ' h°S>- világosabb körök lépnek föl, S ó Í c " - m ? . V a , f f k Ö r Ö k ' a m e ^ k egymással összefolynak 8 6Zek o l v a n " h" V 7 ' ^ ^ *• összefolynak. A dentin YOlna mai Ódva a me] lacul ' ' y kimaródások Howshipelül t J f ^ j W e r e t e ^ . A félkörök alatt, tehát a felszívódási ók éten fevo állomány e g y k i s a é halványabb (talán mivel a mész­ sok egy része mar kioldódott), mint az ép dentin \ dentin csaA M tornacskák folytatásai a fel^iVVlá.' <• n , íeJsz lumeniiík tnhk • ^ ivodasi felületen jól láthatók, de lumenjük többnyire duzzadt, nagyobbodott. Vannak azonban itt rendes vastagságú dentincsatornák is A r W 7 c, a felszívódási felületen irányát változtatta a T . ^ T * Út eredeti irányukkal tompa szöget képezek l í l T * ^ dási felületnek csak £ 4 1 ^ ^ ^ * ^ ^ rÖVld a sarjszövet létrehozta új képzó-dmén h ^ ^ ^ ^ y n meg nem tőkké válnak F , MhL >>A -P v különböztetheioKi<e \ainalt. ü,z ujkepzodmenyben némelv helvf a i„ uu síteket lehet látni a dentincsatornák ^ ^ Z ^ I Z Í é Szötfa1SLmÍPŐ Í ? ' . 8 * 1 ^ P dentmcsaJui kozott a legszebb es félreismerhetetlen csontsejteket látja. Ismét mas helyeken a dentin-csatornák tágabb lumenje közvetetten fok tatásaként^durván szemcsés mész lerakódását lehet látni, kisebbM í ftrUÍ^n ° Z e n C Z Í m e n : " D Í e ResOT Plion der Milchzahne und die (M« ok,asto„Va Centralblatt fór die J W f f i W . Wissenschaften, £ o fe °"" bőven foglalkoz.k e felszívódással, ő nem találja Baumenak átlátszó' köeit a melyek melyen a dentinbe hatolnak és a felszívódás előhírnökei. E.ei a z én készítményeimen kiválóan látszanak, főleg a tejfogaknál. t

A KÓROS ÉS ÉP FOG SZÖVETTANA KÖRÉBŐL.

9

nagyobb űrökkel. Ugyanilyen képet mutat, ha nem is ilyen kifeje­ zetten, a dentin azon része, a mely a pnlpa fíre körűi fekszik. A pulpaűr határán számos Howship-féle gödröcske látható. A fel­ szívódásra nézve jellemző áttetsző köröket a peridentiumtól vagy pulpától beljebb eső helyeken is kapjuk, a nélkül, hogy az előbbiek­ kel összefüggésben volnának, ezek azonban mégis vagy a periden­ tiumtól vagy a pulpától erednek és csak a készítményen nem mu­ tatható ki az összefüggésök. Legszebben demonstrálható ugyan mindez tejfogaknál, de több más készítményem is van, a melyek a felszívódási viszonyokat így tüntetik föl. Hangsúlyoznom kell, hogy a pulpaűr körűi levő felszí­ vódásnál is lehet a szemcsés mészlerakodást és csontsejteket találni, a mi, úgy látszik, egyesek figyelmét kikerülte, különben nem volna máig is vitás kérdés, hogy képes-e a pulpa csontot termelni ? Hogy a peridentium tetemes pusztítást visz véghez a dentinben az által, hogy ezt felszívódásra bírja és azután mélyen behatol az állományába cementet képezve, nem ritkaság.1) De tán ritkábban észlelték, hogy a zománczot, valamint az ez alatt levő dentin egy részét is feloldja és cement képződik helyébe. Míg az előbbi épp oly gyakran található emberi fogaknál, az utóbbit lófog csiszolatán mutathatom be. A lófog zománczát u. i. a korona egész felületén cement fedi. Készítményemen a zománcz felett levő cement egy helyt áthatol a zománczon és bemélyed a dentinbe. Itt szépen képződött csontsejtek láthatók és a kellő középen egy Havers-csatorna. A cement itt egészen rendes külsejű és csak annyiban külön­ bözik a rendes helyen lévő cementtől, hogy Sharpey-féle rostjai nin­ csenek és Havers-csatorna van benne. Hogy ez csakugyan felszívódás es ujképződés, nem pedig fejlődési hiba, arra bizonyság e két rész oz t, t. i. a régi és újonnan képződött szövet közt lévő ragasztó vonal (Kittlinie). A felszívódást, sarjszövet eredményezi, a mely a fog alveoluai _ szivacsos állományából, vagy tán. jobban mondva, az állomáyaban lévő velősejtekből indul ki. Ez a sarjszövet először a periumon -hatol át, a midőn ez szintén sarjszövetté változik. A sarj) Ugyanüy képet mutat be Bödekoer, Heitzman, „Mikroskopische Morphologie des Thierkörpers" 1883. czimű munkájának 266. ábrájában, 637. lapon.

10

RUDAS GERŐ DK.

szövet vérnedvet szolgáltat, a mely a mészsókat feloldja, a felszívó­ dást elősegíti. A felszívódás módjára nézve azonban eltérők a néze­ tek. Némelyek azt hiszik, hogy a sejtek, a szaporodásuk okozta nyo­ más által idézik elő a felszívódást. Mások vegyi változásban keresik a felszívódás okát. Baume úgy fogja fel a felszívódást, hogy az az anyag, a mely egy másikat oldva tart, bizonyos körülmények között ismét feloldhatja azt a testet. A vérplasma azokat a mészsókat, a melyek a csontok és fogak felépítésére szolgálnak, lerakodásuk előtt oldva tartja magában. Viszont a fog életképességének megszűnte, vagy csökkente után ismét feloldhatja ezeket a mészsókat. Havers-csatornákat a cement rendes vastagságakor fiatal fogak­ ban nem találunk, felszívódás és hyperostosis esetén azonban alig hiányzanak. Kölliker1) szerint ezek kétszer-háromszor is elágzanak, vakon végződnek és 9 - 2 2 ;x átmérőjűek. Salter egyeseket a fogűrbe is követett. III. Az intercjlobuláris

ílröltről.

^ Gyakran találunk a dentinben a perifériájához közel, vele többékevésbbé párhuzamosan elhelyezkedett úgynevezett interglobuláris üregeket A koronában és gyökérben egyaránt fellelhetők. Ritkábban találhatók ezek a pulpával határos dentinben, a milyent igen sok csiszolatom közt csak egy esetben kaptam szépen alakulva. Az in­ terglobuláris űrök Czennák*) W B r i n t úgy jönnek létre, hogy az alapa lomany elmeszesedése nem történik tökéletesen. Az alapállomány elmeszesedését úgy magyarázza, hogy gömbök alakjában történik, a mely gömbök összefolynak s így kapjuk a rendes dentint. Hasonló­ képen magyarázták és kísérletekkel bizonyították a dentin ekképeni elmeszesedését Bainie és Harting.s) Harting e gömböket calcosphánteknek nevezte. Ha ezen gömbök összefolyása valamely okból létre nem jönne, származnak a z egyes gömbök közt körszeletekhez ha­ sadó yagy egyáltalában köridomú terek,, a melyeket Czermák inter») Kölliker, szövetem, 372. lapon. 5 Jeitschrift fór wissenschaftliche Zoologie II. kötet, 810 lapon. eS B V „,, l ' 6 A n a t o r a i e dér Zahne. Bearbeitet von Holaender. rseiiin, ls77. 104. lapon.

A KÓROS ÉS É P FOG SZÖVETTANA KÖRÉBŐL.

11

globnláris űröknek nevezett el. De interglobuláris űröknek nevezte ő a dentin és cement közt levő és csiszolatokon látható űröket is. E kettő azonban egymástól lényegesen különbözik. Különben egye­ dül mondja (1. c. p. 312.) „Es gibt aber auch Hohlráume, an denen man eine Begrenzung durch sphárische Flachen geradezu nicht nachweisen kann, und man dürfte geneigt sein, zu vermuthen, dass es in der Zahn.substanz noch Hohlráume andern ürsprungs, als die Interglobularraume, gábe." Már ő is kijelentette, hogy megvizsgálan­ dó volna, vájjon ezen két űrnem, t. i. a dentinben szabadon levő köralakú képződmények, a cement és dentin közt levő űrök ugyan­ azon eredetüek-e és e szerint m indketfő interglobuláris űr néven összefoglalható-e ? Czermák mindkettőt interglobuláris űrnek nevezi és követke­ zőképen indokolja: a dentin csatornák, úgymond, egyenlőképen vi­ selkednek mindkét nemű űr iránt, a mennyiben az űr a dentincsatornákat lefutásukban akadályozza, és pedig úgy, hogy a dentincsatornák az űr egyik végén beszájadzanak és a másik végéből ismét mintegy eredetüket veszik, tehát az űrt át nem járják. Minthogy továbbá a mészgömbök különbözőképen egyesülhetnek, nem csodál­ ható, ha minden űrnek nincsen meg a gömb alakja. Végre azt mondja, nem lehet azt gondolni, hogy az űrök egy helyen az által jönnek létre, hogy a mészgömbök nem olvadnak öszsze egymásssal, más helyt pedig egyéb okból származnának. Czer­ mák ez okaclatolásának 2 utolsó pontja nem fogadható el. Hogy a nieszg'imbök különbözőképen folyhatnak össze és így esetleg a gömb vagy köralakot teljesen kizárhatnák, nehezen érthető, mert azt hi­ szem, az új alakról többé-kevésbbé észrevehető volna, hogy gömbök­ ből keletkezett. Pedig a dentin és cement, közt levő űr legtöbbjén a legkülönbözőbb alak látható, a nélkül, hogy köralakra gondolni is e -net.ne. A mi az utolsó bizonyítását illeti arra nézve, hogy e két nenaú űr egybe tartoznék, vagy egyféleképen származnék, -t. i. hogy ne m lehet képzelni, hogy az egyikféle űr mészgömbök össze nem vadasa által jönne létre, és a másik másképen származnék, az éppen nem bizonyíték, mert igenis lehetséges és véletlenül itt e két y mindegyike más-más okból származik. Szennák azon magyarázata, hogy az elmeszesedő dentinben meszgömbök össze nem folyása által ezek közt és e miatt gömb-

12

RUDAS GERO DR.

vagy körszerű terek származnak, ezt az erre vonatkozó készítmé­ nyeken lehet constatálni. És ha ezek közt a csiszolaton űrt talá­ lunk, még nem jogosít föl arra a felvételre, hogy űr volt azon a helyen akkor is, mielőtt ennyi elváltozáson ment keresztül. Nem képzelhető, hogy ha a mészgömbök nem folynak össze, ez által űr keletkeznék, és pedig azért nem, mert ha fejlődő fogakat vizsgálunk, azt látjuk, hogy az elmeszesedés a már meglevő dentin alapállomá­ nyában történik és pedig a dentin alapállományának termelő helyé­ től jóval távolabb. Ezen alapállomány folytonosságát csakis a dentinrosiok szakítják meg, űr ott egyáltalában nincsen. Az elmeszesedési határon látjuk a mészgömböket, de hézagok köztük nincsenek. A pu­ hított fogon a savak behatása következtében a mészgömbök eltűn­ nek. Ilyenkor azonban a metszetek festése ad biztos felvilágosítást az elmeszesedési határra nézve. A metszetnek azon része ugyanis, a melyből az alkalmazott sav a meszet kivonta, a festő anyagoktól erősen festődik és ez által a mészgömbök határai ismét láthatók lesznek, míg az újonnan termelt, még el nem meszesedett alapállomány vagy egyáltalában nem veszi föl a festéket, vagy nagyon hal­ ványan festődik. így tehát a festék nagyon jól feltünteti a határt az el nem' meszesedett alapanyag és a mésztelenített dentin közt. E határvonal rendesen körvonal-részekből áll. Gyakran lehet látni a festetlen alapanyagban gömb vagy jobban mondva kör-alakokat, a melyek éppúgy felvették a festőanyagot, mint a mósztelenített dentin-állomány, ezek az úgynevezett mészgömbök, a melyek el voltak meszesedve, és azért vették löl a festő-anyagot a mészkivonás után. A legújabb képzodményű dentint, a mely még nincs elmeszesedve és a festő-anyagot nem veszi föl, Morgenstern 1 ) szürke dentinnek ne­ vezi, az elmeszesedett dentint pedig sárga dentinnek. Minthogy tehát az elmeszesedés, vagy a mészgömbök képző­ dése az alapállományban történik, nehezen képzelhető, hogy a mész­ gömbök össze nem olvadása által űr támadna, hiszen ott az alap­ állomány van, a melyen keresztül már az elmeszesedés előtt a Tomesféle rostok haladnak! Lehet, hogy ez az alapállomány, mivel ott a i) Morgenstern. Entwickelungsgeschichte der Záhne. 1891. Sclieff. Handbnch d. Zahnheilkunde I. kötet 282 lapon 2 ) Charles Tomes. 1 c. p. 48. lapon.

A KOROS ÉS É P FOG SZÖVETTANA KÖKÉBŐL.

13

mészgömbök nem olvadtak össze, puhább, mint egyebütt, mint azt Tomes 2) és mások is említik. Ilyen helyeken aztán a csiszolaton űrök úgy jöhetnek létre, hogy a csiszolás kíméletlen, durva munkája alatt a puhább alap­ állomány könnyebben dörzsöltetik ki, mint az ép, keményebb, mész­ ből telj eseh áthatott dentin a'apállománya. Mi tehát ezen helyeken űröket csak csiszolatokon látunk, sértetlen fogszövetben itt puha alapállomány van (pl. metszeteken). Kollmann *) az interglobuláris űrökről azt írja, hogy puha alapállománynyal birnak, a melyen a dentinrostok keresztül haladnak, es u gy jönnek létre, hogy az űr kiterjedése szerint egy néhány denttnsejt porczállományt termel, de mészsókat nem rak le. Egy bizo­ nyos idő múlva azon akadály, a mely a sejtek működését ekként befolyásolta, megszűnik, és a sejtek rendes működésöket ismét foly­ tatják, amennyiben úgy enyvet képző anyagot, mint mészsókat ter­ melnek. Charles Tomes (1. c. p. 48.) is érvel a mellett, hogy a deiitincsövek as interglobuláris űrökön keresztül mennek. Ebből úgy látszik, hogy csak Czermák tekintette űröknek, aki e z eltérést először írta le. A későbbi vizsgálók, mint Kollmann, Toroes és mások azt mondják, hogy ebben az úgynevezett űrben alapallomány van, csakhogy ez utóbbiak szerint a dentinrostok vagy clentincsövek mennek át ezeken a helyeken. John Tomes e két űrnemet már különválasztotta, amennyiben lentin és cement közt levőket szemcsés rétegnek (granular layer) nevezte. Ebner 2 ) ugy az interglobuláris űröket, mint a szemcsés réteget elemlíti legutóbb megjelent fogszövettanában, a nélkül, hogy ezek­ nek finomabb szöveti szerkezetéről vagy létrejövésök módjáról szóana. Morgenstern (1. c. p. 283.) csak annyit említ, hogy ezeknek rejövése fejlődési akadályokon alapul. Hogy a z interglobuláris űr elnevezés nem felel meg, már az u obb felemlített búvárok vizsgálataiból. is kitűnik, a kik mindnyáa

ayor

*) Kollmann. Substantia eburnea der Zahne. Sitzungberichte d e r königl. ' Akademie. 1809. 1. kötet, 379. és 382. lapon. 2

) Ebner. Histologie der Zahne mit Einschluss der Histogenese : Schr.ff. Handbnch d. Zalmheilkunde 1891. I. kötet, 224. lapon.

14

RUDAS GKRO ÜK.

jun megegyeznek abban, hogy ezen helyeken alapállomány található, tehát nem űr, amint az én vizsgálataim is bizonyítják. ED ennek következtében az interglobuláris űr elnevezése helyett az interglobu­ láris tér nevet ajánlom ezen helyekre nézve. Ez interglobuláris tere­ ken nem mennek át a dentinrostok, a melyek e terek iránt ugy viselkednek, mint azt első vizsgálójuk, Czermák leírta. Pontos vizs­ gálatnál ez minden csiszolaton vagy metszeten egyenlőképen, és így látható. Hangsúlyozom, hogy pontos vizsgálatnál, mert felületes vizs­ gálatnál rendesen úgy látjuk, hogy a dentinrostok áthaladnak e tereken. De ha ezeket az interglobuláris tereket pontosan beállítjuk, tapasztaljuk, hogy az előbb jól látott dentincsövek sokkal gyengéb­ ben látszanak, mint a tér és határai. Kellő utánjárással meggyőző­ dünk arról, ho á y a dentincsövek nem az interglobuláris tereken mennek át, hanem vagy fölöttük vagy alattuk haladnak el, míg ellenben azok a dentincsövek, a melyek a térrel egy síkban feksze­ nek, azok határozottan megszakíttatnak az interglobuláris tértől es a túr átellenében eső határon ismét azon irányban folytatják útjokat, a melyben megszakadt volt. Az interglobuláris terek származására nézve is helyes a Czer­ mák elmélete, hogy t. i. ezek a mészgömbök ö.^sze nem folyása által jönnek létre. E téreket ugyanis körvonalrészek határolják. Az elmeszesedés mészgömbök által történik, és ha ezek össze nem folynak, a köztük levő hely nem impraegnálódik kellőleg mészszel, ós így eltérő a mészszel teljesen telített dentin állományától. Azonban ma­ gyarázatra szoiúl, hogy hogyan van az, hogy ezekben az interglo­ buláris terekben nincsenek dentinrostok? Tán hiányos fejlődés kö­ vetkeztében dentinrostok ott egyáltalában nem voltak, vagy később tűntek el ? Azt, hogy a dentinrostok egyáltalában hiányoztak volna, nem lehet felvenni. Hiszen e helyen a dentincsövek úgy néznek ki, mintha a közepükből egy darabot kivágtak volna. Már pedig, ha úgy volna ho »y az odontoblastok működése zavarából származnék itt a dentinrost hiánya, akkor a dentincső lumenje nem volna egyenlően tág a megszakított helyen és a tér másik oldalának ismét folytatólagos helyén, és ez a két vég alig esnék egy síkba és egy vonalba. A dentincsövek nem kezdődnek a zománcz vagy a cement határán olyan vastag lumennel, mint a milyen lefutásuk közepén van. Az

A KÓROS ÉS É P FOG SZÖVETTANA

KÖRÉBŐL.

ir>

interglobuláris tér határán tehát nem kezdődik az odontoblast mű­ ködése újra, mint azt egyesek állítják, hanem csak folytatódik • nem újonnan kezdődő, mert a dentinrost létrehozására irányult működé­ sében egyáltalában nem is volt zavarva, amire az interglobuláris tél­ határán újólag feltűnő dentincső tág lumenje enged következtetni. Épp ugy, mint ha egy metszeten egy vérér kisebb-nagyobb lefutását látjuk, senkinek sem fog eszébe jutni, hogy az az ér ott vette eredetet azon tág lumenjével. A dentinrostok eltűnése az interglobuláris térről tehát utóla­ gos folyamatnak a következménye. A dentinrostokat ugyanis a Neumann-féle hüvely veszi körűi és ez védi. Tudjuk, hogy aNenmanniele hüvely milyen ellentáüó képességgel bír savak, aljak és maceralás ellen. De ha ez létre nem jön, a dentinrost csupán a puha alapállományba van beágyazva így történik ez az interglobuláris terén is. A Neumann-féle hüvely az elmeszesedés folyamata alatt és által jön létre. Az interglobuláris téren, mint előbb láttuk, mészle­ rakod ás nem történik. Ennek következtében Neumann-féle hüvely nem képződik, a dentinrostok védtelenek, az alapállománynyal köz­ v e t l e n ü l érintkeznek, minek következtében más nem is képzelhető, mint hogy azok a, puha alapállományba beleolvadtak. Ami a szemcsés réteget illeti, már John Tomes, ki annak külőnneműségót fölismerte, más elnevezéssel is jelölte, ezzel annak ad­ ván kifejezést, hogy ezek nem azonos vagy hasonnemű képződmé­ nyek. Jiirről az illető helyek egyszeri látása is kellőleg meggyőzhet minden vizsgálót. Van ekét eltérésnek némi tekintetben közös tulaj­ dona is. így p], u szemcsés rétegbe is behatolnak a dentinrostok. Ezek azonban a benyílás ellenkező oldalán nem folytatják útjokat, mert ez a dentinrostoknak rendesen véghatára. Történik, hogy a szemcsés réteghez közel akadunk olyan, rendesen kisebb területekre, melyekbe a dentinrost bemélyed és a benyílás ellenkező oldalán me t látjuk a benyílás folytatásaként, de ez már nem tartozik a emeSí ' s réteghez és egészen más eredetű, mint amaz. Vagy vana esetek, hogy a dentinrost közel a szemcsés réteghez körte-vagy m pullaszerű képletben tűnik el, vagy jobban mondva veszi kezdeet > de ez ismét Cáak közel van a szemcsés réteghez és más rovat tartozik. A festékekkel szemben ugyanazon magatartást tanú­ sítja, mint az inlerglobuláris terek, vagy a szürke dentin. Mindhá-

16

KUDAS GBRÖ DE.

rom ugyanis nehezebben veszi föl a festő anyagot (puhított állapot­ ban.) E közös tulajdon egy közös szöveti jellegben találja magya­ rázatát, hogy t. i. nem voltak elmeszesedve. A festő anyagok nehe­ zebb felvételét úgy kell érteni, hogy a rendes dentinállomány festő­ anyagfelvételéhez képest, ezekben a szövetekben nehezebben törté­ nik. De azért mind a három képződésnek úgy alakja, fellépési helye, képződésének oka és módja, valamint górcsővi képe teljesen eltér egymástól. A fogak puhításánál, a mit az Apáthy-féle folyadékban való conserválás után végezek, és a mit utóbbi időben 5 rész 75%-os alkoholból és 1 rész salétromsavból álló keverékkel eszközlök, azt ta­ pasztaltam, hogy ha a puhítás és ennek lefolyása alatt a fogak meg­ vizsgálása, azon czélból, hogy a mészsók kivonása mennyire haladt előre, kellő óvatossággal nem történik, és e miatt a cementréteg tönkre megy, vagyis leválik, mindezen esetben, fejlődő fogaknál, a szemcsésréteg is teljesen hiányzik. Ebből arra következtethetünk, hogy a szemcsésréteg a cementtel szilárdabban függ össze, mint a dentinnel. Ha ez nem csak az én eddigi észléleteim által bizonyíttatnék be, akkor a szemcsésréteg a cement képződéséhez tartozik. Egy kissé ellene bizonyít azon körülmény, hogy a szemcsésréteg és cement közt igen gyakran pontos határvonal látható. Mindannak daczára a cementképződéssel hoznám összefüggésbe, amíg az ellenkezőről ala­ posabban meg nem győződöm. Ez az egynemű áttetsző határvonal, a mely legtöbbnyire ott van, a mely irányban a készítmény hasadása vagy szakadása törté­ nik, tulajdonképen nem egyéb, mint ugyanazon vonal, a mely a csont vagy a cement egyes lemezei között képződik. E szerint a szemcsés réteg a cement első rétegének volna tekinthető. Ez egynemű vonal pedig nem a dentin és cement közt levő határt jelöli, hanem a ce­ ment első rétegét határolja. Hogyan van az, hogy ez a réteg a ce­ menthez semmi hasonlatossággal sern bír, vagy hogy ott kifejezett cementsejtek vagy testecsek nincsenek? Ennek valószínűleg az az oka, hogy midőn az egyes cementsejtek a puha alapállományba ke­ rültek, ott határuk elmeszesedése előtt nagyobb részt szétestek és a mészsók már csak ezen szétesett sejteket vagy sejtmaradványok határait vehették körül. Itt tehát a cementsejtek létrejövetele és el-

A KÓROS ÉS É P FOG SZÖVETTANA KÖRÉBŐL.

17

meszesedése közt aránylag több idő telik el, mint a többi cement­ réteg képzó'dése és elmeszesedése közt, a mely idő alatt a mésztelen alapállományban levő sejtek elvénűlnek és szétesnek. E szemcsés réteget csiszolatokon tanulmányozni nem lehet. Itt nem látunk egyebet, mint kisebb-nagyobb legkülönbözőbb alakú szem­ cséket, vagy nagyobb nagyításnál tereket, a melyek áteső fénynél sö­ tétek, ráeső fénynél világosabbak. Ebből azonban még nem lehet biz­ tosan következtetni, hogy mésznek már a csiszolás előtt is múlha­ tatlanul ott kellett lenni, mert csiszolás közben az ott volt szerves anyag összetöpörödik vagy kiesik és így egyszerűen a csiszolás mű­ velete által lehorzsolt és odajutott részecskék is lehetnek. Még azt is észleibetjük, hogy ezek a helyek a dentinrostokkal összefüggés­ ben állanak. De ez az egész, a mit csiszolatokon láthatunk. Metszeteken nagyobb nagyítással (Hartnack 1V/8 kihúzott tu­ bussal) egyes határolt helyeken, többnyire nem egyenletesen szem­ csés alapállományt látunk, úgynevezett bioplasson testecseket, mag­ vakra ritkábban akadunk. E testecsek gyakran nyúlványosak, a me­ lyek segélyével majd egymással lépnek összeköttetésbe, majd pedig a dentinrostokkal. Épp oly gyakoriak azonban a gömbölyű ovális testecsek is, valamint a legkülönbözőbb alakok. Az egész tehát sej­ tes réteg, vagy sejtréteg-maradvány, a hol a sejtek különbözőképen átalakultak vagy szétestek. Hogy e sejtmaradványok mikor és hon­ nan kerültek ide, ha eddigi tapasztalatom nem csal, én a cement­ képződés legelső időszakával hoznám kapcsolatba. Származásukra nézve, mint említettem, legvalószínűbb, hogy szétesett vagy átalakult cementsejtek, a melyeket alapállomány vesz körül, mint az a csontképződésnél is előfordul, a hol aztán csontsejtekké válnak, itt pedig a körülményekhez képest változnak át. Protoplasmájok esetleg másodlagosan nyúlványokat bocsájt, a melyek a dentinrost végével összeköttetésbe lépnek. Ez mindenesetre azon időben történik, midőn a dentin még nincs elmeszesedve. Számba kell azonban vennünk a hámsejteket is, mert újab­ ban Brnnn J ) és Röse 2) kiderítették, hogy a zománcz-szerv a gyö*) Brunn.B eitiage zur Kenntniss der Zahnentwicklung. Archív für Mikroskopische Anatomie 1891. XXXVIII. kötet, 142. lapon. 2 ) Möse. Ueber die Entwicklung der Záhne des Menschen; Archív fur Mikroskopische Anatomie, 1891. XXXVIII. kötet, 447. lapon. Orv.-term.-tud. Értesítő. 1893.

18

RUDAS GEEŐ DR.

kerek képződésénél is részt vesz, de annak csak belső és külső hám­ rétege. Ez a hámréteg ugyanis egy hengeralakú mesodermából álló szövetet határol és e hám mellett közvetetlenűl létre jönnek az odontoblastok; „a hol epithel hüvely nincsen, ott nem képződnek odontoblastok és a hol ezek hiányzanak, ott nincsen dentin", mondja Brunn. *) E hámsejtekről az említett vizsgálók azt állítják, hogy mi­ helyt mellettük odontoblastok képződtek, eltűnnek, a mi ha esetleg nem történik, hanem az alapállományban szétesnek, megkülönböz­ tetni a szétesett cement-sejtektől úgy sem lehet. Hogy ezen sejtek oly különböző elváltozásánál, akár hám- akár cementsejtek legyenek, nagy része van az elmeszesedésnek, magától érthető. Ugyanez alkalommal a szemcsés réteg közvetetten közelében interglobuláris terek is léphetnek föl, a mi valószínűleg oka is volt annak, hogy ez utóbbi elnevezéssel illették. Végül kedves kötelességemnek tartom e helyütt is őszinte kö­ szönetet mondani Apáthy István dr. egyet, tanár úrnak azon lekö­ telező előzékenységeért, a melynél fogva vizsgálódásaimat intézeté­ ben lehetővé tette ; főleg pedig nagybecsű tanácsaiért, útbaigazításai­ ért, melyekkel mindig a legszívesebben támogatott. Nem szabad meg­ feledkeznem Bálint Sándor dr. ez intézetbeli tanársegéd úrról sem, kinek meleg köszönettel tartozom, hogy folytonosan buzdító szavai­ val és baráti segédkezésével nem csekély mértékben könnyitette meg munkálkodásomat.

i) Brunn. 1. o. p. 145.

KÖZLEMÉNY SZABÓ DÉNES TNR. SZÜLÉSZETI ÉS NŐGYÓ­ GYÁSZATI KÓRÓDÁJÁRÓL. Az alumnol női bajok orvoslásában. Akontz Károly dr. tanársegédtől. Heintz és Liebrecht • doktorok a Berlin, klin. Wochschr.-ben, *) valamint a magyar orvosok és természetvizsgálók múlt évi brassa vándorgyűlésén az általuk előállított új összehúzó és fertőtlenítő szerről, az alumnolról értekeztek, s a vele elért kedvező eredmények alapján felhívták a szakkörök figyelmét az új szernek hasonló hatású társai felett tapasztalható előnyeire. Szabó tanár úrnak is adott Heintz dr. próbaképen az új szerből, s így abba a kedvező helyzetbe jutottunk, hogy e meglehetősen feldicsért gyógyszert, már a múlt ev szeptembere óta, az intézetbe bejáró és alkalmas fekvő betegeken kipróbáljuk. Sajnos azonban, hogy intézetünk hiányos felszerelése miatt a szernek mikróba-ölő és érszűkítő tulajdonságát laboratóriumi kísér­ letekkel nem ellenőrizhettük, s csak a betegeken észlelt tüneti ered­ mények méltatására kell szorítkoznunk. Említett szerzők oly össze­ húzó és fertőtlenítő szer után kutattak, a mely az eddig ismert hasonló hatásuaktól eltérően ne csak a szövetek felszínén, hanem a m % e b b rétegekben is megtartsa és kifejtse a hatását. Két évi kisérletezés után sikerült nekik egy fertőtlenítő redu' i* calo savat egy összehúzó hasissal párosítani s megkapták ily módon a e l t e t t követelményeknek megfelelő új vegyületet, az alumnolt. A na phtosulfosavakkal párosított aluminium-sók valamennyien ily ') Dr. m. R. Heintz u. Dr. phil. A. Liebrecht: Berl. klin. Wochschr. 1892. 46. sz. Aus d. Pharmacol. Inst. d. Univ. Breslau. Alumnol ein neues AdstringoAntisepticum. 2*

20

ÁKONTZ KÁROLY DR.

vegyületek, köztük azonban a czélnak az alumnol felel meg legin­ kább. Az alumnol finom fehér por, vizben, kivált forróban, 40 0 / 0 -° n felű! is oldik, továbbá borszeszben és glycerinben is. Reducáló képes­ ségénél fogva a levegőn egy kissé megsötétedik, de ez a hatására semmi befolyással sincs; 5 % alumíniumot és l l ° / 0 ként tartalmaz. Legfontosabb tulajdonsága az, hogy kevés fehérje kicsapja, fölös mennyiségű azonban újra oldja. Épp e sajátságának köszöni azt a tulajdonságát, hogy a mélyebb szövet-rétegekbe is változatlanul eljut. A nyálkahártyákra, fekélyekre stb. alkalmazott alumnol u. i. rende­ sen lecsapódik, de ezt a csapadókot a szövetnedvek csakhamar fel­ oldják, s ily módon a szert a mélyebb részekbe is elviszik. Az alumnol, szerzők kísérletei szerint, l°/ 0 -os oldatban csak 24 óra alatt öli ugyan meg a lépfenebacillust, a genyesztő mikrobát, ille­ tőleg azok spóráit, azonban már 0'01°/0-os oldata megzavarja, 0 4 % - o s oldata pedig teljesen megakadályozza a külömböző mikroba-tenyésze­ tek kifejlődését. A szer érszűkítő hatását béka bélfodrán tanulmányozták. A O0025 —-0\.05°/ 0 os oldat csak csekély, az O01—l°/ 0 -os már jelentékeny érösszehuzódást vált ki, s még 10°/s-os oldata sem hat marólag. Ha 1—5%-os oldatát izmok közé fecskendezzük, a befecsken­ dező hely körül legfölebb apró vérzéseket találunk. A befe cskendező hely körül a szövetekben 1 cm-nyi távolságban is ki volt. mutatható vaschloriddal az alumnol, míg ellenben az ily módon alkalmazott arg. nitr. a szövetekbe nem hatolt be. A szervezetre az alumnol meglehetősen ártalmatlan. 10—20%-os oldatai a gyomrot és beleket erősen izgatják. De csak igen nagy adagok okoznak halált, és csak úgy, ha a felszívódásra kedvezők a viszonyok; pl. naponként 5 grm több napon át a bőr alá föcskendezve. ' A bonczolásnál a vesék voltak megtámadva. A sfbészetben nobőr-, fül-, és szemorvoslásban több mint egy éve alkalmazzák a szert, de a több száz beteg közül egynél sem fordult elő mérgezés Alkalmaztak 0-5--l%-os oldatokat kiöblítésekre, 2 - 20°/0-os pálczikákat; utóbbi tömörségben meglehetősen ed ő, de még mindig sok­ kal enyhébb a h a sonló tömörségű chlorzinknél. Továbbá 10—20°/ -os gazé is van használatban. A bőrgyógyászatban az alumnol-tapaszmullt, és az alumnol-firniszt különösen kedvelik, még pedig idült gyúladásoknál jelentékenyebb •— 10—50°/ 0 -os — tömörségben is.

AZ ALUMNOL NŐI BAJOK ORVOSLÁSÁBAN.

21

Csepp alakban a szemészetben; 4°/0-os oldatnak becseppentésére állítólag igen heves könnyezés is pár perez alatt megszűnik. Por alakban használják a fülgyógyászatban is. Becses tulajdon­ sága a szernek, hogy a sebváladók oldja s ennélfogva szűk sebcsa­ tornák eldugulása nem jöhet létre. A kankós lob ellen, említett szerzők, az első oly szemek tekin­ tik, a melylyel némileg biztos hatást lehet elérni. Mint ismeretes, az idült kankós lobnál a gonococcusok a szövetek mélyében is meg­ fészkelik magukat; ily esetben tényleg csak oly gyógyszertől várha­ tunk jó eredményt, amely változatlanul eljut a szövetek mélyébe is. Erre az ülumnolt képesnek mondják, ez egyik nagyrabecsült tulaj­ donsága. Mások észleléseit röviden előre bocsátani szükségesnek véltem azért, hogy saját megfigyeléseink említettem hiányosságát általa némileg pótoljam, de meg azért is, hogy mások kedvező eredmé­ nyeivel indokoljam a mi kísérleteink jogosultságát. Ezután áttérek saját eseteinkre. Hüvelyhurut ellen négy betegnél próbáltuk meg az alumnolt. Ezek közül kettő catarrhalis és kettő kankós volt. Azonban mind­ össze csak 6—7 kitörlést végeztünk 10%-os oldattal, 3—4 napi időközökben; az egyik kankós betegnél pedig három ízben 10°/ 0 os gaze-t helyeztünk a hüvelybe, a hol 24—48 óráig maradt. Már egy kitörlésre a váladék csökkent és tisztult, a belöveltség apadt és a betegek is határozott javulást éreztek. A gazé ezen­ kívül feltűnően szárazzá teszi a hüvelyt, azonban 24 óra alatt bűzössé kezd válni. Hegyes függölyökre egy betegnél alkalmaztuk a szert; u. i. a carunculákon, a kis- és nagy ajkakon elszórtan található hegyes függölyöket, 12 napon át, naponként 10°/0-os oldattal érintettük. A tüggölyök élénk piros felületei az érintésre csakhamar szürkés-fehé­ rekké lettek, ez a szín azonban egy pár perez alatt eltűnt, és helyet adott az eredeti élénk pirosnál sokkal halványabbnak. Kissé erősebb érintésre a függölyök véreztek. A függölyök eltűnését vagy kisebbedését nem észleltük. Leg­ többször, 24 betegnél, a méhbélléslob különböző alakjainál volt alkal­ mam kipróbálni az alumnolt. Könnyebb áttekinthetőség kedvéért bizonyos szempontok szerint csoportosítottam ezeket az eseteket.

22

ÁKONTZ KÁKOLY DB.

Nevezetesen a nyakcsatornára szorítkozó lobokat elkülönítettem a méhürbéllésének lobjaitól; továbbá úgy a nyakcsatorna, mint a méhürbéllésének lobjait elkülönítettem a szerint, a mint e lobok csak önállóan voltak találhatók, vagy pedig a környezetben is volt valamely lobos szövődmény. Sajnálattal tapasztaltam azonban, hogy ez az osztályozás hiányos és meglehetősen erőltetett, még pedig azért, mert a legtöbbször önkényesen mondhatom az egyik esetről, hogy ez tisztán a nyakcsatornára szorítkozó lob, míg a másik már átlépte a belső méhszáj határát, és hogy egy harmadik csak is a méhür béllését támadta meg. Az ilyen osztályozásnak csak boncztanilag van teljes jogosultsága, klinikailag nincs, mert itt az osztályo­ zás alapját képező tünetek nem elég biztosak. A hüvelyes részen található erosiókat nem tekintik önálló bántalmaknak, azért ezeket én sem soroztam külön csoportba, hanem mint a nyakcsatorna-hurut részjelenségét kezeltem. I. Nyakcsatorna-hurutok

a környezet

lobosodása

nélkül.

1. M. L-né. (206. jksz.) A hüvelyes részen a méh szája körül krajczárnyi szemcsés erosio és pár Naboth-féle tömlő. Az orvoslás a tömlők felnyitásából, a nyakcsatornának és erosionak 10°/
23

AZ ALUMN0L NŐI BAJOK ORVOSLÁSÁBAN.

három érintésre a fekély hámmal volt borítva és még egy pár érin­ tésre a nyakcsatorna váladéka is megtisztult. 3. Cs. J.-nénál (145. jksz.) hólyaghuruton kivül sok gennyesnyálkás váladékot termelő nyakesatorna-hurut és majdnem 4 krnyi könnyen vérző, szemcsés erosio volt. A nyakcsatornát és az erosiót körülbelül 2 hetenkint 5 ízben tapintottuk 10%-os alumnollal. Ez esetben is a szer azokat a változásokat okozta, mint az előzőnél. A beteget utolszor febr. 9-én láttuk, ekkor az erosio sokkal kisebb volt a nyakcsatorna nyálkahártyájának túltengését sem észleltük többé de a csatornái még tágas, a váladék ellenben kevés és tiszta volt. 4. N. ^V. kórisméje idült kankós nyakcsatorna-hurut volt. Az orvoslás három hétig, 3—4 naponkint a nyakcsatornának vagy 10%-os oldattal való kitörléséből, vagy 30°/ 0 - o s bacillusnak az al­ kalmazásából állott. A kitörlések kisebbfokú vérzést okoztak, a vérrel a szer tégla­ vörös laza olvadékot képezett. A bacillust mindig tamponnal rögzí­ tettem, hogy ily módon a szer állandóan és huzamosabban hasson a kankósan fertőzött nyálkahártyára s egyúttal eljuthasson a mé­ lyebb szövetekben feltételezett kóros elváltozásokhoz, s azokat is kedvezően befolyásolhassa. Az orvoslás eredményes volt annyiban, hogy a fájdalmasság, a vérbőség csökkent és a váladék is kevesbedett, ez azonban egé­ szen nem tisztult meg. Beteg a végleges eredményt nem várta be. Az e csoportba tartozott három hurutos alak közül tehát az egyik meggyógyult, a másik kettő, valamint az egy kankós csak ja­ vulást mutatott. 41. Xyakcsatoma-hurutolc

és lobosodások a

környezetben.

1- P. S. né. (25. jksz.) Hólyag-, húgycső-, nyakcsatorna-hurut Naboth-féle tömlőkkel es kisfokú idült medenczebeli hashártyalob volt a betegnél. A húgycsőbe 3-szor 3%-os alumnolos bacillust, a nyakcsatornaba és hüvelybe egy alkalommal 10°/0 -os alumnolos gaze-t tettünk, ket izben pedig 10%-os oldattal törültük ki. Erre a vizelési inger es a fájdalmasság csökkent, a nyakcsatorna váladék kevesbedett. A gazé 48 óra alatt igen bűzös lett. Az orvoslást 3—4 naponkint folytatjuk.

24

ÁK0NTZ KÁROLY DR.

2. B. A. (6. jksz.) A kórisme: nyakcsatornahurut erosioval, baloldali idült pete­ fészeklob és a méhnek hiányos gyermekágyi -visszafejlődése. Deczember 31-től január 12-ig négyszer tettünk a móhürbe 30°/c-os alumnolos bacillust, e mellett a beteg csak hiányosan felelhetett meg a lobellenes orvoslásmód követeléseinek, mert szolgált. Január 12-én, tehát négy ambuláns kezelésre, erosioja alig volt, váladéka tisztult, méhe kisebbedett és kevésbé volt érzékeny. Ezután 3—4 naponkint (5 ízben) a nyakcsatornát és erosiot 10%-°s alumnol-oldattal tapintottuk le. Most már a petefészek-lob is szünöfélben van. 3. P. L.-né. (11. jksz.) Nyakcsatorna-hurut bő genyes, nyúlós kankós váladékkal, krajczárnyi szemcsés erosio, Naboth-féle tömlők és csekély hashártya izgalom volt a betegnél. Az orvoslást a tömlők felnyitásával kezdettük, ezután 3—5 napi időközökben a nyakcsatornát 5 izben 10°/0-os oldattal tapin­ tottuk ki. Ekkor a tisztulás 4 nap helyett 8 napig tartott és a rendesnél sokkal több volt. Most két újabb kitapintásra a váladék jelentékenyen csökkent és tisztult, az erosio kisebbedett és a fájdal­ masság majdnem teljesen elszűnt, azonban az ezután jelentkező tisz­ tulás ismét bő volt és már 2 hétig tartott. Az utolsó kezelés után 4 hétre 30°/o" os bacillust tettünk a nyakcsatornába, az ezután jelent­ kező tisztulása csak 3 napig tartott és kevés volt. 4 hétre újból jelentkezett a beteg; ekkor a nyakcsatornát és az erosiot 10°/0-os oldattal törültük le. 4. N. N.-nél idült kankós nyak csatorna-hurut ellen, a mely szövődve volt a környezet mérsékelt lobosodásával, váltakozva 30°/0-os alumnolos bacillust és 10°/0-os oldattal való kitörléseket használtam. Az orvoslás 3—4 naponkint 3 hétig tartott. Ez esetben a legkisebb beavatkozásra mindig jelentékenyebb vérzést észleltem, és daczára a három heti kitartó és rendszeres orvoslásnak az eredmény nem kielégítő, mert a nyálkahártya még ekkor is vérzékeny volt, a váladék csak jelentékenyen kevesbedett de nem tisztult meg egészen. A 168, 176, 179, 182. számú betegeknél c=ak egyszer alkal­ maztunk 10°/0-os oldatot, mert újra nem jelentkeztek. A kitörlés­ kor ezeknél is több-kevesebb vérzés mutatkozott.

AZ ALUMN0L NŐI BAJOK ORVOSLÁSÁBAN.

25

A II. csoportba sorozott betegek közül a nyakcsatorna-hurut egynél (2. sz.) gyógyult, a többi háromnál pedig javult. Ezenkívül, a szer alkalmazása mellett, javultak a szövődménykép talált lobosodások és a méh subinvolutiója is. A 3. számú betegnél két izben bővebben, de most már a rendesnél is mérsékeltebben jelentkezett a tisztulás ; éppen így engedtek később az első kezelések alkalmá­ val észlelt vérzések is. Mind e tünetek arra vállnak, hogy a beteg nyálkahártya helyett az orvoslás folyamán új és egészséges képződött III.

Méhbéllés-hwrutok

a környezet

lobosodása

nélkül.

1. N. J.-nénál (199. jksz.) retroflectált méh, hurutos méhbélléslob és erosio volt a kórisme. 5—6 napi időközökben 5-ször vég­ zett 10%-os alumnol-oldattal való kitörlésre a váladék tisztult, apadt és az erosio jelentékenyen kisebbedett, a méhbéllés kitörlése mér­ sékelt méhösszehuzódásokkal és csekély vérzéssel járt. Ezután a méhet gyűrűvel rögzítettük rendes helyzetében. Beteg jelenleg jól érzi magát. 2. H. K.-né. Vetélés után hiányosan visszafejlődött méhet és vérző méhbéllés-lobot kezeltem nála váltakozva 3 0 % os alumnolos bacillussal es 10%-os kitörlésekkel. A beteg két heti orvoslás után majdnem teljesen gyógyulva utazott haza. 3. P . L.-né. (167. jksz.) Csak egyszer orvosoltatott 10%-os oldattal.

E csoport két hurutos méhbéllés-lobja, valamint a 2. számú g subinvolvált méhe az alumnol kezelésre jól és zavartalanul gyógyult. A kezeléskor vérzések itt is voltak. ete

1V. Jüéhbéllés-hurut és lobosodások a

környezetben,.

1- O. E.-né. (12. jksz.) Idült méhlob, habarczosméhbélléslob és erosio volt a kórisme. Két ízben törültük ki a méhűrt és a nyakcsatornát 10%-os oldata >, a vérzés azonban nem szűnt, az eredmény még nem kielégítő s az eljárás folytatandó.

26

ÁKONTZ KÁROLY DK.

2. B. J.-né. (155. jksz.) A méhbélléslob két oldalt idült parametritissel volt szövődve ; a hüvelyes részen csekély erosio. November 8-án és 12-én egy-egy lO°/o-°s kitörlésre a hüvelyes részen friss hám képződését és a vá­ ladék tisztulását láttuk. 3. K. J.-né. (194. jksz.) Ez esetben a méhbéllés mérsékelt lobja a hashártya alatt levő sejtszövet idült lobjával volt szövődve. November 24-én a méhűrt 10%-os oldattal törültük ki; erre azonban a lobosodás fokozódott. Másodszor febr. 9-én és harmadszor 11-én már csak a nyakcsatornát tapintottuk ki; mindkét kitapintáskor csekély vérzést észleltünk. A lobosodás fokozódását ez esetben kedvezőtlen magatartás, sok járkálás, nehéz munka is okozhatta. Be­ tegnél most már javulást jelezhetünk. 4. K. J.-né (136 jksz.) Kórisme: méhbéllés-lob, bő, gennyes váladékkal, Naboth-féle tömlők, erosio és csekély fokú idült parametritis. Előzetesen a tömlőket nyitottuk föl, majd deczember 21-én és 29-én a méhűrt és nyakcsatornát 3°/ 0 -os oldattal törültük ki. Itt is két kezelés után a méh körűi talált idült lob heveny alakot öltött. Azóta a beteget lobellenesen kezelem. 5. B. K.-né (4 jksz.) Betegnél hurutos méhbéllés-lob, idült méh- és hashártyalob volt kórismézve. A méh vérbőségének csökkenését reméltem elérni avval, ha az alumnolnak a méh szövetébe való eljutására módot nyújtok. E végből január 3 ári és 7-én 30°/ 0 -os baeillust helyeztem a méhűrbe, azonban a várt jó eredmény helyett az idült lobosodások itt is heveny alakot öltöttek, úgy, hogy az alumnollal való ke­ zelést teljesen abba kellett hagynom. Azóta a beteg jelentékenyen javult. 6. Cs. J.-né (158. jksz.) Leletünk ez esetben: sok gennyes, nyálkás, kankós váladékot termelő méhbéllés-lob, továbbá lobos szövődmény a húgycső és has­ hártya részéről. Öt napi időközzel kétszer törültem ki 10%-os ol­ dattal a méhet és a nyakcsatornát. E kezelés mellett azonban a be­ teg, tanácsunk ellenére, igen sokat járkált, ennek megfelelően álla­ pota csakhamar rosszabbodott s két oldali heveny p^rametriticus iz-

27

AZ ALUMNOIi NŐI BAJOK ORVOSLÁSÁBAN.

zadmánynyal klinikánkra jött feküdni. A lobosodás csökkentével a húgycső-hurut ellen 30°/0-os, később 3°/0-os alumnolos bacillusokat alkalmaztunk; azonban a 3%-os is fájdalmakat okozott neki s ezért ezzel is felhagytunk s csak a szokásos lobellenes orvoslásban része­ sítettük. 22., 181. és 213. számú betegeket csak egyszer-egyszer kezeltük. * A IV. csoportba sorolt, a környezet lobosodásaival szövődött méhbéllés-loboknál, a mint látjuk, kedvezőtlen, de tanulságos ered­ ményekhez jutottunk. Az 1. és 2. számnál két-két kitörlésre javu­ lást láttunk, azonban a 3, 4, 5 és 6 számú betegeknél a méhbéllés kitörlésére a környezet idült lobjai heveny és többé-kevésbbó heves alakot öltöttek. A 4. sz. betegnél csak 3°/„-os, a többieknél azonban már tömörebb oldatot használtunk. A környezet heveny lobosodásaival szövődött máhbállés-lobokat helybelileg egyátalán nem szabad kezelni. Ezt mi sem tettük, mert eseteinkben a környezetben mindig csak idült, vagy szünőfélben ]evo lobok voltak. Rendesen még ilyenkor sem tanácsos a méhbéllést közvetetlenül kezelni, mert már csekély intrauterin beavat­ kozás is erősen ingerelheti a szomszédos lobos részeket. Mi azonban bíztunk az alumnol enyhe hatásában és megpróbáltuk a szomszéd­ ság lobosodása daczára is alkalmazni, annál is inkább, mivel tud­ tuk róla, hogy a mélyebb szövetekbe változatlanul eljut és ott érszükítőleg, tehát lobellenesen hat. Ez alapon reméltük, hogy a kör­ nyezet lobját mérsékelni fogja. Azonban az eredmények nem igazolták elméletünket. A lobok fokozódását valószínűleg a szer alkalmazásának a módja, a művi inger, nem pedig maga a szer okozta. Mert egyál­ talán nem képzelhető el, hogy a 3°/0-os oldat, a melyet az újszü­ löttek kötőhártyája is igen jól eltűr, a méh környezetére oly erős inger volna. * A feltalálók az alumnolt specificus szernek tekintik lobok ellen. Wolffberg i) már használta

is újszülöttek

kankós

kankós

szemlobja

*) Dr. Wolffberg: Zur Prophylaxe d. Blenorrh. d. Erwachsenen u. z. Therap. d. Blenorrh. d. Neugeborenen. Therap. Monatschr. 1892. No 11.

28

ÁKONTZ KÁROLY DR.

ellen. Nekünk ugyan nem volt módunkban kankós kötőhártya-lobnát kipróbálni; de e helyett alkalmaztuk újszülöttek kankós szemlobja megelőzése czéljából. Eddig közel 50 újszülöttet kezeltünk vele a Credé-féle prophylacticus lapis-becsöppentés helyett. Eljárásunk abból állott, hogy a' szülés után, lehetőleg hamar, tiszta pamuttal letörültük az újszülött szemeinek környékét és a szemhéjakat, ezután a feltárt szemrésbe cseppentő üvegből egyné­ hány csepp 3°/0-os oldatot bocsátottunk. A kötőhártyák 1—2 napon át belöveltebbek voltak a rendes­ nél és csekély híg, zavaros vízszerű váladékot termeltek, a mely a szemhéjak szélein itt-ott sárgás porkké száradt. A szemhéjak csak egy-két esetben voltak valamicskét megduzzadva, különösen olyan­ kor, ha az oldat nem volt eléggé tiszta. A vérbőség és duzzanat egyszerű langyos vízzel való mosásokra mindannyiszor megszűnt s mindez ideig kankós szemgyúladást )iem észleltünk. Ha e kedvező eredményt további észleleteink igazolni fogják, akkor igen becses óvszerrel fogunk rendelkezni a csecsemők veszélyes kankós szem­ lobja ellen, mert a 3%-os alumnolt, ártalmatlanságánál fogva, nyu­ godtan adhatjuk majd a bábák kezébe is, míg ezt ma a 2°/ 0 -os lapis-oldattal ném tehetjük. Előadásom folyamán meggyőződhettünk arról, hogy az alumnololdat a nyálkahártyákon és a hámtól fosztott helyeken finom szür­ kés fehér lepelt képez; ez azonban csakhamar eltűnik és újra lát­ ható lesz az eredeti felület, de elhalványodva, helyenkint ránezosodva, másutt pedig apró vérpontokkal fedve;. A fehérjével e szerint csa­ padékot képez a szer, de ez a csapadék az oda szivárgó feles meny nyiségü fehérjében újra oldódni látszik- Az ereket összehúzza, a szö­ veteket elhalványítja ás azok vérbőségöket csökkenti. Más részről azonban gyakran láttunk a szer alkalmazása után csekélyebb vérzéseket E körülmény még sem jogosít, föl bennünket arra, hogy a szernek kísérletileg kimutatott érszükítő hatásában ké­ telkedjünk, azért, mert tekintetbe kell vennünk, hogy eseteinkben lobos, bővérű és könnyen vérző felületeket kezeltünk vele. Az ilyen nyálkahártyák a legcsekélyebb érintésre is, a milyen pl. egy óvatos szondázás, könnyen vérzenek. A hüvely, nyakcsatorna és méhbéllés egyszerű hurutos lobj ainál már egy néhányszori alumnollal való orvoslásra is a vérbőség,

AZ ALUMN0L NŐI BAJOK ORVOSLÁSÁBAN.

29

a fájdalom csökkenését és a váladék tisztulását észleltük. Egyik be­ tegünk erosiója már három érintésre meggyógyult. A kankós loboknál teljes gyógyulást egyszer sem láttunk, ta­ lán azért, mert a kezelés nem volt elég rendszeres és elég hosszas. A környezet lobosodásaival szövődött méhbéllés-loboknál ked­ vezőtlen eredményeket észleltünk. E tapasztalataink óvatosságra in­ tenek. Legczélszerübb ily esetekben egyáltalán nem, vagy csak fekvő betegeknél és kellő óvatossággal alkalmazni a szert. Legjobbnak tartjuk az aránylag legegyszerűbb orvoslásmódot, t. i. a lobos felületnek 10—20°/o" os oldatba mártott pamuttal való letapintását. Ha a szert huzamosabban akarjuk a beteg felülettel érintkezésben tartani, akkor alkalmazzuk por, bacillus vagy gazé alakjában. A gazé azonban már 24 óra múlva bűzös kezd lenni, ezért huzamosabban nem tanácsos hagyni. Mindezek alapján, ha még a szernek olcsóságát is tekintetbe veszszük, mondhatjuk, hogy az alumnolnak sok oly becses tulaj­ donsága van, a melyek neki az eddig használt hasonló hatású sze­ rek mellett is jövőt biztosítanak. *j ') Az oldatok alatt mindig vizes-oklatok értendők.

KÖZLEMÉNYEK BRANDT JÓZSEF DR. EGYETEMI NY. R. TANÁR ÉS MŰTŐ-INTÉZETI FŐNÖK KLINIKÁJÁRÓL. I. Fürészelt koponyaseb esete. (Betegbemutatással-*) Papp Gábor dr.-tól. Tiszlelt szakűlés! Mélyen tisztelt főnököm felszólítására sze­ rencsém van koponyasérülésnek egy érdekes esetét megismertetni, egy fürészelt koponyasebet. A súlyosabb fej- és koponyasebek gyak­ ran fordulnak elő klinikánkon s bo anyagot szolgáltatnak megfigye­ lésekre. Mivel pedig azok eddigelé nem közöltettek, örömmel vettem a megtisztelő felszólítást. Az orvosi és különösen a sebészi művekben a koponyasérülé­ sek igen részletesen vannak ismertetve. Szó van ott a lágyrészek metszett, vágott, szúrt, zúzott, szakított sebeiről, a koponya repe­ déseiről, tátongó folytonossághiányairól, benyomásos, darabos, szál­ kás, csillag-, és lik-töréseiről. Szó van ott arról, hogy e külső sebek­ hez a koponyaüri lágy részeknek minő bántalmai társulhatnak. Feltűnő azonban, hogy az irodalom mily kevéssé foglalkozik a ko­ ponyának fürészelt sebeivel. Hogy a sérülések ez alakja a többinél ritkábban fordul elő, az ennek magyarázatát nem képezheti. Vagy talán nincsenek a fűrészelt sebnek a többi koponyasebtől eltérő tulajdonságai ? Esetünk már ez okból is érdekesnek mutatkozott, miért is igyekeztem azt gondosan megfigyelni. És most álljon itt a kórtörténet' P. P. 17 éves belesi deszkagyári munkás; a megelőző idők­ ben egészséges volt, beszélni, írni, olvasni jól és tisztán tudott. Ez év okt. 13-án működésben levő körfürésztől súlyos koponyasebet kapott. A fürész körülbelöl egy mt. átmérőjű volt, egyik oldalon meredek, másikon lejtős fogakkal s állítólag srenkolással (a fogak *) Előadatott a/ „Erd. Múz.-Egyl." orvos-természettud. szakosztályának 1892. november 26-ki ülésén.

FÜRÉSZELT KOPONYASEB ESETE

31

váltakozva jobbra-balra dűltek). Beteg a sérülés után az első segélyt adó orvos levélbeli állítása szerint félórára eszméletét veszítette. Később jobb kezét és alsó végtagját igen gyengének érezte, beszélni nem tudott, de tetteiből Ítélve értelme ép volt s a beszédet meg­ értette. Hányás, görcsök nem jelentkeztek. Másnap Kolozsvárra a sebészi klinikára indult, a hová anyja kíséretében késő éjjel érkezett. Jelen állapot. A véres hajzat eltávolítása s kellő tisztítás után a fejsebet a következőképen találtam. A lágyrészek sebe a jobb szemüri szél felett 2 cm.-re, a középvonaltól 2 - 5 cm.-re kezdődik, innen rézsut fel- és balfelé halad, a középvonalat az orrgyökér fe­ lett 4 cm.-re szeli, a bal homlokdudor felett elvonul, a koszorúvarratot a középvonaltól balra 4 cm-re keresztezi, s a bal faldomb előtt, a középvonaltól 8'5, a bal hallójárattól 10 cm.-re végződik. Hossza 18, szélessége átlag 3 cm., szélei zegzugosak, roncsoltak, beszűrődöttek. E sebnek megfelelő irányú koponyaseb a falcsonton 1, a homlokon 2 cm.-rel rövidebb annál, szélessége 0-8 cm., szélei egyenetlenek, belőle kiinduló repedés kíméletes vizsgálat mel­ lett nem mutatható ki. A seb felső felében a kemény agyhárgya folytonossága is meg van szakítva, belőle egyes kisebb czafatok állanak ki, sőt babnyi területen a pókháló-hártya is hiányzik, s itt savószerü (agy-gerinczagyi) folyadék szivárog elő. Az egész sebfelületet csont fürészpor fedi. A kemény agyhártyán s az agyon igen érde­ kes rytbmicus mozgás szemlélhető, a mely háromféle: 1. a felület mden érlökésnek megfelelően emelkedik egy kispé s újra lesűlyed; • belégzéskor ellapúi, kilégzéskor elődomborodik, annyira, hogy a sontrest egészen megtölti; 3. erősebb érlökések csoportját gyengébb enokesek csoportja váltja fel koronként, minek megfelelően az agye ulet szintén emelkedik, illetőleg sűlyed. E különböző mozgások sszetetelébol származik azon körülmény, hogy az agyfelület egy arabig inkább a csontsebben vagy ennek közelében, azután pedig m % e b b helyzetben lüktet. Homlok és szemek eltérést nem mutatnak. Az arcz jobboldalt elsimult, s mozgatásnál a száj feltűnően balra húzódik, a kinyújtott n yelv hegye egy kissé jobbra tér. Jobb felső végtag alig mozgatható, erőkifejtésre csaknem képtelen. Dynamometer mutatóját alig mozdítja ki. Ellenben a bal 40-re nyomja. Jobb alsó végtag szintén erőtle­ nebb a balnál.

32

PAPP GÁBOK DR.

Érlökés telt, elég feszes, némelykor erősebb s gyengébb lökés­ csoportokba rendeződik, száma perczenként 68. Légzés egyenletes, mély, perczenként 20, hőmérsék a hónaljban 374. Hólyag, végbél rendesen működnek, vizellet rendes. Beteg teljesen öntudatán és értelménél van, a beszédet meg­ érti s tőle telhetőleg a felszólítások szerint cselekszik, bár egy kissé vontatottan. Kérdésekre mindig „nem" szóval felel, melyben a két mássalhangzót néha felcseréli. Leírja kuszált betűkkel a nevét és életkorának évszámát, még pedig akár ezt, akár egyebet kivánunk tőle. Nem olvas, legalább fenhangon nem. Orvoslásból és kórlefolyásból a következőket emelem ki : Okt. 14—15. A seb kellő tisztogatás és fertőtlenítés után antisepticus kötéssel fedetik. Állapot ugyanaz. Okt. 16. Agy be van süppedve, csak erősebb köhögésnél nyo­ mul elő, s ilyenkor a pókhálóhártya résén át még savószerü folya­ dék szivárog. Hő 37-2—38-2. Érlökés 76, légzés 24. Okt. 17. 37-4—38-0. 68.20. Beteg aluszékony. Okt. 18. Az agy újra a csontrésben van ós kevésbé hullámzik. Savószerü folyadék már nem ürül. 37-6 —-384. 72.20. Jobb kéz dynamometeren 15, bal 40. Okt. 19. Seb felülete mindenütt sarjadzik. A pókhálóhártya rése már nem látható. Kevés geny. 37-0—37-9. 66. 24, Dynamometer: jobb 20, bal 45. Okt. 22. Beteg egyes szavakat és mondatokat nehézkesen és hibásan utánmond. Agy kissé besüppedt. Sarjak mindenütt a csont­ seb felületén is. Geny kevés, sűrű. 36-2—36-5. 78.20. Erő: jobb 30, bal 50. Okt. 24. Beteg némileg már beszél. Arcz eltérése csekélyebb. Jobboldali végtagok mozgásai erőteljesebbek. Láz nincs, érverés 80, légzés 24. Erő: jobb 30, bal 55. Okt. 28. Beteg fenn jár. Okt. 29. Az orrgyükér felett tallérnyi területen vizenyős duz­ zanat mutatkozik, a mely a kötés meglazítása után ólomeczetes bo­ rogatásokra csakhamar eloszlik. ,Beteg jól érzi magát, fenn jár s könynyebb munkákat végez. Nov. 1—10. A sebür telik, sarjak élénkek, bőr rájuk vonul. ErŐ: jobb kéz 40—45, bal 47-5-55-0.

:;:;

FŰRÉSZELT KOPONYASEB ESKTE.

Nov. 11 — 26. A sebűr nagyobbrészt megtelt, hámtól szabadon csupán egy kis csík van. Arc/on az éltérés csekély. Beszéd vonta­ tott, tagolt; egyes betűk felcseréitetnek vagy kihagyatnak. Beteg olvas és ír. Erő: jobb 45—77, bal 72\r). A tünetek értelmezése. A félórai eszmélet lenség és a kissé gyér érverés kisebbfoku agyrázkódásra matatnak. A szájfacialis hűdése, a jobb felső és alsó végtag félhűdéso, az aphasia, illetve monophasia az agyfelületnek némi zúzódásán (seb nélkül), vagy az agyhár­ tyákról átterjedett körülírt lobosodáson, vagy tán mindkettőn alapulhat. A sérülés iránya az agyfelületnek következő részei felett ha­ ladott el: bal homloktekervények, főleg az alsó, az elülső központi tekevvénynek alsó és középső, a hátsónak pedig középső része. Az agykéreg e helyeinek élettani működése a következő: az alsó homloktekervényben s az elülső központinak alsó részében a beszédnek s tán az Írásnak és olvasásnak központja székel ; e részek sértése aphasiát, alexiát és agraphiát von maga után, s Broca szerint az alsó homloktekervény bántalmai a beszéd tagolását zavarják. Az elülső és hátsó központi tekervénynek középső részében a felső vég­ tag mozgató központja, felső részében pedig az alsó végtagoké I0 glal helyet. Végre az elülső központi tekervény alsó részében van a szájfacialisnak és a nyelvalatti idegnek mozgató központja. Betegünknél a fentebbiek szerint mind oly tünetek voltak, a melyek a felsorolt köz pontok bántalmára mutatnak. Tehát a kórtü­ netek, a boncztan adatai és az élettani törvények igen szépen össze­ vágtak. A súlyos sebzés minden különös szövődmény nélkül gyógyult. Az agyhártyák gyúladása, a mennyiben a sérülés miatt bekövetkeze tt, körülírt maradt. A pókhálóhártya nyilasa záródott, az agy szürke kérgének bántalma is körülírt maradt. A hűdési tünetek Majdnem egészen megszűntek. Valószínű, hogy e javulás a bántal­ mazott agyrészek normalisatioján alapúi. Legalább az ido rövidsége miatt nem igen lehet feltenni, hogy a megrövidített functiók új idegpályák fejlődése vagy a jobb agyfél megfelelő részeinek begya­ korlása által tértek volna vissza.. Orv.-term.-tud. Értesítő. 1893.

3

u

PAl>P (ÍÁfiOR

DK.

Fontos, hogy az értelem, az intelligentia jóformán nem szen­ vedett. És idecsatolva felhozom, hogy ezelőtt 4 évvel a kolozsvári klinikán egy beteg állott orvoslás alatt, kinek szövődött koponya­ törés mellett agyelőesése volt. Trepanatio végeztetett rajta, csont­ darabok vétettek ki, s a vissza nem helyezhető előesett agyrész művi úton eltávolíttatott, Mindamellett az értelem semmi tekintet­ ben zavart nem szenvedett. Sebészi szempontból igen érdekes még a csont sebe. A fürész összetett, fürészfogakból összetett eszköz. Megkísértem a jelenlegi­ hez hasonló, gyorsan, nagy erővel működő, nagy fürésznek hatását egy kissé elemezni. E czélból egy fogat külön képzelek s kisérek útjában. Van tehát egy erőnk, a mely a fürészfoghoz van kötve, és egy többé-kevósbbé gömbölyű felületünk, a koponya felülete; e felület oly csontfalé, mely puhább, likacsos réteget, a diploét maga közé záró két tömör rétegből áll, s a melytől körülvett tért lágy részek, agy, stb. töltenek ki. A gömbfelületre ható erő természettani törvények szerint két componensre bomlik: egyik radiális, másik tangentialis irányban hat. Minél nagyobb az erő iránya és az érintő közti szög, vagyis minél merőlegesebb az erő iránya a gömbfelületre, annál nagyobb lesz a radiális, és annál kisebb a tangentialis componens; és megfor­ dítva. A radiális componens a megtámadott pontot a gömb központja felé igyekszik tolni, a mi a koponyánál, mint rugalmas testnél bi­ zonyos fokig a folytonosság megszakítása nélkül lehetséges ; a rugal­ masság határán túl azonban a koponyán impressio, körötte pedig . sugaras vagy kör-repedések támadnak. Ez a lamina externán. A lamina internára a radiális komponensen kivül a külső lemeznek befelé nyomuló részei is hatnak, azt mintegy behorpasztják, kifeszí­ tik. Ezért a belső lemez különösen szétrepedezhetik, szálkásan törhetik. A tangentialis erőcomponens a megtámadott pontot maga előtt tolni iparkodik. Mivel pedig oly fűrészeknél, a melyek fogai egyenes vonalat képeznek, az erő iránya az érintővel igen kis szöget képez, túlságos nagy lesz a tangentialis erőcomponens, ennek hatása lép

FŰRÉSZELT KOPONYASEB ESETE.

35

előtérbe. A fürészfog a felületen barázdát vág, melynek szélei némi tekintetben szaggatottak, egyenetlenek lesznek; ellenben impressio, repedés ritkább. Máskép van ez a körfűrésznél; hol a radiális componens igen nagy és így a csontrészek a koponya belseje felé in­ kább nyomatnak. Az erő minél előbbre halad, annál kisebb lesz az érintővel képezett szöge, annál nagyobb a tangentialis componense. S midőn iránya a gömbsugárra merőleges, az érintővel párhuzamos lesz: ak­ kor a tangentialis componens egyenlő az összes erővel, a gömb köz­ pontja felé irányuló radiális componens pedig semmi. E pont a diploeben, a belső lemezben, vagy még mélyebben lehet. Ezentúl a tangentialis componens megint kisebbedik, és nő a radiális, a mely azonban most már nem a központ felé, hanem ellen­ kezőleg centrifugai irányban hat. Most már a külső csontlemez fog nagyobb sérüléseket szenvedni. A csontseb tehát árokalakú lesz, melynek kezdetén a külső csontlemez sebszélei épebbek és simábbak, mint a végén, s a mely­ nek közepe különböző mélyen fekhetik. Hogy a szomszédság meny­ nyire szenved, az az ékhatás és gyorsaság nagyságától függ. Előbbi­ től egyenes, utóbbitól fordított arányban. A kisért fürészfog után mások jőnek, srenkolás esetén nem is mind ugyanazon síkban, és ez az a körülmény, a mely a fürész ha­ tását más eszközökétől megkülönbözteti. Maga a fürészelt seb mindig anyaghiány és részben szakítás eredménye. Tátongása a szerint váltakozik, hogy a fogak egy sorban leküsznek-e, vagy kettőben, és hogy az egy síkban fekvőknek he­ gyei egy vonalat képeznek-e vagy kettőt? (srenkolás.) A seb kez­ dete és vége a legsekélyebb, közepe felé mélyebb lesz; oldalai mere­ dekek. Azon körülmény, hogy itt a fürészfogak által rövid időközök­ ben számos behatás történik, a Koch és- Filehne kísérleteit juttatja eszembe. Vájjon nem szerepelnek-e itt az eszméletlenség létrehozá­ sában a fürészfogak apró, szapora ütés i ? A fürész behatásában és a fürészelt sebben tehát bizonyos sajátlagosság van, a mi megérdemli a vele való foglalkozást. 3*

36

PAPP GÁBOR DU.

II. Skleroderma adultorum két esete. (Beteg-bemutatással.) Egyik a sebészeti intézet betege, s bemutatását mélyen tisztelt fő­ nököm volt szíves megengedni, a másikhoz magán-úton jutottam. Legyen szabad e betegségről Kaposi után röviden a következő­ ket felhoznom. Eddigelé mintegy 100 eset közöltetett. Főleg középkorú nők­ nél lép fel. Megjelenésében és továbbterjedésében a bőr pirja és vizenyője előzi meg. A test bármely részén előjön, ritkán az alsó vég­ tagokon s ritkán mindkét oldalon. Néha ideg mentén. Maga a kó­ ros bőr az elevatio szakában csíkok, foltok alakjában vagy elterjed­ ten kemény, merev, nem redőzhető, el nem tolható, üjjbenyomatot nem tartja hosszasan, nem fájdalmas, ritkán érzékeny. Mozgást gá­ tolja, zsugort okoz; néha bemélyedett, többnyire kiemelkedett. Érzési zavarok nincsenek. Az atrophia szakában a bői- besüpped, itt-ott festenyzett, száraz, elvékonyodott, kemény; riéha megreped, fekélyedik. Az egész folyamat a bőr kötőszövetének tömörülésén, keményedésén alapszik. Oka ismeretlen. Évekig fennállhat. Ha már a sorva­ dás szaka beállott, a rendes állapotba való visszatérést várni nem lehet. Első betegünk 30 éves férfi, ki azelőtt mindig egészséges volt. Három hónappal ezelőtt lábujjainak viszketése vonta magára figyel­ mét. Az ujjak alatt kis repedéseket talált, továbbá hogy mindkét lába s az alszárak alsó része meg van dagadva. Később a lábfejek daganata szűnt, ellenben a lábszáraké megmaradt. Ezért klinikánkra jött. Különben jól fejlett és rendes szervekkel biró egyénnek lábujjai alatt haránt bőrrepedések. Mindkét oldali láb és alszár alsó része igen kemény, merev tapintató, bőr feszes,- nem redőzhető, el nem tolható, üjjbenyomatot meg sem enged, a nyomás okozta hal­ ványságot hosszasan tartja. Lábszárak felső részei duzzadtak üjj­ benyomatot tartják. Lábizületekben mozgás korlátolt. Bal ikra kissé érzékeny. Egyéb eltérés nincs. ügy látszik, hogy a folyamat a lábakon, sőt tán a lábujjakon kezdődött, s itt már bőrrepedésekhez vezetett. Innen oedemától megelőzve az alszár felé s azon fel terjedett. Érdekes az esetben

SKLERODERMA ADULTORUM KÉT ESETE.

37

az, hogy az elváltozás mindkét oldalon és az alsó végtagokon, fér­ finál van jelen. Az orvoslás Kaposi ajánlatára roboratio és massage lesz. Másik esetünk 12 éves tanuló, kinek az elváltozás a jobb hü­ velykpárnáján s a hüvelyk és mutatóujj közti bőrön van jelen. A hü­ velyk a mutatóujj felé van húzva, ez állásban rögzítve s így moz­ gásaiban korlátozva. E helyen seb, vagy lobos folyamat, fájdalmas­ ság nem volt. Egy év óta áll fenn.

KÖZLEMÉNY BRANDT JÓZSEF DR. NY. R TANÁR SEBÉSZI KORÓDÁJÁRÓL. A hólyagba jutott faág-részlet okozta kőképződés.*) Déri J. Henrik dr. nriító'nö vendektől. Előadásom tárgya az egyetem sebészi koródáján észlelt s Braudt tanár és műtőmtézeti főnök úr szívességéből nekem átengedett eset ismertetése. Az eset egy, a végbél mögött, majdnem mellette a hó­ lyagba hatolt és részben ott maradt faág-részlet okozta kőképződésre vonatkozik. Daczára annak, hogy az ilyen ok előidézte kőképződés arány­ lag ritkaság, mégis egész irodalma van az eseteknek, minek az az oka, hogy minden ilyen esetet ismertetnek. Esetem a következő: Kormos Miklós 44 éves földmives 1392. november 3-án azon panaszszal vétette fel magát a sebészi kórodára, hogy nagyon gyakran — csaknem minden negyed órában - kell vizelnie és hogy vizelés alkalmával az alhas tájáról a keresztcsont ós végbéltáj felé kisugárzó fájdalmakat érez. Eddigi betegségeire nézve kérdeztetvén, előadja, hogy 1891. május 21-én egy fáramászott, a fa ága letört alatta és o, a vele együtt a földre eső faágra esett, miközben a faág végbélnyilaw mögött testébe szűrődött. Következő nap a sebészi kóiodára vetette fel magát, és akkori állapotát a kortörténetben következőleg találtam feljegyezve. Középtermetű, középszerűen fejlett csont- és izomrendszerű férfi beteg borszme rendes. Szellemi ós külérzéki szerveinek működése, továbbá legzo, keringési, emésztő szervei eltérést nem mutatnak. A végbe nyilas hátrafelé tekintő széle és a keresztcsont kitapintható Y6ge k Z O t t l tel Ületen ° ' ' a végbélnyilastól 1-5 cmterrel hátrafelé, van *) Előadatott az „Erd M117 T?„,l i *« iiU,in»h 1BQ9 *„>,, OK - i '"-^bJ et orvos-tennészethulományi szakosz­ tályának 1893. íebr. 25-en tartott ülésén

A HÓLYAGBA JUTOTT FAÁG-RÉSZUST OKOZTA KOKÉPZÖDÉS.

39

egy 2 5 cm. hosszú és 1 cm. széles, egyenetlen szélű folytonossághiány, a melyben egy körülbelül írón vastagságú faág egyenetlenül letört széle 'látszik. ' A mintegy 6 cm. hosszú faág-darab kihúzása után látható lett a sebnyilás. A sebnyilásba dugott kutasz, a mint azt az egyidejűleg a végbélbe tolt ujjal érezni lehetett, előbb a vég­ bél hátrafelé' tekintő fala mögött fölfelé, majd a végbél jobbfelé tekintő fala mellett előfelé halad. E sebnyiláson állandóan csepeg a vizelet; vizelés alkalmával szintén ezen sebnyiláson ürittetik ki a vizelet. Minél nagyobb erővel fecskendeztetik viz a húgycsövön át a hólyagba, annál nagyobb erő­ vel ömlik ki a végbél mögötti sebnyiláson. Ha a beteg a hassajtó mőködtetésére szólittatik fel, szintén nagyobb erővel ömlik ki a be­ fecskendezett folyadék az említett sebnyiláson. De úgy a vizeletnek, mint a befecskendezett folyadéknak kiürülése meg volt szüntethető, ha a végbélbe tolt ujj a végbélnek mellfelé tekintő falára nyomást gyakorolt. A sebnyiláson sem székletét alkalmával, sem máskor nem ürül ki bélsár. , . . . u A végbél fala ujjal vizsgálatkor mindenütt épnek bizonyult. De a végbél sértetlen volta mellett szólott egyfelől az, hogy a vég­ belen sem vizelet, sem pedig a húgycsövön át a hólyagba fecskende­ zett folyadék nem távozott. Azon körülményből pedig, hogy a hólyagba fecskendezott folyadék a hassajtó működtetése alkalmával nagyobb erő­ vel ömlött ki a sebnyiláson, továbbá, hogy a betegnek nem voltak nagy fájdalmai és hogy nem volt hőemelkedése, arra lehetett következ­ tetni, hogy a beszúródott faág nem sértette meg a hólyag tetejéről és hátsó falának felső részletéről a végbél elülső falára áthúzódó hashártya-redőt, vagyis arra, hogy a sebmenet nem közlekedik a has­ üreggel. Abból, hogy a sebnyiláson folyton csepeg vizelet, hogy a vizelés alkalmával is a sebnyiláson ürül ki a vizelet, kiviláglott, hogj a sebmenet a hólyaggal közlekedik, és a kórisme fistula vesicococcy9ealis-va tétetett. Minthogy a beteg késő este került a korodara, el­ határoztatott, hogy következő reggel kőkutaszszal tétetik vizsgalat arra nézve, vájjon nem maradt-e a faágnak egy részlete a holyagban. Igaz ugyan, hogy vannak sebészek, P i r o g o d ) és mások, a kik a hólyag friss sérüléseinél a kutaszszal való vizsgálást veszélyesnek tartják, attól való félelmökben, hogy a kutassszal vizsgálás közben a hólyagban levő idegen test a hasűrbe juthat. ~ i) Pirogoff: Gratutógé der allgememen Kriegschirurgie 1864.

40

13BUI J . HENRIK DB.

Főnököm, Brandt tanár úr azonban Brunssal *) és Neudörferrel ») egyetértve, a kutaszszal való vizsgálásra határozta el magát. Tehette pedig ezt ez esetben annyival inkább, minthogy az előzetes vizsgálat alkalmával a hashártya sértetlen voltáról győződött meg, és így még a Pirogoff említette veszélytől sem kellett tartania. Ha a kutaszszal való vizsgálatnál találtak volna a hólyagban ág-részletet, akkor lehet, hogy egy ideig várakozó álláspontot foglaltak volna el, számítva a r r a , hogy idegen testek a hólyagból spontán is szoktak kiürülni. Denucé 3) 391 ilyen esetében 31-szer, a Bartelstől *) összegyűjtött 92 eset közül pedig 28-szor ürült ki spontán az idegen test a hólyagból a húgycsövön. Ha az ágrészlet spontán nem ürült volna ki, akkor megkísértették volna kőmorzsolóval össze­ törni, vagy pedig Leroy, Luer, Matthieu, Collín e czélra szolgáló eszközei segélyével kihúzni. Ha ez sem vezetett volna czélhoz, ak­ kor kőmetszés útján távolíttatott volna el az ágrészlet, minthogy a behatoló ág létrehozta sebmeneten á t való eltávolítás, a seb fek­ vése miatt, nagyobb veszélylyel járt volna, mint a kőmetszés. Arra az esetre pedig, ha a hólyagban nem találnak ágrészletet, állandó pöscsap alkalmazása és a hólyagnak langyos bórsavas vizzel való kimosása-vétetett tervbe. ^ Másnap azonban a beteg semmiféle vizsgálatot nem engedett magán végezni, kibocsáttatását követelte és gyógyulatlanul hagyta el a kórodat. Beteg előadása szerint, a kóroda elhagyása után, a vegbel mögötti seb "annyira kisebbedett, hogy 1891. júliusában már csak akkora volt, mint egy borsó; e k k o r a vizelet legnagyobb ré­ szét a húgycsövön át ütitette ki a beteg. Ez idő óta egész 1892. ev tavaszáig nehéz székletét és vizelésre erőltetés alkalmával egyegy csepp vizelet ürült ki a borsónyi nyilason, de 1892. év húsvétja óta az összes vizelet a húgycsövön á t ürül ki. Elmondja továbbá, Il0g y 1 8 9 L é v ^ e m b e r é b e n e g y S z e r , 1892. óv nyarán pedig kétszer J P . Bruhs: ÜberSchussverletzungen dsr Blasc mit Ehulringen von í remdkorpern und nachu-aehchpv st„;„u'i 1 ^ , , „ . . . ™ . • , . , s „ , TTT ötombjldung. Deutsche Zeitschrift für Chir^a rurgie 1873. Bd. III. p, 528. *) Neudörfcr : Handbuch der Kricgschirureie 3 ) Denacé: Journal de Bordeaux 1856. *) M. Bartols • Die Traumen dpr n„.„i,i T H nische Chirurgie XXII. Bd. - » b l a s e . Langenbeck's Archív íürkli-

A HÓLYAGBA J0TOTT FAÁG-RÉSZLET OKOZTA KŐKÍJPZŐDRS. e

41

gy-egy törökbúza-szemnyi követ üritett ki a húgycsövön. 1892 év szeptembere óta a vizelés egyszer-egyszer fájdalmas. Október vége felé minden vizelés alkalmával nagy fájdalmakat érez ; nagyon gyak­ ran kell vizelnie. E tünetek súlyosbodván, 1892. november 3-án fel­ vétette magát a sebészi kórodára, a következő jelen állapottal. Kö­ zéptermetű, középszerűen fejlett csont-, megfogyott izomrendszerü férfi beteg bőrszíne halvány. Szellemi működése, kűlérzéki, lógző, kerin­ gési és emésztő szervei eltérést nem mutatnak. Hőmérsék 3 7 0 , érlökések száma perczenkint 76, légzések száma 20. A végbélnyilástól 2 cmterrel hátrafelé van egy borsónyi nyílás, a melynek szélét úgy mell-, mint, hátrafelé heges szövet teszi. A nyilasba tolt gombos kutasz előbb mintegy 3 cmnyire fölfelé halad, majd azután előfelé bajlik, de ezen irányban csak */s cmnyire tolható. A kutaszolással e gyidejüleg a végbélbe tolt ujj a végbélnyilástól kezdve, a végbél hátsó falán 3 cmnyire felfelé haladó, majd a végbél jobb falára át­ térő kemény, ellenálló kötegszerű képletben homályosan érzi a kissé erosebben nyomott kutasz végét. Közlekedés a végből és a menet között nem volt; a menetbe dugott kutaszon semmi bélsárra gyanús ^ y a g nem volt tapadva. A beteg azon állítása, hogy 1892. tavasza óta a nyíláson nem ürül vizelet, azt bizonyítja, hogy a hólyag és a menet közt a közlekedés megszánt. Da meggyőződtem erről akkor midőn a hólyagba fecskendezett langyos borsavas vizből egv csepp sem ürült ki a nyíláson. A beteg kénytelen minden negyed órában vizelni, egyszerre 50—80 gr. vizeletet űrit, és úgy vizelés alkalma val, mint azután, a hólyagtájról az alhasra és a kereszttájra kisu­ gárzó fájdalmakat érez. Rövid idővel a vizelés befejezte után ismét vizelési ingere van. A vizelet sárgás vörhenyes, zavaros, ali vegyhatású, már a kiürítés alkalmával láthatók benne egyes czafatok. Hevítésre a zavarodás még jobban látszik és a légenysavval aláöntött szűrt vizeletben egy föl- és aláfelé élesen határolt, 3 cm. széles fehérje-gyűrű van. A kalilúggal hevített vizeletben vörös üledék kép­ ződik, a mely eczetsavban nem oldódik. A friss vizelet üledékében górcső alatt sok fehér és kevesebb vörös vérsejt mellett nagyszámú koporsófedól alakú phosphorsavas ammoniak-magnesia jegecz és né­ hány hámsejt látható. Középvastagságú fémcatheter könnyen megy át a húgycsövön, de mindjárt a hólyagba jutás alkalmával egy ke­ mény, érdes testbe ütközik, az orificium internum aláfelé tekintő ré-

12

DÉRI J. HENRIK

DR.

szenek megfelelőleg. A betolt kőkutasz a hólyagba jutás után mind­ járt egy érdes felületű, kemény, ellenálló testet érez, a mely a kutaszszal való érintkezés alkalmával, a kút ászra csavart rezgő lemez segélyével még távolabb álló személyektől is jól hallható magas han­ got ad. A végbélbe tolt ujj, a végbél elülső falára gyakorolt nyo­ más alkalmával, a hólyagfenéknek megfelelőleg, egy körülbelül galambtojásnyi kemény, ellenálló testet érez. A kórismét, részben a subjectiv tünetek (gyakori vizelési inger, vizelés közben nagy fáj­ dalmak), részben az objectiv tünetek (a kutasz a hólyagban érdes felületű, kemény ellenálló testet érez) alapán hóli/acjkő-ve, calculus vesicae-ve tettük. Kőmorzsolás vétetett tervbe és a műtétet Brandt tanár úr 1892. nov. 5-én a következő módon hajtotta végre. Mint­ hogy a gyakori vizelés miatt a hólyagban csekély mennyiségű vize­ let volt, 2%-os bórsavas víz fecskendeztetek be. A betolt komor-' zsoló karjai közé egy körülbelül 4 cm. átmérőjű kő került, a mely könnyen engedett a kőmorzsoló karjai által gyakorolt nyomásnak. Miután e kő összetöretett, a más irányba fordított kőmorzsoló kar­ jai közé egy az előbbinél kisebb kő kerülj a mely szintén össze­ töretett. Az ezután alkalmazott Biegelow-készülék segélyével számos apró, szürkés sárgás kőmorzsalék között, három darab 05—1 '5 cm. hosszú és 1—2 cm. vastag, helyenként kőmorzsalékkal fedett faszálka volt felismerhető. A másodszor bedugott kőmorzsoló karjai közé egy 15 cmter átmérőjű kő került, a melynek összemorzsolása után alkalmazott Biegelow-készülék segélyével, az előbbihez hasonló kőmorzsalékkal együtt, egy kis mogyorónyi kődarab is távolíttatott el, a melyen jól látható, hogy egy elágozódó faág részletre rárakódott-kőszemcsékből áll. A harmadszor betolt morzsoló karjai közé egy a karok nyomá­ sának engedő, de szét nem törhető test került, a mely kihúzatván, egy 4'5 cm. hosszú, egyik végén 1, a másikon 4 cm. átmérőjű, he­ lyenként göcsös, közepén ós egyik végén kőmorzsalékkal fedett faág­ részletnek bizonyult. A kőmorzsoló ismét betolatott, de szorgos ka-. tatás daczára sem lehetett vele semmit megfogni, és az ezután alkalma­ zott SZÍVÓ készülék segélyével sem lehetett több kőmorzsalékot kimosni. A #tilyag ezután 2°/0-os bórsavas vízzel mosatott ki. A kőmorzsalék a benne levő faág-részletekkel együtt megszáradva 25 gr. súlyú volt. f) A ') A kő a szakűlésen bemutattatott.

, ; „ i,ú>í!7TTflT OKOZTA A HÓLYAGBA JUTOTT „FAAG-ltb^ZLEl UK.Uü.1 KŐKlÍPZŐDáS.

43

megszáradt k o m o r u l o k fehéres szürkés sárga, könnyen mor«alb,to, felSote portókon* helyenként, sírna, masho hegyes b e r k e d e * k £ mutat. A kőmorzsalék között vannak a mar említet faág- es lk A kőmorzsalék körömmel karczollntó ós keménysége a Genes eh Antal-féle keménységi fokozat szerint 2-« A ko végy, ™ s ^ Genersich Antal tanár úr volt szíves útbaigazítókat " f ^ . ^ " nem mulaszthatom el hálás köszönetemnek e helyen » *ifeje.ert adni. Vegyileg vizsgálva, azt találtam, hogy sem az eredet, sem az izzított í r sósavra nem pezseg, a mi arra mutat, hogy a ko phosphát. Megerősített ezen felvételemben az, hogy a sósavban pezsgés nélkül oldódott porhoz adott ammónia pára liqaida fehér csapaaekot idéz elő A kálilúgban oldott por fölé sósavba mártott uvegpalczikát tartva, fehér (salmiak) gőzök elszállása volt észlelhető, a me­ lyek keletkezése úgv magyarázható, hogy a kálilúg kaliumja, rnrnt erősebb alj, kihajtja a kőben levő, de nálánál gyengébb ammomakol, és egyesülvén a sósavval, képezi a salmlak-glzöket. A s e d d i g i v»s gálát azt motetta, hogy a kőben phosohorsavas ammóniák van. Ha az eredeti porhoz kénsav tétetett, akkor górcső alatt a ph» «avas mész tüalakú jegeczei voltak láthatók. Ha a sósavban oldott eredeti porhoz, addig tétetett ammóniák, míg ali vegyha asuva lett, akkor a keletkezett fehér csapadékban górcső alatt csekély szamu, csillagalakban elhelyeződött koporsófedél alakú phosphorsava^ ammoniak-magnesia jegecz mellett nagyszámú, phosphorsavas meszbo álló apró szemcse volt látható, a mi azt mutatta, hogy a vizsga kőmorzsalék nagyobb részt phosphorsavas mészből all, de e me phosphorsavas ammoniak-magnesiát is tartalmaz. A műtétutánilefolyásrólakövetkezőketjegye.tem fol. Amxü;et utam napon nov. 6-án. Hőmérsók 38-8°, érlökés 103, légzés 20. Gyérebben van vizelési ingere ; vizelés fájdalmis ; vizelet világos vörös zavaros, lm r téskor egyes czafatok láthatók benne, fehérjót ós vert totate ah vegyhatáfú. A hólyag 2o/0-os bórsavas vízzé, ^ f f ^ ^ mögötti nyilasba pedig argentum mtricumos 0-1) ^ J ^ Nov. 7-én 38-2, 100, 20. Beteg sokkal • nyugodtabb^ ej el ol . t a £ A •• r , , ií,hDn kellett vizelnie. Vizelet tegnap ota Az ej folyamán csak három ízben * * t e t t ^ _ nem változott. Orvoslás ugyanaz. No^. 8-an.
44

DÉRI J. HENRIK

I?R.

Mov. 9-én. 379, 84, 20. Beteg elbocsáttatását követeli és bár hangsúlyoztatok előtte a további orvoslás fontossága , a tovább ma­ radásra nem volt bírható és kövétől megszabadultál!, e-y félig gyó­ gyult fistulával hagyta el a kórodat. Esetem már ritkaságánál fogva is említésre méltó. Brandt tanár úr a sebészi koródán több mint száz kőműtótet végzett és csak ezen egy esetben lehetett ilyen biztosan felismerni az idegen test és a kőképződés közötti okozati öszszefüggést. Hogy milyen ritka az ilyen okból származó kőképzó'dés, azt az Ultzmann a ) adatai is bizonyítják. Ultzmanna bécsi egyetem különböző gyűjteményeiben levő köveket e szempontból is megvizsgálta és azt találta, hogy 545 kő közűllS eset­ ben, tehát az esetek 3-3°/0-ban volt a kőképzó'dés idegen testtől felté­ telezve. Látszólag ellene mondanak ennek a Lawson Tait adatai. E szerző 30 kőműtétet végzett ós ezek közül 29 esetben, tehát az esetek 96'6%-ban, idegen testtől volt feltételezve a kőképződés. Ezen ese­ tek elbirálá sánál azonban nőin sz.ib.id figyelmen kivűl hagyni azt, hogy Lawson Tait mind a 30 műtétet nőkön végezte. Már pedig ismeretes tény, hogy nők iél részben az önfertőzés nagyon is el­ terjedt volta miatt, részben a húgycső egyenes és tág volta miatt, sokkal inkább meg van adva az alkalom idegen testeknek a hó­ lyagba jutására és így a köveknek ilyen ok által való képződésére. Az idegen testek legtöbbször természetes úton, azaz a húgycsövön át jutnak a hólyagba; sokkal ritkábbak azon esetek, a melyekben a hólyagot körülvevő lágy részek és a hólyag falának átszakítása után jut az idegen test a hólyagba. Legritkábban történik meg, hogy nem a húgycsövön, nem is külső sebzés útján, hanem valamely szomszé­ dos szervvel való kóros közlekedés útján jut az idegen test a hó­ lyagba. Az első lehetőség, a húgycsövön való bejutás, igen gyakori •fiatal nőknél, részben azért, mert a nemi ösztön természetes kielé­ gítése ezeknél akadályozva lévén, gyakoribb az önfertőzés, másrészt hysteriás nők szándékosan dugnak idegen testet a húgycsövükbe, végűi pedig mert a női húgycső tág volta és egyenes lefutása meg­ könnyíti a nemi szervek közelébe jutott idegen testeknek a húgycsŐbe, illetőleg a hólyagba jutását. Denucé 391 esete közül 258-nál masturbatio útján jutott az idegen test a hólyagba. Nagyon való­ színű, hogy az ilyen alkalommal bejutott idegen testek száma még & ) Die Harnconcretionou desMenschen und die Ursaolie ihrer Entstehrmg. Wien 1882.

ÓLYAGBA JUTOTT FAÁO-RftSZMT OKOZTA KÖKÉPZÖDÖS.

45

nagyobb ; mert ha megtörténik ez a szerencsétlenség, nem mennek akkor mindjárt orvoshoz, ha pechg később kőképződósre viszen es a kő magvaként találja az orvos a corpus delictit, akkor tagadjak, hogy a z ilyen alkalommal jutott volna a hólyagba. Férfiaknai inkább a húgyszervek kezelése alkalmával juthatnak idegen testek a hugycsövön át a hólyagba, és pedig vagy a durva bánásmód, vagy az eszközök gyengesége miatt. Denueé 391 eseie közül 78-ban letört katheter-darab volt a kő magva. Érdekes Knoeller») azon tapaszta­ lata, hogy nőknél inkább a fiatalabb években, férfiaknál inkább az elohaladottabb korban jutnak az idegen testek a húgycsövön at a hólyagba. Azon 6 eset közül, a melyeket Knoeller a tübingai koródán észlelt, a melyekben ezen az úton jutott az idegen test a hólyagba, 3 a női nemre esik, és mind a hárvm 25 éven alóli; 3 férfi és mind a háro.n 45 éven túl volt. Ezen tapasztalat abban leli magyarázatát, hogy míg a masturbatio főleg fiatal nőknél van elterjedve, addig a férfiak húgyszervi bántalmai inkább az előhaladott korban lepnek fel; azt pedig említettem, hogy e bántalmak orvoslása közben nyílik leginkább alkalom eszközöknek, vagy ú eszközök egyes részeinek a hólyagba jutására. A hólyagban és az azt körülvevő részekben létrehozott sebzé­ sek útján is juthatnak idegen testek a hólyagba. F//eti esetekben az idegen test vagy a hasfal, vagy a gát, vagy a véltél, vagy a hüvely falának átszakítása után jut a hólyagba. Különös-r. lőtt sebeknél gya­ kori ez, a mikor vagy maga a golyó, vagy a golyótól elszakított ruhadarab, vagy a golyó okozta csonttörés szálkái jutnak a hólyagba. Bartels 285 lövés okozta hólyagsértés esete közül 81-ben talált ide­ gen testet a hólyagban, és pedig 43-szor magát a löveget, 26-szor csontszálkákat, 12-szer ruhadarabot. Sok ilyen esetet jegyeztek tel és ismertettek az 1870 iki német-franczia háborúból. Szúrt seb útján sokkal ritkábban jut idegen test a hólyagba Ha ez megtörténik, akkor nem a szúró eszköznek a testhez való direct közeledése, hanem a testnek a szúró eszközhöz való közele­ dése által jön létre a szúrt seb, a melyen át idegen test a hólyagba juthat. Ez'rendesen úgy történik, a mint az én esetemnél is észlel"VKÍoeller B. : BeWage rur Casdstik der FfeWk'Órper der Blaso. TüWngen 1883.

46

DÉRI J . HENIUK

DK.

hető volt, hogy az illető valamely hegyes kiálló tárgyra, pl. szék­ lábra, botra, vasvillára, faágra reáesik, ós vagy magának a hegyes tárgynak egy részlete, mint az én esetemnél, vagy a hegyes tárgy­ tól elszakított szövetrészlet jut a hólyagba. A Bartels összegyűjtötte 38 eset közül, a. melyekben a hólyagon szúrt seb volt, 20 esetben így jött létre a szúrt seb, és ezek közül 6 esetben a hólyagban ma­ radt idegen test köképződésre vezetett. Míg ellenben a szúró eszköz direct behatása által létrehozott szúrt seb 16 esete közül egyszer sem maradt idegen test a hólyagban. Hunger *) négy esetet ismertet, a melyek közül egynél, esetemhez hasonlóan, fáról leesés közben ju­ tott a hólyagba a faág, mely l1/i évvel később kőtüneteket okozott és a Bardeleben végezte kőmetszés útján eltávolított kő magvát egy faág-részlet képezte. Camper 2 ) esetében az árboczról lezuhant matróz egy faezövekre esett, a mely a hólyagba hatolt, letört része ott maradt és később köképződésre vezetett. Bereskin 3) esetében vasvillára esett az illető, és annak egy letört és a hólyagban maradt része vezetett köképződésre. Schuh 4) betege szintén egy faczövekre esett, de az nem tört el, hanem a beteg nadrágszövetéből egy darabot maga előtt tolt a hólyagba; az ott maradt és később köképződésre vezetett. — Minthogy a lövés legtöbbször elölről éri az embert, lőtt sebeknél rendesen a hasfalon át jutnak az idegen testek a hólyagba, míg el­ lenben szúrt sebeknél inkább a gáton vagy hüvelyen át, mert •— mint említettem — a szúrt sebek úgy jönnek létre, hogy az illető reá­ esik a hegyes tárgyra. E körülményből magyarázható meg az, hogy míg lőtt sebeknél a végbél megsértése ritkaság számba megy, addig a szúrt sebeknél éppen azon esetek képeznek kivételt, a melyeknél a végbél nincs 'megsértve. Eszleltek egy néhány olyan esetet is, a melynél a beszúródó hegyes tárgy nemcsak a végbelet sértette meg, hanem a hólyagról a végbélre áthúzódó hashártyaredőt is. A Bartels összegyűj­ tötte 50 eset közül, a melyekben a hólyagon szúrt seb volt, 13-ban ») einen in a ) s ) *)

Hunger : Über einen merkwürdigen F a l i von Blasenstein, bediengt durch die Blase eigedrungenen Holzsplitter. Inaug. Diss. 1878. Camper: Memo'rc de lé Academe royale de Chirurg. Bereskin: Med. Oboscenje 188Í). Schuh : Wiener med. Wockenschrift 1878.

A HOLYAGBA JUTOTT F A Á G - K ^ Z L E T OKOZTA KOKÉPZŐDÉS.

(26o/o) a végbél is megsérült, 3 esetben pedig a haaflr is megnyit­ tatott. 250 lőtt seb közül csak 60-nál, tehát 20»/.-na serül meg a végbél. Esetem érdekességét növeli az, hogy a hátulról behatol faág a végbelet nem sértette meg. Mart ha esetemben is, a mint legtöbbször történni szokott, a gáton hatol be a faág, akkor konynyen elképzelhető, hogy a végbél elülső fala és a hólyag kozott ha­ ladva és mellfelé hajolva, csak a hólyagot sérti meg. De esetemne a faág nem a gáton, hanem a végbél mögött szűrődött be, es azt hátulról, majd később jobb felől megkerülve hatolt be a holyagba, a nélkül, hogy a végbelet megsértette, vagy a hasűrt megnyitotta volna. A végbél ós hashártya sértetlen volta, főleg kórjoslati szem­ pontból, nagyon fontos; mert ha az a faág megsérti a végbelet, vagy megnyitja a hasüreget, akkor a kórjóslat megállapításánál figyelembe kellett volna venni e körülményeket, mint a melyek a gyógyulást hátráltatják és esetleg veszélyes szövődményekre adhatnak alkalmat. Ha ellenben sem a végbél, sem a hashártya megsértve nincs mint esetemnél, akkor a kedvező boncztani viszonyok alapján a legna­ gyobb valószínűséggel jó kimenetelre lehet számítani. Bar az eset lefolyása nem észleltetett a koródán, de mint a beteg eloadasabo látszik, a lefolyás igazolta kedvező kórjóslatunkat, mert - a min, méltóztatik emlékezni - betegem már 1891. júliusában, tehát alig I V I hónappal a szenvedett sérülés után, csak néha ürített egy-egy csepp vizeietet a végbél mögötti nyíláson. A harmadik út, a melyen át idegen 'estek a holyagba juthat­ nak, a z , hogy ha a hólyag és a szomszédos szervek valamelyike között kóros közlekedés áll fenn. Megtörténhetik ez dermoidcystanal, a mint azt Humphry i) és Blackmann 2) leírta; vagy méhenkivul. ter­ hességnél, mint az a Wellhouse») és Bossuet *) eseteiben volt; vagy a béllel való kóros közlekedés útján, a mint azt Roberts Alfréd ) leírta. Ha végigtekintünk azon idegen testeknek változatos sorozatán, a melyeket hólyagkő magvául már találtak, akkor rögtön szembetu*) Humphry G. M.: Laneet 1864. 2

) ) 4 ) 5 )

3

Blackmann: Americ. Journel of. se. med. 1869. Wellhouse: Britisch med. Journal 1880. Bossuet. J . : Philadelph med. and. n u g - Beporter 18/0. Alfréd Roberts : Med. Times and Gaz. 1859.

48

DBRI ,1. HENRIK

DR.

nik, hogy míg a tű és katheter aránylag nagyon gyakoriak, addig faágról csak itt-ott történik említés. Denucé 391 esete közül 82 tű; 78 katheter, 34 kalász, 15 ólomgolyó, 12 csontdarab, 15 tűtartó, 16 Mwarszipka, 10 kavics, és 12 vékony fadarab: tollszár, írón, gyufa es aag. Civiale i) 51 esete közül 42 katheter, 3 tollszár, 1 ecset­ nyel, ó csontdarab, 1 légsúlymérő-cső és egy medaillon volt, de faagat nem talált. Az említtetteken kívül találtak még pecsétviaszrudacskat, pipaszárát, paraffin és viaszgyertyát, szalmaszálat, gyöngyöt, gombot, kulcsot és óralánczot. Főnököm, Brandt •) tanár úr, 1877. ja­ nuár 19 e n bemutatott a szakűiésen egy 7 cm. hosszú és 5 mmter vastag tollszárat, melyet egy asszony hólyagjából távolított cl, ki azt 1 /, héttel azelőtt _ ismeretlen okból - a hólyagba tolta. A tolluszar mar incrustálva volt szénsavas mészszel. Hogy a hólyagba jutott idegen test milyen következményeket von maga után, arra az idegen test alakján, nagyságán és felületén kívül Delolyassal van a beteg kora és szervezete. Ebből magyarázható az­ után azon körülmény, hogy míg némely esetben mindjárt a hólyagba jutás után kellemetlen tüneteket okoz az idegen test, és rövid idő alatt kokepzddésre vezet, addig más esetekben éveken, sőt évtize­ deken at nem o k o z s e m m i f é , e k e ] l e m e t l e n t . . n e f e t é g n e m Q k o z k „ képződést. Ese emben aránylag gyorsan okozott kőképződést a faág. A mmt meltoztat-k emlékezni, a faág 1891. m á j „ s 21-én jutott a hoyagba es ugyanazon év novemberében, ,ehát 5 hónap múlva, a beteg torokbuzaszemnyi követ ürített ki húgycsövén. Ennek való­ színűleg a z a z o k ; i ) h o g y a 2 o ] y a n á g a s _ f e o g a s t á r g j , m . n t p s e t e m _ ne! a letört faag-részlet, könnyen izgatja a hólyagot, ennek lobja jon Jetre es ez által a kőképződés egyik oki mozzanatának, az organicus váznak keletkezése van lehetővé téve. Másfelől pedig az ilyen agas-bogas faágra könnyebben csapódnak le a phosphatok. Leroy d' EtiollesV esetében egy faforgács a hólyagba jutás után 4 hónanml okozott kőképződést. Főnököm, Brandt tanár előbb említett », f ' ben másfél hétig volt a tollszár a hólyagban és már incrustálódotT Mas esetekben ellenben hosszú ideig vesztegel a z idegen t e S t a h ó >) Civlale: Gaz. med. de Paris 1841. 2 ) Dr. Brandt József: Idegen testek a szervezetben 0 ') Leroy d< Etiolles : Gaz. m e d . de Paris 1853. '

• ^ ' ^

18

"

A HÓLYAGBA JUTOTT FAÁG-KÉSZLET OKOZTA KŐKÉPZODÉS.

49

lyagban és csak akkor vezet kőképződéshez. így Souberbille *) hat, Marechal 2 ) tíz, Wierrer 8) tizenöt és Hutin 4 ) 42 évvel a golyónak a hólyagba jutása után távolítottak el követ, a melynek magvát a golyó képezte és mely kő a legtöbb esetben a végzett műtét előtt csak rövid idővel kezdett kellemetlen tüneteket okozni. Daczára an­ nak, hogy betegemnél a hólyagba jutott faág gyorsan okozott kő• képződést, mégis csak 15 hónappal a hólyagba jutás után kezdett kellemetlen tüneteket okozni. Annyival érdekesebb ez, mert kerek testeknél, pl. puskagolyónál gyakrabban észlelték, hogy hosszú ideig marad a hólyagban, a nélkül, hogy kellemetlen tüneteket okozna, még akkor is, ha kó'képződést okoz. De az ilyen hegyes tárgyak, mint esetemnél a letört faág, legtöbször mindjárt a hólyagba jutás után kellemetlen tüneteket okoznak. Hogy esetemnél mégis oly későn jelentkeztek a kellemetlen tü­ netek, annak valószínűleg vagy az az oka, hogy a faág hegye is bevonódott kőmorzsalékkal, vagy az, hogy a faág olyan helyzetet foglalt el a hólyagban, hogy a. falát nem ingerelte. Esetemnél is, mint a legtöbb idegen test körül, phosphorsavas mészből és phosphorsavas ammoniák-magnesiából álló kő képződött a faág körül. Ultzmann 545 esete közül 18 esetben idegen test kő­ iül képződött a kő és mind a 18 esetben phosphorsavas sókból ál­ lott, ültzmaniial együtt a legtöbb szerző ezt úgy magyarázza, hogy a hólyagba jutott idegen test izgatja a hólyagot, meglobosítja, a vi­ ze et ali vegyhatásuvá le^z és a phosphatok az idegen test körül lecsapódva, megindítják a koképződést. Sveusson 6) és Adams °) em • mének egy-egy esetet, a melyekben az idegen test körül húgysavas sokból álló kő képződött, de ez utóbbi szerző megemlíti, hogy be­ tegénél húgysavas diathesis volt. 1 2 V0U

Job 3

es

) Souberille: Bulletin de la Sooiété d' Emulation 1821. ) Maieohal: Jacobi Crescentii Garengeot: Chirurgica practioa. Übersetzt

- Al. Micliael. Berlin 1733. ) Wierrer: Gazette des höpitaux 1849.'

*) Hutin: Mémoire sur la necessité d' extraire les corps etrangers et les ^üleS. P a r i s lg51 °) Sveu S S 0 1 1 : Upsula Hikareforenings förhdly. Bd. II. G ) A d a m s : Virchow-Hirsch : JahresbericMe etc. 1872. Orv.-term.-tud. ÉrteBÍtő 1893.

4

5d

DÉRI J . HENRIK

DR.

A kórismét az anamnesticus adatok figyelembe vételével, a subjectiv tünetekből és a vizsgálat ohjectiv eredményéből, hóly'agkőre tettük, megemlítve egyúttal annak lehetőségét, hogy az 1891. május 21-én a hólyagba hatolt faág egy részlete ott maradt és az indította meg a kőképződést. Bár az idegen test okozta kőképződés eseteiben Thomson i) és Legoueth-el ») együtt, sok szerző előnyt ad a kőmetszésnek a kő- ' morzsolás felett, főnököm, Brandt tanár úr mégis a kőmorzsolást végezte es mint az eredmény mutatja, igen jó eredménynyel. Végezte pedig a kőmorzsolást egyfelől azért, mert ez nem jár sebzéssel, to­ vábbá, mert a műtét után rövid idővel, néhány nappal, már munka­ képes a beteg, a mi az ilyen munkás embernél szintén fontos. Az, hogy idegen test körül képződött a kő, nem ellenjavalta a kő­ morzsolást, mert tudtuk, hogy nagyon kis faág-darabka maradhatott a holyagban, mert annak idején eltávolíttatott a külső seb útján a o cmnyi faág. De kőmorzsolás mellett szólott még az is, hogy a kő nem volt nagyon nagy, érdes felületű volt, e s n e m volt nagyon kemény. Ha a kőmorzsolás következtében a kőtörmelék le is paítogzrk a faágról, akkor a faág a kőmorzsoló karjai közé kerülve, engedni, fog a nyomásnak és vagy összetörik, vagy úgy összenyo­ módik, hogy kihúzása alkalmával sem a hólyag, sem a húgycső nem sérül meg. Főnököm előbb említett esetében a tollszárat a kőmorMoloval a holyagban két rét hajlította és úgy távolította el a húgycsovon kérészül. Bruns és Friese ., S 5 5 Í n t e n ajánlják ilyen esetekben a kőmorzsolást; utóbbi SZPI-70 n=,,v 1 1 u ••, , uuuui hzeizo csak akkor, ha az idegen test nem nagyon nagy es nem kemény. Leroy d' Etiolles még azon esetekben is jó eredménynyel vé­ gezte a kőmorzsolást, midőn a kő magvát csontdarab képezte. Enghsch*) pedig éppen idegen testek körül képződött köveknél ajánlja azt, hogy igyekezzünk az idegen testről a kőrészleteket. letisztítani es azután az idegen testet vagy kőmorzsolóval, vagy más e czélra szolgáló eszközzel kihúzni. Langenbeck *) egy esetében tudta, hogy ') Thomson: Lancet 1852. 2

) Legouest: Traité de chir. armée P a r i s 1868 ) Conrad Friése: Zur Casuistik der FremrlkL,,,, • J ™ Diss. 1891. *iemdkorper in der Blase. Inaug. «) Engliscb: Real-Eneyklopádie der gesammten Hoilkundn III B.l na» 2S l g o) Langenbeck: Deutsche Klinik 1858. ' 3

A HÓLYAGBA JUTOTT FAÁG-RÉSZLET OKOZTA KŐEEPZODÉS.

51

a kö katheter-darab körül képződött, mégis kőmorzsolást végzett, igen jó eredménynyel. Hughes J. C. *) egy puskagolyó körül képző­ dött kőnél kőmetszést végzett, de a kő oly nagy volt, hogy a seben át nem tudta eltávolítani ós ezért a seben át végzett kőmorzsolást. Minthogy a beteg 4 nappal a műtét után elhagyta a kórodat, nem volt alkalmam az esetet a koródán végig észlelni. Ismételt tudako­ zódás után őt héttel később sikerült a beteget megtalálni, a ki ek­ kor elbeszélte, hogy a koródáról való eltávozása után egy hétig vé­ reset vizelt, azután még vagy két hétig voltak fájdalmai vizelés köz­ ben. Azóta jól érzi magát és a végbél mögötti nyilason nem jön vizelet. Felszólításomra a beteg vizelt, a vizelet sugár alakban ürül ki a húgycsövön, világos sárga, nem zavaros. A magammal hozott vizelet savi vegyhatású, fehérjét, vért vagy más kóros alkatrészt nem tartalmaz. Legnagyobb sajnálatomra a beteg a szakűlésen való meg­ jelenésre nem volt rábírható. Végűi kedves kötelességemnek tartom nagyságos Brandt József dr. tanár és műtőintézeti főnök úrnak az eset szíves átengedéséért 68 a kidolgozás közben felmerült egyes kérdésekre adott jóakaratú telvilágosításért, továbbá Höncz Kálmán.dr. kórodai tanársegéd úrna k a dolgozat szíves átnézéséért leghálásabb köszönetemet ki­ fejezni.

Hughes J. c.:

J o w a MecL J o u r n a l

i 8 6 9. 4*

KÖZLEMÉNY BRANDT JÓZSEF DR. TANÁR KORÓDÁJÁRÓL. Felső állcsont kiirtása után készült prothesis.*) Höncz Kálmán

drtól. »

Tisztelt Szakűlés ! A száj-és fogbetegségekkel behatóbban foglalkozva, sokszor ju­ tottam azon tapasztalatra, hogy a fogtechnika némely tekintetben ki­ egészítő, illetve kisegítő részét teszi a sebészetnek. Ki tagadhatná pl. azon'szép eredményt, a melyet a technika egy világra hozott szájpadhasadásnál elő tud teremteni, a midőn egy czélszerű obturatorral a beszédnek addig érthetetlen voltát majdnem teljesen képes elenyésztetni ? A sebész nehéz, fáradságos műtéttel képes ugyan a hasadást elenyésztetni, a beszéd javítása azonban ritkán sikerűi, mivel az úgy is hiányosan fejlett lágy szájpad műtét által még jobban megrövidít­ tetik, s így a cavum pharyngonasale teljes elzárására nem elegendő. A sebészet rohamos haladásával elvétve találkozott egy-egy fog­ orvos, a kinek törekvése arra irányúit, hogy a merész sebész által kiirtott, betegségek vagy sérálések által tönkrement, lényeges és az illetőket gyakran eltorzító testrészek műlegesen pótoltassanak; így készültek a mesterséges orrok és fülek. Klinikánkon minden évben végezünk egy néhány felső és alsó állcsont-csonkolást vagy teljes kiirtást, a melyek eddig nem pótoltattak. Egy ilyen szép műtét utáni eltorzulása a betegnek igen nagy, helyzete pedig igen szánalmas, a, mennyiben az illető sem rágni, sem nyelni, sem beszélni nem tud, s azon felül még a folytonos nyálfolyás is kínozza. Tanulmányutam alatt legtöbb időt a technikának szenteltem, *) Előadatott az „Erd. Múz.-Egyl." orv.-természettud. szakoszt. 1893. ápr. 28-iki szakűlésén.

HÖNCZ KÁLMÁN DR.

53

de nem voltam olyan szerencsés, hogy egy ilyen állcsont-pótlást lát^ V b Í l i n i fogászati klinika statistikai kimutatásából ítélve, nem is készítettek az utolsó időkben ilyen prothesieseket, amelyek hivatva lettek volna az állcsontok pótlására. L^ánhu* • Franciaországban Preterré és Claude Martin, Németországban pedig Süersen, Sauer és Bőnncke foglalkoztak az acsontokon eloforduló hiányok pótlásával, a melyek azonban nagyobb részben trau­ mák, főképen pedig lövések által idéztettek elo. *-'""JL\A Tudomásom szerint Magyarországon eddigelé meg senkr sem keS Z l t e

\lyPIthfogÍÍi

magántanártól e tekintetben

felvilágosítást

kértem, kérelmemre azonban nem válaszolt. , , . • Visszatérve egy állcsontjától megfosztott beteg nehézségeire so­ kat gondolkoztam mi módon sikerülne e feladatot megoldanom s az előbb említett nehézségeket elenyésztetnem. Főnököm, Brandt tanár, szívesen átengedte az egyes eseek ta­ nulmányozását, a miért e helyen is legmelegebb köszönetemet nyílvánítom. , ... t Eseteim mindegyikénél sarcoma vagy carcinoma ^ V ^ í ? ^ e c t i ó k a t , a melyek - tekintettel a recidivákra - k ^ b ; T T mások prothesisek viselésére, mint p l a sérülés okozta hiányok Pótlásánál. , ,„ ... .. A legközelebbi időben négy állcsont-csonkolást végzett.fonokom, Brandt tanár úr, kettőt az alsó, kettőt pedrg a felső allceontoj Háromszor sarcoma, egyszer pedig carcinoma miatt ket betegnei hónap múlva recidivalépett fel, egy esetben pedig k.merules követ keztében halál következett be. KnrtörA bemutandó beteg ez év márczius 6-án operáltatott. Koitoi ténetébol a következőt közölhetem. ._ G. János 15 éves tanuló, felvétetett 1893 február 23-an _ eoma maxillae superions dextri kórjelzésse.. Szuler, valamrnt 3 t e * vére élnek s egészlegesek. Védhimlővel be volt oltva. Jelen baja tel l é P t é l ^ t ^ S a l minden kimutatható ok nélk* a = félen egy diónyi f f ahnatlan £ - £ * £ £ ? ^ e alias után magától eloszlott, ügy " " " - F F

54

FiüLSŐ ÁLLCSONT KfÍRTÁSA UTÁN KÉSZÜLT PROTHE SIS.

helyen újból előállott egy daganat, a mely szintén kemény és fáj­ dalmatlan volt s lassan, de folytonosan növekedett, mig az év január havában érte el jelen nagyságát. Azóta a beteg állítása szerint csak alig észrevehetően nőtt. Jelen állapot: A korához képest elég jól fejlett csont- és izomrend­ szerű fiu-betegnél a bőr rendes színezetű. Szellemi és külérzéki működé­ sei rendesek. Közérzete a folyton nagyobbodó daganat miatt lehangolt. Mell- és hasűri szervek eltérést nem matatnak. Eltérés: a jobb arczfélen egy lúdtojásnyi, ép bőrrel fedett, fölfelé az orbita alsó széléig, mellfelé az orrgyökig, hátrafelé a járomcsont hátsó széléig, lefelé a jobboldali gingiva alsó széléig terjedő és a kemény szájpad 2 / 3 -kát elfoglaló, meglehetős éles határú daganat van, a melynek tapintata a pofái részleten kemény, ellentálló, a gingivalis és kemény száj­ padi részleten homályos fluctuatio érezhető. A fogak hiányosak, a két moláris és a II. praemolaris hiányzik, az I. praemolaris, szem- és metsző fog pedig a szokott ívből egészen kiállanak, többé-kevésbbé tengely-forgást mutatnak és lazán állanak. Próbacsapolás eredménytelen lévén, tatott a műtét a következő módon :

márczius 6-án végrehaj­

CIoroform — morphium — narcosisban először is laryngo-tracheotomia végeztetett s a légcsőbe az u. n. Trendéi enburg-tampon canulje helyeztetett azon akból, hogy az esetleg a tracheába jutott vér fulla­ dást ne idézen elő. Ez előzetes műtét végrehajtása után félig űlo helyzetbe hoza­ tott a beteg s a narcosis a légcsö-canulon keresztül folytattatott. A lágyrészeket a Velpeau-féle metszéssel vágtuk át s felfejtet­ tük őket egészen a szemgödör külső zugáig. A vérzés kellő csillapítása után következett a csontok ketté választása, részint csontollóval, részint pedig vésővel és kalapácsosai a következő sorrendben: szemgödör alsó széle, járomcsont, processus frontalis, a felső állcsont szájpadi nyújtványa s részben az inycsoht. Ez utóbbi csont vésésénél meglehetős bő vérzés állott be a mely valószínűleg az art. nasalis posteriorból eredett. E vérzést thermocauterrel elállítva, a bőrsebet egyesítettük az üreget pedig jodoformos gaze-el kitöltve, fedő kötést alkalmaztunkA lefolyás teljesen zavartalan és láztalan volt, a bőrseb per

HŐNCZ KÁLMÁN

DE.

55

primam gyógyult. A légcsőből a canul már 24 óra múlva kivétett, a légcső sebe granulatioval gyógyult 20 nap alatt. Már márczius 19-én, azaz 14 nappal a műtét után recidiva mutatkozott, a mely kikanalaztatok és thermocautensaltatott. Április 5-én, tehát 17 napra az első recediva után, egy újabb recedivat ka­ partunk ki; 14 napra még egy újabb recidiva, még ped,g nagyobb terjedelemben. . . Mikor észrevettem, hogy a sebűrben a genyedés ad minimum redukálódott ós egy gyógyulófélben levő seb képét mutatja, neki­ fogtam a prothesis készítéséhez. Ideálom az volt, hogy ne csak egy a szájüreget az orrüregtol elválasztó lemezt készítsek, hanem egy oly lemezt és blockot, a mely a kiirtott részleteknek teljesen megfeleljen. E czélomat el is ertem az által, hogy az egész sebüreget guttaperchával kitöltöttem s oly alakot adtam neki, hogy mindkét arczfél egyformának tűnt fel. Az ilyen lenyomat, után készült prothesis azonban.egyáltalában nem volt használható, mert sokkal nagyobb volt, semhogy a sebüregbe el lehe­ tett volna helyezni. " A második kísérlet jobban sikerűit, de nem volt kielégítő, a mennyiben ezen prothesis kisebb volt, mint szerettem volna. A harmadik lenyomatot az u. n. „Globe Modeling Compositionnal" vettem, hasonlóan azon eljáráshoz, a melyet egyszerű fogsor készítésénél szoktunk követni. A prothesis jó volt, a beteg tisztán beszélt, tudott rágni, nyelni s a két arczfél közötti külömbség alig volt észrevehető. ,, A boldoggá tett beteg azonban már egy néhány nap múlva érezte, hogy a prothesis itt-ott nyomja, a min oly módon segítettem, hogy az illető helyeken a szükséghez mérten lereszeltem. E lereszelést többször ismételtem, ad infinitum azonban nem folytathattam, mert a nem compact block sokáig nem engedte. Jelenleg a beteg azt a prothesist használja, a mely eleinte ^ n kicsinynek bizonyult. Ezzel tisztán beszél, könnyen nyel, tud vrzet inni s rágni.

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM 1892—BEN. Összeállította Jakabházy Zsiga dr. egyetemi tanársegéd.

I. O r v o s i s z a k l a p o k és

folyóiratok.

Egészség. Folyóirat egészségtani ismeretek terjesztésére s a köz­ egészségügy érdekeinek előmozdítására. Szerkesztik : Fodor József dr egyesületi főtitkár és Csapodi István dr. Kiadja az országos közegész­ ségügyi egyesület. Megjelenik évenként 6 füzetben. Budapest, Franklin társulat sajtója. E folyóiratot az országos közegészségügyi egyesület alapító, rendes és pártoló tagjai tagdíj fejében kapják. A tagdíj rendes tagoknak 3 frt, pártoló tagoknak 1 frt. Alapító tag, ki egyszer s min­ denkorra legalább 50 frtot befizet. Mindennemű levelezés az egyesület titkári hivatalába (VIII. kerület Eszterházy-utcza 5. szám) intézendő Gyakorló Oruos. Az összes hazai orvosoknak járó központi köz­ löny. Hl. évfolyam. Felelős szerkesztő' és kiadó tulajdonos: Róth Adolf dr. Megjelenik minden hónap 1. 10. és 20-án. Szerkesztőség és kiadó hivatal Budapest, VI., király-uteza 86. szám, hová a kézíratok és közlemények küldendők. Gyógyászat. Az orvostudomány hazai és külföldi fejlődésének különösen az orvosi gyakorlatnak közlönye. Szerkesztő és kiadó: Scháchter Miksa dr. Laptulajdonos,- Kovács József tnr. Főmunkatárs: Szénásy Sándor dr. Hetilap. XXXII. évfolyam. Budapest. Előfizetési ára egy évre 10 frt, orvosnövendékek felét fizetik. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kigyó-utcza 3. szám. Gyógyszerészi Hetilap. A gyógyszerészeti tudományok fejlődésé­ nek és a „Magyarországi Gyógyszerész-egylet" szakügyeinek közlönye XXXI. évfolyam. Szerkesztő és kiadó tulajdonos: Schédy Sándor Fő­ munkatárs : Lukács István. Budapest. Előfizetési ára egy évre 10 frt" Azon gyógyszerészsegédek, gyógyszerészettanhallgatók és gyakornokoké

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM 1892-BEN.

57

kik a nyugdíjintézetnek tagjai, az előfizetési ár felét fizetik. Szerkesz­ tőségi iroda : IV. kerület Sebestyén-tér 8. szám. Gyógyszerészi Közlöny. Hetilap, a gyógyszerészet tudományos czél• jai és közérdekei előmozdítására. VIII. évfolyam. Szerkeszti és kiadja : Csurgay Kálmán. Budapest. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési ára egy évre 8 frt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerület, Borzutcza 9. szám. Herculesfürdö (Mehadia). Fürdők, ásványvizek, tengeri fürdők, a vízgyógyászat, hygiene és éghajlati gyógyhelyek közlönye a m. kir. herculesfürdői fürdó'felügyeló'ségnek, a fürdőbizottságnak és a fürdő­ igazgatóságnak hivatalos közlönye. Első évfolyam. Megjelenik egy év­ ben 35-ször. Előfizetési ára Ausztria-Magyarországon 1 évre 3 frt. Egyes szám 10 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Temesvár. Jenó'herczeg-tér 3 5 . szám. Honuédorvos. A hazai katonaorvosi intézmény tudományos és tár sadalmi érdekeinek közlönye, a m. kir. honvéd-minisztérium rendeletei­ vel. A „Gyógyászat" melléklete. Laptulajdonos : Kovács József tnr. Szerkeszti: Szénásy Sándor dr. sz. á. honvéd ezredorvos. V. évfolyam. Hosszú Élet Népszerű egészségügyi lap. A „Közegészségügyi Kalauz" melléklapja. Ára a kettőnek egész évre 9 frt. V. évfolyam. Klinikai Fűzetek Előadások a gyakorlati orvostan összes ágai­ ból. III. évfolyam. Szerkesztő-tulajdonos: Dónáth Gyula dr. Megjelenik minden hó 10-én. Előfizetési ára egy évre, vagyis 12 füzetre 4 frt; egyes fűzet ára 4 5 kr. Orvosn övendékek és szigorló orvosok felét fize­ tik. Kiadóhivatal: Grill Károly cs. és kir. udvari könyvkereskedése, V. Dorottya-utcza 2. szám. Szerkesztőség : V. Bálvány-utcza 3. szám. Közegészségügyi Kalauz. A magyar községi és körorvosok orszá­ gos egyesületének, továbbá az országos balneologiai egyletnek hivatalos közlönye. Budapest. XIII. évfolyam. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Szerkesztő: Lőrinczi Ferencz dr. Ára egész évre 6 frt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zöldfa-utcza 4 3 . szám. Közegészségügyi Szemle. Havi folyóirat. III. évfolyam Budapest. Szerkeszti : Oláh Gyula dr. Szerkesztőségi iroda: I. kerület, Vár, üriutcza 52. szám. Kiadóhivatal: V. kerület, Hold-utcza 7 szám, a „Pesti könyvnyomda részvénytársaságinál. Előfizetési ára egész évre

8 forint.

^H

58

JAKABHÁZY ZSIGA DR.

Közegészségügy és Törvényszéki oruostan. Az „Orvosi Heti­ lap" melléklapja. Szerkeszti: Fodor József tnr. Megjelenik évenként 6 számban. Sz.t-Lukács-Fürdö balneologiai folyóirat. V. évfolyam. Szerkeszti és kiadja a Szt.-Lukács-fürdő igazgatósága. Budapest. II. ker. Zsigmondutcza, a Margit híd mellett. Magyar Orvosi Archívum. A nagyméltóságú m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi miniszter úr támogatásával szerkesztik és kiadják: Bókai Árpád dr., Klug Nándor dr., egyetemi ny. r. tnrok és Pertik Ottó dr., egyetemi ny. rk. tnr. Hazai orvosi búvárlatok számára, melyek el­ méleti, laboratóriumi és klinikai huzamosabb kutatások eredményeit tar­ talmazzák. Megjelenik két egymástól teljesen elkülönített kiadásban: az egyik a hazai orvos-közönség számára magyar nyelven, a másik a kül­ föld számára német-franczia nyelven, évenként 6 füzetben. A magyar nyelven megjelenő fűzeteket Dobrowszky és Franké budapesti könyv­ kiadó czég (Hatvani-utcza 2. szám), mint a folyóirat fó'bizományosa, a német-franczia nyelven megjelenő fűzeteket Bergmann I. F. czég adja ki Wiesbadenben. A két kiadásra külön-külön lehet előfizetni. Előfize­ tési ára ©gy évre 10 frt o. é. Levelek, tudakozódások, kéziratok Bókai Árpád dr., egyet, tnr-hoz (Budapest VIII. kerület, József-körút 87. szám) küldendők. II évfolyam. Odontoskop. Magyar fogászati folyóirat, egyszersmind a magy. fogtam társulat szakkönyve. Laptulajdonos ós felelős szerkesztő : Iszlai József, d r , e. tnr. 1892. I. évfolyam. Megjelenik havonkint egyszer. Orvosi Hetilap. A Ha zai és a külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye XXXVI. évfolyam. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő : Hó'gyes Endre egyet. tnr. Ára .egész évre 10 frt; orvos- és gyógyszerész hallgatók felét fizetik. Szer­ kesztőség és kiadóhivatal: IV. Kalvintér 4 . szám. Orvosi Hetiszemle. . Folyóirat gyakorló orvosok, számára. Felelős szerkesztők és kiadók : Flesch Nándor dr. és Heltai Manó. Előfizetési ára: belföldre egy évre 8 frt, külföldre 10 frt. Budapest. XI. és XH-ik kötet. Szerkesztőség és kiadóhivatal V. Alkotmány-utcza 2 1 . szám. Orvos-természettudományi Értesítő Az „Erdélyi Múzeum-Egylet" orvos-természettudományi szakosztályának szakűléseiről és népszerű természettudományi estélyeiről szóló értesítője. Kolozsvár XV. évfolyam. Szerkesztő-bizottság tagjai: orvosiszak: Lőte József természettudo-

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM

1892-BEN.

59

mányiszak : Koch Antal, népszerűszak : Farkas Gyula tnr.-ok. Megjelenik évenként 3 orvosi, 3 természettudományi és a népszerű estélyekről ki­ adott több fűzetben. Ara egész évre: helybeli szakosztályi tagoknak 3 frt, vidéki tagoknak 2 frt. E fűzeteket az „Erdélyi-Múzeum-Egylet", vagy annak „orvos-természettudományi szakosztályának" tagjai, tagdíj fejében kapják. Szemészet. Az „Orvosi Hetilap" melléklapja. Szerkeszti:, Schulek Vilmos tnr. Megjelenik évenként 6 szám. Veterínarius. Állatorvosi havi folyóirat. Szerkeszti: Hutyra Ferencz dr., e. titkár. Kiadja: a magyarországi állatorvos-egylet. Buschmann F. könyvnyomdájában. Megjelenik minden hó 15-én E folyóiratot a „Magyarországi Állatorvos-egylet" tagjai, tagsági díjuk fejében kapják. Eló'fizetési ára nem tagok részére egy évre 6 frt. Állatorvostanhallgatók e díj felét fizetik. Szerkesztőségi iroda és titkári hivatal Budapest, VII. kerület; Rottenbiller-utcza 2 3 . szám.

II. Vegyes tartalmú orvosi munkák és czikkek. a) Önálló munkák: Budapest fő- és székuáros közkórházainak éukönyue. 1890 — 91. 497. old. Müller Kálmán dr. megbízásából összeállította Purjesz Ignácz dr.

Budapest fő- és székuáros közkórházainak évkönyve. 1890—91. A fő és székváros törvényhatóságának megbízásából közrebocsátja a szt. -Rokus-kórház igazgatósága, a szöveg közé nyomott 6 képpel. Az év­ könyv 3-dik részében a kórházi személyzettől 13 dolgozat foglal helyet: Scheuthauer Gusztáv, Ángyán Béla, Farkas László, Székács Béla, Böke G yula, Morelli Károly, Hochhalt Károly, Pertik Ottó, Laufenauer Káro ' y , Bakó Sándor, Ostermayer Miklós és Jemkora Iván tollából.

A budapesti kir. orvosegyesület 1891-iki évkönyve. Összeállította Pertik Ottó dr. Emlékkönnyv a k. M. Természettudományi-Társulat félszázados jubileumára. írták: I-ső részt: Szily Kálmán, Entz Géza, Than Károly dr., Hó'gyes Endre dr., Haller Ágost, Lengyel István. Il-ik r é s z t : Csapvdy István, Hankó Vilmos, Hó'gyes Endre, Klug Nándor, Margó Tivadar, Plósz Pál, Telyesniczky Kálmán. 0. H. 4.

A gömörmegyei orvos-gyógyszerész-egylet 1891-iki évkönyve. Az

60

JAKABHÁZV ZSIGA DR.

egyesület elnökségének megbízásából szerkesztette Török János dr. Rima­ szombat, 1892. A gyógyászat kézikönyve, gyakorló orvosok számára. Írták : Basch Imre, Kertész József, Kossá Gyula, Neupauer Gusztáv, Purjesz Ignácz, Saffer Károly, Schultz Henrik és Tauszk Ferencz dr. Szerkesztette: Tauszk Ferencz. 555 old., kiadja Dobrowsky és Franké, ára 3 frt 60 krajczár. . Gyógyszerészek éukönyue 1892-ik évre. ,)(/d Egészség" naptára. A magyar oruosi rend története, tekintettel a gyógyászat intéz­ ményeinek fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig. Jutal­ mazott pályamű. I r t a : Demkó Kálmán dr., a ló'csei magy. kir. állami főreáliskola igazgatója. 1892. 178 old. Ára 2 frt. Oruosi zsebnaptár az 1892-ik évre, szerkeszti: Faragó Gyula dr. gyermekorvos. 22-ik évfolyam Légrádi testvérek kiadása. Orvosok zsebnaptára az 1892. évre, 2t-ik évfolyam. Szerkeszti: Purjesz Zsigmond dr., kiadja az Eggenberger könyvkereskedés. Czikkeket közölnek benne: dr. Herczel Manó, dr. "Wemich A., dr. Gotthard. Szülésznők naptára 1892-ik évre. Schwartz Frigyes dr. kórh. főorvos, Pécs. Ára 50 kr. K. K. I.. b) Eredeti

közlemények.

A l f ö l d i Imre dr. A pancsovai selyemfonó-gyár és a gümőkór. K. K. 32. — Á n g y á n Béla dr. Anticholerinnel (Klebs) kezelt betegek. Gy. 49. — B e e l y Gyula dr. A gyakorlatból. Gy. O. 2 1 . Megjegyzések Deutsch .Mór tr. congressusi tapasztalataira. Gy. 0. .21. — Orvosi ügyek. Gy. 0. 34. — B e h r i n g dr. törzsorvos. Az élőszervezetben történő fertőtlenítésről. Gy. 27. — B e n t s i k József. A homeopathia elve, gyógyítási módja és elterjedtsége. Gy. H. 4. 5. 7. — B e r k o v i t s Miklós dr. Elnöki megnyitó a biharmegyei orvos -természettudományi társulat 1892. május 15-iki ülésén. 0. H. 4 1 . — B l u m m g r ú n d E. orvos. Utóhangok a cholerához. K. K. 5 1 . — B ö k e Gyula tnr. Megnyitó beszéd a budapesti orvosi kör orszá­ gos segély-egyletének közgyűlésén 1 8 9 2 . évi jan. 27-én. Gy. 0. 5. — B o s z k o v i t z Mór dr. Az orvosok anyagi érdekeinek kérdéséhez. Gy. 0. 9. — B r a u n Fülöp. A községi és körorvosok jogaihoz. K. K. 13.

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM

1892-:

til

— B ü c h n e r H. Tuberculm reactio nem specificus baktériumok pro­ teinjei által. Gy. 2. - C s a p o d i István dr. Az álló írás. Gy. 38. C s a t á r y Lajos dr. Jelentés az országos közegészségi tanácsnak 1891. évi működéséről. K. K. 22. 2 3 . D u b a y Miklós dr. Kartársaim okulására. Gy. 0. 1. - E n g e 1 Gábor dr. Javaslatok a bábaügy or­ szágos rendezése tárgyában. K. K. 2. - E ö t v ö s Loránd br. A physika tanításáról az egyetemen. 0. H. 2 1 . 22. — E p s t e i n. Az ascaris lumbricoides átvitele és fejlődése az emberi szervezetben. Gy. 2 7 . F a r k a s Jenő dr. Az életbiztosítás és az orvosok titoktartása. Gy. 5 0 . F a r k a s László dr. A magyar vörös-kereszt-egylet két indítványa a római nemzetközi értekezleten. I. A sterilisatio értéke a hadfelszerelés­ ben. II. A vörös-kereszt egyleti megbízottak szerepe a hadgyakorlato­ kon és béke idején. 0. H. 19. 20. — F e j é r József dr. Dunavecse, a cholera és a járásorvos viselt dolgai. K. K. 44. — F e 1 e k y Hugó dr. Észrevételek „az irritabilis hólyagról" czímü közleményre. Gy. 4 3 . — F o d o r József dr. A choleráról. K. K. 6. — F o d o r Géza dr. A „vöröskereszt" nemzetközi kiállítása Lipcsében. 0. H. 8. — F o d o r Mór dr. Tömörüljünk. K. K. 2 1 . A körutazás. K. K. 16. 1 7 . — T r a n k l - H o c h w a r t . A zenei kifejezésbeli képesség érdekes esete. Gy. 2. — F r i e d r i c h Vilmos dr. Az ureum húgyhajtó tulajdonságáról, M. 0. A. 5. — A budapesti kerületi betegsegélyző pénztár és a szabad orvos-választás. Gy. 48. — G a r a Géza dr. Adatok a bélrothadás kóros megváltozásainak ismeretéhez. M. 0 . A. 4. — G á s p á r Ferencz dr. m. kir. honvéd ezredorvos. A tengerészorvosi- gyakorlatból. Gy. 18. H. 0. 7. — G e b h a r d t Lajos. A tiszti főorvos jelentése a budapesti choleráról. 0 . H. 48. — G e n e r s i c h Antal dr. Elnöki megnyitó az „Erdélyi MúzeumEgylet" orvos-természettudományi szakosztálya 1891. október 18-ikx ülésén. É r t . 1. — Az orvosi tudomány haladásáról. Gy. 36. — G o l d z i e h e r Vilmos dr. e. m. tnr.-Szemészeti tanszók betöltésének története Svédországban. Gy. 40. - Go vo r k o v i c h János. Babona a gyógyszerészeiben. Gy. K. 15. - G r a m Lipót dr. Az idei cholera útja. É. 5. — H a i n i s s Géza dr. A védhimlő-oltás állása. Gy. 14 1D. l b . Hainiss István. Az emberek betegségeinek földrajzából. K. K. 24. 2 5 . 26. 27. 28. Hildenstab József orvos. A köz­ ségi és körorvosok díjazásának kérdéséhez a vagyonos betegekkel szemben. K. K. 2 3 . - Az orvosok anyagi viszonyainak kerde-

62

JAKABHÁZY ZSIGA DK.

séhez. Gy. 0 . 12. — H o f f e n r e i c h Carol. Egyes kritikai megjegy­ zések. Sjöquist módszere a gyomortartalomban levő sósavnak bebizo­ nyítására. Gy. K. 9. 1 1 . — H ö n e z Kálmán dr. Uti jegyzetek. Ért. 8. — I g a z m o n d ó dr. Extractum universalis vagy az egyetemi cerberusok. Gy. 0. 6. Orvosi kamarák. Gy. 0. 1. 7. Dr. Bosta Béla, Gy. 0. 6. —- J a k o b i dr. Adalék a sebesültek szállításának reformjához a harezmezőn és egy a szerző által szerkesztett hordágy demonstrálása. 0 . H. 10. — K a b o s Márton dr. Válasz dr. Pollák József congressus pártoló czikkére. Gy. 0 . 26. — K a i n József dr. Idegen test a húgycsőben. Gy. 36. — K a i n József dr. A magyar or­ vosok és természetvizsgálók XXVI ik vándorgyűlésének titkári jelentése. Gy. 35. — K. K a r l o w s z k y Geyza. A gyakornoki szakiskola és a tápszer-vizsgálat. Gy. K. 24. — K e r e s z t s z e g h y Gyula dr. A pá­ risi kórházakról. 0. H. 28. n. — K l e i n Eberhard dr. További észle­ lések a sorozás körűi. 0 . H. 9. — K l e m p e r e r G. dr. Vizsgálatok az emberek védőoltásáról a cholera ellen. Gy. 4 3 . — K ö n i g Mór dr, Az orvosok anyagi viszonyainak kérdéséhez. Gy. 0. 12. — K o n r á d Jenő dr. Az elmebeteg-ápolók szolgálati viszonyai szabályozásának és javításának kérdéséhez. 0 , H. 48. — K o r á n y i Frigyes elnöki meg­ nyitó beszéde a budapesti kir. orvos-egyesület 1892. deczember 10-iki nagygyűlésén. 0 . H. 5 1 . 52. — K o r á n y i Frigyes tar. A budapesti kir. orvos-egyesület 1892. október 14-iki nagygyűlésének elnöki meg­ nyitója. 0. H. 4 3 . — K o s s á Gyula dr. Bugát és a gyógyszerészet. Gy. H. 24. — K o v á c s Áron dr. ezredorvos. Önsegély sebesülés esetén a harcztéren. H. 0. 5. — K r a t s c h m e r Flonin át. A kórnemzők ke­ ringése a természetben. K. K. 26. 2 7 . — K u n Tamás dr. Magyar­ ország közegészségügyi közigazgatásáról. Gy. 0 . 1. 2. 3. 4. — K u t h y Dezső ifj. Adat a felnőtt ember veséjének genesiséhez. M. 0 . A. 3. — L a z a r u s dr. A mostani influenza-járványról. 0. H. Sz. 1. ford. L a u d e r Brunton dr. Zadig niódszere az orvostanban. Gy. 4. 0. H. Sz. 4. Az aranyeres csomók és hasonló betegségek gyógyítása. 0. H. Sz. 16. — L e n g y e l Bálint. A cholera hazánkban 1831-ben. K. K. 4 3 . — L é n k Gusztáv főorvos. Jelentés a bábaűgy tárgyában JászNagykun-Szolnokmegye közgyűlésén. K. K. 3. -— L i e b e r m a n n Leo dr. Utasítások cholera esetére. K. K. 4 1 . —- L ő r i n c z y dr. Az orvos és a járvány. K. K. 4 1 . 4 2 . 4 3 . — L ő r i n c z y Ferencz dr. A községi és körorvosi intézmény nehézségei. K. K. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM 1892-BEN.

63

12. 13. — L u k á c s István Az orvos-gyógyszerész kamarák és a maga s kormány. K . K . 40. 4 1 . — O r v o s i és gyógyszerészi kamarák. Gy. 4 2 . — M a n g i n Károly dr. fó'orv. Előterjesztés a bábaképzés ügyében a zala­ megyei bizottsági közgyűlésen. K K. 2. - • M a r kf e l d Igmícz. dr. Aranyeres csomók a húgyhólyagban. Gy. 0. 10. - - M a r k u s o w s k y Lajos dr. Mire tanit megint a cholera recidiva. 0. H. 44. - Elnöki megnyitó a magyar orvosi könyvkiadó társulat ez évi közgyűlésében. 0. H 14. — M a u r i c Coste dr. Himló'hegek képződésének megakadályozása. 0. H. 22. — M e n n e r dr. Sterlizáltatik-e a lövedék a puskacsőben tör­ ténő fölmelfigedés által ? 0. H. 6. — M o k o s Károly. A bor. Gy. H. 1. 2. 3 . — M o l d o v á n y István. A fény chemiai hatásáról. Gy. K. 10. — M u r a k ö z y Károly dr. A kéneső termelés hazánkban. Gy. K. 13. _ N a g y Gyula. Egy magyar gyógyszerészeti történelmi múzeum érdekében. Gy. H. 8. 14. — N é k á m L. Sándor dr. Az oedema málignumról. M. 0. Á. 4. — N e u m a n n Zsigmond dr. A cognac mint gyógyszer. Gy. K. 6. 7. — N ó v á k Endre dr. Észrevételek a bába­ oktatásról. 0. H. 5. 7. — N u r i c s á n József dr. Az égésről. Gy. K. 7. 8. 9. 10. — P á p a i Henrich dr. A védhimlő oltás mai állásáról hazánkban. Gy. 0. 10. — P é c s i Dani dr. A himlő oltás adta immunitásról. Mikor kezdődik és meddig tart ez az i m m u n i t á s ? 0. H. Sz. 3 8 . 3 9 . — A vaccina regeneratioja. 0. H. Sz. 17. K K. 17. Gy. 0 . 14. 15. 16. 17. — P o r t . dr. vezérorvos. A sebesült­ szállító eszközök szaporításának szükségessége. H. 0. 10. Rákosi Béla dr. Levél a szerkesztőhöz. Gy. 13. — R a u s o m dr. Bizonyos növényi betegségek összehasonlítva az emberi betegségekkel Gy. 32. — R ó t h Adolf dr. Gruschbaeh, Bécs. Prága. Gy. 0. 19. — R u c k n e r Ernő dr. Az iskolaorvosi intézményről. Gy. 0. 2 1 . 2 3 . — R u P p " r e c h t Gyula. A gyógynövények történetéből. Gy. 33. Gy. K. 35. 36. 37. 40. — S a s s y János dr. Közkórházaink működése. Gy. 49. 50.. 5 1 . 5 2 . — S c h a c h t e r Miksa tnr. Az orvosi bizonyítványokról. Gy. 40 — ü t i levelek itthonról (a kolozsvári egyetemi orvosi intézetek). Gy. 1. — Orvosi műhibák. Gy. 5 . - S c h a l l m a y e r dr. A művelt emberiség testi elfajulásának veszélye és az orvosi rend államosítása. Gy. 3 1 . S c h w a r c z József dr. Kerületi beteg-pénztár. Gy. 5 1 . — S c h u l h o f Rezső dr. Heveny belső bélelzáródás két súlyos esete. Gy. 4 5 . — S e r l i Sándor orv. A közegészségügy és a népnevelés. Gy. O. 0. — S i n o v i c s Béla. Tolna vármegye alispánjának eló'terjeszlése a belügy-

64

JAKABHÁZY ZSIGA D E .

minisztériumhoz, a bába ügyre, illetőleg dr. Taufer javaslatára vonat­ kozólag. K. K. 9. 10. — S i n g e r Henrich dr. S a s s y János dr. A miskolczi közkórház 1 8 9 1 . évi működése folyamán felmerült vesze­ delmesebb esetek. K. K. 29. 30. 3 1 . 32. — S t a d l e r Károly orv. A tisztelt orvos urak figyelmébe. Gy. 0. 1. — S t a e k e r fó'törzsorvos. Önként beállott, a nyakravaló által előidézett strangulatio. H. 0. 2. •— S t e r n b e n g Géza dr. Orvosi műhibák. Gy. 7. — S t r a u t z Zsig­ mond dr. Dunavecse, a cholera és a kenyéririgység. K. K. 45. — S z a b a d o s Imre. A gyógyszerészsegéd-ügyi vita. Gy. K. 1. — S z o 1 k a y Gyula tnr. Humanismus a legnemesebb állattal szemben. Gy. 44. — S z e g ő Kálmán dr. Mikrosomia eset. 0. H. 9. — S z é n d e ff y Aladár dr. A szegény gyerekek gyógyítása. Utilevelek. 0. H. 4 1 . 42. 46. — S z e n e s dr. A magyar orvosok és természetvizsgálók XXVI-ik vándorgyűlése. (Augusztus 2 2 — 2 5 ) I. 0. H. 3 5 , — S z o n t a g Félix dr. A női tej és tehéntej nuclein tartalmáról. M. 0 . A. 3. — T a u f f e r Jenő dr. Közlemények a vidéki gyakorlatból. Gy. 5 1 . 52. I. A súlyos lefolyású abortusoknak egy érdekes esete. II. Parametricus exudatum által létrejött béloclusió esete. —• T h a n Károly tnr. Vissza­ pillantás a múltakra. Gy. K. 4. 5. — A gyógyszerész-gyakornok kiképzé­ séről. Gy. K. 12. 13 — T a x l e r László dr. Szemelvények a magyar „Manuale pharmaeenticum" előmunkálataiból. Gy. K. 8. 9. 10. 11. 12. — „Magyar manuale pharmaeenticum-ból". Gy. H, 7. 8. 9. 10. 1 1 . Gy. K. 7. — V i d o r Zsigmond dr. Faragó Gyula dr. A magyarországi albizottság jelentése. 0. H. 24. 25. 2 6 . 2 7 . — W e b e r Ignácz dr. Közegészségügyi végrehajtó. K. K. 17. — W e i s s Ede dr. 1867—1892. Gy. 23. — W i t t e n b e r g Ignátz. Vórszerzés Angliában. Gy. 4 5 . — W i n t e r József dr. Az irritabilis hólyagról. Gy. 42. — Az irritabilis hólyagról, válasz. Gy. 44. — W i n k l e r Lajos dr. A belégzésre szolgáló oxygen előállításáról. Gy. K. 1 1 . — A folyadékok forráspontjainak meghatározásáról. Gy. K. 7. A filtrálásról. Gy. K. 3. 4. — N e k r o ­ l ó g . Belky János tanár felett. 0. H. 47.,'— N e k r o l ó g . „Brücke Ernő" 1819— lf-92. Csapodi István dr.-tól. Sz. 1. — N e k r o l ó g . „Brücke Ernő." 0. H. 3. — N e k r o l ó g . ,>Chremóczy Nagy József" dr. Sz. 1818-ban, meghalt 1892-ben. B. F . dr. Nyitrán. 0. H. 10. — N e k r o l ó g . Csurgay Kálmán fölött. K—y. Gy. K. 8. — N e k r o l o g . Megemlékezés Géber Ede tnrról. Genersich Antal dr. tnr.-tól Ért. 1. — N e k r o l ó g . Jendrassik Jenő t a n á r emlékezete. Klug Nándor.

65

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM 1892-BEN.

0. H. 12. 13, 15, 16. Gy. 0. 10, 1 1 , 13 14. — N e k r o l o g. „Dr. Kisigmándi Haraary Dániel.« D - a. Gy. 9. - N e k r o 1 o g. „Lumnitzer Sán­ dor dr." Gy. 6. — N e k r o 1 o g. „Lumnitzer Sándor dr." Dr. Roth Adolf. Gy. 0. 5. — N e k r o l ó g . „Lumnitzer Sándor dr. 1 8 2 1 — 1 8 9 2 , " Dr. Janny Gyula. 0. H. 6. — „ L u m n i t z e r Sándor tanár életrajza." O. H. 6. — N e k r o l ó g . „Margitai Ivánchich Viktor." 0. H. 1 1 . N e kr o 1 o g. „Meynert Tivadar.,, 0. H. 23. — N e k r o l ó g . „Nendtvich Károly dr." 0. H. 2 3 . - N e k r o l ó g . „Nendtvich Károly dr." felett. Dr. Ilosvay Lajos. Gy. K. 29. 30. — N e k r o l ó g . „Dr. Pados János." Dr. Schaechter. Gy. 2 8 . — N e k r o l ó g . „Limán Károly." K. T. 0. 1. — N e k ­ r o l ó g . „Weber-Liel." Lichtenberg Kornél dr. 0. H. 7. — 1 8 9 0 - b e n e l h u n y t természettudósok nekrológja. Gy. K. 1. 2. Gy. i±. 1. Á l l a m i k ö z k ó r h á z BudapesLen. 0 . H. 42 — Á l l a m i o r s z á g o s közkórház. 0. H. 29. — A z á l t a l á n o s osztr. gyógyszerész-egylet XXXI-ik rendes közgyűlése. Gy. K. 4 1 . 4 2 . — B á b a ü g y . Szepesvármegye tiszti főorvosától. K. K. 4. — B a c t e r i o l o g i a i vizsgála­ tok az infusumok nyálkásodása fölött. Gy. H. 1. Abécsioszt r á k gyógyszerészeti társulat XII. évi közgyűlése. Gy. K. 3 9 . h a r m e g y e i orvos- természettud. társulat ülése. 0. H. 25, *J, > 3 1 , 34, 3 5 , 36, 39, 4 1 , 42. — A b u d a p e s t i e g y e t e m díszköz­ gyűlése. 0 . II. 2 1 . — B u d a p e s t főváros tisztiorvosai. Dr. „K." K. K. 3. — A b u d a p e s t i kir. orvos-egyesület cholera bizottságának kli­ nikai albizottsága. O.H.46. 47. — Bpestikir. orvos egyes, rendes ülései. 0. H. Sz. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 1 1 . 12. 13. 14. 15. 16. 19. 20. 2 1 . 22. 24. 4 3 . 4 4 . 45. 46. 47. 48. 5 1 . Gy. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 1 5 . 16. 17. 18. 19. 20. 2 1 . 22. 2 3 . 24. 4 5 . 46. 4 8 . 4 9 . 5 0 . 5 1 . 0 . H. 3. 4. 5. 0. 7. 8. 9. 10. 1 1 . 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 2 0 . 2 1 . 22. 23. 24. 4 3 . 44. 45. 46. 47. 48. 5 1 . — A b u d a ­ p e s t i k ö z p . fogtani társulat ülései. Gy. 6. 0. H. 5. 1^d a p e s t i m a g y a r kir. tudomány-egyetem orvosi karának javaslata a szigorlati rend reformtervezete tárgyában. Gy. 34. 36. ól. d a p e s t i végleges vizmű. „F.« K T. 0. 2. Cholera fö^pte nálunk. O. H. 4 1 . Gy. 4 1 . 42. - A c h o l e r a k e z e l é s e . Gy. 47. /-,, . , n w A9 4-3 4 5 — A c h o l e r a — C h o l e r a Magyarországon, 0. H. %£. *&• *->• r ó l . K. K. 40. 4 1 . 42. 4 3 . 4 5 . 46. 47. - - A c h o l e r a Rozsnyón 1831-ben. K. K. 35. - C o g n a c . K . K. 28. - A d i p h t e r i 11 s z 5 Orv.-term.-tud. Értesítő. 1893.

66

.TAKABHÁZY ZSIGA DK.

és az antidiphteritikon. Gy. K. 1 1 . — A d i p h t e r i t i s fölötti eszme­ csere után. 0. H. Sz. 11. — E g y e t e m i hallgatók kórházegylete. 0 H. 9. — E g y e t e m i magántanári képesítő' (habilitationalis) szabály­ zat. Gy. 46. — E g y i g e n érdekes szakkérdés. K. K. 16 — A z e g y l e t e k kérdéséhez. Egy egyleti orvos. Gy. 0. 6. — É l e t b i z ­ t o s í t á s és az orvosok. Gy. 47. — A z e l m e b e t e g e k — ápolók szolgálati viszonyainak szabályozása és javitása. „J." 0. H. 4 5 . — E r d. M u z . - E g y l e t . 0. H. 11. 2 3 . 4 1 . 5 1 . 52. — A z e r ő s h a t á s ú szerek gyógyszertári kiszolgáltatásának rendezése Németországban. „J." Gy. K. 1 . — E s z m e c s e r e a diphteritis orvoslása felett a budapesti m. kir. orvosegyesületben; résztvettek: Bókay János, Erőss Gyula, Mnnk Jakab, GerlóczyZsigmond, 0. H 9. Bókay János, Moskowits Ignácz; 0. H. 10. Löw Samu, Herczel Manó, Weisz Miksa, Hó'gyes Ferencz, Szontágh Áb­ rahám, Szalárdi Mór, Glaser Marcel, Zwillinger Hugó, Csapodi István, Flesch Nándor, Weisz Manó ; 0. H. 1 1 . Hó'gyes Endre, Engel Gusztáv, Bó­ kay Árpád, Szontágh Ábrahám, Vidor Zsigmond, Kétly Károly, Medvey Béla, Morelli, Braun Lajos, Pertik Ottó, Tigermann Mór, Bókay János. 0. H. 9. 10. I I . 0. H. Sz. 9. 10. 1 1 : Gy. 9. 10. 11. — A z é v l e ­ j á r t á n , az új év elején. 0 . H. 1. — F á j d a l m a s - e a halál. K. K. 38. — A f i a t a l a n g o l katonák. H. 0. 3. — A g ö m ö r - k i s hontmegyei orvos-gyógyszerész-egylet idei közgyűlése. K. K. 19. — A g ü m ó ' k ó r o s tehenek teje és terméke. K. K. 49. — A g y a k o r ­ l a t i..orvostudomány haladása. Dr. Scháechter. Gy. 1. — G y á r i t é s z t á t közétkezésünkhöz. H. 0. 1. — A g y e r m e k e k égési se­ beinek gyógyítása. 0. H. Sz. 33. — G y ó g y á s z a t i és műszaki ipar­ ban alkalmazásban levő vegyi készítmények kereskedelmi elnevezései. Gy. H. 47. 4 8 . — A g y ó g y n ö v é n y e k termesztése. Gy. K. 8. •— A h a j betegségei. Gy. K. 3 1 . — H e 1 y e 11 e s i t h e t-e a gyógysze­ rész valamely orvosi vényen rendelt szert. Gy. K. 4. — H o g y 1 e h e t a cholera terjedésének gátat vetni. Egy egyetemi tanár. K. K. 46. — A h i m l ő o l t á s i ügyhöz. K. K. 1. — A h o m e o p a t h i a elterjedt­ sége. K. K. 8. - - I n á n d i a fejszámoló. Ford. Gy. 12. — A z i nf l u e n z a történetéhez adatok a XV —XVI. századból. K. K. 4. — J o d v a s e 1 i n. Gy. H. 17. 20. — K i 1 e h e t és pedig gyökeresen irtani a kuruzslást. Dr. Sz. B. K. K. 15. — A k i r . tíiagy. Természettudo­ mányi társulat ötven éves jubileuma és tisztújító közgyűlése. Gy. K 4. — K í v á n h a t j a - e az orvos elhalt betegének felbonczoltatását

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM

1892-BEN.

07

ha nincsen tisztában a halál okával? Gy. 1. - A k i i m a befolyása az életre. „H. I." K. K. 3 4 — K n e i p p l é b á n o s Bécsben. K. K. 19. - K ó r h á z a k és tüdővészesek. Gy. 22. 23. — A k ö r o r v o s i fize­ tések kivetése a lakosságra. K. K. 2. — K ö z e g é s z s é g ü g y i egye­ sület választmányi ülése. É. 3. — K ö z é r d e k ü 1 e v e 1 e k. Steiner Mi­ hály, Nestór, Fest Béla, dr. Traxler László, Mahler Gyula, „ F " , Nestor, Horváth Kálmán, Korányi Lajos, Geduly Géza, Frankéi Antal, Becker János, Varjasi János, Wehuer Ede, Hegyesi Árpád, Fonyó Andor, Loler Gábor, Bárány János, Török Gyula, Ember Elek, Lukáts István, Kiss Mihály, Buday Emil. Gy. H. 1. 2. 7. 8. 17. 18. 19. Gy. K. 12. 2 1 . 27. 2 8 . 29. 30. 3 1 . 32. 3 4 35. 42. 4 3 . 46. 49. 5 1 . — A k u n f é l ­ e g y h á z i javaslat. Egy egyet, tanár. K. K. 11. — K u r u z s 1 á s Ba­ jorországban 1891-ben. Gy. 34. — A k u r u z s 1 á s kérdéséhez. Dr. N. L. K. K. 18. — L o n d o n kórházai. Gy. 30. — A m a g y a r gyógyborok ügye. Gy. K. 2. — A m a g y a r o r s z á g i choleráról. 0 H. 4 3 . — A m a g y a r o r s z á g i gyógyszerész-egylet közgyűlése 1892. jun. 10. K. K. 27. Gy. K. 25, — A m a g y a r o r s z á g i „Gyógyszerész-egylet" központi igazgatóságának ülései. Gy. K. 4. 10. 28. 3 8 . 39. — A m a g y a r o r v o s i könyvkiadó társulat évi köz­ gyűlése 1892. márcz. 30-án. O. H. 1 4 — A m a g y a r orvosok és természetvizsgálók XXVI. vándor gyűlésének tárgyalásaiból. Gy. 36. O. H. 3 6 . 37. 38. 39. 40. — A m a g y a r orvosok és természetvizs­ gálók Brassóban tartandó XXVI. vándorgyűléseinek eló'rajza. Gy. 28. — M a g y a r Tud. Akadémia ülései. O. H. 4. 8. 16. 2 1 . 2 7 . 4 3 . 50. — M e g j e g y z é s e k némely betegség gyógyítására. 0. H. Sz. 11. M e g h í v ó a magyar orvosok és természetvizsgálók 1892. auguszt. 22—25-ikéig Brassóban tartandó XXVI. vándorgyűlésére. 0. H. 2 1 . — A m e s t e r s é g e s és valódi cognac. Gy. K. 49. 50. — M é s z á r o s Károly dr. alapítványa. 0 . H. 15. — M i é r t k e l l a l u d n u n k ? Gy. 27. — A m ú l t é v b e n megtartott orvosi congressus. K. K. 2 5 . 2 6 . — A n é m e t gyógyszerész egylet XXI-ik közgyűlése. Gy. H. 37. N e m z e t k ö z i gyógyszerész congressus. Gy. 17. — O r s z á g o s Közegészségügyi Egyesület kolozsvárvidéki osztályának ülései. 0. H. 4. — A z o r s z á g o s közegészségi tanács állandó járvány-bizottságának deczember 20-án tartott ülése. 0 . H. 52. — A z o r s z á g o s köz­ egészségügyi tanács véleménye az orbáncz fertőző volta felől. K. K. 28. — A z c r v o s i állás. Dr. W. S. K. K. 39. — A z o r v o s - d o k -

68

JAKABHÁZY ZSÍGA DR.

t o r i tanfolyam és szigorlati íendszer újra átalakitása. 0. H. 5. — A z o r v o s - d o k t o r i szigorlati rend reformtervezetének általános in­ dokolása. 0. H. 4 5 . 49. — O r v o s - g y ó g y s z e r é s z i nyugdíjintézet. Dr. X. 0. H. 10. — A z o r v o s i egyetem mizériái. Gy. 0. 2. — O r ­ v o s i gyakorlat Francziaországban. K. K. 1 3 . — A z o r vo s-t u d o r i szigorlati rend reformtervezete. 0. H. 3 7 . 38. 39. 42. — A z o r v o s ­ t u d o r o k eló'nyei sebészszel szemben. K. K. 9. — Az o r v o s o k anyagi viszonyainak kérdéséhez. Dr. Boskowits Mór. Gy. 0. 14. 27. Dr. B-z. Gy. 0. 23. Dr. Deutsb Mór. Gy. O. 19. 20. Dr. Gy. Gy. 0. 24. Egy körorvos Gy. 0. 15. Dr. Fodor Mór Gy. 0. 28. Dr. Halász Vilmos. Gy. 0. 29. Dr. König Mór. Gy. 0 . 27. Dr. König Márton. Gy. 0. 16. 2 1 . Dr. Horpaczday J. Gy. 0. 27. Dr. Klein Zsigmond. Gy. 0. 16. Lykurgus. Gy. 0. 29. Dr. N. L. Gy. 0 14. Dr. Pollák J. Gy. 0. 24. Dr. Singer Mór. Gy. 0. 30. Stadler Károly. Gy. 0. 26. Dr. Vajda Miklós. Gy. 0. 2 3 . Amicus veritatis. Gy. 0 . 30. Dr. Blau Dávid. Gy. 0. 27. — P a s t e u r - i n t é z e t Milanóban. Gy. 8. — P e 11 e nk o f f e r és a cholera. Gy. K. 49. Gy. 4 8 . — A p h y s i k a i és dietetikai altató szerekről. K. K. 28. — A p o z s o n y i természettudo­ mányi egyesület orvosi szakosztályának ülései. Gy. 1. — S e s u n i v e r s i e a e. Dr. 2. K. K. 39. — A S e m m e l w e i s-emlék ügye Ang­ liában. 0. H. 42. — A S o m o g y v á r m e g y e közgyűlésén tett bábaügyre vonatkozó eló'terjesztés és elfogadott javaslat. A tiszti főorvos. K. K. 1 1 . 12. — A s u l f u i i c í n s a v előállítása és orvosi alkalmazása. Gy. K. 2. — S z a b á l y z a t a gyógyszerész növendékek kiképzése tárgyában. Gy. H. 38. 39. 4 0 . — S z á m a d á s . Gy. 52. — A t á p s z e r v i z s g á l ó intézetek szükséges voltáról. Gy. K. 3 1 . — T e n g e r i betegség. Gy. 26. — A t e r m é s z e t t u d o m á n y i társulat chemia-ásványtani szakosztályának ülései. Gy. K 5. — A t i s z t i főorvosok javadalma. Dr. K. K. K. 20. — A t i s z t i orvosi vizsgák életbeléptetésének felevelenitése. O. H. 27. — A t i s z - t i fő­ orvosok országos értekezlete. K. K. 5 1 . 5 2 . — U j a b b gyógyszerek synonymai. Gy. K. 50. 5 1 . — V á l a s z D-nek a Pester Mediz. Chir. Presse 1892. évi 4. számában megjelent megjegyzéseire. Egy fővárosi orvos. Gy. 0. 4. — A v á l a s z t á s o k előtt. Gy. 0. 2. — V i s s z a ­ p i l l a n t á s az elmúlt évre. Gy. 0. 1. — A W i e n e r med. Doctoren-Collegium. Gy. 2. — Z a d i g módszere az orvostanban. Gy. 0. 9. •— Z a v a r a „közegészségügyi ártalmak" fogalma körül. K. K. 13.

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM

c) Fordított

1892-BBN.

69

közlemények.

A z a f r i k a i lázról. Gy. 26. — A b e l s ő szervek zuzódása. W. S. Savory dr. 0. H. Sz. 2 8 . — C h a r ité-kórház egyesület. Gy. 23. — A c h o l e r a Parisban. Péter dr. 0. H. Sz. 42. — A c h ol e r a gyógyítása a párisi kórházakban. Dr. Marerer Bandonin. Gy. H, Sz. 1 3 . — C o l l ó d i u m gyapot uj kötözőszer. Gy. H. 38. 4 9 . — W i r e h o w . Dobos János törpe gyermek bemutatása. 0. H. Sz. 27. — D o k t o r i czím és tisztesség. Gy. 4 3 . — A z é g e t t sebek gyógyí­ tása. 0 . H. Sz. 27. — É h i n s é g és betegség. Sir William Moore, Gy. 5. —• A z e m b e r e k ragályos szájbetegsége (stomatitis epidemica) és azonossága a házi állatok száj- és körömfájásával. Ford. Dr. Liegel. Gy. 2. — A f e h é r j e vizelés vonatkozással az életbiztosításra. Hingston Fox. K. K. 20. — A g e n y e d ő influenzás pneumonia gyógyí­ tása terpentin-olaj bó'ralá fecskendezésével. Dienlafoy. 0. H. Sz. 14. — G i p s z v a t t a uj plastikus kötöző anyag. Dr. Breiger. 0. H. Sz. 5 1 . — A h a j betegségei. Dr. Pachkis. K. K. 2 6 . — A z i m m u n i t á s ­ t ó l és a méregbírásról. Ford. Dr. Wassermann. 0 . H. Sz. 19. — A z i n f l u e n z a . Krause W. tnr. Gy. 0 . 3 . 4 . — A j ö v e n d ő orvosi tu­ domány. Albert E. tnr. Gy. 0. 5. 6. — K ö n n y ű sebesültek első el­ látása a harezmezőn. Langenbeck tnr. 0. H. 6. — A k ö z ö n s é g véleménye az orvosról 200 évvel ezelőtt és ma. Dr. Wm. Mitschel Ranks előadása után. Gy. 46. 47. 48. — A „m e g k í v á n á s" népies előiteletének eredete. Variot G. Gy. 2. — A m é r g e s orvossságok ada­ golásának új módja a 12-es elosztás szerint. Edouard. 0. H. Sz. 9. — A n e m és a nevelés. Sir James Criechton-Brown. Gy. 2 4 . — A z ° l a s z orvosok helyzete. K. T. 0 . 5. — Az o r v o s i titok az elmegyógyászatban. Thweh. 0 . H. Sz. 33. — A z o r v o s i tudomány a szépirodalomban. Gy. 2 8 . — A r é g i e k plasticus műtéteiről. Dr. Gurlt. «y. o. •.— A s u b c u t a n vérinjectio és az intravenosus transfusio új, egyszerű módja. Ziemssen. 0. H. Sz. 22. — A s z á j mint ragályozó betegség gyulhelye. Dr. Müller. K. K. 8. — T é v e d é s e i n k . W. Murray. Gy. 20. 2 1 . — A t u b e r e u 1 i n r ó 1. Gy. K. 5. — U j 1 a e t a az egészséges és a dyspepsias betegek számára. Germain Sóe n *. O. H. Sz. 28. — V i z s g á k specialista orvosok számára. Dr. H ö s s 1 i n R. Gy. 2 6 .

70

JAKABHÁZY ZSIGA

DK.

III. -Közlemények az élettani tudományok köréből. A) Boncztan.

Anthropoloyia,

Fejlődéstan.

a) Önálló munkák. T ö r ö k Aurél dr. Egy Jéró-szigetbeli Ájnó koponyáról. Könyv, 18 ív. 14 ábr. 0. H. 12. M i h a l k o v i t s Géza. A központi idegrendszer és az érzékszer­ vek morphologiája. Könyv. Dr. N á d a s k a i Béla okleveles állatorvos a m. kir. állatorvosi akadémián a leiró boncztan ny. r. tanára. A hasznos háziállatok leiró boncztanának kézikönyve. I. rész csont-, ízület- és izomtan 126 ábrá­ val. Budapest 1892. kapható a szerzó'nél. Ara 2 frt 80 kr. b)

Önálló

közlemények.

H a l á s z Henrik Vese kettó's nagyvezérrel. Közlemény Thanhoffer Lajos. I. boncztani intézetéből. 0. H. 3 2 . — M i h ál k o v i e s. Az ana­ tómiai társaság ülései Bécsben junius 7—9-ig. B) Élet- és szövettan.

Élet-

és

Icórve
a) Önálló közlemények. B e c k S. Benedickt H. dr. Az izommunka befolyása a kénkivá­ lasztásra. 0. H. 52. — G r o s z Gyula dr. A diaphragmának a mell­ kason látható mozgásáról. Gy. 5. — H i r s c h l e r Ágost dr. Adatok a rostonya papaya emésztésének és különösen az ennél észlelhető intermadier globülin képződésének ismeretéhez. M. 0 . A. 5. 0. H. 16. — K o r á n y i S. dr. V a s Frigyes dr A haránt csíkolt izomrostok gór• csői és electromotoricus változásainak egymáshozi . viszonyáról. 0. H. 49. 50. 5 2 . — K o r á n y i S. dr. V a s Frigyes dr. A haránt csíkolt izomrostokon mutatkozó változások, azoknak működése alatt. 0 . H. 27. — L a n d a u e r Ármin dr. Vizsgálatok az izmok érző és vérér­ mozgató idegeiről. 0. H. 2 1 . 38. 39. 4 0 . — L i e b e r m a n n Leo dr. Válasz Plósz Pál tanár észrevételeire „Tanulmányok a gyomor-nyákhár­ tyájában végbemenő chemiai folyamatok" ez. értekezésemre. 0. H. 1 8 . — L i e b e r m a n n Leo dr. Felelet Plósz Pál tanár úr viszonválaszára. 0. H. 20. — O n o d i A. dr. A hangszalagok mozgásai a bolygó idegek átmetszése után. 0. H. 2. — P l ó s z Pál tanár. Észrevételek Liebermann Leo tanár gyomoremésztési elméletére. 0. H. 1 7 . 1 8 . — P l ó s z Pál tnr. „Viszonválasz" Liebermann Leo tanár úrnak. 0. H. 19. — S c h a f f e r Károly dr. .Ada­ tok az Ammon-szarv szövettanához." O. H. 8. — T h a n h o f f e r La-

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM 1892-BEN.

71

jós dr. A harántcsíkolt izomrostok idegvégzó'déséró'l. 0. H. 2 1 . — T h a n h o f f e r L. dr. Ujabb vizsgálatok az izmok szerkezetéhez és az izom­ idegek végződéséről. 0. H. 4. — T a u s z k Ferencz dr. A tüdó'beli vagus-idegrostok szerepe a légzés mechanismusában. M. 0 . A. 6. 0. H. 27. — V a s Frigyes dr. Az együttérző idegsejtek chromatinja szerke­ zetéről. 0 . H. 27. 42. 4 3 . — K o r á n y i S. dr. Stroboscopicus vizs­ gálatok harántcsíkolt izmon. M. 0. A. 6. — G a u l e : A csigolya közötti duczok és a bőr. Fordítás. 0. H. 12. —• G a u l e : A trigeminus befolyása a corüeára. Fordítás. Landauer dr. 0 . H. 9. — H a i d e n h a i n . A nyirokképződés. Fordít. Landauer dr. 0. H. (5. — H o c h h a 11 Károly dr. A diazoreactio, mint kémszer a hagymáz felismerésére. K. K. 1, • — K i s s Ferencz dr. A diabetes vizeletben előforduló szőlőczukor mennyileges meghatározására szolgáló módszerek összehasonlítása, kiváló tekintettel a gyakorló orvos igényeire. Ért. 1.0. H. 3 5 . — K i s s Ferencz dr. A Zoth-féle urometer ismertetése. Ért. 2. — M á t r a i Gá­ bor dr. Az aceton kimutatása a vizeletben. Gy. K. 3 1 . — M á t r a i Gábor dr. A megfeketedő vizeletről. Gy. K. 46. —• N i i i i e s á n Jó­ zsef dr. A sókról. Gy. K. 1, 2. 3. — N u r i c s á n József dr. A mennyileges azonossági próbákról. — S z t a n k a y Ab a Gyula. Vizs­ gálatok a széndioxyd és a szénmonoxyd reductiojához magnesium által. Gy. K. 36. — uS z t a n k a y : Minimalis mennyiségű zink kimu­ tatása. Gy. K. 40. — U d r á n s z k y László dr. A központi idegrend­ szer chemiai összetételének megváltoztatásáról a veszettség folyamán. M. 0 . A. 3. 0. H. 4.

IV. Közlemények a kórtani tudományok köréből. A) Kórboncztan.

Kór

szövettan.

a) Eredeti közlemények. E p s t e i n László dr. A nyúlt velőnek több rendellenes kötegé­ ről. M. 0 . A. 4. — G e n e r s i c h Antal tnr. Kóros kövek keménysé­ géről. 0 . H. 38. Gy. 38. Ért. 3. — G e n e r s i c h Antal tnr. Májtályog esete. Féregpeték az epekőben. Ért. 1. 0. H. 4. — G e n e r s i c h A. tnr. Elsődleges gömbsejtü sarkoma ilei ritka esete. Ert. 3. O. H. 5 1 . — K e n y e r e s Balázs dr. 1) Porencephalia készítménye. 2) Idegen test körül képződött húgykő. Gy. 13. — K u t h y Dezső dr. Adat a felnőtt ember tömlős veséjének genesiséhez. 0. H. 10. — P e r t i k Ottó dr. kórházi bonczolatoknál talált ritkább kórboncztani változások. K. K.

72

JAKA.BIlAzr Z S I G l

DR.

8. 50. — S a r b ó Arthur dr. A házinyúl gerinczveleje ép idegsejtjei­ nek szervezete és azok elváltozásai phosphor és morphin mérgezéseknél. M. 0. A. 4. — T ö r ö k Lajos dr. A ráksejtekbe foglalt képletekről. Gy. 49. b) Fordított

közlemények.

M a r i é . Az akromegalia kóros elváltozásairól bonczolás alapján. Fordít. Szabó dr. 0. H. 1 1 . — S c h i r m e r Ottó. A centralis tályog kórboncztanáról és kóreredetéró'l. Kovács dr. Sz. 2. B) Altalános-

és Jcisérletes

a) Eredeti

kórtan.

közlemények.

A l f ö l d i Izidor dr. Adatok a malária kórtanához. K. K. 36. — C z y r e a s z k y Gyula és Bruckmayer Ferencz dr. Kimutatás a Duna vizének és a vezetéki viznek bacteorologiai vizsgálatáról. 0. H. 4 4 ; 45. 46. 47. — M o s k o v i t z ígnácz tr. A Löffler-féle diphtheria bacillus és a diphtheritis therapiája. Gy. 3. — E e i c h Lajos dr. tnrsegéd. Közlemény a budapesti egyetem általános kór- és gyógytani in­ tézetével kapcsolatosan álló Pasteur-intézetébó'l. Néhány lázellenes szer összehasonlító vizsgálatáról és a láz theoriájáról. 0. H, 37. 38. — R i g l e r dr. Egyszerű módszerek bacteriologiai vizsgálatokhoz. K. T. 0. 5. — R i g 1 e r dr. A Koch-féle cholera-bacillus az 1888-ik és 1892-ki járvány alatt. 0. H. 47. — S z á n a Sándor dr. Kísérletes vizsgála­ tok a szappanok fertó'ztelenitó' képességéró'l. 0. H. 3 5 . •— S z é k e l y Ágoston dr. és Szana Sáodor dr. Kísérletes vizsgálatok az állati szer­ vezetből kibocsátott vér úgynevezett mikroba-ölő képességéró'l a fertőzé.s alatt és a fertőzés lefolyása után. 0 . H. 16. 17. 18. — T á l a ­ m o n . A malleinről. 0. H. Sz. 30. — A z a n t i r a b i k a s védőoltá­ sok hasznának kritikuma, azaz, hogy mennyire szállítja le a veszett eb marottak halálozási arányát. K. K. 4 7 . — A f e r t ő z ő betegségek gyógyítása. É. 1. — A z i n f l u e n z a bacillusa. Gy. 0. 3 . K. K. 4. A z i n f l u e n z a gyógyítása. É. 1. — A. „ L y s o l " fertőtlenítő hatá­ sáról. 0. H. 35. — N a g y o n a l a c s o n y hőmérsékletek hatása. Gy. K. 48. — A p o k o l v a r a s vizenyő bacillusainak előfordulása a pézs­ mában. Gy. K. 5. Gy. 0. — A t e s t h ő m é r s e k műleges felemelésé­ nek hatása a pneumonia diplococcusaival való fertőzés lefolyására. K.

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM

1892-BBN.

T. 0. 4. —• A t n b e r c u l i n u m hatása tengeri malaczok jára. 0 . H. 3.

b) Fordított

7;; gümőkór-

művek.

E l h a l t tu.berculosis-bacillu.sok hatása az1 élőszövetekre. 0 . H. 19. —• B a c c e l i . A m%laria-infectio lényegéről. 0. H. Sz. 3 6 . — A l ­ b e r t "Wilson. Kísérletek a diphtheria mikroorganismusaival. Ford. Szana dr. 0 . H. 1 6 . — B e t r i n g . Az élő szervezetben történő desinfectioról. Ford. Szana dr. 0. H. 19. — B r u n n e r d r . Az izzasztás, m i n t gyógy­ mód fertőző betegségeknél. Ford. Szana dr. 0. H. 5 —• A v é r h at á s a fertőző anyagokra, jelenlegi ismereteink alapján. A vér hatása a mikrobákra. 2. A vér hatása a mikrobák terményeire. 3. Immun ál­ latok vérének immunisaló és gyógyító képessége. 4. A vér hatóanya­ gának isolálása. Ford. Szana Sándor dr. 0. H. 23. 24. 26. 29. 30. 33. 3 4 . 3 5 . 3 9 . 4 3 . — G a m a l e i a . Az oldható fermentumok hatása a diphteritis mérgére. Ford. Szana dr. 0. H. 16. — G. S c i n s Woodhead. A bakteriológia állása. 0. H. Sz. 34. — J e a n n e l . A sebészeti gangraenák kórtana. 0 . H. Sz. 18. — L o f f l e r . Egerek pusztítása bacteriologikus utón. Gy. 32. — E . K l e b s tnr. Az ázsiai eholera kór­ tana és gyógyítása. 0. H Sz. 46. 47. — K l e m p e r e r G. Cholerábóli védőoltás. 0. H. Sz. 40. A eholera elleni védőoltásra vonatkozó meg­ jegyzések. 0. H. 40. — O h l m ü l l e r . Ózon hatása a bacteriumokra. K. T. ü . 4. — P. C a n o n . A kanyarós betegek vérében előforduló baeillusról. O. H. Sz. 18. — R. P f e i f f e r . A eholera bacteriologiai diagnostisálásáról. 0 H. 39. — Az influenza mikrobái. 0 H. 4 . • - E, R i c h t e r . A friss húgy bacterium ölő tulajdonságai. Ford. Kuthy. 0. H. 2 3 . — S c h w a r t z. Tetanus traumatikusnak tetanus-antitoxin által gyógyult esetei. Ford. Szana dr. 0. H. 17. — S e m m ó l a. A húgy biologikus vizsgálata, mint eszköz némely fertőző betegség diagnosisában és prognosisában. Ford. Szana dr. 0. H 5. — T o r q u a t o Ventori dr. Tetanus traumaticus kórszövettani vizsgálatai. 0. H. 25. — W o l f . Uj elmélet a fertőző betegségek elleni immunitás magya­ rázására Ford. Szana dr. 0. H. 7. — A K 1 e b s-féle anticholerin. 0. H. 4 6 .

74

JAKABHAZY ZSIGA

DR.

V. Közlemények a gyógyszertan és segédtudományai körábfH. A) Gyógyszertana) Eredeti

Méregtan. közlemények.

A. B e r n h e i m . Nagy adag kálium chloricum bevétele minden káros következmény nélkül. 0. H. Sz. 6. — B r u x b a u m dr. A ter­ mészetes és diátetikus altató szereinkről. Gy. 2 1 . — E r d ő s János dr. bányaorvos. Káli hypermanganicum alkalmazása acut phosphor-mérgezés esetében. 0. H 30. — F e l l é t á r Emil dr Garbolmérgezés halá­ los esete. Gy. 44. — Szénsavas baryum általi mérgezés esetei Gy. 34. — F r i s c hm a n n Ferencz. Labdacsok készitése balzsamok, illó olajok és gyantás-olajos kivonatokkal viasz nélkül. Gy. H 5 0 . — o r o s z Meny­ hért dr. Ricinus mag élvezete által okozott két mérgezés esete. 0. H. 36. — H a j n o s Gyula dr. Acut phosphormérgezés kezelése kálium hy­ permanganicum oldattal két eset kapcsán. Gy. 2. —• H o r v á t h Mi­ hály. Vizsgálatok a tronal éi tetronál hatásáról. M. 0 . A. 3. - - I r s a i Artúr dr. Közlemény a budapesti egyetem gyógyszertani intézetéből. Kisérleti adatok néhány illó gyógyszernek hatásáról a tüdő edényeire. 0 . H. 2. 3. 4. — I s s e k u t z Hugó dr. Adatok az aromatikus vizek eló'állitásának kérdéséhez. Gy. H. 5 1 . 52. — Az aqua amygdal. amar. elő­ állítása és vizsgálatára vonatkozólag. Gy. H. 37. 38. 39. 40. 4 1 . 42. 4 3 . 44. — J e n d r a s s i k Ernő. A jodalbuminatról és az albumin chemiai alkatáról. 0. H. 1. Gy K. 4. M. 0 . A. 2 . — J u n g a Béla. A jodoform szagtalanításáról. Gy. K. 36. — K ó s s a Gyula dr. Chemiai ellenszer a cyanos mérgezéseknél. 0. H. 2 4 Gy. 24. M. 0. A. 5. — K o s s á Gyula dr. Gyógyszeres kísérletek a terhes méhen. M. 0. A. 3 . — K p s s a Gyula dr. A pikrotoxin élettani hatásáról. M. 0. A. 6. — K o s s á Gyula dr. A pharmakologia t a n í t á s a Ausztriában és Német­ országban. 0. H. 3 1 . Rövid közlemény a budapesti kir. m. tudomány­ egyetem gyógyszertani intézetéből. Görcs okozó mérgek ujabb ellensze­ reiről. 0. H. 5. — M e d v é s Béla dr. Heveny mérgezés „codein lt -nel s néhány észrevétel a codein használatáról. Gy. 35. Gy. 0. 29. 30. — M e i s e 1 s A. Vilmos dr. Kísérletek piperarinnal és más urátoldó sze­ rekkel. M. 0. A. 6. — M o l d o v á n y i István. A czukrok synthesise. Gy. K. 15. A gyógyszerek vizsgálásáról. Gy. H. 29. Adatok a jod old­ hatóságához. Gy. K. 46. — K ó s s a Gyula dr. és N e u m a n n Ármin.

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM 1892-BEN.

75

Közlemény a budapesti kir. tudomány-egyetem gyógyszertani intézeté­ ből. A pentál hatásáról. 0 . H. 8. 9. — N u r i d s á - n József. A glyeerin alkalmazásáról. Gy. K. 26. — O r i e n t Gyula. A solutio arsenicalis Fowleri viselkedése néhány vasvegyület oldata iránt. Gy. K. 34. — Q u i r i n i. Alajos. A cognacról. Gy. K. 27. — R e i h Lajos dr. Né­ hány lázellenes szer összehasonlító vizsgálatáról. Gy. 23. 0 . H. 22. Gy. K. 2 4 . — R é t h y Béla. A ferrum jodatum saccharatum. Gy. K. 2 3 . 2 4 . — R i c h t m a n n Mór dr. Aristól és Europhen. Gy. 3 8 . 39. —• R o z s n y a y Mátyás. Ferro-kalium tartaricum crystalisatum-ról. Gy. H. 3 8 . 39. — S z t a n k a y Aba. Vizsgálatok a széndioxid és szén­ monoxid reductiojához magnesium által. Gy. H. 30. 3 1 . 32. — S t r ö ck e r Alajos. Az amerikai ragtapasz készitése. Gy. K. 1. Az emplastrum dyachilum compositum készitéséró'l. Gy. K 36 — A gyógy­ szerkönyv liquor ferri. oxydati-ja. Gy. K. 13. — T a u s z k Ferencz és V a s Bern. dr. Néhány lázellenes gyógyszernek befolyása az anyagcse­ rére. 0. H. 10. M. 0 . A. 3. — Összehasonlító adatok egyes gyógyszerek­ nek a központi rendszerre gyakorolt hatásához. (A budapesti kir. orvos­ egyesületnek 1891-iki nagyűlésén a Balassa díjjal jutalmazott pálya­ munkából.) 0. H. 39. — T h o r a k a István dr. A bőralá fecskendéssel történő mérgezések kezelésmódja. Gy. 48. — T o m c s á n y i Lipót. Mire szolgál és mily alapon a dr. Wurster-féle dimethylpara-phenilendiaminpapir. Gy. K. 6. — T o m c s á n y i Lipót. Hogyan készül a jó kölni YÍZ? Gy. K. 11. 12. — T r a x l e r László dr. A mustár­ papiros értékének meghatározásáról. Gy. K. 2. — W i n k 1 e r Lajos dr. A chlorvíz jóságának gyors megállapítása. Gy. K. 1 3 . — A higany megtisztításáról. Gy. K. 5. — A l u m n o l . Gy. H. 4 5 . 4 9 . — A n a l g e n. Bensonalgen. Gy. K. 50. — A n t i p y r i n egy alkoholjáról. % . H. 12. — A n t i p y r i n , illetőleg phenilmethylpirazolon előállí­ tása krotonsavból és phenilhydrasinból. Gy. H. 16. — A r a n y chlorid, m i n t kígyóméreg ellenszere. 0 . H. 34. — A z a r g é n t . nitricum előállítása ezüst hulladékokból. Gy. K. 6. — Az á r ú b e l i jod víztartalmának meghatározása. Gy. K. 3 5 . —-A b e n s ó n a p h t h o l r ól. ü. H. 3 3 . — A c a n t h a r i d i n és az emplastrum cantharidum készítéséről Gy. K. 30. — C h 1 o r o p h o r m r ó 1. Gy. H. 1 1 . — A c o c á i n mérgezésről. 0. H Sz. 1. — A c o r o n i 1 1 á r ó 1. Gy. K. 3 . —• A z e x t r a c t . Euphorbiae piluliferae és Tinct. Lobeliae maximai dosisa. K. K. Gy. 46. K. 46. — A z e x t r a c t . felicis maris

76

JAKABHÁZY ZSIGA

OR.

aetherea mérgező hatásáról és kimutatása törvényszéki esetekben. Gy. H. 7. 12. — A g i l i s z t a c s i g a készítése. G-y. K. 2 . 3 . — A g y ó g y s z e r ü l alkalmazott olajokról. Gy. K. 34. — A h y d r a s~ t i n i n hydroehloricum vizsgálatáról szóló adatok. Gy. H. 19. — K i ­ v o n á s szilárd anyagokból. Gy. K. 2 7 — A k r e s a 1 o 1 o k r ó 1. Gy. K. 49. — A n i t r o g é n hydrogén sóiról. Gy. K. 2. — A P i ­ s a 11 a-féle vaspeptonos készítmény. K. K. 13. — Pharmakog n o s t i k a i közlemények. Gy. H. 36. 3 7 . 50. — S a 1 i c y 1 sulfon, savas nátrium és orthoamidosalicylsav. Gy. K. 5 1 . — S z e m e 1 vé­ n y e k az újabb gyógyszerisan körébó'l. Gy. K. 3 5 . 3 6 . — A S t a n d k eféle jóízű csukamájolaj. Gy. K. 4 2 . — T o l y p y r i n és Tolysav. Gy. K. 5 1 . — U j a b b droguak. Gy H. 8. 19. — u j a b b gyógysze­ rek. Gy. K. 6. 7. 8. 9. 1 1 . 15. — A z ú j a b b gyógyszerek synonymái. Gy. K. 34. — ü j gyógyszerek 1891-ben. Gy. ü. 2. — U j a b b vénykészitmények. Gy. H 8. 9. 10. b) Fordított

közlemények.

A. B e r 1 i o r. A sulforicinsav és a sulforicines carbol. haszná­ lata a therapiaban. 0. H. Sz. 1. — B r o w n Sequard és D'arsonsval. Különféle szervekből készült folyékony extractumok subcutan és intravenosus befecskendezése mint therapeutikai eljárás. 0. H. Sz. 2 7 . — A herebeli folyadék physfologiai hatása. 0. H. 2 5 . — B. B u x b a u m dr. A phisikalis és diaetetikai altató szerekről. 0 . H. Sz. 4 5 . — E d u á r d Spiegler dr. A thiophen és therapeutikai használata. 0 . H. Sz. 11. — R. H e i n z dr. Alumnol, új adstringo-antisepticum. ü. H. Sz. 4 9 . — H o 1 1 a e n d e r. További közlemények a pental anüstheticus hatásáról. Gy. 3. — H u y h e s dr. A benzosol, mint a kreosol helyettesítője. Gy. 1 1 . — J o 1 1 y. A thymacetinről. 0 . H. Sz. 2. — J o ,s e p h dr. A viburnum prunifoliumról. 0 . H. Sz. 2 3 . — R. K ob e r t. A sarsaparilláról. ü. fl. Sz. 38. Gy. 32. — H. H ö s t e r. Az euphorinról. 0. H. Sz. 4 0 . — M e r e k E. A hydrastinin hydrochloratról. Gy. K. 6. — E. R o s e n b a u m dr. Agathin, új antineuralgicum. ü H. Sz. 27. — S e h u 1 z W. A sarsaparilláról. 0. H 3 5 . — S t a n d k e dr. Uleum rieini aromaticum. Gy. 12. — W e i s zm f i l l e r dr. Dermatol-mérgezések. 0. H. Sz 2. — W. H, B r o a db e n t. A szívtonicumok hatása. 0 . H. Sz. 5 0 . — A c h l o r o f o r m felvétele és elosztódása az állati szervezetben. Gy. 22. — A c o c á i n

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM

1892-BEN.

77

mérgezésről. 0. H. Sz. 3. — A z i c h t h y o l n a k antiphlogisticus, fájdalom csillapító és antirheumaticus hatásáról. Gy. 7. — 0 x y c h in a s e p t o l vagy diaghterin, egy új antisepticum. Gy. K. 26. — A s t r o n t i u m s ó k r ó l . 0 . H. Sz. 3 1 . B) Fürdő

gyógyászat.

a) Önálló munkák. B o l e m a n István dr. Magyar gyógyfürdők és ásványvizek. A magyar szent korona országai balneologiai egyesületének megbízásából összeállította Boleman István dr. kir. tanácsos és fürdó'orvos. Kiadta a magyar országos balneologiai egyesület; e könyvet a hazai orvosi kar minden tagja ingyen kapja. Bpest, 1892. H i r s c h f e l d dr. Művi lápfürdők. L ö w Sámuel. A magyar szent korona országai balneologiai egye­ sületének 1891-diki évkönyve. 190 lap. 0. H. 2. M a n g o 1 d Henrieh dr. Balatonfüred monographiája. P o l y á k Lajos dr. A klimatológia és klimatotherapia kézikönyve, különös tekintettel a tüdővész klimaticus gyógykezelésére. Függelék : Ba­ latonfüred klímája Tagjai számára kiadta a magyar orvosi könyvkiadó társulat. Budapest, 1892. b) Eredeti

közlemények.

B a 1 1 a g i János dr. A turistaságról és annak előmozdításáról fürdőhelyeken. 0. H. Sz. 18. — B ő k a y Árpád dr A magyarországi ásványvizek összehasonlítása a külföldiekkel. 0. H. Sz. 18. — B o l e ­ m a n István dr. Fürdői " életrend. É. 3. — C z i r f u s z Dezső dr. kan-Remo klimatikus gyógyhely az olasz Riviczán. Gy. 1 1 . — D u b a i Miklós dr. Marilla fürdő. Gy. 0. 23. — G o 1 d z i e h e, r Vilmos dr. A balneotherapia a szemészetben I. görvélykór, II. bujakór, III. csúzos, köszvényes vérvegy. 0 . H. Sz. 18. K. K. 36. 37. 38. 39. Sz. 2. 3. — " i" ü n w a 1 d Mór dr. Gyógyfürdőinkről. K. K. 18. — A szénsavtartalmú fürdőkről általában és azok élettani hatásáról. Gy. 20. 0 . H. Sz. 18. ' H á s e n f e l d Manó dr. egy. m. .tr. Két arsenes ásványvízről. Gy. 52. — Külföldi és hazai ásványvizek és gyógyhelyek. Könyv. Gy. 12. — J o ó Károly. Csik-Tusnád. K. K. 30. — L e n g y e l Béla dr. Herkulesfürdő forrásai. I. Szapáry forrás; II. Erzsébet forrás; III. Lajos forrás ; IV. Herkules forrás. Néhány újabb és néhány régebben elem-

78

JAKABHÁZY ZSIGA

DR.

zett ásványvizről. 0 H. Sz. 18. — L i e b e r m a n n Emánuel dr. A tüdő vész gyógykezelése kénes vizekkel. H. F. 18. — L ö w Samu fő­ titkár jelentése a balneologiai egyesület múlt évi működéséről. Gy. 17. — N é k á m Lajos dr. Marilla-völgy. Gy. 17. — N e u m a n n Zsig­ mond dr. Az óvári vasas forrás vizének chemiai analysise. Gy. K. 13. — 0 1 á li Gyula dr. Smialowsky Valér dr. Egy a fürdők összes vi­ szonyait felölelő törvényjavaslatról. 0 . H. Sz. 18. — P a j o r S. dr. A cholerának vízzel való gyógykezeléséről. Gy. 38. — P a p p Samu dr. A női ivarszervek betegségeinek kezeléséről fürdőkkel. 0. H. Sz. 18. — R o t t e n b e r g János dr. Aszlatvini Anna-gyógyforrás. 0 . H. 17. l g . 19. — R u s s a y Lajos dr. A fürdő, a vendég és a fürdő orvos egymásközti viszonyairól és annak rendezéseiről. 0. H. Sz. 18. —• S a 1 f e I d E. dr. A bőrbetegségek fürdő utján való kezelése. Ji, K. 3 1 , — T a u f f e r Vilmos tnr. Elnöki megnyitó a balneologiai egye­ sület 1892-ik évi közgyűlésén. 0. H. 16. 17. 18. — ü d r á n s z k y dr. Néhány hazai ásványvíz húgysavoldó hatásáról. 0 . H. Sz. 28. — V e l i c s Antal tnr. Egyptom mint klimatikus gyógyhely. Gy. 4 1 . — A b a l n e o l ó g i a . K. K. 20. — B a l n e o l o g i a i eongresssus. Gy. 17. — A b a l n e o l o g i a i tanszék kérdése az egyetemen. 0. H. 4. — B e t e g e k üdülése, vonatkozással a fürdő kúrákra. Sz. L, f. 3. — G y a k o r l a t i tanácsok a fürdővendégek számára. Br. G. Sz. L. f. 3. — H e r k u 1 e s-fürdő. H F . 26. Dr. X. — H o g y a n pótoljuk a külföldi ásványvizeket. „Di." E. 5 . — A k ö z o k t a t á s ­ ü g y i miniszter leirata az egyetemhez a balneológia tanszék tárgyában. 0. H. 29. — K ü l f öl d i és hazai ásványvizek. Gy. K. 4 7 . — A m a g y a r balneologiai congressus második és harmadik ülései. 0. H. 16. Ma-. g y á r fürdők. H. F. 27. — A m a g y a r szentkorona országai bal­ neologiai egyesülete ápril 6-án tartott II. évi közgyűlése. 0. H. 15. A m á s o d i k balneologiai congressus tárgyalásai. 0 . H. Sz. 18. T a u f f e r tnr. elnöki megnyitó beszéde a balneol. cong.-on. Gy. 17.

VI. Közlemények az alkalmazott kór- és gyógytani tudomá­ nyok köréből. A)

Belgyógyászat. e$ OnálK munkák.

B ó k a y János dr. egyet. rk. tnr. Közlemények a heveny fertőző kóroktól. Közn működtek : Szegő Kálmán dr. Hőgyes Ferencz dr. Szontágh Félix dr. — K l i n i k a i dingnostika I. füzete. Gy. 42.

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM 1892-BEN.

b) Eredeti

79

közlemények.

Á n g y á n Béla dr. Anticholerinnel (Klebs) kezelt choléra-esétek. 0. H. 4 9 . — A hyluriáról egy eset kapcsán. K. K, 49. 5 0 . — B a l a s s a Péter dr. A torok-diphtheritis gyógyításának kérdéséhez. 0. H. 13. —• B á t o r i Dániel dr. Diphtheritis lefolyása közben fellépő kanyaró eset. 0. H. 2 6 . — B e r k o v i t s Miklós dr. Pylethrombosis esete carcinoma következtében. 0. H. 29. — B ó k a y János tnr. A diphtheritis gyógykezelésének mai állásáról. Gy. 8. — B o r s Lajos dr. Válasz a folyó évi febr. és márcz. hóban a budapesti orvosi körben „Diphtheri­ tis fölötti discussio" tárgyában az antidiphtheriticon ellen mondottakra. Gy. 0 . 12. — B o s k o v i t s Mór dr. Megjegyzések a diphtheritisről. Gy. 0 . 15. •— B r a u n S. dr. Heveny kütegek és typhoid lázak hydriatikus kezelése. Gy. 38. — B u r ó Péter dr. A malária gyógyítása salétromsavas alkáliákkal. Gy. 33. — C s a b a y Géza dr. A pulsatio epigastricáról. 0. H. 27. — D e u t s c h Mór dr. Tapasztalatok a diphtheritisről. Gy. 0. 29. — E d e 1 m a n n Menyhért dr. Apróbb klinikai, kórházi és magángyakorlati tapasztalatok. Stenosis egy esete. 0- II. 1. 2. sz. Az influenzáról. 0. H. 28. 29. 30. 3 1 . Erőss Gyula dr. A diphtheritisről. Gy. 8. — F o d o r Géza dr. A Pokornyféle kenyér diabeticusok számára. 0. H. 1 7 . — A X nemzetközi belgyó­ gyászati congresstis Lipcsében. 0. H 1 9 . — Xl-ik nemzetközi belgyógyá­ szati congressus Lipcsében. 0. H. 18. — F r a n k Jenő dr. A diuretin therapeutikus értékéről 0. H. 35. — F r i e d r i c h Henrich dr. Aneurysma ritkán előforduló esete. Gy. 12. 0. H. 1 2. — F r i s s m a n n Gyula dr. Sárgasággal járó anáemia perniciosa progressiva esete. Gy. 15. — G a r a Géza dr. Adatok a bélrothadás kóros megváltozásainak ismere­ téhez. O. H. 16. G a r a Géza dr. Neumann Sigfrid dr. Néhány hazai ásványsav húgyoldó hatása, tekintettel a köszvény gyógyítására. M. 0 . A. 5. — G e n e r s i c h Gusztáv dr. Adatok a májtályog kór­ tanához. Ért. 1. Gy. 6. 7. — G e n e r s i c h Gusztáv dr. A Knoll-féle diuretin hatásáról. Ért. 2. — G e n e r s i c h Gusztáv dr. Oesophagitis toxica néhány esete. Ért. 1. — G o l d s t e i n Sándor dr. Meningitis serosa gyógyult esete. Gy. 15. — G r o s z Menyhért dr. A jod kiválasztására vonatkozólag, ü. H. 34. — H e r c z e 1 Manó dr. A vándor-vese műtéti rögzítéséről, négy gyógyult eset kapcsán. Gy. 3 9 . 40. 4 1 . 42. 43. — H e r z Lipót dr. Ujabb szer az an­ gina ellen. 0. H. 48. — H i r s c h e n h e i t e r Alajos dr. A

80

JAKABHÁZY ZSIGA

DR.

diphtheritis therapiajához, Gy. 10. — H o e h h a l t Károly dr. A tü­ dő vészszel kapcsolatos láz kérdéséről. K. K. 5 1 . 52. — J o r d á n Ferencz dr. A „cantharidinsavas kálium hatásáról tuberculosisnál. Gy. 22. 23. 24. —- Sorvasztó lázak és a köpet napi mennyisége közti összefüggésről. Gy. 37. — K e r e s z t s z e g h i Gyula dr. ü t i leve­ lek. 0. H. 1 1 . — K é t l i Károly tnr. Májbetegségek ritkább esete. Gy. 15. — Acirrhosis hypertrophica cum ictero egy esete. 0. H. 16. — K o h n Antal dr. Néhány őszinte szó a diphtheritis therapiájáról. Gy. 0 . 12. - K o r á n y i Frigyes tnr. Baross Gábor volt m. k. keres­ kedelmi miniszter betegsége. 0. H. Sz. 24. 0 . H. 2 3 . - A paizsmirigy heveny lobjáról. (Egészen.) 0. H. 14. Gy. 14. 0 . H. 15. 16. — K r em e r Gyula. A diphtheritis kórtan! elmélete és gyógymódja. Gy. 0. 25. 26. 27. 29. — L i c h t m a n n S. dr. A vegyes fertőzések egy esete. Gy. 40. — L i e b e r m a n n Emánuel dr. A tüdővész kezelése kénes vizekkel. 0. H. 40. — L i n d r a y dr. Savós mellhártya izzadmány és Empyaema. Gy. 8. — L i s z t Nándor dr. Tuberculosus alapon fel­ lépett endocarditis egy esete. Gy. 2 1 . — M a n n Mór dr. Icterus infectiosus egy esete. 0. H. 42. — M e d v e i Béla dr. Egy torok diphtheritisnél történt súlyos sérülés gyógyult esete. 0. H. 1 1 . Gy. 12. — N e u m a n n Szigfrid dr. A methylenkék hatásáról a malaricus váltó­ láznál. 0. H. 46. 47. — P o 1 1 á k Siegfrid dr. Közlemény a pesti izraelita kórház, Stiller Bertalan dr. egyet. ny. rk. tanár vezetése alatt allé belgyógyászati osztályából. Bélgümó'kor egy esete fekete vizelettel. • "" A gyomormosások alkalmazása heveny belső bélelzáródásnál. 0. H. 50. 5 1 . 52. — P o l y á k Lajos dr. Apróbb klinikai, kórházi es magángyakorlati tapasztalatok, lntrathoracicus tumor esete. 0. H. 5. — A coryza professionalis egy le nem í r t alakjáról. Gy. 24. — P u k y Ákos dr. Húsz echinococcus eset. M. O. A. 4. P u r j e s z Zsig­ mond dr. A tuberculin veszélyességéről a gümők aetiologiájára nézve. M. 0. A. 4. Ért. 2. — K e i s z Fülöp dr. Tapasztalatok a diphtheriüsről. Gy. 0 . 11. „ . R o t h A. dr. Néhány szó a cholerához. Gy. 0. R u b e r József dr. Aneurysma arcus artae. K. K. 26. c h e i b e r S. H. dr. Az agyi gyermekhüdés tanának mai állásáról <-gy syphilis hereditaria alapján veleszületett eset kapcsán. Gy. 3 1 . — Egy kiterjedt herpes zosterrel complicált jobb oldali neuralgia brachialis. Gy.9. s t i l l e r Bertalan dr. Hasdaganat esete. O.H. 22. - Mediastinalis tumor. Gy 23. O. H. 22. - Pilocarpin mint csuklás ellenszere. 0. H. 46. _

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM 1892-BEN.

81

A polycystikus vese-elfajulás kórismeretéhez. 0. H. 9. 10. 1.1. — S z é ­ k á c s B é l a dr. Haladás a belgyógyászat terén. Gy. 15. J6. 17. 18., 19. 20. — A typhus reeidivák prognosisáról. K. K. 5 2 . -— S z i kl a y K á r o l y dr. A croup gyógyításáról. Gy. 37. — S z o h n e r J ó ­ z s e f dr. Adat a szénaláz (nyári hurut, széna-fuldoklások)- és gyógytanához. Gy. 9. — T e r r a y P á l dr. Közlemény Korányi Frigyes kir. tanácsos egyet, tanár elsó' belgyógyászati koródájáról. Weil-féle beteg­ ség egy esete. 0. H. 7. — T h i m J ó z s e f dr. A maláriáról. Gy. 0. 3 0 . 3 3 . 34. — U n g á r A d o l f dr. A paizsmirigy heveny lobjának esete. 0. H. 34. — V a j d a M i k s a dr. A diphteritis gyógyítása az álhártyák lesúrolása és jodoform befuvásával. Gy. 0. 9. — W e i s z M ó r dr. Apróbb klinikai és magán gyakorlati tapasztalatok. 1.) Belladona mérgezés; 2.) Digitális mérgezés gyógyult esete. 0 . H. 39. — „F." A cholera-ellenes védő oltások jelen állása. 0. H. 38. —• D i p ht h e r i t i s . Gy. 10. — G y a k o r l a t i u t a s í t á s o k , hogyan viselje az ember magát cholerás időben. 0. H, 3 1 . — G y ó g y e l j á í fa s néhány bántalomnál. Gy. 17. — I d ü l t folytonos gyomornedv kiválasztásáról. Gy. 24. — A l i p c s e i belgyógyászati congressus. Gy. 2 5 . — A t e r v b e n 1 e v ő belgyógyászati kézikönyv prospektusa. 0. H. 2 8 c) Fordított

közlemények.

A z a k u t tüdó'-gyuladás gyógyítása a párisi kórházakban. Marczel Baudonin dr. 0. H. Sz. 6. — A z a k u t p l e n r i t i s gyógyí­ tása a párisi kórházakban.. Marcel Baudonin dr. 0. H. Sz. 7. 0. H, 9. — A n g i n a p e c t o r i s nervosa s. spuria (pseudo-angina, anginahystorica — ideges mellszorulás) férfinál. Peyer dr. K. K. 2 9 . — A z a n t i p y r i n mint erysipelas specificuma. Y. Toustanus. 0 . H. Sz, 7. — A s c i t e s s i m p l e x . Tyson. 0. H. 36. — A B a s e d o w féle betegség. Möbius dr. Gy. 24. — C h o l e r a aethiologiája és theropiája. Gautani. K. K. 45. — C h o l e r a e l l e n i védoltás. Brieger és Kitasato. 0 . H. 3 3 . — A c h o l e r a e l l e n i védekezés és a cho­ lera gyógyítása. Winternitz tnr. Gy. 3 1 . — A c h o l e r a gyógyítá­ sáról. Cautani. 0. H. 39. — A c h o 1 e r a gyógyítása. Hugó Schulz dr. O. H. Sz. 38. 39. — A c h o l e r a gyógyítása. Ziemssen. 0. H. Sz. 4 3 . — A c h o l e r a gyógyítása az új hamburgi közkórházakbanRumpf. tnr. 0. H. Sz. 4 1 . — A c h o 1 e r a gyógyítása subcutan infuOrv.-term.-tud, Értesítő. 1893.

6

82

.TAKABHÁZY ZSIGA DK.

sióval. J. Michael. 0. H. Sz. 4 2 . — A c h o l e r a gyógykezelése. Nothnagel és Kahler dr. K. K. 33. — A c h o l e r a kezelése. Ziemssen tnr. Gy. 0. 3 1 . 32. 3 3 . — C h o 1 e r a-kezelés. Cautani. Gy. 38. — A c h o l é r á s b e t e g e k orvoslásáról a párisi kórházakban. Kutner. 0. H. 38. — A c h o 1 é r á n a k modern therapiája. Zoloziesky dr. K. K. 4 1 . — A c h o l e r á r ó 1. Pettenkoffer. 0. H. 4 8 . — A c h r o n i c u s májgyuladásról. Rosenstein. 0. H. Sz. 22. — A c o r o n i l l a új, hatásos orvossága a szívbajoknak. V. Paulet. 0 . H. Sz. 1. — C s u p á n k ó r j e l z é s i czélból végzett mütevések gyógyitó be­ folyásáról. Duplay W. White 0. H. 7. — A d i a b e t e s r ő l . Klemperer. 0. H. Sz. 37. — D i a b e t e s m e 1 1 i t u s r ó 1, Ch. Soziety. Gy. 13. — A d i a p h r a g m a hüdéséró'l. Suekling. Gy. 27. — A d i p h t e r i t i s gyógyítása chromsavval. Leseure dr. 0 . H. Sz. 4 5 . — A d i p h t h e r i á s toroklob kezelése a párisi gyermekkórházakban. 0. H. 1. — A d i p h t e r i t i s r 6' 1 és annak kezeléséró'l. Jacques dr. Gy. 17. — A d y s p n o e a gyógyitása orvosságokkal. (Eszme­ csere.) 0. H. Sz. 33. — A z e m é s z t é s i s z e r v e k betegségei, Gy. 35. — Az e p e k ő ' gyógyitása faolajjal. J. F. Goodhart. 0. H. Sz. 6. — F e h é r n y e v i z e l é s . Fox tnr. Gy. 4. — A g e n y e d n i kezdó' pneumonia gyógyításának új módja. R. Lepine. Gy. H. Sz. 14. — A g y e r m e k e k t y p h u s á n a k gyógyitása. Jules Simon tnr. 0. H. Sz. 7. — G y o m o r b e t e g e k n e k só-savval való kezelése ellen. Ageron dr. Gy. 23. — G y o m o. r z u h a n y használata gyomorbajoknál. Rosenheim. 0. H. 40. — A z i l e u s d i a g n o s i s a és gyógyitása. Liebermeister. 0. H. Sz. 15. — A z i n f l u e n z á s nephritis gyógyi­ tása. Tuchave dr. 0 . H. Sz. 3. — A z i n s u í f i c i e n t i a mitralis és a terhesség. Merklen tnr. 0. H. Sz. 29. •-• K é n h a s z n á l a t a chlorosisnál. Schulz. 0. H. 36. — A k é n s a v a s cinchonidin mint a malária orvossága. — Ármin Gemayel dr. 0. H. Sz. 2. A k e z d ó' d ó' ataxia diagnosisa. Fournier. 0. H. Sz. 8. — K i s m e n n y i s é g ü czukor jelentó'sége és kimutatása a vizeletben. Seegen J. tnr Gy. 0. 9. 10. 11. 14. 16. 17. 18. — A k ö s z v é n y l é n y e g e és gyógyí­ tása. Nothnagel. K. K. 12. — K ö s z v é n y é s l i t h i a t i s gyó­ gyitása piperazinnal. 0. H. 7, — L e u c o c y t h a e m i a . liquor arsenicalis. Douglas Drew. 0. H. 27. — M á s o d l a g o s hyperpyrexia scarlatinánál. 0. H. 35. — M e g j e g y z é s e k a Hoffkine-féle cholera vaccinatioról. E. H. Hankin tnr. 0 . H. Sz. 38. — A m e l l ü r i d a -

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM

1892-BBN.

83

g a n a t o k diagnostikájáról. Fraenkelet. O H . 1 . — M o r b u s B r i g t i acutus syphilikus alapon. Lacorhe. Gy. 1 5 . — A n a g y a r t é r i á s fe­ szülés tünetei és gyógyítása. A. Foxwel. 0. H. Sz. 2 8 . — - A n á t r i u m d i t h i o-salicylicum, mint antirheumaticum. E. May dr. 0. H. Sz. 4. — A n e p h r i t i s s c a r l a t i n o s a prophylaxisa. Ziegler dr. 0. H. Sz. 5- — N y o m b e 1 i e m é s z t é s zavaráról. (Duódénál indigestion) Allchin. Gy. 3. — P n e u m o n i a orvoslása tályagok művi előidézése által. Tochier. 0. H. 3 1 . — A s u b c u t a n é s i n t r a v e n o s u s infusio a cholera gyógyitásában. A. R. Kutner. 0. H. Sz. 37. — A s u b c u ­ t a n és intravenosus infusio a cholera ellen. Gy. 42. — A s o l a n i n használata a fájdalmas gyomorbetegségekben. Desnos dr. 0. H. Sz. 36. — S D e c i f i c u s u t ó n k e z e l t 20 pneumonia esetró'l. G. Klemperer. 0. H. 2 3 . — A t e j s a v mint a köszvényes rohamok prophylacticuma. Berenger Ferand dr. 0. H. Sz. 2. — A t e r p e n t i n vese- és epekövek kezeléséhez. Ralfe dr. Gy. 3. — T o m p u l a t a tüdó'ben auscultatoricus tünetek nélkül. Kernig 0. H. 52. — A v e s e g y u l a d á s s á l , mint az influenza utóbetegségével foglalkozik L. Tuvache. 0. H. 10. — V e s e k o l i k á r ó l . Tirard tnr. Gy. 7. B) a) Eredeti

Sebészet. közlemények.

A l a p i Henrieh dr. Subcutan vesesérülés gyógyult esete. Gy. 18. — A l f ö l d i Izidor dr. Chinin a sebkezelésben. K. K. 3 9 . — B a c Il­ m a i e r Viktor dr. A vándor vese és annak kéz általi gyógykezelési módja Tinire Brandt szerint. K. K. 22. — B a k ó Sándor dr. Húgyrekedés a végbélben levő idegen test nyomása folytán. K. K. 49. — idegen test, egy egész bougie és húgykő a hólyagban. Gy. 34. '— B á r o n Jónás dr. m. tnr. Belső bélzáródás esete. Gy. 8. — A sebé­ szet haladása, a bélhuzam sebészete. Gy. 39. — A végbél bántalmainak kezelése thermocauterrel. Gy. 37. — B a r t h a Gábor dr. Luxa0 i'iaca interna sinistra inveteratanak véres úton való beigazitása. 0- H. 4 . Gy. 1. _ B i r i n g e r Ferencz dr. Csonttörések. K. K. 5 2 . — • U o l l i n g e p Gyula tnr. Bárzsing szűkület, gyűrűszerű bárzsing-rák következtében. Gyomorsipoly képzés. 0. H. 13. — Egy sülyos idegsé­ rülés esete. 0. H. 20. — Erős állandó villamos árom h a t á s a az idült gümó's izületi lobokra. 0. H. 12. — A fanizület resectiója, a fancson6*

84

JAKABHÁZY ZSIGA

DR.

tok izületi végeinek necrosisa miatt. 0. H. 8. Gy. 8. - - „Maceven"féle radikális sérv-mütét két esete. Gy. 12. 0. H. 1 1 . — Rákos bárzsing-szükület miatt végzett gastrotomia. Gy. 13. — A szegycsont resectio. Gy. 16. 0 . H. 16. — D u k e s z Zsigmond dr. Nyilt lövés után fellépett tetanus esete. 0. H. 36. — Válasz Szászy István dr. urnák, czikkemre tett megjegyzéseire. 0. H. 4 6 . — P r i e d r i c h Vilmos dr. Aneurysma ritkán előforduló esete. 0 . H. 9. Gy. 9. — G e r b e r Béla dr. Az elsődleges izom és invarratról, néhány eset kapcsán. 0. H. 3. — G r o s s i c h A. dr. A sebek kezeléséről. K. K. 32. — H a v a s Ede dr. A hasürbe haladó sérülés egy ujabb esete. Gy. 0. 27. H a b e r e r n Jonathán dr. Az alsó végtagon előforduló vivőér-tágulások kezeléséről. K. K. 15. 16. — A német természetvizsgálók és or­ vosok 64. nagyülése. A sebészeti' szakosztály tárgyalásai. Halle a/S, 1892. szept. hó 25-ik. 0. H. 1. — XXI. berlini sebész congressus. 0. H. 26. — H e r c z e l Manó dr. heidelbergi m. tnr. Lueticus végbél szűkületek Kraske-féle sacralis exstirpatio által gyógyult esete. 0. H. 24. — Közlemény Herczel dr. budapesti sebészeti Sanatoriumából. Nyelvráknak állkapocs resectioja segélyével operált esete. 0. H. 44, Gy. 4 1 . - - A vándor vese műtéti rögzitéséró'l, négy gyógyult eset kap­ csán. 0. H. Sz. 38. — H o c h h a l t Károly dr. A felső üres vivőéinyomás általi szűkületének esete. 0. H. 14. — H ön c z Kálmán dr. A dermatol a seborvoslatban. Ért. 1 . . _ Ostitis mastoideáról Ért. 1. J a n n y Gyula dr. Bélresectio gyógyult esete. Gy. 15. Kertész Jozset dr. műtő orv. Casuistikus közlemények az egyet. II. sebészi koródá­ járól. 1.) A koponya nyilt törése, koponya alapi repedéssel, baloldali arczideg hudessel. Gyógyulás. 2.) Genu recurvatum. 3.) Osteotomia. Gyó­ gyulás. 4.) Pyaemia. 5.) Csontos tömlő. (Dermoid). 6.) Husdaganat a jobb czombon. 0. H. 28. 29. - L u m n i c z e r József tnr. Bassini módszere .szerint operált lágyéksérv. Gy. 20. 0 . H. 20. - L i h o t z k y E<*v harmadfélév előtt lenyelt idegen test által okozott átfuródási h a s h á í tyalob. Gy. 3 3 . - - M a k a r a Lajos dr. Belső sérvképződés és incar ceralodás esete. Gy. 18. - - A felkarcsont porczdaganata miatt vég zett valhzuleti csonkolás gyógyult esete. 0. H. 16. Gy. 16 - _ g z e csont és borda mögötti görvélyes tályog. 0 . H. 16. Gy. 16 M e i f e Y s Vilmos dr. Végbélsipoly műtéte az os coccygeum eltávolítása által 0 H 5 Gy 5 M u n d y J. Mit tudunk ma az új praecisiós fegyve' rek okozta sérülésekről, és ebből minő új

következmények hárulnak i

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM 1892-BEN.

88

tábori sebészetre ? Gy. 3 . 0. H. 3. — 0 s t e r m a y e r Miklós dr. A külső és belső bélelzáródás egy érdekes esete. K. K. 52. — Közlemény a szt. János-kórház sebészi osztályáról. A I.) a sérüléses anus praeternaturalis egy esete ; II.) a külső és belső bélelzáródásnak egy érde­ kes esete. 0. H. 36. — P o l y á k Lajos dr. Elsődleges mandula­ rák esete. 0. H. 3 . Gy. 3. — Intrathoracicus tumor. Gy. 5. — P r o c h n o w József dr, Traumás epiphysis leválás. Gy. 46. — R e i c h Lajos dr. Osteoma brachii. Gy. 49. — R ő t e n b e r g János dr. Hasseb piszkos bicskával ejtve. Gyógyulás. 0. H. 4 1 . — R u t k a y Sándor dr. A hasürbe hatoló sérülés egy esete. Gy. 0. 2 5 . — S c h u l c z Henrik dr. Gyógyult ovariotysterotomia. Gy. 12. — S z á s z y István
közlemények.

A z a c u t fertőző betegségek befolyása a rósz természetű daga­ natokra. C. H. Spronk. 0. H. Sz. 34. — A c a r b o l o k o z t a üsz­ kösödés. Gy. 34. — A z a r c z - e r y s i p e l a s abortiv gyógyítása aetheres sublimat spray-vei. Ch. Tálamon. Ö. H. Sz. 29. — A z a r t e r i a sebek bevarrása. A. Jassinososky. 0. H. Sz. 3. — Á t h a t ó h a s s e b hajító dárdával, gyógyulás. Roso dr. 0. H. 2. — A b o k a t ö r é s e k ­ r ő l . Burkhardt. ü. H. 3. — B r o m a e t h y l narcosis a sebészetben. Ebermann. 0. H. 36. — E c h i n o c o c c u s a banális vertebralisban.

86

JAKABHÁZY ZSIGA DE.

Anderson. 0. H. 30. — Az e p i l e p s i a oporativ gyógyitása. H. Kümmel dr. 0. H. Sz. 27. — F e l é l e s z t é s r ő l chlorform altatás alkal­ mával bekövetkezett syneope esetén. Maass dr. Gy. 15. — G y ó g y u l t halántéklebeny-tályog esete. Baginski A. Gy. 2. — A h a e m o r rh a g i a megszűnése a végtagok körülkötésével és az acut anaemia gyógyitása konyhasóoldat intraarterialis befecskendésével. Róbert H. M. Daiobarn. 0. H. Sz. 5. — A h a s h á r t y a g y u l a d á s lényege és megelőzése. Lewson Fait. 0. H. Sz. 4 7 . — H a s ü r b e l i tömlők repedése. Sukan. Gy. 26. — H ú s z é v i tapasztalatok a húgycsőszükületek elektrolysis általi gyógykezelésében. Newmann dr. Gy. 0. 7. — H ú g y h ó l y a g-k Ő, perforatio. Novotny dr. 0. H. 40. • — A h ú g y c s ő részéről kiváltott reflex tüneményekről. — Fort. 0 . H. 30. — A h ú g y c s ó'-n y i 1 á s b a n levő stricturák. Frisch. 0 . H. 13. — A h ú g y h ó l y a g repedéséről. N. R. Rieder. 0. H. Sz. 28. — H ú g y s z e r v i bántalmak sebészi kezelésénél fellépő lázról. Harrisan. Gy. 29. — A z i d e o p a t h i k u s epilepsia operatív gyó­ gyitása. M. Benedikt. 0 H. Sz. 4 1 . — A z i d ü l t húgycsőbajok fer­ tőző képessége. Brewev. ford. Novotny. 0 . H. 2 1 . — A z i n p e r f or a 1 t anus kezelése. Crupps dr. Gy. 2 6 . — K ő m ű t é t e k r ő 1. Keith dr. Gy. 28. — A c h r o n i k u s lábfekély és az eczema gyógyi­ tása az Umra-féle zink-enyv kötéssel. —• Heidenhein tnr. 0 . H. Sz. 17. — A k ö z ö n s é g e s e n előforduló végbélbajok. Christopher Heath tnr. 0. H. Sz. 1. 2. — A M a n n l i c h er-f é l e fegyver ütötte sebek. E. R. Stitz, 0. H. Sz. 9. — M e g j e g y z é s e k a trigeminus-neuralgia (tic doulouroux) enyhitese vagy megszüntetése czéljából végzett külön­ böző sebészeti beavatkozásokról. Horseley V. Gy. 4. —- A m e l l k a s b e 1 i daganat kórisméjéről. Fraenkel dr. Gy. 3. — A m o d e r n lőfegyverek hadi sebészeti jelentőségéről. Bruns tnr. 0. H. 6. — N eh á n y megjegyzés a csecskiirtás műtétéhez. Pearce Gould. Gy. 13. — Ö r e g u j j s hüvelykujj vissza nem helyezhető ficzama, gyógyu­ lás véres műtéttel. Layd dr. 0 . H. 5. — Ö t v e n nagyobb csonkitás statisztikájáról. Barker. Gy. 7. — A p h l e g m o n e drainezése. Sior dr. Gy. H. Sz. 13. - P o 1 y p o s u s daganatok a húgycsőben. No­ votny dr. 0. H. 5. — P r o s t a t a megnagyobbodása. Goyley fordit. Novotny. 0. H. 13. — A p r o s t a t a idegbajairól. Peyer. fordit. Ker­ tész dr. 0. H. 3. — A s e b é s z e t i gümó's betegségek gyógyitása W. Watson Cheyne tnr. 0. H. Sz. 29. 3 0 . — A s ó r v e k gyökeres

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM 1892-BBM.

87

gyógyításáról. Kocher. 0. H. 52. — A t h i o.p h e n d i j o d i d hasz­ nálata a sebészetben. August Hack dr. 0. H. Sz. 10. — A s ú l y o s c s o n t és Ízület tuberculosis gyógyítása jodoformmal. F. Krause tnr. Gy. H. Sz. 13. — S ú 1 y o s p h 1 e g m o n é k gyógyítása. Helferich. O. H. Sz. 8. — A t h o r a c o c e n t é s í sró'l és pleuritisró'l. (Esz­ mecsere a franczia orvosi akadémiában Dielulafoy, Yerneuil, Hardy C, Paul, Proust, Alph, Guerin és Péter közt. 0. H. Sz. 22. 23. 0. H. 26. —• A t h o r a c o-p 1 a s t i c a új módja. Quénu dr. 0. H. Sz. 2 1 . — A t r i g e m i n u s neuralgia sebészeti gyógyítása. Rose dr. 0 . H. Sz. 7. — Ú j h ó 1 y a g-t ü k ö r r ő 1. (Kystoskop). Nitre. fordít. Novotny. 0. H. 8. — A z ü s z k ö s s é r v e k kezelése anus praeternaturalis utján. Poulsen dr, Gy. 2 3 . - - A v a r i x o s alszárfekélyek gyógyítása a párisi kórházakban. Baudouin dr. 0. H. Sz. 1. A v é r e s h ú g y egy sajátságos alakja. Senator. 0. H. 3 8 . c)

Szemészet.

a) Önálló munkák : H o o r r Károly dr. egyet. m. tnr. Szemészeti műtéttan. 256 lap. Budapest. Sz. 3. K o v á c s Elemér dr. Útmutató a szemészeti operálásokban. Kü­ lönösen szigorló és gyakorló orvosok számára. 83 ábr. és két táblával. Budapest Dobrowsky és Franké kiadása 1892. Ára 1 frt 20 kr. Sz. 3. b) Eredeti

közlemények.

B a u m g a r t e n Pál dr. A conjunctiva chronikus gyuladásainak kórboncztanához. Sz. 1. — B e r k o v i t s Zsigmond dr. Ophtalmoplegia externa corapleta (Biharmegye orv. term. tud.) 0 . H. 3 0 . — C s á p o d i István dr. A blepharophimosisról. Gy. 45. 0. H. 45. — Reclinált öreg­ kori hályog. Gy, 9. A trachoma orvoslásához. (Hozzá szólás a magy. orvosok és természetvizsgálók brassói vándorgyűlésén tárgyalt kérdés­ hez.) Sz. 5. — F e u e t Náthán dr. „Embolia artériáé temporalis sup. retináé" esete. Gy. 2 3 . 0. H 22. — A fog és szembántalmak közti öszszefüggésró'l. I.) Bántalmak per continuitatem. II.) ReflexbántalmA-. III.) Lobos folyamatok. Szaruhártya. Iridohorioiditis, Glaucoma. Gy. 35. 36. 37. — Szivárványhártya-tuberculosis gyógyult esete. Gy. 12. 0 . H. 1 1 . — A trachoma gyógykezelés ujabb módjairól. Gy. 5 1 . — G o l d z i e h e r

88

JAKABHAZY ZSIGA DB.

Vilmos dr. A heidelbergi teszemésztársulat gyűlései 18Q9 « m § S* 5. - Hydrophthalmus congenitus. Gy l f S 1 l Í ^ 8U erior egy esete 14 hónapos gyermeknél. Gy 6 0 H %"»&*** P b rans kórtanához. Gy. 46. - Szabadon úszó W ' ~ R e t l n i t i s P r °üfeH. 1 9 . - A szemteke különös puhaságával j ^ I T T ^ " ^ °lobok. 0 . H 13 14 15 __ V 1 • T PWyktaenas szarúhártya-

46. 0. H. 46. - GrJsz

E Z T T ^ T ^ ^ ^ C

lneaIls

he

0

^

Gy.

be

induló genyesgyuladásról Sz 3 - A \ , ° g nőtt irisbó'l ki& sinistri. 0 . H. 20. Gy. 2 0 ~ L a n d f ^ ^ '~ ^ ^ °CU,Í n 0ataraCta eráJ Lencselobsérülés gyógykezelése G y 4 S z 1 ^ °P áSáról. Sz. 5. lemények. I. Gyujtódarab eltávolítása az e l r i T G r ° S Z E m Í ' * ' K H l Ű k a Í k ö z " csarn homonyma sinistra. III. Atrophia'ner °kl>ól. II. Hemianopia oculi sinistri, hemianopia t e m p o ^ s T T ^ ^ ^ ° C a H d e x t r i > p a r t i a l i s Vilmos tanár uj operálási S ^ l « 1 f " " ^ ^ *' &" ~ S c M e k terolysis anterior Gy. 6. - Színlátás. E. 2. - Q T O S ) ° - H. 6. S Sm a n n L dr Are toricus túlérzékenységéről és - ! ° i . ' c z e h á r t y a reflekK^oly d , c , és kir e z r e ^ ^ e M é f & Gy. 6. 7. 8. - H o o r 2. -.-Ahevenyophthalmo-blennorho

^

^

nalÍS kezelése

V

" * « * • * . K.

G

„Szemészeti műtéttan" czim alatt ° ' ^ 52. - Válasz 3-ik számában foglalt bírálatára ^ g ^ h n t m n k á m n a k , a Szemészet mező-vásárhelyi városi szemkórházhót , ~ ' l n c z e J ó z ^ & A hóduve test keletkezéséhez — K o I p g t e s t b e n szabadon mozgó szemből. K. K. 25. - K o n r á d T ^ ^ ^ ^ *"* e l t a v o l i t a s a a nős alakjáról. M. 0 A 5 __ \ ^ d f ' Á Z i r i s m o z g á s egy külöutóhályog kihúzására. Sz.' 2 1 - 1 / ' ° " S á n d o r d l ' U J fogó a hártyás szemkórház működése Sz' 5 " l p p a i d r - A brassói kir. országos L menyek: I) g y ó g y u ] t ^ * P < £ S4ndor dr. Klinikai közleQ fe nbIe har különös esete Sz 5 __ T • ' ' y P on partiaknak egy ris, Paralysis bulbaris e " I I ' * * " * " ^ 0 P h a a I m o p ] e g i a nuclea- • ennek kórok N e u p a u e r Gusztáv dr A , f t a n á h o z . Gy. 4 6 . re d Sz. 1. - Uj könyszondák és a T "T* ^ ^ 6 g y " «»^essége. c h a 6. ~ S c h r e i b e r ft I ^ 7 ^ ~ -oslásáró.. L . Gy- 14. - S c h u l e k Vümot Í ' ^ T " ! U b l Í m á t t a l v a l ° kezelése, rás a szembogarat szűkítő 2 \SpÍlnCteroIysÍS ««*««*, művi eljág tásár, Sz. l 2 . 3. i t t C l r r ^ l ^ ^ " 0 1 V a l 0 k Í S Z a b a iO. H. 8. Sz. 2. - S z i H A d 0 ] yd°rg ^ ^ T *" " j ***"«• Gy. 40. 41. - S z o n t á g h A r a M m " £ f ^ i T " * " haladag Abraham * • A Pup^la önkéntes tagit-

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM I802-BEN.

89

hatóságának esete. Gy. 7. 0 . H. 7. —• W e i s z Miksa dr. Szemtekebeli diffus tuberculosis esete. 0. H. 14. Gy. 14. — V i d o r Zsigmond. Megemlékezés Hirschler Ignáczról. Sz. 6. — A d a t a r e t i n i t i s proliferans kórtanához. 0. H. 46. — A h e i d e l b e r g i szemésztársaság 1891. évi gyűléseiből. Sz. 1. — S z e m é s z e t i értekezletek, di. Sz. 6. c) Fordított

közlemények.

A d a t a g l i o m a retináé easuisticajához. Dutray. Sz. 1. — A d a t a s c o t o n i a senitillans kórtanához. Hilbert tnr. Gy. 10. — A d a t a szem tuberculumos és gliomás megbetegedéseinek differentialis diagnosisához. Gy. 3 4 . . — A d a c r y ocy t i t i s gyors gyógyulására ve­ zető operatív kezelésről. R. Guaita. fordit. Vándor Ödön dr. 0. H. Sz. 7. Sz. 5. — A c i l i a r i s t á j é k szemtükrészeti fontosságáról. S z . 6 . — C o n j u n c t i v i t i s blennorrhoica neonatorum egy burokban szü­ letett gyereknél. Nieden t. dr. fordit. Lippay dr. Sz. 1. — C o r n e a v a r ­ r a t hályog-extractionál. Fordit. Baumgarten dr. Sz. 1. — E g y o l d a l i v a k s á g színlelésének esete. Benzler dr. 0. H. 2 . — É g y v e l e s z ü ­ l e t e t t kettős hályog operálása 15 éves kórban. Gyógyulás. Fordit. Szabó Sándor dr. Sz. 5. — G a l v a n é g e t é s s e l gyorsan gyógyult keratitis parenchimatosa két esete. Albrand dr. 0. H. Sz. 4. — A g 1 a uc o m a diagnosisa és gyógyítása. Schweigger dr. 0. H. Sz. 6, — G l i o ­ m a és tuberculosis bulbi közti differential diagnosis. Jung. Fordit. Baum­ garten dr. Sz. 2. — G ü m ő k ó r o s iris. Sz. 5. — G y ú j t ó t o k be­ hatolása a szemteke belsejébe. Sz. 4. •— H á l y o g o p e r a t i o u t á n fellépő keratitis striata. Mellinger. Fordit. Baumgarten. Sz. 2. — A h i g a n y a szembetegségek gyógyításában. Fordit. Baumgarten. Sz. 4 . — H y s t e r o-s y m p a t h i k u s amblyopiáról. Költ dr. Sz. tí. — I d e ­ g e n t e s t e k r ő l a lencsében. Terson. Fordit. Szabó Sándor. Sz. 5 . — Az i n t o x i c a t i o s amblyopiáról. Groeouw dr. Fordit. Kovács Sándor dr. Sz. 6. — I r i d o d i a 1 y s i s. Hess K. dr. Dutkay. Sz. 2. — A k é r g i h á l y o g ismeretéről. Dub Bernhardt dr. Fordit. Dutkay. Sz. 4 . — K í s é r l e t i v i z s g á l a t o k a hályog kivonások után fellépő szaru­ hártyazavarok keletkezésére vonatkozólag. Mellinger. Gy. 3 5 . — K i ­ v é t e l e s e s e t e k a szemészeti praxisban. Oitchett Anderson. Gy. 1. —• A k ö n y u t a k megbetegedése és azok gyógyítása módjáról újszü­ lötteknél. Weis L. Sz. 4. — A l á t á s r o m l á s á r ó l agydaganatok­ nál Hirschberg tnr. Fordit. Kovács dr. Sz. 1. — A l á t ó i d e g kö-

90

JAKABHÁZY ZSIGA DK.

vetkezetes sorvadása influenza után. Snell dr. 5. — L á t ó t é r szű­ kület nélküli retinitis pigmentosa. Mellinger dr. Sz. 1. — A l e g k ö ­ z ö n s é g e s e b b é3 legveszélyesebb külsó' szembajok felismerése és ke­ zelése. Schnabel tnr. Gy. 0. 3 1 . — A l i m b u s conjunctívae epithelialis roszindulatu uj képletei. Gaspar. Fordit. Baumgarten. Sz. 2. — Ö r e g k o r i h á l y o g intracapsularis spontán felszívódása. Fodit. Dutkay dr. Sz. 1. — A p a n o p h t a l m i t i s gyógyítása. Chibret. 0. H. Sz. 22. — P a r a s i t á k által okozott kötó'hártyai granulatiokról. N. Manolesku. Fordit. Vándor dr. Sz. 3. —• P a r o t i t i s epidemicánál fel­ lépett decryoadenitis acuta. Schroeder. Fordit. Dutkay. dr. Sz. 2. — P e r i t o m i a plilyctaenas keratitis és pannus ellen. Verrer. Fordit. Hérics Imre. Sz. 4 — A s c 1 e r i t i s és episceleritis gyógyítása az orvosságos-elektromos szem fürdővel, Fordit. Norsa. 0. H. Sz. 16. — S u b r e t i n a l i s cysticercus, Zirm E. dr Fordit. Dutkay. Sz. 2. — A s z e m f á j á s megszüntetése. E. Jokson tnr. 0. H. Sz. 3 7 . — A s z ü r k e k e n ó ' c s helyi alkalmazása a szarúhártya parenchimás lobjánál és szarúhártyai homályoknál. Mitvalsky. Fordit. Vándor dr. Sz. 2. — T r a c h o m á n a k sebészeti utón való gyógyítása. Darier dr. Fordit Szabó dr. Sz. 5. — A t r i e h i a s i s és az entropkm gyógyítása. W, A. Mekeowu. 0 . H. Sz. 16. — Uj o p e r á l á s mód a veleszületett ptosis ellen. Dirnbacher. Sz. 4 — A v a s s z i l á n k o k electromagnessel való sikeres eltávolításáról. Michels Mátyás. Sz. 4. — V é r r o k o n s á g a szem pathologiájában. Fordit. Baumgarten dr. Sz. 4. D) Szüléssel a) Eredeti

és

nőgyógyászat. közlemények.

•

A k o n c z Károly dr. Hüvely és méheló'esésekró'l kilencz operált eset kapcsán. 0. H 2 1 . 22. 23. Ért. 1. — B á e k e r József dr. első tnr. segéd az 1-só' szül. és nó'gyógy. koródán. Függő' kérdések a szü­ lészet és nőgyógyászatban. 0. H. 46. 47. 4 8 4 9 . 50 5 1 . 52. — A méh és függelékeinek lobos bántalmai. Gy. 4 1 . — - B á r s o n y Já­ nos dr. Két osteomalacias nő esete. 0. H 6. Gy. 6. — Ulcus vagináé. Gy. 8. — Közlemény Kézmarsky Tivadar tnr. I-ső szülész, és nőgyógyá­ szati koródájáról. A kraniotomiáról. 0. H 1. 2. 3. 5. 6. 7. 8. 9 12. 13. 14. — Helyi kezelés alkohollal. 0. H. 8. — Felelet Velits Ödön dr. urnák. 0. H. 24. — Válasz Velits Dezső dr. „Kraniotómia-e vagy császár metszés?" czimü czikkére. 0. H. 2 1 . 22. — B e r e z e l -

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM 189'2-BBN.

91

l e r Imre dr. Orvosi tévedések a szülészet és nőgyógyászat terén. Gy. 13. — A szülészeti gyakorlatból. 1.) Az artéria pulmonalis egy ágának eltömülése a gyermekágyban, gyógyulás. II.) Vetélés előidézésének ered­ ménytelen kisérlete, a terhesség további fennállása. Gy. 29. — C h yz e r Kornél dr. Még néhány szó a bábaügyről. 0. H. 1. — D i r n e r Gusztáv dr. Fibroma uteri. 0. H. 24. — A nő gonorrhoeaja. Gy. 4 7 . 4 8 . — A rákos méhen végzett totalexstirpatio. 0. H. 15. Gy. 15. — Ventrofixatio uteri. 0. H. 13. Gy. 1 3 . — D o k t o r Frigyes tr. Extrauterin ter­ hesség, a magzatrészek kiürülése a végbélen keresztül. Gy. 27. Gy. 0 . 2 3 . 24. — D e á k Gyuláné, V é g h Irma. Laikus megjegyzések a bába­ ügyhöz. É. I. — E d e l m a n n Menyhért dr. Stenosis recti. 0. H. 3 1 . — E l i s c h e r Gyula dr. Közlemények az Erzsébet (vörös kereszt) kór­ ház nőgyógyászati osztályáról. I) Hüvely fibromioma esete. II.) Fibroma uteri egy esete. III.) Uterus rmdimentaris et cervix rudimentaria egy esete. 0. H. 12. Gy. 12. — E n g e l Gábor dr. A méh-hurut és keze­ lése 0. H. 11. :— E r ő s s Gyula dr. Az újszülöttek betegségi viszo­ nyai az egyetemi I-ső sebészeti klinikán. Gy. 20. — H i r s c h f e l d dr. A mesterséges móor-fürdők. K. K. 3. — H o f f m a n n dr. A m e s ­ terséges koraszülés elkerüléséről a két utolsó terhességi hónapban fo­ ganatba vett étrendi megszorítások által. Gy. 17. — K h o ó r Dezső dr. Egy érdekes ikerszülés. 0. H. 30. — K o n d r á d Márk dr. Fibromyoma multiplex uteri, amputatio supravaginalis. 0. H. 3 4 . — A petefé­ szek-tömlőről. (A biharmegy. orv. term. tud.) 0 . H. 30. — L a n t o s Emil dr. Adat az endometritis gyógykezeléséhez. Gy. 1. — N e m e s Áron dr. Két szülési esetről. (Biharmegyei.) 0. H. 34. — O s t e r m a y e r Miklós dr. A traumaticus hüvelyrepedés egy esete. Gy. 3 3 . — S o s i n g é r Vilmos dr. Ineomplet uterus repedés gyógyult esete. (Bihar­ megy, orv. t e r m ) 0 . H. 30. — ö c h i f f Ernő dr. Az úgynevezett t a r ­ talék vér szerepe az újszülöttek szervezetében. (Előadatott a biharme­ gyei orv. term. tud.) 0 H. 34. Gy. 7. — S c h u l t z Henrik dr. Egy ovario-hysterotomia gyógyult esete. 0. H. 12. - Tauffer Vilmos dr. ny. r - t. II. szül. és nó'gyógy. klinikájáról. Az „ichthyol" alkalmazása nőhetegségeknél. 0. H. 26. —- A méhrák palliativ kezeléséről. 0. H. 1 1 . Gy. 12. — S z a b ó Dénes dr. tnr. A bábaügy rendezésének kérdése. 0. H. 2. 3 . — Gyógyszerek a szülészeti és nőgyógyászati gyakorlatban. Gy. 14. — A szülészet és nőgyógyászat haladása. Gy. 10. 11. 12. 13. — S z e n deffy Aladár dr. Az egészséges újszülöttek súlyviszonyairól M. 0 A.

92

JAKABHÁZY ZSIGA DR.

4. — T e m e s v á r y Rezsó' dr. Adatok az egészséges anyatej ismere­ téhez. Gy. 48. 4 9 . — A méhen belül szerzett alszártörésekró'l. Gy. 4. — T ó t h István dr. Hydronephrosis miatt végzett nephrektomia gyógyult esete. Gy. 2. 0. H. 1 1 . — Irreponibilis prolapsus uteri esete. 0 . H. 1 1 . — T u s z k a i Ödön dr. nó'orvos. Szülészeti műtétek. Gy. 4 4 . 4 5 . — V e l i t s Dezsó' dr. Anyára s magzatra nézve kedvező kimenetelű symphyseotomia esete. 0 . H. 4 3 — Kraniotomia-e vagy császármetszés ? 0 . H. 18. 19. — A z osteomalacia gyógyításáról castratio által, három gyó­ gyult eset kapcsán. Gy. 1. — Viszonválasz Bársony János dr. „válaszára." 0. H. 2 3 . — B á b a ü g y . K. K. 1. 9. ~ C z é l s z e r ü - e a szülőnőnél fertó'tlenitési öblítéseket végezni. K. K. 40. — K l i n i k a i s bakterologiai tapasztalatok egy puerperalis epidémia kapcsán. 0 . H. 18. — A s y m p h y s e o t o m í a a szülészetben. D. R. L. dr. 0. H. 3 5 . — A t e r h e s n ő k hányásának gyógyítása bélbeöntésekkel. 0. H. Sz. 35. — V á l a s z C h y z e r főorvos urnák múltkori czikkére a bábaügygyel kapcsolatban 0. H. 9. 10. b) Fordított

közlemények.

Az a b o r t u s r ó l . W. Duncan. 0. H. Sz. 3 5 . — Az „ a d n e x á k " chronikus megbetegedéseinek kezeléséről. Bell. Fordít. Sch. ü. H. 2. — A z a r s e n használata a nó'gyógyászatban. Kleinwüchter tnr. 0. H. Sz. 46. — D e r m o i d c y s t a veszélyes complieatioja. Chiarloeoni. 0. H. 33. — Az e g y s z e r ű hydrokéle gyógyítása a párisi kórházakban M. Baudouin. 0. H. Sz. 3 1 . — A z e k l a m p s i a r ó 1. Olshauson tnr. 0. H. Sz. 2. — É l ő g y e r m e k megszületése teljesen rothadt magzatviz mellett. Briegleb. 0. H. 3 0 . — Az ex t r a u t é ­ r i n terhesség operatív gyógyítása az első hónapokban. 0 . H. Sz. 20. •— G e n y e d é s b e ment ovarialis cysta műtevése. Schramm. U. H. 43.' — G o n o c o c c u s o.k és streptococcusok a pyosalpinx genyben. Wertheim. 0. H. 25. — A g y e r m e k á g y i láz prophylaxisáról. Hofmeier tnr. 0. H. 7. — A h i z l a l ó k ú r a használata a női nemi szervek krónikus betegségeiben. Arend dr. 0. H. Sz. 2 3 . — A h üv e l y r á k aetiologiájához. ' Meier. 0. H. 3 1 . — A h y d r a s t i n i n alkalmazása méhvérzések ellen. Gy. 2 5 . —- K o r a s z ü l é s előidézése. Feheling. Gy. 0 . 20 — I n o p e r a b i l i s uterus carcinomáknak alko­ hollal való kezelése. Schramm. 0. H. 4 1 . — I n t r a p e r i t o n e a l i s csonk myoma-kiirtásoknál. Zweifel. Ü. H. l(j. — L á z r ó l s z ü ­ l é s a l a t t . Coe. Gy. 4 4 . — L é t e z i k - e vaginitis gonorrhoica meg-

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM

1892-RKN.

93

lett nőknél? Gy. 2 0 . — A m e d e n c z e b e l i genyedésről. (Eszmecsere Segond, Péan, Villems, Travers, Jacobs, Richelot, Lánger, Moore, Maci­ dén, Goullioud, Pichevin, Delagenicre, Vullirt, Walton, Doyen, Raiifaert, Duret, Tournay, Le Bee, Lauwers, Félix, Heywood, Smith, Cheron, Mangiagalli, Gubaroff és Boideux között a brüsseli nemzetközi gynekologiai és szülészeti kongressuson 1892. 0 . H. Sz. 4 1 . — A m e t r i t i s cervioalis gyógyításának új módja L. Touvenains dr. 0. H. Sz. 2. — A rnyomával complikált terhesség és szülés kezeléséről. Theodor Laudan dr. 0. H. Sz. 16. — A m y o ai a uteri mint a szülés akadálya. Hüter dr. 0. H Sz. 16. — A p i a c e n t a idó'eló'tti eltávolitása ren­ des helyéről. K K. 16. — A p u e r p e r a l i s eclampsia aetiologiájához. Gerdes. 0 . H. 36. — A s y m p h i s e o t o m i á r ó l . G. Leopold tar. 0 . H. Sz. 32. — A t e j u t a k sipolyai. S. Cholmogoroff. 0. H. Sz. 4 7 . — A t e r h e s s é g és a retinitis albuminurica. Frank van Fleet. 0. H. Sz. 28. E) Bőr- és a) Eredeti

bujakórtan. közlemények.

A l a p y Henrik dr. Ujabb adatok a húgycső-szükületek tanához. 0 . H. 3 3 . 34. — Á 1 d o r Adolf dr. A juxta-urethralis menetekről, mint a chronikus blenorrhoea ismétlődésének egyik okáról és operá­ lásáról. 0. H. 4 3 . 44. — B a u m g a r t e n Egmond dr. Rhinosceleroma. 0 . H. 4 6 . Gy. 46. — B 1 a u Sándor orvt. halig. Lues és tabes. 0. H, 3 5 . — E r ö s s Gyula dr. Extragenitalis fertőzések. Gy. 49. — F e 1 e k i Hugó dr. A blenorrhoea infectiositásának tartama. Gy. 0. 30. 0. H. Sz. 3 5 . Gy. 46. 47. lí. K. 37. — Haladás a húgy és ivarszervi bántalmak kór és gyógytana terén. Gy. 27. — Az urethritis externa férfiaknál kóresetek kapcsán. Gy. 2. — ürethritis memhranacea desquammativa és aropyria urethrae. Gy. 12, kivonat. Gy. 1 3 , egészen. 0. H. 1 1 , egészen. — H a v a s Adolf dr. Extragenitalis syPhilis infectio. O. H. 48. Gy. 48. — I.) Lupus erythematodes. II.) HerPes tonsurans. Gy. 1 3 . 0. H. 13. — Sarcoma idiopathicum multiplex Pigmentodes cutis. 0. H. 48. — A. syphiliticu.s megbetegedés mely időszakában kezdessék meg az általános gyógykezelés? 0. H. 4 8 . — H e r c z e 1 M. dr. Lueticus végbél szűkületek. Gy. 24. — H e i s1 e r Ignácz dr. Extragenitalis syphilis infectio újabb esetei. (Közlemény a nyilv. amb. bőr- bujakór. „Róna dr." oszt.) 0. H. 34. — Sklerosis

m

JAKABHÁZY ZSIGA DK.

korai kiirtása daczára fellépett másodlagos syphilis. Gy. 9. 0 . H. 9. — Pedicüli pubis a hajzatos fejbőrön. 0 . H. 3 6 . — J u s t u s Ja­ kab dr. „A syphilis okozta vese elváltozásokról." 0. H. 4 5 . Gy. 4 5 . — M e i s e l s Vilmos dr. Pruritus genitalium, mint a húgycsövi bán­ talmak egyik utókövetkezménye. Gy. 30. — M a c h l e i d Gyula dr. és Nékán Lajos dr. Az urethritis cysticáról. M. 0. A. 6. —; N o v o t n y Lajos dr. Ujabb adatok az Antal-féle húgycső-tükrözéshez. I.) Vizelet rekedés, húgycső-szükület, aero-urethroskopikus lelet. II.) Idegen test — kalándarab — a húgycsőben, aero-urethroscopicus kép. III.) Feké­ lyes folyamat a húgycsőben, a húgycső hagymás részletének nagyfokú kitágítása, aéro-urethroscopikus kép. IV.) Papilloma — szemölcsdag — a húgycső csüngő részében, aero-urethroskopikus kép. 0 . H. 36. — R ó n a Sámuel dr. Adatok a férfiak heveny urethralis gonorrhoejának kórtanához. Gy. 15. M. 0. A. 5. 0. H. 15. — Adatok az inhüvelyek, nyáktömlők, ázompolyák, idegek, kankóhoz társuló megbetegedéseihez. 0. H. 30. — A buja betegségek tanának haladása. I.) Sanker és szövődményei. II.) Syphilis. Gy. 24. 25. 26. — A fiu gyermekek ureth­ ritis catarrhalisának kórokáról és lényegéről szerzett tapasztalataim. Gy. 50. •— Pruritus cutaneus universalis. Gy. 14. — 6 éves fiúnál 4 év óta tartó pruritus cutaneus. 0. H. 14. — S c h w i m m e r Ernő dr. A bőrgyógyászat viszonya a sebészethez (a brassói vándorgyűlés sebészi szakoszt.-nak üléseit megnyitó előadás.) Gy. 3 9 . — Az ichtyol therapeutikus használata egyes bó'rbántalmak gyógykezelésénél. O. H. Sz. 29. 0 . H. 27. —• S c h w i m m e r Ernő dr. Visszaemlékezés a bőrgyógyászati congressus budapesti kirándulására. 0 . H. 4 0 . — T ör ö k Imre dr, Syphilis ulcerosa cutanea per vaccinationem esete. Ért. 3. _ T ö r ö k Lajos dr. Az acne-ról. Gy. 16. 17. 0. H. 13. — A bőrkórtan mai állása. Gy. 2 1 . 22. 2 3 . -— Xanthoma multiplex. 0. H. 44. Gy. 4 4 . — P s o r i a s i s vulgáris ellen. K. K. 3 . b) Fordított közlemények.

.

A z a k u t blenorrhoea gyógyítása a párisi kórházakban. L. Jaques. 0. H. Sz. 50. - - A z a r c z f o 11 o k therapiájáról. Saalfeld dr. Gy. 2 5 . — A b ú j a k ó r és átöröklés. Neumann dr. K. K. 6. 7. — A c y s t i t i s gyógyítása sublimáttal. Guyan tnr. 0. H. Sz. 3. 0. H. 28. — A z e c z e m a gyógyítás a párisi kórházakban. L. Jaques dr. 0 . H. Sz. 3. — A g y o m o r s y p h i 1 i s e. Chiari Gy. 35.

A

MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM

1892-BBN.

95

— A h ú g y c s ő kathéterezéséró'l. J. Sümegh. 0. H. Sz. 1 7 . — I p a r i bőrmegbetegedések. Blaschko dr. Gy. 1. — M i t t e g y e n az orvos ha azt találja, hogy syphilise van egy nőnek, a ki avval a kérdéssel fordul hozzá, hogy mi baja v a n ? Fournier tnr. 0. H. Sz. 17. — A n ő k kankós fertőzéséről és ennek következményeiről. Bumm Ernő dr. Gy. 3. — S y p h i 1 i s o c c u 1 t a. W. Fleiner. 0. H. Sz. 30; A s y p h i l i s ö r ö k l é s e . Caspari. Gy. 0. 19. F)

Gyermekgyógyászat.

a) Ónálló munkák. A c s e c s e m ő k hurutos gyomor- és bélbántalmainak nikai és diaetetikai kezeléséről. 0. H. 3 1 .

mecha­

U j a b b adatok az újszülöttek haematologiájához, különös tekin­ tettel a köldökzsinór lekötésiidejére. Schiff Ernő dr. b) Eredeti

közlemények.

A g y a g o s i Károly dr. Zsuzsika életveszélyben. Ért. 2. • — B a l a s s a P. dr. A. torok diphteritis gyógyításának kérdéséhez. K. K. 23. — B ó k a y János dr. Bárányhimlő fellépte sajátos körülmények között. M. 0 . A. 3. — A diphtheria gyógykezelésének mai állásáról. 0. H. 10. — Torok diphtheria érdekes lefolyással. K. K. 4. 5. •— B r ü c k Miksa dr. Az intubatióról súlyos hangrés görcsnél. Gy. 2 ö . — A benzo-naphtol alkalmazása a gyermekek gyomor-bél bántahnainál. Gy. 3 3 . 34. — B o b u 1 e s k u. Az incontinentia urinae meehanicai okaihoz. Gy. 2 1 . — E n g e 1 Gábor dr. A kisdedek első éve. É. 4. — E p s t e i n dr. A blenorrhoea vulva-vaginitis kis leánykáknál. Gy. fO. — E r ő s s Gyula dr. „Bárányhimlő fellépése sajátságos körül­ mények közt." 0 . H. 14. — A g y e r m e k gyógyászat terén kifejtett munkálkodás kiválóbb eredményei 1891-"ben. Gy. 29. 30. 3 1 . 32. — Az újszülöttek betegségi viszonyai a m. tud. egyet. I ső szülészeti k o ­ ródáján. 0. H. 2 0 . — F a r a g ó Gyula dr. Az elhagyott gyermekek ügyében. Ért. 1.—Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? i r t a Brücke Ernő dr. volt bécsi élettani tanár. Budapest 1892. Légrádi testvérek. — G r o s z Gyula dr. Észlelések a csecsemők czukor vize­ lésére-, és kísérletek a táplálási czukor vizelésre (glycosurie alimentaire) vonatkozólag. Epstein Alajos tnr. klinikájáról. 0. H. 24. 25. 26. — K 1 á r Mór. Gyermekgyógyászati úti jegyzetek. Gy. 6. — K 1 e i n E.

96

JAKABHÁZY ZSIGA DR.

dr. A roncsoló toroklob. K. K. 1. — S z e n d e f f y Aladár dr. Sze­ gény gyermekek gyógyítása. (Uti levelek). 0 . H. 5 0 . 5 1 . — Hogyan tápláljuk gyermekeinket az élet elsó' évében. É. 3 . — S c h e i b e r S. H. dr. Agyi gyermekhüdés. Gy. 24. — S o h 1 i c h t e r dr. A csecsemők dyphtheriájáról. Gy. 3 3 . — S c h i f f Ernő dr. Az úgyne­ vezett tartalék vér szerepe az újszülöttek szervezetében. 0. H. 7. —• T a u b Gyula dr. Az intubatio alkalmazása a pertussisnál. Gy. 5 1 . — W a x h a m. Az intubatio és tracheotomia. 0. H. 5 2 . — W e I v a r t Adolf dr. A diphtheritis gyógyítása calomel-befuvással. 0. H. Sz. 10. — V e r e b é l y László e. m. tnr. Casuistikai közlemény a „Stefánia" gyermekkórházból; koponya boltozat törése, a lék kiemelése, gyógyulás. Gy. 28. — A g y e r m e k e k országos veszedelme. K. K. 48. — H o g y a n l e h e t a diphtheriától gyermekeinket megóvni. É. 2. c) Fordított

közlemények.

A z a n g o l k ó r o s gyermekek kezelése. K, K. 5. — A c s e ­ c s e m ő k enteritis follicularisának kezeléséről. Stein. Gy. 3 1 , -— A z e n t e r o p a r a s i t á S gyakorisága gyerekeknél. Joseph Langer. 0 . H, Sz. 23. •— A f o g z á s r ó l s annak bizonyos betegségekkel való öszszefüggéséről. Brotthers. Gy. 18. •-- A g y e r m e k e k hasmenésének gyógyítása — calomellel és gycmormosással. Florand. dr. 0. H. Sz 2. — A- g y e r m e k e k heveny fertőző bántalmainak fertőző képességéről s prophylaxisáról. Quinon. Gy. 16. — A g y e r m e k e k köztakarójá­ nak perspiratiojáról. Isokolov dr. Gy. 29. — A g y e r m e k e k peritonitis tuberculosisánál végzett laparatomiak. A. Aldibert. Gy. 26. — A h y d r o t h e r a p i a alkalmazásáról a gyermekek heveny küteges lá­ zainál. Quinou tnr. Gy. 28. — I d e g e s s é g és elmezavar a gyermek­ korban. Friedmann M. dr. Gy. 39. — J a v í t o t t k é s z ü l é k a tej sterilizálására. Soxhlet. 0 . H."20. — M e g j e g y z é s e k a peritonitis gyógyításáról; bromoform mérgezés két esete. Nőiden dr. 0 . H. Sz. 25. •—• O'Dwyer-féle intubatios cső által okozott tüdő táiyog. Gy. 17. — A s z e s z e s i t a l o k befolyása a gyermekek szervezetére. Weiszberg dr. 0. H 2 5 .

Elmekórtan és Ideggyógyászat. a) Önálló A tudatosság

munka.

ténye szellemi életünk

eseményeiben. Lehner

Károly dr. tnr. Budapest 1892. 8-rét. 4 5 lap. Gy. 4 7 .

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM

b) Eredeti

97

1892-BKN.

közlemények.

D o n a * t h Gyula dr. A hypnotismus és suggestio gyógymódjáról. Gy. 4 3 . Gy. 0. 27. 2 8 . — H y s t e r i a s pupilla és accomodatio hüdésnek hypnotikus suggestio által gyógyult esete. 0. H. 3. 4. — H e r z Oszkár dr. A stupor elmebetegségeknél. Gy. 8. 9. 10. 11. — J a n k ú r á l v á n dr. k kali-auribromid hatásáról nehézkor ellen. 0 . H. 14, 15. — J e n d r a s s i k Ernő dr. egyet. m. tnr. A hysterias suggerálhatóságról. 0 . H, 42. 4 3 . 44. 4 5 . — Suggestióval való gyógyítás. Gy. 1 2 . — K o n ­ r á d Jenó' dr. A nagyszebeni m. k, or. tébolydából. Gyújtogatás. Alkoholismus ehronicus. K. T. 0. 5.— Öngyilkosság kisérlete. Elmebetegség tettetése. K. T. 0 . 4.— A rendellenes koponyaalkat elmekórtani jelentő­ ségéről. 0. H. 4 4 . 4 5 . 46. — L a u f e n a u e r Károly tnr. Az elmebe­ tegek, vizsgálati foglyok és fegyenczek elhelyezéséről. 0. H. 7.— Az elme­ beteg megfigyelő-osztályról. K. K. 7.— Közlemények a fővárosi Szent-Já­ nos közkórház elmebeteg megfigyelő osztályáról. K. K. 50. — L e c h n e r Károly tnr. A psycho materialis alapja. 0 . H. 2. 3. 4. 5. — M or a v c s i k Ernő Emil tnr. Az elmekórtan haladása Gy. 1 . 2 . 3 . 4 . — A környéki ingerek befolyása az érzékcsalódásokra. 0. H. 4 1 . Öngyilkos­ ság és az idegesség. K. K. 3 7 . — A paralysis progressiva kezdeti tüne­ teiről. 0. H. 1. 2. — Ó n o d i Adolf dr. Aphonia spastica esete. 0. H. 14. — O p p e n h e i m dr. m. tnr. Az idegrendszer toxicus meg­ betegedéseiről. K. K. 4. 5.— S a l g ó Jakab dr. egy. m. tnr. A „chronikus tébolyodottság" (vesania chronica, Paranoid). Gy. 12. 13. 14. — S a r b ó Arthur dr. Az akromegaliaról. 0. H. 12. 13.—• Casuisticus köz­ lemények Laufenauer tnr. ideg-és elmekórtani 1892-ik évi ambulantiájáról. 0. H. 3 1 . — S e h a f f é r Károly dr. Hypnotikus kísérletek. Gy. 18. 0. H. 19. — S c h e i b e r S. H. dr. Az agyi jobboldali gyermekhüdés esete. 0. H. 2 4 . — Az elektrotherapia viszonya a suggestio therapiájához. Gy. 4 4 . 0 . H. 44. Egy kiterjedt herpes zosterrel complicált jobboldali neuralgia bractialis. 0. H. 9. — S c h w a r z Arthur dr. Az ideg-gyógyászat haladása. Gy, 5. — S z a 1 a y Béla dr. a lipótmezei orsz. téb. másodorvosa. Influenza és elmezavar. 0. H. 2o. A nucleus amygdalinus új képlete egy epilepsiásnál. 0. H. 8. — S z o n t á g h Félix dr. Tölcsér-mellnek idiotismussal társult esete. Gy. 17. — E s z ­ m e c s e r e a hypnosis felett a budapesti k. orv.-egyes. 92. évi ápr. 10^ ápr. 30 és máj. 14-iki ülésem. Jendrassik Ernő, Donáth Gyula, ápr. Oiv.-teim.tiid. Éitesítö 1893.

7

98

JAKABHÁZY ZSIGA DH.

11. Tuszkai Ödön, Schwarz A. Donáth Gy., Schaffer K., Rákosi Béla, Hó'gyes Endre, Temesvári Rezső, Szigeti Henricli, Donáth Gy, Remei E., Tigermann Mór, Mihajlovits M., Laufenauer K., Jendrassik E. 0. H. 19. 2 1 . Gy. 2 1 . 22. — S z e l l e m i megterhelés egy kisérlete. É. 1. c) Fordított

közlemények.

A z a n t e r o p t o s i s kérdéséről. Krez Leonhard dr. Gy. 39. — B é l f é r e g o k o z t a epilepsiás rohamokról. A Martha. 0. H. 8. — A h y p n o s i s és a suggestio törvényszéki orvostani és therapiai értéke. J. M. Charcot tnr., A. Pitres tnr, Lombroso tnr, Grashey tnr, Benedikt M. tnr., Hitrig tnr., Moebins P. J. tnr., Buswanger tnr., Delbrück tnr. 0. H. Sz. 25. — H y s t e r i a s hemiplegia villámsujtás következtében. Charcot. 0. H. 18. — A z i d e g e s s é g gyó­ gyítása agyvelő bőraláfecskendésével. Gy. K. 1 1 . — A z i d e g z s á b á k és hydriaticus kezeléséről. Winternitz dr. Gy. 10. — A z i s c h i a l g i a k hydriaticus kezeléséről. Pospschil dr. Gy. 10. — C o n v u l s i v alakú hysteria infantilis. Paul Sollier dr. 0 H. Sz. 10. — A n e u r a s t h e n i a gyógyitása velő bőralá való fecskeiidezésével. Constantin Paul dr. 0. H Sz. 10. — A p h y s i k a i fájdalom gyógyítása Hayem tnr. 0 . H. Sz. 7. — A t a b e s gyógyításai ól. Leyden E. 0. H. Sz. 24. — A t r i g e m i n u s neuralgia és egyéb neurosisok ter­ mészete és gyógyitása. Alexander Harkiu. 0. H. Sz. 2. — A v i b r a t i o s gyógyítás, a gyors és folytonos vibratiok használata bizonyos idegbetegségek gyógyításában. Charcot tnr. 0 . H. Sz. 3 1 . H) Fülyyóyyászat. a) Eredeti közlemények. B'ö k e Gyula dr. A hallóképesség vizsgálatáról tettetőknél és an­ nak értékesítéséről kórjelzés és kórjóslati. irányban. K. K. 38. 39. — F a l t a Marczel dr. Egyoldalú fülbántalmak légzuhanyos kezelésének új módszere. 0. H. 4 7 . — Lucilia sarcophaga a dobűrben. Jodoform. 0. H. 5. — K r e p u s k a Géza dr Egy, a csecsnyujtvány művi megnyitása alkalmával előfordult sajátos körülményről. 0 . H. 5. Gy. 5. _ K r e s ­ s é l b a eh. A hallási próbák értéke a baleset okozta nagyot hallás meg­ vizsgálásában. 0. H. Sz. 18. — S z e n e s Zsigmond dr. Az „egyoldali fülbántalmak légzuhanyos kezelésének új módszeré "-re vonatkozó meg­ jegyzés. O.H. 4 8 . — A német otologiai társaság ülései Frankfurtban ápr.

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM

1892-BEN.

99

16 — 18-ig. 0. H. 4 7 . 49. A német orvosok és természetbúvárok 64-iki vándorgyűlése. Halle. Fülorvosi szak tárgyalásai. 0. H. 20. — T h i m János dr. Lucilia sarcophaga a fülben. Gy. 0. 6. — V a l i Ernő dr. Közlemény Böke Gyula ny. rk. tnr. szt.-rókus-kórházi fülgyógyászati osztályáról. Kísérlet műleges hangvezeték készítésére veleszületett külhangvezeték hiányánál és mindkét oldali durványos fülkagylónál. O. H. 6. 7. b) Fordított

közlemények.

I n f l u e n z a után keletkezett fülbajokról. Scholze dr.' Gy. 3. — iA k é t f ü l sympaticus összefüggéséről. Steinbrugge. 0 H. 2 3 . — A 1 a b y r i n t h i k u s süketség gyógyítása pilocarpinnal. G. P. Field. 0. H. Sz. 16. I) Orr-,

f/arat~ a) Eredeti

és

ffét/egyógijáítsat. közlemények.

B a u m g a r t e . n E dr. Az adenoid vegetatiók. O.H. 4 1 . Gy. 4 5 . Az orr-garatűr ideg és reflex ideg bántalmairol. a) Az orr-garatűr degbántalmai. b) Az orr-garatűr reflex-ideg bántalmai. 0. H. 5. Gy. 6. — G á m á n 'Béla dr. Adat a gége központi motorikus beidegzésé­ nek kérdéséhez. (Egy klinikai eset.) 0. H. 3 1 . 32. 3 3 — I r s a i Arthur dr. Garat és gégesyphilis esetei. Gy. 4 6 . 0 . H. 48. Papilloma laryngis. 0. H. 4 8 . Gy. 49. — M o r e l l i Károly dr. Gümős hangszalagdaganat operált és gyógyult esete. 0 . H. 14. Gy. 14. — M o s k o v i t z lgnácz dr. A gégesérülésekről általában. 0. H. 4. Gy. 4. — Ne, ti­ ni a n n M. József dr. Cholestearinnal kitöltött orr-üreg. Gy. 24. — Ó n o d i A dr. m. tnr. VI. A kutaszolás okozta bárzsingszűkülés. VII. Orrsövény gümős növedékei. VIII. Tüsszenő görcs esete. IX. Aphonia spastica. X. Aphonia és dyspnoea spastica. 0. H. 22. 24. —• P o l y á k Lajos dr. A coryza professionalis egy le nem írt alakjáról. 0. H. 2 4 . — Z w i 11 i n g e r Hugó dr. A laringologia és rhinologia haladása. Gy. 28. — " W a g n e r dr. Az orrban végzett operatio után fellépett agy­ megbetegedés esete. Gy,5.—Idegen testek a nagy légútakban. 0. H. 1 7 . b) Fordított Angina

közlemények.

gangraenosa Ramon. Gy. 34. 7*

100

JAKABTTÁZY

K)

ZSIGA

DR.

testegyenésíét.

a) Eredeti

közlemények.

B l é i e r Adolf dr. Ujabb gyógyeredmények az ortliopedia terén. Gy. 0. 6. — ü o 11 i n g e r Gyula dr. Adatok a gümó's osont- és ízü­ leti betegségek gyógykezeléséhez. 0. H. 48. — K e i b m a y e r dr. Az alanyi érzések általában és különösen a hydrotlierapiaban és másságé­ ban. Gy. 5 1 . — R ó t h Adolf dr. A gépgyógyászat indicatioi. Gy. 0. 17.— Ujabb gépgyógyászati eredmények. Gy. 0. 2 0 . — Megjegyzések Bilroth Albert és Lorenz nyilatkozataira. Gy. 0 3 2 . — A skoliosis lényege és gyógykezelése. Gy. 0. 9 . 1 1 . 13. 15. A spondilitisró'l, különös tekintet­ tel egy új tankönyvre. Gy. 0. 4 . — Ujabb gyógyeredmények. G y 0. ?>. Veleszületett ficzam gyógykezelése. Gy. 0. 5. b) Fordított

közlemények.

A c o x i t i s fungosus ízület betegségének és különösen az alsó végtagok betegségeinek mechanicus kezelése. Lorenz tnr. Gy. 0. 32. — M a s s a g e és mobilizálás csonttörések esetén. Krecke dr. Gy. 20. •— A s k o l i o s i s gyógyítása új készülékkel. M. Schede. 0 . H. Sz. 14. — A s k o l i o s i s és a Pott-féle betegség gyógyítása fa-füzővel. A. L, Phelps. 0. H. Sz. 5. — A t a b e s dorsalis gyógyítása a gerinczveló' nyújtásával. Benedikt dr. 0. H. Sz. 2. — A v i l á g r a hozott donga­ láb gyógyítása. Jndson. 0. H. Sz. 27. L)

Fogászat.

a) Önálló munkák :• A ' m ű f o g á s z á t rövid kézikönyve. Orvostanhallgatók és gyakorló orvosok számára, irta: Dr. Abonyi József. 42 fametszettel. Nagy 8-adrét, 96 old. Ára 1 frt. b) Eredeti

közlemények.

A b o n y i József dr. Kettős tömő-simitó. Gy. 16. 0. H. 16. — B a u B r dr. Az arany cohaesivitása. 0. 6. — A combinált tömések­ ről. 0. 4. — A gypsz mint lenyomatra szolgáló anyagról. 0. 5. • — Néhány találmány bemutatása. Gy. 6. — D á 1 n o k i dr. A központi

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM

1892-BEN.

101

magyar fogászati társulat 1892. márcz. 28, — máj. 30, jun. 27, nov 28-án tartott üléseinek jegyzőkönyvei. 0. 3. 4. 5. — H a l á s z Henrich dr. A berlini, londoni és párisi fogász iskolákról, (útilevél.) 0. H. 49. — H a t t y a s y Lajos dr. Abcessus alveolaris chron. (fistula gingivalis) bilaterális; neerosis apicalis. 0. H. 6. — A budapesti egyet, fogászati klinika évi kimutatása. 0. H. 6. — Dentitio secundaria precox prm. I. inf. sin. 0. H. G. — Közlemények a m. k. tud. egyet. fog. klinikájáról. IV. Pulpitis acuta traumatica incis. centi*, et. lat. sup. sin. et incis. centr. sup. dextri. V. Dolor post extractionem, a nervus inframaxillaris lecsupaszítása folytán. VI. Pliosphor neerosis két esete. VII. Empyaemia anti Highmori traumatica. VIII. Cysta alveola­ ris utókezelése. IX. Cysta alveolaris multiplex. X. Cysta periostalis egy esete. 0. H. 15. 3 3 . — Kísérletek nz aethyl-chlorürrel. 0. H. 11. — Kísérletek a pentallnl. 0. H. 19. 2 1 . — Pulpitis chronica hypertrophica sarcomatosa. 0. H. 6. — Iszlai J. dr. Még egy kérdés a szuvas fogak általi actinomycoticus fertó'zés kérdéséhez. 0 . 3, — Minó' sze­ repe lehet egy szuvas fognak az illető' actinomycoticus infectiók esetei­ ben. K. K. 5. — Néhány szó az Odontoskop czimró'l. 0. 4. — Oldal jegyzetek a fogültetés tanához. 0. 4. — Bizotts. elnök. Rozgonyi S. dr, biz. jegy. Morelli K, dr. és Klinger Zsigm. dr. bízott, tagok. A nyilvános fogászati, ambulatorium alapszabályainak tervezete. — K ov i c s dr. Megjegyzések a pulpasapkázásra. 0. 5. — L á n g Ignácz dr. A budapesti központi m. f. tár. 1892. ápr. 11, szept, 23, október 31-én tartott üléseinek jegyzőkönyvei. 0. 6. -~ M o r e l l y Károly dr. Egy lenyelt és a bárzsingba beékelt vendégfog eltávolítása. 0 . 3 . — Elsődleges gümő's fekélyes folyamat a foghuson és pofa nyákhár­ tyán. 0. 6. — Kőképződés a nyelvalatti mirigy kivezető csövében. 0 . 3. — N a g y Emil dr. A helybeli érzéstelenítésről, különösen a fogá­ szatban. G-y. O. 2 0 . Gy. 7. — A mú'fogak inplantatiojáról. Gy. 0 . 19. — R o z g o n y i S. dr. A felső állcsont fogainak hátulról való eltá­ volítása ellen. 0. 4. — Nemtelen fémek a fogászatban. 0. 6. — Penthal. 0. 3 . — S z e p e s i Sándor dr. ezredorv. Foghusainkról. H. 0 . 10 •— V á j n a Vilmos dr. m. tnr. A fogak lemetszéséről. Gy. 27. — A mélyen fekvő foggyökerek eltávolításáról. A trisector — gyökérfogó — 0. H. 4. — A m e r i k a i szájvizek és fogporok. Gy. H. 11. — A d e n t i n hyperaesthesiaja s rendes érzékenysége. 0. 3. — F a g o c y t o s i s. 0. 3 . — F o g b é 1 n é 1 k ü 1 i fog s abseessus sebészi

102

JAKABHAZY ZSIGA DR.

kezelése. 0 . 3 . — G u t t a p e r c h a a gyökér csatorna tömésére. Dr. B. 0. 3. — A j ö v ő é v i chicagói internationalis fogász congressusról. Dr. J. 0. 5. — A n y i l v á n o s fogászati ambulatorium költségfedezete beszerzésének ügyében működő bizottság szept. 10-án tartott második ülésének jegyzőkönyve. 0. 6. b) Fordított

közlemények.

A z e l s ő maradó nagy zápfog. 0. 6. — F á j d a l m a t l a n pulpa exstirpatio. Hirschfeld. 0. 5. — A f o g a k gondozása. Sir J. Crichton - Browne tnr. Gy. £9. — A f o g k ö z ö k . 0 . 6 . — A f o g megromlásának okai. J. Crichton - Browne. 0 . H. Sz. 28. — F o g o r v o s hivatalos hygieniája. 0. 4. 5. — A h y p n o t i sm u s a fogászatban. 0. 6. — M i a l e g b i z t o s a b b eljárás valamely egyénnek esetleg fellépő hányingere ellen a lenyomat vételénél. Salcer B. dr. Fordit. Rozgonyi. 0. 4. — P u 1 p á 11 a n fogak gyö­ kér csatornáinak' törése. 0. 6. — A p ú 1 p a kezelése Herbs mód­ szere szerint. 0. 6. — A s z á j nyákhártyája sérülése egészséges fo­ gaknál. 0. 5.

M) Államorvostan. a) Törvényszéki b) Eredeti

orvostan. közlemények.

Á r k ö v i József dr. Az orvosi közegészségügyi tanács felülvé­ leményeiből. A fogtechnicus ügybeni vélemény. K. T. 0. 6. — B a l t a Gyula dr. A paizsporcz és a szakcsont sérülése önakasztás esetében. Ért. 2. —r F e k e t e Alajos dr. Halált okozó súlyos testi sértés. Gy. 28. 29. 30. — A kellő adatok hiánya folytán a halál mikénti létre­ jötte biztos megállapithatásának lehetetlen volta. Gy. 3 1 . — F i s c h e r Jakab dr. Az elme gyengeség törvényszék-orvosi szempontból. Gy. 32. — F r i t s c h Henrich dr. Méhrepedés a törvényszék előtt. Gy. 8. 9. G á s p á r Imre dr. A rendőri bonczolatokról. K. K. 47, — J a n k ó v i c s Pál dr. Casuistikai fontos adat az orvosi dijszabályozás, illető­ leg anyagi helyzetjavitás kérdéséhez. K, K. 7. — K e n y e r e s Ba­ lázs dr. Porencephalia eset. 0. H. 10. — Gyilkosság, öngyilkosság vagy baleset. Gy. 50. — Ifj. K u t h y Dezső egy. gyak. Harmath Pál orv.

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM I892-BEN.

103

hall. Adatok a halálmerevség tüneményeinek ismeretéhez. I, A t ö r ­ v é n y s z é k i orvost, int. kamrájából. II. K ó r b o n c z t a n i int. h. ka­ mrájából. III. V e g y e s észleletek. IV. A m e r e v s é g i rövidülés okozta u. n. Sommer-féle mozgás kimutatása. V. F e g y v e r b e k ö t é s i kísér­ letek. VI. Á l l a t o k o n tett megfigyelések. K. T. 0. 23. — M a r k ó László dr. A hatóságok feladata eholerás időben. K. K. 48. — M e n d e 1 Lajos dr. Körirat Baranyamegye orvosaihoz. K. K. 42. — S z a pl a n c z a y Manó dr. Somogy vármegye tiszti főorvosainak körirata a vármegye valamennyi járási, községi és .körorvosaihoz. K. K. 4. — V a l i Ernő dr. Fegyenczeken végzett vizsgálatok a fülkagyló morphologiai elváltozásaira vonatkozólag. 0. H. 4 5 . — Z o l l n e r Béla dr. budapesti ügyvéd. A hypnotismus és a magyar büntető törvény. K. T. 0. 3. — B ű n b á n ó Magdolnák menhelye. K. K. 24. — A h a r m a d i k nemzetközi bűnügyi embertani eongressus. 0. H. 34. Gy. 34. — M é r e g t a r t a l m u szereknek orvosi vénynélküli használata. K. K. 19. — O r v o s - t ö r v é n y s z é k i esetek. K. K. 2 8 . — A p r o s t i t u t i ó kérdése a berlini orvosi társulatban. K. K. 19. —- T ö r v é n y s z é k i esetek a budapesti-lipótmezei m. kir. országos tébolyda 1891. évi jelentéséből. K. K. 2 9 . 3 0 . 3 1 . 3 5 . o) Fordított

közlemények.

A z a l b u m i n u r i a különféle alakjai és az életbiztositásra való jelentőségük. O. H. Sz. 2. — A c h l o r o p h o r . m é s a chloral okozta halál törvényszéki-orvostani szempontból. Borntráger dr. 0. H. Sz. 3. — A z o r v o s i f e l e l ő s s é g a chloroform és egyéb anaestheticumok alkalmazásakor, Borntráger dr. 0 . H. Sz. 27. — A p r o s t i t u t i ó Parisban. Lassar dr. K. K. 10. — S z ü l é s a ko­ porsóban. K. T. 0. 5. b)

Jíösegéssségtan.

a) Ónálló

munkák.

B ö m g é r i János és Kárpáti Béla. Az álló irás. Szöveg közé nyomott számos ábrával és fénynyomatú képekkel. Kiadja: Lampel Ró­ bert (Wodianer F. és fiai.) Budapest, 1892. 205 oldal. — K o v á c s Aladár. A cholera. Gy. 42. —

104

JAKABHAZY ZSIGA DR.

O l á h Gyula dr. A fertőtlenítés cholera idején. Orvosok, ható­ ságok, községi elöljáróságok és a cholera ellen okszerűen védekezni akaró közönség használatára. 0. H. 37. — P á v a y Gábor dr. Dobrovits M. Hogyan kell dezinficiálniV kü­ lönös tekintettel a cholera ellen leendő óvintézkedésekre. Pozsony és Budapest, 1893, kiadja Stampfel Károly, ára 2 5 kr. — S z a b ó József dr. Biharmegye derecskéi és tordai jár. orvo­ sa. Egészségtan, az elemi népiskolák számára. Pozsony, Budapest. Ára 20 kr. 0. H. 2 5 . b) Eredeti

közlemények.

B ű b e n László dr. A maria-nostrai fegyház szellőztetése. K. T. 0. 2. — C s a p o d i István dr. Az álló irás E. 6. — F o d o r József tnr. A fertó'ztelenítő szerekről és módokról. 0. H. Sz. 42. K. T. 0 . 5. — Kresylmész új dezinficialó anyag. Gy. K. 3 3 . — K o s s á Gyula dr. Mérges növények. E. 1. — M u r á k ö z y Károly dr. Az. élelmi szerek megvizsgálása. Gy. K. 19. 20. 2 1 . 22. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 3 1 . 32. 3 3 . 34. 3 5 . 36. 37. 38. 3 9 . 4 0 . 4 1 . 42. 4 3 . 44. 45. 46. 47. 4 8 . 4 9 . 50. 5 1 . 52. — N é k á m Lajos dr. tnr. A vaj. E. 6. — N u s z Adolf dr. törzsorvos. Lehet-e az étkezési pénz fel­ emelése nélkül a katonai étkezésen valamit javitni. 0 . H. 9. — P a v 1 i c s e k Sándor. Élvezeti czikkeink. 1) Kávé. 2) Thea. 3) Kakaó. E. 2. 3. 4. ~— Q u i r i n i Alajos. A piaczi tej Temesvárott. Gy K. 2 6 . — A sterilisált tej, a gyermek lisztek, a besűrített tejek és azoknak gyó­ gyászati értéke. Gy. K. 37. 39. — R á t h Arnold. Az ónozott edé­ nyek mérgesek. Gy. K. 3 1 . — R i g l e r Gusztáv dr. A Berkefeld-féle vízszűrő, \— Bactereologiai vizsgálatok. K. T. 0 . 6. — A F i s c h e r és Heidelberg-féle Kresylmész oldat vizsgálata. 0 . H. 5 1 . — R e i c h Ede dr. A fertőtlenitési kérdéshez. K. K. 18. — R u d a s Gerő dr. Hogyan jutnak be a testbe a bacteriumok ? E. 5. — S z t a n k a y Aba Gyula. Megfelelnek-e hygieniai szempontból a zinkezett vascsővek vizvezető csőveknek. Gy. K. 4 1 . — Zink meghatározása az ivóvízben s zinkezett vascső vízvezetékekről, Gy. H. 36. — S t e i u b e r g e r Adolf gyak. orv. Szagtalanítás és fertőtlenítés tekintettel a Wollmár-féle szerre K. T. 0. 6. — S z i l á g y i Gyula dr. A gyára.k egészségügye. E. 1. — T ö r ö k János dr. Véleményes jelentés az iskolai udvaroknak tisz-

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM

1892-BEN.

105

tátlansága ügyében. K K. 32. — A z á l l ó irás ügye nálunk. E. 3 . — A B r e y e r-féle vízszűrő. F. K. 0. 2. — J á t s z ó t e r e k gyer­ mekeinknek. É. 2. — A h a s z n á l a t b a n levó' antisepticumok öszszehasonlítása. Gy. H. 12. — A s v e i c i vegyészek megállapodása a fűszerek vizsgálatát ós minó'ségét illetőleg. Gy. H, 40. 4 1 . c) Fordított

közlemények.

A t á p s z e r e k konzerválása. Crampton dr. K. K. 19. — A c h o 1 e r á r ó 1, tekintettel az utolsó hamburgi cholera járványra. Pettenkofer tnr. 0 . H. Sz. 47. 48. 49. — H o g y a n desinficial Berlin. Szendeffy Aladár dr. E. 6. — J a v í t o t t készülék leirása a tej sterilizálására. Gy. K. 28. — A l o n d o n i elemi iskolákról. Mangenot dr. Fordította: „F. J." E. 5. •— A t u b e r c u lo s is terjedésének meggátlása. Bollinger dr 0. H. Sz. 35. c) líözeyészséyüyy.

Orvosi

a) Önálló B a r c z a Károly K. T. ü. 1. —

mérnök.

rendészet.

munkák.

Közegészségügyi

mérnöki

szolgálat.

L ö r i n c z i István dr. Utasítás a szeszes italok közegészség­ ügyi szempontból való felügyelete körüli orvos-rendó'ri eljárás iránt. Gy. 5 1 . Ara 5 0 kr. — T a m á s János. Az állat-hullaszállító kocsi és égetó' kemeneze azok alkalmazásának nagy hordereje. — T o r m a y Béla miniszt. tanácsos. A mezőgazdát is érdeklő' néhány városi ügyről. K. T. 0. 3. —• K ö z e g é s z s é g ü g y . Az orsz. m. kir. statisztikai hivatalban szerkesztett „Magyar Statisztikai Évkönyv" 1888-at illető évfolya­ mának Il-ik füzete. 1892. Ára 50 kr. 37 oldal. s

b) Eredeti

közlemények.

A n i s z f e l d Endre dr. Hódmezó'-Vásárhely köztisztasági viszo­ nyai. E. 4. — B e r n á t István. Nyolcz órai munkaidő. E. 2. — B a r c z a Károly. Városaink vizvezetékei E. 4. — A városok csatornázása-

106

JAKABHÁZY ZSIGA DB.

ról. K. K. 14. — A vizvezetéki és csatornázási müvek előmunkálatai és kiviteli módja. K. K. 10. 1 1 . — B a t r i n i Endre dr. Cholera el­ leni fertőtlenítés lúggal. K. K. 4 5 . 46. — B e r z e v i c z y Albert ál­ lamtitkár, Szuppán Vilmos igazg. Javaslatok az iskolai tanulók testi nevelése érdekében. I. Altalános javaslatok. II. Iskolákra vonatkozó javaslatok. 1) Kisdedovó intézetek. 2) Elemi népiskolák. 3) Középisko­ lák. 4) Polgári és szakiskolák. 5) Felsőbb tanintézetek. 6) Leányisko­ lák. 7) Internatusok. 8) Neveléssel kapcsolatos javaslatok. 9) A társa­ dalom teendői. E. 3. — C s a p o d i István dr. Szenes Peti egészsége. E. 1. — Az országos közegészségi egyesület 1891-ben. E. 4. — C z i r e r Elek dr. Pécs város jelenlegi közegészségügye. K. K. 50. — F o ­ d o r József tnr. Az országos közegészségi tanács felülvéleményezése a „Béga szenyezéséró'l" Nagy-Becskereken. K. T. 0 . 3 . — Az országos közegészségi tanács felülvéleményezéséből. Oltónyirk termelésre hasz­ nált borjuk Msa. K. T. 0 . 4. — F o d o r M. dr. Egy eddig kevéssé szellőztetett törvényczikk. K. K. 3 6 . — H a r v e y dr. Az 1892-iki cholera-járvány kezdete Szinagarban, Kashmorban. 0 H. Sz. 38. — L ó e ­ r ő y Lipót dr. Pécs város köztisztasága. E. 5. — L u k á c s György államtitkár. A magyarországi községi és körorvosok egyesületének alap­ szabályai. K. K. 39. 40. — M ü l l e r Kálmán dr. A szt. Rókus-kórház helyett épitendó'új kórház épitési programmja. I. Szükséglet. II. Rend­ szer. III. Terület. IV. Alapbeosztás. V. Részletes beosztás. VI. Fűtés. VII. Szel­ lőztetés. VIII. Világítás. IX. Parkozás. X. Összeköttetések. K. T 0. I.— P o sg a i Lajos dr. Arad város közegészségi müvei. E. 4 . — Q u i r i n i Alajos. Az ivóviz Temesvárt. Gy. K. 3 1 . — R é t h i dr. A gümó'kór a fegyhá­ zakban. E. 1. — R i e g l e r Gusztáv dr. Vizvezetés és csatornázás kül­ földi városokban. E. 4 —- Gr. S z a p á r i. A m. kir. belügyminiszter f. évi 53,061 sz. alatti körrendelete valamennyi törvényhatósághoz, ü. H. 3 . — S u i s m a n n Ármin dr. Melyek a közigazgatás feladatai a fertőző betegségeknek a falusi lakosság közt való fellépésekor ? Gy. 39. — Á l l a m i tisztviselők hadkötelezettsége tárgyában a küzoktatásügyi miniszter leirata. 0. H. 10. — B a r a n y a m e g y e intézkedése a na­ gyobb mérvű halandóság csökkentése czéljából. K. K. 6. — A b u d a ­ p e s t i végleges vizmű. „F." K. T. 0. 2 . — A c h o l e r a a fővárosban. Gy. 49. — A f e r t ő t l e n í t ő ' szerekről és módokról. K. K. 44-. — A f e r t ő t l e n í t é s cholera idejében. Gy. K. 3 3 . — F e r t ő t l e n í t é s choleránál. 0. H. 34. — A g y e r m e k táplisztekről. K. K. 18. —

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM

1892-BEN.

107

H o n v é d kórházak és egészségügyi állomások felállításának szüksé­ gessége. B—r. 0 . H. 2. — A h y p o d e r m o k l y s i s technicájához. 0. H. 39. — I n t é z k e d é s az ivóviz és kutak megjavítása iránt. K. K. 4. — A z i s k o l a egészségügy. K. K. 34. — J a v a s l a t a tömeges munkástelepeken fellépett cholera járvány alkalmával eszközlendő intézkedések tárgyában. Gy. 46. — A k ő b á n y a i sertések szag­ talanítása. 0 . H. 12. — K ö r r e n d e l e t valamennyi törvényhatóság­ nak a járványok, különösen a roncsoló toroklob iránt. K. K. 14. — K ö r r e n d e l e t valamennyi törvényhatóságnak az iskolák bezárása tárgyában járvány esetében. K. K. 11. — A k ö z s é g e k sürgős te­ endői járványok ellen. K. K. 1. — H a a k ö z s é g , a községi bába alkalmazását az által, hogy a megválasztott bábával a látogatási díjak iránt egyezségre nem lép, meghiúsítani szándékozik, a látogatási díjjakat a megyei hatóság (alispán) állapítja meg K. K. 42. — K ö z ­ e g é s z s é g ü g y i választmányi ülés. E. 4. — K ö z e g é s z s é g i egye­ sület felolvasó ülései. E. 1. 2. 6. — K ö z e g é s z s é g t a n i kérdések a parlamentben. 0. H, 18. 19. — A l e l k é s z e k mint a közegészség­ ügy őrei, K. K. 14. —• M a r k u s o v s z k y Lajos elnöki megnyitója az országos közegészségi egyesület közgyűlésein. 0 . H. 25. — A m ű b ő r gyártás mint i p a r á g . K. K. 1. — A z o r s z á g o s közegészségi tanács jelentése a belügyminiszterhez az influenzáról. 0. H. 8 . — A z o r s z á ­ g o s közegészségügyi tanácsnak deczember 8-án tartott ülése. 0 . H. 52. — O r s z á g o s közegészségi egyesület ülése. 0 . H. 25. — A z ö s s z e t e t t antisepticumok. Gy. K. 30. — A t i s z t i o r v o s i vizs­ gák tárgyai. K. K. 27. •— A t ö r v é n y h a t ó s á g i tisztiorvosi vizs­ gák. K. K. 2 3 . — U t a s í t á s a határállomásokon eszközlendő egész­ ségügyi vizsgálatok végrehajtására. K. K. 42. — U t a s í t á s o k a gyógyszertárakat vizsgáló orvos számára. K. K. 4 3 . c) Fordított

közlemények.

A f e r t ő t l e n í t ő anyagok beszerzése a községek számára. K. K. 52. — A h a s i h a g y m á z csökkenése a franczia hadseregben. 1 8 9 1 . H. 0. 3. d) Orvosi statisztika

és jelentések.

A l d o r Adolf dr. Évi kimutatás a nagy-károlyi nyilvános köz­ kórház lS91-ik évi működéséről. 0. H. Sz. 3 0 . — Á n g y á n Béla dr.

108

JAKABHÁZY ZSIGA DR.

Az influenza járvány Magyarországon 1889—90-ben. Statisztikai a d a ­ tok. 0. H. 4 9 . — Az influenza statisztikájáról. Gy. 5 0 . — B é l d i Ákos gr. elnök, Rózsahegyi Aladár dr. titkár. Jelentés az országos közegész­ ségi-egyesület kolozsvár-vidéki osztályának 1 8 9 1 — 9 2 . évi működéséről. É. 5. — B ó k a y János dr. Orvosi jelentés a „Stefánia" pesti szegény­ gyermekkórház 1 8 9 1 . évi működéséről. 0. H. Sz. 27. — Boleman István dr. A magyar fürdők 1891-ik évi látogatottságának kimutatása, 0 . H. Sz. 1 8 . - D a d a y Vilmos dr. A három székvármegyei „Ferencz Jó­ zsef" közkórház 1 8 9 1 . évi beteg forgalmának kimutatása. Gy. H. Sz. 12. — E n g e l Gábor dr. A kolozsvári „Karolina" országos kórházban az 1891-dik évben ápolt összes betegek táblás kimutatása. 0. H. Sz. 38. — F r i e d l i c h Alajos dr. Kimutatás a nyitramegyei „Ágoston" közkórház (Nagy-Tapolcsány) 1891 ik évi betegforgalmáról. 0. H. Sz. 37.—• G e b h a r d t L a j o s d r . Budapest főváros tiszti főorvosának jelen­ tése a közigazgatási bizottsághoz az 1891. év Il-ik felére nézve, a köz­ egészségügyi állapotokról. K. K 6. Budapest főváros közegészségi ál­ lapotai 1892. február, márczius és május havaiban. 0 . H. 20. 29. — H e r c z e l dr. sebészeti szanatóriumának I. évi kimutatása. Gy. 2 4 . — H o v á n y i Ferencz dr. Nagyvárad város közegészségügyi állapotára vonatkozó nevezetesebb adatok az 1890-ik évről, kapcsolatban statiszkai és népmozgalmi adatokkal. 0. H. 33. — Jelentés az egészségügyi állapotokról. Előadatott Bihnrmegyében. 0. H. 3 4 . — H ő g y e s Endre dr. tnr. A budapesti Pasteuí intézet első két évi statisztikája. K. K. 47. — H ü c k l Ernő dr. Kimutatás a nagyapponyi „Margit" kórház 1891 évi betegforgalmáról. K. K. 9. — J a k a b h á z y Zsigmond dr. A ma­ gyar orvosi szakirodalom 1891-ik évben. Ért. 1. — J ó s a András dr. Szabolcsvármegye főorvosának egészségügyi jelentése 1891-ik évre. K. T. 0 . 4 . -v- K e r k á p o l y Gyula dr. Zárójelentés a Keczelen uralko­ dott bélhagymáz-és kanyaró járványról K. K. 2 1 . — K o n r á d Márk. A nagyváradi m. kir. bábaképezde, mint szülő és tanitézet beteg- s ügyforgalma az 1 8 9 0 / 9 ! . évben (Biharmegye) 0. H. 3 5 . — B. K o v á c s Sándor. A szolnok-dobokavármegyei „Rudolf" közkórház 1891. évi betegedési kimutatása. 0. H. Sz. 4. — K ő v á r y János. Jelentés a fe­ hértemplomi járás 1891-ik évi egészségügyi viszonyairól. K. K. 8. 9. — K ö v é r Kálmán dr. nyilvános gyermek gyógyintézetében 1891-dik évben járólagosan kezelt betegek. 0. H. Sz. 19. Gy. 2 3 . 0. H. 28. — L i c h t e n b e r g Kornél dr. A budapesti általános poliklinika jelen-

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM

1892-BEN.

109

tése az 1890 és 91-ik évekről. 0. H. Sz. 23. — L o c h e r e r Tamás dr. Kimutatás a gömörmegyei közkórház működéséről az 1891-ik év­ ben. Rimaszombat. 0. H. Sz. 3 3 . — M e n d e l Lajos dr. Statistikai kimutatás Baranyavármegye közegészségügyi állapotáról az 1891-ik év­ ben. K. K. 24. — P a t a k y L. Évi kimutatás az irgalmas rend péösi betegápoló intézetében 1891-ben ápolt betegekről. 0. H. Sz. 10. — R á t h Zoltán dr. Népünk viszonyai és a halálozására vonatkozó sta­ tisztikánk. 0. H. 50. — S t i l l e r Bertalan dr. tnr. A pesti izraelita hitközség kórházának 1891-ik évéről szóló orvosi és gazdászati jelen­ tése. 0. H. Sz. 2 8 . - — S z i g e t i Henrich dr. Öngyilkossági statisztika az 1890/91. évről. Gy. 42. 4 3 . — S z i g e t i János dr. Évi kimuta­ tás Somogymegye közkórházában (Kaposvárott.) 1891-ik évben ápolt betegekről. 0. H. Sz. 33. — S z o n t a g Félix dr. A budapesti Szt.János kórházban fennálló gyermekbeteg ambulatoriumból. K. K. 19. 20. T r a y t l e r István dr. Évi jelentés Batizfalvi Sámuel dr. a testegyenészet magántanárának orvos-sebészi-testegyenészeti magángyógyintézete XXXIII-ik s az intézet önálló hidegvizgyógyászati osztályának IV-dik évi működéséről. 0. H 17. — A l k o h o l i s m u s a franczia hadsereg­ ben. H. 0. 5. — A m a g y a r kii. államvasutak egészségügyi jelen­ tése, K. K. 36. — B u d a p e s t főváros közegészségi állapota az 1892. év január, április, június és november havaiban. 0. H. 1. 11. 3 3 . — A b u d a p e s t i Pasteur-intézet első két évi statisztikájáról. 0 . H. 4 3 . — C h o l e r a Magyarországon. 0. H. 44 — É v i kimutatás az irgal­ mas rend budapesti betegápoló intézetében 1891-ben ápolt betegekről. Gy. H. Sz. 10. — F e r t ő z ő betegségek Ausztriában. K. T. 0. 1. — A f ő v á r o s h a l a n d ó s á g a az 1891-ik évben. (Fővárosi statiszti­ kai havi fűzetek 1892-ben május havi száma,) 0. H. Sz. 40. — A z i n f l u e n z a . 0 . H. 2. — S t a t i s z t i k a i kimutatás a dr.-Herezel Manó sebészeti sanatoriumában 1891-ik év április 12-től 1892-ik év márcz. 31-ig kezelt betegekről. — G r ó f S z a p á r y Gyulám. kir. belügyminiszter jelentése Magyarország közegészségügyi állapotá­ ról 1887-ben. K. T. 0 . 4.

d) Fordított közlemények. A z o l a s z h a d s e r e g b e n 1878 — 1888-ig terjedő 11 év­ ben volt typhus járványok statisztikája. Claudio Sforza. 0. H. 7. — A z ö n g y i l k o s s á g az európai hadseregekben. Longuet. 0. H. 2.

110

JAKABHÁZY ZSIGA DR.

— S t a t i s z t i k a i adatok az intubatióra vonatkozólag. Ranke. 0 . H. 36. — A t ü d ő g u m ó ' k ó r a cs. és kir. hadseregben. 0. H. 3 . VI. K ö z l e m é n y e k a z á l l a t g y ó g y á s z a t a) Önálló

köréből.

munkák.

H u t y r a Ferencz dr. Állat-egészségügyi évkönyv az 1891-ik évre. A földmivelésügyi m. k ir. minisztérium megbízásából hivatalos adatok alapján szerkesztve. Ötödik évfolyam. Budapest, 1892. Ára 1 frt.— R á c z István dr. m. kir. állatorvos, akadémiai ny. r. tanár. T r ö h n e r Jenő dr. berlini k. állatorvosi főiskolai tanár „Állatorvosi gyógyszertana" magyarra fordítva és a Magyar-gyógyszerkönyvhöz al­ kalmazva. Ifj. Nagel Ottó kiadása Budapest, 1892. A magyar Országos Állatorvos-Egyesület segélyével. Ára 6 frt. 60 kr. Az Állatorvos-Egye­ sület tagjainak 3 frt. — T o r m a y Béla. A szarvasmarha és tenyésztése. I. rész. A szar­ vasmarha külsője. 3-ik javított és bővített kiadás 72 fametszetü ábrá­ val. Budapest, 1893. Eggenberger kiadása. Ára 2 frt. — V a n g e 1 Jenő dr. Állatok konzerválása. b) Eredeti

közlemények.

B e y e r Vilmos. Casuistikus közlemények az állatorvosi gyakor­ latból. I. Kolika a végbél helyzetváltozásával és

részleges csavarodá­

sával. A csavarulat művi megszüntetése. Gyógyulás. II. Adatok tések tudőlobjának

ismeretéhez.

III.

Altalános

a ser­

ecchinocoecus-kór ma­

jomban. V. 2. — B a y e r József dr. tnr. A szügydaganatok operatiója. y_ 7_ B o r n József tanársegéd. C a r c i n o m a fibrosum ló orrüregéből. V. 8. — F i s c h e r Miksa. A vasúti szakértők dijainak fel­ számítása. V. 10. — E o á dr. Rák daganatokban előforduló parasitákról. V. 10. — G á l Lajos. A bivalyvészről. V. 2. — H a j n a l József. Vannak-e pillaszőrök az alsó szemhéjakon? V. 1 2 . — H a v a s Jakab. Bivalyvész egy gyógyult esete. V. 2. — Körrendelet a járvá­ nyok megállapítása tárgyában. V. 10. — H u t y r a Ferencz dr. A katonai állatorvosi szolgálat reformja. V. 2. 3 . — Az állatorvosi szak­ oktatás és az állategészségügy Olaszországban. V. 9. - K a i s e r Sándor. Rendellenes fekvés által okozott nehéz elles és a szülep viszszamaradása V. 7. - L ö w y Gábor. Kisebb, közlemények a gyakor­ latból. I. A sertések torokgyíkjának gyógyítása. II. Eserin, mint a szar­ vasmarha Ecclampsia puerperalisanak specificus gyógyszere. III. Epilep-

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM 1892-BKN.

111

sia egy esete ökörnél. V. 10. —• M a k o l d y Sándor. A serezegő üszög és az ellene való védó' oltás. V. 6. — Adatok a ragályos száj- és kö­ römfájás elleni immunitás kérdéséhez. V. 8. — Kísérletek a maleinnel. V. 1 1 . —- M a r t i n . Métely álczák a ló tüdőjében. V. 5. — P l ó s z Béla dr. tnr. Az ovariotomia. V. 1. — Az operálandó végtagok rögzí­ tése. V. 5. — P r e y s z Hugó dr. A pseudotuberculosisnakjuhban ész­ lelt egy esetéről ós a pseudotuberculosisról általában. V. 10. 11. — R á t z István dr. tnr. Casuistikus közlemények a kórboncztan köréből. Altalános vizkór az arczcsontok hiányos fejlődésével magzatban. V. 'ó. — Oleander mérgezés libánál. Kéksav mérgezés esete papagájnál. V. 5. A pentastomum denticulatum aktiv vándorlásáról. Métely peték a lómáj elmeszesedett góczaiban. V. 7. — A veszettség ellenes oltások új módszereiről. V. 1 1 . — R é v é s z György. A szarvasmarha gümőkórjáról. V. 12. — S e q u e n s Ferencz. A ló éhség- és szomjúság­ érzete gyomor repedéskor. V. 2. — S z a b ó Antal. A nemek képző­ dése. V. 9. — S e q u e n s Ferencz. Aorta repedés három esete lónál. V. 8 . — S c h w e u s z k y Annin. A patahengerlob (Podotrochilitis) és a nyílt csonttörés. V. 1. —• T á t r a y János. Szopós állatok hasme­ nése. I Szopósok egyszerű hasmenése. II. Szopósok fertőző hasmenése. III. Borjuk fertőző hasmenése. IV. Bárányok fertőző hasmenése. V. M a laczok fertőző hasmenése. — T o 1 n a y Sándor, Gyógyító szerek. V. 8. — T o r m a János. Az állatorvoslás fejlődése és jelenkori állása Japánban. I. Az állatorvoslás története Japánban. II. Japán állatorvo­ sai. III. A japáni hadsereg állatorvosai. IV. Állatorvosi szakoktatás Japánban V. Állategészségügyi rendészet. VI. Japán állattenyésztése. — T o r m a y Béla elnök, Hutyra Ferencz titkár. A „Magyar Országos Állatorvos Egyesület" felterjesztése a védőoltások szabályozása tárgyá­ ban. V. 6. —• T ó t h Lajos dr. Állatorvosi régiségek. V. 4. — Ú j ­ h e l y i Imre. Sonkalével megmérgezett malaczok. V. 8. — A z á l l a t ­ o r v o s i tiszti vizsgálat. V. 6. — Á l l a t e g é s z s é g ü g y és állat­ forgalom. V. 2 — 12-ig. — A b o t r y o m y k o s i s r ó 1. Dr. R. V. 9. — B o r j i í v i zk ó r .borjúnál. Embriotomia. Gyógyulás. V. .9. — D i a b e t e s mellitus lónál. V. 10. — A d ö g - v e s z é l y t elkerültető rendelé­ sek. V. 8. — E l v i h a t á r o z a t o k állategészségügyekben. V. 7. — F y b r o m a két esete lovon. V. 10. — G a s t r o t o m i a vemhes te­ henén. V. 4. — A g ü m ő k ó r o s szarvasmarhák húsának fertőző ké­ pességéről. R. J. V. 6. — G ü m ő k ó r szarvasmarha gégéjében. Dr. R.

112

JAKABT1AZY ZSIOA D"R.

V. 9. — A l y s o l az állatorvosi gyakorlatban. „J." V. 10. — A „ M a g y a r Országos Állatorvos Egyesület" Debreczen vidéki osztályá­ nak közgyűlései. V. 2. 4. 12. — A „ M a g y a r Országos ÁllatorvosEgyesület''' közgyűlései. V. 1. — A „ M a g y a r Országos ÁllatorvosEgyesület" központi választmányának ülései. V. 1. 2, G. 10. 12. — P e n t a s t o m u m taenioides esete kutyában. R. J. V. 1 0 . — A r a g a ­ d ó s tüdőlob elleni küzdelem Angliában. 0. J. V. 4. — A r a g a d ó s tüdőlob kiirtása. V. 12. — R e n d e l e t a ragadós tüdőlobbal fertőzött törvényhatóságok területéről származó hízott szarvas marhák Ausz­ triába leendő bevitelének megengedése iránt. V. 5. — A s z a r v a s ­ m a r h a fertőző haemoglobinaemiája. (Gastro-entero-nephritis.) V. 0. — T e t a n u s traumatikus. V. 8. — A t e x a s i l á z . V. G. —TJ j k é p ­ l e t ló pharynxában. „O." V. 10. — V é d ő o l t á s tetanus ellen. V. 2. — V é d ő o l t á s o k az amerikai sertésvész ellen. R. J. V. 1.

c) Fordított

közlemények.

Az e m b e r ragadós szájlobja és azonossága a házi állatok száj és körömfájásával. Siegel. V. 1. — B o r j u k ragadós tüdő mellhártyagyuladása. Poelsz. V. 11. — C o c c i d i u m o k az állati petében. Podwissozky. V. 9. — A c i 1 i n d e r-epitheliomának lónál előforduló ese­ téről. Montane és Morot. V 7. —• A f e r t ő t l e n í t é s elméletének szerepe a belső betegségek gyógykezelésénél. Fordította Hajnal. V. 3. — A h a v i vakságról. Vigersi. V. 2. — A h e v e n y miliar tuberculosisról. Carsten Harms. V. 8 . — A h ö r g ü s z ö g kórismézése. Dieckerhoff. V. 3. — A h u r n t o s kutyabetegség baktériumairól. V. 5. K e r a t i t i s maculosa lovon. Bayer. V. 2. — K í s é r l e t e k a malleinnel Dieckerhoff és Lothes. V. 7. — A 1 a p o c z k a és borda részleges törése. Vicher. V. 4. - - L á g y é k s é r v operatiója egy hónapos csi­ kón. Hammerschmid. V. 4. — L e ve g ő-emb o 1 i a tehénnél. Profínéi­ ig V. 7. — A l é p f e n é r ő l . V. 5. — A l o v a k inbántalmairól. Siedangrotzky. V. 3. — M e 1 a n o s a r k o m á k . Dexler. V. 7. — R e j ­ t e t t takonykór egy esete. Trasbot. V. 3. — R k i n o s c l e r o m a ló­ ban. V. 12. S á r k o m a t o s i s tehénnél Semmer. V. 8. — A s e r t é s vészről. Schindelka. V. 4. — A s z á j - é s k ö r ö m fájásról. Schokelius. V. 4. — A s z á r n y a s o k és emlősök gümőkórja azonos vagy nem azonos voltának bonyolult kérdéséről. Mafucci. V. 5. —

A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM 1892"BEN.

113

A s z a r v a s m a r h a borsókájáról. Born. V. 10. — T a k o n y k ó r o s anyagoknak az ideg központokra való beoltásáról. Born. V. 9 — A t e ­ h e n e k c a s t r a t i ó j a. Hendrícks. V. 12. — A t ü d ő m i r i g y kóros fertó'zése lónál. Jensen. V. 8. — U j a b b adatok a nyálkás tej oko­ zóiról. Gillebean. V. 5. — Uj é l ó ' d i a majmok vakbelében. Wilack. V. 2. — V é d ó' oltások az ázsiai cholera ellen. Brieger és Kitasato. V. 10. — A v e l e s z ü l e t e t t gümó'kórok Baumgarten. V. 1 1 . — A z s í r s z ö v e t necrosisa sebészi operatiók után. Pitschke dr, V. 12.*)

*) A közlemény czíme után álló betűk, azon szaklapokat és évkönyveket jelentik, melyekben az megjelent. Rövidítések: E = Egészség. Gy. 0. = Gyakorló Orvos. Gy. = Gyógyászat. Gy. H. = Gyógyszerészi Hefilap. Gy. K. = Gyógysze­ részi Közlöny. H. F. = Herkules Fürdő. H. 0. = Honvéd Orvos. K. F. = Klinikai Fűzetek. K. K. = Közegészségügyi Kalauz. K. Sz. = Közegészségügyi Szemle. K. T. 0. = Közegészségügy és Törvényszéki Orvostan. M. 0. A. = Magyar Or­ vosi Archívum. 0. H. = Orvosi Hetilap. 0. H. Sz. = Orvosi Heti Szemle. Ért. = Orvos-Természettudományi Értesítő. 0. = Odontoskop. Sz. = Szemészet. Sznt. L. F. = Szent Lukács Fürdő. V. = Veterinarius.

Orv.-term.-tud. Értesítő. 1893.

8

Névjegyzék az Erdélyi Múzeum-Egyleti orvos-természettudományi szakosztály tagjairól az 1893. évi február 26 án tartolt közgyűlés napján. Tisztviselők : Elnök: Dr. Farkas Gyula, T i t k á r : Dr. Löte József. Az orvosi szakosztályban

A természettudományi

:

Szakelnök : Dr. Genersich Antal Jegyző : Dr. Benel János. „,, . -I Dr. PurieszZsigmond, Választmány! i D r ^ j . ^ tagoK. j Df Lechller Károly.

szakosztályban:

Szakelnök: Dr. Koch Antal, Jegyző: Dr. P r i m i t s György, „,, . , .1 Dr. Abt Antal, Választmányi) D-r.r A, a.,, ,! , t-ionk \i D r - F aPb i t nb yyi István, tagoK •. Rudo]fj

Tagok (Az egyes kezdőbetűk a belépés évszáma szerint rendezvék. Az m. t. betűk múzeumi tagot jelölnek s az utánok álló szám a múzeumi tagok folyószáma. o = orvostud., t. = természettud. szakosztály.)

Név és áilás Órökitő

tag:

Dr. Markusovszky Lajos min. tan. Budapesten. Rendes

pq o

1882

o

tagok:

A) Helybeliek.

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Abt Antal dr. egyetemi tanár m. t. 1 Adler Albert dr. fogorvos Akontz Károly dr. egyetemi tanársegéd . . Apáthy István dr. egyetemi tanár m. t. 2. . Ajtai K. Albert nyomdász Androvits Sándor szigorló orvos Ákontz Antal orvostan hallgató Ambrus Pál orvostan hallgató Bakonyi József dr. nyűg. kórházi igazgató . . Bartha János dr városi főorvos K. Biasini Domokos birtokos m. t. 3 Brandt József dr. egyetemi tanár Bokros Elek ügyvéd m. t. 4. . . Biichler Ignácz dr egyet. m. tanár . . . . Benel János dr. egyet. m. tanár Biró Béla rom. kath. apát-kanonok . ' . . . . Bálint Sándor múzeum-egyleti őr m. t. 5. . . Buday József polg. isk. tanár m t. 0 Bánfi István dr. honvéd ezred-orvos . . . . Biró Gyula tanitó-kép. tanár

1876 t 87 o 88 0 90 t 0 90 t 91 0 92 0 92 0 76 o 76 0 76 t 76 0 76 t 78 0 79 0 83 t 86- t 90 t 91 0 91 t

TAGOK NÉVSORA.

115

Név és állás fa m 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 50 57 68 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72

Bartha László orvostanhallgató Bogár K á l m á n dr. egyet, tanársegéd Benedek Zoltán egyet, gyakornok Boncztani intézet Balogh Péter tanárjelölt Békésy Károly dr. bankhivatalnok m. t. 7 Cseh Lajos m. kir. miniszteri osztálytanácsos m. t. 8. Csáky József gr. dr. vegyész Cracianu Romulus orvostanhallgató Davida Leo dr. egyetemi tanár . . . . . . . . . Dorgó Albert kir. közjegyző m. t. 9 Béri H e n r i k dr. műtő Engel Gábor dr. egyetemi m. tanár kórház-igazgató . Ember Bogdán dr. gyógyszerész Eszterházy Kálmán gr. az Erd. Múz. Egy. eln. m . t . 10. Eckert Jenő orvostan hallgató Elmekórtani intézet Fabinyi Rudolf dr egy. tanár m. t. 11 Farkas Géza dr. megyei főorvos Farkas Gyula dr. egyet, tanár Frank-Kis István dr. vegyész Flittner Károly szig. orvos műtő Finály H e n r i k dr. egyet. tan. Múz. Egyl. titk.m.t. 12. Fodor Ferencz orvostan-hallgató Felméry Lajos dr. egyetemi tanár m. t. 13 Fornet Elemér dr. egyetemi tanársegéd Feldmann Ignácz orvostan hallgató Gálffy E n d r e d r . honvéd törzsorvos Gazsi József nyugalmazott tanltókép. tanár . . . . Genersioh Antal dr. egyetemi tanár m. t. 14. . . . Góth Manó dr. egyetemi m. tanár Gámán Zsigmond iparkamarai titkár G u n d h á r t Albert gyógyszerész Groisz Béla dr. orvos m. t. 15 , . . . Generslch Gusztáv dr. egyetemi tanársegéd . . . . Genersioh Vilmos orvost, hallgató . . . . . . . Gámán Béla dr. orvos Hangái Oktáv kereskedelmi akadémiai tanár . . . . Höntz. K á l m á n dr. egyetemi tanársegéd Hantz Mihály dr. egyetemi tanársegéd Héjjas I m r e dr. egyetemi tanársegéd Haftel Dezső dr. egyetemi tanársegéd Issekutz H u g ó dr. egyetemi m. tanár Jakabházy Zsiga dr. egyetemi tanársegéd Keresztély Lajos keresked. akad. t a n á r . . • • • Koch Antal dr. egyet tanár m. 1. 16 Koch Ferencz dr. tanitókép. tanár Kisegitő takarékpénztár Kolozsváry Sándor dr. egyet, tanár m. t. 17. . . . Kánitz Ágost dr. egyetemi tanár m. t. 18 Kerekes Gyula dr. kir. börtönorvos 8*

TAGtOK NÉVSORA.

116

73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 80 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 12*2 123

1890 o Kőváry Ernő orvost, hallgató " 91 o Kornéíi Dénes szigorló orvos 92 t Kovács Béla tanitónó'kép. tanár 92 t Karsay Gyula kereskedelmi akadémiai tanár . . 92 o Konczwald Vilmos orvostan hallgató 92 o Kiss Ferencz dr. orvos 92 o Kohn Fülöp dr. orvos 93 o Kórtani intézet 93 o kórboncztani intézet 80 t Lindner Gusztáv dr. egyetemi tanár m. t. 19. . . 80 o Lőte József dr. egyetemi tanár m. t. 20 88 t László László bankhivatalnok 89 o Lechner Károly dr. egyetemi tanár 76 0 Maizner János dr. egyet, tanár 76 o Mihály László városi alorvos 80 t Merza Lajos mérnök 85 0 Matusovszky András dr. járásorv t Martin Lajos dr. egyetemi tanár m. t. 21 90 o Moldován György orvostan hallgató 91 0 Mégay Gyula dr. egyetemi tanársegéd . . . . . . . 92 o Mesko Aladár orvostan hallgató • 92 0 Moldován Nerva orvostan hallgató . . . . . . . 92 o Márkovits Jakab orvostan hallgató 84 o Nappendruck Kálmán városi alorvos 86 t Nyiredy Géza dr. egyetemi tanársegéd 90 o Nyerges Gábor szigorló orvos t 91 Nagy Károly keresked. akad tanár m. t. 22. . . . 92 0 Nagy Lajos egyet, tanársegéd 92 0 Nagy Miklós orvostan hallgató . . . . . . . . 76 t Parády Kálmán koll. tanár m. t. 23 Purjesz Zsigmond dr egyet, tanár m. t. 24 76 o Primits György űr. Múzenm-Egylet i őr m. t. 25. . . 79 t Perl József fogorvos . . . . . 80 Paehinger Alajos főgymn. tanár egyetemi m. t a n á r . 83 t Pfeiffer Péter dr. egyet tanársegéd . . . . . . . 84 t Pataky Leo orvos . 85 o Phrihoda Gyula egyet, tanársegéd 88 o Pausinger Sándor pol. isk. tanár m. t. 26 90 t Papp Zsigmond orvostan hallgató *. 92 o Popu Titus orvostan hallgató 92 o Pálfy Mór egyet, hallgató 92 t Papp Gábor dr. kórházi alorvos , 92 Rudas Gerő dr. fogorvos . . . . , . . . . 84 o o Reich Albert állatorvos . . . ' 84 o Ruzitska Béla dr. egyet, tanársegéd 86 Rózsahegyi Aladár dr. egyetemi tanár , 87 t Rosenberger Mór egyetemi gyakornok 93 o Szabó Samu ref. kolleg. tanár m. t. 27. .'".'. . . _ 76 o Szász Béla dr. egyet, tanár m. t. 28 76 t Szenkovich Márton birtokos, conservatorinmi alelnök 76 t Szilágyi Ete dr. egyet, tanár , 76 t

TAGOK

117

NÉVSOKA.

•sa

Név és áilás

CQ -a)

En in

124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150

Szathmáry Ákos ref. kolleg. tnr. m. t. 29 Sárkány Lajos dr. kolleg. tanár Szamosi J á n o s dr. egyet, t a n á r m. t. 30. . . . . . Szombathelyi Gábor orvost, hallgató Szabó Dénes dr. egyet, tanár Schilling Lajos dr. egyet, tanár m. t. 31 , Scheitz Vilmos dr. egyet, tanársegéd Sz. Széles Dénes dr. egyet, tanársegéd Turcsa J á n o s dr. cs. és kir. ezredorvos . . . Tóth József szigorló orvos Ternor Adolf dr egyet, tanár m. t. 32 Török I m r e dr. orvos Unitárius tanári kar Urbanetz E d e orvostan hallgató Udránszky László dr. egyet, tanár Uray Miklós orvostan hallgató Valentini Adolf gyógyszerész Vályi Gyula dr. egyet, tanár Veres Vilmos dr. keresk. akad. tanár Vörös S á n d o r gazd. int. igazgató Vajda Gyula dr. egyet. rk. tanár fó'gymn. ig. m. t. 33. Virányi István orvostan hallgató Weisz Mór szeszgyáros Wolf J á n o s gyógyszeres Weltenstein József dr. orvos • . . . Winkler Gyula szig. orvos Wasserstrom Adolf orvostan hallgató

B) Vidékiek. 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171

Ajtai E n d r e dr. ker. orvos . . . Ajtai S á n d o r dr. egyetemi t a n á r Ács Albert gyógyszerész . . . . Altmann J a k a b dr. városi orvos . . Antal Mihály dr. megyei főorvos Adler Mihály orvos-sebész . . . . Berksz Lajos dr. cs. és kir törzsorv. Boér Jenő dr. vasuli-orvos . . . Barabás József unitár, gymn. t a n á r Bikfalvi Károly dr bánya-főorvos . Büchler Mór dr. körorvos . . . . Bókai J á n o s dr. kórh. igazgató . . Bókai Á r p á d dr. egyetemi tanár . Barabás Ferencz gyógyszerész . . Bod Sándor t a n á r Benkő Gábor dr. gymn. tanár . . Báthory Béla dr. körorvos . . . . Buda Ádám birtokos ni. t. 34. . . Barcsi József ev. ref. tanár . . • Bútorka Száva dr. főreálisk, tanár . Barcsi Lajos dr. cs. és kir. főorvos

1883 84 84 92 92 92 92 92 82 90 91 93 78 90 92 93 76 76 76 81 83 90 76 88 90 90 91

Lakhely. Szilágy-Somlyó Budapest Turkeve Nagy-Várad S.-Szt.-György Deés Komárom Tövis Sz.-Keresztúr Maros-üj vár Vajda-Hunyad Budapest Budapest S.-Szt.-György Vajda-Hunyad Zilah Uzon Réa. Hátszeg Mezó'-Tur Déliblót Csány

1876

76 78 85 85 90 76 76 79 80 80 81 81 82 ' 82

83 87 84 86 86 87

0 0

t 0 0 0 0 0

t 0 0 0 0

t t t 0

t t t 0

TAGOK NÉVSORA.

118

\A

N

172 173 174 175 176 177 178 179 180 181

Név és állás

Barabás Jenő tanár Beszterczebányai áll. felső leányiskola Bodola László gymn. tanár . . . . , Chyzer Kornél dr. megyei főorvos . . Cserny Béla dr. gymn. tanár . . . . Comsia János dr. körorvos . . . . Csathó János alispán m. t. 35 . . . Czékus László tanár Csernátoni Gyula'dr. tanfelügy. m.t. 36. Daday Jenő dr. nemzeti Múz. segédőr m. t. 37. 182 Dávid Lajos dr. körorvos 183 Daday Vilmos dr. kórházi főorvos . . 184 Dirner Gusztáv dr. orvos 185 Dohmányi Frigyes fögymn. tanár . . 186 Entz Géza dr. egyet, tanár m. t. 38. . 187 Elekes Károly kolleg. tanár . . . . 188 Ellend József ev. ref. kolleg. t a n á r . . 189 Erzsébetvárosi gymnasium 190 Faragó János tanár 191 Félegyházi Antal kolleg. tanár . . . 192 Ferenczy István főgymn. tanár . . . 193 Fejér Dávid dr. orvos 194 Fodor József dr. egyetemi tanár . . 195 Fábry Emil prém. kanonok . . . . 196 Floth Adolf szolgabíró 197 Franczenau Ágoston dr. múzeumi őr . )98 Fridrich Alajos dr. kórházigazgató. . 199 Fodor László dr. akad. tanár . . . 200 Farnos Árpád dr. körorvos 201 Falscher László kegyesrendi tanár . . 202 Fuchs Gusztáv földhit- int. tisztviselő 203 Fuchs Károly főgymn. tanár . . . . 204 Gáspár János dr. főreálisk. tanár . - . 205 Gencsy Endre nyűg. cs. és kir főtörzsorvos 206 Gerevich Emil dr. kir. főreálisk. igazg. 207 Gregus János bányaigazgató . . . . 208 Gopcsa Jakab dr. orvos 209 Hadik Richárd főgymn. tanár . . . 210 Hajós Béla dr. orvos 211 Herepey Károly kolleg. t a n á r . . . . 212 Hintz Elek dr. orvos. 213 Inkey Béla birtokos 214 Istvánffy Gyula dr. nemzeti muz. őr , 215 Imre Gábor dr. orvos 216 Jendrassik Ernő dr. egyet. m. tanár . 217 Jáhn Károly dr. főreálisk. tanár . . 218 Junker Ágost evang. gymn. tanár . . , 219 | Jancsik Imre dr. orvos 220 I Jász Géza földhitelintézeti tisztviselő

Lakhely Pápa Beszterczeb. Csurgó Sátoralya.Ujhely Gy. F e h é r v á r Szombatság Nagy-Enyed Beszterczeb. Besztercze Budapest Alsó-Jára S.-Szt.-György Budapest Pozsony Budapest Nagy-Enyed Sáros-Patak Frzsébetváros Békés Szi.-üdvarhely N.-Szeben Ditró Budapest Kassa Bethlen Budapest N.-Tapolcsány Selymeczbánya N.-Enyed Tata Budapest Páncsova Temesvár Brassó Kassa Köpecz Szamos-Djvár Lőcse Baróth Nagy-Enyed M.-Vásárhely Pozsony Budapest Tetétlen Budapest Brassó Beszterczeb. Nagy-Szeben Budapest

CQ-S

1888 84 90 90 90 91 86 76 t 82 O 84 0 89 0 89 t 76 t 78 t 93 t 93 t 76 t 76 t 76 t 79 0 80 0 81 t 81 t 84 t 84 0 86 t 87 0 88 t 91 t 92 t 81 t 83 86 88 92 76 79 79 86 79 80 87 83 84 88 89 91

0

t t 0

t 0

t 0

t t t t 0

t

119

TAGOK NÉVSOKA.

O N)

Név és állás

Lakhely

ín m

221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 200 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270

Kresz Ottó dr. cs. és kir. főtörzsorvos Kertész Miksa prcmontr. tanár . Klug N á n d o r dr. egyet, t a n á r m. t. 39. Kiatrobecz Gyula dr. körorvos . . . Kerkápoly Gyula dr. községi orvos . Károly J . I r é n prém. főgymn. tanár . Kellner Viktor dr. városi orvos . . Kovács Sándor dr. kórházi főorvos Köblös Lajos dr. honv. ezredorvos . . Kiss Tamás gyom t a n á r Koller N o r b e r t gyógyszerész . . , . Löw S a m u dr. „Pest. med. eh. Pr." szerkesztője > Lovászy Nándor kegyesrendi tanár . . Dánczy Gyula dr. egyet, t n r m. t. 40. Lörenthey Imre dr. tanár Lázár E r n ő gyógyszerész Mártonfy Lajos dr. gymn. t a n á r . . . Marosán György dr. városi orvos . . Magyari Károly dr. megyei főorvos Marosvásárhelyi róni. kath. gymn. . . Nagy-enyedi ev. ref. iőtanoda . . . Neubauer Lajos dr. városi orvos . . Nóvák Antal gymn. tanár Ormay S á n d o r áll. reálisk. igazgató . Orvos-gyógysz. egylet . . . . . . Osváth Gerő dr. honvéd ezredorvos . Orosz E n d r e okleveles tanár . . Papp Lajos ref. tanár . . . . Pataky J e n ő dr. uradalmi orvos Poor J á n o s piarista tanár . . . Pantocsek József dr. körorvos . Pintér Pál kegyesr. tanát . . . Preysz Gusztáv földhitelint tisztviselő P u n g u r Gyula felső leányisk. igazgató Preysz Kornél dr. miniszteri fogalmazó Réthy Mór dr. műegyetemi tanár . . Rohonezy Zsigmond gyógyszerész . . Roediger Lajos gymnn. t a n á r . . . Roth Márton főgymn. tanár . . . . Ráezkövy S á m u e l dr. járás-orvos . . Réczoy I m r e dr. egyet, t a n á r . . . Russu Viktor t a n á r m. t. 41. . . . RuzitskaJózsef nyitramegyei állatorvos Roth Adolf orvos Rádu János t a n á r Schmidt Ágoston kegyesr. főgymn. t n r Sigmond József dr. községi orvos . . Simó Ferenoz birtokos . Somkereki Gusztáv kincstári főerdész Szontág Adolf bánya főorvos . . . .

Fehértemplom Nagy-Várad Bndapest Csácsa Keczel Nagy-Várad Dobsina Deés Deés Budapest Makó Budapest Vácz Budapest Budapest Szamosujvár Szamosujvár Belényes N.-Enyed Marosvásárhely Nagy-Enyed Szepes-Igló Szamosujvár Beregszász Debreczen Sopron Kécsa. Via-Gy. S.-Szt.György Sárvár Nagy-Kanizsa Tavarnok Nyitra Budapest Zílah Budapest Budapest Mócs Zombor Igló Sz.-Udvarhely Budapest Zilah Ny.-Zsámbokrét Budapest Brád. Déva Budapest Gyalu Budapest Gyalu Zalathna

m -aj

TAGOK NÉVSORA.

120

271 27-2 278

Simon Ferencz gymn. tanár . . .' Sinkovich Aurél dr. honv. ezr. orv. Süss Nándor mechanikai tanműhely

igazgató Schwab Frigyes egyet, mechanikus 274 Szemerjai Károly reálisk. tanár . . 275 Szöllösy Máté dr. megyei főorvos . 27G Szamosujvári örm. kath. algymn. . 277 Székely Bendegúz ev. ref. tanár 278 Szekerek Ödön prém. főgymn. tanár 279 Székelyudv irhelyi ref. kollégium 280 Szokol Pál dr. bányász tanár . . 281 Szentkirályi Géza dr. orvos • . . 282 Szentpéteri Lajos dr. megyei főorvos . 283 J. Szabó Ödön dr. körorvos . . . . 284 Szentpétery Bálint dr. körorvos . . . 285 Szmetka L. Ödön premontr. tanár . . 286 Székely-Míkó-kolleghim 287 Székelyudvarhelyi áll. reáliskola . . 288 Szabó Péter tanár 289 Tomcsik József dr. gyógyszerész . . 290 Téglás Gábor főreálisk. igazgató . . 291 Tóth Mihály dr. pjlg. isk. igazgató . 292 Török József dr. kolleg. tanár . . . 293 294 Vájna Vilmos dr. fogorvos 295 Várady Mór kegyesr. tanár m. t. 42, . 296 Veress Lajos dr. cs. és kir. ezredorvos Vida Károly dr. gymn. tanár . . . . 297 Vntskits György dr. gymn. igazgató . 298 299 Vidovits Béla oki. tanár 300 Voith Mihály dr. járásorvos . . . . 301 Winkler Frigyes dr. járásorvos . . . Wolff Gyula dr. g y ó g y s z e r é s z . . . . 302 Wachsmann Ede dr. körorvos 303 Weszelovszky Károly dr. megyei főorv 304

Budapest Budapest Szeged Tasnád Sz.-Újvár S.-Sz.-György Kassa Sz.-üdvarhely F.-Bánya Kis-Szállás Torda Maros-Vécs K.-Vásárhely Nagy-Várad S.-Szent-György Sz.-üdvarhely Gyéres Déva Nagy-Várad Debreczen Budapest L.-Rózsahegy Békés-Csaba Csurgó M.-Vásárhely Nagy-Várad Szamosujvár Mócs Torda Bethlen Árva-Váralya

84 85 76 77 81 81 81 81 83 84 86 87

t t t o t t t t t 0

o 0

o t t t

91 91 89 i, 76 o 80 t 81 t t 82 t 76 t 76 76 o 80 t 81 t 88 t 93 o 76 o 78 t 81 o 82 o

VEGYESEK. Jegyzőkönyv az „Erdélyi Miízeum-Eyylet* mányi szakosztályánali, 1893. febr. 26-án

orvos-természettudo­ tartott /cözyy üléséről.

Jelen van farkas Gyula dr. elnökön és Löte József dr. titkáron kívül 29 tag I. Elnök a következő beszéddel nyitja meg a közgyűlést:

Tisztolt Közgyűlés ! Szakosztályunk minden tagjának módjában volt meggyőződést szereznie afelől, hogy az elmúlt évben emolltedett-e, vagy szállott-e talán, a Szakosztálynak a kebelében folyt szellemi tevékenységnek a nivója; tágúlt-e vagy szűkülte szellemi tevékenység külső terjedelme; lendűlt-e, vagy ernyedt-e talán, az ápolásához szükséges termelési buzgóság, a czélja felé sarkaló lelkesültség, az előbbre-vitelére törekvő állhatatosság ? Kinek-kinek módjában volt meggyőződést szereznie afelől, mórt e tevékenységnek a lehetőségig hű és majdnem egészen teljes képét tííkrözé a szakosztálybeli működés eredmény-tára, a Szakosztály Értesítője. Me­ rem hinni, hogy bárki tette fel légyen magának o kérdés-sorozatot, helyes mér­ legelés után annak minden ízére kedvező ítélet-alkotásban állapodhatott meg. Van azonban a szakosztályi működés belső élet-viliígának egy jellegzetes, mégpedig ügyrendi momentuma, amelyre csak azoknak az észrevevő tekintete eshetik, akik egészen közelről, a tűzhely közetlen melegében és világosságában érintkeznek a Szakosztály működésével és vesznek részt benne. S midőn ezon a momentumon is óhajtozva keressük a fejlődés jeleit: sajnálattal kell konsta­ tálnunk, hogy ebben a tekintetben nem teljes a fejlődés. Arra czélozok, hogy a természettudományi alosztály szakűléseinek a látogatottsága állandóan alatta van a várakozásoknak. Igaz, az előadott tárgyak többnyire közölve lesznek és ritkán olyanok, hogy a közlés természetes kis késedelme miatt a velők való megismer­ kedés különösebben sietős volna. De nem ritkán kapcsolatosak érdekes termé­ szeti tárgyak vagy kísérletek bemutatásával, amit soha som pótolhat teljesen a még oly jó rajz-nyomat és még oly pontos leírás találó volta sem. Különösen kívánatos pedig a szakosztályok minél nagyobb mérvű látogatottsága abból az általános jellegű s ügyrendünkben is gyökeredző czélból, a melyet a tudomá­ nyosság terén való személyes társulás valósíthat csak meg. Miután most köztudásra adtam e hiányt, azzal a kéréssel fordulok természettudomány-szaki tag­ társainkhoz, hogy annak a megszüntetésében közrehatni szíveskedjenek. Hogy nyomban ismét örvendetesét jelentsek, már előre fölhívom a tiszt.

122

VEGYESEK.

tagtársak figyelmét Koch Antal tagtársunknak a csere-viszonyról adandó jelen­ tésére, melyből ki fog tűnni, hogy tisztelt tagtársunk nagy buzgalmát az elmúlt évben is fokozódott szép siker jutalmazta. Ezen kívül most már majd módot is tud nyújtani arra, hogy Szakosztályunk tagjai a csere-viszonyt hasznukra for­ díthassák. Múlt évi pénztár-folyamatunk tetemes kevesebblettel vé .ződött. Ezt, mint a múlt évi titkári jelentésből tudva van, már előre látta az előző évi Választ­ mány és indított is meg intézkedéseket az e bajra való segítségre. Egyik esz­ méje, hogy azok. az Erdély-részi orvosok és tanárok, akik még nem tagtársaink, tájékoztassanak Szakosztályunk felől, fölmerült külső akadályok miatt még nem valósulhatott meg, de közel van már megvalósulásához. Azonban a mostani Váasztmány kérvényt adott be anyaintézetünk, a Múzeum-egyesület igazgató Vá­ lasztmányához, amelyben a kellőleges megokolás rendén évi átalányunknak 500 írttal való fölemelését kén. Hogy kérésünk meghallgatásra fog találni, ezt részint nyomós támogató okamk alapján, részint már , ™ , i , „ T •• • i• 1J . ,,.., . ,,, ' i c ö / ' " ' t mai annak az alapian is reményeim merhettük, Muzeum-Eo-yesülot m« - abbeli , , \ . szándékunkat , •,., ... . . ,' hogy a „ oJBbuiu, miílt mmt ó„; evi I-K közgyűlésen előre bejelentven, ellenmondás nélkül tudásúi vétetett Nem végezhetem csekély szólásomat anélkül, hogy úgy, mint a legutóbbi választmány! ülésen ia tevém, itt is ne említsem meg fájó érzéssel annak a fér­ fiúnak nevet, aki meg utolsó közgyűlésünkön, mint elnökünk épen e helyről, erőteljes hangon hallatta szorgos kijelentéseit. Vessünk egy kegyeletes hantot innen is egykor oly tevékeny tagtársunk Roll™ TI • •• » • • , „ n , .. ..Ai.. . i. ••••., , ° l b l l , l l i i BelKy j a i 1 0 s k o r a l S i n á r a ! Szelleme közöttünk maradt mindenkorra ! A mai jegyzőkönyv hitelesítésére Lechner Károly és Koch Antal tisztelt tagtársainkat kérve fel, szívélyesen üdvözlöm a tisztelt t a g t á r s urakat, a köz­ gyűlést _ megnyitom es mindenek előtt f e l s z o l í t o m L ő t a jLef t i t k á r u r u n k a t jelentésének előterjesztésére. A közgyűlés a megnyitó beszédet éljenzéssel fogadja 11

A titkár jelentése.

Tisztelt szakosztályi Közgyűlés ! Nem akarom nagyon merfárnes,^,,; . ,. f. , ., , . \ . , S a r a s ? ' t a m & tisztelt szakosztályi közgyűlés be­ cses figyelmet a természeténél f 0 B tr Va aamrfm, • -, mu , , ,-., . - j • , • g y is száraz t i t k á r i elemessel, azért lehetőleg röviden igyekeztem összefoglalni azokat a , i * Z l, v *MI ™, u A„- „,-1 RAÍ t i , 6 m azokat az adatokat, a melyek a szak­ osztály múlt evi működését vannak hívatva lfe e l t ű n t ; M - Í M * - • *- i tárevra 'tuntetni. Mindjárt ra is terek a /. Oruosi szakülés 7 volt: febr iq-én mr; .. ÜZ n„

n t t 9Q ér,

hmr

Sfi '

A

'

nM CZ

'

-

4 éll

"

>

á

P"^

3 0 - á n , SZept.

Jó-nn, oKt. üi)-en, nov. 26-an, decz. 17-én Ez üléseken 12 szerző 20 különböző ertm*n • i > lmen erteke összeállításból kitetszik. « t t , a mint az alábbi 1. Ákontz Károly dr. tanársgd. Hüvelvés m™si, i - , •', ? ehelo rált eset kapcsán. < ^ s e k r ő I , kilencz opeesetében: * * " ^

*"

tnrSgd

'

APaÍZSP

°rCZ "

a SZakcsont

« s e -akasztás

VEGYESEK.

123

3. Brandt József dr. t n r . Betegbemutatás : a) laparohysterotomia fibromyoma uteri m i a t t ; 6) ovariumcysta műtéte. 4. Engel Gábor dr. mtnr. A méhhurut és orvoslása. 5. Genersich Antal dr. tnr. a) A kóros kövek keménységéről, b) Elsődle­ ges gömbsejtű sarcoma ilei ritka esete, kórboncztani és mikroskópi készítmények bemutatásával. 6. Genersich Gusztáv dr. tnrsgd. X. Betegbemutatás : a) pyaemia cryptogenetica; b) abscessus retropharingealsis 2. Az osteomalaciaról. 7. Höncz K á l m á n dr. tnrsgd. Uti jegyzetek. 8. Kiss Ferencz gyakornok, a) A czukor quantitativ meghatározása, b) A Zoth-féle u r a m e t e r ismertetése. 9. Papp Gábor dr. Betegbemutatás : a) nagyfokú sérülés a fejen, körfű­ résztől ; b), c) sclerodermia. 10. Purjesz Zsigmond dr. tnr. A tuberkulin veszélyességéről. 11. Rudas Gerő dr. fogorvos. Az ép és kóros fog szövettana köréből. 1. A foggyökéren előforduló ritka szöveti elváltozásról; 2. a foggyökerek felszívó­ dásáról ; 3. az interglobularis űrökről. 12. Török Imre dr. gyak. orvos. Syphilis cutanea ulcerosa post vaccinationem. //. Természettudományi szakűlés 5 volt: febr. 26-án, április 8-án, május 6-án, november 18-án, deczember 16-án. E szakűléseken 11 szerző 16 czímen értekezett, a mint az alábbi kimuta­ tásból látszik. 1. Budai József polg. isk. tnr. beszámolt az Erd. Múzeum-Egylet megbí­ zásából az 1890. évben Erdővidékén tett palaeontologiai gyűjtéséről és ezzel kap­ csolatban ismertette az ottani legfelsőbb harmadkori üledékek rétegsorozatát. 2. Fabinyi Rudolf dr. egyet. tnr. Dj eljárás bizonyos szénvegyületek ni­ trogén tartalmának quantitativ meghatározására. 3. Farkas Gyula dr. egyet. tnr. Észrevételek az elektromos áramlás el­ méletére. 4. Héjas Imre. „Erdély harmadkori ostracodái" czímen értekezett a har­ madkori rétegekben előforduló kagylós rákok kövűlt maradványairól. 5. Jahn Károly dr. reálisk. tnr. A brassai vízvezetéki vizek újabb rész­ letes elemzése. B e m u t a t t a Fabinyi tnr. 6. Koch Antal dr. egyet. tnr. o) Folytatólagosan ismertette az Erdélyi Múzeum-Egylet megbízásából a múlt nyáron Erdélyben tett földtani kirándulásai eredményét, b) Bemutatja és ismerteti ühlig Viktor dr. bécsi palaeontolognak „Ueber Fr. Herbich's Neocomfauna in Rumánien" czínríí értekezését, c) Jelentés a múlt nyáron Erdélyben tett földtani kirándulásáról, d) Bemutatja és magya­ rázza Magyarország erdélyi részeinek új átnézetes földtani térképét. 7. Lörenthey I m r e dr. tnrsgd. Adatok az erdélyi tőzegtelepek faunájához. Bemutatta Primics György dr. 8 Martin Lajos dr. egyet. tnr. a) A madárrepűlés általános elmélete. IV. közi. b) Ismerteti a „Zeitschrift f. Luftsohiffart" februári füzetében megjelent

124

VEGYESEK.

„Bemerkungen zu Lilienthals Vogelflug als Grundlage der Fliegenkunst" c í m ű közleményét, c) A madárrepűlés általános elmélete. V. közi. 9. Mártonfi Lajos dr. gymn. tnr. Jelentés az Erdélyi Múzeum-Egylet meg­ bízásából tett ásvány-földtani kirándulásai eredményéről, bemutatásokkal. Be­ mutatta Koch A. tan ír. 10. Primics György dr. múzeumi őrseged. Tőzegpéldányok bemutatása mellett ismertette az erdélyi részek azon tőzegtelepeit, a melyeket a múlt év folyamán a földroivelésügyi miniszter megbízásából részletesebben megvizsgált. 11. SMesinger Lajos dr. mtnr. (Berlinben). A közönséges differentialis egyenletek integrálásának egynémely különös tulajdonságairól. Bemutatta Far­ kas Gyula tanár. ///. Nyiluános [népszerű) előadást négyet rendezett a szakosztály. Két so­ rozatos előadást Fabinyi Rudolf dr. egyetemi tanár t a r t o t t „Múlt és jelen a chemiában" közös czímmel. Az első előadás 1892. április 1-én volt „A bölcsek köve" czímmel, a második, a mely az elemekről szólott, április 30-án. A más két előadást Pfeiffer Péter dr. fizikai tanársegéd t a r t o t t a „Az energia átalaku­ l á s á r ó l 1892. jan. 23-án és február 6-án. Mind a négy előadást nagy érdekkel hallgatta a jelen volt díszes közönséges tanulsággal gyönyörködött a szépen sike­ rűit kísérletekben IV. Az „£ríes/íő"-r<ek mind a három szaka 3—3 füzetben jelent meg, öszszesen 56 s / 8 ív terjedelemben. Ebből az orvosi szakra 24i/ 4 ív esik, a természet­ tudományira 2 5 % , a népszerűre pedig 6>/4 ív. Ekkora terjedelmet még egyszer sem ért el az „Értesítő". Legnagyobb volt mostanig az 1891-ki évfolyam: 49 5 / 8 ív, a melynél a tavalyi évfolyam V4 ív hián 7 ívvel lett terjedelmesebb. Kétség­ kívül örvendetes jele a szakirodalmi termelés számottevő fokozódásának, de más­ felől — természetesen — a szakosztály pénzügyeire sem m a r a d h a t o t t befolyás nélkül, jóllehet több közlemény nem részesült írói tiszteletdíjban, mivel időköz­ ben más tudományos közlönyben láttak napvilágot, s jóllehet rajzok közlé­ sétől tartózkodott a szerkesztőség, a mennyire a szöveg érthetősége csorbítása nélkül lehetségesnek mutatkozott. A szakirodalmi termelésnek éppen ez az ör­ vendetes fokozódása csak annál jogosultabbá tette a választmánynak azt a tö­ rekvését, hogy a Múzeum-Egylet fokozottabb anyagi t á m o g a t á s á t nyerje ki. Közölt az „Értesítő" 15 eredeti orvosi értekezést 8 szerzőtől, két űlésmegnyitó beszédet, a melyekben az orvosi szak érdemes elnöke szakosztályunk­ nak két, férfikora teljében elhunyt jeles tagjáról az őszinte fájdalom hangján emlékezett meg, és méltatta a korszakalkotó működésű tudósnak, Vircltow Ru­ dolfnak az érdemeit 70-ik születésnapja alkalmából. Ugyancsak a Genersich tnr. tollából hozott egy nekrológot néhai Géber Ede t a n á r r ó j . Közölt továbbá egy tárczaczikket tanulmányúti tapasztalatokról, 12 természettudományi eredeti ér­ tekezést 11 szerzőtől, több könyvismertetést, az 1891-ki szakirodalomjegyzékét, szakűlési jegyzőkönyvi kivonatokat stb. A Revueben majdnem valamennyi közlemény megjelent németül, rövidebb­ bővebb kivonatban. A népszerű szak az említett nyilvános előadások szövegét tartalmazza, a III. f. pedig Apáthy tanárnak „A jótékonyság mint természeti t ö r v é n y tzímü előadását, a melyet a Mária Dorottya-egyesület javára t a r t o t t volt.

VEGYESEK.

! 25

•Mellékletül 1 graghikus tábla és egy rajzolatos lap van csatolva az „Ér­ tesítő 1892-ki évfolyamához 9 ábrával. V. A uálasztmány a szakosztály ügyvitele érdekében 4 fflést t a r t o t t : 1892. febr. 21-én, jnnius 20-án, obtóber 30-án és 1893. febr, 14-én. Ez ülések fontosabb működései a következők voltak. Megalakította a szerkesztő-bizottságot, az illető szakok szerkesztésével Lőte József dr., Koch Antal dr. és Farkas Gyula taná­ rokat bízván meg, A nyomdászt illetőleg Ajtai K. Albert személyében állapodott meg, a ki, jóllehet a nyomtatás költségeit ívenként 1 frt. 50 kr.-ral fölemelte, addigi mű­ ködésével a választmány megelégedését teljes mértékben kiérdemelte, s az „Ér­ tesítő" csinos és ízléses kiállítására nézve legtöbb biztosítékot ígért. Nem is csalódott várakozásában a választmány. Elfogadta Fabinyi Rudolf dr. egyet. tnr. ajánlatát sorozatos népszerű előadások tartására s megbízta a titkárt ez elő­ adások szokásos rendezésével. Meghallgatta a titkár időnkénti jelentését a pénz­ tár állásáról és fűzetek ügyéről, továbbá egyéb ügyviteli dolgokban intézkedett. A III. ülésen fölmerült volt az a kérdés, hogy tekintve a szakosztály pénzügyi erejének fogyatékos voltát, gondoskodjék-e a szerkesztő-bizottság III. fűzetek ki­ adásáról. A választmány megadta rá a fölhatalmazást, a b t a n a reményben, hogy sikerűi a Múzeum-Egylet anyagi támogatását kinyerni, s a következő ülésen meg is bízta az elnökséget, hogy nyújtson be indokolt folyamodványt az egyesület igazgató választmányához, kérve, hogy eszközölje ki a közgyűléstől a szakosz­ tály évi 2000 frt átalányának 2 500 frtra emelését. A folyamodás m á r be is nyújtatott. Elfogadta a III. népszerű fűzet anyagául Apáthy István dr. egyet, t a n á r felajánlóit előadását, a melyről m á r volt szó, a rendes írói tiszteletdíjjal. Az utolsó ülésen napirend előtt az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg néhai Belky J á n o s dr. egyet, tanárról és a választmány buzgó tagjáról, s indítványára az íílés egyhangúlag határozta, hogy részvétét jegyzőkönyvileg örö­ kíti meg és a gyászoló özvegyhez részvétíratot intéz. A napirend letárgyalása után a pénztár megvizsgálására Lechner Károly dr. és Abt Antal dr. egyet, tanárokat jelölte ki a választmány, aztán megálla­ pította a közgyűlés n a p j á t és tárgysorozatát Az elmúlt szakév folyamán a szokásos ajánlás alapján a következő ura­ kat és intézeteket fogadta tagokúl a választmány : Nagy Miklós orvth. Benedek Zoltán o r v t h . Kohn Fülöp dr. t.nrsgd. Scheiz Vilmos dr. t n r s g d . 5 Jakabházy Zsiga dr. tnrsgd. Bogár Kálmán dr. t n r s g d . Széles Dénes dr. t n r s g d . Gopcsa Jakab dr. gyak. orv. (vid.) Lázár Ernő oki. gyógysz. (vid.) 10 Gámán Béla dr. gyak. orv.

Fornet Elemér dr. egyet. gyak. Papp Gábor dr. kórh. orvos. Voith Mihály dr. járásorvos (vid.) Barabás Albert dr. kör orvos (vid.) 15 Török Imre dr. gyak. orv. ü r a y Miklós orvth. Baftl Dezső dr. egyet. gyak. Bosenberger Mór dr. egyet. gyak. Ellend József h. tanár (vid.) 20 Erzsébetvárosi állami gym. (vid.)

126

VEGYESEK.

Elmekórtani intézet (Kolozsvárt.) Kórboncztani intézet (Kolozsvárt.) Boncztani „ „ 2 4 Ált. kórtani „ „ 1.8 helybeli és 6 vidéki, összesen 24 tagot. VI A tagok létszáma. Szomorúan kell megemlékeznünk azokról a tagtársaink­ ról, a kiket a halál ragadott el sorainkból az elmúlt év folyamán. Ezek: a) a helyiek közül Belky János dr. egyet. tnr., Páll Sándor nyűg tankerületi főigaz­ g a t ó ; b) a vidékiekből Heinrich Ernő dr. beszterczebányai orvos, Spányik Jó­ zsef dr. megyei főorvos, Szabó István nyűg. tébolydaigazgató. Szomorúbb még a Philip Samu dr. sorsa, a ki súlyos elmebajban sinlődik. Részint bejelentették a kilépésöket, részint hallgatag váltak ki a szak­ osztály kebeléből a következők. A helybeliek k ö z ü l : Molnár József, Márton Kál­ mán, Rozsnyai. Kálmán, Székely János, Végh Lajos. A vidékiekből: Ádám Endre, Békésy Sándor, Behm László, Donogány Zakariás, Ebergényi Elemér, Hlavacsek Károly, Kain József, Lévay Ede, Malom Zsigmond, Méhely Zsigmond, Nits Pál, Papp Lajos, Péter Károly, Richter Aladár, Szini János, Szántó Endre, Serédi Ilona, Temesvári M. E szerint halálozás, elmebaj és kilépés által 29 tagot veszített a szak­ osztály, ellenben újonnan belépettekben csak 24-et nyert. 5-tel tehát fogyott a tagok száma. Van a szakosztálynak jelenleg 161 vidéki és 141 helybeli tagja, összesen 305. Ezek közül 1 örökitő tag, 41 múzeumi, a többi rendes. VII. A pénztári folyamat feltűntetétésére a következőleg csoportosítottam az adatokat. Bevétel. J. Athozatott a megelőző szakévről: a) készpénzben 4.7^ -^ b) Markusovszky-alap . . . . 42-35 ] 4 7 - 0 6 frt. 2. Múzenm-egyleti átalány . . . . 2000-00 frt 3. Takarékpénztári kamatok . . . 32-09 4. Visszatérőit tiszteletdíj 14-00 5. Ertesuő füzetei eladásából . , , J.Q„ 0. Tagdíjak: a) helybeli tagoktól . . . . 216'00 b vidéki ) » . 337-20 Összes bevétel: MiWliKlíi. Kiadás. 1. Nyomdai költségekre . . . . . 1436-22 frt 2. Szerzői és szerkesztői tiszteletdí­ jakra 1258-15 3. Titkári tiszteletdíjra 100-00 4. Díjnokok jutalmazására 12.00 5. Postai és irodai költségekre . . . 50.96 6. Szolgák díjazására 112-55 7. Papirkereskedőnek és könyvkötőnek 8-05 Összes kiadás: 2977.93~frt

127

VEGYESEK.

A kiadások összegéből levonva a bevételek összegét . . . mutatkozik: pénztári hiány.

2977.93 írtból 2647 35 frtot, 330 58 frt.

Ehhez csatolandó a Markusovszky-alap tőkéje 46.43 frt. A múlt szakévi kiadásokhoz számítandó még az a 34 frt, a melyet a választmány f. évi febr. hó 14-én tartott ülésén kiutalványozott a szakelnökök mellett, a szakűléscken és népszerű előadásoknál segédkezett szolgáknak jutal­ mul. E szerint az összes pénztári hiány (33058 -f 4G'43 -f- 34 frt) 411-01 frt, a mely az új szakév bevételeinek terhére esik. A pénztár jelenlegi állását a következőkben van szerencsém feltűntetni. Bevétel. 1. A Markusovszky-alap tőkéje . . . 2. Múzeumi átalány 1893. év I. felére 3 Tagdíjakból begyűlt . . ; . . . Összes bevétel: Kiadás: 1. Múlt szakévi pénztári hiány . . . 2. A szolgák jutalmazására a választ­ mánytól megszavazott 34 írtból tény­ leg kifizettetett

46-43 frt. 100000 » 7 00 7) 1053-43 frt. 377 01 frt.

30-00 „

Összes kiadás: 407-01 frt. A 407-01 frtot levonva az 1053-43 frt bevételből, mutatkozik 646'42 frt pénztári maradék. Ebből azonban még leszámítandó két népszerű előadásnál tett szolgálat jutalmazására a választmánytól már kiutalványozott 4 frt. E szerint t e h á t a szakosztály 642-42 frt forgó tőkével kezdi meg a mű­ ködését az új szakévben. A tájékozás kiegészítésére még csak azt jegyzem meg, hogy a múlt év­ ről elmaradt tagdíjakból, továbbá eladott fűzetek árából 165 frt bevételt remél­ het a szakosztály. Kérve a tisztelt szakosztályi kÖ2gyűlést, hogy jelentésemet tudomásul venni méltóztassék, m a r a d o k alázatos szolgája: Löte Jógsef, szakoszt. titkár. A közgyűlés a t i t k á r jelentését éljenzéssel fogadja. ///. A pénztárvizsgáló

bizottság

jelentése.

Tisztelt Közgyűlés! Az Erdélyi Múzeum-Egylet orvos-természettndományi szakosztályának vá­ lasztmánya tisztelettel alulírottakat a szakosztály pénztárának s számadásai-

128

VEGYESEK.

nak megvizsgálására kiküldvén, van szerencsénk a folyó évi február hó 15-én megejtett vizsgálat eredményéről a következőkban jelentést tenni. A bevételi és kiadási naplók tételeit egyenként a reájuk vonatkozó ok­ mányokkal összehasonlítva és megvizsgálva, tapasztaltuk, hogy szakosztályunk vagyona a lefolyt évben is a legnagyobb pontossággal kezeltetett. A szakosztálynak az 1892. évre szóló pénzforgalmát a következőnek találtuk -. B e v é t e l volt 1892. évben: 1. Megelőző évről a) Kézpénz-maradék 4-71 "> „ „ b) Markusovszky-alap. 4-2-35 / 47-06 frt. 2. Múzeum-egyleti átalány 2000 frt. 3. Takarékpénztári kamatok : a) 9901 sz. t. p. könyv 7-98 "> b) 9902 , „ „ , 10.03 ! c} 9781 „ „ „ „ . . . . . . 4-08 j d) 522-1 „ „ „ „ 10— ) 32.09 4. Tisztelet-díj visszafizetése 14- — 5. Értesítő eladása 1-— 6. Tagdíjak: a) helybeli tag után . . . 216 — \ „ b) vidéki „ „ . . . 337.20 / 553-20 Összesen: "72647-35 frt. K i a d á s volt 1892. évben : 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Nyomdai költségekre 1.43622 frt. Szerzői s szerkesztői tisztelet-díjakra 1.258-15 „ Postai s irodai költségekre . . . 5096 „ Titkár-segéd tisztelet-díjára . . . 10000 „ Szolgák díjazására 112-55 „ Papirkereskedői s könyvkötői szám­ lákra . 8-05 „ 7. Dijnokok jutalmazására 12-00 „ Összesen : 2797793 f r t A kiadások összegéből 2.977-93 frt. levonva a bevételek összegét . . . 2.647-35 frtot. Mutatkozik pénztári liiány . . . . 330 58 f r t Ebez csatolandó a takarékpénztárban elhelyezve talált Markusovszky-alap tőkéje 46-43 frt. Összes hiány: 37701 fítTE számadások úgy összegeikben mint tételenként helyeseknek találtat­ ván, kérjük a Tekintetes Közgyűlést, hogy a fehnerűlt hiány fedezéséről gon­ doskodni és a Titkár u r a t a további elszámolás s szavatolás terhe alól felmen­ teni méltóztassék. Kolozsvárt, 1893. évi február hó 15-én. A Tekintetes Közgyűlésnek alázatos szolgái : Dr. Lechner Károly Dr. Abt Antal.

129

VEGYESEK.

A közgyűlés e jelentés alapján egyhangúlag fölmenti t i t k á r t a további felelősség terhe alól. Elnök jelenti, hogy a választmány megtette a kellő lépésekot arra nézve, hogy a pénztárhiány fedezése ozélj •iból bnzdító felhívás intéztessék a még nem tag orvosokhoz, természettudományokkal foglalkozó középiskolai tanárokhoz és gyógyszerészekhez. A közgyűlés o kijelentést egyhangúlag helyeslő tudomásul veszi. IV. Jelentés a cspreuiszony

állásáról és fejlődéséről

a múlt

évben.

Tekintetes Közgyűlés! Az elmúlt évben a hat évvel ezelőtt megindított csereviszonynak fentartása és fejlesztése ismét rám volt bízva. Én az adott viszonyokhoz képest igye­ keztem a megbízásnak megfelelni és a következőkben van szerencsém az ügy­ nek mai állásáról számot adni. A múlt közgyűlés alkalmával a velünk csereviszonyban levő társulatok vagy szerkesztőségek száma volt: belföldieké 20, külföldieké 78, összesen 98. Jelenleg azoknak száma a következő: - belföldieké 19, külföldieké 89, össze­ sen 108; tehát tízzel t ö b b a múlt évinél. A múlt évben hozzájött társulatok ezek : 1. L! Inslitut Royal Grand-Ducal do Luxembourg; 2. Aoi'ztlicher Vérein in München; 3. Naturwissenscbaftlicher Vérein in Düsseldorf; 4. Museum Francisco-Carolinum in Linz ; 5. Societas pro fauna et flóra fennica in Helsingfors; 6. Missouri Botanical Garden in St. Louis Mo.; 7. Natnrhistorischer Vérein der preussischen Rheinlande, Westfalens und d. Reg. Boz. Osnabrück, in Bonn; 8. Wiscon^in Academy of sciences, árts and letters ín Madison, Wisc. ü. S A. 9. Naturwissenschaftlichor Vérein in Rcgcnsburg; 10. Royal Irisch Academy of Dublin; 11. Schweizerische Naturforschende Gesellschaft, Centralcoraité in Bern. A velünk csereviszonyban álló társulatok czímét és a tőlük eddigelé ka­ pott kiadványok jegyzékét, a társalatok székhelyeinek betűrendes sorában, van szerencsém jelentésemhez mdlékelvo benyújtani, köszönettel kiemelve, hogy dr. Ferenczi Zoltán, az erdélyi Múzeum könyvtárnoka, szíves volt a nevezett kiad­ ványok kimutatását s z á m u n k r a összeállítani. Az összes itt felsorolt kiadványok az Erdélyi Múzeum könyvtárában, kellően leltározva, és így a jegyzék segélyé­ vel könnyen hozzáférhetően el vannak helyezve. Sok társulatnak kiadványai, az igaz, hogy csak hézagosan jutottak ily módon az erdélyi Múzeum könyvtárába; de föladatomnak fogom tartani, ha a tisztelt Közgyűlés ezutánra is megbíz a csere­ viszony vezetésével, hogy a hiányokat okkal-móddal lassanként elenyésztessük *) *) A szakosztálylyal csereviszonyban álló társulatok jegyzéke az „Értesítő" természettud. szakának II. füzetében van összeállítva. Szerk. Orv.-term.-tud. Értesítő. 1893.

9

180

VEGYESEK.

Arra való helyiséggel, melyben a beérkezett társulati folyóiratokat és egyéb kiadványokat az egyleti tagok számára könnyen hozzáférhetően kirak­ hattam volna, a múlt évben sem volt, és így, mihelyt, kissé felgyűltek intéze­ temben, időről-időre a könyvtárba szállíttattam. Ezúttal jelenthetem azon­ ban, hogy a folyó évben az Erd. Múzeum ásvány-földtani osztályában őrse­ gedének eltávoziísa következtében, rendelkezésre áll egy szerény szoba, a mely­ ben csupán az intézet assistense dolgozik, és ho^y egyelőre, a míg t. í. a könyv­ tár új és bő helyiségeket kap, szíveseta berendezem ennek egyik felét arra, hogy a csereviszony folytán a folyó évben beérkező kiadványok arra való rekeszes állványon és egy nagy olvasó asztalon elhelyezve, egyletünk t. tagjai által bizo­ nyos időben megtekinthetők és használhatók legyenek Ha a tek. Közgyűlés ezt az ajánlatomat elfogadja, akkor csak arra kérem, hogy az igazgató-választ­ mánynál eszközölje ki 2 drb. rekeszes könyvállványnak készíttetését, mivel ilye­ nekkel intézetem nem rendelkezik. Jelentésemet elvégeztem ; kérem szíveskedjenek azt tudomásul venni és a fölvetett kérdésekben határozni. A tekintetes Közgyűlésnek alázatos szolgája Koch Antal dr. A közgyűlés egyhaúgulag jegyzőkönyvi köszönetet szavaz Koch tanár­ nak a csereviszony ápolása érdekében kifejtett buzgó működése'rt és szíves ajánlatáért | A szükséges rekeszes könyvállványt egyhangúlag engedélyezi a közgyű­ lés és megbízza az elnökséget, hogy o tekintetben intézkedjék. V. Új tagokúi ajánItatnak: Radu János dr. phil., ajánlja Abt Antal dr. tnr. Feldmann Ignácz orvosh. „ Genersich Vilmos. Balogh Péter tnrjelölt, „ Hangay Oktáv tnr. Egyhaúgulag megválasztatnak. VI. Elnök a két szakűlési elnök, a két szakűlési jegyző és hat választ­ mányi tag megválasztására szólítja fel a közgyűlést, megjegyezvén, hooy a hat választmányi tag közül három az orvostudományi, három a természettudományi alszakból választandó s mindkét alszakhoz tartozó választásokban csak az illető alszak' tagjai vehetnek részt. (Ügyr. 14. §) Szavazatszedó'kú'l felkéri az orvosi alszakra Benel János dr. elnöksége alatt Jakabházy Zsiga és Bogár Kál­ mán dr.-okat, a természettudományira pedig Hangay Oktáv tnr. elnöklete alatt Ruzitska Béla tanársegédet és Héja Kálmán tanárjelöltet. Az orvosi szakon begyűlt 1G szavazatból kapott elnökségre Genersich Antal tanár 16-ot, jegyzőségre Benel. János dr. 15-t, választmányi tagságra Brandt József tanár 10-ot, Davida Lco és Udránszky László tnrok ló —tó-öt, Purjesz Zsigmond és Szabó Dénes tnrok 1—l-t. E szerint orvosi szakelnök lett Gener­ sich Antal tnr., jegyző Benel János mtnr., választm. tagok Brandt József, Da­ vida Leo és udránszky László tnrok. •

VEGYESEK.

131

A természettudományi alszakon begyűlt 14 szavazatból elnökségre k a ­ pott Fabinyi Rudolf t n r 13-t Apátíiy István tnr. 1-et, jegyzó'ségre Koch Ferencz tnr. 14-et, választm. tagságra Abt Antal és Apáthy István tanárok 13—13-at, Koch Antal tnr. 12-t, Hangay Oktáv 1-et. E szerint term észettud. szakelnök lett Fabinyi Rudolf tnr., szakjegyzó' Koch Ferencz mtnr., választm tagok Abt Antal, Koch Antal és Apáthy István tnrok. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést befejezettnek nyilvánítja. Kolozsvárt, 1893. február 2G. Hitelesítjük: Lechner Károly dr. Koch Antal dr.

Farhas Gyula dr. szakoszt. elnök.

Löte József dr. szakoszt., litkár.

9*

Jelentés az „Erdélyi Múzeum-Egylet" orvos-természettudományi szakosztályának 1893. október 28-án tartott szakűléséröl. 1. Főmét Elemér dr. belgyógy. tanársegéd bemu'at ogy férfi beteget, a kinek az egész testén jól kifejezett fibrillaris izomrángások mutatkoznak. Elő­ adó leírja röviden a kóreló'zményt és a bajt spirális eredetű ierjedő izom­ sorvadásnak állapítja meg ; kórjóslat kedvezőtlen. 2. Széles Dénes dr. törv. orvostani tanársegéd a beszá mii hatóságról tar­ tott egy érdekes felolvasást, a melyet kö/ölni fogunk. 3. Ilaftl Dezső dr. a triónál és tetronal altató hatásáról értekezett. A Széles dr. előadásához hozzászólott Szabó tnr. A Haftl dr. előadásával kapcsolatban Engel tnr. fölemlíti, lugy egy pár esetben alkalmazta a trionalt 1 gr-os adagban szüléskor, és úgy tapasztalta, hogy 20—30 perez múlva a fájdalmak enyhültek és a szülő nő nyugodtabb lőtt. Fogó műtét alkalmával szintén megkísértette. Azt véli, hogy ecclampsia esetében jó szolgálatot tehet, s lehetségesnek tartja, hogy nagyobb adag is al­ kalmazható még kedvezőbb sikerrel.